text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezte arról, miért kell a főváros hang-, fény- és levegőszennyezését minden augusztus 20-án tovább növelni?Az ellenzéki politikus felidézte, hogy a tavalyi 2,36 milliárd helyett idén már 3,66 milliárd közpénzt költ a kormány tűzijátékra, a kilövési pontok pedig a Petőfi hídtól már a Margit-sziget közepéig helyezkednek majd el. Az érintett terület kibővítése az V. és a XIII. kerület lakóinak tízezreihez, továbbá az Állatkert margitszigeti telephelyén élő állatokhoz viszi még közelebb a detonációkat. Varju László számára nehezen érthető, hogyegy rohamosan elszegényedő ország, amelynek gazdasága a legfrissebb statisztikai adatok szerint repülőrajt helyett egyenesen a földbe állt, miért költ évről évre egyre többet erre a 20-25 perces látványosságra.Arról is kérdezte Orbán Viktort:Mi indokolja a Budapest lakóit, állat- és növényvilágát tovább terhelő hang-, fény- és levegőszennyezés további növelését?Miért nem követi a kormány a környezetvédelmet valóban komolyan vevő országokat, robbantások helyett fény- és hangjátékkal téve emlékezetessé az ünnepet?Hajlandó-e a kormány a tervezett programból legalább a Margit-hídtól északra vontatott uszályokról indított rakétákat törölni?A tűzijáték évek óta megosztja a közvéleményt, Rogán Antal propagandaminiszter államtitkára ezt árnyalni próbálta, válaszában azt írta, hogy augusztus 20-a az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk, nemcsak az államalapítást, hanem a közösség, a hagyomány és az összetartozás erejét is szimbolizálja.Hidvéghi Balázs szerint a Szent István-napi ünnepségsorozat csúcspontja a tűzijáték, évtizedek óta évente több százezer ember követi élőben a fővárosban, illetve a közvetítéseken keresztül országszerte. Hozzátette: a szervezők kiemelten fontosnak tartják, hogy a legmodernebb, környezettudatos technológiákat alkalmazzák: csak olyan pirotechnikai eszközöket használnak, amelyek újrahasznosított vagy lebomló anyagokból készülnek, miközben a látványt egyre inkább kiegészítik - és részben kiváltják - a korszerű, csendesebb, zöldebb megoldások, például a drónshow vagy a fényfestés.Szerinte az idén bruttó 3,6 milliárd forintba kerülő tűzijáték, illetve az augusztus 20-i rendezvényekre elköltött 10,9 milliárd gazdaságilag kifizetődő a jelentős turisztikai vonzerő miatt: évente ugyanis százezrek látogatnak Budapestre a rendezvénysorozat apropóján, ami komoly élénkítő hatással van a város vendéglátására és szolgáltató szektorára. A hagyomány, a közösségi élmény és a modern, felelős szervezés együtt teszi lehetővé, hogy ez a kiemelt ünnep méltó módon, mégis fenntartható szellemben valósuljon meg évről évre. Hidvéghi államtitkár végül érthetetlennek nevezte Varju László félelmét a hangzavartól, szerinte ugyanis a DK képviselője rendszerint élen jár a politikai zajkeltésben.
|
Augusztus 20: A kormány szerint megtérül a milliárdos tűzijáték
|
Hidvéghi államtitkár elmagyarázta, miért költenek egyre többet a 20-25 perces látványosságra.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/08/19/augusztus-20-a-kormany-szerint-megterulnek-a-repkedo-milliardok/
|
2025-08-19 11:56:45
| true
| null | null |
24.hu
|
Úgy tűnik, az ellene már több mint fél éve zajló büntetőeljárások ellenére a helyén maradhat Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke, mivel az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László nem indította meg a felmentésére irányuló pert, és egyelőre nem is tervezi ezt."Az Állami Számvevőszék elnöke nem nyújtott be keresetet. Amennyiben a jövőben újabb, a keresetindítás szempontjából releváns információk merülnek fel, az ÁSZ elnöke újra mérlegeli a keresetindítás lehetőségét" - árulta el a számvevőszék a 24.hu kérdésére.Windisch még februárban arról beszélt a 444.hu-nak, azt mérlegeli Biró felmentésével kapcsolatosan, hogy a hivatali visszaélésnél milyen cselekmények alapozták meg a gyanúsítást, és ezek olyan súlyúak-e, ami indokol olyan komoly jogkövetkezményt, mint az eltávolítás. "Ehhez kellően súlyos hivatali visszaélést kell elkövetni" - jelentette ki, és jelezte, hogy részletes tájékoztatást kért az álláspontja kialakításához az ügyészségtől.Bár az ÁSZ kérdésünkre nem kommentálta a büntetőügyet, de kikövetkeztethető, hogy az ÁSZ-elnök nem találta kellően súlyosnak az Integritás Hatóság elnöke ellen megfogalmazott gyanúsításokat, amelyek szerint Biró Ferenc Pál átengedte a hivatali autóját a feleségének, amivel 14 millió forintos kárt okozott a hivatalnak az ügyészség szerint. Emiatt hivatali visszaéléssel gyanúsítják, emellett hűtlen kezelést is elkövetett tanácsadói szerződésekkel és egy családi ismerős foglalkoztatása révén a nyomozók gyanúja szerint."A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben egy nyomozást rendelt el, amely büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van. Kényszerintézkedés elrendelésére nem került sor, az eljárásról további tájékoztatás nem adható" - írta szűkszavúan az ügyészség lapunk megkeresésére.Kerestük Biró Ferenc Pált is, de ő, illetve a hivatala semmilyen formában nem kívánja kommentálni a büntetőeljárást és az azzal kapcsolatos történéseket.Az Integritás Hatóságot érezhetően sokkolta a vezetőjük ellen indított ügyészségi vizsgálat, több hónapig egyetlen vizsgálat befejezéséről sem adtak hírt. Az utóbbi időben azonban ismét aktívak lettek: több vizsgálatuk is feljelentéssel zárult az uniós támogatások felhasználása körüli szabálytalanságok miatt.A 2022 őszén az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében autonóm államigazgatási szervként létrejött Integritás Hatóság feladata az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció és más jogsértések kivizsgálása. Nyomozati vagy vádemelési jogkörei nincsenek.
|
Nem rúgják ki az Integritás Hatóság elnökét, akit hivatali visszaéléssel gyanúsítanak
|
Úgy tűnik, a helyén maradhat Biró Ferenc Pál.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/08/19/integritas-hatosag-biro-ferenc-hivatali-visszaeles-allami-szamvevoszek-ugyeszseg/
|
2025-08-19 06:30:59
| true
| null | null |
24.hu
|
Az Állami Számvevőszék júniusban költségvetési csalás gyanújával feljelentést tett a mádi önkormányzat ingatlangazdálkodása miatt - tudta meg a 24.hu.Az ÁSZ a 2021-2023-as éveket vizsgálta, ésaz összes ellenőrzött ingatlanberuházásnál és ingatlanfelújításnál szabálytalanságokat tárt fel.A vizsgálat szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei település önkormányzata nem gazdálkodott felelősen a tulajdonában lévő nemzeti vagyonnal.A vizsgált időszakban a település polgármestere Tatárka József volt, aki ugyan mindig függetlenként indult az önkormányzati választásokon, de jó kapcsolatot ápolt kormánypárti politikusokkal, Hadházy Ákos egy korábbi bejegyzése szerint járt a Békemeneten és országgyűlési választások idején a Fidesznek kampányolt.A tokaji borvidéken fekvő Mád évek óta kiemelt figyelmet és jókora támogatást kap a kormánytól.Már 2016-ban arról írt az Átlátszó, hogy az átlagos éves uniós támogatás Mádon 269 millió forint volt 2007–2015-ben. Ugyanez az összeg a szomszédos Rátkán mindössze 49, Erdőbényén 23, Mezőzomboron 56 millió forint volt. Szintén az Átlátszó írt arról, hogy kaszáltak az uniós pályázatokon Tatárka József és családja cégei.De vissza az ÁSZ-jelentéshez, amelyben egymás után sorolják a problémás ügyleteket. Néhány ezek közül:három esetben a polgármester a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartása, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása és a vonatkozó információk ismerete nélkül kötött meg ingatlanberuházási, -felújítási szerződéseket.Négy ízben a jogszabályi előírás ellenére úgy került sor kifizetésekre, hogy a teljesítésigazoló nem megfelelően igazolta a számla összegszerűségét. Az ellenőrzött ingatlanberuházások és -felújítások esetében a kifizetéseket a jogszabályi előírásokat figyelmen kívül hagyva egyetlen esetben sem előzte meg érvényesítés és utalványozás.Az ÁSZ egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy a polgármester egy esetben a hatáskörét túllépve nem azzal kötött adásvételi szerződést, akivel a képviselő-testületi döntés alapján kellett volna. Pontosabban: az adásvételi szerződést nem a kijelölt gazdasági társasággal kötötte meg, hanem annak ügyvezetőjével mint magánszeméllyel.13 esetben az ingatlan értékét nem adó- és értékbizonyítvány alapján állapították meg, ebből két esetben a belső szabályozás ellenére az értékesítésre nem nyilvános meghirdetés, hanem vételi ajánlat elbírálása alapján került sor.Az önkormányzat egyetlen ingatlanértékesítés esetében sem tett eleget a jogszabályokban előírt számlakibocsátási kötelezettségének.A bevételek pénzügyi számviteli elszámolása egyetlen esetben sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.Van olyan ingatlan, amit az eladás előtt nyilvánosan meg kellett volna hirdetni, de ezt az önkormányzat nem tette meg.Az önkormányzat nyolc ingatlan eladása után nem a befolyt bevételt számolta el, hanem egy csökkentett összeget.A polgármester 13 esetben a képviselő-testületi döntés nélkül határozott ingatlanok bérbeadásáról.Az ÁSZ egy konkrét esetet is említ. Az önkormányzat kékinfrastruktúra (ez a vízhez köthető infrastruktúrát jelöli) fejlesztése címen uniós és hazai forrásból 201 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. A 100 százalékos támogatási előleget 2023. február 22-én írták jóvá az önkormányzat Magyar Államkincstár által vezetett számláján. Az elnyert támogatási összegből 2023. december 28-án – a polgármester és jegyző intézkedése alapján – 65 millió forintot átvezettek az önkormányzat kereskedelmi banknál vezetett elszámolási számlájára.Az önkormányzat az átvezetett összeg projektcél szerinti felhasználását dokumentáltan nem igazolta. A pályázati forrás a jóváhagyott projektcéltól eltérő, szabálytalan felhasználása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt okozott. A helyi önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester a felelős– írja a számvevőszék.Az ÁSZ jelentésére válaszul az önkormányzat vezetője köteles intézkedési tervet összeállítani, és azt a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül a számvevőszéknek megküldeni. Nyolc javaslatot tesznek ehhez a polgármesternek és 21-et a jegyzőnek. Ezeket a változtatásokat viszont már nem Tatárka Józsefnek kell végrehajtania, ugyanis a polgármestert a tavalyi önkormányzati választáson legyőzte Dubóczki Dorina.Tatárka Józsefet cégén, a Tatárka Kft.-n keresztül próbáltuk elérni, de írásos megkeresésünkre nem válaszolt. Kerestük a jelenlegi polgármestert is, de Dubóczki Dorina a szülési szabadságát tölti.Az önkormányzat oldalán ugyanakkor az idén arról írtak, hogy 114 millió forintos, pályázatokkal összefüggő hiányt hagyott hátra az előző vezetés. A hivatalban lévő polgármester szerint az egyik legnagyobb feladat most a pályázatokban keletkezett kiadások, hiányok mérséklése, a pályázatok szabályos lezárása, amire 30 millió forintot különítettek el. Közölte, hogy az ezek felett megmaradó többletforrást a mádi „kékinfrastruktúra-fejlesztés” projekt számlájáról hiányzó 65 millió forint pótlására fordítják.A NAV már nyomozAz év elején Hadházy Ákos független képviselő számolt be arról, hogy 250 millió forint uniós támogatásból papíron egy borászat épült fel Mádon, de az épület inkább egy luxusvillára hasonlít. A politikus arról írt, hogy bár a pénzt a Vaskóné és Társai Kft. kapta, dea borászatot Tatárka József telkére építették.Hozzátette: a támogatást elnyerő kft. tulajdonosa és ügyvezetője a volt polgármester veje.Hadházy a nyáron azt közölte, hogy bejelentése után az Integritás Hatóság a NAV-nak továbbította az ügyet. Az adóhivatalnak kérdéseket küldtünk a borászattal kapcsolatban, ám csak annyit válaszoltak, hogy „a feltett kérdéssel kapcsolatosan nincs nyilvánosságra hozható információ”.
|
Ömlött az uniós pénz Mádra, de a Fidesz-közeli volt polgármester nem sokat foglalkozott a jogszabályokkal - feljelentést tett az ÁSZ
|
A vizsgált időszakban a település polgármestere Tatárka József volt, aki ugyan mindig függetlenként indult az önkormányzati választáson, de jó kapcsolatot ápolt kormánypárti politikusokkal. Az ÁSZ az összes ellenőrzött ingatlanberuházásnál és ingatlanfelújításnál szabálytalanságokat tárt fel.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/08/19/allami-szamvevoszek-mad-vizsgalat-koltsegvetesi-csalas/
|
2025-08-19 06:00:24
| true
| null | null |
24.hu
|
Váratlanul lemondott frakcióvezetői posztjáról Polner Eörs, a szegedi közgyűlés fideszes tagja - írja a Szeged365.Polner idén febuárban lett a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) tartozó Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) felügyelőbizottságának tagja, ám két társával együtt már áprilisban lemondott. Ennek oka az volt, hogy Polnerék jegyezték azokat a jegybanki beszámolókat, amellyel kapcsolatban az Állami Számvevőszék súlyos, többszáz millió forintos szabálytalanságokat állapított meg.
|
Lemondott a Fidesz szegedi frakcióvezetője, akinek a neve az MNB-botrányban is felbukkant
|
Polner Eörs a jegybankos PADME fb-tagja volt.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/08/18/mnb-botrany-polner-eors-fidesz-frakciovezeto-lemondott-szeged/
|
2025-08-18 10:46:56
| true
| null | null |
24.hu
|
Megszüntette a nyomozást a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Pokorni Zoltán volt hegyvidéki polgármester ügyében - értesült a 24.hu.A posztjáról tavaly ősszel távozó fideszes polgármestert érintően előbb hivatali visszaélés, majd hűtlen kezelés gyanúja miatt folytattak eljárást. Az ismeretlen tettes ellen indított nyomozás annak feltárásra indult, hogy a hegyvidéki önkormányzat alkalmazottja jogszerűen takarított-e éveken át Pokorni házában. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt ugyanis bennfentes információk alapján közölte, hogy az önkormányzat dolgozója rendszeresen munkaidőben takarított a Fidesz polgármesterének hidegkúti házában.Kovács Gergely, a kutyapárt tavaly megválasztott polgármestere egy videót is bemutatott arról, hogy az önkormányzat sofőrje a hivatali autóval a takarítónőt az önkormányzattól Pokorni otthonához fuvarozta, ahova ráadásul szerinte a hivatal takarítószereit is magával vitte.Az ügyben a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozott, mert a Budapesti Rendőr-főkapitányság elfogultságot jelentett be. Előbbi lapunk megkeresésére közölte:az ismeretlen tettes ellen folytatott nyomozást a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság – mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése – 2025 februárjában megszüntette.Megkerestük a történtek miatt Pokorni Zoltánt is, aki lapunknak elmondta:sem tanúként, sem más minőségben nem hallgatták ki a nyomozás során.Ugyanakkor az eljárást megszüntető határozatból megtudtuk, hogya takarítót,a felettesét,a sofőrt,valamint az ügy önkormányzati belső vizsgálatát vezető munkatársát istanúként hallgatták ki.A takarítónő vallomása szerint kötetlen munkaidőben dolgozott, mely lehetővé tette számára, hogy havonta egy-két alkalommal (jellemzően pénteki napokon) külön bérezésért takarítást végezzen a polgármester lakásában, amikor is – mint mondta – nem az önkormányzat takarító szereit használta. A lakáshoz általában villamossal érkezett, a polgármester sofőrje az ez irányú kérésére csak akkor szállította őt a helyszínre, amikor egyébként is Pokorni Zoltán ingatlanához ment. Ezt megerősítette a sofőr is, aki egyébként nem vezetett menetlevelet, így a mozgása nem volt ellenőrizhető.A belső vizsgálat is arra jutott, hogy a takarító kötetlen munkaidőben dolgozott, a polgármesternél végzett tevékenységére munkaidőn túl került sor. A vizsgálat szintén kiemelte, hogy az ellenőrzés során a takarítószerek hiányát nem tapasztalták.A még Pokorni által vezetett önkormányzat tavaly még azt írta a történtekről:Marika néni évek óta a szerény jövedelmét, nyugdíját kiegészítendő, tisztes óradíjért dolgozik Pokorni Zoltánnál. Természetesen nem a munkaidejében. Mindez soha nem volt titok, a hivatal többsége tudott róla.Úgy tudjuk, ma már sem az önkormányzati sofőr, sem a takarítónő nem dolgozik az önkormányzatnak.
|
Nem hallgatta ki a rendőrség Pokorni Zoltánt, akinek a házát egy önkormányzati dolgozó takarította - megszüntették a nyomozást
|
Az eljárás a kutyapárt feljelentésére indult annak kiderítésére, hogy a hegyvidéki önkormányzat alkalmazottja jogszerűen takarított-e éveken át a XII. kerület volt polgármesterének házában.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/08/14/pokorni-zoltan-hegyvidek-nyomozas-megszuntetes-otthon-onkormanyzati-dolgozo-takaritas-kutyapart/
|
2025-08-14 06:30:53
| true
| null | null |
24.hu
|
A kormányzat küldte Ruszin-Szendi Romulusz 928 millió forintos szolgálati luxusvillájának ügyét a nyilvánosságba - miután a volt vezérkari főnök a Tisza Párt szakértőjeként tűnt fel -, ám amikor a szolgálati villa megszerzésével, építésével, felújításával és az ingóságok beszerzésével kapcsolatos szerződések kiadását kértük a HM EI Zrt.-től, elzárkóztak a dokumentumok megküldésétől.Ezekből a dokumentumokból derülhetne ki, hogy a szerződéseketki ellenjegyezte,ki hagyta jóvá,illetve valóban túlárazások történtek-e az egyes tételeknél.A Honvédelmi Minisztérium cége a volt vezérkari főnök ellen indított büntetőeljárásokra hivatkozva utasította el a 24.hu közérdekű adatigénylését.Tekintettel arra, hogy az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, a szerződéseket nem áll módomban megküldeni az ön részére- írta Trembeczki László András vezérigazgató, az infótörvény és a büntetőeljárásról szóló törvény több pontjára is hivatkozva.Ezt az érvet egyébként korábban más állami szerv is bevetette, ám egy három évvel ezelőtti alkotmánybírósági határozat alaptörvény-ellenesnek minősítette, hogy erre hivatkozva tagadják meg a közérdekű adatok kiadását. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma próbálta meg ezzel az érveléssel megakadályozni a Híd a munka világába elnevezésű projekt szerződéseinek kiadását még 2019-ben, sőt, jogerősen meg is nyerte az erről szóló pert. Csakhogyaz Alkotmánybíróság az erről szóló ítéletet megsemmisítette, egyúttal megállapította, hogy az ügyben sérült az információszabadsághoz való jog.Önmagában attól, hogy a kiadni kért közérdekű adatot egyébként büntetőeljárásban felhasználják, oda bekérték, az adat nem veszíti el közérdekű jellegét– olvasható az Alkotmánybíróság határozatában, amelyben részletesen kifejtették, hogy a nyilvánosság korlátozása csak konkrét adat esetében állhat fent, amit megfelelően alá kell támasztani. „Teljes dokumentum nem zárható el csak azért, mert abban olyan adat szerepel, amely vonatkozásában a nyilvánosságkorlátozás szükségessége fennáll” – mondta ki a taláros testület.Azóta tudomásunk szerint egyetlen hasonló per volt, amelyben folyamatban levő büntetőeljárásra hivatkozott az adatgazda, és el is vesztette a pert.A jogi szakértő szerint a honvédelmi tárcához tartozó cég időhúzásra játszik.Nyilvánvaló időhúzás és teljességgel rosszhiszemű a HM EI részéről, hiszen a bíróságok és az Alkotmánybíróság egy irányba mutató gyakorlata töretlen abban a tekintetben, hogy pusztán azért, mert az adatigényléssel érintett ügyben büntetőeljárást kezdeményeznek, vagy a nyomozás már folyamatban van, nem lehet a közérdekű adatokat a nyilvánosság elől elzárni– mondta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte a józan ész alapján is könnyen belátható, hogy mennyire komolytalan a HM EI Zrt. arra vonatkozó állítása, miszerint veszélyeztetné a büntetőeljárás sikerét, ha nyilvánosságra kerülnének Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati házának a kivitelezésére, berendezésére vonatkozó szerződések, mivel ez a házépítés, illetve berendezés már lezárult, a múltat nem lehet meg nem történté tenni, a bizonyítékokat nem lehet már eltüntetni, és a felelősök elszámoltatása – már, ha tényleg bűncselekmény történt és vannak felelősök – pontosan ugyanakkora sikerrel valósítható meg a szerződések nyilvánossága mellett, mintha titokban maradnának.Az időhúzásra az adhat magyarázatot, hogy a volt vezérkari főnök szolgálati ingatlanáról miniszteri szinten dönthettek, legalábbis ez derül ki a HM EI Zrt. alapszabályából, amelyről egy hónappal ezelőtt írtunk. A villa megvásárlásakor még Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter volt a tulajdonosi joggyakorló, az ingatlanfelújítás idején pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter – utóbbi írta alá ebben a minőségében a cég 2022-es beszámolóját.A Dunakeszin található ingatlant 235 millió forintért vásárolta meg a HM EI Zrt. 2022 márciusában, további nettó 652,5 millió forintból átépítették, és összesen 104,3 millió forintért vásároltak bele ingóságokat – olvasható a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal egy hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozott jelentésében, amely a négymillió forintos biliárdasztaltól az utolsó fürdőköntösig részletezte, hogy milyen tételeket mekkora összegben vásároltak az egykori főtisztnek.Korábban az Átlátszó írt arról, hogy első fokon pert nyertek HM EI Zrt. ellen. Az oknyomozó portál szerint a verdikt alapján a cégnek ki kellene adnia az adatokat arról, hogy Ruszin-Szendi Romulusz és a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor által használt szolgálati villákat kinek az utasítására és mennyiért vették meg, újították fel, illetve Benkő esetében adták el.
|
Titkolja a honvédelmi tárca cége Ruszin-Szendi luxusvillájának szerződéseit
|
Hiába kértük ki a Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati villájával kapcsolatos szerződéseket – a honvédelmi tárca cége a folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva megtagadta azok kiadását. Ezt az érvet azonban korábban az Alkotmánybíróság sem fogadta el.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/08/14/titkolja-hm-ei-zrt-ruszin-szendi-romulusz-luxusvilla-felujitas-atalakitas-szerzodesek/
|
2025-08-14 06:00:29
| true
| null | null |
24.hu
|
Siófok 2013-ban még a fideszes Balázs Árpád polgármestersége idején kötött szerződést a Siófoki Kézilabda és Tenisz Clubbal, hogy az egyesület pályázati és taopénzből építsen sportcsarnokot a város telkére, cserébe 15 év fenntartási időszak után átmegy a város tulajdonába a létesítmény. A csarnokot 2018 márciusában átadták, viszont az eredeti szerződésben szereplő 15 év csak az épület földhivatali feltüntetésétől kegyeg, amit viszont csak tavaly tettek meg.A csarnok ügye még mindig tisztázatlan, a most már Lengyel Róbert által vezetett képviselő-testület idén szeptember végén arról döntött, hogy nem adja el a földterületet, amelyre a sportcsarnok épült, de a mellette levő parkolót sem kapja bérbe a sportklub. Az előterjesztésnek nem volt tárgya a további üzemelés, de így a csarnok teljesen ellehetetlenül, mivel a működés feltétele az alapterületnek megfelelő számú parkoló használati jogosultságának igazolása.Az önkormányzati tévé felvételén látható, amint a napirendi pontnál kisebb purparlé alakult ki, amikor Tóth Gergely, a Fidesz frakcióvezetője felvetette, hogy Völgyi Lajos, a polgármester frakciójának tagja jelen volt a szerződésről szóló 2013-as és 2014-es szavazásnál is, még Balázs Árpád idején, amikor is azt ellenvetés nélkül megszavazta. "Amiről most azt mondjuk, hogy egy óriási elhibázott koncepció és tévedés, és most kényszerhelyzetben vagyunk. A mi képviselői felelősségünk az, hogy a lehető legalaposabban megvizsgáljuk az ügyeket, hogy utólag, tíz év múlva ne mutogasson ránk senki, hogy akkor miért nem jártunk el körültekintőbben" - mondta Tóth. Mire Völgyi (korábban MSZP) azzal válaszolt, hogy ő "nem jogász, mezei képviselőként" kénytelen a jogi szakvéleményekre, jogi irodák, ügyvédek és nem utolsósorban a jegyző törvényességi felügyeletének meglétére hagyatkozni. Eszerint szavazott, mert az előterjesztések jogászi véleménnyel alá voltak támasztva.Tóth Gergely és Völgyi Lakos pengeváltása között Lengyel Róbert polgármester előadta, hogy „jogászként áttanulmányoztam én magam is ezt a bizonyos szerződést, meg hát az általunk megbízott jogászok is, szóval az a helyzet jogász szemmel nézve is, hogy olyan rafinált megfogalmazások vannak abban a szerződésben, hogy egész egyszerűen úgy egyébként jó értelemben véve egy mezei képviselőtől nem is várható el, hogy olyan részletekre adott esetben felfigyeljen (...), ami mondjuk hát egy ketyegő bombaként van abban benne. Azzal viszont teljesen egyetértek (...), hogy ettől függetlenül a felelősség sajnos ott van és az nem lehet mentség senkinek, hogy nem jogász. Viszont itt meg az előterjesztőnek és az előterjesztést ellenjegyző jogászoknak a felelőssége is erőteljesen felvetődik. Egy ilyen szerződést, ami ennyire egyoldalú és ennyi garanciát ad az egyik félnek és semmi garanciát a másiknak, azért ez betyáros volt, meg kell mondjam.”A siófoki kézilabdacsarnok és az előtte található furcsa szoborFotó: A szerző felvétele A helyzet azonban ennél árnyaltabb. A hivatkozott rafinált szerződés (üzemeltetési megállapodás) első módosítását, amelyben a megvalósítás határidejét egy évvel, 2015. június 30-ra kitolták, még Balázs Árpád írta alá 2014 júliusában. A csarnok azonban nem készült el határidőre és időközben Lengyel lett a polgármester. A második módosítást 2015. július 3-án már Lengyel írta alá, kitolták a határidőt 2016 júniusára. Ám ekkora sem sikerült befejezni a csarnokot, ezért 2016. június 29-én szintén Lengyel a sportklubbal új határidőben egyezett meg, ami 2017. december 31. lett. Ha Lengyel nem írja alá a módosításokat, az eredeti szerződés értelmében az üzemeltetési megállapodás hatályát vesztette volna.A helyzetet bonyolítja, hogy az önkormányzat (még Balázs által) egy 2014. március 24-án aláírt támogatási szerződéssel 200 millió forint közpénzt adott az ezerfős multifunkcionális sportcsarnok és parkoló építéséhez, majd a 2015. május 20-án (már Lengyel által) aláírt támogatási szerződéssel 106 827 066 forintot szintén erre a célra; összesen tehát 306 827 066 forintot. A megnyitó után a csarnok a kézilabdán kívül több fideszes esemény helyszíne volt, de itt tartották a Siófok várossá válásának 50. évfordulójára rendezett gálát is 2018 novemberében.Lengyelnek és a hivatal jogászainak 2014 ősze óta bőven lett volna lehetősége tehát a „rafinált” szerződést felülvizsgálni, módosítást kezdeményezni. A szerződés IV. pontjában azt írják: „A felek megállapodnak abban és rögzítik, hogy az SKC általi finanszírozást, jelen szerződés III. pontjában írt beruházás eredményeképpen létrejött felépítmény (1000 fős multifunkcionális sportcsarnok) – mely önálló ingatlanként, külön helyrajzi számon kerül feltüntetésre – a felépítmény, mint önálló ingatlan ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése napjától kezdődően – az SKC által benyújtott pályázat kötelező előírásai miatt – 15 évre az építmény az SKC tulajdonába kerül. A 15 év elteltével a felépítmény Siófok Város Önkormányzatának tulajdonába kerül.” Igen ám, de az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetés hiányát csak tavaly decemberben pótolták. A Kiss Szilárd Sportcsarnok 2018-ban kapott használatbavételi engedélyt, a ráépítési megállapodást azonban, amely alapján a földhivatali feltüntetés megtörténhetett, csak tavaly decemberben kötötték meg. Ezt egy évvel megelőzően, 2023-ban készült el a változtatási vázrajz is, a Fodor János elnökölte sportklub megrendelésére és költségén. Addig sem a hivatalnak, sem a klubnak nem volt sürgős. Viszont a szerződés szerint csak akkortól kezdődik a tizenöt éves időtartam, amelynek végén a város tulajdonába kerül a csarnok.Fotó: A szerző felvétele A feltüntetési késedelmet a testület 2024. december 19-i zárt ülésére készült előterjesztésben azzal indokolta a polgármester, hogy az eredeti üzemeltetési megállapodás óta megváltozott a klub hivatalos neve, „ezért nem került aláírásra a felépítmény önálló ingatlanként történő feltüntetéséhez szükséges ráépítési megállapodás”. A testület felhatalmazta Lengyelt az utólagos ráépítési megállapodás aláírására, így kerülhetett a klub száz százalékos tulajdonába a felépítmény, míg a telek az önkormányzat tulajdona maradt. Ha vállalták volna a hozzájárulás megtagadását, és a bírósági eljárást, talán felül lehetett volna vizsgálni az eredeti szerződést is. A klub júliusban három hónapos határidővel felmondta az üzemeltetési szerződést, most tehát az a helyzet, hogy miután az önkormányzat visszautasította a klub telekvételi szándékát és a továbbiakban bérbe sem kívánja adni a területet, felmondták a szerződést, a város pedig október 19-én lezáratja a csarnokhoz tartozó parkolót is. Így a csarnok működése ellehetetlenül.A felmondással kapcsolatban hiába kerestük Fodor Jánost, nem sikerült elérnünk. A klub akkor sem nyilatkozott nekünk, amikor nyáron megírtuk, hogy kikapcsolták az áramot a sportszállójukban tartozás miatt. Érdekes ugyanakkor, hogy mint azt az Átlátszó nemrég megírta, a Siófoki Kézilabda és Tenisz Club elnöke, Fodor János egy másik cége 5 milliárd forintért új spotcsarnokot építhet, ezúttal Százhalombattán.
|
Sem el-, sem bérbe nem adják - "ketyegő bomba" a siófoki kézilabdacsarnok
|
Október közepétől ellehetetlenül a siófoki kézilabdacsarnok működése, miután az önkormányzat visszautasította az üzemeltető klub telekvételi szándékát és a továbbiakban bérbe sem kívánja adni a területet.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/sem-el-sem-berbe-nem-adjak-ketyego-bomba-a-siofoki-kezilabdacsarnok-277510
|
2025-10-06 12:31:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Kígyót-békát szór a kormány brüsszelezve az Európai Unióra, bár a szövetségnek mi is a tagjai vagyunk, Brüsszel csupán egy belga nagyváros, de nyilván egyszerűbb, mint a valódi helyzetet feltárni. A magyar kormány szabadságharcának az egyik alaposan körberajzolt tétje, az unió költségvetésének agráriumra címkézett pénze. Ezt tervezi átalakítani az európai szövetség, mivel évtizedek óta nem nyúltak jószerivel hozzá, és a tapasztalat pedig az, hogy főként az elmúlt évtizedben már olyan vállalkozásoknál landoltak a sokszor milliárdos összegek, aki nyereségesek, piacképesek, versenyképesek, magyarul, aligha szorulnak támogatásra. És ez a jobbik eset, ugyanis olykor a támogatások szőrén-szálán eltűnnek. A magyar kormány is az átalakítások ellen rántott kardot, de nézzük, hogy mire is mentek el ezek az uniós források.Az agrártámogatások hétéves ciklusokra megállapított kerete rendre több ezer milliárd forint, az előző ciklus 2021-ben zárult, a jelenlegi 2027-ig tart, elviekben. Azért elviekben, mert az előzőből bennragadt, vagy akár szabálytalanságok miatt visszahívott pénzből még most is osztanak, jelenleg éppen falusi programokra. De alapvetően minden ciklusban közel fele-fele arányban két részre bontható a keret: az egyik fele megy a közvetlen támogatásokra, ez az, amit a birtokméret alapján, és a végzett tevékenységhez kapcsolódóan, de a kérelmek benyújtása után automatikusan utalnak. A másik fele a fejlesztésre pályázható pénz, ez többnyire 50 százalékos intenzitású, önerő is kell hozzá, de gyakran előleget lehet lehívni a projektre magyar költségvetésből. Az utóbbi fejlesztésekre pályázható pénzt, ennek is az élelmiszer-feldolgozókra adott támogatásokra vonatkozó részét néztük meg. Azért ezt, mert szakmai körök, és nem melleslegaz MNB már 2021 óta azt kommunikálta folyamatosan, hogy a feldolgozói szektor közepesnél is gyengébb teljesítménye, nem hatékony működése is hozzájárul az élelmiszerek Magyarországon kiugróan dinamikus drágulásához, ergo fejleszteni kell, nem mindegy, hogy hova megy a pénz.Az élelmiszer-feldolgozókra egy 250 milliárdos keretet hirdetett meg a kormány tavaly, 158 vállalkozás nyert ebből a forrásból. Hogy Szeged közelében maradjunk, ebből a keretből tavalya vásárhelyi Flamand Pékség 1,4 milliárd uniós pénzt nyert fejlesztésre,de kapott a Sole-Mizo is 1,3 milliárd forintot. Ez utóbbi cég az előző ciklusban is lehívhatott 800 millió forintot, miközben az árbevételük rendre közelíti a 100 milliárdot, nyereségük változó ugyan, de öt éven belül többször is milliárdos volt a profitjuk, miközben termékeik a kategóriájukban egyáltalán nem a legolcsóbbak.A szentesi Hungerit volt tulajdonosának családi cégéhez kapcsolódó két vállalkozás is részesült ebből a keretből, a több ismert takarmányossal közösen tulajdonolt MA-KA Takarmánytermelő 5 milliárdot, míg a Szentes-Frigo 489 milliót nyert, valamint közel 5 milliárdot hívhat le az EU-s forrásból egy felgyői gazdálkodó is húsüzem fejlesztésére.Ezek a megyei nyerők, de ebből a forrásból kapott a kiskunfélegyházi NT Élelmiszertermelő is, ez a cég tartozik a most megválasztott, a magyar miniszterelnökkel is jó kapcsolatot ápoló Andrej Babišhoz az Agroferten keresztül.Babišnak az Agrofert csoporton keresztül nagy agrárérdekeltsége van Közép-Európában, nálunk is itt vannak cégei több évtizede, hozzá tartozik a Ceres Sütőipari vállalat, a műtrágyával, vetőmaggal is foglalkozó IKR Zrt, mezőgazdasági gépekkel is kereskednek, és Kiskunfélegyházán működik az étolajat gyártó NT Élelmiszertermelő Kft. Ez utóbbi az előző ciklusban 1,5 milliárd forintot kapott, míg a jelenlegi támogatási periódusban 677 milliót. Andrej Babišt még előző miniszterelnöki ciklusában perbe is fogták a csehországi uniós támogatások miatt, de bírálták azért is, mivel cégvezetőit tette fontos állami pozíciókba. Most elindultak a cseh elnökkel, Petr Pavellel az egyeztetések a kormányalakításról, Babiš azt ígérte, hogy nem lesz gond az összeférhetetlenségi ügyeivel.Babiš az Agrofert csoport tulajdonosaként Csehország egyik legnagyobb gazdasági szereplője, ott az egyik leggazdagabb üzletember, mezőgazdasági és vegyipari vállalatok tartoznak az érdekeltségébe, külföldön is aktív, nálunk az már említett területeken van jelen.Korábban Csehországban hoztak is egy összeférhetetlenségi törvényt: az úgynevezett "lex Babiš" korlátozza a kormánytagok tulajdonában lévő cégek hozzáférését a közbeszerzésekhez és támogatásokhoz.Az Agrofert vállalatainak, amelyek jelenleg is kapnak támogatásokat, ezekről le kellene mondaniuk. Andrej Babiš korábban vagyonkezelői alapokba helyezte a cégcsoportot, az Európai Bizottság azonban megállapította, hogy így is az ellenőrzése alatt tartotta a céget. Szóval az egyelőre talányos, hogyan húzza ki Babiš a méregfogat, de a hétvégi választást megnyerte, ez az ő ügyük.Azt viszont látjuk, hogy a cégcsoport, amely ezer szállal kötődik Orbán Viktor szövetségeséhez, Andrej Babišhoz, az előző ciklusban 1,5 milliárdot kapott, és a mostani pályázatban is nyert több százmillió forintot a magyar agráriumra szánt keretből.Első nekifutásra talán körültekintőbben osztogatta a kormány az élelmiszer-feldolgozókra szánt pénzt, mint az előző 2014-2021-es ciklusban, bár a puding próbája az evés. Majd ha tényleg olcsóbban vásárolunk az előbbi fejlesztések következtében, akkor hátra dőlhetünk. De kétség kívül az előzőekben úgy dobálták a pénzt, mintha nem lenne holnap. Itt is írtunk a kisteleki tortilla gyárról, amire uniós pályázaton 4 milliárdos támogatói döntés született. A projekt csavarairól tavaly nyáron számoltunk be, de Nagy Sándor, kisteleki polgármester akkor optimistán nyilatkozott arról, hogy minden a legnagyobb rendben megy. Lehet, hogy nincs itt semmi látnivaló, de azért történt egy-két érdekes dolog.Különös, de a palyazat.gov.hu oldalon az El Jefe Kft már nem szerepel a kedvezményezettek között, szeptember közepén pedig a cég ellen végrehajtást indított a NAV Nógrádban. Hogy miért ott? Azért mert Szécsényben van a cég székhelye. De ez még mind semmi, a vállalkozás egyik alapítójának a vagyoni részesedését is lefoglalták az idén májusban. Mindezek ellenére az Államkincstár kifizetési adatai szerint 2023-25-ben már 3,5 milliárdot bezsebeltek, magyar költségvetési forrásból. Az a férfi, aki az El Jefét alapította, létrehozott egy másik céget is, a Manzana Development Kft-t, pályáztak egy mórahalmi vágóhíd megépítésére, nyertek 2 milliárd forintot. Úgy tudjuk, hogy a pályázat 2022-es támogatói döntése óta sem történt egy kapavágás sem, ám a cég tulajdonost cserélt többször is. Ők még mindig fent vannak az uniós támogatások kedvezményezettjei között a kormányzati portálon. Ki érti ezt?Az előző ciklus agrár fejlesztési pénzeiről csak a környékünkön ennyi sztorit szedtünk össze, akkor mi mehet országos szinten.Nem csoda, ha az Európai Unió változtatna az eddigi gyakorlaton. Egyelőre a 2027-ig tartó ciklusban még a régi módon osztják a pénzt, úgy tűnik egyelőre, hogy óvatosabban osztják most a pénzt, de szemmel láthatóan ment oda is, ahol a milliárdos nyereségből is kigazdálkodható lenne egy-egy beruházás.
|
Orbán Viktor cseh szövetségesének is jutott a magyaroknak szánt uniós agrárpénzből
|
A most választást nyert Andrej Babiš magyarországi agrárcége is besöpört közel hétszáz millió forintot a magyar agráriumra szánt támogatásokból. Az elmúlt ciklusban még több jutott neki, amikor is több magyar vállalkozás is csipegetett belőle: olyanok is, amelyek eltűntek, mint a kámfor, de leesett nem kevés pénz az amúgy milliárdos vállalatoknak is. Nem véletlenül küzd az agrártárca az uniós agrártámogatásokért, de nemrég elindult ciklusban talán okultak is az elmúlt évekből, legalább egy kicsit.
| null | 1
|
https://szeged.hu/cikk/orban-viktor-cseh-szovetsegesenek-is-jutott-a-magyaroknak-szant-unios-agrarpenzbol
|
2025-10-06 10:10:00
| true
| null | null |
szeged.hu
|
Jelenleg 279 magántőkealapot tart nyilván a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ezek közül több mint nyolcvan köthető az ötven leggazdagabb magyar valamelyikéhez - legalábbis az alapkezelőkön keresztül.Megjelent a Forbes legfrissebb listája a leggazdagabb magyarokról! A listát itt böngészheted.Évről évre nehezebb dolgunk van a milliárdoslista összeállításával. A listán szereplőknek egyre több, egyre kifinomultabb módszere van arra, hogy a vagyona bizonyos részét elrejtse az újságírók és így a nyilvánosság elől. Még akkor is, ha nemzetgazdaságilag fontos cégekről vagy közpénz-érintettségéről van szó. Van, hogy részvényesi csoportok bomlanak fel és kerülnek így ki a tőzsdei bejelentési kötelezettség alól. Van, hogy végletekig bonyolított céghálók mélyére tesznek fontos érdekeltségeket, és van, hogy úgy kerül százmilliárdos vagyontömeg egy magántőkealap mögé, hogy nem tudjuk, ki vagy kik pénzéről van szó. Sok esetben már azt sem, hogy mennyi pénzről van szó.Ez utóbbi mára az egyik legkedveltebb befektetési konstrukció a magyar üzleti elitben, különösen annak kormányközeli szereplői körében.A diszkrécióra épül, és bár világszerte használják, a teljes vagyonelrejtés mára hungarikum lett.A 2025-ös milliárdoslistán térképre tettük, hogy milyen magántőkealapok gravitálnak a listán szereplő milliárdosok körül. Az adott milliárdos érdekeltségébe tartozó alapkezelő által kezelt magántőkealapokat ábrázoltuk. Ahol tudtuk, feltüntettük a legfrissebb nettó eszközértéket, azaz, hogy mennyi pénz van az alapban.Fontos kitétel, hogy a térképen szereplő magántőkealapok közül sem mind azért született, hogy vagyonokat rejtsenek el benne, de a kiépült hálózatot - sőt, annak csak egy kis, listaszereplőkhöz kötődő szeletét - jól megmutatja.2025. január 1-jétől ugyan hatályos az az EU-s, pénzmosás elleni szabályozás, amely alapján a magántőkealapok kénytelenek felfedni, kik a tulajdonosaik, a tavaly év végéig létrehozott magántőkealapokra ez a szabály csak 2026. július 1-jétől vonatkozik. A kormány és a Bizottság ebben az ügyben is egymásnak feszült, végül felemás megoldás született. A hatályos jogszabály szerint a végső haszonhúzók nevei a NAV által kezelt, úgynevezett tényleges tulajdonosi nyilvántartásba (TTNY) kerülnek majd be. Vagyis a tulajdonosok azonosíthatóak lesznek, de nem ez az adat nem lesz nyilvános továbbra sem (de például a hatóságok majd hozzáférnek, ha szükségük van rá). A probléma az, hogy egyes magántőkealapokban hatalmas vagyonok és komoly cégrészesedések vannak, ami több, az elmúlt időszakban született bírósági határozat szerint már csak a méreténél fogva is közérdekből nyilvános kellene, hogy legyen."Hozzá köthető"12 olyan listaszereplő van, akihez köthető olyan alapkezelő, ami magántőkealapot kezel. Közülük kiemelkedő portfólió kapcsolódik Mészáros Lőrinchez, Szíjj Lászlóhoz, Száraz Istvánhoz és Tiborcz Istvánhoz.Mészáros Lőrincnek, a lista első helyezettjének Opus Global Befektetési Alapkezelője nyolc magántőkealapban összesen 691 milliárd forint volt 2023-ban, a 2024-es beszámolóban azonban már nem tüntették fel a nettó eszközértékeket. Mészáros több magántőkealapon keresztül (Konzum, Opus Bridge, Opus New Way) tulajdonolja például az autópálya-koncessziót, a Status Energy magántőkealapban többnyire energetikai érdekeltségek tömörülnek, a Global Alfa magántőkealapon keresztül pedig például az MBH Bank jelentős részvénypakettje is.Másik alapkezelője, a Status Capital Kockázatitőkealap-kezelő Zrt. hét magántőkealapot kezel, amelyekben a 2024-es beszámolók szerint kis híján 76 milliárd forint volt.Szíjj László, a friss dollármilliárdoshoz köthető Minerva Alapkezelő is tetemes magántőkealap-portfóliót halmozott fel, a kezelésébe tartozó hét alapban 66 milliárd forint nettó eszközértékről számolt be az alapkezelő. Ezek közül a Themis, Cronus, Vesta Via szintén a Mészáros Lőrinccel közösen, 35 évre tulajdonolt autópálya-koncesszió "tárolására" született.VisszavonulókSzáraz István az elmúlt évben több érdekeltségéből visszavonulót fújt. Kiszállt az MBH Bankból, aminek több mint tíz százalékos tulajdonosa volt, és június végén a Citadel Alapkezelőnél is változás történt. Annak már nem Száraz István a végső tulajdonosa, hanem Mészáros Lőrinc egy korábbi üzlettársa, valamint két másik érdekeltségen keresztül egy ismeretlen magánszemély. A Citadel kezelése alá tartozó Shihon magántőkealapban 74 milliárd forint volt, de az alapkezelő egyik új tulajdonosa, Tajthy Attila a HVG-nek augusztusban azt nyilatkozta, hogy az alapkezelő vezetésének nincsenek befektetési jegyei a Shihonban.A másik, Szárazhoz kötődő alapkezelő, a Quartz azonban 2023-as adatok alapján összesen 79 milliárd forintot kezelt nyolc magántőkealapban. Köztük van a Sky I. és Sky II. nevűek is, amelyek mögött a Telex által megismert dokumentumok alapján idén márciusban még biztosan Matolcsy Ádám és az MBH közös cége állt 80 milliárd forintnyi eszközzel.
|
Milliárdos magántőkealapok: jövő nyáron kiderül minden?
|
Jelenleg 279 magántőkealapot tart nyilván a Magyar Nemzeti Bank, több mint nyolcvan köthető az ötven leggazdagabb magyar valamelyikéhez.
| null | 1
|
https://forbes.hu/napi-cimlap/milliardosok-magantokealap-forbes-lista/
|
2025-10-06 05:03:00
| true
| null | null |
Forbes
|
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályától megtudtuk még szeptemberben, hogy vesztegetés elfogadása bűntett megalapozott gyanúja miatt valóban indítottak büntetőeljárást egy kapuvári orvossal szemben. A nyomozás érdekeire tekintettel bővebb információt nem közölt a főkapitányság. A Lumniczer kórházban azonnal felfüggesztették az érintett hálapénzes orvost, aki információink szerint recepteket írt a betegeknek plusz juttatásért. Állítólag csak kisebb összegeket fogadott el 5, 10, 20 ezer forintokat. Végül az egyik ilyen esetet a beteg rögzítette és feljelentést tett.Hálapénz elfogadásáért akár 5 évre is börtönbe kerülhetAz ügy fejleményeivel kapcsolatban megkerestük a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészséget. Dr. Ferenczi-Borbély Veronika főügyészségi ügyész, sajtószóvivő arról tájékoztatta lapunkat, hogy a nyomozás még tart, a gyanúsított szabadlábon védekezik, őrizetbevételére nem került sor. - A nyomozó hatóság az orvost kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettével gyanúsította meg, mely bűncselekmény büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés - mondta el az ügyészség sajtószóvivője.
|
Szabadlábon védekezhet a kapuvári hálapénzes orvos
|
Mit gondol a hálapénzes esetekről? Mennyivel büntetné a kapuvári orvoshoz hasonló eseteket?
| null | 1
|
https://www.kisalfold.hu/helyi-kek-hirek/2025/10/halapenz-kapuvari-orvos-ugyeszseg-korhaz
|
2025-10-07 08:15:36
| true
| null | null |
Kisalföld
|
Feljelentésemre nyomozást rendelt el a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Schäffer-ház ügyében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt - közölte Facebook oldalán Pintér Bence polgármester.Ahogy korábban megírtuk: A polgármester még szeptemberben tett feljelentést a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, a település vagyonát érintő, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés bűntette és ezen bűncselekményhez köthető más bűncselekmények miatt.A Schäffer-ház és Vaskakas Taverna épületegyüttese: a feljelentés tényét jelentette be szeptemberben a polgármester.Feljelentésemre nyomozást rendelt el a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Schäffer-ház ügyében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.– írja Pintér Bence polgármester Facebook posztjában.Hozzátette: az ügyről dióhéjban azt kell tudni, hogy van egy romos ingatlan, a belvárosi Schäffer-ház és Vaskakas Taverna épületegyüttese. Ezt 2007-ben eladta a város 200 millió forintért, azt 2019-ben Rákosfalvy Zoltán cége megvette 300 millióért. Három évvel később, 2022-ben pedig a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú Győr-Szol Zrt. 700 millióért – még romosabb állapotban – visszavásárolta az ingatlant.– tette hozzá.
|
Nyomoznak a Schäffer-ház ügyében
|
Nyomozást rendelt el a vármegyei Rendőr-főkapitányság a Schäffer-ház ügyében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt
| null | 1
|
https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2025/10/schaffer-haz-ugyeben-nyomozas-indult
|
2025-10-08 08:35:01
| true
| null | null |
Kisalföld
|
Hiába ugrottak meg ismét a lakásárak főleg Budapesten, az ország egyik legkülönlegesebb és legértékesebb területén, a Budai Várban épp ellenkező a trend. Ott már akár 300 ezer forint alatti négyzetméter áron is megvehetik műemléki lakásaikat a szerencsések, és akár tovább is adhatják a piacinak számító 1,8-2,3 milliós négyzetméter áron.25 műemléki lakás eladásáról dönt csütörtökön rendkívüli ülésen a Budavári önkormányzat Gazdasági bizottsága. A 444-hez eljutott előterjesztés szerint a lakások három épületben vannak, egy Dísz téri, egy Országház utcai és egy Táncsics Mihály utcai műemlék társasházban.Ezek közül a legérdekesebb a Dísz téren lévő, 2. emeleti 170 négyzetméteres lakás, melyet jelenleg Somlai Bálint bérel szüleivel és testvérével. Somlai Matolcsy Ádám barátja, a RAW Development tulajdonosa, mely a Magyar Nemzeti Bank milliárdos megrendelései tettek naggyá, csak tavaly 67 milliárd forint volt a cég bevétele.Somlaiék ezt a 170 négyzetméteres lakást a 298,4 milliós becsült piaci ár helyett 44,8 millió forintért vehetik meg az előterjesztés szerint, ami 263 ezer forintos négyzetméterárat jelent. Ennyi pénzért Budapesten 25-35 négyzetméteres lakásokat lehet kapni, a város külsőbb, illetve kevésbé felkapott részein.Az előterjesztésből az is kiderül, hogy Somlaiék szociális lakbért fizetnek az önkormányzatnak.Két évvel ezelőtt Somlai 179 millió forintért hirdette különleges Ferrariját, most ennek a pénznek a negyedéért vehet lakást a Budai Várban.Szomszédjaik se panaszkodhatnak, mert van aki 26,8 millióért vehet meg egy 86 négyzetméteres lakást (312 ezer per négyzetméter), más pedig 49 millióért egy 172 négyzetmétereset ugyanebben az épületben (ez 285 ezres négyzetméterár), de akad itt egy olyan - igaz földszinti - lakás is, melyet 213 ezer forintos négyzetméter áron vehet meg a bérlő.Várhatóan az Országház utcai bérlők is hasonlóan kedvező árakon juthatnak hozzá az általuk lakott műemléki ingatlanokhoz. Ez egyik 72 négyzetméteres lakásért 20,3 milliót kér az önkormányzat a piaci 135,4 millió helyett, ugyanebben a házban egy 49 négyzetméteresért már 54,2 milliót kell fizetni, mert erre "csak" 50 százalékos kedvezmény jár az előterjesztés szerint. A harmadik épület, melyből most eladnak lakásokat a Táncsics Mihály utcában van. Itt például egy 112 négyzetméteres lakásért 35,3 milliót kérnek a jelenlegi bérlőtől, ami 315 ezres négyzetméterár - a piaci ára 235,5 millió lenne ennek a lakásnak az előterjesztésben lévő becslés szerint, ez 2,1 millió négyzetméterenként.A most eladásra kerülő 25 lakás becsült piaci összértéke 3,8 milliárd forint, ám a kedvezmények miatt az önkormányzatnak csak 1,2 milliárd bevétele származhat belőlük. 13 lakást ad el az önkormányzat 15 százalékos áron, 11-et féláron és mindössze egy olyan lakás van, melyre nem jár kedvezmény.Májusban megírtuk, hogy az első körben 105 lakástól már megszabadult az önkormányzat, melyeket átlagosan a forgalmi érték negyedéért vásárolhattak meg a bérlők.A rendszerváltás után meg lehetett venni az önkormányzati bérlakásokat, a budavári műemlék épületben lévőket azonban nem. Az ottani lakók bérlők maradtak, akik kedvezményes, ún. "szociális" lakbért fizettek. "Ezeknél a lakásoknál nem vizsgálták a jövedelmi viszonyokat, ezért nem tudható, hogy a szociális lakbért fizető műemléki bérlők milyen arányban rászorulók" - írja V. Naszályi Márta a kerület előző, párbeszédes polgármestere a vári bérlakásokról szóló cikksorozatában.Ez volt a "deal": a bérlők, akik a rendszerváltáskor nem vehették meg a lakásokat, az állami kárpótlás mellett a szociális lakbért és "örökbérleti" jogot kaptak. Eladni tehát nem, csak örökíteni vagy elcserélni lehetett ezeket a kedvezményes örökbérleti lakásokat. Emlékezetes, hogy ezzel trükközött például Bayer Zsolt, és így jutott szintén olcsó bérlakáshoz Palkovics László, vagy éppen Rákay Philip.Ezen a gyakorlaton változtatott a lakástörvény 2021-es módosítása, melyet az akkor még parlamenti képviselő, a kerület jelenlegi polgármestere, Böröcz László nyújtott be. Az új szabályozás értelmében a önkormányzatoknak csak azokat a lakásokat kell eladniuk, amik világörökségi helyszínen és annak védőövezetében, műemléképületben találhatók, vagy olyan házakban, amik akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották.A jogszabály kötelezővé tette azt is, hogy a budavári bérlakások kiárusíthatóak legyenek, ha lakóik legalább öt éve bérlik az ingatlant. A vételár a bérleti jogviszony hossztól függ. Ha már 25 éve bérlik az ingatlant, akkor a vételár a - a külsős szakértő által megállapított - forgalmi érték 15 százaléka. A többi esetben elvileg a teljes árat kellene fizetni, de menet közben bekerült egy módosítás, miszerint ha valaki tulajdonjog cseréjével válik bérlővé, akkor a törvény szerint a forgalmi érték 35-50 százalékát kell kifizetnie.A budavári önkormányzat fideszes vezetése a kevesebb nyilvánosságot kapó Gazdasági bizottsághoz delegálta a vételárak megállapításáról és eladásokról szóló döntést, a testület elé ezek a listák nem kerülnek be. A kedvezményes vételárak ismeretében a végül a bérlő dönt, hogy tényleg megveszi-e a lakást.Az I. kerületben az 1400 önkormányzati tulajdonú bérlakásból a lakástörvény módosításával 1100 vált megvásárolhatóvá.
|
Újabb 25 budavári műemlék lakást adnak el, Matolcsy Ádám barátja is 85 százalék kedvezményt kap
|
Csütörtökön dönt a Budavári önkormányzat újabb műemléki bérlakások eladásáról. Most 25 lakást vehetnek meg az eddigi bérlők, jellemzően a piaci ár töredékéért. Az előterjesztésből az is kiderül, hogy az MNB-s megbízásokból meggazdagodott Somlai Bálint és családja eddig szociális lakbért fizetett az I. kerületi önkormányzatnak.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/09/23/ujabb-25-budavari-muemlek-lakast-adnak-el-matolcsy-adam-baratja-is-85-szazalek-kedvezmenyt-kap
|
2025-09-23 11:30:04
| true
| null | null |
444
|
"A Fidesz-frakció holnap nem támogatja a bizottsági ülésen az ingatlan értékesítését" - írja Böröcz László egy Facebook-posztban, annak a budavári műemlék lakásnak a kapcsán, amit Matolcsy Ádám barátja Somlai Bálint és családja most jóval a piaci ár alatt vehettek volna meg.Kedden a 444 írta meg, hogy újabb 25 budavári műemlék lakást adnak el, aminek részeként Somlai és családja is 85 százalékos kedvezménnyel vehette volna meg azt a lakást, amit eddig közösen béreltek.A 444-hez eljutott előterjesztés szerint a lakások három épületben vannak, egy Dísz téri, egy Országház utcai és egy Táncsics Mihály utcai műemlék társasházban. Ezek közül a a Dísz téren lévő, 2. emeleti 170 négyzetméteres lakásért fizettek eddig szociális lakbért Somlaiék, amit most a 298,4 milliós becsült piaci ár helyett 44,8 millió forintért vehettek volna meg az előterjesztés szerint, ami 263 ezer forintos négyzetméterárat jelent.Ennyi pénzért Budapesten 25-35 négyzetméteres lakásokat lehet kapni, a város külsőbb, illetve kevésbé felkapott részein.Böröcz László Facebook-bejegyzésében szerdán arról írt, hogy egy "több tízmilliárdos cég tulajdonosáról van szó, akinek ügyében jelenleg nyomozás folyik, mégis a jogszabályokban meghatározott kedvezményes lakásvásárlásban részesülhetne az I. kerületben." Ezért pedig mint írta, a Fidesz-frakció a holnapi bizottsági ülésen nem támogatja az ingatlan értékesítését.A polgármester szerint ugyanis "joggal sérti az emberek erkölcsi érzékét, hogy az önkormányzat egy olyan ingatlant értékesítsen a jogszabályokban meghatározott jelentős kedvezménnyel a bérlők számára, ahol egy több tízmilliárdos árbevételű cég tulajdonosának és ügyvezetőjének a lakcíme is van és bérlőtársi jogviszonyt létesített. Még akkor is, ha a bérlő szülők már negyven éve szerződésben állnak az önkormányzattal.""Különösen érthető ez a felháborodás, ha egy, a korábbi MNB-vezetéstől sok tízmilliárdos megbízásokat elnyerő, milliárdos nyereséget termelő cég tulajdonosáról van szó, akivel kapcsolatban jelenleg nyomozás folyik" - írta. Bejegyzése végén pedig javasolta, hogy "Somlai úr a piacon próbáljon meg lakást vásárolni a szüleinek".
|
Mégsem vehetik meg Somlai Bálinték jóval a piaci ár alatt azt a budavári műemlék lakást, amiért eddig szociális lakbért fizettek
|
A 298,4 milliós becsült piaci ár helyett 44,8 millió forintért vehették volna meg a 170 négyzetméteres Dísz téri lakást.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/09/24/megsem-vehetik-meg-somlai-balintek-joval-a-piaci-ar-alatt-azt-a-budavari-muemlek-lakast-amiert-eddig-szocialis-lakbert-fizettek
|
2025-09-24 18:00:32
| true
| null | null |
444
|
Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk kommunikációs igazgatója nyerte a vasárnapi polgármester-választást Gyömrőn.A rendszerváltás utáni vidéki politikatörténet nagy talánya volt Gyenes Levente gyömrői polgármester tevékenysége, aki - ellenfelei szerint - mintha egy egész várost babonázott volna meg.2002-től 2024-ig volt polgármester, majd tavaly júniusban is az ő szervezete, a Jó Itt Élni jelöltje nyerte a választást, Gyenes utóda akkor Tóth János Zoltán lett. Tudják, Gyenes Levente volt a "nyomkövetős polgármester". 2023 márciusában engedték ki féléves előzetes letartóztatás után, az akkori gyanú szerint ugyanis tagja lehetett egy biztonsági őröket foglalkoztató számlagyáros bűnszervezetnek, ami több mint másfél milliárd forintnyi adót csalt el. A testületi üléseket nyomkövetővel a lábán vezette. Név nélkül ugyan, de az ő elfogását mutatta be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik videója. Karórákat, sok-sok eurót és forintot, valamint egy szép nagy házat látni a felvételeken, összesen másfél milliárdos értékben.Gyenes a 2024-es választáson már nem indult, de az ellenfelei szerint valójában a mai napig ő irányította a várost. Azaz tegnapig.Gyömrő 21. századi története Gyenes Levente története is. Egy 13 ezres, frissen várossá avatott település élére választották meg először 2002-ben, ami mára 23 ezres, szétterülő, igazi agglomerációs várossá terebélyesedett.Gyenes Levente azzal az ígéretével robbant be a helyi közéletbe, hogy félre kell tenni a kisstílű pártpolitikai csatározásokat, egyáltalán nem kellenek pártok, a gyömrőiek vegyék a sorsukat a saját kezükbe. 2002-t írtunk, a leköszönő polgármester a botrányoktól terhelt Független Kisgazdapárt színeiben vezette a várost addig. Az embereknek tetszett Gyenes ígérete, aki egy addig nem túl sikeres civilszervezet, a Gyömrő 2000 Kör jelöltjeként lett polgármester.Szerencsés és tehetségesSokat adott a külcsínre, az országban akkor még talán sehol nem volt olyan szép színes önkormányzati újság, mint itt, unalmas lakossági fórumok helyett a piactéren felállított sátorban tartott utcafórumokat, a helyi tévét nem lehetett úgy kinyitni, hogy ne ő beszélt volna benne. Ellenfelei is elismerik: sok pénzt tett abba, hogy sikeres városvezető legyen, ráadásul szerencséje is volt.A rendszerváltás utáni elődei idején megtörténtek a föld alatti fejlesztések, a csatornázás, a víz- és gázvezeték lefektetése, neki a jóval látványosabb föld fölöttiek jutottak. Lebetonozta az összes utcát, felújította a Gyömrői Tófürdőt, a helyi intézményeket. Szerencséje volt abban is, hogy hatalma kiteljesedésének éveire esnek az uniós források is.Gyenes Levente akkor tett szert országos hírnévre, amikor 2014-ben botrányos fotók jelentek meg róla a Blikkben: egy meztelen nő testéről szívott fel fehér port. A választói nem fordultak el tőle, sőt, szimpátiatüntetésen álltak ki mellette. Ekkor már nagyban zajlott ellene nyomozás adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt, végül két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.A 2024-es önkormányzati választáson már nem indult, de az általa alapított szervezet, a Jó Itt Élni jelöltje nyert, ahogy hét másik egyéni választókerületben is. A 12 fős testületben így biztos többségre támaszkodhatott Tóth János Zoltán, az új városvezető.Aki aztán idén júniusban a város nehéz anyagi helyzetére hivatkozva lemondott a polgármesteri posztról. „Az elmúlt hónapokban folyamatosan azon dolgoztunk, hogy rövid távon kezeljük, középtávon pedig megoldjuk a problémákat. A mögöttünk hagyott időszakban azonban olyan indulatok szabadultak el mind a közösségi médiában, mind a képviselő-testületben, mely számomra lehetetlenné teszi az érdemi munkavégzést” – írta.Polgármester lett a „város ellenségéből”A vasárnapi időközi polgármester-választást Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk Gyömrőn élő kommunikációs igazgatója nyerte. Ő régóta foglalkozik a város ügyeivel, 2014-ben, amikor a Hír TV munkatársa volt és a szexfotókról forgatott, ki is plakátolták őt és kollégáját azzal a szöveggel, hogy „városunk ellenségei”.Amikor 2023-ban a város ügyeivel foglalkoztunk, Gyenes a kérdésünkre maliciózusan írt Kisberkről, „aki már 2014 óta üldöz engem újságíróként, néha már az egészséges újságírói és férfiérdeklődésen túlmutató bizarr formákban is (pl. emelődaru segítségével próbálták a lakóhelyemen a hálószobatitkaimat kifürkészni, vagy gumibabával adtak elő szexuális jellegű performanszt a hivatalom előtt), amelyek már inkább valamilyen mélyebb személyes indítékot feltételeznek véleményem szerint, semmint objektív tájékoztatásra való törekvést.”Felnyílt a szemükKisberkre a 2024-es polgármester-választáson 762-en szavaztak (8,76 százalék), vasárnap viszont már 1838-an (30,68 százalék). Hogyan tudta ilyen rövid idő alatt ennyivel megnövelni szavazói számát? – kérdeztem a győztest.„Gyömrő lakosságának felnyílt a szeme – mondta. – Az elmúlt húsz évben egy fehérgalléros maffiahálózat irányította a várost, amit sokan nem hittek el. Rengeteg munka van a vasárnapi győzelmemben."Kisberk tavaly június óta egyéni képviselő Gyömrőn, így hozzáfért szerződésekhez, amikért korábban a jegyző súlyos százezreket kért. Ezeket nyilvánosságra hozta, állításait mindig bizonyítani is tudta. Az előző vezetés szerinte csődbe juttatta Gyömrőt. Az alacsony végzettségű, minimálbérre bejelentett önkormányzati alkalmazottaktól elvették a cafeteriát, miközben saját maguknak milliós jutalmakat osztottak szét.Gyömrőn nemcsak a polgármester, hanem két önkormányzati képviselő is lemondott, a helyükre is most írtak ki választást. A 6-os választókerületben a független Lovász László fideszes és JIÉ-s jelöltet győzött le, a 2-esben az ellenzéki Hajnal Egyesület Gyömrőért jelöltje nyert. Az érdekesség az, hogy ő éppen a polgármester-választáson nyertes Kisberket győzte le, akit azonban nem viselt meg ez a vereség.„A polgármesteri kampányra fektettem a hangsúlyt, az egyéni választókerület kevésbé volt fontos – mondta. – Meglepett amúgy, mert sokan megosztották a szavazataikat: a polgármester-választáson rám, az egyéni választókerületben ellenfelemre szavaztak.”Az önkormányzati választójogi rendszer miatt Kisberk még jól is járt. Ha megnyerte volna az egyéni választókerületet, akkor a helyi ellenzéknek eggyel kevesebb szavazata lett volna. Ha egy polgármester nyer egyéniben is, akkor a testületben ez egy szavazatnak számít. Több helyen, így Pápán emiatt mondott le egyéni mandátumáról a polgármester, hogy párttársa esetleges győzelmével meglegyen a testületi többsége.A testületben öt JIÉ-s és hét nem JIÉ-s ül, egész pontosan2 HEGY-es,1 fideszes,2 függetlenés a polgármesterrel együtt 2 mihazánkos.Kisberk a most nyertes Lovász tényleges függetlenségében nem százszázalékosan biztos, de úgy számol, a legrosszabb esetben is 6:6 az állás.A fentiekből is látszik, Gyömrőn pillanatnyilag csak az számít: ki JIÉ-s és ki nem JIÉ-s. Ezért volt meglepő, hogy a polgármesteri székért három olyan jelölt is indult, akik a helyi rendszerváltásban érdekeltek, így könnyen nyerhetett volna az eddigi alpolgármester, a JIÉ-s Répás Tamás János. Végül Kisberk mögött a független Váradi Attila lett a második, mindössze 3 százalékponttal lemaradva, a HEGY-es Horváth István Attila a negyedik.„Váradi Attila inkább harcostársam, nem ellenfelem volt – mondta Kisberk. – Mi ketten indítottuk el ezt az egészet, mi voltunk a leghangosabbak a korrupció felszámolásáért indított harcban. Mi voltunk a hangos kisebbség, megakadályoztuk a kommunális adó bevezetését, tüntetéseket hívtunk össze. Veszélyes volt, hogy hárman is indultunk a JIÉ ellen, de végül mégsem egymást gyengítettük.”Kisberk szerint vasárnap lezárult a Gyenes-korszak.Óriási rendrakást ígér, a korrupt hálózat felszámolását rengeteg büntetőfeljelentéssel, de a normális munkát is el kell kezdeni.Az első feladatai között említette, hogy zebrát kell festeni a Gyömrői Fekete István Általános Iskola elé, ahol múlt héten gázolás történt. „Ha kell, a saját kezemmel festem fel” – jelentette ki Gyömrő új polgármestere, aki még nem tudta megmondani, hogy marad-e a Mi Hazánk kommunikációs igazgatója.A Mi Hazánk színeiben a tavaly júniusi önkormányzati választáson 14 egyéni listás és 5 egyéni választókörzetes nyertes volt. 128 településen indultak a polgármesteri székért, de egyik jelöltjük sem járt sikerrel.
|
Vége a Gyenes-korszaknak, rendszerváltást ígérnek Gyömrőn
|
Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk kommunikációs igazgatója nyerte a vasárnapi választást Gyömrőn, aki 2014-ben még az akkori polgármester, Gyenes Levente szexügyeiről forgatott a Hír TV munkatársaként.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/09/29/vege-a-gyenes-korszaknak-rendszervaltast-igernek-gyomron
|
2025-09-29 12:17:53
| true
| null | null |
444
|
Csaknem 80 milliárd forintért újították fel a Budapest-Esztergom vasútvonalat az Átlátszó 2023-as cikke szerint (igaz, meg is lett a haszna, a 2,2 milliós utasszám ötmillió fölé nőtt). Azonban a méregdrága felújításból nem futotta arra, hogy a teljes vonalon kiépítsék "a legalapvetőbb biztonsági rendszer, az ún. elektronikus vonatmegállító rendszer berendezéseit. Pontosabban két kisebb szakaszon kiépültek a jelfeladók, de ott sem működnek" - írja Facebook-posztjában Hadházy Ákos.A független parlamenti képviselőhöz eljutott egy olyan írásos utasítás, amit az ezen a pályaszakaszon közlekedő vonatok mozdonyvezetői minden út előtt megkapnak. A Hadházy szerint "Moldova novelláiba illő megoldás" azért kell, mert két szakaszon, Pilisvörösvár és Solymár, illetve Solymár és Óbudda között papíron működik a rendszer. De mivel valójában nem, "ezért a mozdonyvezetők minden út előtt kapnak egy írásos utasítást, hogy a biztonsági berendezés sajnos »éppen« nem használható" - írta a képviselő a posztjában.Az elektronikus vonatmegállító rendszer azért alapvető biztonsági berendezés, mert képes arra, hogy megállítsa a vonatot, ha a mozdonyvezető valamiért (figyelmetlenség, rossz látásviszonyok, rosszullét) miatt a vörös jelzést nem venné figyelembe, írja Hadházy. Ezen a vonalon balesetet még nem okozott a hiánya, de egy 2019-es vizsgálati jelentés szerint egy mozdonyvezető gyakornok átment egy vörös jelzésen, "nagy szerencse, hogy végül sikerült megállnia" - írja a képviselő, aki szerint az eset "szimpla korrupciós ügy is: úgy fizették ki a beruházást, hogy a biztonsági rendszer sok éve nem is működik".
