text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a héten levelet küldött Raffaele Fitto uniós kohéziós biztosnak. Ebben arról ír, hogy az EDIHOP Plusz (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz) az ország legnagyobb kohéziós programja csaknem 6 milliárd eurós kerettel, mégis immár "közel egy éve" nem tudtak kifizetési kérelmeket benyújtani a bizottságnak. Navracsics felidézi, hogy a figyelmeztetési eljárástegy korrupciós ügy indította el, amelyet szerinte a magyar hatóságok megfelelően feltártak.A Portfolio.hu-hoz eljutott levél szerint az ügyészség "kiterjedt vizsgálatot folytatott az ügyben, amely több helyszínen koordinált akciókhoz, letartóztatásokhoz és előzetes letartóztatásokhoz vezetett", majd tavaly februárban vádemelés is történt.A minisztériumokon átívelő bűnügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le főként minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint az érintettek kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre. A Központi Nyomozó Főügyészség 54 ember ellen emelt vádat, köztük van Varga Mihály volt pénzügyminiszter, jelenlegi jegybankelnök tucatnyi korábbi beosztottja is. Osztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, egy főosztályvezető és egy volt helyettes államtitkár is érintett, letöltendő börtönbüntetést indítványoztak velük szemben. Többen már beismerték a vádakat, vállalva a börtönt és a vagyonelkobzást.Navracsics úgy véli, hogy a határozott hatósági fellépés bizonyítja "a magyar intézményi és ellenőrzési rendszer megfelelő működését". A miniszter a levélben hangsúlyozza továbbá, hogy a magyar fél "többlépcsős korrekciós és megelőző intézkedéscsomagot" vezetett be.Azt is írja, hogy a bizottság elhanyagolható hibák miatt akadályozza még mindig a program forrásainak felhasználását. Konkrét példaként egy 76 ezer eurós bérköltség-elszámolást említ, amelyet egy kisvállalkozás nem kellően támasztott alá, ezért a teljes projekt elszámolhatatlanná vált.A miniszter szerint a tapasztalatok alapján az uniós testület szolgálatai nem konstruktívan járnak el, hanem "akadályokat teremtenek, vagy akár akadályozzák" az uniós források magyarországi felhasználását. Emiatta magyar kormány bizalma a bizottság tisztességességébe, pártatlanságába és szakmai integritásába jelentősen megingott.Navracsics nehezményezi, hogy a bizottság eljárást indított, amiért Magyarország a jogállamisági kifogások miatt zárolt RRF-ből (Helyreállítási Alap) a normál kohéziós programokba próbál átvinni projekteket. A bizottság szerint emiatt felmerül a tiltott kettős finanszírozás gyanúja - a miniszter szerint azonban erről szó sem lehet, hiszen az RRF-ből legfeljebb utólag, a projektek elkészülte után érkeznének kifizetések. A kormány ezért a bizottság eljárását "jogellenesnek" tartja, és úgy véli, hogy a kettős finanszírozás gyanúja "mesterséges", inkább politikai, mint szakmai motivációjú.
|
Navracsics kiszivárgott brüsszeli levélben magyarázza a minisztériumi korrupciós botrány utóéletét
|
A területfejlesztési miniszter azt panaszolja a kohéziós biztosnak írt levélben, hogy az uniós apparátus kukacoskodással, akadályozással igyekszik gátolni, hogy Magyarország hozzáférjen uniós forrásokhoz.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251210_navracsics-tibor-kiszivargott-level-miniszteriumi-korrupcios-botrany
|
2025-12-10 16:20:07
| true
| null | null |
HVG
|
Újszerű megközelítéssel adott magyarázatot a magyar gazdaság régiós átlagot alulmúló, szánalmas növekedésére Zsiday Viktor befektetési szakember a Transparency International Magyarország (TIM) korrupcióellenes világnapon tartott konferenciáján. Véleménye szerint a gyenge teljesítménynek az is oka, hogy a "mutyiszféra" lerombolja a versenyszférát.Ékes példa erre, amikor a versenyképes vállalatok el sem indulnak a közbeszerzéseken, mert minek, úgyis a kiválasztottak, a mutyiszektor tagjai nyernek- toldotta meg Reszegi László üzletember, a Budapest Corvinus Egyetem tanára.A kormány által közpénzből származó ezermilliárdokkal kivételezett helyzetbe hozott szereplők gazdasági súlyát megbecsülni sem merik a szakemberek. Arról viszont sokkoló adatokat gyűjtött össze a TIM, hogy mennyi közpénz áramlott 2024 végéig azokba az átláthatatlan magántőkealapokba, amelyek aztán átláthatatlan befektetéseket eszközöltek átláthatatlan feltételekkel, nem egyszer magával az állammal üzletelve. Mindezt a TIM szakmai vezetője, Zeisler Judit mutatta be.A nehezen hozzáférhető, hiányos adatok alapján is az jött ki, hogy tavaly év végéig az Orbán-kormány több mint 1300 milliárd forintot pumpált a magántőkealapokba.Nem kell messze menni, hogy megtaláljuk az okot, miért. A 266 milliárd forint közpénzt kockára tévő jegybanki Pallas Athéné Alapítvány vagyonkezeléséről az Állami Számvevőszék mondta ki: a magántőkealapos konstrukció ésszerűtlen, amit az átláthatóság akadályozására vetettek be.A nyugati féltekén megvan a magántőkealapok helye és szerepe a tőzsdén kívüli vállalatok tőkéhez jutásában, ám Magyarországon ez nem más, mint anonimitást és adóelőnyt kínáló "legalizált offshore struktúra"- jelentette ki Zsiday. El is szaporodtak rendesen: a TIM frisstanulmánya szerint 2024 végén 194 darab létezett belőlük. Hatvan alapkezelő menedzseli őket, de gyakran nem lehet tudni, kik ők, miután több mint a tizedüknek szintén magántőkealap áll a hátterében. A tényleges tulajdonosok adatait 2026 júliusától - vagyis csak a jövő tavaszi országgyűlési választások után - végre ki kell adnia az azokat nyilvántartó, de a hatalom érdeke szerint hozzájuk csak kivételes hozzáférést engedő adóhatóságnak.Magyarországon még az is rejtély, hogy pontosan mennyi pénz fekszik a magántőkealapokban, mert a Magyar Nemzeti Bank egybemossa őket a kockázati tőkealapokkal.Az látható, hogy 2024 végére együttesen 4500 milliárd forint, a GDP 5,6 százaléka került hozzájuk és összesen 1340 cégbe fektettek be. A magántőkealapok aktuális nettó eszközértéke szintén titkos, a TIM 142 alapnál tudta kikutatni, hogy azok tavaly év végén összesen 3100 milliárd forintot értek. A legtöbbet a Mészáros Lőrinc-féle, építőiparban, autópálya-koncesszióban érdekelt Konzum PE Magántőkealapja nyomta, 341 milliárdot.Az ominózus hatvan alapkezelő közül 46-ban sikerült a TIM-nek magánszemély-tulajdonost is azonosítani (köztük például Mészáros Lőrincet vagy Tiborcz Istvánt), kilenc mögött pedig állami hátteret fedezett fel. Az alapkezelők "kiléte" azért fontos, mert ugyan jellemzően nem ők a befektetők, de ők hozzák meg a befektetési döntéseket és gyakorolják a tulajdonosi jogokat a megszerzett vállalatokban - vagyis rajtuk múlik, hogy a befektetési jegyek állami és nem állami tulajdonosai jól járnak-e vagy sem.A magántőkealapokba tett állami tőkének öt szervezet volt a forrása: az MFB-csoport, az Eximbank, a Pallas Athéné Alapítvány, a Nemzeti Tőkeholding és a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány. A legtöbbet, 740 milliárdot az MFB fektette be, s az összeg még nőni fog, mert ezermilliárdra vállalt kötelezettséget. Összesen 51 darab, azaz majdnem minden negyedik magántőkealapba áramlott tőlük közpénz. A magántőkealapok nem állami társbefektetői nagyrészt ismeretlenek, de annyi tudható, hogy az általában 30 százalékban előírt privát tőkét előszeretettel biztosítja a Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló, részben állami tulajdonú MBH Bank. Aggályos, hogy nem nyilvános az alapkezelők befektetési politikája, a díjazása és az állam által a 10-13 éves futamidőre elvárt hozam.Így aztán még az sem világos, vajon valódi befektetésről vagy burkolt állami támogatásról van-e szó, ami uniós szankciókat is maga után vonhat- szemléltették a TIM szakértői, hogy lesz itt mit vizsgálniuk a hatóságoknak egy esetleges kormányváltás után.Főleg, hogy például az MFB-től 2024 végéig kiáramlott hatalmas összeg kifejezetten egy kormánybarátnak mondható alapkezelői kör fennhatósága alá került. A Tiborcz István érdekeltségében álló Gránit Alapkezelő 146,5 milliárd, a Mészáros-féle - amúgy részben szintén magántőkealapos hátterű - MBH Bank 92,5 milliárd, a Jellinek Dániel ingatlanmágnás kezében lévő Indotek-csoport 84 milliárd, az üzleti életben Tiborcz Istvánnal kapcsolatba hozott Equilor pedig 75 milliárd felett rendelkezhet. (Az MBH az idén a magántőkealapok egy részének a kezelését Mészáros földijére, Vida Józsefre korábbi bankárra bízta.)De még két, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, illetve a testvéréhez köthető alapkezelőnek is jutott egyenként több mint 30-30 milliárd: a GloCap Capitalnak az MFB-től, a Trustify-nak a Nemzeti Tőkeholdingtól. Mindkettőt Nagy felügyeli, ám az ilyesféle "átfedések" nem zavarják a kormányt. Miért is zavarnák, amikor a közpénzhalmozás kirívó példája a kormányfő régiós álmát beteljesítő, telekommunikációs-hadiipari tényezővé váló 4iG. A céget - több százmilliárdnyi egyéb állami forrás mellett - három magántőkealapon keresztül, 150 milliárd forinttal a Rudolf Kálmán közérdekű vagyonkezelő alapítvány is pénzelte. Azt viszont már nem tartotta fontosnak, hogy a tavalyi beszámolójában feltüntesse az aktuális közérdekű adatokat - tapasztalta Zeisler Judit.Egy esetleges kormányváltás után felvetődik a kérdés, mi legyen a magántőkealapok segítségével befektetett közpénzekkel? Vissza lehet-e az 1300 milliárd forintot jogállamhoz méltó módon szerezni? Ha a szóban forgó vállalatok jól működnek, akár igen.Ám ehhez tisztán kellene látni az állami befektető és társbefektetői jogait, kockázatvállalásuk mértékét, a közöttük lévő háttér-megállapodásokat. A TIM kutatása szerint a célpontcégek között számos árbevétel és alkalmazott nélküli található - vajon milyen érdektől hajtva fektethettek be ilyenekbe az alapkezelők és hová lett a pénz?A prosperáló vállalatoknál pedig az a fő rizikófaktor, vajon mi lesz velük, ha netán kormányzati hátszél nélkül, valódi versenyben kell dolgozniuk? A TIM megvizsgálta a 2021-2024 közötti közbeszerzéseket, és azt találta, hogy 83 magántőkealapos hátterű vállalkozás 2600 milliárd forintnyi állami vagy önkormányzati megbízást nyert el azokon. A prímet a Kis-Szölgyémi Ferenc érdekkörében álló B+N Referencia udvari takarítócég viszi ezermilliárd forinttal (a mögötte lévő magántőkealapok kezelője is Kis-Szölgyémi érdekeltsége).A vagyonvisszaszerzésnek, ha van rá politikai akarat, többféle módja is lehet, kezdve a vagyonadótól, a polgári- és büntetőeljárások indításáig.Mindenekelőtt azonban azt kell leszögezni, hogy ami a közpénzes magántőkealapokkal történik, az eleve az alaptörvénybe ütközik, mert közvagyont csak átláthatóan, elszámoltathatóan lehet kezelni
|
Döbbenetes adatokat gyűjtött a közpénznyelő magántőkealapokról a Transparency: a mutyiszektor megöli a versenyképes cégeket
|
Húsz éve, december 9-én lépett életbe az ENSZ korrupcióellenes egyezménye, ehhez időzítve jön ki évről évre új, visszaélésgyanús adatokkal a Transparency International Magyarország (TIM). Ezek szerint 2024 végéig már 1300 milliárd forint közpénzt dugtak titkos magántőkealapokba.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251210_kozpenznyelo-magantokealap-Transparency-meszaros-tiborcz-valasztas-mnb
|
2025-12-10 10:51:31
| true
| null | null |
HVG360
|
A Tiborcz Istvánhoz tartozó Gránit Alapkezelő a Magyar Posta Takarék Ingatlanbefektetési Alap nevében megveszi a magyarországi Park Center bevásárlóparkokat a Revetas Capital nemzetközi ingatlanbefektetőtől.A Gránit hétfői közlése szerint az ország fontos nagyvárosaiban - Sopronban, Mosonmagyaróváron, Miskolcon, Debrecenben, Zalaegerszegen, Siófokon, Dunaújvárosban, Nagykanizsán, Marcaliban, Tolnában, Szekszárdon és Szentlőrincen - 12 bevásárlópark és kiskereskedelmi egység kerül hozzájuk 45 ezer négyzetméter bruttó bérbeadható területtel.A Gránit Alapkezelő a kibővült portfóliót a már hozzá tartozó Zone Bevásárlópark márkanév alatt fogja üzemeltetni, az új szerzemények a következő hónapok során folyamatosan váltanak majd arculatot. Az ügylet révén együtt már tizenhét strip mall fog egységes irányítás alatt működni. A tulajdonolt kiskereskedelmi állomány 97 800 négyzetméterről több mint 142 000 négyzetméterre nő.Hogy a bevásárlás mennyibe kerül a Gránitnak, arról a társaság közleménye nem tesz említést. Viszont most is igaz, hogy a felek a tranzakciót a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásával zárhatják csak le, szóval a véglegesítésig még várniuk kell.
|
Tiborcz alapkezelője megvette a Park Center bevásárlóparkokat
|
Az eddigi tulajdonos Revetas Capital ad túl 12 strip mallján, de nem közölték, hogy a Gránit Alapkezelő mennyit fizet értük.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251215_Tiborcz-alapkezeloje-megvette-a-Park-Center-bevasarloparkokat
|
2025-12-15 15:30:35
| true
| null | null |
HVG
|
Tizenegy luxusépületet húznak fel a MÁV volt zánkai üdülője területén, derül ki a villapark terveiből, melyekhez a 24.hu jutott hozzá.A projektnek még 2024 januárjában ment híre, szintén a 24.hu cikke nyomán, melyből kiderült, hogy a MÁV-üdülő telkét a Goro Maxi Kft. nevű cég 574 millió forintért vette meg árverésen az államtól. Most a tervekből kiderült, hogy a 11 épületben összesen 38 - egyenként 80 és 130 négyzetméter közötti - lakás lesz.Az ingatlanok értékesítése már megkezdődött, a 24.hu pedig telefonon, potenciális vásárlóként érdeklődött az árakról a feladattal megbízott társaságnál. A beszélgetésen kiderült, hogy az árlista még készül, de a villákat várhatóan 3 és 3,5 millió forint közti négyzetméteráron fogják értékesíteni.Mivel az apartmanok összterülete 3870 négyzetméter lesz, hárommilliós négyzetméterár esetén az értékesítés végösszege meghaladhatja a 11,6 milliárd forintot, három és fél millió forintos négyzetméterárral számolva pedig a 13,5 milliárd forintot.A lapnak nyilatkozó építészek a részletek ismerete nélkül is úgy vélik, hogy a projekt bekerülési költsége a félmilliárdnál valamivel többe került telekkel együtt is valahol 5,5 milliárd forint körül lehet, így a tulajdonosok megduplázhatják a befektetett pénzüket, sőt, még ennél is többet kereshetnek:A kalkulált összegek alapján akár 6-8 milliárd forint is lehet a haszon a beruházáson.Ami a beruházót illeti: a Goro Maxi Kft.-t a telek megvásárlása után megszerezte a Trustify I. Magántőkealap és a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap. A Goro Maxi neve ma már ZNK Üdülőpark Kft. A Trustify I. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvéréhez, Nagy Szilárdhoz köthető, a GloCap I. pedig a 24.hu szerint a Nagy Márton felügyelete alatt álló MFB Csoport által elindított városi tőkealapok egybeolvadásával jött létre.
|
6-8 milliárd forint hasznot is hozhat a beruházónak a zánkai tábor helyén épülő luxusvillapark
|
Az egykori MÁV-üdülőt 574 millióért vették meg az államtól, majd a bevásárló cég Nagy Mártonhoz és testvéréhez köthető magántőkealapokhoz került.
| null | 1
|
https://hvg.hu/ingatlan/20251208_6-8-milliard-forint-hasznot-is-hozhat-a-beruhazonak-a-zankai-tabor-helyen-epulo-luxusvillapark
|
2025-12-08 11:17:35
| true
| null | null |
HVG360
|
Külföldi terjeszkedésbe fog a Brendon babaáruházakkal Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos.A bolthálózatot másfél éve vásárolta fel az üzletember, és bár a 2Rule sportszermárkával már belekóstolt a kiskereskedelemnek ebbe az ágába, ez új területet jelentett számára.Babaáruházával szinte ugyanabban az ütemben lép a nemzetközi piacra, mint például az építőipari vállalkozásaival, hiszen a Talentis International Construction Investments is most vette meg az egyik legnagyobb szlovák építőipari vállalatot, a Doprastavot.A gyermekruhákat és felszerelési cikkeket árusító bolthálózatnak eddig egyetlen boltja működött a határon túl, Pozsonyban. Ennek a forgalma egyébként egymaga hozza a teljes áruházlánc árbevételének több, mint 10 százalékát, forintban mintegy 1,7 milliárdot. A Brendonnak jelenleg 20 boltja van Magyarországon, és további egy ez a szlovákiai üzlet.Mészáros Lőrinc már a Brendon megvételekor kijelentette, hogy célja a külföldi terjeszkedés. A Talentis Group most megalakította a Talentis International Kids Store Investments Kft.-t, amelynek ügyvezetője Sárkány Hunor.A cégcsoport az elmúlt egy-két évben indította el a külföldi akvizícióit, tőkekihelyezéseit, és ezekre jellemzően ágazatonként egy-egy céget alapított Talentis International néven. Így kebelezte be például a Lukavac nevű cementgyárat is Bosznia-Hercegovinában. Mészáros Lőrinc külföldi befektetései egyelőre csak a közép-kelet-európai régióra korlátozódnak, így várhatóan a Brendon-lánc újabb tagjai is a térségben maradnak.Sárkány Hunor nemcsak a Talentis-csoport pénzügyi vezetője, de a Brendon Holdingon kívül Mészáros számos egyéb vállalkozásának is a menedzsere. Magának a Brendon Gyermekáruházak Kft.-nek a vezetését azonban kiskereskedelemben jártas szakemberre bízta a Talentis Group, hiszen miután átvette a társaság tulajdonjogát, az Auchanból csábított át egy vezetőt, Polgár Gergelyt ügyvezetőnek.A Brendon áruházak forgalma Mészáros első évében, 2024-ben is nőtt csaknem egymilliárd forinttal, így 16,5 milliárd lett az árbevétel, de az adózott eredmény százmillió forintra apadt, holott a korábbi években sok százmillió is volt ez az összeg. A csoporthoz egy kiadóvállalat is tartozik, a Baba Magazin százmilliós árbevételének a fele adózás után is megmarad. Miután ez elég sikeres kiadványnak tekinthető, így ha a fordítási munkát belefektetik, akár a Brendon-lánc új tagjainál is piacra dobhatják.
|
Bébiholmikkal terjeszkedik külföldön Mészáros Lőrinc
|
Lehet, hogy a felcsúti milliárdos hamarabb fut be nemzetközi karriert a babaáruházával, mint a gázszereléssel vagy a sztrádaépítéssel.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251211_meszaros-lorinc-brendon-2rule-talentis-group-baba-magazin-kulfoldi-terjeszkedes
|
2025-12-11 11:06:04
| true
| null | null |
HVG360
|
Újabb fejleményeket osztott meg Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán arról a Nógrád megyei bölcsődéről, amelyre 676 millió forintos uniós támogatást vett fel a község. Az ügyben már júliusban feljelentést tett az Integritás Hatóság hanyag kezelés vétségének gyanúja miatt.A közbeszerzési eljárás során a legalacsonyabb árat kínáló pályázót ráadásul az ajánlatkérő kizárta, aránytalanul alacsony árra hivatkozva. Így a végső győztes az a cég lett, amely közel 60 százalékkal magasabb árajánlatot adott. Ezen túl a nyertes 97 millió forint értékű alvállalkozói teljesítést be sem jelentett.Az OLAF vizsgálata törvénytelennek nevezte a bölcsőde építését, ezután Hadházy Ákos az Európai Ügyészséghez fordult. A képviselő szerint a kazári bölcsőde csak a jéghegy csúcsa. "Számtalan mélyszegénységben tengődő faluban épült hasonló méregdrága bölcsőde. Ha nem is mindig 670 millióból, de a »csak« 3-4-500 milliós bölcsik is horribilis túlárazást jelentenek természetesen" - írta a képviselő.
|
Törvénytelen az OLAF szerint a 670 millióból épített, 12 férőhelyes kazári bölcsőde építése
|
A nógrádi falu bölcsődéjének építésére 676 millió forint uniós támogatást vettek fel, az ügyben az Integritás Hatóság már júliusban arra jutott, hogy 219 millió forinttal drágább volt a kivitelezés a reális költségeknél. Most az Európai Csalás Elleni Hivatal azt javasolja, hogy Brüsszel ne fizesse ki a pénz nagy részét.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251216_Torvenytelen-az-OLAF-szerint-a-670-milliobol-epitett-12-ferohelyes-kazari-bolcsode-epitese
|
2025-12-16 08:03:19
| true
| null | null |
HVG
|
21 embert, köztük ügyvédjelölteket és hagyatéki ügyintézőket is gyanúsít a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) azzal, hogy jogosulatlanul szerezték meg törvényes örökös nélkül elhunytak hagyatékát – írta a police.hu.
A nyomozást még tavaly indították a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján. A gyanú szerint a szervezet élén egy 32 éves budapesti ügyvédjelölt, dr. J. S. állt, ő találta ki az egész tevékenységet, építette ki a hálózatot és irányította a tagokat.
Aktívan részt vett a végrehajtói feladatokban is, melyek során felkutatták azokat az örökhagyókat, akiknek nem voltak örökösei. A hagyatéki ügyekhez gyakran családtagjaik, vagy azok baráti köréből strómanokat kerestek, akik később „álörökösként” szerepeltek az egyes eljárásokban. A férfi jogi ismereteit és behízelgő modorát kihasználva információkat szerzett különböző hagyatéki eljárásokról.
A vezető alatti szinten egy 48 éves budapesti ügyvédjelölt, dr. L. Á. és egy 64 éves jogász, dr. Sz. A. I. állt. Feladatuk leginkább a strómanok és hamis tanúk felkutatása, valamint beszervezése volt. Általában családtagjaikat és ismerőseiket hívták be ilyen formán az illegális bizniszbe, de ők maguk is felmerültek „örökösként”.
Kapcsolatrendszereiknek köszönhetően elhunytak adatait megszerezték, ebben három ügyintéző is a segítségükre volt. Egyikük egy vidéki polgármesteri hivatal haláleseti anyakönyvvezetője volt, egy másik egy kerületi polgármesteri hivatal hagyatéki ügyintézője, míg a harmadik egy kormányhivatali ügyintéző.
Az összegyűjtött adatok alapján a bűnszervezet összesen 13 hagyatéki ügyben szerezte meg jogosulatlanul az elhunyt vagyonát. Az egyes ügyekben alkalmanként 10 és 300 millió forint közötti vagyonhoz jutottak így hozzá.
A szervezet élén állók – vagyis a férfi és két nő társa – egyenlő arányban osztoztak a megszerzett vagyonon, míg a strómanoknak rendszerint 5-5 millió forintot adtak. Az, hogy a hivatali dolgozók kaptak-e „ajándékot” tevékenységükért, még vizsgálat alatt áll.
Az elfogásukra indított akcióban több száz rendőr egyszerre csapott le 32 helyszínen. Ezek között voltak lakóingatlanok, ügyvédi irodák és hivatalok is. 21 főt fogtak el. A gyanúsítottaknak bűnszervezetben elkövetett hamis tanúzás, különösen nagy értékre, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett hivatali visszaélés és dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás miatt kell felelniük. A nyomozók 10 főt bűnügyi őrizetbe vettek, közülük a bíróság hetet letartóztatott: a három vezetőt és négy álörököst.
Vagyonvisszaszerzés keretében a KR NNI Vagyonvisszaszerzési Hivatala összesen több mint 610 millió forint vagyont biztosított eddig a szervezettől. Ezek között voltak ingatlanok, járművek, készpénz és számlákon lévő összegek.
|
Ügyvédjelölt irányította a bűnszervezetet, mely százmilliókat szerzett meg örökös nélkül elhunytaktól
|
Munkáját jogászok és hivatali ügyintézők is segítették. A rendőrség összesen 21 emberre csapott le az akcióban.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251217_Ugyvedjelolt-iranyitotta-a-bunszervezetet-mely-szazmilliokat-szerzett-meg-orokos-nelkul-elhunytaktol
|
2025-12-17 08:33:00
| true
| null | null |
HVG
|
Az Opus Global tájékoztatása szerint a társaság közvetlen tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Zrt. két, a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által kiírt közbeszerzési eljárásban is a legjobb ár-érték arányú ajánlattal nyert konzorciumi tagként.A beruházások az "NyMJV - Ipari Park kivitelezés (II. tervezési ütem)" program részei.Az I. rész - Közműudvar és szennyvíztelep fejlesztése - tárgyú tenderen a Mészáros és Mészáros Zrt. a Belfry PE Kft.-vel közösen adott be nyertes ajánlatot nettó 17,5 milliárd forint értékben. Ebből a Mészáros és Mészáros Zrt. részesedése nettó 8,7 milliárd forint. A projekt célja a város ipari parkjának kiszolgálását végző közműudvar és a szennyvíztelep kapacitásainak és technológiáinak fejlesztése.A II. rész - Víziközmű távvezetékek és vízműtelep fejlesztések - elnevezésű eljárásban a Mészáros és Mészáros Zrt. a KE-VÍZ 21 Zrt.-vel alkotott konzorciumban nyert, nettó 30,5 milliárd forintos ajánlattal. Ebből a Mészáros és Mészáros Zrt. nettó 23,2 milliárd forint értékű munkarészre szerződhet. A beruházás a víziközmű-hálózat távvezetékeinek fejlesztésére és a vízműtelep korszerűsítésére fókuszál, ami az ipari park vízellátásának biztonságát és hatékonyságát hivatott növelni.A két nyertes ajánlat összértéke nettó 48 milliárd forint, amelyből a Mészáros és Mészáros Zrt.-t összesen nettó 31,9 milliárd forintnyi munkarész illeti meg.
|
32 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a Mészáros és Mészáros Zrt
|
Két nyíregyházi ipari park-fejlesztési tenderen nyert a Mészáros és Mészáros Zrt., amelyből a cég részesedése 32 milliárd forint – derül ki a BÉT-en publikált közleményekből.
| null | 1
|
https://www.portfolio.hu/uzlet/20251217/32-milliard-forintnyi-kozbeszerzest-nyert-el-a-meszaros-es-meszaros-zrt-806786
|
2025-12-17 17:38:00
| true
| null | null |
Portfolio
|
Gyakorlatilag a Matolcsy-klán, vagyis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) botrányában érintett baráti és üzleti kör tagjainak valamennyi céges érdekeltsége kiköltözött mostanra a Pusztaszeri úti bázisról. Szeptember végén még azt írta lapunk, hogy az Opten nyilvános adatbázisa szerint májustól szeptemberig összesen 34 cég vagy magántőkealap látta úgy jónak, ha inkább gyorsan távozik a rózsadombi irodaparkból. Ez a szám december közepére 54-re emelkedett, de tíz további cég vagy magántőkealap egyelőre tartja magát, így még van kinek kiköltöznie a Pusztaszeri út 59. szám alól.Még 2022-ben írta meg a Válasz Online, hogy a Matolcsy-klán legalább 43 különböző üzleti érdekeltségét - köztük egy sor magántőkealapot - jegyezték be ugyanabba az irodakomplexumba a Pusztaszeri úton. Például a Száraz Istvánhoz köthető Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-t, de itt volt bejegyezve Matolcsy Ádám egyik cége is, a New Wave Services Kft. is. Somlai Bálintnak, a MNB botrányában érintett baráti kör egyik kulcsfigurájának mintegy tíz különböző cége tartózkodott ezen a címen.A Telex cikke szerint természetesen nem csak innen lehet tudni, hogy Matolcsy Ádám, Száraz István és Somlai Bálint jóban vannak. Maga Somlai Bálint a Telex vonatkozó kérdésére még azt mondta márciusban, hogya Pusztaszeri úti ingatlankomplexum egy nyilvános irodapark, amely számos cég székhelyeként szolgál, ez önmagában nem jelent tulajdonosi összefonódást.Ennek ellenére hirtelen sokan nagyjából egyszerre döntöttek úgy, hogy a cégüknek inkább új címe legyen. A legutóbbi kiköltöző december 5-én a Danube VRSMRT Projekt Kft. volt. A Danube VRSMRT Projekt Kft.-nek idén februárig a GTC Origine Investments Zrt. volt a tulajdonosa. A GTC Origine Investments Zrt. neve négyszer szerepel abban a márciusban publikált jelentésben, amelyet az Állami Számvevőszék készített az MNB által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről.A Danube VRSMRT Projekt Kft. jelenleg részben az Urban Estate Zrt.-hez tartozik. A Direkt36 cikke szerint az Urban Estate Zrt. vezetői és tulajdonosai között olyan személyek is szerepelnek, akik korábban már részt vettek az MNB-alapítványi ügyekben: például Pregitzer György, aki Somlai Bálinttal áll kapcsolatban, neve több dokumentumban is felbukkan mint a cég kapcsolattartója vagy cégvezetője. A tulajdonostársa egy olyan cég, amely a Felis Magántőkealap tulajdonában áll - írja a cikk, hozzátéve, hogy 2023 januárjában a Felis tényleges tulajdonosa Száraz István, Matolcsy Ádám egyik barátja volt.Egy másik kiköltöző pedig az S. Plissken Bkry Kft. volt december 4-én. A cég korábbi neve Culinaris Wholesale Kft. és szintén Száraz István a tulajdonosa. A Pusztaszeri útról a szintén II. kerületi Lövőház utcába költözött a társaság, ez az ifjú milliárdos cégbirodalmának bázisa. Azt a Válasz Online írta meg márciusban, hogy eladja a Culinaris prémium delikátbolt-hálózat mögötti nagykereskedő cégét, a Culinaris Wholesale Kft.-t Száraz István, Matolcsy Ádám barátja és üzlettársa.Maga a Pusztaszeri út 59. valamiért nem volt tárgya az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatainak, amely egyebek mellett arra jutott, hogy a jegybanki alapítvány alatt létrehozott összetett cégstruktúra nem támogatta a vagyon megőrzését és nem biztosította az átláthatóságot.A HVG írta meg elsőként, hogy a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó egykori Központi Kémiai Kutató Intézet rózsadombi ingatlanát 2015-ben közvetlenül az MNB szerezte meg 2,7 milliárd forintért és a jegybank által alapított Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítványnak adta át. Ezt követően pedig a Heti Válasz számolt be arról, hogy az ingatlant az MNB-alapítvány eladta a Matolcsy György jegybankelnök családjával összeköthető magántőkealapos lobbicsoportnak. Ezzel nem ért véget a történet, ugyanis az ingatlan 2022 elején visszakerült az MNB-alapítványhoz, pontosabban azt annak a varsói tőzsdén jegyzett régiós multicége, a GTC vásárolta meg. A GTC a jegybanki alapítványokhoz köthető alapkezelő és magántőkealap által felvásárolt lengyel tőzsdei cég.
|
MNB-botrány: az utolsó lekapcsolja a villanyt a Matolcsy-klán rózsadombi bázisán?
|
A Pusztaszeri út 59-ben már alig maradt valaki, pedig korábban itt összpontosultak a Matolcsy-klán céges érdekeltségei.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/mnb-botrany-az-utolso-lekapcsolja-a-villanyt-a-matolcsy-klan-rozsadombi-bazisan.html
|
2025-12-17 14:29:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Megérkezett Moszkvába a magyar delegáció Szijjártó Péter külügyminiszter vezetésével kedden. Előzőleg a miniszter Isztambulban járt a Török-Magyar Közös Konzultációs Mechanizmus elsőközös ülésén. Ezen részt vettek a külügyminiszterek, a védelmi miniszterek, a nemzetbiztonsági főtanácsadók és védelmi ipari vállalatok vezetői is. Innen tehát Moszkvába repült, és egy üzleti delegáció is érkezett vele. A látogatás oka, hogy Szijjártó szerint Donald Trump amerikai elnök majd véget vet az ukrajnai háborúnak. Így folytatta:"A szankciók nem lesznek mindig velünk, így készen kell állnunk, hogy jó startpozíciót fogjunk az új időszakban. Ezért megyünk most egy nagy üzleti-vállalati delegációval Moszkvába."Információink szerint a Mol, az MVM és a Richter képviselői is ott lesznek adelegációban. Az energiavállalatok vezetőinek jelenlétét Panyi Szabolcs tényfeltáró újságíró keddiposztjábanazzal magyarázta, hogy valójában Szijjártó moszkvai útjának (mely az orosz invázió óta már a 17.) fő témája a magyar tulajdonszerzés az egyelőre a Gazprom többségi tulajdonában álló, és amerikai szankciók által sújtott Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS)."A már hetek óta lebegtetett lehetséges magyar segítségnyújtás lényege, hogy egy magyar vállalat - például a MOL - épp elegendő tulajdonrészt venne át az oroszoktól ahhoz, hogy a NIS-ben lévő orosz részesedés 50 százalék alá csusszanjon - ami elég lenne ahhoz, hogy kikerüljenek a szankciók alól"Kérdéseket küldtünk a külügyminisztériumnak, hogy kik utaznak Moszkvába, azonban kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. A NIS-ben való magyar tulajdonszerzés lehetőségérőlrészletesen itt olvashat.Szijjártó hajnalban már Moszkvából posztolt aFacebookjáraarról, hogy Danyiil atya misét celebrált, és a békéért imádkozott a küldöttség egy része a moszkvai katolikus közösségnek helyet adó Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának Székesegyházában.Szijjártó többé-kevésbé konkrét eredményekről is beszámolt:Szerinte a Paks 2 atomerőmű építésénél az első beton előkészítése a vártnál gyorsabban halad, ezért a vasbeton szerelését január helyett a jövő héten elkezdik.Szijjártó igyekezett eloszlatni az orosz-magyar gázforgalmat bonyolító Török Áramlat körüli aggodalmakat. Ahogy arrólírtunk, az Amszterdami Kerületi Bíróság a hétvégén lefoglalta a vezetéket üzemeltető Gazprom leányvállalatának, a török South Stream Transportnak az eszközeit. A külügyminiszter szerintmegkezdődött a vállalat átköltöztetése Hollandiából Magyarországra, a működését pedig semmifajta szankció nem akadályozza.Ráadásul Oroszország belement abba, hogy Magyarország továbbra is "a szankciók által nem súlytott (sic) módon fizessünk a gázért".ElőszörOrbán Viktor beszélt arról szombaton Kecskeméten, hogy egy hatalmas üzleti delegáció megy a napokban Moszkvába. A miniszterelnök arról beszélt Csiszár Jenőnek a Messzi István Sportcsarnok színpadán, hogy kifejezetten gazdasági együttműködésekről tárgyalnak majd, mert szerinte előre kell gondolkodni, mert a háborúnak és a szankciónak vége lesz.Korábban már írtunk arról, hogy az amerikai szankciók sújtotta orosz olajtársaságok külföldi érdekeltségeinekmagyar megvételeis téma volt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök novemberi csúcstalálkozóján az orosz Interfax szerint. November 27-én pedig a Reuters írt arról, hogy a Mol részesedést szerezhet a szerb NIS-ben, amit szintén érintenek a szankciók.Decemberben három, az ügyet közelről ismerő forrás szintén a Reutersnek beszélt arról, hogy aMol is érdeklődika szankcionált orosz Lukoil olajvállalat külföldi eszközeinek megvásárlása iránt. Az egyik forrás szerint Orbán Viktor miniszterelnök novemberiWashingtonban tett látogatásakorerről is tárgyalhattak Donald Trump amerikai elnökkel. A Lukoil több európai finomítóval és benzinkutakkal is rendelkezik, emellett kazahsztáni és azerbajdzsáni olajkitermelési eszközökben is vannak részesedései - a Mol ezeket vásárolná fel az egyik névtelenséget kérő forrás szerint. Arról, hogy miért lehetnek jó esélyei a Molnak ezek felvásárlására,ebben a cikkbenírtunk részletesen.
|
Szijjártó egy moszkvai miséről jelentkezett be, és bejelentette Paks II. betonjának előkészítését
|
A külügyminiszter 2022 óta már 17 alkalommal járt Moszkvában, most a Gazprom tulajdonában álló szerb NIS olajcégben való magyar tulajdonszerzés lehet a valódi apropó.
| null | 1
|
https://telex.hu/kulfold/2025/12/09/szijjarto-peter-moszkvai-latogatas-uzleti-delegacioval-hajnali-mise-betonontes-paks2
|
2025-12-09 10:20:57
| true
| null | null |
Telex
|
"Nagyon titkos a projekt" - jegyezte meg a recepciós abban az angyalföldi irodaházban, ahola digitális polgári körökmögött álló Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (DDÜ) működik. A Fidesz választási kampányának egyik legfontosabb támasza és technikai háttere lett a júliusban alapított cég. Ők szerveztéka szeptemberi, Papp László Arénában tartott DPK-gyűléstésOrbán Viktor őszi háborúellenes országjárását, ők szűrik a digitális polgári körökbe jelentkezőket, és kezelika DPK-tagok személyes adataitis.A Fidesz gyakorlatilag kiszervezte a kampányát egy külsős cégnek, hogy ne lehessen ellenőrizni, milyen forrásból és mennyit költenek. Nem tudni, hogy a DDÜ-nek van-e szerződése a Fidesszel vagy valamely kormányzati szervvel, bármilyen formában kap-e közpénzt, és hogyan kapcsolódnak a Fidesz központi kampányához. Az elmúlt napokban megkerestük a Fideszt, a Kormányzati Tájékoztatási Központot és a Miniszterelnöki Kabinetirodát, de nem kaptunk választ. Hiába kerestük Orbán Balázst, a Fidesz kampányfőnökét is. Többször is elküldtük a kérdéseinket a DDÜ-nek, de nem reagáltak a leveleinkre.Péntek délelőtt ezért elmentem az irodájukhoz, hátha személyesen több sikerrel járok. Már a recepción akadályba ütköztem, mert - mint kiderült - szigorúan csak kártyával lehet belépni az irodaházba, ahol több cég is működik. "Legyen szíves feltelefonálni, és le fognak jönni önért" - javasolta segítőkészen az egyik recepciós. Jeleztem, hogy sajnos nincs telefonszámom, és megkértem, hogy telefonáljon fel ő, hátha lejön valaki az irodából. Meglepő választ kaptam:annyira titkos a cég, hogy még az irodaház recepciójának se adták meg a telefonszámukat.A méretes angyalföldi irodaházban irodát bérlő többi céget el tudják érni a recepcióról. A DDÜadatkezelési tájékoztatójábanszerepel egy telefonszám, de hiába próbáltuk többször is, ki se csöngött.A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-t július 8-án, két és fél héttelOrbán Viktor tusványosi beszéde előtt jegyezték be3 millió forintos alaptőkével. A miniszterelnök Tusnádfürdőn jelentette be a digitális polgári körök elindítását, és rögtön utána megjelent a DPK honlapja, amit a DDÜ üzemeltet.Azt máig nem tudni, hogy a cég honnan és milyen forrásokhoz jutott azóta. A céginformációs adatbázis szerint már 77 alkalmazottal dolgoznak, ami komoly költségvetést feltételez. A recepción annyit megerősítettek, hogy valóban sokan járnak be a cég irodájába, ám ennél többet nem sikerült kideríteni a helyszínen.A cég tulajdonosa és ügyvezetője szeptember végéig Partos Bence pszichológus, a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegiummal (MCC) közös képzéseket szervező Mindset Pszichológia tulajdonosa volt. Partos korábban a kormányközeli, szintén az MCC alá tartozó Mandiner főszerkesztő-helyettese volt, majd társalapítója lett a propaganda és a szabad média összemosásán dolgozó, fideszes Transzparens Újságírásért Alapítványnak. Partos rögtön tagja lett Orbán Viktor első számú Digitális Polgári Körének.A444 cikkeszerint Partos lett a kampányfőnöknek kinevezett Orbán Balázs egyik legfontosabb támasza. A pszichológus a miniszterelnök több videójában is feltűnt az elmúlt időszakban. "Minden stabil, tele a csarnok" -nyugtatta meg a múlt szombati kecskeméti DPK-gyűlésreérkező Orbánt Partos, aki a DPK-k szervezésében "cenzorszerepet" is kapott. A miniszterelnök legalábbis azt írta az egyik korábbi hírlevelében, hogy a jelentkezők közül "a törlési bizottság" próbálja kiszűrni a "téglákat, szédelgőket, elítélteket" Partos irányításával. A hét elején kerestük Partost is, és interjút kértünk tőle, de nem kaptunk választ.A cég ügyvezetését az első, Papp László Arénábantartott DPK-gyűlés után három nappal Nagy Károly vette átPartostól. Nagy egészen izgalmas politikai pályát tudhat maga mögött: karrierje a Fodor Gábor-féle Liberálisok ifjúsági szervezetében indult, majd a Momentum ifjúsági tagozatának, a TizenX-nek volt alapítója és elnöke. 2019-ben az ellenzéki összefogás jelöltjeként lett önkormányzati képviselő a XVIII. kerületben, ám 2021-ben kilépett a Momentumból, miutántöbben is zaklatással vádolták meg a pártban.A helyi Jobbik-frakcióba ült át, de azt ígérte: nem csatlakozik más párthoz. Egy évvel később már a Partos által alapított, Fidesz-közeli álcivil Transzparens Újságírás Alapítvány menedzsere és a kormánymédia rendszeres vendége volt. Innen került szeptemberben a DDÜ élére.Partos a cég tulajdonjogát is átadta szeptemberben a nevében nagyon hasonló alapítványnak: a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványnak, amely székhelye pont ugyanaz az angyalföldi irodaház, ahol pénteken jártunk. Az alapítvány kurátora Szabadosné Tolner Mónika, akia Hvg.hu cikke szerintakormánypárti narratívát közvetítő Drogkutató Intézetetműködtető nonprofit kft. ügyvezetője és tulajdonosa.Az alapítványt szokatlanulgyors tempóban vette nyilvántartásbaa Fővárosi Törvényszék augusztus 8-án. Mint kiderült, nem volt véletlen a nagy sietség. Partos állítása szerint a szeptember 20-i DPK-gyűlést a DDÜaz alapítvány támogatásából szervezte, és az alapítvány magánszemélyektől kalapozta össze a pénzt. Jó kérdés, hogy miként sikerült alig egy hónap alatt annyi pénzt összeszedni, hogy napokra kibéreljék a Papp László Arénát. Ezt is megkérdeztem volna, ha sikerül személyesen beszélni valakivel.A DDÜ szerepe azért is érdekes, mertegy júniusi törvénymódosítás utána Fidesz már annyit költhetne a kampányban, amennyit csak akar.A Fidesz 2013-ban vezette be a kampánylimitet, hogy a pártok az átláthatóság és az egyenlő feltételek megteremtése érdekében csak a törvény által meghatározott összeget költhessék a kampányra. Ez a legutóbbi választáson1,2 milliárd forint volt, ha egy párt mind a 106 egyéni választókerületben elindult és országos listát állított. A szabályteddig se tartották be a kormánypártok,és a kampány egy jó részét az előző választásokon is kiszervezték olyan, papíron tőlük független szervezeteknek, mint a Megafon és a Civil Összefogás Fóruma (CÖF).Jövőre már nem lesz limit, így törvényi akadálya sem lenne annak, hogy papíron is a Fidesz szervezze Orbán Viktor országjárását és kampányát. Pénz lenne rá, hiszen a pártalapítványával együtt összesen 7,23 milliárd forint állami forráshoz jutott a Fidesz tavaly. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója szerint ugyanakkor ciki lenne bevallani a párt évente kötelezően közzétett pénzügyi beszámolójában, hogy valójában mennyit költöttek a kampányra."Nem elég törvényesnek lenni formailag, olcsónak is kell látszani, mert Magyarországon az emberek nem fogadják el, hogy a politika sok pénzbe kerül"- mondta a Telexnek a TI jogi igazgatója. Szerinte azért törölték el a kampánylimitet, mert Magyar Péter megjelenése után nagyobb kockázatot jelentene a Fidesznek, ha a politikai közbeszéd folyamatosan arról szólna, hogy a kormánypártok a szabályokat kijátszva túlköltekeznek. A törvénymódosítással pedig nem történt más, folytatta, csak hozzáigazították a szabályokat a kampánykorrupció gyakorlatához, és megelőzték a törvénysértés kockázatát.A DDÜ szerepe pont ez lehet: sokkal nehezebb lesz így pontos képet kapni a Fidesz kampányköltéseiről. A cégtől nem lehet közérdekű adatokat kérni, az első pénzügyi beszámolója pedig csak jóval a választás után, május végén jelenik majd meg. Könnyen elképzelhető, hogy a beszámolóból se derül majd ki, honnan volt pénzük a 77 fős cég működtetésére és a háborúellenes gyűlések szervezésére. Jó példa erre a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. 2024-es beszámolója, amelyben konkrét megnevezés nélkül,az egyéb bevételek rovatba került 5,8 milliárd forintismeretlen eredetű bevétel.Apártok gazdálkodásáról szóló törvényszerint a pártok nem fogadhatnak el cégtől vagy más jogi személytől vagyoni hozzájárulást, Orbánéknak azonban nem kell rettegniük büntetéstől. Az ÁSZ korábban nem találta szabálytalannak azt sem, hogy a Fidesz üzeneteit bemutató plakátkampányokat évek óta a Békemeneteket is szervező CÖF finanszírozza, és a párt üzeneteit közvetítő Facebook-oldalak (például a Megafon) jóval a kampánylimit felett költöttek hirdetésekre. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnökea legutóbbi választás után azt mondta: megvizsgálták a CÖF és a Megafon tevékenységét, és egyik szervezetnél se találtak intézményes együttműködést a Fidesszel. Mivel nem voltak közös kampányanyagok vagy közösen finanszírozott rendezvények, az ÁSZ szerint nem merült fel szabálytalanság.Az 50 napos hivatalos kampányidőszakon kívül ráadásul a törvény szerint semmi nem számít kampányrendezvénynek, és a mostani DPK-rendezvényeknek papíron semmi köze a Fidesznek. A költségeket Partos korábbi állítása szerint magánadományokból egy alapítvány finanszírozza.Mráz Ágoston Sámuel szerint pusztán technikai kérdés, hogy ki szervezi és finanszírozza a DPK-rendezvényeket. A kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője egyetért abban a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával, hogy eddig sem az igazmondásról szóltak a kampánybeszámolók. "Lehet, hogy az értelmetlen tiltás megszüntetése észszerűbb, mint bármilyen be nem tartott szabály" - mondta a Telexnek.Mráz szerint a digitális polgári köröknek fontos szerepük van a Fidesz kampányában, mert biztosítják a digitális jelenlétet, keretet adnak Orbán Viktor országjárásának és hosszabb távon a párt megújulását, modernizálását szolgálhatják. Azt is mondta, hogy a Fidesz érdeke, hogy a párt nevét összekapcsolják a digitális szóval, az ő értelmezése szerint ezt a kapcsolatot akarják hangsúlyozni a DPK-gyűlés elnevezéssel is.Na de akkor miért nem a Fidesz szervezi Orbán Viktor kampányrendezvényeit? Mráz szerint azért, mert így olyanok is ott lehetnek, akik a pozíciójuk miatt nem vehetnének részt pártrendezvényen. A győri DPK-gyűlésen például külön is köszöntötték Veres András győri püspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia volt elnökét, múlt héten pedig Csiszár Jenő milánói főkonzul kérdezteOrbán Viktort Kecskeméten.A24.hu cikke szerinta jogszabályok alapján a főkonzul kormánytisztviselőnek minősül, és nem vállalhatna párt nevében vagy érdekében közszereplést. A Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanakkor abban nem lát ebben semmi összeférhetetlenséget vagy szabálytalanságot, hogy Csiszár egy háborúellenes gyűlésen szerepelt."A béke melletti kiállás közösen a magyar miniszterelnökkel, semmilyen módon nem ellentétes semmilyen törvénnyel"- válaszolta a lapnak Paczolay Máté külügyi szóvivő.A digitális polgári körökhöz több olyan állami, egyházi vezető is csatlakozott nyár óta, akik pozíciójukból adódóan egyáltalánnem vehetnének részt pártpolitikábanvagy erősen megkérdőjelezhető, hogy etikus-e részükről a csatlakozás. Ilyen például Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, aki a honvédelmi miniszter által alapítottBajtársak Digitális Polgári Körhöz csatlakozott, vagy Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója.Ez valóban a szürkezónába tartozik, ismerte el Mráz, és arról beszélt: nézőpont kérdése, hogy ki tartja illegálisnak, és ki nem az állami vezetők csatlakozását a DPK-hoz. A Nézőpont Intézet vezetője szerint ez ahhoz hasonló, mint amikor a bírókletöltötték a Tisza Világ applikációt. "Az egyik fél mondhatja, hogy ez illegális és felháborító, a másik pedig azt, hogy ez még belefér."
|
A Fidesz kiszervezte a kampányát egy cégnek, hogy ne lehessen kideríteni, mennyit költenek
|
Háborúellenes gyűlésnek álcázott kampányrendezvényekkel járja az országot Orbán Viktor. Az eseményeket egy nyáron alapított cég szervezi, amely bevételeiről és működéséről semmit nem tudni. Elmentünk a bázisukra, ahol csak további titkolózást találtunk. De arra van magyarázat, hogy miért nem veszi nevére a Fidesz ezeket a gyűléseket.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/12/fidesz-kampanyrendezveny-digitalis-polgari-kor-haboruellenes-gyules
|
2025-12-12 19:31:04
| true
| null | null |
Telex
|
"2025-ben, szeptember 27-éig bezárólag a kormányzati irányítású szereplők 3 milliárd 586 millió 649 ezer 155 forintot égettek el a Meta és a Google felületein. Ez az összes magyarországi politikai hirdetésre költött összeg 87%-a" - írtaFacebook-oldalán pénteken a Political Capital (PC) elemzőintézet. A PC ugyanis ezen a napon tette közzé az idei politikaihirdetés-figyelőjeösszefoglaló elemzését, ami itt érhető el.Az összefoglaló bevezetőjében leírják, hogy szeptember óta nem közöl elvileg politikai hirdetéseketsem a Google,sem a Meta(ami alá a Facebook és az Instagram is tartozik). Elemezhető költési adatokat ezért nem is közölnek szeptember vége óta, így a PC kilenc hónap adatait tudta elemezni.A PC adatai szerint összesen 4 128 528 231, azaz több mint 4,1 milliárd forintot költöttek a politikai szereplők reklámokra a két óriáscégnél szeptember 27-ig. Ebből a kormányoldal 3,6 milliárd forint körüli összeget költött. A maradék arányok úgy néznek ki, hogy 8 százalékot költött az összes többi párt és politikusaik, 2 százalékot az összes nem kormányzati médium, 1 százalékot a civil szervezetek, 2 százalékot pedig minden más.A Fidesz és politikusai a két nagy cégnél a teljes hazai költés 32 százalékát költötték el, azaz 1,3 milliárd forintot. "A kormányzati irányítású proxyszervezetek" 29 százalékért felelősek (1,2 milliárd forint), "a kormányzati irányítású média" 18 százalékért (735 millió forint), a kormányzati intézmények pedig 8 százalékért (319 millió forint).A Metánál minden politikus és politikai jellegű szervezet 3,4 milliárd forintot költött, aminek 36 százalékát a Fidesz és politikusai, 27 százalékát a proxyszervezetek, 19 százalékát a kormánymédia, 5 százalékát a kormányzati intézmények vállalták magukra. Az összes többi párt és politikusaik mindössze 8 százalékért felelős, minden más vizsgált szervezet pedig 1-2 százalékokért.A Google-ben a kormányközeli arányok borulnak kicsit. A 730 milliós teljes költésből 42 százalékkal a proxyszervezetek részesülnek a legnagyobb arányban, "köszönhetően a hozzájuk kiszervezett videós kampányoknak, elsősorban is a lejárató videóknak" - utalt a PC a Google alá tartozó YouTube videómegosztóra. Az intézmények 19, a kormánymédia 14, a Fidesz és politikusai 13 százalékot költöttek a Google-ben, míg az ellenzék összesen csak 7 százalékot. A kormány és a hozzá közel álló szereplők a politikai hirdetések kivezetése előtti hónapokban felcsavarták a költekezést mindkét felületen.Az európai rangsorban Magyarországon a negyedik legtöbb pénzt költötték a két cégnél politikai hirdetésekre, csak a németek, olaszok és svédek előztek meg minket. Lakosságszámra már a második helyen vagyunk Dánia után.Mint korábban írtuk, a magyar politika az elmúlt hat és fél évben 3 milliárd forintot költött a Google rendszerében hirdetésekre, a Facebookon több mint 18 milliárdot. Ezek az összegek olykor már önmagukban túllépték a kampányfinanszírozási törvény adta határokat, ezzel az anomáliával a kormány egy ideig nem kezdett semmit, aztán júniusban inkábbátírta a törvényt. Arról, hogyan próbálkozik a Fidesz kijátszani a tiltásokat, ittírtunk bővebben.
|
Political Capital: Milliárdokkal tarolta le a kormányoldal a politikai hirdetések piacát 2025-ben
|
A Political Capital szerint az összes magyarországi politikai hirdetés költéseinek 87 százaléka köthető a Fideszhez és holdudvarához.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/12/political-capital-politikai-hirdetesek-fidesz-kormanypart-2025-meta-google
|
2025-12-12 10:29:56
| true
| null | null |
Telex
|
A december 10-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a reptéri gyorsvasutat koncessziós formában fejlesztik majd, 2026 januárjában a nemzetgazdasági miniszter tendert ír ki a vonal építésére. Elhangzott, hogya ferihegyi gyorsvasút 26 kilométeres szakaszon megy majd a reptértől a Nyugati pályaudvarig;állami forrásra nem lesz szükség, sőt a koncesszor fizet;a vonal hat év alatt épül meg;19 perc lesz a menetidő;a vasút 5-10 perc gyakorisággal közlekedik majd;33 ezer fő/nap forgalomra számítanak;3-4 ezer forintos jegyár várható.Korábban részletesen isírtunkarról, hogy mit lehet tudni erről a vonalról, amelynek már több verziója felmerült, az eggyel ezelőttiben kínai magánvasútként, de ezt utóbb elvetették. A Telex által elért vasúti szakemberek sok kérdést feltesznek a szerdai bejelentés kapcsán. Belső forrásaink szerint az ünnepek miatt a januári koncessziós kiírás valójában azt jelenti, hogy az előkészítésen, a "Kandó-projekten" dolgozók (Nemzetgazdasági Minisztérium, Építési és Közlekedési Minisztérium, HungaroControl) december 15-ig, vagyis gyakorlatilag ezen a héten szeretnének minden lényeges részletet tisztázni.A vasúti szakmát ugyanakkor zavarja, hogy nyilvánosan nem érhetők el megvalósíthatósági, műszaki, gazdasági anyagok. Ilyen, a nagy repteret elérő vasúti projektekre alighanem szükség van, de jó lenne tudni a következőket:Miként kapcsolódik az új projekt a korábbi stratégiákhoz, így aBudapest Vasúti Koncepcióhoz?Ha a Nyugatiba érkezik majd ez a frekventált járat, akkor kérdés, hogy az állomásra összességében tud-e több vonat érkezni. Hiszen ezen a fontos pályaudvaron még ma is van kézi, manuális váltás van, és nem nagyon vannak szabad kapacitásai. Lehet, hogy bizonyos elővárosi vonalakat emiatt máshová kell érkeztetni?Kié lesz az új pálya, ki fizet kinek pályahasználati díjat?Milyen vasúti kocsik közlekednek majd? A meglévő vonalak jelenlegi járművei járnak majd a friss vonalon, és állnak meg az új megállónál is, vagy új járműveket is be kell szerezni?Hogy illeszkedik a jelenlegi jegyeladási rendszerbe, például az országbérletes szisztémába a speciális céljáratok jegyárképzése?A szakma szerint természetesen mindenre van megoldás, de jó lenne látni az erről készített terveket. Az általunk elért szakmabeliek abban is egyetértettek, hogy amikor ilyen rövid határidővel jelentenek be egy ekkora projektet, akkoresélyes, hogy a megelőző tárgyalásokon már kiderült valamelyik miniszter számára: lenne olyan aspiráns a vasútépítési ágazatban, aki képesnek tartja magát a projekt megvalósítására.Mint hallottuk, ilyen lehet akár a francia Vinci-csoport, a Budapest Airport társtulajdonosa, amely egy hatalmas építőipari konglomerátum. Biztosan elindul majd a V-Híd, vagyis Mészáros Lőrinc vasútépítő érdekeltsége is valamilyen formában. Eddig lehetséges kínai és osztrák indulókról is beszéltek, de a Budapest-Belgrád-vasútvonal bizonyos tapasztalatai után a kínai befutó esélye csökkent, az osztrák vasútiparral pedig elég mély konfliktusai vannak újabban a kormánynak.A szakma azt feltételezi, hogy a projekt szervesen illeszkedik a magyar vasúti hálózatba, annak integráns része lesz a reptéri megálló. A reptérnek is az tenne jót, ha mind a magyar városokból, mind a környező országokból, például erdélyi, felvidéki városokból is sokkal könnyebben elérhető lenne a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér.A jegyrendszerről pedig azt hallottuk, hogy vélhetően olyan megoldás készül majd, hogy a reptéren építenek egy hermetikusan záró be-, illetve kiléptetőkaput a speciális jegyekre, vagyis, aki Budapestről Szolnokra utazik, annak nem kell megfizetnie azt a kiemelt jegyárat, amit azok fizetnek, akik csak a reptérre utazás miatt ültek fel a vonatra.A reptéri gyorsvasút a törzshálózat része lenne, amelyet a jelenlegi vasúti szabályozás (amely a koncessziót és a tulajdonjogokat is szabályozza) többségi állami tulajdonba rendel. Más szabályok vonatkoznak a helyi érdekű vasutakra, vagy főleg az iparvágányokra. Ugyanakkor az iparágban úgy tudják, hogy már meg is kezdődött a vonatkozó törvény módosításának az előkészítése.Az ilyen koncesszióknál, vagy nevezzük a közszféra és a magántőke együttműködését jelentő PPP-nek - még ha a kormány kerüli is ezt akifejezést, hiszen a Fidesz még ellenzékből, majd kormányzása elején túl sokat ekézte -, mindig az a fő kockázat, hogy a magánoldal nagyon megkéri a részvétele árát.Az állam oldaláról a modell rövid távú előnye az, hogy mentesíti a költségvetést az azonnal jelentkező, nagy beruházási költség kifizetése alól. A gyanakvóbb állampolgárokban rossz tapasztalatok alapján azonban az is felmerülhet, hogy a magánoldali kedvezményezett politikai kapcsolatok alapján juthat aranytojást tojó tyúkhoz; a kortárs esetek közül eszünkbe juthat az autópálya-koncesszió, amitízmilliárdokat termela Szíjj-Mészáros-féle üzleti körnek.A koncessziós kiírás előtt a magánfél várható nyereségének mértékéről csak találgatni lehet. Természetesen a magánszereplő sosem szívjóságból finanszíroz, ezt senki nem is várja el tőle, de arra mindenképpen figyelnie kellene az állami oldalnak, hogy azért ne járjon "túl jól". Ilyen túljutalmazásra több rémes példa is akad korábbról, ismert eset azM6-os autópályáé, amelynél a költségvetési oldal megspórolta ugyan a beruházást, de azóta folyamatosan milliárdos nagyságrendben esik el pénztől.A leendő koncesszor többféleképpen szerezhet bevételt a beruházás elkészülte után:ő birtokolja ezt a frekventált pályaszakaszt, amiért a MÁV pályahasználati díjat fizet; és/vagyőt gazdagítja a remélt esetben napi 30 ezer utas által fizetett 4 ezer forintos jegyár, vagyis a napi kb. 120 millió forint.A konstrukció amiatt is felvethet kérdéseket, mert azt nem lehet mondani, hogy a magyar államnak ne lenne vasút-üzemeltetési és -építési tapasztalata, a MÁV több ezer kilométernyi vasutat üzemeltet, az állami vasúti beruházások is folyamatosak. Itt tehát nem feltétlenül jöhet szóba az a PPP- vagy koncessziós modellek mellett gyakran felhozott érv, hogy amiatt van szükség magánpartnerre, mert az adott terület nem szokványos állami terep. A reptéri vasút építésének, üzemeltetésének koncesszióba adása tehát vélhetően inkább finanszírozásról (a beruházási költség rövid távú megúszásáról, illetve adott esetben a majdani nyertes jó helyzetbe hozásáról), és nem annyira a nemzetközi tudás megszerzéséről szól, noha persze a nagy forgalmú reptéri vasutak üzemeltetése speciális üzletág lehet.Mindemellett azért említsük meg, hogy nemcsak a magyar kormány indul ebbe az irányba a reptéri vasútjával: Budapest számára orientáló lehet, hogyPrágais éppen hasonló projektet szerez az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) támogatásával. A prágai Václav Havel Repülőtér a vasúti összeköttetését egy nagyszabású, PPP-projekt keretében valósítja meg. A projektet a cseh államvasutak, vagyis a Správa železnic vezeti. A fejlesztés célja, hogy összekösse a repülőteret a városközponttal (Veleslavín kerület) és a fejlesztés a Prága-Kladno-vonal fejlesztésébe illeszkedik.A vonalat magánbefektetők építik majd és tartják karban 25 éven keresztül, a cél pedig az, hogy 2030-tól már járjon a vasút, 25 perces menetidővel. Érdekes, hogy már áprilisban kiírták a tendert, a projekt három ajánlattevője a francia Vinci Railways, a török Gülermak Invest és az osztrák Strabag Motorway volt, de eredményhirdetéssel még nem találkoztunk.Itthon a vasúti szakma pontosan nem érti a projektnél fennálló kormányzati leosztást: miközben a Budapest Airport megvétele és működtetése a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozott, a közlekedési projektek az Építési és Közlekedési Minisztériumnál vannak. Ahogy egy szakmabeli fogalmazott, sok múlik a személyes viszonyokon. Az egyik miniszter lehet, hogy remek munkakapcsolatot épít ki egy francia vállalattal, a másik meg úgy kel fel, hogy éppen egy osztrák, német vagy francia céget kiált ki ellenségnek. Az biztos, hogy ha a külföldi jelentkezők futnak be, nagyon körül fogják bástyázni magukat, de épp ezért magyar oldalról sem érdemes kapkodni, jól elő kell készíteni a szerződéskötést.A vállalt 5-10 perces járatsűrűség valójában szinte ma is megvan ebben a relációban, így ma még biztosan nem lehet megmondani, hogy lennének-e céljáratok Kőbánya-Kispest és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között. Nemzetközileg sok helyen működik egyszerre az expressz és a normál vasút. Általában az expressz jobb minőségű vonatokat, 10-15 perc menetidőelőnyt kínál, de a tapasztalt utazók csak emiatt nem feltétlenül fizetnek 8-10 euró felárat.Azzal, hogy már a különféle vasúttípusokról beszélünk, alighanem eléggé előreszaladtunk, de az biztos, hogy sok ilyen kérdésnek kell tisztázódnia, például annak is, hogy milyen kapcsolódó infrastrukturális beruházások kellenek. A jó reptéri vasút jellemzője, hogy sűrű a járat, a vonat gyors, a jegyár megfizethető, a vonat bevisz a belvárosba, és van annyira magas a kapacitáskihasználtság, hogy az utasok még kényelemesen utazhassanak, miközben a másik oldalon a beruházási költség megtérül. Mindezekről előzetes számokat már a szerdai kormányinfón is hallottunk, ám arról kevés információja van a szakmának, hogy ezek mennyire bemondások, vagy mennyire megalapozottak.
|
Magánkézbe adják a reptéri gyorsvasút fejlesztését - itt vannak a legfontosabb kérdések a koncessziós terv körül
|
Egy ekkora értékű koncessziós szerződés előtt bántóan hiányzik a széles körű szakmai vita. A vasúti szakmában dolgozók szeretnének sokkal többet tudni a fejlesztésről, de erre eddig nem volt lehetőségük.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/11/mav-nagy-marton-budapest-airport-lazar-janos-repteri-gyorsvasut-koncesszio
|
2025-12-11 04:54:30
| true
| null | null |
Telex
|
Az építésgazdaságot érintően jelenleg 10 kartell eljárás van folyamatban a nemzeti versenyhatóságnál, melyekben összesen 70 cég érintett. A GVH szakértői több mint 500 tendert vizsgálnak, az ügyek között több közbeszerzési kartell gyanú is van - közölte Rigó Csaba Balázs GVH-elnök az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) évzáró közgyűlésén.A feltételezett jogsértések Rigó elmondása alapján összhangot mutatnak a korábbi ügyekkel, jellemzően tiltott piacfelosztások, illetve árrögzítések. A GVH ennek megfelelően 2021-2022-ben három gyorsított ágazati vizsgálatot is lefolytatott az építésgazdaságban, a kerámia-falazóelemek, a fa építőanyagok és a hőszigetelő anyagok területén.A versenytörvény építőipart érintő, az Országgyűlés előtt lévőmódosításávalkapcsolatban a Versenyhatóság elnöke azt mondta: "A GVH elszánt, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén tovább növelje a versenyt és az átláthatóságot." A szóban forgó, Lázár János építési és közlekedési miniszter által törvény alapján nem kell jogsértést elkövetni, hogy egy cégcsoport versenyjogi probléma miatt szankcionálható legyen. Ehhez elég, ha a vállalat elég erős azáltal, hogy bányája és útépítő cége is van. A javaslat vélhetően egy-két konkrét, nagyobb játékos piaci befolyásának megtörésére irányul.
|
Lecsapott a GVH az építőiparra: 70 cég érintett most zajló eljárásokban, többen kartellezhettek is
|
A versenyhivatal elnöke arról beszélt szerdán, hogy készen állnak a versenytörvény szigorodására, ami Lázár János törvénymódosítója alapján jön.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/10/gvh-kartellugyben-zajlanak-vizsgalatok-az-epitoiparban-70-ceg-erintett
|
2025-12-10 12:21:30
| true
| null | null |
Telex
|
Gazdát cserélt, de a kormányközeli üzleti csapaton belül maradt a FaceKom Kft., aminek segítségével a szelfis azonosítást végzik az állami online hivatali rendszerekben. A tulajdonosváltás a 4iG BÉT-honlapon közzétetttájékoztatásábólderül ki, eszerint a tőzsdei vállalat adásvételi szerződést kötött a FaceKom Kft. jegyzett tőkéjének 100 százalékát megtestesítő üzletrészeinek megszerzésére. A vételárat nem részletezik, a tranzakció a versenyhivatal jóváhagyása után zárulhat.A FaceKom eddig a Central European Opportunity Magántőkealapé volt, amit az Equilor Alapkezelő Zrt. kezel. Mindkettő ugyanarra a budai Törökvészi úti címre van bejegyezve, ahol Orbán Viktor vejéhez köthető több ismert cég, köztük a BDPST Zrt. is működik. Az Equilor Alapkezelő által kezelt alappal korábban aTelexis foglalkozott, aVálasz Onlinepedig részletes cikkben is taglalta a magántőkealap és Tiborcz István kapcsolatát.A FaceKomnak az ad különös jelentőséget és állandó biztos megrendelését, hogy a 2025-től Digitális Állampolgár alkalmazás és az Ügyfélkapu+ is ezt használja a regisztráció során alkalmazott távoli azonosítás" biztosításához. De nemcsak az állami ügyfelük, korábban arról is voltak hírek, hogy az OTP, a Raiffeisen és az UniCredit is használja a cég technológiáját. A FaceKom bevételei szépen növekednek, a 2021-es 1,69 milliárdról 2024-re már 2,89 milliárdot könyvelhetett, utóbbiból több mint 300 millió volt adózott eredmény.
|
A 4iG átveszi a céget, amivel a szelfis azonosítást végzik az online ügyintézéshez
|
Eddig egy Tiborcz-közeliként azonosítható magántőkealapé volt a FaceKom, így körön belül marad.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/10/tiborcz-kozeli-facekom-szelfis-azonositas-szoftver-ceget-megveszi-a-4ig
|
2025-12-10 11:40:00
| true
| null | null |
Telex
|
Az év végével valamivel több mint egymilliárd eurót, azaz mintegy 400 milliárd forintnyi Magyarországnak járó támogatást végleg elveszítünk, emlékeztetett kedden aNépszava.Ahogy arról az Európai Bizottság korábbi válasza alapjánoktóber végén írtunk, a testület akkori számítása alapján 1,08 milliárd eurónyi uniós támogatástól eshet el év végéig a kormány. Egybensokadjáramegerősítették azt is, hogy1,04 milliárd eurónyi, 2024-ben lejárt támogatás már "végleg elveszett".Az ok a még 2022 végén indult feltételességi eljárás, amit a magyaron és a lengyelen kívül minden tagállam kormánya megszavazott az Európai Unió Tanácsában. Ezzel a felzárkóztatási (kohéziós) pénzek felhasználását részletező operatív programok közül háromban függesztették fel a támogatások 55 százalékát, mintegy 6,3 milliárd euró értékben.Ahogy arra a bizottsági válasz is emlékeztetett, az eljárásról szóló rendelet szerint egy adott év kötelezettségvállalásai a kettővel későbbi naptári év végén lejárnak, ha a tagállami kormányok Tanácsa nem dönt a felfüggesztés végéről. Emiatt a 2022-es döntés után 2024 végén 1,04 milliárd euró járt így. Ezt "2024 végén Magyarország végleg elvesztette", és fűnyíróelven számolták el, miután a kormány nem árulta el a testületnek határidőre, hogyan osztaná szét a veszteséget a programok között.Bóka János EU-ügyi miniszterjanuárban arról beszélt, "nem érzem pontos megfogalmazásnak", hogy szó lenne az uniós források elvesztéséről. Szerinte csak akkor lehetne erről beszélni, ha a magyar kormány önhibájából nem teljesítette volna ehhez valamelyik feltételt, de úgy vélte, mindet teljesítette. Ezért "nem forrásokat vesztünk, hanem politikai okokból bizonyos forrásokat el akarnak venni". Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója később úgy nyilatkozott, hogy "az ember a telefonját vagy a zsebkendőjét veszíti el, uniós forrást nem, ugyanis az politikai döntésektől függ".Azt, hogy a kormányoldalnak mi az álláspontja a kérdésben,ebben a cikkben foglaltuk össze részletesen. Hogy hogyan nem teljesítette a legsürgetőbb, jelenleg összegre is legnagyobb tétet jelentő feltételt sem a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekvákról),arról itt írtunk. A kormány ekkor, tavaly kért utoljára értékelést az eljárásban, de csak egy feltételre a 17-ből úgy, hogy bevallottan ott sem teljesített minden európai bizottsági elvárást. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztertavaly januárban jelentette be, hogy megrekedtek a tárgyalások.Ahogy azt a Népszava is felemlegette, a feltételek nem teljesítése miatt jövőre még nagyobb összeg forog majd kockán. Az elvárások benne vannak a magyar helyreállítási terv rendes kifizetéseinek előfeltételeiben is. Magyarországnak 10,4 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel járna, de ebből csak egy közel egymilliárd euróspotyaelőleget tudott lekérni.A pénzt 2026 végéig lehetne lehívni, egy jelentős részét a kormányegy átcsoportosítással mentené át későbbre, de ettől még 2026 őszéig teljesíteni kellene az előfeltételeket. Ha nem sikerül, még az előleget is vissza kell fizetni - emlékeztetett a Népszava.A kormány közbenbevallottan zsarolnaa következő hétéves költségvetéssel, és itttörekedne "reparálásra", de Orbán Viktor idén júliusbanúgy számolt, hogy "legalább kétéves tárgyalási időszakról beszélünk". 2027 közepéig 2025 és 2026 végén is beleszaladnánk a kétéves szabályba, és a helyreállítási alap is elveszne. (Arról nem is beszélve, hogy a zsarolás jogilag is problémás lehet, hasonló gyanú miattépp megy egy per az EU bíróságánaz eddig felszabadított magyar támogatásokról.)Közben azMNB-ügyjelezte, hogy a kekvák mostani helyzete túlmutat az uniós támogatásokon: a kecskeméti egyetem campusát az államnakmásodszor is ki kellett fizetnie, éskérdéses, mi lesz más projektekkel, miután az Állami Számvevőszék szerint az egyetem mögötti kekvajelentős kárt okozva fektette be a pénzét.
|
Heteken belül ismét nagyjából 400 milliárd forint EU-támogatást bukunk, jövőre sokkal nagyobb lesz a tét
|
Ahogy arra a Népszava emlékeztetett, a teljesítetlen jogállamisági feltételek miatt nagyjából egymilliárd eurónyi támogatás – az Európai Bizottság korábbi megfogalmazásában – „végleg elveszik”.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/16/eu-feltetelessegi-eljaras-n-2-forrasvesztes
|
2025-12-16 10:22:18
| true
| null | null |
Telex
|
Az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Gránit Bankot reklámozta az iskolaválasztás előtt álló gyerekek szüleinek a Rákóczi Szövetség.Egy kolozsvári olvasónk hívta fel rá a figyelmet, hogy nagycsoportos lánya egy könyvvel, egy csokival és egy Gránit Bankot népszerűsítő szórólappal érkezett haza az óvodából. A szülőt teljesen érthetően felháborította, hogy a gyerekén keresztül próbálnak egy bankot népszerűsíteni neki,"Mikulás jelmezben, csokival az ovisokon keresztül tolják a reklámot."A szórólap szövegéből teljesen egyértelműen kiderül, hogy kifejezetten a Rákóczi Szövetség csomagjához készült. Felidézték a szülőkben, hogy a Szülőföldön Magyarul program közreműködőjeként már többen találkozhattak velük, ugyanakkor a további szolgáltatásaikat népszerűsítik. Azt is hangsúlyozzák, hogy a kérdéseikkel "a Bank magyarul is beszélő ügyfélszolgálatához fordulhatnak".A Rákóczi Szövetség Magyar Iskolaválasztási Programjának a részeként oszt ajándékot az iskolába íratás előtt lévő ovisoknak. A szépen illusztrált Egy kis történelmi csízió c. (mesés)könyvben a szövetség elnöke, Csáky Csongor köszönti a szülőket, és mint írja, "a hamarosan érkező iskolai beiratkozás alkalmából szeretnék Önöknek és gyermeküknek ezzel a mesés könyvvel kedveskedni". A következő oldalon pedigfelsorol 12 érvet, hogy miért éri meg magyar iskolát választani a gyereküknek.A szövetséga saját oldalán megosztott hírében azt írta, hogy közel 20 ezer magyar óvodásnak küldött ajándékot Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélybe és a Vajdaságba azzal a céllal, hogy örömet okozzon a kisgyermekeknek "és felhívja szüleik figyelmét a tavasszal esedékes iskolaválasztás fontosságára". A könyv mellett egy tábla csokit is kaptak a gyerekek. Ez látszik a szövetség saját oldalán megosztott hírben is. Romániában ezek mellé került be Gránit Bank üdvözlete. Ez nem látszik a megosztott képen.A Rákóczi Szövetség egy sor programot működtet, amivel arra ösztönzik a Magyarország határain kívül élő magyar és részben magyar családokat, hogy magyar tannyelvű iskolába írassák a iskolakötelessé váló gyermeküket. Úgy fogalmaznak, hogy "a magyar iskolaválasztás biztosítja a magyar közösségek megmaradását, a magyar nyelv és kultúra továbbadásával, valamint többlettudást és nagyobb kapcsolatrendszert biztosít a gyermeknek a két nyelv, két kultúra oktatásán keresztül".A Gólyahír programmal már rögtön a gyermekük megszületésekor megszólítják a szülőket. Ez alkalomból minden érintett újszülött után babanaplót vehetnek át.Aztán, ha magyar tannyelvű óvodát választanak a gyereküknek, akkor az iskolásokhoz és egyetemistákhoz hasonlóan ők is kapják az oktatási és nevelési támogatást. Erről már részletesebben is írtunk, de hivatalosan nem része az iskolaválasztási programnak, ez egy szélesebb közösségnek szól, ezért nem is részletezem.Az iskolaválasztás előtt álló nagycsoportosoknak van az óvodai ajándékozás, amiről lényegében ez a cikk is szól. Aztán, ha magyar iskolát választanak a szülők, akkor a gyermekeknek iskolatáskát ajándékoz a Rákóczi Szövetség, és majd az iskolakezdés után 10 ezer forintos ösztöndíjat biztosít számukra. A szövetség által kiadott ajándékkönyv első oldalán Csáky Csongor úgy fogalmaz erről, hogy "a társadalmi összefogást jelképező ösztöndíj", amivel szeretnék megköszönni "felelős döntésüket".A bank reklámozását jelző szülő azért is fordult hozzánk, mert korábbi években nem volt hasonló ajándékozási akció, pedig a környezetében több iskolás korú gyereket is ismer. Ez egyébként nem meglepő, maga a Rákóczi Szövetség közölt arról hírt, hogy idén ősztőlteljes Kolozs megyére kiterjeszti az Iskolaválasztási Programját, ami így Romániában Hargita, Kovászna, illetve Maros megye magyar lakta tömbvidékén kívül mindenhol működik.A Transtelex által megkérdezett kolozsvári óvónők egyébként azt mondták, összevont osztályok (ahol a kicsi, a középső és nagycsoportosok együtt tanulnak) esetében nem tudják ezt a csomagot átadni direkt módon a nagycsoportosoknak, még ha nekik is szól, hiszen a kisebbek nem értik meg, miért kivételeznek a nagyobbakkal. Ezért sok helyen úgy döntöttek, hogy a csokit közösen eszik meg, a könyvet pedig a karácsonyi csomagja mellé téve adják át a nagyobbaknak, ugyanis a karácsonyi szünet előtt mindenki kap ajándékot. Arról nem beszéltek, hogy a Gránit Bank szórólapja, amit hivatalosan "üdvözletnek" becéznek, hogyan fog bekerülni, vagy egyáltalán be fog-e kerülni a csomagba.Mivel a Transtelex információi szerint a csomagok tartalmát teljes mértékben a Rákóczi Szövetség állította össze, ezért egyenesen hozzájuk fordultunk magyarázatért. Azt közölték, hogy régóta működnek együtt a Gránit Bankkal, amely sok más mellett támogatja tevékenységüket. "Tekintettel arra, hogy a Gránit Bank jelen van a romániai piacon, karácsonyi képeslapjuk, jókívánságaikkal együtt ennek apropóján került ajándékcsomagunk mellé" - írták válaszában a szövetség.Arra kérdésünkre, hogy nem tekintik problémásnak azt, hogy az óvodásokat felhasználva reklámozzák a szolgálatatkásait, azt válaszolták:"Tekintettel arra, hogy a Gránit Bank a Rákóczi Szövetség ügyének támogatója és ezen keresztül a magyar iskolaválasztásnak is, nem gondoljuk úgy, hogy etikátlan a Gránit Bank karácsonyi képeslapja a Rákóczi Szövetség ajándékai mellett."A jelenleg hatályban lévő törvények az alkoholos italok, a dohánytermékek és a különböző elektromos cigaretták esetében szigorúak, ezeknek a reklámozása kifejezetten tilos a kiskorúaknak számára. Más esetekben megengedőbb a törvény 2000/148-as reklámtörvény, úgy fogalmaznak, hogy a kiskorúaknak szánt termékek esetében tilos az olyan reklám, ami kihasználva a tapasztalatlanságukat vagy hiszékenységüket, közvetetten arra ösztönzi a gyermekeket, hogy termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak. Egy nagycsoportos még jellemzően nem tud olvasni, nehéz egy szöveges üzenettel ösztönözni. Az üdvözletnek álcázott reklám tulajdonképpen nem is őket, hanem a szülőket célozza meg, hisz ők azok, akik ezt elolvassák.Volt ugyanegy törvényjavaslat, ami kereskedelmi termékek reklámozását teljesen betiltotta volna az állami és magán oktatási intézményekben, de a koronavírus-járványban úgy tűnik, hogy ez teljesen elakadt a romániai törvényhozás útvesztőiben. A szándék ugyanakkor egyértelmű, ne lehessen az iskolákban, oktatási intézményekben reklámozni. Ez egyébként összhangban is lenneaz ENSZ különleges jelentéstevőjének 2014-es felszólításával, amelyben felszólította az államokat, hogy tiltsák be az összes kereskedelmi reklámot és marketinget az iskolákban.Az idei évtől Romániában is jelen lévő Gránit Bankban Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak van komoly részesedése. Tiborcz a Tiberis Digital Kft.-n keresztül a pénzintézet több mint 40 százalékát tulajdonolja.A digitális bank működésének kezdetét eredetileg2024 harmadik negyedévére ígérték, de csak 2025 februárjában jelentették be, hogy a Gránit hivatalosan jelen van Romániában. Azt jelenti, hogy az OTPkivonulásaután ismét megjelent egy magyar bank a romániai piacon. A bank elnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva aProfit.rogazdasági portálnak akkor azt mondta, hogy a Gránit Bank az első magyarországi pénzintézet, amely határon átnyúló szolgáltatásokat kínál Romániában. A döntést a romániai piac nagyságával (a hatodik legnagyobb EU-s népességű ország) és az ügyfelek magas fokú digitális affinitásával indokolta, lévén így fizikai jelenlét nélkül is tudnak digitális banki szolgáltatásokat kínálni magánszemélyek számára.
|
A Gránit Bank reklámja került az erdélyi óvodások karácsonyi csomagjába
|
Az ajándékozó a Rákóczi Szövetség volt, szerintük nem etikátlan a szórólap.
| null | 1
|
https://telex.hu/transtelex/2025/12/15/ovodasokon-keresztul-reklamozza-a-tiborcz-erdekeltsegu-granit-bankot-a-rakoczi-szovetseg-erdelyben
|
2025-12-15 12:03:22
| true
| null | null |
Telex
|
Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést hétfőn Tordai Bence ellenzéki képviselő abban az ügyben, amiről még a Magyar Narancs számolt be előzőleg, és amely Sára Botond budapesti főispánhoz kapcsolódik. Tordai hűtlen kezelés, hamis magánokiratfelhasználása, hivatali visszaélés, valamint hivatali vesztegetéselfogadása bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést a Veszprém Vármegyei Főügyészségnek küldött írásában.Ebben azt írja, hogy a feljelentés alapjául aMagyar Narancs"Büntetőügy tárgya lett a fővárosi kormányhivatal vezetőjének balatoni telekrendezése" című cikke szolgált, melyben a lap arról írt, hogy tudomásuk szerint hamarosan meghallgatja a rendőrség Sára Botondot egy balatonfüredi domboldalon kezdett ingatlanfejlesztéssel összefüggésben. A cikkben arról írnak, hogy a nyomozás fókusza alapvetően egy, a Molnárbeton számára vásárolt iszkaszentgyörgyi iparterület piaci és kifizetett ára közötti vélt értékkülönbözet. Az adásvételt intéző területi vezetőt meggyanúsították, és egyúttal kihallgatták más megrendelt és kifizetett munkák, így Sára telkének rendezése miatt is.A Magyar Narancs arról írt, hogy Sára Botond kapott árajánlatot, amit ki is fizetett a tereprendezésre. Ezután tereprendezésre újabb munkálatokat rendeltek meg, amit viszont állítólag már nem ő intézett, és az érintett vállalkozó azt a Molnárbeton Kft.-nek számlázta ki, és a megbízást is annak vezetőjétől kapta.Megkeresésünkre Budapest Főváros Kormányhivatalának Sajtóosztályán keresztül Sára Botond azt válaszolta, kíváncsi, mi lehet Tordai feljelentésében egy olyan ügyről, amiről semmi sem tud. "[...] hiszen pont az ellenkezője igaz annak, amit rágalmazásában állít: a cég tulajdonosa és én magam is elszenvedői vagyunk ennek az ügynek, mivel a cég korábbi alkalmazottja - akivel szemben ebben az ügyben sikkasztás gyanúja miatt büntetőeljárás zajlik - a mi tudtunk nélkül, általunk nem ismert számlát fogadott be és fizettetett meg a céggel. Mindezt úgy, soha semmit nem rendeltem meg a cégtől, így szerződésem sem volt vele. Magát a büntető feljelentést is a cég tulajdonosa tette" - írta.A főispán szerint szimpla rágalmazás és hazugság, amit Tordai állít, ő az ügynek nem gyanúsítottja, hanem elszenvedője: "tanúként hallgattak meg". Sára Botond azt is írta, a rágalmazás terjesztőivel, a valótlanságok sugalmazóival szemben megteszi a nem vagyoni kártérítésre is kiterjedő jogi lépéseket. AFacebookonSára Botond azt írta, hogy Tordai a Facebook-bejegyzésében túlment minden határon.
|
Feljelentést tett Tordai Bence Sára Botond balatoni telekrendezésével összefüggésben
|
Sára Botond fővárosi főispán szerint ő az ügy elszenvedője, a rendőrség is tanúként hallgatta meg korábban.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/15/tordai-bence-sara-botond-feljelentes-ismeretlen-tettes-ellen
|
2025-12-15 21:53:25
| true
| null | null |
Telex
|
Másodfokon a Telex javára döntött a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) tartozó Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvánnyal szemben indított perünkben. Ezzel jogerős ítélet van arról, hogy az alapítványnak ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amelyeket kértünk tőlük, többek között az alapításuk óta az összes kuratóriumi és felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyvét.A PADME Alapítvány fontos szerepet játszott az MNB-botrányként elhíresült ügyben. A nemzeti bank több százmilliárd forintnyi vagyont bízott az alapítványra, ami azt egy bonyolult céghálón belül kétes befektetésekbe tette. A pénz jelentős része olyan részvényekbe került, amelyek a befektetés óta értékük nagy részét elveszítették.A PADME vezetőinek felelősségét már az Állami Számvevőszékmárciusban megjelent jelentése firtatta, az ÁSZ az ügyben többek között hűtlen kezelés miatt tett feljelentést.A Telexnél úgy gondoljuk, hogy a közérdeket szolgálná, ha a nyilvánosság megismerhetné, hogyan, milyen szempontok szerint döntöttek a PADME vezetői a kétes befektetésekről, és ki mit képviselt ezekben a vitákban. Nyáron ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk hozzájuk, amelyben kértük az alapítvány működésének kezdete óta:az összes kuratóriumi ülés jegyzőkönyvét,az összes felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyveit,az alapítvány belső cégvizsgálatainak eredményeit,a belső ellenőrzési kézikönyvetés a belső ellenőr Optima Zrt.-ről készített beszámolóit.Az alapítvány augusztus második felében ezek közül csak a belső ellenőrzési kézikönyvet küldte el, amelyet addigra ráadásul hatályon kívül helyeztek.Szeptemberben ezért per indítottunk a PADME Alapítvánnyal szemben, arra kérve a bíróságot, hogy kötelezze az alapítványt a kért adatok kiadására. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék októberbena Telex javára döntött, és a dokumentumok kiadására, valamint a perköltség megfizetésére kötelezte a PADME-t.Az alapítvány fellebbezett az első fokú bírósági ítélet ellen, így az ügy a Fővárosi Ítélőtáblához került. A másodfokon eljáró bíróság aztán december 16-án meghozott ítéletében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, ami így jogerőre emelkedik.A PADME MNB-botrányban betöltött szerepérőlitt írtunk hosszabban, azt az ügyről szóló filmünkben is részletesen tárgyaltuk. A filmet itt lehet megnézni:
|
Másodfokon is pert nyertünk az MNB alapítványával szemben: több tucat titkos dokumentumot kell kiadniuk
|
A PADME Alapítvány kulcsszerepet játszott az MNB-botrányban, és mi tudni szeretnénk, miről hogyan döntöttek.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/16/telex-padme-alapitvany-per-jegyzokonyvek-mnb-ugy
|
2025-12-16 15:04:28
| true
| null | null |
Telex
|
Szűkszavúközleményttett közzé december 12-én, péntek este az MNB-alapítványi vagyont kezelő Optima Befektetési Zrt. A lényege nagyjából ez volt:Az Alpine Holding Kft.(az alapítvány egyik cége - a szerk.)bejelenti, hogy az Ultima Capital SA(az alapítvány résztulajdonában álló svájci cég - a szerk.)részvényeivel kapcsolatban sikeresen együttműködött, és átfogó és végleges megállapodásokat kötött bizonyos kisebbségi részvényesekkel, valamint az Ultima alapító részvényeseivel. E megállapodások eredményeként az Alpine Holding Kft. és a kisebbségi részvényesek által az Ultima-részvényeikkel kapcsolatban birtokolt opciók alapján fennálló jogok és kötelezettségek megszűntek. A megállapodások minden releváns, függőben lévő kérdést rendeznek, és minden fél a jelen megállapodás keltének időpontjában kölcsönös megelégedésére megoldottnak tekinti ezeket a kérdéseket.Szép, jogi-pénzügyi szakzsargonban megfogalmazott mondatok, de ha bemutatjuk a mögöttük álló valóságot, alighanem sokan meg fognak döbbenni. Az MNB-alapítványok korábbi, felelőtlen vezetése mindenfajta fedezet nélkül, érthetetlen módon olyan kötelezettséget vállalt, amely szerint a teljesen legatyásodott alapítványivagyon-kezelő Optimának 2025. december 10-én 180 millió svájci frankért, azaz nagyjából 74 milliárd forintért, rémesen túlárazva kellett volna további Ultima-részvényeket vennie.Ez az Optima csődjét jelentette volna. Egyben azt is, hogy végképp veszélybe kerül az Optima hitelezői, az MBH Bank és a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány kölcsöneinek visszafizetése is.A közlemény sorai között elrejtett jó hír, hogy ezt a katasztrófát sikerült megakadályozni. Magyarországon van egy olyan szokás, hogy a kritikus közleményeket péntek este adják ki be a rafinált cégek vagy állami szereplők, akkor ugyanis mindenki már a hétvégére figyel, az újságírók csak bemásolják a híreket, hétfő reggelre pedig már nem lesz akkora érdeklődés, hiszen minden csoda három napig tart.Ezt a közleményt viszont aligha a tudatos időzítés miatt kellett péntek este lehozni, hiszen egész héten tárgyalt az MNB-alapítvány vagyonkezelője és a svájci Ultima egy részvényesi csoportja. A tárgyalásokon mindent jóvá kellett hagynia az Optima két nagy hitelezőjének, az említett MBH Banknak és a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványnak is. Mivel az Ultima a svájci BX Swiss tőzsdén jegyzett cég, atőzsde honlapjánis hamar feltűnt, hogy a korábban 105 svájci frankos részvényenkénti áron eladási opciós joggal bíró külföldi részvényesek csoportja feloszlott, és immár nulla részvényre van eladási opciójuk.A Telex továbbra is igyekszik követni, hogy mi van a Magyar Nemzeti Bank alapítványivagyon-vesztésének szörnyű történetével, sikerül-e megállítani a maradék közpénz elpárolgását, vagy még mindig veszélyes folyamatok zajlanak. Cikkünk most döntően az Ultimáról szól, előbb azonban gyors helyzetképet adunk a másik két meghatározó vagyonelemről is.A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) három legfontosabb vagyoneleme közül a lengyel GTC SA tőzsdei ingatlancégrészvényárfolyamasajnos még mindig zuhan, írásunk idején már csak 3,1 złotyt ér egy papír (és ahogy hetente rápillantunk, az érték rendre apad). Itt abban lehet bízni, hogy a vagyonkezelést irányító Optima Zrt. márúj menedzsmenttagokat nevezett ki, így remélhetjük, hogy az irányítás immár jó kezekben van, illetve hogy a nyomott tőzsdei árhoz képest az egyedi ingatlanok összértéke valójában magasabb a tőzsdei árnál. Ez azt jelentené, hogy ha az épületeket értékesítik, vagy idővel visszatér a bizalom a GTC iránt, a tőzsdei érték is inkább az összesített nettó eszközértékhez közelít.A Matolcsy-éra utánnagyon furcsa és a döntéshozatalt megnehezítő struktúrában otthagyottMETU Egyetem ügyei is egészen jól alakulnak: az alapítvány új gazdái nagyjából rendbe tették a METU cégcsoportot, a tulajdonosi köröket, egy-két kellemetlen szerződés, például ingatlanbérlés kezelése van még folyamatban, úgy tudjuk, végre elfogadták már a tavalyi beszámolót is. Az MNB háza tájáról azt hallottuk, hogy az egykori50 millió dollárosvételárat már aligha éri ugyan az egyetem, de ahhoz közelítő értéke még lehet.Középtávon itt az eladás a cél, és az a legjobban kommunikálható tranzakció, ha jó nevű, nemzetközi érdeklődőnek adják el. Állítólag jelenleg is van ilyen neves, külföldi vevőjelölt, sőt, volt egy hazai érdeklődő is (talán meglepő módon, de a kamarai világból, ahol inkább a szakképzés, nem az egyetemi oktatás tűnik profilba vágónak), utóbbi érdeklődés azonban már lelohadt. Ugyanakkor az MNB vezetése annyira a svájci Ultima ügyével volt elfoglalva az elmúlt napokban, hogy a METU-ról még nem tudott dönteni.A második számú - a GTC-nél kevésbé értékes, de a METU-nál értékesebb - vagyonelem, az Ultima Capital svájci luxusingatlancég helyzete az előbbieknél sokkal összetettebb. Ezt a társaságot nem magyarok irányítják, sőt, nagyon sokszor úgy tűnik, mintha a magyar tulajdonos, miutánteljesen érthetetlenül rosszul szállt be ebbe a történetbe, rendre elszenvedné a svájci, francia, görög eurómilliárdosok ügyleteit.Májusielemzésünkbenfeltártuk, hogy ebben a sztoriban ingatlanos nagyágyúkkal akart üzletelni az MNB-alapítvány (illetve azok a Matolcsyékhoz köthető körök, amik de facto lebonyolították az ügyeket), de ennek a vége az lett, hogy a közpénzzel gazdálkodó intézmény gigantikusat bukott. Két hónappal később pedig azt az új érát követtük, amiben már az volt a fő téma, hogy a magyar alapítványi vagyonkezelő láthatóan nem bír a cég új, görög nagybefektetőjével,Johannisz Papalekasszalsem. Nagyon nehéz belelátni egy olyan történetbe, ahol bonyolult nemzetközi ingatlanértékelési, -apportálási, részvényopciós elemek keverednek, de rengeteg háttérbeszélgetéssel erre teszünk kísérletet. Ha kicsit lecsupaszítjuk a sztorit, az Ultima Capital SA-ban három körnek vannak érdekei:az alapító Max-Hervé George francia és Byron Baciocchi svájci milliárdosnak;a nagy tervekkel beszálló, de önmagát borzalmas helyzetbe lavírozó MNB-alapítványnak; ésa görög Johannisz Papalekasznak, aki egy éve segített egy eladósodást nem generáló tőkeemeléssel, de ennek nagyon megkérte az árát.A történet eredeti szálait itt most nem ismételjük meg (akit ezek érdekelnek, azoknakkorábbi cikkeinket ajánljuk). A lényeg, az Optimának korábbi vállalásai miatt két ütemben gigantikus összegeket kellett volna kifizetnie. Előbb 2024. december 10-én 108 millió svájci frankot (44 milliárd forint), majd 2025. december 10-én 180 millió svájci frankot (74 milliárd forint) kellett volna fizetnie azért, hogy az Optima növelje a cégben a részesedését. Mindezt úgy, hogy közben az eredeti, szerződéskötés idején még reálisnak tűnő cél, a többségbe kerülés már elúszott."Rossz pénz után kellett volna rossz pénzt dobni, de hát ilyen szerződésekbe ültünk bele"- jellemezte a helyzetet egy keserű érintett. Erre persze az Optimának se tavaly, se idén nem volt pénze, de egy összetett tárgyalássorozat révén tavaly az alapítók belementek, hogy úgy jutnak a számukra esedékes összeghez, hogy egy görög ingatlancézár beszáll a cégbe, apportál ingatlanokat, illetve pénzt is hoz, ha szükséges. Idén pedig valamit szintén letárgyalt az Optima, aminek a részleteit nem ismerjük, de a végeredményt igen: nem kellett horroráron további részvényeket vennie az alapítványnak. Talán a teljes cég megértette, hogy az Optima csődje és az azt követő hangos botrány az Ultimának sem tett volna jót. Így viszont lehet tovább dolgozni az értékmentésen.A tavalyi megoldás egyébként elég problémás a mai napig. 2024. december 27-én az Ultima Capital Zug városka központi szállodájában, a tóparti Park Hotel Zugban tartotta a rendkívüli közgyűlését, ezen szentesítették a görög milliárdos és ciprusi cége, aYoda érkezését. Az is kiderült, hogy miközben korábban az Optima 105 frankot fizetett egy részvényért, a görög eleve csak60-at, de az Optima így is örült, hogy levegőhöz jut és a nagyobb bajt egyelőre megússza.Simor András volt jegybankelnök szerint azonban a helyzet valójában még sokkal rosszabb volt, erről a mozzanatról írt is egy cikket a24.hu-n. Ő úgy számolt, hogy Papalekaszék 2023 júniusában 100 millió euróért (40 milliárd forint) vettek egy ingatlancsomagot, amit később valóban felértékeltek a többszörösére, és ezért megszerezték az Ultima 60 százalékát. Ha így számolunk, az Optima mintegy 160 milliárd forintot fizetett a cég 33,3 százalékáért, a görög sokkal jobb áron kapott sokkal több részvényt. Kicsit később erről számításokat is mutatunk. Ráadásul az Optima számára további kötelezettségek is maradtak, miközben már messze nem ő volt a legnagyobb részvényes.A tavalyi közgyűlésen elfogadott határozat szerint a svájci Ultima Capital 8,077 millió új részvényt bocsát ki a Yodának, aminek ellentételezéseként a görög 484,6 millió frank értékben átruházza a tulajdonában lévő Papacamp-részvényeket. Az Ultima Capital eredeti részvényesei - így a PADME is - Papacamp-részvényekkel gazdagodnak, míg az Ultima Capitalban meglévő tulajdoni hányaduk csökken. A tranzakcióból kalkulálható 60 frankos részvényárfolyam nem állt távol aBDO által 2025 márciusában kalkuláltés az Optima által publikált 67,23 frankos minimumértéktől.Nem is ez volt a baj, inkább az, hogy vajon ért-e ennyit a Papacamp.Simor András cikkéből és rengeteg dokumentumból (így a Yoda2023-as éves beszámolójából) kiindulva az egyik alapos Ultima-kisrészvényes megkérdőjelezte a Papacamp helyes értékét. Sőt, a téma a nemzetközi sajtóba is bekerült: Philippe Vasset francia oknyomozó újságíró aGlitznevű párizsi portálon fedte fel az apport furcsaságait. A Yoda 2023. június 23-án mindössze 100 millió euróért (akkori árfolyamon 97,9 millió frank) szerezte meg az apportált portékát. Egy budapesti szerkesztőségből elég nehéz arról mit mondani, hogy a csomag értéke 2023 júniusa és 2024 decembere között ennyire felértékelődhetett-e, ezért illik óvatosan fogalmazni, de ha elemeire cincáljuk a tételeket, úgy tűnik, hogy jó vastagon fogott a felértékelést végző görögök ceruzája.Miért olyan fontos ez az egész? 2024. december 27-én 5 934 354 darab Ultima Capital-részvény létezett, ebből a PADME tulajdonában 2 275 651 volt, vagyis az összes részvény 38,35 százaléka. A Yoda plc. belépésekor (2024. december 27.) alkalmazott Ultima Capital-részvényérték 60 frank volt részvényenként, vagyis az összes részvény együttes értéke 356 millió frank volt, a PADME által birtokolt csomag értéke pedig 136,5 millió frank.De mi történik a PADME részvényvagyonával akkor, ha a Yoda több mint 8 millió új Ultima-részvényt szerez, és ezért csupán 98 millió frank értékű Papacamp-üzletrészt apportál? Az Ultima Capital SA értéke 98 millió svájci frankkal nő, miközben a PADME tulajdoni hányada 16,24 százalékra csökken; a PADME-ra jutó pénzügyi vagyon közel 63 millió frankkal (mai árfolyamon több mint 25 milliárd forint), 136,5 millió frankról 73,7 millió frankra apad.Pontosabb értékelési képet kapunk a Papacamp holdingcég vagyoni helyzetéről, ha az annak tulajdonában álló társaságok beszámolóit is megnézzük. Vegyük tehát sorra a Papacamp Investments vagyonelemeit, és lássuk, mennyit értek azok 2024. december 31-én, azaz a tőkeemelés után négy nappal!A Starvil Asset Management SMSA görög cégen keresztül a Yoda három ingatlant apportált az Ultima Capital-részvényekért cserébe: egy Athén Pszihikó negyedében álló villát, valamint két tengerparti, a One & Only villaparkban található, egyenként nagyjából 150 négyzetméteres ingatlant, mindezeket összesen 50,4 millió euró értékben. A társaság mérlege alapján viszont nem volt ekkora ingatlanvagyona, a Starvil eszközeinek értéke, azaz a mérlegfőösszege 12 millió euró körül volt.Szintén kérdéseket vet fel az MHV Bluekey One cég 30 százalékos üzletrészének apportja. Ez a társaság a görögországiPárosz szigeténbirtokolja a Porto Paros nevű szállodát, a 30 százalékos üzletrész pedig 98,1 millió euró értéken került az Ultima Capital birtokába. Csakhogy ugyanezt a 30 százalékos üzletrészt a Yoda 20,8 millió euróért vette meg egy 2025. február 24-isajtóközleményszerint, amelyet az üzletrész eladója, az MHV Group bocsátott ki.Lehetséges lenne, hogy ugyanaz az üzletrész 20,8 millió eurót ért meg a Yodának, az Ultimának viszont már közel 100 milliót?Vélhetően nem reális elvárás az olvasótól, hogy egyesével végigkísérjen bennünket az összes tételen, de a további elemek értékelései (Mykonos Asset Management SA és az úgynevezett Aqaba villák, Kataskinosis Mykonou SA Aqaba Hotels, Atale Enterprises Limited, Truegrip Ltd) mind-mind azt mutatják, hogy az Ultima vezetői elfogadták a későbbi kész értéket apportként. Pedig ezek a projektek egyelőre csak félkész állapotban vannak,a görög könyveléshez képest viszont háromszoros-négyszeres értékeltségen mentek be az apport során.Az újságírás eszközei itt véget érnek. Feltettük a kérdéseinket az MNB, a PADME, az Optima vezetésének, azt szerettük volna tudni, hogy mivel magyarázzák ezeket a számviteli furcsaságokat, és tettek-e lépéseket az ügyben. Választ senkitől nem kaptunk. A háttérben olyan védekezéseket hallottunk, hogy a vonatkozó szerződéseket a Yoda és az Ultima vezetése kötötte, az Optima csak passzív elszenvedője volt ezeknek. Állítólag a görög ingatlanszabályok is változtak, felértékelődést indokolhatott, hogy ezek a projektek ma már nem lennének elindíthatók.Akadt, aki azt mondta, nem hiszi, hogy ezek a jó nevű nyugati üzletemberek fals apportértékeket vállalnának, hiszen ez esetben az Ultima vezetésének, a könyvvizsgálónak, a Yodának a felelősségét vizsgálhatná a híresen alapos svájci tőzsde.Mialatt már javában dolgoztunk a történeten, az Ultima Capital SA váratlanulbejelentette, hogy az egyik ügyletet végül teljesen visszacsinálja: egy év elteltével a görög eladó visszaveszi, az Ultima pedig visszaadja az egyik apportot, a Porto Paros hotelt. Két nappal később, december 3-án az Ultima Capital rendkívüli közgyűlést tartott, ezen a részvényesek megszavazták az egyetlen napirendi pontot, a könyvvizsgáló KPMG leváltását az EY-ra. Mint hallottuk, a KPMG hosszú éveken át szolgált, nem merült fel semmilyen elégedetlenség, de a görög milliárdos "szeret az EY-nal dolgozni". (A svájci jog amúgy ismeri a különleges audit fogalmát, egy ilyen vizsgálat segíthetne tisztázni, mennyire voltak reálisak az apport során használt értékelések.)A történet pedig újabb sarokponthoz érkezett, december 10-ig élt ugyanis a PADME vételi opciója több mint 1,7 millió Ultima-részvény vonatkozásában. Ez után viszont egy részvényesi csoportnak eladási opciója (az Optimának vételi kötelezettsége) keletkezett volna ugyanennyi részvényre, méghozzá részvényenként 105 frank áron, összesen 74 milliárd forint értékben. Az Optima-világban biztos, hogy nem lett volna forrás a hatalmas kifizetésre (ezt aligha szerette volnaa kormány duplán kifizetni, mint a kecskeméti egyetem campusát), így létszükséglet volt egy újabb ügylet letárgyalása.Egy éve a Yoda adott forrást, ami új eladósodottságot nem generált, csak nagyon kellemetlenül hígította a korábbi részvényeseket. Most ismét bűvészkedésre volt szükség. A külföldi és hazai tárgyalások végén valahogy az Ultima kisrészvényesei a 180 millió svájci frankos Optima-kötelezettséget elengedték. Arról nincsenek pontos információink, hogy erről kivel kellett megállapodni, de az biztos, hogy minden megállapodáshoz kellett az Optimát szorongató hitelezők jóváhagyása is. Valamiképpen a felek megértették, hogy az Optima csődje nem tenne jót az Ultima megítélésének sem.Nem a huszonnegyedik órában sikerült megállapodni, hanem inkább a huszonhatodik órában, hiszen december 10-én lépett volna életbe az Optima újabb opciós kötelezettsége, és végül december 12-én jelent meg a megállapodás híre.Eközben a nyilvánosság minderről semmit nem tudott. Az Optima vagy a svájci tőzsde oldalán angol nyelven találhatott erről közleményt, aki tudta, hogy mit keressen. A lényeg azonban az, hogy valójában újabb óriási közpénzvesztést úszott meg az ország. Őszintén reméljük, hogy a közleménynek megfelelően nemcsak átmeneti, hanem tartós volt a tűzoltás.
|
Másodperceken múlt, hogy sikerült elkerülni az MNB-alapítvány vagyonkezelőjének csődjét
|
A legnagyobb titokban létfontosságú tárgyalások zajlottak az elmúlt napokban Svájcban és Magyarországon. Az MNB-alapítványi pénzt kezelő Optima túlélése volt a tét, december 12-én végül mindenki fellélegezhetett, de az odáig vezető út nem volt egyszerű.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/17/mnb-ugy-alapitvanyi-vagyon-ultima-gtc-metu
|
2025-12-17 04:59:16
| true
| null | null |
Telex
|
A Magyar Államkincstár 2025-2026-ra szóló keretszerződést kötött a Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. alkotta konzorciummal nyomdai feladatok ellátására: megállapodás a JóKor című kiadvány XII. és XIII. számának legyártása. A kommunikációs cél "a Magyarországot érintő aktuális kérdésekről szóló tájékoztatás", a célcsoport pedig a "nyugdíjas korú magyar lakosság".A szerződés annak a nettó 75 milliárd forintos keretmegállapodásnak az egyik egyedi lehívása, amelyet a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal kötött Balásy Gyula érdekeltségeivel kommunikációs és kapcsolódó feladatokra még szeptemberben. A Magyar Államkincstár (MÁK) által most lehívott keret nettó 517,8 millió forint, amelyből a kincstár a keretösszeg 70 százalékát köteles igénybe venni, a fennmaradó rész opció. A műszaki leírás lapszámonként 2,1 millió példánnyal számol A4-es méretben, 16 oldalon, színes kivitelben, 60 grammos, fóliázott LWC-papíron, ragasztókötéssel.A Balásy-cégek feladata a lapok egyenkénti fóliázása, valamint a MÁK által biztosított adatbázis alapján történő címzése. A kézbesítés azonban nem, a lapokat a Magyar Posta budapesti telephelyére kell leszállítaniuk, a feladás – tehát a postai költségek megfizetése – nem része a megbízásnak. 2020-ban a Magyar Hang mutatta be, hogy a lap postázása további 235 millió forint közpénzbe került, példányonként 110,77 forintért. A szerződéshez csatolt felolvasólapból kiderülhetne, hogy mire milyen ajánlatot adtak Balásyék, azonban annak minősége egy homályos pacát idéz:Az ajánlat felolvasólapjaNKOHA lap nyomása olcsóbb lett: egy JóKor-lapszám nettó 181,2 millió forintba kerül, ha csak a kötelező 70 százalékot hívják le (ami példányonként nagyjából 86 forintos költséget jelent), míg a teljes keret kihasználása esetén egy szám nettó 258,9 millió forint, azaz körülbelül 123 forint jut egyetlen példányra. Legutóbb idén áprilisban szerződött a Magyar Államkincstár Balásy cégeivel a JóKor XI. számának előállítására: akkor a teljes keretösszeg nettó 207 millió forint volt, amelyből a Kincstár nettó 145 millió forintnyi megrendelést vállalt biztosan.A legfrissebb JóKor november végén jelent meg, azonban hogy pontosan hányadik lapszámról van szó, azt az előállítók nem közölték. A mostani szerződést október 31-én írták alá, így vélhetően erről a számról, illetve egy közvetkezőről van szó.Így mivel elvileg negyedéves kiadványról van szó, a választások előtt nem sokkal még éppen belefér egy szám.Az a Magyar Hang korábbi adatigényléséből derült ki, hogy a kiadvány tartalmát nem a kiadóként feltüntetett Magyar Államkincstár állítja elő: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda rendelte meg a megjelenésében újságra hasonlító terméket, a szövegek, képek és egyéb tartalmi elemek előkészíttetése is a minisztérium feladata volt.A legújabb szám apróbetűs részéből kiderül, hogy Balásyék alvállalkozója a kormányközeli médiakonglomerátum Mediaworks, annak alvállalkozója pedig a Pukás-Bag Kft., a csomagolástechnikai cég vélhetően a fóliázásában működik közre. Az állami sajtóholding, a KESMA tulajdonában álló Mediaworks Budapesten, Győrben és Szegeden üzemeltet nyomdákat, 2023 óta már a Blikket is ők nyomják, mivel a Ringier leállította nyomdai tevékenységét. Azóta pedig gyakorlatilag a teljes Ringier-t megvette a szintén a Fidesz befolyása alatt álló Indamedia, erről korábbi cikkünkben részletesen olvashat:A címlapon Kapu Tibor magyar űrhajós és édesapja szerepelnek, képes ajánlóban pedig Nagy István agrárminiszter, Esztergályos Cecília színésznő és Nyári Károly zongoraművész csábítják olvasásra a Magyar Államkincstár adatbázisában szereplő személyeket. A címlap felső részén csupa nagy betűvel Orbán Viktor neve szerepel, majd egy kettőspont után a „Bevezetjük a 14.havi nyugdíjat” mondat. Az igazság azonban az, hogy jövőre az 57. heti nyugdíjról van szó: 2026-ban az érintettek az őket megillető összeg 25 százalékára jogosultak.A lapban klasszikus impresszum nincsen, nem lehet tudni, hogy ki vagy kik szerkesztették, kik készítették az anyagokat, az irányvonal azonban egyértelmű: már a 3. oldalon Orbán Viktor kormányfő levele köszönti az olvasót, amiben arról értekezik, hogy az elmúlt időszak sok idős számára különösen nehéz volt, „hiszen a multinacionális áruházláncok indokolatlan áremelései terhelték a mindennapokat.” Másképpen látja ezt az Országos Kereskedelmi Szövetség, számításaik szerint az árrésük már tavaly sem fedezte a költségeiket – erre tette rá a kormány az árrésstopot.Csomor Csilla színművész a Gondosóra-programról szóló írásban szólal meg – ebben nem említették meg, hogy az eszközökhöz regisztrált email címekre a kormány propagandát küld, illetve hogy az Integritás Hatóság és a NAV is vizsgálatot, illetve nyomozást indított. Nagy István agrárminiszter ugyanúgy dupla oldalt kapott, mint Kapu Tibor és édesapja, a miniszter az „interjúban” egyebek mellett az idősek élelmiszer-utalványairól, a nyugdíj összegéről és a szociális tűzifa programról beszélt. Gajdos Tamás, az ATV korábbi műsorvezetője, a miniszterelnök vezette Idősek Tanácsa tagja pedig napszemüvegben mutatott be tornagyakorlatokat.„Ha az ellenzéki pártokon múlna, a magyar fiatalokat bármikor besorozhatnák katonának” – ezzel a mondattal kezdődik az egyik írás leadje, ami úgy folytatódik, hogy Ruszin-Szendi a Tisza Párt politikusa egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy a sorkatonaságot nem megszüntették, csak felfüggesztették, így ha baj van, „mindenkit be kell rántani azonnal”. Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértője, illetve képviselő-jelöltje értelemszerűen nem arról beszélt, hogy a magyar fiatalokat bármikor be lehet sorozni, a meg nem nevezett szerző azonban ezt tényként közli, majd arról ír, hogy „a Brüsszelből pénzelt, háborút támogató ellenzéki pártok bele se gondolnak, hogy ezzel mennyi szenvedést okozhatnak.” Az anyagban három idős szólal meg, egyikük egészen odáig megy, a Tisza ötlete a sorkatonaság bevezetéséről képtelenség, hiszen a magyar fiatalok nem akarnak meghalni Ukrajnáért!Érdekesség, hogy az állami Szerencsejáték Zrt. a Magyar Államkincstárral közösen kínál nyereményjátékot: egy kifejezetten alacsony színvonalú keresztrejtvény megfejtésével és beküldésével öt szerencsés fejenként 200 ezer forintos utazási utalvánnyal gazdagodhat. A személyes adatoknál két rubrika van: az egyikben a személyes adatok kezeléséhez járul hozzá a beküldő (ami logikus, ha valaki szeretné, hogy értesítsék nyereményéről), a másiknál a „Kapcsolatban kívánok maradni Magyarország Kormányával” kijelentés szerepel. Hogy egy állami intézmények által szervezett nyereményjátékban miért jelenik meg a kormányzati kommunikációval való kapcsolattartás, amikor ennek nincs közvetlen köze sem a játék lebonyolításához, sem a nyeremény átvételéhez, kérdéses. Erről érdeklődtünk a Szerencsejáték Zrt.-nél és a Magyar Államkincstárnál is, válaszaikkal bővítjük cikkünket.Az idősek kérték…A lapot immár a MÁV és Volán járatain is terítik, ezt állítólag maguk az idősek kérték a kormánytól – ahogyan a lap indítását is ők javasolták még 2020-ban. Hulák Zsuzsa, az Idősek Tanácsának tagja akkor azt mondta: azért kezdeményezték az új újság kiadását, mert sokszor téves információk jelentek meg az időseket érintő ügyekben. Krusovszky Imréné, a Idősek Tanácsának tagja december elején, a Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó oldalán megjelent videóban arról beszélt: „most azzal a kéréssel fordultunk a kormányhoz, hogy hosszabb utazásaink során is hasznos tájékoztató útitársunk lehessen a JóKor”.A JóKor nemcsak nyomtatott formában létezik, hanem önálló online felülete is van, miközben nem derül ki, milyen kapcsolatban áll egymással a két kiadvány, erre korábban az Mfor lett figyelmes. A jokor.hu tematikájában és hangvételében erősen hasonlít a nyomtatott lapra, az oldalon ugyanakkor semmilyen tájékoztatás nem található arról, hogy tartalmilag vagy szervezetileg kapcsolódnak-e. Az mindenesetre árulkodó, hogy a kormánypárti Magyar Nemzet a lapról szóló hírében ezt a portált linkeli a nyomtatott kiadvány említésénél.Az online felület impresszuma szerint a kiadó a Civil Tájékoztatási Fórum Nonprofit Kft., amely tavaly augusztusi cégbírósági bejegyzése előtt négy nappal 40 millió forintos támogatást kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától. A tavaly nulla forintos bevétellel és mínusz 14 ezer forintos adózott eredménnyel ketyegő cég tulajdonosa Bartal Csaba, a Múlt-kor történelmi magazin kiadója. Hogy a kiadvány milyen konstrukcióban működik, arról emailben érdeklődtünk. Ahogyan arról is, hogy milyen kapcsolatban állnak az együttműködő partnerként feltüntetett a Civil Út Alapítvánnyal, amely – a tulajdonában lévő Civilút Nonprofit Kft.-vel együtt – a Magyar Hang összesítése szerint 2020 és 2023 között 911 millió forintot kaptak a Rogán Antal vezette minisztériumtól kommunikációs és szemléletformáló feladatokra.A szintén együttműködő partnerként feltüntetett Monspart Sarolta Egészséges Életmódért Alapítvány 2023 óta gondozza a Monspart Sarolta által 2017-ben elindított országos gyaloglóklub-hálózatot, amely az idősek rendszeres mozgását és közösségi aktivitását célozza. A 2021-ben elhunyt tájfutó világbajnok az Idősek Tanácsának is tagja volt. Az alapítvány 2025-ben 8 millió forint támogatást kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától eszközbeszerzésre. A szervezetet arról kérdeztük, hogy milyen kapcsolatban állnak a jokor.hu-val, a Civilút Alapítvánnyal, illetve a Civilút Nonprofit Kft.-vel. Utóbbiakat is megkerestük, válaszaikkal frissítjük cikkünket.
|
Tisza Párttal riogatás, Orbán levele, aggódó idősek - a nyugdíjasok propagandalapján is Balásy Gyula gazdagodik
|
Az országgyűlési választások előtt újabb szám érkezhet a 2,1 millió példányban, közpénzből terjesztett, megjelenésében újságnak tűnő kiadványból a nyugdíjasok postaládájába. A propagandaszagú írásgyűjteményt már a MÁV és a Volán járatain is terjesztik, állítólag az idősek kérésére. A JóKorban nincsen impresszum: nem lehet tudni, hogy ki vagy kik írnak le például ilyen mondatokat: „Ha az ellenzéki pártokon múlna, a magyar fiatalokat bármikor besorozhatnák katonának”.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251216_jokor-nyugdijas-balasy-gyula-rogan-antal#mjd0w9dtv2tph45r0m
|
2025-12-16 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A HVG úgy értesült, Hoffer Beáta működési vezérigazgató-helyettest, valamint a szervezet humánpolitikai főosztályvezetőjét tették felelőssé, hogy a HUN-REN honlapján a közérdekű adatok között - a törvényi kötelezettségnek megfelelően - szerepelt a vezetők bére. December 11-én a két vezető közös megegyezéssel távozott a HUN-REN-től, ezt az intézmény sajtóosztálya is megerősítette.Úgy tudjuk, azzal érveltek a vezetők, hogy miután a HUN-REN október 28-a után költségvetési szervből civil szervezetté alakult, már nem lett volna kötelező közzétenni a vezetők bérét. Mára el is tűntek a honlapról az adatok. Az elmúlt honapokban számos más vezető is távozott a HUN-REN-től, az Akadémiai Dolgozók Fórumának beszámolója szerint a kommunikációs, a jogi, valamint a pályázati projektkezelő főosztály vezetőiről van szó.Lapunk december 8-án írta meg, hogy a HUN-REN két felső vezetője, Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland vezérigazgató - aki Orbán Viktor Digitális Polgári Körének is tagja - bruttó 9,4 millió forintot keres, ami magasabb, mint a jegybankelnök és a köztársasági elnök fizetése.Nagyon kellemetlenül értethette Gulyás Balázsékat, hogy kikerült a feltűnően magas fizetésről szóló adat, mert homályos állásfoglalásban próbáltak magyarázkodni. "A nyilvánosságban megjelent bérszintről szóló hírrel ellentétben a HUN-REN felső vezetői bérezése megegyezik az állami szférában a hasonló felelősségi körű felsővezetői pozíciókban alkalmazott javadalmazások bérszínvonalával" - írták, de nem cáfolták az adatot. Azzal mentegetőztek, hogy "a szervezet mindenkori elnökének béréről az Irányító Testület dönt, a döntés során a szavazásban az érintett a jogszabályoknak megfelelően, mint a testület elnöke, nem vesz részt."Legalább pedánsan működne az általuk irányított szervezet - ám azóta kiderült, nem sikerült helyesen bejegyeztetni a bíróságon a HUN-REN-re vonatkozó információkat, a kutatóközpontok SZMSZ nélkül működnek, a munkáltatói jogkör gyakorlása nem tisztázott - ezt már az Akadémiai Dolgozók Fóruma állította közleményében.Az átalakulás valóban nem ment hiba nélkül. A cél az volt, hogy az egyetemekhez hasonlóan magánosítsák a kutatói hálózatot is, ám az ott alkalmazott szervezeti formát, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványit (KEKVA) nem használhatták, mert azokat az átláthatatlanságuk miatt az EU számos tudományos projektből kizárta. Ha ez megtörténne a HUN-REN-nel is, az megbénítaná a működést.Csakhogy belső forrásaink és egy cégjogokkal foglalkozó ügyvéd is megerősítette, hogy az unió könnyen fogást találhat a kutatóhálózat jogállásán is, mert az szinte teljesen ugyanolyan, mint a KEKVA-ké.Itt is az állam biztosítja a tulajdont és a működési költségeket, csak nem kuratórium, hanem az Irányító Testület az, amely a továbbiakban az alapítói jogokat gyakorolja. A magánosítás az EU-s projektek esetében már most súlyos problémákat okoz, ugyanis a magánszervezetek teljesen más feltételek mellett vehetnek részt az uniós projektekben, mint a költségvetési szervek. Az egyik kutatóközpont munkatársa szerint a legnagyobb baj, hogy az új HUN-REN nem jogutódja a régi költségvetési szervnek. Ezért megszűnt a PIC szám is (az EU rendszerében az állami és magánrésztvevők egyedi azonosítója). Az összes új projektet új számon kell majd beadni, az elbírálásnál viszont hátrány lehet, hogy nem költségvetési szerv áll mögötte.A kormány úgy akarta megoldani az átállást, hogy egy pillanatra lekapcsolata villanyt azzal, hogy a kutatóhálózat az összes forrását átutalta a minisztériumnak, az pedig másnap átutalta az új civil szervezetnek - remélve, hogy senkinek nem tűnik fel a változás.Az Akadémia Dolgozók Fórumának közleménye szerint a vagyon kérdése szintén nem rendezett. Mivel az akadémiai tulajdont nem szerezte meg a HUN-REN, nem világos, hogy az újjáalakított kutatóhálózat jelenleg milyen jogcímen használja az akadémiai vagyont, milyen jogi keretek között működteti például a kísérleti reaktort. A kutatóhálózat 2019-es elcsatolása után 2022-ben született alkotmánybírósági döntés szerint a Magyar Tudományos Akadémia a kutatóhálózati vagyon tulajdonosa maradt, arra azonban az akkor még központi költségvetési szervekként működő kutatóközpontok ingyenes használati jogot kaptak. Ezt csak az állami szervek egymás közötti viszonylatában találta elfogadhatónak az Alkotmánybíróság, az új HUN-REN viszont a privatizált egyetemekhez hasonlóan magánszervezet, így a kutatóhálózat számára a Magyar Tudományos Akadémia, de még az Országgyűlés sem biztosíthat ingyenes vagyonhasználatot.Az ADF felszólítja a HUN-REN Irányító Testületének tagjait, Domokos Pétert, Molnár Bélát, Roska Botondot, Melanie Seymourt, Szászi Istvánt és Zaránd Gergely Attilát, hogy mondjanak le a testületben betöltött pozíciójukról. "Ellenkező esetben úgy kell tekintenünk, hogy személyesen is erkölcsi, anyagi és jogi felelősséget vállalnak a HUN-REN szabálytalan és pazarló működéséért."Nyitóképünkön: A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat új székháza Budapesten az ünnepélyes megnyitása napján, 2025. március 14-én -
|
Fejek hullottak a HUN-REN-ben, miután megírtuk a vezetők több mint 9 milliós fizetését
|
A magas fizetések ellenére úgy tűnik, nem végzik jól a dolgukat a HUN-REN felső vezetői, mert képtelenek voltak helyesen bejegyeztetni a bíróságon a szervezetre vonatkozó információkat. A kutatóközpontok SZMSZ nélkül működnek, és az sem tisztázott, ki gyakorolja a munkáltatói jogkört.
| null | 1
|
https://hvg.hu/tudomany/20251219_HUN-REN-elbocsatasok-vezetok-fiezetes-hvg-megirta
|
2025-12-19 09:44:40
| true
| null | null |
HVG360
|
A kormány három cégfelvásárlást minősített "stratégiai jelentőségűvé", így ezeket kivonta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezési eljárása alól.A vevő mindhárom esetben a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ), a felvásárolandó cégek pedig:i-Cell Mobilsoft Zrt.,Kupon Portfolio Kft.,Setech Flotta Kft.Mindhárom cég a NÚSZ partnere, a Kupon Portfolio útdíjfizetési szolgáltatásokat nyújt, az i-Cell és a Setech emellett flottakezelési, járműkövetési és hasonló szolgáltatásokat.Mivel a profiljuk rendkívül hasonló, az összefonódást normál esetben biztosan vizsgálnia kellene a GVH-nak.A Kupon Portfolió és a Setech tulajdonosa 2024 eleje óta a Prime Tech magántőkealap. a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli. Utóbbi cég 75 százalékban Kertész József Tamásé, aki amellett, hogy főhivatásszerűen a felcsúti milliárdos céges ügyvédje, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány/KESMA) alapítói jogait is gyakorolja.A NÚSZ 2024 január 1-jén közölte, hogy az útdíj utólagos díjfizetési lehetőséget fizetési közreműködőn keresztül biztosítja az ügyfelei részére. Ez a bizonyos közreműködő pedig éppen a Mészáros-féle magántőkealap által frissiben megszerzett cég, a Kupon lett - írta meg az Mfor.hu.A Kupon árbevétele 2024-ben máris 296 milliárd forintra ugrott az előző évi 122 milliárdról, nyeresége pedig 2 milliárd forintra. Az i-Cell 2024-ben 23 milliárd forintos árbevétellel ért el 7 milliárd forintos profitot.Júniusban a kormány még be akarta olvasztani a NÚSZ-t a Magyar Közútba - erről határozat is született. Novemberben aztán egy újabb határozattal felülírták az előzőt. Eszerint a NÚSZ nem szűnik meg, a cégben megmarad az, ami nem közfeladat. A HVG tavaly beszámolt arról, hogy például a nemzetközi jelenlétét erősítette a mérnöki tevékenységre és műszaki tanácsadásra frissen alapított leányvállalatával, az egész NÚSZ-csoport pedig az autópálya-matricák forgalmazásán, valamint a mobilparkolás és a teherautók útdíjrendszerének üzemeltetésén kívül a magyarországi útdíjfizetési technológia elterjesztésével is foglalkozik.Ebbe a profilba illeszkedik a három cég "nemzetstratégiai" felvásárlása. A piaci verseny az összeolvadások révén minimum erősen szűkülni fog, de ezt a GVH a kormánydöntés miatt nem vizsgálhatja.
|
Kormányzati menlevéllel, Mészáros Lőrinc közeléből izmosítják fel milliárdos cégekkel a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatót
|
A Magyar Közút veszi át a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató közfeladatait, piaci szolgáltatásai viszont megmaradnak. Amelyekhez épp passzolnak azok a cégek, amelyeket felvásárolhat. A kormányzati minősítésnek köszönhetően a GVH vizsgálata nélkül.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251217_Kormanyzati-menlevellel-Meszaros-Lorinc-kozelebol-izmositjak-fel-milliardos-cegekkel-a-NUSZ-t
|
2025-12-17 11:44:32
| true
| null | null |
HVG
|
A 2020-as évek magyar filmkészítésének emblematikus alkotása lesz a Magyar menyegző. A filmet az a Káel Csaba rendezte, akinek a Nemzeti Filmintézet Fidesz által kinevezett igazgatójaként legfőbb feladata a kormány akaratát végrehajtani a magyar filmiparban, ideértve a szakmailag minősíthetetlen propagandafilmek filmszakmán kívüli alkotóinak ellátását több milliárd forintokkal, és ideértve a nemzetközi színtéren is elismert, többszörösen díjazott magyar filmrendezők minden pályázatának visszautasítását is.Az emblematikussághoz ugyanakkor ez még kevés: ahhoz az is kell, hogy a film alkotói lépten-nyomon hangsúlyozzák, nincs itt semmiféle összeférhetetlenség, hiszen a Nemzeti Filmintézet nem támogatta a filmet, csak a Mol - Új Európa Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány. Előbbi egy állami cég alapítványa, utóbbit pedig a kormányt látja el forrással, főként a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül. Támogatta még a filmet az utóbbi években lényegében kizárólag propagandában utazó közmédia, a évi több mint százmilliárd forint közpénzből működő MTVA is.És hogy a felsorolás teljes legyen, a film producere természetesen a kormány kedvenc producere, Lajos Tamás, aki ezúttal már nem elégedett meg a produceri feladatokkal, ő volt a vezető operatőr is.Mindenesetre ennek a sajátos filmnek most megjelent az előzetese is, amelyből kiderül, hogy a témája sem áll messze a kormány szólamaitól: a hagyományőrző néptáncról és az erdélyi magyarokról szól.A film 2026. január 22-én, a Fórum Hungary forgalmazásában érkezik a magyar mozikba.Mint a filmről szóló sajtóközleményben írják, a Békési Miksa forgatókönyvéből készült Magyar menyegző "két budapesti fiatalember, András és Péter történetét követi nyomon, akik a 70-es évek végén Budapestről Erdélybe utaznak, hogy részt vegyenek András unokatestvérének lakodalmán. A kalotaszegi faluban életre szóló kalandba keverednek. A két fiatalnak azonban hamarosan olyan döntéseket kell meghoznia, amelyek következményei kiszámíthatatlanok".A főbb szerepekben Törőcsik Franciska, Kovács Tamás, Kövesi Zsombor, Bubik Réka, Györgyi Anna, Lengyel Ferenc, Ertl Balázs, Rohonyi Barnabás és Znamenák István láthatók. A filmben a táncházmozgalom olyan képviselői is megjelennek, mint Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Farkas Zoltán Batyu, Tóth Ildikó Fecske, valamint a Muzsikás Együttes.A koreográfiákat a Nemzeti Színházban történt balesetkor Vidnyánszky Attila mellett közleményben kiálló Zsuráfszky Zoltán, valamint Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályi Gábor alkották, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes művészei táncolják, a zenei szerkesztő, zenekarvezető Pál István Szalonna.
|
A NER-ről sokat elmondó módon rendezett filmet a Filmintézet igazgatója, Káel Csaba, itt az előzetes
|
Nem győzik hangsúlyozni, hogy a Filmintézet nem támogatta saját igazgatójának néptáncos filmjét – támogatta viszont több szintén közpénzből élő intézmény, de az alkotók sem állnak épp távol a kormánytól.
| null | 1
|
https://hvg.hu/elet/20251217_A-NER-rol-sokat-elmondo-modon-rendezett-filmet-a-Filmintezet-igazgatoja-Kael-Csaba-itt-az-elozetes#mja6ysfxddqclj5u1v7
|
2025-12-17 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Félkész még a hatvanpusztai komplexum - így mentegeti az építkezést a tulajdonosként a projektet jegyző apja helyett Orbán Viktor miniszterelnök. És ebben van némi igaza. Ha a 2019-es tervben szereplő teljes átalakítás megvalósult volna, akkor az egykori szérűből kétszáz fős rendezvénytermet alakítottak volna ki konyhával és a vendégek kiszolgálására alkalmas melegítőkonyhával, valamint 12 férfi- és 12 női vécével. Onnantól pedig már akár a teljes Országgyűlés is elférne Hatvanpusztán.A birtok más pontjain viszont jelentős a haladás. Az épületek szerkezetkészek, a könyvtár bútorai is a helyükön állnak már. Azt nem tudhatjuk, megvalósult-e a terveken kivehető, könyvespolc mögé rejtett titkos lépcső, ami a főúri dolgozószobából vezet a pincébe. Az ambíció mindenesetre illik a Habsburg-örökséghez: klubhelyiség, 32 fős étkezőasztal, biliárdszoba, komornyiklakás, wellnessrészleg, kereken száz vécé, 45 tusoló vagy kád, kilenc apartman, reprezentatív terek igényét tükrözi a 2019-2022 között készült tervdokumentáció.A birtokunkba került papírok szerint a hatvanpusztai komplexum - ha az összes akkori tervet megvalósítanák - egyidejűleg 534 ember befogadására alkalmas, nettó hasznos alapterülete pedig 8900 négyzetméter volna. A birtokon belüli közlekedést 15 300 négyzetméter burkolt út és parkoló szolgálja (összehasonlításul: az Országház alapterülete 17 745 négyzetméter). A technikai beépítéseket is figyelembe véve sem tűnik úgy, mintha a birtok elsősorban gazdasági funkciót szolgálna.A HVG birtokába került több tucat fájl között vannak helyszínrajzok, koncepciótervek, beépítési összesítések, az épületek tervei, sőt azok vázlatos berendezése is. A dokumentumokon olvasható Taraczky Dániel tervező és cége, az Art1st neve (a fájlok létrehozói is az építésziroda munkaállomásai). A megrendelő neve is szerepel a feliratokon: Orbán Győző Bálint, illetve a legrégebbi terveken a végelszámolás alatt lévő CZG Ingatlanforgalmazó Kft., a miniszterelnök apjának cége, amelyen keresztül megvette Hatvanpusztát, mielőtt a saját nevére íratta.A dokumentumokban megjelölt funkciók jórészt fedésben vannak azzal, amit a légi és műholdfelvételek, a munkások által készített belső fotók és Hadházy Ákos országgyűlési képviselő videói mutatnak. Ugyanakkor ezek összevetéséből az is látszik, hogy apróbb elemeiben változott az építészeti koncepció. A jelek szerint elvetették a tervekben még szereplő, a víztoronyra terveztetett csillagvizsgálót, a betontornyot ugyanis elbontották, és a kápolna építésébe sem fogtak bele. A két orangerie is a terveken vár jobb sorsára, helyükön medencéket létesítettek vasszerkezetes tető nélkül. Mi a hatvanpusztai ütemterv? Mi van még hátra a projektből? Hiába tettünk fel kérdéseket az érintetteknek, nem kaptunk választ.De hunyjuk be a szemünket, és képzeljük el, milyen lenne Orbánék 2019-ben megálmodott, minden részletében elkészült majorsága! Lépjenek be, érezzék otthon magukat! Megmutatjuk, hogy az eredeti tervek alapján milyennek képzelték el Hatvanpusztát.A fasorral szegélyezett út mellett balra, egy tó partján, japánkerttel övezve, egy 25 négyzetméteres teapavilon áll. Az út másik oldalán van a „titkos kert”, a közepén szökőkúttal, padokkal, a szélén egy aprócska pavilon áll, a „Gondolkodó”. Ezután következik a két főépület, amelyek tervrajzaiba a HVG először tekinthetett be.A Tiszti lak a terveken családi házként, „elsődleges, állandóan használt lakóépületként” szerepel. A földszinti reprezentációs helyiségeket úgy tervezték, hogy tágas előtérbe érkezünk, a tükör előtt friss vágott virágok díszelegnek – a biztonság kedvéért ezt is berajzolta az építész. Innen lépünk be a kívülről táplált cserépkályhával fűtött, 34 négyzetméteres szalonba, amelyből egyik oldalon a ház urának dolgozószobája nyílik. Innen vonulhat át a szalonon keresztül a 66 négyzetméteres családi nagy ebédlőbe, amely – ezt a dokumentum direkt kiemeli – „nagy kandallóval” épül.De hogy ne egy hodályba kelljen étkezniük a tulajdonosoknak, ha csak magukban falatoznak, a szerényebb, csupán 40 négyzetméteres kis ebédlőt is választhatják. Persze van itt egy garzonlakás méretű konyha, kamra, háztartási helyiség varróasztallal, és sok egyéb kiszolgálóhelyiség is.Ha a tulajdonos éjszakai megfeszített munkája során esetleg felfrissülésre vágyna, a dolgozószoba mellett is a rendelkezésére áll egy fürdőszoba, hogy ne kelljen a lépcsőkön felcaplatnia az emeletre. Pedig az ott elhelyezett „fő hálószobához” a biztonság kedvéért két fürdőszoba is tartozik: egy zuhanyzós férfi- és egy kádas, kissé tágasabb női – valljuk be, ez jól jöhet a reggeli rohanásban. A ház urának és asszonyának hálószobája a „férfi és női pihenősarkokkal” és a fürdőkkel együtt, a közlekedőket nem számítva, több mint 90 négyzetméteres, tágas élettér.A 2022-es vázlatterv szerint további három, egyenként csaknem 20 négyzetméteres hálószoba, valamint egy lány- és egy fiúfürdő is található ezen a szinten. Az épülethez tartozik a déli fekvésű „kemencés terasz” a kerti sütögetések számára, a nyári hőségek idején pedig az északra tájolt pihenőterasz nyújthat kikapcsolódást a megfáradt háziaknak.A családi házat föld alatti széles alagút köti össze a vendégházzal és a 400 négyzetméteres mélygarázzsal, amely – tárolók, lift, lépcsőház mellett – hat férőhelyes magánparkolót és két szolgálati parkolót rejt. Ha elfogadjuk, hogy az egész főúri komplexumot tényleg Orbán Győző építi, nyilván arra számít, hogy ha a fia és egyik magas rangú kollégája is látogatóba jön hozzájuk, az állami autóknak is legyen hol parkolniuk.A családi házzal szemben áll a könyvtár, a házigazda alighanem legnagyobb büszkesége. „Itt lesz a családunk összes könyve, irata, mindaz, ami megmaradt a múltból. Lesz egy tanulóterem és két diáklak, ha valakit mindez érdekel, és netán kutatni akarna” – mondta erről Orbán Győző. A 150 négyzetméteres olvasóterem galériáján metszettartó polcokat is kialakítanának. A könyveknek lesz hely a tárgyalóban vagy a lakásnyi méretű, 60 négyzetméteres itteni dolgozószoba polcain is, ezeket a helyiségeket az olvasóteremmel közös kandalló fűti.Na de nem minden könyvespolc egyforma. A tervrajzon ugyanis látszik, hogy az egyik mögött lépcső indul a 30 négyzetméteres pincéhez. Alighanem egy olyan, kifordítható könyvespolccal álcázott ajtóval van dolgunk, mint amilyeneken át rendszerint a gyilkos menekül az Agatha Christie-krimikben. Hogy a pincében borokat vagy mást tárolnak, nem tudjuk.Azt viszont igen, hogy az emeleten kényelmes helyük lesz azoknak a kutatóknak, akik az Orbán nemzetség levéltárát feldolgozzák: két önálló lakás áll rendelkezésükre. A nagyobb, több mint 43 négyzetmétereshez még gardrób is tartozik, hátha valaki méretes ruhatárral érkezik kutatni.Ezután következik a két L alakú, műemlékvédelem alatt álló egykori birkahodály, amelyeket elbontottak, helyükre egy 1980 négyzetméteres vendégházat és egy 2500 négyzetméteres terményfeldolgozó műhelyt húztak fel. A családi házzal összekötött vendégházat Orbán Győző szerint azért építették, hogy legyen mindenkinek helye, „ha összejön az egész család, vagyunk vagy ötvenen”.Bátran hozhat mindenki még egy embert is, mert a földszinten elhelyezkedő „profi üzemi konyhát” 100 fősre tervezték. Van itt hús- és zöldség-előkészítő, italraktár és pincérforgó is a hatalmas kandalló és a látványkonyha mögött. Ez szolgálja ki a komplexum legnagyobb helyiségét, a 355 négyzetméteres ebédlőt és társalgót. Utóbbiba a tervező a hangversenyzongora és a vetítővászon helyét is berajzolta.Ha pedig az úri társaság nyugovóra akar térni, ezt a tervrajz szerint kilenc egy- vagy kétszintes apartmanban teheti meg, amelyekben pótágyakkal együtt akár 60 fő is alhat. Az emeleten kapnak helyet a cselédség meglehetősen takaros, elkülönített lépcsőházzal rendelkező lakásai is. A terveken olvasható, hogy a komorna/komornyik számára egy plusz két félszobás lakást terveztek, a házvezetőnőnek egyszobás otthon jár.Az építtetők biztos nagy Csengetett, Mylord?-rajongók, tudják, hogy nagy kincs a jó szakácsnő, ő kapja ugyanis a legnagyobb – 55 négyzetméteres, kétszobás – ingatlant. A szobájából közvetlen lépcső vezet a konyhába, így éjszaka is össze tud ütni a számok fölé görnyedő házigazda számára egy omlettet, ha az megéhezik.A kiszolgálószemélyzet lakásaitól hermetikusan elválasztva, szintén az emeleten kap helyet a kandallós klubszoba, középen biliárdasztallal, oldalt kényelmes bőrkanapéval. Még a napilapok számára is terveztek egy polcot. Ha pedig valaki netán elunná a frissen vasalt Nemzeti Sport olvasását, azt várja a wellnessrészleg finn szaunával, jakuzzival, gőzkabinnal, tepidáriummal és tornaszobával, amelyben bizonyára kettlebellkészlet is helyet kap.A másik L alakú épület helyiségkiosztása sem egy mezőgazdasági üzem képét idézi, inkább egy nagy háztartásét. Vannak kocsiszínek, raktárak, befőzőkonyha, két 8 fős személyzeti öltöző, pihenő, értekezőhelyiség, főkertészi iroda és kazánház. A pincében két, egyenként 25 négyzetméteres hűtőkamra látszik, az emeleten pedig gyógynövényeket szárító kamra.Két lakást is terveztek, az egyik – 277 négyzetméteres – raktárhelyiség mellé pedig azt a megjegyzést tették, hogy ott is kialakítható további négy lakás.A telek végében lévő hatalmas pajtáról azt mondta Orbán Győző, hogy „még mindig rogyadozik, de már nem ázik be. Azt már biztosan nem én fogom rendbe hozni”. Itt lenne Taraczky összesítője szerint a rendezvényház. Erről csak egy 2010-es felmérési tervet találtunk egy tervezőirodától. Vagyis a hatvanpusztai projekt legkésőbb a NER megalakulásának évében elkezdődött.
|
Hatvanpuszta: könyvespolcba épített titkos lépcső a főúri dolgozószobában, saját lakás a komornyiknak - megszereztük az eredeti tervek teljes listáját
|
Tudor-kori kastély képe lebeghetett a megrendelő szeme előtt, amikor 2019-ben a megbízott építésszel összeállította hatvanpusztai birtokának koncepcióját. Álmodott magának könyvtárból rejtekajtóval megközelíthető pincét, kereken száz vécét és egy kétszáz fős rendezvénytermet.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251218_orban-csalad-hatvanpuszta-projektleiras-titkos-lepcso#mjb3v177mqdpckp14jl
|
2025-12-18 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Egy alig észrevehető apró módosítással a kormány (illetve a törvénymódosítást elfogadó parlamenti többség) karácsonytól váratlanul megnyitotta a földpiacot a pénzügyi befektető magánszemélyek előtt - írja Szabó László, a Hold Alapkezelő alapítója, aki már évek óta visszavonult a pénzügyi szektorból, és zalai földjein gazdálkodik (bivalyokat tenyészt).Az online jogtárban valóban hozzáférhető már a "2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról" legújabb, jövő héten, december 24-én hatályba lépő módosítása, amely egyetlen apró alponttal egészíti ki a törvény 13. paragrafusát:"g) * haszonbérleti szerződés keretében engedi át a használatot."Ez a paragrafus (a 13. ) írja elő, hogy a földvásárlónak magának kell művelnie a megvásárolt földet, és nem engedheti át másnak. A g.) pont a kivételek fölsorolása közé került, tehát december 24-től az is "saját művelésnek" számít, ha valaki haszonbérletbe adja a földet.Ennek nem sok értelme van, és alapvetően szembemegy a törvény preambulumában is megfogalmazottakkal, valamint a Fidesz által sokat hangoztatott alapelvvel, miszerint a termőföld nem lehet pénzügyi spekuláció tárgya, és annak kell birtokolnia, aki meg is műveli."Ez a néhány idézett szó igazi pálfordulás a kormány földügyi szabályozásában. Ezentúl bárki, akinek van hatvanezer forintja és egy hónapja az »Aranykalász« begyűjtésére, vásárlóként jelenhet meg a magyar termőföld piacon. Ne legyenek kétségeink: sokan lesznek. A magyar földpiac gyakorlatilag megnyílt a pénzügyi befektető magánszemélyek előtt" - írja Szabó a Holdblogon.A Fidesz-frakció kezdeményezte a változtatástA módosításról a december 16-án kihirdetett, az agrárminiszter feladatkörét érintő törvények módosításáról szóló XCVII. számú törvény rendelkezett. Izgalmas lett volna megtudni, hogy mivel indokolta a jogalkotó a módosítást, a törvényjavaslatban ugyanis minden paragrafusnak van egy részletes indokolása. Csakhogy visszakeresve ennek az XCVII. törvénynek az eredeti tervezetét, azt láttuk, hogy abban a parlamentnek november 11-én benyújtott javaslatban ez a paragrafus nem is szerepelt.Az országgyűlés honlapján a törvénytervezet módosító javaslatai között keresgélve az derült ki, hogy ez a passzus a Font Sándor vezette mezőgazdasági bizottság által november 25-én tárgyalt módosító javaslatcsomagban szerepelt először. Font - akit kerestünk a cikk megjelenése előtt, de a telefont nem vette fel, és sms-ünkre se reagált - erről azt mondta az ülés jegyzőkönyve szerint: "a képviselőtársaim részéről módosító indítvány nem érkezett, így azt nem kell tárgyalnunk, azonban a Fidesz-frakció módosító indítványt szeretne a bizottság nevében benyújtani. Ezt előkészítettük és ki is küldtük a bizottság tagjainak a szokásos formában".
|
Váratlan törvénymódosítással karácsonyra megnyitják a termőföldpiacot a pénzügyi befektetők előtt
|
A változtatást a Fidesz-frakció kezdeményezte. Eddig csak azok vásárolhattak termőföldet, akik vállalták, hogy meg is művelik. Ez volt a Fidesz legfőbb alapelve, hogy ne legyen a föld spekulációs eszköz.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/20/varatlan-torvenymodositassal-karacsonyra-megnyitjak-a-termofoldpiacot-a-penzugyi-befektetok-elott
|
2025-12-20 12:00:11
| true
| null | null |
444
|
A Nógrád Vármegyei Közgyűlés fideszes elnöke, Skuczi Nándor posztolta ki, hogy mások mellett ő és Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő is büszkén pózolnak egy felújított Mol-kút előtt Pásztón.A kommentelők sorra értetlenkednek, hogy mit keresnek egy magánberuházás mellett a politikusok, Skuczi egyiküknek válaszolt is kommentben, azaz választ pont nem adott a kérdésre, de legalább őszinte volt:"A felújítást a tulajdonos készíttette. Többen is, meghívott vendégek voltunk."Egyébként ha nagyon szigorúak vagyunk, végül is volt köze az államnak (Fidesznek) a felújításhoz, a megyei lapban megjelent PR-cikkből ugyanis kiderül, hogy „az ünnepélyes megnyitón Becsó Zsolt országgyűlési képviselő elmondta, hogy a fejlesztés a Demján 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program támogatásával valósult meg, ami a kormányzat részéről egy nagyszerű gazdaságélénkítő lehetőség”.