|
Hadházy Ákos: A méregdrágán felújított esztergomi vasútvonalon nem építették ki a legalapvetőbb biztonsági rendszert, ahol papíron van, ott sem működik
|
A képviselő szerint az eset „szimpla korrupciós ügy”, de nagyon súlyos vasúti katasztrófához is vezethet.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/06/hadhazy-akos-a-meregdragan-felujitott-esztergomi-vasutvonalon-nem-epitettek-ki-a-legalapvetobb-biztonsagi-rendszert-ahol-papiron-van-ott-sem-mukodik
|
2025-10-06 08:10:35
| true
| null | null |
444
|
Valaki hivatalos papírt kapott arról, hogy éjszaka is építkezhet, bármikor és bármekkora hangerővel, Budapest kellős közepén. És ez a szerencsés éppen egy miniszterelnöki vőhöz és egy kormányfői kötélbaráthoz köthető cég.A 444 dokumentumokkal is alátámasztott információi szerint a Pest Vármegyei Kormányhivatal hivatalosan engedélyezte, hogy éjszaka is tetszés szerinti hangerővel folyhasson az építkezés a Városliget melletti Ajtósi Dürer soron, ahol az a Dürer Befektetési Kft. építtet két jókora irodakomplexumot és öt lakótornyot, amely a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap és a Garancsi István-féle Market közös vállalkozása. A Dürer a 444 kérdésére elismerte, tényleg ők kérvényezték az éjszakai munka lehetőségét. Hogy miért? Hogy minél hamarabb el tudjanak készülni és még több pénzt kereshessenek. Ezt így fogalmazták meg ingatlanosnyelven:"Mind a fővárosi, mind a hazai lakhatási helyzet arra készteti a beruházókat és a vállalkozókat, hogy minél hamarabb megfeleljenek a kialakult piaci helyzetnek. A Dürer Befektetési Kft. igyekszik meghatározott határidőben elkészülni futó beruházásaival, a lehetőségeket és kereteket figyelembe véve."A lehetőségek itt a jelek szerint határtalanok.Egy őrült nyári éjszakaIdén július elején kisebb-nagyobb leállásokkal már ötödik éve folyt valamilyen építkezés az egykori ELTE-tömb és a Dürer-kert helyén, ha a 2020-ban indult bontást is beleszámítjuk. A környék sokat átélt lakói mégis képesek voltak újra meglepődni: július 1-je amúgy átlagosnak tűnő estéjén ugyanis nem álltak le a munkagépek. Aztán leszállt az éj, és akkor sem. A lakók ekkor már túl voltak a két hatalmas irodakomplexum elkészültén, a projekt 2025-ben a közel 4 hektáros terület másik felét elfoglaló 5, összesen több mint 200 lakásból álló lakótorony építésénél tart. Ennek a későbbiekben még nagy jelentősége lesz.A lakók ekkor még valami anomáliára gyanakodtak, és miután a zaj késő éjjel sem csökkent, sorra hívogatták a 112-es segélyhívószámot. Ahonnan végül azt a választ kapták, hogy rendőrségi intézkedésre nincs lehetőség, mivel a beruházás „24 órás építési engedélyt kapott a helyi önkormányzattól”.Azt a lakók is azonnal tudták, hogy rendőrség válasza ebben a formában nem lehet igaz, hiszen a helyi önkormányzatoktól réges-régen elvették az építési engedélyezési jogköröket, ezért tovább érdeklődtek.Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy az információ lényegi része alapvetően mégiscsak igaz volt. Ha nem is az önkormányzattól, hanem a kormányhivataltól, de a projekt valóban megkapta a „bármikor fúrhatsz” kártyát.Ez már önmagában őrjítő lehet, ha az ember a környéken lakik, és ebben az évtizedben még nem nagyon volt betonvésésmentes napja, de tudva, hogy milyen projektről van szó, az érintettek frusztrációja tovább nőtt.Az ilyen nyílt családi kedvezmény a NER-ben sem mindennapiAz Ajtósi Dürer sori projekt ugyanis az egyike annak a három budapesti óriás építkezésnek, amiket a kormány titokban menedzselt addig, míg a sajtó le nem buktatta. Az akciót a sztori feltárásában élen járó Válasz Online „az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanmutyijának” nevezte.A három óriásprojekt ugyanazt a sémát követte: a kormányhoz igen közel álló befektetők – a háromból két esetben maga az Orbán-családtag Tiborcz Istvánhoz köthető valamelyik magántőkealap – nem kis részben állami hitelből megszereztek területeket, ahol iroda- és lakóházakat kezdtek felhúzni. A kormányzat a projekteket azonnal kiemeltté nyilvánította, hogy az érintetteket mentesítse egy rakás előírás alól, majd még az építkezések kezdeti fázisában előszerződést kötött arról, hogy teljes egészében felvásárolja az eleve állami segítséggel készülő irodaházakat. Mindezt jóval a piaci feletti áron.Méghozzá abból a célból, hogy különböző minisztériumokat és más állami-kormányzati szerveket költöztessenek beléjük. Ez így egyben tényleg óriási projekt: az állam 580-600 milliárdért vásárol fel összesen nagyjából 350 ezer négyzetméternyi irodaterületet a három helyszínen, amik a következők:Ajtósi Dürer sorKopaszi gátBosnyák térEzzel a konstrukcióval kizárólag a csókos beruházók jártak jól, ők viszont nagyon. Állami segítséggel foghattak óriási ingatlanfejlesztésbe úgy, hogy az ő oldalukról nem volt az egészben semmiféle piaci kockázat, hiszen az állam előre, egyes tényfeltáró cikkek szerint a piaci árnál akár 40-70 százalékkal drágábban vette meg tőlük azt, amit építettek.A mi sztorink szempontjából fontos, hogy az egészet azzal indokolták, hogy a minisztériumok és más állami szervek elhelyezéséhez fontos közérdek fűződik, ami megindokolja a projektek kiemelt státuszát is.Csakhogy ez az Ajtósi Dürer sori projekt nemcsak irodákat, hanem, mint említettem, öt jókora lakóházat is jelent, bennük 207 lakással. A nagy kormányzati projekt részeként ezek is megkapták a kiemelt státuszt, de ezeket nem az állam veszi meg – ellentétben az irodákkal –, hanem a beruházó saját maga értékesítheti a szabadpiacon. Mivel az Ajtósin először az irodaházak készültek el, ott mostanában már az építkezés vegytisztán magánrésze folyik.Magánlakások épülnek, amiknek a vételára a magánberuházókat fogja gazdagítani, de az egész nem az ilyen építkezésekre általában vonatkozó szabályok szerint zajlik, hanem közérdekből előnyben részesítendő projekt keretében.A kormányhivatal olyan intenzitású közérdeket azonosított, ami még a maximális éjszakai zajszinteket is felülírta.Pedig ennek az 5 lakóháznak a gyors elkészülése semmiféle szempontból nem minősíthető közérdeknek. A kormányhivatal ráadásul úgy adta meg az engedélyt az éjszakai munkavégzéshez, hogy egyszer sem szálltak ki emiatt a helyszínre. Az egyik érintett lakónak írt válaszlevelük szerint úgynevezett előzetes vizsgálati eljárást folytattak le – vagyis papírokból dolgoztak –, így állapították meg, hogy „a tárgyi ingatlanon a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs”. Igen, jól érted, ezt az éjszakai fúrás-vésés-dübörgésről írták egy olyan gigaépítkezés esetében, amelynek a hosszanti oldala mentén egy csendes, társasházakból álló lakónegyed található.A kormányhivatal azt is kimondta, hogy ebben az esetben egyáltalán nem szükséges semmiféle környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása.A 444 által megkeresett környékbeliek legnagyobb fájdalma az volt, hogy a fentiek szerint tejben-vajban fürösztött beruházók olyan mértékben „vesznek semmibe mindenkit”, és „annyira nem érdekli őket semmi”, hogy a lakók éjszakai nyugalma sem izgatta fel őket, és ezen a téren is felmentést kértek, noha eleve szabad kártyájuk volt, amivel nem kellett figyelembe venniük szinte semmilyen más előírást.A lakókat először sokkoló júliusi éjszakai munkáról a beruházó azt írta a 444-nek, hogy:„az alaplemez betonozását végezték szakembereink, mely egy egész napot igénylő munkafolyamat. A technológia alkalmazásának átfutási ideje 24 óra, ez tette szükségessé az éjszakába húzódó betonsimítási munkálatokat. Ezeket az alkalmakat mindig előre jeleztük a környékbéli ingatlanoknál, az építkezés közvetlen környezetében lakók ajtajára függesztettünk.”Egy környékbeli lakó szerint egyáltalán nem jelezték mindig, hanem „igen, kiraktak dátum nélkül ilyen értesítéseket, miután elkezdtünk mozgolódni.”Megkérdeztem a beruházótól, még hány ilyen éjszakára számíthatnak a környékbeliek. Azt válaszolták, hogy a projekt tervezésekor „valószínűnek tartották, hogy alkalmanként szükség lesz éjszakai munkavégzésre”, de „egyelőre ütemterv szerint halad a kivitelezés, és várhatóan nem lesz szükség éjszakai munkavégzésre”.80 milliárd már biztosan a zsebben, pedig még nem is állnak a lakóházakErről a három fent említett építkezésről, pontosabban az épülő irodák felvásárlásáról közbeszerzés, versenyeztetés nélkül döntött a kormány, titkos határozatok formájában. Így történt ez az Ajtósi-projekt esetében is, ahol a 24.hu cikke szerint 110-120 milliárd forintot fizethet az állam a két irodaépületért. Ebből 79,9 milliárdot már 2024 májusa előtt ténylegesen át is utaltak a tulajdonosoknak. Vagyis az biztos, hogy a beruházónak az Ajtósin nem kellett vészesen sietnie. Anyagilag úgy be volt biztosítva, mint senki az építőiparban, hiszen nemhogy nem állt pénze a felhúzott házakban, de a bevétel és a profit jó részét is megkapta előre. Mégis azt kérték a kormányhivataltól, hogy engedje meg nekik az éjszakai munkavégzést.Az már soha nem fog kiderülni, hogy akkor is kérték volna-e a felmentést az éjszakai zajterhelési határérték alól, ha az építkezést bonyolító Market tulajdonosa, Garancsi István még mindig abban a szép Abonyi utcai villaépületben lakna, ahol korábban élt. Garancsi azonban láthatólag nem érzelgős típus, és még pár milliárdért simán feláldozta az egykori lakókörnyezetét, annak lakóival együtt. Nem egyszerűen belecsinált az egykori fészkébe, hanem a környékét is tönkretette azzal, hogy infrastruktúra-fejlesztés nélkül rájuk küldi 207 lakás leendő lakóit, és Budapest egyik legcsinosabb és legcsendesebb környékét telepakolja egymás mellé zsúfolt, a környezetüknél több emeletnyivel magasabb, beton-üveg óriásépületekkel. Azért megkérdeztem a beruházót, hogy ugyanígy jártak volna-e el, ha Garancsi még az Abonyi utcában lakna, amire ennyit feleltek:„A beruházások menetét semmilyen mértékben nem befolyásolja az, hogy kik laknak a környéken.”Ez végül is tényleg kiderült a sztoriból.Az anyagi tét persze nem kicsi: a Válasz 2024-ben még 2,2-2,5 milliós négyzetméteráron kínált lakásokról tudott a nyomasztóan lakótelepszerű lakóparkban, a 444 most a környékbeliektől már 3,5 milliós négyzetméterárról hallott pletykákat.
|
A Tiborcz-közeli építkezés papírt kapott arról, hogy egész éjjel zajonghatnak, tetszés szerinti hangerővel, egy csendes lakónegyed kellős közepén
|
A Pest Vármegyei Kormányhivatal engedélyezte, hogy éjszaka is folyhasson az építkezés a Városliget melletti Ajtósi Dürer soron, ahol az a Dürer Befektetési Kft. építtet két jókora irodakomplexumot és 5 lakótornyot. A Dürer a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap és a Garancsi István-féle Market közös vállalkozása.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/06/a-tiborcz-kozeli-epitkezes-papirt-kapott-arrol-hogy-egesz-ejjel-zajonghatnak-tetszes-szerinti-hangerovel-egy-csendes-lakonegyed-kellos-kozepen
|
2025-10-06 10:00:29
| true
| null | null |
444
|
Több száz millió forintot foglaltak le a budapesti rendőrök attól a három kórházi dolgozótól, akiket vesztegetéssel gyanúsítanak, írja a police.hu. A Nemzeti Védelmi Szolgálat 2023. október 6-án tett feljelentést, mert a gyanú szerint egy fővárosi kórház belgyógyászatán két főorvos az osztályon történő államilag finanszírozott elhelyezésért és ellátásért jogtalanul havi 100-140 ezer forintot kért alapítványi támogatás címén. A jogszerűség látszata miatt egy illegális pénztárt is működtettek. Távollétükben a pénzt egy, a kórház alkalmazásában álló szociális munkás vette át.A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály rendőrei két évnyi adatgyűjtést követően október 1-én fogták el a három embert. Az orvosoktól több száz millió forintot, iratokat és technikai eszközöket foglaltak le. Az egyik főorvost 40, a másikat 51 rendbeli, a szociális munkást 4 rendbeli vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként. A két orvost őrizetbe vették, kezdeményezték letartóztatásukat, amit a bíróság elrendelt.
|
Havonta több mint százezer forintot kértek a főorvosok az állami kórházi ellátásért, vesztegetéssel gyanúsítják őket
|
A két orvost letartóztatták, és egy, a kórház alkalmazásában álló szociális munkást is kihallgattak gyanúsítottként.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/07/havonta-tobb-mint-szazezer-forintot-kertek-a-foorvosok-az-allami-korhazi-ellatasert-vesztegetessel-gyanusitjak-oket
|
2025-10-07 08:16:53
| true
| null | null |
444
|
Hivatali visszaélés miatt emelt vádat az ügyészség a bácsszőlősi polgármester ellen, aki beköltözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba - írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.Onnan tud az eljárásról, hogy korábban ő tett feljelentést Szarvas Róbert ügyében.A polgármester az előző ciklusban fideszes volt, most függetlenként nyert úgy, hogy az ügye tavaly februárban vált országosan ismertté.Hadházy akkor arról írt, Bácsszőlősön 45 millió forint uniós pénzből újították fel a rendelőt és az orvosi szolgálati lakást, de mivel a faluban nem volt orvos, a polgármester úgy gondolta, legjobb, ha ő illegálisan beköltözik a felújított "kecóba".Bár a képviselő-testület és a kormányhivatal is többször felszólította, hogy költözzön ki, ezt nem tette meg, Hadházy információi szerint inkább aláíratott egy "törvénytelen bérleti szerződést" az alpolgármesterrel, akinek állítólag fogalma sem volt, hogyan került a papírra az aláírása.Amikor Hadházy felhívta Szarvast, a polgármester feldúlva kérte számon, hogy "minek kérdez baromságokat", ha "mindent tud". "Mert annyira meredek, hogy ön az orvos lakásban lakik" - válaszolta erre Hadházy, mire szarvas Róbertből kiszakadt:„Bazdmeg, valahol laknom kell!”
|
Vádat emeltek a bácsszőlősi polgármester ellen, aki beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba
|
Az őt számon kérő Hadházy Ákosnak annyit mondott, „bazdmeg, valahol laknom kell.”
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/07/vadat-emeltek-a-bacsszolosi-polgarmester-ellen-aki-bekoltozott-az-eu-s-penzbol-felujitott-orvosi-szolgalati-lakasba
|
2025-10-07 08:55:19
| true
| null | null |
444
|
"Közel tízmilliárdos kormányzati támogatásból újul meg a régi tiszti kaszinó, azaz a FEK romos épülete Pécsett, a belváros szívében" - közölte tegnap Hoppál Péter fideszes politikus. A Facebook-posztjában két dolgot ugyan hozzáfűzött még ehhez. Az egyik, hogyA teljeskörű felújítás és új épületszárny építése után a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új pécsi bázisa kap helyet az épületben.A Kormány támogatja a tehetséges fiatalokat!És még egy rövid videóban is ráerősített az üzenetre, hogy a kormánynak köszönhetően megszűnik egy tájseb a pécsi főutcában, a Színház téren. A lerobbant Tiszti Kaszinó épületéből az MCC modern, 21. századi képzőközpontot alakít ki. Hoppál szerint ő állapodott meg "Orbán Balázs miniszterrel úrral" (aki valójában nem miniszter, hanem politikai igazgató), az MCC kuratóriumi elnökével és Szalai Zoltánnal, az MCC főigazgatójával, hogy ne a város szélén, ha a belvárosban építse fel az MCC az új pécsi központját, ami a pécsi, baranyai tehetségeknek is a "templomává válik", 125 fős kollégiummal, kávézóval, étteremmel. Hoppál egyébként hétfőn az MCC által szervezet bejárásról jelentkezett be.És akkor a fontos részletek, amelyek kimaradtak Hoppál bejelentéséből. Keresztes László Lóránt foglalta össze:A Pécs egyik legszebb terén álló, egyébként valóban leromlott állapotú épületet a korábbi fideszes városvezetés szerette volna megvásárolni az államtól, de a kormány ezt elutasította.A kormány ugyanakkor odaadta ingyen az épületet a tehetséggondozó intézményként indult, majd Mol- és Richter-részvényekkel alaposan megtámogatott, egyre inkább a kormányzati ideológia terjesztésével foglalkozó MCC-nek.Az MCC-nek ingyen átadott épület felújítását a kormány közel 10 milliárd forinttal támogatta.A munkákra kiírt közbeszerzést pedig - ahogy az Átlátszó megírta - Mészáros Lőrinc családi cége, a Fejér B. Á. L. nyert el, 8,9 milliárd forintos ajánlattal.Az állami forrásból elvégzett felújítás és az új épületek szintén közpénzből megfinanszírozott felhúzása után a közvagyonból átadott tömb az Orbán Balázs által vezetett MCC tulajdonában marad.Látványtervek a Pécsi Nemzeti Kaszinóról és az új épületekről itt láthatóak.
|
Hoppál Péter elbüszkélkedett egy nagyszabású pécsi építkezéssel, csak elfelejtett pár fontos dolgot megemlíteni
|
Hogyan kerülhet a város helyett az MCC-hez a Pécs egyik legszebb terén álló épület, amit ráadásul állami pénzből Mészáros Lőrincék újítanak fel?
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/07/hoppal-peter-elbuszkelkedett-egy-nagyszabasu-pecsi-epitkezessel-csak-elfelejtett-par-fontos-dolgot-megemliteni
|
2025-10-07 14:06:34
| true
| null | null |
444
|
A Fidesz 2026 áprilisára készülve beélesítette az ilyenkor szokásos eszközöket: ősz óta alig győzi bejelenteni Orbán Viktor, hogy ki és mikortól élvez adómentességet, mennyit emelkednek a nyugdíjak, öntik a lakosságra és a vállalkozókra az olcsó állami hiteleket. És mindemellett ott vannak a fekete kampány bejáratott technikái - a lejáratás, a hazudozás -, és érezhetően egyre aktívabbak a kamupártok, valamint a furcsa politikai mozgalmak.Bő évtizede, 2014-ben összesen 18 pártlistára lehetett szavazni, négy évvel később már 23-ra. Mivel 2018 után a sima gazdasági bűncselekményekként létrejött, a valóságban nem létező "pártoknak" törvényileg nehezítették a létezést, 2022-ben csak 6 pártlista volt (egyebek mellett a demokratikus ellenzék hatpárti összefogásának köszönhetően is). E hatból kettő a pornómilliárdos Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom és a konteós Gődény György-féle Normális Párt volt. Jelenlétük akkor lett volna érdekes, ha nagyon kicsi szavazatkülönbségen múlt volna a választások kimenetele. Ez négy éve nem így volt - a dolgok jelenlegi állása szerint azonban 2026-ban igen szoros lehet a küzdelem.Ismerős arcokA Megoldással és a Normálissal jövőre is találkozunk. Gattyánék "mozgalma" 2022 után tetszhalott állapotba került egészen a tavaly nyári EP-választásig, aztán rövid hibernálás következett. Újabban viszont egyre inkább jelen vannak a közösségi médiában. Az algoritmus kedvéért négy-öt naponta kirakott semmitmondó Facebook-posztok száma megnövekedett októberre. A 2021-ben felbukkant formáció voltaképpen a legsikeresebb kamupárt: tavaly nyáron három polgármesterük is lett, ami még akkor is eredmény, ha ezek a sikerek a Heves megyei Mátraballán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamossályin és a Baranya megyei Drávapiskin jöttek össze. A győzelem után a párt önellátásra berendezkedett mintatelepüléseket ígért. Nos, egy év után ezekből a projektekből nem sok minden látszik. A párt 2024-es beszámolója szerint tavaly 433 ezer forintjuk jött össsze tagdíjból, 21 milliót kaptak a központi költségvetésből (2022-ben 1,04 százalékkal épphogy megugrották a finanszírozási küszöböt), 560 millió 42 ezer forint pedig "egyéb támogatásból" érkezett. Utóbbi címen 42 ezer forintot fialt az 500 ezer forint alatti támogatások sora, míg az 560 millió egyetlen embertől, természetesen Gattyán Györgytől származott. Volt mire költeni ezt a pénzt: bár a párt gyakorlatilag már tavaly nyáron sem létezett pártként, s politikai ajánlata sem volt azon túl, hogy "szakmaiságra" van szükség a politikában, látványosabb utcai kitelepüléseket hozott össze, mint például a nulláról 30 százalékkal berobbant Tisza Párt. Ám az EP-választáson elért 0,37 százaléka alapján "rendes" kamupártnak sem volt jó a Megoldás Mozgalom, viszont forrásaink szerint a Fidesznek így is megéri: a számla túlnyomó részét ugyanis Gattyán fizeti, aki rossz nyelvek szerint ennek is köszönheti azt, hogy problémás adóügyei ellenére nyugodtan viszi a szupergazdagok életét. Az meg már-már hungarikum, hogy van egy pártja, amelynek a munkájáról évek nem mond semmit.A másik 2022-es kamupárt, a Gődény-féle, még ennyire sem zavar sok vizet, de augusztusban azért bejelentették, hogy ismét indulnak. Gődény az RTL-nek azt nyilatkozta, hogy "Magyar Péternek a pszichopata ámokfutása olyan mértéket ölt, ami veszélyezteti az ország stabilitását".Régi ismerős Tarjányi Péter is, aki megint mozgalmat alapít. A rendőrből lett szakértő legutóbb 2017-ben állt elő hasonló akcióval: akkor a Magyar Progresszív Mozgalom arra jött létre, hogy a nagy reményekkel és miniszterelnöki tervekkel indult MSZP-s Botka László miniszterelnök-jelöltségét megakadályozza, egyúttal bent tartsa a megkerülhetetlen ellenzéki szereplők közt az akkor épp mélyrepülésben lévő DK-t, vagyis Gyurcsány Ferencet. A mozgalom Botka visszalépése után megszűnt, az MSZP-nek soha többé nem lett párton belüli miniszterelnök-jelöltje, a 2018-as választást pedig minden tekintetben elbukta a széttagolt ellenzék. Tarjányi utána gyorsan másodszorra is bezárta médiavállalkozását (a Zoom.hu lapot). Az utóbbi években az ATV és a NER-esített Index.hu állandó biztonságpolitikai elemzőjeként tűnik fel, de tavaly ő adta ki Gyurcsány Ferenc regényét, és rövid ideig a DK tanácsadójaként is dolgozott. 2025-ös mozgalmát azzal indítja, hogy szerinte Magyar Péter és Orbán Viktor egyaránt alkalmatlanok az ország vezetésére. A 444-nek azt állította, hogy a saját néhány tízmillió forintos megtakarításából fedezi a Tíz Évünk Van mozgalom startját, és csapata különféle "szakpolitikai csomagokat" gyárt majd. Mint mondta, ezúttal sem akar választáson indulni, de a NER-nek láthatóan érdekében áll, hogy komolyan vehető tényezőként futtassa, lám, még Orbán Balázs "politikai igazgató" is leült vele egy másfél órás vitára, amelyet a YouTube-on közvetítettek. Erősen kérdéses persze, mekkora a hatása a számottevő ellenzéki politikai kapcsolatokkal már nem rendelkező Tarjányinak, de ismételt felbukkanása úgy is értékelhető, hogy a Fidesz az apróért is lehajol.Lefelé mozgásIndulni készül jövőre a 2018-ban még a DK listáján bejutott, majd a Szanyi Tiborral és a munkáspárti Thürmer Gyulával is összeállt Székely Sándor Szolidaritás Pártja is. A nevében a legendás lengyel szakszervezeti mozgalomra hajazó formáció augusztus végén jelentette be, hogy több mint 71 képviselőt indítana áprilisban. Szóhasználata árulkodó, ugyanis a párt "nyitott politikai együttműködésekre, de kizárólag olyan szervezetekkel dolgozik együtt, amelyek szintén szuverenista alapokon politizálnak: a nemzetállami megközelítést támogatják, ellensúlyozva a nemzetközi nagytőke torzító hatását".Ennél csak egy fokkal vehető komolyabban az egykori Jobbik-elnök Vona Gábor Második Reformkorja: támogatottságuk gyakorlatilag nekik sincs, és az EP-választáson elért 0,68 százalék sem volt elég ahhoz, hogy belássák, könnyebb súlycsoportban kellene próbálkozni. Beszélgetéseiket továbbra is aktívan szervezik, sajtótájékoztatókat tartanak. Említsük e körben még a DK-ból kizárt Leel-Őssy Gábor májusban alapított Duna Pártját, amelynek eddig az indulás bejelentése volt a legnagyobb tette.A jelenlegi parlamenti ellenzék közül néhány mára teljesen, vagy majdnem teljesen lenullázta a szavazóbázisát. Egybehangzó információnk szerint a Fidesz keresgéli a lehetőségeket arra, hogy ezeken a rompártokon keresztül is lehúzzon néhány százalékot a Tiszáról. A momentumos Fekete-Győr András a párt választásoktól való távolmaradását azzal indokolta, hogy a pártnak Orbánék "megüzenték": örülnének, ha a Momentum rajtvonalhoz állna 2026 tavaszán. Hasonlóról számolt be Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is, aki azt állította, egy a NER holdudvarába tartozó megmondóember abbéli reményét fejezte ki, hogy Karácsony valamilyen formában ismét beszáll az országos politikába.A főpolgármester pártja, a Párbeszéd értesüléseink szerint újra az MSZP-vel és a DK-val együtt állna össze jövőre, mert így a parlamenti küszöb meghaladása - egyelőre - akár reális vágy lehet. Bár az MSZP környékén mindig lehet hallani a Fidesszel gyanúsan jó viszonyt ápoló szocialista politikusokról, a hozzánk eljutott információk szerint a hajdani nagy kormánypárt inkább elvi alapon tart ki: a választási rendszer kispártokat sújtó szabályozása és Magyar Péter eddig meggyőző menetelése ellenére őszintén hisznek benne, hogy van még választói kereslet a világnézeti alapú politikájukra.Aki megéri, és aki nemMeg ne feledkezzünk az LMP-ről, amelynek utolsó emlékezetes epizódja Vitézy Dávid főpolgármester-jelöltségének a támogatása volt. Vitézy azóta Podmaniczky Mozgalom néven függetlenedett Ungár Péter pártjától. Az LMP-nek már parlamenti frakciója sincs, inaktívak a közösségi médiában is, és úgy tudjuk, hogy nem terveznek elindulni. "Szerintem az LMP szavazatszerző képességében bízni még Rogánéknak is pénzkidobás, annál biztos több eszük van, hogy ránk költsék a pénzüket" - fogalmazott cinikusan a párt egyik tagja a Narancsnak.A Jobbik más tészta: bár a médiába már nem nagyon kerülnek be, a húsz éve a radikális jobboldalról indult párt sorra jelenti be 2026-os jelöltjeit, miközben aláírásokat gyűjtenek azért, hogy a kormány nyilvánítsa munkaszüneti nappá december 24-ét is. "Elindulunk, mert el kell indulni" - fogalmazott sokat sejtetően egy pártközeli forrásunk. "Lesznek jelöltek, de valójában mindenki látja, hogy vége van, a legtöbben már a civil életüket szervezik valójában" - tette hozzá. A Jobbik szervezetileg olyannyira nem létezik, hogy jelenleg 2500 forintos órabérért keresnek embereket a december 24-i ügy aláírásgyűjtéséhez, és a párttal évek óta szakított egykori tagoknál kilincselnek azzal, hogy legalább a családjukkal írassák alá a kezdeményezést.A lapszám további cikkei itt érhetőek el >>>
|
Buli van!
|
Jövő áprilisban sok múlhat azon a néhány százaléknyi vokson, ami valamely nagy párt, illetve legalább a bejutásra esélyes középpárt helyett eleve esélytelen formációkra megy. Furcsa kreatúrákból nincs hiány, és immár az Országházon belül is született kamupárt.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/buli-van-277570
|
2025-10-08 21:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
2024-ben a Szalay-Bobrovniczky Kristóf által vezetett minisztérium elsődleges feladata továbbra is a haderő működőképességének fenntartása és erősítése, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (HHP) kiemelt beszerzéseinek végrehajtása, valamint a Magyarország nemzetközi szerepvállalásaiból és szövetségi kötelezettségeiből adódó, a HM tárcát érintő feladatok teljesítése. De fontos cél az önkéntes tartalékos rendszerek további fejlesztése is és az irányítási-vezetési rendszer hatékonyságának növelése. És még a sportágazat is idetartozik - áll a zárszámadási törvényjavaslatban.A tárca védelmi feladatokra tavaly 1736 milliárd forintot költött el, míg 2025-re már 1752 milliárd forintot szán. Ezek elérik a GDP 2 százalékát, a NATO elvárását.Ugyan a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program már 2017-ben elkezdődött, az orosz-ukrán háború berobbanása után kapott igazán lendületet. A HHP igazából rengeteg fejlesztést felölel: többek között a helikopter- és légvédelmi rakétaképességét, az egyéni fegyverzeti és a különleges műveleti képességét, a tüzérségi támogatás képességét, a katonai kibertér műveleti képességét vagy éppenséggel a drónelhárító képességét.Azt még a civil lakosok is jól érzékelik, hogy a kormány békét hirdető szlogenjei ellenére/mellett az utóbbi időben milyen nagy fókusz került a honvédelmi feladatokra - akár költségszinten, akár kommunikációban.Az évközi módosításoknak köszönhetően a honvédelmi tárca kiadásai 2747 milliárd forintra emelkedtek, amelyből végül 1700 milliárdot használtak fel. De így is többet a tavalyi összegnél, ami 1300 milliárd forintra rúgott.Lőszerek, radarok, harckocsik, repülőgépek ...A 2024-es zárszámadás szerint igen sok szerződés teljesült a honvédségben:a 2020-ban megrendelt katonai rámpás szállító repülőgépek közül leszállították az elsőt, a második gépet pedig már gyártjákmegkezdődött a kiképző- és felderítőrepülőgépek beszerzése a pilóták szakmai felkészítése érdekébentavaly folytatódott a Harckocsi és Tüzérosztálynak szállított eszközök és alkatrészek beszállításaa régóta várt páncélozott többcélú harcjárművek szerződés szerinti teljesítése is folyamatos voltés nem állt le a különböző típusú lőszerek és a közepes hatótávolságú föld-levegő rakéták és az aktív háromdimenziós radarok beszerzése sem.Azt is kiemelik a beszámolóban, hogy a NATO Biztonsági Beruházási Programjában két meghatározó területre koncentráltak 2024-ben is. Nevezetesen a pápai és a kecskeméti katonai repülőtérre, de kiemelt projekt a Szolnok Különleges Műveleti Támaszpont fejlesztése is high-tech technológiával, ami a NATO-tagországok különleges erőinek egyik kiképzési bázisa lehet.Megtörtént a Gripen harcászati repülőgépek bérleti díjának kifizetése, sőt, a szerződésmódosítás alapján a Gripen flotta fejlesztése is elindult, ami kis hatótávolságú, manőverező légiharc rakéta-fegyverzet beszerzését jelenti.Továbbá látóhatáron túli, kis és nagy hatótávolságú manőverező légiharc rakéta-fegyverzetet, kripto-egységeket, kiképző és futárrepülőgépeket, többféle fedélzeti lőszert is beszereztek, és folyamatban van harcjárművek toronyfegyverzetének megvásárlása is. Emellett vontatott aknavetőkhöz, tűzvezető rendszerekehez és lőszerekhez, valamint lánctalpas gyalogsági harcjárművekhez is hozzájutottak.Közel 30 ezres létszámA Magyar Honvédség (MH) betölthető létszáma jelenleg 34 200 fő, ám tavaly a költségvetési létszámot 29 297 főben hagyták jóvá - ők katonai és polgári alkalmazottak. 2030. december 31-ig azonban szeretnék 37 650 főre felduzzasztani az alkalmazottak számát.2023 óta egyébként 290 milliárd forinttal, azaz 9,9 százalékkal nőtt az MH vagyona, ennek köszönhetően 2024. december 31-én már 3215 milliárd forint volt. Ebben minden bizonnyal szerepe volt annak is, hogy 2023-ban 38 ingatlan került ki a tárca alól, míg 2024-ben 19 ingatlan ment át a HM vagyonkezelésébe.A csádi misszióról most sem tesznek említéstMagyarország továbbra is jelentős szerepet vállal a balkáni katonai missziókban, többek közt a KFOR (Balkán - Koszovó) és az EUFOR (Bosznia-Hercegovina) feladatokban. Tavaly egyébként az MH-KFOR kontingensre jóval kevesebb, a korábbi 4,1 milliárd helyett csak 1,6 milliárd forint jutott.Ezenkívül Magyar Katonai Megfigyelők vannak jelen a Nyugat-Szaharában, Kongóban és Grúziában, de az ENSZ libanoni békefenntartó misszióját (UNIFIL), az iraki, valamint afrikai (Mali) szerepvállalásokat is megemlíti a zárszámadás az MH külföldi katonai szerepvállalásai között. Az iraki misszióra egyébként a korábbi 1,4 milliárd helyett csak 510 millió forint jutott.Az afrikai szerepvállalásra pedig 2024-ben 1,4 milliárd forint ment el.2024-ben a válságkezelő és békeműveleteket támogató kontingensek átlagos létszáma egyébként 738,6 fő volt - ami közel azonos a 2023-as adattal -, ám a különböző műveletek közötti létszámösszetétel változott. Az afganisztáni szerepvállalás jelentős részét januárban, míg az EUTM Mali missziós részvételt májusban felszámolták, azonban a 2024. évi EUFOR ALTHEA művelet parancsnoki beosztásának ellátása többletlétszámot generált. Azt írják, hogy a békeműveleti szerepvállalás fő irányát továbbra is az Egyesített Balkáni Hadszíntér jelenti - a csádi missziót meg sem említik.Nem is csoda, hiszen Mahamat Idriss Déby elnök egyelőre mégsem engedélyezte azt a magyar elképzelést, amely alapján 200 magyar katona érkezhetne Csádba. A csádi misszióról egyébként tavaly sem közölt információkat a HM, csak a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. 2023-as éves beszámolója árulkodott arról, hogy "a csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására" 817 millió forintot adott a kormány.Ugyanakkor a zárszámadás külügyminisztériumi beszámolója rámutat: 2024. március 11-ével megkezdte tevékenységét Magyarország új diplomáciai képviselete N’Djamenában (Csádi Köztársaság). Lapunk áprilisban egyébként meg is kérdezte a Honvédelmi Minisztériumot, ki az új csádi attasé, de nem árulták el az illető nevét, akinek elődje rejtélyes körülmények között halt meg.A Honvédelmi Minisztérium arra a felreppent a hírre, miszerint februárban a csádi magyar előkészítő csapatnak furcsa körülmények között el kellett hagynia Csádot, úgy reagált: "A hír fake news". Ezek után jött a hír, hogy Csád vezetője blokkolta a magyar missziót az országban.Továbbra is titok, hányszor használták az MH repülőgépeitA Magyar Honvédség szállítórepülőivel kapcsolatos kiadásairól most is csak annyit közöl a tárca: a 2024-ben végrehajtott szállítások során katonai felsővezetők, kormánydelegációk, missziós váltások, nemzetközi gyakorlatok személyi állományának és anyagainak szállítása, valamint kiképzési repülések és MEDEVAC feladatokat hajtottak végre.Ugyanis a Miniszterelnökség és a Honvédelmi Minisztérium között megkötött keretmegállapodás alapján a repülőutak adatai "honvédelmi és nemzetbiztonsági okból" 30 évig titkosak. A magyar honvédség 2018-ban vásárolt 4 repülőgépet, hivatalosan katonai célokra, ám azt rendszeresen használja Orbán Viktor, Szijjártó Péter és a kormány más tagjai sokszor nem hivatalos, hanem üdülési céllal. Mindez százmilliókba kerül az adófizetőknek. Utoljára az Átlátszó jutott hozzá közadatigényléssel némi információhoz, bár azok is hiányosak voltak. Mindenesetre a 2021-2022 között történt 223 útra 644,4 millió forintos költséget vázoltak fel a lapnak.Bérfejlesztés is volt a honvédségbenA HM kiemeli: 2024. január 1-jétől végrehajtotta a 2022-ben megkezdett illetményfejlesztés II. ütemét a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonákat érintően, melynek mértéke átlagosan 11,1 százalék volt. Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztálya teljes állományánál azonban kiemelt illetményt kaptak az ott dolgozók. A honvédelmi alkalmazottaknál átlagosan 15,4 százalékkal emelték a fizetést, míg a katonai, illetve a honvédelemben alkalmazott oktatók 32,2 százalékos bérfejlesztésben részesültek.
|
A csádi missziót továbbra sem említik meg a Honvédelmi Minisztérium zárszámadásában
|
Míg tavaly még megemlítették a csádi missziót, mint jövőbeni feladatot, addig a napokban kijött legfrissebb, 2024. évi zárszámadási törvénytervezetben a Honvédelmi Minisztérium (HM) már szót sem ejt róla a beszámolójában. Azt pedig továbbra sem számszerűsítik, hogy a kormánytagok honvédségi repülőgépes útjai milyen összegre rúgtak. A minden eddiginél nagyobb arányú fegyverkezést azonban részletezik.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/a-csadi-missziot-tovabbra-sem-emlitik-meg-a-honvedelmi-miniszterium-zarszamadasaban.html
|
2025-10-10 05:51:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Nem mennek ritkaságszámba a felesleges és kirívóan drága közúti fejlesztések Magyarországon, korábban részletesenbemutattuk, hogy már több száz kilométernyi olyan gyorsforgalmi útszakasz épült, amit nem indokol forgalmi igény. A mohácsi Duna-híd azonban ezekhez képest is kirívó: közel 300 milliárd forintért épül egy olyan átkelő, amelynek forgalma várhatóan napi mintegy 600 autó lesz. És ezt nem mi mondjuk, hanem a beruházás megvalósíthatósági tanulmánya.Ehhez nem volt könnyű hozzáférni. Az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM) már 2024 szeptemberében, majd idén augusztusban is kértük közérdekű adatként a dokumentumot. Arra hivatkozva nem adták ki, hogy "a mohácsi Duna-híd folyamatban lévő beruházás, a kért adatok a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített olyan adatnak minősülnek, melyek további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják".Pedig akkor már rég megszületett a döntés a megépítésről. A kormány 2024. augusztus 29-én fogadott elhatározatotarról, hogy nettó 306 milliárd forintért megépítik a hidat, 2025 és 2031 között. Tavaly áprilisban a közbeszerzés eredménye is ismertté vált, és júniusban meg is kötötték a 295 milliárd forintos szerződést a Duna Aszfalttal, a Szijjártó Pétert pár éve jachtoztató Szíjj László legfontosabb útépítő cégével. A híd jelenleg már javábanépül.Nem a mohácsi az első, forgalmi szempontok alapján felesleges Duna-híd. Paks és Kalocsa között 2024 júniusában adták át a 92 milliárd forintért megépített Tomori Pál hidat. Ennek forgalmát a megvalósíthatósági tanulmány napi 2200 járműrebecsülte. Az előzetes tavalyi adatok szerint 2230 jármű volt a forgalom, amely 2653 egységjárműnek felel meg*Az egységjármű egy közlekedési tervezésben és forgalomszámlálásban használt fogalom, amely különböző típusú járművek forgalmi hatását teszi összehasonlíthatóvá. Alapegységként az átlagos személygépkocsit veszik, ehhez képest például egy teherautó 2-3, egy busz 2-2,5 egységjárműnek számít. Így a vegyes forgalmat egységes mértékegységben lehet modellezni és értékelni. Az egységjármű-számítás segíti az utak kapacitásának, terhelésének és torlódásainak pontosabb elemzését.(a fogalom magyarázata a csillagra kattintva olvasható).Érdemes ezt más hidakéval összevetni: az autóforgalom elől lezárt Széchenyi Lánchídon napi 5 ezer egységjármű halad keresztül, tehát a buszok és taxik (amelyek felhajthatnak a motorok és kerékpárok mellett) dupla akkora forgalmat generálnak, mint a Tomori Pál híd teljes forgalma.Az alábbi térképen feltüntettük az összes magyarországi Duna-hidat és az egységjárműben kifejezett forgalmát:A 2015-ben készült megvalósíthatósági tanulmány változattól függően 2025-re 604-616 egységjárműves forgalommal számolt a mohácsi Duna-hídra. Ez döbbenetesen kevés, nagyjából egy bekötőútnak megfelelő szint.Márpedig láthattuk a paksi híd esetében is, hogy a mérnökök jó munkát végeztek, alapvetően reálisnak bizonyult a forgalmi becslés. 2015 óta eltelt ugyan egy évtized, és jelentősen nőtt a hazai közúti forgalom, de ezt a várható növekedést a tervezők is figyelembe vették.Ha forgalmi sávonként vizsgáljuk, még inkább értelmezhetetlen a mohácsi híd. Mivel várakozások szerint a legkisebb forgalmú Duna-híd lesz, teljesen értelmetlen kétszer kétsávosra építeni, ahogyan az történik.Utóbbi azért nagyon lényeges szempont, mert a megvalósíthatósági tanulmányban sikerült ugyan pozitív költség-haszon elemzést készíteni, de ennek az az egyik fő oka, hogy a tervezők kétszer egysávos híddal számoltak. Vagyis csak ezt tartották indokoltnak, hiszen ilyen kicsi forgalomra nem észszerű sehol a világon százmilliárdos beruházással hidat építeni.Híd hiányában egyelőre komp közlekedik Mohácsnál a Dunán, és csökken rá az igény. Ahogy a Mohácsi Újságírja: "A révhajózási ágazat az állami támogatás dacára is veszteséges, többek között azért, mert folyamatosan csökken a révátkelés forgalma." Míg 2013-ban még évi 172 ezer személyjegyet értékesítettek, a beszámoló szerint ez a szám már alig haladja meg a százezret.A komp forgalmáról nem érhető el adat, de a komphoz vezető 51377-es számú bekötőút forgalma alig 326 egységjármű volt a 2024-es adatok szerint. A növekedés sem valami dinamikus.Azt is érdemes figyelembe venni, hogy csökken a Mohácsi kistérség lakossága. Ez a híd pedig leginkább nekik lehet hasznos, új országos összeköttetéseket nem hoz létre, Pécs és Szeged irányába továbbra is Baján át lesz észszerűbb közlekedni.Ha a kistérség 32 ezer lakójára osztjuk el, akkor fejenként 9,4 millió forintba kerül az új híd. Ha a szomszédos 60 ezres Bajai kistérséget is alapul vesszük - noha többségüknek továbbra is a bajai híd lesz a jobb választás -, még akkor is fejenként 3,3 millió forint adódik.A Duna Aszfalt tehát 295 milliárd forintértnyerte ela munkát, második helyen a Strabag végzett 310 milliárdos ajánlattal, harmadikon a Swietelsky 316 milliárd forinttal.Érdemes ezt a 2015-ös megvalósíthatósági tanulmánnyal összevetni. A kiválasztott II. B. projektváltozat 2015-ös árszinten 27,4 milliárd forint teljes költséggel és 23,5 milliárd forint építési költséggel számolt.A KSH utak építésére vonatkozó*kifejezetten hidakra nincs adatéves inflációsrátáitalapul véve a szerződéskötéskor, 2024-ben, ez 57,4 milliárd forintos összköltséget, 49,4 milliárd forintos építési költséget adna ki. Mivel a végleges eljárásban mérnöki és építési munkák is vannak, elfogadhatjuk a nagyobb összeget 2024-es árnak. Igaz, ebben már az egyéb költségek - mint projektmenedzsment, régészet, kommunikáció és PR, területszerzés - is benne vannak, ami nem a Duna Aszfalt feladata.Az eredetileg tervezettnél tehát ötször drágábban valósul meg a mohácsi Duna-híd, aminek így már nem pozitív, hanem negatív a társadalma haszna. Ilyen költségek mellett tehát nem volna szabad a hidat megépíteni, mert a beruházás soha nem térül meg, társadalmi szinten veszteséget okoz.Ez felveti a döntéshozók felelősségét is, ezért megkérdeztük az ÉKM-et egyebek mellett arról, hogy ki és milyen megalapozó tanulmány alapján hozta meg a döntést az építendő változatról.A minisztérium válasza főként általánosságokat tartalmazott*A mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó közúti infrastruktúra fejlesztése a terveknek megfelelően, lendületesen halad előre. Ez az országos jelentőségű beruházás nem csupán mérnöki léptékében kiemelkedő, hanem hosszú távon alapvetően átalakítja a térség közlekedési viszonyait és gazdasági lehetőségeit. Mohács és környéke közvetlenül kapcsolódik be az ország 2x2 sávos gyorsforgalmi úthálózatába, miközben egy új dunai átkelési lehetőség is megnyílik.Mohács és térségének elérhetősége és tartós gazdasági fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a Duna-híd, valamint a csatlakozó úthálózat kiépítése, amely a Duna átjárhatóságát biztosítja, és bekapcsolja a térséget az ország közlekedési vérkeringésébe. Az új Duna-híd, valamint a hozzá kapcsolódó útfejlesztés azonban nemcsak a település és a térség fejlődése szempontjából fontos, de kiemelten jelentős a Balkán, Szerbia és az Európai Unió közötti tranzitforgalom hatékonyabb szervezése érdekében.(teljes terjedelemben a csillagra kattintva olvasható),utolsó mondata pedig Lázár János miniszter korábbimagyarázatárautalt, miszerint az EU és a Balkán közötti tranzitforgalom hatékonyabb szervezése érdekében van szükség a mohácsi hídra.Ezt a magyarázatot a Telex januárban részletesenelemezte, és arra jutott, hogy sem a személy-, sem a teher-tranzitforgalom számára nem éri majd meg errefelé menni az M5-ös, esetleg az Eszék-M6-os irány helyett.Az ötszörös drágulás egyik oka a fentiek alapján az eltúlzott műszaki tartalom: az eredeti tervek kétszer egysávos hídról szóltak, a bekötését szolgáló 6,3 kilométer új úttal. Ebből lett a kétszer kétsávos híd, 26 kilométernyi szintén négysávos új úttal.A költségek elszállásának másik része a NER építőipari cégeinek árazásához köthető, az általuk megkeresett extraprofitról korábban már részletesenírtunk.A közbeszerzést elnyerő Duna Aszfalt 62 százalékban alvállalkozókra bízza a mohácsi híd építését, igaz, a két legnagyobb alvállalkozó is a Duna Csoport tagja. Ezekkel együtt már 83 százalékra emelkedik a saját teljesítmény. Ugyanakkor a Duna Hídépítő és a Duna Útépítő is dolgozik alvállalkozókkal, de ennek részleteit már nem lehet kideríteni a nyilvános adatbázisok alapján.A Duna Csoportnál megkeresésünkre arra hívták fel figyelmünket, hogy míg a környező országokban a többéves projektek esetében indexálják az árakat, itthon egy akár két-három éves építés során is csak egy árat lehet megadni, így az esetleges áremelkedés, válság kockázata a vállalkozót terheli. Hozzátették, legnagyobb hazai versenytársainak nyereséghányadával összevetve a Duna Csoport árbevétel-arányos nyeresége nem számít kirívónak.Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy konkurensei részben szintén a NER belső köreihez tartozó vállalatok, mint a Mészáros és Mészáros Zrt., amelyek ugyancsak kiemelkedő nyereségességükről ismertek. Az pedig nem igaz, hogy feltétlenül nekik kell lenyelniük az áremelkedési kockázatot: pár éve, a nagy építőipari alapanyag-áremelkedés idején a magyar állam tömegesen engedélyezte, hogy a neki dolgozó építőipari cégek ezt érvényesítsék áraikban, dacára a korábban szerződésben rögzített áraknak.Mindez azért is baj, mert a túlméretezett utakért, hidakért nemcsak egyszer kell magasabb árat fizetni, hanem a karbantartásuk is drágább lesz. Különösen látványos ez például a mohácsi hídhoz is csatlakozó M6-os autópálya esetében, amely már évi 54 milliárd forintráfizetést termelMagyarországnak.A fenti döntések következményeit hosszú évtizedekig kell viselnie az országnak, a rosszul befektetett állami források még évtizedekig rontják a hazai versenyképességet. A magasabb költségek miatt pedig nem jut pénz más beruházásokra. Például a gyorsforgalmi úthálózaton kívüli fő- és mellékutak szükséges szintű felújítására, amelyek ennek híján folt hátán folt jellegűek.De ha a hidaknál maradunk, akkor is számos helyen lehetne sokkal hasznosabban elkölteni ennyi pénzt. Ennek kapcsán érdemesáttekintenia Magyar Közlekedési Klub gyűjtését, e szerint harmadik világbeli állapotok jellemzők számos hídon, és a tényleg hiányzóátkelőbőlsem ritka. (A szakmai szervezet a mohácsi híd hálózati kapcsolatainak hiányát is részletesenbemutatta.)A fővárosban az óriási forgalmat lebonyolítóPetőfiésÁrpád hídfelújítására nincs pénz. Leállították a Galvani híd fejlesztését, amelybecslésekszerintnapi 44 ezer autót, 55 ezer utazást vonzott volna - annyit, mint a főváros térségén kívüli kilenc Duna-híd együtt. Ennek várható költségét ráadásul "csak" 150 milliárd forintrabecsülték2021-ben, pedig még villamos is járt volna rajta.Továbbá egy évtized alatt nem sikerült a magyar kormánynak a magyar gazdaság ütőerét jelentő, a hazai áruforgalom közel tizedétlebonyolítóGubacsi híd helyén egy új vasúti hidat építtetnie. Manapság a vonatok csak lépésben, óránként 5 kilométeres sebességgel tudnak haladni, amit traffipaxszal mérnek. A 44 milliárdforintosúj híd csak 2028-ra épülhet meg, addig imádkozhat az áruszállítási szakma, hogy ne kelljen lezárni az utolsókat rúgó hidat.De a vasúton amúgy is általános probléma az elaggott infrastruktúra, miután évtizedek óta nem jut elég forrás sem karbantartásra, sem fejlesztésekre. És persze hosszan lehetne sorolni a közlekedési ágazaton kívüli fejlesztési igényeket is, például a pénzhiány miatt el sem kezdett szuperkórházprogramot.
|
Annyi autó sem lesz a 300 milliárdos új Duna-hídon, mint az autók elől lezárt Lánchídon
|
Nem csoda, hogy nem akarta kiadni Lázár János minisztériuma a mohácsi Duna-híd megvalósíthatósági tanulmányát, kiderül ugyanis belőle, hogy olyan forgalom várható rajta, mint egy falusi bekötőúton.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/2025/10/07/mohacsi-duna-hid-forgalom-koltsegek-megvalosithatosagi-tanulmany-elemzes
|
2025-10-07 04:46:04
| true
| null | null |
Telex
|
A top 3 és a top 10 is átrendeződötta Forbes legfrissebb milliárdoslistáján. A lista élén újra Mészáros Lőrinc áll 1749,1 milliárd forintos becsült vagyonnal, ezzel ő az egyetlen (forint)billiomos a listán. Orbán Viktor miniszterelnök régi barátjának becsült vagyona tavaly lépte át először az ezermilliárdos határt, az elmúlt egy üzleti évben további 500 milliárd forinttal nőtt a vagyona a Forbes becslése szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb (2025. első negyedéves)adataialapján egy budapesti lakás átlagosan 62,5 millió forint, azaz Mészáros Lőrinc vagyona egy év alatt nagyjából akkora összeggel nőtt, amiből 8000 átlagos lakás kijönne Budapesten.A felcsúti milliárdosról a Direkt36 csütörtöki cikkében azt írta, egy cégén keresztüljelentős összegű pénzügyi segítséget nyújtotta miniszterelnök apjának, Orbán Győzőnek az Alcsútdobozon, több jel szerint a hatvanpusztai birtokon zajló építkezéshez.Az elmúlt évekkel ellentétben a gazdaglistán idén nem Csányi Sándor követte Mészárost, hanem Veres Tibor, a Wallis csoport tulajdonosa (756,4 milliárd forint), az OTP-vezér a harmadik leggazdagabb lett a listán, 3,5 milliárd forinttal elmaradva Verestől.Új szereplő a listán a nyolcadik helyen lévő Pavelka Tibor, a Semilab tulajdonosa: az itthon kevésbé ismert cég a világ legnagyobb napelemipari cége, félvezetőipari mérőberendezések terén pedig az ötödik legnagyobb szereplő. A lap azt írja, a jogi bizonytalanságok miatt a Forbes eddig nem végzett vagyonbecslést Pavelka esetében, noha a Semilab évek óta szerepelt a Forbes egyéb, a legértékesebb magyar cégeket rangsoroló listáin. Az idei összeállításnál azonban a magazin az elmúlt években lezárult pereiből kiindulva úgy ítélte meg, hogy idén már jogi kockázat nélkül is elvégezhető a vagyonbecslés. A 24.hu júliusbanarról írt, néhány héttel korábban egy amerikai félvezetőipari cég, az Onto Innovation bejelentette, hogy megállapodott a Semilabbal annak amerikai érdekeltségeinek felvásárlásáról,nagyjából 185 milliárd forintért.A top tízbebekerült még Felcsuti Zsolt, az alkatrész- és szerszámgyártással, valamint iparcikk-nagykereskedelemmel foglalkozó MPF csoport tulajdonosa, Szíjj László,a közbeszerzéseken rendre taroló Duna Aszfalt tulajdonosa, a Jasmin.comerotikus tartalomszolgáltató-oldalból meggazdagodott, majd 2022-benpolitikai pályára is lépőGattyán György,Jellinek Dániel Indotek-vezér, Jászai Gellért (4iG, One), a miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterév elején Elon Musknak is bemutatott, valamint Széles Gábor, a Videoton egyik tulajdonosa.A lista első 10 helyezettje:Mészáros Lőrinc és családja / becsült vagyon: 1749,1 milliárd forintVeres Tibor / becsült vagyon: 756,4 milliárd forintCsányi Sándor / becsült vagyon: 752,9 milliárd forintFelcsuti Zsolt / becsült vagyon: 524,4 milliárd forintSzíjj László / becsült vagyon: 416,1 milliárd forintGattyán György / becsült vagyon: 352,4 milliárd forintJellinek Dániel / becsült vagyon: 312,7 milliárd forintPavelka Tibor / becsült vagyon: 310,4 milliárd forintJászai Gellért / becsült vagyon: 309 milliárd forintSzéles Gábor / becsült vagyon: 300 milliárd forintA friss rangsorban hat olyan magyar milliárdos van, aki a becslések alapján felkerülhet az amerikai Forbes globális milliárdoslistájára. Az 50 leggazdagabb magyar becsült összvagyona 9100 milliárd forint, a magyar állami egészségügyi kiadás kétszerese.A magyar Forbes az amerikai anyalap által meghatározott módszertan alapján készíti el a magyar milliárdosok vagyonbecslését, termelőcégek esetében az EBITDA-ból (kamatok, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredmény), más esetekben, például ingatlanos cégeknél vagy vagyonkezelőknél az eszközökből kiindulva. A teljes lista az októberi lapszámban található.
|
Egy év alatt 8000 lakás árával nőtt Mészáros Lőrinc vagyona a Forbes szerint
|
Megjelent a Forbes legújabb milliárdoslistája, szokás szerint Orbán Viktor régi barátjával az élen.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/03/forbes-milliardoslista-50-leggazdagabb-magyar-2025
|
2025-10-03 07:00:06
| true
| null | null |
Telex
|
A napokban tárgyalta a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága azt az előterjesztést, amely módosítaná a NAV az adózás rendjéről szóló törvényben rögzített feladatait. Az indítványt a bizottság kormányoldali tagjai készítették.A fideszes kiegészítés szerint a NAV, amennyiben a bizottság által már jóváhagyott előterjesztést a parlament is elfogadja, nemcsak az adópolitikáért felelős miniszter kezdeményezése alapján kezdhet kommunikációba. A 2017-ben hatályba lépett törvényben eddig az szerepelt, hogy a adóügyi miniszter utasítása alapján kell a NAV-nak teljesítenie a jogszabályban meghatározott adókedvezményre, adóalap-kedvezményre vagy adómentességre való jogosultsággal összefüggő kormányzati tájékoztatást.A kormányoldali módosítás szerint ez most megváltozik, és az adóhatóságot a kormány bármelyik tagja felkérheti a tájékoztatás megtételére.Mióta a Covid-oltások regisztrációját is kormánypropaganda terjesztésére használták fel, aligha lehet kétség afelől, hogy a Fidesz képes minden csatornát bevetni a kampányban- mondta a 24.hu-nak Harangozó Tamás, a parlamenti bizottság MSZP-s tagja, aki szerint a törvénymódosításban meg nem nevezett kormánytag nyilván Rogán Antal propagandaminiszter lesz, és ezzel a kiegészítéssel a NAV tájékoztató tevékenységét is beillesztik a kormánypropaganda eszközei közé.A 24.hu vasárnap levélben kereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy megtudjuk, miért van szükség a változtatásra, és ki lenne a szóban forgó miniszter. Amint választ kapunk, kiegészítjük a cikket.
|
Módosítja a Fidesz a NAV feladatait: bármelyik miniszter kommunikációra kérheti az adóhatóságot
|
Az előterjesztést készítő bizottság ellenzéki tagja szerint nincs kétség afelől, hogy ki lesz a kommunikációt kérő miniszter.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/12/modositja-a-fidesz-a-nav-feladatait-barmelyik-miniszter-kommunikaciora-kerheti-az-adohatosagot/
|
2025-10-12 17:18:05
| true
| null | null |
24.hu
|
Tagadja a bűnösségét az a két budapesti főorvos, akiket azért tartóztattak le, mert a gyanú szerint havi 100-140 ezer forintot kértek el a betegek államilag finanszírozott elhelyezéséért - tudta meg a 24.hu. A belgyógyászaton dolgozó főorvosoktól több százmillió forintot foglaltak le.A Telex írta meg, hogy a gyanúsítottak a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház-rendelőintézet Szövetség utcai telephelyén működő III. Krónikus belgyógyászati osztályán dolgoztak. A lap már korábban foglalkozott azzal, hogy az osztályon fix napidíjként és alapítványi hozzájárulásként havi 160 ezer forintot is elkérhettek a betegektől egy alapítvány révén.Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője megkeresésünkre azt mondta: mindkét főorvos tagadta a bűnösségét, és panasszal éltek a gyanúsítás ellen. Ezeket azonban az ügyészség elutasította.Egyikük azzal védekezett, hogy a betegek csupán a szabály szerinti eljárási díjat fizették ki, és az alapítványt valójában csak az támogatta, aki akarta- mondta az ügyész.A Nemzeti Védelmi Szolgálat két évvel ezelőtt tett feljelentést, mert a gyanú szerint egy fővárosi kórház belgyógyászatán két főorvos az osztályon történő államilag finanszírozott elhelyezésért és ellátásért jogtalanul havi 100-140 ezer forintot kért alapítványi támogatás címén.A jogszerűség látszata érdekében egy illegális pénztárt is működtettek: vagy a főorvosok maguk vették át a pénzt, vagy a távollétükben egy, a kórház alkalmazásában álló szociális munkás. A rendőrök kétévnyi adatgyűjtést követően idén október elsején fogták el a három embert: az orvosoktól több százmillió forintot, iratokat és technikai eszközöket foglaltak le.Az egyik főorvost 40, a másikat 51 rendbeli, a szociális munkást pedig 4 rendbeli vesztegetés elfogadása bűntettével gyanúsították meg. A két belgyógyászt őrizetbe vették és letartóztatták.
|
Tagadják bűnösségüket a letartóztatott budapesti főorvosok - mutatjuk, mivel védekeznek
|
"Csak a szabály szerinti eljárási díjat fizették ki a betegek, csak az támogatta az alapítványt, aki akarta" – mondta egyikük.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/08/budapesti-foorvosok-vesztegetes-letartoztatas-vallomas-havi-100-140-ezer-forint/
|
2025-10-08 10:13:59
| true
| null | null |
24.hu
|
"Nem tartja-e aggályosnak azt, hogy egy megjelent videó szerint az ön gyermeke sofőrös kormányzati gépjárművel, rendőri és asszisztensi kísérettel közlekedik?" - tette fel az írásbeli kérdést Tordai Bence párbeszédes képviselő Lázár János építési és közlekedési miniszternek, miután pár hete videóra vették, hogy Lázár nagykorú gyerekét sofőr szállította egy Mercedes kisbusszal a minisztériumba, ráadásul egy rendőr biztosította a kiszállását is."Amennyiben a miniszter és a gyermeke ugyanazon irányból ugyanazon irányba utazik, együtt utaznak. Eddig is így tették, ezután is így fogják" - válaszolt Ágh Péter államtitkár, aki hozzátette azt is, a miniszter állami autót nem vesz igénybe, és hogy a szóban forgó autónak csak az üzembentartója a Magyar Állam.
|
Lázár fia továbbra is fogja használni a miniszter sofőrös autóját
|
"Eddig is tették, ezután is így fogják" – válaszolt az államtitkára.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/07/lazar-fia-tovabbra-is-fogja-hasznalni-a-miniszter-soforos-autojat/
|
2025-10-07 08:18:31
| true
| null | null |
24.hu
|
A 4iG-csoport számára kedvező jogszabály jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben: nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendelet a 4iG cégfelvásárlásait, emiatt az ilyenkor szükséges versenyhatósági vizsgálatokat is megússza.Ez alapján aa 4iG SDT EGY Zrt. a Rába Járműipari Holding feletti,a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. az N7 Defence Holding Zrt. feletti,valamint a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a VAB Kft. feletti közvetlen egyedüli irányításszerzése kap zöld utat az állam részéről a védelmi ipari ellátás-biztonsági szempontokra hivatkozva.
|
Ismét kivételezik a kormány a 4iG-vel
|
Nemzetstratégiai okokra hivatkozva.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/07/4ig-kormanyrendelet-magyar-kozlony-verseny/
|
2025-10-07 06:51:20
| true
| null | null |
24.hu
|
Évek óta dokumentált jelenség a sajtóban, hogy NER-es vállalkozók úgy nyerik meg az uniós közbeszerzéseket, hogy magasabb árat kínálnak a megrendelő által, előzetesen kalkulált összegnél.Mesterséges intelligencia segítségével 30 701 dokumentumot dolgoztunk fel a 2015-2019 közti időszakból, majd statisztikai elemzésnek vetettük alá őket, hogy megnézzük, valóban drágábbak-e a NER-es közbeszerzések. A tenderekben hét kormányközeli vállalkozó 184 érdekeltségét térképeztük fel.Mivel a közbeszerzési eredménydokumentumokban nem kötelező feltüntetni a becsült árat, 5131 esetben tudtunk összehasonlításokat végezni. A legtöbb szerződést nagyjából a tervezett költségen kötötték meg, azonban a NER-es cégeknél a végső ár átlagosan 18,4 százalékkal meghaladta az eredeti becslést. Statisztikai tesztekkel igazoltuk: kizárt, hogy a NER-es szerződésekben található árkülönbség pusztán a véletlen műve legyen.Megnéztük azt is, milyen hatással van a szerződések árszintjére a NER-es kapcsolat: számításaink szerint a szerződések átlagosan 14,8 százalékkal voltak drágábbak, ha kormányközeli vállalkozók kerültek ki győztesnek. Ha a nyertes szerződésállományra vetítjük a 14,8 százalékot, azt kapjuk, hogy ebben az időszakban hozzávetőlegesen 245,8 milliárd forint közpénz ment el a kapcsolati felárra.Ezeknél a tendereknél az árszabás sokszor csak az értékelési összpontszám felét tette ki, és nagy súllyal voltak jelen nehezen meghatározható, szubjektív kritériumok vagy olyan feltételek, amelyeknek csak néhány cég tudott megfelelni.A cikk az AlfaGPT-bloggal együttműködésben készült.2018 elején jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, hogy Mészáros Lőrinc cége korszerűsíti a szennyvíztisztító-telepet Szentendrén. Mészáros sorra húzta be a vízügyi projekteket ekkoriban, de az EuroAszfalt Kft.-vel közösen elnyert szentendrei tender egy szempontból mégis különleges. A győztes pályázó az EU-s forrásból megvalósuló munkát hárommilliárd forinttal drágábban vállalta, mint amekkora összeg a pályázati kiírásban becsült értékként szerepelt: 1,78 helyett 4,76 milliárdért. Tehát Mészárosék 166 százalékkal drágábban mentek bele a szerződésbe, mint amekkora összeggel előzetesen a pályázat kiírója kalkulált.A pályázaton még hárman indultak, de azt nem tudjuk, ők mennyit ajánlottak. Elképzelhető, hogy mindannyian magasabban árazták a szennyvíztisztítós munkát, mint Mészárosék. Az sem zárható ki, hogy a megrendelő (ez esetben a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. és a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.) alulbecsülte a munka költségeit. Az is lehet, hogy eleve nem a pályázók által kínált ár volt a döntő: az értékelésnél csak 50 százalékkal esett latba az ár, az ajánlattevőnek ugyanilyen fontosak voltak a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok (hogy ezek pontosan mit takarnak, és hogyan helyezhetők el egy egységes értékelési rendszerben, azt homály fedi). A projekt végül 18 hónapos csúszással és az eredeti árnál 8 százalékkal drágábban készült el 2021 októberében, a technikai kivitelezésre azóta nem érkezett panasz (olyan legalábbis biztosan nem, amelyik elérte volna a nyilvánosságot).A becsült és a végleges érték közti különbséget a K-Monitor és Transparency közös, uniós finanszírozású projektje kockázati tényezőként, korrupciós indikátorként (red flagként) határozta meg. Ez egyike azoknak a vizsgálati szempontoknak (az ajánlattételi határidő hossza, az eljárás típusa, a közbeszerzési szerződés értéke és az ajánlatok száma mellett), amelyek az Európai Unió hivatalos közbeszerzési adatbázisából, a TED-ből mindenki számára ingyen elérhetők és megismerhetők. A közbeszerzési korrupciógyanút vizsgáló, ám 2023 óta nem frissülő RedFlag projekt azt írja: ha a végérték nagyobb a becsült értéknél, akkor vagy a becsült értéket határozták meg helytelenül, vagy a közbeszerzési verseny nem volt megfelelő. A becsült érték és a nyertes árajánlat közötti eltérés a Világbank szerint is figyelmeztető jelzés.A sajtó évek óta beszámol a szentendreihez hasonló esetekről, amikor egy kormányhoz kötődő vállalkozó az előzetesen becsült összegnél - sokszor jelentősen - drágábban vállal el feladatokat. Ahhoz, hogy ezekből a kiragadott, szélsőséges példákból és benyomásokból adatokat és százalékokat faragjunk, mesterséges intelligencia segítségével feldolgoztuk és statisztikai módszerekkel elemeztük négy év magyar uniós finanszírozású közbeszerzését, hogy lássuk,tényekkel igazolható-e, hogy létezik a kormányközeli üzletemberek esetében egyfajta felár, és ha igen, mekkora plusz költségteherrel jár ez az adófizetőnek.Hogyan lehet, hogy Mészárosék felüláraztak, és mégis nyertek?Nem a szentendrei volt az egyetlen alkalom, hogy Mészáros építőipari vállalkozása felüllicitálta a pályáztató által számított összeget – és nyert. A Közép-Duna-vidéken hulladékkezelő műveket épített 6 helyett 9,9 milliárd forintért, míg Bicskén és környékén ugyancsak szennyvízhálózatot fejlesztett, 5,4 helyett 6,5 milliárdért, mindkét esetben konzorciumban. A bicskei fejlesztés érdekessége, hogy a tendernek a felcsúti szennyvízhálózat is a része volt, és mivel akkoriban Mészáros még polgármesterként vezette a falut, gyakorlatilag saját magát bízta meg a feladattal. Mészáros másik fontos, gyakran foglalkoztatott érdekeltsége, a ZÁÉV Zrt. a tervezett 5,6 helyett 8,8 milliárd forintért építhetett új uszodát Zalaegerszegen, és az előzetes kalkulációhoz képest bő kétszeres áron, 2 helyett 4,6 milliárdért jég- és curling csarnokot Újpesten.De nemcsak Mészárosnál, hanem a többi kormánypárti tenderkirálynál is megjelenik a felülárazás, így Garancsi István, Szíjj László és Tiborcz István érdekeltségeinél is rendre szemet szúr a két összeg közötti különbség. A Garancsi-féle Market Építő Zrt. a MOME Média- és Műteremházának megépítését 2 helyett 3 milliárdért vállalta el, míg a Szíjj-féle Duna Aszfalt Kft. az M4-es autópálya Cegléd és Abony közötti szakaszát 23,5 helyett 26,3 milliárdért. Tiborcz üzlettársának, Paár Attilának a cége a tatabányai megyeháza előtti tér és mélygarázs kialakítását 3,3 milliárdért, a becsült értéknél 1,34 milliárd forinttal drágábban vállalta, a soproni fedett uszodát pedig 5 forint helyett 10,9 milliárdért, vagyis duplaáron húzta fel az érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft.Ezzel együtt előfordult, hogy a becsült összeggel megegyező vagy azt alullicitáló pályázattal győztek kormánypárti vállalkozók (a Puskás Ferenc Stadion elbontása előtti munkákat 4,2 helyett 3,9 milliárdért nyerte el konzurciumban a ZÁÉV), ahogy arra is találunk példát, amikor NER-től független piaci szereplő dolgozott a tervezettnél drágábban.Annak meghatározásában, hogy létezik-e NER-es felár, az a döntő, hogy mik az arányok, illetve kimutatható-e olyan erős együttállás, amely kizárja, hogy mindez a véletlen műve legyen.Ehhez a 2015-től 2019-ig terjedő időszakból származó összes, EU-s forrásból megvalósuló közbeszerzést feldolgoztuk és elemeztük. 30 701 közbeszerzési eredménydokumentumba néztük bele, ugyanis ez tartalmazza az indulók számát, a győztes ajánlattevőt és az árat. Ebből az adathalmazból az OpenAI o3-modelljével feltérképeztük hét NER-es vállalkozó érdekeltségeit. A mesterséges intelligencia összesen 184 olyan vállalati érdekeltséget talált, melyek köthetők Mészáros Lőrinchez, Garancsi Istvánhoz, Szíjj Lászlóhoz, Tiborcz Istvánhoz, Paár Attilához, Jászai Gellért 4iG-vezérhez vagy Balásy Gyulához, aki a Miniszterelnöki Kabinetiroda beszerzéseinek rendszeres haszonélvezője, a kormányzati kommunikációs kampányok fő kivitelezője.Közülük a vizsgált időszakban az uniós közbeszerzések legnagyobb haszonélvezője Mészáros volt, aki a vállalataival közel 300 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzést, de a legsikeresebb cég Garancsié volt: a Market közel 140 milliárd forintnyi tendert húzott be.Mennyit fizettünk rá a NER-es győztesekre?Mivel a becsült értéket nem kötelező feltüntetni a felhívásban, ez az adat az esetek többségében nem áll rendelkezésre. A mintát jelentősen csökkentette, hogy az uniós közbeszerzési adatbázisban a 2010-es évek második felében sem minden szerződés tartalmazott becslést az árról, azt csupán 5131 esetben tudtuk kibányászni és összevetni a végleges árral. Ha megnézzük, hogy a végleges és a becsült árak hogy viszonyulnak egymáshoz, azt látjuk, hogy a legtöbb szerződést nagyjából a tervezett költségen kötötték meg. Azonban ha a NER-hez köthető győztesekre húzzuk a fókuszt, feltűnik, hogya végső ár átlagosan 18,4 százalékkal meghaladta az eredeti becslést.Emellett a NER-es cégek szórása, vagyis átlagtól való eltérése is 50 százalékkal nagyobb.A legtöbb szerződés néhány tízmillió forint értékű volt, azonban a győztesek egy szűk csoportja több tízmilliárdos tendereket húzott be. Mivel ebben a kategóriában felülreprezentáltak a kormányközeli szereplők, elképzelhető, hogy egyszerűen arról van szó, hogy a drága és bonyolult feladatokat nehezebb előzetesen árazni, és a kiírásban pontatlan kalkulációkat végeztek. Ezért több statisztikai próbának is alávetettük a szerződéseket, melyek megerősítették, hogy a NER-es vállalkozók szerződéseinél szignifikánsan magasabb a becsült és a tényleges ár közötti különbség, mint a többi győztes tendernél. Akkor is ugyanez az eredmény jött ki, ha NER-es és nem NER-es szerződéseket vetettünk össze véletlenszerűen, így kijelenthető, hogy a kapcsolat akkor is fennáll, ha kiszűrjük a „megaprojekteket”. Vagyis a tesztekkel lényegébenkizárható, hogy a NER-es szerződésekben található árkülönbség pusztán a véletlen műve legyen.Kíváncsiak voltunk arra is, milyen hatással van a szerződések árszintjére a NER-es kapcsolat, konkrétan mekkora összeggel tolja meg a közbeszerzés árát, ha kormányközeli szereplő győz. Számításba vettünk további szempontokat, aminek végén arra jutottunk, hogy a becsült ár, a verseny intenzitása, a közműszektorbeli szerződés, illetve a NER-kapcsolat a végső ár varianciájának több mint 97 százalékát magyarázzák. Minden egyes plusz ajánlattevő lefelé nyomta az árat, a közműszerződés pedig felfelé (a közműveknél a szektorális felár nem számít szokatlannak). Ami a NER-es kapcsolat hatását illeti, az a képlet szerint 14,8 százalékkal dobja meg a közbeszerzések árát. Más szóval: azonos feltételek melletta szerződések átlagosan 14,8 százalékkal voltak drágábbak, ha NER-es vállalkozók került ki győztesnek. A felár akkor sem tűnik el, ha fokozatosan lefejtjük az adattömbről a legdrágább projekteket: a felső 2 százalék, tehát a legnagyobb értékű szerződések levágásával is 11,4 százalékos maradt a többlet. Így még akkor is kétszámjegyű marad a NER-es felár, ha azt feltételezzük, hogy a különösen nagy értékű közbeszerzések előzetes árazása nehezebb, és ezért figyelmen kívül hagyjuk őket.Habár az automatikus szövegkinyerés hibái és devizakonverziók miatt akadhatnak pontatlanságok a számításban, megnéztük, hogy ez az összeg pontosan mekkora lehet. Az általunk vizsgált négy évben összesen 1600 milliárd forint értékben nyertek el szerződéseket a szóban forgó NER-es cégek. Ha a győztes szerződésállományra vetítjük a 14,8 százalékos értéket, azt kapjuk, hogy csak ebben az időszakban hozzávetőlegesen245,8 milliárd forint közpénz ment el a kapcsolati felárra.Fontos hangsúlyozni, hogy ez a becslés ráadásul csak az uniós finanszírozású projektekre érvényes, ez idő alatt a kormányközeli vállalkozók természetesen indultak tisztán hazai finanszírozású tendereken is. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) elemzése szerint a hazai és az EU-s adófizetők kétharmad–egyharmad arányban finanszírozták Mészárosékat. Számításaik szerint 2011 és 2023 között 1300–2200 milliárd forinttal („kleptokratikus felárral”) járulhattak hozzá az európai adófizetők az Orbán-rendszer klientúrájának fenntartásához.Nem feltétlenül a legjobb árat értékelikAz Európai Bizottság közbeszerzési útmutatója szerint a megrendelő kötelezheti az ajánlattevőt arra, hogy az árszámításról tett állításait igazolja. Rákérdezhetnek az ármegállapítás részleteire, a szerződéses és jogi követelmények teljesítésének módjára, a finanszírozásra, és ha nem találják meggyőzőnek a pályázó indoklását, akkor elutasíthatják az ajánlatot.Sok esetben viszont nem az árazás az elsődleges szempont. A soproni uszoda, a Szentendre környéki szennyvíztisztító-projekt vagy éppen a Néprajzi Múzeum mélyépítési munkáinál voltak ugyan rivális ajánlatok, ám a NER-es vállalatok kerültek ki győztesként, méghozzá az eredeti kalkulációt meghaladó összegért. Mindezt úgy tudják elérni, hogya kiíró olyan feltételeket rögzít, amelynek csak néhány cég tud megfelelni, vagy tudatosan ködös szempontokat fogalmaz meg, hogy az elbírálási folyamat szakmaiságát külső szemmel képtelenség legyen megítélni.A már említett hulladékkezelős tendernél, amelyet a Mészáros és Mészáros Kft. és a Paár Attila-féle West Hungária Bau közösen nyert el a becsült árnál 4 milliárddal nagyobb összegért, „a szerződés teljesítésében részt vevő szakemberek többlet szakmai tapasztalata” az elbírálásnál 30 százalékot ért. A soproni uszodánál, amelyet ugyancsak Paár érdekeltsége épített, a minimum követelményen felüli medenceépítési referenciák 30 százalékkal estek latba (egyébként végül maga az uszoda a város által eredetileg tervezett összeg háromszorosáért készült el). Ezek a kritériumok szűkítik azoknak a vállalatoknak a körét, melyek teljesíteni tudják a feltételeket, hogy legalább a rajtvonalhoz odaférjenek.A versenyszűkítés mellett a másik árfelhajtó, a favoritizmus gyanúját felvető gyakorlat, hogy olyan puha szempontokat határoznak meg, melyek ellenőrizhetetlenné teszik az értékelési folyamatot. A NER-es tenderekben az ajánlati ár sokszor csak az értékelési összpontszám felét tette ki, és nagy súllyal voltak a jelen az olyan szubjektív kritériumok, mint a környezeti vállalások, a módszertan vagy a feladat határidő előtti teljesítése.MódszertanA kétmintás t-próbával (two-sample t-test) azt vizsgáljuk, hogy két csoport átlaga között van-e szignifikáns különbség. Tegyük fel, hogy van két különálló csoportunk, például két osztály diákjai, melyeknél szeretnénk összehasonlítani valamilyen mennyiséget, mondjuk, a történelem dolgozat eredményeit. A kérdés, hogy az egyik osztály tényleg jobb-e a másiknál, vagy csak a véletlen miatt kaptak jobb eredményt. Vagyis a kétmintás t-próba azt ellenőrzi, hogy a két mintaátlag közötti különbség nem csak a véletlennek köszönhető-e. A t-próba figyelembe veszi a két minta átlagát, a szórásukat és a mintaméreteket. Ez alapján kiszámol egy t-értéket, amelyet összehasonlít egy kritikus értékkel, és kiad egy p-értéket, amely megmondja, hogy a különbség szignifikáns-e. Ha kicsi a p-érték, tényleg van különbség a két osztály között, ha nagy, akkor nincs. A szerződések esetében a t-próba egyértelműen igazolta, hogy a NER-es vállalkozók szerződéseinél szignifikánsan magasabb a becsült és tényleges ár közötti különbség. A Kolmogorov–Smirnov (K–S) próba azt vizsgálja, hogy két eloszlás mennyire tér el egymástól (például ugyanaz a két osztály mennyire szereti egy 1-től 10-es skálán a törit). A teszt úgy épül fel, hogy lerajzoljuk a minták empirikus eloszlásfüggvényét, majd megkeressük a két görbe közti legnagyobb függőleges távolságot. Minél nagyobb a távolság, annál inkább különböznek az eloszlások (ha nagyon nagy a távolság, akkor a két osztály nagyon máshogy vélekedik a történelemrő). A standardizált (különböző mintaméretekhez, mondjuk egy nagyobb és egy kisebb osztályhoz arányosított) KS-tesztből az látszik, hogy a NER-es és nem NER-es szerződések eloszlása is eltérő: ez arra utal, hogy a szerződéstípusok eltérő fundamentumokkal rendelkeznek. A Bootstrap t-teszt egy újramintavételezésen alapul módszer. Úgy működik, mintha fognának az A és B osztály dolgozatainak eredményeit, majd újra és újra „véletlen csoportokba” rendeznénk őket, hogy megnézzük, mennyire ritka a valódi különbség ezekhez képest (mondjuk: a két osztályból véletlenszerűen kiválasztott három diák érdemjegyének különbsége mennyiben tér el a két osztályátlag különbségétől). Ha ez az arány kicsi, akkor azt mondjuk, hogy a különbség szignifikáns. Erre a tesztre azért volt szükség, mert a 112 NER-es szerződés között sok volt a több tízmilliárdos beruházás. Ezért tízezerszer véletlenszerűen kiválasztottunk 112 nem NER-es szerződést, majd újraszámoltuk a t-statisztikát. A teszt megerősítette: kizárt, hogy ekkora különbség pusztán a véletlen műve legyen. Lineáris regresszióval megpróbáljuk megtalálni a legszorosabb kapcsolatot két vagy több változó között. Például meg akarom jósolni, hogy egy gyereknek a töri jegyére, milyen körülmények vannak hatással: hogy melyik osztályba jár, melyik tanár tanítja, mi az életkora stb. Tehát van egy függő változó, amelyet meg akarunk jósolni más, ismert változókkal. Esetünkben ez a közbeszerzések végső ára, a kérdés pedig az, hogy mennyire befolyásolja az árat egyéb tényezők mellett, ha a győztes a NER-hez köthető. Eszerint a kormánypárti kapcsolat 14,8 százalékkal tolja fel az árakat: vagyis azonos feltételek mellett a NER-es szerződések átlagosan ekkora felárat mutattak. A robusztussági próbával azt néztük meg, mennyire áll stabil lábakon a 14,8 százalékos NER-felár, ha fokozatosan kivesszük a legnagyobb értékű szerződéseket, de arra jutottunk, hogy úgy sem tűnik el a kétszámjegyű különbség, ha nem vesszük őket figyelembe, legfeljebb mérséklődik a nagysága. A számítások hátteréről további információkat talál az AlfaGPT-blog írásában.