|
Fideszes politikusok nemzetiszín szalagokkal, büszkén átadták egy magánvállalkozó magánvállalkozásban felújított Mol-kútját
|
A Facebookon értetlenkedő kommentelőknek még el is ismerte az egyik fideszes politikus, hogy a tulajdonos újíttatta fel, ők csak meghívottak voltak. A megfejtés az lehet, hogy állami Demján program is besegített.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/20/fideszes-politikusok-nemzetiszin-szalagokkal-buszken-atadtak-egy-maganvallalkozo-felujitott-mol-kutjat
|
2025-12-20 14:55:43
| true
| null | null |
444
|
A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Vertikal Group Nyrt.-ben, amely magát "a környezetgazdálkodás és környezetvédelem meghatározó szereplőjeként" jellemzi tőzsdei bemutatkozásában, november végén egy tőzsdén kívüli, tőkeemeléses tranzakcióval 10 százalékos tulajdonrészt szerzett a Hodler Capital Kft. nevű cég. A Vertikal múlt csütörtökön adott ki tájékoztatást a tőzsde honlapján arról, hogy a cégbíróságon bejegyezték alaptőke-emelését (ennek megtörténte után kezdeményezheti a cég, hogy az új részvények is megjelenjenek a tőzsdei nyilvántartásban, ez cikkünk megjelenéséig nem történt meg).A közleményben már nem szerepelt, de az üzlet abból a szempontból nagyon fontos, hogy ezzel szabad szemmel is láthatóan megjelent a NER üzleti világa a cégnél, amely a MOHU szerződéses partnereként a magyarországi hulladékgazdálkodási koncessziós ellátás meghatározó szereplője. (A Vertikal a MOHU-val kötött szerződés értelmében többek között a budapesti, északkelet-magyarországi és észak-dunántúli régióban vesz részt a hulladéküzletben, vannak helyek, ahol szemétszállításra szerződtek, de számos hulladékkezelő létesítmény üzemeltetésével is a Vertikalt bízta meg a Mol-tulajdonú cég.)Annak bizonyítására, hogy ebbe a tőzsdei társaságba, amely tavaly 67 százalékkal növelte az árbevételét és megtriplázta a nyereségét, most megérkezett a NER, elég megnézni az új Vertikal-résztulajdonos Hodler Capital tulajdonosi hátterét, illetve az ő korábbi üzleti mozgásaikat.A Hodler Capital Kft. többségi, 64,4 százalékos tulajdonosa egy másik, kizárólagos tulajdonában lévő kft.-n keresztül a Lázár János bizalmasának számító Kerezsi Miklós. Ő többek között a Lázár-féle Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumának egyik tagja – a testület elnöke maga Lázár, az egyik kurátor Csányi Sándor OTP-vezér Attila nevű fia –, valamint igazgatósági tag volt a szintén Lázár-domíniumnak számító mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nél 2016–21 között. Kerezsi a társaság ügyvezetője, sőt a NER-utánpótlásképző MCC rendezvénye, az MCC Feszt honlapján szereplő bemutatkozása szerint az egész Hodler csoport elnöke is.Mindenki a harmadikra!Két kisebbségi tulajdonostársa a Hodler Capitalban az Innovation Europe Agrár Innovációs Magántőkealap 33,1 százalékos részesedéssel, valamint a Larstatt Asset Management Kft. 2,5 százaléknyi tulajdonnal. Az Innovation Europe, ami az állami tulajdonú Eximbank kelet-közép-európai agrárbefektetésekre szánt magántőkealapja, 2024 novemberében szállt be a Hodlerbe, lényegében átvéve a 2021–24 között 33,1 százalékos tulajdonos PriMont Consulting Zrt. helyét. A társaságok szoros kapcsolatát jelzi, hogy a Hodlerből már kivált PriMont kivételével valamennyinek ugyanott van a székhelye: a XII. kerületben, a MOM Park egyik irodaházában (D épület, 3. emelet, egyes cégeké korábban az 5. emeleten volt).Ezekből is érzékelhető, hogy a Hodler-csoport nagyon sok szálon kötődik a NER-hez. De ha megnézzük ezeknek a cégeknek és a vezetőiknek a hátterét és múltját, még egyértelműbbé válik, hogy a Vertikalban a NER-be mélyen beágyazott üzleti kör szerzett részesedést, és messze nemcsak azért, mert Lázár János bizalmasa az ügy egyik főszereplője.Az Innovation Europe Agrár Innovációs Magántőkealap és a Hodler csoport már a 2024-es tulajdonszerzés előtt is szoros kapcsolatban állt. A magántőkealap alapkezelője a Hodler Alapkezelő Zrt., ami jelenleg a Hodler Capital és így Kerezsi kizárólagos tulajdonában áll (az alapításkor elvileg tulajdonostárs volt benne a gyulai székhelyű Peregrum-Hungary Zrt., a 2010-es évek eleji trafikmutyi egyik helyi nagy nyertesének érdekeltsége, de egy kurta-furcsa módosítással egy hónap után megszűnt a tulajdonrésze, bár azt a cégbíróság csak 2021 tavaszán vezette át). A Hodler Alapkezelőről a HVG 2021-ben azt írta: „tulajdonosai és vezetői a kormányhoz közel álló gazdasági elit szinte teljes körét felölelik”.Kerezsi, Kajzinger, Köbli, Kiss-GrizEz egyáltalán nem tűnik túlzásnak a cégnyilvántartás adatai alapján: a vállalat vezetésében, illetve felügyelőbizottságában tag volt korábban Lantos Csaba jelenlegi energetikai miniszter, Csák János korábbi kulturális miniszter, Nádasdy Bence, aki 2021 óta a Jellinek Dániel-féle Indotek csoport gazdasági igazgatója, valamint az a Kajzinger Gábor, akiről az említett a HVG-cikk azt írta: „Kajzinger Gábor befektetési szakember (…) a Rogán Antal miniszter által pátyolgatott Carion-csoportban tevékenykedik”. Sőt, a cégnél dolgozott a NER-elithez tartozása éveiben, igaz, nem cégjegyzésre jogosult vezetőként, de a vagyonnyilatkozata szerint jogi igazgatóként, egészen 2024 márciusáig, Magyar Péter is.A Hodler Alapkezelőnek jelenleg három aláírásra jogosult munkavállalója van: Kerezsi mellett Köbli Gyula és Kiss-Griz Alpár igazgatósági tagok. Ők Kerezsihez hasonlóan ismert szereplők a NER középkategóriás gazdasági vezetői között. Annyira, hogy mindketten felbukkannak a 2022 márciusában létrehozott Innovation Europe Agrár tulajdonában álló társaságok vezetésében is.Két ilyen cég van: az egyik a 2022 augusztusában gründolt Good Chicken Kft., amelynek főtevékenysége vagyonkezelés, míg a másik az a Good Farming Kft., amit a Szabad Európa egy 2023 eleji cikke szerint a magyar állam külföldi földszerzésére, elsősorban kelet-közép-európai terjeszkedésre alapítottak 2021-ben (erre utal az Exim Magyarország honlapján már nem, csak tárolt változatban elérhető leírás a tőkealapról). Ehhez képest a Good Farming volt az egyik legprosperálóbb alföldi agrárvállalkozás, a Gyulai Agrár Zrt. tulajdonosa is 2021 augusztusától egészen idén szeptemberig, amikor Mészáros Lőrinc agrárcége, a Talentis Agro Zrt. vette át a társaságot.A Good Chicken és a Good Farming székhelye is a már ismert MOM-irodaházas címen van. A Good Farming jelenlegi ügyvezetője Köbli Gyula, de korábban ügyvezetője volt a Hodler Alapkezelőből már ismert Kajzinger Gábor is, illetve 2022 júniusától 2023 februárjáig ebben is felbukkant a cégvezetés tagjaként Magyar Péter. A másik cég, a Good Chicken ügyvezetője az alapítás óta Kiss-Griz Alpár (2024 nyaráig csak Kiss Alpár), valamint Verbó Zoltán, akinek a LinkedIn-profiljában főállású munkahelyként az van megadva: Hodler Asset Management, azaz Hodler vagyonkezelés.A felsorolt, jelenleg is a Hodler, illetve a magántőkealap körüli tevékenykedő személyek közül talán Köbli Gyula neve a legismertebb. Ő a néhány éve az MCC kezébe került Libri-Bookline vezérigazgatója lett tavaly – apró érdekesség, hogy a Libri fb-jébe 2023-ban, az MCC érkezése után beválasztották Kerezsit –, de igazgatósági tag volt 2015–17 között Mészáros Lőrinc egyik cégénél, a Mészáros M1 Szolgáltató Zrt.-nél, illetve volt üzlettársa Spéder Zoltánnak is, még mielőtt az kegyvesztett lett a Fidesznél, illetve Orbán Viktornál.A történetben szintén felbukkanó Kiss-Griz Alpár egyrészt a Larstatt Asset Management Kft. alapítója, egyedüli tulajdonosa és így ügyvezetője is. Másrészt, ahogy írtam, a vezetőség tagja a Hodler Alapkezelőben, több dokumentumon is szerepelt az aláírása az Innovation Europe tőkealap vagyonkezelője képviselőjeként. A LinkedIN-profilja szerint a Babeș–Bolyai egyetemen végzett Kiss-Griz emellett február óta – Kerezsi helyét átvéve – szintén ügyvezető egy Ferdinand Investment Partners Kft. nevű cégnél, amelyben júniusban megjelent a Bitter Management S.R.L., egy Bihar megyében bejegyzett romániai cég.Kiss-Griz mindezek mellett ügyvezető lett tavaly novemberben egy akkor a Hodler érdekeltségébe került cégben. Az érdemi tevékenységet nem végző, évek óta nulla forintos árbevétellel és nullás eredménnyel (nem) működő Forverstone Holding Kft. azért érdekes, mert addig közvetve, több társaságon keresztül Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozott. Az ő indotekes gazdasági igazgatója pedig, Nádasdy Bence, ahogy korábban írtam, igazgatósági tag volt 2022–24 között a Hodler Alapkezelőben.A flair bútorok gyártója is a Vertikalé lettA Vertikal-történet apró, de már politikamentes érdekessége, hogy a magyar kertek, talán nem túlzás azt mondani, százezreit műanyag – úgynevezett flair – székekkel ellátó miskolci cég is gazdát cserélt a tranzakció során. A Vertikál és a Hodler még szeptemberben megkötött úgynevezett üzletrész-apportálási szerződése értelmében ugyanis a Hodler bevitte a Vertikalba azt a Plast-X Partner Kft., amely egy holdingcégen keresztül 76,91 százalékot birtokol a műanyag kerti bútorairól ismertté vált, a könyvvizsgálók által 1,336 milliárd forintra értékelt miskolci Flair-Plastic Kft.-ben (a Flair-Plastic maradék 23,09 százaléka az MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealapé).Az üzlet fejében a Hodler 121 643 080 darab Vertikal-törzsrészvényt kapott, amit két évig nem adhat el, illetve aminek negyedére, 30 410 770 darab részvényre a Vertikal vételi jogot szerzett. A cégnyilvántartás szerint a társaság részvényeinek száma november 28-án, azaz a múlt hónap utolsó munkanapján a tőkeemelés nyomán 1 216 430 730 darabra emelkedett, vagyis a Hodlernek 10 százaléknyi törzsrészvénye lett az új felállásban, cserébe a cégbe apportált fröccsöntő vállalatért.
|
Lázár János bizalmasa által vezetett céggel szállt be a hulladékbizniszbe a NER
|
A tőzsdén jegyzett Vertikal Nyrt.-ben részesedést szerző Hodler Capital Kft. története jó példa arra, hogyan olvad össze az állami és magánszektor egy irodaház harmadik emeletén. A cégcsoportban a kormányhoz közel álló üzleti elit és a NER-es felső-középvezetői réteg számos tagja felbukkan.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/16/lazar-janos-bizalmasa-altal-vezetett-ceggel-szallt-be-a-hulladekbizniszbe-a-ner
|
2025-12-16 06:05:49
| true
| null | null |
444
|
Lebukott a kormány, nem 26, hanem 66 BTR harckocsit adott át Szerbiának, gyakorlatilag ingyen - írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A politikus közérdekű adatigénylést nyújtott be, az adatokért pereskedni is kellett.Ebből derült ki, hogy 66 darab "változó műszaki állapotú", de "többségében felszerelt" járművet adott át a kormány 935 ezer euróért.2024 januárjában azt közölte a kormány, hogy 26 felesleges harckocsit adott el, miközben a szerb sajtó arról írt, 66 darab kiváló állapotú páncélozott járművet kaptak ajándékba.Hadházy azt írta, kiderült, a szerb sajtónak van igaza, és nem csak a darabszámban, ugyanis a képviselő szerint legalább tizenötször ennyi pénzért kellett volna eladni a járműveket. A történtek után hűtlen kezelés gyanújával tesz feljelentést.Katonai forrásaink szerint a páncélozott szállító harcijárművek valójában nem voltak a legjobb állapotban, bár annyira rosszban sem, viszont az eszköz végtelenül elavult, ráadásul ilyen kis számban teljesen felesleges azokat bármire is használni. Elmondásuk szerint a szerbeknek ennél jobb eszközeik is vannak.
|
Feljelentést tesz Hadházy, miután kiderítette, mennyiért adott el 66 harci járművet a kormány Szerbiának
|
Tavaly azt kommunikálta a kormány, hogy 26 járművet adtak át, a valós adatokért perelni kellett.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/18/feljelentest-tesz-hadhazy-miutan-kideritette-mennyiert-adott-el-66-harci-jarmuvet-a-kormany-szerbianak
|
2025-12-18 08:42:29
| true
| null | null |
444
|
Fradi elnökként adott interjút a közszolgálati sportcsatornának Kubatov Gábor, de természetesen miután a NER-ben vagyunk, a beszélgetés végén kampánybeszédet is tarthatott a Fidesz alelnöke, de erről majd a cikk végén.Az M4-nek adott interjúban Kubatov tovább folytatta a harcát Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke ellen, lényegében megkérdőjelezve a bajnokság tisztességes lebonyolítását is."Azt látom, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének az első és a másodosztályban is vannak érdekeltségei, amit nem tartok szép dolognak. Ő ugyanis a MOL igazgatótanácsának alelnöke, ők döntöttek arról, hogy az Újpestet a MOL megveszi magának. Sok pletyka szól arról, hogy a Vasasnál is döntő befolyással bír Csányi Sándor. Az MLSZ a bajnokság tiszta lebonyolításáért felel, ez pedig kérdéseket vet fel bennem."Kubatov újra előhozta a sérelmét, hogy a szövetség "egyik pillanatról a másikra" vezette be azt a szabályt, amely a magasabb finanszírozást ahhoz köti, ha legalább öt magyar játékos van a pályán egy csapatban. (Ezt a szabályt egyébként Orbán Viktor is támogatta, ami meg olyan szempontból érdekes, hogy az előző szezonban Felcsúton kapták a legtöbb játékidőt légiósok az egész NB I-ben.)"Ezeket az egyeztetéseket érdemes lett volna lefolytatni, akkor elkerültünk volna csomó vitát. Én a magyar labdarúgást tartom a legfontosabbnak, utána jön a Ferencváros, hiába vagyok a Fradi elnöke. Ezért alázattal elfogadtam volna ezeket, de az, hogy minket meg se kérdezzenek, egészen elképesztő, olyan luxus, amit szerintem egyetlen szövetség sem engedhet meg".Kubatov azt is mondta, azokról a véleményekről, melyek szerint túl sok a külföldi a csapatban hogy "Mátyás királyunk, aki Bécsnek büszke várát intézte el egy kis időre, egy zsoldos hadsereggel ment oda, mégis mindenki büszke rá."A szövetséggel, pontosabban az elnökével vívott csatában Kubatov bedobott egy újabb sérelmet is. Mint mondta, 10 éve építették meg a Groupama Arénát, a Fradi és talán a Debrecen tudja csak nyereségesen üzemeltetni a stadionjukat. Kubatov szerint ehhez az kellett, hogy a stadionjól tervezték meg."Azóta Magyarországon építettek jó néhány stadiont, sosem kérdeztek meg, hogy egyébként a Groupama Arénában mi okozza a nyereséget. És építettek közepes minőségű stadionokat, ahelyett, hogy a Groupamánál jobb stadionokat építettünk volna az itt megszerzett tudással."Kubatov ezt is igyekezett legalább részben az MLSZ nyakába varrni, mert szerinte a szövetség lehetett volna aktívabb az ellenőrzésekben, tanácsadásokban. Ez azért meglepő némileg, mert a stadionokat nem a szövetség építi, az állam ad rá pénzt, a klubnak van beleszólása, és köztudott, hogy szívesen kérik ki Orbán Viktor véleményét is.Ami a szurkolókat érdekelheti: a megállapádsuk alapján megfelelő ajánlat esetén már télen elengedhetik Varga Barnabást, akinek 31 évesen van még esélye egy igen jól jövedelmező szerződésre, és nem fogják tudni megtartani a fiatal Tóth Alexet sem.
|
Kubatov fájlalja, hogy Magyarországon csak közepes minőségű stadionok épültek
|
A Fradi elnöke megint beleállt Csányi Sándorba, lényegében azzal vádolva meg az MLSZ elnökét, hogy a bajnokság lebonyolításának a tisztaságát veszélyezteti, mert köze van a Vasashoz és az Újpesthez.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/18/kubatov-fajlalja-hogy-magyarorszagon-csak-kozepes-minosegu-stadionok-epultek
|
2025-12-18 21:03:37
| true
| null | null |
444
|
Miközben Győrben éppen a Nagymester néven futó F. Zsolt és bűnszervezete ügyét tárgyalták, addig Budapesten a BKV vezetősége ünnepi rendezvényen fogadta Bolla Tibort, akinek pont azért kellett májusban, 13 év után, távoznia, mert kiderítettük, hogy szoros kapcsolatban áll a Nagymesterrel. A Nagymester szervezetének több tagja is arról vallott a nyomozóknak, hogy a szervezet "elsődleges célja a »közpénzek lenyúlása« volt", az egyik kiemelten fontos fejős tehén pedig a BKV volt.Takács Péter, a BKV jelenlegi vezérigazgatója december 18-án csütörtökön délben tartotta meg a szokásos évbúcsúztató ünnepséget a BKV Előre pálya tanácstermében. Az eseményen a közlekedési vállalat vezetősége szokott résztvenni, ahol az aktuális főnök értékeli az elmúlt évet.Az idei eseményre meglepetésvendég érkezett: Bolla Tibor, akit májusban azonnali hatállyal menesztett Karácsony Gergely. Ez volt az indokolás:"Felmentettem tisztségéből Bolla Tibort, a BKV vezérigazgatóját. A fővárosi cégvezetőknek nem pusztán jogszerűen kell eljárniuk, de nem adhatnak okot olyan látszatra sem, hogy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt alakokkal mutatkoznak. A reggel megjelent sajtócikkben foglaltakról igazoló jelentést kértem a BKV vezérigazgatójától, a válasza nem tudott eloszlatni minden kétséget."Bolla Tibort a BKV Előre pálya kocsibehajtójánál a biztonsági igazgató egyik embere várta. Érkezéskor sikerült rákérdeznünk, hogy mit keres a BKV vezetőségi eseményén, ha már nem dolgozik a BKV-nál:Bolla Tibor azt mondta a 444-nek, hogy az utóda, Dr. Takács Péter hívta meg "beszélgetni". Arra kérdésre, hogy egy BKV vezetőségi eseményre miért hívnak meg valakit, akit korábban botrányos körülmények között menesztettek, azt válaszolta, hogy nincs kitiltva a BKV rendezvényeiről. Információink szerint Bolla Tibor a távozása után is hatással van a BKV ügyeire. Ezt ő tagadja.Májusban Több jel is arra utal, hogy a BKV vezérigazgatója nem egészen az, aminek elsőre látszik címmel írtunk cikket Bolla Tibor és a Nagymester kapcsolatáról.Képekkel is bizonyítottuk, hogy Bolla BKV-vezérként szoros baráti viszonyban állt F. Zsolttal, a BKV-ba beépült bűnszervezet fejével.F. Zsolt saját bevallása szerint lefizetett egy halom politikust, és az ügyészség vádja szerint több milliárdos kárt okozott az államnak és számos önkormányzatnak.A cikkünkben így írtuk le a két férfi kapcsolatát: „Forrásaink Bollát és a Nagymestert rendszeresen látták együtt bulizni, feltűntek fesztiválok és sportesemények VIP részlegeiben, hozzátartozóikkal és a bűnszervezet más tagjaival együtt jártak külföldön, egzotikus utazásokon, Balin és Kínában. Bolla nem csupán a Nagymesterrel, hanem a szervezet középvezetőivel is szoros, privát jellegű kapcsolatban állt.Pedig a BKV-vezér egy kifejezetten visszafogott vezető benyomását kelti. Tehát nem az a Hagyó Miklós-, Kocsis István-, Tóth Csaba-szerű figura, akikről már első blikkre is a Sopranos sorozat villan be az embernek. El tudom képzelni, hogy a legtöbb olvasó Bolla Tiborról most hall először. Az őt ismerő forrásaink szerint a „szürke bürokrata” imidzs egy tudatosan felépített karakter, maszk, ami mögé nem sokan láthatnak be.”Már önmagában az is megérne egy alapos vizsgálatot, hogy a főváros egyik legnagyobb cégébe beépül egy komplett bűnszervezet, majd előkerült egy kép, amin a BKV vezérigazgatója a szervezet tagjaival szilveszterezik Balin.De itt a barátságnál jóval többről van szó, amit bizonyít, hogy amikor a BKV szerződést kötött a Nagymester irányítása alatt álló céggel (Sys IT Services Kft.), akkor a szerződéshez szükséges banki garancia fedezete egy Bimbó úti villa volt, amit egy strómanon keresztül részben F. Zsolt részben Bolla Tibor barátnője tulajdonolt. Tehát a bűnszervezet úgy szerzett pozíciót a BKV-nál, hogy abban a BKV-vezér barátnője segédkezett. A barátnő szintén látható a Balin készült képen.Miután 2021-ben a Nagymesteréket bilincsben vitték el, Karácsony Gergely utasítására Bolla Tibor vizsgálatot rendelt el a cégnél. A vizsgálatot Bolla bizalmasára, a BKV-nál a compliance feladatokat ellátó menedzserre, Korompai-Romsics Krisztinára bízta. Korompai-Romsics azért volt felelős, hogy a vállalatnál a törvényi előírásokat, szabályokat és etikai normákat betartsák. A vizsgálat mindent abszolút rendben talált.A bökkenő az, hogy korábban a Nagymester irányítása alatt álló BKV-ba beépült bűnszervezet 133 millió forintot tolt bele a vizsgálatot végző menedzser családi cégébe.Ebben a beszélgetésben elmagyarázom az ügyet:https://www.youtube.com/watch?v=lx_lNZLvd6kBollát menesztése után helyettese, megbízott vezérként, Dr. Takács Péter követte a közlekedési vállalat élén, ő hívta meg Bollát az ünnepségre. Telefonon értem el a vezérigazgatót:444: Bolla úr azt mondta, hogy ön hívta meg a BKV évvégi ebédjére. Ennek mi volt az oka?Takács: Az volt az oka, hogy az évzárón a kollégákkal együtt tudjon tölteni egy ilyen búcsúebédet. Itt dolgozott 13 évig. Ő kezdte el ezt az évet.444: Azt tudja, hogy Bolla Tibornak botrányos körülmények között kellett távoznia?Takács: Én nem tudom, hogy a botrány, mit jelent, és mire gondol pontosan. Nekem a főpolgármester azt mondta, hogy közös megegyezéssel váltak el.444: Karácsony Gergely közleményében ez áll: „Felmentettem tisztségéből Bolla Tibort, a BKV vezérigazgatóját.”Takács: Nem olvastam ezt.444: Nem problémás, hogy Bollát, aki alatt egy bűnszervezet bejuthatott a céghez, a BKV vezetői egy ilyen ünnepi eseményen fogadják? A BKV mégsem egy magáncég.Takács: Én nem éreztem problémásnak. Nem tudok róla, hogy őt valami bűncselekménnyel vádolnák. Nekem van olyan gyerekkori osztálytársam, aki börtönben ült, azzal is szóba állok.444: Szokott tanácsot kérni a Bolla úrtól, tartják a kapcsolatot?Takács: Előfordult. Nagy kolbásztöltő ő is, meg én is. Előfordul, hogy ilyenekről beszélek vele. BKV-ról nem. Nincs vele rossz kapcsolatom. Azt tartanám nem emberi viselkedésnek, ha hátat fordítanék. A kollégáim 99%-a egyetért ezzel a dologgal, és üdvözölte Bolla Tibor meghívását. Hallottam negatív információkat, de ezeket az ügyeket én nem tudom megítélni.444: Az azért különös, hogy a BKV és a Nagymester közti szerződéshez a BKV-vezér barátnője adja a fedezetet, nem?Takács: Ez nekem is furcsa. Nem tudtam róla, nem mondok ítéletet, csak meglepődök.
|
Karácsony májusban menesztette a bűnözők közé keveredett BKV-vezért, de ő visszamászhatott az ablakon
|
Bolla Tibor az évvégi vezetőségi ünnepségén bukkant fel. Korábban azért kellett távoznia, mert szoros kapcsolatot ápolt a BKV-ba beépül bűnszervezettel, akik egy rakás politikust fizettek le. Az új vezér nem érzi problémásnak a meghívást, állítása szerint csak kolbászokról szokott egyeztetni Bollával.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/12/19/karacsony-majusban-menesztette-a-bunozok-koze-keveredett-bkv-vezert-de-o-visszamaszhatott-az-ablakon
|
2025-12-19 10:22:54
| true
| null | null |
444
|
Noha már 2024 júniusában zajlott a nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészségen egy Orbán Viktor testvérét is érintő büntetőügyben, másfél év elteltével sem történt érdemi előrelépés az eljárásban - legalábbis erre utal, hogy még mindig nyomoznak az ügyben.A nyomozó ügyészség is csak annyit árult el, hogy "továbbra is folyamatban van a nyomozás". Sőt, a nyomozás érdekeire hivatkozva még azt sem árulják el, milyen fázisban van az eljárás. Korábbi értesülésünk szerint befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folyik az eljárás.Az ügyben, amelyet a Telexrészletes cikkben tárt fel még a nyáron, Orbán Áron (üzlet)társai ellen tett feljelentést egy magánszemély, aki szerint a feljelentésében említett emberek becsapták. Azt ígérték neki, hogy általa toborzott nepáliaknak szereznek munkavállalási vízumot és munkát Magyarországon, ebben pedig Orbán Viktor öccse, Orbán Áron van a segítségükre. A férfi fizetett, de végül egyetlen általa toborzott nepáli sem kapott vízumot.Korábban ugyanakkor a Telex olyan bizonyítékokat szerzett meg, amelyek alátámasztják, hogy Orbán Áron és a Multi Shoot nevű cége nemcsak kapcsolatban állt az érintett személyekkel, de aktívan közreműködött vízumok beszerzésében. Kiderítettük azt is, hogy a férfi, aki feljelentést tett, bizonyítékokat is csatolt a feljelentéshez. Ez megmagyarázza, hogy miért indult végül nyomozás.Csakhogy a nyomozás már akkor csigalassúsággal haladt, amikor az Orbán Áront is érintő ügyleteket részletesen feltártuk. Időközben pedig a feljelentő meghalt.Az ügy egyébként akkor robbant ki, amikor 2024 októberében - tehát már jóval azután, hogy a feljelentőt tanúként kihallgatták az ügyészségen -kiszivárgott egy hangfelvétel, amelyen a miniszterelnök testvére a Miniszterelnöki Kabinetirodában Héjj Dáviddal, Orbán Viktor egyik intézőemberével beszélget.A hangfelvétel arról árulkodott, hogy Orbán Áron és akkor még ismeretlen társai vízumügyek intézésében érdekeltek. Későbbsikerült beazonosítanunkOrbán Áron üzlettársait, de még hónapok kellettek ahhoz, hogy az ügy további fontos szereplőit és az azok közötti kapcsolatot is feltárjuk. Azt már viszonylag hamar kiderítettük, hogy az időközben blokkolt vízumkérelmek miatt sok olyanharagosa lettOrbán Áron társainak, akik a pénzüket követelték rajtuk vissza.Sikerült megszereznünk egy több ezer fájlt tartalmazó csomagot is, amelyben titokban rögzített hangfelvételekre, belső levelezésekre, szerződésekre, az országba behozandó külföldiekről készített komplett táblázatokra, adatbázisokra, dokumentumokra, nevekre bukkantunk. A fájlok között vannak fiktív munkaszerződések, vietnámi, indiai, nepáli, pakisztáni, török, kurd, arab és más nemzetiségű és etnikumú személy által beadott munkavállalói kérelmi dokumentumok, kapcsolati hálók és még sok minden más is. Ekkor találtuk meg annak a nyomát is, hogy az ügyben feljelentés is született, a feljelentő pedig bizonyítékokat adott át a nyomozó ügyészeknek.Megtaláltuk azt az üzenetet is, amit Orbán Áron társa az egyik elégedetlenkedő iráni partnerének írt, aki állítólag fenyegette. Az üzenet így szólt: "A miniszterelnök öccsével üzleteltek. Tudjátok, mennyi az annyi és merre hány méter."Közben kiderítettük, hogy egy másik férfi, Orbán Áron társának asszisztense is feljelentést tett. Ráadásul ő a feljelentésében elárulta, hogy a társaság egyik kulcsfigurájának tartott vállalkozó utasítására hamisított is dokumentumokat annak érdekében, hogy külföldiek bejöhessenek az országba. Feljelentésében egyebek mellett olyan hamis szerződésről tett említést, amely alapján Magyarországra érkező emberek egy része nem kapott munkát, másik részük pedig egyszerűen illegális migránsként távozott más uniós országba.A Telex által megszerzett dokumentumok azt bizonyították, hogy Orbán Áron cégének, a Multi Shootnak a munkafolyamatban az volt a szerepe, hogy a munkavállalóknak időpontokat foglaljon a külképviseleteken.
|
Úgy tűnik, egy helyben topog az Orbán Viktor öccsét is érintő nyomozás
|
Ez az az ügy, amit részletesen feltárt a Telex, amikor a bizonyítékokat gyűjtő érintett meghalt. De a hatóságok így is számtalan bizonyíték birtokában lehetnek.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/17/orban-aron-viktor-occse-nyomozas-multishoot-kulfoldi-munkaero-vizum
|
2025-12-17 04:59:51
| true
| null | null |
Telex
|
Egy magyar baráti társaság utazott Berlinbe 2019 májusában, hogy a helyszínen nézze meg a város futballcsapata, a Hertha BSC következő bajnoki meccsét. A mérkőzésnek izgalmas magyar vonatkozása volt, ez volt ugyanis a Herthát irányító magyar edző, Dárdai Pál búcsúmeccse.A mérkőzésre kilátogató négyfős társaság egyik tagja Nobilis Márton volt, aki akkoriban az Agrárminisztérium egyik befolyásos, magas rangú tisztviselője volt.A hat évvel ezelőtti útnak azért van most jelentősége, mert Nobilis egyik útitársa időközben vádlott lett egy, az Agrárminisztériumot érintő büntetőügyben. Ez az ügy arról szól, hogy két ügyvédi iroda 2019 márciusa és júniusa között az Agrárminisztérium egyik cégétől úgy kapott 2,2 milliárd forintot, hogy a vádirat szerint cserébe nem végeztek érdemi munkát.Nobilis útitársa az ebben az ügyben érintett egyik ügyvédi iroda vezetője volt. Az ő irodája fizette a társaság repülőjegyeit a háromnapos kirándulásra, és ő intézte el azt is, hogy a meccsre magától Dárdaitól kapjanak tiszteletjegyeket. A másik két társuk feltehetően olyan ügyvéd volt, akik részt vettek az ügyvédi irodák által elvégzett, az ügyészség szerint látszatmunkának tartott tevékenységben.A németországi utazás 2019 tavaszán, néhány héttel azután történt, hogy az ügyvédi irodákhoz az Agrárminisztérium cégétől megérkezett a munkadíj első, több százmillió forintos részlete.Mindezek a büntetőügy évek óta zajló bírósági tárgyalásának idén júniusi ülésén derültek ki. A Direkt36 régóta figyelemmel követi a pert,és arról már korábban is beszámolt.Nobilis Márton nem vádlottja a szövevényes ügynek, de a bíró kérdéseiből az derült ki, hogy őt is érdekli, hogy Nobilis az ügy során mire láthatott rá, és a vádlottakkal milyen viszonyt ápol.Nobilis szerepe azért is érdekes, mert régóta a Fidesz környékén tevékenykedik. Már apja, Nobilis Kristóf milliárdos üzletember is ismert volt konzervatív nézeteiről és fideszes kapcsolatairól. A fia, Márton a 2010-es kormányváltás óta több minisztériumban is különböző tisztségeket töltött be, Lázár János például 2014-ben az állami reklámköltések felelősének nevezte ki. Különböző kitérők után 2018-tól lett az Agrárminisztérium kabinetfőnöke, és egy, a minisztérium ügyeit közelről ismerő forrás szerint a tárcánál sokkal nagyobb hatalma volt, mint ami a pozíciójából következett volna.Nobilis Márton a berlini meccslátogatásról szóló kérdéseinkre válaszolva azt írta, hogy a bírósági tárgyaláson említett három másik társával itthon és külföldön is többször látogattak ki focimeccsekre. Hangsúlyozta azt is, hogy ezek az alkalmak mindig a fociról szóltak, ezeken üzleti vagy politikai megbeszélések nem történtek. A büntetőügyben érintett ügyvédi iroda vezetője, aki Nobilist Berlinbe kísérte, nem válaszolt a kérdéseinkre. Ő a bíróság előtti tanúvallomásában azt állította, hogy a berlini utazás magánjellegű volt, annak nem volt köze az ügyvédi irodáknak történő kifizetésekhez.A jelenleg folyó büntetőperben Nobilis Márton apját, Nobilis Kristófot is megvádolták. Az ügyvédi irodáknak a gyanú szerint jogtalanul kifizetett pénzek egy része ugyanis végül a Nobilis Kristófhoz köthető off-shore céghez vándorolt.A Direkt36 kutatásai szerint más kapcsolódási pontok is voltak Nobilis Kristóf és az agrártárca között, ahol Nobilis Márton fontos pozíciót töltött be. Nobilis Kristóf cégeinek a kormányzati pályázati portál adatai szerint 2018 és 2022 között közel 730 millió forintnyi támogatást ítéltek meg olyan pályázatokon, amelyek lebonyolításában az agrártárca meghatározó szerepet töltött be.Nobilis Márton az apja cégeinek pályázati támogatásairól azt írta: nem tud arról, hogy édesapja az említett időszakban bármilyen pályázaton indult volna. Hozzátette: az agrártárca kabinetfőnökeként "semmilyen pályázat vagy pénzügyi döntés elbírálása" nem tartozott a hatáskörébe. A Direkt36 sem talált arra utaló információt, hogy Nobilis Márton befolyást gyakorolt volna ezen pályázatok elbírálására.Nobilis Kristóf a Direkt36-nak azt írta: a több mint húsz éve üzemelő cégei több, különböző kormány alatt is sikeresen pályáztak. Arra a kérdésre, hogy a korábban az agrártárca kabinetfőnökeként dolgozó fiának volt-e bármilyen szerepe a pályázati győzelmekben, azt írta: visszautasítja a fiával "kapcsolatos sejtetéseket és alaptalan állításokat".Nobilis Ágoston - Nobilis Kristóf másik fia, az egyik családi cég ügyvezetője - a megkeresésünkre azt válaszolta: az általunk az állami pályázati oldal alapján összesítettnél jóval kisebb összegben kaptak támogatást az agrártárca által irányított pályázati programban. Pontos számot azonban ismételt kérésünkre sem közölt. Az Agrárminisztérium nem reagált a kérdéseinkre.Az Agrárminisztériumot érintő büntetőügyet 2023 tavasza óta tárgyalja a Székesfehérvári Törvényszék, a per jelenleg is folyamatban van. Az ügy lényege, hogy két ügyvédi iroda - az Őszy Ügyvédi Iroda és a KPZ Ügyvédi Iroda - még 2019-ben összesen 2,2 milliárd forint összegű szerződést kötött az Agrárminisztérium felszámolás előtt álló háttércégével, a Nemzeti Kataszteri Program Nkft.-vel.A vádirat szerint az irodák ezért az összegért cserébe nem végeztek érdemi munkát, és a teljesítésként leadott anyagoknak nem volt valódi hasznuk. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szerint a leadott dokumentumok táblázatai és grafikonjai a nyers adatok birtokában néhány perces munkával előállíthatók voltak. Az NNI felhívta a figyelmet a dokumentumokban található nagy betűméretre, a feltűnően nagy sorközre és a helyesírási hibákra is.Az ügynek közel egy tucat vádlottja van, Nobilis Márton nem tartozik közéjük. A bíróságot azonban úgy tűnik, érdekli, hogy Nobilisnak lehetett-e bármilyen szerepe az ügyben, és ezt tanúk segítségével igyekszik tisztázni.Nobilis Márton még 2009-ben a Fidesz egyik befolyásos háttérfigurája, a hűtlen kezelés miatt jogerősen elítélt Várhegyi Attila Prestige Média Kft. nevű médiacégénél kezdte a karrierjét. Ez a cég korábban dolgozott a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak is, amikor a település polgármestere még Lázár János volt.Lázárral a kapcsolata később is megmaradt. Lázár 2014-ben - amikor a politikus még a Miniszterelnökséget vezette - kinevezte Nobilist a tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) élére. Ez a hivatal bonyolította le az állami cégek reklámpályázatait: ha egy állami vállalat hirdetni akart, az NKH folytatta le az erről szóló pályázatot, és döntött arról, ki kapja a megbízást. Nobilis ezután az MTVA-nál is megfordult, majd 2016 és 2018 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) több háttérintézményénél is vezető pozíciót töltött be.Innen került 2018-ban az Agrárminisztériumhoz, ahol 2022-ig Nagy István miniszter kabinetfőnökeként dolgozott, majd pedig 2024 végéig ő volt az élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár. (Miután az agrártárcától távozott, 2025 nyara óta az állami tulajdonú Nemzeti Vízművek Zrt. igazgatósági tagja, emellett tagja a Magyar Labdarúgó-szövetség egyik bizottságának is.)Egy, az Agrárminisztérium ügyeit közelről ismerő forrás szerint Nobilisnak a tárca kabinetfőnökeként nagy befolyása volt, és a minisztérium számos területére érdemi ráhatással bírt.A Székesfehérvári Törvényszéken folyó bírósági tárgyaláson az derült ki, hogy Nobilis Mártonnak egykori pozíciójából adódóan lehetnek érdemi információi az ügyvédi irodáknak kifizetett pénzekről.Az egyik korábbi tárgyaláson erre utalt az ügy elsőrendű vádlottja, Nagy János is, aki a vizsgált események idején földügyekért felelős helyettes államtitkár volt. Nagyot - aki csak névrokona az agrártárcát vezető miniszternek - azzal vádolják, hogy ő döntött az ügyvédi szerződések megkötéséről. A vádirat szerint az motiválta, hogy megszerezze a megszűnőben lévő minisztériumi cég számláján maradt milliárdokat, mielőtt azok visszakerülnek a költségvetésbe.Nagy János az egyik 2025. februári tárgyaláson azt vallotta, hogy őt Nobilis Márton kabinetfőnök utasította az agrárminiszter nevében arra, hogy mely ügyvédi irodákkal mekkora összegben kell szerződniük.A bíróság erről idén februárban hosszan kérdezte a tanúként megjelenő Nagy István agrárminisztert is. A miniszter tagadta, hogy ő döntött volna a szerződésekről, Nobilis Márton szerepéről pedig azt mondta: "Én nem tudok erre mit mondani, mert hogy mit mondanak a nevemben, a felhatalmazásom nélkül, arra nincs semmi (ráhatásom - a szerk.)."A bíróság erre visszakérdezett a miniszternél, hogy Nobilis Mártonnak lehetett-e lehetősége és hatásköre, hogy valótlan dolgokat közvetítsen a tárca vezetőjének nevében. Nagy István erre azt felelte, hogy nem tudja, de ezt nem feltételezi. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy az összes eléje kerülő irat átnézésére nincs ideje, emiatt előfordulnak olyan esetek, hogy ha egy dokumentumot előtte már többen - például a kabinetfőnöke is - aláírtak, akkor azt ő is ellenjegyzi.Nobilis Márton személye azért is érdekes, mert a vádlottak padján ül az édesapja, Nobilis Kristóf magyar milliárdos is.Az idősebb Nobilist költségvetési csalással vádolta meg az ügyészség. A vád szerint az ügyvédi irodák a hozzájuk befolyó milliárdokból az üzletemberhez köthető panamai off-shore cégnek utaltak el több százmillió forintot. Ezek után pedig a vád szerint Nobilis Kristóf nem fizetett adót.Nobilis Kristóf a bíróság előtt tett idén januári vallomásában azzal védekezett, hogy a pénzmozgás valójában egy régi kölcsön visszafizetése volt. A milliárdos azzal érvelt az ártatlansága mellett, hogy a kölcsön visszatérítése adómentesnek minősül, tehát szerinte nem kellett semmilyen adóterhet befizetnie az ügylet után. Nobilis Mártont is beidézték tanúként az ügyben, ő azonban az édesapjával fennálló rokoni kapcsolatára hivatkozva megtagadta a vallomástételt.Nobilis Kristóf milliárdos nagyvállalkozó, aki az elmúlt években többször is szerepelt a leggazdagabb magyarok listáján. Vagyonát 2016-ban a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány 6,8 milliárd forintra becsülte. A bankszektorból indult, de meghatározó szereplővé az ingatlanpiacon vált, emellett volt balatoni kikötője és alapított saját pálinkamárkát is.Nobilis 2005-ben megvásárolta az Index hírportál kiadóját, amelyet nem sokkal később tovább adott Spéder Zoltánnak, a korábban jó fideszes kapcsolatokkal bíró bankárnak. Nobilis Kristóf - Spéderrel és a miniszterelnökhöz közel álló Schmidt Mária történésszel együtt - hosszabb ideig tulajdonos volt a fővárosi ingatlanpiac meghatározó cégében, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-ben is. A BIF-ben lévő részesedésétől azonban 2017-ben megvált.Bár a bírósági pernek nem tárgya, az ügyvédi irodáknak kifizetett pénzeken kívül más kapcsolódási pontot is lehet találni Nobilis Kristóf és az Agrárminisztérium között.Nobilis Kristóf cégeinek a kormányzati pályázati portálon, a palyazat.gov.hu oldalon megtalálható adatok alapján a Vidékfejlesztési Program nevű pályázat keretében több alkalommal ítéltek meg nagy összegű támogatásokat. Ennek a programnak az irányító hatósága 2018-tól az Agrárminisztérium volt, ami azt jelenti, hogy a tárca fontos szerepet játszott ezeknek a pályázatoknak a lebonyolításában. A Direkt36 összesítése szerint Nobilis Kristóf két cégének 2018 után - vagyis miután Nobilis Márton a tárca kabinetfőnöke lett - több százmillió forintot ítéltek oda ilyen pályázati programok keretében.Az egyik cég a biogazdálkodással foglalkozó Csoroszlya-Farm Kft. volt, amelyben Nobilis Kristófnak a támogatások megítélésekor is volt és jelenleg is van tulajdonrésze. A vállalkozásban Nobilis Márton Ágoston nevű testvére is tulajdonos, aki 2016 óta a Csoroszlya-Farm ügyvezetői posztját is betölti. Ennek a cégnek 2018 és 2022 között 697 millió forintot ítéltek meg az EU és a magyar állam által társfinanszírozott Vidékfejlesztési Program pályázatain. A nyilvános adatbázisok szerint a cégnek ezeket a forrásokat többek között malomipari beruházásra, digitális átállásra és fagykárok megelőzésére ítélték oda.Nobilis Ágoston a Direkt36-nak azt írta, hogy a Csoroszlya Farm Kft. "25 éve gazdálkodik", és már tíz éve az ő irányítása alatt végeznek biogazdálkodást "egy szigorú szabályrendszert betartva, kisüzemi feldolgozóval és fajtakutatással egybekötve". Hozzátette, hogy a "gazdaság 2004 óta az összes hasonló mezőgazdasági üzemmel megegyező feltételekkel, előfinanszírozással, szabályozott pályázati keretrendszerben vesz igénybe EU forrásból támogatásokat, az adott kormány pártállásától függetlenül".Közölte azt is, hogy "jóval alacsonyabb összegben" vettek igénybe támogatást a Vidékfejlesztési Programból, mint ahogy az az állami pályázati oldalon talált adatokból készült összesítésünkben szerepel. Megosztottuk vele ennek az állami adatbázisnak az adatait, és kértük, hogy pontosítsa akkor az összeget, de ezt többszöri kérésünkre sem tette meg.A nyilvános pályázati adatok szerint támogatott másik Nobilis-cég a pálinkafőzéssel foglalkozó Spirits-68 Kft. volt, amely 2013 óta szintén Nobilis Ágoston tulajdona. A cégben az 1999-es alapítástól 2022-ig Nobilis Kristófnak is volt tulajdonrésze. Ennek a vállalkozásnak 32 milliót ítéltek meg ugyanennek a programnak a keretében, a cég pálinkafőzőjének technológiai megújítására.Nobilis Márton neve nem csak azért került elő a Székesfehérváron zajló perben, mert az apja részesült az ügyvédi irodáknak kifizetett pénzekből. Ott derült ki az is, hogy jó viszonyt ápol az ügyben megvádolt egyik ügyvéddel, az Őszy Ügyvédi Iroda munkatársával.A megvádolt ügyvéd a nyári tárgyaláson a bíró kérdésére azt mondta, hogy Nobilis Mártont nem csak az agrárminisztériumi munkája révén ismeri. "Volt olyan, hogy futballoztunk együtt. Már hogy nem ketten, hanem hogy csapatban" - mondta az ügyvéd, arra utalva, hogy Nobilissal közös baráti társaság tagjai.Az ügyvéd a bíró kérdéseire ekkor közölt részleteket a 2019. májusi berlini útról is, amelyre a repülőjegyeket és a meccsbelépőket is ő intézte Nobilisnak és a másik két útitársuknak. Az ügyvéd azt állította, hogy az utazás kifejezetten magánjellegű volt, annak nem volt köze az ügyvédi irodáknak történő kifizetésekhez. A bíró a berlini meccslátogatásra azért kérdezett rá, mert az utazásról szóló számla - amelyet az Őszy Ügyvédi Iroda fizetett - szerepelt a nyomozati iratok között.A bíró az utazás részleteit érintő kérdései közben megnevezte azt a két férfit, akik Nobilis Márton és az Őszy Ügyvédi Iroda ügyvédje mellett Berlinbe utaztak. Róluk a bíró nem közölt semmilyen további, beazonosítást segítő információt, a korábbi tárgyalásokon elhangzottak alapján azonban lehet következtetni arra, hogy kik lehetnek.Ezek alapján ez a két férfi szintén ügyvéd, akik az irodájukon keresztül kapcsolatban álltak azokkal az ügyvédi irodákkal, amik részesültek az Agrárminisztérium cégétől érkező pénzből. Mivel ők nem közszereplők, csak a monogramjukkal, V. A.-ként és H. Á.-ként hivatkozunk rájuk.V. A. az ügyben tanúként is állt a bíróság előtt. A vallomásában elmondta, hogy ügyvédként dolgozik, és hogy az irodája leszerződött mind az Őszy Ügyvédi Irodával, mind pedig a KPZ Ügyvédi Irodával, hogy segítsen nekik a büntetőügy tárgyát képező feladat elvégzésében. V. azt is elmondta, hogy az irodában a kollégájával, H. Á.-val nagy munkát végeztek a feladat teljesítése során, és ezért cserébe nagyjából 50 millió forintot kaptak.V. az Őszy Ügyvédi Iroda megvádolt ügyvédjéről azt mondta, hogy nagyon régóta, emlékei szerint több mint tíz éve ismeri, együtt jártak templomba.Kerestük az ügyben V.-t és kollégáját, H.-t is. Mindketten elmondták, hogy korábban jó pár sporteseményen részt vettek nézőként, de ezeket magánprogramoknak tartják, így nem akarnak beszélni róluk. Egyikük sem erősítette meg, hogy 2019 tavaszán Berlinbe utaztak volna Nobilis Márton és az Őszy Ügyvédi Iroda ügyvédjének társaságában.A cégnyilvántartási adatok kutatásához azOpten szolgáltatásáthasználtuk.Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit,iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.
|
Külföldi focimeccs a milliárdos fiával: különös szál bukkant elő az Agrárminisztérium bírósági ügyében
|
A minisztériumi visszaélésről szóló egyik tárgyaláson derült ki, hogy az egyik vádlott egy berlini focimeccsre utaztatta ki Nobilis Mártont, aki akkor a tárca magas rangú tisztviselője volt. Nobilis Mártont nem vádolják semmivel az ügyben, üzletemberként ismert apja viszont ott ül a vádlottak padján.
| null | 1
|
https://telex.hu/direkt36/2025/12/17/kulfoldi-focimeccs-a-milliardos-fiaval-kulonos-szal-bukkant-elo-az-agrarminiszterium-birosagi-ugyeben
|
2025-12-17 09:00:45
| true
| null | null |
Telex
|
Az Egyfeszt az elmúlt években Gyergyószentmiklós egyik legnagyobb kulturális rendezvényévé nőtte ki magát, jelentős önkormányzati és magyarországi támogatásokkal. A fesztivál sikertörténete mögött azonban egyre több kérdés merült fel: helyi vállalkozók szerint kifizetetlen számlák maradtak utánuk, bírósági perek indultak, az eseményt szervező Ice Flora Alapítvány ellen pedig adóhatósági eljárás zajlik. Mindeközben új cégek és közvetítő szervezetek jelentek meg a háttérben - a pénz útja pedig egyre kevésbé átlátható."Méghogy otthonra talál a művészet. Nem sül le a képetekről a bőr, nem szégyellitek magatokat, hány zenekarnak, hány panziósnak tartoztok egész Gyergyó-medencében?" - ezzel a mondattal kezdődött az aFacebook-bejegyzés, amely először tette nyilvánossá, hogy az Egyfeszt körül nemcsak sikertörténetek, hanem kifizetetlen számlák is halmozódnak.A posztot Ádám József mentőorvos és panziótulajdonos tette közzé, miután az Egyfeszt hivatalos oldalán megjelent egy újabb, a fesztivált és annak közösségi szerepét hangsúlyozó népszerűsítő bejegyzés.Az Egyfeszt szervezői ugyanis nemcsak az idei, hanem még a tavalyi számlájukat sem fizették ki, összesen 38 ezer lejjel (7500 euróval) tartoznak nekik szállásért és étkeztetésért.A bejegyzésben és az alatta megjelent hozzászólásokban világosan megnevezte a problémát is: miközbena fesztivál mögött jelentős önkormányzati és magyarországi támogatások állnak, a helyi vállalkozók felé fennálló tartozások évek óta rendezetlenek. "Amikor kérdőre vonunk benneteket, hogy mikor lesz a kifizetés, akkor más sincs, csak a hazudozás" - írta. A felelősséget pedig nemcsak a szervezőkre, hanem a városvezetésre és az RMDSZ-re is kiterjesztette.A megszólalás időzítése nem volt véletlen, a Gyergyószentmiklós-Cegléd páros bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa döntőbe, amit Ádám József is örömmel fogadott, de mint a Transtelexnek adott interjúban elmondta: a Magyarországról érkező pénzjutalom kapcsán felmerült benne, hogy ugyanaz a politikai-szervezői kör ünnepel újabb sikereket és rendelkezik új források fölött, amely két éve nem rendezi a helyi vállalkozók felé fennálló tartozásait, és vélhetőleg hozzáállásuk nyár óta semmit sem változott.A panziótulajdonos szerint az első évben még rendben zajlott az együttműködés az Ice Flora Alapítvánnyal. A következő két évben azonban - noha volt szerződés, és a szolgáltatást maradéktalanul teljesítették - a kifizetések elmaradtak. A magyarázatok rendre ugyanazok voltak: "még nem érkeztek meg a pénzek", "késnek a támogatások", "év végéig rendezik", mert szerinte bizonyos - magyar kormányhoz köthető - "magyarországi támogatók" még nem küldték el a támogatást.Egy ponton azonban világossá vált számára, hogy nem egyszerű csúszásról van szó. Egy személyes egyeztetésen a fesztivál főszervezője, Kassay Lajos Péter, tíz perc beszélgetés után azt kérdezte tőle, hogy "a Vöröskereszttől jöttek-e". Ádám szerint ekkor vált egyértelművé: a szervező nem úgy kezelte őt, mint egy szerződés alapján járó pénzét jogosan követelő vállalkozót, hanem úgy, mintha adományért folyamodna, és teljesen a főszervező jóindulatán múlik, hogy ad vagy nem ad nekik pénzt, holott csak azt kérte, ami jár neki.A Facebook-poszt alatt rövid időn belül sorra jelentek meg a reakciók. Több helyi vállalkozó és szolgáltató megerősítette, hogy hasonló tapasztalataik vannak az Egyfeszt elszámolásaival kapcsolatban. Mások óvatosabban fogalmaztak, de nem vitatták a tartozások létezését. Visszatérő motívum volt az is: sokan azért nem szólaltak meg eddig nyilvánosan, mert féltek a következményektől: hogy nem jutnak megrendelésekhez, vagy valamilyen szinten visszaüthet rájuk az, hogy beszélni mernek a tartozásokról, hiszen mindenki tudta, hogy az a kapcsolati és politikai háló, amely a fesztivál mögött áll, mindent a kezében tart a régióban.Ádám József szerint az ő esete nem egyedi. Állítása szerint az Egyfeszt nemcsak néhány vállalkozónak, hanem akár több tucat helyi szereplőnek is tartozhat. "Ha kifizettek volna, soha nem írom meg ezt a posztot" - mondta. "De két év hitegetés után ez már nem fér bele."Ez a bejegyzés lett az a nulladik pillanat, amikor elindult az a folyamat, amely már bírósági ügyekhez, adóhatósági eljárásokhoz és új cégek megjelenéséhez vezetett az Egyfeszt körül.Az Egyfeszt az elmúlt években visszatérően részesült magyarországi és romániai közpénzes támogatásban is. A gyergyószentmiklósi önkormányzat 2025-ben közel 100 ezer eurós plusztámogatást szavazott meg a fesztiválnak, az előző években biztosított évi 50 ezer euró mellé. Ez a pénz az ADI Hargitába került, majd a meghívott előadók zsebébe, mint feltártuk:Rúzsa Magdi például 45 ezer euróért lépett felaz Egyfeszten.Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) gyergyószentmiklósi szervezete már korábban is jelezte: nem ért egyet az Egyfeszt további közpénzes finanszírozásával, különösen annak fényében, hogy a fesztivál körül a korábbi években is több helyi vállalkozó és zenekar felé is kifizetetlen számlák maradtak.Az EMSZ szerint a tanácsüléseken is érzékelhető volt, mennyire kényes téma a tartozások és a fesztivál finanszírozása: állításuk szerint amikor ezekre rákérdeztek, érdemi válasz helyett hallgatás követte a felvetéseiket.Mint júliusban megírtuk, az EMSZ a városvezetés döntését is bírálta, miután a tanács jelentős összeget különített el fesztiválokra, és közleményben álltak ki azért, hogy jobb volna az összeget a városi infrastruktúra fejlesztésére vagy az önkormányzat adósságainak rendezésére használni.Több, a gyergyói vállalkozói körökre rálátó forrásunk is megerősítette: az Egyfeszt az elmúlt években évről évre egyre jobban eladósodott, egyre több cégnek tartozott pénzzel, voltak olyan cégek is, amelyeknek több évig nem fizették ki a szolgáltatásait.Egy forrásunk szerint viszont voltak olyan vállalkozók is, akiket végül kifizettek - jellemzően azután, hogy az újabb megrendezésre kerülő fesztivál előtt "kiverték a díszhisztit", vagyis belengették, hogy ha nem kapják meg pénzük, azon a kiadáson már nem lehet rájuk számítani. Mások azonban hiába próbálták behajtani a pénzüket: Kassay Lajos Péter, az Egyfeszt főszervezője különféle indokokkal hárított, halasztott fűt-fát ígérgetve, vagy egyszerűen nem reagált a megkeresésekre.Forrásunk állítása szerint az sem volt mindegy, ki kinek a köréhez tartozik:azok a cégek, amelyek a gyergyói RMDSZ befolyási köréhez köthetők, végül rendezték számláikat, míg mások - akik nem tartoztak ebbe az RMDSZ-es körbe, amelynek csúcsán a korrupciós vádak miatt felfüggesztett Barti Tihamér állt -, hoppon maradtak, állítja több egymástól független forrás is.A nyilvános megszólalásokat és a forrásaink által megerősített tartozásokat idővel jogi lépések követték. A román bírósági portál, a portal.just.ro adatbázisa alapján az Egyfesztet szervező Ice Flora Alapítvány ellen az elmúlt időszakban több eljárás is indult, jellemzőenkis értékű követelésekjogcímen. Ezek az ügyek visszatérő mintázatra utalnak: szolgáltatások elvégzése után elmaradt kifizetésekre. A nyilvánosan elérhető adatok szerint az alábbi felperesek fordultak bírósághoz az Ice Flora Alapítvánnyal szemben:AMIGO&INTERCOST SRLFLUX VISUALS SRLRIDE MORE EVENTS SRLBatthyány Ignác Technikai Kollégium(Gyergyószentmiklós).Az AMIGO&INTERCOST SRL által indított ügy a székelyudvarhelyi bíróságon 2024 elején került napirendre. Az eljárás végül nem érdemi ítélettel zárult: a bíróság rögzítette, hogy a felperes visszavonta keresetét. Hogy ez peren kívüli megegyezés, részleges kifizetés vagy más megállapodás eredménye volt-e, arról a nyilvános dokumentumok nem tartalmaznak információt.A többi ügy ennél frissebb. A FLUX VISUALS SRL, a RIDE MORE EVENTS SRL, valamint a Batthyány Ignác Technikai Kollégium kereseteit 2025 decemberében iktatták a gyergyószentmiklósi bíróságon. Ezek az eljárások jelenleg is folyamatban, érdemi tárgyalási szakaszban vannak.Utóbbi, oktatási intézményként működő felperes esetében információink szerint szállás és étkeztetés biztosítása volt a vita tárgya. Az iskola igazgatóját többször próbáltuk elérni, hogy a per hátteréről és a követelés jellegéről kérdezzük, de megkereséseinkre nem érkezett válasz.Fontos hangsúlyozni: akis értékű követelésjogintézménye kifejezetten olyan esetekre szolgál, amikor a felek viszonylag alacsony összegű, egyértelmű pénzügyi vitát próbálnak gyorsított eljárásban rendezni. A tény, hogy több, egymástól független szereplő is ezt az utat választotta ugyanazzal a szervezettel szemben, arra utal, hogy a vállalkozók egy része a hosszas egyeztetések és ígéretek után már nem látott más megoldást követelései érvényesítésére.Miközben az Egyfeszt körül sorra indultak a vállalkozói perek, az eseményt szervező Ice Flora Alapítvány pénzügyi helyzete az állam felé is láthatóvá vált. A román adóhatóság (ANAF) hivatalos dokumentumai szerint 2025 őszén eljárás indult az alapítvánnyal szemben.A Brassó megyei regionális adóhatóság 2025. november 14-én közzétettgyűjtőhirdetményében szerepel az alapítvány neve is. A dokumentum szerint az adóhatóság Hargita megyei kirendeltsége 2025. október 15-i dátummal adókiegészítési határozatot bocsátott ki az alapítvány számára, kamatokra és késedelmi pótlékokra vonatkozóan.Ez azt jelenti, hogy az Ice Flora esetében az adóhatóság hivatalosan is megállapított, lejárt állami követelést, és megkezdte annak kezelését.A nyilvánosan elérhető cégadatok alapján az Ice Flora Alapítvány 2024 végén még nem szerepelt adóhátralékosként, 2025 őszére azonban ez a státusz megváltozott. Az adóhatóság eljárása időben egybeesik azokkal az időszakokkal, amikor több helyi vállalkozó is sikertelenül próbálta behajtani a fesztiválhoz köthető kintlévőségeit.Kassay Lajos Pétert, az Egyfeszt főszervezőjét erről is megkérdeztük. Az interjú során azonban sem a vállalkozások, sem az adóhatóság felé felhalmozott összeget nem árulta el, mert szerinte ez nem a nyilvánosságra tartozik.Azt azonban ő maga dobta be, hogy az Ice Flora Alapítvány és az adóhatóság között peres eljárás zajlik, ugyanakkor a részletekről nem kívánt nyilatkozni. Arra a kérdésre, hogy az adóhatóság zárolta-e az alapítvány vagy az ő személyéhez köthető számlákat - mint azt több egymástól független forrásunk is jelezte felénk, nem cáfolta, mert szerinte "ez nem téma", ő pedig bár 1996 óta községi tanácsos Gyergyóalfaluban, egy gyergyószentmiklósi fesztivál esetében nem politikus, így ez sem tartozik a nyilvánosságra.Amikor arra kértük, erősítse meg vagy cáfolja az állítást, miszerint bankszámlákat zároltak volna, Kassay ismét elzárkózott a választól, majd az adóhatósági eljárás kapcsán annyit mondott: "perben vagyunk az ANAF-fal(Román Országos Adóhatóság - szerk. megj.). Amíg a per le nem zárul, nincs miről beszélni."A beszélgetés során többször visszatért arra, hogy a kifizetések elmaradásának okairól nem tartja "elegánsnak" beszélni, és amikor konkrétan rákérdeztünk arra, hogy a magyarországi támogatások esetleges késése összefüggésben áll-e a vállalkozók felé fennálló tartozásokkal, a kérdést nem volt hajlandó megválaszolni.A hivatalos dokumentumokon túl pedig több, a gyergyói vállalkozói körökre rálátó forrásunk is arról számolt be, hogy az adóhatósági eljárás híre hónapok óta kering a helyi üzleti és politikai közegben.A vállalkozói és politikai körökben 1,5 millió lejes adótartozásról beszélnek, de erre vonatkozóan sem bírósági, sem nyilvános adóhatósági határozat nem áll rendelkezésre, amely az összeget pontosan megerősítené.Egy, a helyzetet közelről ismerő forrásunk szerint ugyanakkor több egymástól független csatornából is az az információ jutott el hozzá, hogy Kassay mintegy 2,5 millió lej előteremtésén ügyködik, ami durván félmillió eurót jelent. "Ha az 1,5 milliós ANAF-tartozás valóban létezik, akkor a fennmaradó összeg akár más, még rendezetlen vállalkozói tartozásokkal is összefügghet" - tette hozzá, hangsúlyozva: ez következtetés, nem bizonyított tény.Forrásaink álláspontja abban megegyezett: a bizonytalanságot az okozza, hogy nehéz szétválasztani, mi az, ami tényleges pénzügyi kényszer, és mi az, ami időhúzás vagy magyarázat a kifizetések halogatására. "Nem lehet pontosan tudni, mi az, ami valóban így történt, és mi az, ami inkább diverzió" - fogalmazott egyikük.Egy forrásunk szerint Kassay Lajos Péter több vállalkozónak is arra hivatkozhatott, hogy bankszámlái zárolás alatt állnak, ezért nem tud fizetni.A beszállítók felé fennálló tartozások, az adóhatósági eljárás és a számlák körüli bizonytalanság után egy idő után nemcsak magyarázatok, hanem új szervezeti megoldások is megjelentek az Egyfeszt körül. Ebben az időszakban jelent meg a Creart Booking Solutions SRL, egy 2025 nyarán bejegyzett, Kassay Lajos Péter 100 százalékos tulajdonában álló cég.A nyilvános cégadatok szerint a társaság eddig nem szerepelt sem adóhatósági, sem bírósági eljárásban. A dokumentumok és az általunk megkérdezett vállalkozók beszámolói alapján azonban egyértelművé vált: a Creart konkrét helyzetekben az Ice Flora helyébe lépett.A Magor Csárda esetében például az eredeti megállapodás szerint az Egyfesztet szervező Ice Flora Alapítvánnyal szerződtek volna az idei étkeztetésre. Amikor azonban előleget kértek - amit a korábbi rossz tapasztalatok miatt feltételként szabtak -, Kassay Lajos Péter azt közölte velük, hogy az Ice Flora számláján "nincs egyetlen fillér sem". Ekkor javasolta, hogy a szerződést kössék át a Creart Booking Solutions SRL-re, mert azon van pénz. Az előleget végül valóban a Creart fizette ki, és a munka el is indult.A teljes összeg azonban így sem érkezett meg. A fennmaradó tartozás egy részét később egy harmadik szervezet, az RMDSZ helyi ifjúsági szervezeteként működő Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács rendezte részben, a számla körülbelül fele - közel 6 ezer eurónak megfelelő összeg - azonban a mai napig kifizetetlen maradt.Egy másik, a Magor Csárdától független vállalkozás által aláírt szerződés is hasonlóképpen alakult. A dokumentum szerint az Ice Flora és a Creart Booking Solutions között azonos szolgáltatásokra, azonos időszakra, azonos teljesítési feltételekkel születtek megállapodások, ami arra utal, hogy a Creart bizonyos helyzetekben technikai és pénzügyi áthidaló szerepet töltött be. Az érintett vállalkozó szerint a váltás oka itt is az volt, hogy az Ice Flora számlájáról nem lehetett teljesíteni a kifizetéseket.A Magor Csárda társtulajdonosa szerint a késedelemre hónapokon át különböző magyarázatokat kaptak, mígnem ősszel egy levélben arról értesítették őket: év végéig "nincs értelme kérni" a pénzt, mert nincs realitása a kifizetésnek, mivel a fesztivál bevételei jelentősen csúsznak.Ez a levél több más vállalkozóhoz is eljutott. Kassay Lajos Péter ebben a beszállítók türelmét kérte, és az elmaradt kifizetéseket a támogatások és bevételek csúszásával indokolta. Levelében így fogalmazott:"Meggyőződésünk, hogy a mai, elég ellentmondásos és piaci szempontból igen telített helyzetben csak és kizárólag az együttgondolkodás, majd annak elvei alapján született cselekvés tudja eredményre juttatni az elképzeléseket. (...) Támogatóink helyzete sem volt egyszerű, és többen kerültek olyan helyzetbe, hogy önhibájukon kívül nem mindenki tudta és tudja időben teljesíteni a vállalt, rögzített elképzelések szerinti ütemtervet. Ennek eredményeként a fesztivál tervezett bevételei időben jelentősen csúszni fognak. (...) arra a következtetésre jutottunk, hogy az Egyfesztet szervező gazdasági és civil szervezeti entitások ezen év végéig tudják vállalni, hogy partnereikkel, beszállítóikkal szembeni elmaradásaikat honorálják, a beérkező bevételek és támogatások időzítésének és nagyságrendjének függvényében."Kassay Lajos Péter a Transtelex megkeresésére külön állásfoglalást is kiadott, és kérte, hogy azt szó szerint közöljük. Ebben így fogalmazott:"Az Ice Flora Alapítványnak, amely az Egyfeszt összművészeti fesztivált szervezi, valóban vannak elmaradt tartozásai. Ezekről a tartozásokról levélben is tájékoztattuk a beszállítókat, és azt vállaltuk, hogy az idei év végéig minden elmaradást honorálunk, és ezt meg is fogjuk tenni. Ezen kívül nincs további közlendőm."
|
Adósságokban úszik a magyarországi közpénzekből is finanszírozott székelyföldi Egyfeszt
|
Az erdélyi magyar kulturális sikertörténetként bemutatott gyergyói fesztivál mögött egyre több pénzügyi probléma rajzolódik ki, több helyi vállalkozó is beperelte az RMDSZ-es rendezvényt.
| null | 1
|
https://telex.hu/transtelex/2025/12/19/egyfeszt-adossagok-magyarorszagi-tamogatasok-fesztival
|
2025-12-19 10:23:22
| true
| null | null |
Telex
|
Jelentős összeget költ el a MÁV arra, hogy kommunikálja a 10 vállalását. A vasúttársaság még augusztusban kötött erről szerződést az állami kommunikációt lényegében monopolizáló csoporttal.Előzmények : Lázár János év elején jelentett betízpontos intézkedéscsomagota magyarországi tömegközlekedés helyzetének javítására, olyan intézkedésekkel, mint a vécék felújítása, a klímagarancia, az IC-kocsik beszerzése vagy a menet közbeni takarítás.Korábban írtunk róla , hogy a 10 vállalás hemzseg a csúsztatásoktól. Erre a legjobb példa azúj applikációkörüli nyári botrány volt, amely során Lázár minisztériumaarra is felhasználtaaz új alkalmazás bevezetését, hogy elrejtse az egyre kínosabbá váló késéseket.Számokban: a MÁV ezeknek a vállalásoknak a "piaci bevezetését" tolja most meg. A cég augusztus elsején írt alá szerződést a New Land Media és Lounge Design Kft.-kel a bevezetés komplex kommunikációs ügynökségi feladatainak ellátására.A MÁV szerződéslistája (pdf) szerint a megállapodás értéke 237 millió forint volt, de zárójelben hozzáfűzték, hogy a teljes keretösszeg ennek épp a négyszerese, 948 millió.A vasúttársaságnak nem ez az első idei megállapodása a kommunikációs cégcsoporttal: február végén már aláírtak egy közel 920 milliós keretösszegű komplex kommunikációs keretszerződést 2025-re, szűk két hónappal később pedig 814 millióért szerződtek rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátására.Tágabb kontextus: a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. avállaltan kormánypárti vállalkozó, Balássy Gyula érdekeltségébe tartozik. A cégcsoport közel hét éve uraljatulajdonképpen monopóliumkéntaz állami hirdetési piacot.A rendszer működésének a lényege, hogy az ezzel megbízott hivatal időről időre kiír egy hatalmas, többéves és sok tízmilliárdos tendert, amin kiválaszt néhány ügynökséget, velük köt egy keretmegállapodást, és ezt követően - amíg az előre rögzített keretösszeg el nem fogy - a konkrét megbízásokért már csak ezek a cégek versenyeznek.A nagy tenderen azonban már évek óta csak Balásy cégei futnak be. Legutóbb épp aközelmúltba nyert elegy újabb ilyen közbeszerzést a cégcsoport, ezúttal azonban még akeretösszeget sem ismerjük.
|
Százmilliókból kommunikálja 10 pontos vállalását a MÁV
|
A kampányt az a cégcsoport végzi, amely közel hét éve uralja tulajdonképpen monopóliumként az állami hirdetési piacot.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/2025/09/29/mav-new-land-balasy-gyula-lazar-janos
|
2025-09-29 17:04:52
| true
| null | null |
G7
|
Közel 38 milliárd forintos kikiáltási áronárverésre bocsátjaa nemzeti vagyonkezelő a fővárosi József nádor tér északi részén, a Szende Pál utca és a Dorottya utca sarkán található épületet, amelyet jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium használ.A vevő az épületet nem vehetné azonnal birtokba. Az adásvétellel egy időben egy olyan szerződést kell aláírnia, amely szerint a minisztérium még a választások után is hónapokig ingyen használhatja az ingatlant.Előzmények : a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) az elmúlt hónapokban akorábbinál jóval nagyobb számbandob piacra kifejezetten nagy értékű állami ingatlanokat. Bár az eljárások közül sok eredménytelenül zárul, számos épületet így is sikerült eladni.Már nyáron látni lehetett, hogy ebben a folyamatban újabb szintlépés jöhet. APestBuda című lapaugusztusban írt róla, hogy az MNV katalógusa szerint 15 belváros-lipótvárosi épületétől válna meg a kormány.Ennek keretébendobták piacraszeptember elején a Belügyminisztérium Tiborcz-hotelekkel körbevett épületét is, amely végül kikiáltási áron, 50,7 milliárd forintértel is kelt. (Azt még nem tudni, ki vette meg.)Alulnézet : a most eladásra kínált épület a 20. század elején épült, és eredetileg a Magyar Általános Hitelbank székházaként funkcionált, majdévtizedekiga Pénzügyminisztérium használta.Az ingatlan lokációja egészen kiváló. A kiírásban úgy fogalmaznak, hogy "a József nádor tér a főváros egyik legelegánsabb, parkosított köztere, klasszicista és historizáló paloták által övezve", de arra is felhívják a figyelmet, hogy "az épület elhelyezkedése kimagasló tömegközlekedési elérhetőséget biztosít".A teret a közelmúltban újították megsokmilliárdos beruházással. A rekonstrukció során egy 525 férőhelyes mélygarázst is kialakítottak.Az épület nemcsak önálló műemléki védettséget élvez, hanem több védelmi szint alatt is áll. Részét képezi az UNESCO világörökségi látképnek, helyezkedése révén régészeti érintettségű területen fekszik, valamint a Budapest műemléki jelentőségű terület része.Számokban : az épület - ha az apró tetőszintet nem számítjuk - tízszintes, de ebben benne van a mélypince és a pince is. Az alapterülete meghaladja a 27 ezer négyzetmétert.A kikiáltási ár 37,61 milliárd forint, de az október végén induló és mindössze három napig tartó licitáláson csak az vehet részt, aki előzetesen ennek tizedét már elutalja az MNV-nek biztosítékként.Mi várható? Nem lenne meglepő, ha a Belügyminisztérium hónap elején meghirdetett épületéhez hasonlóan ez az ingatlan is hamar elkelne. Arról az épületről akkor azt írtuk, hogy Tiborcz Istvánnak és a hozzá köthető üzleti köröknek öt szállodája is van a nagyjából 500 méteres körzetében. Szinte ugyanez pedig a most meghirdetett ingatlanra is igaz.A két aukció között ugyanakkor fontos különbség, hogy míg legutóbb az MNV a kiírásban a széles hasznosítási kört emelte ki, most azt írta: az árverezők "az ingatlan műemlék jogi jellege ... miatti építési és használati korlátozásokkal kapcsolatos információkat maguk is kötelesek beszerezni".A vevő a vételár kifizetése után sem vehetné azonnal birtokba az ingatlant: vállalnia kell, hogy az adásvételi szerződéssel egyidejűleg haszonkölcsön-szerződést köt az MNV-vel. Ez utóbbi megállapodás azt biztosítaná, hogy az NGM ingyenesen, változatlan feltételek mellett használhassa tovább az ingatlant legkésőbb 2026. szeptember 1-ig.Magyarul az épületet úgy adnák el még a jövő évi választások előtt, hogy azt csak jóval a választások után vehetné birtokba a vevője. Ez - már a kiírásból is látható módon - eléggé megbonyolítja a tranzakciót, az MNV valamiért mégis fontosnak tartotta, hogy az ingatlant így is meghirdesse.
|
Még a választások előtt eladnák Nagy Márton alól a minisztériuma épületét
|
Az NGM épületet úgy adnák el, hogy csak jóval a választások után veheti birtokba a vevő. Ez bonyolítja a tranzakciót, az állam valamiért mégis fontosnak tartotta, hogy az ingatlant így is meghirdesse.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/2025/09/29/ngm-epulet-arveres-jozsef-nador-ter
|
2025-09-29 10:48:52
| true
| null | null |
G7
|
Mészáros Lőrinc az építőiparban: egyet a munkásnak, ötöt a gazdának
|
Az egykori felcsúti gázszerelő építőipari cégeiben az alkalmazottak ötször-hatszor annyi pénzt termelnek a tulajdonosnak, mint amennyibe ők kerülnek a vállalatnak.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/kozelet/2025/09/25/meszaros-lorinc-epitoipar-osztalek-ber
|
2025-09-25 13:38:00
| true
| null | null |
G7
|
|
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és a kormány más tagjai márhetek ótabeszélnek az ipar- és munkaerő-védelmi akciótervről, amellyel a vámháború magyar gazdaságra nézve kedvezőtlen hatásait akarják mérsékelni. Ennek részletei mégalakulnak, de az biztosnak látszik, hogy lesz például adócsökkentési része, és ebbe csomagolják bele a Demján Sándor Program (DSP) egyes elemeit is, amelyek korábban az (elmaradt) idei repülőrajthozkapcsolódtak.Aki régóta követi a kormány gazdasági kommunikációját, annak valamennyire ismerős lehet az elnevezés. 2022 novemberében a kormány gyármentő néven indított egy némileg hasonlóprogramot, annak érdekében, hogy az elszabadult energiaárak miatt nehéz helyzetbe került iparvállalatok energetikai korszerűsítési beruházásokat hajtsanak végre.A támogatási intenzitás Budapesten maximum 30, vidéken 45 százalék volt, ami nem is olyan gáláns, ha az iparvédelmi akcióterv keretében ismét megnyitni tervezett DSP 1+1 alprogram 50 százalékához hasonlítjuk. A gyármentő egyébként is egy viszonylag egyszerű program volt, a beruházási támogatásokon kívül más elemet nem tartalmazott, míg most sok mindenrőlszó vana fentiek mellett kedvezményes hitelektől kezdve az állami tőkebefektetésen át a fogyasztóvédelmi szabályok átalakításáig.Mivel részben most is hasonló pénzosztásra készül a kormány, érdemes megnézni, kik kaptak támogatást a Gyármentő programban. Ennek kiderítése nem volt egyszerű (erről a cikk végén még írunk, az is tanulságos), több hónapon át kellett kutatnunk, hogy végül meg tudjuk mutatni, kik és mire nyertek állami támogatást.Itt látható a 135 nyertes cég nevét tartalmazó táblázat, az állami támogatás összege alapján sorba rendezve, a hossza miatt lapozható formában:A programban energiahatékonyság javítására vagy megújuló energia termelésére és tárolására lehetett forráshoz jutni. Leginkább a napelemes pályázatok voltak népszerűek, 94 milliárd forintot kaptak arra vállalatok, hogy saját energiaforrást építsenek ki.A név alapján az sem meglepő, hogy főleg iparvállalatokat találunk a nyertesek között, de azért nem kizárólag, kapott forrást például az MVM Ovit Országos Villamostávvezeték Zrt. is.Az ágazatok közül elég sok céggel szerepelt az élelmiszeripar, a fém- és járműipar, a nyomdaipar, továbbá a gyógyszer- és az építőanyag-gyártók. Tulajdonosi szerkezet szerint pedig mindenféle cég megtalálható a magyar családi vállalkozásoktól a hazai nagyvállalatokon át a multikig. Ezek arányát azonban érdemes közelebbről is megvizsgálni.A nyertes vállalatok tulajdonosi szempontú elemzéséhez öt kategóriát állítottunk fel. Az egyikbe a multik tartoznak, amelyek tehát külföldi tulajdonú nagyvállalatok. A másikba az állami vállalatok, ezt sem kell különösebben magyarázni. A hazai magántulajdonú cégeket három csoportba soroltuk be:NER 1: ebbe a csoportba azok a cégek tartoznak, amelyek olyan, a kormányzattal igazoltan jó kapcsolatot ápoló vállalkozók tulajdonában állnak, mint Mészáros Lőrinc*KALL Ingredients; Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó; Hard-Concrete; Wamsler SE; Alföldi-Hús; Fenstherm Future; Zala Elektrovagy Balázs Attila*Viastein, Bayer Construct. Közös bennük az is, hogy 2010 előtt vállalkozói tevékenységük a mostanihoz képest erősen limitált volt. (A csillagokra kattintva láthatók az olyan, általuk birtokolt/erősen hozzájuk köthető cégek, amelyek forráshoz jutottak a Gyármentő programban.)NER 2: az ebbe a kategóriába sorolt cégek tulajdonosainak nincs ugyan egyértelműen erős kötődésük a kormányzó politikai elit szereplőihez, ám a cégek láthatóan betagozódtak a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Olyan vállalatokat soroltunk ide, amelyek rendszeresen indulnak közös közbeszerzéseken NER 1-es cégekkel, vagy például támogatják a hatalom valamelyik kirakat-focicsapatát.Magyar: ebbe a csoportba azok a hazai tulajdonú cégek tartoznak, amelyek egyik NER-kategóriába sem kerültek be.A besorolás elvégzése után az látszik, hogy a gyármentő program közel 150 milliárd forintos támogatásainak 12 százaléka erősen NER-es cégeknél landolt, további 13 százalék került a NER-hez lazábban kötődő vállalatokhoz.Ezt úgy sikerült összehozni, hogy a NER-cégek összegszerűen csak a beruházások 10 százalékát valósították meg, a lazábban NER-es vállalkozások pedig további 12 százalékot.Multiknak a támogatások 21 százaléka jutott, és 49 százalékot kaptak magyar tulajdonú vállalatok.A támogatások 6 százalékát az állam saját magának adta: ekkora részt kaptak az olyan, többségében állami tulajdonú cégek, mint a Rába, a már említett MVM Ovit, az Alföldi Nyomda vagy a Herendi Porcelánmanufaktúra. Igaz, a Rába hamarosan a NER-hez (4iG) kerülhet, de minden vállalatnál a Gyármentő program idején érvényes tulajdonosi szerkezetet vizsgáltuk.Azt, hogy mennyire fontos a politikai hátszél, az alábbi ábra mutatja, amelyen a tulajdonosi háttér szerint mutatjuk be, kik mekkora arányban és mekkora összegű támogatásban részesültek:Az állami cégeknél 44 százalékos volt a támogatási arány, deegy százalékponttal még ezt is felülmúlták a szorosan NER-es cégek, ami nem kis szó, hiszen a 45 százalék a támogatási intenzitás maximuma volt, nekik ezt sikerült is elérniük.A lazábban NER-közeli cégeknek meg kellett elégedniük 39 százalékkal, míg a hatalomhoz nem kötődő magyar tulajdonú vállalkozások beruházásainál a költségek átlagosan 38 százalékát fizette az állam.Ezekkel a támogatásokkal kapcsolatban vannak olyan kérdések is, amelyek túlmutatnak a kormányközeliségen, és a most formálódó programokra is érvényesek.Amikor 2022 novemberében meghirdették a Gyármentő programot, még épp csak túl voltunk a földgázárak csúcsán, az egy évvel korábbihoz (vagy épp a mostanihoz) képest még mindig borzasztóan drága volt a gáz és az áram. Adta magát, hogy valahogy segíteni kellene az olyan vállalatokat, amelyek nagy energiaigényük miatt kiszolgáltatottá váltak, esetleg a fennmaradásuk is megkérdőjeleződött. Ráadásul, ha részben megújuló energiára váltanak, azzal az ország importkitettsége is csökken, ami ekkoriban szintén fontos szempont volt.De ez a potenciális kör természetesen jóval szélesebb volt, mint az a 135 vállalat, amely segítséget kapott. Ilyenkor mindig felmerül, hogy miért pont ezek a cégek nyertek - főleg, hogy nem voltzökkenőmentesajelentkezés-, és ebből a szempontból is tanulságos a NER-es kötődésűek nagy részaránya.De van egy általánosabb probléma is az ilyen támogatásokkal, amelyek hosszú időn keresztül elsősorban uniós pénzt osztottak szét, de az utóbbi években egyre nőtt a tisztán magyar költségvetésből finanszírozottak aránya. (A Gyármentő is az utóbbiak közé tartozott.)Általánosabban több negatív hatása is lehet az ingyenpénzek felhasználásának. Az egyik az úgynevezett holtteher-hatás, ami azt jelenti, hogy a beruházások egy része támogatás nélkül is megvalósulna, az uniós vagy magyar állami pénz csak felváltja a banki finanszírozást vagy a vállalkozó saját tőkéjét.Ez biztosan felmerül a multiknál, nehéz elképzelni például, hogy a Samsung SDI, a Nestlé vagy a Siemens ne tudta volna előteremteni a napelem-telepítéshez szükséges tőkét. De ugyanez a listán hét céggel szereplő Mészáros-vállalatbirodalommal kapcsolatban is felvethető. Amikor a Figyelő 2013-ban az uniós támogatások említett okokból fakadó feleslegességéről írt, még úgy fogalmazott, hogy "így a tőkéből esetleg nem beruházás lesz, hanem osztalék és vitorlás a Balatonon". Az a cikk azonban a kkv-k támogatásáról szólt, és azóta tudjuk, hogy nagyvállalatok esetében lehet belőle luxusjacht is a Földközi-tengeren.Ebből a szempontból határesetnek számíthatnak az olyan feltörekvő, a nemzetközi piacon terjeszkedő, sikeres magyar vállalkozások, mint a Vajda Papír, a jakuzzijairól ismert Wellis, a táplálékkiegészítőkkel sikereket elérő Biotech USA vagy az energiaital-gyártó Hell Energy. Azt csak a menedzsment tudná megmondani, hogy a gyármentő milliárdok mennyire voltak fontosak a későbbi eredményekben, és ezek nélkül is meg tudták volna-e valósítani ezeket a beruházásokat.Gazdaságfilozófiai kérdés is, hogy az államnak kell-e támogatnia vállalatokat, és ha igen, akkor pontosan miként. Ám ha már támogatja, akkor érdemesebb lehet semleges módon, adócsökkentéssel vagy mindenki számára elérhető kedvező kamatozású hitelekkel tenni ezt, semmint az ígéretes/győztes cégek kiválasztásával. Ebből a szempontból kedvező, hogy a formálódó iparvédelmi akcióterv az előbbi csoportba tartozó elemeket is tartalmaz majd.A fentiek alapján érthető, hogy a kormányzat miért nem igyekezett átlátható formában közzétenni a Gyármentő program nyerteseit.A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség 2023 decemberében kérdésünkre azt válaszolta, hogy 378 vállalat jelezte igényét a támogatásra*Ez egyébként egy júliusi sajtóközlemény adata volt, amely decemberre el is avulhatott.. A HIPA szerint összesen 419,3 milliárd forint értékben várható támogatás, amelynek segítségével 1020 milliárd forintnyi energetikai beruházást kívánnak megvalósítani. Válaszuk szerint 2024 első negyedévében felkerül a kormany.hu-ra a támogatottak listája.Mivel erre nem került sor egyértelmű formában, később többkörös levelezést folytattunk a HIPA-val és az azt irányító Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM), olyan hibákkal fűszerezve, mint hogy egy táblázatban ezer és millió forintban vegyesen szerepelt a támogatottak köre, ezt néhány hét alatt javították. Végül úgy jutottunk el a fent bemutatott 135 vállalathoz, 150 milliárdos támogatáshoz és 396 milliárd forintnyi megvalósult projekthez, hogy egy bővebblistábólleválogattuk a Gyármentő program feltételének megfelelő, leginkább energetikai projekteket. A közzétett listából azonban nem tűnne fel senkinek, hogy tulajdonképpen a Gyármentő program nyerteseit találja ebben.Ezt az állami portálokról képtelenség hosszadalmas utánjárás és levelezés nélkül kideríteni, pedig elvileg pofonegyszerű kérdés, hogy mely vállalat és mekkora összegben nyert ebben a programban. Nem mellékesen pedig törvényi kötelesség ezt közzétenni.A program nevét homályban hagyó, követhetetlen közzététel az átláthatósági szabályok megcsúfolása, és egyre gyakrabban él vele a kormányzat. A kaotikus, rosszul strukturált, illetve hibás adatokkal feltöltött adatbázisok, adatközlések alapján készült cikkek kapcsán aztán kormányzati szereplőkpanaszkodnak, hogy nem pontos az elemzés.Így viszont könnyebb nagyvonalúan kommunikálni a sikerekről. A Gyármentő programról Joó István, a HIPA vezérigazgatója egyebek mellett aztmondtatavaly januárban, hogy "a kedvezményezett vállalatok mintegy 65 ezer munkahelyet óvnak meg". A 65 ezer azonban a programban részt vevő vállalatok teljes munkaerő-állománya, és nyilvánvaló, hogy ezek közül nem szűnt volna meg mind, ha nincs a program.Igaz, ebből a nyilatkozatból legalább tudjuk, hogy tényleg 150 milliárdos volt a program, és a "közel 140" kedvezményezett cég beruházásai nyomán "megközelítőleg 390 milliárd forintnyi" fejlesztés jön létre. Ami persze nem meglepő a fenti elemzésünk alapján, de egy hónappal korábban még 420 milliárdos várható támogatásról írt nekünk a HIPA.
|
Úgy mentett gyárakat az állam, hogy közben csúcsra járatta a NER támogatását
|
Az éppen formálódó iparvédelmi akcióterv szempontjából is érdekes a közelmúltbeli Gyármentő program, amelynek keretében 150 milliárd forintot osztott szét a cégek között az állam.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/2025/10/02/gyarmento-program-ner-meszaros-tamogatas-iparvedelem-beruhazas
|
2025-10-02 04:51:08
| true
| null | null |
G7
|
A Fővárosi Törvényszék azonnali hatállyal megtiltotta a Borsingyenes különszámának terjesztését, amelyben a Tisza Pártállítólagos adóterveiről írnak- számolt be erről Magyar Péter, a párt elnöke aFacebook-oldalán.A törvényszék december 19-i végzésében az szerepel, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel megtiltja az alperesnek, vagyis a Mediaworks Hungary Zrt.,-nek hogy online vagy nyomtatott formában terjessze a Bors című napilap "BORS TISZA-csomag című 2025. évi 1. különszámát és az abban foglalt tartalmat"."A végzés fellebbezésre tekintet nélkül, előzetesen végrehajtható. A teljesítési határidő a jelen végzés közlését követő napon kezdődik."- áll a dokumentumban.Az indoklás szerint a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésének a feltételei fennállnak. Kiemelik, hogy a Bors a kiadvány közzétételét megelőzően nem kereste meg a Tisza Pártot a témávalkapcsolatosan, annak ellenére sem, hogy a 16 oldalas kiadvány kizárólag a Tisza Párt állítólagos adópolitikai terveivel foglalkozik. Emellett a Bors a Tisza álláspontját sem jelenítette meg a kiadványban.Azt is kiemelték, hogy a felperes Tisza Párt több nyilvános platformon egyértelműen kifejezte, hogy a 600 oldalas »gazdasági konvergencia program« és a kétoldalas szja-tervezetről szóló dokumentum, amelyeket az Index mutatott be, nem az ő programjuk, és ahhoz semmi közük sincsen. "A bíróság álláspontja szerint a felperes alappal hivatkozott arra, hogy amennyiben az alperes terméke nyilvánvalóan valótlan és nyilvánvalóan jóhírnevét sértő, azaz olyan közléseket tartalmaz, amelynek a publikálását a média szabadsága nem teszi lehetővé, és ez mégis széles körben ismertté válik, úgy az a felperest fenyegető kárnak minősül" - áll a végzésben, amely szerint az alperesnek tisztában kellett lennie azzal, hogy a közlései valótlan tartalmúak."Természetesen nem az a feladata a bíróságnak, hogy a sajtóban közzétett vagy közzétenni szándékozott tartalmat abból a szempontból értékelje, hogy annak milyen politikai hatása lehet, és ezt nem is teszi a jelen bíróság sem, de a nyilvánvalóan jogsértő tartalom közzétételét feladata észlelni és a jog által lehetővé tett következményeket alkalmazni' - írták.Magyar Péter szerint hazai bíróság "a hazug politikai propaganda kapcsán korábban még sosem hozott ilyen döntést". Hozzátette: a bíróság határozata alapján a kiadó Mediaworksnek azonnal fel kell függesztenie a Bors különszámának postai kézbesítését.
|
A bíróság megtiltotta a Bors ingyenes számának terjesztését, amiben a Tisza Párt állítólagos adóterveiről írnak
|
A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/19/fovarosi-torvenyszek-azonnali-hatallyal-megtiltotta-a-bors-ingyenes-kulonszamanak-terjeszteset-tisza-part-ado
|
2025-12-19 13:11:38
| true
| null | null |
Telex
|
"A bíróság határozata nem vélemény, nem sugallat, nem kampányeszköz. A bíróság határozatai jogszabályokon alapulnak, jogszabályban meghatározott módon megtámadhatóak, az arra jogosultak szabályozott formában kérhetik a számukra sérelmes döntések felülvizsgálatát" -írja Facebook-oldalána Magyar Bírói Egyesület. Mindezt azok után, hogy a Borsot kiadótMediaworks a Fővárosi Törvényszék tiltó rendelkezése ellenéreis tovább terjeszti a lapTisza Párt állítólagos megszorításainak szentelt különszámát.A Magyar Bírói Egyesület az ügyre reagálva azt írja, a bíróságok döntései mindenkire kötelezőek, ennek megkérdőjelezése nem csak az igazságszolgáltatás tekintélyét sérti, "hanem közös érdekeinket és a közélet tisztaságát is mérgezi.""Amennyiben bárki úgy véli, hogy egy jogszabályok alapján, az ügy törvényes bírája által meghozott döntés rá nem vonatkozik, azzal az ország jogrendjét kérdőjelezi meg. Ha a bíróság döntéseinek kötelező ereje attól függne, hogy az érintettek elfogadják-e azokat, az a közös szabályaink érvényét vonná kétségbe, és kiüresítené az Alaptörvény alapelveit"- írja a Magyar Bírói Egyesület.A tizenhat oldalas,ebben a cikkünkbenrészletesen bemutatott kiadványt teljes egészében az Index általnovember végén bemutatott, kétes eredetű dokumentumban szereplő, megszorításokkal kapcsolatos elképzelésekből rakták össze, több jel szerintmesterséges intelligenciával. Magyar Péter mégdecember 17-én fordult a Fővárosi Törvényszékhez, azt kérte a bíróságtól, hogy tiltsa el a Borsot attól, "hogy az adófizetők pénzén totális hazugságokat terjesszenek 4 millió példányban az országban." Magyar akkor azt írta: több bíróság is kimondta már, hogy a kormánypropaganda totális hazugságokat terjeszt a Tiszáról.A Fővárosi Törvényszék december 19-ivégzésébendecember 20-i hatállyal eltiltotta a Borsot a kiadvány terjesztésétől. Tették ezt arra hivatkozva, hogy a Bors a kiadvány közzététele előtt nem kereste meg a Tisza Pártot, és abban nem mutatták be a Tisza Párt álláspontját. A Borsot kiadó Mediaworks szerint a kiadvány terjesztőjenem kapott hivatalos értesítésta tiltásról, így a terjesztést nem állítják le.A különszámot egyébként aszombati, szegedi DPK-gyűlésen is osztogattákOrbán Balázs is pózolt vele, Szabó Zsófi műsorvezető pedig kezében a kiadvánnyal a nézők között ülve azt mondta: itt van a kezében a Bors különszáma, amit "állítólag" betiltottak. Mindeközbenaz RTL Híradó beszámolója szerintegyre több újságkihordó tagadja meg a lap kézbesítését, egy bács-kiskun megyei nő például úgy nyilatkozott, inkább gyújtósnak használná a lapot.
|
Magyar Bírói Egyesület a Bors-ügyről: Ha valaki szerint a bíró döntése rá nem vonatkozik, az ország jogrendjét kérdőjelezi meg
|
„A bíróság határozata nem vélemény, nem sugallat, nem kampányeszköz” – olvasható a Magyar Bírói Egyesület bejegyzésében.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/21/magyar-biroi-egyesulet-bors-terjesztes-tisza-part-megszoritasok-kulonszam
|
2025-12-21 08:12:18
| true
| null | null |
Telex
|
A 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelentetettközleményébentájékoztatta a tőkepiaci szereplőket, hogy az igazgatósága elhatározta a 4iG NKP Kötvény 2031/II. Kötvény feltételeinek módosítását a befektetők 100 százalékos jóváhagyása mellett. Ez a kötvény 2025.12.17-ig évi 6 százalékos fix kamatozású volt, amelyet követően a lejárati napig (2031.12.17.) évi 6.75 százalékosra változik.A kötvény teljes névértékét a kibocsátó csak a lejárati napon törleszti (vagyis a 2026 és 2030 közötti időszakban résztörlesztésre nem kerül sor).A Magyar Nemzeti Bank (MNB) NKP-programjában aktív hitelminősítő, a német Scope Ratings előzetesen támogatta a kötvény feltételeinek módosítását változatlan minősítés mellett, kiemelve a 4iG likviditásának további javulását.A Telex rendszeresen nyomon követte a kormányzat által sokféle módon támogatott 4iG mindenféle állammal kapcsolatos ügyleteit, például csak az idén a tőzsdén jegyzett cég egyvédelmi portfóliótvett az államtól, míg egy másiktranzakcióbanaz állam vett a 4iG-tól műsorszórót.A 4iG több szakmai területen (informatika, távközlés, védelmi ipar, űrkutatás) rendkívül sokat tranzaktál, itthon is, külföldön is, és egy ilyen folyamatban mindig kulcskérdés, hogy ez a sok mozgás finanszírozható marad-e. A tőkeszerkezeten még biztosan lehet majd módosítani, a csoportban több távközlési kereskedelmi és több infrastrukturális cég is található. A sok-sok széttördelt infrastrukturális céget értelmesen össze lehet olvasztani, és ebbe be lehetne vonni egy külső szakmai vagy pénzügyi befektetőt.Mindenesetre aPortfolioemlékeztet rá, hogy nem kis kötvényről van szó, 2021-ben összesen 370 milliárd forint névértékű kötvényt bocsátott ki a 4iG.A piac nem fogadta rosszul a bejelentést, a tőzsdei árfolyam december 22-én - cikkünk írása idején - pluszban volt.A bejelentés pozitívuma, hogy a következő évek cash-flow-ja "könnyebb lesz", hallottuk, ugyanakkor az nehezebben értelmezhető, hogy 2031-ben hogyan lenne hirtelen olyan rengeteg sok készpénze a cégnek (közel egymilliárd euró), hogy mindent egyszerre fizessen vissza. Az idei évben a gazdasági közvélemény több izgalmas hitelmódosítási, illetve refinanszírozási történetet is figyelhetett.ANitrogénműveknekés a lengyelGTC-nekis sikerült végül valamilyen megoldást találni, de ezekben az esetekben küzdelmesebb volt a hitelezőkkel megállapodni. A 4iG a tárgyalásokat nem részletezi a közleményében, a piacon nem is volt korábban hír arról, hogy ez napirenden van, de a kötvényesek 100 százalékának jóváhagyása azt jelzi, hogy az érintett közösségi és magánfinanszírozók elfogadták a 4iG által letett finanszírozási pályát.
|
A 4iG bejelentette: 2031-ben, egy összegben szeretné visszafizetni az NKP-kötvényét
|
A kötvénybefektetők 100 százaléka elfogadta, hogy türelmes lesz, ha egy kicsit nagyobb kamatot kap.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/22/a-4ig-hitel-refinanszirozas-nkp-kotveny-adossag
|
2025-12-22 15:24:03
| true
| null | null |
Telex
|
Könnyített térségek kijelölésétjavasoljaaz Energiaügyi Minisztérium (EM) a szélerőművek létesítésének szempontjából tizenhét járásban, zömmel az északnyugati országrészben. A gyorsabb engedélyeztetés és a kedvezőbb feltételek biztosítása is mutatja, hogy mintegy másfél évtized után meggondolta magát a kormány a szélenergia elutasításával kapcsolatban.Előzmények: 2016-ban a kormány lényegébenellehetetlenítettea szélturbinák telepítését, igaz, ekkor már vagy tíz éve nemengedélyeztekúj projekteket a hatóságok, amiben szerepet játszhatott az ezt övezőprocedúrákátláthatatlansága is. Közben azonban sokat javult a szélerőművek megtérülése, Magyarország nagy részén már jó kihasználtság mellett üzemelhetnek.Az uniós támogatások kifizetésének egyikfeltételéülszabta az Európai Bizottság a szélerőmű-beruházások akadályainak felszámolását 2022-ben. A kormány a 330 megawattnyi szeles kapacitás legalább 1000 megawattig való növelésén túlvállaltaolyan területek kijelölését, ahol könnyíti a szélturbinák telepítését - erre kerülhet most sor az EM javaslata alapján.Számokban: a kormánynak nemtetszőszélerőművek szerepe a magyar energiatermelésben jócskán elmarad az Európában jellemző szinttől a beruházásokat évekig ellehetetlenítő szabályok miatt: a hazai villamosenergia-igény mindössze egy százalékát fedezte tavaly a szélerőművek által megtermelt áram, míg az uniósátlage tekintetben 19 százalék volt 2024-ben.Alulnézet: több befektető érdeklődik, amelyek közülkiemelkedika Green Energy Investhor Zrt. 499 megawatt kapacitás fejlesztésére vonatkozó jelentkezésével. A Central European Opportunity Magántőkealap tulajdonában álló cég - ami a Tiborcz IstvánhozkapcsolhatóEquilor Alapkezelőhöz tartozik - viheti el a kiosztható lehetőségek 72 százalékát.Megjelent egy olyan cég is az engedélyeztetni szándékozók körében (az Alternatív Energia Holding Kft.), amelynek vezetői és tulajdonosai között felbukkant Sájer Gábor, aki Tiborcz Elios-csoportjában is már vezető volt,vette észrea Telex a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal által rövid időre az internetre feltöltött dokumentumokban.Mi várható? Az új szélerőművek 2029-től állhatnak üzembe, és ha az EM könnyített szabályozású térségek kijelölését célzó tervezete átmegy, akkor a 17 járásban az országos 130 méteres felső korlátnál magasabb, akár 199 méter lehet a tornyok mérete, és más országrészektől eltérően nem szükséges mezőgazdasági művelésre hasonlóképpen alkalmas csereterületet biztosítani.
|
Hamarosan kiderül, lesznek-e 199 méter magas szélerőművei a Tiborcz-érdekkörnek
|
Tiltás után könnyítésekkel támogatná a kormány a szélerőmű-beruházásokat, amelyek iránt Tiborcz Istvánhoz köthető szereplők is érdeklődnek.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/2025/10/05/konnyitesek-szeleromu-beruhazasok-javaslat-energiaugyi-miniszterium-tiborcz
|
2025-10-05 16:55:39
| true
| null | null |
G7
|
A közbeszerzési eljárásokat már másfél évtizede a Fidesz-közeli vállalatok dominálják. Különösen így van ez a gyorsforgalmi utak építésénél, az idén átadott és jelenleg épülő összes magyarországi autópályát a Duna-csoport, a korábban Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László vállalatbirodalma építi, amelynek legfontosabb tagja a Duna Aszfalt Zrt.Összesen 609 milliárd forintnyi megbízásról van szó. Miután ezek az állam pénzéből készülő gyorsforgalmi utak megépülnek, a 20 kilométeres M6-os szakasz kivételével mind átadják őket a Szíjj László és Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő koncessziós sztrádaüzemeltetőnek (MKIF), amely ezután még a pályák fenntartását is kiszámlázza az adófizetőknek.Már megszokhattuk, hogy nagyobb léptékű állami építési megbízáshoz fővállalkozóként nemigen juthat nem a NER-hez kapcsolódó vállalkozás. Még látványosabb azonban ez a jelenség, ha megnézzük, hogy kik kaptak engedélyt az út- és vasútépítések alapanyagát biztosító homok, agyagos törmelék és kőzetliszt bányászatára.Ezt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) bányászati adatbázisa alapján lehet követni. Ittszámon tartják, hogy melyek azok a célkitermelési helyek, amelyeketa sztrádatörvényértelmében használnak a kivitelezők.Az adatbázis alapján látványos, hogy 2012-2014 között hogyan pörgött fel a NER-es építőipari cégek teljesítménye, ekkoriban még a Közgépnek köszönhetően. A G-nap után volt egy kis kihagyás, hogy a Mészáros Lőrinc és Szíjj László körül csoportosuló NER-kivitelezőket felvirágoztassák.A bányászati adatbázisban az engedély időpontja későbbi, mint a közbeszerzési eljárások kihirdetése, hiszen a munkák kezdetéhez kapcsolódik a töltések alapozásához szükséges bányászati anyagok kitermelése. Mivel egy autópálya építése több évig is eltart, ezek az engedélyek jellemzően két-három évre szólnak.Az alábbi ábrán ezért azt is megmutatjuk, hogy milyen arányokat kapunk, ha az engedélyezési időszak alatt egyenletesen elosztjuk a kitermelésre engedélyezett mennyiséget. Az alábbi ábrán a NER-cégek mellett a piaci magyar és a külföldi cégeket is feltüntettük.Jól látszik, hogy a 2010 előtt domináns külföldi szereplőknek még pár éve is jelentős kitermelési tevékenységük volt, 2021 után azonban ez szinte teljesen eltűnt. (Az előttünk álló évek értékei természetesen még változhatnak, ha új engedélyeket ad ki a hatóság.)Érdemes megjegyezni, hogy ugyan egyeduralkodók lettek mára a kormányközeli cégek a nagyobb mélyépítési projekteknél a célkitermelőhelyek adatai alapján, de emiatt nem nőtt feltétlenül a teljesítményük. Előbb a költségvetési nehézségek, majd a leálló uniós támogatások miatt a korábbi évek szintjének felére csökkent ugyanis az építési dinamika.A NER tarolása a célkitermelőhelyeken is csak arra volt elég, hogy mérsékelje az uniós pénzek hiányában látványosan csökkenő állami beszerzések hatásait. A kormányközeli cégek úgy növelték részesedésüket a mélyépítési piacon, hogy a csökkenő közbeszerzések csak őket találták meg, a hazai piaci cégek és a külföldi vállalatok nem jutottak munkához, vagy legfeljebb alvállalkozóként.Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a konzorciumok vezetője, a fővállalkozó kér engedélyt, de nem ők maguk végzik a kitermelést, hanem alvállalkozóik. Emiatt a bányanyitási engedélyek és az itt kitermelt alapanyag leginkább arra világíthat rá, hogy mely fővállalkozókon folytak keresztül az állami megrendelések, a piacináljóval magasabbprofittal.Az alábbi grafikonon jól lekövethető, hogy az egyes időszakokban éppen mely vállalatok voltak meghatározók a gyorsforgalmi utak építésénél. A francia Colas és a német/osztrák Bilfinger Berger, Porr és Swietelsky szerepe akkor volt a legnagyobb, amikor az M6-os koncessziós (ppp) formában megvalósított szakaszai épültek.A Strabag - ebből a szempontból - legerősebb időszaka pedig az M30-as autópálya Miskolc-Tornyosnémeti szakasza megépítésének idejére esett. A Duna Aszfalt először az M43-as autópálya Makótól a határig tartó szakaszának építésével tűnt fel a színen, hogy mostanra egyeduralkodóvá váljon. Ráadásul a Szíjj-Mészáros páros autópályás koncessziós cégének (MKIF) építkezései - mint az M1-es bővítése - még nem is látszanak az adatbázisban.A 2010 óta tartó időszakban az engedélyezett kitermelést*az engedélyezési időben időarányosanfigyelembe véve az látható, hogya Duna Aszfalt a magyar útépítés királya, a teljes kitermelhető, útépítéshez használt bányászható mennyiség harmada kötődik hozzájuk.Ebben az időszakban a második és harmadik helyen a francia hátterű Colas és az Európa egyik legnagyobb építőipari cégének számító Strabag található. Hárman a jelentős útépítések harmadát kezelhették a bányászati adatok alapján.Az utóbbi 15 évben összességében még a multik enyhe fölénye látható, ha azonban fennmaradnak az utóbbi évek folyamatai, akkor ez már nem lesz sokáig így.
|
Elfoglalta a NER a bányákat, övék az összes útépítési kitermelés
|
Ahogy a szűkülő piacon egyeduralkodóvá vált a Duna Aszfalt, a gyorsforgalmi utak fejlesztését szolgáló bányák is hozzá kerültek, ami nagy fordulat az utóbbi évtizedek multidominanciája után.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/2025/10/09/gyorsforgalmi-utak-ner-cegek-banyak-celkitermeles-dunaaszfalt-colas-strabag
|
2025-10-09 04:50:05
| true
| null | null |
G7
|
Személyes sikerekéntkommunikáltaLázár János építési és közlekedési miniszter, hogy a MÁV Személyszállítási Zrt. október 10-én megjelentetett közbeszerzésieljárásaszerint 93 használt svájci motorvonatot szerezne be az állami vasúttársaság. Önmagában már az is érdekes, hogy ennek ennyire kellene örülni, hiszen a Fidesz-kormányok alatt korábban szereztek be jelentős számban új vasúti szerelvényeket is, elég csak a Stadler Flirt és Kiss motorvonatokra gondolni.Ráadásul még egyáltalán nem biztos, hogy meg is valósul a beszerzés, a hirdetmény nélküli tárgyalásosközbeszerzéstelső lépésben a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kellene jóváhagynia. Erre tíz munkanapja van a szervezetnek, amely megkeresésünkre azt válaszolta, hogy folyamatban lévő eljárással kapcsolatban nem tud nyilatkozni.A hatályos törvények szerint árubeszerzés esetén 15 millió forint felett hazai, 55 millió forint felett uniós nyílt közbeszerzési eljárást kell kiírni. Ezt megkerülve, egyetlen partnerrel tárgyalva szeretne a MÁV leszerződni, amit csak akkor fogadhat el a hatóság, ha nagyon alaposan, észszerűen, a jogszabályokat betartva érvel a kiíró. A nekünk - név nélkül - nyilatkozó szakemberek szerint ez azonban nem történt meg.A fő problémák:Nem tudta megindokolni a MÁV, hogy miért pont most van szükség az eljárásra, a normálistól eltérő, gyorsított módon, ha már lassan egy éve ismert a beszerzés lehetősége.Nem sikerült meggyőzően megindokolni, miért jobb alternatíva a használt járművek beszerzése az újakhoz képest.Hiányzik az indokolás, hogy miért nem osztják meg a lényegi adatokat, úgymint a beszerzési ár, az ajánlatot adó partner neve.A használt és új járművek műszaki adottságait nem hasonlítják össze.Nem indokolják, milyen műszaki és gazdasági számítások alapján választották ki a várható élettartamot.Hiányzik a jelenérték-számítás a több évtizedes pénzáramok összehasonlításában.A közbeszerzés uniós és hazai szabályrendszere elképesztően bonyolult, tapasztalt szakértőknek is sok kihívást tartogat. Hogy egy közelmúltbeli, nagy visszhangot kiváltó esetet említsünk: a Szépművészeti Múzeum 50 millió forintosbírságotkapott, mert közbeszerzés nélkül vásárolt műtárgyakat.A buktatókról sokat tudnak mesélni az ellenzéki vezetésű városok és azok cégeinek vezetői is, ezek a vállalatok számos közbeszerzési büntetést kaptak már, a BKK kálváriájáról ebben acikkbenírtunk részletesen. Ebből az is kiderült, hogy azért akad példa állami vállalatok, köztük a MÁV megbüntetésére is.A MÁV kiírása alapján már megvan, hogy mely vasúttársaság melyik járműveit szereznék be. A ma még átlagosan 20 éves, 93 darabos svájci Stadler GTW motorvonatok mind a Thurbo AG flottájához tartoznak. A közbeszerzési dokumentáció tételesen fel is sorolja, hogy a svájci vasúttársaság melyik vonatait akarják megvenni:GTW 2/8 AJU hosszú típus: 13 db;GTW 2/6 AK rövid típus: 41 db;GTW 2/8 AKL hosszú típus: 39 db.Sőt, a szerződéstervezet preambuluma még konkrétabban leírja, hogy miről szól a beszerzés*"2022-ben a Svájci Szövetségi Vasút (SBB), a Thurbo AG és a Regionalps AG keretmegállapodást írt alá a Stadlerrel 510 egyszintes FLIRT motorvonat szállításáról, amelyből 286 db járművet a vasúttársaságok meg is rendeltek. Ebből a megrendelésből a Thurbo AG 107 új FLIRT-öt vásárol, amelynek eredményeképpen a jelenleg üzemelő, összesen 110 db-os Stadler GTW flottát 2026 és 2034 között az új járművek érkezésével párhuzamosan fokozatosan kivonja a forgalomból. A forgalomból kivonni tervezett 110 db GTW motorvonatból 93 db alkalmas a magyarországi üzemre való átalakításra, mely motorvonatok jelen adásvételi szerződés tárgyát képezik."(a csillagra kattintva olvasható).Versenyről tehát szó sincs, a közbeszerzést kiíró MÁV Személyszállítási Zrt. megnevezi a megvásárolni kívánt járműveket és az értékesítő vasúttársaságot. Épp ezért indítottak nyílt közbeszerzés helyett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, ahova csak a kijelölt ajánlattevőt hívják meg. Az ajánlattételi határidő pedig azért október 28., hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) nem hagyja jóvá az eljárást, akkor addig a MÁV azt költség nélkül vissza tudja vonni.A nyolcoldalas, a normál közbeszerzési folyamatok alóli felmentést kérő dokumentum nem tűnik meggyőzőnek a közbeszerzésekben jártas forrásaink szerint. Ők úgy látják, hogy nem lenne meglepő, ha ezt nem hagyná jóvá a KDB.Az egyik kérdés, hogy miért nem nyilvános a közbeszerzési portálra feltöltött anyagban, hogy ki a felkért ajánlattevő - amikor elég nyilvánvalónak tűnik, hogy ez a Stadler Magyarország Kft. Ezt piaci forrásaink is megerősítették.A MÁV nem indokolta meg, hogy miért nem hozta nyilvánosságra sem ezt, sem az ajánlat részletes tartalmát. Szerintük azért kell a piaci versenyt megkerülni, mert a jelenlegi beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, a piaci árakhoz képest lényegesen olcsóbban lehet beszerezni a járműveket, és erre más eljárás keretében nem lenne lehetőség.Érdemes az érveket egyesével végigvenni!Rövid ideig áll fenn a lehetőség: a járművek 2029 és 2035 között érkeznének meg, így legfeljebb arra lehet gondolni, hogy más vásárló lecsapna rájuk a MÁV helyett. De a sürgősségi indoklás hitelét gyengíti, hogy már januárbanbeszéltezekről avonatokrólmint potenciálisan megvásárolhatókról Lázár János, és egyelőre nem kapkodták el őket.A piacinál alacsonyabb ár: nem adtak meg nyilvánosan elérhető adatokat, de erre még visszatérünk. Mindenesetre kétséges, hogy miért adnák a piaci árnál olcsóbban ezeket a járműveket - főleg akkor, ha tényleg olyan kapósak.Más eljárás keretében nem lenne lehetőség a beszerzésre: ez a megállapítás talán a leginkább problémás. Lehetne eljárást kiírni használt és új járművekre, a teljes életciklusra vetített költségeket figyelembe véve, akár vásárlást, lízinget és hitelt is lehetővé téve. Így tisztán látszanának ezek költségei és hasznai.A MÁV arra hivatkozik, hogy piackutatás keretében megkerestek 17 céget, de egyik sem tudott a kért mennyiségben és minőségben használt vonatokat felajánlani. A probléma ezzel az, hogy ez nem egyezik meg a közbeszerzési törvénynek megfelelő előzetes piaci konzultációval, hiszen nem jelentkezhetett rá bárki, így akadhat olyan potenciális szállító, akit nem kerestek meg. A piackutatás fogalma ebben a formában nem értelmezhető a közbeszerzési törvény szerint. Érdekes lesz ezért látni, hogyan ítéli meg a KDB a "fürkészést", ahogyan Lázár Jánosneveztea piackutatási folyamatot.Az összehasonlításhoz nem kell túl messzire menni. Az osztrák ÖBB is hirdetmény nélküli eljárásbanvettközel 88 milliárd forintért 17 emeletes nagy sebességű vonatot a német DB-től. Előtte Európa-szerte meghirdették a használt járművekre vonatkozó indikatív (nem kötelező ajánlatot tartalmazó) nyilvánospiackutatásukat, ami a MÁV esetében elmaradt.Ilyen hosszú idő alatt lehetne új járműveket is vásárolni, hiszen két-három éves szállítási időre már elérhetők ilyenek a piacot ismerő forrásaink szerint. A MÁV arra hivatkozik, hogy összevetették a használt beszerzés indikatív árát férőhelyekre vetítve egy új járművek beszerzésére vonatkozó előzetes piackutatás adataival. Ez azonban furcsa számítás, hiszen egy használt járműnél mindig alacsonyabb ez az ár - mintha egy tízéves és egy új személyautó árát hasonlítanánk össze az öt ülőhelyre vetítve.Ennek kiküszöbölésére szolgál a hasznos élettartamra vetített költségek összevetése, amit a MÁV is megtett, némi csavarral. Az idehaza átlagosan 25 évesen*számításaink szerint, az elérhető adatok alapján. A vonatok átlagéletkora jelenleg 20 év.forgalomba állítani tervezett vonatokat még 15 évig kívánják használni, és ezt úgy vetik össze az új vonatok árával, hogy azokat - az "iparági szokás szerint" ahogy ők fogalmaznak - 35 éves élettartammal veszik figyelembe.Vagyis almát hasonlít össze körtével a MÁV: az új vonatok 35 éves élettartamát a használtak esetében 40 évvel vetik össze.A MÁV indoklása szerint a használt vonatok egy ülőhelye 20,7 százalékkal olcsóbb, mint az általuk bekért, új járművekre vonatkozó négy indikatív ajánlat - bár nem fogalmazták meg konkrétan, feltételezhetően ezek átlaga, és nem a legolcsóbb ajánlat.Az alábbi táblázat a példa kedvéért ülőhelyenként 15 millió forintos új beszerzési árat tartalmaz, és hogy ilyen ár mellett, ha 20,7 százalékkal olcsóbb a használt járműveknél az éves költség, akkor a beszerzési ár körülbelül harmada az újnak. Feltüntettük azonban azt is, hogyan nézne ki az egy ülőhelyre jutó évesített ár, ha az új járműveket nem 35, hanem a használtakéval megegyező, 40 éves élettartammal vennénk figyelembe. Így már 9,3 százalékra olvad a használt beszerzés árelőnye.A kiírás tanúsága szerint legalább 90 százalékos rendelkezésre állást kellene vállalnia a szállítónak a használt járművekre. Új járművek esetében a 97százaléka jellemző. Ez a kicsinek tűnő eltérés azt jelenti, hogy 100 használt vonat helyett 93 új is elég lenne ahhoz, hogy 90 biztosan forgalomba álljon.Ha 40 évre, a rendelkezésre állást is figyelembe számolunk, a 20,7 százalékos árelőnyből alig 2,4 százalék marad.A MÁV indoklása azt is tartalmazza, hogy közép-európai beszerzésekkel összevetve már nem 20,7, hanem jóval kisebb, 9,7 százalék a használt svájci motorvonatok árelőnye. 40 évre számítva az élettartamot már az új beszerzés az olcsóbb - még azonos rendelkezésre állást feltételezve is. Ígya régiós árakhoz viszonyítva nem olcsóbb, hanem drágább a használt svájci vonatok beszerzése azonos élettartamot számításba véve.Pontosan természetesen nehéz lenne megmondani*Ehhez figyelembe kellene venni például a pénz jelenértékét is, adott esetben számításba véve a finanszírozási variációkat (vásárlás saját forrásból, hitel, lízing)., hogy az új vagy a használt beszerzés előnyösebb-e, de a fentiek alapján nem az látszik, hogy jelentős előnyük lenne a használt svájci járműveknek.Az eljárás dokumentációjából minden érdemi pénzügyi részt kivettek ugyan, egy kis számítással mégis vissza lehet fejteni az ajánlat értékét. A nem túl bőséges régiós összevetés két bolgár és egy román beszerzést ölel fel, mindegyik 15 éves karbantartással párosul, ahogy a használt svájci vonatokat is venné a MÁV. A román és bolgár beszerzések átlagára 47 801 euró volt átlagosan férőhelyenként, körülbelül 19 millió forint. (Ha esetleg súlyozott átlagot használt volna a MÁV, akkor azzal 51 094 euró adódik.)Az értékesíteni tervezett svájci vonatok ülőhelyeinek számából az adódik, hogy mintegy100 milliárd forintért adhatja a Stadler a 93 használt motorvonatot.A beszerzés költsége 15 éves karbantartással 508 ezer forint ülőhelyenként és évente. Érdemes ezt más hazai és osztrák beszerzésekkel összevetni: nem kötődik ugyan teljes körű karbantartás ezekhez, de az új beszerzések Ausztriában és Magyarországon nem is olyan költségesek, szintén 40 éves élettartamot figyelembe véve:A GYSEV Intercity kivitelű Flirt beszerzésénél 495 ezer forintadódik. Ezek minőségi távolsági vonatok.A MÁV Kiss szerelvényei esetében 242 ezer forint volt aköltség, bár ezek 600 fős, emeletes vonatok.Az osztrák ÖBB Siemens Desiro ML szerelvényei 369 ezer forintbólbiztosítanakegy ülőhelyet évente.Ezek alapján az sem tűnik biztosnak, hogy a piaci felmérést ne lehetett volna másképp elkészíteni. Főleg, hogy a vasúti járművek piaca kifejezetten pezsgő Európában. Sok gyártó, kereskedő van a piacon, nagyobb vasúttársaságok is folyamatosan árusítanak kisebb-nagyobb mennyiségben járműveket. Évente 700-800 vasúti gördülőállománnyal kapcsolatos*34620000 Gördülőállomány CPV kódközbeszerzést írnak ki az uniósadatbázisszerint új és használt járművek beszerzésére.A MÁV eljárása arra sem pazarol szót, hogy az összehasonlításba bevont új járművek magasabb műszaki színvonalat képviselnek: a használt svájci motorvonatokkal ellentétben például nem 140, hanem 160 kilométer/óra a megengedett sebességük. Ma még csak a Tata-Hegyeshalom-, Kelenföld-Székesfehérvár-, Százhalombatta-Pusztaszabolcs-vonalon járnak ennyivel a vonatok, de a Szolnok-Debrecen- és Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza-vonalon is kiépült uniós támogatással az ezt lehetővé tevő biztosítóberendezés, és a Budapest-Kelebia-vonalon is 160-as lesz a sebesség, további vonalakon pedig ütemezve van a sebességnövelés. A nagyjából 2050-ig üzemeltetni tervezett vonatoknál tehát ez is műszaki hátrány.Számolni kell azzal is, hogy műszakilag és kereskedelmileg is összetett projekt használt járművek üzembe helyezése, többéves adminisztrációs és átépítési munkákra van szükség. Mivel a svájci vonatok nem uniós járművek, költséges és hosszadalmas eljárás az engedélyeket mind a három típusra megszerezni - érdemben ez nem is egyszerűbb vagy olcsóbb, mint ha újak lennének.A vonatokat a svájci 15 ezer voltról a hazai 25 ezer voltos vontatási feszültségre kell átépíteni. A járműveket fel kell szerelni az egységes uniós biztosítóberendezés (ETCS) fedélzeti berendezésével, illetve a magyar és térségbeli országok biztosítóberendezéseit ismerő Mirel fedélzeti berendezéssel is. Ez egy összetett és költséges átalakítás. Csak az ETCS berendezés beépítésének piaci költségejárművenkénttöbb száz millió forint.Nem arról van szó persze, hogy a Stadler GTW vonatai műszakilag rossz járművek lennének, és az Európai Unió legkorosabb vonatait üzemeltető MÁV-nál ezek is jelentős előrelépést hozhatnak.*Ezért is érdekes a 35 éves tervezett élettartam a fenti összehasonlításnál, hiszen körülbelül 45 év a MÁV járműveinek átlagos kora, de 50 évnél öregebb vonatok sokasága is napi forgalomban van.Azonban közbeszerzési szempontból nem a járművek műszaki minőségének megítélése lenne a lényeg, hanem hogy miért nem nyílt és átlátható versenyben dől el, milyen járművet szereznek be.A válasz fontos része lehet a finanszírozás: szerződéskötéskor öt, egy évvel később további öt, 2028-ban pedig további öt százalékot kellene kifizetni. Új beszerzéseknél ez az előleg korábban 30 százalék volt. Persze ott nem kellett négy évet várni az első járműre, de a kormány számára most fontosabb lehet, hogy reménybeli választási győzelme után sem terhelné a kiadások nagyobb része a következő, 2030-ig tartó ciklust - és addig még sokszor lehet sikerként kommunikálni ezt a beszerzést. Legalábbis akkor, ha az első akadályt sikerül megugrani.
|
25 éves vonatoknak kellene örülnünk, de akár már az első akadályon elbukhat a beszerzés
|
Százmilliárd forintba kerülhetnek a kinézett svájci szerelvények, és az lehet a legnagyobb előnyük, hogy nagyrészt csak sok év múlva kell fizetni értük.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/2025/10/16/mav-kozbeszerzes-svajci-motorvonat-lazar-janos-kdb-gazdasagossagi-szamitas
|
2025-10-16 04:47:05
| true
| null | null |
G7
|
Nagy visszhangot váltott ki közelmúltbeli cikkünk, amelybenbemutattuk, hogy a várható forgalom alapján érthetetlen, miért építtet a magyar állam kétszer kétsávos hidat Mohácsnál a Duna Aszfalttal. A kormány részben azzal érvel, hogy a Vajdaságban is épül egy autópálya, amely majd átrendezi a balkáni tranzitforgalmat, és a röszkei határ felől Mohács felé terelődik a forgalom. Mostani cikkünkben ennek nézünk utána, majd bemutatjuk, hogy a várható forgalomtól függetlenül a hazai és nemzetközi mezőnyben is hihetetlenül drága a kapcsolódó utakkal együtt 295 milliárd forintba kerülő híd, amely ráadásul várhatóan közel 360 milliárd forintra drágul.Ha egy pillanatra elfogadjuk a kormányzati érvelést, akkor is az látszik, hogy teljesen felesleges ez a szintű kapacitás, kétszer egysávos híd is bőven elegendő lenne. A jelenlegi óránkénti forgalom az 53-as főúton (tompai határ) 490 egységjármű, az M5-ösön (röszkei határ) 756, míg az 51-es főúton (hercegszántói határ) 114 egységjármű. Így ma összesen 1360 egységjármű*Az egységjármű egy közlekedési tervezésben és forgalomszámlálásban használt fogalom, amely különböző típusú járművek forgalmi hatását teszi összehasonlíthatóvá. Alapegységként az átlagos személygépkocsit veszik, ehhez képest például egy teherautó 2-3, egy busz 2-2,5 egységjárműnek számít. Így a vegyes forgalmat egységes mértékegységben lehet modellezni és értékelni. Az egységjármű-számítás segíti az utak kapacitásának, terhelésének és torlódásainak pontosabb elemzését.a forgalom óránként, ami sávonként 680 (a fogalom magyarázata a csillagra kattintva olvasható).Ha minden forgalom átterelődne az 51-es úton át Mohácsra, akkor sávonként ezzel a 680 járművel kellene számolni. A hatályos útügyi előírások szerint sávonként és óránként 1400 egységjármű a megfelelő, 2000 pedig a tűrhető fogalom.Tehát ha a teljes mostani forgalom átterelődne az új hídra, akkor is a még torlódás nélküli kapacitás felét használnák ki. Ami pedig a jövőt illeti,még ha kétszeresére nőne is a jelenlegi forgalom, és az teljes egészében átterelődne az M5-ös és az 53-as út felől, akkor is elég lenne irányonként egy forgalmi sáv. Ez ráadásul irreális forgatókönyv,hiszen nyilvánvalóan nem lesz teljes átterelődés, például a Pest körüli raktárakat célzó forgalom miatt. Emellett érdemes azt is figyelembe venni, hogy bár a gazdasági fejlődés a forgalom növekedésével jár együtt, szinte az egész Balkánon csökken a népesség, azaz a jövőben egész egyszerűen kevesebb ember lesz, aki közlekedjen.A magyar közigazgatás állapotáról is lehangoló képet fest, hogy ilyen adatok tükrében döntés születhetett a mohácsi híd kétszer kétsávos megépítéséről.*Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a 10 évvel ezelőtti megvalósíthatósági tanulmányban csak kétszer egysávos megvalósítással jött ki pozitívra a költség-haszon elemzés.Aki ezt a döntést meghozta, kárt okozott az országnak, hiszen ez az állami források elpazarlása - enélkül kevesebb hitelt kellene felvennie az országnak (a híd tisztán hazai forrásból épül), vagy ezt a pénzt megtérülő projektekre is el lehetett volna költeni.A leszerződött 295 milliárd forint ráadásul nem a végleges költség lesz. A kormány határozatot hozott ugyanis arról, hogy nettó 63 milliárd forintot biztosít arra, hogy az alföldi oldalon 19,5 kilométeren az eredeti (295 milliárdos) közbeszerzésben leszerződött kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg.A változással járó költség még a mai magyar közbeszerzési árak mellett is döbbenetes. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a sávok duplázása kilométerenként 3,2 milliárd forintba kerül. Mindezt alföldi területen, érdemi műtárgyak nélkül.Annyi pénzt szán a kormány a mohácsi hídhoz csatlakozó kétszer kétsávos út kiépítésére, amennyiből Európa más országaiban új autópályát építenek.Sőt, ha ebből indulunk ki, akkor a 19,5 kilométeres útszakasz megépítése kilométerenként legalább 6,4 milliárd forintba kerül, hiszen ennek a kétszer egysávos formája az eredeti szerződésben is szerepel. És logikátlan lenne, hogy az eredeti keresztmetszet olcsóbban épüljön, mint a bővítés. (Aminek a távlati lehetőségével ráadásul eleve számolnia kellett a beruházónak.) Márpedig a módosításkeretébenúj építési feladatként a sávok duplázása mellett csak egy csomópont és egy pihenőhely került be, ami legfeljebb pármilliárdos költség.Azért nagyon fontos, hogy legyen valamilyen támpont a kapcsolódó utak költségére, mert ezek együtt szerepeltek aközbeszerzésbena híddal (valójában egyébként három híd, egy meder és kettő ártéri), így kifejezetten annak költségét enélkül megbecsülni sem lehet. Az alföldi utakról már volt szó, a dunántúli oldalon 8,5 kilométeren épül kétszer kétsávos út, ami a híd kapcsolatát biztosítja majd az M6-os autópályával.Építőipari forrásaink szerint kétszer egysávos főút építésére ma Magyarországon 1,5 milliárd forint a reális átlagköltség, kétszer kétsávos főutakra pedig 2,5 milliárd forint.Ilyen árak mellett a csatlakozó utak építése 50 milliárdos költséget jelenthet nagyságrendileg, a hídra maradna így körülbelül 250 milliárd forint. (Az eredeti, 295 milliárdos közbeszerzéssel, tehát az alföldi oldalon még csak a kétszer egysávos kialakítással számolva.)Ha a kormány extrém költségével számolunk, azaz kétszer egy sáv 3,2 milliárd forintért, akkor 118 milliárd forint jut az utak építésére, a hídra marad 177 milliárd.Az előző cikkhez küldött válaszaiban a kivitelező Duna Aszfalt felhívta a figyelmet arra, hogy a hidak árát nem érdemes a hosszuk alapján összehasonlítani, mivel sok egyedi műszaki körülmény határozza meg a költségeket. Ebben természetesen sok igazság van, mégis érdemes hazai és külföldi példákkal összevetni a mohácsi híd árát, mert azért az mutat valamit, ha rendre drágább a külföldi példáknál, vagy olyan átkelők árával említhető egy lapon fajlagosan, amelyek sokkal komplexebb létesítmények.Számolni kell természetesen az egyes hidak építése között lezajlott áremelkedéssel is, ehhez a magyar építőipari inflációt használtuk, ami az utóbbi pár év kiemelkedő hazai drágulása miatt valószínűleg még el is túlozza a külföldi árat, amikor azokat a 2024-es árszintre hoztuk.A hazai példák abból a szempontból sokatmondók, hogy elvileg mennyivel olcsóbban ki lehetett volna hozni Mohácsnál a hidat, ha megelégszik a kormány kétszer egy sávval. (Ami ugye a várható forgalom alapján bőven elég lenne.)Komáromnál a szlovák-magyar Duna-híd 2017 és 2020 között 28 milliárd forintból épült meg, és az a Mészáros és Mészáros Kft. építette, amelynek nyereségességére sosem lehetett panasza főtulajdonosának, Mészáros Lőrincnek. A KSH építőipari inflációs indexe alapján ez a költség 2024-es áron 56 milliárd forint lett volna.A szintén kétszer egysávos Paks-Kalocsa híd nettó 79 milliárd forintbólépült, és a projekt része volt 22 kilométernyi új főút építése, valamint 11 kilométer mellékút átépítése is, ezért nem is tettük fel az alábbi grafikonra. Ezt a projektet is a Duna Aszfalt valósította meg, és már ennél is arrólírtunk, hogy jelentős túlárazás látszik. Tavalyi árszinten ez 118 milliárd lenne, ami azért szintén felvet kérdéseket a mohácsi költségek kapcsán.A nemzetközi összehasonlítást kezdjük két olyan híddal, amely legalább első látásra drágább fajlagosan, mint a mohácsi. Az egyik ilyen a németországi A40-es autópálya Rajna-hídja, ez azonban lényegében nyolcsávos, mert a kétszer háromsávos autópályához leállósávok is tartoznak a hídon, amelyen napi 100 ezer autóhalad át, ami 2030-ig várhatóan 126 ezerre növekszik.Emiatt ez a híd háromszor olyan széles, mint a leendő mohácsi - amely 22,8 méterszéles-, így pedig már erősen kérdéses, hogy tényleg drágábbnak minősíthető-e (erre mindjárt visszatérünk). Az más kérdés, hogy a beruházás még nem zárult le teljesen, és nem kizárt, hogy a végső költség magasabb lesz, mint amivel mi kalkuláltunk.A török 1915 Çanakkale híd egy függőhíd, ami jóval költségesebb, mint az egyszerűbb mohácsi ívhíd. Ez a kétszer háromsávos autópályahíd Európát és Ázsiát összekötve a tenger felett ível át, extrém mérnöki teljesítmény, egy kiemelten földrengésveszélyes régióban. A híd szélessége duplája a mohácsinak.Ezeknél a hidaknál a négyzetméterárakat is kiszámoltuk 2024-es árszintre:A40 Rajna-híd: 5,2 millió forint;1915 Çanakkale tengeri függőhíd: 7,4 millió forint;Mohácsi híd - a kormány által várt útépítési költségekkel: 10,2 millió forint;Mohácsi híd - a reális útépítési költségekkel: 14,1 millió forint.Érdemes még a Linzben épülő Duna-hidat megemlíteni: 4 kilométernyi, két külön vezetett alagutat és egy a folyó menti hegyekbe bekötött függőhidat tartalmaz aprojekt. Maga az - egyelőre kétszer egysávos - mederhíd 300 méter, ami hosszabb, mint a mohácsi 252 méteres. A teljes projektet 2018-ban 390 milliárd forintnak megfelelő, 1,2 milliárd euróért szerződték le (ami már drágulásnakszámított).Szintén érdekes a horvátországi, 2,4 kilométeres tengeri híd, amely kétszer egysávos, leállósávokkal. A Pelješac-félszigetről induló, Bosznia-Hercegovinát kikerülő horvát sztrádahidat 2018-ban, akkori árfolyamon 134 milliárd forintnyi kunáért építették. A magyar építőipari inflációval számolva ez 253 milliárd forintnak felel meg a tavalyi árszinten.Az említett projektek részletes adatai az alábbi táblázatban böngészhetők:A lényeg természetesen nem a mohácsi híd pontos helyezése, vagy az, hogy maga a híd vagy a kapcsolódó utak költsége csillagászati. Már az elgondolkodtató, hogy egy lapon lehet említeni a fajlagos költségszintjét olyan projektekével, mint a hosszabb és háromszor olyan széles Rajna-híd, amelyet abban a Németországban építenek, ahol sokszor igencsak elszaladnak az építőipari árak. Az pedig, hogy alig létező forgalomra építik, a Fidesz közlekedéspolitikájának olyan mementójává teheti, mint az MSZP esetében a legendásan kihasználatlan M6-os, amely azóta is rendületlenültermeli a veszteségetaz egész ország számára.
|
Földrészeket összekötő híd árával mérhető össze a mohácsi Duna-híd elszállt költsége
|
Drágasága és várható kihasználatlansága miatt a mohácsi híd olyan szimbólumává válhat a Fidesz közlekedéspolitikájának, mint amilyen az MSZP esetében az M6-os autópálya volt.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/adat/2025/11/06/mohacsi-hid-koltseg-dragulas-ausztria-nemetorszag-torokorszag-duna-aszfalt-forgalom
|
2025-11-06 04:50:05
| true
| null | null |
G7
|
Néhány héttel ezelőttújabb hatalmas összegű keretszerződést kötöttaz állami kommunikációval megbízott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) avállaltan fideszes milliárdosBalásy Gyula cégeivel. Mindez azt jelezte, hogy - bár a felek ezt nem verték nagydobra - az előző, még 2022 késő tavaszán kötött megállapodás 225 milliárd forintos keretösszege elfogyhatott. Hogy ezt ellenőrizhessük, összegyűjtöttük azt a több száz kommunikációs megrendelést, amely ebben az időszakban, a gigantikus szerződés keretében született.Az összegzés nem azért lett elsősorban tanulságos, mert a pénz tényleg elfogyott, hanem mert kiderül belőle, hogy - amint azt az NKOH létrehozásánál oly sokat hangoztatták - az állami kommunikáción tényleg rengeteget lehetne spórolni. Ehhez csak két dologra lenne szükség: el kellene felejteni a kormányzati propagandát, és nem kellene túlárazni a szerződéseket.Bár a Nemzeti Kommunikációs Hivatal "csak" 75 milliárd forintos szerződést kötött, a megállapodás értelmében valójában ennek háromszorosát lehetett elkölteni a közbeszerzésen kiválasztott egyetlen cégcsoportnál. A rendszer működéséről többször írtunk már, de röviden érdemes összefoglalni, mivel komplexebb egy átlagos közbeszerzésnél, amelyen jobb esetben néhány jelentkező közül kiválaszt egyet az adott állami szervezet, és annak adja a munkát.A kormány még 2015-ben határozta el, hogy - a hivatalos indoklás szerint spórolási céllal - központosítja az állami hirdetési költéseket. Ennek érdekében hívták életre a már emlegetett Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, amely azóta is felügyeli a tevékenységet. Az NKOH bizonyos időközönként kiír egy több tíz (mostanában több száz) milliárd forintos keretösszegű tendert, és ezen kiválaszt néhány céget, amelyek a későbbiekben egészen a keret kimerüléséig versenyezhetnek majd a konkrét megbízásokért.Magyarul már az első nagy tendernél kialakul egy szűk kör, amely az állami megbízásokat kapja, de közöttük papíron később van még verseny, amikor tényleges megbízásokért küzdenek. Utóbbit úgy kell elképzelni, hogyha egy minisztérium, az MVM vagy éppen a Magyar Államkincstár úgy dönt, hogy szeretne egy reklámkampányt, akkor ezt jelzi az NKOH-nak,a hivatal a nagy tenderen kiválasztott cégek körében meghirdeti a konkrét megbízást,a korábban kiválasztott vállalatok ajánlatot tesznek a munkára,a legjobb ajánlatot adó csapat megkapja a megbízást.Legalábbis az elmélet ez volt, aztán teljesen máshogy alakult a történet. Az első két ilyen gigatenderen ugyan még három-három piaci szereplőt választottak ki, ezt követően azonbanmonopolizálódott a piac: 2018-tól minden keretmegállapodásba már csak egy cégcsoport került be. Az érintett vállalatok pedig annak a vállaltan fideszes Balásy Gyulának a tulajdonában vannak, akicégcsoportjának köszönhetőenmostanra az országharmincadik leggazdagabbemberévé vált.Ráadásul a hatalmas tendereken csavartak még egyet. A keretszerződést már a második alkalommal is úgy kötötték meg, hogy ugyan az papíron egy évre és egy meghatározott összegre szólt, de a megállapodást újabb gigatender nélkül meg lehetett hosszabbítani két évvel, a keretösszeget pedig kétszer fel lehetett tölteni az eredeti összegig. Ez az előző és a mostani keretmegállapodásban sem volt másképp.Így lett az elvileg elkölthető 75 milliárd forintból végül 225 milliárd.Ahhoz képest, hogy ez milyen hatalmas összeg, a keretmegállapodás megkötése után a konkrét megbízásokról külön-külön már nem tesznek közzé tájékoztatót, ezekről csak negyedévente kaphatunk információt az igen terjedelmes (esetenként több száz oldalnyi) összegzésből. Ekkor derül ki, hogy az előző három hónapban milyen állami szervek és mennyi pénzre szerződtek le Balásy Gyula cégeivel. Ezeket a beszámolókat néztük végig, és gyűjtöttük ki belőlük, hogy mire és pontosan mennyi közpénzt égettek el az NKOH-n keresztül.Az első megállapítás, hogy a keretet teljesen kihasználták, sőt egy kicsit még túl is nyújtózkodtak a takarón.A keretszerződés égisze alatt 2022 májusa és 2025 szeptembere között közel 440 konkrét megbízást adtak különböző állami szereplők a gigatenderen nyertes cégcsoportnak, ezek összértéke pedig 226,9 milliárd forint volt.Persze nem biztos, hogy minden megrendelésnél a teljes - szerződésben rögzített - összeget elköltötték, különösen, hogy annak 10-30 százaléka jellemzően opció volt, azaz nem kellett kötelezően lehívni. A jelek azonban elég egyértelműen arra utalnak, hogy a 225 milliárdos büdzsét teljesen elégették.A végső összeg azért is érdekes, mert ebből ki lehet számolni, hogy mennyit költött évente vagy negyedévente átlagosan kommunikációra az állam. A keretmegállapodás 14 negyedévet érintett, de ebből az elsőben mindössze két megrendelés volt, a teljes büdzséhez képest elenyésző értékben, az utolsó negyedévben pedig részben már az új keretet égették. Így érdemes 13 negyedévvel számolni, amiből közel 17,5 milliárd forintos negyedéves, és ennek megfelelően 70 milliárdos éves állami kommunikációs büdzsé adódik.Ez közel háromszorosa annak, amiről az NKOH létrehozásánál szó volt. A hivatal első elnöke ugyanis az alapítás környékén azt mondta, hogyazért van szükség az új rendszerre, mert azzal évi akár 15 milliárd forintot is lehet spórolni, így a korábbi40 milliárd helyett 25 milliárd is elég lehetegy évben. Ebből lett 70.Bár arra nem volt még példa, hogy egy negyedév alatt elköltsék az NKOH-n keresztül a teljes éves penzumot, de 2023 és 2024 utolsó három hónapjában sem voltunk ettől messze, hiszen mindkét negyedévben 24,1 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket. Az utolsó negyedévekben egyébként mindig megugrik az összesített kiadás, sok állami szervezet ugyanis ilyenkor köti meg a szerződést az egész következő évi kommunikációra.Ehhez képest nem is annyira nagyok a kilengések éven belül, aminek az a magyarázata, hogy van egy olyan kommunikációs tevékenység, amely az egész évet végigkíséri, és folyamatosan rengeteget költ rá az állam. Ez pedig a Rogán Antal-féle minisztérium propagandája. A teljes 227 milliárd forintból több mint 130 milliárd ment el az eredetileg a kék plakátokról ismertté vált kampányokra. Ez a teljes büdzsé majdnem 60 százaléka.A propaganda szerepe még meghatározóbb, ha csak a kormányzati költéseket nézzük. A szerződések alapján a különböző minisztériumok és államtitkárságok teljes kommunikációs kiadásának 90 százalékát szórta el Rogán Antal tárcája. A második legnagyobb kormányzati megrendelő a Családokért Felelős Államtitkárság volt, de ők is csak a huszonhatod részére szerződtek annak az összegnek, ami a Miniszterelnöki Kabinetirodától folyt ki ilyen célokra. Az aránytalanságokat kiemelten jól mutatja, hogy ugyanebben az időszakban az Igazságügyi minisztérium 80, az Agrárminisztérium pedig 330 millió forint értékben kötött szerződéseket a Balásy-cégekkel, utóbbi teljes egészében a Magyar Falu Programra ment el.Persze Rogánék sem csak a kampányokra költöttek, volt saját kommunikációjuk is. Rendeltek meg álláshirdetéseket, weboldalkészítést és komplex kommunikációs stratégiát is összesen 664 millió forint értékben. Így a teljes büdzséjüknek csak a 99,5 százaléka szánták a kampányokra.Ha ezek az egyértelműen a kormánypártok politikai céljait szolgáló kiadások nem lettek volna, akkor a vizsgált 13 negyedévben a 100 milliárdot sem éri el az állami kommunikációs költés. Ez átlagosan negyedévente 7,4, évesítve 29,5 milliárd forintot jelentene, ami már nincs messze a kitűzött 25 milliárdos céltól.Ha pedig ebből levesszük az állami kommunikációt monopolizáló csoport extraprofitját, akkor szinte már meg is van a kitűzött cél. Néhány heterészletes cikkben mutattuk be, hogy a cégcsoport nyolc év alatt nagyjából 50 milliárd forint járadékot húzott le az államról, azaz ennyivel volt nagyobb a nyeresége annál, mint ha csak a piaci profitrátával működne. Az 50 milliárdból becslésünk szerint nagyjából 23 milliárd forint esett a 2022 és 2025 közötti szerződés időszakára, és a cégcsoportnak azokra a vállalataira, amelyek a keretszerződésbe bekerültek. Ha ezt arányosítjuk, akkor a 100 milliárd forintból további 10-et spórolhatott volna az állam, így pedig az évesített költség csak 26,5 milliárd forintra rúgott volna.Összességében tehát az látszik, hogy egyáltalán nem elérhetetlen az a cél, amit az állami kommunikáció központosításánál kitűztek, az azóta eltelt időszak inflációja ellenére. Mindössze annyi kellene, hogy Rogán Antal ne plakátolja tele az országot, és ahelyett, hogy a NER-en belül túlárazva osztják szét a megbízásokat, lehetne inkább verseny a piaci szereplők között.