|
NER-es felár: 15 százalékkal drágultak az uniós közbeszerzések, amikor kormányközeli vállalkozók nyerték őket
|
Az uniós közbeszerzéseknél igazolhatóan létezik a kormányközeli üzletemberek esetében egyfajta felár, amely plusz költséggel jár az adófizetőknek.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/10/07/ner-kozbeszerzes-korrupcio-europai-unio-felar-meszaros-lorinc-paar-attila-garancsi-istvan-szijj-laszlo/
|
2025-10-07 06:01:25
| true
| null | null |
24.hu
|
Felvették a műtrágyagyár építésére szánt támogatást, de a beruházás sosem készült el, a helyén csak üres telek van Bócsán. Vádlott lett két cég vezetőiből, akik az ügyészség szerint elcsaltak félmilliárd forintot. Letöltendő börtönt kérnek rájuk, és a vagyonukat is elkoboznák. Van olyan vádlott, akinél ez 300 millió forintnál is többet jelent.RTL Híradó minden nap 6:15-kor, délután 13:00-kor és a megszokott időben, este 18:00-kor élőben az RTL-en és online az rtl.hu-n. Lemaradtál az élő közvetítésről? Az RTL Híradó teljes adásait vissza tudod nézni az RTL+ Premiumon! Kattints ide!
|
Százmilliós vagyonelkobzás és börtön lehet a vége
|
Felvették a műtrágyagyár építésére szánt támogatást, de a beruházás sosem készült el, a helyén csak üres telek van Bócsán. Vádlott lett két cég vezetőiből.
| null | 1
|
https://rtl.hu/hirado/2025/10/11/csalas-unios-tamogatas-mutragyagyar-bocsa
|
2025-10-11 18:59:00
| true
| null | null |
Rtl.hu
|
- Advertisement -Bócsa határában egy modern talajjavító trágyaüzemnek kellene működnie, amelyre a Kologarn Kft. 632 millió forint uniós támogatást kapott. Ehelyett még 2021 telén Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő mindössze egy homokkupacot, egy nagyobb trágyahalmazt, egy ipari áramdobozt és a kötelező uniós táblát találta a helyszínen. Az ügy akkor bejárta az országos sajtót, ám arról kevés szó esett, hogy a kifizetett 474 millió forint állami előleg visszakövetelése megtörtént-e, vagy még mindig bottal ütik a közforintok nyomát. A vádemelést követően az ügy jelenleg a Kecskeméti Törvényszéken van folyamatban.A bócsai, "metagenomikai alapon optimalizált, termesztéstechnológiai-specifikus szerves talajkondicionáló fejlesztése" című projekt - nem véletlenül tekinthető állatorvosi lónak - két szempontból érdemel külön említést. Egyrészt azért, mert soha nem valósult meg, így a gazdák elestek egy korszerű, természetes alapú talajjavítótól, amely részben orvosolhatta volna a Homokhátság mezőgazdasági problémáit. Másrészt pedig azért, mert felvetődik a kérdés: ki és miért engedte, hogy erre a meg nem valósult projektre előre kifizessenek közel félmilliárd forintot, a támogatás jelentős részét.Hiába érkezett kevesebb uniós forrás Magyarországra, az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF így is bőven kapott munkát: legutóbbi jelentésük szerint 2023-ban 11 magyar ügyben vizsgálódtak, ennél többet csak Romániában (16) és Bulgáriában (14). A különbség azonban jelentős: Románia és Bulgária tagja az Európai Ügyészségnek, Magyarország viszont nem. Így nálunk csak a nemzeti hatóságokon múlik, mi lesz az OLAF-ajánlásokkal. Ezek közül tavaly kettő vádemeléshez vezetett, egy ügyet ejtettek, tizenötben pedig nem született döntés.A Kologarn Kft. - konzorciumban a soltvadkerti Bács Projekt Csoport Kft.-vel - még 2017 februárjában nyert 632 millió forintot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében. A program célja az volt, hogy olyan hazai vállalkozások kutatás-fejlesztését támogassák, amelyek piacképes termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiákat hoznak létre. Összesen 64 milliárd forint állt rendelkezésre, a támogatás mértéke cégenként 50 millió és 1 milliárd forint között mozgott. A kiírás utáni érdeklődést mutatta, hogy a keretre beérkezett igény 566 százalékos volt. Ilyen feltételek között nyert a 2010-ben alapított bócsai cég, amely zöldség- és dinnyetermesztéssel, valamint baromfitenyésztéssel és állateledel-gyártással is foglalkozott.Hadházy Ákos szerint a cég sikerében közrejátszhatott, hogy bár a kiskőrösi tulajdonosok neve a nagyközönség előtt ismeretlen volt, a vállalkozásnak tulajdonrésze volt Simonka György exfideszes Paprikakert-TÉSZ Kft.-jében. Ez az a cég, amely a 24.hu cikke szerint jogszabály-módosítások révén próbálta elkerülni a szabálytalanul felhasznált 413,9 millió forint visszafizetését, amelyeket Simonka a parlamentben érhetett el. A költségvetési csalással vádolt volt fideszes országgyűlési képviselő ma Pusztaottlaka megválasztott polgármestere, aki a megválasztását követően rögtön bejelentette, hogy 2026-ban ismét indulni kíván az országgyűlési választáson.A projektet meg nem valósító cég ügyében a NAV már 2019 októbere óta nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt, de gyanúsított még 2022-ben sem volt - ezt Hadházy Ákos közölte, miután Polt Péternél, az akkori legfőbb ügyésznél érdeklődött. Akkor derült ki az is, hogy a Pénzügyminisztérium szabálytalansági eljárást indított a projekttel szemben, és a szabálytalanság megállapítását követően megszüntette a támogatási szerződést, valamint feljelentést tett költségvetési csalás gyanúja miatt.Agrártámogatások nyomában - az értékesítési láncokban magyar, román és szlovák cégeket is felhasználtakA Bács-Kiskun Megyei Főügyészség nemcsak a Kologarn Kft. ellen emelt vádat üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt, hanem további legalább hét gazdasági társaság ellen, miután mintegy 6 milliárd forintnyi agrártámogatás körül találtak szabálytalanságokat. A büntetőügy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában nyújtott mezőgazdasági támogatásokra terjedt ki, amelyek keretében jelentős uniós forrásokat ítéltek oda állattartó telepek korszerűsítésére, technológiai berendezések fejlesztésére, nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásra, kertészeti gépek beszerzésére, valamint a kertészetek modernizálására.A Kologarn-ügy sajátossága, hogy a magyar állam előre kifizetett több százmillió forintot, amelynek visszakövetelése ma is tart. A KecsUP Hírek írásban fordult az illetékes minisztériumhoz, valamint az ügyészséghez, hogy megtudja: tart-e még a nyomozás, van-e már gyanúsított, és hol tart a kifizetett előlegek visszakövetelése. Cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a minisztérium, kérdésünkre viszont a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség közölte:Az öt vádlottat érintő büntetőügyben 2024. június 24-én vádiratot nyújtottak be üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete, jelentős értékre üzletszerűen, bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.A vádirat szerint a bűnszervezetet irányító két férfi 2014 és 2018 között költségvetési támogatások jogtalan megszerzésére törekedett. Ennek érdekében több, közvetlenül vagy közvetve irányításuk alatt álló gazdasági társaságot vontak be, és fiktív számlázási láncolatot hoztak létre. A beruházásokhoz szükséges technológiai berendezéseket, eszközöket és termékeket jelentősen túlárazva állítottak ki számlákat, amelyekkel a tényleges költségeknél jóval magasabb összegű beszerzéseket igazoltak.A többlépcsős értékesítési láncokban magyar, román és szlovák cégeket is felhasználtak, amelyek szerepe kizárólag a látszat fenntartására korlátozódott: fiktív számlák kiállítása, valótlan tartalmú bizonylatok készítése, valamint színlelt pénzügyi teljesítéseket tartalmazó banki tranzakciók lebonyolítása.A bűnszervezet irányítói ezzel 474,6 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.Az öt vádlott közül ketten irányítóként, egy társuk tagként felel a bűnszervezetben való részvételért. Velük szemben az ügyészség fegyházbüntetés kiszabását indítványozza, feltételes kedvezmény lehetősége nélkül. A másik két vádlott esetében börtönbüntetés kiszabását kezdeményezték. Emellett az ügyészség a jogtalan gazdagodás mértékének megfelelően - 4, 20, 65 és 354 millió forint erejéig - vagyonelkobzást is indítványozott. A vádemelést követően az ügy jelenleg a Kecskeméti Törvényszéken van folyamatban.Továbbá annyi biztos még - teszi hozzá ezt már a KecsUP Hírek, hogy a Kologarn Kft.-t időközben felszámolták, ahogy 2024-ben a Bács Projekt Csoport Kft.-t is, amely 2010 óta folytatott építőipari tevékenységet, többek között mezőgazdasági beruházásokat.Eltékozolt közmilliárdok"Érthető, hogy az apparátus számára kihívást jelenthet az ilyen pályázatok elbírálása, hiszen laikusok számára nem mindig könnyű észrevenni a sok latin kifejezés mögött, mekkora kamu az egész. Ugyanakkor erre lehetne felkészülni szakmai bírálóbizottságokkal, és ha az ügyészség működne, és lebuktatná az ilyen eseteket, az elkövetők sokkal kevésbé lennének bátrak." - fogalmaz Hadházy Ákos.Az eltékozolt közpénzek illusztrálására szolgálhat egy másik, sokat vitatott, Kecskeméthez kötődő projekt is, holott ez tényleg szinte ingyen kapott euró volt, amelyet végül nem az EU, hanem a magyar adófizetők álltak. A kecskeméti önkormányzat 2014 tavaszán két ütemben kötött nagyszabású szerződést az Eliosszal - amely egykor Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődött - a közvilágítás felújítására, mintegy 12 ezer köztéri lámpa környezetbarát, energiatakarékos égőkre történő cseréjére. Az eredetileg uniós forrásból tervezett projekt összértéke 1 milliárd forint volt, Kecskemétnek 15 százalékos önerőt kellett biztosítania, amit azonban végül az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökség átvállalt, ahogy más településeknél is.Az ügyről sok újság beszámolt, és a végkifejlet az lett, hogy az OLAF által vizsgált projektből a magyar kormány kivette az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított közvilágítási projektek számláit, így az uniós forrás helyett a magyar költségvetésből finanszírozták azokat. Az OLAF megállapítása szerint a szabálytalanságok összesen közel 44 millió eurót érintettek, ami több mint 13,12 milliárd forintnak felelt meg akkor. Már csak hab a tortán, hogy az Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást is megszüntették.És mi lett volna, ha megvalósul a bócsai trágyakezelő üzem?A bócsai projektet úgy lehetne lefordítani, hogy valójában nem is akartak egy igazán tudományos trágyakezelő üzemet létrehozni - véli Hadházy Ákos. Ha mégis megvalósult volna az egyébként hasznosnak tűnő program, a technológiai folyamat során egy olyan kutatási program jött volna létre - amelynek alapját komplex genetikai vizsgálatok képezik -, amelynek eredményeként mindegy lett volna, milyen típusú trágyát dolgoznak fel, mert az adalékanyagokkal mindig állandó minőség érhető el. Emellett a társaság kiterjedt kapcsolatai révén a különböző kertészetek, szőlészetek és gyümölcsösök számára a vizsgálatok alapján pontosan meg tudták volna állapítani, hogy a területek milyen elemekkel rendelkeznek, és milyen tápanyagban gazdag szerves trágyára, mint energiaforrásra van szükség.És hogy ez milyen hatással lenne a gyakorlatban?A talaj mikroorganizmusainak genetikai vizsgálata alapján olyan szerves talajkondicionálót fejlesztenének, amely kifejezetten az adott termesztéstechnológiához illeszkedik. Ez a készítmény javítaná a talaj szerkezetét, növelné a tápanyagok felvehetőségét, erősítené a növények ellenálló képességét és fenntarthatóbbá tenné a gazdálkodást. Az Alföldön ez nagy haszonnal járna, hiszen segítene ellensúlyozni a talaj kimerülését és a klímaváltozás hatásait, csökkentené a műtrágyahasználat költségeit, stabilabb és jobb minőségű termést biztosítana a gazdák számára. Röviden: egy tudományosan tervezett szerves talajjavító, amely kifejezetten az alföldi gazdák termelési körülményeihez igazodva segítené a fenntartható, költséghatékony és eredményes mezőgazdaságot.
|
Bócsán modern talajjavító trágyaüzemnek kellene működni - bottal ütik a közpénz nyomát
|
Bócsa határában egy modern talajjavító trágyaüzemnek kellene működnie, amelyre a Kologarn Kft. 632 millió forint uniós támogatást kapott. Ehelyett még
| null | 1
|
https://kecsup.hu/2025/09/bocsan-modern-talajjavito-tragyauzemnek-kellene-mukodni-bottal-utik-a-kozpenz-nyomat-unikum/
|
2025-09-27 14:00:48
| true
| null | null |
Kecsup
|
Visszaélésekre bukkant a Budapest Brand működésére felállított eseti vizsgálóbizottság, ezért a prémium-kifizetési gyakorlatának kivizsgálására kérheti Karácsony Gergely főpolgármestert Gál József, a testület elnöke, a Podmaniczky Mozgalom frakciójának képviselője - nyilatkozta Gál a Magyar Hangnak.Az egykor a főváros márka és turizmus stratégiájáért felelő Budapest Brand januárban csoportos létszámleépítést jelentett be, miután a Fővárosi Közgyűlés többsége minden támogatást megvont a cégtől. Ekkor harminc szakember - köztük Faix Csaba vezérigazgató is - távozott a vállalattól. A Budapest Brand körül kialakult botrányról és a Fővárosi Közgyűlés döntéséről korábban részletesen is foglalkoztunk, ezeket a cikkeket itt, itt és itt lehet elolvasni.Gál József szúrópróbaszerűen 140 üggyel foglalkozott. Szerinte a legaggályosabb mégis Karácsony Gergely prémium-kifizetési gyakorlata volt. A javadalmazási szabályzat szerint az éves bruttó munkabér 40 százaléka fizethető ki prémiumként előre meghatározott célok teljesítése után, azonban a főpolgármester ezeket csak év végén állapította meg visszamenőlegesen ami akár a Munka Törvénykönyvét is sértheti. Gál szerint ez demotiválja a vezetőket és munkavállalókat, mivel nem előzetesen kitűzött célokért járó jutalomról van szó.Faix 2021-23 100 százalékos, között több mint bruttó 20 millió forint prémiumot kapott, helyettese, Bakó Ágnes hozzávetőleg ugyanennyit, annak ellenére, hogy nem teljesítették az üzleti tervet. Ezért Gál kezdeményezni fogja, hogy a közgyűlés szavazza meg Karácsony prémium-kifizetési gyakorlatának kivizsgálását, valamint indítványozza, hogy 2024-re ne fizessenek prémiumot Faixnak és egykori helyettesének."Csődközelben ilyet nem engednek meg maguknak"A Brand vezetőinek autóhasználatára 2020-24 között összesen 35 millió forint ment el, parkolásra egy év alatt pedig 3,3 millió forintot fizettek, ugyanis a Kempinski luxusszálloda parkolójában béreltek két helyet havi 120-125 ezer forintért.Tudom, hogy nem milliárdokról van szó, de bicskanyitogatónak tartom, hogy csődközelben ilyet engednek meg maguknak ez jól mutatja a hozzáállásukat a közpénzhez- mondta.Gál József emellett bírálta, hogy a Brand 71,5 millió forintos Egészséges Budapest szűrőbusz-programja (ebből 17 millió hirdetésre ment) hasonló szlogennel ("+5 év") és grafikával futott, mint Karácsony Gergely tavalyi önkormányzati kampánya, ráadásul mindkettő 2024 áprilisa és júniusa között zajlott. Emiatt szorosabb felügyeletet szorgalmaz a fővárosi cégek kommunikációján, hogy ne költhessenek kommunikációra kampányidőszakban, kivéve indokolt közérdekű eseteket.Szükségesnek tartja egy online adatbázis létrehozását is, ahol látható lenne, mit és mennyiért kommunikálnak a fővárosi cégek. A vizsgálóbizottság teljes jelentését hétfőn hozzák nyilvánosságra.(Borítókép: Gál József / Facebook)
|
Visszaélésekre bukkantak a Budapest Brandnél, Karácsony Gergely prémium-kifizetési gyakorlatát is vizsgálják
|
Visszaélésekre bukkantak a Budapest Brandnél, Karácsony Gergely prémium-kifizetési gyakorlatát is vizsgálják - A bizottság szerint aggályos, hogy az üzleti terv nem teljesítése ellenére is bónuszt kaptak a vezetők.
| null | 1
|
https://index.hu/belfold/2025/10/13/karacsony-gergely-budapest-brand-gal-jozsef-vizsgalobizottsag
|
2025-10-13 19:12:00
| true
| null | null |
Index
|
Három kórházi dolgozót gyanúsítanak vesztegetés elfogadásával a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdasági nyomozói, több száz millió forintot foglaltak le - derül ki a police.hu oldalon kedden megjelent rendőrségi közleményből.Mint írták, a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2023. október 6-án tett feljelentést, mert a gyanú szerint egy fővárosi kórház belgyógyászatán két főorvos az osztályon történő államilag finanszírozott elhelyezésért és ellátásértA jogszerűség látszata érdekében egy illegális pénztárt is működtettek, vagy maguk vették át a pénzt a főorvosok. Távollétükben a pénzt egy, a kórház alkalmazásában álló szociális munkás vette át. A BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály rendőrei két évnyi adatgyűjtést követően 2025. október 1-én fogták el a három embert.Az orvosoktól több száz millió forintot, iratokat és technikai eszközöket foglaltak le. Az egyik főorvost 40, a másikat 51 rendbeli, a szociális munkást 4 rendbeli vesztegetés elfogadása bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként. A két orvost őrizetbe vették, kezdeményezték letartóztatásukat, amit a bíróság elrendelt.
|
Állami kórházi helyekért kérhetett el százmilliókat két budapesti főorvos
|
Állami kórházi helyekért kérhetett el százmilliókat két budapesti főorvos - Három kórházi dolgozót gyanúsítanak vesztegetés elfogadásával, eljárás indult ellenük.
| null | 1
|
https://index.hu/belfold/2025/10/07/vesztegetes-foorvos-szocialis-munkas-korhaz-rendorseg-gyanu
|
2025-10-07 12:13:00
| true
| null | null |
Index
|
Bizonyára sokan emlékeznek arra a mondatra, aminek valóságtartalmát nehéz lenne cáfolni, és amitHadházy Ákosnak mondottmég 2024 tavaszán Bácsszőlős polgármestere:Baszd meg! Valahol laknom kell!Szarvas Róbert Norbert akkor válaszolta ezt, amikor a független képviselő azt tudakolta tőle, miért költözött be a 46,5 millió forint uniós pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba még 2021 őszén.A polgármester ellen későbbhivatali visszaélés gyanújával indult nyomozás, bár ő úgy gondolta, a beköltözésével nem történt károkozás. Azt állította, hogy azért se büntetheti meg az EU a falut,mert ő havi 17 500 forint lakbért fizetett, az örökké forráshiányos önkormányzat így legalább egy kis pénzhez jutott. Szarvas 2024-ben újra is indult a polgármesteri székért, és 76 százalékkal elsöprő győzelmet aratott.A nyomozás viszont ment tovább, és Hadházy mostani posztjából kiderül, hogy idén júliusban vádat emeltek Szarvas ellen hivatali visszaélés miatt.Megkerestük a Kecskeméti Törvényszéket, akiktől megtudtuk, hogy az ügyben a Bajai Járásbíróság 2025. augusztus 8-án már büntetővégzést is hozott (tárgyalás mellőzéses eljárás), ami 2025. szeptember 17-én jogerőre emelkedett, miután az Ügyészség a jogorvoslati kérelmét visszavonta.A bíróság hivatali visszaélés bűntette miatt 6 hónap börtönt szabott ki, aminek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.A Törvényszék leveléből kiderül néhány részlet is az orvosi lakás einstandjáról. 2021 őszén a polgármester előbb írásban, majd a szeptember 29-én megtartott testületi ülésen szóban is azt kezdeményezte a képviselő testülettől, hogy ott van üresen az a felújított orvosi szolgálati lakás, ő azt bérbe venné, beköltözne. Ezt azzal indokolta, hogy az ő szolgálati lakásának fűtése életveszélyessé vált. Erről az életveszélyről sajnos semmiféle dokumentumot nem tudott mutatni.Szarvas nem egy türelmes ember, legalábbis abban az értelemben egészen biztosan nem, hogy nem várta meg a testületi döntést, hanem egy hét után fogta a felújított szolgálati lakás kulcsait, és átköltözött oda. A testület a polgármester beadványáról később sem határozott, így értelemszerűen a lakásbérlethez sem járult hozzá.Zavarta ez a polgármestert? Nem tudjuk, de később lépett az ügyben, ő maga készíttetett egy bérleti szerződést, amiben az állt, hogy ő bizony bérbe veszi az ingatlant havi 8780 forint bruttó összegért, a határozat hiánya miatt 2022. június 30-ig, illetve addig, amíg ő polgármester. A szerződést bérbe adóként az alpolgármester írta alá úgy, hogy annak tartalmával nem volt tisztában.Innentől élt, mint Róbert Norbert Hevesen, a lakást életvitelszerűen használta, hiszen - mint tudjuk - valahol laknia kellett. Ugyan többször is felszólították, hogy költözzön ki, a Kormányhivatal 2023. július 21-én törvényességi felhívással is élt. Kiköltözött? Nem, illetve végül igen, de ez a pillanat csak 2024. március 26-a után jött el, amikor elrendelték a nyomozást. A most szeptemberi döntés, miszerint 6 hónap börtönt kapott 2 év próbaidőre felfüggesztve, jogerős.
|
Hat hónapot kapott Bácsszőlős polgármestere, amiért ukmukfukk beköltözött az uniós pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba
|
Bizonyára sokan emlékeznek az indoklására is: Baszd meg! Valahol laknom kell!
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/07/szarvas-robert-norbert-bacsszolos-szolgalati-lakas-orvosi-rendelo-hivatali-visszaeles-polgarmester
|
2025-10-07 17:38:38
| true
| null | null |
Telex
|
Pár nappal az EU által megszabott határidő előtt a Meta is követte a Google példáját, éselkezdte kivezetni a felületeiről a politikai hirdetéseketaz EU-ban. Már a Youtube mint reklámfelület elvesztésekor azt írtuk,milliárdos kampányfegyvert vettek el a Fidesztől, és ez a Facebook esetében hatványozottan igaz. Míg a magyar politika az elmúlt hat és fél évben 3 milliárd forintot költött a Google rendszerében hirdetésekre, a Facebookon több mint 18 milliárdot. Ezek az összegek olykor már önmagukban túllépték a kampányfinanszírozási törvény adta határokat, ezzel az anomáliával a kormány egy ideig nem kezdett semmit, aztán júniusban inkábbátírta a törvényt.Ahogy az összegekből látható, a facebookos hirdetésekre nagyon komolyan támaszkodott a Fidesz, és - amíg volt rá pénze - az ellenzék is, kampányidőszakokban olyan szinten elárasztva politikai reklámokkal a közösségi oldalt, hogy az gyakorlatilag teljesen tönkretette a facebookozás élményét.Ebben a cikkben azt vesszük végig, hogy ki és hogyan adta össze ezt a 18 milliárdot, milyen hirdetésekre ment el - és ebből adódóan kinek fog leginkább fájni a politikai hirdetések hiánya. A Meta nyilvános hirdetési adatbázisa, az Ad Library még nem tűnt el teljesen, de már csak az archívumot lehet letölteni róla, a hirdetők listái nem elérhetők. Mi a hirdetési adatbázis október 3-mal záródó verzióját töltöttük le, a cikkben szereplő adatok ezt az állapotot tükrözik (a kezdő dátum 2019 áprilisa).Lássuk is a toplistát, hogy melyik magyar közéleti Facebook-oldalak hirdetéseire ment el a legtöbb pénz az elmúlt hat évben (ha egy-egy szereplőnek több oldala is volt, mert például újat indított egy kitiltás után, vagy a hirdetéseit több szponzor is fizette, ezeket az összegeket összevontuk):Ez összesen 7 milliárd forintnyi hirdetés a 15 legtöbbet hirdetett oldalon, nyomasztó fideszes fölénnyel: a top 15 első 13 helyezettje, illetve a 7-ből 6,5 milliárd forint hozzájuk köthetp oldalakon szerepel.A hirdetési adatbázis egyébként jól mutatja, mennyire "fejnehéz" volt ez a műfaj, és aránylag kevés nagy játékos uralta a terepet. Összesen 27 ezer magyar nyelvű közéleti hirdető szerepel a Meta listáján, ebből 17 ezer csak aprópénzzel (legfeljebb 5 ezer forinttal) próbálkozott a hat és fél év alatt. Félmillió forintos összeg fölött már marketinges szempontból valóban értelmezhető hirdetőnek vehetjük a lista szereplőit, akik nem csak kísérleteznek, vagy pár évente tolnak csak egy kis pénzt egy-egy kisebb kampányba. Ilyenből 1624-et tart számon az adatbázis, akik a teljes hirdetési összeg 96,4 százalékát fizették ki. Az igazán nehézsúlyú hirdetők - pontosabban nem hirdetők, hanem hirdetett oldalak - azok, ahol a számla eléri az 5 millió forintot, ők mindössze 322-en vannak: a hirdetők 1,2 százaléka, akik az elköltött összeg 85 százalékáért, 15,4 milliárdért felelnek.De valójában még ennél is erősebben néhány pénztárca köré koncentrálódik az egész hazai facebookos politikai hirdetési biznisz, hiszen sokszor előfordul, hogy egy szervezet állja sok oldal hirdetéseit, például egy párt fizeti a politikusaiét, egy médiacég a lapjaiét vagy a Megafon az összes propagandista-influenszeréét. Ha így, a számlát fizető szereplők szerint állítjuk össze a toplistát, még jobb képet kapunk az egész hirdetési terepről:Így már 12,6 milliárd forintot tesz ki a 15 legnagyobb játékos költése, ami a teljes magyar reklámköltés 70 százaléka. Egészen meghökkentő, hogy a hat és fél évnyi költést összegző toplistára be tudtak férni alig pár hónapja létező szervezetek is, mint a Nemzeti Ellenállás Mozgalom vagy a Harcosok Klubja (és a Digitális Polgári Körök is éppen csak lecsúsztak a top 15-ről), illetve nem szorultak ki az élmezőnyből olyan, rég megszűnt szereplők, mint az Erősítő vagy az Ezalényeg.Megjegyzendő, hogy az egyes politikusoknál néha nem a pártjuk, hanem a saját nevük szerepel az adatbázisban a hirdetéseik szponzoraként, és nem túl életszerű, hogy Lázár János, Tuzson Bence, vagy Király Nóra a saját zsebéből hirdetett volna el 20-30 millió forintokat a Facebook-oldalán. Emiatt a pártok költése a valóságban még magasabb lehet, mint a számok mutatják, a Fidesz esetében akár több százmillióval is.De megpróbálhatjuk ennél még egy szinttel magasabban csoportosítani a top hirdetőket. Ehhez a top 100 legtöbbet költő szereplőt vettük alapul és osztottuk őket csoportokba:a Fidesz és a kormány;a Megafon és környéke (Aktuális, Budapest beszél);a kormánybarát média;fideszes álcivil szervezetek (CÖF, Alapjogokért Központ, Nemzeti Ellenállás Mozgalom, Digitális Polgári Körök, stb.);a régi ellenzék (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd);a régi ellenzékhez köthető propaganda (Erősítő, Ezalényeg, Ellenszél, stb.);a 2022-es ellenzéki összefogáshoz köthető hirdetők;nemzetközi szereplők (EU, Európai Parlament, Greenpeace, stb.);a Tisza Párt;és egy egyéb kategória, amiben a Mi Hazánktól a Gattyán-féle Megoldás Mozgalmon keresztül Vitézy Dávidig és az aHangig elég színes társaság jött össze.Ebben a csoportosításban a 100 legtöbbet hirdetett oldal körülbelül 13 milliárd forintnyi számlája így oszlik el (és feltételezhetjük, hogy a maradék 5 milliárdot elköltő pár ezer hirdetőnél is hasonlók az arányok):Nem túl fair az összehasonlítás, hiszen a Tisza Párt másfél éve sem létezik, de azért jegyezzük fel, hogy a 64,2 millió forintos reklámköltésükre a túloldalon, a fideszes üzenetek hirdetéseinél úgy 10-12 milliárd, vagyis ennek 150-200-szorosa jutott.
|
18 milliárd forint elköltése után tűnnek el a politikai hirdetések a Facebookról
|
Az összeg túlnyomó része a Fidesz üzeneteinek kihangosítására ment el, így nekik fog legjobban fájni a reklámok hiánya. A kampányfinanszírozási szabályok olyan szintű megcsúfolása volt ez, hogy inkább megváltoztatták a törvényt.
| null | 1
|
https://telex.hu/techtud/2025/10/07/18-milliard-forint-elkoltese-utan-vegre-eltunnek-a-politikai-hirdetesek-a-facebookrol
|
2025-10-07 14:55:57
| true
| null | null |
Telex
|
Gyorsított ágazati vizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a szúnyoggyérítés hazai piacán. A GVH eljárása elsősorban az egyajánlatos közbeszerzésekre, ezen belül is főleg az ajánlattevői oldalra fókuszál, írja a versenyhivatal közleménye.A GVH 2024-ben három olyan területet azonosított, ahol magas az egyajánlatos közbeszerzések aránya: az orvosi képalkotó diagnosztikai berendezések és a gépjármű-beszerzések piacát már megvizsgálták, a harmadik terület meglepő módon a szúnyoggyérítés piaca.A GVH gyorsított ágazati vizsgálata a versenyviszonyokat elemzi: a versenyhivatal felméri a közbeszerzésekben részt vevő, és az érintett termékek piacán jelen lévő szereplők körét, az elmúlt időszak piaci viszonyait, az ajánlattevők piaci magatartását és az ajánlatkérők közbeszerzési gyakorlatát.Ha lezárult az információgyűjtés időszaka és az adatelemzés, a GVH nyilvános jelentésben összegzi az eredményeket, ennek elkészítésére 30 napja van, ami kétszer 30 nappal meghosszabbítható, ha indokolt.Nyáron nagyvita alakult ki a szúnyogirtók, a környezetvédők és a kutatók közötta kémiai gyérítésről, bára kémiai szúnyoggyérítést korábban is rengeteg kritika érteaz élővilágra gyakorolt hatása miatt. A vita egy környezetvédő hálózat vészjósló jelentése miatt indult meg: eszerint az itthon is használt rovarölő szer, a deltametrin a legfrissebb tudományos eredmények alapján fejlődési rendellenességet okozhat, és károsíthatja az idegrendszer működését vagy szerkezetét. Még a kutatók között sincs egyetértés arról, hogy pontosan mekkora lehet a baj, és mennyire lehetünk ebben biztosak. Abban viszont nincs vita köztük, hogy az eddiginél komolyabban kellene venni az aggályokat.
|
Szúrópróba: vizsgálatot indított a szúnyogirtókkal szemben a GVH
|
Túl sok az egyajánlatos közbeszerződés a piacon.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/07/szuroproba-vizsgalatot-inditott-a-szunyoggyeritokkel-szemben-a-gvh
|
2025-10-07 13:40:49
| true
| null | null |
Telex
|
Az elmúlt bő fél évben egy teljesen új szereplő tűnt fel a budapesti témákról megszólalók körében a közösségi médiában és különösen a kormányközeli médiatermékekben. Elindult a Budapest Műhely, aminek szakértőként nyilatkozó munkatársai gyakorlatilag bármilyen fővárosi témát megfejtenek. Beszélnek fővárosi buszokról, költségvetési helyzetről, dugókról, rakpartról, sőt néha még adózásról is. Kíváncsiak voltunk, kik ők, különösen, mert megfejtéseik, elemzéseik az esetek többségében egybecsengenek a Fidesz politikai véleményével, irányvonalával."Azért dolgozunk, hogy Budapest működését mindenki számára érthetőbbé tegyük, és valós megoldásokat nyújtsunk közösségeink és döntéshozóink számára"- ez fogadja aBP Műhely oldaláratévedő érdeklődőt. Azt is írják, hogy meggyőződésük szerint "a várost nem lehet ideológiai alapokon működtetni", a jövőjét tervezni meg végképp. Ígéretesnek tűnik, de a budapesti ügyekről szakértő szervezetet közelebbről megnézve gyorsan kibukik, hogy munkatársaik a Fidesz holdudvarából kerültek ki, pénzüket egy kormányzati pénzzel ellátott alapítványtól szerzik, majd kutatásokkal, projektekkel, államtitkárok társaságban tartott kerekasztal-beszélgetéseken magyarázzák el, hogy mit ront el a jelenlegi városvezetés. Mi az a Budapest Műhely?A BP Műhelyvezetői munkatársaimindjárt sok mindent elárulnak a szervezetről. A csapat egyik első embere alapítóként, kutatási és elemzési igazgatóként Kőrösi Koppány. Kőrösit három éve még elismerőenosztotta meg a Megafon oldala, azt írták róla, hogy "igazi hiteles, patrióta arc, hiszen gazdasági kérdésekben a baloldali hazugságokat leplezi le folyamatosan, cáfolja a nyilvánvalóan hamis infókat". ALakmusz cikkébőlaz is kiderült róla, hogy azok között van, akik részt vettek a megafonos fejtágítókon, majd nemcsak saját oldalt hoztak létre, hanem közéleti szerepvállalásra adták a fejüket a tavalyi választáson: bár csak a jelképes 91. helyre, defelkerült a Fidesz-KDNP fővárosi listájára is.De Kőrösi nincs egyedül, a BP Műhelynek van szakértője, aki közvetlenül a nagypolitikából ült át a szakmainak mondott műhelybe. Az utóbbi időben szakértőként jelenik meg kormánysajtószerte Wintermantel Zsolt, Újpest korábbi fideszes polgármestere, aki a tavalyi önkormányzati választásig még a párt fővárosi frakcióját is vezette, jelenleg pedigönkormányzati képviselő a kerületében.Májusbanmaga Wintermantel jelentette be, hogy visszavonul a "nagypolitikától", a BP Műhelyben folytatja, ahol az önkormányzatok működéséről szerzett tapasztalatát használja majd. A politikus most már rendszeresen új szerepében jelenik meg a kormányközeli médiában. Ha kell, az ingyen terjesztett Metropolnak szakérti meg, hogy miért gyulladnak ki a buszok Budapesten, most pedigazzal turnézza körbe a kormányközeli médiát, hogy mit állapított meg Domokos László, az Állami Számvevőszék volt elnökének kormány által megrendeltátvilágításaa fővárosnem éppen kedvező gazdasági helyzetéről. "Technikai csődről, mérleghamisítás lehetőségéről és trükközésről" beszél.A BP Műhely ügyvezetője, Szabó Krisztián Szilárd a Fidelitasban kezdte, sőt még országos alelnöke is volt a Fidesz ifjúsági szervezetének. Szabónak később akadtak munkái állami cégekben iskülönböző pozíciókban.A műhely kutatási és elemzési vezetője Almássy Kornél, aki pályafutását az azóta megszűnt MDF-ben kezdte. Almássy Budapesten a Tarlós-korszakban fővárosi cégekben kapott különböző vezetői pozíciókat. A kutatási és elemzési vezető aBudapesti Digitális Polgári Körnek is tagja, oda Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője hívta meg.A vezető munkatársak között ott van Losonci Gergely. Ő sem teljesen ismeretlen a politika világában: évek óta a kormányközeli Századvégpolitikai igazgatója, korábban,2019-ben a Fidesz elindította EP-képviselőnekis, igaz, csak a 21. helyet kapta, így a kijutásra gyakorlatilag nulla esélye volt. A BP Műhely munkatársai közül a legkevesebb a történész, jogász Heil Kristóf Mihályról tudható,MCC-s bemutatásábólannyi derül ki, hogy dolgozott a Miniszterelnökség Parlamenti Főosztályán, majd a rendszerváltást kutató intézet és levéltár operatív igazgatója is volt.Az eddigiek alapján talán nem meglepő, hogy indulása után a BP Műhely gyorsan bekerült a kormányközeli nyilvánosságba. Márciusban Kőrösi Koppány végigjárt az M1-től a Mandineren át azOrigóigminden szerkesztőséget, utóbbi szerint a műhely segítségével a főváros "elindulhat a fejlődés útján". Majd miután ezt a kört lefutották, elkezdtek egyre többször szakértőként megjelenni a Fideszhez közeli lapokban, tévékben.Az áprilisi hídzárós tüntetések idején például nem hagyták ki a lehetőséget, hogy a lezárások miatti"káoszról" írjanak, ehhez használták Kőrösi Koppányjavaslatait, aki kerülőutakat akart, és konkrét intézkedéseket javasolt Karácsony Gergelynek, köztük "parkolási amnesztiát" és ingyenes tömegközlekedést is. Az utóbbi időben a buszok kigyulladása kapcsán aztállapították meg, hogy a járművek állapotában "közrejátszik a nem megfelelő vezetői irányítás". De amióta megjelent Domokos László "technikai csődöt" jelző fővárosi átvilágítása, azóta a felelőtlen a költségvetés-tervezésaz egyik fő témájuk.De ha kell, akkor a nyár egyik budapesti slágertémáját, a sétálóutcákat is megfejti Kőrösi Koppány aMagyar Nemzetben. Arra jutott, hogy a város akkor lesz élhetőbb, ha biztosítják a belvárosi lakosoknak, hogy a lakásukhoz közel le tudják tenni az autót. A BP Műhely szakértőit követve megtudhatjuk, hogy a rakpartnak nincs alternatívája, így ott a lezárás nem jó döntés. A műhely szervez kerekasztal-beszélgetéseket is, tartottak már ilyet példáula budapesti rozsdaövezetekről, ezen olyan más szakemberek által régóta hangoztatott alapvetések hangzottak el, miszerint a rozsdaövezetek a város aranytartalékai, vonzóbbá kell tenni ezeket a fejlesztőknek, és a 15 perces város koncepciójának kell a fejlesztési iránynak lennie.A budapesti témák mellett előfordul, hogy olyan kérdéseket is kiveséznek, amik közvetlenül nehezen köthetők a várospolitikához. Egyiklegutóbbi podcastjukat például a progresszív adórendszerhatásainak átbeszélésének szentelték. A szerintük "rendkívül aktuális, erősen mediatizált témában" az ötödik percben elő is került a Tisza Párt és az általuk tagadott, de a Fidesz által minden fórumon terjesztett "Tisza-adó" híre. Ezt Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője hozta elő, miután hosszan sorolta, hogy az Orbán-kormány adórendszere milyen jó az országnak. Az adás elején azért elmondták, hogy úgy foglalkoznak a progresszív adórendszerrel, hogy külön kitérnek a fővárosi hatásokra is.Bár ezekről kevesebb szó esik a közösségi oldalaikon, több kutatásuk is készült. A terjedelmükben változatos, hol 3-4, hol 20-40 oldalas dokumentumokban olyan témákat járnak körbe, mint például a fővárosi droghelyzet, a parkolás, a rakpartok hasznosítása és a közúti közlekedés Budapesten. Ezek végén javaslatokat is tesznek, amelyek inkább hasonlítanak szubjektív megállapításokra. Aközúti közlekedésnél például azt állapították meg, hogy "sajnálatosan az elmúlt években mesterségesen egymás ellen lettek hangolva az autót használó, kerékpározó vagy közösségi közlekedést preferáló polgárok többek között azért, mert egyes szakmai és politikai körök az egyéni gépjármű közlekedést mint valami patás ördögöt állítják be" - írták. Egy ponton még az is belefért, hogy a meg nem nevezett szerző beleírja, hogy "véleménye szerint" mit tett meg a városvezetés és mit nem.Az is árulkodó, hogy a BP Műhely mögött álló nonprofit kft. székhelyea budapesti Stefánia út 20.-ba van bejegyezve, ahol a Fidesz pártalapítványa,a Polgári Magyarországérttalálható. A működésükhöz szükséges forrásért pedig nem máshová, mint a Batthyány Lajos Alapítványhoz (BLA) adtak be támogatási kérelmet - írta meg nemrég azÁtlátszó. A lap által megszerzett iratokból az is látszik, hogy "elsődleges potenciális forrásként" tekintenek a BLA-ra.Az 1991 óta működő Batthyány Lajos Alapítványt öt éve alakította át a kormány közérdekűvagyonkezelő alapítvánnyá, amit többnyire a kormány lát el forrással, főként a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül. A BLA idén 20,2 milliárd forintot kap a kabinetirodától - a tavalyi 13 milliárd után. Idén (és korábban is) ez azalapítvány adott hatmilliárd forintota budapesti CPAC-eket és egyéb kormányközeli eseményeket szervező Alapjogokért Központnak, de bőségesenadnak a szintén kormányközeli Danube Institute-nakis.A BP Műhely azt kérte a BLA-tól, hogy munkájukat idén februártól egészen 2026. március végéig finanszírozzák. Azt írták, hogy a jövőben azért több támogatót is bevonnának, elképzelhetőnek tartják, hogy akár uniós pályázatokon keresztül is pénzt szerezzenek. A BLA-tól meg is kapták a kért támogatást, februárban már alá is írták a szerződést arról, hogya Batthyány Lajos Alapítvány finanszírozza őket,2,52 milliárd forintot kaptak.Az Átlátszó által megszerzett dokumentumban a műhely egyébként másképpen fogalmazta meg a szakmai programját a BLA-nak, mint azt a nyilvános eseményeken vagy éppen ahonlapjukon teszik. Bemutatkozásuk szerint a budapesti szakmai tudást szeretnék összefogni és közérthető formában átadni, "hiszünk benne, hogy a város jövőjéről nemcsak a jelen problémáiból, hanem az elkövetkező 50-100 év perspektívájából kell gondolkodni" - írják.A BLA-nak küldött kérelmükben viszont már más a hangvétel: ebben úgy fogalmaznak, hogy "a keresztény-konzervatív eszme Budapesten nem egyszerűen defenzívába került: a keresztény-konzervatív eszme Budapesten visszaszorult, a városi intézményekből szinte eltűnt". Ebben az iratban megalakulásukat azzal indokolták, hogy "azt a felmérhetetlenül nagy intellektuális erőt, amit a főváros keresztény-konzervatív közössége ma sporadikusan képvisel", egységbe szervezzék.A Budapest Műhely, illetve a hasonló szervezetek abszolút nem számítanak újdonságnak a Fidesz nyilvánosságában. Szokássá vált, hogy a hozzájuk közeli, különböző alapítványokon keresztül pénzzel támogatott szervezetek szakértői, elemzői járnak be például a közmédia műsoraiba, és minden, a mostani kormányhoz közeli sajtótermékhez is. Ezek a szervezetek mindig éppen a kormány által első helyen tolt témákban készítenek kutatásokat, hogy aztán a médiában is elmondhassák a megállapításaikat.Egy látványosabb példa: havalaki feltéved az M1 hírcsatorna videótárába, ha éppen nem miniszterekkel vagy államtitkárokkal készült interjúkat talál ott, akkor kormányközeli szervezetek szakértőivel készült beszélgetéseket biztosan fog. A stúdióban egymásnak adják a kilincset akormányzati közbeszerzések favoritjai,a Századvég és a Nézőpont Intézet, illetve az Alapjogokért Központ munkatársai. Ehhez a csapathoz csatlakozott most a Budapest Műhely, amelynek tagjait azonnal hívják, kérdezik, ha bármilyen budapesti téma felmerül.A BP Műhely eddigi nyilvánosságban vállalt szerepléseiből leginkább az következik, hogy a kutatási eredményeikkel alátámasztva igyekeznek kikezdeni a jelenlegi városvezetést. Ebbe persze néha az is belefér, hogy a választáshoz közeledve kiemelt témaként foglalkozzanak az adózás kérdésével is.Karácsony Gergely az utóbbi időben már fel is figyelt a BP Műhely munkásságára. Legutóbb a "fideszes Megafon budapesti leágazásának" nevezte a szervezetet, miután a BP Műhely azért szállt bele, mert "kapkodott és rossz szervező volt", amikor az iskolakezdés előtt másfél héttel lezárták a Keleti pályaudvart. Ezzel csak az a probléma, hogy a fővárosnak és a főpolgármesternek semmi köze a pályaudvarokhoz, a lezárásról az állami kézben lévő MÁV Csoport döntött. "A közpénzmilliárdokból a főváros lejáratására létrejött gittegyletnek tehát saját magát sikerült lejáratni, de nagyon" -írta Karácsony.Kerestük a BP Műhelyt, hogy miképp tesznek a keresztény-konzervatív eszméért, milyen programokkal valósítja meg ennek a védelmét a szervezet. Érdeklődtünk kutatási tevékenységükről, illetve arról, hogy ezt milyen módon tervezik bemutatni, hasznosítani, de azt is megkérdeztük, mit gondolnak Karácsony állításáról, miszerint politikai kampányt végeznek. A cikk megjelenéséig nem válaszoltak.
|
Szakértői jelmezben, 2,5 milliárd közpénzből fejti meg a fideszes hátterű BP Műhely a főváros bajait
|
Volt fideszes polgármester és a Megafon képzését megjárt vezető is van a BP Műhely csapatában, amelynek tagjai márciusi indulásuk óta szakértőként elemzik a kormányközeli médiában, mitől lenne jobb Budapest. Nem meglepően az a leggyakoribb következtetésük, hogy leginkább úgy, ha nem a mostani városvezetés irányítaná.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/08/budapest-muhely-batthyany-lajos-alapitvany-2-5-tamogatas-milliard-korosi-koppany-szakertok
|
2025-10-08 20:16:37
| true
| null | null |
Telex
|
Az Európai Számvevőszék 2024-re aránylag kevesebb hibát becsült az uniós pénzek elköltésénél, mint egy évvel korábban, de továbbra is aggasztónak találta a helyzetet, és acsütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésébenismét elutasító véleményt adott ki a kiadásokról.Az uniós szerv minden évben ellenőrzi az EU bevételeit és kiadásait. A hibák szintjére kíváncsi, ami nem csalásra, a hatékonyság hiányára vagy a források elpazarlására utal, hanem arról ad becslést, hogy mennyi pénzt nem a jogszabályok szerint használtak fel.A számvevők arra jutottak, hogy az EU 2024-es beszámolója megbízható és valós képet ad, a bevételi tranzakciók pedig hibamentesek. A kiadásoknál a 2023-as 5,6 százalékhoz képest jóval kisebb, 3,6 százalékos hibaszinttel számoltak, de ez még mindig sokkal magasabb az elvárt legfeljebb kétszázalékos plafonnál."A becsült hibaszint lényeges mértékű és általános érvényű, így - immár az egymást követő hatodik évben - elutasító véleményt adtak az uniós kiadásokról"- közölte a testület csütörtökön.A hibaarányhoz ismét főleg a felzárkóztatási (kohéziós) politika szabálytalan kifizetései járultak hozzá. 19 csalásgyanús esetet is feltártak, ezeket jelentették az illetékes uniós hatóságoknak.Ateljes jelentéshárom olyan megosztott irányítású kohéziós projektet (amikor is az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok közösen kezelik a finanszírozást) találtak, amelyek teljesen jogosulatlanok voltak támogatásra, közülük kettőt Magyarországon, a konkrét eseteket ugyanakkor nem nevezik meg. "Mindezek annak ellenére részesültek támogatásban, hogy nem feleltek meg a vonatkozó pályázati felhívások" követelményeinek.Találtak egy olyan, átalánykorrekcióval érintett magyarországi operatívprogramot is, amelynél az ellenőrző hatóság az Európai Bizottsággal egyeztetett korrekciónál ismét nem ellenőrizte, hogy a költségek jogszerűek és szabályszerűek voltak-e. (A korrekció azt jelenti, hogy a megvalósult fejlesztések utáni számlák egy részét - amelyeket a kormány térítésre küld ki az Európai Bizottságnak - nem fizetik ki szabálytalanságok vagy csalások miatt, de a pénzt fel lehet használni más uniós projektekre.)A visszatéríthető pénzügyi eszközöknél talált hat szabálytalan eset egyike is magyar volt.A költségvetés mellett az azon felüli, jövőre kifutó helyreállítási alapnál is láttak szabálytalanságokat, ezek pénzügyi hatása pedig egyre nő. A helyreállítási alap 28 kifizetéséből hat nem felelt meg a szabályoknak és feltételeknek.Ebből az alapból eddigcsak egy potyaelőleget kapott Magyarország, mert nem teljesítette az elvárt jogállami feltételeket, és hiába jár le 2026-ban,a következő rendes költségvetéssel zsarolna, holott erről Orbán Viktor szerint is csak 2027-ben várható megegyezés. Korábban a lengyel részt is zárolták két igazságügyi feltétel miatt, amit a varsói kormány kipipáltatott ugyan, de a számvevők egy függőben lévő bírósági ítélet miatt erről nem fogadtak el következtetést.A számvevők külön kiemelték, hogy a következő,2028-tól induló költségvetés vitájamiatt is több figyelmet kellene fordítani a teljesítménymérésre, az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra. Tony Murphy, a számvevőszék elnöke a felügyeleti rendszerek "makacs hiányosságaiban" látta a gondot, szerinte a tanulságokat a 2028-as költségvetésnél kellene hasznosítani.A büdzsé egy részéből kezdenék el kifizetni a helyreállítási alap mögötti közös kölcsönt, de a számvevők a hitel miatti kiadások kockázataira és a költségvetési hatásaikra is figyelmeztettek, elég forrás kell az uniós programok végrehajtásához is.Az uniós szervbe minden tagállamból delegálnak tagot, Magyarországról Pelczné Gáll Ildikó volt fideszes európai parlamenti képviselő ül benne.
|
Mindössze három olyan kohéziós projektet talált a számvevőszék tavaly az EU-ban, ami teljesen szabálytalan volt, ebből kettőt Magyarországon
|
Az Európai Számvevőszék zsinórban hatodszor adott ki elutasító véleményt az uniós kiadásokról. Az éves jelentés többször említi Magyarországot.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/09/eu-europai-szamvevoszek-eves-jelentes-2024
|
2025-10-09 04:01:04
| true
| null | null |
Telex
|
Öt éven belül ötödször írt ki közbeszerzési eljárást sportcsarnok építésére Környe község önkormányzata. A legtöbb esetben azért lett eredménytelen az aktuális tender, mert a legolcsóbb árajánlat is meghaladta a település rendelkezésére álló forrását. Most úgy tűnik, végre megépülhet a 300 férőhelyes létesítmény, hiszen nyertesként hirdették ki a SZILVÁSI Építő, Beruházó, Kereskedő és Szolgáltató Kft.-t, amely nettó 1,8 milliárdért vállalta a kivitelezést. A csavar a történetben, hogy ez az összeg (vagyis a legolcsóbb ajánlat) pontosan ugyanannyi, mint a 2020-ban a legdrágább ajánlat volt, és 300 millió forinttal több annál, mint amit akkor túl drágának tartottak.A bírálati összegzés szerint eredményes lett az a közbeszerzési eljárás, amit Környe község önkormányzata írt ki sportcsarnok építésére idén tavasszal. A tenderre 17 cég jelentkezett, közülük a SZILVÁSI Építő, Beruházó, Kereskedő és Szolgáltató Kft.-t adta a legolcsóbb, nettó 1 867 049 356 forintos ajánlatot, így a tervek szerint velük kötik meg a kivitelezői szerződést. Vagyis, ha senki nem támadja meg a döntést, a 4800 fős községben - öt év várakozás után - végre megkezdődhetnek a munkálatok. Ez azért nagy szó, mert már ötödször futnak neki a beruházásnak.1. Először 2020 elején írták ki a közbeszerzési eljárást. Majd áprilisban vissza is vonták, a következő indokokkal: "az ajánlatkérő a kialakult járványhelyzet és az elrendelt veszélyhelyzet pontosan előre nem látható pénzügyi és egyéb következményeire figyelemmel úgy döntött, hogy az ajánlati felhívást visszavonja, figyelemmel arra is, hogy nincs olyan külső kötelező körülmény, miszerint a közbeszerzést és a beruházást most kellene feltétlenül megvalósítani. A közbeszerzés előreláthatólag egy későbbi időpontban újra kiírásra kerül majd."2. A második tendert 2020 végén írták ki. Ezt már nem vonták vissza, ellenben eredménytelen lett. A felhívásra négy cég jelentkezett: az ARCHIBONA Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., az EP Konstruktív Kft. és a BAUSZER Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Utóbbi adta a legolcsóbb, nettó 1,5 milliárd forintos ajánlatot. De még ez is túl drágának bizonyult arra tekintettel, hogy a községnek csak 1,1 milliárd forintja volt a beruházásra.A legdrágább ajánlatot a 12. kerületben egykor mindent elnyerő ARCHIBONA adta nettó 1,84 milliárd forintért.Ez összeg megegyezik azzal, amivel a SZILVÁSI Építő most elnyerte a megbízást, és ami 300 millióval több, mint a BAUSZER Építő 1,5 milliárdos ajánlata.3. 2021 őszén aztán megint nekifutottak a kiírásnak - immár harmadszor. A részvételre jelentkező 5 cégből végül 3 adott be ajánlatot: a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft., a BAUSZER Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. Szerződést azonban egyikükkel sem tudtak kötni, ugyanis a megajánlott összegek továbbra is meghaladták a keretet. A pontos árak nem derültek ki az EKR-be feltöltött dokumentumokból, de Beke László (független) polgármester egy 2022-es falugyűlésen azt mondta, egy nettó 1,9 és egy nettó 2 milliárdos ajánlatot kaptak.Takarékoskodtak, így lett elég a pénzBár a multifunkciós csarnok építését megint elnapolta község, közben azért a meglévő sporttelepet korszerűsítették nettó 469,9 millió forintért. A kivitelező a kormányközeli Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. volt.4. 2024 tavaszán a polgármester aztán arról számolt be a helyieknek, hogy "az eltelt évek takarékos gazdálkodásának köszönhetően, illetve az építőiparban tapasztalható visszaesés miatt vélelmezhetően olyan helyzet alakult ki, amelyben lehetőségünk lesz megvalósítani a beruházást". Júliusban ki is írták, sorban a negyedik közbeszerzési eljárást, hogy ősszel vissza is vonják. Az önkormányzat az indokolásban azt írta, "az eljárásban érkezett rendkívül magas számú kiegészítős tájékoztatás kérésre figyelemmel a kivitelezési dokumentáció teljes körű felülvizsgálata és átdolgozása vált szükségessé, melyet követően az ajánlatkérő az eljárás újraindítását tervezi".5. Ez meg is történt, és a tendert ötödször is kiírták idén májusban. Ennek az eredményét publikálták a napokban az EKR felületén.Az új sportcsarnok 300 férőhelyes, nettó alapterülete pedig 2832 négyzetméter lesz.Az épület monolit sáv/ lemezalapra és osztályozott zúzottkő feltöltésre épül, vasbeton felmenő szerkezetekkel és nagyfesztávú acél térlefedéssel. A külső falak és a tetőzet az energetikai rendeletnek megfelelő vastagságú hőszigeteléssel lesznek ellátva. Az épületben továbbá talajnedvesség elleni szigetelést, sportpadló burkolatot, vizesblokkokat, míg kint virágágyat alakítanak ki, emellett füvet, bokrokat és lombos fákat is telepítenek.A nettó 1,8 milliárdos beruházás nagy horderejű lesz a községben, tekintve, hogy Környe 2025. évi költségvetési rendeletében a következő számok szerepelnek: bevételi főösszeg 3,8 milliárd forint, kiadási főösszeg 8,5 milliárd forint. A várható hiányt pedig 4,7 milliárd forintban állapították meg.Katus EszterNyitókép: A sportcsarnok látványterve.