|
A rogáni propaganda miatt bukott meg a kormány spórolási terve
|
Szűk két és fél év alatt 225 milliárd forint ment el állami kommunikációra, ebből 130 milliárd Rogán Antal kampányaira.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/kozelet/2025/11/07/propaganda-rogan-antal-allami-kommunikacio
|
2025-11-07 04:48:04
| true
| null | null |
G7
|
A kiemelkedően drága hazai útépítések költségével kapcsolatban a kormány rendre az adott projekt, helyszín egyedi körülményeire hivatkozik, amelyek szerinte egyrészt korlátozzák az összehasonlíthatóságot, másrészt indokolják a nemzetközi összevetésben is nehezen érthető árszínvonalat.Így volt ez csütörtökön megjelent, az épülő mohácsi híd költségeiről szólócikkünknyomán is, az Építési és Közlekedési Minisztérium álláspontja a tegnapi cikk végén lévő frissítésben olvasható. Mindezek alapján érdemes megnézni egy ehhez lazán kapcsolódó, határon átnyúló autópálya, az M6-os/A5-ös magyar-horvát szakaszát is.Előzmények: az M6-os autópálya legnagyobb része a 2000-es években épült meg, döntően ppp-s formában, vagyis az állam és a magántőke együttműködésében. Ennek keretében a külföldi beruházók nemcsak megépítették a sztrádát, hanem a koncessziós időszak végéig üzemeltetik is, rendelkezésre állási díj fejében.Ennek az volt a célja, hogy az akkoriban folyamatosan szétcsúszott költségvetést tehermentesítsék az azonnali költségek alól. Ennek azonban hatalmas ára van, korábbiszámításunkszerint a hasonló konstrukciójú M5-össel együtt 2853 milliárd forint veszteség éri az államot a ppp-időszak végéig ahhoz képest, mintha hitelt vett volna fel az építésre.Ráadásul a gyér forgalom mellett folyamatosanveszteséget termelaz M6-os az állam számára.Alulnézet: az építés idején a dombokba fúrt alagutak és az emiatt is magas költségek adtak nem vágyott hírnevet az M6-osnak, amelyet sokáig nem is építettek tovább a horvát határ felé, hiszen a forgalomnem indokolta.Mivel azonban egy európai közlekedési korridor része, volt rá uniós pénz, így 2021 és 2024 között megépült ez a nagyjából 20 kilométeres rész a Duna Aszfalt és a Strabag kivitelezésében; ezen belül az utolsó, a horvát folytatáshoz kapcsolódó szakaszt idén nyáron adták át a forgalomnak.Számokban: ez lehetőséget ad a magyar és a horvát szakaszok árának összehasonlítására, hiszen ezek nagyjából ugyanabban az időben épültek, az árszínvonal hasonló a két országban, és a terepviszonyok sem térnek el radikálisan. Ebből az látszik, hogy Horvátországban harmadába került egy kilométer autópálya építése.Az alábbi táblázat a horvát és a magyar szerződött összegek alapján készült. Az első horvát szakaszt korábban kezdték építeni, ez jóval olcsóbb volt. De a magyar határhoz vezető öt kilométer még úgyis olcsóbb volt ötödével, hogy később építették, és jóval összetettebb műszaki feladatnak bizonyult.Az öt kilométeres szakaszon kilenc műtárgy van, a legjelentősebb ezek közül a 318 méter hosszú Karašica viadukt, amely 318 méter hosszú. A magyar szakaszon ugyan 16 "hídműtárgyat" kellett építeni, de ezek közül csak két kisebb völgyhíd számít szokatlannak.Az egymilliárdos kilométerár pedig itthonról nézve sci-fi, ilyen (kicsit magasabb) árszinten építettautópályátutoljára 2013-ban adtak át Magyarországon, a tendereztetése pedig még 2009-ben volt.Felülnézet: a nagy árkülönbség azért is feltűnő, mert az M6-szakasz közbeszerzése 2020-ban zajlott, jóval a kormány által gyakran hibáztatott "háborús infláció", vagyis az alapanyagok és az energia jelentős drágulása előtt. Vagyis már ekkor kialakult a 4,6 milliárd forintos kilométerár.Ráadásul ez nem a végösszeg, mert nyáron hétmilliárd forint többletforrást biztosított akormány, amivel a "rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó" költségnövekményeketkezelnéaz M6-osnál.Tágabb kontextus: ez az utóbbi mutatja, hogy nem feltétlenül állja meg a helyét a Duna-csoport - a mohácsi hídról szóló korábbicikkünkhözküldött - magyarázata, miszerint az itthoni árszintet befolyásolja, hogy a környező országokkal szemben itt a kivitelező viseli a többéves projektek időtartama alatti építőipari áremelkedés kockázatát.A fenti összegek alapján pedig még inkább megdöbbentő, hogyan szánhat az állam kilométerenként 3,2 milliárdot a mohácsi híd alföldi útkapcsolatának két sávval való megtoldására. Ami kétszer két sávra 6,4 milliárdot adna ki kilométerenként. A műszaki különbségeket is figyelembe véve ez a horvátországi árszint minimum háromszorosa.Úgy tűnik tehát , hogy a kiemelkedő hazai költségek okát nem annyira az egyedi műszaki okokban érdemes keresni, hanem inkább abban, hogy ebből lesz aztán a Duna Aszfalt és a hozzáhasonlócégek számára extraprofit, akár nemzetközi konszernekhezhasonlítjukőket, akárhazai, a kormánynál kevésbé jól fekvő versenytársakhoz.
|
Rögtön háromszorosára drágult egy autópálya, ahogy Magyarországra ért
|
Az M6-oshoz csatlakozó A5-ös autópálya legnagyobb része olyan olcsón épült Horvátországban, hogy az idehaza már sci-fi lenne.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/adat/2025/11/07/m6-magyar-horvat-koltsegek-kilometerarak-mohacsi-hid
|
2025-11-07 15:02:16
| true
| null | null |
G7
|
Több mint százharminc különböző állami szervezet használt abból a 225 milliárd forintos keretből, ami 2022 májusa és 2025 szeptembere között jutott állami kommunikációra, de a kiadások nagy része néhány szereplőnél összpontosult. Arról már a közelmúltban lezárt keretszerződésösszesített számait bemutató cikkbenis írtunk, hogy Rogán Antal minisztériuma volt messze a legnagyobb megrendelő, és bár a többi állami szerv messze lemaradva követi csak a propagandaminisztériumot, így is szép számmal akadtak olyanok, amelyek milliárdos kommunikációs büdzsével büszkélkedhettek. A teljes 225 milliárd közel 85 százalékát mindössze 15-20 szereplő költötte el. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy mire ment el pontosan ez a pénz, és táblázatos formában közzétesszük a konkrét szerződések listáját is.Már az előző cikkben is jeleztük, hogy a Balásy-féle cégcsoport messze legnagyobb megrendelője Rogán Antal minisztériuma volt az elmúlt szűk három és fél évben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda több mint 131 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, amely a keretmegállapodás teljes büdzséjének közel 60 százalékát tette ki. A pénz szinte teljes egészében a kormányzati (propaganda-) kampányokra ment el, saját kommunikációra mindössze 660 millió forintot költöttek.A Miniszterelnöki Kabinetiroda tenderei a kezdetektől "az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása" kódnév alatt futnak. Ez egészült ki 2018 végén az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátásával". A beszerzéseket akkurátusan meg is számozzák, előbbiből most sorrendben az 58.-nál, utóbbiból az 52.-nél tartunk.Ezekből az előző gigantikus keretszerződés szűk három és fél évére kéttucatnyi Rogán-féle beszerzés jutott, és akadt köztük olyan, amely egymagában több volt, mint amennyit bármilyen más állami szereplő a teljes időszakban költött.A költési rangsor második helyén a Magyar Turisztikai Ügynökség tulajdonában álló Visit Hungary Nonprofit Zrt. áll. Ezt a cégethivatalosan azért hozták létre, hogy"koordinálja és összehangolja a belföldi és külföldi regionális turisztikai értékesítési és marketing tevékenységet",de ezt a feladatot láthatóan jelentős részben kiszervezik Balásy Gyula cégcsoportjához.A vállalat 2024-ben négy megbízást adott az állami kommunikációt monopolizáló csoportnak, és ezek kivétel nélkül milliárdos nagyságrendűek voltak, együttes értékük meghaladta a 8 milliárd forintot. Nem kizárt azonban, hogy a Közbeszerzési Hatóság oldalára feltöltött egyik összesítőbe hiba csúszott. A négy szerződés közül kettő ugyanis összegszerűen megegyezik, ráadásul az egyik leírása és az ajánlatkérőről adott további információi nem állnak összhangban*A leírásban az szerepel, hogy a szerződést a Visit Hungary Zrt. kötötte, az azonosító és a további információk azonban a Magyar Export-Import Bank Zrt-re utalnak.. A cég ugyanakkor még úgy is a dobogó közelében lenne, ha a kérdéses megbízást más adta volna.Az ugyanakkor biztos, hogy a Visit Hungary Nonprofit Zrt. kommunikációs, rendezvényszervezési, kutatási és médiaügynökségi feladatokat is kiszervezett. Több szerződést is kötöttek például a "Magyarországot népszerűsítő nemzetközi marketingkampány kapcsán felmerülő médiaügynökségi feladatok ellátására".A Hankó Balázs vezette kulturális és innovációs tárca teljes kommunikációs büdzséje a Családbarát Magyarország kampány, illetve programsorozat rendezvényeire és kommunikációjára ment el. Az első évben még maga a minisztérium szerződött közel 1,6 milliárd forint értékben, 2024-ben azonban a feladatot már átvette a Családokért Felelős Államtitkárság. Utóbbi két év alatt 5,2 milliárdot szánt a kampányra.Az ÁKK előkelő helye nem meglepő, hiszen a kormányzat az elmúlt években elégsokat tettazért, hogya magyarok megtakarításaitaz állampapírok irányába terelje. Ebbe egyebek mellett az is beletartozott, hogyjelentős összeget különítettek elaz állampapírvásárlást ösztönző kommunikációra.Az Államadósság Kezelő Központ a három és fél éves időszakban öt szerződést is kötött a Balásy Gyula féle cégcsoporttal, kivétel nélkül mindet az"állampapírok értékesítését támogató komplex kommunikációs feladatok ellátására".A legnagyobb értékű megbízás 2023 végén több mint kétmilliárdos volt, de az idei harmadik negyedévben is kötöttek még egy szerződést közel 600 millió forint értékben.Az állami cégek közül az egyebek mellett a lakossági áram- és gázszolgáltatást végző MVM-csoport költi az egyik legtöbbet kommunikációra. Ez azért érdekes, mert a csoport piacai jelentős részén monopolhelyzetben van. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy teljesen indokolatlanok lennének a kommunikációs kampányai, de esetenként azért itt is erősen felsejlenek politikai célok a háttérben, és szinte biztos, hogy a kiadásokon lehetne fogni.A csoporthoz tartozó cégek öt szerződést kötöttek különböző kommunikációs feladatokra a vizsgált időszakban.A legnagyobb tétel a "2023-2025. évi komplex kommunikációs, rendezvényszervezési feladatok ellátása" volt, amelynek értéke meghaladta a 4,6 milliárd forintot.A következő 2025-2028-as időszakra hasonló célból kötött megállapodás már csak 1,3 milliárdos volt. Emellett a csoport különböző cégei rendeltek meg kutatási feladatokat is, a szintén az MVM tulajdonában álló rendszerirányító, a MAVIR pedig önállóan szerződött a kommunikációs munkákra, igaz ezek értéke együttesen sem érte el a 80 millió forintot.Ahhoz képest, hogy a keretszerződés aláírásakor még nem is létezett, nagyon előkelő helyen végzett a legtöbbet hirdető állami szervek listáján a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. A céget 2022 végén alapította az állam, tulajdonosi jogait a Gulyás Gergely által vezetettMiniszterelnökség gyakorolja. A vállalat létrehozása ugyanakkor nem volt előzmény nélküli: fél évvel korábban a kormány bormarketingért felelős kormánybiztossá nevezte ki Rókusfalvy Pált, aki kinevezése utánegy interjúban már pedzegette, hogy jó példa lehet Magyarország számára Ausztria, ahol 1986 óta működik bormarketing-ügynökség.A cég tényleg gyorsan belekapott a bormarketingbe. Már 2023 nyarán adtak egy 1,2 milliárd forintos megbízást "Komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátására", amit azóta hat hasonló követett, együttesen 5,6 milliárd forint értékben.A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség abban hasonlít a Magyar Bormarketing Ügynökségre, hogy a 225 milliárdos keretszerződés aláírásakor még ez a vállalat sem létezett, létrehozásáról csak 2022 végén döntött a kormány. A társaság feladatasaját megfogalmazása szerinta"kiemelt sportesemények és nemzeti rendezvények előkészítési és lebonyolítási feladatainak ellátása".Különösen pikáns, hogy a cég felett a tulajdonosi jogokat a gigatendert kiíró, és a teljes állami kommunikációt összefogó Nemzeti Kommunikációs Hivatal gyakorolja.A társaság az alapítása óta összesen 14 kommunikációs szerződést kötött az NKOH-n keresztül, közel 5 milliárd forint értékben. A pénz nagy része különböző hazai rendezésű sportesemények promózására ment el. A 2023-as atlétikai világbajnokság kommunikációja például közel 2,5 milliárd forintba került, a 2024-es Ritmikus Gimnasztika Európa-bajnokság ügynökségi feladataira 100 millió forintot szántak, a sakkolimpiára negyedmilliárdot, míg a Svájccal és Ausztriával közösen rendezett női kézilabda Európa-bajnokságra 118 millió, a Rövidpályás Úszó Világbajnokságra pedig 657 millió forint ment el.Ezen kívül más kisebb megrendelések is voltak általános kommunikációra, vagy éppen álláshirdetésekre.Elég aktív marketinget folytatott 2022 és 2025 között a Magyar Posta is. A csoport 4,1 milliárd forintot költött, nagy részét "komplex kommunikációs ügynökségi és médiaügynökségi szolgáltatásokra" a Magyar Posta Zrt. és a Díjnet Zrt. számára. Előfordult azonban olyan is, hogy célzott felületeket rendeltek meg. A Magyar Posta Biztosító Zrt. részére például 2024 elején rádiós-televíziós és óriásplakát kampány lefolytatására is adtak megbízást.A honvédelmi minisztérium kommunikációs kiadásait az igen aktív toborzás dobta meg az elmúlt években. Az első ilyen célt szolgáló megrendelést még 2022 végén adták, rögtön másfél milliárd forint értékben. Azóta öt további szerződést kötöttek Balásy Gyula cégcsoportjával. Az esetek nagy részében a kommunikációs kampányhoz filmgyártást is rendeltek, az összegzésekből az azonban nem derül ki, hogy a pénz mekkora része ment el a filmekre, és mennyi magára a kommunikációs, illetve rendezvényszervezési feladatokra.Ha valahol, akkor a Lázár János minisztériuma alatt működő MÁV-nál egész biztosan nagy szükség volt az elmúlt években a csoport megítélését valahogyan javító kommunikációra. Ennek megfelelően 3,6 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket ilyen célra. Ezek között több olyan is akadt, amely valóban a MÁV reputációját igyekezett javítani. Ilyen volt például a vasúttársaság 2025 elején bejelentett10 pontos vállalásánakkommunikációja, amelyről korábban már aG7 is írt.A hagyományos hirdetési és kommunikációs ügynökségi feladatok mellett azonban adtak le megrendelést médiafigyelésre, piackutatásra, utasszámlálásra, álláshirdetésekre és a közelmúltban negyedmilliárdos szerződést kötöttek a "járműarculat frissítéséhez kapcsolódó gyártási szolgáltatásokra" is.Hárommilliárd forintnál többet a fent bemutatott Top 10-en kívül senki sem költött kommunikációra, milliárdos nagyságrendű megrendelések, illetve tízszámjegyű összeget költő szervezetek azonban még szép számmal voltak.A2024 februárja óta létezőSzuverenitásvédelmi Hivatal például alig több mint másfél év alatt kommunikált el 2,2 milliárd forintot.Hasonló összeget költött a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt., alégiforgalmi szolgáltatásokat nyújtóHungarocontrol Zrt. és a Budavári Palotanegyedben található állami tulajdonú ingatlanokat, így a Karmelitát is üzemeltető Várkapitányság Nonprofit Zrt is. A pénz nagy része a szokásos éves szerződésekre ment el, de utóbbi két cég költött álláshirdetésekre, illetve toborzásra, sőt a Várkapitányság egy "webfejlesztést" is megrendelt.A költési rangsor tizenötödik helyén álló MTVA azért érdekes, mert ők adták számszerűen a legtöbb megbízást Balásy Gyula cégeinek. Az összesítők alapján a közmédia 16 kommunikációs szerződést kötött ebben az időszakban, mindegyiket 50 és 185 millió forint közötti értékben, így jött ki a közel 1,6 milliárdos végső cech. A megbízások leírását jellemzően nem cizellálták túl, azokban szinte kivétel nélkül az szerepel, hogy "kommunikációs és médiaügynökségi feladatok" ellátására szerződtek, érdemi különbség legfeljebb annyi van az egyes szerződések között, hogy néhányat direkt online kampányra kötöttek.Az eddig felsorolt 15 minisztérium és cég fedte le a teljes állami kommunikációs költés majdnem 85 százalékát. A maradékon további közel 120 állami szervezet osztozott, amelyek harmada 100 millió forintot sem fordított kommunikációra ebben a szűk 3 és fél évben.A fentieken túl talán érdemes még kiemelni a Fidesz-közeli Alapjogokért Központ anyacégét, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-t, amely több mint egytucatnyi kommunikációs megbízást adott a szintén kormányközeli Balásy-féle csoportnak összesen 1,1 milliárd forint értékben. A vállalat legutóbb akkor került a hírekbe, amikor a nagy nehezen újranyitott Keleti pályaudvarra bevándorlás-, Magyar Péter- és EU-ellenespropagandavideót vetítettek. A videó ugyanis a cég által fenntartott Rosszvalasztas.hu-t oldalt reklámozta.A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. szűk két héttel az eset előtt írt alá egy 300 milliós szerződést "kommunikációs ügynökségi feladatok ellátására". Ez az idén már a negyedik megrendelés volt, korábban szerződtek egyebek mellett nyomdai kivitelezésre és reklámajándékok beszerzésére is. Ilyen ajándékokra három év alatt közel 200 millió forintot költhettek.Utóbbi egyébként nem egyedi, az Osakai Világkiállítás magyarmegjelenéséért felelősExpo 2025 Magyarország Nonprofit Kft. például több mint 160 millió forintot költött reklámajándékokra, de 56 millió forint ment el ilyen célra az adóhatóságnál és 35 millió a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft-nél is.A keretmegállapodás ideje alatt kötött szerződésekide kattintva tölthetők le.
|
Összegyűjtöttük, hogy mire ment el 225 milliárd forintnyi kommunikációs közpénz
|
Plakátkampányok milliárdokért, reklámajándékok százmilliókért, toborzás, filmgyártás, propagandahonlap – erre költik az állami kommunikációs százmilliárdokat.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/penz/2025/11/12/kommunikacios-koltes-balasy-rogan-kozpenz
|
2025-11-12 04:50:05
| true
| null | null |
G7
|
Ha valaki azt hallja, hogy sikeres volt a szerelés, de szükség lenne egy cserére, valószínűleg arra gondol, hogy a beszélgetés résztvevői épp fociról, esetleg más labdajátékról társalognak. Egy kispesti búvárbolt feletti irodában azonban ennek a mondatnak semmi köze nem volt a sporthoz. Kódnyelven azt jelentette, hogy az irodából működtetett számlagyár egyik alkalmazottja felvette a számára előírt összegű készpénzt, és kellene még egy stróman a külső szemlélő által nehezen átlátható céghálóba.A játékos vagy csere kifejezés utalt a strómanokra, a szerelés a készpénzfelvételre, a strómanoknak járó összeget pedig átigazolási díjként emlegették. A lefülelt bűnszervezet milliárdos nagyságrendű kárt okozott a költségvetésnek, az ügyben több tucat ember állt bíróság elé, és még legalább ennyi ember ellen zajlik nyomozás. Az esetenként kifejezetten kreatív eszközöket használó bűnszervezeten keresztül jól be lehet mutatni, hogy miként is működik egy ilyen számlagyár, és milyen következményekkel járhat, ha egy vállalkozó úgy dönt, ilyen unortodox eszközökkel csökkentené adófizetési kötelezettségét.Látványos videót mellékelt egy rajtaütésről szólóközleményéheza Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2023 elején. a beszámoló szerint az adóhatóság fővárosi nyomozói 170 helyszínen csaptak le. A bűnszervezet éppen nyaralni induló vezetőjét a reptéren kapták el, de kiszálltak az egyik cége nevén tartott házához, a számlagyár központjához, és rajtaütöttek számos ügyfélen is. Az akció során több mint egymilliárd forint értékű vagyont foglaltak le. Nem volt nehéz: a számlagyár vezetőjének medencés háza önmagában százmilliókat ért, de több luxusautót, illetve ékszereket is találtak az ingatlanban, és kötegekben kerültek elő forint, illetve euró bankjegyek is.A NAV szakemberei ekkor már évek óta nyomoztak a számlagyár után. Bár a szervezet működését mindössze két ember fogta össze, és további féltucat végezte benne a napi teendőket, a bűnténynek így is több mint száz érintettje van. Az ilyen számlagyár célja ugyanis az, hogy más cégek adófizetési kötelezettségét segítsen csökkenteni teljesen illegális módon, fiktív számlákkal. Nem volt ez másképp itt sem. Így viszont a valótlan számlákat befogadó vállalatok, illetve azok vezetői is költségvetési csalást követnek el. Ilyen vállalatból és cégvezetőből pedig több tucat volt.Akad közöttük olyan, aki - miután beismerte tettét - már meg is kapta a büntetést. Az ezekről az ítéletekről szóló bírósági iratokból derül ki, hogy pontosan hogyan is működött a kispesti búvárboltból vezetett bűnszervezet.A számlagyárat egy búvárkörökben ismert vállalkozó hozta létre 2013-ban. A hozzá kötődő búváráruház felső szintjén található irodákban volt a szervezet központja. Ide jártak be a közvetítők, ide hordták be az esetenként több milliónyi készpénzt az "alkalmazottak", és innen vitték el a megrendelő cégeknek visszajáró milliókat ugyancsak a közvetítők vagy akár maguk a vállalatvezetők.Egy számlagyárnak ugyanis nagyon fontos eleme a készpénz. Egy ilyen szervezet lényege mindig az adóelkerülés.A vesztes oldalon így az állam áll, míg a be nem fizetett adón megnyert összegen az adófizetést elkerülő cégek, illetve a számukra ennek lehetőségét biztosító számlagyár osztozik valamilyen arányban, de mindig készpénzben.Az adócsalás módszere az esetek nagy részében elég hasonló. A számlagyár azt ajánlja fel az ügyfeleinek, hogy segít csökkenteni az adójukat. Valójában elcsalni, de ennél azért jellemzően szofisztikáltabban fogalmaznak. A szolgáltatást közvetítő összekötők - akik sok esetben megteremtették a kapcsolatot a számlagyár és a potenciális ügyfelek között - ebben a bűnügyben is adócsökkentési lehetőségként "hirdették" tevékenységüket.Annak érdekében, hogy az ügyfélnek kevesebb legyen a fizetendő áfája - és esetleg a nyereségadója is -, a számlagyár (illetve annak egy cége) kiállít neki egy vagy több számlát. Ez ugye az ügyfél, vagyis a haszonélvező vállalat esetében számviteli szempontból ráfordítást jelent, így pedig az összeg után már nem kell befizetni az áfát. Emellett a vállalat nyeresége, illetve ennek megfelelően nyereségadója is alacsonyabb lesz.Ez persze önmagában nem éri meg, hiszen a számla összege nagyobb, mint a megspórolható adó.Más azonban a helyzet, ha a pénz nagy részét borítékban visszajuttatják a céghez. Itt pedig pontosan ez történt.Miután kiállították a kamu számlát, a haszonélvező cég pedig átutalta ennek ellenértékét, a számlagyár egyik alkalmazottja elbattyogott a bankba, felvette a pénzt, bevitte a búvárbolt feletti irodába, és kettéosztotta. A nagyobb részét betette egy, a haszonélvező cég nevére szóló borítékba, és ez hamarosan visszajutott a céghez, amely nem sokkal korábban elutalta ugyanezt. A pénz kisebb részét - egészen pontosan 12,63 százalékát - pedig jutalékként megtartotta a bűnszervezet.Igen ám, de ez így még mindig nem feltétlenül jó üzlet, hiszen ami a haszonélvező cégnek kiadás, az a számlagyárnak bevétel. A bevétel után pedig ugyanúgy meg kellene fizetni az adót, márpedig az a jutalékból nem jön ki. A nagy trükk az, hogy a számlagyár, illetve annak cégei nem fizetik be ezt az adót.Ténylegesen ezen a ponton történik meg az adócsalás, és hogy ez mennyi ideig tud működni, elsősorban attól függ, mennyire kifinomultan építik fel a hálózatot a szervezet vezetői.A számlagyár ugyanis tulajdonképpen egy cégháló. Ha csak egy vállalat ontaná szakmányban a kamu számlákat, akkor jó eséllyel nagyon hamar kibukna a csalás. Így mindig több vállalatot használnak ilyen célra. A búvárboltos hálózatban például közel két tucat különböző gazdasági társaság állított ki fiktív számlákat. A cégek ráadásul gyakran egymás között is megjáratják a pénzt, hogy nehezebb legyen annak útját követni. Ahogy erről egykorábbi cikkünkbenmár írtunk, erre szakkifejezés is van a szakmában: létráztatják a pénzt.Aztán egy ponton az egyik olyan vállalat, amely rengeteg hamis számlát állított ki, elfelejti leadni a bevallását, és bedől. Ezek a bukó cégek.Megpróbáljuk egy konkrét példával megvilágítani, hogy jobban érthető legyen a pénz útja, és hogy ki mennyit nyer, illetve veszít ezen. Ha egy cégnek van mondjuk 127 millió forint bevétele (nettó 100 millió + 27 százalék áfa), akkor ezután elvileg 27 millió forint áfát kellene befizetnie (illetve később 9 millió forint társasági adót). Ahelyett azonban, hogy ezt megtenné, kapcsolatba lép a számlagyárral, amely kiállít számára 127 millió forint értékben fiktív számlákat (azért fiktív, mert nincs mögötte tényleges szolgáltatás). A vállalat adófizetési kötelezettsége ezzel megszűnik (hiszen leköltségelte a bevételét), a számlagyárban ugyanakkor megjelenik ugyanez.A számlagyár valamely cégének bankszámlájára beérkező pénzt az esetek többségében (újabb fiktív számlákat kiállítva) a hálózat cégei még létráztatják egy kicsit, majd az egyik alkalmazott felveszi, és elviszi készpénzben a központba. Ott 111 millió forintot betesznek egy borítékba - vagy ha abba nem fér, akkor egy táskába - és ezt visszajuttatják a céghez. A vállalat így a 127 millió forintból 111-et megtarthat, miközben ha a teljes összeg után befizeti az áfát és a nyereségadót, akkor ennél 20 millióval kevesebb pénze maradt volna. Ha pedig még azt is figyelembe vesszük, hogy a tulajdonosnak személyi jövedelemadót, esetleg egyéb közterheket kellene fizetnie a vállalatából kivett pénz után, akkor ennél is jóval nagyobb a haszon: szélsőséges esetben akár 40-45 millió forint is lehet.A 111 millió feletti részt, tehát 16 milliót forintot pedig a számlagyár eltesz magának jutalékként. Ebből kifizetik az alkalmazottakat, fedezik a számlagyár működtetéséhez kapcsolódó egyéb, főleg adminisztratív költségeket, a fennmaradó pénzt pedig elteszik. A vád szerint a búvárbolt feletti központban ennek a pénznek a nagy részén mindössze két ember osztozott, ebből épülhetett a több százmilliós medencés családi ház, ebből vehették az ékszereket és az autókat. Arra is figyeltek, hogy a vagyontárgyak nagyrészt ne a saját nevükön legyenek, azokat gyakran családtagok vagy vállalatok birtokolták. Papíron a NAV-videóban szereplő ház is egy vállalkozás tulajdonában állt, de valójában a bűnszervezet feje és családja használta.Ahogy erről már volt szó, amikor egy cég már túl sok adótartozást halmoz fel, akkor jellemzően bedöntik. Az ilyen bukó vállalatok kerülnek először a hatóságok célkeresztjébe, hiszen náluk tűnik el a pénz. Ám ha a számlagyárat jól építették fel, akkor ezektől a cégektől nem könnyű és igen időigényes folyamat visszafejteni a szálakat a tényleges haszonélvezőkig.A hálózat vezetői pedig természetesen igyekeznek a dolgot minél jobban eltávolítani maguktól. Így a számlagyár vállalatait a legritkább esetben veszik a nevükre, a bukó cégeket pedig lényegében soha.Erre használják a bevezetőben említett kódnyelven játékosnak vagy cserének nevezett strómanokat.Ebben a bűnszervezetben a strómanoknak tulajdonképpen annyi dolguk volt, hogy a számlagyár egyik alkalmazottjával elmentek bejegyeztetni egy céget, illetve létrehoztak az újonnan alapított vállalat számára egy bankszámlát. A feladatuk ezen a ponton véget is ért.A bírósági iratokban bevett fordulat, hogy az adott stróman "a cégbírósági bejegyzéshez szükséges iratokat - közte az alapító okiratot és aláírási címpéldányt - úgy írta alá, hogy ténylegesen nem kívánt a cég nevében gazdasági tevékenységet végezni, a céget képviselni". A vállalatot ettől fogva a számlagyár vezetői és beosztottjaik irányították. Ezt úgy tehették meg, hogy a stróman a bankszámlához rendelkezési jogot biztosított a számlagyár egyik alkalmazottja számára, illetve átadta a cég bélyegzőjét és a saját aláírás-bélyegzőjét is. A számlagyárban ezeket a bélyegzőket használva állították ki a számlát, és amikor megérkezett a számla ellenértékeként átutalt pénzt, akkor a rendelkezési joggal felruházott alkalmazott probléma nélkül felvehette azt a bankból.A stróman akkor a legjobb, ha nehéz megtalálni, és még ha elő is kerül, behajtani akkor sem tudnak rajta semmit. Épp ezért az ilyen hálózatok előszeretettel használnak külföldi állampolgárokat vagy hajléktalanokat. Ilyenre ebben az esetben is volt példa: az egyik meghatározó számlagyáros cég ügyvezetője például egy ideig egy romániai lakos volt.Az álügyvezetők közül ráadásul kifejezetten sokan voltak, akik nem élték meg a büntetőeljárást.Legalább hat egykori stróman hunyt el még a bírósági szakasz megkezdése előtt.Volt példa arra, hogy egy számlagyáros cég még bő egy hónappal a vállalatot papíron birtokló és vezető (de valójában strómanként tartott) személy halála után is állított ki számlát.Tovább lehet nehezíteni a hatóságok dolgát azzal is, ha jól választják meg a cégek székhelyét. A számlagyárhoz köthető vállalatokat a legritkább esetben jegyzik be olyan ingatlanokba, amelyek a haszonélvezőkhöz köthetőek. Általában olyan helyet keresnek, ahol adott esetben célt érnek a hivatalos levelek akkor is, ha azokat nem a tulajdonos veszi át. Ez tulajdonképpen a székhelyszolgáltatás definíciója.Az ilyen szolgáltatók pont azzal foglalkoznak, hogy azok a cégek, amelyek valamiért nem tudnak vagy nem akarnak saját, esetleg bérelt ingatlanba bejelentkezni, az ő címüket adhatják meg székhelyüknek. Az adott lakás postaládáján vagy egy iroda ajtaján feltüntetik az oda bejelentett vállalatok nevét (legtöbbször több százat, esetleg ezret), átveszik és valamilyen módon továbbítják nekik a leveleiket, illetve jelzik nekik, ha egyéb megkeresés érkezik. Már persze, ha van kinek.Adott esetben ez hatalmas segítség tud lenni egy saját ingatlannal nem rendelkező kezdő vállalkozásnak, ugyanakkor tökéletes búvóhely az adócsalók számára is.A G7-en hét éveírtunk részletesenerről a jelenségről. Akkor a legnagyobb adótartozást felhalmozó cégek alsó hangon negyede volt ilyen székhelyszolgáltatóhoz bejelentve. Akadt helyszín, ahol 38 olyan vállalkozás "működött", amely szerepelt a NAV legnagyobb adótartozókat felsoroló listáján.Ezt a lehetőséget a búváráruházból irányított hálózat is használta. A fiktív számlákat kiállító cégek nagy része székhelyszolgáltatóhoz volt bejelentve. Még arra is figyeltek, hogy váltogassák a helyszíneket: a vállalatoknál megadott címek között kilenc különböző olyat sikerült azonosítanunk, amelyen székhelyszolgáltató működik.Fontos az is, hogy még ha a számla teljesen fiktív is, valamilyen látszatszolgáltatás azért legyen mögötte. Erre tökéletes egy olyan hirdetés, amelynek tényleges piaci értéke nincs, de ha valaki elkezd kutakodni, akkor mégiscsak fel lehet mutatni egy megjelenést a számla mögötti teljesítésként. Az elmúlt évtizedek szépszámú ralis adócsalása is mind erre épült: a valós piaci értéknél sokkal magasabb összegről állítottak ki számlát azoknak, akik az autókon hirdettek.A búvárboltos hálózatnak is hasonló volt a módszere, és kifejezetten kreatív módját találták meg annak, hogy látszólag igazolható legyen a kiállított számla.A valótlan tartalmú számlák nagy része ugyanis olyan internetes hirdetések, bannerek megjelentetéséről szólt, amelyeket a www.oringo.hu oldalon helyeztek el.A névválasztás nem véletlenül hajaz az Origóra. A jelentős látogatottság miatt ugyanis - a csalás kezdetén még független internetes lapként, és nem propagandaoldalként működő - origo.hu-n elhelyezett hirdetések esetében kevésbé lett volna szembetűnő az értékaránytalanság.Az oringo.hu esetében azonban az volt. Bár ez az oldal is elvileg hírportálként üzemelt, ám elenyésző látogatottsággal.Az archiváltoldalakalapjánvalójában valami hírgyűjtő site lehetett, ahol más portálok hírei jelentek meg elég esetlegesen. Ezeken a visszanézhető pillanatképekenhelyenként most islátszikegy-egy banner.A cégek tehát papíron százezrekért-milliókért lefoglalták a teljesen értéktelen hirdetéseket, a számlagyár erről kiállította a számlát, és már indulhatott is a folyamat, amely végén a pénz nagy része visszakerült a hirdetőhöz, a jutalékot pedig lehúzták a hálózat fenntartói. A cégháló vállalatai között is akadt olyan, amely a honlap nevét viselte.Bár a rendszer komplexnek tűnik, ha felépítették, akkor viszonylag kevés ember is el tudja működtetni. A számlagyárat annak szellemi atyja, a búvárboltos és egy társa közösen irányították.A nagy pénzt a jutalékokból ők húzták le, a többiek rendszeres havi fizetésért dolgoztak.A két vezetőn kívül fontos szereplő volt még az a személy, akit a nyomozók a hálózat középvezetőjeként azonosítottak. Tulajdonképpen ő végezte az adminisztratív teendőket: figyelte, mikor érkezik utalás a bankszámlákra az ügyfelektől, ő létráztatta a pénzt, ő jelezte a többi alkalmazottnak, hogy honnan és mekkora összeget kell felvenni, majd amikor a készpénz beérkezett az irodába, ő számolta ki a jutalék összegét, és osztotta ketté a pénzt a megrendelő és a számlagyár között.A készpénzlogisztikát két-három ember végezte. Ők megkapták az utasítást, hogy melyik bankba menjenek, felvették a pénzt, és vitték a búvárbolt feletti irodába a középvezetőnek. Közöttük akadt olyan, aki a készpénzfelvétel mellett a strómanok beszervezésével is hozzájárult a számlagyár működéséhez: miután megtalálta a megfelelő embereket, elkísérte őket az ügyvédhez, hogy ne legyen semmi probléma a cégek bejegyzésénél.Maga a szervezet ennyi emberből állt. Rajtuk kívül még volt két-három közvetítő, akik az ügyfeleket hajtották fel, azaz olyan cégeket kerestek, akik hajlandónak mutatkoztak fiktív számlákkal csökkenteni adófizetési kötelezettségüket. Mivel ők voltak a kapcsolattartók, gyakran az ügyfélnek visszajáró pénzt is ők vitték vissza a megrendelőknek.Bírósági eljárás ugyanakkor ennél sokkal több érintett ellen indult. Az első körben 37 ember vádoltak meg, ebben azonban még nem lehetett benne mindenki, mivel az ügy nagyon szerteágazó, így a feltárása időigényes, az eljárásoknál viszont vannak törvényi határidők, amiket tartania kell az ügyészségnek. Így azóta további vádemelésekre is sor került, ezek nagyjából kéttucat embert érinthettek. Mivel a bíróság ezeknek az ügyeknek egy részét egyesítette, a Fővárosi Törvényszék most arról tájékoztatta a G7-et, hogy az alapügyben 43 vádlott ellen zajlik büntetőeljárás.Közülük nyolcan még az elkészítő üléseken beismerték bűnösségüket. A többiekkel szemben folytatódott az elsőfokú eljárás, amelyen eddig kilenc tárgyalási napot tartottak. Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor várható ítélethozatal, ám az ilyen perek gyakran hosszú évekig húzódnak.Ráadásul szinte még biztosan lesznek további vádlottak is. A Fővárosi Főügyészség kérdésünkre azt írta: "az üggyel összefüggésben még nyomozás is folyamatban van, amelyben jelenleg további 67 gyanúsított szerepel. A gyanúsítottak további hamis számlákat befogadó cégvezetők, és bűnsegédként ugyancsak a számlagyár tagjai."
|
Százmilliókat kerestek azzal, hogy létrehozták az oringo.hu-t, majd elkezdték a nagyüzemi adócsalást
|
Egy búvárbolt feletti irodából irányították azt a számlagyárat, amely milliárdos nagyságrendben csalta az adót. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/vallalat/2025/12/15/szamlagyar-adocsalas-oringo-hu-buvarbolt-afa
|
2025-12-15 04:50:02
| true
| null | null |
G7
|
"Bement az üzletkötő a boltba telefont venni, és közölték: nem adnak, mert a cégkivonaton látják, hogy nyomozás folyik a cég ellen." Ilyen esetek nehezítették meg azoknak a vállalatoknak a működését, amelyek haszonhúzó cégként igénybe vették ahétfői cikkünkben bemutatott számlagyárszolgáltatásait, vagy saját bevallásuk szerint egyszerűen csak kapcsolatba kerültek a hálózat valamely vállalatával. A több tucat vádlottból épp ezért - annak érdekében, hogy cégeik zavartalanul működhessenek tovább - hatan már az előkészítő ülésen beismerték tettüket, vállalva ezzel az ítéletet, amely a legtöbb esetben nem merült ki egyszerű pénzbírságban.Hétfőnrészletes cikkben mutattuk beegy olyan számlagyár működését, amely éveken keresztül végzett nagyüzemi adócsalást. A hálózat irányítói rendkívül kreatív módon létrehozták az oringo.hu oldalt, majd kihasználva, hogy a weblap neve nagyon hasonlít az akkor különösen látogatott origo.hu-ra, túlértékelt hirdetésekről állítottak ki fiktív számlákat ügyfeleiknek. Utóbbiak így rengeteg adót megspórolhattak, amelynek egy részét jutalékként a számlagyár vezetői kapták meg. A szervezőknek nagyon jól hozott a törvénytelen biznisz. Amikor az adóhatóság nyomozói lecsaptak a bűnszervezetre, kötegekben foglalták le a készpénzt, de találtak luxusautókat és ékszereket is a számlagyár vezetőjének százmilliókat érő, medencés házában.A számlagyár összességében milliárdos nagyságrendű összeggel károsította meg a költségvetést. Ez volt az a pénz, amit a bűnszervezet ügyfelei (a haszonhúzó cégek) nem fizettek be adóként, hanem helyette megforgatták a számlagyárban, és a nagy részét készpénzben visszakapták.Mivel magának a számlagyárnak a fenntartásához elég volt 6-8 ember, így a csalás jellegéből adódóanaz eddig bíróság elé állított négy tucat vádlott nagyobb része épp ilyen haszonhúzó cég tulajdonosa vagy ügyvezetője.Közülük nyolcan még az előkészítő üléseken beismerték bűnösségüket, hat ember esetében egy időben hirdettek ítéletet tavaly februárban. Ötüket egy és két év közötti felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, emellett mindenkinek meg kellett térítenie a költségvetésnek okozott kárt, és a cégekre, illetve a vállalatvezetőkre is százezres, esetenként milliós nagyságrendű pénzbüntetést szabtak ki.Mivel ezek az ítéletek egy elhúzódó eljárás esetén akár enyhülhettek volna, kíváncsiak voltunk, miért döntöttek úgy ezek az emberek, hogy nem kérnek a tárgyalásból, és tettük beismerésével vállalják a büntetést. Válaszuk elég egybehangzók volt: szerették volna a normál napi ügymenet szerint tovább működtetni a vállalataikat, és ekkor már látták, hogy egy ilyen eljárás mellett ez nem fog menni."A céges ügyvédünk azt mondta, hogy egy ilyen ügyben ő nem fog tudni segíteni, érdemesebb megkeresni egy tapasztaltabb rókát. Beszéltem is egy ilyen tapasztalt rókával, és ő azt tanácsolta, hogy az utolsó pillanatig, a körmünk szakadtáig mindent tagadni kell, mert ha ez elhúzódik öt-hat évig, akkor a tapasztalatok szerint mérséklődnek a büntetések. De én nem akartam ezzel öt-hat évig foglalkozni. Nekem az volt a fontos, hogy mindenféle billog lekerüljön a cégemről, mert partnerekkel dolgozunk, megrendelőink, alvállalkozóink vannak, és szerettem volna előttük is minél hamarabb tisztázni a dolgot. Úgyhogy mindent elfogadtam, amit kiszabtak rám."Így foglalta össze az egyik haszonhúzó cég vezetője, miért döntött úgy az előkészítő ülésen, hogy beismeri bűnösségét, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Elmondása szerint ő valóban fogadott be fiktív számlákat, hogy csökkentse adófizetési kötelezettségét, de a számlagyárral csak több áttételen keresztül volt kapcsolatban, így viszonylag enyhe büntetéssel megúszta. Ám ez isfelfüggesztett börtönt és több százezer forintnyi bírságot jelentett, a tízmilliós nagyságrendű elcsalt áfa megfizetésén túl.A meghozott ítéletek között volt ennél súlyosabb is. Már csak azért is, mert akadtak olyan vállalkozók, akiknek a cégük ennél sokkal, akár egy nagyságrenddel nagyobb értékben fogadott be kamuszámlákat. Őket ítélték jellemzően két év felfüggesztettre és milliós pénzbírságra.Nem is mindenki akart nyilatkozni a saját ügyében, de azok, akik válaszoltak megkeresésünkre, kivétel nélkül azt mondták, hogy az eljárás túl nagy terhet jelentett a cégeik életére, ők pedig nem szerették volna emiatt elbukni hosszú évek, esetleg évtizedek óta épített vállalkozásukat.Az említett billog egy cégbírósági bejegyzés volt, amely azt rögzítette, hogy az adott vállalattal szemben büntetőjogi intézkedést kezdeményeztek az adóhatóság nyomozása alapján. Ez megjelent a cégkivonatban is, így ha az érintett gazdasági társaság egy partnervállalata használta a céginformációs rendszert, akkor egyből jelzést is kapott erről. Szóval nem igazán lehetett titokban tartani az ügyfelek, beszállítók, alvállalkozók, finanszírozók előtt.Ennek pedig a bevezetőben említett telefonvásárlás meghiúsulásánál sokkal kellemetlenebb következményei is voltak."A hitelező bankunk egyszer csak jelezte, hogy felmondja a hitelszerződést, ha nem rendeződik ez a dolog"- mondta egy másik vállalat vezetője. Egy harmadik érintett társaság tulajdonosa pedig azt mesélte, hogy elkezdte elbukni az ügyfeleit az eljárás miatt: "volt olyan cég, amely megszakította velünk a kapcsolatot, mert a kockázatkezeléssel foglalkozó compliance részleg ezt kiszúrta".Többen is azt állították: úgy mondtak le a tárgyaláshoz való jogukról, hogy tudtak volna mivel védekezni, mert esetükben a számlák mögött volt valós teljesítés. Akadt olyan, akinél valamilyen építőipari munka, de olyan is, akinél hirdetés. Más kérdés, hogy a számlagyár vezetői az oringo.hu-t pont azért hozták létre, hogy valamit fel tudjanak mutatni a számla ellenértékeként, csak ugye a szolgáltatás tényleges értéke nem állt arányban a kifizetett pénzzel. Tehát a teljesítés igazolása egy ilyen esetben önmagában valószínűleg még nem bizonyítja az ártatlanságot.Az ügy érdekessége, hogy az elsőfokú ítélet után az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla olyan döntést hozott, amely hosszabb távon is hatással lehet a hasonló ügyekre. Első körben ugyanis a haszonhúzó cégek vezetőit - tehát azokat, akik a fiktív számlákat adócsökkentési céllal megvették a számlagyártól - közvetett tettesnek minősítette a bíróság. Ez nem volt különösebben meglepő, a korábbi hasonló eseteknél is ez volt a gyakorlat. Másodfokon azonban épp ezt változtatták meg, és az ítélőtábla kimondta, hogy költségvetési csalás esetében az ügyvezető nem lehet közvetett, csak közvetlen tettes.Jogi szempontból a szerepek megítélése azért nem egyszerű, mert magát a cselekményt - a hamis számlákat tartalmazó bevallás benyújtását - az ilyen ügyekben jellemzően a könyvelő valósítja meg, így ő a közvetlen tettes. A számlagyár már elítélt ügyfeleinél minden esetben ez történt.Csakhogy a könyvelő nem feltétlenül van tudatában annak, hogy a számlák, amelyek hozzá eljutnak, fiktívek. Erről ugyanis a cégek vezetői egyeztek meg a számlagyár képviselőivel."Ha az, aki közvetlenül megvalósítja a bűncselekményt, nem tud erről, akkor nem lehet felelősségre vonni, mert megtévesztették. Ilyen például, ha valaki azt mondja egy gyereknek, hogy fiam, szaladj be a kocsmába, és hozd ki a pénztárcámat, mert az asztalon felejtettem, de valójában a pénztárca nem az övé. A srác elhozza a pénztárcát a kocsmában az asztalról, de abban a hitben teszi ezt, hogy az őt erre megkérő ember felejtette ott. Neki fogalma sincs, hogy ellopott egy tárcát valakitől, akitől pedig a lopás gondolata származik, fizikailag nem tett semmit. Így a tettességhez szükséges két követelmény, a szándék és a fizikai megvalósítás elválik egymástól, két személyben jelenik meg. Felbujtásról ilyenkor azért nem lehet beszélni, mert abban az esetben a felbujtott is tud a bűncselekményről. Ez akkor állna fenn, ha a felnőtt meggyőzné a gyereket arról, hogy lopja el neki a pénztárcát. Itt viszont nem ez történt. Ezt a helyzetet oldották fel a közvetett tettesség fogalmával" - világította meg a helyzetet a G7 kérdésére Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.Nagyon hasonló a helyzet a hamis számlákat befogadó cégvezetők és az erről mit sem sejtő könyvelő esetében is. Ezért volt sokáig az a gyakorlat, hogy a számlagyáros ügyekben a haszonélvező vállalatok döntéshozóit közvetett tettesként ítélték el. Ezen változtatott most a bíróság azzal, hogy kimondta: hiába nem az ügyvezető adja le a hamis adóbevallást, akkor is közvetlen tettesként felel érte.Bár ez jogtechnikai kérdésnek tűnik, valószínűleg gyakorlati jelentősége is lesz a későbbiekben, hiszen hatással lehet a büntetés kiszabására és a védekezés stratégiájára is. Akár már ennek az ügynek a további fejleményeire is hathat. Nem véletlenülszületett szakcikkis a témában.
|
Jó ötletnek tűnt az adótrükk, aztán milliós bírság és felfüggesztett börtön árán kellett menteni a cégeket
|
Megmutatjuk, hogy milyen következményei vannak annak, ha egy cég egy számlagyár ügyfeleként kerül a hatóságok látókörébe.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/vallalat/2025/12/16/oringo-szamlagyar-adocsalas-itelet
|
2025-12-16 04:50:02
| true
| null | null |
G7
|
Elhúzódhat a HÉV-kocsik beszerzésére novemberben indított eljárás, mert a sikertelen előzetes vitarendezésieljárásután a Közbeszerzési Döntőbizottsághozfordulta Škoda Transportation. Ez azért probléma, mert eleve nagyon szűk a határidő ahhoz, hogy az uniós pénzügyi ciklus 2029 végi zárásáig megérkezzen az 54 darab vonatból 24 a H5-ös szentendrei HÉV-re.Mit mondanak ők? A Škoda szerint olyan műszaki elvárásokat fogalmazott meg a MÁV Személyszállítási Zrt. a közbeszerzésben, amelyek nem észszerűek, és szűkítik a piaci versenyt - olvasható ki a közbeszerzési portálra feltöltött előzetes vitarendezésieljárásból.Svájci ,ZMBSnevű vonatbefolyásoló rendszer telepítését kéri a MÁV az új vonatokra, ami egyrészt műszakilag nehezen érthető, másrészt költséges.Versenykorlátozó is ez a kitétel, hiszen csak igen kevés gyártónak van lehetősége ilyen berendezés beszerelésére és tesztelésére.Szakmai forrásaink egy része a Stadler érdekeit látja a feltételben. Ugyanakkor ez a kitétel nehezíti az uniós engedélyeztetési eljárást, ami a svájci vállalatnak is hátrányos. A svájci keskeny nyomtávú vasutakon elterjedt rendszer tesztelése már csak azért is óriási kihívás lenne, mert a HÉV normál nyomtávú.Még nem dőlt el, hogy valaha ilyen biztosítóberendezést építenének ki a HÉV-pályákon, Magyarországon nem is működik ilyen.Számokban: a MÁV által kért műszaki megoldások közül a legdrágább a vonatbefolyásoló berendezés. Ez egy olyan eszköz, ami például meg tudja állítani a tilos jelzésen áthaladó vonatot. Csakhogy a pályán ilyen nincs kiépítve*A rendszer működésének feltétele, hogy a pályán és a járművek fedélzetén is telepítve legyenek a hozzá tartozó eszközök., és egyelőre csak a szentendrei vonalon terveztek ilyet - aminek felújítását éppen mostvágta visszaműszaki paramétereiben a közlekedési tárca.A vonatbefolyásoló rendszerek darabja manapság fél-egymillió euróba kerül járművenként. Az összesen 54 darabos HÉV-beszerzés esetén ez tízmilliárd forintos nagyságrendű többletköltséget jelent.A tender összértéke 325 milliárd forint (841 millió euró), ami az egyik legnagyobb értékű magyar vasúti beszerzés évtizedek óta, így alaposabb előkészítést igényelt volna.Felülnézet: ritkán jut forráshoz a MÁV, ezért próbáltak mindent belecsomagolni a tenderbe. Nemcsak járműveket kellene szállítania a nyertesnek, hanem évekig elegendő alkatrészt, de gyakorlatilag még egy karbantartó telepet is.Úgy kellene beárazni , hogy mennyiért szállítanak csoportemelőket, ultrahangos futóművizsgálót vagy éppen teljes mosóberendezést, hogy azt sem tudják, hova kellene ezeket telepíteni. A járműtelepek fejlesztése önmagában 5-10 milliárd forintos tétel lehet.Az sem derül ki pontosan a tender műszaki leírásából, hogy kell-e WC-t beépíteni a vonatokra.Igen, de: a szállítási határidő eleve problémás. Normál vasúti járművek esetén is hároméves határidőt vállalnak általában a gyártók, olyan egyedi járműveknél, mint amilyet a HÉV-tender megkövetel, ennél is több időre van szükség. Ehhez képest három év alatt, 2029 végéig 24 darab vonatot lekellene szállítani, ami csak nagyon magas felárral lehetséges piaci forrásaink szerint.Tágabb kontextus: az európai nagyvasúti előírások és a HÉV egyedi műszaki előírásainak összekapcsolása helyett egyszerűbb lett volna a nagyvasúti vagy a közúti vasúti járművek műszaki előírásait alapul venni. Ekkor nem egyedi - drágán és időigényesen engedélyeztethető - járműveket lehetett volna venni, hanem nagy mennyiségben gyártott vonatokból lehetett volna válogatni.Ha összetett műszaki kérdéseket kell tisztázni, érdemesebb a több ideig tartó tárgyalásos közbeszerzési eljárást választani. Így járt el például a GYSEV az Intercity motorvonatok beszerzésekor.A jelenlegi , belső ellentmondásoktól hemzsegő, a piaci versenyt az előzetes vitarendezési kérelem szerint korlátozó eljárás annyira problémásnak tűnik, hogy egyes forrásaink szerint az volt a cél, hogy a kiírással bemutassák: akartak venni új HÉV-vonatokat, csak nem volt kitől.Egy fontos könnyítést ugyanakkor tett a MÁV: nem feltétel az európai referencia. Ezzel a kínai gyártóknak is lehetővé tették az indulást.Előzmények: már járhatnának új HÉV-szerelvények, ha a kormány nem vonja vissza a Vitézy Dávid államtitkársága alatt, 2021-ben kiírt eljárást.A Stadler akkoriban 12,5 millió eurót, az Alstom pedig 13,7 millió eurót kért volna egy-egy HÉV-szerelvényért. A mostani eljárásban jóval magasabb, darabonként 14,85 milliós árat is elfogadnak, hívta fel afigyelmetnovemberben Vitézy Dávid.Az eljárást szakmai források szerint azért kellettleállítani2021-ben, mert Orbán Viktor miniszterelnök azt szerette volna, ha olyan kiírás jelenik meg, amin az alacsonyabb műszaki színvonalú orosz gyártók is el tudnak indulni.
|
Késhet és tízmilliárdokkal drágulhat a HÉV-beszerzés a problémás kiírás miatt
|
Svájci vagy kínai érdeket látnak különböző források a MÁV-HÉV tender mögött, amely annyira kaotikus, hogy még az is felmerült: a politikai szándék demonstrálása az egyetlen célja.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/vallalat/2025/12/16/hev-beszerzes-kozbeszerzesi-dontobizottsag-skoda-feltetelek-stadler-kinai-gyartok
|
2025-12-16 16:41:41
| true
| null | null |
G7
|
Mozgalmasra sikerült 2023 szeptembere az ismert olimpikonok és egyéb sportolók által tulajdonolt Champs Sziget Kft.-nél. A Margit-szigeti szabadtéri pubot üzemeltető cég a hónap közepén megválasztotta ügyvezetőnek az alapító Gyulay Zsolt feleségét, aki azonban alig nyolc nappal később lemondott posztjáról. A felbolydulást az okozta, hogy a társaság tulajdonosainak nagy része számára ekkor vált nyilvánvalóvá: az előző ügyvezetés idején a vállalat költségvetési csalási ügybe keveredett. A korábbi ügyvezetőt, aki szintén ismert sportoló, azóta el is ítélték, a vállalatot pedig pénzbírsággal sújtották."A Champs Sziget nemcsak egy egyszerű nyári budapesti terasz, hanem egy 400 fő befogadására képes nagyszerű Margit-szigeti rendezvényhelyszín is." Így jellemzik honlapján a Champs Sziget Kft. által fenntartott vendéglátóhelyet. A névválasztás nem véletlen. A Champs tényleg a bajnokok cége, tagjai sikeres magyar sportolók. A cég egykori és jelenlegi tulajdonosai egyéb eredményeik mellett 15 olimpiai és félszáz világbajnoki aranyat nyertek.Az elmúlt bő két évben azonban elég sok mozgás volt a vállalat vezetésében és tulajdonosi körében is. Ezekhez pedig nagyban hozzájárult, hogy a cég egy bűnügybe keveredett.A komoly reputációjú sportolók vállalkozása - nagy részük tudtán kívül - azzal a búvárboltos számlagyárral került kapcsolatba, amely éveken keresztül végzett nagyüzemi adócsalást, és amelynek működéséthétfői cikkünkben mutattuk be.A bűnszervezet cégek tucatjait segítette az adóelkerülésben úgy, hogy kamuszámlákat állított ki számukra. Bár a valótlan számláknak több fajtája is volt, a leggyakrabban hirdetésekkel csaltak. A hálózat vezetői létrehozták az oringo.hu oldalt, majd kihasználva, hogy a weblap neve nagyon hasonlít az akkor különösen látogatott origo.hu-ra, túlértékelt hirdetésekről állítottak ki fiktív számlákat ügyfeleiknek. Az utóbbi - úgynevezett haszonhúzó - cégek így rengeteg adót megspórolhattak, amelynek egy részét jutalékként a számlagyár vezetői kapták meg.A számlagyár milliárdos nagyságrendű kárt okozott a költségvetésnek, és ennyivel gazdagította a csalókat. A hálózat központi szereplőinél az adóhatóság razziáján kötegekben foglalták le a készpénzt, de ékszereket, luxusautókat és ingatlanokat is zár alá vettek.Ennek a számlagyárként működő céghálónak az egyik vállalatától fogadott be valótlan tartalmú számlát a Champs Sziget Kft. valamikor 2017 és 2019 között. Az a társaság, amely a Champsnek is számlázott, összesen 123,7 millió forint áfát csalt el.A Margit-szigeti szórakozóhelyet üzemeltető vállalat tulajdonosainak nagy része azonban - ahogy ezt közülük többen is megerősítették a G7 kérdésére - nem tudott erről. Az ügy a bevezetőben is említett közgyűléseken bukott ki 2023 szeptemberében, de még ekkor sem mindenki számára. Ez idő tájt már hónapok óta ott volt a billog a cégen, ugyanis a Fővárosi Főügyészség már nyáron büntetőjogi intézkedés alkalmazását indítványozta a társasággal szemben, a NAV pedig már ezt megelőzően is bejegyeztetett egy hasonlót a cégbírósággal.Az ügyészségi intézkedéshez csatolt iraton ráadásul nevesítették is a Champs Sziget korábbi ügyvezetőjét és egyben egyik meghatározó tulajdonosát. A dokumentum szerinta szintén ismert sportoló, sikeres raliversenyző ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt volt folyamatban bűnügyi eljárás.Emiatt került sor a bevezetőben említett intermezzóra is. Bár a csalással gyanúsított ügyvezető magától mondott le, a jelek szerint nem bontotta ki minden részletében ennek okait. Amikor pedig ezek kiderültek, az konfliktusokat okozott. Az első körben a helyére megválasztott új ügyvezető végül nem is vette fel a pozíciót, hiszen nem írta alá a hivatalos kinevezéshez szükséges elfogadónyilatkozatot. A jegyzőkönyvben is rögzített indoklás szerint a korábbi "taggyűlés után tudomására jutott információk okán" döntött így.Második körben a vállalatban szintén tulajdonos Darnyi Tamást választották meg a cég élére. A háromszoros olimpiai bajnok úszó a G7 kérdésére elmondta: az ügyészségi dokumentumokban is nevesített ügyvezető tagon kívül a többi tulajdonos nem tudott a költségvetési csalási ügyről. Amikor ez kibukott, akkor az első jelölt nem vállalta, ezért vette át ő a vállalat irányítását.Az előző vezetés felelősségét támasztja alá az is, hogy az autóversenyző ügyvezetőnek nem ez volt a búvárboltos adócsalásban érintett egyetlen cége. A Champs Szigeten kívül öt másik tulajdonában vagy vezetése alatt álló vállalat is kapcsolatba került a számlagyárral. Ezek a vállalatok az üzleti élet elég széles spektrumán ténykedtek. A vendéglátással foglalkozó Champs Sziget mellett volt köztükegy másik vendéglátó vállalkozás, amely szintén a Margit-szigeten tart fenn egy bisztrót, illetve egy pubot;egy budapesti szállodát üzemeltető hotelcég;egy hazai és nagy nemzetközi rendezvényeket, illetve projekteket menedzselő vállalat, amely - a röplabdaszövetséggel kötött szerződés alapján - éveken keresztül szervezte a strandröplabda országos bajnokságot is;egy Budapesthez közeli autószervizt működtető gazdasági társaság; továbbáegy automata garázsajtók, kapunyitó berendezések, sorompók és kaputelefon-rendszerek telepítésével foglalkozó vállalkozás.Utóbbi a Széchenyi 2020 program keretébenállami és uniós támogatásban is részesültkorábban. A honlapon feltüntetett tájékoztatás szerint a 22 millió forintot a termelékenység növelésére és a technológia megújítására költötték.Az adócsalási ügybe keveredett cégek között akadt olyan, amely a számlagyár hat különböző vállalatától fogadott be valótlan számlát, köztük a kamuhíroldal oringo.hu nevét viselő egyik társaságtól is. Azok a számlagyáros cégek, amelyek kapcsolatba kerültek az autóversenyző vállalkozó érdekeltségeivel, összesen közel félmilliárd forint értékű áfát csaltak el*Együttesen összesen ekkora általánosforgalmiadó-tartalommal állítottak ki valótlan tartalmú számlákat..Persze ebben a számlagyár más ügyfeleinek kiállított számlák is benne vannak, de a Champs Szigetet is vezető sportoló-üzletember érintettségét jól jelzi, hogy külön is nevesítették a cégbíróságnak megküldött ügyészségi iratban. Ez ugyanis korántsem volt evidencia a számlagyár minden ügyfele esetében: a legtöbbször a bűnszervezet vezetőjének a neve alatt futott az ügyészség által hivatkozott bűnügy.Bár az autóversenyző-vállalkozó nem volt a között a nyolc vádlott között, akik beismerték tettüket, és - lemondva a tárgyaláshoz való jogukról -vállalták a rájuk kiszabott büntetést, ennek ellenére esetében is megszületett már az ítélet. Ennek magyarázata, hogyaz ügyét elkülönítették a nagy, több mint negyven vádlottat felsorakoztató eljárástól.Ahogy ezt a G7 kérdésére több szakértő is megerősítette: ez egy teljesen bevett gyakorlat, különösen olyan gazdasági bűncselekmények esetén, ahol kifejezetten sok vádlott van. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy illetékességi, pergazdaságossági vagy az eljárást gyorsító okokból egyes eseteket leválasztanak.Ezt indokolhatja például, ha az ügyészségnek nem volt elegendő az első gyanúsítás után törvényileg meghatározott határidő a teljes hálózat felderítésére. Ilyenkor elindítanak egy eljárást azokkal a gyanúsítottakkal, akikkel szemben már elég bizonyíték áll rendelkezésre, de eközben folyhat tovább a nyomozás. A búvárboltos számlagyár esetében is ez volt a helyzet: az ügyészség tájékoztatása szerint az üggyel összefüggésben még most is zajlik a nyomozás további 67 gyanúsítottal szemben.Ám még ha sikerül is gyorsan felfejteni a teljes hálózatot, akkor is előfordul, hogy egyes kevésbé fontos szereplőket érdemes külön kezelni. Minden szereplőtől erőforrást vesz el ugyanis, ha egy öt-hat évig húzódó tárgyalássorozatba vonják be az olyan kishalakat, akiknek a helyzete viszonylag könnyen megítélhető.A harmadik olyan ok, ami egy ilyen elkülönítést indokolhat, ha a vádlott egyezséget köt az ügyészséggel.Ez olyasmi, mint az amerikai filmekben szereplő vádalku, csak a magyar jogrendben ez a fogalom nem létezik, és míg a vádalkunál nagyobb az ügyészség mozgástere - például a bűncselekmény is lehet alku tárgya -, addig itthon csak a büntetés mértékében lehet alkudozni. Ezt leszámítva azonban a lényeg ugyanaz: a vádlott beismeri tettét, és segítheti a teljes ügy bizonyítását.Ahogy egy forrásunk fogalmazott: az ilyen vallomások a bizonyítás pillérei lehetnek, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fő vádlottak bűnösségét könnyebb legyen igazolni. Cserébe a vádlott az adott bűncselekményhez tartozó büntetési tételek közül enyhébbet kaphat.Ez történt az autóversenyző-vállalkozó esetében is.A Fővárosi Ügyészség kérdésünkre elárulta, hogy a vádlottal a főügyészség bűnügyi egyezséget kötött, a Fővárosi Törvényszék pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy a bíróság már csak ezt az egyezséget hagyta jóvá a tavaly februárban hozott ítélettel.Az ítélet még így is elég súlyos volt, érezhetően súlyosabb, mint amilyet azoknak a kisebb haszonhúzó cégeknek a vezetői kaptak, akik már a nagy ügy tárgyalásának előkészítő ülésein beismerték tettüket. A vállalkozót két év felfüggesztett börtönbüntetésre és 5 millió forint pénzbüntetésre ítélték, továbbá két évre eltiltották mindenféle cégvezetői tevékenységtől. Emellett mind a hat érintett cégre, így a Champs Sziget Kft.-re is félmillió forint bírságot szabott ki a törvényszék*Utóbbit ilyen esetekben a költségvetésnek okozott kár megtérítésén felül kell megfizetni..Az eltiltás miatt valamennyi cégében vissza kellett adnia ügyvezetői pozícióját. Tulajdonosként néhány vállalkozásban - így a Champs Sziget Kft.-ben - is benne maradt, de jellemzően ebben a szerepben is háttérbe vonult. Több esetben is egy családtagja vette át részesedését vagy az adott cég vezetői pozícióját. Emellett az elmúlt években fontosabb szerepet kapott magyarországi céghálójában egy, a tulajdonában lévő és vezetése alatt álló szlovákiai gazdasági társaság is.Az autóversenyző-ügyvezetőt kerestük az ügyben, és bár először válaszolt a számlagyárral kapcsolatos és egyéb kérdéseinkre is, később azt írta: mégsem kíván nyilatkozni a témában.
|
Tucatnyi magyar olimpiai aranyra vetül az adócsalás árnyéka
|
Híres magyar sportolók cége is belekeveredett annak a búvárboltos számlagyárnak az ügyébe, amely milliárdos kárt okozott a költségvetésnek.
| null | 1
|
https://telex.hu/g7/vallalat/2025/12/18/szamlagyar-champs-sziget-bajnokok-adocsalas
|
2025-12-18 04:49:01
| true
| null | null |
G7
|
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az államigazgatás egyik legjobban finanszírozott intézménye, és rendszeresen köt olyan szerződéseket, amelyek összege vagy jellege a közszféra más területein ritkán, vagy egyáltalán nem fordul elő. Idei működésére 59,5 milliárd forintot irányzott elő a költségvetés, a 2026-ost pedig 50,4 milliárd forintból kell majd kigazdálkodnia. Érdemes ezért időről időre áttekinteni az ötmillió forintot elérő szerződések nyilvános listáját.Sok más állami szervhez hasonlóan az NMHH is szívesen és gyakran köt szerződéseket a NER különböző nagyágyúinak cégeivel. Például október 21-én írtak alá egy 2027 nyaráig érvényes 120 millió forintos keretszerződést alkalmazásfejlesztésre a Tigra Informatika Zrt.-vel, amelynek többségi tulajdonosa Vertán György IT-milliárdos vállalkozó. A Tigra régi cége a vállalkozónak, de csak ősszel változott át zártkörűen működő részvénytársasággá, előtte korlátolt felelősségű társaság volt.Vertán György nevével sokan tavaly novemberben találkozhattak először. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke rendkívüli sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a propaganda mindenféle eszközzel igyekszik lejáratni. "Eddig két, hozzám közel álló hölggyel készített lejárató videókat a Fidesz lejárató médiája, most őket Vertán György személye köti össze, aki Kubatov Gábor intéző embere" - mondta Magyar, aki szerint mindkét, általa korábban ismert nő Vertán Györgytől kap "havi apanázst", Vogel Evelinnek pedig egy lakást is biztosított Vertán egyik cége az Alkotmány utca 10. szám alatt. A 444-nek a szomszédok azt állították: Vogel valóban ott él, a lakáshoz tartozó postaládára pedig Vertán cégének nevét írták ki. Varga Judit is megerősítette: tavaly szeptember 1-je óta részmunkaidőben nemzetközi üzletfejlesztési tanácsadóként dolgozik a Tigra Kft.-nél, Vertán György cégénél.Az NMHH másik nagy összegű szerződése a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel kötött 250 millió forintos megállapodás médiatervezésre és médiavásárlásra. A kontraktust már 2022-ben aláírták, most októberben csak meghosszabbították 2026 végéig. A New Land Media Kft. Balásy Gyula érdekeltsége, aki a kormányzati propagandakampányok fő felelőse. Legutóbb a G7 adott átfogó képet Balásy Gyula áldásos tevékenységéről. Októberi cikkük szerint nyolc év alatt nagyjából 50 milliárd forint extraprofit keletkezett annál a cégcsoportnál, amely évek óta kvázi monopóliumként végzi az állami szervek kommunikációját és rendezvényeik szervezését. A közbeszerzéseken taroló vállalatok most már éves szinten 200 milliárd forintot is meghaladó árbevételt érnek el, és 25 milliárdos nyereséget termelnek a vállaltan fideszes tulajdonosuknak. Mindezt úgy, hogy az elnyert állami munkák nagyon nagy részét nem ők végzik el, hanem más cégeknek passzolják tovább.Egy másik nagy csomag az NMHH szerződéseiben a különböző kutatásokra kifizett milliós összegek. Egy bizonyos Psyma-Hungary Pszichológiai Piac- és Közvéleménykutató Kft.-vel rögtön négy keretszerződést kötöttek az alábbi címeken és összegekkel:Egyházak, hitélet és vallás a médiában témában közvélemény-kutatás és elemzés készítése 11,3 millió forint,"Példakép kutatás" témában közvéleménykutatás és elemzés készítése 24,8 millió forint,Médiaemlékezet témában közvélemény-kutatás és elemzés készítése 9,8 millió forint,A médiatudatosság és az egészségtudatosság összefüggései című kutatás témában közvélemény-kutatás és elemzés készítése 10,9 millió forint.Ezek jelentős összegek a közvélemény-kutató cég életében, hiszen az elmúlt években a 30-40 millió forintos sávban mozgott az egész éves bevételük. Az NMHH alkalmazottai számára egészségügyi szolgáltatásokat is biztosítanak, ami a közszféra más területein, például a pedagógusok esetében ritka. Fogászati ellátásra külön megállapodásuk van: a MYdent Fogászati Kft. 12 millió forintos szerződést kapott.Az NMHH bevételeinek jelentős része a frekvenciadíjakból származik, ennek összege mintegy 30 milliárd forint évente. Ide tartoznak például az országos lefedettséggel működő mobiltelefon-hálózatok díjai, így a legnagyobb befizetők között van a Magyar Telekom és a Yettel is. A hatóság elnöke Koltay András, akit 2021 decemberében Áder János köztársasági elnök nevezett ki kilenc évre, Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára. Koltay korábban, 2010 októbere és 2019 között a médiahatóság Médiatanácsának tagjaként dolgozott.
|
A választás után is pénzüknél maradnak a NER milliárdosai
|
Vertán György és Balásy Gyula cégei is szerződést kaptak.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-valasztas-utan-is-penzuknel-maradnak-a-ner-milliardosai.html
|
2025-12-23 05:55:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Elfogtak több buszvezetőt és jegyellenőrt Egerben és Pásztón. A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium és a MÁV-csoport jelzése alapján indult eljárás ismeretlen tettesek (buszvezetők, jegyellenőrök) ellen vesztegetés bűncselekmény gyanúja miatt.A rendőrök csütörtökön kilenc gyanúsítottat Egerben, egy főt pedig Pásztón elfogtak. A nyomozók két személyt vettek őrizetbe.
|
Elfogtak tíz buszvezetőt, illetve jegyellenőrt
|
Vesztegetés miatt indult eljárás ellenük. Két főt őrizetbe vettek.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/12/eger-buszvezetok-gyanusitas-elfogas/
|
2025-12-12 00:00:00
| true
| null | null |
24.hu
|
"Hiába fenyegetőznek a HUN-REN vezetői jogi lépésekkel, az ADF áll az eljárások elébe, és támogatja, hogy kiderüljön az igazság a HUN-REN működésével kapcsolatban" - írja a az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) Facebookon. Posztjukban megosztottak egy képernyőfotót is egy táblázatról, amely a HUN-REN vezetőinek negyedéves fizetését tartalmazza.Mint ismert, a HVG nemrég írta meg, hogy Gulyás Balázs HUN-REN-elnök és Jakab Roland vezérigazgató havonta bruttó 9,4 millió forintot keresnek - többet, mint a jegybankelnök és a köztársasági elnök. A HUN-REN tagadta, hogy ezek lennének a valós bérszintek, és jogi lépéseket helyeztek kilátásba.Az ADF által kedden megosztott dokumentum szerint a két vezető negyedéves bére összesen 56412000 forint. Vagyis a dokumentum szerint a vezetők fejenként, havonta valóban 9,4 millió forintos fizetést kapnak.Az egyesület szeretné, ha a HUN-REN nyilvánosságra hozná "Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland DPK-tag vezérigazgató fizetésének" pontos összegét, és hogy ezt hivatalos dokumentumokkal is alátámasszák. Kérik az erről döntő irányítótestületi határozat pontos szövegét; általában az Irányító Testület határozatait, amelyek nem elérhetők; az Irányító Testület jegyzőkönyveit is, "melyek szintén nem elérhetők, különös tekintettel arra az ülésre, amikor a négy kutatóközpont elcsatolásáról döntöttek, és ami után több tag lemondott."
|
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma kiposztolta a HUN-REN-vezetők fizetését
|
Az ADF áll az eljárások elébe.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/23/hun-ren-fizetesek-akademiai-dolgozok-foruma-gulyas-balazs-jakab-roland/
|
2025-12-23 16:56:27
| true
| null | null |
24.hu
|
22 hónapja le van zárva az M30 Miskolc és Szikszó közötti szakasza, és még cikkünk írásakor sem lehetett ráhajtani.Pedig a Strabag kijavította a megcsúszott töltésmonstrumot, az állami megrendelővel kedden megejtették a helyszíni bejárást, és nyomban világgá is röpítette a hírt a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), hogy másnap indulhat a forgalom a sztrádán.Alig néhány óra múlva 180 fokos fordulattal a minisztérium közölte, hogy mégsem veszi át a szakaszt, mert a Strabag nem hajlandó garanciát vállalni az elvégzett munkára.24 órával később pedig már az volt a hír, hogy az ÉKM a Strabag bankgaranciájának lehívásáról döntött. Sőt, felhívták valamennyi "közpénzekkel gazdálkodó szervezet figyelmét, hogy a Strabaggal történő szerződéskötés a magyar állam érdekeivel súlyosan ellentétes".Breaking news!, holnap délutántól az M30-as sztráda Miskolctól Kassáig végig autózható lesz - lelkendezett kedden kora délutáni videójában Csöbör Katalin, a térség fideszes országgyűlési képviselője. Ez közvetlenül azután pattant ki a Facebookra, hogy a Strabag és az ÉKM emberei közösen bejárták az újjáépített töltést.A Miskolc környéki települések lakói fellélegeztek a helyi médiumokban azonnal végigszáguldó hírre, hiszen 22 hónapja zárták le a Miskolc és Szikszó közti útszakaszt, azóta kénytelenek tűrni a sztráda helyett a településekre zúduló forgalmat, kamionokat. Elképzelhető, mekkora sokkot jelentett, hogy mégsem nyitották meg az autópályát a forgalom előtt. Az Útinform aktuális helyzetjelentése cikkünk leadásakor ennyi volt:"Elhúzódik az M30-as autópálya felújított szakaszának megnyitása, így a 31-es km-nél a Miskolc-észak és a 39-es km-nél a Szikszó csomópont között továbbra is zárva tartják minkét oldalt, a forgalmat a 3-as főút felé terelik".Ha műszakilag biztonságos, akkor mi a baj?Az aPont Miskolc helyi civilszervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a megrendelő és a kivitelező közötti garanciális vita következményeit a helyi lakosság viselje.„Ha a minisztérium saját közlése szerint az út műszakilag biztonságos, akkor a további zárva tartás már nem szakmai, hanem politikai döntés – ennek pedig az itt élők isszák meg a levét” – áll a lapunkhoz is eljuttatott nyílt levélben. A szervezet szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy az autópályát haladéktalanul visszaadják a forgalomnak, és felszólítják a minisztériumot, hogy hagyjon fel a lakosságot sújtó késlekedéssel. A minisztériumnak több mint 22 hónapja volt arra, hogy a jogi kereteket rendezze, ám úgy fest, az alapkérdésben tapodtat sem haladtak előre, ilyen körülmények között különösen visszatetszőnek tartják a helyi képviselők által is folytatott „kivitelező elleni politikai kommunikációt”.Strabag: nem megalapozott a bankgarancia-lehívásAz ÉKM az elkészült töltés bejárása és átvétele után mintha meggondolta volna magát, egyszer csak kiadott egy közleményt, hogya közlekedők biztonsága érdekében csak olyan javítást tudunk elfogadni, amelyért a kivitelező Strabag teljes körű, írásos felelősséget vállal és garantálja, hogy ez a hiba pár hónapon belül nem fog újra megismétlődni.Elég kacifántosak a geológiai viszonyok a töltés alatti mélyrétegekben, még szakértők sem tudják biztosan, mi fog történni a 150 ezer tonnányi talajtömeg alatt. Hogy mi a probléma, arról az M30-as ügyét pontosan ismerő geológus tálalt ki korábban lapunknak.Miután a Strabag nem adott írásba olyan garanciát, amilyet a minisztérium elvárt, a felelősségvállalás megtagadására hivatkozva a tárca a cég bankgaranciájának lehívásáról döntött.Érdeklődtünk a Strabagnál, hogy a minisztérium mekkora összeget emelt le, látnak-e még lehetőséget az ügy tárgyalásos rendezésére, és jelezte-e bárki, hogy felmondja a Strabaggal kötött szerződését, tekintettel Lázárék dörgedelmére, hogy a Strabaggal üzletelni a magyar állam érdekeivel ellentétes. Az osztrák cég kommunikációs irodája megismételte, hogy a független szakértői vizsgálatok megállapítása szerint a töltéskárosodás előre nem jelezhető talajvízmozgás következménye, amely a műszaki átadás után jelentkezett.A történtek a kivitelező olvasatában így festenek: „Az ÉKM által kért munkálatok befejeződtek, és a szakaszt 2025. december 16-án sikeresen átadtuk a megrendelő részére. Az átadási vizsgálat mindent rendben talált, a munkaterületet a megbízó visszavette, és a forgalomba helyezést jóváhagyta. Minden, a forgalomba helyezéshez szükséges dokumentumot – a legfrissebb modellezési és számítási eredményekkel együtt – átadtunk az ÉKM részére. Az autópálya üzemeltetésével kapcsolatos döntések a továbbiakban a Minisztérium és az üzemeltető hatáskörébe tartoznak”.Ezért nem tartjuk megalapozottnak az ÉKM bankgarancia lehívására irányuló közleményét.Végezetül hozzátették, hogy a Strabag minden elvégzett munkáért – ahogy eddig – a jövőben is teljes körű felelősséget vállal. Így reagáltak az ÉKM közleményére, amely szerint az átvétel akadálya, hogy a Strabag nem vállal garanciát az elvégzett munkájára.Elölről kezdődhet a garanciális időAz egyik konkurens útépítő társaság vezető munkatársa általánosságban annyit mondott, hogy elméletileg a megrendelő a garanciát a kijavított szakasz építésének költsége erejéig érvényesítheti. Ha ez meghaladja az adott szakasz bankgaranciáját, akkor a teljes, az M30-ból Strabag által épített sztrádarész bankgaranciájából hívhatja le a pénzt. Általában 5 éves garanciáról szoktak megállapodni, a Strabag ezt a szakaszt 2021-ben adta át, bőven belül vagyunk tehát a garanciális időszakon. Az M30-as autópálya Miskolctól Kassára tartó, határig megépült, összesen 57 kilométerét párhuzamosan építette ki három kivitelező, ebből az első 10,4 kilométeres részt Miskolc és Szikszó között (10,4 kilométer) építette a Strabag Építő Kft. és a Strabag AG konzorciuma. Ha garanciális javítás történik, akkor a garanciális idő a javított szakaszra újraindul. Innen nézve érthető, hogy a Strabag nem szeretne egy esetleg állandó, több milliárd forintos kiadással fenyegető problémát a nyakába – magyarázta a szakember.Az ÉKM cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre. De a történtekből az körvonalazódik, hogy visszatértünk az alapkérdéshez: ki felelős a töltés megcsúszásáért? A Strabag álláspontja kezdettől az, hogy kivédhetetlen külső ok, vis maior okozta a kárt, a minisztérium ezzel szemben azt állítja, hogy a Strabag hibázott, kispórolta a megfelelő műszaki megoldást, ráadásul az adófizetőkkel fizettetné meg a javítást.Ezt rontotta el az állami megrendelőA Strabag ezzel együtt megcsinálta a javítási munkát (a teljes töltést elhordta, és újat épített helyette) a saját költségén, ám a nyilvánosság előtt nem esett szó arról, hogy ki fogja állni a számlát. A történések alapján úgy fest, hogy a költségviselő félről az eltelt lassan egy év alatt nem sikerült megegyezni. Ha így megy tovább, nem kizárt, hogy végül a bíróságon kötnek ki a felek, és ott várhatóan igazságügyi szakértők bevetésével döntenek majd az ügyről. Aki veszít, az állja a javítást, a perköltségeket és a kamatokat. Ez szép pénz lehet, bár a töltés javítási költségeit nem nevesítették, de útépítő berkekben 4–5 milliárd forint körüli összegről lehetett hallani.Oszvald Tamás geológus, aki az állami megrendelő NIF, majd ÉKM tervellenőreként az M30-as építésének előkészületeit alaposan ismerő szakértő, úgy véli: a nyomvonal kijelölésével kezdődött a probléma, és ezt aztán további hibák súlyosbították. Korábban már kifejtette lapunknak, hogy a szóban forgó terület geológiai adottsága miatt a földcsuszamlás veszélye nagy.A geológiai kockázat feltárását azonban elmulasztotta a megrendelő, enélkül készíttette az engedélyezési tervet.A kockázatelemzés alapján a geológus javasolta volna a szükséges vizsgálatokat, a talajmintavételek fúrási mélységét, hogy a talajrétegekről megfelelő képet lehessen alkotni. Ezen vizsgálati eredmények alapján lehet biztonsággal hozzáfogni az engedélyes terv, a geotechnikai terv elkészítéséhez – részletezte az elmaradt lépéseket. Ebben az esetben azonban a nyomvonal kijelölése előtt zavartalan mintát adó mélyfúrás nem történt, az elvégzett 6 méteres mélységbe lehatoló csigafúrások lényegében egy talajkeveréket eredményeztek, ami a földtani adottságok felismeréséhez használhatatlan, nem ad információt az egyes rétegekről, a felismerhető csúszólapokról, vagyis a szerkezetről, alkalmatlan a rétegzettség követésére. Ennek alapján készíttette az engedélyezési tervet a minisztérium, és ezt kapta meg a Strabag, az ebben foglaltaktól pedig nem térhetett el az útépítő cég a kiviteli tervben – összegezte Oszvald Tamás. Eddig a pontig az ÉKM-et lehet hibáztatni.A földtani veszélyforrások elemzésének, felismerésének elmaradásához aztán hozzájött az, hogy – mint a geológus kitartóan állítja – a töltés építésekor az alvállalkozók az előírások ellenére térfogat-változtató agyagot építettek az óriási építménybe. Azzal érvel, hogy a mélyben bekövetkezett talajtörés miatt a töltés egésze nemcsak arrébb csúszott, hanem a beépített térfogatváltozó agyag miatt megsüllyedt, szétcsúszott, ami a töltés belső szerkezeti problémájára utal.Az állam rossz helyre építtette meg és nem a szükséges módon terveztette meg az utat, ám a szarvashibához az építő cég is hozzátette a magáét – foglalta össze véleményét az egykori tervellenőr, a geológiai kockázatok elemzésének szakértője.Azt persze senki nem tudhatja, hogy ha kifogástalan anyagból készül a töltés, milyen mértékű csúszás mutatkozott volna – tette hozzá.Mi lesz az állami szerződésekkel?Érdeklődtünk a minisztériumnál arról is, hogy hogyan értelmezendő a szerdai közleményük utolsó mondata, amellyel felhívták „valamennyi közpénzekkel gazdálkodó szervezet figyelmét, hogy a Strabaggal történő szerződéskötés a magyar állam érdekeivel súlyosan ellentétes”. Cikkünk megjelenéséig azonban nem reagáltak, így azt sem részletezték, hogy fel kell-e bontani a meglévő szerződéseket, illetve milyen szankcióra számíthatnak azok a szervezetek, amelyek esetleg ezután szerződnek az osztrák céggel. A Strabag pedig azzal hárította el kérdést, hogy „az ÉKM-mel fennálló projektek vonatkozásában szigorú titoktartást ír elő a megbízottak számára. Így hivatalos nyilatkozatot a további projektek kapcsán kizárólag a megrendelő tehet”.Több forrásunk ugyanakkor úgy értékelte az ügyet, hogy ez Lázárék részéről nem több hőbörgésnél. Arra utaltak, hogy számos folyamatban lévő állami projekten dolgozik a Strabag, többek között a mohácsi hídon, ez a valaha épült legdrágább híd, a 300 milliárdos költségű munkát a Duna Aszfalt Zrt. nyerte el. Innen nézve, ha valamilyen szankció néz ki a Strabagot megbízók számára, akkor Lázáréknak saját magukat kellene megbüntetni – legalábbis az említett forrás így fordította le a helyzetet.Senki sem tudhatja, mi történhet még a mélybenAz M30-as javítási munkáit közelebbről ismerők úgy tudják, hogya töltés újjáépítése során a mélyszivárgó kiépítése megtörtént, a víztelenítés jól működik, tehát a „nagy mélységben váratlanul megjelent rétegvíz” okozta probléma elméletileg nem ismétlődhet meg.Azt azonban, hogy a nagy mélységben történt talajtörés hogyan fog viselkedni a jövőben, szakértők sem tudják megjósolni. Folyamatos mérésekkel lehet ellenőrizni, hogy a töltés milyen állapotban van, tömörödése megfelelő szintű-e. Annyit tudni, hogy az ÉKM-nek történő átadás idejére megfelelően konszolidálódott a töltés, a határértéken belül voltak a mérési eredmények. A lapunknak nyilatkozó egyik útépítő szakértő ugyanakkor úgy véli, ilyen körülmények között is célszerű lehet egy ideig kisebb terheléssel megnyitni az utat, mondjuk, először csak félpályán.Hogy mi történik a mélyben, és kinek lehet igaza, azt onnan láthatjuk majd, hogy lesz-e repedés a burkolaton, és ha igen, mekkora.
|
M30: Lázárék újabb mutatványának a lakosság issza meg a levét, a megfejtés sokmilliárdos és még sokáig állhat a bál
|
A Strabag szerint nem jogos a bankgarancia lehívása.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/12/19/m30-sztrada-lazar-janos-mutatvany-bankgarancia-lehivas/
|
2025-12-19 15:09:05
| true
| null | null |
24.hu
|
Pintér Bence a december 19-i közgyűlésen jelentette be: a vizsgált időszakban a városrendészetnél a gyakorlatban "szakmai igazgatóként" működő köztisztviselő, Miletics Mór vezetői kinevezéssel nem rendelkezett. A jelentés szerint ráadásula vezetői munkakör ellátásához szükséges feltételeknek sem felelt meg, mivel nem volt meg a megfelelő iskolai végzettsége. Ez a helyzet jelenleg is fennáll, a városrendészet megbízott vezetője, Horváth Zoltán tehát a közmeghallgatáson lakossági kérdésre válaszolva félretájékoztatta a győrieket a témában- közölte a mai közgyűlésen az ellenzéki támogatással, a Tiszta Szívvel a Városért (TSZV) színeiben tavaly júniusban megválasztott, az észak-dunántúli vármegyeszékhelyet fideszes közgyűlési többség mellett vezető Pintér Bence.Hozzátette: a városrendészetnél "olyan feladatra szerződtek külső szereplővel, amely feladatot szabály szerint egy önkormányzati intézménynek, a Gazdasági Működtető Központnak kellene ellátnia. Belső ellenőrzésre szerződtek belső ellenőri végzettséggel nem rendelkező személlyel, aki vizsgálatunk szerint nem teljesítette a megbízást, Miletics szakmai igazgató mégis igazolta neki a teljesítést."Emellett az ellenőrzés által vizsgált időszakban a szakmai igazgató "vezetői pozíciónak megfelelő kiemelt bért kapott, sőt, 2024-ben, a választás után egy hónappal kéthavi, több millió forintos jutalmat fizetett ki részére az intézmény szabályellenesen, polgármesteri engedély nélkül." Továbbátavaly szeptemberben „új luxusautót is kezdett bérelni a városrendészet, sajnos szabálytalan körülmények között, három ajánlat bekérése nélkül. Az kapta a megbízást, akire rámutattak. A jelentés megállapítja: »a vizsgált hónapokban a bérelt gépkocsit kizárólag a szakmai igazgató vette igénybe, aki a gépkocsifutásokról menetlevelet nem vezetett«” – idézte a dokumentumot a polgármester.A jelentés szerint „egy másik gépkocsit szabálytalanul, versenyeztetés nélkül adtak el; két motorkerékpárt pedig szintén szabálytalanul, három ajánlat beérkezése nélkül szereztek be”.A polgármester november 24-én írásos utasítást adott a városrendészet megbízott vezetőjének, Horváth Zoltánnak a törvényes működés helyreállítására, amire azt a választ kapta, hogyaz intézményvezető szerint én, a polgármester nem adhatok neki utasítást. Levelében abszurd módon megtagadta a törvényes működés helyreállítását, a jogszabályok követését– fogalmazott Pintér Bence. A városvezető szerint a polgármesteri hivatal belső ellenőrzése „olyan rendszerszintű működési, gazdálkodási és belső kontroll hiányosságokat tárt fel a városrendészet működésében, amelyek összeegyeztethetetlenek a közpénzek és a nemzeti vagyon rendeltetésszerű, átlátható és felelős kezelésének követelményeivel”.A 24.hu már ez év tavaszán foglalkozott a győri városrendészet körüli gyanús ügyekkel, melyekről az egyik forrásunk elmondta: „a nyomozás és a belső vizsgálat dolga kideríteni, hogy történtek-e jogsértő dolgok, például megfelelően, rendeltetésszerűen használták-e a különböző eszközöket, például a szolgálati járműveket. Mert ezzel kapcsolatban is felmerültek aggályok” – fogalmazott a korábban indult nyomozással kapcsolatban.Cikkünk után Miletics Mór szakmai igazgató kemény kérdéseket kapott a városrendészet beszámolóját tárgyaló közgyűlésen. Emellett a korábbi riportunkból az is kiderült, hogy „a szakmai dolgozókra gyakran nehezedik politikai nyomás. Vagyis egyes vezetők felsőbb politikai utasításokra hivatkozva felülbírálják a városrendészek intézkedéseit. Volt olyan eset, amikor szabályszerűen kiszabott bírságot próbált az egyik vezető utólag visszavonni és kitörölni. Tudtommal részben emiatt is folyik büntetőeljárás” – mondta lapunknak egy korábbi városrendész.A városrendészetre nehezedő politikai nyomásgyakorlás témája épp az utóbbi hetekben tartotta izgalomban a győri közéletet. Legutóbbi riportunkban beszámoltunk a parkolási botrányról, amely miatt a fideszes közgyűlési többség vizsgálóbizottságot állított fel, mely december 16-án a polgármestert, Kósa Roland alpolgármestert, illetve Tóth Péter polgármesteri kabinetvezetőt is meghallgatta. Az ügy előzménye, hogy Farkas József polgármesteri megbízott egy parkolási bírság miatt szóváltásba keveredett a városrendészekkel, s miután ez nyilvánosságra került, elbocsátották a városházáról.Borsi Róbert, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke szerint „a városrendészet vezetője hivatalos emailben, a városházáról kapott felszólítást, hogy törölje a bírságot”, ami szerinte „felveti a hivatali visszaélés gyanúját. Az e-mailt Tóth Péter kabinetvezető küldte, aki viszont azt mondta: utasítást sem levélben, sem a személyes találkozón nem fogalmazott meg, „mindössze jóhiszeműen meg akartam oldani a kialakult helyzetet, hiszen útkezelői engedély ellenére történt a bírságolás”. Borsi Róbert a bizottság ülése után feltett kérdésünkre, miszerint terveznek-e feljelentést tenni, illetve felmerült-e bűncselekmény vagy jogsértés gyanúja, kitérő választ adott. „Januárban lesz a jelentés összeállítása a közgyűlés számára, ez komoly munka még”, és a párhuzamos vizsgálatot lefolytató jegyzővel is egyeztetni fognak.Ugyanakkor korábbi riportunkban az egyik forrás beszámolt arról: a korábbi fideszes polgármester idején volt olyan dolgozó, akit „egyértelműen politikai okok miatt rúgtak ki” a városrendészettől. Azt kérték számon rajta, hogy „milyen alapon büntet ennyit választási időszakban, amikor ez rossz hangulatot okozhat a lakosságnál, így a választások eredményét is befolyásolhatja. Nyilvánvalóan attól féltek, hogy Dézsi Csaba András polgármester az ilyen népszerűtlen intézkedések miatt elveszítheti a választást, ami ugyebár be is következett. Nem is titkolták, hogy politikai okokból helytelenítik az intézkedést” – beszélt róla a névtelenséget kérő riportalanyunk.Márciusi riportunkban egy másik egykori városrendész azt állította, hogy „a most is ott lévő vezetők egyikén-másikán egyértelműen látszik: nem szakmai, hanem politikai okokból kerültek oda. Miletics Mór több ízben hangoztatta, hogy ő a korábbi fideszes városvezetés, illetve a jelenlegi közgyűlés Fidesz-többsége, konkrétan Fekete Dávid frakcióvezető bizalmát élvezi. Számunkra egyértelműnek látszik, hogy emiatt olyan magabiztos annak ellenére is, hogy a polgármester távozásra szólította fel. Így aztán a dolgozók jelentős része úgy érezte, bármilyen kritika éri is a szakmai igazgatót, ő úgyis a helyén fog maradni”.Miletics Mórról a forrásunk már akkor elmondta: nincs meg a vezetői beosztáshoz szükséges iskolai végzettsége, és ezt az elmúlt években sem szerezte meg. A polgármester állításairól megkérdeztük Horváth Zoltánt, a városrendészet október 31-én megválasztott intézményvezetőjét és Miletics Mór szakmai igazgatót. Ha válaszolnak, közölni fogjuk.
|
"Az kapta a megbízást, akire rámutattak" - feljelentést tett a győri polgármester
|
A városvezető közvagyont érintő visszaélések, továbbá pénzkezelési, szerződéses, juttatási, valamint vagyonkezelési anomáliák miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a rendőrségen.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/19/rendorsegi-feljelentes-gyori-varosrendeszet-pinter-bence-ismeretlen-tettes/
|
2025-12-19 13:39:16
| true
| null | null |
24.hu
|
2015-ben bezárt a XII. kerületi, szomorú múltú Alma utcai szeretetotthon. A lerobbant állapotú ingatlan felújítását Orbán Viktor rendelte el a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatokban, a Holokauszt 70. évfordulójához kapcsolódó megemlékezésekre hivatkozva. A 2024/2015. számú kormányhatározatban például 350 millió forint átcsoportosítását írta elő 2016-ra a kormányfő a szeretetotthon rekonstrukciójára az ortodox izraelita hitközség számára.Az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökség két ütemben szerződött a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséggel (MAOIH):először 2015 májusában, amikor 50 millió forint támogatást utaltak, ez volt a tervezési, előkészítési fázis a szerződés szerint,majd ez alapján a rekonstrukció második ütemére 2017 decemberében szerződtek, a következő év januárjában ennek megfelelően át is utalták a 450 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást.A 24.hu birtokába került támogatási szerződés szerint 2019 június végéig kellett volna elkészülnie a beruházásnak.Ez azonban nem történt meg, emiatt a felek 2020 májusában módosították a szerződést: 2022. december végére tolták ki a projekt megvalósításának a határidejét. A módosításban rögzítették azt is, hogy erre miért került sor: 2018 januárjában a kormányhivatal visszavonta a szeretetotthon építési engedélyét, valamint az örökségvédelmi engedélyt.Az új tervek és az engedélyezési dokumentáció elkészítése felemésztette a 2018-as évet, így az új, módosított tervdokumentációt 2019 elején adta be a kedvezményezett, melyre 2019. augusztus végén született határozat alapján jogerős építési engedéllyel rendelkezik a projekt- olvasható a szerződésmódosításban.6 fotóLázár János a stabil pont a történetbenCsakhogy a jogerős építési engedély birtokában sem kezdődött el a beruházás, sőt a mai napig nem látszik, hogy bármit kezdtek volna a lerobbant épülettel, noha legkésőbb 2023 januárjáig el kellett volna számolnia a MAOIH-nak az állami támogatással.A támogatói oldalon biztos pont maradt Lázár János személye (bár a birtokunkban lévő támogatási szerződéseket nem ő, hanem államtitkárai írták alá – a szerk.), mivel jogutódlás történt, és a projekt a Miniszterelnökségtől átkerült az Építési és Közlekedési Minisztériumba (ÉKM), amelyet jelenleg szintén ő vezet. Most ezzel a tárcával kellene elszámolnia a hitközségnek.Hogy a támogatás elszámolása, illetve ellenőrzése hogyan áll, azzal kapcsolatosan a Transparency International adott be közérdekű adatigényléseket, majd ennek kudarca nyomán pert indított az ÉKM ellen, amit első fokon meg is nyert:a bíróság kötelezte a tárcát, hogy a kért iratokat adja ki. Erre egyelőre nem került sor.Kerestük mindkét tárcát, a Miniszterelnökséget és az ÉKM-t is, de nem reagáltak a megkeresésünkre. Az ÉKM a perben a többi között azzal védekezett, hogy büntetőeljárás zajlik az ügyben, és a nyomozás eredményességét veszélyeztetné az adatok kiadása.A feljelentést egy magánszemély tette még 2024 májusában sikkasztás gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, amely költségvetési csalás gyanúja miatt átpasszolta a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Az adóhatóság megkeresésünkre csupán annyit közölt, hogy az ügyben „nincs nyilvánosságra hozható információ”, így azt sem árulták el, van-e már gyanúsított.Az ÉKM szeptemberben azzal is érvelt az adatok kiadása ellen, hogy a „támogatási jogviszony lezárására még nem került sor” – holott két és fél év telt el a végső határidő óta. A perből annyi kihámozható, hogy a támogatási szerződést a tárca időközben felmondta, és a támogatás esetleges visszakövetelésével kapcsolatosan „további döntések sorozata várható” a minisztérium részéről, ami függ a folyamatban levő büntetőeljárás alakulásától.Hitközségi vezető: Hibás döntések sora vezetett a beruházás bukásáhozA MAOIH jelenlegi elnöke azt állítja: megállapodást kötöttek a tárcával, és részletekben fizetik vissza az elődei által felvett támogatást – kamatostul.A pontos összeget és a végleges jogcímeket kizárólag hiteles, aláírt, véglegesített iratok alapján lehet közölni. A teher nagyságrendjét azonban a MAOIH költségvetési realitásai alapján lehet csak értelmezni: bármely egyszeri, jelentős visszafizetési kötelezettség az Orthodoxia intézményfenntartását közvetlenül és végzetesen veszélyeztetheti, beleértve azokat a közösségi feladatokat is, amelyeket nem lehet »leállítani«, zsinagógáink működtetése mellett például a több száz ukrán menekült család gyermekeit befogadó Wesselényi utcai óvoda és iskola működtetését– mondta el a 24.hu-nak Keszler Gábor, akinek a kettővel korábbi elődje, Deblinger Eduard szerződött annak idején a Miniszterelnökséggel.Az ortodox hitközségi elnök lapunknak hangsúlyozta, a jelenlegi vezetésnek nincs szerepe az Alma utcai projekt meghiúsulásában, megörökölték a problémákat.„Utólag visszatekintve az látható, hogy már a pályázat előkészítésének és benyújtásának időszakában olyan szakmai és projektmenedzsment jellegű hiányosságok halmozódtak fel, amelyek egy ekkora volumenű beruházásnál eleve komoly kockázatot jelentenek. Leegyszerűsítve: nem állt rendelkezésre az a stabil tudásbázis és végrehajtási képesség, amely egy ilyen nagyságrendű projekt felelős menedzseléséhez szükséges. A későbbi időszakban – közvetlen elődöm idején – ahelyett, hogy a projekt még menthető elemeinek szakmai konszolidációja történt volna, olyan lépések történtek, amelyek utólag megítélve a reparálás esélyét is teljesen ellehetetlenítették. (…) Mire a jelenlegi vezetés átvette az ügyet, az öröklött állapot már rendkívül beszűkítette a mozgásteret” – jelentette ki Keszler, ám a konkrét felelősöket nem kívánta megnevezni.„Felelősöket megnevezni a nyilvánosság előtt nem lenne felelős vezetői lépés. A MAOIH jelenlegi vezetése ezért nem személyekben gondolkodik, hanem abban, hogy az örökölt projektfolyamatokat és elszámolásokat teljes körűen feltárja, és ahol szükséges, a megfelelő jogi és pénzügyi lépéseket megtegye. A tapasztalatunk az, hogy ebben az ügyben nem egyetlen »pillanatnyi hiba« történt, hanem hosszabb idő alatt halmozódó szakmai hiányosságok és végrehajtási problémák” – válaszolt a hitközségi elnök, aki ezzel együtt úgy véli, nem történt bűncselekmény.„A hibás döntések, a szakmai felkészületlenség és a nem megfelelő projektmenedzsment önmagukban nem bűncselekmények, ugyanakkor a következményeik nagyon is valósak, és ma ezek árát sajnos a közösség fizeti meg” – fogalmazott Keszler Gábor.A támogatási szerződéseket aláíró korábbi elnök, Deblinger Eduard, eltűnt a nyilvánosság elől, a MAOIH-nál sem tudtak elérhetőséget adni hozzá. Közvetlen utódjának, Deutsch Róbertnek pedig hiába írtunk, nem válaszolt a kérdéseinkre. Tőle vette át a stafétabotot Keszler 2023 márciusában.Hogy mi lesz Alma utcai szeretetotthon sorsa, azt a MAOIH elnöke sem tudja.„Ez egy olyan távoli történet, amiről egyelőre nem tudok nyilatkozni. Az Alma utcai szeretetotthon 2015 óta nem funkcionál, már régen elvesztette az összes jogosítványát, az összes engedélyét ahhoz, hogy ez egy otthon legyen. A jelen helyzetünkben csacsiság lenne arról fantáziálni, hogy milyen szeretetotthont fogunk létrehozni” – nyilatkozta Keszler Gábor.Következmény nélkül eltüntethető a közpénzAz ügyben pert indító korrupcióellenes szervezet szerint ez tipikus esete annak, amikor következmény nélkül tüntethetik el a közpénzeket.„A Transparency International Magyarország meggyőződése, hogy a NER-ben a kegyeltek számára a hatalom által juttatott legértékesebb ajándék nem a közpénz, hanem az, ha a kormány tétlensége miatt büntetlenül élvezhetik a korrupció révén szerzett profitjukat. Ez nemcsak a korrupció mindenki által ismert, olyan kirívó eseteiben tapasztalható, mint például a lélegeztetőgépek vásárlása, hanem a közfigyelmen kívül maradó ügyekben is. Ilyen a Miniszterelnökség által még 2017-ben a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközségnek adott 450 millió forintos támogatás ügye is: az adófizetők pénzéből az Alma utcai szeretetotthont kellett volna felújítani, de ez több mint nyolc év elteltével sem történt meg, és a tudomásunk szerint a kormány a nyilvánvaló mulasztás és jogsértés ellenére nem követelte vissza a támogatás összegét, továbbá nem kezdeményezett felelősségre vonást” – foglalta össze az ügyet Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója.A szeretetotthon tragikus múltjaA vészkorszakban egy felkavaró tömeggyilkosság színhelye volt az Alma utcai zsidó szeretetotthon, ahol 94 embert (ápoltakat és ápolókat) öltek meg a nyilasok 1945. január 19-én. Egy részükkel az ágyukban végeztek, másokkal az épület előtt, és voltak, akiket kihajtottak a közeli Városmajorba, ahol gépfegyverekkel, valamint kézigránátokkal lemészárolták őket.
|
Hiába volt a kormány szívügye a szeretetotthon, eltűnt a pénz, befuccsolt a beruházás
|
A zsidó hitközség részletekben fizeti vissza a felvett 450 milliós támogatást – az ügyben nyomozás is zajlik.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/19/alma-utcai-szeretetotthon-beruhazas-ortodox-izraelita-hitkozseg-lazar-janos/
|
2025-12-19 05:55:55
| true
| null | null |
24.hu
|
Egy éven keresztül nem fizette ki az államra nézve kedvezőtlen bírósági ítéletben kirótt perköltséget az Építési és Közlekedési Minisztérium. Az állam egy belvárosi lakásért indított pert két cég ellen, melyek egymás között akarták áthelyezni az ingatlan tulajdonjogát. Ügyvédjük a nyáron végrehajtást is kezdeményezett Lázár János tárcája ellen, de a minisztérium csak azt követően jelezte, hogy intézkedik a "soron kívüli kifizetés" érdekében, miután lapunk kérdéseket küldött az ügyben.A Kúriát is megjárt perben az állam egy irodának használt belvárosi lakást akart megvenni a világörökségi részek ingatlanjaira vonatkozó elővásárlási jogának érvényesítésével.Az elővásárlások 2022-ben még a Miniszterelnökséghez tartoztak, akkoriban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter döntött úgy, hogy az egymillió eurós (jelenlegi árfolyamon 387 millió forintos) vételáron megvásárolná az állam számára a Kecskeméti utcai ingatlant, csakhogy ez a szándék nem találkozott az eladó és az ugyanahhoz az érdekkörhöz tartozó vevő szándékaival.A műemléki épületben található, 360 négyzetméteres lakásiroda közel két évtizeddel ezelőtt került a romániai háttérrel működő magyar kft. birtokába. Bűnözői körök azonban igyekeztek a nevükre íratni az ingatlant, ami miatt rendőrségi vizsgálat is indult. A temesvári székhelyű anyavállalat ezért létrehozott egy újabb magyar kft.-t, egyúttal kötelezte a másik céget, hogy „a vagyon biztonsága érdekében” a büntetőeljárás lezárulta után erre a cégre ruházza át az összes ingatlanát.A két vállalkozás 2021 novemberében meg is kötötte egymás között a szerződést négy ingatlan tulajdonjog-átruházásáról. Csakhogy a legdrágábbal, az említett Kecskeméti utcai lakással bonyodalmak adódtak, mert szerepelt a kulturális örökségi listán. Ezért 2022 januárjában a cégek felhívást küldtek a tranzakcióval kapcsolatban a Miniszterelnökségnek. Azt kérdezték, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti vagyonátadást illetően fennáll-e az állam elővásárlási joga, és ha igen, kíván-e vele élni a minisztérium. A cégek néhány héttel később arra a jogi álláspontra jutottak, hogy az államot ebben az esetben nem illeti meg az elővásárlás lehetősége, amiről szintén értesítették Gulyás Gergely tárcáját.A reakció végül az lett, hogy a Miniszterelnökség a magyar állam nevében 2022 áprilisában keresetet adott be a bíróságra. A pert végül jogerősen elvesztették, és a Fővárosi Ítélőtábla 2023-ban tízmillió forintot meghaladó perköltséget (ügyvédi munkadíjat és fellebbezési illetéket) ítélt meg az alpereseknek, amihez később hozzáadódott a szintén többmilliós nagyságrendű felülvizsgálati eljárási költsége a Kúrián.Az államot képviselő tárca ezt követően a Kúriához fordult, mert egyebek mellett az alperesek számára megítélt perköltséget is vitatta. A felülvizsgálati kérelem sérelmezte az ügyvédi munkadíj megállapítását, a Kúria azonban nem változtatta meg a másodfokú ítéletet. Tavaly december 8-án aztán a jogerőre emelkedett fizetési kötelezettség végső határideje is lejárt.Az ingatanos cégek jogi képviselője, Litresits András a lejárat után újabb hónapokat várt, majd több alkalommal figyelmeztető emailt küldött az állami oldal ügyvédjének, Balsai Istvánnak. Miután az informális megkeresésekre a minisztérium nem reagált, és az utalás sem érkezett meg, a végrehajtás mellett döntött. Az ügy ekkorra már átkerült az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz. A 2022-as választás után a kormányzati feladatkörök változása miatt az ingatlanokra vonatkozó állami elővásárlási jog menedzselését ugyanis áthelyezték a Miniszterelnökségtől az ÉKM-hez.A bíróság számára beadott hivatalos végrehajtási dokumentumban elsődleges adósként a magyar állam szerepelt, de a perben eljáró képviselőként az ÉKM-et és a minisztérium számlaszámát jelölték meg a behajtás forrásaként. A törvényszék azonban elutasította a kérelmet. Az indokolás szerint a perben „az önálló jogalanyisággal rendelkező magyar állam” volt a felperes, az ÉKM viszont képviselőként sem vált az eljárás résztvevőjévé, és „eltérő jogi személynek” kell tekinteni az adóshoz képest.Litresits András fellebbezett a döntés ellen, ám az elmúlt fél évben nem történt előrelépés az ügyben.Praxisomban példátlan, hogy egy minisztérium nem tesz önként eleget a perköltség-fizetési kötelezettségének, amiről nyilván a Kúria ítéletéből és a jogi képviselőjüknek megküldött elektronikus leveleimből is tudniuk kellett. Abszurdnak gondolom azt is, hogy a végrehajtási ügyben július óta nem kaptam meg a jogerős döntést– mondta a 24.hu-nak az ügyvéd, aki 2010 óta Nemzeti Választási Bizottság MSZP által delegált tagja.A helyzet csak azt követően változott, amikor november végén megkerestük az ÉKM-et, hogy elismerik-e a késedelmi kamatok miatt időközben tovább gyarapodott követelést, és ha igen, akkor miért késik a kifizetés. A minisztérium két héttel később rövid levelében azt írta: soron kívül intézkednek, az okokról azonban nem nyilatkoztak.Az ügyvéd közlése szerint az ÉKM decemberben eleget is tett a fizetési kötelezettségének, és mivel jogerős bírósági végzést nem kapott a végrehajtásról, számára egyértelmű, hogy az intézkedés a sajtómegkeresésnek köszönhető.
|
Elvesztette az állam a belvárosi lakáspert, de Lázárék nem fizették ki a tízmilliós perköltséget
|
Az építési és közlekedési tárca csak azután fizetett, hogy lapunk rákérdezett az ügyre.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/18/ekm-allami-elovasarlasi-jog-egymillio-euros-lakas-perkoltseg/
|
2025-12-18 05:55:08
| true
| null | null |
24.hu
|
Figyelemre méltó Facebook-posztokat osztott meg oldalán szombat reggel Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő a korrupcióval vádolt Simonka György volt fideszes parlamenti képviselő közösségi médiában folytatott vitájából mutatott részleteket.Mint Hadházy írja,a bukott exfideszes Simonka egy kommentben vádolja magát hivatali visszaéléssel és befolyással üzérkedéssel. Azt vágja ugyanis egy másik fideszes elvtársa fejéhez, hogy korábban ő szerzett neki jól fizető alibi állást az EU-s pénzek elosztásáért felelső Széchenyi programirodánál a szolgálataiért fejében.A független képiselő azt írta, meg fogja kérni az ügyvédjét, hogy "a rend kedvéért adjanak be egy feljelentést ebben az ügyben is, hiszen egyrészt semmilyen joga nincs egy képviselőnek állásokat osztogatni egy állami szervezetnél. Másrészt pláne nincsen joga kamu állásba tenni a haverját csak azért, mert az támogatta őt politikailag".Hadházy hozzáteszi, hogy tényleg baj lehet a kormánypártnál, mert a komment egy nagyon furcsa bejegyzéshez érkezett. Ebben az orosházi fideszesek azzal támadják a Tiszás jelöltet, hogy ő a fideszes gengszter, Simonka "embere".Fogalmam sincs, hogy ez igaz-e. Ha igaz, az baj lenne. Az viszont biztos: az, hogy Simonka még mindig szabadlábon osztja az észt, az egyik legfontosabb bizonyítéka a magyar »igazságszolgáltatás« teljes csődjének.A most zajló per 2020-ban indult és nem látszik a vége. Maga az elkövetés kb 13 éve volt - írta Hadházy.Simonka György büntetőperét a 24.hu a kezdetektől fogva követi, a legutóbbi tárgyaláson egy újabb koronatanú lépett színre, aki részletesen beszélt a volt fideszes politikus által kiépített korrupciós hálózatról. A tanú a bíróság előtt vázolta, hogy az 1,4 milliárd forint károkozással vádolt Simonka és társai milyen trükkökkel térítettek el főként vissza nem térítendő európai uniós forrásokat. Arra is kitért, hogyan semmisítették meg a bizonyítékokat, és Simonka miként próbálta befolyásolni a vádlottakat.
|
Hadházy: A bukott exfideszes Simonka György beismerte, ő szerzett jól fizető, alibi állást egy másik fideszesnek
|
A független képviselő feljelentést tesz, mert Simonka egy kommentben vádolja magát hivatali visszaéléssel és befolyással üzérkedéssel.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/13/hadhazy-akos-simonka-gyorgy-fidesz-korrupcio-hivatali-visszaeles-befolyassal-uzerkedes-feljelentes-allas-alibi-szechenyi-programiroda/
|
2025-12-13 08:31:19
| true
| null | null |
24.hu
|
Breaking!Így reagált arra Hadházy Ákos, hogy információi szerint 70 milliárd forintért vásárolta vissza az állam a 4iG-től a műsorszóró távközlési infrastruktúrát. A független képviselő közösségi oldalán azt írta a kormány által nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített üzletről, hogy nem véletlenül nem szerepelt ez az összeg az erről szóló közleményben.Mindent megteszek, hogy ezt az elképesztő, de megbízható forrásból érkezett adatot hivatalosan is megerősítsék. Utána pedig azért, hogy emiatt az egészen szemtelenül nyílt csalás miatt börtönbe jussanak az elkövetők!Hadházy Ákos a vételár ismerete nélkül már kedden is azt írta:egy újabb, sok tízmilliárdos nyílt lopás:az állam azt veszi meg, amit korábban gyakorlatilag ingyen átjátszott a 4iG-nek. "Korábban ugyanis egy szemtelen mutyival, trükkös részvénycserével játszotta át az állami tulajdonú Antenna Hungáriát és ezzel a földi műsorszóró infrastruktúrát" Jászai Gellért cégének.
|
Hadházy Ákos szerint 70 milliárdot fizet az állam a 4iG-nek
|
A független képviselő szerint a kritikus, műsorszóráshoz szükséges infrastruktúrának az államnál a helye.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/10/hadhazy-akos-70-milliard-kormany-4ig/
|
2025-12-10 14:07:33
| true
| null | null |
24.hu
|
A siófok-töreki Dharma lómenhely vezetői abban reménykedtek, hogy jogerősen is megnyerik az Agrárminisztérium ellen indított pert, és hozzájuthatnak ahhoz a több mint százmillió forinthoz, amit júniusban a Fővárosi Törvényszék megítélt nekik az állami tulajdonú lovak gondozása és tartása miatt. A Fővárosi Ítélőtábla kedden meghozott jogerős ítéletében azonban lényegében mindenben az agrártárcának adott igazat,a lómenhely keresetét elutasította, és 10,4 millió forint perköltség megfizetésére kötelezte a kivérzés szélén álló intézményt."Ez egy tarkólövéses kivégzés volt. De még mindig szívesebben vagyok az az ember, akit tarkón lőttek, mint az, akinek ezt a politikai megrendelésre összehazudott másodfokú ítéletet fel kellett olvasnia, és ezzel a szégyennel együtt kell élnie a hátralévő életében" - olvasott be a tárgyalóból kifelé Czinkóczky Csaba, a lómenhelyet fenntartó alapítvány elnöke a háromtagú bírói tanácsnak.Az ítélőtábla a többi között azzal érvelt, kétséget kizáróan nem bizonyítható, hogy állami lovakat gondoznak a lómenhelyen, de arra nem tett kísérletet, hogy megállapítsa, ki a tulajdonosa a rossz tartási körülmények miatt még 2017-ben elkobzott lovaknak, akik ezután kerültek a Balaton melletti, 35 hektáros legelővel rendelkező menhelyre.A lómenhely és az Agrárminisztérium között kötött, Nagy István miniszter által aláírt együttműködési megállapodásról az ítélőtábla kimondta, hogy az nem tartalmazott olyan kötelezettségvállalást a tárca részéről, hogy megtérítenék a lovak tartásának költségeit, és ráutaló magatartás sem volt megállapítható bíróság szerint, mert a minisztérium dolgozói, vezetői fizetési kötelezettséget nem vállalhattak. Így azt, hogy e-mailen, telefonon vagy személyesen támogatást ígértek a minisztériumi munkatársak az elkobzott állatok befogadásáért cserébe, nem vette figyelembe az ítélőtábla.Az ítélettel a lómenhely sorsa lényegében megpecsételődött, mivel nyolc éven keresztül saját zsebből finanszírozták az állam által elkobzott lovak és más nagytestű állatok tartását. A vezetők pénze elfogyott, ingatlanjaikon jelzálog van, a végén pedig már kölcsönöket vettek fel, hogy el tudják látni az állatokat,abban a reményben, hogy a bíróság jogerősen kötelezi az agrártárcát, valamint a másik alperest, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt (amely annak idején az elkobzó határozatot hozta), hogy fizessék ki visszamenőleg a tartási költségeiket, ami a kamatokkal együtt meghaladja a százmillió forintot.„Nagyjából háromezer forintunk maradt, és egy tucat bála széna, ami pár napra elegendő csak. A szénaszállítmány be lett ígérve, a szállító a pénzre vár, a pénz megerősítésére, amit így nem tudok neki megadni. A tél elején ez az ítélet a legrosszabb időzítéssel jött, mert, ha tavasz vagy nyár lenne, akkor legalább az állatok tudnának legelni, de most nincs legelés. Most a széna lenne, de így az sincs.Ezeknek az állatoknak napokon belül nem lesz mit enniük. Nincs, aki ellássa őket, nincs pénz, amiből az állatorvos kijöjjön– mondta a 24.hu-nak Czinkóczky Csaba.Szerinte NER-oligarchák útjában voltak, akik szemet vetettek a gyönyörű helyen levő, a Balatonra panorámás legelőire, ezért vegzálhatják őket sorozatosan a hatóságok.„Az állataim sorsa bizonytalanná vált. Eleve azért kerültek hozzánk, mert nem kellettek senkinek, és ezután sem fognak: félszemű, sánta, öreg, ataxiás, mindenféle bajuk van. Ha pedig senkinek nem kellenek, akkor valakinek az útjában lesznek, és az útból úgy fogják tudni eltakarítani őket, hogy vágóhídra viszik” – mondta Czinkóczky.Arra a kérdésre, hogy a jogerős ítélet után mihez kezd, így válaszolt:Nem fogok tudni éhező lovakat nézni, ahogy jönnek oda hozzám reggel, és nincs mit enni. Azt tudom csinálni, hogy nyitva hagyom a kaput, és a lovak elkezdik legelni a szomszéd rétet, ahol még van fű.Hogy aztán mi lesz, azt ő sem tudja.A lómenhely vezetője ezzel együtt sem látja értelmetlennek a munkájukat. „Az elmúlt nyolc évet semmilyen ítélet nem fogja tudni tőlünk elvenni, a rengeteg szebbnél szebb emlékkel együtt, a szeretett állatainkkal és a foglalkoztatott sok száz gyerekkel, fiatallal együtt töltött időt semmilyen emberi hitványság nem tudja kitörölni. Életünk végéig büszkék maradunk erre, amit a semmiből nyolc év kemény munkájával és az összes saját pénzünkkel létrehoztunk” – mondta Czinkóczky Csaba.Ez már Oroszország– kommentálta az ítéletet a lómenhelyesek ügyvédje, Litresits András, aki tartalmi és formai okok mellett azt a bírói hozzáállást is kritizálta, hogy nem mondják meg, ki a lovak tulajdonosa, csak annyit, hogy kétséget kizáróan nem állapítható meg az állam tulajdonjoga. „Hova vigyék, kinek adják azokat a szerencsétlen lovakat?” – kérdezte az ügyvéd, aki jelezte, hogy a jogerős ítéletet felülvizsgálati kérelemmel megtámadják a Kúrián.
|
"Ez egy tarkónlövéses kivégzés volt" - elbukta az agrártárca elleni pert a lómenhely
|
A siófok-töreki lómenhely mégsem kapja meg az államtól a lovak tartásáért megítélt több mint százmillió forintot. Az állatok sorsa bizonytalan, a menhely vezetője azt mondja: napokon belül nem lesz mit enniük.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/16/dharma-lomenhely-toreki-per-agrarminiszterium-allatvedelem-lovak-ner/
|
2025-12-16 14:57:03
| true
| null | null |
24.hu
|
Miközben a kormány a nemzeti értékek, hagyományok védelmezőjének állítja be magát, a terület lényegében gazdátlan. Lázár János miniszter két éve menesztette a műtárgyfelügyeleti hatóság éléről Buzinkay Pétert, aki két évtizeden át különféle kormányok alatt színvonalasan látta el a feladatát. Helyére egy műkereskedő, Tűzkő Péter lépett, akinek felelőssége aligha kerülhető meg abban a vitában, amelyet a HVG cikke robbantott ki arról: hogyan kerülhetett Magyarországról külföldre egy értékes Klimt-kép?A hatósági feladatoknak jelenleg a kulturális javak főosztálya a gazdája Lázár minisztériumában, ezt vezeti Tűzkő. A szóban forgó Klimt-kép ügyében óvatlanul jártak el, mert kiviteli engedély kérése esetén elvileg elég egy fotót csatolni a kérelemhez, de a hatóság a műtárgy megszemléléséről is rendelkezhet. Ezt ők nem tették meg, valószínűleg azért, mert maga a kérelem is csak álca volt. Erre utal, hogy becsült értékeként 50 ezer forintot írtak be, festményhez pedig 1 millió forint alatt nem kell kiviteli engedély. Így a kérelmező kaphatott egy hivatalos igazolást arról, hogy a mű nem kiviteliengedély-köteles.A műtárgyak, oklevelek, könyvek védettségéről a minisztérium által működtetett Kulturális Javak Bizottsága mond véleményt. Korábban arról is érkeztek hírek, hogy esetleg feloszlatják. Ez végül nem történt meg, de Lázár a MÁV-nál megszokott tempóhoz hasonlóan ezzel kapcsolatban is minden információt igyekszik eltitkolni.Amíg Buzinkay volt a műtárgyfelügyelet gazdája, addig a bizottság internetes oldalára feltett fotókról a közvélemény is megismerhette, milyen művek kerültek a bizottság elé, és ezekről milyen állásfoglalást hoztak. Leváltása után, 2023 tavaszától az állásfoglalások már nem olvashatók a bizottság honlapján, s 2024 őszétől az sem tudható, mely művek kerültek a testület elé. Holott maga az oldal is azt hirdeti, hogy a fényképes bemutató anyag és az állásfoglalások nyilvánosak, csak a vitáról szóló emlékeztetőt nem teszik közzé.A kulturális javak körüli ügyekben most jönnek elő azok a problémák, amelyek a műemlékvédelmet már másfél évtizede jellemzik. Az, hogy a mindössze két évtizedes budai, hegyvidéki turulszobor műemlék lehetett, a rendszer teljes amoralitását mutatja. Egy műemlékvédelmi eljáráshoz ugyanis értékmeghatározó szakértői dokumentációra van szükség, anélkül a miniszter nem dönthet. Ezt Lázár minisztériumának műemlékvédelemért és a kulturális örökség védelméért felelős helyettes államtitkárságán készítik – ha egy ott dolgozó szakember meg akarja tartani az állását, és parancsot kap rá, nyilván legyártja a dokumentációt.Ez azonban nem más, mint a műemlékvédelmi szakma megalázása politikai célok érdekében.Idén tavasszal már volt olyan minisztériumi alkalmazott, aki besokallt ettől a „műemlékvédelmi” gyakorlattól. Bátonyi Péter sorolta is azokat az eseteket, amikor egy-egy épület műemlék volta hátráltatta valamely beruházó terveit, s hogy, hogy nem, az ügyekben mindig a műemlékvédelem veszített. Bátonyi meg is kapta a jutalmát: rapid gyorsasággal rúgták ki a minisztériumból.Lázár János a turul kapcsán kijelentette: „A kulturális örökség védelméért felelős miniszterként egyik legfontosabb feladatom, hogy megóvjam az értékeinket.” Ezek szerint neki a turul számít értéknek, a Magyar Nemzeti Bank vagy a Földművelésügyi Minisztérium fővárosi épülete viszont nem. Az MNB-székház felújítása akár példás is lehetett volna, ha Matolcsy György jegybankelnök nem ragaszkodik a tető megemeléséhez és egy üveg panorámatető odabiggyesztéséhez. Az épületre ráakasztott, egyáltalán nem odaillő építmény az utcáról is látszik;Bátonyi szerint hiába küzdöttek a megépítése ellen, egyenesen a Karmelitában bólintottak rá a tervekre.A földművelésügyi tárca Kossuth téri épületét a külső fal három oldalának kivételével szinte lerombolták, holott a kötelezően elkészítendő értéktárban még az egyes ajtókról is meghatározták, hogy megtartandók-e. Itt azonban nemhogy az ajtókat, de a belső falak nagy részét sem hagyták meg, lényegében új házat húznak fel a régi homlokzat mögött.De ez persze nem igazán zavarja a kormányzat vezetőit, hiszen a Várban már betonból öntik újra szakmányban a régi épületek másolatait. A Lovardától kezdve a Külügyminisztérium volt épületéig már elkészültek ilyen építmények, s jelenleg is folyik József főherceg palotájának újjáépítése. A Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületét sem hagyták meg a második világháború után kiépített formájában, hanem mintegy százmilliárdos ráfordítással visszaépítik az 1945 előtti állapotot. Az sem baj, hogy a pénzügyi tárca időközben megszűnt, a legújabb tervek szerint majd a Belügyminisztérium költözik a térre.Utóbbinak a mai épületét, több másik belvárosi házzal együtt, eladásra hirdette meg a kormány. A volt Pénzügyminisztérium József nádor téri épületére és Lechner Ödön egyik fő művére, a ma az Államkincstárnak helyet adó Hold utcai épületre sem vár sok jó: annak idején mindegyik banképületnek készült, most viszont a jövőbeni funkciójuk szerint alakíthatják majd át őket. Ezekben az átalakításokban az Orbán-kormány mindig partner volt. Bár magaOrbán az MNB-ügy kapcsán kijelentette, hogy ő nem építési hatóság, ne kérjenek számon rajta ilyen döntéseket, sokat tett a műemlékvédelem kiüresítéséért.Számos műemlék épület felújítása bekerült a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt” beruházások körébe, amelyek során műemlékek esetében kormányrendeletben engedélyezik, hogy az építtetők eltérhetnek az örökségvédelmi jogszabályoktól. S bár Orbán azt is fennen hangoztatja, hogy nem tud semmit a családja gazdagodásáról, mert üzlettel nem foglalkozik, mégiscsak az ő aláírása van azokon a kormányrendeleteken, amelyek lánya és veje épületfelújításait sorolják a kiemelt – az általános szabályok alól mentesített – beruházások körébe.A műemlékvédelem azért sem tud hatékony befolyást gyakorolni ezekre az ügyekre, mert Orbánék már közvetlenül a 2010-es kétharmados parlamenti többség elérése szétverték a szervezetét. Ezért lehet ma a Citadellát minden gond nélkül átépíteni vagy a diósgyőri várból egy mészkőlap burkolatú, szürreális épületet faragni. Erről az átépítésről még a romos várak új szellemű helyreállítását támogató Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója is azt írta, hogy „ma a diósgyőri vár korunk műemlékvédelmének leglátványosabb kudarca”. Lővei Pál akadémikus, művészettörténész, műemlékvédelmi szakember pedig odáig ment, hogy ez az átépítés a magyar műemlékvédelem végét jelenti.A kormányzati műemlékvédelemnek ma nincs központi szervezete, a szakembereket a kormányhivatalokba szórták szét, véleményüket az országos és területi építészeti tervtanácsokban képviselhetik. Csakhogy pont az építtetők érdekei miatt szedték szét a korábban közel másfél évszázadig működő műemléki szervezetet, ezért az építészeti tervtanácsokban a műemlékesek közel sem tudnak megfelelő súllyal fellépni. Az építtetők partnere volt a kormányzat például a józsefvárosi Heinrich-udvar átépítésénél is, ahol megváltoztatták a műemlékvédelmi besorolást, vagy a budai Radetzky-laktanyánál, amelyet egyszerűen töröltek a műemlékek közül, ezzel is felcsillantva a reményt azon építtetők előtt, akik meg akarják kerülni a műemlékvédelmi előírásokat.2010 előtt konszenzus volt arról, hogy vannak olyan műemlékek, amelyek nem adhatók ki az állam kezéből. Ezek felsorolását törvénybe is foglalták. Az Orbán-kormány megszüntette e kategóriát, s a korábban e körbe tartozott műemlékeket a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek listáján tartja nyilván. Erről azonban már könnyű lekerülni, és ez gyakran meg is történik. Így lekerült róla például a pompás gödöllői Grassalkovich-kastély és számos más felújított kastély is, amelyeket Lázár János inkább magánhasznosításban látna szívesen.
|
Turul igen, Klimt nem: a rendszer teljes lealjasodását mutatja, ami az örökségvédelemben történik
|
A műemlékvédelmi rendszer szétverése nem Lázár János nevéhez köthető, de az örökségvédelemért felelős miniszterként ő is hozzátette a magáét. Az ízlés és kulturális érték másodlagos, szakmányban öntik újra betonból a várakat, rokoni beruházásoknak sokszor jár a kiemelt gazdasági jelentőség, műemlékvédelmi szempontok nélkül. Lechner Ödön egyik fő művére sem vár sok jó.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20250725_hvg-oroksegvedelem-turul-szobor-klimt-kep-budai-var-betonbol-muemlekek-mu-szakertok
|
2025-07-25 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Szinte az utolsó utáni pillanatban, de kisegíti a kormány a fővárost: benyújtották pénteken "a fizetési nehézséggel küzdő fővárosi önkormányzat számára nyújtható segélyhitel szabályairól" szóló törvényjavaslatot, amelyet sürgősséggel tárgyal majd az Országgyűlés. A javaslat a Miniszterelnökségen készült, és annak az ígéretnek a részletes szabályait tartalmazza, amit a minap Orbán Viktor miniszterelnök személyesen tett Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesternek, aki a főváros-kormány vita és az önkormányzat pénzügyi krízishelyzetének rendezését kérte tőle.A fizetést azt ki fogom fizetni. Ha maguk nem tudják, én akkor is kifizetem. Erre számíthatnak.- ígérte Orbán, és a törvényjavaslat kínál is megoldást a fenyegető helyzetre.Kormányzati beavatkozás nélkül januárban nagy valószínűséggel nem tudnának bért fizetni a fővárosi tulajdonú nagyobb közszolgáltató cégek a dolgozóiknak, de talán a kisebbek sem, így az önkormányzat által foglalkoztatott mintegy 27 ezer ember helyzete és alapvető közszolgáltatások, mint a közösségi közlekedés lehetetlenült volna el."A törvényalkotó olyan jogi konstrukció megalkotását tűzte ki célul, amely finanszírozási lehetőséget nyújt a fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat számára a közszolgáltatások aggálytalan ellátása érdekében. A segélyhitel biztosítja a fővárosi közszolgáltatásokban, ezen belül a fővárosi tömegközlekedésben érintett dolgozók munkabérének kifizetését" - áll a törvényjavaslat szövegében, ami úgy folytatódik:hiszen a fővárosi közszolgáltatások nem eshetnek áldozatul politikai vitáknak (...) a mi fővárosunk - a nemzet fővárosa - működése nem válhat a mindenkori politikai vezetés hibáinak áldozatává."A fenti, cinikus megjegyzések mellett a javaslat érdemi része arról szól, hogy a főváros vagy valamelyik cége hitelt vehet fel, de csak nagyon korlátozott feltételekkel. Nem akárhonnan, piaci alapon, hanem a kormány által kijelölt, állami Magyar Fejlesztési Banktól (MFB). A bérek kifizetésére hitelért, kölcsönért, illetve hitelkeretért folyamodhat a főváros a bankhoz. A segélyhitel részletei nem ismertek, de annyi a törvényjavaslatból kiderül, hogya fővárost a hitellel teljesen a markában tudja tartani az Orbán-kormány, mivel még a kamatot és a futamidőt sem a hitelt nyújtó bank, hanem a kormány határozza majd meg - ahogy kedve tartja, ráadásul a fővárosnak fedezetet is adnia kell cserébe.A javaslat rögzíti: "A hitel kapcsán a követelés 100%-áig az államot visszavonhatatlan készfizető kezesség terheli, amely tekintetében az adós fedezetet biztosít. Az ügylet és az állami kezesség részleteiről - ideértve a futamidőt, kamatot és a fedezetet is - a kormány egyedi határozatban dönt." A szöveg szerint "a főváros a folyósítást megelőzően fedezetet nyújt az állam számára a fennálló állami garancia mértékéig azzal, hogy a fedezet kizárólag ingatlan, ingóság vagy vagyoni értékű jog lehet."A hitelszerződés megkötésével a törvényjavaslat szerint a főváros azt is "vállalja, hogy a hitel rendelkezésre állását, a kölcsön folyósítását követő 6 hónapon belül a kormány rendeletében meghatározottak szerinti konszolidált - a tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságokra vonatkozó információkat is magában foglaló - költségvetést készít, illetve fogad el." Továbbá a kormány által szabottak szerint "részletes vagyonleltárt készít, valamint irányítási szervezetét és döntési eljárását a gazdálkodás megfelelőségét, átláthatóságát, célszerűségét, gazdaságosságát és hatékonyságát biztosító módon átalakítja", és ezt igazolja is az MFB felé.A kontroll kezdettől erős a folyamatban, hiszen a javaslat szövege szerint "a kifizetési igényt a kormány határozatában meghatározott bizottság vizsgálja" - bevonva a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, illetve a Magyar Államkincstárat. Ha a kifizetési igény a követelményeknek nem felel meg, a bizottság a teljesítés megtagadását javasolja. Van azért kivétel: olyan kifizetési igény teljesítése nem tagadható meg, amely a fővárosi lakosok jelentős tömegét érintő közszolgáltatás működését lehetetlenné teszi.A javaslat része, hogy mellékesen átírják a Büntető Törvénykönyvet is, létrehozva egy új kategóriát: "Aki a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvényben meghatározott hitellel összefüggésben a konszolidált költségvetés készítésével, a vagyonleltár készítésével, az irányítási szervezetének és döntési eljárásának átalakításával, vagy likviditási terv készítésével kapcsolatos kötelezettségét önhibájából megszegi, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."Karácsony válasza: „Budapest nem fog letérdelni”Ordít róla, hogy egy céljuk volt, a főpolgármester bokáztatása és Budapest meghunyászkodásra kényszerítése. (…) Mert még mindig nem fogják föl, hogy Budapest nem fog letérdelni és nem engedi a gerincének megroppantását.”– így reagált a főpolgármester a benyújtott törvényjavaslat szövegére. Karácsony Gergely szerint „Magyarország kormánya uzsoráskormány.” Ráadásul minősített eset – folytatja –, mert „előbb kizsebeli Budapestet, majd, amit törvénytelenül elvett a várostól, azt hitelként akarja nagy kegyesen visszaadni kamattal. Zsebes uzsorások.” Megjegyezte: a kormány hitelnek nevezi azt, ami valójában adósság, segítségnek nevezi azt, ami valójában kötelesség. „Minden forint, amit Budapest visszakap, az nem adomány, nem kegy, hanem a budapestiek pénze, amit törvénytelenül vettek el tőlük.” – írja.A délután folyamán azonban, még nem a szövegjavaslat ismeretében, csak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek a törvény ígéretét tartalmazó bejelentésére egyszer már reagált általánosságban a főpolgármester. Karácsony akkor Facebook-posztjában azt írta: „Miután törvénytelenül elvették a Főváros pénzét, majd nem fizették ki a Fővárosnak jogszabályban rögzített jussát, arról kezdtek el hadoválni, hogy majd ehelyett inkább kifizetik a fővárosi dolgozók bérét. Ezt kormányhatározatba is foglalták, sőt névre szóló levélben erről az összes fővárosi intézményvezetőt tájékoztatták. Most úgy tűnik, ez is egy ordas nagy hazugság volt, mert most valami új törvényről írnak Facebook-posztot, ami szerint valamiféle hitelt adnak csak a fővárosnak. Ne új törvényt hozzanak, hanem tartsák be a meglévő jogszabályokat! És adják vissza a budapestiektől törvénytelenül elvett pénzt! Most!”Karácsony párttársa, Tordai Bence országgyűlési képviselő pedig fel is sorolta a nap folyamán egy Facebook-videóban, hogy mi a főváros pénze, amit szerinte vissza kellene adnia az Orbán-kabinetnek – összegzése szerint ez 54 milliárd forintnyi összeg.Lázár: „Beismerni, kimondani, vagy lemondani.”A törvényjavaslat benyújtása után üzent már Karácsonynak Lázár János építési és közlekedési miniszter – noha a téma nem az ő, hanem Gulyás Gergely hatásköre a kormányban – ő volt az előadója is a törvényjavaslatnak. Lázár Facebook-posztjában azt írta Karácsonynak: „Nyilvánosan beismerni és megmenekülni tőle – ez a kötött sorrend, másképp nem megy.” A kialakult helyzetben a kormány felelősségéről nem írt, hanem kijelentette: „Karácsony Gergely csődbe vitte a várost”. Ezt szerinte áttételesen ő is elismeri, amikor mentőövet kér a kormánytól, de nyilvánosan „még mindig tagadni próbál: nem jelent nyilvánosan csődöt, pedig ezt nemcsak az íratlan, de az írott szabályok is megkövetelik tőle.”Itt az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényt citálja, amelyről a HVG is írt, de ennek semmi köze ahhoz a fizetésképtelenségi nyilatkozathoz, amit korábban a kormány követelt a fővárostól, és ami jogilag nonszensz elvárás. Lázár azonban úgy véli: „nincs több haladék, nincs több angolnázás, Karácsony Gergely és körének ideje vállalnia a felelősséget. Beismerni, kimondani, vagy lemondani. Minden önkormányzatra ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Nincs más út.”
|
Úgy segít a kormány a fővároson, hogy engedi eladósodni, a kamatot majd Orbán dönti el, és börtönnel fenyegetik Karácsonyt
|
Nem támogatást nyújt, nem a sarcolásból vesz vissza a kormány, hanem engedélyezi a hitelfelvételt Budapestnek. Eddig még ezt sem engedték. A hitelt nem piaci alapon, hanem csak az MFB-től lehet felvenni, azzal a kamattal, amit majd a kormány állapít meg. A kormány fedezetet is elvár a fővárostól, valamint átírja még a Btk.-t is, hogy rács mögé küldhesse Karácsonyt, ha megszegi a szabályokat. A főpolgármester úgy reagált: „Budapest nem fog letérdelni”.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251205_kormany-fovaros-eladosodas-kamat-orban-viktor-borton-fenyegetes-karacsony-gergely-ebx
|
2025-12-05 16:09:59
| true
| null | null |
HVG360
|
Összesen 125,2 milliárd forint lesz a látványcsapatsportok támogatását szolgáló taoprogram 2026-os keretösszege- derül ki a december 23-án közzétett Magyar Közlönyből. A kormány rendelete ugyanis nem módosította a 2025-ös számot, kizárólag a belső elosztáshoz nyúlt hozzá.Ennek nyomán építési beruházásokra 5 milliárd forinttal kevesebbet (30 helyett 25-öt) hívhatnak le a klubok és szövetségek, ám a működési támogatások mértéke éppen ennyivel, 94-ről 99 milliárdra nő.Ugyanabben a Magyar Közlönyben jelent meg a rendelet az önkormányzati szolidaritási hozzájárulások összegéről is:
|
Döntött a kormány: 2026-ban is 125 milliárd forint mehet látványsportos taóra
|
Maximum ennyit hívhatnak le a látványcsapatsportág-támogató program keretében.
| null | 1
|
https://24.hu/sport/2025/12/24/kormany-tao-latvanysport-125-milliard/
|
2025-12-24 15:29:56
| true
| null | null |
24.hu
|
Nagyot lehetett kaszálni az idén a 4iG Nyrt. részvényein: egy év alatt az ötszörösére nőtt az árfolyam, alig 900 forintos szintről indulva bőven 4000 forint fölé jutott, sőt novemberben az 5000 forintot is megközelítette a Jászai Gellért vezette cég papírja. Közben megsokszorozódott a napi forgalom is, nem volt ritka a milliárdos kereskedés. Elképesztő menetelés ez azután, hogy nemrég a nemzeti bank még 250 millió forint bírságot osztott ki árfolyammanipuláció miatt egy Jászaival személyi szálakon összefüggésbe hozható kis cégre, mert a felügyelet gyanúja szerint irracionális adásvételi akciókkal turbózta fel a keresletet a 4iG-részvények iránt.Gazdasági alapon nem vizsgálhatóAz idei rallyt látva bármilyen különös, de a lapunk által megkeresett négy értékpapír-kereskedő, illetve befektetési tanácsadó cég egyike sem volt hajlandó nyilatkozni a 4iG-részvények várható árfolyammozgásáról, és még név nélkül sem vállalkoztak a cég gazdálkodási adatainak elemzésére. Végül kisbefektetőként bemutatkozva egy gyanútlan brókert kerestünk meg, mit tanácsol, javasolja-e vételre a papírt. Kiderült, hogy nem határoztak meg célárat, szabadkozott, hogy az áprilisi választás előtt aligha tud értelmeset mondani, a mérleg értelmezését feszegető kérdéseinket pedig azzal zárta rövidre, hogy ez „gazdasági alapon nem vizsgálható”. Pedig a papírforma szerint egy aktuálisan 1254 milliárd forint piaci kapitalizációjú tőzsdei cégről beszélünk, melynek a tavalyi árbevétele közel 700 milliárd forint volt, a saját tőkéje több mint 300 milliárd, és amelyről a Budapesti Értéktőzsde ötödik blue chipjeként is írtak már, egy lapon említve az OTP Bank, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom részvényeivel.A piaci elemző nem tudta értékelni a legutóbbi, az állammal lezavart akciót sem, melynek során az állami tulajdonú Pro-M Professzionális Mobil és Hálózati Szolgáltató Zrt. megvette a 4iG egyik leánycégét, a 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft.-t. A céget azóta már át is keresztelték, a 4iG-t egyszerűen Pro-M-re cserélték a nevében.Állami tőkeemelés után 18 milliárd hitel az MBH BanktólA vételárat nem közölték, annyit tudni az idevágó alapítói határozatból, hogy a Pro-M-ben 54 milliárd forint tőkét emelt az állami tulajdonos (a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt.), és ebből 10 ezer forint az alaptőkét, a többi a tőketartalékot gyarapítja – az utóbbi a tőkeemelés után 76 milliárd forintra nő. Annyi derül ki a dokumentumból, hogy a műsorszóró kft. üzletrészének megszerzése céljából juttatott alaptőke és tőketartalék felhasználásáról beszámolót kér az állami tulajdonos.Az ügyletből kisebb vihar kerekedett, miután a korrupciós ügyek feltárójaként ismert Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő arcpirító csalásról posztolt, mondván,olyan vagyont vesz most vissza az állam, amit korábban trükkös módon, ingyen adtak oda Jászai Gellértnek.A politikus úgy értelmezte az ügyletet, hogy az állam a korábban 100 százalékban a tulajdonában álló Antenna Hungária Zrt.-t először ingyen odaadta, most pedig visszavásárolja Jászaiéktól annak egy részét, a cég eszközeit.Hadházy 70 milliárd forintos vételárat említett a posztban, úgy tudta, hitel is jön még a tőkeemeléshez. Az összeg 72 milliárdra nőtt végül, december 10-én ugyanis, ahogy a 444.hu először megírta, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank Nyrt. hitelszerződést kötött a Pro-M Zrt.-vel, ami a képviselő által jelzettnél kicsivel többről, 18 milliárd forintról szól, és a kölcsön biztosítéka a műsorszóró kft. 100 százalékos üzletrésze.A 4iG csoport visszautasította Hadházy állításait, közölték, hogy vizsgálják annak lehetőségét, hogy tisztességtelen piacbefolyásolás, valamint rágalmazás miatt jogi lépéseket tegyenek az országgyűlési képviselő ellen. Azt is rögzítették, hogy nem tervezik a magyarországi RTL megvásárlását, miután az ellenzéki politikus szerint ez az ügylet lehetne a régóta dédelgetett terv fedezete (az RTL Csoport is azt közölte, hogy a médiavállalat nem eladó).Ami az ingyenes vagyonszerzést illeti, a 4iG beapportálta az Antenna Hungária Zrt.-be a teljes távközlési portfólióját (balkáni mobiltársaságokat és a DIGI-t) 534 milliárd forint értéken, a tranzakció végén az Antenna Hungáriában a 4iG tulajdonrésze 76,78, az államé 23,22 százalék lett – emlékeztetett a társaság közleménye a 2022-ben lezavart kétlépcsős ügyletre.A konkrét vételárat nem hozta nyilvánosságra a 4iG Nyrt. sem, annyit jelzett, hogy a műsorszóró kft. eladásából befolyó vételáron osztoznak az állammal. Az eladó Antenna Hungária Zrt. (ami tavaly év vége óta 4iG Távközlési Holding Zrt. néven fut) 37,9 százaléka ugyanis az állam tulajdonában áll, a többség a 4iG Nyrt.-é. Ez azt jelenti, hogy a feltételezett 72 milliárdos vételárból valamivel több, mint 27 milliárdot az állam az egyik zsebéből a másikba pakolna.Két lépéssel távolabb a Vodafone-tólNémi magyarázatra szorul, hogyan nőtt az állami részesedés az egykori Antenna Hungária Zrt.-ben (jelenleg 4iG Távközlési Holding Zrt.) 22,32-ről 37,9 százalékra. Az állam befektető cége, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. májusi közleménye világította meg a történteket. A Corvinus az állam nagybefektető cége, amelyen keresztül olyan ügyleteket hajtottak végre, mint a Budapest Airport Zrt. visszavásárlása vagy a Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlása – az utóbbi esetben közösen a 4iG-vel (pontosabban az Antenna Hungáriával). A Corvinus májusban adásvételi szerződést kötött a 4iG Távközlési Holding Zrt.-vel, aminek eredményeképpen az állam a Vodafone-ban (addigra már One Magyarország Zrt. és V-Hálózat Zrt.) meglévő 29,5 százaléknyi részesedése bekerült a holdingtársasságba, ugyanakkor a Corvinus tulajdonrésze 37,9 százalékra nőtt a 4iG Távközlési Holdingban. Az állam innen fogva már nem közvetlen, hanem közvetett tulajdonos az egykori Vodafone-ban. Azóta még egy lépcső iktatódott az állami tulajdonos és a One közé: az Opten cégadatbázisa szerint júniustól a holding leánycége, a 4iG ComCo Holding Zrt. a One közvetlen tulajdonosa.A 4iG magyarázata szerint a műsorszóró kft. eladása a csoportnál végrehajtott transzformációs programhoz kapcsolódik. Jászaiék az elmúlt években óriási tempóban vásároltak fel cégeket különféle üzletágakban, a hírközlés után az űr- és a védelmi iparban egyaránt, és a terebélyesedő cégbirodalom racionalizálását szolgálja az átszervezés, profiltisztítás, ami külső szemlélő számára szétválások, összeolvadások, átnevezések követhetetlen sorozatának látszik. A Vodafone esetében például különválasztották a kereskedelmi tevékenységet és az infrastruktúrát, ez történt a távközlési üzletág többi cégénél is, majd a cégszétválások után a One Magyarország Zrt.-ben összeolvasztották a Vodafone, a DIGI, az Invitech és az Antenna Hungária megfelelő tevékenységeit. A műsorszóró kft. ennek az átalakításnak az egyik eleme: az AH-ból a műsorgyártás a One Magyarország Zrt.-be került, a műsorszóró kft.-t pedig a leválasztott infrastruktúrából (más cégdarabokkal összegyúrva) hozták létre.Ez hiányzott a gyors és hiteles tájékoztatáshozMiután a hullámok nem csillapodtak, múlt szombaton a vevő Pro-M is ráerősített: nincs itt semmi látnivaló, csupán a „kritikus infrastruktúra” felvásárlásáról van szó, ami „Magyarország biztonságát szolgálja”. A közlemény a „szomszédunkban folyó háború” következményeinek kivédésével hozza összefüggésbe, hogy megkezdődött a kormányzati célú távközlési hálózatok konszolidációja. A készenléti szervezeteket is kiszolgáló mobilhálózat és az állami szereplőket elérő vezetékes hírközlési hálózatok mellé a mostani ügylettel műsorszórásra alkalmas infrastruktúrát szereztek. Ez vészhelyzetben is biztosítani tudja a lakosság elérését. A létrejött egységes irányítás lehetővé teszi, hogy „Magyarország kommunikációs rendszere válsághelyzetekben is biztosítsa a lakosság gyors és hiteles tájékoztatását”.Segít a kritikus infrastruktúraNem a műsorszóró kft. adásvétele az első akció, amikor egy korábban behabzsolt cég infrastruktúrájától szabadította meg az állam a 4iG-t. Másfél évvel ezelőtt a valaha 232 milliárd forintért megszerzett DIGI mobiltávközlési eszközeinek egy részét vette meg ugyancsak a Pro-M Zrt. A DIGI feleslegessé vált eszközeinek megvásárlásakor ugyancsak a kritikus infrastruktúrára hivatkoztak. A bevásárlás akkor 68 milliárd forintba került.Inkább versenyjogi problémát oldottak meg azzal, hogy a magyar állam átvette a Yettel és a mobiltornyokat üzemeltető Cetin 25 százalékos részvénypakettjét a 4iG-től (pontosabban az Antenna Hungária Zrt.-től). A részvénycsomagért 19,5 százaléknyi Vodafone-részvénnyel fizetett akkor a magyar állam, amit kevéssel azelőtt 128 milliárd forintért szerzett meg. Az eset annyiban hasonlít a műsorszóró kft. megvételéhez, hogy itt is az Antenna Hungária Zrt.-től vásárolt az állam, vagyis attól a cégtől, amelyet egyszer már teljes egészében megvásárolt, majd később egy darabjáért megint fizetett, Vodafone-részvényekkel. Hadházy Ákos lényegében ugyanezt a koreográfiát reklamálja most a műsorszóró kft. adásvétele kapcsán. Az állam és az Antenna Hungária közötti ügyleteket korábban itt részleteztük.Az ezermilliárdos 4iG-sikersztori összehozásában oroszlánrészt vállalt az állam, az MNB szuperkedvezményes növekedési kötvényeiből összesen 388 milliárd forintnyit bocsátottak ki több menetben, a kormány bankja, az Eximbank 750 millió eurós hitellel segített be, és a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank is részt vett a finanszírozásban 150 millió euró erejéig. Ezzel azonban a sor nem ért véget, csak a technika változott. A fent részletezett eszközvásárlásokkal összesen 120 milliárd forint folyhatott be a 4iG-hez, és hasonlóan vaskos tétel volt a Vodafone-részesedés elcserélésének értéke. Ezeket a tételeket is belevehetjük abba az intézkedéssorozatba, amivel felpumpálták a 4iG-t.Összességében már 800 milliárd forint körüli állami szerepvállalás rajzolódik ki, ám tulajdonosként nem tűnik annyira markánsnak a fő finanszírozó jelenléte.A központi cégben, a 4iG Nyrt.-ben nincs állami tulajdonrész, a Vodafone-tól (illetve a One-tól) két lépéssel távolabb került az állam, az Antenna Hungáriát nyomokban tartalmazó távközlési holdingban van több, mint egyharmados közvetlen részesedés.2–3 naponta újabb cégfelvásárlásAz akvizícióknak nincs vége, a 4iG folytatja a terjeszkedést. Jól mutatja a tempót, hogy december első tíz napján négy felvásárlásról adtak hírt a tőzsdei honlapon:a Gestamen Kutatás Fejlesztés Zrt. 90 százalékának megszerzése, belépés a kézifegyver-fejlesztés piacára.Adásvételi szerződés a Mobil Adat Távközlési és Informatikai Szolgáltató Kft. 90 százalékára. A korábban Garancsi István érdekeltségébe tartozó, az állam által kötelezővé tett online kasszákba SIM-kártyákat szállító céget szerezték meg.Adásvételi szerződés a FaceKom Kft. 100 százalékára. Az arcfelismerős cég megvételére a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Equilor Alapkezelő Zrt.-vel írták alá a megállapodást.Adásvételi szerződés az ACE Network Zrt. újabb 30 százalékos részvénycsomagjára. A több mint 10 milliárd forgalmú informatikai cég ezzel 100 százalékban a 4iG érdekeltsége lett.Elemzők korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a 4iG a nagybevásárlások következtében óriási hitelállományt görget, és a törlesztendő kölcsönök kamatterhe tetemes. Két éve a hosszú távú hitelek, kölcsönök és kötvények soron 755 milliárd forint szerepelt, a teljes adósságállomány pedig meghaladta a 900 milliárdot.Azóta még nagyobbra nőtt a 4iG, az árbevétele tavaly csaknem elérte a 700 milliárd forintot, viszont47 milliárd forint volt a veszteség, a kötelezettségállomány pedig megközelítette az 1200 milliárd forintot.Jászaiék 1500 milliárdos árbevételt céloztak megÉrdeklődtünk, nem tartják-e aggasztónak adósság mértékét.A 4iG sajtóosztályának tájékoztatása szerint a vállalatcsoport hagyományos rövid, közép- és hosszú lejáratú finanszírozási állománya – beleértve a hiteleket, kölcsönöket és kötvényeket – összesen 817,5 milliárd forintot tesz ki. Úgy értékelik, hogy a hitelállomány nem tekinthető jelentősnek a növekedési potenciál ismeretében. A csoport árbevétele 2021 és 2024 között több mint hétszeresére, az EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) közel hússzorosára nőtt, ez mutatja a gyors ütemű terjeszkedést és az eredménytermelő képesség javulását. A menedzsment előrejelzése alapján 2026–2027 között az űr- és védelmi divízió nagyobb mértékben járul hozzá a csoport teljesítményéhez. A 4iG űr- és védelmi ipari érdekeltségeit összefogó holding jelenleg több mint 1,37 milliárd euró értékű megrendelésállománnyal rendelkezik, ami középtávon is kedvezően befolyásolja a csoport kilátásait, vélik a cégnél. Az idei évre 10 százalék feletti árbevételnövekedést várnak, a következő időszakban pedig ennél is ambiciózusabbak a tervek:a 4iG vezetése rövid távon az 1000 milliárd forintos, középtávon pedig az 1500 milliárd forintos árbevétel elérését tűzte ki célul.