|
Sportcsarnokok országa: most épp nettó 1,8 milliárdért épül egy a 4800 fős Környén
|
A község öt év alatt ötször írt ki tendert a beruházásra, végül 1,1 milliárd helyett 1,8 milliárd forintot költenek a 300 férőhelyes létesítményre.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/10/07/sportcsarnokok-orszaga-most-epp-netto-18-milliardert-epul-egy-a-4800-fos-kornyen
|
2025-10-07 12:15:02
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A Budapest Környéki Törvényszék október 7-én hatályon kívül helyezte a gödi akkugyár környezethasználati engedélyét, melyet a Pest megyei kormányhivatal jogsértő módon többször is módosított a Samsung bővítési igényei szerint. A bírósági ítélet kézhezvétele után a hatóságnak el kell rendelnie a koreai cég akkugyártási tevékenységének felfüggesztését - az üzem majd csak egy újabb környezetvédelmi eljárás lefolytatása után kaphat ismét működési engedélyt.Jelentős civil sikernek tekinthető, hogy a Samsung-gyár környezethasználati engedélyét megtámadó Göd-ÉRT Egyesület keresetét megalapozottnak ítélte a bíróság. A per a civileket igazoló ítélettel zárult, a gyár engedélyét megsemmisítette a bíróság.Két éve tartó pereskedés2025. október 7-én pernyertességről adott hírt közösségi oldalán a Göd-ÉRT és az EMLA Egyesület. A bejegyzés szerint a közel két éve zajló per, melyben a gödi civilek a Pest megyei kormányhivatallal és a Samsung SDI Zrt.-vel álltak szemben, a civilek győzelmével zárult.Az ügy előzményeivel többször foglalkoztunk az Átlátszón. Tavaly januárban írtuk meg, hogy a Göd-ÉRT Egyesület bírósághoz fordult a gödi akkugyár 2023 végén kiadott környezethasználati engedélye miatt: az egyesület szerint a Pest Vármegyei Kormányhivatal az engedély kiadásakor - többek közt - nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, emellett rendkívül megengedőnek bizonyult a levegő- és vízszennyezés, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is.Majd beszámoltunk arról is, hogy bár a Budapest Környéki Törvényszék tavaly áprilisban megtiltotta a környezethasználatot a gödi üzem számára a végleges bírósági ítélet megszületéséig, a kormányhivatal ezt a bírósági döntést sajátos módon értelmezte. A megyei hatóság szerint a Törvényszék nem a gyár működésének leállítását, hanem csak "egyes tevékenységek korlátozását" írta elő.De még ezt a "csökkentett" működést sem támasztották alá a tények: a Samsung SDI üzemének zajos és környezetszennyező tevékenysége tovább folyt. A multicég fellebbezése nyomán pedig a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla visszavonta az elsőfokú bíróság környezethasználatot tiltó határozatát.A Budapest Környéki Törvényszék bírói tanácsa elé első alkalommal tavaly januárban, majd ezt követően áprilisban került a civilek keresete. Csakhogy időközbena kormányhivatal a Samsung SDI gyárbővítési kéréseit teljesítve három alkalommal is módosította a per alatt álló engedélyt.A módosított engedély szerint több száz újabb zaj-és légszennyező pontforrást építhető, emellett az üzem cellagyártási kapacitása évi 157 ezer tonnára, a magzatkárosító NMP oldószer mennyisége pedig 22 ezer tonnára emelhető.Ezeket a kapacitásbővítést is engedélyező határozatokat viszont a kormányhivatal megdöbbentő módon meg sem küldte a törvényszéknek. A bírósági tárgyaláson a hatóság és a Samsung SDI ügyvédei arra hivatkoztak, hogy az engedély-módosítások az akkugyár "más tevékenységeit" érintik, mint amit a civilek a keresetükben kifogásolnak, és egyébként sem jelentős változtatásokról van szó.Le kell állítani a gyáratA bíróság azonban nem fogadta el az alperesi érvelést, s a támadott engedély módosításait tartalmazó határozatok megküldésére szólította fel a kormányhivatalt. A civilek pedig jogi képviselőjük útján keresetkiegészítést nyújtottak be, melyben a módosított engedélyt is támadták.Az október 7-én lezajlott tárgyaláson a bírói tanács ítéletet hozott: ebben megsemmisítette a Samsung-gyár 2023-as környezethasználati engedélyét, valamint az engedély-módosító határozatokat is. A bírói tanács elnökének indoklása szerint jogszabály-ellenesen történt a módosító határozatok kiadása, s azokban foglaltak az akkumulátorgyár működését és környezethasználatát tekintve jelentős változtatásoknak tekinthetők.A bírósági döntés - mely ellen fellebbezni nem lehet, csak felülvizsgálati kérelem nyújtható be - alapján az ítélet kézhezvételét követőena kormányhivatalnak el kell rendelnie a Samsung SDI akkugyártási tevékenységének felfüggesztését.A gyár majd csak egy újabb környezetvédelmi eljárás lefolytatása után kaphat újra működési engedélyt.A gödi civilek örülnekSzegedi Ákos, a Göd-ÉRT Egyesület elnöke, gödi önkormányzati képviselő lapunknak elmondta: "Rendkívül jelentősnek tartjuk a most meghozott ítéletet, mely a jogsértően kiadott engedélyt visszavonta. A peres eljárás azt is igazolta, hogy a hatóság a lakosság képviselete és védelme helyett csak a multicég érdekét nézi. A 2018 óta működő Samsung-gyár zajszennyező és szabálytalan működése miatt hiába nyújtottuk be panaszok ezreit a hatóságoknak, ezeket érdemben soha nem vizsgálták. Ráadásul a cég érdekében azt is titkolják, hogy mi kerül ki a gyárból a levegőbe, milyen méreganyagok jutnak ki a gyakori csőtörések során a talajba, vagy hova kerül a rengeteg veszélyes hulladék.A pert is azért indítottuk, mert egyesületünk az évek során minden lehetséges észrevételezési és véleményezési lehetőséget kimerített. A mostani bírósági eljárásban ugyan a kiadott engedély hiányosságai és a működés anomáliái nem kerültek napirendre, de egy új környezetvédelmi eljárás során újra fel tudjuk hívni a figyelmet a szennyezés és veszélyeztetés ügyére."Bodnár Zsuzsa
|
Le kell állítani a gödi akkugyárat, a bíróság hatályon kívül helyezte a környezethasználati engedélyét
|
Civil siker: a bíróság megsemmisítette a Samsung-gyár környezethasználati engedélyét. Az akkugyártás pedig anélkül nem folytatható.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/10/08/le-kell-allitani-a-godi-akkugyarat-a-birosag-hatalyon-kivul-helyezte-a-kornyezethasznalati-engedelyet
|
2025-10-08 12:05:49
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Másodszor is arra jutott a rendőrség, hogy nem történt bűncselekmény azon közbeszerzési eljárások során, amelyeket egy hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyert el korrupciógyanús körülmények között. A K-Monitor azonban felülbírálati indítványt nyújtott be a nyomozást megszüntető határozat ellen, a Debreceni Járási Ügyészség pedig alaposnak találta azt. A nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezték, és elrendelték az eljárás folytatását. A vizsgálatokat az Átlátszó tényfeltárása indította el.2023 nyarán több száz közbeszerzést vizsgáltunk meg egy közbeszerzési szakértő segítségével. A kiindulópont az volt, hogy mely cégek nyerték a legtöbb meghívásos, azaz Kbt. 115-ös eljárást. Ez azért érdekes, mert ezeken a tendereken csak azok indulhatnak, akiket az ajánlatkérő felkér. A lista első 50 helyén lévő cégek között kevés NER-kedvenc nagyágyút találtunk, aminek fő oka az lehetett, hogy a meghívásos közbeszerzések csak "alacsonyabb értékű", nettó 300 millió forint alatti beruházások esetén írhatók ki.Az első két hely az országos lefedettségű Strabagnak és Swietelskynek jutott. A harmadik helyen viszont egy hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. végzett, amely 79 olyan Kbt. 115-ös eljárásban vett részt, amelyből 58-at megnyert. Ez kimagasló, 73 százalékos sikerrátát jelent.A tenderek értéke összesen nettó 5,6 milliárd forint volt.Az eljárásokat egyesével megvizsgálva kiderült, hogy bár több száz cég közül válogathattak volna, a kiírók (önkormányzatok, tankerületek, egyetemek stb.) mégis mindig majdnem ugyanazon cégeket kérték fel. A közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös. És bár a projektek becsült értéke többnyire nem volt ismert, a Tömb 2002 mégis többször eltalálta azt. A cég hátterét megvizsgálva pedig politikai kapcsolatokat találtunk.Cikkünk megjelenését követően az eseteket bejelentettük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak. Előbbi egyrészt Gazdasági Versenyhivatalhoz továbbította az ügyet, emellett maga is is lefolytatott egy vizsgálatot, amely eredményeként arra jutottak, hogy a nyertes ajánlati ár több esetben is elhanyagolható mértékben tért el a becsült értéktől, ami "felveti a versenyt megakadályozó, korlátozó vagy azt torzító magatartás lehetőségét". Ezt viszont egyik ajánlatkérő sem jelezte a GVH-nál, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság több millió forint pénzbírságot szabott ki rájuk.Újra kell indítani a nyomozástEzzel azonban nem lett vége a történetnek. Ahogy az a korrupció ellen küzdő civil szervezet, a K-Monitor friss bejegyzéséből kiderült, cikkünk nyomán ugyanis Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) kérdést intézett a főügyészhez, aki feljelentéstéként értékelte azt, és továbbította a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőrfőkapitánysághoz. Ahol viszont a feljelentést elutasították.Ez a döntés nem tetszett az Integritás Hatóságnak (IH), amely szintén vizsgálódott az ügyben. Az IH az elutasító határozat ellen felülbírálati indítvánnyal élt, amelyre tekintettel az ügyészség elrendelte a nyomozást. Emellett 2024 májusában egy meg nem nevezett egyesület részéről is érkezett feljelentés.A K-Monitor beszámolója szerint a nyomozó hatóság tanúvallomásra hívta fel a közbeszerzési eljárásokban ajánlatot tevő gazdasági társaságok ügyvezetőit, nagyobb cégek esetében az ajánlat összeállításában közreműködő alkalmazottakat, valamint közbeszerzési tanácsadókat. A vallomásaik alapján azonban a nyomozó hatóság szerint nem merült fel olyan bizonyíték, amely a pályázati eredmények befolyásolása érdekében kötött megállapodásokra, összehangolt magatartásra utalt volna. Mindezek alapján a nyomozó hatóság szerint nem sikerült olyan jellegű és mennyiségű bizonyítékot beszerezni, melynek alapján bárki gyanúsítható lenne bűncselekmény elkövetésével, ezért indokolása szerint nem tehet mást, mint hogy megszünteti az eljárást.A K-Monitor ekkor kapcsolódott be a történetbe, mivel álláspontjuk szerint a nyomozó hatóság nem tárta fel teljes körűen a tényállást, amit pedig feltárt, abból megalapozatlanul következtetett arra, hogy nem történt bűncselekmény.A K-Monitor a nyomozást megszüntető határozat ellen felülbírálati indítványt nyújtott be,amelyben mind az eljárás, mind a meghozott határozat jogszerűségét vitatták. Rámutattak egyrészt, hogy a nyomozó hatóság annak ellenére nem hallgatta meg tanúként az ajánlatkérő intézmények döntéshozóit és a pályázatok előkészítésében közreműködő munkatársait, hogy a közbeszerzési eljárások egyik meghatározó és visszatérő eleme volt a becsült érték nyertesnek történt feltételezhető kiszivárogtatása, valamint az ajánlattételre való felhívások indokolatlanul szűk körű volta és a megelőző piackutatás hiánya.Másrészt azt is kifogásolták, hogy a megszüntető határozat semmilyen módon nem értékelte az Átlátszó, a ‒ Közbeszerzési Hatóság jelzésére eljáró ‒ Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint időközben a Gazdasági Versenyhivatal által is feltárt gyanús körülményeket. A nyomozó hatóság ugyanis a bűncselekmény hiányára vonatkozó megállapítását azokra a vallomásokra alapozta, amelyeket a közbeszerzési eljárásokban a Tömb 2002 Kft. érdekében részt vevő, abból vélhetően hasznot húzó ‒ így elfogulatlannak nyilvánvalóan nem tekinthető ‒ ajánlattevők tettek, valamint arra a tényre, hogy a fent nevezett hatóságok nem kezdeményeztek büntető eljárást.A beadványukban sérelmezték azt is, hogy az ügyhöz kapcsolódó iratjegyzékben szereplő több dokumentum (hatósági, banki tájékoztatások) beszerzéséről és tartalmáról a megszüntető határozatban nem esik szó. A határozat emellett még csak összefoglalóan sem ismerteti az ajánlattevőktől felvett tanúvallomásokat, mindössze a levont következtetését rögzíti, amely szerint a tanúvallomások nem tartalmaztak a feljelentett bűncselekmény megtörténtére utaló bizonyítékot.A Debreceni Járási Ügyészség alaposnak találta a civil szervezet felülbírálati indítványát, és a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte, továbbá elrendelte az eljárás folytatását.A K-Monitor szerint azonban az indokolásuk a beadványban foglaltaknál szűkebb körre korlátozódott: azt emelte ki, hogy a megszüntető határozat nem tartalmazza az iratjegyzékben szereplő valamennyi bizonyíték, így a tanúvallomások ismertetését és rövid értékelésüket sem. Mivel pedig a határozat indokolása nincs kellő mértékben egyediesítve, az érdemi felülbírálatra alkalmatlan.A civil szervezet álláspontja szerint az ügyészség a tényállás feltáratlanságára és a bűncselekmény hiányának megállapítására vonatkozó kifogásaink megválaszolását nem kerülhette volna meg azzal, hogy az elutasító határozat felülbírálatra alkalmatlan voltára alapozza a hatályon kívül helyezést. Amennyiben megfelelően értékelte volna az ügyben már eddig is rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, érdemben kellett volna reflektálnia azokra az érvekre is, hogy a bizonyítás hiányos, illetve hogy az ismert tényállási elemek is bűncselekmény gyanúját vetik fel.Ez nem az első eset, hogy egy az Átlátszó által feltárt ügyben az ügyészség felülbírálja a rendőrség nyomozást lezáró határozatát: ugyanez történt például az érdi óvoda-közbeszerzések vagy a Mészáros M1 Autókereskedő cég flottatendereinek ügyében. Az eljárás eredményéről beszámolunk majd.Katus Eszter
|
Az ügyészség ismét felülbírálta a rendőrséget egy átalunk feltárt ügyben, tovább kell vizsgálni a gyanús közbeszerzéseket
|
Az ügyészség alaposnak találta a K-Monitor felülbírálati indítványát, és a nyomozás folytatására szólította fel a hatóságot a Tömb 2002 Kft. általunk feltárt üg
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/impakt/2025/10/08/az-ugyeszseg-ismet-felulbiralta-a-rendorseget-egy-atalunk-feltart-ugyben-tovabb-kell-vizsgalni-a-gyanus-kozbeszerzeseket
|
2025-10-08 13:55:47
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A magyar kormány 2024 őszén vásárolta meg a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) Strabag által tulajdonolt részesedését, de a vételárat nem hozta nyilvánosságra. Az adásvételi szerződést pedig hiába kértük ki az illetékes Építési és Közlekedési Minisztériumtól: Lázár János tárcája döntéselőkészítésre hivatkozva nem adta ki a dokumentumot. Pert indítottunk a szerződés nyilvánosságáért, és a bíróság tavasszal első fokon, most pedig másodfokon is nekünk adott igazat. Lázáréknak tehát ki kell adniuk az iratot, amiből kiderül, mennyi közpénzt fizettek a Strabagnak a GYSEV-részvényekért.Akárcsak a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete, most a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése is egyértelműen kimondja, hogy "állami vagyonról van szó, melynek esetében a főszabály a nyilvánosság, a transzparencia követelménye".A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) hosszú évekig Magyarország, Ausztria és az osztrák Strabag közös tulajdonában volt 66-28-6 százaléknyi arányban. A Fidesz-kormánynak ez nem tetszett, mert hiába volt a magyar állam a többségi tulajdonos, nem volt meg a kétharmada, vagyis nem ő irányította teljes mértékben a vállalatot. 2023 decemberében ezért a magyar kormány vételi ajánlatot tett a Strabagnak, majd Lázár János építési és közlekedési miniszter 2024. október 2-án bejelentette a Facebook-oldalán, hogy a Strabaggal sikerült üzletet kötniük: a magyar állam "kifizette a részvények vételárát, így holnaptól nemcsak a többség lesz a magyaroké, hanem az irányítás is" a GYSEV-ben.Azt azonban sem akkor, sem azután nem közölte Lázár vagy a kormány más képviselője, hogy mennyit fizettek a Strabagnak a GYSEV-ben lévő 6 százaléknyi tulajdonrészért. A vételár megismerése érdekében közadatigénylésben kértük ki az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM) az osztrák céggel kötött szerződést és mellékleteit. Lázár János tárcája azonban megtagadta a dokumentumok kiadását arra hivatkozva, hogy az iratok "a MÁV-csoport szerkezetének átalakítása során a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják".A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Nem titkolhatják, mert állami vagyonról van szóMivel közpénzt költött a kormány a Strabag GYSEV-részvényeinek megvásárlására, egyértelműen közérdekű adatnak minősül az osztrák céggel erre vonatkozóan kötött szerződés. A dokumentum kiadásának megtagadása miatt ezért bepereltük az Építési és Közlekedési Minisztériumot.A pert tavasszal első fokon megnyertük: a Fővárosi Törvényszék ítéletében kimondta, hogy "állami vagyon esetében a főszabály a nyilvánosság, a transzparencia követelménye". Ugyanez vonatkozik a bíróság szerint a Strabagnak kifizetett összegre is: "A vételár esetébena nyilvánossághoz fűződő közérdek elsőbbséget élvez, annak érdekében, hogy a nemzeti vagyon felhasználásának átláthatósága biztosított legyen."Lázár János tárcája azonban az ítélet elleni fellebbezésében közölte, hogy szerintük "nem maga a dokumentum minősül döntéselőkészítőnek, hanem az abban szereplő adatok". Méghozzá azért, mert azok "a MÁV-csoport szerkezetének átalakítása során a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják. Ezért az ÉKM úgy vélte, hogy "a későbbi döntést előkészítő adat nyilvánosságra hozatalának korlátozásához fűződő érdek a nyomósabb", mint a szerződés (és így a benne szereplő adatok) kiadása, nyilvánosságra hozatala.Lázár minisztériuma érvelt az osztrák állammal folyamatban lévő perükkel is: a Strabag részvényeinek megvásárlása után ugyanis a magyar kormány egy közgyűlési határozattal tőkét emelt a GYSEV-ben, s ezzel a magyar állam tulajdonrésze 75 százalék fölé (75,0101 %) emelkedett - vagyis irányító többséget szerzett a vasúttársaságban. Az osztrák kormánynak azonban ez nem tetszett, mert ugyanezen a közgyűlésen a magyar fél az osztrákok tőkeemelését megakadályozta, vagyis Lázárék egy piti trükkel kigolyózták a cég irányításából a kisebbségi tulajdonos Ausztriát.Tavasszal ugyan a bíróság első fokon a magyar fél javára döntött, de az osztrákok fellebbeztek az ítélet ellen, és a perbe beszálló ÉKM szerint "a szerződés részletei befolyásolhatják a per kimenetelét és veszélyeztetnék az állami vagyon értékét, az alperesnek (nekik - a szerk.) a bírósági eljárásban a szabad, befolyástól mentes érdemi védekezését". Lázár János tárcája szerint ugyanis "a részvényvásárlás és a tőkeemelés egy egységes folyamat; a GYSEV Zrt. törzsrészvényeinek olyan arányú megszerzésére irányul, amely a Magyar Állam javára biztosítja a meghatározó befolyás megszerzését. A Győri Törvényszék előtt folyó peres eljárás fő tárgya pedig ezen befolyás megszerzésének jogszerűsége".A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban helyben hagyta az elsőfokú bíróság döntését, ígyaz ítélet jogerős: Lázáréknak ki kell adniuk a Strabaggal kötött szerződést, amiből kiderül, hogy mennyit fizetettek a GYSEV mintegy 6 százaléknyi tulajdonrészéért az osztrák cégnek.A másodfokon eljáró bíróság kijelentette, hogy a Strabaggal kötött adásvételi szerződésnek nincs köze ahhoz a perhez, ami a jóval később született közgyűlési döntések miatt van folyamatban az osztrák állammal. Hiszen abban a perben "minden peres fél ismer vagy jogszerűen megismerhet minden olyan adatot, amely jelen pernek a tárgya", és az ÉKM nem is indokolta meg, hogy az Átlátszó által kikért adásvételi szerződésben szereplő "egyes adatok, adattípusok nyilvánosságra kerülése miért veszélyeztetné az érdemi védekezést egy olyan perben, amelynek tárgya egy törzstőkeemelés".A jogerős ítélet szerint az Építési és Közlekedési Minisztériumnak 15 napon belül meg kell küldenie számunkra a Strabaggal kötött szerződést; izgatottan várjuk.Erdélyi KatalinA címlapkép Átlátszó-montázs: Orbán Viktor és Lázár János (fotó: Lázár/Facebook) és egy GYSEV-mozdony (fotó: GYSEV/Facebook)
|
Jogerősen pert nyertünk Lázárék ellen a GYSEV-részvények megvásárlása ügyében
|
A másodfokú ítélet szerint is ki kell adnia Lázár minisztériumának, hogy mennyiért vette meg az állam a Strabag 6 százaléknyi GYSEV-részvényeit.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/10/09/jogerosen-pert-nyertunk-lazarek-ellen-a-gysev-reszvenyek-megvasarlasa-ugyeben
|
2025-10-09 11:08:03
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Ahogy azt a K-Monitor nemrég kiszúrta, ismét a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a LOUNGE DESIGN Szolgáltató Kft. nyerte el a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) kommunikációs feladatokra kiírt tenderét. Akkor még nem volt ismert a keretösszeg, most viszont kiderült: a két céggel 75 milliárd forintos keretmegállapodást kötnek. A két másik ajánlattevőből egyet kizártak aránytalanul alacsony árajánlat miatt.A K-Monitor írta meg szeptember végén a bírálati összegzés alapján, hogy ismét a kormányközeli vállalkozó, Balásy Gyula cégei nyerték a Nemzeti Kommunikációs Hivatal augusztusban kiírt tenderét. Ez nem volt meglepő, hiszen a felhívásban szereplő referenciák hasonlóak voltak a korábbiakhoz. Ahogy arra a civil szervezet rámutatott: az eljárás elviekben nyílt volt, a részvételi kritériumokat azonban rendkívül szűkre szabták. Pályázni ugyanis kizárólag olyan cégnek volt lehetősége, amely rendelkezett kormányzati kommunikációs tapasztalattal, és részt vett magyarországi lakosság egészét érintő társadalmi témákhoz kapcsolódó stratégiaalkotásban, rendezvényszervezésben és médiaügynökségi feladatokban."Tekintettel arra, hogy 2020 óta szinte kizárólag Balásyék végzik ezeket a feladatokat, a potenciális versenytársak köre eleve rendkívül korlátozott volt. Ezt a helyzetet tovább nehezítette, hogy az ajánlat összeállítására (...) a pályázóknak mindössze 15 napot biztosítottak" - hangsúlyozta a K-Monitor.Balásy cégei mellett ennek ellenére próbálkozott még - ahogy a korábbi években is - a Rókusfalvy Pál borászati kormánybiztos érdekeltségi körébe tartozó Roxer Kommunikációs Ügynökség, valamint a korábban "Rogán Antal szomszédjának cégeként" emlegetett Network 360 Reklámügynökség. Előbbi drágább lett volna, mint Balásy cégei, utóbbit pedig kizárták aránytalanul alacsony árajánlat miatt.A keretmegállapodás különféle kommunikációs feladatok ellátására irányul, így például kutatásra, kommunikációs stratégiai tervezésre és tanácsadásra, kreatív ügynökségi feladatokra, PR ügynökségi feladatokra, de akár reklámajándék, marketing és dekorációs eszközök gyártására és szállítására is.A szerződés 12 hónapra szól, de kétszer meghosszabbítható.A 75 milliárdos keretmegállapodás megbízásait (egyedi lehívások) a két cég folyamatosan kapja majd, így az elkövetkező években megint nem lesz versenytársuk az állami kommunikációs feladatok teljesítése során.Az egy nyertessel kötött keretmegállapodások megszüntetésére - mivel azok évekre bezárják a piacot, és árfelhajtó hatással bírnak - többek között a Korrupcióellenes Munkacsoport is javaslatot tett, ezt azonban az állami szereplők nem támogatták, ahogy a kormány sem.Katus EszterNyitókép: Átlátszó montázs
|
75 milliárdos keretmegállapodást kötött Rogánék hivatala Balásy Gyula cégeivel
|
Nincs új a nap alatt: ismét a kormányközeli vállalkozó cégei végezhetik az állami kommunikációs feladatokat az elkövetkező egy évben - vagy akár tovább is.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/10/10/75-milliardos-keretmegallapodast-kotott-roganek-hivatala-balasy-gyula-cegeivel
|
2025-10-10 10:14:33
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó autójavító cég nyerte az Országos Mentőszolgálat autójavításokra vonatkozó tenderét. A Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. a Profile Vehicles Oy Magyarországi Fióktelepével, a Pappas Autó Magyarország Kereskedelmi és Szervíz Kft.-vel valamint az MBM Autó Kft.-vel a háta mögött kapta meg a 4 évre szóló, összesen 10 milliárd forint értékű megbízást. A másik két ajánlattevőt kizárták."Gépjármű javítás szolgáltatás" beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) július végén. A felhívás szerint 48 hónapos időtartamra, összesen 10 000 000 000 forintos keretösszegig kerestek cégeket a feladatra. A bírálati összegzést a napokban töltötték fel az EKR-be. Eszerint a nyertes a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. lett. Az ő és az alvállalkozói (Profile Vehicles Oy Magyarországi Fióktelepe, Pappas Autó Kft., MBM Autó Kft.) feladata lesz az OMSZ által megrendelt javítási és karbantartási szolgáltatásokat elvégezni, ami kiterjed az autók betegterének javítására is.A másik két ajánlattevőt, a Hovány Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, illetve az AUTÓ-NEXUS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vezette konzorciumokat kizárták, de ennek részletes indokolását nem tüntették fel a nyilvános dokumentumban. Utóbbi előzetes vitarendezési kérelmet is beadott, amit azonban az OMSZ elutasított. Ebből az derült ki, hogy egy aláírásmintával akadtak gondok, és felmerült a hamis adatszolgáltatás gyanúja.Nem ez az első alkalomA mentőszolgálat autóinak szervizelését eddig is egy Mészáros-cég, a Mészáros Autó Javító Kft. végezte: a 4 milliárdos megbízást 2023-ban úgy nyerte el az általuk vezetett konzorcium, hogy az egyetlen versenytársukat, a Turcsán Autószervíz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t kizárták. Mészáros Lőrincék akkoralvállalkozóként többek között Mészáros János cégét, a Herceghalom Interat Zrt.-t is bevonták a teljesítésbe.Az OMSZ két éve a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, nem látnak semmi problémát abban, hogy Mészáros Lőrinc egyik cégét bízták meg a feladatokkal. Mint írták, az autóik szervizelése korábban is hasonló elvek alapján működött, vagyis amennyiben a saját műhelyeikben egy adott javítás nem volt elvégezhető, külső szervizt vettek igénybe. "Az előző közbeszerzési ciklusban is létezett egy fővállalkozó, valamint országszerte alvállalkozó műhelyek. A szerződés lejártával közbeszerzést volt szükséges kiírni, melyet az egyedüli érvényes pályázó konzorcium nyert meg" - fogalmaztak.Alig 1 éves volt a cég, amikor állami megbízást kapottA felcsúti Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt.-t csak 2023 végén alapították, de már a következő évben sikerrel szerepelt az Országos Mentőszolgálat gumiabroncsok beszerzésére vonatkozó tenderén. Majd a Magyar Közút Zrt., később pedig a Készenléti Rendőrség közbeszerzési eljárásán is nyerni tudott. Idén ősszel pedig a MÁV tenderét is behúzták.A cég éves forgalma tavaly 359,8 millió forint volt, az adózott eredmény pedig 13,8 millió. A társaság tulajdonosa a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.-n keresztül a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc.Katus EszterNyitókép: Átlátszó montázs
|
Mészáros Lőrinc autójavító cége nyerte az Országos Mentőszolgálat 10 milliárdos tenderét
|
Az Országos Mentőszolgálat 4 éves keretmegállapodást kötött a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt.-vel, miután a másik két ajánlattevőt kizárták.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/10/14/meszaros-lorinc-autojavito-cege-nyerte-az-orszagos-mentoszolgalat-10-milliardos-tenderet
|
2025-10-14 13:34:50
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Kirúgták a főépítészt, aki szembement a beruházással - a NER titkos budapesti óriásfejlesztése, második részZugló mindvégig rosszul járt a két évtizeden át húzódó történetben, amelynek a végén egy tágas, zöld sportterületből lélektelen irodapark lett. A kerület és a fejlesztő közötti megállapodás végül kútba esett, így hosszadalmas pereskedésre kell számítani. És bíróság előtt zajlik a munkaügyi konfliktus is a volt főépítész, Dienes János és a Horváth Csaba vezette önkormányzat között. A szakember állítja: azért rúgták ki, mert negatív szakvéleményeket adott a beruházóval kötendő megállapodásról, amely az önkormányzatra nézve káros lett volna, a polgármester azonban mégis szorgalmazta.Cikkünk első részében bemutattuk, hogyan mentette ki a magyar állam egy 244 milliárd forintos irodavásárlással Balázs Attila cégének elhibázott zuglói óriásberuházását. Ezzel új kormányzati negyed jön létre a Bosnyák tér háta mögött, amely metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére.Az utólagos állami kivásárlás itt alkalmazott módszere egyelőre még egyedülálló, de úgy tudjuk, lehet néhány hasonló eset. Több helyről hallottuk, hogy az Ajtósi Dürer soron épülő Dürer Parkot részben vagy egészben megvásárolná az állam. Zuglóhoz hasonlóan ott is brutális méretű irodatömböket húztak fel egy sokkal szellősebb, alacsonyabb beépítésű városrészben. A közérdeket semmibe vevő kiemelt projekt tönkretette az egykori Sacré-Coeur-zárda védett épületét, távozásra kényszerítette a fiatalok kedvelt szórakozóhelyét, a Dürer Kertet és örökre elépítette a Városliget bővítésének utolsó lehetőségét. (Erről részletesen itt írtunk.) Információink szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó cégek mehetnek az Ajtósi Dürer sorra, ha az állam azt a fejlesztést is megváltja.Óriási kavarodás van a MÁV-ban, miután az Építési és Közlekedési Minisztérium váratlanul úgy döntött, nem hosszabbítja meg az eddigi székház bérleti szerződését, és a cég 700 dolgozóját három helyszínre szórják szét. Ez a megoldás azonban tudomásunk szerint csak néhány évre szól, hosszabb távon az állami vasúttársaság egy másik NER-közeli óriásberuházás, a BudaPart egyik irodatömbjében találna végleges otthonra, ez azonban még nem épült fel.Cikkünk első részében megjegyeztük: azt még mindig nem lehet tudni, hogy "Zugló Városközpont" hét irodatömbjét milyen állami szervekkel töltenék meg, mert a NAV ehhez biztosan kevés. Az írás megjelenése után olyan információt kaptunk, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetője arra készül, 2026-ban el kell hagyniuk a patinás belvárosi Vármegyeházát, és a XIV. kerületbe kell költözniük. Ebben az esetben a reformkor egyik legfontosabb történelmi helyszíne és Pest egyik legértékesebb műemléke üresedne meg azért, mert az új Bosnyák téri irodaparkot fel kell tölteni hivatalokkal.Meglátjuk, mi valósul meg az egyelőre hivatalosan nem megerősített tervekből. A továbbiakban inkább arról lesz szó, ami biztos, vagyis a múltról. Megnézzük, hogyan állt elő a Bosnyák tér mögött a jelenlegi helyzet, megmarad-e a piac, és hogy vajon miért rúgta ki az ellenzéki kerületvezetés a beruházással rendre szembeszegülő főépítészt.A Bosnyák tér mögötti terület olyan kacskaringós úton jutott el a most már szabad szemmel is látható beépítésig, annyiszor váltott formát (és tartalmat) a beruházás közel húsz év alatt, hogy nem könnyű tisztán látni a koncepciók, látványtervek, bejelentett és megszegett ígéretek zűrzavarában. Ilyenkor segít a radikális egyszerűsítés: nézzük meg a kiinduló állapotot, és ítéljük meg, hogy ahhoz képest jó-e, ami végül történt.A fenti 2007-es légifotón a nagy átalakulás előtti utolsó stabil pillanat látszik. A Bosnyák téri vásárcsarnok és piac mögött egészen a Rákos-patakig zöldterület húzódik, különböző sportpályák és a Rákospatak utcához közeli részen a kerület 1982-ben átadott, 15×25 méteres, feszített víztükrű fedett tanuszodája, amit egyébként alig pár évvel azelőtt újítottak fel. Ide jártak több mint húsz évig úszni tanulni a zuglói iskolások, de ma már hiába keresnénk: ugyanúgy eltűnt, mint a szintén főként ifjúsági használatú sport- és edzőpályák. A Zuglói Sport- és Szabadidőközpont több mint ötven évig szolgálta a XIV. kerület lakóit: 1956-ban alapították Zuglói Ifjúsági Park néven, és eredetileg társadalmi munkában épült. A nagyobbik pálya mellett 1974-ben négyezer férőhelyes lelátót építettek, földszintjén a csarnok felé néző oldalon üzletsorral (ez a fotón már nem látszik, parkoló van a helyén). A Csömöri út mellett ott van az egykori 44-es villamos hurokvágánya, amiről cikkünk előző részében esett szó; ekkor már használaton kívül állt.A mából visszanézve egészen elképesztő, hogy egy ilyen közcélú, jelentős zöldfelületi értékű sporttelepet egy önkormányzat csak úgy felszámol, és elad az emberek lába alól. Zuglóban azonban ez bevett gyakorlat volt, Várnai László független önkormányzati képviselő blogján olvasható egy pár évvel ezelőtti összegzés a kerület eltűnő sportpályáiról. Talán a 2000-es évek óta változott annyit a várospolitika normarendszere és a közösségi elvárások is, hogy ma már nem merné ezt egy önkormányzat megcsinálni, mindenesetre a képlet rendkívül egyszerű és lehangoló, ha 2007-et és 2024-et egymás mellé tesszük:egy nagy, városi zöldterületből, ami az emberek kikapcsolódását, egészségesebb életmódját szolgálta, lélektelen monstrumokkal beépített irodanegyed lett.A 6,8 hektáros terület a légifotó készítésekor már nem volt köztulajdonban, mert 2006. június 12-én a zuglói önkormányzat eladta az Echo Investment S.A. nevű lengyel ingatlanfejlesztő cégnek 4 milliárd forintért. Igazi régimódi közvagyon-elpazarlós történet volt ez a 2000-es évek módija szerint: nagykoalícióban hajtotta végre a kerületet akkoriban irányító MSZP-SZDSZ többség és Rátonyi Gábor fideszes polgármester, miután bejelentették, hogy a Zuglói Sport- és Szabadidőközpont helyén új kerületközpontot építenek. Előtte két évvel korábban ötletpályázatot írtak ki a terület átalakítására, amit a RAS Építész Kft. nyert meg. A tervezési program változatos funkciójú és beépítésű városrészt álmodott a sportpályák és a vásárcsarnok helyére lakóházakkal, közepes méretű bevásárlóközponttal, új piaccal, két irodatömbbel, új városházával, szállodával. A nyertes pályamű látványtervét itt még meg lehet nézni, nem is hasonlít semmilyen tekintetben arra, ami végül megvalósult, noha az eredeti területeladási szerződésben hangsúlyosan szerepelt, hogy a vevőnek öt éven belül ezt a tervet kell megépítenie.Zugló vezetése úgy álmodott új kerületközpontot a sportterület helyére 40 milliárd forintos beruházással, hogy egy fillérje sem volt rá, ezért egy pályázaton kiválasztott magánfejlesztőtől várták a tervek megvalósítását. A közérdek már a kezdet kezdetén háttérbe szorult: a megszűnő sportpályák és a tanuszoda pótlását sem a befektetőtől várták, hanem az önkormányzat ígérte meg a felépítését kerületi forrásból a Rákos-patak túloldalán lévő sportterületen. Ebből aztán semmi nem lett, azon a területen az MTK valósította meg később a saját projektjét, a Lantos Mihály Sportközpontot. Az eladott Csömöri úti sporttelepet és a nyári napközis tábort 2008-ban zárták be, az építményeket hamarosan elbontották. Legtovább a tanuszoda maradt meg, mivel megszüntetése a kerületben elég nagy felháborodást keltett, de végül 2010-ben ennek az ajtajára is lakat került (az uszodát végül soha nem pótolták).A lengyelek az első tervet szinte azonnal a kukába dobták a szerződéses kötelezettség ellenére. 2007 februárjában már arról olvashatunk, hogy a befektető a bevásárlóközpont megépítésével indítaná a munkát, a többi elem sorsa homályossá vált. A plázát Mundo Centernek keresztelték el, és a későbbi tervekben hamarosan mindent leuralt, lefedte volna szinte az egész területet a Bosnyák utca melletti parkosított háromszög kivételével. A 2008-as nagy gazdasági válság miatt a beruházás hosszú időre parkolópályára került, de még tíz évvel később, 2017-ben is napirenden volt. Az építkezés előkészületeinek megkezdéséről szóló akkori híradásban láthatjuk a pláza látványtervét. Egészen borzalmas elképzelés, aminél még a megvalósuló Bayer-projekt is jobb - bár csak ennél. Jól látszik, hogy a kezdeti változatos funkciók addigra rég eltűntek, a közhasznot az említett park és a pláza előtt, a csarnok helyén megvalósuló dísztér jelentette volna.A tervekben mindig is erős csúsztatásként szerepelt a vásárcsarnok lebontása, mivel ez az épület soha nem volt a XIV. kerület tulajdonában, a Fővárosi Önkormányzaté. Természetesen létrejöhetett volna olyan háromoldalú megállapodás, amiben a csarnok telkét is benyeli a projekt, de ilyen nem keletkezett, szerencsére. Más jogi dokumentumok viszont keletkeztek, mégpedig olyan elképesztő mennyiségben, hogysokáig úgy tűnt, épületek helyett kizárólag irathegyek emelkednek a beruházás kapcsán.Zugló vezetése minden ciklusban változott, a kerületet előbb az SZDSZ-es Weinek Leonárd, majd a fideszes Papcsák Ferenc, majd Karácsony Gergely, a most véget érő ciklusban pedig Horváth Csaba vezette polgármesterként. Mindannyian írtak alá különböző megállapodásokat a tulajdonossal, és ezekkel módosították az eredeti adásvételi szerződést. Több ezer oldalnyi irat keletkezett, jogok és kötelezettségek, engedmények és vállalások folyamatosan változó mátrixa, amiben valószínűleg már rég nem látott tisztán egyik oldal sem. Ezek a szerződések mind érvényben vannak ma is, kitartást kívánunk a bíróságnak, amely végül rendet vág a dzsungelben a várható per esetén. Úgy tippelnénk: egy ilyen eljárás legalább egy évtizedig eltarthat.Talán a legfontosabb megállapodást 2018. július 4-én Karácsony Gergely írta alá, mivel ebben a 2006-os adásvételi szerződés szerint egyetértési joggal rendelkező önkormányzat hozzájárult a tulajdonosváltáshoz. A lengyelek kiszálltak, és bejött új tulajdonosként a Bayer Construct; a háromoldalú szerződés szerint a partner kifizetett 150 millió forint kötbért az önkormányzatnak, lehetőséget kapott 15 százalék lakás építésére (ami önmagában nem kifogásolható, hiszen egészen addig egy monolit pláza szerepelt a tervekben), a közcélú vállalások érvényben maradtak. Az összefoglalóan előzményszerződéseknek nevezett szerződéskötegben jó néhány ilyen vállalás volt, erős leegyszerűsítéssel:közfunkciók a telken belül a terület nagyjából negyedén,400 férőhelyes P+R parkoló,a környező közterületek fejlesztése és rendezése a Csömöri utat is beleértve.A beruházás volumenét akkoriban még a Zuglói Kerületi Szabályozási Terv (ZKSZT) határozta meg, amit a 2018-as megállapodás szerint módosítottak. A beépítés a környezőnél sokkal intenzívebb lett volna, de annál jelentősen kisebb, mint ami végül lett.Az új tulajdonos megjelenésével a projekt először jobb (vagy kevésbé rossz) irányba indult el. A pláza lekerült a napirendről, helyette vegyes lakó-iroda-üzleti funkcióban gondolkodtak, nagyjából azonos részaránnyal. A Zugló Városközpontra átkeresztelt fejlesztés mestertervét a brit Zaha Hadid Architects építésziroda készítette el 2021-ben (mivel az építész 2016-ban elhunyt, a terveknek a személyéhez nincs köze). Ezen gyakorlatilag már azok az óriási méretű, hét-nyolcemeletes tömbök jelennek meg, amelyek végül megvalósulnak, és a formavilág is lényegében a látványterveknek megfelelő. Az elveszett zöldterületeket egy "zöld gerinc" hivatott kompenzálni, amely az építészek szerint behozza a Rákos-patak menti zöldet a Bosnyák térig, és ezáltal átkötést hoz létre a templom mögötti-melletti park és a patak menti zöldgyűrű között.Ez persze inkább csak duma: az átkötés valóban létezett, ameddig megvolt a sporttelep, az új beépítés viszont a területet nagyrészt lefedi, csak egy keskeny zöldített sétányt jelent a tömbök között, illetve beültetett tetőkerteket az épületek mellett. A sétány új városszerkezeti elemként teljesen funkciótlan, nem vezet sehonnan sehova, csak az épületeket fűzi fel. Mivel a vásárcsarnok fővárosi tulajdon, így nem része a projektnek, a Bosnyák tér felé ténylegesen nincs átkötés. A túlsó vége egyszerűen kifut a Rákospatak utcára. Hogy ne legyen ilyen kurta-furcsa, ide a brit tervezők gyalogoshidat (és lépcsősített vízpartot) álmodtak, de a tengely a túloldali kertvárosban úgysem folytatható. A hídról végül a zuglói önkormányzat mondott le, mivel a közvetlen közelben úgyis van két másik átjáró (a Csömöri út és a Bosnyák köz tengelyében), aki át akar menni a túloldalra, megteheti. Összességébenpont olyan mesterterv volt ez, mint amit Londonban egy ismeretlen város számára rajzolnak, és a tulajdonosi igényeket messzemenőkig kiszolgálja.Mire a megvalósítás megkezdődött, az önkormányzatnak már nem nagyon volt beleszólása, hogy mi épül az egykor általa eladott területen.2006-ban persze még senki nem álmodhatott arról, hogy lesz NER és megjelenik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jogállás, ami a kormány által preferált fejlesztéseket teljes mértékben kiveszi a helyi szabályozás hatálya alól, minden előírás alól felmentést ad, és kormányrendeletbe foglalva egyedi paramétereket állapít meg a fejlesztő igényei szerint. Ezzel a törvényesített jogtiprással a kormány előszeretettel él, és természetesen kiemelt projekt lett Zugló Városközpont is (mint ahogy egyébként a Dürer Park is). A zuglói beruházásra nem kevesebb mint hét kiemelő rendelet született:436/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet kiemeltté teszi és építési szabályokat ír elő (például 35 méteres építménymagasságot engedélyez)620/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet magánutak létesítését teszi lehetővé, további építési szabályokat tartalmaz (pl. az épületek legmagasabb pontja 39 m)735/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet elveszi a jegyzőtől a szakhatósági eljárás jogát telekalakítás tekintetében, és a szakmai kérdések vizsgálatát az állami főépítészre ruházza; a rendeletet emlékezetessé teszi, hogy Zugló miatt végül országos szinten módosítottak jogszabályt314/2022. (VIII. 11.) Korm. rendelet "közérdekű kiemelt" minősítést ad, a tilalmakat eltörli és településképi követelményeket állapít meg612/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet kimondja, hogy a közterületeket a használatbavételig kell kialakítani183/2023. (V. 17.) Korm. rendelet rozsdaövezeti akcióterületnek minősíti a beruházást, ami a fejlesztőnek és a lakásvásárlóknak is komoly adókedvezményt jelent; a rendelet a jogalkotási cinizmus minősített esete, hiszen ez soha nem volt felhagyott ipari terület429/2023. (IX.14.) Korm. rendeletben a kiemelés már a közterületekre is vonatkozik, az elkészült kiviteli tervek paramétereit foglalták jogszabályba, az épületek legmagasabb pontja 41 m lehetA fenti listából látszik, hogy a Bayer Construct a telken végül azt építhetett, amit akart: nem kellett megfelelnie semmilyen zuglói előírásnak, és az önkormányzatnak nem is maradt semmilyen jogi eszköze, hogy a beruházást megakadályozza. A 2022 nyarán elrendelt változtatási tilalmat a Kúria a következő év elején eltörölte, a kiemelő rendelet elleni alkotmányossági panaszt az Alkotmánybíróság elutasította. Cikkünk előző részében már említettük, hogy a beruházás tartalma időközben ismét módosult: a korábbi vegyes funkciót döntően iroda váltotta fel összhangban az állami hivatalok ideköltöztetéséről és a kivásárlásról szóló megállapodással.Ezen a ponton a beruházást városépítészeti szempontból mindvégig ellenző kerületi főépítész, Dienes János úgy ítélte meg, hogy azon már nem lehet érdemben változtatni, ami a telekhatáron belül zajlik, azon viszont még igen, ami a telek körül. A kiemelő rendeletek ugyanis a korábbi előzményszerződésekben szereplő befektetői vállalásokat nem teszik semmissé, jogilag azok továbbra is érvényesek. A vita fő tárgya az lett, hogy milyen tartalommal jöjjön létre településrendezési szerződés a Bayer Construct és Zugló között, lehetséges-e egyáltalán eljutni a megállapodásig. Egy ilyen megállapodás két nagyobb elemből állhatna: mit valósít meg a Bayer a korábbi vállalások közül, és milyen pénzbeli ellentételezést ad azért, amit nem valósít meg.Gyorsan meg is előlegezzük a választ: bár történt több nekifutás,a településrendezési szerződést végül nem sikerült megkötni,Dienes János főépítészt viszont tavaly novemberben kirúgták. Ha Zugló kormánypárti irányítás alatt állna, ebben nem is lenne semmi meglepő, így azonban mégis különös fordulat.Cikkünk első részének megjelenése után a XIV. kerületi önkormányzat levélben jelezte lapunknak, hogy szerintük téves következtetésre fogunk jutni, mert Dienes "menesztése semmilyen összefüggésben nem áll a Bayer-beruházással. Egy másik ügyben zajlik vele kapcsolatban eljárás, mivel azonban ez az eljárás még folyamatban van, így erről egyelőre további információt nem adhatunk."A főépítész és az önkormányzat között jelenleg is munkaügyi per zajlik, amit Dienes azért indított, mert véleménye szerint az elbocsátása jogtalan volt (végzettségének nem megfelelő ügyintézői munkakörbe akarták áthelyezni), és kártérítés illeti meg. A főépítész ebben a perben egyértelműen azt képviseli, és ezt tanúvallomásokkal és iratokkal igyekszik igazolni, hogypolitikai okokból rúgták ki, mert negatív szakmai véleményeket adott a Bayer-beruházásról,miközben Horváth Csaba polgármester arra törekedett, hogy az önkormányzat számára kedvezőtlen megállapodást fogadtasson el a testülettel.A munkaügyi perben születő ítéletet megelőlegezni természetesen nem tudjuk. Dienes János lapunknak is azt mondja, hogy a "kerületvezetés éveken át több alkalommal kísérelte meg áterőltetni a képviselő-testületen a beruházói szerződéstervezet annak ellenére, hogy a főépítészi vélemény mindig negatív volt, illetve a polgármester a főépítész megkerülésére is több kísérletet tett". Elmondása szerint végül azért kellett mennie, mert megtorolták rajta az ellenállást, amit ebben az ügyben kifejtett.Ami cáfolhatatlan tény: 2023. június 29-én Horváth Csaba szocialista polgármester beterjesztette a testület elé a Zugló-Városközpont Kft-vel (a Bayer projektcégével) megkötendő településrendezési szerződést. Az előterjesztés mellékleteként beadott főépítészi vélemény egyértelműen negatív volt: a szerződés alapját képező telepítési tanulmányterv "nem megfelelő, elfogadásra nem alkalmas", ezért a szerződést jogszerűen megkötni nem lehet. A képviselőtestület hallgatott az intésre, és az előterjesztést a többség elutasította. Az újabb kör immár Dienes kirúgása után 2023. november 30-án következett. Ezúttal szerződést nem vitt a testület elé a polgármester, csak a telepítési tanulmánytervet önmagában. A főépítészi iroda azonban ismét keresztülhúzta az előterjesztés elfogadását, mivel Dienes utóda, Binó Beáta azt az álláspontot képviselte, hogy szerződés híján önmagában ezt a dokumentumot sem lehet elfogadni.Nagyon valószínű, hogy nem is lesz a hosszadalmas pereskedést kizáró, érdemi megállapodás a kerület és a Bayer között. Az önkormányzat az előzményszerződésekben foglalt - a mostani beruházót is egyértelműen kötelező - vállalások miatt követelhet kártérítést, de hogy mennyit és milyen eredménnyel, azt nagyon nehéz lenne megjósolni, hiszen mint említettük, óriási szerződéses állományról van szó.A helyzet paradoxona, hogy a közterületeket illetően a kerület és beruházó tulajdonképpen eljutott a megállapodásig. Dienes lapunknak azt mondja, a tavaly júniusi testületi ülés után Tóth Csaba, az MSZP meghatározó zuglói politikusa kereste meg azzal, hogy mondja meg, mi a megoldás a kialakult helyzetben. Utána hármasban ültek le tárgyalni Tóth-tal és a Bayer jogi képviselőjével, majd szakmai egyeztetések sora következett a Bayer és a főépítészi iroda között. Ennek eredménye egy szerződéstervezet lett, amely számos vitás pontot tisztázott. Ekkor lehettek a felek a legközelebb a békekötéshez. Megállapodtak a közterületi fejlesztésekről, az immár megvalósíthatatlan P+R parkoló elhagyásáról, és arról, hogy az elmaradt közérdekű vállalások miatt ellentételezést kell a fejlesztőnek adnia. Ennek összegét azonban nem tudták meghatározni, a főépítész erre nem is vállalkozott, szakértő bevonását javasolta. Csakhogy egész más történt: az általa készített tervezetből a városházán kihúzták azt a részt, ami arra vonatkozott, hogy az ellentételezésnek a korábbi befektetői vállalásokkal értékarányosnak kell lennie.A novemberi előterjesztés ezzel a tartalommal ment be a testület elé, deaz ellentételezés összege végül reménytelen buktatónak bizonyult.A Bayer 2,5 milliárdot ajánlott, Horváth Csaba polgármester egymilliárddal többet elfogadhatónak tartott volna, de a fejlesztő legfeljebb 2,9 milliárdig volt hajlandó elmenni. A képviselők többsége pedig az egészre azt mondta, hogy a kerület összes előírását, szempontját semmibe vevő, az eladásból felfoghatatlan összegű közpénzhez jutó, NER-közeli cég filléreket akar odaszórni az önkormányzatnak. Az erről szóló vitában egy 14 milliárdos összeg hangzott el a megállapodástervezetet elutasító képviselőktől mint megfelelő ellenérték, de ilyen ajánlat természetesen nincs. 2006 óta csak egy biztos pont van a kusza történetben: Zugló mindig rosszul jár. Úgy sejtjük, ez a továbbiakban is így lesz.UtóiratA fővárosi közgyűlés április 24-én, a ciklus utolsó ülésén egyhangúlag elfogadta a Bayerrel kötendő megállapodást a Csömöri út érintett szakaszának átépítéséről. Ez az útszakasz ugyanis fővárosi tulajdon, így a közterületi fejlesztésekhez kell Budapest hozzájárulása is. De miért nem háborúzik Budapest a NER-beruházóval?Ugyanabból a józan belátásból, amit a közterületek kapcsán a zuglói volt főépítész is megfogalmazott: ez a beruházás ugyan súlyosan elhibázott, de legalább a környező utak, utcák rendezését ki lehet hozni belőle. Mégpedig egyszerűen azért, mert ezt a Bayer is meg akarja csinálni. Ahhoz, hogy minimálisan elfogadható viszonyok alakuljanak ki, a telek közvetlen környékét, a határoló közterületeket rendbe akarják tenni. Körülbelül 11 milliárdot költenének erre, és a tartalmat illetően az fog megvalósulni, amiben tavaly a kerülettel, valamint a Csömöri út tekintetében Erő Zoltán fővárosi főépítésszel megállapodtak. Egy nappal később ehhez a XIV. kerület is megszavazta a tulajdonosi hozzájárulást, vagyis a minimális együttműködés még akkor is szükséges, ha egyébként formális megállapodás nincs, és a felek a következő években a hadakozást a bíróságon folytatják. (Az utóbbi tény egyébként elgondolkodtathatja azokat, akik a 168 darab lakás valamelyikét megvásárolnák: a jogvita az egész telektömbre vonatkozik, így ezekre is.)Dienes János szerint a letárgyalt közterületi rendezés kedvező előrelépést jelent a korábbi tervekhez képes:a Csömöri úton a korábban elképzelt helyenként 9 (!) forgalmi sáv helyett jóval kevesebb lesz, marad hely kerékpárútnak, szélesebb járdának, fasornak, középen két elkülönített buszsávnak; az utóbbi helyén később villamospálya építhető, vagyis a rendezés nem lehetetleníti el az egykori 44-es vonal rekonstrukcióját, ha erre egyszer lesz forrás;a Bosnyák téren a busztárolás megszűnik, a tér rendezettebbé válik, a villamosremízbe vezető kihúzóvágányt felújítják és meghosszabbítják;a buszok közül két járat végállomása átkerül a Rákospatak utcához, kettőt meghosszabbítanak Rákospalotáig, az ötödik végállomása a Nagy Lajos király úti oldalra kerül;a Rákospatak utcában járda és fasor épül, keresztmetszete nem változik;a Bosnyák utcában megmarad a népszerű hétvégi őstermelői piac, a mostani aszfaltsivatag helyén két forgalmi sávot alakítanak ki, középen pedig lesz egy fásított, burkolt sáv, ahol a mostaninál sokkal rendezettebb viszonyok között bonyolódhat az árusítás; a parkolók az utca végében lesznek.Ez választ ad a kerületieket talán leginkább foglalkoztató kérdésre: belátható ideig megmarad a vásárcsarnok és a piac, a főváros egyik utolsó nagy hagyományos piaca, amit kezdettől fogva úgy szerepeltettek a projektben, hogy ténylegesen nem is kerületi tulajdonú telken található. Hosszabb távon azt Dienes János is elképzelhetőnek tartja, hogy a csarnok helyén legyen egy új köztér, de csak akkor, ha visszaépült a Csömöri úton a villamos. Ekkor ugyanis a Bosnyák téri villamosremíz történelmi épülete megüresedhet, és alkalmas lehetne a piac befogadására. A közeljövőben azonban legfeljebb annyi várható, hogy a csarnok környékét a fővárosnak kissé rendbe kell tennie a kerítések átalakításával, valamint a parkolás rendezésével. A steril új városrész és a két szomszédos piac, a hétvégi őstermelői és a rendes kontrasztja így valószínűleg még évtizedekig fennmarad.Nyitókép: a hétvégi piac a Bosnyák utcában, mögötte az új fejlesztés egyetlen lakótömbje (Zsuppán András / Válasz Online)
|
Kirúgták a főépítészt, aki szembement a beruházással - a NER titkos budapesti óriásfejlesztése, második rész
|
Zugló mindvégig rosszul járt a két évtizeden át húzódó történetben, amelynek a végén egy tágas, zöld sportterületből lélektelen irodapark lett. A kerület és a fejlesztő közötti megállapodás végül kútba esett, így hosszadalmas pereskedésre kell számítani. És bíróság előtt zajlik a munkaügyi konfliktus is a volt főépítész, Dienes János és a Horváth Csaba vezette önkormányzat között. A szakember állítja: azért rúgták ki, mert negatív szakvéleményeket adott a beruházóval kötendő megállapodásról, amely az önkormányzatra nézve káros lett volna, a polgármester azonban mégis szorgalmazta.
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2024/04/26/zuglo-varoskozpont-kormanyzati-negyed-bayer-construct-balazs-attila-horvath-csaba-varostortenet-kirugas-dienes-janos/
|
2024-04-26 00:00:00
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
"Igyekszem ennek a napirendnek a szóbeli előterjesztését a lehető legnagyobb higgadtsággal elmondani, de rezsifizető állampolgárként felhívom mindenki figyelmét, okulásként, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint amilyenbe önkormányzatunk került" - homlokráncolás és homlokvakargatás közepette kezdte e szavakkal felszólalását 2024. október 17-én a szarvasi képviselő-testület ülésén Melis János címzetes főjegyző. A Polgári törvénykönyvre (Ptk.) hivatkozva együttműködésről és a jóhiszeműségről beszélt, ami szerinte nem jellemezte a várossal szerződött magáncéget. A testület az Audax Kft.-vel 2021 utolsó hónapjaiban kötött áramvásárlási szerződésről vitázott, miután a város nem az általános szerződési feltételek alapján mondta fel a szerződést, és ennek következményeként Szarvasnak a kötbér és annak kamatai, valamint a perköltség miatt jelentős összeget kellett kifizetni. A jegyző - aki egy-egy településen lényegében a törvényes működés őre - akkor nem mondta ki, de az összeg meghaladta a 20 millió forintot. Azt viszont megjegyezte, hogy próbált a bíróságon védekezni "ez ellen a rendkívül tisztességtelen sarccal szemben, de sajnos a jog az Audax Kft.-nek adott igazat, így 2024. augusztus 22-én jogerőssé vált ez az ítélet". Magyarán: a "rendkívül tisztességtelen sarcot" a bíróság jogszerű követelésnek ítélte meg. (Megjegyeznénk, hogy Melis János 2008-ban az év jegyzője lett.) Hodálik Pál polgármester (Fidesz-KDNP), aki tavaly akkor alig két hete vette át a posztot a várost 26 évig vezető Babák Mihálytól (szintén Fidesz), hozzátette: "Tanulságos történetről van szó, amelyben akár a város javára is dönthetett volna a bíróság, még az is lehet, hogy egy másik bíróság másként is döntött volna."A "tanulságos történet"Csak hát a Szeghalmi Járásbíróság elsőfokú és a Gyulai Törvényszék jogerős ítéleteit és indoklásait olvasva az a lehetőség, hogy "akár a város javára is dönthetett volna" a bíróság, teljességgel kizárható. Az viszont érthető, hogy a szarvasi képviselő-testület és polgármesteri hivatal tartózkodott az önvizsgálattól. Mivel az áramvásárlási szerződés egyik szereplője Szarvas városa volt, a testületnek és a polgármesteri hivatalnak tisztában kellett lennie azzal, hogy mit írtak alá.A tavaly augusztusban megszületett jogerős ítélet után ezt a napirendi pontot a még Babák Mihály vezette képviselő-testület utolsó ülésén, 2024 szeptemberében is megtárgyalhatták volna. Ám ezt a hálátlan feladatot nem vállalták, az október elejével hivatalba lépett új grémiumra és az új polgármesterre hagyták a takarítást.Egy egyedi közbeszerzés után 2021 októberében a szarvasi önkormányzat a legjobb ajánlatot benyújtó Audax Kft.-vel kötött 2022. január elsejétől érvényes áramvételezési szerződést. A határozott idejű kontraktus 2022. december 31-ig volt érvényes azzal a kitétellel, hogy amennyiben egyik fél sem mondja fel addig, a szerződés határozatlan idejűvé válik.Ez így is lett, és Szarvas a már határozatlan idejű szerződést mondta fel írásban 2023. február 20-án. Az indok: a város önkormányzata egy központosított közbeszerzésen keresztül a korábbi ár harmadáért tudta 2023 első napjától beszerezni az áramot az MVM Zrt.-től. Ezt azonban az élő szerződése értelmében nem tehette volna meg. A szerződés egyik pontja azt rögzítette, hogy a következő év egységárának közlését követően, de legkésőbb 60 nappal előre közölni kell a szerződés megszüntetése iránti igényt. Csakhogy Szarvas önkormányzata 2023. január elsejétől már az MVM Zrt.-től vásárolta a jóval olcsóbb áramot, és ehhez képest 50 nappal később, február végén kezdeményezte a szerződés felbontását. A magáncég szerint ezzel a szarvasiak megsértették a szerződés mellékletét képező üzleti szabályzat egyik fontos pontját, ezért az önkormányzattól kéthavi díjnak megfelelő kötbér, 15,8 millió forint megfizetését igényelték bírósági keresetükben. A magáncég 2023 májusában kezdeményezte a pert.A szarvasi önkormányzat és jogi képviselője, Varga István korábbi MDF-s, majd fideszes országgyűlési képviselő, aki tucatnyi kormánypárti önkormányzat és állami szerv jogi ügyeit látja el, azt hangoztatták, hogy a kötbérigény jogtalan. Érvelésük szerint az általános szerződési feltételek tisztességtelenek voltak, és a határozott idejű szerződés lejártával új szerződést kellett volna kötni.Egyértelmű, egybehangzó ítéletekA Szeghalmi Járásbíróság elsőfokú ítélete ezt a gondolatmenetet nem fogadta el, a szerződést hatályosnak tekintette, ezért a kötbér és annak kamatai mellett a perköltség kifizetésére is kötelezte a szarvasi önkormányzatot.A bíróság szerint akkor járt volna el helyesen Szarvas városa, ha a szerződéssel és a mellékletét képező üzletszabályzattal összhangban mondja fel a szerződést. A járásbíróság szerint az önkormányzati ellenkereset állításával szemben a szerződés kifogásolt részei nem voltak tisztességtelen feltételek. Azt mi tesszük hozzá, hogy a szerződés alapjait támadó jogi kifogások csak azt követően merültek fel Szarvas város részéről, hogy az Audax előállt a kötbérigényével.A város fellebbezése után a másodfokon eljáró Gyulai Törvényszék 2024 augusztusában az elsőfokú ítéletet teljes egészében helybenhagyta, vagyis Szarvasnak mindösszesen több mint 20 millió forintot kellett kicsengetnie. Az ítélet jogerőre emelkedett, azt végre kellett hajtani.A városházai figyelmetlenség, dilettantizmus miatti per és annak elvesztése után két problémával kellett megbirkóznia a városnak. Egyrészt, milyen forrásból fizesse ki a 20 milliós összeget? (Manapság, a tíz- és százmilliárdos lenyúlások korában hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy 20 millió forint nem elhanyagolható tétel egy 18 ezres kisváros költségvetésében.) A másik, hogy mindezért ki tehető felelőssé?Mindkét kérdésre sajátos válasz és érvelés született. Melis János címzetes főjegyző az előterjesztéshez fűzött hozzászólásában megjegyezte, hogy a kifizetés forrása a kiegészítő állami támogatás lehet. „Praktikusan ez azt jelenti, hogy ez egyéb önkormányzati feladattól vagy fejlesztési forrásból nem kell pénzt elvonnunk, így egy nem felhasznált pénzből tudjuk visszafizetni a kötbért és járulékait” – érvelt a jegyző a tavaly októberi testületi ülésen. Az adófizető állampolgárok befizetéseiből biztosított és az önkormányzatoknak nyújtott kiegészítő állami támogatás célja azonban nem az, hogy a vezetői hozzá nem értésből keletkezett kár fedezete legyen: hiszen ha a szerződésben foglaltak alapján járt volna el az önkormányzat, nincs per és nincs kötbér meg perköltség se. Hodálik Pál polgármester annyit fűzött mindehhez, hogy „mintha a fogunkat húznák ki, úgy fáj ez a dolog”.Ám a lényeg ezek után következett. „Felelős megállapításának nincs értelme, egymásra fogják kenegetni”, és az emiatti perek a ciklus végéig elhúzódnának, mondta a címzetes főjegyző. Ezzel nagyjából el is lett intézve a hivatal felelőssége az ügyben.A testület végül egyhangú voksolással támogatta a kötbér és egyéb költségelemek kifizetését és azt, hogy nem keres felelősöket a történtekre.Magyaros lezárásMivel a város nem indított hivatalos vizsgálatot, valaki feljelentést tett egy névtelen levélben, amelyben a hanyag kezelés vétségének gyanúját fogalmazta meg. A bejelentés nyomán a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya nyomozást rendelt el. Érdeklődésünkre a rendőrség arról tájékoztatta a Narancsot, hogy az eljárás adatai, megállapításai szerint vagyoni hátrány nem keletkezett, így nem történt bűncselekmény sem. Az eljárást ezért megszüntették.
|
Hárítás felsőfokon
|
Valaki vagy valakik hibáztak a szarvasi városházán, és ez a Békés megyei városnak több mint 20 millió forintjába került. A fideszes többségű önkormányzat azonban úgy döntött, nem keres felelőst.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/haritas-felsofokon-277630
|
2025-10-15 21:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Tanúmeghallgatásokkal folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a zuglói parkolási rendszerrel kapcsolatos korrupciós ügy tárgyalásaA vádak között hivatali vesztegetés és befolyással üzérkedés szerepelAz ügyészség hét személy ellen emelt vádat, köztük Horváth Csaba volt zuglói polgármester ellenÚjabb tanúk meghallgatásával folytatódott szerda reggel a tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken a zuglói fizetős közterületi parkolás üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatos büntetőeljárás ügyében. Az ügyészség hét személlyel szemben emelt vádat vesztegetés, üzletszerűen, társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés, gazdálkodó szervezet érdekében önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés miatt.A tervek szerint a szerdai tárgyaláson jelent volna meg az a koronatanú is, aki egy vádalku nyomán tehet vallomást a volt zuglói polgármester és társai ellen. A vádlottak ügyvédjei szerint, ha F. Zsolt megjelenik a bíróság idézésére, vallomást tesz és válaszol a védelem kérdéseire, az jelentős előrelépést hozhat az eljárásban, és akár hónapokon belül ítélet születhet a hosszúra nyúlt ügyben.Távmeghallgatás leszA hatóság szerint a tíz évvel ezelőtti korrupciós ügyekben több korábbi országgyűlési képviselő is érintett lehet. Az elsőrendű vádlott Horváth Csaba, aki 2015-ben polgármesterként vezette a főváros XIV. kerületét. Az egykori MSZP-s politikus korábban azt mondta, egy szélhámos vádalkujára alapul az ellene felhozott hamis bizonyíték, és magában a vádindítványban is szerepel, hogy nem tett vesztegetésre utaló kijelentéseket, így maga a vád is hamis.Horváth Csaba a szerdai tárgyalás előtt a Blikknek elmondta, szerinte a tanú "nem mer" majd eljönni a tárgyalásra, és csak videón keresztül jelentkezik majd be. Hozzátette: nem érti, hogy az ügyészség miért nem vizsgálta meg alaposan eddig F. Zsolt szavainak hitelességét.A valóság egyébként az, hogy - egészségi okok miatt - a bíróság engedélyezte a távmeghallgatást a tanú számára.Túlárazott díjakAz ügyészség szerint Tóth Csaba és Horváth Csaba 2016-ban a Zuglóban tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére keresett egy gazdasági társaságot, amellyel megállapodtak arról, hogy a túlárazott vállalkozói díjakból a nyereség felét visszakapják. A többek között befolyással üzérkedés és vesztegetés miatt eljáró ügyészség szerint a bevételből Tóth Csaba a maga és Horváth Csaba részére 31 millió forintot kért és vett át, emellett pedig Tóth Csaba havonta 10-15 millió forintot, összesen legalább 250 millió forint készpénzt kaphatott. Horváth Csaba volt polgármester tagadja a vádakat.Hét ember ellen emeltek vádatA vád szerint az ügy egészen Újbudáig ér: összesen 7 személy ellen emeltek vádat, köztük Baja Ferenc volt környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter és Molnár Zsolt, az MSZP egykori pártigazgatója ellen. A vádlottak az ügyészség szerint a "Nagymester" néven is emlegetett, korábban a BKV és a CBA informatikai igazgatójaként is dolgozó F. Zsolttól kenőpénzt kértek és vettek át. A pénzért cserébe pedig elintézték, hogy 2017-ben F. Zsolthoz köthető cégek nyerjenek parkolási tendereket Zuglóban és Újbudán.Az ügyészség szerint a szocialista Baja Ferenc és Molnár Zsolt minimum 70 millió forintot fogadtak el F. Zsolttól. Az ügy januári előkészítő ülésén az ügyészség Horváth Csabára és Tóth Csabára 6 év börtönt és 50 millió forint pénzbüntetést, Jelen Tamásra 4 év börtönt és 30 millió forintos büntetést, Büki Lászlóra 6 év börtönt és 30 millió forintos büntetést, Baja Ferencre 4 év börtönt és 15 millió forintos büntetést, míg Molnár Zsoltra két és fél év börtönt és 25 millió forintos büntetést kért.Az elsőrendű vádlott a legutóbbi tárgyalásokon a szerinte hamis vád miatt nem állt szóba az ügyésszel. Akkor Horváth Csaba a tárgyalás elején elmondta, hogy az alaptalan vádak miatt nem reagál a vád képviselőjének kérdéseire, csakis a bíróságnak válaszolt, azaz csak a vádhatóságnak a bíróság által tolmácsolt kérdéseire felelt.Egyre többeknek kellett fizetniAz ebédszünet után videóhívással kapcsolták a tárgyalóterembe F. Zsoltot, akivel a bíró közölte, gyógyulása után a további kihallgatásokon személyesen kell megjelennie. F. Zsolt egy jegyzetből kezdett felolvasni, a védők ez ellen azonnal kifogással éltek, ettől fogva papír nélkül beszélt a koronatanú.F. Zsolt szerint az ügy onnan indult, hogy Horváth Csabával egy parkolási automata rendszer beszerzéséről tárgyalt, aminek a végén a polgármester és társa, a másodrendű vádlott a nyereség felét kérte a cégtől. A tendert első körben nem F. Zsolték nyerték meg, de mivel a nyertes céget kizárták, végül mégis ők intézhették a beszerzéseket. Le is szállították az automatákat. Három alkalommal fizetett a két politikusnak, majd havi rendszerességgel fizetett milliókat Tóth Csabának és Horváth Csabának. Állítása szerint a két politikus közölte vele, hogy ha nem fizet, akkor cége nem is fog nyerni. Majd még több embert vontak be, akiknek fizetni kellett, de mivel bővíteni akarták a parkolási rendszert, fizetett.F. Zsolt a következő tárgyalási napokon folytatja a vallomástételt, az ügyvédek olyan dátum kijelölését szeretnék elérni, amikor a tanú már személyesen is megjelenhet.
|
Megjelenhet a bíróság előtt a zuglói parkolási ügy koronatanúja
|
Szerda reggel folytatódott a tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken a zuglói parkolás üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárás ügyében. A vádlottak között van Budapest XIV. kerületének volt MSZP-s polgármestere, Horváth Csaba is. A mai tárgyalási napon tervezték meghallgatni az ügy koronatanúját is, ami jelentős előrelépést hozhat az eljárásban.
| null | 1
|
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/parkolasi-botrany-zugloban-targyalas/41bpymx
|
2025-10-15 09:24:09
| true
| null | null |
Blikk
|
Több hónapos tárgyalássorozat után sem sikerült megállapodni a Bosnyák tér mögött felépült hatalmas irodaházakkal telezsúfolt negyed beruházójával. A XIV. kerületi önkormányzatban már rakják össze a perindításhoz szükséges dokumentum-köteget, terveik szerint még az idén beadják a keresetet a 6,7 hektáros területen építkező Bayer Construct Zrt. ellen.Bosnyák téri gigaberuházás: újra tárgyalt a területrendezésről Rózsa András és az építő Bayer ConstructRózsa András polgármester ugyanis hiába vette fel a tárgyalás fonalát a megválasztása után, egy év alatt sem sikerült tető alá hozni a területrendezési szerződést, a beruházó elhatárolódott. Ez már csak azért is furcsa, mivel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 244 milliárd forintot fizetett a Zugló központjában épült irodakomplexumért. A Hadházy Ákos által kiperelt szerződés szerint az állam a foglalón túl elvileg csak akkor fizethetett volna további vételárrészleteket a Bayer-csoportnak, ha ők megkötik a településrendezési szerződést a kerületi önkormányzattal. De ez a kitétel azóta állítólag kikerült a dokumentumból.Hadházy Ákos: Az MNV nem titkolhatja tovább Tiborcz István üzlettársának 244 milliárdos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörrőlA beruházás Rózsa András szerint súlyos forgalmi terhelést jelent, ami jövőre érződik majd igazán, amikorra az adóhatóság, az Állami Számvevőszék, illetve különféle minisztériumi egységek beköltöznek az irodaházakba. A kerület nem végzett számításokat, de tudomása szerint a beruházó a jelenlegi hatszorosára becsülte a teljes foglaltság utáni forgalmi terhelést. Az utak - különösképpen a Thököly út - zsúfoltságát tovább fokozza majd az Újpalotára tervezett 3000 lakásos új negyed, amelyet szintén a Bayer Construct épít. A Szilas Liget építése, illetve a Bayer beruházásai ellen tiltakozó civilek éppen a Zenit Corso megnyitójára időzítve szerveztek tüntetést csütörtökre.Mindezt súlyosbítja, hogy az új irodanegyed környékén közel 100 parkolóhelyet számoltak fel a terület rendezése során, amelyek hiánya már most érezhető például a Bosnyák téri piac forgalmának 10-15 százalékos visszaesésén. Az önkormányzat ezt úgy próbálta ellensúlyozni, hogy megnyitott két üresen álló foghíjtelket, ám ezek a polgármester megfogalmazása szerint zsebkendő méretűek, így alig valamivel több mint 30 autónak biztosítanak helyet egyszerre. Gondot okoz a vízelvezetés is, a környező utcákban már most hömpölyög a víz egy komolyabb esőzés idején. Rossz döntés volt szerinte a buszmegállókat a Rákospatak utcához tenni, de azt elismeri, hogy a tér és főként a mögötte lévő terület rendezettebbé vált, a köztér első ránézésre jó minőségben készült el.Kiemeltté tették és a fővárosi főispán alá rendelték a 250 milliárd forintos zuglói NER-beruházástMindez azért is érdekes, mivel a beruházás környezeti hatásait most utólag tervezik értékelni. A Pest Vármegyei Kormányhivatal 2022-ben megállapította, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása sem szükséges, de a határozatot tavaly megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék és új eljárás lefolytatására kötelezte a környezetvédelmi hatóságot. A Pest megyei kormányhivatal idén megkérdezte a beruházót, hogy hol tart a beruházás, amely arról tájékoztatta,A beruházást ezért környezetvédelmi teljesítményértékelés keretében vizsgálja a hatóság. Az eljárás idén szeptemberben indult. A projektet egyébként kiemelten közérdekűnek minősítette az Orbán-kormány, amivel gyakorlatilag szabad kezet adtak a csaknem 7 hektáros terület faltól falig való beépítéséhez az Orbán vejével, Tiborcz Istvánnal baráti viszonyt ápoló Balázs Attila cégének.Az első ütemben épült meg a bevásárló utcát és a irodákat rejtő főépület és egy lakóház. A következő ütemben további három nyolc emeletes irodaházat húztak fel háromszintes mélygarázzsal, végül a Bosnyák utca felől is épült még három 6-7 emeletes épületet. A házak között sétány fut. Az eljárás nem akadályozza meg a működési engedély kiadását, így csütörtökön megnyithat Budapest új plázája. A 11 ezer négyzetméteres Zenit Corso üzlethelyiségeinek zöme már tavasszal bérlőre talált. A földszinten kisebb szolgáltatók és teraszos vendéglátóhelyek kaptak helyet, az első emeleten pedig a nagyobb üzletek.Feltartóztathatatlan a 250 milliárd forintos NER-beruházás Zuglóban
|
Beperli a Bosnyák téri új negyed NER-közeli beruházóját a zuglói önkormányzat
|
Nem hívták meg a kerület polgármesterét az új zuglói bevásárlóközpont mai átadására. Aligha véletlen, az önkormányzat perre készül a Tiborcz-barát beruházó ellen.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3298107_zuglo-bosnyak-ter-ner-beruhazas-rozsa-andras-per-bayer-construct-zrt
|
2025-10-16 05:50:00
| true
| null | null |
Népszava
|
A lapunkhoz eljutatott tájékoztatás szerint a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, vesztegetés, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt egy számlagyár tagjaival szemben, akik "jutalék" fejében fiktív számlákat biztosítottak vállalkozásoknak azért, hogy elkerüljék az áfafizetést.A bűnszervezetet irányító budapesti férfi - az ügy elsőrendű vádlottja - 2013. és 2020. között fiktív számlák kibocsátásával üzemszerűen foglalkozó "számlagyárat" működtetett a vádirat szerint. A fővárosi férfiakból álló négytagú bűnszervezet valós tevékenységet nem folytató 22 cég felhasználásával számlázási láncokat hozott létre, amelyekben informatikai szolgáltatásokról, továbbá építőipari szakmunkák elvégzéséről állítottak ki valótlan tartalmú számlákat a "megrendelők" felé. A szervezett bűnözői csoportban a feladatok a tagok között megoszlottak: a bűnszervezet irányítója tárgyalt a megrendelőkkel, de volt, aki az új cégek alapítását, strómanok bevonását, míg más a készpénzek felvételét és a megrendelők felé történő visszajuttatását végezte. A napi munka összehangolására és a számlák, bizonylatok kiállítására is meg volt az emberük.A stróman személyek nevén lévő cégek számláin feltüntetett gazdasági eseményekre a valóságban nem került sor. A számlák pénzügyi teljesítése is csak színleg történt meg, mivel a cégláncolaton e célból végigfuttatott pénzeket a megrendelő, egyben haszonhúzó cégek szinte teljes egészében visszakapták, miután a fiktív számlák "árát" - amely a bruttó összeg 6-8 százaléka volt - a bűnszervezet irányítója levonta - írja közleményében a főügyészség.A vádlottak a bűnös működés zavartalanságát a számlázásra felhasznált cégek folyamatos cserélődésével, fantomizálásával és a számlázási láncolat egyre bonyolultabbá tételével biztosították. A lebukás veszélyét elkerülendő az irányító vádlott az alászámlázó cégek könyvelését ugyanazon könyvelőnél végeztette. A számlagyár tagjai egymással a kapcsolatot titkos üzenetváltást lehetővé tevő alkalmazáson keresztül tartották.A fiktív számlákat felhasználó 14 vállalkozás a számlagyár segítségével összesen több mint 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a hazai költségvetésnek, amelyből 587 millió forint az eljárás során megtérült.Az ügyészség a számlagyárat működtető férfiakat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és vesztegetés bűntette mellett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A számlákat felhasználó cégvezetőknek az okozott vagyoni hátrány nagyságától függően kell felelniük. Az ügyészség a haszonhúzó cégekkel és a bűnszervezet tagjaival szemben vagyonelkobzást is indítványoz. Ezek biztosítására a nyomozás során vagyontárgyak zár alá vételére került sor.Az ügyben a Kecskeméti Törvényszék fog döntést hozni.
|
Másfél milliárd forint áfát spórolt meg a számlagyár
|
A fővárosi férfiakból álló négytagú bűnszervezet valós tevékenységet nem folytató 22 cég felhasználásával számlázási láncokat hozott létre, amelyekben informatikai szolgáltatásokról, továbbá építőipari szakmunkák elvégzéséről állítottak ki valótlan tartalmú számlákat a "megrendelők" felé.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3297882_masfel-milliard-forint-afat-sporolt-meg-a-szamlagyar
|
2025-10-14 08:34:00
| true
| null | null |
Népszava
|
40 milliós kár okozásával vádolja az ügyészség Nagydobsza volt jegyzőjét, Fitos Harri Gábort. Az 53 éves férfi 2016. és 2023. között a hét baranyai falut kiszolgáló Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatalt irányította, és ez idő alatt - a vádirat szerint - a községek pénzéből rendszeresen a saját kiadásait finanszírozta. Mindezt a települések polgármestereinek megtévesztésével tette, s többek között tankolásra, magáncélú vásárlásokra, valótlan küldetések elszámolására igényelte a pénzt, de az is előfordult, hogy ily módon fedezte felesége tanulmányainak költségét.A per előkészítő ülését szerdán tartották meg a Pécsi Járási Bíróságon, ahol ügyészség 4 év börtönt kért a volt jegyzőre, ha elismeri a bűncselekményt és lemond a tárgyalásról. Fitos Harri nem fogadta el ezt az ajánlatot, mivel ártatlannak tartja magát. Így bizonyítási eljárás indul, amelyre a vádlott és ügyvédje megidézte a nyomozás könyvszakértőjét, valamint a korábban általa vezetett hivatal több munkatársát.Jogi diploma nélkül dolgozik hét baranyai falu jegyzője, de szerinte csak egy év múlva lehetne felmenteniÚjra vizsgálja a kormányhivatal, hogy Nagydobsza jegyzője jogszerűen tölti-e be a hivatalátFitos Harri az ülés után - kérdésünkre válaszolva - azt mondta, hogy neki bizalmatlanságból mondtak fel, s miután a felmondást jogtalannak ítélte, 18 milliót követelt volt munkaadójától, válaszképp a hét falu lopásért feljelentette őt. Az elbocsátott jegyző állítja, hogy nem követte el a vádbeli bűncselekmények egyikét sem, s ezt a tárgyaláson be is bizonyítja majd.A per másodrendű vádlottja Kovács János volt, aki 1998. és 2024. között Nagydobsza független polgármestereként szolgált. Őt hivatali visszaéléssel vádolták, mivel a falu egyik ingatlanját - a jegyző közreműködésével - úgy adta el egy gazdasági társaságnak, hogy félrevezette a képviselőket, és nem tartottak versenytárgyalást az értékesítésre. Bár az ingatlan piaci áron kelt el, a verseny elmaradása miatt a település elesett attól, hogy magasabb áron értékesíthesse a vagyonát. A 64 esztendős polgármester elismerte a bűncselekményt, így őt jogerősen 300 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság.Összejátszás, megsértett közbeszerzési szabályok az 1,1 milliárdos nagydobszai projektekben
|
40 milliós kár okozásával vádolja az ügyészség Nagydobsza volt jegyzőjét
|
Fitos Harri Gábor a vádirat szerint a községek pénzéből rendszeresen a saját kiadásait finanszírozta.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3297309_nagydobsza-fitos-harri-gabor-exjegyzo-hutlen-kezeles-hivatali-visszaeles-gazdasagi-csalas
|
2025-10-08 17:00:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Meglepő indítvány került az állami Otthon Start Lakáshitelprogramhoz kapcsolódó, a fővárosi önkormányzat urbanisztikai szempontrendszerének érvényesítését szolgáló közgyűlési előterjesztés módosítói közé a szeptember végi közgyűlésen. A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett - és a közgyűlés által elfogadott - javaslat szerint a fővárosi önkormányzat, élve elővásárlási jogával, vásárol egy 121 négyzetméteres ingatlant az V. kerület Királyi Pál utca 8. szám alatti épületben 74,6 millió forintért, azaz 616 530 forintos négyzetméter áron. A budapesti ingatlanpiaci trendek ismeretében ez a piaci ár fele-harmada.- válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki szerint ez semmilyen hatással nincs a főváros likviditási helyzetére, hiszen nagyságrendekkel elmarad a büdzséből hiányzó összegtől. Ugyanakkor ezzel a jelképes vásárlással szeretnék újfent felhívni a figyelmet az V. kerületi önkormányzat vitatható ingatlanértékesítési gyakorlatára, amelynek során erősen nyomott áron adogatják el a közvagyont. A Királyi Pál utcaival együtt meghirdetett ingatlanok mindegyikét ilyen jó áron kínálták eladásra - tette hozzá a főigazgató -, de a fővárosnak mindössze ennyi pénze volt a költségvetés ingatlanvásárlási célsorán. Kérdés, hogy valóban megvehetik-e.Belváros-Lipótváros önkormányzata összesen 19 ingatlant - iroda, raktár, üzlethelyiség - hirdetett meg idén augusztusban. Az ingatlanok kikiáltási ára együttesen 3,957 milliárd forint volt. Ahogy arra a K-monitor felhívta a figyelmet, az érdeklődőknek a pályázaton való részvételhez meg kellett vásárolni egy befektetői tájékoztatót 300 ezer forintért. A meghirdetett ingatlanok közül a legolcsóbb egy Tüköry utcai 78 négyzetméteres földszinti iroda volt 46,8 millióért, míg a legtöbbet egy Október 6. utcában lévő, négy irodából álló ingatlancsomagért kérték, 1,27 milliárd forintot.Akár maximális hangerővel is építhet éjszaka Budapesten lakóparkot és irodaházat az egyik NER-közeli cégA belvárosi képviselő-testület szeptemberi ülésén döntött a pályázatokról. A 19 ingatlanból a Bajcsy-Zsilinszky úti két üzlethelyiség és az Október 6. utcai irodák nem találtak gazdára, ezeket a pályázatokat eredménytelennek nyilvánították. A többi viszont elkelt. A vevők kikiáltási áron vagy legfeljebb néhány millióval drágábban vették meg a jó árú ingatlanokat. A József Attila utcában lévő két irodára egy izraeli befektető idén júliusban alapított cége csapott le, a Stollár utcait egy rétesező vette meg, a Báthory utcait egy tavaly nulla forintos árbevételt elkönyvelő cég, míg a Dorottya utcai iroda és raktár vevőjének az Opten céginformációs adatbázisa szerint alapítása óta nem volt egy fillér bevétele sem. A Régi Posta utcai ingatlan egy projektcég birtokába kerülhet.A főváros által kinézett Királyi Pál utcai irodát viszont a kerületi ingatlanpályázatokon többször is eredményesen induló Banco-Invest Kft. szerezte meg - kikiáltási áron. A cég már Rogán Antal kerületi polgármestersége idején is sikeresen vásárolt értékes ingatlanokat az önkormányzati kiárusításokon, de Rogán távozása után is jutott nekik üzlethelyiség jó áron a Haris közben. A Banco-Invest korábbi társtulajdonosa, a Victoria Ingatlanhasznosító Kft. szintén régi-új szereplője a pályázatoknak, most is ott van a sikeresen pályázók között. Ezúttal egy Nádor utcai 248 négyzetméteres üzlethelyiséghez jutott hozzá 218 milliós áron.A Banco-Invest Kft. tulajdonosa, Banai Balázs körül egy meglehetősen kiterjedt céghálót rajzolt fel korábban a Magyar Narancs, amelyben egy ponton összeértek az érdekeltségei a korrupciós vádak miatt bíróság előtt álló Molnár Zsolt volt MSZP pártigazgató, országgyűlési képviselő feleségének cégével, a Leonasun Kft-vel. A cégnek egy ideig a Banco-Invest volt a tulajdonosa, Banai Balázs pedig a ügyvezetője. Banai egyébként benne volt néhány évig egy másik vállalkozás révén a parkfenntartó cégek jól fizető bizniszében is. Éppen az általa elnyert Királyi Pál utcai irodára sikerült ráböknie a fővárosnak, hogy megvennék.Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlésben: Legyenek bátrak és mondják meg hogyan spóroljunk meg 50 milliárdot?