|
A 4iG-sztori folytatódik: 1500 milliárdig nem állnak meg Jászai Gellérték
|
Az alig fél évtized alatt ezermilliárdosra pumpált 4iG állami hátszele, úgy fest, nem lankad az idő múlásával.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/12/17/4ig-allam-uzlet-musorszoro-kft/
|
2025-12-17 05:58:29
| true
| null | null |
24.hu
|
A vád szerint a Bács-Kiskun vármegyei építőipari vállalkozás vezetője - az ügy férfi vádlottja - 2015-ben úgy döntött, hogy a munkavállalóit minimálbérre jelenti be azért, hogy a foglalkoztatásukkal összefüggésben felmerülő közterheket a lehető legkisebb mértékben kelljen teljesítenie.A cégvezető a "hivatalos" munkabér után az adókat és járulékokat levonta és befizette, majd a nettó bért a dolgozóinak átutalta.A bejelentett és leadózott összeg mellett azonban a munkavállalók havonta készpénzben is kaptak további munkabért. A "zsebbe" kifizetett összeg az alkalmazottak teljesítményétől függött.A kft-t irányító vádlott a kétféle bérezésről nyilvántartást is vezetett, amely havi bontásban tartalmazta az egyes munkavállalók részére adott hónapban átutalt és készpénzben kifizetett nettó bért egyaránt. Ezt a nyilvántartást a férfi átadta az adminisztrátornak - az ügy női vádlottjának -, aki ez alapján kiszámolta, borítékba tette és átadta a fizetést a dolgozóknak.A cégvezető hat éven át elkerülte a "feketén" kifizetett jövedelmek után járó munkavállalói és a munkaadói közterhek - úgy mint személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, szakképzési hozzájárulás és szociális hozzájárulási adó - megfizetését, ígyösszesen 757 876 000 forinttal rövidítette meg a költségvetést.A nyomozás során gépjárműveket, ingatlanokat és értékpapírszámlát zároltak. Az ügyészség a férfit és a nőt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja és ezért velük szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Az ügyészség a céggel szemben vagyonelkobzást és pénzbírság kiszabását is indítványozza. A vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.Ennyi büntetést kaphatnakA Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője, Bodó Marianna az üggyel kapcsolatban a 24.hu megkeresésére azt mondta, hogy öt év börtönt és öt év közügyektől eltiltást, valamint két és fél millió forintos pénzbüntetést kértek a cégvezetőre az előkészítő ülésen történő beismerés esetére azzal, hogy öt évre tiltsák el őt a foglalkozásától.Hozzátette, az adminisztrátorra két év szabadságvesztést kértek öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést arra az esetre, ha már az előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét. Ha erre nem kerül sor, akkor az ő esetében is letöltendő szabadságvesztés az ügyészi indítvány. Emellett 700 ezres pénzbüntetést is kértek rá,
|
757 milliót spórolt meg egy cég azzal, hogy minimálbérre jelentette csak be a dolgozóit - lebuktak
|
Egy cégnél a dolgozókat csak minimálbérre jelentették be, a többi pénzt zsebbe kapták a dolgozók, a cégvezető így csökkentette adófizetési kötelezettségét.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/12/16/757-millio-minimalber-szurke-foglalkoztatas-lebukas/
|
2025-12-16 09:02:21
| true
| null | null |
24.hu
|
Kedden derült ki, hogy állami kézbe került az a vállalat, amely a vészhelyzeti riasztásokért felel, és az országos földfelszíni rádiós és tévés műsorszórást biztosítja.Az eladó a 4iG Távközlési Holding Zrt., a vevő pedig a 100 százalékban a magyar állam tulajdonában álló Pro-M Professzionális Mobil és Hálózati Szolgáltató Zrt. Azt, hogy az Orbán-kormány számára milyen fontos ez az üzlet, az is mutatja, hogy a megelőző este jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amely nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette azt, hogy a Pro-M közvetlen egyedüli irányítást szerezzen a 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft. felett. Így a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja, hogy a felvásárlás milyen hatást gyakorol a piacra.Csütörtökön pedig kiderült az is, hogy a vételár 54 milliárd forint lehet. Hadházy Ákos független képviselő ugyanis kitett a Facebook-oldalára egy alapítói határozatot, amely szerint a "Digitális Magyarország Ügynökség" 54 milliárd forint tőkét tesz a Pro-M-be, egyben felszólítja az igazgatót, hogy a pénzből vegyék meg az egykori Antenna Hungária műsorszóró eszközeit.A politikus arról is ír, hogy olyan vagyont vesz most vissza az állam, amit korábban trükkös módon, ingyen adtak oda a Jászai Gellért vezette cégnek. Az valóban igaz, hogy a 4iG nem fizetett az Antenna Hungáriáért, amit még az Orbán-kormány vásárolt vissza 2014-ben a francia TDF-csoporttól 56 milliárd forintért. A 4iG ugyanis az üzletért cserébe a teljes távközlési portfólióját az Antenna Hungáriába apportálta. A két lépésben megvalósított, összesen 534 milliárd forint értékű tőkeemeléssel az Antenna Hungária olyan telekommunikációs vállalatoknak lett a tulajdonosa, mint a magyarországi DIGI-csoport, (DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft., Invitel Zrt., DIGI Infrastruktúra Zrt., i-TV Zrt.), az Invitech ICT Kft., továbbá a montenegrói mobilszolgáltató ONE Crna Gora, valamint az albán 4P szolgáltató ALBtelecom és a szintén albán mobilszolgáltató ONE Telecommunications.Nem mellesleg ezt az üzletet is nemzetstratégiai jelentőségűnek titulálta akkoriban a kormány, így ezt sem vizsgálhatta a GVH, pedig feltehetően lett volna mit.Az is biztos, hogy dolgos napok vannak a 4iG mögött, hiszen a napokban derült ki az is, hogy a cég megveszi az államnak is beszállító arcfelismerős FaceKomot Tiborcz érdekeltségéből, illetve az online kasszák SIM-kártyáin felhizlalt Mobil Adat Kft.-t Garancsi István érdekeltségéből.
|
Hadházy: tízmilliárdokat fizet az állam a 4iG-nek, hogy megszerezhessen egy számára fontos céget
|
A cég a vészhelyzeti riasztásokért felel, illetve az országos földfelszíni rádiós és tévés műsorszórást biztosítja.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251211_hadhazy-antenna-hungaria-4ig-mennyiert
|
2025-12-11 10:52:32
| true
| null | null |
HVG
|
42 milliárd forintos üzlettel segített be a magyar állam az MBH Bank Nyrt.-nek: november végén a Corvinus BHG Vagyonkezelő Zrt. a birtokában lévő 20,01 százaléknyi részvénycsomagból 5 százalékot eladott az MBH Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) Szervezetének. Az akció lényege nem az, hogy a bank mintegy 9500 dolgozóját részvényhez juttassák, a program néhány tucat vezetőt érint.Mint kérdésünkre Kutas István kommunikációs ügyvezető igazgató elmondta: a bank tevékenysége szempontjából meghatározó körről,mintegy 50 főről lehet szó a legfelső szinttől az ügyvezető igazgatókig, valamint a csomag hozamaiból részesedhetnek az MRP program eddigi részvevői is, ami egy szélesebb vezetői réteg.A korábban is működő MRP-struktúra mellett ugyanis egy új, részvényalapú teljesítményösztönzést vezetnek be a banki működés szempontjából kulcsfontosságú "azonosított személyek" számára, ehhez vette az MBH munkavállalói szervezete a részvényeket. Az indoklás szerint a vezetőket érdekeltté kell tenni a részvények értékének növelésében a bankra váró rendkívül fontos időszakban.A teljesítménytől függő, részvényekhez kötött javadalmazás bevett gyakorlat a nagy cégeknél, a bankoknál pedig európai szintű szabályozásból fakadó követelmény, és az MBH Bank számára a tőzsdei közkézhányad növelési stratégiájának fontos lépése.Az új, vezetői teljesítményjavadalmazási programot szeptember 19-én, rendkívüli közgyűlésen fogadták el azzal, hogy a program az eddigi javadalmazási rendszeren felül öt év alatt mintegy hárommilliárd forint többlet költséggel jár. Magyarul: ha az árfolyam és az osztaléktermelés a terveknek megfelelően alakul, ennyivel többet fognak kifizetni a menedzsment kiemelt tagjainak, ha azt a közgyűlésen a részvényesek is jóváhagyják.A program átmeneti időre szól, az érintett vezetők a pénzt 2028–2033 között kaphatják meg.Kutas István hangsúlyozta: ez nem kőbe vésett szám, a kifizetéshez el kell érni a meghatározott teljesítménymutatókat, a többi között a bank prudens, tőkeerős működése is feltétel. Minél nagyobb az árfolyam-emelkedés és több az osztaléktermelés, annál több pénzt kaphatnak a vezetők, de ennél bonyolultabb a képlet – egy soktényezős teljesítményindexszel a bank teljesítményét és szabályszerű működését mérik.A bónusznak felső határa is van, mégpedig a rögzített javadalomrész 180 százaléka. A vezetők javadalmazása fix és változó részből áll, és az utóbbi eddig nem haladhatta meg a rögzített rész 100 százalékát. Az új rendszerben tehát elméletileg több mint háromnegyedével emelték a plafont, de a tényleges kifizetéshez még a közgyűlés döntése és előzetes jegybanki konzultáció is szükséges lesz – tette hozzá az ügyvezető igazgató.A teljesítményarányos juttatást pénzben kapják majd az érintettek, a részvények nem kerülnek a tulajdonukba, azok mindvégig az MRP-szervezet tulajdonában maradnak.Eddig is volt részvényalapú program az MBH-nál (a lenti táblázatunkban külön sor jelzi a tavalyi részvényjuttatást), de például a Mol Nyrt.-nél is komoly, részvényalapú juttatáscsomag létezik, az igazgatósági tagok, köztük Parragh László és Csányi Sándor 2022-es javadalmazását itt részleteztük.Nem számít unikumnak az sem, hogy az állam valamiképp szerepet vállal banki munkavállalók tulajdonosi szemléletét erősítő rendszer finanszírozásában. Az OTP-nél például 2021-ben a különleges munkavállalói résztulajdonosi programhoz a jegybank segített be 200 milliárd forint szuperkedvezményes növekedési kötvénnyel. Abban az esetben azonban nem csak a kiemelt vezetőket célzó programról volt szó.Barna Zsolt és két helyettese közel egymilliárd forinton osztozikNem tudhatjuk, hogy az MBH-nál az új értékprogram kifizetésekor kik szerepelnek majd a szerencsés ötven között, csak annyi biztos, hogy a bank első emberétől az ügyvezetőkkel bezárólag számíthatnak erre a bónuszra. Az MBH Bank Nyrt. jelenlegi javadalmazási rendszerében a tavalyi évre az azonosított személyeknek, azaza kulcsszerepet játszó 157 vezetőnek összesen 10,5 milliárd forintot ítéltek meg.A különféle csoportoknak adott összegek a bankok számára kötelező nyilvánosságra hozatalból tudhatók, ebben szerepel a különböző üzletágak topvezetőin kívül az igazgatóság és felügyelőbizottság is (lásd a táblázatunkat). Az éves átlag a 2024-re vonatkozó adatsor fejenként 66,8 millió, havi szinten durván 5,5 millió forint lenne. Sok értelme azonban nincs az ilyen átlagszámolgatásnak, mivel a táblázatban eltérő pozíciójú vezetők találhatók – nagy mértékben eltérő javadalmazással.Például Kovács Árpád (az azóta a Tisza Pártot vezető Magyar Péter helyére) havi 1,5 millió forint tiszteletdíjjal érkezett a felügyelőbizottságba tavaly márciusban, az igazgatósági tagok tiszteletdíja 3 millió forint, az elnöké 4,3 millió forint.Barna Zsolt az igazgatóság elnökeként és a bank vezérigazgatójaként ennek nyilván a sokszorosát kapta, ahogy a testületben helyet foglaló két másik belső tag, a vezérigazgató-helyettesi posztot betöltő Szabó Levente és Egerszegi Ádám is. Személyekre bontott adatokat nem közölnek, de az igazgatóságnak összesen megállapított 1,19 milliárd forint éves javadalmazásból arra lehet következtetni, hogyközel egymilliárd forinton osztozhat három csúcsvezető: a bankvezér és a két helyettese.Vezérigazgató-helyettesi posztot tölt be, de nem tagja az igazgatóságnak Mészáros Beatrix és Puskás András.Mészáros Beatrix, az ország leggazdagabb emberének, az MBH Bank meghatározó tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek a nagyobbik lánya az MBH leányvállalataiért felel, köztük az Euroleasing Zrt.-ért. Utóbbi szerezte meg a Rose d’Or nevű szuperjachtot, amivel apja is feltűnt a Földközi-tengeren.Puskás András az államigazgatási kapcsolatokért, az önkormányzati és egyházi kiszolgálásért, a kommunikációért és a fenntarthatóságért felelős vezérigazgató-helyettes. Őt Rogán Antal kabinetminiszter bizalmasaként tartják számon, karrierje az V. kerületi alpolgármesterségtől ívelt az Eximbankon, majd a Budapest Bankon keresztül az MBH csúcsvezetői közé.A vezetők a százmilliós összegeket egyébként nem egyszerre kapják kézhez, egy részéhez halasztott fizetéssel jutnak. A bank javadalmazási politikájában az áll, hogy a 250 ezer eurót (az egyszerűség kedvéért 100 millió forintot) meghaladó összeg esetében 40 százalékot fizetnek ki azonnal, majd a megállapított javadalom 60 százalékát öt évre elosztva. 250 ezer euró alatt pedig 60:40 az azonnali, illetve a halasztott kifizetési arány.Az OTP Bank rávert HernádiékraMegnéztük, hogy állnak „a magas keresetű azonosított munkavállalók” a legnagyobb magyar banknál, a piacvezető OTP Bank Nyrt.-nél. Nem tudhatjuk, hogy minden szempontból összehasonlítható-e a két bank közzététele, de mindkettő ugyanarra a jogszabályi helyre hivatkozik. Az OTP-nél tavaly 71 fő tartozott a kiemelt körbe, nekik összesen 12,301 milliárd forint javadalmazást állapítottak meg. Éves szinten ebből fejlenként 173 millió, havi 14,4 millió forint jönne ki átlagosan, ami közel háromszorosa az MBH által közölt adatoknak.Még nagyobb lehet a különbség, ha a topvezetők apanázsát nézzük. Az OTP honlapján szereplő adatok szerint két vezető javadalma 1–1,5 millió euró között volt, egy esett a 1,5–2 milliós sávba, és a legjobban eleresztett vezetőnek a múlt évben 4–4,5 millió eurót, azaz durván 1,5–1,7 milliárd forintot állapítottak meg. Ez több, mint Hernádi Zsoltnak, a Mol vezérének tavalyi, 1,3 milliárd forintos keresménye, amelynek tételeit itt részletezte a Portfolio.hu.Az MBH a betervezett 3 milliárdos bónusszal közelebb kerülhet az OTP-hez, miközben jelentős a különbség a két bank között.Az OTP ugyanis 1000 milliárd forint feletti rekordnyereségnél tart, komoly külföldi portfólióval rendelkezik, a profitjának a nagyobb része már külföldön termelődik, a részvényeinek árfolyama az ukrán-orosz háború kitörését követő bezuhanás után folyamatosan emelkedett, az akkor 10 ezer forint alá eső részvények mostanában 34 ezer forint körüli áron forognak. Az utóbbi években komoly osztalékot fizetett a befektetőknek, a tavalyi év után részvényenként 995 forintot, és a legnagyobb forgalmú részvénynek számít a Budapesti Értéktőzsdén.Hamarosan kiderül, kapkodnak-e az MBH-részvényekértAz MBH-ban lévő állami részvények eladásának bejelentésekor a vérmesebbek részvényenként több mint háromezer forintos bukást jósoltak, összességében 50 milliárd forint elkótyavetyélését emlegették az akkor 5700 forintos tőzsdei záróár alapján. A szerződés szerinti részvényár ugyanis 2611 forint, fele az említett záróárnak.Az árfolyam egyébként valaha járt 12 ezer forint körül is, azután folyamatosan lefelé tartott, ám az állami részvény-adásvételi szerződésében meghatározott 2611 forintra még sosem esett. A 42 milliárd forintos üzlet innen nézve valóban előnytelennek tűnhet az állam számára.Az állami vagyon hűtlen kezelésének megpendítésére azonban a bank azonnal reagált: az értékelés tekintetében a független szakértői vélemény a mérvadó, nem a tőzsdei grafikonról leolvasható árfolyam. Rendkívül alacsony a közkézhányad, és alig kereskednek a bankrészvényekkel, naponta jó, ha egy tucat üzletet kötnek, ilyen illikvid piacon több évbe telt volna az ötszázalékos állami részvénypakett értékesítése jelentősen csökkenő árfolyam mellett – magyarázta Kutas István. (Cikkünk írásakor sem tombolt a kereskedés, 4300 forint volt a nyitóár, és egyetlen, 178 darabos pakett volt a kötéslistán.)Alighogy megkötötték az üzletet a Corvinus BHG-val, az MBH rögvest azzal jelentkezett, hogy a 2024-ben vásárolt 7 százaléknyi sajátrészvényét nyilvános értékesítésre bocsátja. A meghirdetett eladási árfolyam magasabb, mint a mostani állami dealben szereplő 2611 forint. Mintegy 22,6 millió darab saját részvényt kínál fel az MBH Bank, a befektetők a bank könyv szerinti értékének megfelelő áron vagy annál olcsóbban vásárolhatnak a társaság részvényeiből. A megszabott limitek: 2800 forint alatt nem adnak el, és maximum 3848 forintért vásárolhatók a papírok. Ez azt jelenti, hogy legalább 60 milliárd forintot várnak az akciótól, maximálisan pedig 86,9 milliárd forintnyi részvény mozdulhat meg.Nyeresége azonban ebből nem lehet, a Corvinus BHG-val kötött szerződésbe ugyanis belevették: ha a banknál lévő részvényeket magasabb árfolyamon adnák el, akkor az MRP Szervezet az árfolyamkülönbözetet teljes egészében kifizeti a magyar államnak – válaszolta lapunknak Kutas István. Ha minden jól megy, akkor a 60–80 milliárd forintos kibocsátásaz utóbbi 20 év legnagyobb részvényakciója lehet a budapesti tőzsdén.Szabadul az állam az MBH-részvényektőlAz MBH bevallottan az OTP versenytársának szánt szuperbank, amit a valaha állami tulajdonú pénzintézet, a Budapest Bank és az MKB, valamint a Takarékbank összeolvasztásával hoztak létre. Az összeolvadás után az MBH-ban valahogy 50 százalék közelébe nőtt Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a magyar állam pedig alig több mint 30 százalékot birtokolt induláskor a részvényekből.Egy tőkepiaci szakértő szerint lehet ugyan feszegetni az árfolyamokat vagy azt, hogy az állam a bankrészvényeket miért nem maga kínálta eladásra a lakosságnak, ám értékelése szerint az a lényeg, hogy szisztematikusan megy az állami részesedés csökkentése. Ennek egy 5 százalékos lépése történt most.Kormányzati oldalról már korábban megpendítették az állami részesedés eladását, Nagy Márton nemzetgazdasági csúcsminiszter jó fél évvel ezelőtt nyilatkozott arról, hogy szerinte a magyar államnak érdemes eladnia a részesedését a bankholdingban. Ezt megelőzően az állam induló, több mint 30 százaléknyi részesedése tavaly decemberre 20 százalékra olvadt. Ha ilyen sebességgel haladnak, akkor a jövő évi választásig akár nullára is csökkenthetik az állami tulajdonrészt. Ez praktikus lenne abból a szempontból, hogy egy esetleges kormányváltás után az új rezsim nem láthatna bele a stratégiai szempontból kiemelt bank ügyeibe – villantott fel egy lehetőséget a szakértő.A bank a NER vállalatbirodalmának hitelezésén kívül ugyanis olyan érzékeny ügyletek főszereplője, mint az Orbán Viktor miniszterelnök által futtatott Patrióták, pontosabban európai szélsőjobbos formációk finanszírozása. Az egyik előd, az MKB nyújtott például több mint 10 millió eurós hitelt a francia Marine Le Pen elnökválasztási kampányához, de a spanyol szélsőjobboldali Vox is elismerte, hogy a Mészáros-bank 9,2 millió eurós (mintegy 3,6 milliárd forintos) kölcsönnel segítette a 2023-as parlamenti és önkormányzati választási kampányát.
|
MBH-részvények: így lehet bankvezetők bónusza az állami vagyonból
|
Az MBH Bank Nyrt. menedzsmentje lát majd pénzt abból a 42 milliárd forintos üzletből, amit nemrég kötött a magyar állam a bank MRP-szervezetével. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó óriásbankban az állami rész ezzel 15 százalékra olvad, a volt állami vagyonból ezután a pénzintézet vezetői profitálhatnak.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/12/16/mbh-bank-bankvezetok-tobb-szaz-millios-bonuszok-allami-reszvenyeladas/
|
2025-12-16 06:00:53
| true
| null | null |
24.hu
|
Immár minden olyan munkatárs távozott a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezetőségéből, aki a rendszerváltás után alapított kutatóintézet eredeti stábjának tagja volt, és adott esetben az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját is kritizáló jelentéseket is közzétett.Petz Raymund kutatót is leváltották a felügyelőbizottságból, és változás történt a cég igazgatóságában is: tag lett Lőrincz Benedek, aki az elmúlt években az állam védelmi ipari portfóliójában töltött be vezető tisztségeket, ám ezeknek a vállalatoknak egy jó része már a 4iG Nyrt. cégcsoportjába tartozik, miután az állam eladta őket.A GKI igazgatóságának Lőrinczen kívül két tagja van, a palesztin származású Hannya Nimer üzletember – az MFB és az Eximbank egyes kisvállalkozói hiteleit folyósító Magyar Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztő Zrt. elnök-vezérigazgatója – és az ő közeli munkatársa, Zalán Helga.A GKI-nél három évvel ezelőtt kezdődtek a változások, amikor a friss Jövő Kommunikációja Alapítvány bekerült a tulajdonosok közé. Ennek az alapítói között volt Hannya Nimer, aki tehát részben az állami Magyar Fejlesztési Bank kötelékében dolgozott, részben a Batthyány család sarjaihoz is kötődő Batthyány Tőkealap-kezelőt irányítja.Nimer unokaöccse egy időben a GKI-nál volt gyakornok, az alapítvány és Nimer között a kapcsolatot Suha György, az alapítvány felügyelőbizottságának akkori elnöke személyesítette meg. Suha Gambia tiszteletbeli konzulja és Szijjártó Péter miniszteri biztosa volt, ám több mint egy évet börtönben ült, miután külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedéssel gyanúsították meg, majd májusban házi őrizetbe került, augusztusban pedig vádat emeltek ellene. Jelenleg a GKI kommunikációs menedzsere ifjabb Suha György.A GKI tulajdonosa immár kizárólag – az időközben nevet váltott – GKI Gazdaságkutató Akadémia Alapítvány, és csupán a felügyelőbizottság egyik tagja, Bod Péter Ákos volt ipari miniszter és jegybankelnök az, aki kormánykritikus nyilatkozatokat szokott tenni. Hannya Nimerék hivatalosan képviselt célja a változásokkal a fiatalítás és a digitalizáció, de úgy tudni, hogy kormányzati megrendeléseket is szeretnének kapni.
|
Teljessé vált a GKI Gazdaságkutató átvétele a kormánykritikus alapítóktól
|
Az új vezetők, ha nem is a kormánypárt legbelsőbb köreiből kerültek ki, de állami vállalatokban is töltöttek be irányítói feladatokat.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251218_hvg-gki-gazdasagkutato-hannya-nimer-lorincz-benedek-vertes-andras-hatalomatvetel
|
2025-12-18 11:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Az utolsó három köztársasági elnök közül kettő is lemondással távozott a pozíciójából, de a nekik járó juttatásokon ez semmit sem változtatott.Ennek megfelelően az összes korábbi államfő kérheti a havi 5,7 millió forintos tiszteletdíjat, a neki dolgozó titkárság alkalmazását, az élethosszig tartó lakáshasználati jogot, valamint az egyéb költségtérítést is.Márpedig ez összességében több százmillió forintot emészt fel: az Országgyűlési Hivatalának kimutatása szerint Schmitt Pál, Áder János, valamint Novák Katalin juttatásaira 2024 januárja óta összesen 780 millió forintot költöttek állami pénzből.A legnagyobb tételt elnöki juttatásként és szociális hozzájárulásként fizették ki, erre 2024-ben 185 millió forintot fordítottak, míg idén – novemberi közérdekű adatigénylésünkig – 174 millió forintot. Novák Katalinnak egyébként már nem utalják a havi 5,7 millió forintos tiszteletdíjat, mert a volt államfő októberben piaci munkát vállalt, és ilyenkor a törvények szerint szüneteltetik a folyósítást. A kegyelmi botrány miatt távozó volt elnök a családi tulajdonban lévő Aranyklinika Egészségügyi és Innovációs Kft.-be szállt be, amely apja, Novák Zoltán szegedi magánklinikáját üzemelteti. Továbbra is igényt tart viszont titkárságra, amely – a bérek és egyéb juttatások miatt – tavaly 53 millió forintba került, idén pedig 37 millió forintba (a jelenlegi létszám két fő, korábban többen voltak). Áder János esetében évente 77-80 millió forintba kerül a titkárság fenntartása (jelenleg négyen dolgoznak neki), míg Schmitt Pál esetében 52-54 millió forintba (ő jelenleg három főt foglalkoztat az államon keresztül). A törvény alapján ugyanakkor más juttatások is járnak a volt államfőknek: például biztosítani kell nekik életük végéig egy „megfelelő” ingatlant, amelynek a költségeit is állni kell. A törvény alapján a volt elnökök abban az esetben is igényelhetik, hogy az állam fizesse a fenntartási költségeket, ha saját ingatlanban laknak. Schmitt Pál élt is ezzel a lehetőséggel, esetében az áram- és gáz díjára tavaly 3,2 millió forintot fizettek ki az adófizetők pénzéből (havonta nagyjából 265 ezer forintot), míg idén már 4,5 millió forintot.Áder János az állam által biztosított ingatlant is igénybe veszi, amelyet a törvények szerint élete végig használhat, de tulajdonjogot nem szerez. Az Átlátszó korábbi cikke szerint a villát 929 millió forintért építették át, az átalakítási engedély pedig azt is lehetővé tette, hogy az épületben szaunát, fitneszhelyiséget, mosókonyhát szennyesledobóval, két beállós parkolót, személyfelvonót, valamint teraszt és tetőkertet is kialakítsanak. Az ingatlant 1,9 milliárd forintos értéken tartják nyilván, a rezsidíjak pedig szintén jelentősek: tavaly 6,6 millió forintot fizettek ki Áder Jánosék áram- és gázdíjára (havi 550 ezer forintot), míg idén ennél kevesebbet, 3,4 millió forintot.A jelentős energiafelhasználás azért is különös, mert Áder János egy környezetvédelmi alapítványt is alapított azóta, hogy véget ért az államfői munkája. A jelentős ökológiai lábnyommal kapcsolatos kérdéseinkre a hozzá köthető Kék Bolygó Alapítványon keresztül azt közölte: „a volt köztársasági elnökök ingatlan használatára vonatkozó jogszabályi rendelkezések 2000 óta változatlanok.A köztársasági elnökök jogállásáról szóló törvény alapján váltam jogosulttá, csakúgy mint Göncz Árpád, állami rezidencia használatára. Ugyanúgy, mint Göncz Árpád esetében, nekünk is az állam biztosítja az épület működtetési költségeit, amit minden lehetséges eszközzel igyekszünk mérsékelni.Bizonyára egyetért velem abban, hogy mind az ingatlan juttatás, mind az ingatlan használat tekintetében azonos mércével érdemes mérni. Ebben önök eddig is élen jártak”.Novák Katalin az Országgyűlés Hivatalának kimutatása szerint nem igényelt lakást az államtól és azt sem kezdeményezte, hogy fizessék a lakásának áram és gázdíját. Az egyéb juttatásokról szóló megkeresésünkre a titkársága azt közölte: „Novák Katalin a munkaerőpiacon dolgozik, így a korábbi köztársasági elnököknek járó tiszteletdíjat nem veszi fel. Ugyanakkor továbbra is ellátja a volt elnökségből fakadó feladatokat. Rezidenciát és rezsitámogatást eddig sem igényelt, és a jövőben sem fog”.A jogszabályok ugyanakkor lehetővé teszik, hogy az alábbi költségeket is az állam fizesse a volt elnökök esetében: titkársági gépjármű költségei, telefon, internet, televízió szolgáltatás, tanácsadás, reprezentáció, lakásra fordított közműdíjak és karbantartás, üzemeltetés, kertfenntartás, lakásbiztosítás, felújítás, eszközbeszerzés, egészségügyi szolgáltatási járulék stb. Áder János esetében tavaly 18 millió forintot költöttek erre (havi 1,5 millió forintot), míg idén novemberig 16,8 millió forintot. Schmitt Pál és Novák Katalin esetében nagyságrendekkel kevesebb ment el erre a célra, évente nagyjából 3-4,5 millió forint.
|
Áder János rezsije: csak a villany- és gázszámlájára 10 milliót költöttek az adófizetők két év alatt
|
Tavaly év eleje óta összesen 780 millió forintot fordítottak Schmitt Pál, Áder János, valamint Novák Katalin juttatásaira – tudta meg a HVG. Az Országgyűlés Hivatalának kimutatása szerint Schmitt és Áder esetében az adófizetők állták a volt elnökök áram- és gázdíját is. Áder János a HVG-vel azt közölte, „ugyanúgy mint Göncz Árpád esetében, nekünk is az állam biztosítja az épület működtetési költségeit, amit minden lehetséges eszközzel igyekszünk mérsékelni”.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251220_ader-janos-schmitt-pal-novak-katalin-koltsegek-aram-gazszamla-juttatasok
|
2025-12-20 07:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter személyes ajánlása alapján, két nap leforgása alatt, méghozzá pályázat nélkül hagyta jóvá a Bethlen Gábor Alapkezelő azt a 300 millió forintos támogatást, amit a Tisza lejáratásáról - pontosabban kísérletéről - elhíresült "kutatóközpont" kapott még az év elején - derül ki az RTL Híradójából.A Mesterséges Intelligencia Kutatóközpontot tavaly decemberben alapították, de olyan gyorsan támogatást kapott az államtól (röpke két hónap elteltével), amit még a Transparency International Magyarország korrupciókutató civil szervezet is példátlannak talált.Ennyire gyors közpénzkiutalás talán még CÖF 500 milliós támogatása esetében sem történt- nyilatkozta az RTL-nek Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója.Ennek az úgynevezett kutatóközpontnak sokáig még honlapja sem volt, egészen októberig, amikor is azzal debütáltak, hogy kamunak minősítsék a Tisza Párt október 23-i tömeggyűléséről készült légi felvételeket.A semmiből jött kutatóközpontnak váratlanul rengeteg követője lett, legalábbis a narrativáját pillanatok alatt felkapta az egész kormánypropaganda, azt harsogva, hogy mesterséges intelligenciával szerkesztették a tömeget az október 23-i, Hősök terén tartott Tisza-gyűlésről készült légi felvételekre.
|
300 millióból stafírozták ki a Tisza lejáratására szánt "kutatóközpontot"
|
Gyorsan összeraktak egy honlapot is, amin az október 23-i Tisza-gyűlést próbálták bagatellizálni.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251220_Tisza-lejaratas-Mesterseges-Intelligencia-Kutatokozpont-RTL-Hirado#mjgc8xb9hf0hfpuu657
|
2025-12-20 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Karácsonyra végre elkészült a PADME és vagyonkezelője, az Optima Zrt. 2024-es mérlege. Csapjunk bele: mennyi maradt az alapítvány utolsó információk szerinti 283 milliárd forintos vagyonából?Az alapítvány és az Optima-csoport új vezetése idén márciusban lépett be. Az volt az első feladatunk, hogy mérjük fel, mekkora a vagyon, mennyi a kötelezettség, és ennek mi az egyenlege. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) előírta, hogy piaci alapon kell értékelni, s erre felkértünk szakértőket, akik 2024. december 31-ei időpontra végezték el a munkát. Az akkori piaci értéknek és a befektetett vagyon névértékének a különbsége a vagyonvesztés, ami 270 milliárd forint. Ez a szám jelenik meg a PADME és az Optima 2025. december 22-én közzétett mérlegében. Az alapítvány induló vagyonából a 2024 végi állapot szerint 13 milliárd forint maradt, de hangsúlyozom, ez egy elméleti összeg, egy pillanatfelvétel. Ami biztos: az alapítvány most nem folytatja azt a tevékenységet, amire létrehozták, a pénzügyi kultúra és oktatás támogatását, mert nincs forrása rá.Vagyis a legrosszabb szcenárió vált valóra, Matolcsy György jegybankelnöksége alatt az alapítványba tett közpénz gyakorlatilag elveszett?A 2024 végi és a jelen állapot szerint: igen. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az Optima mérlegében több maradt, mert a PADME tőkéjénél lényegesen többet, közel 500 milliárd forintot fektetett be. Két fő külső hitelezője volt: 170 millió eurót az MBH Banktól, 127,5 milliárd forintot pedig a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Alapítványtól (NJA) vett fel, a kettő együtt forintban több mint 200 milliárd. Velük a múlt héten sikerült megállapodnunk, hogy három év alatt fizetjük vissza a tőkét, a kamatokat pedig folyamatosan rendezzük, erre 2025-ben tízmilliárdot költöttünk. Rajtuk kívül voltak speciális "hitelezői" is az Optima-csoportnak, az opciós jogosultak, akik 80 milliárd forint erejéig szereztek jogot arra, hogy az Optima előre rögzített áron megvásárolja tőlük a luxusingatlanokkal foglalkozó, svájci Ultima Capital cég részvényeit. Így, 2024 végén összességében közel 600 milliárd forintra rúgtak az Optima-csoport kötelezettségei.A csoport tavaly év végére fizetésképtelenné vált, ahogyan az ÁSZ márciusi jelentése is megállapította. Volt olyan forgatókönyv, hogy csukják be a boltot, induljanak el a felszámolások az Optima-cégek ellen, írjanak le minden veszteséget, és kész?Ezt a vészforgatókönyvet sikerült elkerülnünk. Az opciós jogosultakkal meg tudtunk állapodni, hogy mondjanak le a követelésükről. Ha ez nem történik meg, illetve az MBH Bank nem ütemezi át az eredetileg 2025 végén egy összegben esedékes hitelt, valóban beállt volna a fizetésképtelenség. Ez a vagyon kényszerlikvidálását és a további leértékelődését jelentette volna, s akkor csak az MBH-t tudnánk kifizetni. Sem az NJA, sem a PADME nem kapna egyetlen fillért sem. S miután a PADME az Optima tulajdonosa, a kielégítési sor legvégén áll. Abban bízunk, hogy a kapott türelmi idő végén száz százalékban ki tudjuk fizetni nemcsak a bankot, hanem az NJA-t is. Hogy a PADME-nak jut-e és mennyi, az attól függ, hogy a következő három évben sikerül-e jó pillanatban, a lehető legmagasabb áron értékesíteni a vagyont. Ezt kicsiben már az idén megkezdtük, apránként 23 milliárd forintot szereztünk, ebből fizettük a kamatokat.A pillanatfelvétel 2024 végi. A volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám köreihez tartozó Optima-vezérkar azonban az utolsó pillanatig pancsolt a vagyonnal. Mi történt márciusig?Minden korábbi veszteség, a 2024 végi is az előző vezetőket terheli. Kétségtelen, zajlottak még események 2025-ben is. Az idei, forintban számolt további vagyoncsökkenést azonban alapvetően nem a régi vezetés tevékenysége okozta, hanem külső körülmények, a két külföldi tőzsdei cég, az Ultima Capital és a varsói GTC árfolyamesése és a forint erősödése. A vagyon értéke azonban nemcsak a tőzsdei árfolyamtól függ, hanem a cégekben lévő ingatlanok értékétől is. Annál is inkább, mert ezeknek a vállalatoknak nincs érdemi tőzsdei forgalma. Ez adottság, e mellett kell a vagyonmentést sikeresen megoldani, együttműködve a társaságok mindenkori többi részvényesével.Tettek-e feljelentést ezek miatt a bizonyos „események” miatt azon túl, amit az ÁSZ, majd az MNB is megtett?Tettünk, és ezeket egyesítették az eredeti ÁSZ-feljelentéssel. Amiatt az ügylet miatt tettünk, amivel az elődöm (Stofa György – a szerk.) próbálkozott a jegybankelnökváltás előtti utolsó pillanatban, hogy a vagyon jelentős részét kivonja az Optima irányítása alól és a Quartz Alapkezelőhöz helyezze át. Újabb feljelentésre már nem készülünk, a folyamatban lévő eljárásban próbáljuk meg a polgári jogi igényünket érvényesíteni. A nyár folyamán ugyanakkor több vagyonelemet sikerült visszaszereznünk, ilyen volt a Metropolitan Egyetem (METU), a Mind Klinika vagy a Piroska Kemping. Ezek eddig is az Optima befektetései voltak, de a kezelési jogukat az előző vezetés átadta a Quartz Alapkezelőnek.A vagyonértékelés alapján meg lehet-e mondani, hogy a 270 milliárdos értékcsökkenéshez melyik vagyonelem mennyiben járult hozzá?Ez nagyon nehéz. A PADME-nak egyetlen lényeges befektetése van, az Optima által kibocsátott, 2040-ben lejáró kötvény. Ez veszített 270 milliárdot az értékéből, de benne van az Optima által felépített bonyolult, átláthatatlan céghálóban lévő összes vagyonelem.Az észszerűtlen cégstruktúrának már a működtetése is nagyon drága volt, ami önmagában több tízmilliárdot vitt el.A szakértők azt is megállapították, hogy a veszteség kilencven százaléka 2023-ban következett be, és csak a tíz százaléka 2024-ben. Ezért szerepel a mérlegekben harmadik oszlopként a 2023-as adatok korrekciója. Sajátos módon az összes mérleget a BDO ellenőrizte, de a 2022-es és 2023-as könyvvizsgálói véleményt visszavonatta vele a közfelügyeleti hatóság. A 2024-esnél pedig maga utasította vissza a véleménynyilvánítást, amire nem sok példa volt eddig Magyarországon. A 2024-es gazdasági eseményekért mi nem vállaljuk a felelősséget. Azért viszont igen, hogy a számviteli törvénynek megfelelően könyveltük le azokat, hiszen a beszámolókat a jelenlegi vezetésnek kellett közzétennie.Tapasztaltak-e olyat, hogy az elődök eltüntettek őket terhelő dokumentumokat? A METU hétmilliárdos tőkevesztést elszenvedő tulajdonos cégének a tavalyi beszámolójában szerepel, hogy hiányosak az információk.Nem vizsgáltuk felül a meglévő adatokat, nem nyomoztunk utána, hogy kimentettek-e iratokat. Ez a rendőrség dolga, amely kért már tőlem adatszolgáltatást.Találtak-e bizonyítékot arra, hogy a háttérből Matolcsy Ádám mozgatta a szálakat, aki állítólag Kovács Petra álnevet használva döntött vagyoni ügyletekről?Ennek nincs nyoma a céges e-mail-levelezésben, ha volt ilyen, az magáncímeken történhetett. Ha azt értjük Matolcsy Ádám irányítása alatt, hogy az ő barátai játszottak kulcsszerepet, akkor igen. Közismert tény, hogy Stofa György volt az elődöm az Optima vezérigazgatói posztján, Száraz István volt a vagyon jelentős hányadáról döntő Quartz Alapkezelő akkori tulajdonosa, és jórészt a Somlai Bálint által vezetett társaságok kapták az ingatlanfejlesztésekkel kapcsolatos megbízásokat.Ezek az összefonódások az ÁSZ-jelentésből is követhetők, de számszerűsíthető-e, hogy az ő magánmanővereik mennyivel rövidítették meg az alapítványi közvagyont?Konkrétumokat nem mondhatok.De abban bízunk még, hogy az érintettek önszántukból, akár „adományként” visszaadnak vagyonelemeket, mielőtt a hatóságok utolérnék és lefoglalnák azokat. Közismert, hogy van még korábbi alapítványi vagyon a Quartz Alapkezelő tőlünk független alapjaiban és azokon túl is.Ez bűncselekmény…Minden ilyen tranzakció mögött üzleti megállapodás volt, ellenérték mellett, csak éppen az alapítvány rosszul járt vele.Mint az irányításuk alatt szinte mindennel. De beszéljünk arról, hogyan folytatják az Optima alatt maradt vagyon mentését?Kis túlzással éjjel-nappal, folyamatosan küzdünk. A napokban megállapodtunk Scheer Sándorral, hogy az Arcadia Alapkezelőt eladjuk az érdekeltségében álló Market-cégcsoportnak. A benne lévő nyolc alapból hatot megszüntettünk, kettőt vesz át a Market. Ők kezelik ezek után például a balatonakarattyai Piroska kempinget tulajdonló ingatlanalapot. A kemping eladása átcsúszik jövőre.Veszélyben van a tőkehiányos METU fennmaradása?Messzebbről indulnék. Az elődeink belefogtak különféle fejlesztésekbe, amiket pénzhiány vagy egyéb okok miatt nem fejeztek be, ilyen a kecskeméti egyetemi kampusz, a Mind Klinika és részben a METU. Közgazdasági szempontból értelmetlen gazdasági torzókat hagyni, észszerű megoldást kell rájuk találni. Emiatt adtuk át a kecskeméti félig kész épületet az NJA-nak, csökkentve a feléje fennálló tartozásunkat. A Mind Klinikát eladtuk annak (Mészáros Lőrincnek – a szerk.), aki vállalta, hogy befejezi a fejlesztést. Különleges termék a METU, amely működő intézmény, hétezer hallgatóval, több száz alkalmazottal. Attól, mert a vásárlására fordított majdnem 15 milliárd forint nem térült meg, még tovább kell működnie. A pillanatnyi értéke ennek körülbelül a fele, ezt mutatja a már második éve negatív saját tőke. Hogy a céget ne szüntesse meg törvény szerint a bíróság, pótoltuk ezt a hiányt, de mivel pénzünk nincs, követelést konvertáltunk tőkévé.Miből eredt a hatalmas veszteség a profitorientált egyetemnél?A működtetéséből. Itt is bonyolult a cégháló, a tulajdonos felett egy magántőkealap áll, alatta pedig egy fenntartó és egy üzemeltető vállalat. Tisztába tettük a tulajdoni viszonyokat és a cégekben átvettük a vezetést. December 22-én, azaz ma délelőtt pedig a tulajdonos társaság igazgatósága – miután nem talált vevőt rá – bizalmi vagyonkezelésbe adta a METU-t a Gábor Dénes Egyetemnek. Azt várjuk, hogy az üzleti világhoz, a gazdasághoz közelálló képzések induljanak, és pénzügyileg is sikeres legyen.Mennyi pénzt szereztek vissza a PADME-n kívüli hitelezőknek 2025 végéig?Ha mindent összeadunk, 103 milliárd forintnyi kötelezettségtől szabadult meg az Optima az idén, és ma már a csoportban sehol sem fenyeget a fizetésképtelenség. Csak egy példa a kiinduló helyzetre:a PADME kasszájában mindössze kilencmillió forint volt márciusban, amikor átvettük, miközben százmilliós volt a havi rezsije, amit 80-90 százalékkal csökkentettünk. Ötvenmillió volt csak az Úri utca 72. alatti 1500 négyzetméteres, teljesen feleslegesen bérelt ingatlan havi költsége.A Pallas Athéné-sztori végkimenetele ezek után az egyetlen érdemi vagyoncsomag, a kereskedelmi ingatlanos GTC sorsán múlik, amelynek a többsége az Optima-csoporté.Ennek a cégnek nem rossz a portfóliója, az a baj vele, hogy túlköltekezett. Az 1,3 milliárd eurós adósságból a legégetőbb, eredetileg 2026 nyarán lejáró 500 milliót szeptemberben meghosszabbítottuk, a legkritikusabb probléma megoldódott.Rosszabb pozícióba került a varsói vállalat amiatt, hogy Matolcsy Ádám köre folyamatosan adta-vette az ingatlanokat a Quartz-alapok–Pallas Athéné–GTC-háromszögben?Nem foglalkozom a múlttal, nekem azokból az ingatlanokból kell a legtöbbet kicsikarnom, amelyek most benne vannak. Vélelmezhető az eddigi, közismert információk alapján, hogy a Matolcsy-érában kialakult egy technológia lánc az ingatlanügyletekre: ki vegye meg, kivel újíttassa fel, ki vegye bérbe, ki vegyen fel rá hitelt, ki értékesítse tovább. Amit „zseniálisan” csináltak, hogy e folyamat végén megtalálták a GTC-t, amiben volt pénz, és a minden lépéssel egyre drágábbá és drágábbá tett ingatlant eladták neki, miközben a lánc egyes szereplői, Somlai Bálint vagy Matolcsy Ádám érdekeltségei kivehették a maguk hasznát. Budapesten sok épület van – a legtöbb a sajtóban is megjelent –, ami valamilyen formában kapcsolódik az alapítványhoz, az Úri utcai épületek, a Kasselik Ház vagy a Vízház. Ezeknek az ügyleteknek a felderítése már a nyomozati hatóság feladata.A tényfeltáró cikkekből tudjuk, hogy ezekkel az ingatlanügyekkel is az alapítvány járt rosszul. Vajon csak politikai kérdés, hogy a PADME vagyonán nyerészkedők közül kik kerülhetik el a vádlottak padját?Szerintem nem, de olyan bonyolult ez a cégstruktúra itthon és külföldön, hogy a nyomozóhatóság csak nagyon nehezen fogja tudni szétszálazni. Biztosan nem egy-két évről beszélünk.Ami biztos, az elődök kontroll nélkül kezelték a Pallas Athéné vagyonát és nem tizenkilencre, hanem húszra emeltek lapot. Úgy is mondhatnám, hitelből fogtak tőzsdei spekulációba.A végén beszéljünk önről, hogyan csöppent ebbe a feladatba? Varga Mihály kérte fel?Engem mindig akkor találnak meg, amikor az államigazgatás és a reálgazdaság határán adódik speciális, intenzív feladat. Több mint tíz éve miniszteri biztos voltam, akkor a tankönyvellátási piacot kellett működőképessé tenni. Ez most sokkal bonyolultabb. Igen, Varga Mihály személyesen kért fel. Ismertük egymást még a volt Közgázról, mindketten ott végeztünk, de ő fiatalabb évjárat. A kilencvenes évek második felében a hazai nyugdíjpénztári rendszer kialakításán dolgoztunk együtt, létrehoztuk az akkoriban sikeres Magyar Polgári Nyugdíjpénztárt. Eddigi életutam alapján úgy tűnik, ötévente mindig valami újba kell belevágnom.Öt évet szán a Pallas Athéné-vagyon rendezésére is?Nem, erre már csak három évem van. 2026-tól építkezés kezdődik, aminek a célja, hogy az alapítvány a végén lényegesen többet kapjon vissza, mint a 2024 végi 13 milliárd. Ha én maradok itt, ez így is lesz.
|
Kiderült, mennyi pénz hiányzik a Pallas Athéné Alapítvány vagyonából - interjú Hegedüs István vagyonmenedzserrel
|
Elképesztő pazarlás mellett mindössze kilencmillió forint maradt a kasszában, és 270 milliárd úszott el 2024 végéig – ez az MNB által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) sokkoló vagyonmérlege. A jó hír, hogy az iszonyatos méretűre dagadt kötelezettségeiből mára 103 milliárdnyit lefaragtak. Minderről elsőként a HVG-nek adott interjút az új vagyonmenedzser, Hegedüs István, aki részletesen beszélt arról, hogyan rövidítette meg a közvagyont Matolcsy köre, ugyanakkor reméli, hogy az érintettek önszántukból visszaadnak majd vagyonelemeket, mielőtt a hatóságok utolérik őket.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251222_hegedus-istvan-optima-pallas-athene-mnb-alapitvany-varga-matolcsy-vagyon-hiany-padme
|
2025-12-22 15:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Akkor még jó ötletnek tűnt – mondhatják ma a Budapesti Metropolitan Egyetem (vagy ahogyan röviden szeretik magukat hívni: a Metu) oktatói és hallgatói. A jó ötlet az lett volna, hogy 2021-ben – áttételeken keresztül – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lett az egyetem tulajdonosa. Ez nyugodt tanulmányi légkört, gondtalannak tűnő további éveket ígért a mindig is magánkézben lévő egyetemen, ahol úgy gondolhatták: egy ország jegybankja megfelelő hátteret jelenthet ehhez.
Mára azonban, az Állami Számvevőszéknek az MNB-ről és a közpénzt magánpénzzé alakító alapítványáról szóló jelentése után nem kevés bizonytalanság vegyült a reményekbe. Az ÁSZ jelentéséből ugyanis feketén-fehéren kiderült, hogy az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa (PADME) cégének, az Optima Befektetési Zrt.-nek komoly nehézségei vannak.
Márpedig ez a cég birtokolja a Közép-európai III. Magántőkealap befektetési jegyeit, s az alap tulajdonában álló Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt. – a BKF Fenntartó Kft.-n keresztül – a Metut is magáénak tudhatja.
Az Optima nehézségei abból is kiderültek, hogy az ÁSZ jelentése szerint egy időben fizetési problémák miatt pénz helyett a Metut ajánlotta fel a kecskeméti Neumann János Egyetem mögött álló alapítvány által lejegyzett Optima-kötvények fejében. Bár ez azóta lekerült a napirendről, a bizonytalanság megmaradt. Ráadásul további kockázatot jelenthet, hogy a magántőkealap kezelését kiszervezték egy magáncégnek, a Száraz István tulajdonában álló Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek. Márpedig a Quartznak magának sincs túl jó véleménye erről a magántőkealapról.
Pedig jó ötletnek tűnt
A Közép-európai III. Magántőkealap 2021-ben került a Száraz István-féle Quartz alapkezelőhöz, de – mint 2023-as jelentésükben írták – a befektetések átvétele csak abban az évben fejeződött be. „Az átvett befektetések esetében leértékeléseket kellett végrehajtani” – olvasható a jelentésben, az alap nettó eszközértékeként pedig mindössze 3,1 milliárd forintot tartottak nyilván, azaz ennyiért lehetett volna értékesíteni az alap vagyonát. Ebben pedig nemcsak a Metu, de más vagyonelemek is szerepeltek.
Nem sokkal jobb a kép a Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt.-nél sem, amelynek egyetlen tulajdona a Metu. A zrt 2021-ben – még kft-ként – 15 éves futamidejű kötvényt bocsátott ki 14,9 milliárd forint értékben; a befektetést ebből a Közép-Európa Alfa 2021/I. nevű kötvényből finanszírozhatták. Az egyetemet 2015-től a Central European Education Holding Zrt. tulajdonolta, amelyben 75 százalékban – egy ciprusi cégen keresztül – egy varsói központú magántőkealap, a China-CEE Fund volt a tulajdonos. Ennek fő befektetője a China Eximbank, de a magyar Eximbank is részt vett benne. A 25 százalékos rész pedig a korábbi magyar tulajdonosok Educatio Investment Zrt.-jéé volt. A Central European Education Holding Zrt. a részesedések értékesítésével kapcsolatos árfolyamnyereségként több mint 7 milliárd forintot számolt el 2021-ben.
A Közép-Európa Alfa Holding 2022-ben újabb négymilliárdos kötvénykibocsátást hajtott végre, ám ennek ellenére sem áll jól a cég. Mint azt 2023-as beszámolójukban írták, egyedüli befektetésük a BKF Fenntartó Kft., ennek osztalékából kellene állniuk a kötvény kamatait. 2023-ban kaptak ugyan 100 millió forint osztalékot, ám 643 milliót kellett kifizetniük a kötvény kamataira. Ezt a zrt kölcsönből finanszírozta, de az évet több mint 600 millió forintos veszteséggel zárta, és a saját tőkéje is negatívba került. A Metut viszont az ÁSZ szerint a PADME is segítette, 2021–2023 között 2 milliárd forintot juttatott a részére.
Az egyetem mögött álló Közép-Európa Alfa Holding vezetése teljes egészében az MNB embereiből verbuválódott. Matolcsy György már jegybankelnöksége kezdetétől oktatási igazgatóságot is tartott fenn, ennek élén Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára állt. Dubéczi az elnöke a 2017-ben alapított MNB Oktatási és Tudományos Kör Egyesületnek is, ennek elnökségében ott van Kucsera Tamás Gergely, a felügyelőbizottságában pedig Czene Gréta. Czene 2018 óta Matolcsy elnöki kabinetjét irányította, s Dubéczivel és Kucserával együtt tagja volt a zrt igazgatóságának.
Miután a Metu az MNB érdekkörébe került, Czene lett a BKF Fenntartó Kft. igazgatója és az egyetem elnöke, majd 2024-ben az elnök-vezérigazgatója, ezután távozott a zrt vezetéséből. Az MNB egy ideig elfogadta a birtokba lépése előtti időkből megörökölt rektort és vezérigazgatót, ám 2023-ban mindkét poszton váltás történt. A rektor másfél éves időtartamra Kocziszky György, az MNB monetáris tanácsának tagja, miskolci egyetemi tanár lett, a vezérigazgató pedig kevesebb mint egy évre Wenczel Richárd.
Az MNB tehát két évig hagyta nyugodtan dolgozni a Metu vezetését, de aztán kitört a vihar. Teret nyert ugyanis az egyetemen a Fidesz-közeli szélsőjobb. 2023 januárjától az Alapjogokért Központ egyik vezetője, Kovács Attila lett az Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar dékánja, s a következő tanév elején már ki is rúgta Murai Andrást, a Kommunikációtudományi Intézet vezetőjét és két tanárt. Tiltakozásul még tízen felmondtak – helyükre pedig jöhettek a Fidesz-közeli oktatók. Kovács aztán nem sokáig maradt, 2024 júniusában távozott a dékáni posztról.
Miután Czene Gréta tavaly átvette az egyetemen a vezérigazgatói posztot is, új rektor után nézett. Hogy, hogy nem, nemzetközi pályázat után végül éppen az egyetem tulajdonos cége, a Közép-Európa Alfa Holding igazgatósági tagja, Kucsera Tamás Gergely futott be győztesként. Igaz, az ismeretségük még korábbról datálódik: amikor 2009–2010-ben Kucsera volt a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) elnöke, akkor Czene az elnökség tagja volt.
Kucsera nem sokkal a Metu átvétele után, 2021 novemberében lett az MNB elnöki főtanácsadója. Előtte már sok mindenbe belekóstolt, diákként nemcsak a DOSZ-t, de – tíz évvel korábban – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját is elnökölte, tagja volt a Jobbiknak, amikor az még csak diákszervezet volt, majd dolgozott a Fidesz-frakció mellett is a parlamentben, de még a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter mellett is megfordult. Közgazdász és filozófus mesterszakos diplomája mellé politikatudományi, valamint filozófiai doktori címeket szerzett, két egyetem négy doktori iskolájának az oktatója, tanított a Károli Gáspár Református Egyetemen és a MOME-n, szerkesztette a Valóság című folyóiratot, 2011-től pedig tíz éven keresztül a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára volt.
Most az elnök-vezérigazgatónak és az új rektornak kellene megnyugtatnia az intézmény hallgatói és oktatói közösségét. Az ÁSZ vizsgálatai nyomán ugyanis kérdéses, hogy mi lesz a jegybanki befektetések sorsa, felvállalja-e a március óta Varga Mihály vezette MNB az egyetem további működtetését. Lehet, hogy a korábban szóba jött menekülő útvonal, a kecskeméti Neumann János Egyetemmel való házasság jobban biztosítaná a túlélést – ennek azonban előfeltétele lenne, hogy előbb az MNB-ügy miatt forrongó Kecskeméten is megnyugtatóan rendeződjenek a dolgok.
|
Veszélybe került az összematolcsyzott Metropolitan Egyetem
|
Turbulens évek vannak mögötte, s a jövője is hasonló lehet a Budapesti Metropolitan Egyetemnek, amely az MNB-s érintettsége okán került a figyelem középpontjába, és ahol Matolcsy György volt jegybankelnök emberei jutottak pozícióba.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20250411_hvg-metropolitan-egyetem-mnb-alapitvanyok-padme-optima-befektetesi-zrt-asz
|
2025-04-11 11:50:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Óbuda egyik csendes utcájában, egy családi háznak tűnő épületbe jegyezték be a Násfa-Hunyor Kft.-t, Szikora Linda, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár feleségének cégét, amely az elmúlt öt évben egyetlen fillér árbevételt sem termelt, veszteségei a saját tőkét is folyamatosan apasztották. Innen autóval kettő, gyalog kilenc percre, szintén Csillaghegy egyik zöld utcájában működik a milliárdos bevételű, több mint 700 főt foglalkoztató Profi-Komfort Kft.Az évtizedes múlttal rendelkező takarító- és építményüzemeltető cégben Szikora tavaly szeptemberben 33 százalékos tulajdonrészt szerzett. A belépés nem egyszerű üzletrész-adásvétellel történt: a taggyűlés az addigi tulajdonosi struktúra átalakítása után döntött arról, hogy Szikora Linda 6,6 millió forintos készpénzes törzsbetéttel taggá válhat.Idén július elején pedig Szikora egyszemélyes cége, a Násfa-Hunyor Kft. megvásárolta a két korábbi tulajdonostárs, Böcskei Gábor és Kántor Tibor üzletrészét. (Utóbbi az APEH (ma NAV) elnökhelyetteseként Simicska Lajos munkatársa volt, mellesleg Kántor volt az, aki a nevére vette 2010-ben Pintér Sándor cégét, a Civil Zrt.-t, miután bejelentették, hogy a politikus-üzletember belügyminiszter lesz a Fidesz-kormányban.) Böcskei és Kántor kivásárlásával a Profi-Komfort teljes egészében a Szikoraé lett, az ügyvezetői feladatokat szintén ő vette át.A jelek szerint érdemes volt megszerezni a céget, novemberben ugyanis jött is egy közbeszerzési siker.A Semmelweis Egyetem dinamikus beszerzési rendszerben, több részre bontva írt ki eljárást különböző klinikai telephelyek takarítására. A XII. kerület és Budakeszi határán fekvő Orvosi Rehabilitációs Tömb Rehabilitációs Klinikájára (korábbi nevén Orvosi Rehabilitációs Intézet, ORI) vonatkozó részt a Profi-Komfort Kft. nyerte el évi nettó 282 millió forintos árral: az ajánlat havi nettó 22,5 millió forintos átalánydíjat tartalmaz, emellett külön egységárakat határoztak meg az eseti takarításra, az ablaktisztításra, a fertőtlenítésre, valamint az egyes speciális tisztítási feladatokra. A megbízás időtartama időtartama 12 hónap.A dinamikus beszerzési rendszer sajátossága, hogy az előzetesen minősített ajánlattevők között gyorsított eljárásban döntenek, ez a magyarázata annak, hogy nyolc nappal a nyertes kiválasztása után, október 22-én már alá is írta a szerződést a Semmelweis Egyetem és Szikora Linda cége. A szerződés preambuluma szerint a klinika olyan személyek részére nyújt specializált, komplex, bentlakásos, illetve nappali ellátást, akik betegség vagy baleset következtében „különböző funkciózavarokkal küzdenek, önellátásra nem vagy csak korlátozottan képesek, és társadalmi életben való részvételük akadályozott”.A cég számára nem ismeretlen terep ez, több kórházban is végzett már ilyen munkát – 2016-ban azonban országos figyelmet kapott egy sajnálatos, kínos eset: a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház egyik női mosdójában több napig feküdt egy természetes halállal elhunyt személy holtteste, mire rátaláltak, noha a mellékhelyiségek takarítását elvileg napi rendszerességgel kellett volna elvégezni. Ekkor már évek óta a Profi-Komfort takarította az intézményt. Lendületüket a malőr nem akasztotta meg, 2018-ban a kistarcsai kórház takarítására kaptak nettó 485 millió forintos megbízást egy nyílt közbeszerzésen.A Profi-Komfort Kft. forgalma az elmúlt 5 évben folyamatosan nőtt: 2020-ban 1,58 milliárd forint volt, 2021-ben 1,73 milliárdra emelkedett, tavaly pedig 3,99 milliárd forintra nőtt. Ez azonban nem járt együtt tartós nyereségességgel: az adózott eredmény 2020-ban 7,95 millió forint volt, 2023-ban 69,01 millió forintos nyereséget mutatott, 2024-ben azonban már csak 2,37 millió forint maradt az adózás után. A bevétel nagy része bérre megy el: a cég átlagosan 667 főt foglalkoztatott tavaly, 597 fizikai és 15 szellemi dolgozót, a bér- és személyi jellegű kifizetés 2,8 milliárd forintot tett ki, ezen belül a bérköltség 2,74 milliárd forint volt.Hogy miből vett át Szikora Linda, illetve a Násfa-Hunyor Kft. egy ekkora vállalkozást, arra a nyilvánosan elérhető adatok nem adnak magyarázatot.A Násfa-Hunyor Kft. inkább alvócégnek tűnik: az elmúlt öt évben bevétel nélkül, évente 300 ezer forint körüli mínuszt mutatott, befektetett eszközei nincsenek, a kötelezettségek pedig végig meghaladták a saját tőkét. A cég nyilvánosan elérhető dokumentumaiban nem látszik nagyobb hitel, de kérdéseinkkel Szikora Lindát a Násfa-Hunyor és a Profi-Komfort Kft.-n keresztül is megkerestük.2021-ben a 24.hu mutatta be, hogy a Násfa-Hunyor Kft. – még Kartal-Ép Kft. néven – volt a kapocs egy meglehetősen furcsa felállásban: Kovács Zoltán ekkor az az évben megrendezett vadászati világkiállításért felelős kormánybiztos volt, miközben a rendezvény lebonyolítására létrehozott – azóta is látványosan rossz eredményekkel működő – Egy a Természettel Nonprofit Kft. felügyelőbizottságába bekerült az a Kovács Róbert, aki Szikora Linda üzlettársa volt a Násfa-Hunyor Kft.-ben. Kovács Róbert a felügyelőbizottsági tagság révén milliós kifizetésekhez jutott a vadászati világkiállítást szervező állami cégtől.A kormány 2024-től tovább szűkítette a politikusok vagyonnyilatkozatainak amúgy is korlátozott információtartalmát, ez pedig jelentősen megnehezíti a politikusok hozzátartozóinak – így házastársaik és élettársaik – azonosítását és esetleges gazdasági tevékenységük nyomon követését. Míg korábban ezekből a korábban is igencsak korlátozott értékű dokumentumokból korábban legalább a házastárs vagy élettárs és a gyermekek személye beazonosítható volt, 2024-től azonban ezek az adatok már eleve nem szerepelnek a vagyonnyilatkozatok nyilvános változatában. Sőt: a parlament honlapján közzétett képviselői vagyonnyilatkozatokból 2012-ig visszamenőleg kisatírozták a hozzátartozóik (házas- vagy élettársaik és gyermekeik) nevét. Kovács Zoltántól ezért nem csak azt kérdeztük meg, hogy tud-e a Profi-Komfort Kft. közbeszerzési sikereiről, hanem azt is, hogy Szikora Linda jelenleg is a házastársa-e. 2023-ban az rtl.hu írta meg, hogy Szikora Linda az ellenzéki vezetésű önkormányzat tulajdonában lévő Óbudai Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja lett a Fidesz delegáltjaként. A friss cégadatok alapján ebben a minőségében már nem aktív, az óbudai Fidesz honlapján viszont még mindig a III. kerületi elnökség tagjaként szerepel.
|
Kovács Zoltán felesége vegetáló vállalkozásával megszerzett egy milliárdos bevételű takarító céget
|
Szikora Linda az óbudai Fidesz elnökségi tagja és úgy tűnik, hogy sikeres üzletasszony is: nem elég, hogy veszteséges cégével megszerzett egy jóval nagyobb halat, nem sokra rá több százmilliós megbízást kaptak. Ez az a cég, amelynek dolgozói évekkel ezelőtt több napon át nem vettek észre egy elhunytat egy budapesti kórházban.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251223_Kovacs-Zoltan-felesege-szikora-linda-nasfa-hunyor-kft-profi-komfort-kft-kozbeszerzes
|
2025-12-23 12:36:34
| true
| null | null |
HVG360
|
Csaknem 62 millió forintból mindössze 3 sor téglát és az alapot sikerült lerakni az épülő kisbolthoz Velemben - közölte Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán.A képviselő a vas megyei településen próbálta kideríteni, hogy mi lett a Magyar Falu Programból származó támogatással, amiből a boltot nyitották volna. A politikus beszélt Szabó Zoltán polgármesterrel, aki elmondta, hogy a boltból nem lesz semmi, az építési területről már levonultak a kivitelezők, a raklapon levő téglákat is elvitték. A település előző vezetője sem tudott semmi a "beruházásról", pedig állítása szerint nyomoztak, hogy ki is lehet az a Tóth Istvánné, aki a pályázaton nyert.Nem az egyetlen hasonló eset, a támogatásban részesülő vállalkozások közül több is eltűnt, erről Tompos az RTL Híradónak beszélt még szeptemberben. Szerinte az elmúlt pár évben már több száz millió forintos nagyságrendben talált problémás projekteket.
|
62 milliót kapott a falu egy kisboltra, ám a nyertest senki sem ismerte, és végül csak három sor téglát sikerült lerakni
|
A helyiek is csak hallottak a kisboltról, amire egy titokzatos Tóth Istvánné kapott közpénzt.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251223_velem-kisbolt-projekt-tompos-marton
|
2025-12-23 16:25:45
| true
| null | null |
HVG
|
Egymillió forintos csaptelep Orbánék gold klubjának WC-jében, százezer forintos dugó, félmilliós csillárok, meg méregdrága tapéta- kezdte hétfő reggeli Facebook-poszját Hadházy Ákos.A független képviselő a pár hónapja felújított luxusklubról azt írta, az körülbelül egy kilométerre van Hatvanpusztától, ahol Orbán Viktor családjának birtoka terül el.A klub papíron Orbán apjáé és a Tiborcz (Orbán veje) és Lölö (Mészáros Lőrinc) tulajdonában álló cég üzemelteti- közölte.Mint írta, bár pár hónapja osztott már meg erről fotókat, most jobban megvizsgálták a berendezésket. Hadházy szerinta dolog aktualitását az undorító propaganda plakátok adják az »ukrán arany budiról« - gondoltam, nézzük meg, Orbánék hova tömik a magyar adófizetők pénzét a valósábban.A politikus azt írta:ha Orbánéké nem is arany wc, de Gessi Venti20, háromrészes, olasz luxus mosdó csaptelepről beszélünk, antique brass (antikolt sárgaréz) kivitelben. Háromlyukas design csap, külön meleg- és hidegkaros kezeléssel, ívelt kifolyóval. A hozzá illő, Gessi Slotted Basin Waste Antique Brass leeresztő önmagában 235,20 font, vagyis nagyjából 100 ezer forint fölött van csak a dugó...A Colefax & Fowler Toile Chinoise »charcoal« egy klasszikus toile/chinoiserie mintás, papír alapú luxustapéta, madarakkal, indákkal és kis figurákkal.Hadházy a több százezer fonrintos lámpákat is azonosított:A mosdó felett szolgálatot teljesítő Bagatelle mennyezeti lámpa a holland Eichholtz luxusmárka »elit világítási hadseregének bronz tábornoka«: nyolcszögletű, antikolt sárgaréz testtel, bordázott üvegpalánkkal és homokfújt alsó diffúzorral tartja fényben a frontot". (írja valahol egy ismertető) Az európai kereskedőknél jellemzően 1 100-1 200 euró körüli ajánlott fogyasztói áron vesztegetik.A politikus úgy zárta posztját:Végül pár szó a gusztustalan propaganda »ukrán arany wc-jéről«. Nos, az valóban létezett, éppen az Orbánhoz hasonló, Putyin talpát nyaló oroszbarát, velejéig korrupt ukrán elnök, Janukovics villájában. Őt kergették el az ukránok, ekkor találták meg a wc-t. Kell a megszokott veszett nagy cinizmus Orbántól, hogy pont ő rója fel az ukránoknak a korrupciót meg az aranyvécét. Tény, hogy a hírek szerint Janukovics elűzése nem szüntette meg Ukrajnában egy csapásra a korrupciót, ha nem figyelünk, nálunk sem fogja (felkészül pl. Ruszin-Szendi és Trentin Balázs). De az ukránoknál már elvittek minisztereket és lemondott az elnök kabinetfőnöke- lebukás esetén van következmény. Nálunk pedig vígan -bár mostanában kicsit feszültebben. osztja az észt a maffiafőnök a több tízmilliárdos Pusztaverszájból, Lázárostul, Rogánostul, Lölöstől és Tiborczostul.