|
A csőd szélén táncoló Budapest a piacinál jóval kedvezőbb áron irodát venne az V. kerületi önkormányzattól, de nem biztos, hogy meg is kapja
|
Vinné a főváros a „baráti árú” ingatlant.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3297068_budapest-onkormanyzat-ingatlan-vasarlas
|
2025-10-07 09:40:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Az aradi vértanúk napjára időzítve pontot tett a kormány az esetleges kételkedésekre, a fővárosi önkormányzat tervezőinek aggályoskodására, a jogi szabályozások esetleges kérdőjeleire. Nem hagyott kétséget a felől, hogy a Balázs Attila érdekeltségében lévő Bayer Construct csoport mindenáron felépíti Újpalotán a Pólus Center és a World Mall (néhai Ázsia Center) bevásárlóközpont közötti 3400 lakásos lakóparkját. Az előzményekről ebben a cikkünkben írtunk:A kormány az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló rendelete október 6-i módosításában élesítette a lakóparkfejlesztést. Már nyáron kijelölte erre a Szentmihályi út és Szilas-patak közötti mezőt, de akkor még nem lépett hatályba, egyhetes társadalmi vitára bocsátották. A kormányrendelet módosításának célja, hogy: "elősegítse az első megfelelő otthon biztosításának lehetőségét támogató FIX 3 százalékos hitelprogram feltételeit teljesítő lakások építését az ezt szolgáló, Magyarország területén megvalósuló kiemelt beruházások gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárásrendben történő megvalósításának megteremtése által".A Bayer Constructot nem érhette meglepetésként a rendelet kihirdetése, az Orbán Viktor által jegyzett módosítás másnapján munkagépei megjelentek a World Mall szomszédságában elterülő területen. Körbekerítették egy részét, és megkezdték a talaj felső rétegének eltávolítását.A beruházás kiemelt státuszának köszönhetően valamennyi hatósági eljárást a Pest megyei kormányhivatal fogja intézni. Más szakmai szervezet, hivatal, hatóság, a kerületi és a főváros önkormányzat illetékessége megszűnik, hogy beleszóljon az építkezésbe. Pedig a fővárosi önkormányzat tervezőinek voltak kritikai észrevételei a lakópark építésével kapcsolatban. Erről részletesen beszámoltunk előző cikkünkben azt követően, hogy a főváros önkormányzat klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottsága szeptember 1-én tárgyalt azokról az építési övezeti változtatásokról, amelyeket a XV. kerületi önkormányzat kezdeményezett. A XV. kerület – a május 29-i képviselő-testületi ülésén elfogadottak szerint – a Bayer Construct által építendő Szilas Lakópark területét intézményi vegyes területből településközponti vegyes területű mellékközpont területbe szerette volna átsorolni. A főváros szakbizottsága azonban elutasította az átminősítést. A fővárosi tervezők arra hivatkoztak, hogy a kért besorolás jellemzően a városrészek átmeneti zónáiban helyezkednek el, települési mellékközpontok a főközpontok tehermentesítését hivatottak szolgálni. A XV. kerület által bejelölt terület viszont nem kapcsolódik városközponthoz, így a lakóparknak szánt terület új településközponti vegyes terület kijelölése nem indokolt. Hiányolták a megvalósítás hátterét, körülményeit, hatásait bemutató tanulmányt is. A főváros elvárta volna, hogy ekkora beépítésnél mutassák be, hogyan oldják meg a közlekedési kapcsolatait, közműigényeit és környezetvédelmi kihívásait. Fontos szempont az utóbbi, hiszen a fejlesztési területtől néhány lépésre csordogál a Szilas-patak, ami a XVI. kerületi Naplás-tótól a Dunáig tartó ökofolyosó része.A kormányrendelet ezzel kiiktatta a főváros akadékoskodását. Az építésiengedély-kérelem benyújtásával egyidejűleg az építészeti tervtanács szakmai véleményét nem szükséges igazolni. A Szentmihályi út- Szilas-patak közötti területen változtatási, telekalakítási és építési tilalom nem alkalmazható. Ha a hatályos településrendezési terv, illetve a TÉKA (településrendezési és építési követelmények alapszabályzata) szabályával ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírás van érvényben, akkor a településrendezési tervet, illetve a TÉKA-t nem lehet alkalmazni. A beépítés módja itt nem korlátozható, a jelenlegi tízemeletes panelek mellett 65 méter magas házak építést is engedélyezi.(Ez a magasság 10 méterrel alacsonyabb, mint az újpalotai lakótelepen álló legmagasabb fővárosi lakóépület, az ún. Víztoronyház a maga 75 méterével.) Sipos Gábor főépítész egy szeptemberi lakossági fórumon adott tájékoztatása szerint a Bayer Construct nyolc épületet akar felépíteni. Öt 65 méter magas, 18 szintes épületet és három 12 emeletes tömböt, összesen 3483 lakást. A magasabb épületek a Szentmihályi út, a kerületben érvényes építési magasságot szintén meghaladó alacsonyabb házak a Szilas-patak irányában nőnek ki.Ha hatályban maradt volna a kerület építési szabályzata a Szentmihályi út mentén, maximum 9 szintes 20-30 méter magas épületeket húzhatott volna fel Balázs Attila cégcsoportja. Ha intézményi vegyes övezetű a helyszín besorolása, ami a főváros elvárása volt, az épületeknek csak 50 százaléka lehetett volna lakó funkciójú, a másik felének más funkciót kellett volna adni: igazgatásit, nevelésit, oktatásit, egészségügyit, szociálisat, kereskedelmit. Tehát a 8-9 szintes épületekben maximum négy szinten lehettek volna lakások, a többin a közösségek jólétét támogató épületrészek – iskolától, szakrendelőn, bolton át étteremig, hitéleti, kulturális funkciójú helyiségig bármi.A fővárosi szakbizottságban a lakóparkhoz kapcsolódó közösségi közlekedést megoldó fejlesztéseket hiányolták leginkább. A helyi közösségi oldalakon és a lakossági fórumon is panaszáradat zúdul a lakóparkra, mivel a közlekedés már most rendkívül lassú a belváros irányába. Reggel a Nyírpalota és a Drégelyvár utca is bedugul Zugló felé, utóbbiban a buszsávok se adnak érdemi segítséget, sokan nem férnek fel a járművekre. A Szentmihályi út szintén araszolni szokott, ahogy az M3-as autópálya bevezető szakasza is. Erre az állapotra terhelődik még 8-12 ezer ember közlekedési igénye, amikor a több ezer lakást átadják. A kötöttpályás közlekedés kiterjesztése lenne a megoldás, a területre tervezett 4-es metró Újpalotára való kivezetésének realitása viszont egyenlő a nullával. A 69-es villamos meghosszabbítása reális opció lehetne, de a befektető nem vállal közösségi közlekedési beruházásokat. A XV. kerületi önkormányzat szerződést szeretne kötni Bayerékkel, a közzétett tervezetben azonban közösségi közlekedési beruházást nem várnak el a Bayer-csoporttól. Csupán három közúti csomópont kiépítését, a Szentmihályi út 2x2 sávosra bővítését, ugyanakkor a jelenleg 2x1 sávos útszakasz csak erdőterületek rovására bővíthető. Ez sem az ott élőknek kedvez, mivel a XVI. kerület felé irányuló átmenő forgalmat élénkíti, és nem könnyíti meg a leendő lakóparkból történő bejutást a belvárosba. Ezen kívül szembe megy a kerület korábban kitűzött egyik klímavédelmi céljával, az átmenő közúti forgalom mérséklésével. Ami tudható még, az az, hogy egy bölcsőde létesítését várja el Cserdiné Németh Angéla DK-s polgármester. Ezt az önkormányzat televízióban jelentette be múlt pénteken.Mindeközben az építőipari közbeszerzéseken a NER üstököseként hasít Bayer Construct tulajdonosa, Balázs Attila egy év során több mint másfélszeresére növelte becsült vagyonát. A májusban kiadott 100 leggazdagabb magyar listáján 66,3 milliárd forinttal szerepel a tavaly 41 milliárdját jócskán meghaladva, amivel a listán a 62. helyről tekintélyeset lépett előre, a 45. helyre.A beruházás ellen tiltakozó újpalotaiak hetente szerveznek lakossági akciókat, bejárásokat, fórumokat a Bayer-lakópark ellen. Csütörtökön délután fél 6-kor az építendő lakások számával megegyező 3400 tüntetőt várnak a tervezett Szilas Lakópark melletti buszvégállomásra, hogy a Bayer Csoport aznap megnyíló Bosnyák téri plázájába utazzanak. Ezzel modellezik, milyen hatása lesz a kerület életére a lakóparknak.
|
Kormánydöntéssel erőltetik Újpalotára a NER-milliárdos 65 méteres toronyházait
|
Balázs Attila építőipari cége egy pillanatot sem várt: ahogy megjelent a XV. kerületi lakópark megvalósításának kiemelt státuszáról szóló kormányrendelet, elkezdte a földmunkákat a Pólus Center mellett. Ezzel eldőlt, hogy 65 méteres toronyházakat húznak fel a Szilas-patak mentén, kétszer akkora magas épületeket, mint amekkorákat a kerület építési szabályzata egyébként megengedne. A helyi civilek tömegesen demonstrálnak a beruházás ellen.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/kormanydontessel-eroltetik-ujpalotara-a-ner-milliardos-65-meteres-toronyhazait-277663
|
2025-10-16 11:49:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Mozgalmas időszak volt március második fele Somlai Bálint életében. A korábbi jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám baráti köréhez tartozó milliárdos vállalkozó jelentős döntéseket hozott a saját vagyonával kapcsolatban: néhány nap leforgása alatt több értékes ingatlanát is elajándékozta.Erre pár nappal azután szánta el magát, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március 19-én nyilvánosságra hozta a jegybank alapítványánál talált súlyos problémákról, óriási vagyonvesztésről szóló jelentését. Az ÁSZ ebben a dokumentumban Somlaira nézve is érzékeny megállapításokat tett. A jelentés szerint korlátozhatta a piaci versenyt, hogy a jegybanki alapítvány vagyonkezelője, illetve annak leánycégei számos esetben Somlai vállalkozásaival szerződtek, összesen milliárdos nagyságrendben.Mivel az ÁSZ a jegybanki alapítvány gazdálkodásával kapcsolatban bűncselekmények gyanúját állapította meg, ezért a jelentés publikálásával párhuzamosan feljelentést is tett. A rendőrség ezt követően, március 25-én közölte: hűtlen kezelés gyanúja miatt eljárást indítottak. A nyomozásról más információt nem árultak el, így azt sem lehet tudni, hogy az ügynek van-e már gyanúsítottja.A Direkt36 kutatásai szerint Somlai ezekben a napokban szabadult meg több, kiemelkedő adottságú ingatlanától, mégpedig úgy, hogy azokat az édesapjának és a feleségének ajándékozta. Így került át egy 1881 négyzetméteres telken álló tihanyi ház és a közelében futó magánút Somlai édesapjának nevére. Egy fővárosi, közel 150 négyzetméteres lakás pedig Somlai feleségéé lett.A Balaton partjától nagyjából 400 méterre található tihanyi ingatlan fontos helyszín volt Somlai életében. A Direkt36 egyik korábbi cikkéből kiderült, hogy az üzletember által használt különleges Ferrari SF90 Stradale sportkocsi is megfordult a környéken. Az ingatlantól néhány perc autóútra található a Plage 18 nevű étterem is, amiben Somlai az esküvőjét tartotta.A tulajdoni lapok szerint a tihanyi telken található ház és az annak közelében fekvő út kilenc nappal az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozása után, március 28-án ajándékozás jogcímén került át Somlai édesapjának nevére. A dokumentumokon ugyanezzel a dátummal az is szerepel, hogy Somlai Bálintot holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.A másik érintett ingatlan Budapest II. kerületében, a Víziváros nevű városrészben fekszik. A közel 150 négyzetméteres lakás egy társasház legfelső, nyolcadik emeletén található. Az építtető cég szerint a ház Bel-Buda egyik legmagasabb presztízsű környékén helyezkedik el, benne változatos kialakítású, modern lakásokkal.Somlai és felesége ezt a lakást 2019-ben közvetlenül az építtető cégtől vette, és idén március 27-ig közösen is tulajdonolták. Ekkor ajándékozás jogcímén a teljes lakás Somlai feleségének nevére került. A haszonélvezeti jogot itt már a vásárláskor Somlai apjának, illetve a felesége apjának nevére jegyezték be.Az ajándékozásokról írásban több kérdést is feltettünk Somlainak, a feleségének, és az édesapjának, megkérdeztük azt is, hogy ezeknek volt-e közük az ÁSZ-jelentés miatt folyó nyomozáshoz. Egyiküktől sem kaptunk választ.Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →A haszonhúzóAz ÁSZ jelentése idén tavasszal azért okozott óriási botrányt, mert bár a kormánytól független sajtó évek óta rendszeresen írt a jegybank alapítványának vitatott ügyleteiről, a hatóságok mindaddig nem jelezték, hogy azokkal problémájuk lenne. Ez a hozzáállás azonban megváltozott, ahogy közeledett az Orbán-kormánytól egyre jobban elhidegülő Matolcsy György második, egyben utolsó jegybankelnöki ciklusának vége.A számvevőszék jelentéséből kiderült: a jegybank alapítványának vagyonkezelője egy országokon átívelő, rendkívül bonyolult céghálót épített fel. A vagyonkezelő cég a rájuk bízott vagyont kockáztatva több százmilliárdot fektetett külföldi ingatlanos cégekbe, amin a vásárláskor, és később is óriási összeget buktak.Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a jegybanki alapítvány vagyonkezelőjének leánycégei több milliárd forint értékben szerződtek a volt MNB-elnök fia, Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a cégeivel. Így Somlai az alapítványi üzletek egyik legnagyobb haszonélvezője lett. A két férfi közti baráti kapcsolatot korábban Matolcsy Ádám elismerte a Direkt36 kérdésére.Az ÁSZ-jelentés külön kitér Somlai egyik cégére, a Raw Development Kft. nevű építőipari vállalkozásra. A számvevők megállapították, hogy az MNB-alapítványhoz kötődő cégek "a tervezési, építészeti, kivitelezési munkákat több Mrd Ft összegben ugyanazzal a partnerrel, a Raw Development Kft.-vel végeztették". Ez az ÁSZ-jelentés egyik legfontosabb részlete arról, hogy Somlai cége hogyan profitált a MNB alapítványának üzleti manővereiből.Somlai azonban nem csak a Raw Development révén járt jól az MNB-üzletekkel. Az ÁSZ több olyan MNB-projektet is bemutatott, amelyek lebonyolítására egyéb, Somlaihoz kötődő cégekkel is szerződtek.Az egyik ilyen egy balatonakarattyai ingatlanberuházási projekt (BOKK), aminek kapcsán 4,6 milliárd forintot fizettek ki a vállalkozó és családja cégeinek. Az ÁSZ egy konkrét példát is megemlít arra, hogy Somlai szülei hogyan részesültek a projektből: a belsőépítészeti és tervezői munkálatokra 24 millió forintos megbízást kapott az a Somlai Design Studio Kft., amelyben az üzletember szülei voltak a tulajdonosok.A másik hasonló eset egy Budapest I. kerületében megvalósult hotelberuházás volt. Itt a szerződések összértékének majdnem 99 százalékára, 8,5 milliárd forintra szerződtek le Somlaihoz kötődő cégekkel.A számvevők megállapításai szerint a Somlai-cégek megbízásai több projekt esetén is a piaci verseny korlátozásával járhattak. Az ÁSZ szerint ez azért jelentett hátrányt, mert a verseny kedvezően befolyásolhatta volna a beruházó MNB számára például az árat, és egyéb szerződéses feltételeket is. A jelentés szerint a Somlaihoz köthető cégek több olyan MNB-s részprojektet is elnyertek, ahol csak egyetlen vállalkozótól kértek be ajánlatot.Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →Baljós árnyakAz egyelőre nem világos, hogy az ÁSZ-feljelentés nyomán indult eljárásban van-e már gyanúsított, és az sem, hogy nyomoznak-e Somlai Bálint ellen. Ugyanakkor több jel is utal arra, hogy a férfi érintettje lehet az eljárásnak.A Telex idén május elején, nagyjából másfél hónappal a botrány kirobbanása után arról írt, hogy zárolták Somlai Bálint bankszámláját. A lap szerint a zárolás az MNB-s ügyeket érintő vizsgálattal függött össze. A Fővárosi Főügyészség adatvédelmi szabályokra hivatkozva ezeket az információkat nem erősítette meg a hírportálnak.A Direkt36 kérdéseire az Országos Rendőr-főkapitányság most annyit közölt, hogy az Állami Számvevőszék feljelentése alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat eljárást. A nyomozás érdekeire hivatkozva több információt nem árultak el.Somlai érintettségére az I. kerület fideszes polgármestere, Böröcz László is utalt.Idén szeptemberben a 444 írta meg, hogy Somlai családja a helyi szabályozásoknak következtében nagyjából 45 millió forintért juthat hozzá egy lakáshoz az I. kerületben. A lap szerint a 170 négyzetméteres ingatlant jelenleg is Somlaiék bérlik, és szociális lakbért fizetnek érte az önkormányzatnak.Böröcz később az egyik Facebook-posztjában arról írt: "joggal sérti az emberek erkölcsi érzékét", ha egy több tízmilliárdos bevételű cég tulajdonosának jelentős kedvezménnyel értékesítenek önkormányzati ingatlant. A polgármester közölte, hogy ezért a Fidesz-frakció nem fogja támogatni a vásárlást. Böröcz olyan üzletemberként jellemezte Somlait, "akivel kapcsolatban jelenleg nyomozás folyik". A posztját pedig így zárta: "Javasoljuk, hogy Somlai úr a piacon próbáljon meg lakást vásárolni a szüleinek."Böröcztől írásban megkérdeztük, milyen információk alapján állította, hogy Somlaival kapcsolatban nyomozás folyik, illetve hogy az MNB-ügyben indított nyomozásra gondolt-e. Az I. kerület sajtóosztálya a megkeresésünkre azt írta, hogy többek között a sajtóból tájékozódtak, és a válaszukhoz belinkeltek egy cikket, amely arról szólt, hogy zárolták Somlai bankszámláját.
|
Értékes ingatlanokat ajándékozott el Matolcsy Ádám barátja, néhány nappal az MNB-botrány kirobbanása után
|
Az Állami Számvevőszék szerint Somlai Bálint cégei profitáltak az MNB alapítványi üzleteiből. A Direkt36 kutatásai szerint a számvevőszéki jelentés közzététele után nem sokkal Somlai egy tihanyi és egy budapesti ingatlant adott át az apjának és feleségének.
| null | 1
|
https://www.direkt36.hu/ertekes-ingatlanokat-ajandekozott-el-matolcsy-adam-baratja-nehany-nappal-az-mnb-botrany-kirobbanasa-utan/
|
2025-10-16 12:08:38
| true
| null | null |
Direkt36
|
Penészedő, zöldülő kenyér diabéteszes óvodásoknak, lejárt sertésvagdalt, felvágott, átcímkézett abonett, grízes tészta, amihez a tészta nem érkezett meg, híg sápadt lében úszó húscafatok az iskolásoknak - egymás után rakja ki az ilyen képeket közösségi oldalára Kazinczy Krisztina, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt XXII. kerületi önkormányzati képviselője. A Népszava kérdésére elmondta: képtelen elfogadni azt, hogy 2025-ben nem képesek stabilan jó minőségű ételt tenni a kerületi gyerekek és idősek asztalára. Főként úgy - folytatta a képviselő -, hogy a kutyapárt elnöke, Kovács Gergely által tavaly óta vezetett XII. kerület néhány hónap alatt sikeresen szolgáltatót váltott a gyermekétkeztetésben.Újbuda is harcba szállt a monopol helyzetben lévő helyi szolgáltató ellen. (Erről korábban részletesen írtunk.) László Imre XI. kerületi polgármester tájékoztatása szerint több százmillió forintos megtakarítást könyvelhet el az új szerződésekkel, amelyet a részekre bontott tender kiírásával ért el, igaz, többedik nekifutásra a kerület. A közbeszerzési eljárást azonban megtámadta az új közétkeztetési szolgáltató belépése miatt piacot vesztő Pannon Menza Kft. Ugyanez a cég főz a XXII. kerületi gyerekekre is. Kazinczy Krisztina idén márciusban a térítési díjak emeléséről szóló napirendi vitában leszögezte: "ameddig a menzai étkeztetésnek a minőségét nem tudják tartósan és megbízhatóan javítani, addig nem tud elfogadni semmilyen emelést".A jobbikos Staudt Máté több szülői észrevétel alapján úgy vélte, hogy a "menza minősége nem biztos, hogy azt a szintet eléri, ami a gyerekétkeztetésben elvárható lenne". A napirendet előterjesztő Perlai Zoltán alpolgármester, DK-s politikus, aki tavaly a kerületet 2014 óta vezető fideszes Karsay Ferenc összellenzéki kihívója volt az önkormányzati választáson, a jegyzőkönyv tanúsága szerint leginkább azzal érvelt, hogy még "a tervezett 12 százalékos áremelés után is messze a sor végén lesznek a fővárosi összehasonlításban. A szomszédos településeken kétszeres, akár háromszorosan magasabb összegek vannak". Azt elismerte, hogy "vannak egyeztetések a szolgáltatóval" és "ha panaszok lesznek továbbra is, meg kell fontolni azt, hogy ezt a szerződést ebben a formájában fenntartsuk-e". A vitában az is elhangzott, hogy van olyan ételfutár cég, amelyik 1400-1500 forintért kínál két fogásos sulimenüt, míg az önkormányzat 2200 forintot fizet egy adagért, igaz ez tízórai, ebéd és uzsonna. Karsay Ferenc erre megjegyezte, hogy a "közétkeztetés nagyon nehéz terület". A tíz évre szóló szerződés "óriási üzlet a szolgáltatóknak, így a közbeszerzésben alámegy az áraknak, amit később mindenféle trükkel próbál feltornázni". Majd arra is fontosnak tartotta felhívni a figyelmet, hogy "az óvodásaink 63 százaléka térítésmentesen étkezik, az iskolásaink 40 százaléka 50 százalékos vagy 100 százalékos kedvezményt a térítési díjban". A testület megszavazta a térítési díj emelést. A szolgáltató pedig maradt.Közétkeztetési háborúba keveredett Újbuda önkormányzata egy fideszes hátszelű cégcsoporttal, amely más városok botrányaiban is érintettAz ülésen később újra előkerült a menza-ügy és Karsay Ferenc polgármester élesebben fogalmazott: "a gyerekétkeztetésnél az a baj, hogy bármikor kirúghatom, amikor jön a moslék, csak nem tudok a helyére állítani mást. Nem az a kérdés, hogy jobbat hoz-e vagy rosszabbat, olcsóbban vagy drágábban, hanem hogy hoz-e bármit is".Budafok-Tétény önkormányzata 2018-ban - akkor már Karsay vezette a kerületet - kötötte meg a 10 évre szóló szerződést a Pannon Menza Kft-vel, amit persze azóta módosították. Az viszont nem változott, hogy a megállapodás értelmében "a megrendelő a szerződést további 60 hónapra meghosszabbítja, amennyiben a 120 napos határidő leteltét megelőző 3 hónapban hibás teljesítésre okot adó körülmény nem állt fenn, vagy azt a vállalkozó orvosolta." Ilyen formán a Pannon Menza helyzete eléggé biztosnak tűnik még sok évig a kerületben.A szülőktől érkező panaszok hátterét vizsgálva Kazinczy Krisztina megkereste a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), amelytől azt a tájékoztatást kapta, hogy a budafoki közétkeztetési szolgáltató cég tulajdonosa - a Kórház és Menzaétkeztetés Zrt. - által működtetett Adyligeti Konyhát 2020-tól négy alkalommal minősítették. Hol közepes, hol jó eredményt kapott.ugyanott, amelynek nyomán hatósági vizsgálat indult a létesítmény üzemeltetőjével szemben.A budafoki menzahelyzetet tisztázó kérdéseinkkel megkerestük a kerületi önkormányzatot, amely válaszul kóstolásra hívott minket. Az ajánlattal nem éltünk, lévén a cikk és a helyzet szempontjából nem az a fontos az, hogy az újságírónak mi ízlik és mi nem. (Kazinczy Krisztinát is hívták kóstolásra, két kísérőt adtak volna mellé az előre meghatározott napon.) Ezt követően kaptunk egy szűk szavú választ, miszerint "Budafok-Tétényben erős kontroll-rendszert működtetnek. A szülőknek lehetősége van ellenőrizni a minőséget, kóstolásra jelentkezni, ahogyan a képviselőknek is. Nincsenek tömeges panaszügyeik".Mint a válaszból kiderült: szociális és gyermekélelmezésre valamivel több mint kétmilliárd forintot költenek évente, "ami nagyjából tíz százaléka a kerület teljes éves költségvetésének". Ezúttal is hangsúlyozták, hogy a kerületben a térítési díjjal "csak a nyersanyag egy részét fizetik a szülők és a gyermekek csaknem fele ebből is valamilyen kedvezményt, vagy teljes mentességet kap." Arra a kérdésünkre, hogy tudomásuk van-e a Nébih vizsgálatról, illetve felmerült-e a szerződésbontás a Pannon Menzával, nem kaptunk választ."Tudomásunk szerint nincs olyan XXII. kerületi önkormányzati képviselő, aki az eddigiekben élt volna a kóstolás lehetőségével, majd ez alapján kezdeményezte volna a szerződés felmondását" - válaszolta megkeresésünkre Demeter László a Pannon Menza Kft. ügyvezetője. A cég csoporthoz számos "menza" cég tartozik, amelyek tulajdonosa a Kórház és Menzaétkeztetés Zrt. A cég egyedüli tulajdonosa idén februárban az Airon Trust Bizalmi Vagyonkezelő lett, majd márciustól átvette a KWASA Vagyonkezelő Zrt. Mindkettőt Danku Tamás jegyzi, akinek cégbejegyzés szerinti címe idén májustól Dubajban van.)Több ezer forinttal drágul ősztől az iskolai menza, minden költségelem infláció feletti mértékben emelkedett a közétkeztetési cégeknélDemeter László lapunknak küldött válaszában kitért arra, hogy szolgáltatás díja nyilvános, az önkormányzattal kötött szerződésben rögzített. A társaság soha nem számolt fel indokolatlan vagy rejtett költséget. Azt is hozzátették, hogy a cég naponta összesen 10.335 adag ételt (reggelit, tízórait, ebédet és uzsonnát) biztosít. A legmagasabb minőségű szolgáltatás érdekében minden hónapban étlapértekezletet tartanak, ahol az önkormányzat és az intézmények képviselői is javaslatot tehetnek és jelezhetik észrevételeiket. Ezen túlmenően 360 fokos minőségértékelési rendszer alkalmaznak, amelynek keretében az intézmények értékelhetik a szolgáltatás minőségét. A 2024-2025-ös tanévben az összes intézmény által havonta leadott értékelések átlaga 4,42, azaz kiváló volt. Ezenfelül mindenütt van vásárlók könyve, véleményláda, amelybe bárki, akár anonim módon is leírhatja véleményét. Ezekről rendszeres tájékoztatást küldenek az önkormányzatnak.- írták, bár a következő mondatban pedig azt fejtegették, hogy "a 2024-2025-ös tanévben 10 alkalommal 14 napon keresztül volt lehetőségük a szülőknek, hogy megkóstolják a kiszállított ételeket és értékeljék azok minőségét". Ezeknek az értékeléseknek az átlaga összesítésük szerint 4,38 volt az 5-ös skálán.
|
Penészes kenyér, lejárt hús, viták és milliárdok: Budafok-Tétényben is dúl a menzaháború
|
Az ellenzék szerződést bontana, a fideszes polgármester szerint nem találnának jobbat – tudtuk meg.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3296066_budafok-teteny-menzahaboru-fidesz-ellenzek-peneszes-kenyer-lejart-hus-vitak-es-milliardok
|
2025-09-29 05:55:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Az Orbán Áronhoz, a miniszterelnök testvéréhez köthető Bank Biztonság Bizalom Zrt. (BBB) a Mentor West Hungary Zrt.-vel közösen nyerte el a Magyar Igazságügyi Akadémia (MIA) három ingatlanának élőerős őrzésvédelmét - vette észre a Népszava a friss Közbeszerzési Értesítőből. Az ajánlatkérő Országos Bírósági Hivatal három helyszínre, a MIA budapesti, Tóth Lőrinc utcai épületére, valamint balatonszemesi képzési központjának két ingatlanára kért árajánlatot: a XII. kerületi helyszínen egy 24 órás, a Balatonnál pedig egy 24, valamint egy 12 órás - hétvégén 24 órás - őrhelyre, összesen közel 70 ezer órányi munkára, melytől 10 százalékkal lehet eltérni.A Bank Biztonság Bizalom és társa mellett az Univerz Holding, a Szentinel Kft. és az ESG Holding tett ajánlatot, ám az OBH a BBB és a Mentor West 271,46 milliós ajánlatát választotta. Ami azt jelenti, hogy a miniszterelnök testvéréhez köthető cég és partnere cirka 3890 forintos órabérért őrzi majd az igazságügyi akadémia ingatlanjait.Nem ez az első eset, hogy Orbán Viktor testvérének cége állami tenderen indult és győzött, januárban például a Paks II. projekt keretében nyert el egy szintén őrzésvédelmi pályázatot 2 évre.
|
Orbán Viktor testvéréhez köthető cég nyerte el a Magyar Igazságügyi Akadémia három ingatlanának őrzésvédelmét
|
Az Orbán Áronhoz köthető cég és partnere cirka 3890 forintos órabérért őrzi majd az ingatlanokat.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3295613_orban-viktor-testverehez-kotheto-ceg-nyerte-el-a-magyar-igazsagugyi-akademia-harom-ingatlananak-orzesvedelmet
|
2025-09-24 13:41:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Lapunk több forrásból úgy értesült: nem az MTK Budapest, hanem az Orbán-kormány ötlete volt, hogy a Sorsok Háza "a magyarországi zsidó közösséghez folyamatosan és ezer szállal kötődő" sportklub tulajdonába kerüljön. Deutsch Tamás azonban ennek pontosan az ellenkezőjét állítja. "Az MTK volt a kezdeményező, mi fordultunk az elgondolásunkkal, a koncepciónkkal a kormányhoz" - közölte kérdésünkre az MTK elnöke, fideszes EP-képviselő.Ahogyan arról beszámoltunk, Deutsch Tamás - Bóka János miniszter társaságában - múlt héten jelentette be, hogy a kormány döntése révén az MTK átveszi a Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott, régen elkészült, de üresen álló holokauszt-emlékközpontot. A Sorsok Háza új neve: Brüll Alfréd Ház - Magyar Zsidó Örökség Parkja.Jövő év szeptemberétől itt fog működni az MTK által alapított köznevelési intézmény, a Brüll Alfréd Általános Iskola, Gimnázium és Technikum is. Az iskolában az oktatási tevékenységet szervezik majd a sportolók edzése köré, és nem fordítva. Létrejön továbbá egy "nyitott közösségi tér" kávézóval, más vendéglátó intézménnyel, kóserpiaccal.Az MTK két másik ingatlant is kap. Deutsch Tamás ígérte, hogy a több hektárnyi területen olyan közpark létesül, amelynek minősége és színvonala a Városligethez lesz mérhető.Mivel a bejelentéskor anyagi kérdések nem jöttek elő, utólag megkérdeztük, mennyibe kerül a működtetés és fenntartás, az új funkciók létrehozása. Deutsch Tamás tájékoztatása alapján jelen pillanatban csak kalkulációk vannak: mivel az épületegyüttes mindeddig nem nyitotta meg a kapuit, "nincs tapasztalati tény" a fenntartás és működtetés költségeire. A kalkulációk szerint - tette hozzá - a fenntartás, működtetés költsége évente mintegy 450-500 millió forint, amely költségvetési támogatás formájában áll majd rendelkezésre. A fenntartás és működtetés támogatása mellett a koncepcióban szereplő MTK történeti múzeum, a Brüll iskola, a többfunkciós közösségi tér kialakítására, valamint a közpark kialakításának megtervezésére kétmilliárd forintos költségvetési támogatást biztosít az Orbán-kormány - számolt be Deutsch Tamás."Csak további sebeket sikerült ejteni" - Szürreális fordulatot vett a Sorsok Háza történeteKorábban már felidéztük: a kormány először Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját bízta meg a Sorsok Háza létrehozásával, amelyet az eredeti tervek szerint 2014. április 16-án, a holokauszt magyarországi emléknapján akartak megnyitni. Schmidt Mária személye és koncepciója a kezdetektől heves emlékezetpolitikai vitákat kavart. Lázár János a kormány képviseletében megígérte, hogy a zsidó szervezetek egyetértése nélkül nem nyílik meg az emlékközpont.Miután teltek-múltak az évek, és semmi jele nem mutatkozott annak, hogy tartalmi kérdésekben sikerül konszenzusra jutni, a kormány 2018 őszén új projektgazdát keresett: a Sorsok Házát átadta a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek (EMIH). Ez a megoldás sem járt eredménnyel, bár Köves Slomóék is elkészítették a maguk koncepcióját, az intézmény megnyitásának újabb és újabb határidejét nem sikerült tartani.Tavaly ősszel újabb fordulat történt: a kormány visszavonta azt a határozatát, amely arról rendelkezett, hogy a Sorsok Háza az EMIH tulajdonába és fenntartásába kerül. Azt a legújabb fejleményt, hogy az MTK veszi át az intézményt, Karsai László történész előző cikkünkben a komédia, a nevetségesség és az ostobaság különös elegyének minősítette. Köves Slomó úgy fogalmazott: első hallásra kétségtelenül bizarrnak tűnik, hogy egy nemzeti holokauszt-emlékhelynek megépített központot egy sportegyesületnek adjanak át.A fejlesztés fázisában a fejlesztéshez szükséges anyagi forrásokat az MNV (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.), és nem az EMIH kezeli - nyilatkozta Köves Slomó lapunknak 2020 elején. Lehet, hogy véletlen egybeesés, de a 2 milliárd forint pontosan akkora összeg, amekkorával a kormány az MTK-s koncepció megvalósítását tervezi támogatni.
|
Évente félmilliárd forintba fog kerülni az átalakított Sorsok Háza, az Orbán-kormány kétmilliárdot ad
|
Az MTK-múzeumra, a Brüll iskolára és a közösségi tér kialakítására, valamint a közpark megtervezésére kétmilliárd forintot biztosít a kormány – tájékoztatta Deutsch Tamás a Népszavát. Kalkulációk szerint fenntartásra és működtetésre évi 450-500 millióra lesz szükség.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3295505_sorsok-haza-atalakitas-mtk-budapest-deutsch-tamas-evi-felmilliard-orban-kormany-ketmilliard
|
2025-09-24 05:55:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Évek óta nem lehet komolyan venni az Orbán- kormány költségvetési terveit, ezt jól példázza az idei büdzsé végrehajtásnak alakulása is. A fideszes parlament tavaly decemberbenA MÁK számai a július végi, vagyis csak az első hét hónapban megszületett kiadásnövelő intézkedéseket tartalmazzák. Eszerint az idei kiadások 3750 milliárd forinttal lesznek magasabbak a költségvetési törvényben elfogadottnál. Ez már a nettó kiadásnövekedés, ide nem értve azon belső átcsoportosításokat, amelyek nullszaldósak voltak.Felfedeztek egy kis hibát, már most hiányzik legalább 214 milliárd forint a jövő évi költségvetésbőlA kiadásnövelésnek három elkülöníthető csoportja van: az egyik az úgynevezett felülről nyitott kiadások - ilyen például a nyugdíj - ahol ki kell fizetni az előre nem tervezett, nem látott kiadásokat függetlenül attól, hogy mivel számoltak. A pluszkiadások nagy része - jellemzően ilyen a honvédelemnél látható ezermilliárdos túllépés - az előző évekről húzódik át. Vagyis ezekről korábban már döntött a parlament, például egy bizonyos fegyverrendszer beszerzésről, ami késedelmes szállítás miatt nem valósult meg időben - ezért az idei várható kiadások között kell nyilvántartani. Illetve vannak azok a tételek, amelyekről a kormány határozatban dönt, így a kiadási keret megemeléséről - ám nem tesz hozzá pénzt, ezért ezek ilyenkor a hiányt növelik. A gond mindezzel az, hogy a kormány elvileg csak végrehajthatja a költségvetési törvényt, de a gyakorlatban saját hatáskörben dönt több száz milliárdos kiadásokról, holott ez a törvényhozás joga lenne. További járulékos probléma, hogy a fegyelmezetlen gazdálkodás több száz milliárddal emeli meg az amúgy is magas államháztartási hiányt, illetve az államadósságot.Hároméves csúcsra ugrott a magyar államadósság, az EU-ban nincs másik ország, amely csak ilyen drágán tudná finanszírozni a működésétA tárcák közül a legnagyobb mértékben a Belügyminisztérium kiadásai emelkedtek, ami annyiban nem meglepő, hogy ez a legnagyobb költségvetéssel rendelkező tárca, hiszen az oktatás, a szociális szféra és az egészségügy is ide tartozik. Itt egészen hatalmas mozgásokat láthatunk,De 57 milliárddal költhet többet a rendőrség, 33 milliárddal az Országos Kórházi Főigazgatóság, és 174 milliárddal az egészségügyi intézmények - ami lehet indokolt is, de ezeket az emeléseket a kormány suba alatt vitte véghez, így nem lehet tudni, hogy minden egyes forintot a megfelelő célra használnak-e. A HM költségvetése - a már említett okok miatt - 958 milliárddal lehet magasabb az eredetileg tervezettnél, az összeg túlnyomó része (közel 900 milliárd) a Magyar Honvédség többlettámogatására megy el, de biztos ami biztos alapon 12 milliárddal megemelték a sportegyesületek támogatását is - így az idén a tervek szerint 29 milliárdot költenek erre a célra.Az Orbán-kormánynak van ötlete, mire költsön el még 50 ezer milliárd forintot, aminek csak két kis akadálya lehet, a pénzhiány és a kormányváltásHa egy költségvetési szerv vagy egy költségvetési kiadási sor kedvezményezettje jól fekszik a kormánynál, akkor az eredeti előirányzat akár 20-50 százalékát is megkaphatja plusztámogatásként. Példa erre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely minden évben lényegesen többet költhet, mint amennyit a törvény engedélyez. Az idén 20 milliárddal emelték meg az egyetem büdzséjét, ez több mint 50 százalék az eredeti 37 milliárdos előirányzathoz képest. A nemzetközi beruházásokon alapú vasúti fejlesztések sorát 20 milliárddal fejelték meg, így Mészáros Lőrincnek és kínai barátainak idén 220 milliárd forint jut a Budapest-Kelebia (Belgrád) vasútvonal építésre.Felcsillant a reménysugár a magyar gazdaság előtt, kár, hogy a németeken és az EU-n múlik mindenNagy csókosa a kormánynak Balássy Gyula, akinek cégein keresztül az elmúlt években több száz milliárd forintot égetett el a kormány. Idén eredetileg kormányzati kommunikációra és nemzeti konzultációkra 39,5 milliárd forintot terveztek. De láthatóan a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinet nem fért belel ebbe a "szűk" büdzsébe, ezért a júliusi végi állapotok szerint az idei keretüket a kormány 69,3 milliárd forintra emelte. Nem lehet kizárni, hogy ez az összeg tovább fog emelkedni, hisz az újabb nemzeti konzultációt július után jelentette be a kormány. (Még ennek a fordítottja is igaz lehet, a kormány vagy legalábbis a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinet már ekkor tudta, hogy nemzeti konzultálni fognak ősszel arról a Tisza Pártnak tulajdonított adótábláról, amelynek létezéséről akkor még a Tisza Pártban sem tudtak.)Az Orbán-kormány ráfordul az osztogatásra, indul a 2026-os választás előtti pénzszórás
|
Égeti a pénzt az Orbán-kormány, saját hatáskörben még 3750 milliárd forint pluszkiadásról döntött július végéig
|
Olyan tételekről van szó, amelyek nem szerepeltek a költségvetési törvényben.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3295329_orban-kormany-pluszkiadas-3750-milliard-forint
|
2025-09-23 09:30:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Több mint 50 millió forintos bírságot kell fizetnie a Szépművészeti Múzeumnak a hét, tender nélküli műtárgybeszerzés miatt. Mindez azt jelenti, hogy nem fogott túl vastagon a Közbeszerzési Döntőbizottság ceruzája, hiszen ennek a többszörösével is sújthatta volna a Baán László vezette intézményt. A közbeszerzési törvény szerint a tender mellőzése esetén a beszerzési érték 15 százaléka a bírság maximális összege, amit kiegészítésként további 15 százalékkal meg lehet fejelni.Mint arról írtunk, a Szépművészeti Múzeum összesen 1,879 milliárdot költött a vitatott műtárgybeszerzésekre, így a büntetési érték a kiszabott bírságnak akár a tízszerese is lehetett volna. Azzal együtt is, hogy az olasz mesterek, Lorenzo di Mariano és Angelo Mariano Mária-szobra esetében nem állapítottak meg jogsértést, mivel a 68,246 millió forint értékű beszerzés nem érte el a vásárláskor hatályos uniós közbeszerzési értékhatárt. A többi esetben azonban igen, így a döntőbizottság a hat festmény beszerzését jogsértőnek találta, de az adásvételi szerződéseket nem nyilvánította semmisnek, így azok érvényesek, a műtárgyak maradhatnak a múzeumban. A legnagyobb tételt mindenféle tekintetben El Greco Gonzaga Szent Alajos képmása című festménye képviselte. A Szépművészeti idén tavasszal jelentette be a műtárgygyarapítást. A kép 2022 óta látható a múzeumban, de csak idén került a tulajdonába. A festményt ugyanis eredetileg a MOL-Új Európa Alapítvány vette meg 3,6 millió dollárért.A Szépművészeti Múzeum hét műtárgyának beszerzését is megtámadta az ÁSZ, a kifogásolt vásárlások összértéke meghaladhatja a 1,5 milliárdotAz Állami Számvevőszék (ÁSZ) összesen hét jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Szépművészeti Múzeum elmúlt években lebonyolított műtárgyvásárlásai miatt. Az ok minden esetben a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése volt, ami a közbeszerzések területén megvalósítható legsúlyosabb jogsértések egyike. Az eljárás alá vont alkotások: Mattis Teutsch János Lélekvirág című rajza, Kádár Béla Eladják a szürkét című olajfestménye, Juan de Zurbarán Csendélet őszibarackokkal, körtékkel, almákkal és szilvákkal című képe, Gerrit /Gerrard/ van Honthorst Bűnbánó Magdolna című alkotása, Lorenzo di Mariano és Angelo Mariano Mária szobra és Szinyei Merse Pál Fürdőházikó című 1872-ben készült modern polgári életképe, illetve a már említett El Greco alkotás.A Szépművészeti Múzeum közleményt adott ki, amelyben elismerték, hogy jogtalanul mellőzték a tendert és tudomásul vették a bírságot. Ezzel együtt teljesen életszerűtlennek nevezték a vonatkozó uniós jogszabályt, amely egyedi műalkotások esetében is kötelező közbeszerzést ír elő. A múzeum szerint ez a szabályozás álságos és a közbeszerzés lényegét megcsúfoló színjátékra kényszeríti mind az eladót, mind a vevőt, ezért kezdeményezni fogják az uniós irányelv felülvizsgálatát."Álságos színjáték" - A Szépművészeti Múzeum felülvizsgáltatná a jogszabályt, amely alapján meg fogják büntetni
|
Több mint 50 millió forintos bírságot kell fizetnie a Szépművészeti Múzeumnak a tender nélküli műtárgybeszerzések miatt
|
Nem fogott túl vastagon a Közbeszerzési Döntőbizottság ceruzája.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3295367_szepmuveszeti-muzeum-50-millio-forint-birsag
|
2025-09-22 17:02:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Meglepő elszántsággal állt bele Újbuda önkormányzata a kerületi közétkeztetési piac újraosztását megakadályozni próbáló cég által indított háborúskodásba. Nem engedtek a zsarolásnak, de nem is tették fel a kezüket, ahogy Balmazújváros önkormányzata tette, ahol most a tiszalöki börtönből szállítanak ki ételt a város 11 bölcsődéjébe, óvodájába és iskolájába érvényes szerződéssel bíró közétkeztetési szolgáltató híján.Börtönkosztot kapnak a gyerekek BalmazújvárosbanA XI. kerületben egy hét alatt találtak és béreltek egy főző- és tálalókonyhát, felszerelték a szükséges eszközökkel, megszervezték a beszállítókat, beszerezték az engedélyeket és felvették a szükséges személyzetet, összeállították az étlapokat és még a hulladék elszállításáról is gondoskodtak, hogy el tudják látni a kerület bölcsődéiben és óvodáiban étkező 3400 gyereket. Várhatóan kapkodás ellenére is spórolnak rajta 30-40 milliót két hónap alatt.- Olyan alvilági, maffiamódszereket vetettek be ellenünk, amelyeknek nincs helye a hazai közéletben- jelentette ki László Imre, a kerület DK-s polgármestere egy szerdai háttérbeszélgetésen. A harcnak még nincs vége, ráadásul korántsem csak róluk van szó. A 150 milliárdosra becsült hazai közétkeztetési piac sok éve egy szűk szolgáltatói kör vadászterülete. (Lásd keretes írásunkat.) Ráadásul az élelmiszerek, alapanyagok jelentős inflációja miatt egyre többet kénytelenek erre költeni az önkormányzatok, lévén az erre kapott állami támogatás a költségek alig harmadát fedezi. A többit a szülők és a települések adják össze. Újbudán a 43 százalékát állja az önkormányzat.2019-ben egy tíz évre szóló, a kerület számára előnytelen feltételekkel kötött közétkeztetési szerződést örökölt a kerület újonnan megválasztott, László Imre által vezetett testülete. A 2013-ban aláírt szerződés egyetlen cégre bízta a kerület csaknem 10 ezer embert érintő közétkeztetését. A Gasztvital cégcsoport hol Pensio, hol Klassz Menza, hol Pannon Menza néven biztosította az átlagosan napi 21 ezer adag ételt. A kontraktus nem tette lehetővé a szolgáltató szankcionálását hibás teljesítés esetén, holott volt panasz bőven, az ovisoknak kiosztott rohadt gyümölcs miatt László Imre egyszer le is ült velük tárgyalni, de nem sok adu volt a kezében. A szerződés lejáratakor azonban új alapokra kívánták helyezni a kerületi közétkeztetést. A menzareform részeként már akkor bevezették pilot programként, a gyermekek számára a szabad szedéses rendszert, az új közbeszerzést egy évre, öt részre bontva írták ki. A tenderre azonban egyedüliként a Pannon Menza jelentkezett, így újra velük szerződtek. A következő évben ismét nekifutottak, de újfent sikertelenül, újabb egy évre hosszabbították a Pannon Menzával.De nem adták fel és az idén is kiírták a közétkeztetési pályázatot: egy évre, öt részre bontva. Ezúttal nagyobb volt érdeklődés. A legnagyobb tételt jelentő iskolai A és B menüs részt a Pannon Menza nyerte, a svédasztalosra, a szabad szedéses módszeréről ismert Hungast adta a legjobb ajánlatot, míg a bölcsis, ovis és szociális étkeztetésre egy kisebb családi vállalkozás, a Julienne Kft. jelentkezett be. A Hungast egy teljesen adminisztratív hiánypótlási felhívásra nem reagált, így végül ezt a részt is a Pannon Menza nyerte. De ezzel együtt is elvesztették a korábbi szerződési érték felét, évi nettó 2,1 milliárd forintot. Az önkormányzat viszont 730 millió forintos megtakarítást könyvelhet el az új szerződésekkel.Újbuda önkormányzata azonban nem dőlhetett hátra. A Pannon Menzát is magában foglaló Gasztvital-csoport heves támadásba lendült. A cég hivatalos e-mail címéről érkezett névtelen levélbenazzal vádolták meg a kerület kabinetvezetőjét, hogy kenőpénzt kért a cégcsoporttól a tender befolyásolásáért. (A kabinetvezető rágalmazás miatt feljelentést tett.)Egy búcsúcsomaghoz mellékelt levélben - heves riadalmat kiváltva - arról tájékoztatták a közétkeztetésben érintett időseket, hogy a szolgáltatás megszűnik, holott erről nincs szó. Az is kiderült, hogy a Gasztvital vezetői a kerület egyik fideszes képviselőjével egyeztettek, holott a politikus nem vett részt a tendereztetésben.A tendert megtámadták a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, így a kerület nem köthetett érvényes szerződést a nyertes Julienne Kft-vel. Az önkormányzat csapdába esett.Vagy érvénytelen szerződést köt, vagy a közbeszerzés megkerülésével szerződik, mindkettő jelentős pénzbírságot vonhat maga után, vagy a korábbi évekhez hasonlatosan meghosszabbítja a szerződést a Pannon Menzával.A kerület mindezek helyett úgy döntött, hogy a jogorvoslat végéig saját hatáskörben oldja meg a bölcsisek és az ovisok étkeztetését. Erre az önkormányzat szerint a Gasztvital követni kezdte a beszállítók autóit. Hirtelen feltűnt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is, amely sietve ellenőrzött minden nem Pannon Menza-érdekeltségű főző- és tálalókonyhát a kerületben. Nem találtak érdemi kifogásolni valót. Azóta a kormányhivatal is bejelentkezett ellenőrzésre.Újbuda továbbra is a jóval olcsóbban szolgáltató Julienne Kft-vel akar szerződni, remélik októberben erre sort is keríthetnek. Az így megtakarított pénzt a menzák felújítására és minőségfejlesztésre fordítják, illetve ezzel elkerülhetővé válik a szülők által fizetett térítési díjak emelése.- Ez nemcsak a mi harcunk- állítja László Imre, aki szerint Miskolc, Balmazújváros vagy éppen Salgótarján önkormányzata is hasonló cipőben jár. Mindegyik helyen a Gasztvital cégcsoport vagy az azzal kapcsolatban álló Szakácstündér Kft. a szerződött partner.Több ezer forinttal drágul ősztől az iskolai menza, minden költségelem infláció feletti mértékben emelkedett a közétkeztetési cégeknélA közétkeztetési piac kevesek bizniszeAz évi sok milliárdos biztos bevétellel kecsegtető, jellemzően hosszú távú - 5-10 éves - szerződésekkel lefedett közétkeztetési piac kevesek biznisze. A mostanában a szabad szedéses menza-programról ismert Hungast Holding Zrt.-ot korábban az állami menza-központosítási terv várható győzteseként emlegették, de Lázár János tervét végül éppen a Fidesz erős emberei fúrták meg. A Hungast így is kulcsszereplő maradt, miután felvásárolta a riválisait: a Sodexot, a Zóna Vendéglátót, a Gyermekmenza Kft.-t, illetve többségi tulajdont szerzett az Elamen Zrt.-ben. A Hungast a fideszes Papcsák Ferenc egykori zugló polgármester segítségével vetette meg a lábát Budapesten, azóta is ez a cég főz a kerületre. De szállítottak már az I. II., III.,V., VI., IX. és a XIII. kerületek intézményeibe is. A céget időről időre összekötik Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselővel. Legutóbb tavaly, amikor kiderült, hogy a Hungast csoport egyik cégétől bérel autót a fiával közösen. Bánki Erik szerint nincs kapcsolata a céggel.Nagy darabot hasít ki a közétkeztetési tortából a Junior Holding is, amely a II., V., VI., IX., XIII.. XVI. XXI. és a XXIII. kerületben is szolgáltat. A kerületek egy része - például a VI. vagy a XIII. kerület - igyekszik több lábon állni és a közétkeztetést több szereplővel megoldani, ahogy erre az útra térne át a XI. kerület is. De van, aki nem tér le a bejáratott útról. A XXI. kerület például a 2019-ben szerződött a Prizma Juniorral, amit az idén 2028-ig meghosszabbítottak.Egyre nagyobb részt kanyarít le a Kórház- és Menzaétkeztetés (KEM) Zrt. is, amely pénzügyi tanácsadó cégként indult, majd évekkel ezelőtt felvásárolta a Klassz Menza Kft. és a Pensio Magyarország Kft. közétkeztetési üzletágát, majd egy sor "menza" utónevű céget hoztak létre és Gasztvital néven cégcsoporttá alakították. Működésüket időről-időre heves botrányok kísérik. A legnagyobb visszhangot a józsefvárosi eset kapott. A 2019-ben frissen megválasztott Pikó András polgármester nem fogadta el a Klassz Menza áremelési kérelmét, lévén egyébként is elégedetlenek voltak a szolgáltatással és érvénytelenítették az előző ciklusban kötött megállapodást, majd a jóval olcsóbban dolgozó Eurest Kft.-re bízták meg. A cégváltás miatt az Orbán-család ügyvédje, Bajkai István mellett is feltűnő Lukács Rudolf főként vidékről verbuvált tüntetőkkel tiltakozott. A Közbeszerzési Döntőbizottság 50 millióra büntette az önkormányzatot, de így is beljebb voltak 120 millióval. Kőbányán úgy nyert meg a KEM egy 10 éves 10 milliárdos szerződést 2019-ben, hogy a négy indulóból rajta kívül mindenkit kizártak.Kispesten a Szakácstündér Kft. győzelme váltott ki heves vitát akkoriban. A cég ugyan hivatalosan egy amatőr focistából lett vállalkozó nevén van, de Balmazújvárosban például a Menza/KEM cégcsoport vezetőjeként ismert Demeter László nyilatkozott idén szeptember elején a nevükben. Balmazújvárosban egyébként az eredeti tendergyőztes meglepő módon visszalépett, így került a helyére a jóval többet kérő Szakácstündér, ám a céggel éppen a magas összeg okán nem akarnak szerződni az ellenzéki képviselők, a fideszesek viszont aláírnák a kontraktust.Salgótarjánban rendőrségi ügy lett a Szakácstündérrel kötött 15 évre szóló, nettó 16,3 milliárdos, tavaly aláírt szerződésből. Az aláíró önkormányzati cég vezetőjét azóta menesztette Kreicsi Bálint polgármester, aki erősen túlárazottnak tartja a megállapodást. A Szakácstündér tavaly elérte, hogy Újpesten 13 milliárdra emeljék az eredetileg 9 milliárdról szóló, 5 éves közétkeztetési szerződés összegét. A miskolci gyerekek levesadagját idén egy deciliterre vette vissza a fideszes vezetésű és többségű önkormányzat körében népszerű Kórház- és Menzaétkeztetési Zrt. A cég jogelődjével, a hasonló nevű kft-vel, amelynek vezetője szintén Demeter László volt, 2017-ben tíz évre szerződött a fideszes önkormányzat 9,2 milliárd forintért. A legutolsó szerződésmódosítás, ami 2026. júniusi dátummal (?) szerepel a Közbeszerzési adatbázisban, már 18,8 milliárdról szól.A KEM Zrt. hivatalosan nem tartozik Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, ám volt húsipari cégével való áttételes üzleti kapcsolata miatt a nemzet gázszerelőjének tágabb holdudvarához sorolták. A KEM idén egy "bizalmi vagyonkezelő" cég tulajdonába került.
|
Közétkeztetési háborúba keveredett Újbuda önkormányzata egy fideszes hátszelű cégcsoporttal, amely más városok botrányaiban is érintett
|
László Imre polgármester szerint Miskolc, Balmazújváros vagy éppen Salgótarján is hasonló cipőben jár.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3293958_kozetkeztetes-menza-ujbuda-laszlo-imre-tendereztetes-fidesz
|
2025-09-11 05:50:00
| true
| null | null |
Népszava
|
A lapunk birtokában lévő dokumentum tanúsága szerint II. rendű vádlottként "különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények" miatt állt bíróság elé Danyi Sándor, a Heves megyei roma önkormányzat elnöke. Bár az Egri Törvényszék nem válaszolt kérdéseinkre, úgy tudjuk, már megszületett az elmarasztaló ítélet vele szemben.Ami biztos: a Nemzeti Választási Iroda július 2-án arról tájékoztatta a területi választási bizottságot, hogy "Danyi Sándor, a Heves Vármegyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a központi névjegyzék 2025. július 1. napi adatai alapján nem rendelkezik választójoggal". Erre tekintettel a területi választási bizottság megállapította Danyi Sándor képviselői és elnöki megbízatásának megszűnését, és gondoskodott mandátuma betöltéséről.A fővárosi roma önkormányzatban az alelnöki poszton volt üresedés, Keszthelyi Ottó ugyanis nem tudta ellátni feladatát. Keszthelyi Ottó június 3-a óta nem elérhető, nem tudni róla semmit, a "felesége azt a tájékoztatást adta, hogy előzetesben letartóztatásban van, de van, aki szerint bujkál" - rögzítette a fővárosi roma önkormányzat július 16-án tartott ülésén elhangzottakat a jegyzőkönyv. Keszthelyi Ottó helyett másik alelnököt választottak.Mégsem teljes az egyetértés a romák között, a Fidesz játszhat a cigány voksokkalDanyi Sándor és Keszthelyi Ottó egyaránt a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) politikusa. Arról a szervezetről van szó, amit Sztojka Attila volt romaügyi kormánybiztos, időközben államtitkárrá kinevezett fideszes képviselő - újabban a Roma Digitális Polgári Kör vezetője - hozott létre, és amely fölényesen megnyerte a tavalyi roma nemzetiségi választást, így nagy többséget szerzett az országos roma önkormányzatban. A hevesi és budapesti eset alátámasztani látszik mindazt, amiről még tavasszal beszélt Rafal Lion szegedi roma jogász. Hajdú-Bihartól Zaláig kilenc olyan megyét sorolt fel, ahol - állította - bűncselekmények elkövetése miatt eljárások folynak (vagy folytak) a CiKöSz politikusai ellen. Költségvetési csalástól kábítószer- és emberkereskedelemig terjed a skála.Költségvetési csalással gyanúsítanak roma politikusokat, köztük van Aba-Horváth István MROÖ-elnök isAba-Horváth István, aki akkor még a CiKöSz színeiben töltötte be az országos roma önkormányzat elnöki tisztségét, egyedül egy lányfuttatásos esetről értesült, de - mondta - ő is csak a sajtóból, ahogyan bárki más. Hangsúlyozta: nem lehet mindenkit megismerni egy ilyen nagyra nőtt szervezetnél, ha ismerték volna az illetőt, "biztos, hogy esélye sincs a CiKöSz-nél indulni".A CiKöSz számára nem kizárólag a bűnügyek okozhatnak fejfájást. Ahogyan arról beszámoltunk, nemrég Aba-Horváth István lemondott a CiKöSz elnökségi tagságáról, és maga az elnök, Szűcs Csaba is megvált tisztségétől. Mindketten kiléptették saját egyesületüket a gyűjtőszervezetként működő CiKöSz-ből. A lemondások és kilépések a Sztojka Attilával kialakult konfliktussal magyarázhatók. A belső viszály ellenére Aba-Horváth István és Szűcs Csaba is megmaradt a Fidesz támogatójának. A CiKöSz-szel történt szakítás után a debreceni Aba-Horváth István elmondta lapunknak, hogy húsz éve a Fidesz tagja, nagyon jó viszonyt alakított ki a helyi kormánypárti politikusokkal: "Melyik az a bolond cigány, aki ezt a kapcsolatot önként felrúgja?""Cigánynak a legnagyobb ellensége a cigány" - Egymásnak estek a fideszes romák, az önkormányzati elnök lerázná a pártérdeket
|
"Költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények" - Kínos ügyek a fideszes romák szövetségében
|
A Heves megyei roma önkormányzat elnökének és a fővárosi roma önkormányzat alelnökének is meggyűlt a baja a törvénnyel. Mindketten a kormánypárti CiKöSz politikusai.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3293524_cikosz-koltsegvetesi-csalas-danyi-sandor-keszthelyi-otto
|
2025-09-08 13:55:00
| true
| null | null |
Népszava
|
"Elém került egy előterjesztés, ami egy a piaci árnál jóval kedvezőbb önkormányzati lakásbérleti szerződés meghosszabbításáról szól. A kérelmet egy jelenleg is hivatalban lévő győri önkormányzati képviselő adta be, aki úgy fizet 70 ezer forintot a szép nagy önkormányzati bérlakásért, amiben lakik, hogy közben milliós havi jövedelme van" -írta ki hétfő délutána Facebook-oldalára Győr ellenzéki polgármestere, Pintér Bence.A városvezetőt, mint olvasható a folytatásban, kötötték a személyiségi jogi és önkormányzati szabályok, ezért nem nevezte meg, melyik képviselőről van szó. De nagyon hamar kiderült, ugyanis az érintett szinténa Facebook-oldalán még aznap reagált: Antal Imre, a Fidesz-KDNP frakció képviselője, a pénzügyi bizottság elnöke azt válaszolta, "minden jogszabályi és etikai előírást betartottam. Lelkiismeretem tiszta."Pintér nem ért egyet azzal, hogy a jelenleg érvényes szabályok nem tiltják, hogy győri képviselők önkormányzati bérlakásokban éljenek, a szerződések pedig nem bonthatók fel amiatt, mert a megváltoztak a bérlő(k) jövedelmi viszonyai. Márpedig Győrben aki önkormányzati képviselő lett a mostani ciklusban, annak biztosan megváltoztak a jövedelmi viszonyai.Nem bír kikopni a köztudatból a tavaly karácsonykor, a jobboldali frakció által megszavazottképviselői fizetésemelés, ami három és félszeresére emelte a politikusi béreket. Egy képviselő Győrben jelenleg (bruttóban) havi több mint félmillió forintot keres, aki bizottsági tag is (majd’ mindenki az) 844 ezer forintot, bizottsági elnök pedig 1 millió forint fölötti jövedelemmel bír. Az ügyben érintett Antal Imre bizottsági elnök is, tehát az ő bére átlépi a milliós határt, ezen felül a városi közszolgáltató cég - Győr-Szol - felügyelőbizottságának elnöke. A képviselőnek van vállalkozása is, onnan megint csak származik jövedelme, ezek a vagyonnyilatkozatából derülnek ki.Valószínűleg erre alapozva írta azt Pintér, hogy szerinte "nem etikus és nem vállalható, hogy egy győri önkormányzati képviselő a piaci árnál jóval kedvezőbb árazású önkormányzati bérlakásban lakik, ezzel pedig a kisebb pénzű győriek elől foglalja az ingatlant"."Ugyan a képviselőnek saját magának kellett volna, hogy annyi belátása legyen, hogy eleve nem adja be ezt a kérelmet, de láthatóan nem volt."A polgármester posztjának legpikánsabb része az, amikor azt írja - és ekkor még nem volt ismert Antal Imre személye -, hogy levélben felkérte a közigazgatási és pénzügyi bizottság elnökét, Antal Imrét, hogy "vizsgálja ki az esetet, és a bizottsággal közösen tegyen javaslatot egy olyan etikai szabályzatra, amely megakadályozza az ilyen jellegű elfogadhatatlan gyakorlatok kialakulását".Végül Pintér Bence bejelentette azt is, hogy ha a győri közgyűlésben a frakciója, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület (TSZV) kerül egyszer majd többségbe, akkor "olyan, mindenkire kötelező szabályokat fogunk hozni, amelyek megakadályozzák, hogy egy győri önkormányzati képviselő a piacinál kedvezőbb árazású győri önkormányzati bérlakásban lakjon".Egyelőre ehhez nincs többsége, ugyanis a 22 tagú győri képviselő-testületben a Fidesznek 14 képviselője van, a TSZV-nek pedig mindösszesen öt.Ez volt tehát Pintér posztja, amelyre néhány órával később, a személyét felfedve reagált Antal Imre. A fideszes képviselő azzal kezdte, hogy "sosem volt titok, hogy más 4000 győrihez hasonlóan önkormányzati lakásban élünk a családommal". Ezt követően leírta a történetüket: 2010-ben pályáztak az önkormányzat felújításos lakáspályázatára, azt követően, hogy kétszer már elutasították a kérelmüket. Itt kell megjegyezni, hogy Antal Imre most először önkormányzati képviselő, tehát 2024 előtt nem volt tagja a testületnek. Erre ő maga is kitér: "Semmilyen politikai tevékenységet nem végeztem, így semmilyen összeférhetetlenség nem állt fent a lakáspályázatommal kapcsolatban."Antal és családja egy belvárosi lakásra pályázott, tudomása szerint - mint írja - más nem jelentkezett arra "a rendkívül rossz állapotú műemléki lakásra", amelyre 5 millió forintot költöttek. Antal Imre megítélése szerint "egy városi tulajdonú romhalmazból, élhető lakást alakítottunk ki, mellyel a város vagyona is növekedett, mivel ilyen esetben a fejlesztés automatikusan közvagyon lesz.Tehát én nem zsebre tettem egy összeget, hanem a közvagyont gyarapítottam."Antal szerint a mindenkori bérleti díjat Győrben rendelet határozza meg, annak mértékére nincs ráhatása a bérlőnek, "tehát ezért hibáztatni valakit meglehetősen abszurd". Végül leszögezte, hogy valótlan állítás, miszerint rászorulók elől veszik el a lakást, ugyanis ez nem szociális bérlakás. Ha pedig a bérleti szerződést betartják, akkor az automatikus meghosszabbodik. Ennek fényében: "Minden jogszabályi és etikai előírást betartottam. Lelkiismeretem tiszta" - szögezte le a képviselő.
|
Milliós fizetés mellett 70 ezret fizet az önkormányzati bérlakásért a fideszes képviselő, szerinte ez oké, a polgármester szerint nem
|
Győr polgármestere szerint a képviselőnek eleve be sem illett volna adnia a kérelmet, de láthatóan nem volt ennyi belátása. „A lelkiismeretem tiszta”, válaszolta a bérlakásának szerződését meghosszabbítani kívánó fideszes képviselő.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/13/gyor-pinter-bence-fidesz-kdnp-kepviselo-onkormanyzati-berlakas
|
2025-10-13 18:19:50
| true
| null | null |
Telex
|
Elutasította Hadházy Ákos panaszát a Bicskei Járási Ügyészség a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében. Az ügyészség szerint nem történt bűncselekmény, a műemléki védettségű istállókat a Fejér Vármegyei Kormányhivatal hatósági engedélyével építették át. A határozatot Hadházyosztotta meg szombat délelőttFacebookon.A képviselő szeptemberbenműemlék vagy védett kulturális javak megrongálásának bűntettemiatt tett feljelentést, amit fényképes bizonyítékokkal támasztott alá. A feljelentésben úgy fogalmazott, hogy "a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták". Szerinte ezek helyére épültek "az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos".A rendőrséghárom nap alatt elutasítottaa feljelentést, mert szerintük az átalakítás mindenben megfelelt a hatósági engedélyeknek. Hadházy ezután tett panaszt az ügyészségnél. "Az eredmény persze borítékolható volt egy olyan országban, ahol az ügyészség már számtalanul bebizonyította, hogy szolgaian kiszolgálja Orbánékat."Érdekes részlet ugyanakkor az ügyészségi határozatban, hogy"a szakhatósági engedély megalapozottságának vizsgálata nem képezi a büntetőeljárás tárgyát".Hadházy ezzel párhuzamosan beadványt tett a műemlékvédelmi hatóságként működő kormányhivatal felé is, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte eltűnt két műemléki védettségű épület Orbán Győző hatvanpusztai birtokán."Fontos tudni: azok a rendőrök, ügyészek, köztisztviselők, akik ebben a faék egyszerűségű, köztörvényes bűncselekményben az Orbán családot fedezik, maguk is hivatali visszaélést követnek el. A hatvanpusztai műemlékrombolás elévülési idejének ugyan már a határán vagyunk, de ezeknek a hivatali visszaéléseknek az elévülési ideje a nulláról indul" - tette hozzá a képviselő.Ha kíváncsi, mi épült a miniszterelnök édesapja tulajdonában álló hatvanpusztai birtokon, akkor nézze meg a drónvideónkat:
|
Az ügyészség szerint sem történt bűncselekmény Hatvanpuszta műemlék épületeinek átépítésénél
|
Hadházy Ákos a két műemléki védettségű istálló lerombolása miatt tett feljelentést. A rendőrség és az ügyészség szerint a kivitelező betartotta a hatósági engedélyeket.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/12/hadhazy-akos-hatvanpuszta-ugyeszseg-muemlek
|
2025-10-12 09:41:35
| true
| null | null |
Telex
|
Először azt közölték, hogy az állam fizette Orbán Viktor magángépes utazását a dublini ír-magyar válogatott mérkőzésre, aztán azt, hogy ez nem került pénzébe az adófizetőknek, most pedig azRTL-nekazt válaszolta a Miniszterelnöki Kabinetiroda, hogy Orbán Viktor saját költségén utazott a meccsre.A kormányfő horvátországi nyaralása végén, szeptember 6-án váratlanul Dublinban tűnt fel, ahol Csányi Sándor OTP-vezérrel, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökévelegyütt nézték meg a mérkőzést. Mint kiderült, Orbán Viktort egymagángéppel vittékBračról Dublinba, majd pedigezzel is érkezett visszamásnap Budapestre.Nemcsak Orbán Viktor hazaútja alakult kacskaringósra, hanem az is, amit ezután arról kommunikáltak, ki is fizette a kormányfő utazását.A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) arra a kérdésünkre, hogy ki fizette az utat, először csak ennyit közölt: "Orbán Viktor miniszterelnök az ír-magyar meccsre a szokásoknak megfelelően az MLSZ elnökével utazott el, és vele is utazott haza."Orbán Viktor aztán azt mondtaazt mondta az Ötnek adott interjújában, hogy "az én utamat ilyenkor a magyar állam fizeti, mert az MLSZ meghívására megyek, és akkor a magyar kormány kifizeti ezt, azt hiszem, az MLSZ-nek".A KTK erre mégrá is erősített azzal, hogy bizony az állam fizette Orbán magángépes meccsnézését, márpedig azért, mert az hivatalos útnak minősül.Aztán valami történt. Két hétre rá Hídvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára már aztválaszoltaJakab Péterírásbeli kérdésére,hogy Orbán dublini magángépes utazása "egyetlen forintjába sem került a magyar adófizetőknek".És mostanra eljutottunk oda, hogy Orbán Viktor saját zsebből fizette a kiruccanást a meccsre.Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón még csak Hídvéghi Balázs válaszát ismételte meg, miszerint az út nem került az adófizetők pénzébe. Az RTL újra megkereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot, ami végre kimondta azt., hogy Orbán Viktor tehát saját maga fedezte az utazása költségét. Ehhez egy hónapnak kellett eltelnie.Az továbbra sem tudható, hogy az út mennyibe került, mint ahogy arra sincs válasz, miért kommunikálták az elején mindennek az ellenkezőjét.
|
Most megtudhattuk, hogy Orbán Viktor mégiscsak saját zsebből fizette a magángépes utat Dublinba
|
Egy hónapja még azt állította a kormány és a kormányfő is, hogy az állam fizette az utat.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/09/orban-viktor-magangep-ir-magyar-valogatott-dublin-utazas-koltseg-mlsz-otp
|
2025-10-09 21:28:29
| true
| null | null |
Telex
|
Bűncselekmény hiányában nem nyomoz a rendőrség a szeptember eleji, Magyarföldön megtartott időközi polgármester-választás ügyében - közölte az MTI.Mindezt annak ellenére, hogy az időköziről a területi választási bizottság korábbi jogerős határozatábankimondta, hogy törvénysértés miatt meg kell ismételni - a választás előtti időszakban ugyanis feltűnően sokan jelentkeztek be a településre. Június vége és szeptember eleje között csaknem harmadával, 48-ról 66-ra emelkedett a településre állandó lakcímmel bejelentettek száma. Még a nyertes polgármesterjelöltnek, Farkas Gábornak is csak pár nappal a választás előtt lett magyarföldi lakcíme - ráadásul egy ingatlanban, ahol egyébként egy hónap alatt 3-ról 11-re nőtt a bejelentettek száma.A bizottság akkor közölte, a törvénysértés miatt a rendőrségnek is átadják az iratokat. A rendőrség mostani közlése szerint szeptember 15-én kaptak bejelentést választási csalás miatt, bűncselekmény hiányában azonban a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság elutasította a feljelentést. Hozzátették, ez a döntés nem befolyásolja a bizottsági határozatot - a választási eljárásról szóló törvényben foglaltak alapján ugyanis megvalósult a törvénysértés. Az időközi polgármester-választást most vasárnap ismétlik meg.Magyarföldön azért kellett időközi választást tartani, mert a kétfős képviselő-testület a feloszlás mellett döntött, így megszűnt az addigi polgármester tisztsége is. A képviselők megválasztása érvényes volt, hat jelölt közül a korábban is mandátummal rendelkező, a feloszlatást kezdeményező két személy nyert. A polgármesteri tisztségért szeptemberben négy független jelölt indult, Farkas Gábor akkor 26 szavazattal nyert. Azóta az egyik jelölt, Tóth Zoltán visszalépett, így vasárnap csak hárman indulnak a pozícióért.
|
Nem nyomoz a rendőrség a magyarföldi időközi ügyében, ahol a választási bizottság szerint törvénysértés történt
|
A szeptemberi választás előtti hónapokban feltűnően megnőtt a településre bejelentettek száma, még a nyertes polgármesterjelöltnek is csak pár nappal korábban lett magyarföldi címe.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/09/magyarfold-idokozi-valasztas-tomeges-betelepules-nem-nyomoz-rendorseg
|
2025-10-09 10:59:15
| true
| null | null |
Telex
|
Összeállt az a magántulajdonú hadiipari portfólió, amelynek kialakításáról sokat írt korábban a Telex. Emlékeztetőül: a Telexáprilis végén, az N7 vezetőjének váratlan lecserélése során írt először arról a folyamatról, amely az állami, vagy részben állami védelmi cégek felértékeléséről és részleges kiszervezéséről szólt. Majdjúnius elejénújabb helyzetjelentést adtunk a készülő tranzakcióról, amelyben a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. lett a kiválasztott partner. Hamarosan aztán megjelentek ahivatalos tények.Eszerint egy közös cég, az N7 Defence Zrt. 75 százalék feletti többségi tulajdonosa egy magáncég, azaz a 4iG lesz. Az államnál a működtetésben még stratégiai kisebbség sem marad: a részesedése csak 25 százalék mínusz egy részvény lesz. A kritikus infrastruktúra, azaz az ingatlanok, adott esetben a gyárak, berendezések állami tulajdonban maradnak. Úgy tűnt, hogy a holdingban egyesítik kilenc cég tevékenységét. Ugyanakkor a Telex iparági forrásokra hivatkozva többször jelezte, hogybizonyos kiszemelt cégek (így a francia Airbus, vagy a német Dynamics Nobel Defence) problémát látott abban, hogy a hazai joint venture-ébe, vagyis közös vállalkozásába egy olyan társaság lépjen be, a 4iG, amelyben egy versenytársuk, a német Rheinmetall is tulajdonos,mégha kisebbségi is. Ezt a problémát végül úgy tűnik, hogy nem is sikerült áthidalni, mert a most bejelentett tranzakció a korábban tervezettnél kisebb lett.Mint a hivatalos közlemény is emlékeztet, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) és az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. (N7 Holding) 2025 júniusában nem kötelező érvényű előzetes megállapodást írt alá Magyarország első, állami és magántulajdonban működő védelmi ipari holdingvállalatának megalapításáról. A mindjárt bemutatott tranzakciók vételárának nettó jelenértéke 72,1 milliárd forint, az ügyletek zárása versenyhatósági jóváhagyásoktól függ.A júniusban megkötött előzetes megállapodás, valamint az azt követő részletes átvilágítási folyamat és a nemzetközi partnerekkel folytatott egyeztetések eredményeként az N7 Holding és a 4iG SDT végül 2025. október 6-án három adásvételi szerződés aláírását jelentette be. A megállapodások értelmében:Az N7 Holding az általa alapított N7 Defence Zrt.-be apportálja négy meghatározó védelmi ipari leányvállalatban - Aeroplex Kft., Arzenál Fegyvergyár Zrt., Colt CZ Hungary Zrt. és Rheinmetall Munitions Zrt. - lévő tulajdonrészét.Külön tranzakció keretében pedig a VAB Kft.-re ruházza a Rheinmetall Hungary Zrt. 49 százalékos állami üzletrészét. A 4iG SDT a két holdingtársaságban 75 százalék +1 szavazattöbbség-tulajdont szerez., a többi az államé marad, vagyis az állami N7 Holding 25 százalék mínusz 1 szavazati részesedést tart meg.A 4iG SDT 100 százalékos tulajdont vásárol az aknavető- és lőszergyártó Hirtenberger Kft.-ben, illetve leányvállalataiban.Az előzetes megállapodásban szereplő további három vállalat (Airbus Helicopters Hungary Kft., a SATYPS PSP Hungary Zrt. és a Dynamics Nobel Defence Zrt.) esetében a felek nem zárják ki a jövőbeli együttműködés lehetőségét, azonban a szabályozó környezet és az üzleti feltételek miatt ezek kialakítása hosszabb előkészítést, vagy az eredeti elképzelésektől eltérő partneri struktúra kialakítását igénylik. A közlemény segítségével nézzük meg, miképpen áll fel az új portfólió:az Aeroplex repülőgép-javító vállalat (100 százalékos N7 Defence tulajdon lesz);a Kiskunfélegyházán működő, kézilőfegyver és hadiipari alkatrészek gyártásával foglalkozó Arzenál Fegyvergyár Zrt. (100 százalék N7 Defence tulajdon lesz);a Colt CZ Hungary Zrt.-t, amely szintén kézifegyverek, például a CZ BREN 2 gépkarabélyok gyártását végzi (a cseh Colt CZ Group 51 százalékos, illetve az N7 Defence 49 százalékos tulajdonában lesz);végül a Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. várpalotai lőszergyárát (a német Rheinmetall 51 százalékos és az N7 Defence 49 százalékos tulajdonában lesz).Az N7 Defence-be kerülő portfólióvállalatok kritikus infrastruktúrája (ingatlanok, gyárak, üzemek) közvetlen állami tulajdonban marad, amelyek használatáért a társaságok bérleti díjat fizetnek.Az N7 Defence ügylettel párhuzamosan az aknavető és lőszergyártással foglalkozó Hirtenberger Defence Systems Védelmi Ipari Kft.-t és leányvállalatait a 4iG SDT külön ügyletben vásárolja meg az N7 Holdingtól. A szerződés értelmében az adásvétel a társaságok 100 százalékos üzletrészére vonatkozik. A cég termékpalettája a 60, 81 és 120 mm-es aknavetők, lőszerek, valamint digitális tűzvezető és célzó rendszerek teljes körét lefedi.Az N7 Holding és a 4iG SDT Zrt. emellett külön adásvételi megállapodást kötöttek a Lynx KF41 gyalogsági harcjárművek fejlesztését és gyártását végző Rheinmetall Hungary Zrt., 49 százalékos állami tulajdonrészének részbeni adásvételéről. Ennek keretében az N7 Holding - hasonlóan az N7 Defence tranzakcióhoz - a VAB Kft.-be apportálja tulajdonrészét, majd a 4iG SDT 75 százalék+1 szavazati többség megvásárlásával közvetett módon kisebbségi tulajdonosa lesz a Rheinmetall Hungary Zrt.-nek.Az ügylet során a gyárépület a magyar állam, míg a gyártóeszközök a Rheinmetall tulajdonában maradnak, melyek használatáért a társaság bérleti díjat fizet.A most bejelentett adásvételi megállapodások, valamint a folyamatban lévő Rába-akvizíció együttesen adják tehát a tőzsdén jegyzett 4iG-csoport űripar és a védelmi ipar területét.Az egész tranzakció körül nagyon sok kérdés vethető fel. Milyen jogalapon lehetett egyetlen partnerrel tárgyalni egy ilyen jelentős privatizációs lépés során? Mennyire vették figyelembe az árazásnál azt, hogy az orosz-ukrán háború, az európai hadiipar felfutása, illetve a NATO által szorgalmazott magasabb GDP-arányos védelmi kiadások menetközben emelhették meg a működő védelmi cégek értékét? De önmagában is kérdés, hogy abban a hazai vállalatfelvásárlási közegben, aholegy tejipari cégnem kerülhetett görög tulajdonba, hogyan kerülhet a hazai állami védelmi ipar magántulajdonba, áttételesen és részlegesen német magántulajdonba?Különleges koncepciónak tűnt az is, hogy az állam bizonyos érdekeltségekben pont akkora részt tart meg (25 százalék mínusz egy szavazat), amely a maximális olyan részesedés, amellyel még a stratégiai döntésekbe sem lehet beleszólni.A tranzakció hívei mindenesetre azzal érveltek, hogy a konstrukció a nemzetközi piacokon is jól ismert forma. A magánpiaci szakmai befektető erőforrásai jobban segíthetik azt a célt, hogy a magyar hadiipar a hazai hadsereg ellátásán túl az exportpiacokon is sikeres legyen.Az ár megítélését majd érdemes jobban megalapozni, mindenesetre előzetesen az érintett vállalatok összesített értékét az N7 Holding által bevont nemzetközi tanácsadó 74,5-82,8 milliárd forintra taksálta, vagyis a kisebb ügylet miatt ehhez képest a 72,1 milliárd forint feletti ügyletérték relatíve magas, de hangsúlyozzuk, ez csak egyetlen viszonyítás.
|
Hadiipari privatizáció: az állam a korábban tervezettnél kisebb portfóliót adott el a 4iG-csoportnak
|
Voltak olyan közös vállalatok, ahol a nemzetközi partnereknek nem tetszett az ötlet.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/06/nghm-4ig-hadiipar-vedelem-rheinmetall-portfolio
|
2025-10-06 09:50:51
| true
| null | null |
Telex
|
Matolcsy Ádám míkonoszi villájáról az MNB-botrány kirobbanása után szereztünk tudomást, de pontosan beazonosítani csak hónapokkal később tudtuk.Végül a Telex által megismert dokumentumok bebizonyították, hogy a Villa Nicole Matolcsy Ádámhoz köthető.Az ingatlant megvásárlása után szerkezetig bontották és teljesen felújították. A felújítás teljes költsége eurómilliós nagyságrendű volt és Matolcsy Ádám régi barátjának, Somlai Bálintnak a cége végezte.A Villa Nicole-hoz hasonló míkonoszi ingatlanok értéke akár 2 milliárd forint is lehet." Görögország válasza Ibizára" - így jellemzi az egyik legnépszerűbb nemzetközi utazási portál az Égei-tenger középső részén, a Kükládok szigetcsoporthoz tartozó, a hírességek földi paradicsomaként is emlegetett Míkonoszt. A pezsgő éjszakai életéről híres, mindössze 85 négyzetkilométer összterületű sziget vakítóan fehér kis templomai, jellegzetes szélmalmai, lélegzetelállító naplementéi, fehér homokos tengerpartjai és a Kis Velencére keresztelt negyed tengerparti erkélyes házai évente több mint 1,5 millió látogatót vonzanak.Míkonosz az egyik legdrágább görög szigetnek számít, kifejezetten népszerű a hírességek és szupergazdagok között. John F. Kennedy egykori amerikai elnök felesége, Jackie Kennedy kifejezetten rajongott érte, de Leonardo DiCaprio, a Kardashian család, Mick Jagger, Jeff Bezos és Mariah Carey is többször választotta nyaralása helyszínének. A kis görög sziget az elmúlt években a luxus központjává vált, ahol az ötcsillagos hotelek és elegáns villák a legtehetősebb vendégek kívánságait is kielégítik.Ezzel együtt nagy hangsúlyt helyeznek Míkonoszon a diszkrécióra, a fényűző hotelek és luxusvillák elszigeteltséget, nyugalmat és teljes körű kényelmet garantálnak vendégeiknek. A prémium bánásmódot és vendéglátást az árak is tükrözik, a népszerűbb tengerparti klubok belépője 25 eurónál (körülbelül 9800 forint) kezdődik, jobb helyekenakár 150 eurót(közel 60 ezer forint) is elkérhetnek egy napágyért, és kevés étteremben találni 20 euró alatti főételt.Minden adott ahhoz, hogy a látogatók a nyilvánosság elől elbújva élvezhessék fényűző nyaralásukat. Ez tetszhetett meg Matolcsy Ádámnak is, aki a koronavírus-járvány alatt bővíthette egy míkonoszi villával a külföldi ingatlanportfólióját.Cikksorozatunkban dokumentumok segítségével tárjuk fel a márciusban kirobbant MNB-botrány néhány leágazását:az első részben azt rekonstruáltuk,hogyan próbált megágyazniaz akkor még Matolcsy Ádám egyik régi barátja, Száraz István, azótatöbb új tulajdonossal bíróQuartz Befektetési Alapkezelő Zrt. annak a február 28-i trükkös manővernek, amelynek során a jegybanki alapítvány vagyonát igazgató cég fölé új tulajdonost jegyeztek be;a második részbena Matolcsy-kör külföldi luxusköltéseivel foglalkoztunk, köztük egy új dubaji ingatlannal és a New York-i luxusapartman fenntartási költségeivel;a harmadikban pedig arról írtunk,80 milliárd forintot és Matolcsy Ádám nevét találtuk két magántőkealap mögött.Ebben a részben azt mutatjuk be, hogyan bukkantunk a Villa Nicole-ra keresztelt luxusingatlanra Görögország egyik legelitebb részén.A míkonoszi nyaraló létezéséről több különböző forrástól értesültünk, de pontosan beazonosítani csak a Telex által nemrégiben megismert dokumentumok alapján tudtuk. Nem sokkalaz MNB-botrány kirobbanásaután szereztünk tudomást arról, hogy Matolcsy Ádám Görögországban is megvetette a lábát. Forrásaink fotókkal igazolták, hogy a míkonoszi villában 2022-ben már folytak az átalakítások, valamint az ingatlan pontos lokációját is megerősítették, de mivel tavasszal Görögországban a földhivatali adatbázis átállás alatt volt, nem tudtuk a források állításait minden kétséget kizáróan bizonyítani.A pár hónappal később megismert iratok között viszont egy 1413 eurós (közel 560 ezer forint) villanyszámlára bukkantunk, amit két hónapra, 4748 kilowattórás fogyasztás után, 2025 januárjában küldött ki a szolgáltató a Báthory 2015 Kft. athéni fióktelepe részére. Ezen az ingatlan pontos címe nem, csupán a környék neve szerepelt.A Báthory 2015 Kft. visszatérő szereplője a Matolcsy-körhöz köthető ügyeknek. A cég vezérigazgatója Valkó Mihály, a Quartz Befektetési Alapkezelő vezetője, tulajdonosa pedig a Millymo Zrt., amit a Felis Magántőkealap tulajdonol.Két éve mutatta ki a Direkt36, hogy a magántőkealap mögött Száraz István áll, a Quartznak szintén ő a tulajdonosa. A cégnek júniusban megváltozott a tulajdonosi szerkezete, Száraz István mellett a részvényesek között felbukkant Sándor Tamás ügyvéd, Matolcsy Ádám bizalmi embere, és a szintén Matolcsyékhoz köthető,dubaji ingatlanügyleteket lebonyolító, Dubajban működő Minelley nevű cég is. A Báthory ingatlanügyeivel a Válasz Onlinefoglalkozott bővebben,de felbukkant a cég egy Dubajba postázott, közel egytonnás, körülbelül 26 millió forint értékű csomagügyében is.A következő nyomra egy közel 250 eurós (azaz közel 100 ezer forint) számla segítségével bukkantunk. "Kérlek, rendezzétek a következő számlákat" - ezzel a kéréssel továbbította a Matolcsy Ádám közvetlen tulajdonában lévő Magyar Stratégiai Zrt. egyik munkatársa Valkó Mihálynak 2025 márciusában azt a számlát, amit a villa medencéjének karbantartásáért állítottak ki 2025 februárjában a Báthory 2015 Kft. athéni leánycége részére. Ezen a számlán már szerepelt a villa korábbi neve is: Villa Yasmina.Villa Yasmina néven több szálláshely is fut Míkonoszon, találataink viszont nem egyeztek a villanyszámlán található környékkel. Miután átnéztük az összes szóba jöhető opciót, rábukkantunk a Google Mapsen mostanra Villa XY-ként fellelhető, a térkép szerint végleg bezárt ingatlanra, ami pontosan ugyanoda van bejelölve, mint a Villa Nicole néven futó ingatlan. A Villa Nicole adatlapján nincsenek ugyan képek, de a Villa XY-hoz írt 2018-as fotós vélemények (amik a cikk megjelenésekor már nem elérhetők) alapján beazonosítottuk, hogy a medence és a villa tartóoszlopai megegyeznek azokkal a fotókkal, amiket a felújítás egy pontján az ügyre rálátó forrásunktól kaptunk, ezeket 2025 második felére biztosan kicserélték. Ahogy a házról készült légi felvételeken is látszik, mostanra az ingatlan külsején is történtek kisebb változtatások, de még így is jól felismerhető. Értesüléseink szerint a névválasztás nem véletlen: a Villa Nicole Matolcsy Ádám feleségéről kapta a nevét.A Telex által látott dokumentumok szerint a villát 2024. január elsejétől lízingszerződésen keresztül bérelte Stofa György cége, a SRES Zrt. a Báthory 2015 Kft. athéni fióktelepétől. A SRES Zrt. többek között a Hauszmann Alajos által épített, tavaly műemléknek nyilvánítottKégl-kastélyt tulajdonolja. Stofa György Matolcsy Ádám bizalmi embere, akinek az MNB-alapítványi vagyont igazgató Optima Befektetési Zrt. korábbi vezetőjekéntfontos szerepe volt a Matolcsy-kör utolsó nagy manőverében február végén. Az iratok alapján a míkonoszi ingatlant havi ötezer euróért (közel kétmillió forinté) bérelte a SRES Zrt. 2024. január elsejétől kezdve. Végül görög forrásaink segítségével sikerült a helyi ingatlan-nyilvántartás alapján megtudnunk, hogyaz ingatlan kizárólagos tulajdonosa 2022 februárjától a Báthory 2015 Kft., a ház pedig egy 6174 négyzetméteres telken áll.Az ingatlan Túrlosz településen található, ami leginkább az új kikötőjéről ismert, ide futnak be a turisták ezreit szállító tengerjáró hajók. E turisták közül sokan a sziget távolabbi részein nyaralnak, de az utóbbi években egyre népszerűbb lett a település, megsokasodtak a látogatókért versengő hotelek és éttermek, ezzel párhuzamosan viszont sikerült megőriznie sajátos varázsát, így kifejezetten népszerű azok között, akik Míkonosz természeti szépségeit és nyugalmát szeretnék élvezni. A kisebb görög szigetekhez hasonlóan a legtöbben robogóval vagy privát transzferrel járnak, kevés luxusautót látni arrafelé.A Báthory 2015 Kft. tulajdonába tartozó ház körülbelül tíz-tizenkét ingatlannal körbevéve egy meredek sziklafalba épült, egy irányból lehet csak megközelíteni, a hegy tetejéről, alulról kapuval van lezárva az út. A szomszéd házak mind fehérre meszeltek, a Telexnek nyilatkozó források szerint az utcákon kamerákkal figyelik az arra járókat, van olyan ingatlan, amit biztonsági szolgálat véd.A felhőtlen pihenésnek elkérik az árát: a legnépszerűbb görög ingatlanportál 2025. augusztusi hirdetései között a legolcsóbb ingatlanhoz 550 ezer euróért lehet hozzájutni, ezért egy 112 négyzetméteres ikerházat kaphatunk, 3-3 hálószobával és fürdőszobával. A Villa Nicole-hoz hasonló felszereltségű ingatlanok ára már jóval borsosabb: a tengerre nyíló panorámájú és medencés különálló villák ára 1,5 millió eurónál (közel 600 millió forint) kezdőnek, de inkább a 3-5 millió euró (1,1-2 milliárd forint) közötti árak jellemzők. Ezek átlagosan 3-6 hálószobával és ugyanennyi fürdőszobával várják a vásárlókat vagy a turistákat, akik egy-két hétre kibérlik őket. A Villa Nicole-hoz hasonló túrloszi villákat az Airbnb és a Booking.com hirdetései alapján 2025 szeptemberében 1-3 millió forint közötti összegért lehetett kibérelni hat éjszakára.A Villa Nicole felújításának kivitelezője információnk szerint a Raw Development Kft. volt, ami Matolcsy Ádám másik régi barátjának, Somlai Bálintnak a cége. A Raw Development Kft. felfutása nagyban köszönhető a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a jegybanki alapítvány megbízásainak,többek között erre jutott az Állami Számvevőszék márciusi jelentése is. Információink szerinta felújítás eurómilliós nagyságrendű volt.A belsőépítészeti munkákat helyi cég végezte, az ügyre rálátó forrásunk szerint az ingatlant szerkezetig bontották, mivel az eredeti állapota "nem felelt meg a Matolcsy család exkluzív ízlésének". A világ minden tájáról rendelték a legjobb minőségű alapanyagokat, az üvegablakot például Ausztriából hozhatták a Telexnél jelentkező forrás szerint.Arról nincs tudomásunk, hogy pontosan hogyan néz ki a villa belülről a felújítás után, a forrásainktól kapott korábbi fotók alapján viszont a medencéhez és a tartóoszlopokhoz nem nyúltak.A míkonoszi villával kapcsolatban részletes kérdéseket küldtünk Matolcsy Ádámnak, az ingatlant hivatalosan tulajdonló Báthory 2015 Kft. vezető tisztségviselőjének, Valkó Mihálynak, a felújítást végző cég tulajdonosának, Somlai Bálintnak és az ingatlant lízingelő SRES Zrt. vezetőjének, Stofa Györgynek is. Egyikük sem reagált megkeresésünkre a cikk megjelenéséig.Márciusban robbant ki a Magyar Nemzeti Bank körüli botrány, miután az Állami Számvevőszékhárom olyan jelentést tett közzé,ami többé vagy kevésbé kötődik az MNB és annak alapítványának gazdálkodásához. A jelentések több, a jegybank és az alapítvány körüli beruházást is vizsgáltak, ezen keresztül azt is, hogyan gazdagodott a beruházásokból Matolcsy Ádám és baráti köre. Ekkorra a magyar sajtó már évek óta beszámolt a kör meggazdagodásáról, ugyanis a cégeik eredménye nem indokolta Matolcsy Ádám,Száraz IstvánésSomlai Bálintlátványosan fényűző életmódját.Matolcsy Ádámot többek közötterről is kérdeztük tavasszal,akkor azt válaszolta: minden jövedelme legális, számos külföldi érdekeltsége van, jelenlegi bevételeinek legnagyobb része is külföldi cégeiből származik. Az MNB-ügyet dokumentumfilmben is feldolgoztuk, a filmben Matolcsy Ádám baráti körének meggazdagodására is kitértünk.A nagy játszmát itt lehet megnézni:
|
Villa Nicole: a legfényűzőbb görög szigeten bukkantunk rá Matolcsy Ádám luxusingatlanára, amit a feleségéről nevezett el
|
Görögország egyik legelitebb szigetén építkezett Matolcsy Ádám, a luxusingatlant régi jó barátja, Somlai Bálint cége újította fel. A Telex által megismert dokumentumok szerint az ingatlan egy, a Matolcsy-körhöz szorosan kötődő cég tulajdonában van 2022 óta.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/06/mnb-ugy-matolcsy-adam-villa-mikonosz-gorogorszag-ingatlan
|
2025-10-06 07:09:46
| true
| null | null |
Telex
|
A magyar kormánytól kérnek pénzt Kecskemét országgyűlési képviselő a kecskeméti egyetemi campus második ütemének befejezéséhez - derül ki Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterFacebook-posztjából. Hankó közlése szerint "természetesen vállalta", hogy a kormány elé vigye az ügyet.Miért érdekes ez? Azért, mert a magyar kormány egyszer már kifizette a kecskeméti egyetemnek a campus megépítését, csak az egyetem vezetése a pénz egy részét elkótyavetyélte.A magyar állam 2020-ban egészen pontosan 44,5 milliárd forintot adott a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítványnak egy új campus felépítésére. Az alapítvány a pénz egy részét arra költötte, hogy megvásárolja a campus akkor már álló első épületét.A pénz nagyobb részét, 27,5 milliárdot azonban nem a többi épület megépítésére fordították, hanem kölcsönadták az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. Az Optimából így-úgy elszivárgott a pénz egy része, a maradék pedig egy lengyel cégben van, ami azóta elvesztette értéke nagy részét.A kecskeméti egyetem már tavaly év elején megpróbálta elkezdeni visszakérni a kölcsönadott pénzét, de mivel az Optima sem tudja veszteség nélkül kivenni a pénzt a lengyel leányvállalatából, egyelőre a kecskemétieknek sem adták vissza a kölcsönadott összeget.A campus második ütemét közben az Optima egyik cége, a Wepmark kezdett el építeni, ami azonban tavaly félbehagyta a munkát. A Wepmarkot azóta az Optima a tartozás egy részének elengedéséért cserébeátadta a kecskemétieknek. A campus befejezéséhez azonban szükség lenne a kölcsönadott 27,5 milliárd forint teljes visszafizetésére, ami a jelek szerint a közeljövőben nem fog megtörténni.Ezért fordulhatott Salacz László és Szeberényi Gyula kecskeméti országgyűlési képviselő Hankó Balázs kulturális miniszterhez azzal a kéréssel, hogy a kormány másodszor is biztosítson forrást az egyetemi campus második ütemének befejezésére. Hankó vállalta, hogy a kormány elé viszi az ügyet, és szerinte az egyetemek infrastruktúrájára szánt kormányzati forrásokból másodszor is jutnia kell a kecskeméti campus befejezésére.A kecskeméti egyetem pénzének elherdálásárólitt írtunk bővebben.
|
MNB-ügy: Több tízmilliárdot kaptak az államtól, felrakták a tőzsdére, most újból az államtól kérik
|
A kormánytól kérnek pénzt a kecskeméti egyetem félbehagyott campusának befejezésére – csakhogy az állam ezt 2020-ban egyszer már kifizette.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/02/mnb-neumann-janos-egyetem-kecskemet-campus-hanko-balazs
|
2025-10-02 18:59:21
| true
| null | null |
Telex
|
A Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház - Rendelőintézet Szövetség utcai telephelyén működő III. Krónikus belgyógyászati osztályáról tartóztatott le a rendőrségkét főorvost vesztegetés miatt, és foglaltak le tőlük százmilliókat- tudta meg a Telex.A Péterfy Sándor utcai kórházban történtekkel szeptemberben foglalkoztunk hosszabban. Az említett osztályonfix napidíjként és alapítványi hozzájárulásként havi 160 ezer forintot is elkérhettekaz osztályon fekvő betegektől. Olvasónk édesanyja két hétig feküdt a Péterfy kórházban. "A tájékoztató szerint 2000 forintot kell fizetnünk naponta a Péterfy Sándor kórháznak. A doktornő viszont azt mondta, ez csak az alap. Havonta még 120 ezer forintot is be kell fizetni egy alapítványnak. Ez az összeg nincs benne a tájékoztatóban" - írta lapunknak olvasónk.Ezek után elmentünk a Szövetség utcai telephelyhez, hogy a betegek hozzátartozóival beszéljünk. Az ott folytatott beszélgetéseinkből kiderült, hogy az olvasónk által írásban vázolt helyzet teljesen általános: nagyjából havonta 160 ezer forintba kerül itt a betegek ellátása. Többen hozzátették, hogy úgy érzik, ezért a pénzért legalább színvonalasabb az ellátás, mint sok más helyen: például naponta felültetik a betegeket, tisztába teszik őket, kedvesek a nővérek, orvosok.A rendőrség kedden megjelent közleménye szerint az érintettekkel szemben azután kezdtek nyomozni, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2023. október 6-án feljelentést tett, mondván a gyanú szerint egy fővárosi kórház belgyógyászatán két főorvos az osztályon történő államilag finanszírozott elhelyezésért és ellátásért jogtalanul havi 100-140 ezer forintot kért alapítványi támogatás címén.A jogszerűség látszata érdekében illegális pénztárt is működtettek, vagy a főorvosok maguk vették át a pénzt. Távollétükben a pénzt egy, a kórház alkalmazásában álló szociális munkás vette át - írja aPolice.hu."Térítési díjat szociális otthon vagy kimondottan csak ápolási tevékenységet végző intézmény esetében kell kötelezően fizetni, ott tényleg van napidíja az ellátásnak, de egy állami kórházban nem lehet kötelező alapdíjat kérni" - mondta korábban lapunknak Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. Akkor az üggyel összefüggésben a Belügyminisztérium vizsgálatot rendelt el. Ha ennek eredményéről beszámolnak, frissítjük cikkünket.A rendőrök az orvosoktól több százmillió forintot, iratokat és technikai eszközöket foglaltak le. Az egyik főorvost 40, a másikat 51 rendbeli, a szociális munkást 4 rendbeli vesztegetés elfogadásának megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként. A két orvost őrizetbe vették, kezdeményezték letartóztatásukat, amit a bíróság elrendelt.
|
A Péterfy Sándor utcai kórházban dolgozott az a két főorvos, akiket vesztegetés miatt tartóztattak le
|
A Telexen szeptemberben mutattuk be, hogy a Szövetség utcai telephelyen működő krónikus belgyógyászati osztályon havi 100-140 ezer forintot is elkértek a betegektől alapítványi hozzájárulás címén.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/07/peterfy-sandor-utcai-korhaz-vesztegetes-letartoztatas-szazmilliok-rendorseg
|
2025-10-07 10:51:40
| true
| null | null |
Telex
|
Új választást kell tartani Tiszaburán, a háromezer fős Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei községben, ahol október 5-én tartottak időközi önkormányzati választást. A kampányról a Telexriportbanszámolt be, a választás napját pedigvideóbanmutattuk be. A Szabad Európa mostarról ír, hogy a Területi Választási Bizottság (TVB) a választás megismétlését rendelte el, mivel olyan problémákat azonosítottak, amelyek megingathatják a választás hitelességét."A jogszabálysértések mértéke a választás eredményét döntő mértékben befolyásolhatta"- áll a TVB-határozatban, amelyben megsemmisítik a korábbi szavazás eredményét, és ki is tűzik a következő választás időpontját november 2-re.Az 5-i időközin összesen 70 jelölt indult a polgármesteri és képviselői posztokra, győztesként azonban az eddig is regnálóVavrik Géza került ki, aki a szavazatok 39,5 százalékát szerezte az Országos Roma Felemelkedésért Misszió Egyesület (ORFME) színeiben.A választási bizottság határozata szerint fellebbezést nyújtottak be, melyhez fotós és videós bizonyítékokat is csatoltak. Ezek fényében megállapították, hogyaz "ezekben felismerhető jogszabálysértések alkalmasak arra, hogy a demokráciába és a választási eljárásba vetett bizalmat megingassák, azok módja és mértéke döntően befolyásolhatta a választás eredményét".A jogszabálysértések részletei felől a Nemzeti Választási Irodánál írásban érdeklődtünk.A választás napjáról készült riportunkat alább nézheti meg:
|
Választási csalásra gyanakodnak, megint meg kell ismételni a választást Tiszaburán, ahol legutóbb 70 jelölt indult
|
Komoly jogszabálysértéseket találtak, amiért novemberben új választást írtak ki.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/14/tiszabura-idokozi-valasztas-ismetles-teruleti-valasztasi-bizottsag
|
2025-10-14 09:09:14
| true
| null | null |
Telex
|
A tavalyi év költségeinek elszámolását elemző friss zárszámadás külön szót ejt a Nemzeti Oltóanyaggyár és Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár megvalósításáról. Ám a debreceni gyárban megvalósulandó beruházások vagy beszerzések felsorolása helyett egészen más dolgok szerepelnek ott, ahol azt listázzák, hogy a 2024-re szánt 16,16 milliárd forint mi mindenre ment el. Pedig - mint írják - "a Nemzeti Oltóanyaggyár és Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár megvalósítása fejezeti kezelésű előirányzat a gyárral kapcsolatos feladatok finanszírozására biztosított fedezetet".Ennek ellenére 2024-ben egy forint sem ment a debreceni oltóanyaggyárra, mégis elfogyott év végére a 16,16 milliárd forint. A következő megoszlásban irányították át a pénzt:3,9 milliárd forintot csoportosítottak át a Gazdaságvédelmi Alapba,12,1 milliárdot pedig a "Nem állami felsőoktatási intézmények támogatására".Ez utóbbi öszeget ötfelé osztották, mégpedig a következőképpen:6 milliárd forintot a Közfeladatot Ellátó Közérdekű Vagyonkezelő Alapítvány (KEKVA) részére, valamint az egyházak által fenntartott felsőoktatási intézmények közfeladat-finanszírozási valorizációjára (infláció miatti értékhelyreállítására);2,65 milliárd forintot a Debreceni Egyetem Autóipari Központ egyes oktatási és innovációs fejlesztéseire;3,2 milliárd forintot a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus által vezetett Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) 2030-ig tartó stratégiai céljainak megvalósítására;100 millió forintot diákotthonoknak, illetve fenntartóiknak a költségvetési támogatások nyújtásával kapcsolatos lebonyolítói feladatokra;151,5 millió forintot a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár részére a Zsil utcai ingatlan bérleti díjához, az intézmény működtetéséhez, szakmai feladatainak ellátásához és az EKEIDR rendszer bevezetésével kapcsolatos szolgáltatások díjának biztosítására.Tehát itt a válasz Tóth Bertalan kérdéséreA Nemzeti Oltóanyaggyárat az Orbán-kormány 2021 februárjában nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá. Szeptember 5-én le is tették az alapkövet, az ünnepségen pedig az akkori miniszter, Palkovics László úgy fogalmazott, hogy évente több mint húszmillió, különböző technológiával készülő vakcinát gyártanak majd az üzemben. A beruházás költségei azóta folyamatosan nőttek: 7,4 milliárdról indult, aztán 9,3 milliárdra emelték a ráfordítási keretet majd újabb 2,2 milliárd forint segítségével 11,5 milliárd forintra emelkedett az EU alapjainak köszönhetően, miközben nyilvánvalóvá vált, hogy a kivitelezés elakadt.Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési képviselője 2025 áprilisában Hankó Balázs innovációért felelős miniszternél arról érdeklődött, mire fordítják a költségvetési törvényben elkülönített 16,16 milliárd forintot? Választ nem kapott, ám a zárszámadás megadja a választ, mire ment el a Nemzeti Oltóanyaggyárra szánt közpénz.Mindeközben annyi történt, hogy elkészült a Pilot üzem (kutató középüzem), valamint Gyógyszerésztudományi Kar új épülete egy kapszulázó-tablettázó üzemmel és laborokkal.Lapunk korábban arról írt, hogy noha az Oltóanyaggyár Zrt. nem termel, 2025-ben már a harmadik vezérigazgatót nevezték ki az élére, miközben az Opten nyilvános adatai szerint év elejétől az ingatlanfejlesztés lett a fő tevékenységük.2023-ban - úgy, hogy még nem is működött - a cég 191 millió forintos nyereséggel zárta az évet, 2024-ben jóval kevesebbel, 54,4 millióval. A nem-üzemelés ellenére a dolgozók létszáma folyamatosan nő: 2021-ben 12, 2022-ben 22, 2023-ban 35, 2024-ben pedig már 49 fő dolgozott a fantomgyárban. Így nem csoda, ha személyi ráfordításokra a 2023-as 767,2 millió után tavaly már 914 millió forintot költöttek. Az is a tavalyi cégbeszámolóból derül ki, hogy az üzemeléstől még igen messze álló gyár vezető tisztségviselőinek 2024-ben 68,4 millió forint, míg a felügyelő bizottság tagjainak fizetett tiszteletdíj 12,3 millió forint volt.Egyébként a 2025-ös költségvetésben a befejezendő nagy értékű beruházások között nem szerepel a Nemzeti Oltóanyaggyár átadása, sem a Kulturális és Innovációs Minisztérium tervezett tételei között sem.Pedig a 2025. évi tervezett költségekből csaknem 770 milliárd forintot fordít a kormány jövőre befejezésre váró projektek támogatására, aminek köszönhetően közel 500 beruházást akarnak átadni vagy lezárni, melyek összköltsége a 4 200 milliárd forintot is meghaladja majd.
|
Másra költötték a Nemzeti Oltóanyaggyárra szánt milliárdokat
|
A 2024-es zárszámadás azt írja, hogy a még mindig nem üzemelő Nemzeti Oltóanyaggyárra szánt jelentős összeget teljesen másra költötték el.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/masra-koltottek-a-nemzeti-oltoanyaggyarra-szant-milliardokat.html
|
2025-10-17 09:59:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Eddig még nem látott események szemtanúja lehetett, aki csütörtök este megállt bámészkodni a Marczibányi téri sportcentrumnál a II. kerületben: éppen kiköltöztettek egy NER-es céget az ingatlanból. A parkoló sorompójához már kupacba gyűjtötték bentről a holmit, mint egy lomtalanításnál: lestrapált székek, fotelek és asztalok, mikrohullámú sütő és hűtőgép várta, hogy történjen velük valami. Az egyik dobozban felbukkant a falióra, ami évekig mutatta az időt a sportolóknak. Szép lassan betolatott a költöztető kisteherautó is, néhány óra és nyoma sem marad annak, hogy évekig itt működött egy NER-es cég.A kapura kiragasztott papírról bárki megtudhatja, hogy mi történik:"Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzat 2025. október 15-én a Marczibányi Sportcentrum Kft.-től, mint volt bérlőtől visszavette az ingatlant, melyet követően az átadásra került az önkormányzati tulajdonú II. Kerület Sport és Szabadidősport Kft. részére."Egy hete még semmi nem utalt arra, hogy itt költözés lesz. A műfüves focipályákon egymást követték a haveri alapon szerveződő meccsek, mellette kicsik és nagyok próbáltak megtanulni teniszezni, az épületben pedig fiatal recepciós lányoknál lehetett rendezni a számlát. Most semmi mozgás, néhányan kocognak, meccs nincs, a teniszhálókat pedig már leszerelték. A lelátót lezárták annak életveszélyes állapota miatt, nemrég még szülők nézték innen, hogyan fejlődik a csemetéjük a kiválasztott sportágban.Csodás környezetEgy hét alatt azonban sok minden történt. Október 8-án egy molinót rakott ki Őrsi Gergely (2024-ben lépett ki az MSZP-ből) II. kerületi polgármester a Marczibányi téri sportcentrum kerítésére, amivel a létesítmény bojkottjára szólította fel az embereket.Adja vissza az Magyar Nemzeti Bank (MNB) és hálózata a Marczibányi téri sportcentrumot, és fizesse meg a tartozását a II. kerületiek felé! A hírekből jól ismert MNB-alapítványokhoz köthető cég díjfizetés nélkül használja a Marczibányi téri sportcentrum közcélú sportpályáit. Bérleti díjat nem fizetett, több száz millió forinttal tartoznak a II. kerületnek, amit nem akarnak kifizetni, és a területet sem adják vissza. Kérem, ne gazdagítsa a hálózatot! Bojkottálja a sportpálya használatát!- volt olvasható a molinón.Hatalmas és értékes területről van szó a II. kerület kiemelt övezetében: 11 500 négyzetméter, közvetlenül a Millenáris szomszédságában, a Mammut Bevásárlóközpont közelében. A saját oldalán található bemutatkozása szerint a sportcentrumban csodás környezetben, gyönyörű, igényesen kivitelezett létesítményben nyílik lehetőség műfüves focipályák, salakos és keményborítású teniszpályák, multifunkcionális pálya bérlésére. Ezen felül tartalmasan tölthetik el szabadidejüket az emberek a parkban, a futópályán, a játszótéren, a fitness termekben, vagy a wellness részlegben.A leírás nem igazán felel meg a valóságnak. A focipálya valóban kifogástalan, de a többi része erősen leharcolt, ennek ellenére politikusok és ismert vállalkozók is gyakran jártak ide mozogni. Őrsi Gergely akciója váratlanul hamar célba talált, október 15-én bejelentette a Marczibányi Sportcentrum Kft., hogy a társaság befejezte a működését, de a teljesített befizetéseket mindenkinek visszaadják. A polgármester szerint a visszavétel során derült ki, hogy nemcsak a vállalt fejlesztéseket nem végezték el, hanem a centrum biztonságos üzemeltetéséhez szükséges alapvető feltételek is hiányoznak.Kollégáink már ma elkezdenek dolgozni az élet- és balesetveszély elhárításán az érintett területeken, illetve ahol ez több időt vesz igénybe, ott le kell zárnunk a sportcentrumot. A focipálya és futópálya használható lesz, de sajnos több pálya és a sportcentrum épületének egy része nem felel meg a biztonságos használat előfeltételeinek. Az átvétel idején látottak alapján felmerül a gondatlan veszélyeztetés gyanúja, ami miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést teszünk- írta ki a Facebookra Őrsi Gergely.A Marczibányi Sportcentrum Kft. beszámolóit átnézve egyértelmű: nem ebből a cégből gazdagodott meg a NER. Az elmúlt években kivétel nélkül mindig veszteségesen működtek, a 70 millió és 160 millió forint közötti éves bevételekből 30 millió és 100 millió forint közötti éves veszteségek jöttek össze, miközben a saját tőke mínusz 70 millió forintra süllyedt.Eleve szokatlan, hogy egy sportcentrumnak egy magántőkealap a tulajdonosa, az említett Marczibányi Sportcentrum Kft. ugyanis a Közép-Európa III. Magántőkealaphoz tartozik. A magántőkealapok lényege, hogy a tulajdonosuk nem ismert, azt azonban tudni lehet, hogy ki kezelte a benne lévő vagyont: ez ebben az esetben a Matolcsy-körhöz köthető Quartz Alapkezelő. A Telex cikke szerint a Marczibányi Sportcentrum Kft. végső tulajdonosa az MNB-hez tartozó PADME Alapítvány.
|
Első alkalom: kirakták a NER szűrét az értékes budai területről
|
A II. kerület olyat csinált, amit eddig még senki: visszavette a területét egy NER-es cégtől.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/elso-alkalom-kiraktak-a-ner-szuret-az-ertekes-budai-teruletrol.html
|
2025-10-17 14:08:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
A költségvetésnek több mint egymilliárd forint kárt okozó, takarításra szakosodott bűnszervezet irányítója és társai letartóztatását rendelte el a Kaposvári Járásbíróság - tájékoztatta a NAV az MTI-t.A nyomozók egy olyan duplikált bűnszervezetet buktattak le, amely kettős céghálózat révén szinte az egész országot lefedve folytatta az illegális tevékenységét, s csaknem 500 alkalmazott feketebéres érintettségével, egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.A bűnszervezet szálait egy Pest megyei férfi fogta össze, aki két - egyenként többszintű - céghálózatot hozott létre és működtetett. A cégcsoport vezetőjeként ő volt a piramisok csúcsain lévő haszonhúzó cégek ügyvezetője. A takarításra szakosodott két bűnszervezet egymás tevékenységéről mit sem tudott, azonban a bűncselekmények elkövetésének módszerei mindkét esetben teljesen megegyeztek.A munkavállalókat a hálózatban alvállalkozóként szereplő cégekhez jelentették be, a valóságban azonban a két fő haszonhúzó cégtől kapták a fizetésüket és nekik dolgoztak. A cégek nem rendelkeztek a számlákon szereplő szolgáltatás megvalósításához szükséges eszközökkel és feltételekkel, a valótlan tartalmú számlák ellenértékét pedig átutalással teljesítették a bűnszervezet cégei számára. Onnan az összegek túlnyomó részét készpénzben felvették, kisebb részét pedig bukócégek felé utalták tovább, majd ezekhez a tételekhez végül bankautomatákból jutottak hozzá.A készpénzt többnyire a munkavállalók feketebérezésére használták: a takarítók általában a fizetésük hetven százalékát kapták meg utalással, a maradékot pedig borítékban, de előfordult, hogy a teljes összeget utóbbi módon juttatták el feléjük, míg a fennmaradt összegek a bűnszervezeti vezetőkhöz kerültek. A fiktív számlázási láncolat célja egyrészt a munkavállalók után keletkező járulékbevallási és fizetési kötelezettség részleges elkerülése volt, másrészt a fiktív számlákkal áfa-fizetési kötelezettségüket is jelentősen csökkentették.Egy nagyszabású akcióban a nyomozók 32 helyszínen kutattak és foglaltak le iratokat és elektronikai eszközöket, s összesen 18 embert hallgattak ki gyanúsítottként, közöttük a haszonhúzó társaságok irányító ügyvezetőjét és a bűnszervezeti tagokat. A bűnbanda fejét kommandósokkal fogták el; őt és három társát - mint bűnszervezeti irányítókat - őrizetbe vették, letartóztatásukat elrendelte a Kaposvári Járásbíróság.A nyomozók már az első napon mintegy 365 millió forint értékben foglaltak le készpénzt és értéktárgyakat, de ez az összeg folyamatosan növekszik a pénzügyi adatok beérkezésével. A gyanúsítottak ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt folyik az eljárás - olvasható a közleményben. (MTI)
|
Lehetséges egymilliárd forintot kilopni takarítócégekből?
|
A NAV szerint egy 500 főt foglalkoztató bűnszervezetnek sikerült.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/17/lehetseges-egymilliard-forintot-kilopni-takaritocegekbol
|
2025-10-17 09:44:40
| true
| null | null |
444
|
Az állami MVM Zöld Generáció Zrt. tavaly nyáron vett meg egy sor, napelemparkot üzemeltető céget. A vállalat szűkszavú közleményéből annyi derült ki, hogy "a megkötött szerződésekkel összesen 249 MWp beépített teljesítményű naperőmű" kerül az MVM Csoport tulajdonába. A 444 akkori információi szerint ez a méret igen nagynak és értékesnek tekinthető, "egy ekkora kapacitás nagyjából 400-450 hektárt foglalhat el, az ügylet értéke pedig nagyságrendileg 250 millió euró, vagyis jelenlegi árfolyamon majdnem 100 milliárd forint lehet" - írtuk.Arra, hogy pontosan mely cégeket és mennyiért vette meg az MVM Zöld Generáció, egyelőre nem kaptunk választ, viszont megnéztük az eddig beazonosított cégek beszámolóját, és kiderült, hogy a Tiborcz Istvánhoz különböző módokon köthető vállalkozásokösszesen legalább 23,6 milliárd forint nyereséggel zárták az állammal kötött üzletet.Az általunk beazonosított cégek közül a két legnagyobb az Innovolt és a Tatooine Solarpark. Mindkét cégnek fele részben tulajdonosa a Green Energy Investhor, ami a VálaszOnline korábbi cikke szerint a Tiborcz István köréhez köthető Central European Opportunity Magántőkealap tulajdonában van. Ezeken túl a gyürei napelempark mögött álló négy céget is megvette az MVM (Solar Engine, Finasys Solarpark, Napraforco-Operation és Békés Solar), ezen cégek tulajdonosai pedig Tiborcz korábbi üzlettársai.Az érintett napelemparkokat egyébként még 2017 környékén kezdte el összevásárolni Adnan Polat, az egyik leggazdagabb török, aki már akkor üzleti kapcsolatban állt Tiborcz Istvánnal. A Magyar Narancs írta meg 2017-ben, hogy a Polat által összevásárolt napelemparkok a miniszterelnök vejénél köthetnek ki, aki szintén akkoriban kezdett napelemes cégeket vásárolni. 2020 végén Polat aztán valóban megvált egy sor napelemes érdekeltségétől, melyek végül Tiborcz közelében landoltak. Ezekkel együtt tavaly már a Tiborcz István BDPST Csoportjának címére bejelentett, magántőkealapok által birtokolt cégek váltak a piac legnagyobb szereplőjévé a HVG összesítése szerint.A napelemparkokat tavaly az MVM-nek eladó cégek üzleti beszámolóiból az is kiderül, hogy mennyit kerestek azon, hogy üzleteltek az állammal. A "bejelentett részesedések értékesítéséből származó árfolyamnyereség" soron ugyanis fel kell tüntetniük, mennyi profitjuk származott cégeik értékesítéséből - ez tehát nem azt jelenti, hogy mennyit kaptak a cégekért, hanem azt, hogy mennyivel kaptak többet annál, mint amilyen értéken ők nyilvántartották könyveikben a vállalatokat.Ezek alapján a Green Energy Investhor 15,5 milliárd forintot kereshetett azon, hogy eladta az államnak az Innovoltban és a Tatooine-ban lévő, 50-50 százalékos tulajdonrészét.Az MVM mindkét céget teljes egészében megvásárolta. A Tatooine másik tulajdonosára még visszatérünk, az Innovolt másik felét pedig a Voyager Magántőkealap adta el (nem tudni, mennyit nyertek rajta, mert a magántőkealapok pénzügyi adatai nem nyilvánosak), ezt a Mol Vagyonkezelő tulajdonában lévő alapkezelő igazgatta.Főként ennek köszönhetően a Tiborczhoz köthető cég tavaly 16,4 milliárd profitot termelt, melyet a tulajdonosok szinte teljes egészében ki is vettek osztalékként (a Green Energy-ben a Tiborcz-féle tőkealap mellett Ritter Antal Ferenc 0,95 százalékos tulajdonos a cégben).A 15,5 milliárd forintos nyereség olyan, mintha az MVM évtizedekre előre kifizette volna a két cég várható profitját az eladóknak, akiknek így már nem kell a jövőbeli esetleges bizonytalanságokat és kockázatokat sem vállalniuk. Az elmúlt két évben ugyanis a Tatooine 1,2-1,2 milliárd forint profitot ért el, és 10 milliárdos hitelállománya volt 2024 végén. Az Innovolt pedig 2021 óta 3,8 milliárd veszteséget halmozott fel (egyszer volt nyereséges, 2023-ban, akkor 300 millióval), ami mellett 39 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkezett.Megkeresésünkre a Green Energy Investhor annyit válaszolt, hogy az Innovoltban és a Tatooine-ban meglévő üzletrészüket portfóliójuk átstrukturálása miatt értékesítették. A többi kérdésünkre nem válaszoltak, mondván, azok az információk nem nyilvánosak, és nem is akarják közölni velünk a részleteket.Az állami felvásárlás másik nagy nyertese az LPBF Holding volt, övék volt ugyanis a Tatooine másik 50 százaléka, melyen túl két másik napelemes céget is eladtak az államnak: a Napraforco-Operationt és a Finasys Solarparkot. A három társaság értékesítéséből származó nyeresége majdnem 7 milliárd forint volt az LBPF-nek.Az LBPF tulajdonosai fele-fele részben Dr. Mag Gusztáv ügyvéd mint bizalmi vagyonkezelő és a Coactor Kft. Ez utóbbi egy cégbírósági papír szerint a Tiborcz üzleti köréhez sorolt Figura Ferencé. A Finasysben tulajdonos volt még egy bizonyos Baji Bonita is, aki a kezdetektől benne van ebben a napelemes bizniszben, és a lakcíme megegyezik Figura Ferencével.Ezen túl a Solar Engine-t az a Sájer Gábor értékesítette az államnak, aki Tiborcz hírhedt közvilágítási cégének, az Eliosnak volt az ügyvezetője, ő 532 milliót keresett az üzleten. A Békés Solar pedig Dicső László Tiborcz-közeli üzletember birtokában volt, ő 595 millió forinttal lett gazdagabb az MVM-mel kötött üzlet után. Ezek a nyereségek is azt jelentik, hogy mintegy tíz-tizenöt évnyi remélt profitot vághattak zsebre - az üzemeltetés kockázata nélkül.Rövid időn belül ez a napelemes felvásárlás volt a második olyan üzlet, melyben az állam Tiborcz közeléből vásárolt fel nagy projekteket. Az emlékezetes 600 milliárd forintos irodaház-biznisznek része volt a Tiborczhoz köthető egyik magántőkealap is, a Dürer Park beruházás révén.Érdeklődtünk az MVM Zöld Generációnál is a vásárlások részleteiről, de választ nem kaptunk. Írtunk a BDPST-nek is, hogy megkérdezzük, Tiborcz István részt vesz-e a Green Energyvel kapcsolatos döntéshozatalban, de válasz helyett ismét elküldték júliusi levelüket, melyben azt írták: többé nem kívánnak reagálni a 444-nek.
|
Több tízmilliárdot kereshetett a Tiborcz Istvánhoz köthető kör azon, hogy az állam napelemparkot vett tőlük
|
A nyereség több évnyi profitnak felel meg.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/16/tobb-tizmilliardot-kereshetett-a-tiborcz-istvanhoz-kotheto-kor-azon-hogy-az-allam-napelemparkot-vett-toluk
|
2025-10-16 05:59:41
| true
| null | null |
444
|
Súlyos visszásságokat, furán kifizetett prémiumokat, ötcsillagos hotelben bérelt parkolóhelyeket, túlárazott installációt és még kampányfinanszírozási gyanút is említ az a vizsgálóbizottsági jelentés, ami a főváros jelenleg már felszámolás alatt álló turisztikai, kulturális és városmarketing-feladatait ellátó cégéről, a Budapest Brandről készült. Arészletes, nyolc hónapig készülő jelentésthétfőn hozták nyilvánosságra.A cég egyetlen korábbi vezérigazgatója, Faix Csaba a vizsgálóbizottság üléseire nem ment el, de a felmerült visszásságok egy részére tételesen reagált. Karácsonyék azt írták a jelentésről, hogy "sok hónapnyi munka után is csak feltételes módban vagy sejtetésekkel sikerült megfogalmazni többnyire megtévesztő állításokat". Szerintük a vizsgálati "eredmények" egy része valójában a hatályos magyar jogszabályokkal áll vitában.A Budapest Brand (BB) körül a tavaly októberben megalakult új Fővárosi Közgyűlés pörgette fel az eseményeket, sőt rövid idő alattde facto már be is szántottáka céget. Karácsony Gergelyék, illetve a Fővárosi Közgyűlés 2020-ban két másik cég összegyúrásából hozták létre a BB-t, ami feladatul kapta többek között a turizmusfejlesztést, a városmarketinget, az arculatépítést és a kulturális rendezvények szervezését is.Az új közgyűlés többsége szerint a jelenlegi pénzügyi helyzetben már nem fért bele a cég költségvetési támogatása: Vitézy Dávidék javaslatára a BB támogatását 2025-re lenullázták, a felszabadult pénzt például útfelújításokra, beruházások tervezésére csoportosították át. A Budapest Brandcsapata nagy részétől év elején kénytelen volt megválni, távozott a vezérigazgató is. A fővárosi képviselők többsége viszont közelebbről is rá akart nézni a cég tevékenységére.Vizsgálóbizottságot hoztak létre, az ő munkájuk eredménye lett 8 hónap alattegy 128 oldalas jelentés, több tucat megállapítással, javaslattal.A Budapest Brandet és elődjeit (a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ és a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft.), illetve a fővárosi reklámfelületek hasznosításáról szóló szerződéseket vizsgáló bizottságot februárban hozta létre a Fővárosi Közgyűlés. Az eredeti javaslatot erről a tiszás Barna Judit nyújtotta be. A 11 fős, a fővárosi képviselőkből és külsős tagokból álló bizottságot Gál József (Podmaniczky Mozgalom) vezeti elnökként, alelnöke a fideszes Böjthe Péter.A most elkészült jelentésből Gál Józsefa főbb megállapításokat emelte ki. Szerinte súlyos visszásságokat tártak fel a Budapest Brand működésében. A jelentés alapján kifogásolta a főpolgármester által a BB vezetőinek visszamenőleg odaítélt és kifizetett prémiumokat. "Jellemző volt, hogy az éves prémium célkitűzéseket nem az év elején, előre meghatározott követelmények alapján, hanem az adott év novemberében vagy decemberében, visszamenőleg fogadták el" - írták. Faix Csaba vezérigazgató 3 évre összesen több mint bruttó 23, Bakó Ágnes vezérigazgató-helyettes bruttó 21, míg Kovács Gábor vezérigazgató-helyettes bruttó 5,7 millió forint prémiumot kapott.Gál kiemelte a jelentésből a "közpénzből folytatott luxusparkolást" is: azt állítják, hogy a cég vezérigazgatója és helyettese egy év alatt 3,3 milliót költött a Városházához közeli, ötcsillagos Kempinski Hotel mélygarázsában két autó parkolására. Itt fel is merült a vizsgálóbizottság részéről, hogy nézzék meg az összes fővárosi cég parkolási szerződéseit, a Városháza székhelyű vállalatoknak pedig tiltsák meg e költségek elszámolását.Gál József arra is felhívta a figyelmet, hogy egy állítólagos kampányfinanszírozási gyanú is felmerült. A jelentés szerint a tavalyi kampányban a Budapest Brand és a főpolgármester ugyanazzal a "plusz 5 év a budapestieknek" szlogennel kommunikált, illetve kampányolt. A vizsgálóbizottság vezetője bejelentette, hogy feljelentést is tesznek, mert "valószínűsíthető, hogy a Városházán kialakított Pop-up Park P, A, R, K, O, L, Ó betűkből álló installációját túlárazták és túlértékelték".Gál József emellett közbeszerzési szabálytalanságok gyanújáról írt, bejelentést tesznek a Közbeszerzési Hatóságnál a Budapest Brand 3 tanácsadói szerződése kapcsán "egybeszámítási jogsértés" gyanúja miatt.A jelentés több ponton kifogásolta a cég felügyelőbizottságának létszámát és összetételét is, de azt is állítják, hogy 2023-ban azért volt több mint 220 milliós eredménye a BB-nek, mert túlfinanszírozták. Emellett a jelentés szerint kisebb-nagyobb hiányosságok miatt többször is okoztak többletfinanszírozási kényszert az önkormányzatnak. Szóvá tették, hogy a külsős szolgáltatásokra (raktározás, logisztika stb.) költött pénzek aránytalanul magasnak tűnnek. Szerintük a BB olyan feladatokra is külsős céget keresett, amit a Főpolgármesteri Hivatal és egységei is meg tudtak volna csinálni.A jelentésben sokszor előkerült Faix Csaba neve, aki a cég kicsit több mint négyéves működése alatt végig vezérigazgatóként dolgozott. Bár a vizsgálóbizottság üléseire többszöri hívásra sem ment el, a kész jelentés főbb állításaival megkerestük. Faix tételesen reagált a kiemelt megállapításokra.A prémiumokról azt írta, hogy azt minden fővárosi cégvezető ugyanolyan rend szerint kaphat, a részletekről pedig mindig a munkáltató dönt. "Ezekről vezető tisztségviselőként sem döntési, sem befolyásolási jogom nem volt. A prémiumban rögzített feladatokat ténylegesen teljesítettem, így a prémiumjogosultságom a jogszabályi feltételeknek megfelelt" - írta.A Kempinskiben bérelt parkolóhelyek Faix szerint könnyen magyarázhatók, azokat nem egyéni igény miatt tartották fenn. A BB székhelye a Városházán van, az ott található parkolót évekig ingyen használhatták, de tavaly március végén a hivatal hirtelen visszavonta az engedélyeket, ezért meg kellett oldaniuk két autó parkolását. "Természetesen, a beszerzési szabályzatunknak megfelelően az üzemeltetési és beszerzési kollégáim megvizsgálták és kértek is be ajánlatokat a környező parkolási lehetőségekről, de ezeket az alátámasztó dokumentumokat nem kérte ki a bizottság. Az összességében a legelelőnyösebb ajánlatot választottuk, amelyet akkor a Kempinski adott" - írta Faix. Szerinte a parkolóhelyek bérlése nem luxuskiadás, hanem működési szükséglet volt. Azt ő sem tudja, hogy a Budapest Brand miért nem kapott a Városházán térítésmentes parkolási lehetőséget.A korábbi vezérigazgató reagált arra is, hogy a tavalyi önkormányzati kampányban ugyanazzal a "plusz öt évet a budapestieknek" szlogennel kommunikáltak, mint Karácsony Gergely kampánya. Faix Csaba szerint a Budapest Brand keretszerződése alapján közreműködik az "életminőséget és életesélyt javító lehetőségek megteremtésében", és ezek kommunikációjában is. "Erre hivatkozással kapta meg a Társaság a Főpolgármesteri Hivatal ajánlatkérését az Egészséges Budapest programot népszerűsítő kampányhoz, melynek koordinációját a Főjegyzői Iroda látta el" - írta.A túlárazottnak minősített, feljelentést is eredményező P A R K O L Ó felirattal kapcsolatban szerinte fontos, hogy nem csak 7 darab betűt vásároltak. "Kreatív koncepció, tervezés, gyártás, szállítás, közterületi installálás biztonságos módon, villanyszerelés, talajcsere, növénytelepítés, az O-L-Ó betűk ledöntése után pedig azok újrainstallálása és paddá alakítása" - indokolt.A jelentésben szerepel, hogy 2023-ban a cégnek hasonlóság miatt három szerződést egybe kellett volna vonnia, majd így közbeszerzést kiírni rá. Javasolják, hogy a főváros tegyen bejelentést az Integritás Hatóságnál a közbeszerzési szabályok megsértése miatt. A végül megkötött tanácsadói szerződéseknél egyébként előkerült például a Márki-Zay Péter kampányában dolgozó Zaránd Péter is.Faix szerint ebben az ügyben téves következtetésre jutott a bizottság, mivel a három vizsgált tanácsadói szerződés esetében nem volt indokolt azok egybeszámítása. "A Budapest Brand a szerződések megkötésekor a hatályos, közbeszerzésekről szóló törvénynek megfelelően járt el. Ugyanis az egyértelműen kimondja, hogy »az uniós értékhatárt el nem érő olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges tanácsadói tevékenység végzésére irányul« - közbeszerzési eljárás lefolytatása nem kötelező" - indokolt."A politikai vizsgálóbizottság jelentéstervezete sok hónapnyi munka után isfeltételes módban vagy sejtetésekkel (»felmerül«, »vizsgálni szükséges« stb.) fogalmaz meg egyébként többnyire megtévesztő állításokat - írta a Főpolgármesteri Hivatal, miután őket is megkerestük, hogy reagáljanak a jelentésből kiemelt fontosabb megállapításokra.- Mindezt az »eredményt« több millió forint közpénz ráfordítása árán érte el a politikai testület, ezt érdemes összevetni a vizsgálati »eredményekkel«, amelyek egy része valójában a hatályos magyar jogszabályokkal áll vitában"- írták. A konkrét, a jelentésből kiemelt megállapításokra is reagált a Főpolgármesteri Hivatal: a prémiumok kifizetéséről annyit közöltek, hogy "a fővárosi cégek prémiumszabályozása a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik"."Hogy Budapesten a születéskor várható élettartam mintegy 5 évvel kevesebb más európai nagyvárosokhoz képest, az nem egy politikai szlogen, vagy vélemény, hanem adat" - írták arról, hogy Karácsony Gergely a tavalyi kampányban ugyanazt a "plusz öt év a budapestieknek" szlogent használta, mint amivel a Budapest Brand kommunikált a szűrőbuszokról. A főváros vezetése szerint az a legfontosabb, hogy 6455 embernek segített az elvégzett 21 856 szűrővizsgálat. "Több esetben életmentőnek bizonyult a szűrés, mindezek alapján a főváros a szűrőprogramok folytatásán dolgozik."A jelentés által kifogásolt három tanácsadói szerződés a Főpolgármesteri Hivatal szerint a Budapest 150. születésnapjára szervezett programsorozat előkészítéséhez, lebonyolításához kellett. "A jogszabályoknak megfelelőenbeszerzett, egymástól elkülönülő feladatokat ellátó szakmai munkáról van szó - írták. - A bizottság, annak elnöke oda és ahhoz fordul, ahová akar, minden olyan lépés, ami nem a politikai előítéletek, vagy lejárató szándékok, hanem a tények és a jogszabályok alapján ítéli meg az elvégzett munkát, helyes" - közölték arról, hogy jelentés szerint a fővárosnak a szerződések miatt bejelentést kellene tennie az Integritás Hatóságnál a közbeszerzési szabályok megsértése miatt.A Budapest Brandet vizsgáló bizottság megbízása jelen állás szerint október végéig szól, az elkészült jelentést ekkor viszik majd be a Fővárosi Közgyűlés elé is. A jelentés részleteiről - amiteljes terjedelmében itt olvasható- a bizottság következő, csütörtöki ülésén vitáznak majd a képviselők.
|
Karácsonyék szerint a vádat is csak feltétes módban fogalmazta meg ellenük a vizsgálóbizottság
|
Nyolc hónapon át, szerződésről szerződésre nézte át a felszámolás alatt álló Budapest Brandet egy 11 fős bizottság. Túlárazásról és furán kifizetett prémiumokról írtak. A volt vezérigazgató részletesen reagált főbb állításaikra, a főpolgármester szerint pedig a „politikai vizsgálóbizottság” megállapításai a jogszabályokkal állnak vitában.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/15/budapest-brand-vizsgalo-bizottsag-faix-csaba-jelentes-javaslatok-fovarosi-kozgyules
|
2025-10-15 10:20:26
| true
| null | null |
Telex
|
A megállapodás tárgya az ipari szennyvíztisztító műtárgycsoport és a tisztított szennyvizet továbbtisztító létesítmény megvalósítása, valamint a meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitáshelyreállításának tervezési és kivitelezési munkái.A projekt értéke nettó 23,2 milliárd forint.A beruházás Debrecen ipari és környezetvédelmi infrastruktúrájának fejlesztését szolgálja, és újabb nagyszabású megbízást jelent a Mészáros-csoport számára.Az Opus Global árfolyama ma stagnál, míg idén 16,4 százalékot emelkedett
|
23 milliárd forintos közbeszerzésen nyert a Mészáros és Mészáros
|
Infrastrukturális fejlesztésre.
| null | 1
|
https://www.portfolio.hu/uzlet/20251017/23-milliard-forintos-kozbeszerzesen-nyert-a-meszaros-es-meszaros-794016
|
2025-10-17 15:24:00
| true
| null | null |
Portfolio
|
Mészáros Lőrinc ősszel sem tétlenkedik, a felcsúti milliárdos cégbirodalmával szinte mindig történik valami. A Cégközlöny dokumentumait átnézve rendre kiderül: Orbán Viktor kormányfő barátja soha nem maradéktalanul elégedett a vállalati hálójával, ezért mindig kicsit újraszövi a szálakat. Ez annyit jelent, hogy a társaságai:egyesülnek és beolvadnak,vagy megszűnnek.A sok új entitás, valamint a folyamatos egyesülések és beolvadások miatt gyakorlatilag követhetetlen, hogy éppen hány cége van Mészáros Lőrincnek. Az biztos, hogy legalább 300-400 érdekeltsége lehet. A Cégközlöny október 16-i számából például egy újabb érdekes változás derült ki. Szeptember 29-én született meg a döntés a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. és a GTVF Acélszerkezetgyártó Kft. egyesüléséről. Az egyesülés napja hivatalosan december 31-e lesz, akkor olvad be a GTVF Kft. a zrt.-be, annak általános jogutódjaként működik tovább. A beolvadás oka nem ismert, alapvetően egy kulcsfontosságú leánycég egyesül az anyacégével.A Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. július 1-e óta működik már zrt. formájában. Kevésbé közismert, hogy öt éve a tápiószelei Ganz-gyár is a Mészáros-birodalomnál kötött ki. Még 2020 nyarán döntött úgy az Orbán-kormány, hogy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánítja az indiai hátterű CG Electric Systems Hungaryt, vagyis a Ganz Villamossági Művek (itt készült a világ első transzformátora 1885-ben) jogutódját. A Ganz-gyár 2006 és 2020 között állt indiai tulajdonban, de bekopogott a csőd, hiszen csak 1,5 milliárd forint bevétel jött össze, ellenben a 6,3 milliárd forintos veszteséggel kellett kezdeni valamit.Egy kis támogatásBarna Zsolt lett az új tulajdonos 2020 nyarán, aki például a Mészáros Lőrinc köré kiépült magyar óriásbank, a MBH elnök-vezérigazgatója. Később két tőkealap is beszállt a Ganz Kft.-be: a felcsúti vállalkozóhoz köthető Status Property és Prime Property együttesen 70 százalékos tulajdonos lett. A Status Property a Status Capital Zrt. által kezelt magántőkealap, a zrt. Mészáros Lőrinc tulajdona. A Prime Property pénzeit pedig a felcsúti milliárdos egyik ügyvédjéhez, Kertész Józsefhez tartozó Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. terelgeti.Kicsit a kormány is besegített: 1,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak a kormány Gyármentő Programjából, ebből is finanszírozták a transzformátorgyár és forgógépgyár épületszigetelését. Annyira jól sikerült a gyár megmentése, hogy hamar leánycégük is lett: 2023 novemberében kezdődött a termelés a Ganz Metal Works Kft. üzemében, ahol a transzformátorokhoz szükséges külső acélszerkezeteket gyártják. Tavaly márciusban új nevet kapott a társaság, már GTVF Acélszerkezetgyártó Kft. néven tagozódtak bele a Mészáros-birodalomba. Idén szilveszterre azonban beolvadnak az anyacégbe. Az egyik legnagyobb megrendelő természetesen a magyar állam: gyártottak már transzformátort a Mavir Zrt. kerepesi és gödi állomására is.Nem mindig tartják be a szabályokat. Lapunk írta meg, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 500 ezer forintra bírságolta a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft.-t, mert jogerős engedély nélkül kezdte meg egy kiserőmű kivitelezését. Ez az összeg nem fogja bedönteni a társaságot: 2024-ben 45,3 milliárd forint lett az árbevétel, a nyereség pedig 7,4 milliárd forintot ért el. Ebből mintegy 3 millió euró – jelenlegi árfolyamon körülbelül 1,1 milliárd forint – osztalékot fizettek ki. A tápiószelei gyárhoz továbbra is ömlik a közpénz: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július végén beszélt arról, hogy a vállalat új üzemcsarnokot épít és berendezéseket szerez be Tápiószelén 21 milliárd forintnyi értékben, amihez az állam hatmilliárd forint támogatást ad.
|
Ember nem tudja követni, hány cége van Mészáros Lőrincnek
|
A leggazdagabb magyar céghálója állandó mozgásban van.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/ember-nem-tudja-kovetni-hany-cege-van-meszaros-lorincnek.html
|
2025-10-20 11:51:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Másfél milliárd forint áfát csalt el egy kínai-mongol-magyar bűnelkövetői kör, ami egy összehangolt európai nyomozás keretében akadt horogra Magyarországon - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhatóság szerdán az MTI-vel. A csoport által behozott, áfacsalt termékek a budapesti kínai piac boltjaiban kötöttek ki.A közlemény szerint egyes Kínához köthető szervezett bűnözői körök jelentős mértékű áfacsalással és vámelkerüléssel próbálnak bejutni az uniós piacra, ami ellen az Európai Ügyészség (EPPO) és Európai Unió (EU) bűnüldöző szervei évek óta próbálnak fellépni. Az EPPO 14 tagállamot érintető nyomozása során kiderült, hogya bűnszervezet hatalmas mennyiségű textilt, cipőt, elektromos rollert, e-kerékpárt és egyéb árut importált illegálisan, amellyel hozzávetőleg 700 millió euró kárt okozott.A nemzetközi felderítéshez csatlakoztak a NAV nyomozói is, akik egy nagyszabású akció keretében 41 helyszínen csaptak le a bűnbanda tagjaira.A megalapozott gyanú szerint az elkövetők 2023-tól a Kínából származó árukat Magyarországon vámkezeltették, majd azt a látszatot keltették, hogy a termékeket az EU belső piacán, más tagországokban értékesítik. A szállítmányok azonban kizárólag papíron utaztak, valójában el sem hagyták az országot vagy csak látszólag értékesítették külföldön.A vámkezelést követően a bűnbanda a szállítmányokat egy szlovák telephelyre szállította, ahonnan az árut kisteherautókra rakodták, hamis fuvarokmányokkal vagy okmányok nélkül Magyarországra hozták, ezután a Kőbányai úton, a "Ganz piac" üzleteinek adták el a termékeket számla nélkül.A bűnszervezet irányítói, kínai, mongol és magyar állampolgárok, egymást között osztották meg a feladatokat: az évekig konspiráltan működő és hierarchikusan felépülő szervezetnek a legfelső vezetője kínai állampolgár volt, ő fogta össze a szervezet tevékenységét, tartotta a kapcsolatot az ázsiai vevőkkel, felügyelte az árumozgásokat.A pénzügyi nyomozók a bűnszervezet vezetőinek elfogása után kilenc, összesen 901 millió forintra becsült ingatlant vettek zár alá, 26 millió forint értékben járműveket, 130 millió forint értékben - nagyrészt külföldi valutában tartott - készpénzt foglaltak le, így több mint 1 milliárd forint kár térült meg a központi költségvetés számára.A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt folytatott nyomozás során a NAV munkatársai 12 gyanúsítottat hallgattak ki.A pénzügyőrök a bűnszervezet hat tagját őrizetbe vették, a Győri Járásbíróság elrendelte letartóztatásukat; elmarasztaló ítélet esetén az elkövetők 15 év szabadságvesztésre számíthatnak.
|
Kiderült, mitől ilyen olcsók a cuccok a Ganz piac kínai üzleteiben: 1,5 milliárdos áfacsalást leplezett le a NAV
|
Európai hatóságok évek óta próbálják lefülelni a papíron árukat utaztató bandákat, most a magyar nyomozók elkaptak egy kínai-mongol bandát.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/15/1-5-milliardos-afacsalas-kinai-mongol-bunelkovetoi-kor-nav
|
2025-10-15 10:00:57
| true
| null | null |
Telex
|
A Salgótarjáni Járási Ügyészség sikkasztás és csalás vétsége miatt emelt vádat egy 49 éves férfivel szemben, aki egy kelet-nógrádi város polgármestereként önkormányzati felhatalmazás nélkül, magáncélra használta egy közeli kistelepülés falubuszát - közölte az ügyészség.Bár az ügyészségi közleményben nem írják a férfi nevét, Bátonyterenye volt fideszes polgármesteréről, Nagy-Majdon Józsefről van szó. Az ügyészségi közlemény szerint a volt polgármester 2023. március 8-án - az önkormányzat felhatalmazása és engedélye nélkül - megegyezett egy közeli kistelepülés polgármesterével abban, hogy az két napra "térítésmentesen bérbe adja" a község falubuszát."A vádlott a kistelepülés polgármesterét tévedésbe ejtve magáncélra használta a falubuszt, azzal a németországi Leverkusenbe utazott egy focimeccsre. A vádlott az út során keletkezett üzemanyagköltségeket és autópálya-matricákat a városi önkormányzat által a hivatali járművek üzemeltetésére kiadott üzemanyagkártyákkal fedezte. Ezen cselekményével az általa vezetett város önkormányzatának 224.699.-Ft kárt, a közeli kistelepülésnek pedig 129.500.-Ft kárt okozott. A férfi utólag az általa vezetett városnak okozott kárt megtérítette" - olvasható a közleményben.A Salgótarjáni Járási Ügyészség a városvezetővel szemben kisebb értékre elkövetett sikkasztás, valamint kisebb kárt okozó csalás vétsége miatt emelt vádat. Vádiratában a volt polgármesterrel szemben büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban, tárgyalás mellőzésével felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására, valamint vagyonelkobzásra tett indítványt.
|
Felfüggesztett börtönt kér az ügyészség egy volt fideszes polgármesterre, aki magáncélból falubuszozott külföldi focimeccsre
|
A volt városvezető ellen kisebb értékre elkövetett sikkasztás, valamint kisebb kárt okozó csalás vétsége miatt emeltek vádat.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/16/felfuggesztett-bortont-ker-az-ugyeszseg-egy-volt-fideszes-polgarmesterre-aki-nagancelbol-falubuszozott-kulfoldi-focimeccsre
|
2025-10-16 09:08:35
| true
| null | null |
Telex
|
Október 15-én szerdán, több éves levelezés, jogi hercehurca, egy perindítás és egy molinózás után visszavette a II. kerület a tulajdonában lévő Marczibányi téri sportközpontot az azt 18 éve üzemeltető cégtől. A kerület még másfél éve mondta fel a komplexum bérleti szerződését, azóta próbálja birtokba venni a területet, erre végül most került sor -derül ki Őrsi Gergely Facebook-posztjából.Őrsi szerint a visszavétel során kiderült, hogy a bérlő nemcsak a korábban vállalt fejlesztéseket nem végezte el, de a központ biztonságos üzemeltetését sem tudta biztosítani. Posztja szerint a II. kerület munkatársai már szerdán elkezdtek dolgozni az élet- és balesetveszély elhárításán. Mivel ezt nem tudják mindenhol azonnal biztosítani, a sportközpont egy részét a következő időszakra lezárják.Őrsi posztja szerint a focipályát és a futópályát használni lehet majd, de a többi pályát és az épületek egy részét le kell zárniuk. Mivel szerintük a látott állapotok alapján felmerül a gondatlan veszélyeztetés gyanúja, ismeretlen tettes ellen feljelentést fognak tenni.Ezzel párhuzamosan a területet korábban üzemeltető cég isposztolt. Ők azt írták: "a Sportcentrum üzemeltetését a mai napon az önkormányzat visszavette. A társaság működését a mai nappal befejezte. Nem tudjuk, hogy önkormányzat, hogy kívánja megszervezni. A teljesített befizetéseket a Sportcentrum vissza fogja fizetni mindenkinek."A II. kerület központi részén található Marczibányi téri Sportközpontot a kerület akkori vezetése még 2007-ben adta bérbe egy akkor alapított, Marczibányi Sportcentrum Kft. nevű cégnek. A megállapodás értelmében a bérlő húsz évre nagyon kedvező, évi 3,1 millió forintos bérleti díjért kapta meg a területet, amiért cserébe több komoly fejlesztést, például egy uszoda és egy kutyafuttató felépítését vállalta.A cég a vállalt fejlesztések nagy részét nem valósította meg, és az önkormányzat állítása szerint egy idő után bérleti díjat sem fizetett. A fejlesztések elmaradását a cég azzal magyarázza, hogy az önkormányzat nem módosította az építési szabályokat, a kerület szerint ez azonban nonszensz, hiszen azokat akkor szokták módosítani, ha a tulajdonos benyújtja, pontosan mit és hogyan fejlesztene.2019-ben az ellenzéki Őrsi Gergely lett a kerület polgármestere, aki nem sokkal később tárgyalásokat kezdeményezett a céggel a sportközpont átadásáról. A cég ettől sokáig elzárkózott, mire 2024 elején az önkormányzat az elmaradó bérleti díjakra hivatkozva felmondta a szerződést, és pert indított.A helyzetet bonyolítja, hogy a Marczibányi Sportcentrum Kft. korábbi tulajdonosa, Kovács Attila időközben meghalt, a cég pedig átkerült az MNB régi vezetéséhez közeli Közép-Európa III. Magántőkealaphoz. A magántőkealapok lényege, hogy a tulajdonosuk nem ismert, azt azonban tudni lehet, hogy ki kezeli a benne lévő vagyont: ez ebben az esetben a Matolcsy Ádámhoz köthető Quartz Alapkezelő.Az ügy idén ősszel eszkalálódott, a kerület ugyanis szeptemberben előszöra sajtón keresztül próbált nyomást gyakorolni a cégre, majd októberben egy molinót helyezett ki a sportközpont bejáratához. Ezenarra szólította fela vendégeket, hogy ne gazdagítsák a területet bérlő céget és bojkottálják a sportközpontot.Őrsi Gergely egy keddi háttérbeszélgetésen arról számolt be, hogy a cég vezetése a molinó kihelyezése után közölte, mégis átadná a területet. Elmondása szerint a cégtől ugyanakkor azt jelezték, hogy ezért cserébe a kerület velük szemben megfogalmazott követeléseinek elengedését kérik - amibe a kerület nem ment bele.Az önkormányzat ugyanis a ki nem fizetett bérleti díjak és azok elmaradt kamatai miatt 226 millió forintot követel a cégtől. Ezen felül a szerződésben rögzített, de nem teljesített fejlesztések - uszoda, park, kutyafuttató építése - árát is követelik, amelyek közül Őrsi Gergely szerint mai értéken csak az uszoda milliárdos tétel lehet. Ezeket a követeléseket próbálják per útján rendezni.Őrsi Gergely szerint a cég azzal a furcsa kéréssel is előállt, hogy az önkormányzat vegye át az általuk korábban megkötött szerződéseket. A cég az önkormányzat tájékoztatása szerint többször felszólításuk ellenére sem árult el nekik, kivel állnak szerződésben, ezért arra kérnek minden érintettet, hogy az erre megadott email-címen jelentkezzen.Őrsi Gergely az átvétel előtt egy háttérbeszélgetésen azt mondta: ha nem kapják meg a szerződéseket, előállhat olyan helyzet, amiben:"idejön valamelyik intézményből a Mókus csoport, és az megkérdezzük majd tőlük, hogy »és ti kik vagytok?«, ők pedig elmondják majd, hogy bérleti szerződésük van."A II. kerület hosszú távon külön céget akar majd alapítani a terület fejlesztésére és üzemeltetése, rövid távon azonban a már meglévő, sporttal és kultúrával foglalkozó cégeinek adja majd át a feladatokat. Őrsi elmondása szerint azoknak, akik a Marczibányi Sportcentrum Kft.-vel állnak szerződésben, a kerület cégeivel új szerződést kell majd kötni, közülük a jóhiszemű szereplőknek pedig kedvezményeket biztosítanak majd.Az önkormányzat egyébként közösségi egyeztetéssel találná ki, hogy mit kezdenek a sportközpont területével, vagyis megkérdeznék a környéken élőket, és az ő javaslataik alapján dolgoznak majd ki terveket. Őrsi Gergely szerint az biztos, hogy a mostani parkoló egy részét megszüntetnék, és - mivel egy uszodát már építettek a kerületben - uszodát nem építenének, de a részletekről a helyiek dönthetnek majd.
|
18 év után visszavette a II. kerület a Marczibányi téri sportközpontot, Őrsi szerint életveszélyes állapotokat találtak
|
Átadta az MNB-hez köthető bérlő a II. kerületnek a még 2007-ben kivett sportközpontot, de nem mondták el, kivel szerződtek, így az önkormányzat nem tudja, kit mi alapján kell beengedni.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/15/marczibanyi-teri-sportcentrum-orsi-gergely-atvetel-ii-kerulet
|
2025-10-15 16:52:20
| true
| null | null |
Telex
|
Csütörtökön mérsékelt érdeklődés mellett megnyitott a zuglói Zenit Corso. A Bosnyák téri piac mellett épült bevásárlóközpontban 11 ezer négyzetméternyi kiskereskedelmi terület nyílt meg.A beruházást az a Bayer Construct végezte, amelynek a vezetője a sajtóban gyakran "Tiborcz István üzlettársaként" emlegetettBalázs Attila. Zugló korábbi főépítésze azt mondta, világosan látszott, hogy a beruházó jól fekszik a kormánynál. A magáncélú projektet az államnemzetgazdaságilag kiemelt beruházássáminősítette, majd 2024 áprilisában 244 milliárd forintért megvette.Rózsa András polgármester arról posztolt, hogy a zuglói önkormányzatperre készüla csütörtökön megnyitott pláza beruházója, a Bayer Construct Zrt. ellen, mert több hónapos tárgyalássorozat után sem sikerült megállapodnia a két félnek. Az önkormányzat már rakja össze a perindításhoz szükséges dokumentumokat, és a tervek szerint már idén beadják a keresetet.Hadházy Ákos, Zugló független országgyűlési képviselője a Facebookon azt írta, úgy nyílt meg a Zenit Corso, hogy a beruházásnak "nincsen környezetvédelmi engedélye". Májusban ugyanis a bíróság megsemmisítette azt a "törvénytelen kormányhivatali határozatot, hogy az engedély kiadásához nem kell környezetvédelmi hatástanulmány". Írt arról is, milyen súlyos környezeti hatásokkal jár az, hogy megépült a komplexum. Különösen akkor lesz ez majd érezhető, amikor jövőre "beköltözik a teljes NAV és a teljes fővárosi kormányhivatal".
|
Megnyitott a Bosnyák téri Zenit Corso, a zuglói önkormányzat arra készül, pert indít a beruházó ellen
|
Mérsékelt volt az érdeklődés a nyitás napján. Hadházy Ákos arról posztolt, hogy a beruházásnak nincsen környezetvédelmi engedélye.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/16/zenit-corso-nyitas-plaza-bayer-construct-zuglo-bosnyak-ter
|
2025-10-16 16:58:40
| true
| null | null |
Telex
|
Kicsit több mint egy héttel azután, hogy a kormány másodszor is bevállalta a költségek kifizetését,kiírtáka kecskeméti egyetem campusának befejezésére irányuló közbeszerzést -számolt be a KecsUP Hírek. A közbeszerzési hirdetmény értelmében a vállalkozónak kicsit több mint egy éve lenne a most félbehagyott épületek befejezésére.A KecsUP szerint a projekt eredetileg hat épület felépítését tartalmazta volna, a mostani közbeszerzésben azonban csak a már elkezdett négy objektum befejezésére keresnek vállalkozót. Ezek között van két kollégiumi épület, egy innovációs központ, egy gyalogos felüljáró híd, ezeken kívül pedig a külső területek rendezése.A közbeszerzésre november 14-ig lehet jelentkezni, a KecsUP úgy tudja, hogy utána a tervek szerint viszonylag gyorsan, 5-10 nap alatt elbírálják az ajánlatokat, majd jövő januárban hirdetnek eredményt. A lap szerint a közbeszerzést kiíró cég, és annak tulajdonosa, a Neumann János Egyetemért Alapítvány körülbelül 15 milliárdos árral számol.A közbeszerzési kiírásban szerepel az a korábban meg nem erősített információ, hogy az építkezést eddig a Matolcsy-körhöz tartozó Somlai Bálint cége, a Raw Development Kft. végezte. Az új vállalkozó ugyanis a kiírás szerint akkor kezheti meg a munkát, ha a Raw visszaadta a területet, és elszámol a megrendelővel az elvégzett munkákról.A kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány 2020-ban 44,5 milliárd forintot kapott a magyar államtól új campusára. A pénz egy kis részéből megvásárolták a campus akkor már álló első épületét, a nagyobb részét, 27,5 milliárdot azonban kölcsönadták az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. Ezt a pénzt azóta sem kapták vissza, megkapták azonban nemrég a campus második ütemének most még félbehagyott épületeit.Mivel az eredeti forrás nem áll rendelkezésre, Kecskemét országgyűlési képviselői október elejéna kormánytól kérték, hogy az másodszorra is fizesse ki a campus építését. Nem sokkal későbbkormánydöntés született erről, ennek köszönhető, hogy a munkák lezárásáról szóló közbeszerzést most ki tudták írni.Arról, hogy Somlai Bálint milliárdos árbevételű cége, a Raw miért nem tudja befejezni az elvállalt munkát, máig nem kaptunk tájékoztatást. Ők vállalták el nettó 81 milliárd forintért az MNB budapesti székházának felújítását is, azt az épületethibákkal teli adták át, ami miatt az MNB hűtlen kezelés és csalás miatt feljelentést tett.Arról, hogy a kecskeméti egyetem hogy jutott a mostani helyzetbe,itt írtunk hosszabban.
|
Nem fejezi be Somlai Bálint cége a kecskeméti egyetem campusát, közbeszerzésen keresnek új vállalkozót
|
A magyar állam 2020-ban már kifizette az egyetemnek a fejlesztést, most újra kifizetik a maradék munkákat.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/16/mnb-ugy-kecskemet-neumann-janos-egyetemert-alapitvany-campus-befejezes
|
2025-10-16 12:16:06
| true
| null | null |
Telex
|
"Eközben elcsábított engem 2022-23-ban egy szintén ismeretlen cég, úgy hívják, hogy Mol-csoport, és ennek voltam az energiahatékonyság- és energiairányításirendszer-vezetője, úgyhogy kicsit megtapasztaltam a nagyvállalati és törvényalkotási feladatokat is. Sokszor tőlünk kérték a törvényeket, hogy írjuk meg, a minisztérium meg az MEKH, hogy utána sikerüljön abból auditorként vizsgáznunk, amit mi írtunk" - mondta Rátkay Gábor az Élhető Települések Országos Szövetségének (ÉTOSZ)Fenntartható Városok című konferenciáján, amikor bemutatkozott az Energia a jövőhöz panelbeszélgetés résztvevőjeként. (Az MEKH a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rövidítése.)Rátkay Gábornak most saját cége van, az energiaauditálással foglalkozó Argenting Kft., és már itt is dolgozott, amikor a Mol-csoportnál eltöltött néhány hónapot. Állítása szerint utóbbinál olyan törvények szövegezését végezték, amikkel aztán auditorként dolgozott.Mivel ez az állítás elsőre meglehetősen meglepően hangzott, a panelbeszélgetés után külön is megkerestük Rátkayt, hogy nem értettük-e félre, amit mondott, illetve ki tudná-e fejteni, hogyan értette."Ez úgy szokott működni, hogy ha van egy javaslatunk, úgy gondoljuk, hogy meg kellene változtatni egy rendeletet, törvényt, bármit, ami nem jó úgy, ahogy megalkották, hanem másképp lenne jó, akkor erről beszélgetünk az Energiaügyi Minisztériummal és az MEKH-val - mondta a Telexnek. - Szokták azt mondani időnként, hogy nekik nincs erre kapacitásuk, adjunk be szövegszerű javaslatot. A szövegszerű javaslat gyakorlatilag azt jelenti, hogy csináljuk meg a törvénytervezetet vagy rendelettervezetet, és akkor ehhez a Mol esetében nyilván energiajogászok közreműködésével létrejön egy szövegszerű javaslat, ami már maga a törvény vagy a rendelet, amire csak azt mondja az MEKH vagy a minisztérium, hogy köszönjük szépen, ez így jó lesz.Ez azért érdekes, mert az egyik ilyen energiajogásszal, akivel egy ilyen törvényt megcsináltunk, együtt ültünk az energetikai auditorok megújító vizsgáján tavaly szeptember végén, és egymásra mosolyogtunk, hogy akkor most abból fogunk megbukni, amit írtunk?"A Rátkay Gábor által vázolt helyzet jogi és etikai kérdéseket vet fel, hiszen nagyvállalatokra is vonatkozikkötelező energetikai audit. Ha ő maga a Mol-csoportnál eltöltött ideje alatt valóban részt vett az auditszabályok megírásában, akkor olyan jogszabályok kidolgozásán dolgozott, amelyeket aztán egyrészt ő maga is alkalmazott, másrészt a munkahelyére is vonatkoztak.A témában megkérdeztük az Energiaügyi Minisztériumot, az MEKH-t és a Molt is. Előbbi azt írta, hogy a jogalkotási folyamat során természetesen konzultál többek között iparági szereplőkkel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a törvényeket vállalatok írnák. Az MEKH is hasonlót válaszolt: a hivatal rendszeresen konzultál iparági szereplőkkel, a jogalkotást törvényi felhatalmazás alapján önálló hatáskörben gyakorolja, a rendeletek előkészítését minden esetben a hivatal szakemberei végzik.A Mol szerint "már a felvetés is teljes képtelenség. Magyarországon a jogszabályalkotás rendjét világos törvények és előírások szabályozzák, amelyben jelölve vannak, hogy kinek mi a felelőssége." Hozzátették, hogy társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezeteket viszont mindenki szabadon véleményezhet, ideértve az iparági szereplőket, a Molt is, és ezzel a lehetőséggel a vállalat szokott élni.
|
Amikor a Mol-csoportnál dolgozott, velük írattak jogszabályokat - állítja egy auditor, a cég és a minisztérium ezt tagadja
|
Rátkay Gábor pár hónapot dolgozott a Mol-csoportnál, állítása szerint ők szövegeztek olyan törvényeket, amikből aztán ő auditorként vizsgázott.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/16/mol-csoport-torvenyalkotas-audit-ratkay-gabor
|
2025-10-16 05:11:27
| true
| null | null |
Telex
|
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány a vitatott új újpesti stadiont - derült ki aMagyar Közlönybőlpénteken. A hivatalos értesítőben így írnak a döntésről:"A Kormány célja a Budapest IV. kerületében sport- és kulturális célból megvalósuló labdarúgó stadion fejlesztése, valamint nem állami beruházás keretében megvalósuló vegyes célú ingatlanfejlesztésének elősegítése, így indokolt a fejlesztés kiemelt beruházássá nyilvánítása, valamint az építési beruházással érintett ingatlannal összefüggésben sajátos településrendezési és építési követelményének meghatározása."A gyakorlatban sok szabály alól mentesülhet majd a beruházó. Többek közt nem korlátozott a kialakítható legkisebb telekméret, a kapubehajtók száma és szélessége, az ingatlanon ráadásul közcélú parkolót - így nyilvános mélygarázst - sem szükséges létesíteni. Elébe mentek annak is, hogy a kerület nem alkalmazhat a beépítendő területre építési, telekalakítási és -változtatási tilalmat, nem állapíthat meg újonnan helyi védelmet sem. A jogszabály lefedi azt is, melyik telken hány százalékos beépítés és milyen épületmagasság alkalmazható. A parkolásról és közlekedésről is írtak benne, Vitézy Dávid fővárosi képviselő már a tervezet utánjelezte, kaotikus lesz a stadion közlekedése.A Mol-csoport június 20-án jelentette be, hogyelőszerződést kötötta Fóti út 141. szám alatt található, közel 190 ezer négyzetméteres ingatlanra, ami a Tungsram gyártelepe volt egykor. Addig csak pletykálták, hogy Újpest-Kertváros közvetlen szomszédságában építene stadiont az Újpest új tulajdonosa, de a bejelentéssel egyértelmű vált, hogy ez a terv. A Fóti út, a Blaha Lujza utca, a Lahner György utca és a Szilágyi út által közre fogott hatalmas területen már el is bontották a régi gyárépületeket. A környéken lakók viszont érthető módon nem feltétlenül örülnek annak, hogy a házaiktól nem messze egy 18 ezres stadion épül,tiltakoztak is több fórumon ellene.
|
Nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás lett az újpesti stadionépítés
|
A péntek esti Közlönyben közölte ezt a kormány, a környékbeliek akaratával szembemenve.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/17/ujpesti-stadion-nemzetgazdasagi-szempontbol-kiemelt-beruhazas
|
2025-10-17 21:58:57
| true
| null | null |
Telex
|
Zalaegerszeg és Zalaszentiván között található jelenleg egy használaton kívüli körforgalom, aminek egyik ága sem vezet sehova. AzÁtlátszóírt bővebben arról a projektről, amelynek a részeként a zalaegerszegi önkormányzat 2023 végére500 millió forint uniós támogatásbólezt a körforgalmat építtette. A körforgalomra azért volt szükség, mert a szállítmányozással foglalkozó Metrans cég konténerterminált és logisztikai központot tervez Zalaegerszegen15,7 milliárd forintból.Ez a konténerterminál azonban egyelőre nem épült fel, mert ahhoz vasútfejlesztésre lenne szükség. A magyar kormány még 2021-ben tettígéretetarra, hogy Zalaszentivántól nyugatra épít egy új összekötő, úgynevezett deltavágányt, hogy a Metrans tehervonatai menetirányváltás nélkül tudjanak észak-déli irányba közlekedni. Ez az ígért vasútfejlesztés azonban még el sem kezdődött, és ezért a teljes projekt áll.A deltavágányos projektre 2022 őszén kért támogatást az EU-tól az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a GYSEV-vel közösen. A GYSEV végül 2024 őszén írta ki a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést, eredményt viszont még nem hirdettek rajta.Az Átlátszót a minisztérium ebben a témában a GYSEV-hez irányította, ahonnan azt válaszolták, hogy még folyamatban van a közbeszerzési eljárás, ezért nem adhatnak több információt. Zalaegerszeg fideszes polgármestere, Balaicz Zoltán szerint az önkormányzat elvégezte a feladatát, de a deltavágány ügyére nincs ráhatása. A Metrans pedig azt írta a lapnak, hogy azért nem tudták elkezdeni a beruházást, mert annak alapfeltétele, hogy megépüljön zalaszentiváni deltavágány. A cég szerint a vasúti kiszolgálás hiányában a terminál működése nem lehetséges.Akárki is építi fel a zalaszentiváni deltavágányt, arra több mint két év áll majd rendelkezésére a közbeszerzési kiírás szerint.
|
Még évekig nem használják a sehova sem vezető, 500 millió forintból felhúzott körforgalmat Zalaegerszeg környékén
|
A Metrans építene a környékre logisztikai központot. Azonban a központ addig nem épül fel, és a körforgalomra sem lesz szükség, amíg a környéken nem fejlesztik a vasutat.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/19/semmibe-tarto-korforgalom-zalaszentivan-zalaegerszeg-metrans-vasuti-fejlesztes
|
2025-10-19 05:40:06
| true
| null | null |
Telex
|
Nyolc év alatt nagyjából 50 milliárd forint extraprofit keletkezett annál a cégcsoportnál, amely évek óta monopóliumként végzi az állami szervek kommunikációját és rendezvényeik szervezését. A közbeszerzéseken taroló vállalatok most már éves szinten 200 milliárdot is meghaladó árbevételt érnek el, és 25 milliárdos nyereséget termelnekvállaltan fideszestulajdonosuknak. Mindezt úgy, hogy az elnyert állami munkák nagyon nagy részét nem ők végzik el, hanem más cégeknek passzolják tovább.Múlt héten derült ki, hogyújabb 75 milliárd forintos keretösszegűszerződést írt alá az állami kommunikációs tendereket lebonyolító Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) Balásy Gyula kormányközeli vállalkozó vállalataival. Azmár korábban eldőlt, hogy ismét a vállaltan fideszes milliárdos két, erre szakosodott cége, a New Land Media és a Lounge Design Kft.-k kapják a jövőben is az állami kommunikációs megbízásokat; csak az volt a kérdés, hogy mennyit költhetnek náluk a minisztériumok, állami cégek és egyéb szervezetek. Ez derült kimagából a szerződésből.A tényleges összeg azonban nem 75 milliárd, hanem ennek a háromszorosa. Ahogy az lenni szokott, a papíron egyéves szerződést ugyanis kétszer meg lehet hosszabbítani, és ugyanennyiszer a keretösszeget is fel lehet tölteni. Azaz végső soron 225 milliárd forint landolhat a köztudatba a kék plakátokkal berobbanó vállalkozó cégeinél.Valójában nagy meglepetést sem a nyertes kiléte, sem a szerződés összege nem okozott. Az NKOH-nak komoly gyakorlata van már az ilyen tenderek lebonyolításában, és a kapcsolódó megállapodások rendre egy kaptafára készülnek el, hogy aztán egy-két év alatt teljesen kimerítsék az első ránézésre brutális összegű kereteket.Pedig a hivatalt papíron azért hozták létre, hogy spóroljon a kommunikáción az állam, csak aztán nem így alakult. Épp ellenkezőleg: az állami kommunikáció mostanra a NER működésének egyik szimbóluma lett, ahol rendkívül jól nyomon követhető, hogyan áramlik magánzsebekbe a közvagyon. Ebben a cikkben ezt mutatjuk be vállalati és iparági adatokkal alátámasztva.A kormány 2014-ben találta ki, hogy központosítja az állami kommunikációt, ennek az eszköze lett az NKOH. A mostanra tökélyre fejlesztett rendszer úgy működik, hogy a hivatal bizonyos időközönként kiír egy-egy olyan közbeszerzést, mint amilyen a napokban lezárt tender is volt. Az ezen győztes cégekkel aztán köt egy keretszerződést. A megállapodás azonban papíron még nem garancia semmire. A keretszerződésben ugyanis még nem konkrét megbízásokat rögzítenek, hanem csak azt, hogy az ebben az első körben kiválasztott cégek versenyezhetnek majd a jövőben a tényleges munkákért. Egészen addig, amíg a rögzített - kezdetektől fogva több tízmilliárdos, jelenleg pedig már százmilliárdos nagyságrendű - keret ki nem merül.Tehát míg korábban mondjuka megítélésének javítására törekvő MÁVmaga írt ki egy közbeszerzést egy kommunikációs kampányra, az NKOH létrehozása után ezt már a hivatalon keresztül intézhette, és a megbízásért csak a hivatallal korábban keretszerződést aláíró vállalatok versenyezhettek. A módszer egyébként nem feltétlenül hülyeség: egyrészt így gyorsítható a közbeszerzési eljárás, másrészt a központosított beszerzéssel a megrendelési mennyiség növekedése miatt elvileg az árakat is lejjebb lehet szorítani. Legalábbis ez volt az elmélet és a koncepció mögött álló ideológia.Aztán nagyon nem így történt. Ehhez kellett az, hogy az NKOH-t lényegében a teljesállami kommunikáció monopolizálásárahasználják fel. A hivatal első tenderein ugyan még három-három piaci szereplővel kötöttek keretmegállapodást, így akár még lehetett is volna verseny közöttük, valójában azonban már ekkor sem igazán volt. 2018-tól pedig mára látszata sincs meg a versenynek.Az elmúlt hét évben az összes ilyen gigatendernek egy befutója van: Balásy Gyula cégcsoportja.Azóta ráadásul a kommunikációhoz teljesenhasonló elven alakították át az állami rendezvények szervezésének beszerzésétis. Itt első körben az akkor még állami tulajdonban lévő Antenna Hungária lett az egyedüli szolgáltató, amely korábban a 2017-es vizes vébé miatt rengeteg költséges rendezvényszervezésben használható eszközt vásárolt. 2022 óta azonban ezen a területen is kizárólag Balásy cégeivel, a Lounge Event Kft.-vel és a Visual Europe Zrt.-vel*Utóbbi általában alvállalkozóként szerepel a tendereken.köt tízmilliárdos nagyságrendű keretszerződéseket az NKOH.A rendszer felállítása óta pedig számolatlanul dől a pénz Balásy Gyula érdekeltségeihez. A közbeszerzési dokumentumokból elég jól nyomon követhető, hogy negyedévente tízmilliárdos nagyságrendben kapnak megbízásokat a kedvezményezett vállalatok.A legutóbbi elérhető adatok alapjánaz idei harmadik negyedévbenmajdnem 30 állami rendezvényszervezési megbízást húzott be a csoport összesen közel 13 milliárd forint értékben. Az MVM-mel 4,6 milliárdos megállapodást írtak alá, de kétmilliárdért szerződtek a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel, és közel 1,2 milliárdért Rogán Antal minisztériumával is. Emellett kisebb, százmilliós nagyságrendű munkákat kaptak egyebek mellett a Belügyminisztériumtól, a Nemzeti Innovációs Ügynökségtől, az Energiaügyi Minisztériumtól, az Agrármarketing Centrumtól, a Nemzeti Sportügynökségtől, és még hosszan lehetne sorolni.A kommunikáció pedig ennél is nagyobb biznisz. Ott még csak amásodik negyedéves adatokatösszesítették, ám abban a három hónapban több mint negyven megbízást kapott a csoport bő 20 milliárd forint értékben.Itta legnagyobb megrendelő a Miniszterelnöki Kabinetiroda. Rogán Antal tárcája tízmilliárdokat ver el a most már nem feltétlenül kék, de a korábbiakhoz hasonlóan a Fidesz politikai céljait szolgáló plakátokra és a kapcsolódó kampányra.A számolatlan állami megrendelésnek köszönhetően pedig Balásy cégcsoportja olyan növekedést mutatott be, ami aMészáros-csoport gyarapodásával vetekszik. Pedig utóbbi - ahogy ezt korábbankétrészescikksorozatbanbemutattuk - valószínűleg a magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája.Balásy Gyula vállalatbirodalma mostanra közel két tucat céget számlál, de a magját továbbra is az a négy társaság jelenti, amelyek rendre tarolnak a közbeszerzéseken. A Visual Europe Zrt., illetve a New Land Media, a Lounge Event és a Lounge Design Kft.-k négyese az előző üzleti évben együttesen már 216 milliárd forintos árbevételt ért el. Ez különösen annak fényében hatalmas szám, hogy tíz évvel korábban a négy cégből kettő még nem is létezett, a másik kettő pedig együttesen sem produkált félmilliárdos forgalmat. Azaz a csoport egy szűk évtized alatt növelte durván ötszázszorosára bevételeit.Hasonlóan gyors volt a nyereség felfutása is. A profit az elmúlt három évben már rendre meghaladta a 25 milliárd forintot. Hogy ez mennyire sok, azt jól jelzi, hogy ugyanerre alig két tucat vállalat volt képes Magyarországon 2022 és 2024 között. Ráadásul ezek egy része csak adóoptimalizálás miatt mutatja itt ki a nyereségét, tényleges tevékenységet nem végez az országban.A cégcsoport életében a nagy ugrásokat pedig - ahogy ez a fenti grafikonokon is látszik - jól beazonosíthatóan az első keretszerződések hozták meg. Az addig saját piacaikon sem túl nagy vállalatok egyik pillanatról a másikra nőttek hatalmasra az állami megbízásoknak köszönhetően, és lettek egyértelműen piacvezetők a saját szegmensükben.Ez utóbbi különösen szembetűnő a rendezvényszervezési piacon, ahol a bevételi rangsor első két helyén álló Lounge Event és a Visual Europe együttesen közel 110 milliárdos árbevétele majdnem tízszerese a közvetlenül utánuk következő cég forgalmának. Utóbbi egyébként történetesen Mészáros Lőrinc vállalata, amely szintén nincs még tízéves, így ugyancsak az előző néhány esztendőben vált a legnagyobban egyikévé.A fenti folyamatok és adatok már önmagukban is beszédesek, de a kép akkor lesz teljes, ha megnézzük azt is, mennyire jövedelmezőek ezek a cégek. Bizonyítható-e, hogy a monopolhelyzetbe hozott, közbeszerzéseken hizlalt kormányközeli vállalatok az elvárhatónál nagyobb profitot érnek el, így megkárosítva az államot?Ahhoz, hogy ezt megvizsgálhassuk, az összes érintett ágazatban összevetettük a Balásy-cégek és legnagyobb konkurenseik jövedelmezőségét. Azt vizsgáltuk meg, hogy a hivatalos besorolásuk szerint hasonló tevékenységet folytató vállalatok árbevételükhöz viszonyítva mekkora adózott nyereséget érnek el, és ez miben tér el a közbeszerzésekkel kitömött négy társaság számaitól.Ahogy a fenti grafikonon is látszik, Balásy Gyula érdekeltségei a média- és általános ügynökségi piacon is sokkal több profitot termelnek, mint versenytársaik. Az elmúlt években az árbevétel-arányos nyereségük esetenként akár a négy-ötszöröse is volt a piaci átlagnak. Ennek köszönhetően a Balásy-cégek csak ebben a két szegmensben bő 45 milliárd forintos többletprofitot hoztak össze. Magyarul az előző nyolc évben ennyivel lett volna kevesebb a nyereségük, ha nem ilyen kiugró profitrátával működnek, hanem csak a piaci átlagot hozzák.A rendezvényszervezési szektorban nem ennyire egyértelmű a helyzet, összességében azonban itt is felülteljesítenek a Balásy-cégek. Ezen a piacon nehezíti a becslést, hogy az iparági adatokat eltorzítja a Budapesti Vásárközpont területét hasznosító Hungexpo Zrt. Mivel ez a vállalat meglévő ingatlanvagyonnal dolgozik, így a nyereségessége nagyobb, mint a nem egy adott helyszínhez kötött cégeké.Éppen ezért a Balásy-vállalatok mutatóit összevettük a Hungexpóval és a vállalat nélkül számolt iparági átlaggal is. A kormányközeli milliárdos cégei mindkét esetben értek el többletprofitot, ám ennek mértéke jelentősen eltért a két esetben. A Hungexpo nélkül számolt iparági átlaghoz képest nyolc év alatt közel 8 milliárd forintnyi többletet hoztak Balásy vállalatai, míg a Hungexpót is figyelembe véve ez csak 1,2 milliárd forint.Mindent összevetve tehát az látszik, hogy - attól függően, mennyire vagyunk megengedőek -Balásy Gyula lényegében kizárólag állami megbízásokból élő, azokon felhizlalt négy vállalata 2017 és 2024 között 47-53 milliárd forintnyi extraprofitra tett szert.Pontosabban - ahogy erről már többször írtunk - az extraprofit helyett itt helytállóbb a járadék szó használata. Ugyanis míg előbbit jellemzően a piaci teljesítménynek köszönhetően elért többletnyereségre használják a közgazdászok, addig a járadék mögött nincs ilyen teljesítmény, ahhoz kizárólag a politikai elittel fenntartott jó kapcsolatának köszönhetően jutnak hozzá a kiváltságos gazdasági szereplők.Van azonban még egy fontos adalék, ami miatt az állami kommunikáció és rendezvényszervezés tényleg a NER szimbóluma lehet. A tízmilliárdos többlethasznot hozó munkákat ugyanis jelentős részben még csak nem is azok a cégek végzik el, amelyek a sápot lehúzzák.A négy érintett vállalat ugyanis beszámolóik alapján 2024-ben úgy csinált 216 milliárdos árbevételt, hogy a legnagyobb költségük a közvetített szolgáltatások beszerzésének értéke volt. Márpedig a közvetített szolgáltatásdefiníció szerintaz adott cég "által saját nevében vásárolt és a megrendelővel kötött szerződés alapján a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás." Magyarul egy ilyen szolgáltatásnálaz érintett Balásy-cég csak felveszi az állami megrendelést, amit aztán egy másik vállalattal végeztet el.A társaságok éves jelentésük szerint tavaly az ilyen szolgáltatásokra együttesen közel 158 milliárd forintot költöttek. Ez a teljes bevételük 73 százaléka. Azaz a vállalatok még akkor is a munkák közel háromnegyedét passzolták tovább, ha azzal számolunk, hogy mindent a beszerzési értéken adták el.A nyereségadataikból azonban látszik, hogy véletlenül sem ez történt, tehát a tényleges arány jó eséllyel ennél is sokkal magasabb. Van olyan cég, ahol ha összeadjuk a közvetített szolgáltatások beszerzési értékét és a nyereséget, akkor szinte pontosan kijön az árbevétel, amit - nyilván leegyszerűsítve - úgy értelmezhetünk, hogy minden munkáját mással végeztette el, miközben lehúzta belőle a piaci átlagot messze meghaladó profitját.Ezzel pedig be is zárul a kör, tökéletessé válik az állami pénzek kiszivattyúzására felépített rendszer.Nagyon hasonló folyamatokat láthatunk már hosszú ideje az építőiparban is, ott azonban a sokkal fragmentáltabb piac és a több irányba szétszórt közbeszerzések miatt nem minden esetben követhető végig a folyamat ennyire egyértelműen. Az állami kommunikáció és rendezvényszervezés esetében azonban nem igazán vannak kérdések, ezeknél a szektoroknál szinte biztos, hogy egyszer esettanulmány lesz abból, hogyan lapátolták ki a közpénzt a politikailag kedvezményezett szereplőnek.
|
Nem adnak a látszatra sem, jól követhető, ahogyan NER-es magánzsebbe áramlik a közvagyon
|
Nyolc év alatt 50 milliárd forint extraprofit keletkezett annál a cégcsoportnál, amely monopóliumként végzi az állami cégek és szervezetek kommunikációját és rendezvényeik szervezését.
| null | 1
|
https://telex.hu/vallalat/2025/10/20/allami-kommunikacio-balasy-gyula-rendezvenyszervezes
|
2025-10-20 04:49:04
| true
| null | null |
Telex
|
Múlt hétvégén egy időben öt különböző, milliárdos értékű állami ingatlanra hirdetett árverést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV).Az ötből négy épületet ráadásul jó eséllyel még évekig nem vehet birtokba majd a vevő, azokat ugyanis különböző állami szervezetek bérlik, ezeket pedig nem lehet csak úgy kirakni.Előzmények : az MNV sorra hirdeti meg a nagy értékű állami ingatlanokat. A Belügyminisztérium -Tiborcz-hotelekkel körbevett- épületétmár el is adtákvalamivel több mint 50 milliárd forintért; a Nemzetgazdasági Minisztériumnak otthont adó,37 milliárd forintra taksáltirodaház árverése pedignyolc nap múlva indul.Ebbe a folyamatba illeszkedik a most meghirdetett csomag is, amely nem az egyes ingatlanok értéke miatt érdekes, hanem azért, mert egyszerre nem igazán szokott ennyi nagy értékű épületet elárverezni a vagyonkezelő.Számokban : az ötbőla legnagyobb értékű ingatlana főváros IX. kerületében, a Duna-part közelében található egykori Concordia-malom, amelynek kikiáltási ára közel 8,5 milliárd forint. A bő kéthektáros területen található épületben több ezer négyzetméternyi iroda van.Nem marad el sokkal a ferencvárosi ingatlan értékétől a két, egymástól és a parlamenttől is néhány lépésre található irodaház kikiáltási ára sem. AZoltánésGaribaldiutcai épületek paraméterei nagyon hasonlóak, mindkettő alapterülete 1300-1500 négyzetméter, és egyaránt bő 7 milliárd forintról indulhat rájuk a licit.Nagyjából fele ekkora , és az elhelyezkedése is kissé kedvezőtlenebb a negyedik ingatlannak.A II. János Pál pápa tériirodaház 876 négyzetméteres, és 2,7 milliárd forintért hirdeti az MNV.Azötödik ingatlanis egy irodaház a főváros VIII. kerületében. Ennek alapterülete közel 1200 négyzetméter, a kezdőára pedig 1,9 milliárd forint.Alulnézet : az árverések érdekessége, hogy az ingatlanokat - egy kivételével - nem veheti azonnal birtokba a vevőjük. Az épületeket ugyanis állami szervezetek bérlik, és az eladás után sem költöznének ki azonnal.Ez a fajta eljárás nem újkeletű, ugyanez a helyzet az NGM-székház esetében is. Ott a minisztérium2026. szeptember 1-jéig maradhat az épületben. Annak érdekében, hogy a vevő ne rakhassa ki a tárca dolgozóit, az adásvételi szerződéssel egyidejűleg haszonkölcsön-szerződést köt vele az MNV.Mi várható? A most meghirdetett ingatlanok többségénél is ez lesz az eljárás, ezeknél azonban még tovább kell várnia az épületre annak, aki kifizeti a milliárdokat.A Dandár utcai ingatlant a Magyar Államkincstár, a Zoltán utcai irodákat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a II. János Pál pápa téri épületet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, míg a VIII. kerületi irodaházat Budapest Főváros Kormányhivatala használhatja egészen 2027 júniusának végéig.Az egyetlen azonnal birtokba vehető ingatlan a Dandár utcai. Ezt korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda használta, egy időben itt tartották a kormányinfókat is.
|
Olyan milliárdos épületeken ad túl az állam, amelyekben még évekig ott lesznek a dolgozói
|
Mások mellett a NAV és az Államkincstár dolgozóinak feje fölül adná el az irodákat a kormányzat, igaz, csak azt követően veheti ezeket birtokba a vevő, hogy 2027-ben kiköltöznek az állami alkalmazottak.
| null | 1
|
https://telex.hu/kozelet/2025/10/20/allami-ingatlan-arveres-milliard-mnv
|
2025-10-20 13:29:38
| true
| null | null |
Telex
|
Amellett, hogy körülményes, még baromi költséges is a magyar parlamentarizmus. Az Országgyűlés honlapján elérhető adatokból kiderül például, hogy a Hivatal kiadásai 1990-ben csupán 640 millió forintot emésztettek fel, míg 2022-ben ez az összeg már megközelítette a 45 milliárd forintot.Orbán Viktor második miniszterelnökségének első évében, 2010-ben az Országgyűlés Hivatalának költségei 16,9 milliárd forintnál jártak még.Az Országgyűlés Hivatala kiadásainak alakulása (2018 és 2022 között):2018: 20,3 milliárd forint,2019: 28 milliárd forint,2020: 37,5 milliárd forint,2021: 41,3 milliárd forint,2022: 44,9 milliárd forint.Azt már a beszámolók között találtuk meg, hogy 2023-ban 51,2 milliárd forint, míg tavaly, 2024-ben pedig már 64,3 milliárd forint kiadási tétel teljesült összesen.Ebbe azért sok minden beletartozik még az illetmények, munkabérek és jutalmak mellett. Így például kiküldetésekre, reklámra és propagandára 494 millió forint ment, míg áramra 671,7, gázra 303,2 valamint vízre és csatornadíjra 39,9 millió forintot fordítottak tavaly.Frissebb kimutatásokat találunk viszont az Országgyűlés Hivatalánál (OH) elszámolt személyi juttatási kiadásoknál és létszámoknál.Eszerint idén szeptemberben 1130 foglalkoztatott volt, amiből 65-en voltak vezetők. A törvény szerinti illetmények és munkabérek összértéke szeptemberben 1,293 milliárd forint volt, amiből 213,7 millió forintot kerestek a vezetők.Utóbbi átlaga valamint több mint 3,2 millió forint havonta.Szeptemberben túlórára 12, végkielégítésre és jutalmakra 38,1, egyéb személyi juttatásokra pedig 7,7 millió forintot fizettek ki.Az OH Választott tisztségviselőinek (Kövér László házelnök, valamint az alelnökök, jegyzők, háznagyok) juttatásai szeptemberben ismételten meghaladták a 606,4 millió forintot. Legutóbb erre idén áprilisban volt példa, akkor 610,3 millió forintot fizettek ki a számukra.Érdekesség, hogy tavaly januárban nagyobb létszám mellett (1136 fő) jóval kevesebb illetményt és munkabért fizetett ki az OH a foglalkoztatottaknak. Akkor még egymilliárd forint alatt állt meg a számláló, 980,3 millió forint volt az összköltség. A milliárdos lélektani határt először 2024 áprilisában lépte át a munkabérek összege (1,1 milliárd forint), hogy aztán 2025 szeptemberében ez az összeg 1,29 milliárdnál álljon meg.
|
Aranyélet a Parlamentben: 3,2 milliós fizetés, 600 milliós jutalom, és még a víz is 40 millióba fáj
|
A múlt hónapban 1,29 milliárd forintnyi munkabért fizettek ki az Országgyűlési Hivatal által foglalkoztatottaknak. Egyébként 1990-ben az Országház elketyegett 640 millió forintból is.
| null | 1
|
https://www.economx.hu/belfold/parlament-fizetesek-kover-laszlo-orszaghaz-propaganda.818026.html
|
2025-10-20 19:45:00
| true
| null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A közvélemény-kutatások szerint jelentős a valószínűsége annak, hogy 2026 egy teljesen új összetételű kormány alakulhat Magyarországon. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője az elmúlt hónapokban több ígéretet is tett arra, hogy mely társadalmi csoportoknak juttatnának többlettámogatást abban az esetben, ha kormányra kerülnének. Az elsők között szerepelt az egészségügyi kiadások évi 500 milliárd forinttal való megemelése, de szóba került az egészségügyi szakdolgozók béremelése, a családi pótlék megduplázása is, ami mintegy 300 milliárd forintot vinne el, az ígért áfacsökkentés 100-300 milliárd forintos bevételkieséssel járna, az alacsony nyugdíjak emelése pedig 150 milliárd forintba kerülne, vagyis az eddigi választási ígéretek alsó hangon 1500 milliárd forintra rúgnak.A Tisza a feleslegesnek vélt költségvetési kiadások lefaragásából finanszírozná választási ígéreteit, amelyek még többe kerülnek, mint a Népszava által azonosított felesleges költségvetési kiadások.Kármán András a hatalmas államadósság kamatterheit kiszámítható, átlátható költségvetési politikával szorítaná leAz Orbán-kormány a napokban nyújtotta be a parlamenthez a 2024-es költségvetés elszámolását, az úgynevezett zárszámadási törvénytervezetet. 2024-ben a büdzsé végrehajtása - akárcsak az előző években sorozatban - durván elcsúszott, a gazdasági növekedés mindössze fél százalékos volt a tervezett 4 százalékkal szemben. A hiány az eredetileg 2514 milliárd forint lehetett volna, ehelyett 3948 milliárd forintra ugrott, vagyis a tervezési hiba vagy elcsúszás 1434 milliárd forint volt. PedigEzek azok a kiadások amelyek lefaragásával egy új kormány a hiányt csökkentheti vagy átcsoportosíthatja választási ígéretei teljesítésére.A legnagyobb tétel az a mintegy 496 milliárd forint, amit a kormány Budapest Airport Zrt., illetve a spanyol motorvonatgyártó Talgo megvásárlásra különített el. A 496 milliárdot a kormány befektetési cége a Corvinus Zrt. meg is kapta. A pénzből 322 milliárd ment a reptér megvásárlásra - további mintegy 800 milliárd forint értékben hitelt vettek fel -, míg 118 milliárdot a Corvinus a Talgo megvásárlásra kapta. A Talgo ügyletet a spanyol kormány megakadályozta, ugyanis nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétesnek találta magyar kormány érdeklődését, amely mögött Moszkvát sejtették. A pénzt ennek ellenére megkapta a Corvinus, ám annak további sorsáról nem találtunk utalást a zárszámadási törvénytervezetben. A Budapest Airport részvényeinek 80 százaléka került a magyar állam tulajdonába az ügylet pénzügyi megtérülése évtizedekben telhet, arról nem beszélve, hogy ennek a pénznek lett volna helye a magyar egészségügyben, oktatásban vagy épp a gyermekvédelemben, amelyek a közforgalmú reptér-üzemeltetéssel ellentétben állami feladat.2024 is a hiány éve volt Magyarországon, öt éve nem sikerül teljesíteni a költségvetési törvény előírásaitA közmédia támogatása tavaly már 127 milliárd forintjába került az adófizetőknek, ami akkor is túlzó lenne, ha az nem a kormány propagandaintézményeként, hanem közmédiumként működne. Hasonló a helyzet a kormányzati kommunikációval: Brüsszel-ellenes kampányok, a nemzeti konzultációk csak tavaly 55 milliárd forintot vettek el más fontos feladatokból, ráadásul a pénz jelentős része, 9 milliárd forint osztalékként Balássy Gyulánál kötött ki. Balássy cégei a Lounge Designt és a New Land Média a kormányzati propaganda kizárólagos beszállítói.Felfedeztek egy kis hibát, már most hiányzik legalább 214 milliárd forint a jövő évi költségvetésbőlTovább szórják a százmilliárdokat, az Orbán-kormány politikai céljait szolgáló felesleges kiadásokat nem sikerült kivenni a jövő évi költségvetés tervébőlCsak tavaly mintegy 115 milliárd forintot költött el a kormány a budai Vár, illetve a gellérthegyi Citadella felújítására. Elkészült a volt királyi Pénzügyminisztérium felújítása is, csak tavaly 14,4 milliárd forint ment az évek alatt több tízmilliárdot elnyelő projektre. A dolog szépséghibája, hogy mire elkészült az épület a Pénzügyminisztériumot megszüntette a kormány. A Budai Vár és a Citadella felújítása a kormány presztízsberuházása, az a főváros támogatását nem élvezi, épp annak felesleges és pazarló volta miatt.A 2024-es költségvetési beszámoló szerint még tavaly is költöttek a 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínéül szolgáló Nemzeti Atlétikai Központ építésére, pontosabban visszabontására, csak tavaly további 18,5 milliárdot nyelt el a projekt - így atlétikai vb költségei mér megközelítik a 300 milliárd forintot, miközben alig 3 milliárd forintnyi értékesítési bevétele volt rendezvénynek. De nemcsak bontanak, hanem még mindig épülnek Magyarországon közpénzből stadionok, sportakadémiák, jut támogatás Fidesz-közeli alapítványoknak, miközben nem jut pénz a egészségügy, az oktatás, szociális szféra, gyermekvédelem működési kiadásaira, a szükséges és elmaradt fejlesztésekről nem is beszélve.Égeti a pénzt az Orbán-kormány, saját hatáskörben még 3750 milliárd forint pluszkiadásról döntött július végéig
|
Két kézzel szórta a pénzt az Orbán-kormány, a tavalyi költségvetésben 1163 milliárd forintnyi olyan kiadást lehet azonosítani, amely pazarlásnak minősíthető
|
Még mindig épülnek Magyarországon közpénzből stadionok, sportakadémiák, jut támogatás Fidesz-közeli alapítványoknak, miközben nem jut pénz a egészségügy, az oktatás, szociális szféra, gyermekvédelem működési kiadásaira.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3298371_2024-es-koltsegvetes-orban-kormany-magyarorszag-pazarlas
|
2025-10-18 12:55:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Legyőztük Gyurcsányt, de jött helyette egy diszkóliberális, aki tovább vezeti a baloldalt. A nevek változnak, ám akik irányítják és pénzelik őket, ugyanazok - így utalt Magyar Péterre és az állítólagos háttérhatalomra (vagyis a Soros-hálózatra és Brüsszelre) június 10-én Orbán Viktor. A miniszterelnök ezen a napon a Parlamenti Szalon nevű zárt körű rendezvényen, néhány száz válogatott fideszes körében tartott lelkesítő beszédet. A Tóth Gabi koncertjével megspékelt ünnepség annyira zárt volt, hogy az eseményről elsőként tudósító Index csak Menczer Tamás Harcosok Klubja csoportban posztolt beszámolója alapján tudott cikket írni. Innen derült ki többek között, hogy Orbán szerint a közvélemény-kutatások hazudnak a Tisza fölényéről, mert a kormánypárt valódi támogatottságát a (közpénz milliárdokból megrendezett) Voks 2025- konzultáció eredményével lehet mérni igazán.Sokba került az öndicséretBár a Parlamenti Szalon fényűzően sikerült, költségei idáig nem voltak ismertek. Lapunk az Országgyűlés Hivatalának augusztus végi szerződéslistájában azonban megtalálta azt a két tételt, amelyet a Fidesz-frakció megbízásából, június 10-i teljesítési határidővel fizettek ki. A frakció összesen nettó 30,5 milliós értékű cateringet rendelt a budavári Csikós-udvart üzemeltető Főőrség és Lovarda Kft.-től, nettó 20,7 millió forintért pedig rendezvénytechnikai szolgáltatást béreltek az R56 Üzemeltető Nonprofit Kft.-től - helyszínként mindkét esetben az egykor lovardaként használt budavári éttermet jelölték meg. Azaz a kormánypárt közpénzből több mint 51 millió forintért (bruttó 65 millióért) tartott néhány órás "csapaterősítő tréninget", ahol Orbán saját híveinek bizonygatta a fideszes fölényt.Ha ehhez a februári, Bálnában tartott Parlamenti Szalon nettó 20 milliós árát, valamint az év elején elején Balatonfüreden megrendezett kihelyezett frakcióülés 50 milliós büdzséjét is hozzáadjuk, látható, hogy a Fidesz csak idén százmillió felett költött a közeli udvartartásnak és a párttagoknak szánt VIP-programokra. (Ebben tehát nincsenek benne a tömegrendezvények.)Orbánék nem először foglalják le saját célokra a közpénzből felújított Csikós-udvart és környékét: a Magyar Hang vette észre azt is, hogy tavaly december 13-án nettó 43 millió forintot fizetettek egy helyi rendezvényért, december 16-án pedig pártalapítványuk, a Polgári Magyarországért Alapítvány tartott díjátadóval egybekötött, pazar ünnepséget ugyanott. A programok miatt ráadásul száműzték a környékről a civil várlátogatókat is: az étterem zónáját az éppen zajló nyilvános adventi vásár ellenére lezárták, a tabáni lifteket, a Stöckl lépcsőt, és a Hauszmann-rámpát sem lehetett használni a korlátozások idejére.Milliók Apple-kütyükre és kereszténydemokrata TikTokraAz augusztusi szerződéslista más érdekes részleteket is tartalmaz. Megtudhatjuk például belőle, hogy a kormánypárti képviselők rajonganak az Apple-termékekért, hiszen laptopot, okostelefont is ettől a gyártótól rendeltek maguknak az Országgyűlés Hivatalán keresztül. Az augusztusi szerződéslista alapján, 23 darab Macbook Air-t, 9 Macbook Pro laptopot, és 26 darab Apple Iphone-t vásároltattak, míg a Dell Vostro típusú laptopokból 11 darabot, Asus és Xiaomi-eszközökből pedig egyet-egyet szereztek be. Az esetenként akár 700 ezernél is drágább kütyükre szeptember első napjaiig nettó 30 millió forintot költöttek el az Országgyűlés - az adófizetők - kontójára.A listán szerepelnek azok a kiadások is, amikből a kereszténydemokrata párt szerette volna népszerűsíteni, vagy legalább láthatóvá tenni magát. Mint kiderült, a KDNP az idei évre nyolcmillió forintért rendelt TikTok-videókat a Social Guru Kft-től, vagyis a médiaceleb Szabó András Csuti cégétől. Ez azért meglepő, mert a KDNP-nek hivatalosan nincs TikTok-oldala, saját honlapjukon is csak más közösségi felületeket (Facebook, Instagram, X) ajánljanak - ráadásul a Social Guru sem büszkélkedett a pártnak készített anyagokkal. Lapunk a megbízással kapcsolatban megkereste a KDNP-frakcióját, ahol jelezték: a szerződés alapján tényleg tagjaikról forgatnának majd TikTok- videókat, de "az elmúlt 9 hónapban szerződés alapján megrendelésre, teljesítésre és kifizetésre nem került sor."A KDNP további tízmilliókat fizettetett viszont ki képviselői videók forgatására, online hirdetésekre, grafikai munkákra és "honlapon való megjelenésre": összesítésünk szerint az idei évben közel nettó 37 millióból hirdethetik magukat. Mindez azonban fasorban sincs a Fidesz-frakció saját médiakiadásához képest. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a nagyobbik kormánypárt nettó félmilliárdos közösségi médiaszerződést kötött egy honlappal sem rendelkező, kétfős kőbányai minicéggel, melynek 77 éves tulajdonosa mereven elzárkózott attól, hogy a politikai megbízásról beszéljen.Csurrant-cseppent a baloldalon isAz országgyűlési szerződések alapján az MSZP is jelentős összegeket költött kutatásra, pr-ra, háttérelemzések és adatbázisok készítésére. Lapunk két szerződéslistát átnézve, az idei évre nettó 166,6 milliós megrendelést azonosított, s ezt jellemzően szocialista párthoz közeli intézetek, kft-k kapták meg. A Sapienza Kft. például idén közel 50 millió forintért vállalta, hogy tanácsadást nyújt, tanulmányokat és elemzéseket ír - a cég korábban Puch László érdekeltségébe tartozott, 2019-től azonban Török Ottó (a Gyurcsány-kormány korábbi sportszakállamtitkára) tulajdonába került. A Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft. 45 millió forintért végzett adatgyűjtést, kutatómunkát az MSZP parlamenti frakciójának megbízásából, de jutott 24 millió a szocialista social media fejlesztésére, filmgyártásra is. Utóbbi munkát az Ariste Design, Wirth Zoltán cége kapta meg; Wirth sem áll távol a baloldali párttól, hiszen korábban az MSZP miniszeri kommunikációs tanácsadója is volt.
|
Több mint 50 milliós fogadáson dicsérte digitális harcosait Orbán
|
Százmillió felett költ a Fidesz a NER-es udvartartás megvendégelésére, de baloldalon is csurran-cseppen a közpénz.
| null | 1
|
https://hang.hu/belfold/tobb-mint-50-millios-fogadason-dicserte-digitalis-harcosait-orban-181675
|
2025-10-21 06:00:00
| true
| null | null |
Magyar Hang
|
Akár csúfítja a magyar tájat, akár nem, jó esély van arra, hogy újabb hét óriási szélkerék fog pörögni az észak-dunántúli szélben, hogy környezetbarát és olcsó energiával lássa el a térség ipari létesítményeit. A Green Energy Investhor Zrt. már a tavasszal benyújtotta a környezetvédelmi engedély iránti kérelmet a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalnak, hogy újabb 50 megawatt összteljesítményű szélerőműveket létesíthessen Bana területén. Márpedig ez a vállalat az egyik legsikeresebb fejlesztő a megújulóenergia-termelésben; a kormányfő hiába tartja úgy, hogy a szélerőművek nem illenek a magyar tájba, borítékolni lehet, hogy a Green Energy megkapja a jóváhagyást a hatóságoktól.Habár a cég végső tulajdonosát egy magántőkealap fedi el, a beruházás és előkészületei számos ponton a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődnek. Talán nem is véletlen, hogy nem verik nagydobra, ki a haszonélvező, hiszen bárki legyen is az, annak nagyon jól jön az Orbán-kormány Kína-barát politikája.A Green Energy Investhor csak négy évvel ezelőtt alakult meg, de megújuló energiás projektjeinek portfólióját már évek óta gondos kezek rakják össze. Hat-hét évvel ezelőtt még a magyar kormányfővel jó kapcsolatokat ápoló török befektető, Adnan Polat és családja kezdett bele naperőművek fejlesztésébe, és több projektjük engedélyt is kapott a megvalósításra. Nem sokkal később azonban Polaték megváltak ezektől a fejlesztésektől.A vevő Sájer Gábor volt. Ő az, aki az Elios cég vezérigazgatója volt, amikor Tiborcz István összeszedte az első milliárdjait, vagyis Sájer asszisztált ahhoz az üzleti módszerhez, amelyet az Európai Unió csalás elleni hivatala jogsértőnek ítélt.Sájer ráadásul nemcsak Polatéktól gyűjtötte össze a napelemparkok létesítésére alapított cégeket, hanem másoktól is. Így mire a Green Energy Investhor megalakult, már komoly portfólió kezdett összeállni az egykori Elios-beli harcostárs kezén. A Green Energy alapítója 2021-ben a naperőművek piacán járatos menedzser, Ritter Antal volt, akihez néhány napon belül a tekintélyes Central European Opportunity Magántőkealap társult be, és egyből magáévá is tette a részvények 99,05 százalékát.Azt ugyan nem lehet tudni, hogy a magántőkealap befektetési jegyeit ki birtokolja, de a tőkealap ugyanabban a budai, Pasaréti úti irodaházban működik, ahol Tiborcz BDPST-csoportja is. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy a magántőkealapot az Equilor Befektetési Alapkezelő igazgatja, amely szintén abban az irodaházban tevékenykedik. Az alapkezelő ugyan Tiborcztól függetlenül működik, de az Equilor Befektetési Zrt.-ben a kormányfői vőnek is van érdekeltsége a Gránit Bankon keresztül.A Green Energy Investhor tehát 2021–2022-ben ebben az üzleti környezetben jutott hozzá mintegy fél tucat olyan naperőműves projekthez, amelyeknek fele részben lett tulajdonosa, és kilenc olyan napelempark-fejlesztő céghez, amelyeket kizárólagosan birtokol. Az ezekben a cégekben megvalósult erőműveknek együttesen már csaknem 250 megawatt a teljesítményük (a paksi atomerőmű egy-egy blokkja 500 megawattos), és a Green Energy tervezett napelemparkjainak többsége még csak előkészület alatt áll.Ez azonban még mindig nem a teljes portfólió, mert 2023-ban egy jelentős paksi projektet is felvásároltak, egy helyi ügyvéd által alapított, már szintén termelő, 50 megawattos naperőművet, majd egy évvel ezelőtt – ugyancsak Sájer Gábortól – az Alternatív Energia Holding Kft.-t vették meg. Ez utóbbi éppen pár hete alapította meg az Aiolos Windholding Kft.-t, és úgy tudni, hogy Nyugat-Magyarországon tucatnyi településen készül szélerőművek építésére.A felsorolás végére maradt a legnagyobb tervezett beruházás, egy 499 megawatt kapacitású szélerőműpark: ennek a hálózati csatlakozási engedélyét tavaly kapta meg a Green Energy Investhor, amely így tehát – az állami szabályozói döntésnek köszönhetően – a következő években igazi szélerőműfarmot valósíthat meg a Győr-Moson-Sopron megyei Vadosfánál.A szélsebes meneteléshez az állam is hozzátette a magáét. Egyrészt a Magyar Fejlesztési Bank az elmúlt években jellemzően 50-50 milliárd forinttal hizlalt fel magántőkealapokat, köztük olyanokat, amelyeket az Equilor kezel, tehát ez is segíthette a nagy bevásárlást. A másik pont pedig a kiszállás: ha a kormányhoz közeli körök meg akarnak szabadulni egy-egy befektetésüktől, az állam gyakran a segítségükre siet, és kivásárolja a feleslegessé vált jószágot.A Green Energy Investhor két olyan vállalatot is birtokolt, amely óriási hitelt vett fel a fejlesztésekhez, majd tavaly jelzáloggal együtt eladta azokat az állami MVM Zöld Generáció Zrt.-nek. A Green Energy így 55,5 milliárd forintos hitel visszafizetésétől szabadult meg az Innovolt Kft. eladásával és további 12 milliárdos kölcsönétől a Tatooine Solar Park Kft. lepasszolásával. Ezeket a terheket immár az MVM cipeli.Hogy jól adta-vette-e a megújuló energiás projekteket a Green Energy? Habár a piacon nagyon sok olyan naperőmű van, amely nem azonnal fordul termőre, és a sokmilliárdos befektetés értéke csak lassan csordogál vissza, a Green Energy Investhor a működése negyedik évében már 16,3 milliárd forint adózott eredményt hozott a tulajdonosainak. A vállalat eszközeinek értéke az 50 milliárd forintot közelíti, miközben a kötelezettsége csak 8 milliárd forint, és annak a többsége is a tulajdonos által nyújtott kölcsön.Ilyen körülmények között tényleg remek lehetőségnek tűnik, hogy a Green Energy az ország egy dinamikusan iparosodó szegletében, Komárom környékén próbáljon kínálatot generálni az energiafaló gyáraknak. Ezek közül is az egyik leginkább energiaigényes üzem a kínai Huayou Cobalt magyarországi leányvállalatának, a Bamo Technology Hungary Kft.-nek Ácsnál épülő katódgyára, amelynek a termékei az elektromos autók akkumulátoraiba kerülnek majd be. Ez az üzem egymaga annyi energiát fogyaszt majd, mint több százezer magyar háztartás, úgyhogy a tervezett hét szélerőmű teljesítménye meg se kottyan neki.Bár az engedélykérelemhez benyújtott dokumentáció szerint „a beruházó Bana és Ács térségében egy újonnan létesülő nagyfogyasztó villamosenergia-igényét igyekszik részben ellátni”, a HVG kérdésére a Green Energy vezérigazgatója, Ritter Antal nem említette konkrétan a Bamo Technologyt, mondván: „Az esetleges üzleti megállapodásokkal kapcsolatban jelenleg nincs további információ, amelyeket meg tudunk osztani a nyilvánossággal.” Az is beszédes azonban, hogy a szélerőművek közcélú hálózatra nem is táplálnak majd vissza energiát, hanem azt közvetlenül „a nagyfogyasztónak” juttatják el, márpedig ilyenből a katódgyár lesz a legközelebbi.Ha azonban bárki azt gondolná, hogy Tiborczék üzleti köre ezzel már kimaxolta a lehetőségeket, téved. Az érintett banai ingatlan tulajdoni lapjáról ugyanis kiderül, hogy a vezetékjogot éppen a Pannon Szélerőmű Villamosenergia Termelő és Értékesítő Kft. birtokolja, amelynek a tulajdonosa egy tőzsdei cég, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. Az Alteo hátterében pedig mintha minden pepitában megismétlődne abból a konstrukcióból, amelyet a Green Energynél lehetett látni.Pár éve az a Főnix Magántőkealap vásárolta be magát az Alteóba, amely tőkealaptól Tiborcz ugyan igyekszik elhatárolódni, de azért az sem esik olyan messze a „családfájától”. A Főnix is részesült az állami Magyar Fejlesztési Bank krízisalapjából – 50 milliárd forintos tőkejuttatást kapott –, és ezt a magántőkealapot nem is egy Tiborczhoz közeli, hanem egy Tiborcz érdekeltségében lévő cég, a Diófa Alapkezelő igazgatja.Az Alteo maga is egy nagyobb hal a megújulóenergia-termelésben: saját nyilvántartása szerint több mint 70 megawatt az összteljesítményük a szélerőműveinek, és 40 megawattos a naperőműparkja. Ritter Antal a Green Energy eddigi portfólióját 600 megawattra tette, úgyhogy a Tiborczhoz közel álló két vállalatcsoport már most bőven túlszárnyalja a jelenlegi paksi atomerőmű egy blokkjának teljesítményét, a tervezett szélerőművekkel pedig már két paksi blokkot is meghaladó beépített teljesítménnyel termelhet majd áramot. Nekik tehát biztosan bejönnek az energiazabáló kínai befektetések.
|
Ha Tiborczéknak fúj a szél, nincs baja a NER-nek a szélerőművekkel
|
A kormányfő vejének üzleti körei szélerőművek építésére készülnek a Komárom-Esztergom megyei Ács mellett. Könnyen lehet, hogy a megtermelt áram vevője az akkumulátoriparnak beszállító kínai katódgyár lesz.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251009_hvg-fujjak-maguket-tiborcz-szeleromu-kina
|
2025-10-09 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Feltűnő a csend a kormány 300 milliárd forintból "berúgott", hat évre szóló lakhatási tőkeprogramja körül, holott annak gazdája, a Nemzeti Tőkeholding (NTH) már jó fél éve kihirdette azt a 19 nyertes alapkezelőt, amelyek használhatják a temérdek közpénzt.Ez azért is különös, mert a lakáspiacot "felrobbantó", választás előtti kampányfogásnak sem utolsó Otthon Start program fő korlátja a szűkös lakáskínálat. Az NTH most annyit elárult a HVG-nek, hogy eddig mindössze öt alapba fektetett be, ám azt titkolja, hogy melyek ezek, és mennyit kaptak.Miután a potenciális ingatlanalapok egy része még csak most alakul, az NTH úgy számol, hogy a forrás javát „az ősz folyamán” helyezi ki. Így az első olyan lakások, bérlakások és kollégiumok, amelyeket a program keretében fejlesztenek, leghamarabb 2026 második felében, 2027-ben készülhetnek el. S bár a tőkeprogram dedikált célja a megfizethetőség, itt nincs olyasféle árkorlátozás, mint az otthon startos lakásoknál.Konkrét projektekről a nyertes alapkezelők zöme sem nyilatkozik – már csak ezért is nehéz elképzelni, hogyan épülhet belátható időn belül a kormány által vizionált harmincezer új lakás. A Tiborcz István befolyása alatt álló Gránit Bank-csoport alapkezelője elárulta, hogy a maximális összeget, húszmilliárdot nyert el, a pénz a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap egy új, erre a célra létrehozott sorozatába áramlik majd. Úgy vélik, miután az NTH szabályai szerint a forrás 30 százalékát kell egy éven belül befektetniük, nincsenek késésben, amiért nem kezdtek még bele egy lakásprojektbe sem.Az OTP Prime Ingatlanbefektetési Alap viszont megkapta azt a tízmilliárdot, amit elnyert, s vett is már egy területet, amelyre 88 lakásos épületet húzatna fel. Érdekesség, hogy Csányi Sándor OTP-elnök saját, Bonitás nevű alapkezelője is a nyertesek között szerepel. A bankemberről tudható, hogy egy hatalmas, ötszáz lakásos rozsdaövezeti „miniváros” fejlesztését tervezi Törökbálinton.Tízmilliárdot kaphat Jellinek Dániel ingatlanmágnás Indotek-csoportja is, amely még csak most indítja az új alap jegyzését. A lakhatási tőkeprogram nyertesei között több banki alapkezelő is található (az említett kettőn kívül az MBH, a Raiffeisen és az Erste), és ismert tőkepiaci vállalatok is felbukkannak (például az Equilor, a Wing-csoport, a Futureal-csoport és a Biggeorge).Mivel a pályázati kritériumok között nem szerepelt a lakásfejlesztési jártasság, ezért olyan szereplők is befuthattak, amelyeknek ez eddig távol állt a profiljától. A tajvani Frank Liu tulajdonában álló Chi Fu például főként onnan ismert, hogy az állami MFB-csoporttal közös kockázatitőke-alapot futtat, 2020-ban pedig a jegybanki Pallas Athéné Alapítvány vagyonkezelőjétől megvette a pesti Váci úti Reno-udvar egy részét.„A Forestay Alapkezelő az egyetlen, amely privát alapon működtetett diákszállást fejlesztett és üzemeltet, a Dean’s Home Budapestet, 418 szobával” – jellemezte magukat a részben Botos Bálint befektetési szakember tulajdonában álló, szintén nyertes alapkezelő, amely a szállodaiparban is utazik. Hogy kollégiumot építenek-e, arról még nem beszélnek, de „az első fejlesztési projektünk várhatóan a budapesti Villányi út 11. alatt (ez az MSZMP egykori oktatási központja – a szerk.) valósul meg, ahol közel 200 lakás építését tervezzük” – írták a HVG-nek.Meglehetősen távol állt eddig a lakáspiactól az Innova-X Befektetési Alapkezelő, amely elsősorban járműipari befektetésekre koncentrált, ám most „a lakhatási program keretében új, kifejezetten ingatlanfejlesztési irányú portfólió kialakítása van folyamatban, amelyhez új alap létrehozását tervezzük” – írta a HVG-nek Petti Csaba tulajdonos-vezérigazgató. Forrást még nem hívtak le, a befektetési jegyeket ezekben a hónapban kezdik jegyezni. Petti a GloCap Kockázati Tőkealap-kezelőnek is az egyik vezetője, amely 32 milliárd forintnyi állami tőkét forgat.A GloCap befektetéseihez rendszeresen társul egy másik közpénzmilliárdos magántőkealapokat menedzselő cég, a Trustify Befektetési Alapkezelő, amely nem mellesleg a lakhatási tőkeprogramnak is az egyik nyertese. A GloCap és a Trustify alapkezelőkről a minap írta meg a Válasz Online, hogy a rájuk bízott százmilliárdos nagyságrendű tőkét valószínűsíthetően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és körei érdekében álló befektetésekre fordították. Petti a HVG-nek hangsúlyozta: „Valóban van személyi átfedés a vezetésben, ugyanakkor a két alapkezelő (a lakhatási tőkeprogramban nyertes Innova-X és GloCap – a szerk.) egymástól független jogi személy, nincs közöttük befektetési, pénzügyi vagy működési kapcsolat.”Ha jogilag nem is tiltottak, legalábbis aggályosak az ilyesféle személyes összefonódások egy százmilliárdos állami tőkeprogram esetében – vélekednek a HVG által megkérdezett tőkepiaci szakértők. „Az utóbbi években megszokhattuk, hogy a nagyszabású állami tőkeprogramoknak – ilyenek a Covid-járvány idején indított krízisalapok is – mindig vannak a piaci logika szerint alkalmas kedvezményezettjei, de újra és újra felbukkannak olyanok is, akik valamiféle politikai prioritás alapján futnak be és fektetik be a közpénzt” – szögezi le a HVG egyik informátora.Az is közös jellemzőjük ezeknek a programoknak, hogy első blikkre komoly piaci szereplőkre szabják őket. A lakhatási tőkeprogramot speciel olyan alapkezelőkre, amelyek legalább 25 milliárd forintnyi jegyzett tőkéjű alapokat menedzselnek, a programba bevont ingatlanalapjaik egyenként legalább ötmilliárdosok úgy, hogy a beléjük tett állami tőkét minimum 30 százalékban magánbefektetők egészítik ki. Elvben profizmust igényel az is, hogy a program futamideje alatt akár kétszer is megforgathatják a tőkét, ha olyan ügyesek, hogy az első fejlesztési ciklust három év alatt le tudják zárni.„Ezúttal az állami tőke kiosztásában kivételesen nincs NER-túlsúly” – védi ugyanakkor a programot egy másik szakértő. Van ugyanakkor, aki ezt másképp látja.A kulcskérdést azonban homályban hagyja az NTH, jelesül azt, hogy milyen hozammal várja vissza az adófizetők 300 milliárd forintját, ha lejár a program hat éve – pedig ettől függ, hogy kik fölözik le a feltételezett hasznot. Buda Sándor elnök-vezérigazgató az Indexnek adott interjúban általánosságban azt állította: forintalapon évi 10-15 százalék az elvárás. Hogy ez mennyiben áll a lakhatási tőkeprogramra, azt nem részletezte, biztatásként csak annyit mondott, hogy tapasztalt alapkezelők vesznek részt benne.Közülük az igen fiatal, csak 2024 nyarán alakult, Piukovics András ingatlanvállalkozó kezében lévő Polaris Equity nevű alapkezelő felügyelőbizottságába mindenesetre szokatlan módon maga Buda is beült, személyében is garantálva a kellő tapasztalatot. Ennélfogva e cégnél különösen pikáns lenne, ha valami rosszul sülne el: az NTH ugyanis kemény szankciókkal – tőkeleszállítással, az adott alap elvételével, sőt jegybanki intézkedés kezdeményezésével is – sújthatja a szabályszegőket.
|
Tiborcz és Nagy Márton neve is felbukkan az aggályos összefonódásokat tartalmazó 300 milliárd forintos állami lakhatási tőkeprogramban
|
Több tízezer megfizethető otthont vár az Orbán-kormány a most induló lakhatási tőkeprogramtól, részben ismét egy privilegizált üzleti kör gazdagodását biztosítva be a választások utáni évekre.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251013_hvg-lakhatasi-tokeprogram-tiborcz-nagy-marton-nemzeti-tokeholding-lakasepites
|
2025-10-13 12:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Világszerte a kínaiak diktálják a tempót a megújulóenergia-termelés bővítésében: 2024-ben az ázsiai ország erőművei több mint felét adták a nap- és a szélenergia-termelés globális növekedésének. Igaz, Kína energiafelhasználásának a 62 százaléka még mindig fosszilis eredetű, de az igyekezetük - szemben Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor kormányfő meglehetősen maradi szénhidrogénpárti felfogásával - arra is kiterjed, hogy a külföldi befektetéseik energiaigényét is megújulókból fedezzék.A VSquare oknyomozó csoport üzleti forrásokra hivatkozva már másfél évvel ezelőtt arról írt, hogy a Magyarországon gyárakat építő kínaiak a lehető legnagyobb mértékig maguknak akarják megtermelni, illetve megtermeltetni a működésükhöz szükséges energiát. Ennek a beruházási értékét legalább 2,5 milliárd dollárra, vagyis 900 milliárd forintra tették, és már akkor azt pedzegették, hogy ezzel a törekvéssel a kormányhoz közel álló magyar vállalatok is jól járhatnak.Lassan kezd tehát értelmet kapni az, hogy az Orbán-kormány a civil és szakmai ellenállás dacára is makacsul erőlteti a kínai befektetők magyarországi megtelepedését: ezeknek köszönhetően számos olyan konc esik le, amelyre az állam által feltőkésített, piac után áhítozó vállalatok lecsaphatnak.A debreceni kínai akkumulátorgyár üzemcsarnokait részben a West Hungária Bau Kft. húzta föl, az oda vezető utak megépítésében a Duna Aszfalt Zrt., a vasútvonal megvalósításában a V-Híd Zrt. vett részt, vagyis néhány friss milliárdos, Paár Attila, Szíjj László és Mészáros Lőrinc gazdagodott tovább belőlük. Az ácsi katódgyár kivitelezését a Market Építő Zrt. nyerte el, amely ugyancsak a kormányfő baráti körébe tartozó egyik üzletembernek, Garancsi Istvánnak az érdekeltsége.És ahogy az akkumulátorgyár Debrecennél megcsapolja a helyiek vízkészletét, úgy a katódgyárnak is hatalmas energia- és vízigénye van, ezért teljesen átalakítják a víziközműveket a Kisalföld e szegletében: építenek egy víztározót, és a rendszerhez kapcsolódó ivó- és szennyvízhálózat fejlesztését a Mészáros és Mészáros Kft. végzi. Ezek a feladatok néhány év alatt együttesen több száz milliárd forint megrendelést jelentenek a kedvezményezett cégeknek.Az ácsi gyár energiaellátásából tehát várhatóan a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti körei fognak profitálni, de a kínai befektetők gyárainak alapanyag-ellátása és termékeik piacra dobása jelentős logisztikai, szállítmányozási feladattal is jár. Tiborcz István portfóliójában pedig ilyen is van: a Waberer’s egész Közép-Európa egyik legnagyobb logisztikai vállalata, amely a közúti fuvarozás mellett már a vasúti áruszállításban is egyre jelentősebb szerepet tölt be. Amikor 2023 tavaszán a kormány eldöntötte, hogy a Debrecen-Macs Ipari Park intermodális konténerterminálját a GYSEV Cargo Zrt. fogja üzemeltetni, még úgy lehetett tudni, hogy ez a kulcsfontosságú logisztikai központ, amely az új debreceni gyárak, köztük az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó kínai cégek ellátásához járul hozzá, a magyar és az osztrák állam közös cégének érdekeltségébe fog tartozni.Csakhogy másfél év múlva, az osztrákok kiszorítása után a magyar állam úgy döntött, eladja a GYSEV árufuvarozó cégének többségi részvénycsomagját, vevőnek pedig éppen a Tiborcz többségi tulajdonában lévő Waberer’s International Nyrt. jelentkezett. Így a tarnzakció lezárulta után a kormányfő vejének, ha kismértékben is, de minden egyes olyan akkumulátor hasznot hajt majd, amelynek a szállításához az átrakóterminál szolgáltatásait igénybe veszik.A profittermelés ráadásul nem korlátozódik Debrecen vagy akár csak az ország határain belülre, hiszen a GYSEV Cargo abban az együttműködésben is részt vesz, amelynek keretében júliusban érkezett meg az első szállítmány az adriai Koper kikötőjéből Debrecenbe. A vasúti szállítást a GYSEV végezte, a szolgáltatás koordinátora a Ghibli-csoport, amely gyakran üzletel a magyar állammal. Tiborcz érdekköre tehát a tengeri szállítmányozási útvonalba is bekapcsolódhat.Az állam pedig hol pénzzel, hol szabályozással segíti a hozzá közel állók érvényesülését például a kínaiak által nyújtott üzleti lehetőségek kihasználásában. Az út-, vasút- vagy víziközmű-fejlesztéseket az állam, vagyis az adófizetők pénzéből finanszírozzák, az újabb és újabb jogszabályok pedig sokszor egyszerűen csak arról szólnak, hogy elősegítsék a biznisz gyorsabb jövedelmezőségét. Az Energiaügyi Minisztérium a napokban bocsátotta társadalmi vitára azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek alapján az ország egyes részein a jelenlegi 130 méter helyett akár 199 méteres szélerőműtornyot is lehet majd építeni, és az ehhez elfoglalt agrárterület helyett még cseretermőföldet sem kell felajánlani.
|
Már jól látszik, miért is éri meg Orbánnak jóban lenni a kínai befektetőkkel
|
A kormányhoz közeli vállalkozóknak energetikai és építőipari fejlesztéseknél is jut megbízás.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251009_hvg-mire-jok-orbannak-kinaiak
|
2025-10-09 06:40:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Újabb vállalatoknál került háttérbe a volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, Száraz István, miután hűtlen kezelés miatt rendőrségi nyomozás indult a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonának az ügyében.A főként Száraz István menedzselésével működő cégbirodalom aktívan együttműködött a jegybanki alapítványi vagyon kezelőjével, és miközben az alapítványi befektetések sokszor inkább vitték a pénzt, mintsem hozták volna, Száraz és az ifjabb Matolcsy - néhány barátjukkal egyetemben - mesésen meggazdagodott.A Száraz nevén lévő Dry-csoportból a nyáron egy céget már átneveztek, a Dry Omegából STU-SZA Ingatlan Kft. lett, és az ügyvezetést is átvette Varga Lajos Ernő, aki a kormányhoz közelálló őrző-védő cég, a Valton egyik tulajdonosa.Most további két vállalatnál, a Dry Property Groupnál és a Dry Ingatlannál is ugyanez történt, az új nevük ST Property, illetve ST Immobile Kft. A STU-SZA eleve tulajdonos volt ezekben a cégekben, de most az irányítás is átkerült Vargához.Más kérdés, hogy a STU-SZA és a Valton vállalatban 2023 óta már nem Varga Lajos a meghatározó tulajdonos, legalábbis a Válasz Online feltárása szerint Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos ügyvédje, Kertész József, illetve az ő irányítása alatt álló magántőkealap tulajdonrészt szerzett ezekben a cégekben. A STU-SZA esetében egyértelműen Kertész a meghatározó tulajdonos, aki egyébként a kormányhoz közeli médiabirodalom, a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány létrehozójának a tulajdonosa is.A Varga irányítása alá került három cégnek együttesen csaknem 3,5 milliárd forint az eszközállománya, benne olyan vagyonelemekkel, mint a Club Aliga területén az egyik Balaton-parti telek az immár STU-SZA Ingatlan Kft.-ben. Az ST Immobile Kft.-ben 1,2 milliárd forint értékű ingatlant, az ST Propertyben pedig csaknem félmilliárd forint értékű ingatlant tartanak nyilván. Ezekben tehát Száraznak még van tulajdonrésze, de Vargának és Kertész József köreinek és, és immár Vargáéké a cégvezetői pozíció is.
|
Szorítják ki a Matolcsy-fiúkat a vagyonukat rejtő cégek irányításából
|
A kormány kedvenc őrző-védő cégének a főnöke, Varga Lajos Ernő lett az ügyvezető több olyan vállalatban is, amelyben eddig Matolcsy Ádám barátja regnált.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251016_matolcsy-adam-szaraz-istvan-varga-lajos-erno-valton-stu-sza-dry-omega-club-aliga
|
2025-10-16 12:15:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Több lépésben összesen mintegy 800 millió forintot fektetett a Solus I. Kockázati Tőkealap az online cateringmegoldásokat és ételrendelési szolgáltatásokat nyújtó Ordit Hungary Kft.-be. Az innovatív, immár milliárdos éves árbevételt hozó cég megfelel a főként uniós forrásból felállított tőkealap profiljának. Csakhogy a tizenegy évvel ezelőtt életre hívott vállalkozás többségi alapítója Katona Bence Gergely, az állami Magyar Fejlesztési Bank szeptember végén távozó vezérigazgatója, aki 2020 őszén, amikor a Solus beszállt a cégébe, az MFB-csoport saját kockázatitőkealap-kezelője, a Hiventures vezére volt.A Solus I. navigátora a Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely akkoriban az MKB (a mostani MBH) bankcsoporthoz tartozott. Két, együttesen tízmilliárdos nagyságrendű tőkét forgató, uniós hátterű alapot kezelt: a Solus I. és a Solus II. nevűt. A Solus I. az összesen 70 milliárd forintos Intelligens szakosodási kockázatitőke-program része volt, tőkéjében 70 százalékos állami részvétellel.A rendszer úgy működött, hogy a kockázatitőke-befektetésekre szolgáló uniós pénzek az MFB-n keresztül jutottak el azokhoz az alapkezelőkhöz, amelyeket az állami pénzintézet választott ki. "Az uniós összeférhetetlenségi szabályok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az MFB-csoport vezető tisztségviselőjének valamely cége részesüljön MFB-s EU-s alapból befektetésben" - szögezte le a HVG érdeklődésére az állami bank. Arra a kormányrendeletre hivatkoztak, amely a 2014-2020-as időszakban szabályozta az uniós alapokból származó támogatások felhasználását, beleértve az összeférhetetlenségi eseteket is, amelyek - írta az MFB - most is ugyanazok.A jogszabály elsősorban a befektetési döntést megalapozók-meghozók oldaláról közelíti meg a kérdést. Leegyszerűsítve: a döntésben nem vehet részt az, aki közreműködött a támogatási kérelem összeállításában, továbbá akinek munkavégzőként, vezető tisztségviselőként, tulajdonosként köze van a kérelmezőhöz, vagy a felsoroltak hozzátartozója. Ilyen alapon valóban semmi látnivaló sincs az Ordit körül. Csakhogy a rendeletnek van egy gumiparagrafusa.A passzus szerint akkor is megállhat az összeférhetetlenség, ha „családi vagy érzelmi ok, politikai szimpátiával vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos ok, gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek rá nézve teljesül, vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll”. Egy esetleges ellenőrzés során ezen a tágabb – még a látszatot is mérlegelő – szűrőn akár fennakadhatna Katona, aki a kérdéses időszakban mindvégig olyan állami vállalatnál volt vezető, ahol közpénzekből végrehajtott kockázatitőke-befektetésekkel is foglalkoztak. A Hiventures után, 2022 őszétől az állam kockázatitőke-programjainak zömét maga alá söprő, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által felügyelt Nemzeti Tőkeholding vezetői székébe ült át, majd 2024 őszén nevezték ki az MFB élére.Katona ráadásul a kockázatitőke-szakma szövetségének, a HVCA-nak is elnökségi tagja. „A nyugati világban kifejezetten előny, ha egy ilyen státuszú vezető személyes tapasztalatot is szerzett egy újszerű, nagyon kockázatos vállalkozás felépítésében” – szögezte le a HVCA egyik, név nélkül nyilatkozó tisztségviselője, maga is tősgyökeres kockázatialap-kezelő. Ő kizártnak tartja, hogy Katonának bármilyen módon ráhatása lehetett a saját cégével kapcsolatos döntésre. „A kockázati tőke nem csodafegyver, tízből nyolc vállalkozás elbukik, s csak egy fut be igazán. Örülni kéne egy olyan cégnek, amelyik jól működik” – érvelt a szakértő.Hogy az Ordit érdemes volt a közpénzre, azt számára az a fejlemény is igazolja, hogy 2019-ben, a Solus I. belépése előtt a magyar alapítású, a szakmában elismert Euroventures egyik alapja is beszállt, amely pedig „nem tűrne semmiféle szabálytalanságot”.Az Ordit ma még messze áll attól, hogy mesés profittal kecsegtessen. A gyors növekedéssel párosuló kezdeti veszteségeket azonban bőven pótolta a két kockázati alap által belepumpált 1,2 milliárd forintnyi tőke, aminek a kétharmadát a Solus I. adta 2020–2023 között. Ezzel 34 százalékos az aránya a jegyzett tőkében, miközben az Euroventures nem egészen 20, Katona pedig – két másik magánszemély mellett – majdnem a legkisebb, már csak 11 százalékos tulajdonos. Az ilyen típusú cégek jellemzője, hogy az alaptőke szerinti tulajdonosi arányok eltérnek a tőketartalék feltöltésében vállalt mértékektől, amelyek alapján a nagybefektetők különféle elsőbbségi jogokat kapnak.Nemcsak Katona, hanem egyik hozzátartozója is a kockázatitőke-befektetések rázós terepén mozog. Katona-Dobos Klára Luca résztulajdonos-ügyvezetője az információtechnológiai tanácsadással foglalkozó RND Strategy Kft.-nek, amelybe 2021-ben szintén beszállt a Solus I. százmillió forinttal. Az említett gumiparagrafus alapján akár a 27 százalékban tulajdonos ügyvezetőnő esetleges összeférhetetlensége is felmerülhetne Katona Bence hozzátartozójaként, de ez láthatóan ugyanúgy nem szúrt szemet senkinek, mint az Ordit esete.Az RND más, közpénzforrások közelében lévő vállalatvezető fantáziáját is megmozgatta. A Solus I. 2021-es tőkeemelése előtt pár hónappal ugyanis cégtárs lett benne Mikesy Álmos is, aki előtte a Hiventures vezérkarában Katona Bence helyettese volt. Ha a 15 százalékban tulajdonos Mikesy esetében összeférhetetlenségről nem is lehetne szó, feltűnő, hogy pont az addigi főnöke hozzátartozója mellé állt be. S olyan csodák sincsenek, hogy ezt követően pont ugyanaz az uniós forrású tőkealap, a Solus I. fektessen be hozzájuk, mint amelyik Katona érdekeltségét is erősíti.Az RND egyelőre nem sikertörténet, alig van árbevétele, és enyhén veszteséges. A magát a „fájdalompontokat jól ismerő” startuptanácsadóként jellemző Katona-Dobos Klára azonban nagyratörő célokkal mutatja be a Solus I. tőkéjéből futtatott Sciencer nevű programot a honlapján: „Arra hivatott, hogy támogassa a vállalatok előrelépését, összekötve az innovációs ökoszisztéma résztvevőit.” Mikesy mentori minőségben ugyanezen a honlapon azt írja: „kockázatitőke-befektetőként fontosnak tartom, hogy minden eszköz és csatorna rendelkezésre álljon az innovatív üzleti projektek számára a siker érdekében. A Sciencer platform ebben egy hiánypótló megoldás.”Mikesy az MFB-csoport után is a szakma sűrűjében dolgozik: a Tiborcz István érdekkörébe tartozó Gránit Bank-csoport alapkezelőjének elnök-vezérigazgatója. Ebbéli minőségében több olyan vállalatnak is vezető tisztségviselője, amely fontos a kormányfői vő számára, de amelyek felett Tiborcz nem közvetlenül, hanem a Gránit Alapkezelő alá tartozó, részben szintén az állami MFB által feltöltött tőkealapok révén gyakorolhat befolyást. Így lett Mikesy igazgatósági tagja a tőzsdei Alteo energiatársaságnak, felügyelőbizottsági tagja a pesti Szabadság téri Tőzsdepalotát megvásárló cégnek, továbbá Jellinek Dániel ingatlanmogullal közösen irányítja az ikonikus Vörösmarty téri üvegpalotát birtokló vállalatot.Ami pedig a Solus Capitalt illeti, az alapkezelő új életciklusba lépett azzal, hogy a minap a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó, kisebb részben állami tulajdonú MBH kitelepítette Vida József exbankárhoz (HVG, 2025. szeptember 18.). Mielőtt azonban a bank megtalálta volna e célra a felcsúti oligarcha földijét és bizalmasát, gondosan a Solus Capital fennhatósága alá helyezte azt a két magántőkealapot is, amelyek százmilliárdos tőkét fektettek Mészáros különféle privát vállalataiba itthon és külföldön. Tán nem meglepő, hogy ezen alapok forrása kizárólagosan az állami MFB és a névleg Mészárosra bízott kormányközeli bank.Startupparadicsom Európában?Utolérni Amerikát! – legalábbis a startupoknak kínált versenyképes adminisztrációs ökoszisztéma terén. E merész célt az EU-ban tűzték ki EU-INC néven a startupvilág képviselői, akik létrehoznák a 28., virtuális tagállamot, kifejezetten az ilyen típusú vállalkozások cégügyeinek intézésére. Ezzel az egyes uniós országok különféle, rendszerint meglehetősen költséges, bonyolult és bürkratikus cégszabályai helyett egységes, egyszerű és olcsó metódus lépne életbe, olyasféle, mint az Egyesült Államokban az úgynevezett Delaware C Corp – mondja Langmár Péter, a magyar tőzsdei STRT Holding társalapítója.Az Európai Bizottság felhívására a kezdeményezést szeptember 30-áig lehetett véleményezni. A tervek szerint a javaslatokból 2026 első felében áll össze a jogszabálytervezet, amely 2027-ben léphet életbe.Európa jócskán lemaradt a kockázati tőkéért folyó versenyben, ezért legalább a bürokratikus hátrányt ki kellene iktatni – érvel az elképzelés mellett Langmár. A jelenlegi cégregisztrációs kavalkád ugyanis – túl az üzletágat eleve jellemző extrém rizikón – pluszkockázatként jelenik meg a befektetők szemében. Itthon ilyen az ügyvédkényszer, a bonyolult szerződéstípusok, a bevett kft.-forma vagy a cégbezárás kriminalizálása – teszi hozzá a szakember, aki abban is bízik, hogy az elképzelt, nemzetek feletti cégadminisztrációs rezsim az öreg kontinensen tartaná a világsikergyanús startupokat.Különösen fontos lenne ez Magyarországon, miután a kockázati tőkések fenntartásait az Orbán-kormány kiszámíthatatlan, piactorzító beavatkozásai is táplálják. Nálunk még az állam tőkebefektető társasága, az MFB-csoportba tartozó Hiventures sem váltotta be az elmúlt évtizedben hozzá fűzött reményeket – nem igazán motiválta a hiányzó magántőkét. Ennek az volt a fő oka, hogy nem partnerként, hanem versenytársként tekintett rá – indokolta a HVG-nek egy szakértő. Pedig a közép-európai régióban égetően szükség van az állami részvételre, miután a nagy nyugati nyugdíj-, egészségpénztári vagy egyetemi alapok tőkéjéből az itteni startupoknak csak elvétve jut.Kétséges, változik-e a kormányzat mentalitása azzal, hogy átszervezte a struktúrát, és az állami programokat a Nemzeti Tőkeholding alá helyezte. Erre az üzletágra is igaz ugyanis, hogy nem feltétlenül egy nagy állami szervezet hozza a legjobb döntéseket. Miután nem a múltbeli eredményekbe, hanem ígéretes ötletekbe fektetnek, egy tízéves élettartamú kockázati alap könnyen elbukhatja a tőkéjét, ha legalább minden tizedik projektje nem lesz végül bombaüzlet.
|
Százmilliók mentek korábban a hirtelen távozó állami banki vezető körüli startupokba
|
A nem egészen egy éve kinevezett csúcsvezetőt, Katona Bencét hivatalos kritika nem érte, s a jelek szerint az sem gond, hogy több százmillió forintnyi közpénz áramlott a hozzá közel álló startupokba.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251006_hvg-mfb-katona-bence-solus-kozeli-tokestarsak
|
2025-10-06 10:35:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Az MNB-botrányként ismert ügy jelenlegi állásáról számolt be Lukács László György (Jobbik) kérdésére reagálva a legfőbb ügyész. Nagy Gábor Bálint közölte, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda továbbra is nyomoz.Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, illetve különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt indultak eljárások. Azok felderítési szakaszban vannak. A legfőbb ügyész hozzátette: az ügyekben még nem hallgattak ki gyanúsítottat.A tájékoztatás így nem az ügyészség, hanem a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik. Nagy Gábor Bálint így egyelőre nem tudott válaszolni a jobbikos képviselő kérdésére, hogy mikor várhatóak az első letartóztatások. Lukács László György a történelem legnagyobb "bankrablásaként" jellemezte az MNB alapítványi ügyeit, amelyekben mintegy 600 milliárd forint közpénz a tét.A kasszafúrók eddigi soha nem látott mértékben és soha nem tapasztalt módon tették a közvagyont magánvagyonná, és végeztek befektetéseket oly módon, hogy abból jelentős kár vagy vagyonvesztés származott.Emlékeztetett rá, hogy az MNB-botrány ügyében hiába kerülnek a nyilvánosság elé a súlyos visszaélések, a nyomozó hatóságok munkájáról a közvélemény semmit sem tud. Ezért arról kérdezte a legfőbb ügyészt:hány ügyben van folyamatban nyomozás az MNB és az MNB-hez tartozó alapítványi vagyonnal kapcsolatban?Mely nyomozó hatóság foglalkozik ezekkel az ügyekkel, egyenként megjelölve?Milyen szakaszban tartanak ezek az eljárások?Történt-e gyanúsítás az ügyben, történt-e vagyon megőrzésére tekintettel bármilyen ideiglenes intézkedés, akár vagyonelemekkel, akár személyekkel kapcsolatban?Várható-e, hogy a nyomozó hatóságok itt is fognak látványos nyomozati cselekményeket végrehajtani (előállítások, informatikai eszközök nagy erővel való lefoglalása), mint azt az internetes véleménynyilvánítás szabályainak megsértése miatt már több ízben megtapasztalhatták a magyar emberek?Vizsgálta-e vagy vizsgálja-e a nyomozó hatóság a volt jegybankelnök és közeli hozzátartozójának érintettségét az ügyben?
|
Komoly gyanúk vannak, gyanúsítottak nincsenek az MNB-ügyekben
|
Hűtlen kezelés, illetve pénzmosás miatt nyomoznak. Továbbra is a felderítési szakaszban járnak.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/22/mnb-ugyek-legfobb-ugyesz-hutlen-kezeles-penzmosas/
|
2025-10-22 11:48:58
| true
| null | null |
24.hu
|
Miután a Strabag nem teljesítette a Lázár János közlekedési és építési miniszter ultimátumában megszabott október 31-es határidőt az M30-as autópálya hibáinak kijavítására, a Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) újabb lépésre szánta el magát.A STRABAG-nál teljes a valóságzavar! Nem elég, hogy az általuk vállalt határidőt sem tudják vállalni, és miattuk nem lehet átadni a forgalomnak az M30-as autópályát, most még egy gátlástalan és abszurd akcióba is belekezdtek a leányvállalatuk (M5 Holding GmbH) által tulajdonolt AKA Zrt. koncessziós szerződése kapcsán- ezzel indul az ÉKM közleménye, amelyben bejelentik:a kormánynak nem áll szándékában, hogy meghosszabbítsa a M5-ös autópályát kezelő társaság koncessziós szerződését, amely 2031-ben járt le,sőt a 2031-ig tartó időszakra vonatkozó feltételeket is felülvizsgálja,illetve Lázár János közlekedési és építési miniszter rendkívüli auditot rendel el a vállalattal szemben."A 2031-ben lejáró koncessziós szerződésüket szeretnék úgy meghosszabbítani, hogy egy autópályát sem képesek megépíteni az általuk vállalt határidőre. Természetesen a Kormánynak nincs szándéka, hogy ezt a szerződést meghosszabbítsa - sokkal sürgetőbb feladat az, hogy a 2031-ig tartó időszakra vonatkozó feltételeket is felülvizsgálja: a nyereségmegosztást racionalizálni kell. A nyereségből az államnak kedvezőbb feltételek mellett kell részesednie! Ezért az erre vonatkozó felülvizsgálatot az építési és közlekedési miniszter ma elrendelte" - olvasható a tárca közleményében. A rendkívüli auditot ugyanitt úgy indokolják: "felmerül a gyanú, hogy a korábbi időszakban pénzügyi visszaélések következtek be a koncesszió során".A STRABAG-nak azt javasoljuk, hogy készítse elő az utóbbi évek hiánytalan pénzügyi elszámolásait és teljesítéseit az auditra. Az ámokfutó felelősséghárításai helyett pedig igyekezzen elvégezni azt, amit vállalt!- üzente meg a nagy múltú építőipari cégnek Lázár tárcája.Az AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. feladata a múlt század kilencvenes éveitől kezdve az M5-ös autópálya építése, finanszírozása, működtetése és fenntartása. A 35 éves koncessziós szerződés 2031-ben jár le.Mint a 24.hu februárban megírta, az M30-as autópálya Szikszó felől Miskolc felé vezető részét tavaly a 33-as kilométer (Miskolc-észak) és a 41-es kilométer (Szikszó csomópont) közötti részét lezárták. A helyszínen áldatlan állapotok uralkodnak, a forgalom a régi 3-as főútra zúdul. A lezárás oka, hogy az autópályán hiba keletkezett: megcsúszott a töltés, majd egyszerűen leszakadt az út. Bár a lezárás 2024 eleje óta tart, a repedés sokkal régebbi.Lázár ezt követően ultimátumot adott az osztrák gyökerű Strabagnak, melynek értelmében, amíg nem javítja ki az M30-as autópályán keletkezett hibát, addig a vállalattal nem írnak alá új szerződést. Akkor arról beszélt, hogy februárban megkezdik a munkálatokat és október 31-e a határidő a javításra, amelynek 4-5 milliárd forintos költsége a Strabagot terheli. Ezt a szakaszt ugyanakkor nem a Strabag, hanem a francia tulajdonú Colas építette, de az ÉKM nem kommunikált semmit azzal kapcsolatban, hogy miért kell felújítani a 2021-ben átadott részt, miért kellett tetézni a környező településeken a közlekedési káoszt.
|
Strabag-ügy: Lázár nekiment az M5-ös autópályát kezelő cégnek
|
Rendkívüli auditot rendeltek el, és felülvizsgálják a koncessziós szerződést.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/22/lazar-janos-nekiment-az-m5-os-autopalyat-kezelo-cegnek/
|
2025-10-22 11:37:08
| true
| null | null |
24.hu
|
Tíz pontban foglalta össze egy dokumentum a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) előző vezetésének visszaéléseit azon átvilágítási jelentés szerint, melyet már a jelenlegi, Kovács István által vezetett elnökség rendelt meg. A szóban forgó iratot ugyan nem írták alá, de a jelentés szerint az ellenőrző testület megállapításait tartalmazza. Ebben a többi között túlköltekezéssel, irreálisan magas fizetéssekkel vádolják a Kurtucz Csaba vezette szövetséget, továbbá azzal, hogyolyanoknak fizettek megbízási díjat, akik nem vettek részt a szövetség munkájában,milliós fizetést kapott a papíron társadalmi megbízású elnök,késleltették az állami pénzek kifizetését a kluboknak és edzőknek a banki kamat fejében,a 2023. május 21-ei közgyűlésről a hitelesítés során kiderült, hogy határozatképtelen volt, és hamis magánokiratokat használtak fel.Az átvilágítási jelentést a 24.hu és a Transparency International (TI) Magyarország is eredménytelenül kérte a szövetségtől, ezért a TI pert indított, melyet meg is nyert.A per„A Transparency International Magyarország számára ez az ügy azért volt izgalmas, mert már megszoktuk, hogy a NER-ben a politikai alapú vagyonosodás mellett a korrupció büntetlensége a legnagyobb ajándék, amit a hatalom biztosítani képes a hozzá hűséges szereplőknek, és kíváncsiak voltunk, hogy ebben az esetben megúszható-e a feltételezett visszaélés. A történet külön érdekessége az volt, hogy az ökölvívó szövetség minden lehetséges módon titkolni akarta a korábbi vezetés számukra sem vitatottan bűncselekmény-gyanús dolgait feltáró jelentést” – mondta a 24.hu-nak Ligeti Miklós. A TI jogi igazgatója emlékeztetett: „Alapelv, hogy a közfeladatok ellátásával, valamint a közpénzek használatával összefüggésben semmilyen adat nem titkolható el pusztán azért, mert ciki lenne, ha nyilvánosságra kerülne.” A szövetség annak ellenére ódzkodott a nyilvánosságtól, hogy az adatokat végül fellebbezés nélkül, a törvényszék első fokú ítéletének ismeretében átadta. A TI Magyarország jogi vezetője abból következtet erre, hogy a 100 oldalas jelentést fénymásolást követően, nem kereshető .pdf iratként adták ki, és többféle módon is felhívták a figyelmet annak titkosságára. Például vízjelként minden oldalra azt nyomtatták, hogy „ügyvédi titok”, a szöveg záróoldalára titkossági záradékot szerkesztettek, és nemcsak a perben, de az adatkiadás során is azt sulykolták, hogy bizalmas információkról van szó, melyek megismerése akadályozná az ügyben indult nyomozás sikerét. Az utóbbi megállapítás nyilvánvalóan téves, a büntetőeljárás sikerét semmiben nem befolyásolja az, ha mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy a közpénzből gazdálkodó, közfeladatot végrehajtó sportszövetség vezetésében miféle visszaélések történtek, melyek miatt ráadásul újabb súlyos közpénzeket felemésztő nyomozást kell lefolytatni– nyilatkozta Ligeti.A jelentésben a túlköltekezés mellett számviteli és adózási problémákat is feltártak, cikkünkben az érdekesebb tételekre koncentrálunk.A Magyar Ökölvívó Szakövetség előző vezetésének tevékenységével kapcsolatban büntetőeljárás folyik hűtlen kezelés gyanúja miatt. A rendőrség lapunknak küldött válaszából kiderül, hogy gyanúsítotti kihallgatás egyelőre nem történt, „a szükséges nyomozati cselekmények folyamatban vannak.”Káosz volt a szövetségbenA többszörös magyar bajnoki címmel rendelkező volt bokszoló, Kurtucz Csaba 2023 elején vette át a szövetség vezetését az Orbán család ügyvédjeként is ismert fideszes országgyűlési képviselőtől, Bajkai Istvántól, aki betegsége miatt köszönt le, és 2023 áprilisában elhunyt. Kurtucz 2023 októberében aztán rövid úton lemondott posztjáról, ahogy előtte a teljes elnökség is. Novemberben tisztújító közgyűlést tartott a MÖSZ, melyen Kurtucz meg sem jelent. Egy ügyvivő testületet választottak meg, Berkó Lajos (Schmidt Ádám sportszakállamtitkár kabinetfőnöke), Rácz Attila (ő már Bajkai István elnöksége alatt is dolgozott a szövetség konszolidációjáért) és Juhász Roland bokszbíró vezetésével. A szövetséget 2023 novemberétől Kovács István 2024. novemberi elnökké választásáig ez a hármas vezette. (Az előzményeket a cikk végén található keretes írásban szedtük össze.)Az átvilágítási jelentés leginkább Kurtucz Csaba elnökségéről és az azt követő időszakról szól, de érinti a korábbi korszakot is, illetve tanácsokat ad a jelenlegi vezetésnek. A jelentés készítői nem voltak könnyű helyzetben, miután2024-re még pénzügyi terve sem volt a szövetségnek. Ennek meg is lett a következménye. A 2023-as évet a MÖSZ a pénzügyi tervben szereplő, nagyságrendileg 4 millió forintos plusz helyett 38 milliós veszteséggel zárta, 2024-ben pedig októberben még ugyan 72 millió forint volt a számláján, de ez nem tartott ki 2025. január 1-jéig. A jelentés szerint 2025-ben soron kívüli támogatást ígért a sportállamtitkárság a szövetségnek, hogy „elkerülhessék a fizetésképtelenséget ebben az átmeneti időszakban.”Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárt levélben kérdeztük a támogatásról. Az államtitkárság ugyan válaszolt, de a konkrét összeget nem árulta el. A válaszban annyit írtak, hogy a szövetséga Nemzeti Versenysport-fejlesztési Programon, az LA10 Programon (ennek célja, hogy Magyarország a 2028-as Los Angeles-i olimpián az első tíz hely valamelyikén végezzen az éremtáblán – a szerk.), a Héraklész Programon és az edzőket segítő programjainkon keresztül kap támogatást a működéséhez, valamint egyedileg elbírált támogatásban is részesült.Hogy mekkora káosz uralkodott a szövetségben, arra talán a legjobb példa a MÖSZ 2023-ra vonatkozó beszámolójának idei módosítása. A 2024-ben elkészült beszámolóban 856 millió forintot tüntettek fel egyéb bevételként, amit az idén 2 milliárd forinttal, 2 milliárd 800 millió forintra korrigálták. Hasonló a helyzet az állami támogatásokkal is: a tavalyi beszámolóban még azt tüntették fel, hogy 2023-ban 745 millió forint támogatást kaptak, ám az idén ezt 2 milliárd 730 millió forintra helyesbítették.Az átvilágítási jelentés elején arról írnak, hogy a problémák elődlegesen hibákból fakadnak, melyek oka lehet figyelmetlenség, hanyagság vagy a szabályok nem megfelelő ismerete is. Később viszont már úgy fogalmaznak, hogy „a vizsgált időszak tekintetében főként az ellenőrző testület által a rendelkezésükre álló dokumentumok alapján készített megállapítások részben a belső szabályzataik megsértését,részben pedig szándékos bűncselekmények elkövetésének gyanúját vetik fel.Munkaszerződés nélkül havi 2,2 millió és plusz juttatásokMiután Kurtucz a MÖSZ társadalmi megbízatású elnöke lett, 2023 júniusában kérte az elnökséget, hogy díjazás ellenében, munkaviszonyban láthassa el az elnöki feladatait. Az elnökség azzal a kiegészítéssel fogadta el a kérését, hogy a munkaviszony létesítéséhez szükséges szerződésbe összegszerűen kerüljenek be a munkabéren kívüli egyéb juttatások is. Ezt a munkaszerződést viszont nem rögzítették, és alá sem írták.Ám az ellenőrző testület szerint Kurtucz Csaba munkaszerződés nélkül is munkabért utaltatott ki magának havi bruttó 2 255 639 forint összegben januártól tíz hónapon keresztül, vagyis arra az időszakra is, amikor papíron társadalmi megbízatású elnök volt. Ezen túlmenően ruhapénzt, étkezési hozzájárulást, korlátlan gépjárműhasználatot, korlátlan üzemanyagkártya- és mobiltelefon-használatot engedélyezett magának.Az ellenőrző testület jelentése szerint Kurtucz elnökségi ülés jogcímen tíz esetben olyan számlákat nyújtott be, melyeket önmaga fogadott be és fizettetett ki. Ezek a havonta történt „bevásárlások” közel 200 ezer forintot tesznek ki. Az elnök több alkalommal a MÖSZ-szel fizettette meg a közlekedési szabálysértéseket és az autópálya-büntetéseket is – áll a jelentésben. Emellett 170 millió forint értékben – összesen 13 alkalommal – az ellenőrző testület előzetes hozzájárulása nélkül vállalt kötelezettséget.Pálos Péter ellenőrző testületi tag a Schmidt Ádám államtitkárnak írt levelében hat pontban fejtette ki a MÖSZ gazdálkodásával és működésével összefüggésben történt jogszerűtlenségeket. Ebben azt írja, Kurtucz Csaba arra hivatkozott, hogySchmidt Ádámmal egyeztette le és fogadtatta el a munkabérét és az egyéb juttatásait. Ezt a juttatást az elnökség elutasította, és kérte, hogy az államtitkár erősítse meg a fenti állítást, vagyis hogy ő bólintott rá Kurtucz fizetésére. Kurtucz állítólag hivatalos állásfoglalást ígért Schmidt Ádámtól, ám az nem érkezett meg.Az államtitkárság lapunknak küldött válaszából az derül ki, hogy Schmidt Ádám nem folyt bele ebbe az ügybe. Mint írták:a sportági szakszövetségek – így a MÖSZ is – civil szervezetként látják el feladataikat, amelyek működésébe a sportállamtitkárságnak nincs beleszólása.Schmidt Ádámtól megkérdeztük, válaszolt-e egyáltalán a neki címzett levélre. Az államtitkárság közléséből arra lehet következtetni, hogy nem, mivel a fenti válaszukat csak azzal egészítették ki, hogy a sporttörvény rendelkezései alapján egy országos sportági szakszövetség működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja.Agresszív fellépés Fásy Ádámmal szembenA jelentés egyik legizgalmasabb része szintén a Schmidt Ádámnak írt levélből egy részlet. Ebben azt ecsetelik, hogy Fásy Ádám mint ellenőrző testületi tag és egy társa igyekezett segíteni Kurtucz Csaba munkáját azzal, hogy „lényeges kötelezettségeire, határidőkre, formai és alaki követelmények betartására hívták föl az elnök figyelmét.”Kurtucz viszont a dokumentum szerint nem működött velük együtt, nem teljesítette a jogszabályi kötelezettségeit, formai hibákkal vezényelt le eljárásokat, illetve a hatáskörét is átlépte több esetben, és agresszívan lépett fel az ellenőrző testület tagjaival szemben.Mint írják, „tettlegességre nem került sor, ugyanakkor megfélemlítésre alkalmas módon való megnyilvánulása az ellenőrző testület tagjai szerint a garázdaság vétségének törvényi tényállását merítette ki.”Az ellenőrző testület több munkaszerződéssel kapcsolatban is problémákat talált. Bertók Róbert korábbi szövetségi kapitány 2023 októberéig volt a szövetség szakmai igazgatója. Az ellenőrző testület szerint viszont „életszerűtlen, hogy egy munkaszerződést hét hónappal a hatálybalépés előtt írná alá az elismert ügyvédi praxist vivő Bajkai István elnök, valamint, hogy pont ezt a szerződést fekete tollal írná alá.” Hozzátették: szabályellenes, hogy az irattárban kizárólag fénymásolat áll rendelkezésére – a másik fél által kék tollal aláírva.Arról is írtak Schmidt Ádámnak, hogy Kurtucz lehetetlenné tette az adatokhoz való hozzáférést az ellenőrző testület számára, a könyvvizsgálót nem engedte a dokumentumokba betekinteni, a kért adatok és dokumentumok átadását folyamatosan megtagadta.Az átvilágítási jelentés megvizsgálta a megbízási szerződéseket is – és ott sem volt minden rendben. Kommunikációs feladatok ellátására például egy építőipari céget bízott meg 2024-ben a Kurtucz-éra után következő ügyvivő testület. Továbbá az egyik telekommunikációs céggel előfizetői szerződést kötöttek 2023 nyarán, de a kontraktus értelmében a MÖSZ helyébe jogutód előfizetőként egy kft. lépett be, miközben a számlafizető a MÖSZ maradt.Két kellemetlen ügyA dokumentumból kiderül az is, hogy a szóban forgó időszakban két fegyelmi eljárás is folyt a szövetségben.Az egyik annak az akkor 14 éves bokszolónak az ügye, aki az édesapja beszámolója szerint a Szombathelyi Haladás VSE-nél egy edzésen agyrázkódást kapott, mert egy felnőtt bokszolóval rakták össze. A történtekkel kapcsolatban nyomozás indult. A Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság lapunkkal azt közölte, hogy a Szombathelyi Rendőrkapitányság megszüntette a büntetőeljárást arra hivatkozva, hogy a cselekménynem bűncselekmény.Az átvilágítási jelentésből tudható, hogy a Dudás Miklós világbajnok kajakos édesapjának megverése miatt indult büntetőeljárásban a Magyar Ökölvívó Szakszövetség egyik bírója is gyanúsított lett. Az ügyben életveszélyt okozó testi sértés és garázdaság miatt kezdődött nyomozás, ám mivel a sportoló édesapja azóta elhunyt, a vád azóta halált okozó testi sértésre változott. Az érintett bírót a bírói bizottság javaslatára azonnal felfüggesztették, és fegyelmi eljárást indítottak ellene.ElnöklajstromA hvg.hu elevenítette fel tavaly, hogy a MÖSZ-nek a rendszerváltástól Kovács Kokó István kinevezéséig öt vezetője volt: Sermer György 1990 és 1996 között töltötte be a posztot, utóda, Csötönyi Sándor pedig 21 éven keresztül állt a szervezet élén. Bár Csötönyi 2015 őszén öt évre kapott mandátumot, a ciklus felénél lemondott Erdei Zsolt javára, mivel bokszberkekben egyre nagyobb teret nyertek a változást sürgetők. Erdei renoméját ugyanakkor megtépázta, hogy a Duna Arénában megrendezett 2018-as ifjúsági világbajnokság után a szövetségnél több százmillió forintos mínusz keletkezett, amit egy hasonló méretű állami tőkeinjekcióval tüntettek el. Erdei a vb után vizsgálatot kért maga ellen az ügyészségen.Ezzel párhuzamosan pénzügyi biztosként érkezett a szervezethez Bajkai István. Kiderült: a MÖSZ-nek 269 millió forintnyi követelést kell még kifizetnie a verseny szervezése kapcsán, azon kívül pedig további 132 millió hiányzik, amit más feladatok helyett a vb-re használt fel a szervezet. Attól kezdve minden kifizetés csak a fideszes politikus ellenjegyzésével történhetett meg. Bajkait 2019 őszén a szövetség elnökévé választották, Erdei pedig szakmai társelnök lett, mígnem 2020 nyarán lemondott. A kormánypárti képviselő 2022 decemberéig töltötte be az elnöki posztot, akkor megromlott egészségi állapotára hivatkozva jelezte, hogy nem tudja folytatni a munkát, majd 2023 áprilisában elhunyt.Bajkait Kurtucz Csaba követte a szervezet élén, aki tíz hónap után távozott, addigra összerúgta a port az elnökség több tagjával, miután az ellenőrző testület megállapította, hogy pazarló volt a költségvetés. Eközben Kurtucz elnökségi tagok ellen kezdeményezett eljárást költségvetési csalás gyanúja miatt. 2023 novemberében újabb tisztújítás következett, melyen egy ügyvivő testületet választottak a szervezet vezetésére, benne a korábbi gazdasági igazgató Rácz Attilával, Juhász Rolanddal és Berkó Lajossal, a sportért felelős államtitkárság kabinetfőnökével. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kovács Kokó István 2024 novemberében, ellenfél nélkül lett a bokszszövetség elnöke.
|
Munkaszerződés nélkül vihetett haza milliókat a volt bokszelnök, aki Fásy Ádámmal is összetűzésbe került
|
Kurtucz Csaba egy dokumentum szerint azt állította, hogy Schmidt Ádám egyeztette le és fogadtatta el a munkabérét és egyéb juttatásait – ezt a sportállamtitkárság cáfolta. Lapunk megszerezte a bokszszövetség botrányos időszakáról készült átvilágítási jelentést.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/21/mosz-magyar-okolvivo-szovetseg-atvilagitasi-jelentes-kurtucz-csaba-per/
|
2025-10-21 05:59:23
| true
| null | null |
24.hu
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiemelt figyelmet fordít a közérdekű vagyonkezelő alapítványok gazdálkodási, vagyonmegőrző, vagyongyarapító tevékenységére. Ennek keretében az elmúlt időben elemezte a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány (RKÓE Alapítvány) — közzétételi kötelezettségeinek teljesítését.Az elemzést az ÁSZ a közeljövőben nyilvánosságra hozza. Ezt válaszolta Windisch László elnök Szabó Tímeának. Az ÁSZ elnöke cáfolta az ellenzéki politikus felvetését, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány és RKÓE Alapítvány befektetései között bármiféle hasonlóság lenne. Windisch László szerint lényeges eltérés, hogy a kecskeméti egyetem fenntartójaa rendeltetési céltól eltérően a vagyonjuttatásból rendelkezésre álló likvid pénzeszközeit, összesen 127,5 milliárd forintot vállalati kötvénybe fektetett.Ezzel szemben a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány a magántőkealapokat nem létrehozta, az azokhoz kapcsolódó befektetési jegyeket vagyonjuttatásként kapta, így nem volt döntési jogköre sem a befektetési jegyek kibocsátását, sem azok hozamát illetően. Az ÁSZ-elnök szerintaz általánosságban rögzítendő, hogy az állami gazdaságfejlesztési programok keretében kibocsátott befektetési jegyek esetében nem feltétlenül és kizárólag a magas hozamkikötés lehet az elsődleges szempont.Végezetül tájékoztatta Szabó Tímeát, hogy az óbudai egyetem fenntartója honlapján hozzáférhető Befektetési Szabályzat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA) szóló törvénynek megfelelően rögzíti az alapítványi vagyon befektetésére vonatkozó alapelveket, a befektetések tekintetében alkalmazandó döntéshozatali módot.Mindössze három százalékos elvárt éves hozam illeti meg a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványt több mint 136 milliárd forint névértékű, különböző magántőkealapokban tartott vagyona után - tudta meg lapunk. Egy nappal a 24.hu által indított adatperben kitűzött bírósági tárgyalás előtt árulta el az alapítvány, hogy mekkora hozamok járnak neki.
|
Újabb egyetemi alapítványt vizsgált a számvevőszék
|
Windisch László szerint nincs párhuzam a kecskeméti, illetve az óbudai egyetem vagyonkezelése között.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/10/20/ujabb-egyetemi-alapitvanyt-vizsgalt-a-szamvevoszek/
|
2025-10-20 14:04:44
| true
| null | null |
24.hu
|
A NAV fenyegette meg a Partizánt a pénteken közzétett riportfilmje miatt. A film két főszereplőjét a NAV nyomozói vették rá, hogy egy bűnszervezetbe beépülve segítsék a hatóság munkáját. Titoktartási nyilatkozatot is aláírattak velük, így nem beszélhettek, amikor a nyomozók cserben hagyták őket, sőt akkor sem, amikor jogerős börtönbüntetést kaptak.A két főszereplő története alapján a Partizán kérdéseket küldtött a NAV-nak. Az adóhatóság a megadott határidőig nem reagált, ám a riport előzetesének csütörtöki megjelenése után mégis jelentkeztek: a titoktartási nyilatkozattal védett információk közlése miatt feljelentéssel fenyegetőznek.Károlyt és Krisztiántelőször kihasználták. Aztán átverték és börtönbe juttatták őket. Most pedig még a Partizánt is elhallgattatnák - írta a portál.A filmben a két szereplő részletesen mesél arról, hogyan indult az együttműködés az adóhatóság embereivel, akik nemcsak bátorították őket, de technikai eszközökkel is igyekeztek biztosítani, és minden alkalommal nagyon örültek az őrzővédő cégek pénzügyi machinációiról megszerzett információknak.Az együttműködés elején mindkettejükkel aláírattak egy általános, minden irányba szóló titoktartási szerződést is, de egyúttal biztosították őket, hogy annak ellenére, hogy a bíró nem fog tudni a szerepükről, az ügyész majd úgy alakítja a büntető eljárást, hogy a végén kimaradjak a büntetésből.Az interjúból aztán kiderül az is, hogy a beépített Károly és Krisztián sokszor belefutott abba, hogy a megfigyelt őrzővédő cégeknél gyakran emlegetik Pintér Sándor nevét. Többek között azt, hogy Civil Security működési módszert Pintér találta ki, a mostani vezetők pedig csak beszálltak ebben a kész, kiépített rendszerbe, és emiatt sosem fognak bajba kerülni. Azt állították, hogy a felső cégekig sosem mennek el az ellenőrzések.A nagy állami őrzővédő és takarítói pályázatokat a Civil Zrt. nyerte, és kiadta őket alvállalkozóknak, akik még egy alsóbb alvállalkozói körnek adták tovább a feladatokat. A munkaerő-kölcsönzők mindig ugyanazokat az embereket alkalmazták, még a Civil feliratos póló is megmaradt rajtuk.Az egyik interjúalany azt is elmesélte, hogy hallott olyan esetről, amikor a pénzügyőrök megállították a vallomástételt, mert az alany a Civil Securityvel való összefonódásokat akarta boncolgatni.Megállították a felvételt, és közölték vele, hogy kezdje elölről úgy, hogy a Civil Securityt már nem mondja, mert arra nem kíváncsiak- mondta Krisztián, a Partizán interjúalanya.Krisztián az elsőfokú eljárás idején kezdett igazán aggódni, mert a neve elég sokszor felmerült a vádiratban, de a NAV-osok ekkor is megnyugtatták, hogy ez csak azért van így, hogy a valódi bűnözők ne sejtsék meg, hogy ki súgott. Károly szerint a nyomozók határozottsága azonban az eljárás előrehaladtával lankadni kezdett.Akkor már megfordult a fejünkben, hogy baj van, nem minden lesz úgy, hogy mondták- mondta Károly. Végül cserben is hagyták őket, két év felfüggesztett börtönt kapott és 2 millió forint pénzbüntetést. Krisztián négy évet kapott, és ő is 2 milliós fizetési kötelezettséget. Állítja, hogy ha nem Pintér Sándorról lett volna szó, akkor az informátorokat nem ítélték volna őket.Ezek után úgy döntöttek, hogy nem veszik magukra nézve kötelezőnek a titoktartási szerződést.Krisztián bement a pécsi ügyészségre, ahol először kétkedve fogták, de végül a beszerzett információk is alátámasztották az elmesélt történet hitelességét. Az ügyészség végül azt állapította meg, hogy a pénzügyőrök szabálytalanul alkalmazták mindkettőjüket informátorként, és ezzel megvalósították a folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettét.A kedvező határozat miatt azt gondolták, sínre került az ügyük, de akkor jött a meglepetés, a másodfok elrendelte Krisztán börtönbüntetését, Károlynak pedig fizetnie kellett.Krisztiánnak Vácon több mint egy évig kellett egy zárkában raboskodni két olyan elítélttel, akiket az ő információi alapján ítéltek el. Mint mondta, nem bírta végig, elmondta a történetét neki.
|
A Partizán megszólaltatott két informátort, akiket a NAV épített be a Civil Security körüli hálózatba, aztán átverték őket
|
Az interjúk miatt végül magát a Partizánt is megfenyegette a NAV.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/17/a-partizan-megszolaltatott-ket-informatort-akiket-a-nav-epitett-be-a-civil-security-koruli-halozatba-aztan-atvertek-oket/
|
2025-10-17 21:32:23
| true
| null | null |
24.hu
|
Orbán Viktor apja, Orbán Győző feljelentette Hadházy Ákost az Adatvédelmi Hatóságnál. A független képviselő erről szóló Facebook-posztjában azt írta: a miniszterelnök apja szerintPusztaverszáj terveinek és az ott készült képek, videók közzétételével visszaéltem a személyi adataival. Ezért azt kéri a hatóságtól, hogy kötelezzen a posztjaim törlésére.Hadházy hozzátette: talán nem ez volt a szándék, de szerinte ezzel "így beismerték, hogy a posztjaiban bemutatott tervrajzok, fotók és videók valódiak".Így már biztos, hogy Hatvanpusztán van pl. 16 luxusappartman, séflakás, pálinkafőző terasz, steak-előkészítő, 200 nm-es ebédlő, dohányzószobák, kétmilliós kádak, 5 lift, három hatalmas mélyhűtő terem- fogalmazott a posztban a politikus, aki Orbánnak azt üzente: "szánalmas, ahogyan a papa nadrágja mögé bújik".
|
"Beismerték, hogy a posztjaimban bemutatott tervrajzok, fotók és videók valódiak" - Orbán Győző feljelentette Hadházyt
|
A miniszterelnök apja szerint a képviselő visszaélt a személyes adataival.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/17/hatvanpuszta-orban-gyozo-hadhazy-akos-feljelentes/
|
2025-10-17 07:24:20
| true
| null | null |
24.hu
|
Akár 20 milliárd forintot is felemészthetett Hatvanpuszta - becsülte lapunknak a témát napirenden és a helyszínen már két tárlatvezetést is tartó Hadházy Ákos független képviselő. Orbán Viktor szerint csak egy félkész mezőgazdasági üzemről van szó, a külső szemlélők számára viszont inkább a miniszterelnöki család - József nádor majorsága helyén felhúzott - rezidenciájának tűnik a komplexum, amelynek építése kapcsán többen 12 milliárd forintos költséggel számoltak. Ez a 6000 négyzetméterre vetítve négyzetméterenként 2 millió forintot jelentene. A 20 milliárdos becslés viszont a kertet és az egyéb - a Hadházy által rendszeresen publikált képeken megörökített - luxusberuházásokat is figyelembe veszi.25 fotóA kormányfő tagadja, hogy köze lenne a birtokhoz, azt állítja, hogy a tulajdonos és az építtető az édesapja. Orbán Győző a Borsnak a beruházás finanszírozási forrásáról annyit mondott, hogy sikeres a gánti kőbánya, azaz a többségi tulajdonában álló Dolomit Kőbányászati Kft. De ehhez sincs köze a kormányfőnek, mert a cég az Antall-, a Horn-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány alatt is sikeres volt - közölte.Több mint 20 milliárdot hoztak ki a bányábólOrbán Győző fő bányacégénél, a Dolomit Kft.-nél valóban röpködnek a milliárdok, a cég 2000 és 2024 között 20,476 milliárd forint osztalékot termeltaz elektronikusan elérhető cégbírósági adatok alapján. Az 1992-es alapítástól számított hét évben összejöhetett még néhány százmillió az alapján, hogy a 2000-es évek első felében még csak 100-200 milliókban mérték a profitot, és évente 25-70 millió forint közötti osztalékot tudtak kivenni a cégből.Orbán Győző állítása, miszerint a baloldali kormányok alatt is jól ment a cégnek, nem cáfolható, hiszen a Dolomit Kft. 2003 és 2009 között is nyereséges volt, összesen 740 millió forint osztalékot termelt. Ám ez eltörpül a 2010 óta egymást követő Orbán-kormányok idején produkált profit mellett: 2014-től az említett 740 milliónál már évente többet vettek ki a cégből, 2017-től pedig - ahogy az alábbi grafikonon is látszik - milliárdos nagyságú osztalékot húztak ki a miniszterelnök apjának a bányacégéből.A cégiratok alapján a Dolomit üzletrészeinek 51,16 százalékát birtokolja Orbán Győző, míg üzlettársai közülFehér Sándor 26,32,Pluhár László és Schüller József egyaránt 10,12,Mézner Antal és társai 2,28 százaléknyi részesedést mondhatnak magukénak.Ha komolyan vesszük a Dolomit Kft. alapító okiratát – amelyben az áll, hogy a nyereséget a törzsbetétek arányában kell felosztani a tagok között –, akkor a kormányfő apja negyedszázad alatt 10,44 milliárd forint körüli összeghez juthatott a bányacégből. Ez kevesebb a Hadházy által becsült hatvanpusztai költségeknél, de nem ismerhetjük a tulajdonosok közötti megállapodásokat. Láttunk már olyat – például Lázár János építési és közlekedési miniszter batidai kastélycégében –, hogy egy tulajdonos a tulajdoni hányadánál nagyobb mértékben részesült az osztalékból.Némileg módosíthatja a képet Orbán Győző többi cégének eredménye is, bár ezek meg sem közelítik a Dolomit nyereségtermelését. A G7 összesítése szerint a Nehéz Kő Kft. – amelyet négy éve eladtak és át is neveztek – 1289 millió, a Gánt Kő Kft. pedig 871 millió osztalékot hozott 2004 és 2023 között. A PSU Kft. szerény, évi 3–4 millió forint nyereséget produkált az elmúlt években, a Dolomit Inert Kft. pedig csak 2023-ban alakult, a tavaly elért 40 milliós adózott eredmény nem sok vizet zavart.Az összes cégből negyedszázad alatt kivett osztalékokból tehát szűken tehát kijöhet a 12 milliárd forintos beruházás, feltéve, hogy Orbán Győző Hatvanpusztán kívül másra nem használta az osztalékokat. A 20 milliárdos becsléstől azonban messze van a cégekből kivett pénz.Mészáros embereit látták az építkezésenSokak szerint azonban felesleges az osztalékszámolgatás, mivel pénzmozgás nélkül is megoldható egy beruházás. Ha például az építési vállalkozónak az egyik megrendelésen óriási az extraprofitja, akkor beleférhet, hogy arra a projektre számolja el egy másik építkezés költségeit. Ez onnantól számítana közügynek, ha a feltételezett extraprofit közbeszerzésen elnyert, közpénzes megrendelésből származna. Arról, hogy a közpénzes megrendelések és a hatvanpusztai projekt között történhetett-e keresztfinanszírozás, nem került elő bizonyíték.A Direkt36 ugyanakkor nemrég egy lépéssel közelebb vitt a megfejtéshez: olyan dokumentummal állt elő, ami az oknyomozó portál szerint bizonyítja, hogy Mészáros Lőrinc egyik cégén keresztül jelentős pénzügyi segítséget nyújtott Orbán Győzőnek az Alcsútdobozon (feltehetően Hatvanpusztán) zajló építkezéséhez. A nyilvánosságra hozott bizalmas iratban a szereposztás a következő:az építtető Orbán Győző,a fővállalkozó a Fejér-B.Á.L. Zrt.,az úgynevezett teljesítési segéd pedig Mészáros cége, a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.Az utóbbi garanciát vállalt arra, hogy amennyiben Orbán Győző nem fizetne, akkor helytáll, ebben az esetben az egyik Mészáros-cég elszámol a másikkal, vagyis lepapírozták, hogy akkor sincs baj, ha az építtető nem állja a cechet – fordította le lapunknak az ügyletet egy építési vállalkozó.Korábban Hadházy posztolt egy képet a helyszínről, melyen egy Fejér-B.Á.L. feliratú munkagépet lehetett kivenni, és többször beszélt arról, hogy Mészáros Lőrincnek, a miniszterelnök földijének és jóbarátjának, Magyarország leggazdagabb emberének a cégei dolgoznak a hatvanpusztai építkezésen.A 24.hu kérdésére, hogy mely Mészáros-cégek és mennyiért dolgoztak a majorságban, nem reagált sem Mészáros Lőrinc, sem a Fejér-B.Á.L. Zrt. Egy szigorúan név nélkül beszélő felcsúti forrásunk viszont megerősítette Hadházy állítását – úgy fogalmazott, kizárólag „Mészáros embereit” látta mozogni a területen, és elsősorban a Fejér-B.Á.L.-t említette.A betont felváltva hol a hatvanpusztai, hol a felcsúti általános iskola építkezéséhez hozták– utalt arra, hogy párhuzamosan folyt a kivitelezés a „félkész mezőgazdasági üzemen” és az Endresz György Általános Iskolában.Az utóbbi sem volt egyébként kis falat, a Fejér-B.Á.L. nettó 4,5 milliárd forintos ajánlattal futott be a közbeszerzésen. (Az iskola tervezését is Mészárosék nyerték, a Fejér-B.Á.L. tulajdonában álló Fejér Tervező Kft. 232 millió forintért vitte el a munkát. A néhány év alatt milliárdos forgalmúra nőtt tervező cég olyan nagy közpénzes munkáknak is részese lehetett, mint az új paksi atomerőművi blokkok tervezése 6,7 milliárd forintért.)Lévai Anikó könyvei és az Orbán-gyanú 2014-bőlA néhai Ferenczi Krisztina 2014-ben adta ki a Narancsbőr című könyvét, amelyben külön fejezetet szentelt a hatvanpusztai birtoknak. A területről megírta, hogy „korábban ez mind a Csákvári Állami Gazdaság kezelésében lévő állami tulajdon volt, majd 2011 júliusában a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. birtokába került”. Ez a cég Orbán Győzőé volt. Ferenczi azt is megírta, hogy Mészáros a bérleti díjat tíz évre előre, egy összegben fizette ki Orbán Győző cégének. „Gazdasági társaságok között nem szokványos az, hogy évekre előre bérleti díjat fizessenek. Orbán Győző cégének tíz évre előre kifizették a majorságért a bérleti díjat 2011-ben. A két társaság mérlegébe betekintve kiderül, hogy azóta évről évre a CZG. Ingatlanforgalmazó Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. mérlegében fordított arányban nő és csökken az aktív és passzív időbeli elhatárolások összege. (…) Nem világos, hogy mit gazdálkodik Mészáros ezen a területen, amiért évi 15 millió forintot meghaladó összeget érdemes volt kifizetnie. Aratás idején Mészáros gépei beparkoltak a hatvanpusztai majorságba. (Két kombájn és két-három pótkocsis John Deer traktor.) – olvasható a könyvben, amelyben Ferenczi jelezte: a hatvanpusztai birtokot Mészáros és a kormányfő felesége, Lévai Anikó földjei veszik körbe. A Narancsbőr azért is fontos dokumentum, mert rögzíti, hogy már a 2010–es évek első felében volt rendezgetés és építkezés a birtokon, és ezeknél is olyan nyomokba futott az újságíró, melyek Orbán Viktorig vezettek. Ismét idézünk: „A majorba belépve, a közvetlenül balra elhelyezkedő épület második szintjén vadonatúj ablaksor áll. Az új tetőhöz ugyanazt az igényes, la corunai zsindelyt használták, amit a Puskás Akadémia tetőfedése során. (…) „A bejárattól jobbra lévő, szintén építkezés alatt álló épületben Lévai Anikó szolnoki szülői házából hozott könyvek vannak föltornyozva, profi módon becsomagolt dobozokban. Rajtuk cetli: Ani könyvek (Rózsa utca), valamint Orbán Viktor felcsúti díszpolgári címe, plakettje. Csináltatott tölgyfa ajtók, ablakok szállítótokban tucatjával a földön, rézzsanérokkal és kilincsekkel ugyancsak tölgyfa tokkal a majornak ugyanebben az épületében. A stílusuk megszólalásig hasonlít a Cinege utcai villa (a miniszterelnök budai otthona – a szerk.) ablakaira-ajtóira.” Egyébként – írta anno Ferenczi – Orbán Viktor „gyakran megfordul feleségével az egykori főhercegi majorban.” A környékbeliek ezért is gondolták azt, hogy a miniszterelnök a birtok igazi tulajdonosa – olvasható a 2014-es kötetben.Mészáros építőipari cégei arattak, csak a Fejér-B-Á.L. vergődikA Fejér-B-Á.L. Mészáros Lőrinc és három gyermekének közös tulajdona, és ugyanolyan sebesen menetelt, mint a Mészáros érdekeltségű építőipari cégek általában. Öt évvel a megalapítása után, 2020-ban már 44 milliárd forint árbevételt ért el, az adózott eredménye pedig meghaladta a 4,5 milliárdot. A bevétele 2022-ben tetőzött 65 milliárd forinttal, nyereségként azonban alig több mint 3 milliárdot mutattak ki. A NER-es cégeknél megszokott, hogy messze az építőipari átlag felett teljesítenek, a piacvezetők közül például Mészáros építőipari zászlóshajója, a V-Híd Zrt. 20–30 százalékos profitrátával, két év alatt 90 milliárd forint osztalékkal gazdagította az ország leggazdagabb emberét.A Fejér-B.Á.L. profittermelése azonban nem ezt a mintázatot követte az utóbbi időkben: 2023-ban egyenesen veszteséges volt az alaptevékenység, 47 milliárd forint bevétel mellett az üzemi eredményt mínusz 1,2 milliárdra hozták ki, az adózott eredmény pedig mindössze 139 millió forint lett. A tavalyi év is csak szerényebb profitot hozott, 40,5 milliárdos árbevételt és 2,2 milliárd forint adózott eredményt mutattak ki.A helyiek arról suttognak, hogy amióta Várkonyi Andrea bekerült a családba, Mészáros gyerekei kijjebb szorultak a „jól fizető helyekről”, amiből némi huzakodás alakult ki. Felcsúti forrásunk arról beszélt, ennek egyik látlelete lehet a Fejér-B.Á.L. utóbbi két évben elért gyengébb eredménye. Ami kívülről is látszik: lecserélték a vezérigazgatót, a Mészáros bizalmi embereként ismert Schmidt Zoltánt még 2023-ban váltotta Deák Gábor. Utóbbi kulcscégeket vezet a Mészáros-birodalomban, ő vette át nemrég a V-Híd Zrt. vezetését a kegyvesztett Sárváry Istvántól, közvetlenül azután, hogy a 444.hu megszellőztette: a leggazdagabb magyar legjövedelmezőbb cégénél nincs minden rendben az alvállalkozók kifizetésével.A Fejér-B.Á.L. Zrt.-ben a Mészáros gyerekek egyenként 29,8246 százalékos részesedéssel rendelkeznek, Mészáros Lőrincnek mindössze 10,5263 százalék a tulajdonrésze, de a nyereségből ennél jóval nagyobb mértékben részesedik: ő jogosult a mindenkori osztalék felére. A felcsúti dollármilliárdos mindössze két részvényt birtokol, de ezek közül az egyik osztalékelsőbbségi részvény, és az alapszabály szerint ennek a tulajdonosa jogosult a mindenkor megállapított osztalékalap 50 százalékára, a másik felén osztozhatnak a gyerekek. (Mészáros Lőrinc egyébként papíron 2019 tavaszán szállt be a cégbe, így már igényt tarthatott az eddigi csúcsprofit, az 5,6 milliárd forint felére.) Ennek alapján, ha a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek gyengébben fogott volna a ceruzája a hatvanpusztai építkezésen, akkor azt leginkább az egykori felcsúti iskolatárs bánhatta, Mészáros Lőrincnek kellett volna lemondania a legtöbb pénzről.A 24.hu megkereste Orbán Győzőt is a hatvanpusztai építkezéssel kapcsolatban. Arról érdeklődtünk, hogy mennyibe kerül a hatvanpusztai gazdaság építése, ki az építkezés fővállalkozója, valamint hogy pontosan ki az építtető. A miniszterelnök édesapja nem válaszolt kérdéseinkre.Ezért fontos a jó árJelen állás szerint a munkák többségét versenyhelyzetben, pályázatok megnyerésével, piaci alapokon szerzi, ezért fontos a jó ár, a kedvező fizetési és garanciális feltételek biztosítása a megrendelők felé– így kezdődik évek óta a Fejér-B.Á.L. Zrt. mérlegbeszámolója. Hatvanpuszta nem tartozik a pályázaton elnyerhető projektek közé, magánberuházásról van szó, így nem nyilvános, mennyiért dolgozik a kivitelező a birtokon, de ettől még mindenkit okkal foglalkoztat, milyen áron dolgozhat egy Mészáros-cég Hatvanpusztán.Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója általánosságban azt mondja, hogy az ilyen jellegű ügyek vizsgálatában az adóhatóság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) lehet kompetens. A feltűnően nagy, az akár a 20–25 százalékot is meghaladó árengedmény ugyanis problémás adózási szempontból, és felveti az adóelkerülés gyanúját.Minden szolgáltatás beárazható adózási szempontból. Az abszurd és lehetetlen, hogy a NAV elfogadja például azt, hogy valaki rendszeresen vagy nagy tételben 100 forintos áron szerezze be az egyébként 400 forintba kerülő építési szolgáltatást vagy építőanyagot, és az eladó az alacsonyabb összeg után adózzon csupán. Ha ilyen elszámolás lehetséges lenne, az adózás elveszítené az értelmét, hiszen bárki tetszőleges összeget írhatna a számlára– magyarázta Ligeti, hozzátéve: a dömpingárakra, feltűnő kedvezményekre és az ebből következő piaczavaró árazásra a GVH-nak is megvannak a maga protokolljai. A „szívességi építés” jelenleg ezekben a dimenziókban vizsgálható Magyarországon, önmagában azonban nem minősül bűncselekménynek, legfeljebb a felmerülő adócsalásnak lehet büntetőjogi vetülete.Egymástól független vállalkozások esetében a szolgáltatásvásárláskor az a fő szabály, hogy piaci árat kell alkalmazni. A lapunk által megkérdezett adószakértő két olyan okot mondott, amikor alaposan meg kell vizsgálni, miért tér el a piacon szokásostól az adott szerződéses ár.Az egyik, ha rendeltetésszerűtlen joggyakorlásról van szó. Ilyenkor nem valós indok áll a háttérben, többnyire valamilyen adóelkerülési motivációt kell keresni, például az egyik cég 1 forintért elad valamit a másiknak, így az egyik oldalon nem keletkezik adózási kötelezettség, a másik oldalon pedig nincs illetékfizetés.A másik, hogy az adott ügylet valóban az-e, aminek látszik. Például ha valamilyen szolgáltatást 100 forintért végeznek el a piacon, az adott esetben pedig 10-ért, akkor felmerül a kérdés, mi az oka ennek. Olcsón adni valamit hülyeség, de a hülyeség állampolgári jog, ez tehát nem kérhető számon. Megjegyzendő, hogy akár legitim ok is lehet a piacinál olcsóbb ár alkalmazására: például, ha egy cégnek referenciára van szüksége egy majdani megrendelés elnyeréséhez, akkor elképzelhető, hogy akár jóval a piaci ár alatt is hajlandó dolgozni. Vagyis az első látásra irracionális árengedményre magyarázat lehet a jövőbe való befektetés.Ha azonban az ellentételezés majd egy következő ügylettel érkezik – mondjuk egy állami megrendelés formájában, aminek a nagy nyeresége kompenzálja a vállalkozót a nagyon kedvezményes árért –, akkor más a helyzet. Ám a közpénzes tendernyerés önmagában nem elég,bizonyíték kellene arra nézve, hogy közpénzzel kárpótolták Hatvanpuszta építőjét.Hadházy Ákos szerint nem kétséges, hogy Mészáros érdekeltsége a fővállalkozó Hatvanpusztán, és „ha csak 10 százalékkal olcsóbban dolgozott, mint a piaci ár, akkor is milliárdos nagyságrendű a korrupció.” Csakhogy bármennyire bűzlik is egy ügylet, amennyiben konkrét bizonyíték nem kerül elő, nincs mit tenni – tette hozzá lapunknak az adószakértő.Kétmilliárd a kertészeknekFelcsúti forrásunk úgy tudja, a hatvanpusztai parkot egy helyi céggel, a felcsúti központú Plant-Orient 2002 Építőipari Kft.-vel csináltatták. Az Opten cégadatai és a mérlegbeszámoló szerint egy magánszemély a tulajdonosa, de informátorunk úgy fogalmazott, a cég „munkaadóját lényegében Mészáros-projektek jelentik.” Úgy tudja, kétmilliárd forint körüli összeg jutott a kertészeknek, de nem sok maradt munkadíjként, mivel 1,8 milliárd ment el az anyagköltségre. Kérdéseket küldtünk a Plant-Orientnek arról, hogy igazak-e ezek az információk, de nem reagáltak a 24.hu megkeresésére.Az tény, hogy a Plant-Orient gyakran dolgozik Mészároséknak, a cég honlapján a referenciák között szép számmal szerepelnek Mészáros-projektek. A listán van a már említett Endresz György Általános Iskola közmű- és kertépítése, a balatonalmádi Hunguest BÁL Resort Hotel kertépítése, az alcsútdobozi Sport Hotel kert- és közműépítése, valamint a tatabányai multifunkcionális kézilabdacsarnok is, melyet a Fejér-B.Á.L. Zrt. focistadionokat megszégyenítő, 24 milliárd forintos ajánlattal húzott be, a kertépítést pedig a Plant-Orient végezhette.A kertészeti cég amúgy építőipari tevékenységgel is foglalkozik – sőt főtevékenységeként út- és autópálya-építést tüntet fel –, és évi 1–3 milliárd forint közötti árbevételt produkált az elmúlt években. 2022-ben kiugró, 3 milliárdos forgalmat mutatott ki, a nyeresége pedig meghaladta a 450 millió forintot. Gyengébben sikerült az elmúlt év, valamivel 1 milliárd felett volt az árbevétel, és 60 millió forint alatt maradt az adózott eredmény, de összességében a felcsúti kertészcég jól hozott a konyhára: 2020 és 2024 között 1,24 milliárd forint osztalékot fialt.
|
Így dolgozhatott össze a leggazdagabb magyar és a kormányfő családja Hatvanpuszta luxusberuházásán
|
Orbán Győző cégei sok milliárd forintot termeltek az elmúlt évtizedekben, de könnyen lehet, hogy nem a kibányászott osztalékok számolgatása visz közelebb a megoldáshoz a hatvanpusztai birtok finanszírozása kapcsán. A "szívességi építés" nem bűncselekmény, legfeljebb egy esetleges adócsalásnak lehet büntetőjogi vetülete.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/10/16/hatvanpuszta-luxusberuhazas-korrupcio-meszaros-lorinc-orban-viktor-csaladja/
|
2025-10-16 05:57:28
| true
| null | null |
24.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.