|
Orbánék golf klubjának egymillió forintos csaptelepeiről osztott meg fotókat Hadházy Ákos
|
A független képviselő párhuzamot állított a propaganda által felhasznált "ukrán arany WC" illetve Orbánék luxusa közt.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/15/hadhazy-akos-orban-viktor-csalad-golf-klub-hatvanpuszta-egymillios-csaptelep-luxus-orban-gyozo-tiborcz-istvan-meszaros-lorinc/
|
2025-12-15 07:35:27
| true
| null | null |
24.hu
|
Magyarázat helyet inkább a képviselői feladatairól oktatta ki Rizsák Ildikó fideszes polgármester a nyírbogáti testület egyik tagját, miután az arról kezdett érdeklődni, hogy miért Rizsák vejének alapítványával közösen indult az önkormányzat egy uniós pályázaton, amelyen végül 50 millió forintot nyert a konzorcium.Rizsák, aki Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő felesége, közölte, hogy a képviselők feladata az, hogy örüljenek, ha jó dolgok történnek a településen, nem pedig az, hogy kutakodjanak az alapítvány után.A nyírbogáti képviselő-testület múlt heti ülésén került napirendre A helyi humán fejlesztések megvalósítása című projekt ügye. A Rizsák vezette önkormányzat és az Együtt egymásért Nyírbogáton Alapítvány konzorciuma nyerte el a helyben jelentősnek számító összeget a többi között ifjúsági közösségfejlesztő és egészségtudatossági képzési programokra 24 hónapos futamidőre. A december 1-jei ülésen a szakmai vezető kilétéről kellett dönteni.Az alapítvány kuratóriumának mindhárom tagja Rizsák közeli rokonsághoz tartozik: a vezető, Balogh Nándor a polgármester és Simon Miklós veje, a nyíregyházi megyei kórház adjunktusa. Mellette kuratóriumi tag Rizsák Róbertné, a polgármester unokaöccsének felesége, illetve Balogh Nándor testvére is.A testületi ülésen Tuba Gábor képviselő kérdezett rá arra, hogy hogyan jött létre ez az általa eddig nem ismert konzorcium és miért a polgármester rokonságával működik együtt az önkormányzat.Rizsák nem volt hajlandó megvitatni az alapítvány személyi kapcsolódásait, arra hivatkozva, hogy ő nem tagja a szervezet vezetőségének.Azt gondoltam, önt az fogja majd érdekelni, hogy miért pályázott az önkormányzat az ön tudta nélkül, és mennyire örül majd annak, hogy ez a pályázat itt fog megvalósulni Nyírbogáton. Azt hittem, ezért ül itt, nem azért, hogy azt firtassa, hogy Simon Miklós családja, Rizsák Ildikó családja mit csinál– oktatta többször emelt hangon a képviselőt, aki viszont a vitában közölte: azt is furcsának találja, hogy az alapítvány éppen a napokban nyert el egy másik, közel 500 milliós támogatást. Ezt a pénzt szintén a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretéből kapták turizmusfejlesztésre.Mutasson nekem egy olyan jogszabályt, ami kitiltja akár a Simon családot, akár a Rizsák családot, akár ez én vejemet…, ami kimondja, hogy nem pályázhatnak, és csak azok pályázhatnak, akik nem hozhatók semmilyen összefüggésbe a családommal– fogalmazott a polgármester, majd jogi lépéseket is kilátásba helyezett a felvetésért.Rizsák Ildikó amellett, hogy polgármester, a Fidesz vármegyei képviselője, háziorvos, intézményvezető, fociklubelnök, uniós pénzosztó és egyesületi elnök is egy személyben. A házaspár pozícióhalmozásával, valamint a családhoz becsatornázott pénzügyi forrásokkal a 24.hu januári cikkében részletesen foglalkozott. Az összegyűjtött adatok alapján a szűkebb család az uniós források mellett a Magyar Falu Programból és a Leader-pénzekből is százmilliós nagyságrendben szerzett támogatásokat, jutott pénz az alapítványban ülő vejnek, a polgármester unokaöccsének és az unokaöcs feleségének is.
|
Nincs jogszabály, ami kitiltja a családot a pályázatokból - a fideszes képviselő felesége szerint örülni kellene, hogy újabb 550 milliót nyertek
|
Rizsák Ildikó polgármesterként a veje alapítványával kötött konzorciumi szerződést.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/10/rizsak-ildiko-simon-miklos-nyirbogat-konzorcium-vej-alapitvany/
|
2025-12-10 14:45:16
| true
| null | null |
24.hu
|
Újabb EU-s pénzből épült "vendégházról" osztott meg történetet Hadházy Ákos Facebook-oldalán. A képviselő posztja szerint Kosztya Zoltán, Zajta fideszes polgármester a szomszédos településen, Rozsályon építette a házát 20 millió forint EU-s támogatással, vendégházként.A helyiek szerint benne lakik, így lehet, mert a szállásfoglaló oldalakon nem találtam a nyomát a róla elnevezett "vendégháznak"- írta Hadházy, majd jelezte, hogy Kosztya Zoltán saját maga döntött erről a támogatásról, hiszen polgármesterként tagja kell, hogy legyen a helyi "Leader" pénzek elosztását véleményező "akciócsoportnak" is.
|
Hadházy talált még egy fideszes polgármestert, akinek EU-s pénzből épült "vendégháza"
|
Kosztya Zoltán, Zajta fideszes polgármester a szomszédos településen, Rozsályon építette a házát 20 millió forint EU-s támogatással, vendégházként.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/10/hadhazy-akos-kosztya-zoltan-fidesz-polgarmester-vendeghaz/
|
2025-12-10 09:51:45
| true
| null | null |
24.hu
|
Hadházy Ákos arra reagált, hogy az államé lesz a 4iG csoport műsorszóró társasága. A független képviselő közösségi oldalán azt írta: a kormány által nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített üzletegy újabb, sok tízmilliárdos nyílt lopás:az állam azt veszi meg, amit korábban gyakorlatilag ingyen átjátszott a 4iG-nek."Korábban ugyanis egy szemtelen mutyival, trükkös részvénycserével játszotta át az állami tulajdonú Antenna Hungáriát és ezzel a földi műsorszóró infrastruktúrát" Jászai Gellért cégének.Most pedig ugyanezt visszavásárolja tőle. Ha egyszer tényleg lesz rendszerváltás, ez a buli sem maradhat ki a felelősségre vonás alól, annyira nyílt, annyira szemtelen és annyira sok pénzt érint.
|
Hadházy Ákos az állam és a 4iG csoport üzletéről: mutyi
|
A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, a független képviselő sok tízmilliárdos nyílt lopásnak.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/09/hadhazy-akos-kormany-4ig-csoport-musorszoras-jaszai-gellert/
|
2025-12-09 14:14:38
| true
| null | null |
24.hu
|
A Samsung SDI gödi gyára nem üzemelhetne, hiszen pont ez egy engedély lényege: amíg nincs meg, addig a tevékenység sem végezhető - fejtette ki a Göd-ÉRT alelnöke, Szaszkó Andrea. Hozzátette, egyesületük ezért az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult, hogy mint másodfokú hatóság biztosítsa a jogszerűséget és zárassa be a gyárat. A minisztérium azonban csökkentett üzemmódban továbbra is engedélyezné a termelő tevékenységet a gyárban, a jogszabállyal ellentétes módon. Szaszkó szerintaz ügy külön pikantériája, hogy a közelmúltban a gödi gyár 133 milliárd forint támogatást kapott egyedi elbírálású kormánydöntés alapján, amit egyesületünk felháborító cinizmusként értékel.Hasonlóan riasztó a Komárom melletti JWH Kft. NMP-feldolgozó üzemének esete is, amelyre - a hatóságok értelmezése szerint - nem vonatkoznak az akkumulátoripari üzemekre előírt szigorúbb környezetvédelmi követelmények. A cég 2024-es engedélye például 150 mg/m3-es kibocsátást engedett, ami lényegesen magasabb mind a Greenpeace szerint megengedett értéknél, mind az akkumulátor üzemekre beharangozott 1 mg/m3-es értéknél. Ez annak ellenére történik, hogy az üzem közvetlenül a település mellett működik, és a friss hírek szerint jelentős mennyiségű NMP-hulladék kerülhet ide a debreceni akkumulátoripari üzemekből. A Greenpeace szerint a jogszabályok ilyen értelmezése folyamatos és elfogadhatatlan NMP-terhelést jelent a lakosságra. Ezért beadványban fordulnak az Energiaügyi Minisztériumhoz, hogy jelezzék a jogszabályi hiányosságokat, és felhívják a kormányhivatalt intézkedés megtételére.A két hónapja az Energiaügyi Minisztériumnak átadott, több mint negyven civil szervezet és szakértő által jegyzett állásfoglalás konkrét javaslatokat és követeléseket tartalmazott a lakosság egészségének védelme, az átláthatóság biztosítása, a veszélyes anyag-kibocsátások kontrollja és a jogszerű működés kikényszerítése érdekében. Mindezek ellenére a mai napig semmilyen választ vagy érdemi reakciót nem kaptak a szervezetek a minisztériumtól. A Greenpeace újabb hivatalos levelet is küldött az Energiaügyi Minisztériumnak, amelyben haladéktalan tájékoztatást és érdemi szakmai egyeztetést sürget.Az akkumulátoripar gyors terjeszkedése mellett ma nincsenek meg azok a garanciák, amelyek biztosítanák a lakosok, a munkavállalók és a vízbázisok védelmét. A hatóságok eljárásai következetlenek, a szennyező cégek sok esetben kedvezőbb elbírálás alá esnek, mint amit a magyar és az uniós jog előírna. A minisztérium és a hatóságok tétlensége nemcsak szakmai, hanem társadalmi szempontból is elfogadhatatlan, hiszen a helyi közösségek biztonságának és az ország környezetének védelmét nem lehet halogatni
|
Gödi Samsung: a civilek szerint törvénytelenül működik az akkugyár
|
Az Energiaügyi Minisztériumnál tiltakozott a Greenpeace, mert szerintük elfogadhatatlan, ami a gödi akkugyárban zajlik.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/12/09/godi-samsung-gyar-torvenytelenul-mukodik-civilek-szerint/
|
2025-12-09 09:33:54
| true
| null | null |
24.hu
|
Bejegyezte a földhivatal, hogy a magyar állam ingyenesen a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) tulajdonába adta azt a budai Várnegyedben álló műemléképületet, amiért tavaly 3,6 milliárd forintot fizettek ki az adófizetők pénzéből - tudta meg a 24.hu.Az I. kerületi Jégverem utcában álló 458 négyzetméteres egykori Sőtér-villa ára megközelítette a négyzetméterenként nyolcmillió forintot. Az épületet eredetileg egy külföldi állampolgár akarta megvenni, ám az állam élt a világörökségi részek ingatlanjaira vonatkozó elővásárlási jogával, így az Lázár János építési és közlekedési miniszter közbelépésével állami tulajdonba került. Ám nem sokáig maradt a közvagyon része, hamarosan ugyanis törvénybe iktatták, hogy az ingatlant ingyenesen továbbadják az egyébként nem közhasznú alapítványnak.A tulajdoni lap szerint az MKA 2040-ig nem adhatja el az épületet, az államnak pedig akkor is elővásárlási joga lesz rá.5 fotóA Magyar Kertörökség Alapítvány fölöttébb homályos tevékenységével a 24.hu már többször foglalkozott. Az alapítvánnyal összefüggésben azt is megírtuk, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozás indult egy általuk készített, oldalanként 226 ezer - összesen 68 millió - forintba kerülő tokaji tanulmány ügyében, amit megrendelője, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) egy évig próbált titokban tartani.Az MKA megalakulása óta milliárdos tételben kapott állami támogatást, és kuratóriumi tagjai közt van mások mellettGuller Zoltán, az említett MTÜ igazgatósági elnöke, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója,Kiss-Rigó László szeged-csanádi katolikus megyéspüspök, aki nyíltan is beszállt a kormányoldal kampányába, amikor a minap a Szuverenitásvédelmi Digitális Polgári Kör alapítói között tűnt fel fideszes politikusok társaságában,valamint Vály Judit Gabriella, az Euroleasing Zrt. vezérigazgatója.Az utóbbi cég arról is ismert, hogy az MBH Bank leányvállalataként megvásárolta a Rose d’Or nevű jachtot, melyen a bank egyik tulajdonosa, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos és rokonai szoktak hajózni.*Az MKA megalakulását 2021 októberében a fertődi Esterházy-kastélyban tartott konferencián jelentették be. Az alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy "megőrzi és elősegíti a fenntarthatóságát a hazai és a Kárpát-medencei kertörökségnek". Korábban úgy definiálták magukat mint "civil szakmai ernyőszervezet, ami hazánkban egyedüliként fogja össze és segíti a magyar történeti, és történeti értékű kertek fenntartásával és megújításával kapcsolatos kormányzati és civil kezdeményezéseket".Megkerülhetetlenné tették őketDe nemcsak milliárdos budai villát, hanem jövedelmező közfeladatot is kapott a Magyar Kertörökség Alapítvány a közelmúltban. A kormány rendelettel írta elő, hogy az idén áprilistól a beruházások jelentős részénélkötelező jelleggel "zöldfelületi tanúsítványt" kell készíttetni ahhoz, hogy a beruházás használatbavételi engedélyt kapjon.A tanúsítvány „a telken található zöldfelület mennyiségéről, állapotáról, minőségéről és fenntartási igényéről szolgáltat információkat, emellett pedig zöldfelület-fejlesztési és -fenntartási javaslatokat is tartalmaz. A tanúsítás által az érintett zöldfelületek tervezése megalapozottabb, az üzemeltetésük pedig hatékonyabb lesz” – szólt a rendelet indoklása.A tanúsítás elkészíttetését a Magyar Kertörökség Alapítvány végzi, és az alábbi ötezer négyzetméteres hasznos alapterületet meghaladó telkeket érintő fejlesztések esetén kötelező:kiemelt beruházások (kivéve, ha ennek mellőzését kormányrendelet írja elő),rozsdaövezeti akcióterületen megvalósuló beruházások,állami magasépítési beruházások,65 méter párkánymagasságot meghaladó épületek,építési beruházások,ötezer négyzetméter alapterületet meghaladó tájépítészeti alkotások zöldfelületeiés az ugyanekkora alapterületet meghaladó tájépítészeti alkotások.A tanúsítvány elkészítése összességében akár 2–4 hónapot vehet igénybe, és értelemszerűen nincs ingyen. Költségei a rendszerhasználati díjból és a tanúsító díjából állnak. Az előbbi ingatlanadat-ellenőrzést, térinformatikai felmérést, a felmérés adatainak tárolását és a rendszer üzemeltetési díját foglalja magában. A rendszerhasználati díjat a telek méretének függvényében számítják ki. A rendszerhasználat teljes díjának bruttó egységára:6500 négyzetméterig – 595 forint négyzetméterenként6500 és 10 ezer négyzetméter közt – 420 forint10 és 20 ezer négyzetméter közt – 280 forint2 és 5 hektár közt – 175 forint,10 hektár fölött pedig – 70 forint négyzetméterenként.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 6500 négyzetméteres építési beruházás csak akkor kapja meg a használatba vételi engedélyét, ha a beruházó – csak rendszerhasználati díj jogcímén – 3 867 500 forintot fizet a Magyar Kertörökség Alapítványnak, valamint kifizeti a tanúsítványt készítő díját is. Az utóbbit a minimálbér alapján kell kiszámítani, legfeljebb 232 ezer forint lehet, és 16 óránál több munkaórát nem lehet a tanúsítvány elkészítésére fordítani.Tehát a legkisebb méretű teleksávban is több mint négymillió forintba kerül a zöldfelületi tanúsítvány elkészíttetése.A Fóti útra tervezett, és várhatóan kiemelt állami beruházássá váló Újpest-stadion több mint 180 ezer négyzetméteres ingatlana esetében a rendszerhasználati díj már meghaladja a 12,5 millió forintot. Az Orbán Viktor által félkész mezőgazdasági üzemnek nevezett, valójában a miniszterelnöki család rezidenciájának tűnő 13 hektáros hatvanpusztai birtok esetében pedig kilencmillió forint lehet.Mivel a Magyar Kertörökség Alapítvány a napokban elbüszkélkedett, hogy megszületett az első hiteles zöldfelületi tanúsítvány, amit egy Budapest agglomerációjában álló ipari park és annak zöldfelülete kapott meg, megkerestük őket – mások mellett – ennek részleteiről érdeklődve. A szervezet azonban semmilyen információt, így a tanúsítvány árát sem közölte. Ugyanakkor a fotók alapján azonosítottuk, hogy a tanúsítványt minden bizonnyal a Baolonghoz tartozó Pex Automotive Systems Kft. Szigetszentmiklóson felépített elektromosautó-gyártási központja kapta meg, melynek megépültéhez másfél milliárd forinttal járultak hozzá az adófizetők. E zöldfelületi tanúsítvány azonban aligha az áprilisban hatályba lépett szabályozás alapján készült, a gyárat ugyanis két évvel ezelőtt ünnepélyes keretek közt adta át Szijjártó Péter külügyminiszter.Százmilliók saját szabályok kidolgozásáraA mások mellett a rendszerhasználati és egyéb díjak mértékét szabályozó kormányrendelet részletszabályainak kidolgozásában a díjak jogosultja, a Magyar Kertörökség Alapítvány is részt vett. Méghozzá nem ingyen, a szervezet legutóbbi, 2024-es pénzügyi beszámolója szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium 200 millió forint vissza nem térítendő költségvetési forrást biztosított részére „zöldfelületi tanúsítvány rendszer részletszabályainak kidolgozása, szakmai tanácsadás” jogcímen. Ezt el is költötték személyi és dologi kiadásokra.A szervezet a 2023-as beszámolója szerint a Lázár János vezette tárcától korábban is kapott 400 millió forintot, ebből költöttek működéssel kapcsolatos feladatokra és szakmai koordinációra, rendezvények szervezésére, a „Nemzeti Mőcsényi Zöldinfrastruktúra Program kidolgozására”, József Nádor-kutatásra, valamint „történeti kertek hálózatosítására” is.Hatmilliárd forintnál tart a közpénzszámlálóAz MKA eredménykimutatásai szerint 2021-ben és 2022-ben 969 millió forint támogatást kapott. 2023-ban már csaknem 800 millió forint érkezett hozzá a központi költségvetésből, majd tavaly is majdnem 660 millió forint közpénzhez jutott a szervezet. Az MKA legbőkezűbb támogatója az Építési és Közlekedési Minisztérium, de a támogatók közt van a 48 milliárd forint közpénzzel kitömött, Demeter Szilárdhoz köthető Magyar Kultúráért Alapítvány is. Kaptak pénzt az MTÜ-től és a hozzá tartozó Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-től is, noha – ahogy említettük – az előbbi igazgatósági elnöke, Guller Zoltán az MKA kurátora, ami fölveti az összeférhetetlenség kérdését. Az Agrárminisztériumtól az alapítvány 31 millió forintot kapott azért, hogy az alcsúti kastélyparkkal kapcsolatban végezzen el feladatokat. Ha a juttatott közpénzekhez hozzáadjuk az állam által 3,6 milliárd forintért megvásárolt budai villát, az eddig átadott közvagyon tekintetében hatmilliárd forintnál jár a számláló.Az MKA kérdésünkre azt közölte, hogy a minisztérium által jóváhagyott díjszámítás alapján befolyó rendszerhasználati díjról tételes elszámolást vezetnek. A befolyt összeget az alapítvány a zöldfelületi tanúsítványrendszer alapját képező informatikai rendszer, valamint „a közfeladat-ellátással összefüggésben felmerülő egyéb szükségszerű kiadásokra fordítja”.Hozzátették, hogyha a rendszerhasználati díjból származó bevétel meghaladja az előzőekben ismertetett feladatok költségigényét, a fennmaradó összeget az MKA továbbutalja az Építési és Közlekedési Minisztériumnak. Annak, hogy ez kötelező lenne, nem találtuk hivatalos nyomát. Ugyanakkor látható, hogy „a közfeladat-ellátással összefüggésben felmerülő egyéb szükségszerű kiadások” megfogalmazás széles utat nyit az alapítvány számára a pénzköltéshez.2022-ben például közbeszerzési eljárást írtak ki, hogyplug-in hibrid meghajtású limuzinokat, kompakt autókat, egy tárgyaló- és egy elektromos buszt béreljenek az alapítványnak.Az MKA gyorsított eljárásban kereste a beszállítót, ami 156 millió forintos ajánlatával a FlottaMan Zrt. lett. Bár nem tudni, pontosan milyen autókat béreltek, a kiírásban szereplő teljesítményadatok alapján olyan felsőkategóriás márkák feleltethetők meg a kikötéseknek, mint az Audi és a Mercedes.Tiborcz köre, régi ismeretség Lévai AnikóvalA közbeszerzési eljárás felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadója Bokor Gergő volt, akinek a neve a Tiborcz István nevével összeforrt közvilágítási botrány miatt lehet ismerős. Bokor cége azon társaságok között volt, melyek szerepeltek az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) listáján, amikor a hivatal megnevezte, hogy hol kell keresni a csalás szervezőit.Mint megírtuk, az Elios-ügyben 15 projektnél adott közbeszerzési tanácsokat a Bokor érdekeltségében álló Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó Kft. Az Index figyelt föl a fővárosi cégre, amelyik a semmiből ugrott elő, és nagyágyúnak számító tanácsadókat utasított maga mögé. A portál összegzése szerint Bokor közreműködése révén 11 önkormányzati tenderen legalább 3,2 milliárd forintnyi megrendelést nyert el az Elios. Az összefonódást erősíti, hogy Bokor még 2011-ben Nemes Lajos mérnök-vállalkozónak dolgozott egy Euro Project Kft. nevű cégben. Nemes 2012-ben egy ideig az Elios ügyvezetője volt.Ám nem ez az egyetlen kapcsolat, ami a Magyar Kertörökség Alapítvány vezetése és Tiborcz István köre közt fölfedezhető. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Herczeg Ágnes táj- és kertépítész, aki tulajdonos-ügyvezetője a Pagony Táj- és Kertépitész Kft.-nek. E cég referenciái közt szerepela Tiborcz István érdekeltségében álló turai kastély kertje, illetve a szintén a miniszterelnök vejéhez tartozó tokaji Patricius Borház Zrt. is.A Pagony dolgozott a Parlament előtti növényültetésen, valamintHerczeg Ágnes nevéhez fűződik a Puskás Akadémia felcsúti stadionja, a Pancho Aréna kertjének tervezése.A tájépítész álmodta meg egyebek közt Balatonfüred reformkori központjának és a Gyógytérnek a rekonstrukcióját is, és több mint egy évtizede szervezi a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Mozgalmat.Utóbbi tevékenysége kapcsán régi ismeretség fűzi Lévai Anikóhoz, Orbán Viktor feleségéhez. A miniszterelnök weboldalán máig elérhető az a beszámoló, amely szerint Lévai Herczeg Ágnes meghívására részt vett és nyitóbeszédet mondott a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka Mozgalom című vándorkiállítás csíkszeredai bemutatóján 2011-ben. 2015-ben is egy hasonló erdélyi rendezvényre látogatott el a kormányfő felesége.Nyomozás az alapítónál, Szőlő utcai kapcsolatokA Magyar Kertörökség Alapítvány körül az eddig felsoroltakon túl is akadnak érdekes szálak. Az MKA alapítója egy kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság, az évente milliárdos forgalmat bonyolító FCB Hungary Zrt.A 24.hu megtudta, hogy a Magyar Kertörökség Alapítványt alapító társaságnál különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt folytat nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).A büntetőeljárást – ami éppen abban az évben indult, amikor az MKA-t megalapították – nemrég terjesztették ki a cégre, és bár a NAV semmilyen részletet nem volt hajlandó elárulni az ügyben, a cégbírósági dokumentumokból kiderül, hogy az adóhivatal büntetőjogi intézkedések lehetőségét helyezte kilátásba.Az FCB Hungary Zrt.-nek két tulajdonosa van: Burkus Tamás és Dévényi Gergely László. Utóbbi egyben a Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumi tagja és főtitkára, valamint a kuratóriumot vezető Herczeg Ágnes unokaöccse.Dévényiről a 444.hu írta meg korábban, hogy üzleti partnere volt a Szőlő utcai javítóintézet emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsított igazgatójaként ismert Juhász Péter Pálnak. Dévényi 2012-ben a Volánbusz jogi igazgatója, majd vezérigazgatója lett, később a BKV és a BKK vezetésében kapott pozíciókat, és a sajtóban az MCC-alapító Tombor András vállalkozó, NER-közeli háttérember bizalmasaként emlegették.Juhász Péter Pál üzletfelei közt megjelent Bencsik Zoltán is, aki 2014–2015-ben a Volán Egyesülés vezérigazgató-helyettese volt. Az ő neve azért érdekes, mert rendszeresen vesz részt balatoni vitorlásversenyeken Sors László volt NAV-vezetővel közösen. Sors, valamint a kertörökség alapítvány vezetésében ülő Dévényi Gergely László és Herczeg Ágnes üzlettársak voltak a Zöldbéka Környezetbarát Zrt.-ben még azelőtt, hogy Sorsot kinevezték az adóhatóság élére. A férfi 2021-ig volt a NAV vezetője, abban az évben váltották le posztjáról, amikor az a nyomozás elindult, amit mára az FCB Hungary Zrt.-re is kiterjesztettek.A Zöldbéka Zrt.-ben tulajdonos volt az FCB Hungary Zrt. másik tulajdonosa, Burkus Tamás is, aki aztán az FCB jegyzőkönyvei alapján vitába keveredett Dévényivel, mivel utóbbi a Magyar Kertörökség Alapítvány alapítói jogait át akarta ruházni egy harmadik személyre, ám Burkus – mint többségi tulajdonos – ezt nem engedte, sőt visszahívta Dévényit a vezérigazgatói posztról.A konfliktus után Burkust leváltották a Magyar Kertörökség Alapítványnál betöltött gazdasági igazgatói posztjáról. Minderről szintén megkérdeztük az alapítványt. Azt közölték, hogy a nyomozásról az idén értesültek, és az az MKA-t nem érinti. Mint írták, Burkust azért váltották le, mert „az alapítvány központi költségvetési támogatást is felhasznál, így az állami vagyon védelme és a felelős közpénzfelhasználás alapelvének érvényre juttatása elsődleges.” Egyben azt is jelezték, szerintük nem igaz, hogy Dévényi kezdeményezte volna az MKA alapítói jogainak átruházását, szerintük ugyanis a jogokat Herczeg Ágnes, a kuratórium elnöke gyakorolja. Ez viszont ellentmond a cégbíróságon föllelhető dokumentumoknak.
|
"Vámszedői" jogokat és többmilliárdos budai villát kapott a Lévai Anikó ismerőse vezette alapítvány, amely mögött a Tiborcz-kör is felsejlik
|
Ingyen kapta meg a Várnegyedben álló Sőtér-villát a szervezet, amit jövedelmező közfeladattal is ellátott a kormány: tanúsításuk kötelező az építési beruházások jelentős részénél. A főszereplők kapcsolatai az Elios-botrány és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója felé is elágaznak.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/09/magyar-kertorokseg-alapitvany-levai-aniko-milliardos-budai-villa-zoldfeluleti-tanusitvany-lazar-janos-tiborcz-istvan-bokor-gergo-levai-aniko-nav-nyomozas-herczeg-agnes-devenyi-gergely-laszlo-juhasz-pe/
|
2025-12-09 05:57:42
| true
| null | null |
24.hu
|
Akár 6-8 milliárd forint hasznot is hajthatnak a tulajdonosoknak azok a Balaton-parti luxusvillák, melyek a mindössze 574 millió forintért eladott egykori zánkai MÁV-üdülő több mint másfél hektáros területén épülnek hamarosan - tudta meg a 24.hu.A beruházás immár jogerős építési engedéllyel rendelkezik, és a korábban állami tulajdonú üdülő bontása is megtörtént. Noha az ügylet hátteréről - melyben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és családja is érintett - már korábban is írtunk, most újabb részletekre derült fény.Lapunk birtokába kerültek a villapark tervei, melyek alapján a vízparti telken öt különböző típusú villa - összesen tizenegy épület - veszi át az egykori üdülő helyét, méghozzá prémium minőségben, korszerű műszaki tartalommal, alacsony rezsiköltséggel, illetve okosotthon-rendszerrel.Az egymástól elkülönülő stílusú, számos részletükben a két világháború közti modernista villaépítészetre visszakacsintó darabok közötthárom klasszikus villát (összesen 14 apartmannal),három nagyvillát (12 lakással),három duplex villát (hat lakással),egy Benczúr-villa névre keresztelt épületet (négy egységgel),illetve egy Promenád-villa nevűt (két apartmannal)találhatnak majd a vásárlók, akik 38 – egyenként 80 és 130 négyzetméter közötti – lakás közül választhatják ki a leginkább tetszőt.Az ingatlanok értékesítése már megkezdődött. A feladattal megbízott társaságnál telefonon, potenciális vásárlóként érdeklődtünk a várható árakról. Tájékoztatásuk szerint még készül az árlista, de annyit elöljáróban elmondtak, hogya villákat várhatóan 3 és 3,5 millió forint közti négyzetméteráron fogják értékesíteni. Mivel a tervezett tizenegy épületben kialakítandó 38 apartman összterülete 3870 négyzetméter lesz,hárommilliós négyzetméterár esetén az értékesítés végösszege meghaladhatja a 11,6 milliárd forintot,három és félmillió forintos négyzetméterárral számolva pedig a 13,5 milliárd forintot.Igaz, a villákat meg is kell építeni, méghozzá prémium minőségben. Ugyanakkor a befektetés – amennyiben minden egység a kívánt négyzetméteráron talál új gazdára – vastagon megtérülhet, hiszen a 24.hu-nak nyilatkozó építészek a részletek ismerete nélkül is úgy vélik, hogy a projekt bekerülési költsége a félmilliárdnál valamivel többe került telekkel együtt is valahol 5,5 milliárd forint körül lehet, így a tulajdonosok megduplázhatják a befektetett pénzüket, sőt még ennél is többet kereshetnek.A kalkulált összegek alapján akár 6–8 milliárd forint is lehet a haszon a beruházáson.A projekt a maximális 20 helyett csak 11,8 százalékos beépítéssel jár, ugyanakkor nem fellelhető olyan látványterv, ami a teljes területet madártávlatból mutatná. (Ezt a problémát áthidalná a hatósági építési adatbázis 2024-ben, részben lapunk oknyomozó cikkei miatt megszüntetett publikus felülete, hiszen az legalább egy helyszínrajzot biztosan rejtene.) Egy ilyen egyszerű tervlap vagy látványterv megléte létfontosságú lenne ahhoz, hogy fel lehessen mérni, milyen távolságban lesznek egymástól a villák, és mennyire képesek biztosítani azt a privát szférát, ami ráveszi a kiváltságosokat a vásárlásra, főleg, hogy a lakások a több százmillió forintos ár ellenére sem a Balaton leginkább felkapott településeinek egyikén épülnek fel.A Nagy testvérek sziluettje a háttérbenA Zánka–Köveskál vasútállomáshoz és a községi strandhoz közeli, 1,6 hektáros terület 2015-ig a MÁV tulajdonában állt, majd 2022-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül 574 millió forintért a Goro Maxi Kft.-hez került. Ez a semmiből érkező társaság ezután két – tulajdonosait rejtegető – magántőkealap tulajdonába került.A cég korábbi ügyvezetője, a vitorlázóként Európa-bajnokságot és kétszer világbajnokságot nyerő Weinhardt Csaba a társaság jogi feladatainak ellátására Pete Judit ügyvédet kérte föl, akiről megírtuk, hogy átvette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvérének, Nagy Szilárdnak a közpénzszázmilliókért dolgozó ügyvédi irodáját. Erre azután került sor, hogy Nagy Mártont miniszterré nevezték ki, és a hivatalba lépése után első intézkedései között a Közbeszerzési Tanács tagjának delegálta Pete Juditot.A Goro Maxi Kft. a zánkai MÁV-üdülő megvásárlásával nagyjából egy időben hitelt vett fel: az Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt.-től igényelt 50 millió forintot. E vállalkozás felügyelőbizottságát a kölcsönszerződés aláírásakor Nagy Márton vezette, aki ekkor még Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója volt.Az Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt. igazgatósági elnöke, egyben résztulajdonosa Schadl György volt végrehajtói elnök és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár büntetőperében is felbukkant. Marton Adorján neve többször szerepelt a korrupciós ügy nyomozati irataiban, meghallgatását pedig Schadl kérelmezte a bíróságon. Martonról megírtuk, hogy közreműködött annak a felszámoló cégnek a bejegyzésénél, ami Schadl édesanyja tulajdonában van.Az említett két magántőkealap közül a kisebbségi tulajdonos a Trustify I. Magántőkealap volt, melyet a vele egy székhelyen működő Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt. képvisel és kezel. Amint megírtuk, utóbbi társaság szálai Nagy Márton testvérének köre felé vezetnek. A cég igazgatósági elnöke Fenyvesi Péter, Nagy Szilárd volt üzlettársa. Fenyvesi egyben a már említett Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt. igazgatósági tagja volt akkor, amikor Nagy Márton a cég felügyelőbizottságát vezette.Tényfeltáró cikkünk után a Goro Maxi Kft.-t átnevezték – azóta ZNK Üdülőpark Kft. neve –, a Nagy Márton testvérével több ponton rokonítható Trustify I. Magántőkealap pedig kiszállt a tulajdonosok közül, helyét a Stratos Magasépítő Zrt. vette át, amely mögött vagyonkezelőként Botond Szabolcs áll. Ő még tavaly is tisztviselője volt a Trustify I. Magántőkealap kezelőjének, így a balatoni villatelep fejlesztése vélhetőennem került messze Nagy Márton testvérének körétől.A többségi tulajdonos maradt a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap. Ez a társaság a Nagy Márton felügyelete alatt álló MFB Csoport által elindított városi tőkealapok egybeolvadásával jött létre, tehát az államtól néhány százmillió forintért megvásárolt balatoni ingatlan tulajdonosa mögött részben egy állami magántőkealap áll. A fejlesztést ráadásul a szintén Nagy Márton felügyelete alatt álló Eximbank segíti kétmilliárd forintnyi állami hitellel.Duplán rajtaveszthetnek az adófizetőkÖnmagában már az is felveti a közvagyon elkótyavetyélésének a gyanúját, hogy az 574 millió forintért megszerzett zánkai telek után a vevők több milliárd forint hasznot zsebelhetnek be. Azonban nem ez az egyetlen körülmény, ami az adófizetők veszteségére utalhat. Noha a többségi tulajdonost, a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealapot végső soron államinak lehet tekinteni, nem biztos, hogy a haszon vagy annak nagyobb része ennél a társaságnál csapódik le.A kisebbségi tulajdonost ugyanis vételi jog illeti meg, amivel bármikor kivásárolhatja a GloCap magántőkealapot – föltehetően kedvező áron. A tőkealapi piacokra rálátó, általunk megkérdezett szakértő szerint a konstrukciót látva elképzelhető, hogy az állami tőkével működő magántőkealap rosszul jár. Ugyanis ha a villatelep-fejlesztést végző cég értéke meghaladja az előre, egy képlet alapján rögzített vételárat, akkor a kisebbségi tulajdonos részéről racionális lehívni a vételi jogot, hiszen ez esetben önállóan is többet tud keresni, mint várható lett volna.Mindez arra utal, hogy a beruházás kockázatát az állam viseli – mint nagyobbik befektető és mint hitelező is –, azonban az esetleges nagyobb hasznot a kisebbségi tulajdonos zsebelheti beegy olyan szerződés alapján, amit a tulajdonosok valós kilétével együtt nem ismerhet meg a nyilvánosság.
|
Nagy Márton receptje: állami segítséggel készül csúcsgazdagoknak a zánkai luxusvillapark, amin kétszer bukhatnak az adófizetők
|
A beruházás kockázatát az állam viseli, tényleges haszonhúzója viszont Nagy Márton testvérének körében lehet.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/08/nagy-marton-testver-zanka-luxusvillapark-allami-hitel-glocap-trustify-magantokealap/
|
2025-12-08 05:54:24
| true
| null | null |
24.hu
|
A 24.hu a Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is megnyerte azt a sajtó-helyreigazítási pert, amelyet az MBH Bank indított lapunk ellen májusban megjelent, Már több száz áldozata van egy döbbenetes banki csalássorozatnak című írásunk miatt. Az ítélőtábla december 4-én helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék döntését, az ítélet így jogerős.Cikkünkben arról számoltunk be, hogy több száz MBH-s ügyfelet - többnyire magánszemélyeket, egyesületeket és cégeket - ért súlyos pénzügyi veszteség, miután csalók az ügyfelek tudta nélkül végeztek banki műveleteket, ami elvileg lehetetlen. A károsultak panaszát a bank rendre azzal hárította el, hogy súlyos gondatlanságukkal hozzájárulhattak a tranzakciókhoz, ám az érintettek nem érzik úgy, hogy hibáztak volna. Cikkünk írásakor a károsulti csoportban már több mint 600-an voltak.Több esetet is bemutattunk:egy sportegyesület képviselője arról számolt be lapunknak, hogy hét utalással összesen több mint 2 millió forintot utalt el valaki a számlájukról, és kifogásolta, hogy kérésük ellenére nem tiltották le a netbanki jogosultságaikat.Egy horgászegyesülettől 4,5 millió forintot utaltak el a tudtuk és beleegyezésük nélkül. Ebből egymillió forint egy számukra ismeretlen férfihoz került, különös körülmények között, mivel ő nem várt pénzt az egyesülettől, egy online vásárlás során adta meg a számlaszámát.Egy családi kft. számlájáról pedig 24 millió forintot utaltak el áprilisban a tudtuk nélkül, amiről semmilyen értesítést nem kaptak a banktól.Az MBH Bank a cikk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre, csak a publikálást követően küldött reakciót, amely szerint az elkövetések hátterében nem a banki rendszerek sebezhetősége áll, hanem az adathalász támadások során az ügyfelek által megadott érzékeny, személyes adatok. Álláspontjukkal frissítettük a cikkünket.A részben Mészáros Lőrinc, részben az állam érdekeltségében álló bank egyúttal sajtó-helyreigazítási pert indított lapunk ellen.Súlyos társadalmi problémaA Fővárosi Törvényszék júliusban teljes egészében elutasította az MBH Bank keresetét, kimondva egyebek között, hogya banki csalások súlyos társadalmi problémává duzzadó, robbanásszerű terjedése tapasztalható, ezért ez a közélet kiemelkedő közérdeklődésre számot tartó témája. Az erről történő tájékoztatás nemcsak joga, hanem kifejezett kötelezettsége a sajtónak.A cikk által tárgyalt banki csalások ügye kiváltképpen közügynek minősül, mert mind volumenében, mind a különösen rafinált elkövetési módja miatt az elmúlt időszak legnagyobb érdeklődést kiváltó esete volt.Lényeges, hogy a bírósága felperes terhére rótta, hogy nem válaszolt kérdéseinkre,így nem kifogásolhatja, hogy a bank álláspontja - az ügyfelek által elmondottakon túl - nem jelent meg a publikáláskor a cikkben.A bank számos konkrét állítás helyreigazítását is kérte, de a törvényszék egyik igényt sem tartotta megalapozottnak. Ezeket tételesen nem ismertetjük, a bíróság megállapította például, hogy a sportegyesület valóban kérte a netbanki hozzáférésének letiltását, amit a bank jogosultság hiányában nem teljesített. Alaposnak találta a bíróság lapunk hivatkozását az ügyben tett rendőrségi feljelentésre is. Az ítélet azt is kiemelte, hogy az MBH Bank a keresetében jelentős csúsztatással interpretálta a cikk bizonyos állítását a pénzintézet bankbiztonsági rendszereinek megbízhatóságával kapcsolatban, ahhoz a véleményhez pedig, hogy a károsultak megkérdőjelezzék ezt, elégséges ténybeli alap az általuk elszenvedett visszaélés.A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú döntést december 4-én - néhány pontosító megjegyzéssel - helybenhagyta, és kötelezte az MBH Bankot a perköltség megfizetésére.KártalanításJúnius 11-éig országosan 757 nyomozás indult a károsultak ügyében. Az MBH Bank korábban rendre elutasította a benyújtott kártérítési igényeket azzal, hogy az ügyfelek súlyos gondatlansága miatt szerezhették meg a csalók az adataikat, ezáltal a számlájukon lévő pénzt. Júniusban viszont bejelentették, hogy 70 százalékos kártalanítást, visszatérítést biztosítanak, ha az ügyfelek aláírják az erről szóló egyedi megállapodást. A bank azt nem árulta el kérdésünkre, hogy végül hány ügyfélnek és milyen összegben fizetett ki kártalanítást.Még egy perAz MBH Bank időközben egy augusztusi cikkünk miatt is pert indított. A bank ügyfelei közül többen egyenlegproblémák miatt keresték meg lapunkat. A pénzintézet szerint átmeneti technikai okok miatt egyes bankkártyás tranzakciók összegei kerültek duplán foglalásba, ez okozta az egyenlegekben azt az eltérést, amit az ügyfelek úgy érzékelhettek, mintha duplán vonták volna le tőlük a költéseiket. Cikkünkből viszont kiderült, hogy nemcsak kártyás vásárlásoknál adódhattak gondok, hanem ATM-es befizetésnél és átutalásnál is, ésvolt, akinek az egyenlege hónapok alatt sem állt helyre.A bíróság - egyelőre első fokon - ebben az ügyben is azt mondta ki, hogy cikkünk nem tartalmazott valótlanságot, következtetéseinket pedig a cikk állításai, az MBH nyilatkozata és a cikk szerzőjének tanúvallomása is megalapozta.
|
Banki csalások: pert nyert a 24.hu az MBH Bankkal szemben
|
A több száz ügyfelet érintő csalássorozat ügyében lapunknak adott igazat a bíróság az MBH Bankkal szemben.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/12/05/mbh-bank-banki-csalassorozat-per-24hu/
|
2025-12-05 12:10:27
| true
| null | null |
24.hu
|
Elveszett a Németh Szilárd és az általa alapított Kozma István Birkózó Akadémia (KIMBA) elleni szerződésszegési per tárgyalásának hivatalos videófelvétele.A május 22-ei tárgyalást azzal zárta le a bíró a Fővárosi Törvényszéken, hogy a következő alkalommal ítélethozatal lesz, ehelyett azonban nemrég arról kapott értesítést a felperes Csepeli Birkózó Club (CsBC) elnöke, Märtz József, hogy december 11-én megismételt tárgyalásra kell készülnie.A 24.hu még áprilisban írta meg, hogy a CsBC pert indított a KIMBA ellen, azt kérve, hogy a bíróság kötelezze az akadémiát 534 millió forint megfizetésére. A csepeli klub ugyanis azt állítja, hogy az akadémia épületét abból a támogatási pénzből építették meg, aminek a klub volt a kedvezményezettje, ám a Fidesz alelnöke a magánalapítványba csatornázta be.A beadvány szerint 2016-ban két minisztériumtól összesen 2,4 milliárd forintot kaptak a csepeli Duna-partra tervezett beruházásra.Az első, 400 millió forintos tételt az Emberi Erőforrások Minisztériuma adta költségvetési forrásból a XXI. kerületi önkormányzaton keresztül. Az akkori államtitkár, Simicskó István által aláírt támogatói szerződésben „a Csepeli Birkózó Club csarnokának felújítását”, azaz a Béke téren álló sportcsarnok renoválását jelölték meg célként.A második, vissza nem térítendő támogatási tétel Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztertől érkezett, és 2 milliárd forintot biztosított egy birkózóakadémia létesítésére, de a végső kedvezményezett itt is a CsBC volt.A klub azért fordult bírósághoz, mert annak ellenére, hogy mindkét összeget átengedte Németh Szilárdnak, ő később, vélhetően az időközben kialakult személyes ellentétek miatt, nem engedte be a klubot az elkészült épületbe, pontosabban olyan magas bérleti díjat kért, amit nem tudtak kifizetni. A csepeli egyesület, amely azóta is az önkormányzat által biztosított helyszíneken tartja az edzéseit, az első, 400 milliós támogatás összegét és 134 milliós kártérítést kért Némethéktől.Leállt a felvételMegkeresésünkre válaszolva a Fővárosi Törvényszék azt írta, hogy az eljáró bíró és a törvényszék elnöke minden lehetséges intézkedést megtett az elveszett felvétel felkutatása érdekében, de igyekezetük nem járt sikerrel. Mint írták, a május 22-én tartott tárgyaláson az eljáró bíró elrendelte, hogy a tárgyalás anyagát folyamatos felvétel útján rögzítsék. A bíróság számára ilyen esetben a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) által üzemeltetett ViaVideo kamerarendszerrel készítik el a felvételt, és ez minősül a tárgyalás jegyzőkönyvének.Az elkészült videót a NISZ bocsátja az Országos Bírósági Hivatal rendelkezésére, amely azt elérhetővé teszi a törvényszék számára. Amennyiben készül felvétel, akkor a korábban megszokott írásbeli jegyzőkönyv helyett a bírónak csak a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát kell elkészítenie. A kivonat azonban nem tartalmazza a felek vallomását, a bírónak csak a vallomástételek kezdő időpontjait kell rögzíteni.A Fővárosi Törvényszék szerint a május 22-i tárgyalásról a bíróság rendelkezésére bocsátott felvétel csupán a tárgyalás első 10 perc 56 másodpercét tartalmazta, ami lényegében a felperes vallomása volt. A NISZ Zrt. azt a tájékoztatást adta, hogy a tárgyalás rögzítése soránhálózati hiba történt a rendszerükben, emiatt a felvétel megszakadt, és töredékes maradt a videó.A bíróság ezért elrendelte a tárgyalás megismétlését, ami azt jelenti, hogy újra beidézik azokat, akiket korábban meghallgattak. Így meg kell jelennie a tárgyaláson Borbély Lénárdnak, Csepel polgármesterének is, aki a többi között arról beszélt a májusi tárgyaláson, hogy a pénzek felhasználásáról csak szóban állapodtak meg, és Németh Szilárd konyhája lehetett a megbeszélés helyszíne.Németh Szilárd, az Orbán-kormány rezsibiztosa a Népszava korábbi beszámolója szerint éppen a magas rezsire hivatkozott, amikor májusban arról faggatták, hogy miért akart 36 millió forint éves bérleti díjat kérni a CsBC-től. A vallomásából az is kiderült, hogy az KIMBA-nak ennél kevesebb, 35 millió forint volt az éves bevétele, az állam ugyanis kifizeti az akadémia teljes működési költségét.Frissítés: A Fővárosi Bíróság szerint fontos megemlíteni, hogy a bíró javaslatára az áprilisi tárgyalás legvégén a felek beleegyeztek abban, hogy peren kívül próbálnak megegyezni ez ügyben, ezért négy hónapra szüneteltették az eljárást. Információink szerint Borbély Lénárd polgármester meg is hívta mind a CSBC, mind a KIMBA vezetőjét egy közös ebérdre, ám Németh Szilárd nem reagált a meghívóra.
|
Rendszerhiba miatt elveszett a Németh Szilárd alapítványa ellen indított 534 milliós per tárgyalási anyaga
|
Az állami NISZ Zrt. videós rendszere csak 10 percet rögzített a több órás tárgyalásból.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/03/nemeth-szilard-kimba-fovarosi-torvenyszek-534-millios-karterites-megismetelt-targyalas/
|
2025-12-03 15:17:35
| true
| null | null |
24.hu
|
Hétfőn munkába Bársony Péter, az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő új vezérigazgatója, aki az intézményt 2007 óta vezető Kovacsics Imrét váltotta le a képviselő-testület döntését követően. A váltás viszont nem ment zökkenőmentesen a gyakorlatban.Eötvös Pál Árpád polgármester posztja szerint még az elmúlt héten hivatalos levélben kérték a fürdő vezetésétől a váltáshoz szükséges dokumentumok és az azokhoz kapcsolódó teljességi nyilatkozat elkészítését. "Egészen pontosan a pénzügyi, számviteli, munkaügyi, műszaki és a fürdőüzemeltetési dokumentációk teljes listáját kértük a folytonosság biztosítása, valamint az elmúlt évek adatainak feldolgozása érdekében."A tegnapi nap kollégáimmal érkeztem az átadás-átvételre, de az igazgatói irodába érve mindössze Kovacsics Imre életnagyságú papírbábúja fogadott bennünket. Sem a leköszönő vezérigazgató, sem a gazdasági, sem a műszaki vezető nem jelent meg. Az asztalon egy háromoldalas átadás-átvételi dokumentum és egy belépőkártya volt. Az összes irodát teljesen kiürítették, az irodai számítógépek egy része nem fellelhető, a megmaradt laptopok többségén nem található adat, a levelezőrendszerekről minden e-mailt töröltek- írta a polgármester.Hozzátette, hogy ennek ellenére a leltár felülvizsgálata elkezdődött, a megmaradt és fellelhető adatok, dokumentumok feldolgozását megkezdte a cég új vezetése és az önkormányzat felügyelő-bizottsága, és a napokban megkezdődik az informatikai rendszerek átvilágítása is."Egy dolog azonban már biztos: a leköszönő ügyvezető utolsó munkanapján közös megegyezéssel szerződést bontott öt dolgozóval - köztük a volt polgármester közvetlen rokonával -, akik összesen több, mint 10 millió forintos végkielégítésben részesültek" - jelezte Eötvös.
|
A leváltott igazgató helyett egy életnagyságú papírbábú várta a polgármestert az agárdi gyógyfürdőben
|
Az asztalon egy háromoldalas átadás-átvételi dokumentum és egy belépőkártya volt.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/03/agardi-gyogyfurdo-atadas-atvetel-kovacsics-imre-papirbabu/
|
2025-12-03 06:45:16
| true
| null | null |
24.hu
|
2024 végén Magyarország véglegesen elveszített 1 milliárd eurónyi (mintegy 400 milliárd forintnyi) befagyasztott uniós támogatást, mert nem hajtotta végre azokat az intézkedéseket, amelyek a jogállamisági eljárás nyomán a források felszabadításához kellenek.Ez a forrásvesztés 2025. december 31-éig újfent megismétlődhet.Ennek alapja, hogy a 2021-2027-es hétéves programozási ciklus - az EU közös költségvetése - már tartalmazza az úgynevezett N+2 szabályt. Az előírásban meghatározták, hogyha az uniós kohéziós és strukturális alapokra vonatkozóan egy tagállam egy adott kötelezettségvállalást két éven belül nem használ fel - például nem nyújt be kifizetési igénylést -, akkor az "lejár", és az EU végleg visszavonhatja.Magyarország számos fejlesztési programot kiírt a hazai költségvetés terhére, olyan forrásokra, amelyek a 2021-2027-es ciklusban pénzbefagyasztással érintettek. Az említett szabály alapján egy adott évi felfüggesztett fejlesztési forrást a zárolástól számított két éven belül fel kell szabadítani, ha e határidőn belül az Európai Bizottság nem szünteti meg a hazánk ellen indított jogállami feltételességi eljárást, akkor a pénzt a magyar kormány többé nem hívhatja le.Magyarország esetében a kohéziós pénzekre vonatkozó forrásfelfüggesztés mintegy 6,3 milliárd eurót tesz ki. (Az EU további, mintegy 14 milliárd eurót fagyasztott be a Helyreállítási Alaphoz, illetve a horizontális feljogosító feltételekhez köthető eljárások keretében, de ezekre az N+2 szabály nem vonatkozik.)Tavaly decemberben a 2022. évi allokáció felfüggesztése futott ki, míg az idén a 2023-as kötelezettségvállalások kétéves határideje jár le.A 24.hu információja szerint így 2025 végén ismét 1 milliárd euró körüli összeget bukhatunk el.A kockán forgó összeg csekély a hazánknak hét év alatt járó, mintegy 30 milliárd eurónyi támogatáshoz képest, ám a lejáró összeg csak az adott évre vonatkozik. A teljes várható veszteség becslését bonyolítja az, hogy hazánkat uniós bírság is sújtja: október közepéig már 230 milliárd forintnyi büntetést vontak le a Magyarországnak járó uniós pénzekből, és újabb 25 milliárdnyi levonásról értesítettek. Mindezt azért van, mert az Orbán-kormány nem hajlandó végrehajtani az Európai Unió Bírósága ítéletét a menedékkérőkkel kapcsolatban. (Ez a büntetés minden nappal egymillió euróval növekszik addig, amíg a bírósági döntést nem abszolválja a kabinet.)Egy ekkora forrásvesztés már megdobhatja az államháztartás uniós módszertannal számolt eredmény szemléletű hiányát is, miközben az Európai Bizottság már a minap arra figyelmeztetett, hogy a magyar költségvetési deficit jövőre túllépi az uniós határértéket. A források elbukása, pláne a választás előtti osztogatások közepette, a hitelminősítők felé is rossz üzenet lenne – bár a Fitch-nél lényegében már „beárazták”, hogy 2026 közepéig valószínűleg nem lesz jelentősebb előrelépés az EU-források felszabadítása ügyében.Az Európai Bizottság 2024-hez hasonlóan az idén is december végén mond majd ítéletet arról, hogy mekkora összeget veszíthetünk el végleg. Az előjelek kifejezetten sötétek.Az uniós intézményeknél már lemondtak a fordulatrólA magyar kormány már évek óta igyekszik bizonygatni, hogy minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál azért, hogy megszerezze a befagyasztott uniós forrásokat. Ám mostanában már inkább az tűnik ki a kommunikációból, hogy a támogatások „hazahozatala” egyre távolabbra kerül.A nemzetstratégiai jelentőségű nagy gazdasági terveket nem kell föladni azért, mert Brüsszelből még szükségem van 2–3 évre, hogy minden forintot megszerezzek– nyilatkozta Orbán Viktor kormányfő a Mandinernek, amikor a washingtoni látogatása idején a „pénzügyi védőpajzsról” kérdezték.Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter pedig az éves parlamenti meghallgatásán ostorozta az EU vezetését, és beszélt arról, hogy az uniós „politikai boszorkányüldözés” szintet lépett az elmúlt fél évben.A másik oldalon a brüsszeli reakciók is jelzik, hogy a források felszabadításánál nem várható előrelépés, sőt a helyzet rövidtávon még rosszabb lehet. Nemrég az Európai Parlament plenáris ülésén szavaztak a Magyarországgal kapcsolatos jogállamisági aggályokról, és a képviselők jelentős többsége arra kérte az Európai Tanácsot, hogy élesítse a teljes forrászárolással is járó 7-es cikkelyt. (Ez azonban csak jelzésértékű, hiszen a hazánkon kívüli 26 tagállamnak mind egyet kellene értenie abban, hogy az Orbán-kormány megsérti az uniós szerződésben foglalt alapértékeket. Ez várhatóan soha nem fog megtörténni.)Az ügymenetért felelős parlamenti jelentéstevő, Tineke Strik jelentésében azt vázolja fel, hogy Magyarországon fokozottan sérülnek a demokrácia és a jogállamiság értékei – egyebek közt továbbra is gondok vannak a bírói függetlenséggel, és nagy méreteket ölt a korrupció.Az Európai Bizottság 2022-ben 27 – korrupcióellenes és jogállamisági reformintézkedés – „mérföldkő” és „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötötte azt, hogy a Magyarországnak járó, de befagyasztott kohéziós pénzeket felszabadítsa. A bizottság elvárása alapján ezeknek egy az egyben kell teljesülnie, és amennyiben ez nem történik meg az idei év végéig, akkor ismét végleges forrásvesztéssel szembesülhetünk.Mint megírtuk, 2024-ben Magyarország a 27 szupermérföldkőből 23-at nem teljesített. Lapunk uniós fejlesztéspolitikában jártas forrása szerint a helyzet azóta is változatlan. Kiemelte, hogy a várható végleges pénzvesztésre következtetni lehet Piotr Serafin költségvetésért felelős uniós biztos megszólalásaiból. A közelmúltban az EP bizottsági meghallgatásain Serafin kérdésre minden alkalommal hangsúlyozta, hogyMagyarországon nem történt semmilyen elmozdulás, a kormány érdemben nem foglalkozik azokkal a problémákkal, amelyek a jogállamisági eljárás nyomán felvetődtek.Lapunk megkérdezte az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát, hogy megítélésük szerint Magyaroroszág milyen mértékben teljesítette a bizottság szupermérföldköveit. Egyebek közt arról is faggattuk őket, milyen lépéseket tervez a kormányzat 2025 végéig, hogy az N+2-es szabály alapján kilátásba helyezett forrásvesztést Magyarország elkerülhesse. Egyelőre nem kaptunk választ.Forrásunk szerint minden bizonnyal nem sok támogatója lenne annak, ha a bizottság lazításokat javasolna. Különösen, hogy az EP jogi szakbizottsága tavaly beperelte a bizottságot amiatt, hogy megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak, arra hivatkozva, hogy a magyar kormány megtette a szükséges intézkedéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása érdekében. Ebben az ügyben várhatóan 2026 elején adják ki a főtanácsnoki véleményt az Európai Bíróságtól, de hogy végleges döntés mikor születik, azt egyelőre nem tudni.Az Európai Parlamentben azt is rendszeresen felróják a bizottságnak, hogy a jogállamisági eljáráshoz kapcsolódó folyamat átláthatatlan.Az egész folyamat írásos dokumentációját az európai tanácsi határozatot leszámítva senki nem látta a parlamenti képviselők közül– tette hozzá.Azért nincs áttörés, mert az a rendszer alapjait veszélyeztethetiMint említettük, a bizottság szerint Magyarország orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait, ezért döntött 2023 novemberében a 10 milliárd eurónyi támogatás egy részének felszabadításáról.A Transparency International (TI) Magyarország véleménye szerint ugyanakkor az intézkedések végrehajtásával még nem állt helyre a magyar igazságszolgáltatás függetlensége, a bíróságokon lévő kormányzati nyomás nem szűnt meg. Sőt, összességében az igazságszolgáltatás helyzete inkább romlott, mintsem javult volna. Az igazságügyön kívüli intézkedések esetében vagy nem történt érdemi lépés, vagy a kormány intézkedései részlegesek, ellentmondásosak – erről beszélt lapunknak tavaly Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.A szakember októberben a Public Integrity című tudományos folyóiratban publikált tanulmányt Miért nem működnek az EU által előírt korrupcióellenes intézkedések Magyarországon? címmel, melyet Hajnal Áronnal, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársával közösen jegyez. (Összegzése a Qubit.hu-n olvasható.) A kutatásban részletezik, hogy a kulcsfontosságú területeken továbbra sincs előrelépés 2024-hez képest.A közbeszerzések terén hat pont célzott a verseny erősítésére, például az egyajánlatos tenderek arányának csökkentésére és az Arachne nevű elektronikus adatbázis bevezetésére. Az uniós forrásból megvalósuló közberuházások esetében az egyajánlatos beszerzések aránya valóban csökkent, nem így a hazai büdzsé által finanszírozott beszerzéseknél. Számos más tényező – például a gyakran alkalmazott, a haveri szereplőket helyzetbe hozó, nagy összegű keretszerződések – okán összességében a közbeszerzési rendszer koncentrációja jottányit sem mérséklődött az elmúlt három évben, az továbbra is a korrupció melegágya – derül ki a TI Magyarország Tenderbajnok nevet viselő adatbázisából.Az átláthatóságra és megelőzésre vonatkozó intézkedések a vagyonnyilatkozatok, a közérdekű alapítványok és a közadat-hozzáférés terén ígértek előrelépést, ám ezeken a területeken még annyi haladás sem történt, mint az igazságszolgáltatás és a közbeszerzések esetében.Az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport nem kapott érdemi hatásköröket. A hatóság elnöke ellen hivatali visszaélés miatt büntetőeljárás indult, a munkacsoport civil tagjait pedig a frissen létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal vegzálta.Az EU-s források tisztaságát öt intézkedés hivatott védeni, például az unió csalás elleni hivatalával, az OLAF-fal való együttműködés erősítésével. A legtöbb testület csak papíron működik, a gyakorlatban nem: a belső audit-igazgatóság egyetlen vizsgálati eredményt sem közölt, a civil kontroll pedig megszűnt.A tanulmányban megállapítják, hogy Magyarországon a korrupció nem szórványos visszaélés, hanem a politikai-gazdasági rendszer szervezőelve, a „rendszerszintű korrupció” a hatalomgyakorlás és az erőforrások el- és újraosztásának eszköze.Martin szerint több – akár egyszerre érvényesülő – magyarázata lehet annak, hogy az Orbán-kormánynál miért nem akarják teljesíteni a bizottság által támasztott intézkedéseket. Egyfelől tarthatnak attól, hogyha teljesítik mind a 27 intézkedést, akkor a korrupció olyannyira visszaszorul, illetve a jogállamisági elvek olyan mértékben érvényesülnek, ami már a NER-rendszerének alapjait veszélyezteti.Így amennyiben választaniuk kell a hatalommegtartás és az EU-nak való megfelelés között, akkor biztos, hogy az előbbit választják.Egy másik magyarázat szerint azért nem akarnak megfelelni, mert azt gondolják: az ellenállásból politikai tőke kovácsolható idehaza. A saját választóközönségüknek ugyanis imponálhat, hogy a kormány inkább harcol az EU-val mintsem, hogy megegyezne vele.A harmadik értelmezés szerint (ami az első variáció egyik alpontjaként is felfogható) Orbán Viktor kivárásra játszik, és azt reméli, hogy a szélsőjobboldal hamarosan áttörést ér el az EU-n belül. Egy ilyen forgatókönyv esetén a jogállamiság kérdésköre lekerülhet a napirendről. A miniszterelnök folyamatosan reménykedik az átrendeződésben, de hiába a populista térnyerés, ettől még messze vagyunk. Így nem lesz más választása a magyar kormánynak, mint végrehajtani az intézkedéseket, vagy tudomásul venni, hogy elúsznak az eurómilliárdok – tette hozzá lapunknak Martin József Péter.
|
Lejár a határidő: több száz milliárdnyi EU-támogatást bukhat el végleg az Orbán-kormány decemberben
|
Újabb forrásvesztés fenyegeti Magyarországot az év végén egy olyan EU-s költségvetési szabály miatt, amelynek okán tavaly már 400 milliárd forintnyi támogatást bukott el hazánk.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/12/03/eu-forras-unios-penz-jogallamisagi-eljaras-europai-bizottsag-korrupcio-koltsegvetes-transparency-international/
|
2025-12-03 05:53:15
| true
| null | null |
24.hu
|
Egy befejezés előtt álló családi háznak kinéző épületet mutatott be Hadházy Ákos független képviselő Gödön, ami elvileg családi bölcsődének épült. Erre ugyanis 255,3 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatást ítéltek meg a Kicsike Csibék Nkft-nek, amelyből 135 milliót ki is fizettek Hadházy elmondása szerint.Az építkezés félbemaradt, a cég ellen nyáron felszámolási eljárás indult. "Így hiába követelné vissza a támogatást, az állam bottal ütheti a pénz nyomát. Főleg, mivel az épület itt is egy másik vállalkozás telkére épült, ugyanúgy, mint az ürömi luxusvilla-bölcsinél, ahol szintén visszakövetelik a pénzt" - mondta a képviselő, aki szerint a tulajdonos egy helyi, jó kapcsolatokkal rendelkező vállalkozó."Sokszor elmondtam már: a bölcsődézés is egy elkövetési mód lett napjainkban. Ennek egyik módja, amikor önkormányzatok építik méregdrágán. A másik, amikor svindlerek építenek egy villát és pár évig elbáboznak benne egy bölcsit" - foglalta össze Hadházy Ákos.
|
Hadházy újabb "családi bölcsődét" talált, amire 135 milliós támogatást költöttek
|
255,3 millió forintos uniós támogatást ítéltek meg, egy befejezés előtt álló családi ház lett belőle.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/12/02/hadhazy-ujabb-csaladi-bolcsodet-talalt-amire-135-millios-tamogatast-koltottek/
|
2025-12-02 08:45:34
| true
| null | null |
24.hu
|
November utolsó hetében arról tájékoztatták a Pécsi Tudományegyetem polgárait a karok, egységek, hogy decembertől megváltoznak az intézmény bankszámlaszámai - jelezte a Telex egyik olvasója. Az OTP helyett már az MBH-hoz kell majd utalni például a tandíjat, a pótvizsgadíjakat. Olvasónk szerint a helyzet azért is vet fel kérdéseket, mertegy éveBarna Zsolt, az MBH vezérigazgatója a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke. Az MBH Bank többségi tulajdonosai Mészáros Lőrinchez köthető cégek.A Telex nem találta nyomát annak, hogy az MBH közbeszerzési eljárás eredményeként kapta volna meg a feladatot, és a nyilvános szerződéstárban sem szerepelnek. A helyzet tisztázása érdekében küldött kérdéseinkre a PTE tíz nap után azt válaszolta, hogy a korábbi OTP-s számlavezetői szerződésüket sem szüntették meg. "Ahogyan arról több nyilvános fórumon tájékoztatást adtunk, idén tavasszal az Egyetem és annak fenntartója stratégiai megállapodást kötött az MBH Bank Nyrt.-vel, amelyre tekintettel a PTE egyedi, kedvezményes ajánlatot kapott általános, piaci sztenderdeknek megfelelő tartalmú számlavezetési szolgáltatásra" - jelezték. Azt is hozzátették, hogy a határozatlan időre kötött szolgáltatás éves díja nem éri el az ötmillió forintot, így a hatályos szabályok szerint nem kellett pályázatot és közbeszerzési eljárást sem lefolytatni. "A PTE a beszerzési szabályzata és a törvény szabta keretek között, a stratégiai megállapodás alapján kapott egyedi kedvezményes ajánlatról döntött, így értelemszerűen ezzel kapcsolatban nem keresett meg más pénzintézetet" - írták a kérdésünkre.Mivel nem egészen érthető, hogy miért éri meg új számlavezetési szolgáltatásról szóló szerződést kötni a korábbi megtartása mellett, tisztázó kérdéseket küldtünk az egyetemnek. Tizenegy nappal később annyit írtak, hogy "az egyetem a portfólió bővítése és a kedvező banki kondíciók miatt kötött szerződést az MBH Bank Nyrt.-vel, amely így lehetővé teszi a különböző kedvezmények optimális kihasználását." Az, hogy mindez valójában mennyire éri meg, a válaszukból nem derül ki.Nem ez az első közeledés az egyetem és az MBH között. A PTE-t fenntartó alapítvány, az egyetem és az MBH ünnepélyesen keretek között aláírt stratégiai megállapodást kötött egymással, amit csakközérdekű adatigénylésrekaptunk meg. Már maga a szerződés aláírása is felvetette az összeférhetetlenség kérdését, Barna Zsolt szignója nem is szerepel a dokumentumon, és a kuratóriumban sem szavazhatott a róla. Az elnökség többi, kormánypárti kötődésű tagja egyhangúlag támogatta az együttműködést, a dokumentumot pedig Mikes Éva és Decsi István (fideszes expolitikusok), Szili Katalin (ex-MSZP, jelenleg KDNP) írta alá. De két változáshoz még ez a stratégiai megállapodás sem kellett: a PTE Közhasznú Felügyelőbizottságában már korábban leváltották az OTP-s tagot egy MBH-s munkavállalóra, a rektori hivatalban pedig úgy működik egy MBH-s bankautomata, hogy arról csak szóbelimegállapodást kötöttek.A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni.
|
Az MBH-vezér egy éve lett a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke, most pedig már a hallgatók is Mészáros Lőrinc bankjának utalnak
|
A PTE látszólag lecserélte az OTP-t a legnagyobb NER-es pénzintézetre, de a helyzet ennél kacifántosabb.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/23/pte-mbh-otp-uqa-szamla-egyetem-pecs
|
2025-12-23 05:36:51
| true
| null | null |
Telex
|
"Hiába fenyegetőznek a HUN-REN vezetői jogi lépésekkel, az ADF áll az eljárások elébe, és támogatja, hogy kiderüljön az igazság a HUN-REN működésével kapcsolatban" - posztolta kedden az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) aFacebookon. A posztban megosztottak egy archívumból letöltött dokumentum képernyőképét, amelyből a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat két vezetőjének összesített negyedéves bére is kiolvasható.A Hvg december elején azt írta, hogy Gulyás Balázs HUN-REN-elnök és Jakab Roland vezérigazgató havontabruttó 9,4 millió forintot keresnek- vagyis többet, mint a jegybankelnök és a köztársasági elnök. A HUN-RENtagadta, hogy ezek lennének a valós bérszintek, és jogi lépéseket lengettek be.Az ADF által kedden megosztott dokumentum szerint a két vezető negyedéves bére összesen 56412000 forint - eszerint a vezetők fejenként, havonta valóban 9,4 millió forintos fizetést kapnak, amennyiben valósak az adatok. A fájl a HUN-REN hivatalos oldalának, aWaybackMachineáltal archivált linkjén érhető el, és a hivatkozás 2025. november 5-i állapotát mutatja.A keddi posztban az ADF azt írta, "ha a HUN-REN megküldi az alábbi hiteles információkat, igyekszünk azokat a legszélesebb közönséghez eljuttatni." Az egyesület szeretné, ha a HUN-REN nyilvánosságra hozná "Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland DPK-tag vezérigazgató fizetésének" pontos összegét, és hogy ezt hivatalos dokumentumokkal is alátámasszák.A kutatói hálózat múlt héten a következőt írta: "A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a róla megjelent valótlan vagy félrevezető, adott esetben politikailag motivált állításokat visszautasítja, ugyanakkor mint eddig is, a továbbiakban is nyitott arra, hogy a szakmai célokról és küldetésről, a szervezet jövőképéről hiteles tájékoztatást adjon." Közleményükben azt is írták, hogy intézkedtek a szükséges jogi lépésekről a szervezet jó hírnevének védelme érdekében.
|
Akadémiai Dolgozók Fóruma: Dokumentum van a HUN-REN-vezetők valódi fizetéséről
|
A HUN-REN tagadta, hogy bruttó 9,4 milliót keresnének a vezetők, az ADF szerint egy dokumentum ezt cáfolja.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/23/hun-ren-fizetesek-akademiai-dolgozok-foruma
|
2025-12-23 16:12:18
| true
| null | null |
Telex
|
Felszállt a fehér füst: az év utolsó napjaiban, december 22-én megjelentek az MNB Pallas Athene Domus Meriti Alapítványának, illetve az alapítványi vagyont kezelő Optima Befektetési Zrt-nek a 2024-es (!) korrigált jelentései, amelyek a bázisévet, vagyis 2023-at is újraértelmezték. Az adatok sokkolóak.Mindennek a legfontosabb üzenete, az Optima új vezetése 270 milliárd forintos vagyonvesztést állapított meg. Ennek pedig nem az a politikai üzenete, hogy a korábbi MNB-s, illetve alapítványi és vezetőknek, kurátoroknak, vagy éppen a vagyon körül legyeskedő Matolcsy Ádám-, Száraz István-, Somlai Bálint-féle baráti körnek semmitől sem kellene tartania.Az egészen döbbenetes tartalmú jelentések az Igazságügyi minisztériume-beszámolóoldalán december 22-től már elérhetőek, Hegedüs István, az Optima jelenlegi első embere pedig aHvg.hu-nak adott interjújábanrészletesen is megmagyarázta a számokat.Annak, aki korábban nyomon követte a Telexen megjelent részletes elemzéseket, nagyjából tiszta lehetett, hogy a Matolcsy-érában folytatott tevékenységek reális végeredménye sajnos az, hogy a megmaradt vagyonelemek pusztán az adósságokra elegendőek. A legértékesebb pont, vagyisa lengyel GTCrészvényei nagyjából a kecskemétiNeumann János Egyetemért Alapítványáltal adott kölcsönt fedezik, a svájciUltima Capital SArészvénypakettje pedig az MBH a tranzakcióra adott hitelét. Vagyis minden, ami saját vagyonként e felett maradt, az a "resztli", a METU Egyetem és más kisebb hazai érdekeltségek. Mindez hivatalos eredménykimutatásokban olvasva mégis brutális.Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) híres jelentései nyomán előírta, hogy piaci alapon kell értékelni a bonyolult struktúrában megmaradt vagyont és erre az Optima szakértőket kért fel (a piacon azt rebesgetik, hogy ez a DLA Advisory nevű cég végezte a munkát). A tanácsadók 2024. december 31-ei időpontig készítették el az értékelést, ez alapján az akkori piaci érték és a befektetett vagyon névértéke közti különbség lett a vagyonvesztés, ami 270 milliárd forint. Ez a szám jelenik meg a PADME és az Optima 2025. december 22-én közzétett mérlegében.Az alapítvány induló vagyonából a 2024 végi állapot szerint 13 milliárd forint maradt, és ekkorra mindössze kilencmillió forint készpénz maradt a kasszában.A szakértők megállapították, hogy a veszteség kilencven százaléka 2023-ban következett be, és csak a tíz százaléka 2024-ben. Ugyanakkor a papírok szerint az új vezetés a felfoghatatlan és teljesen értelmetlen kötelezettségekből mára 103 milliárd forintnyit megmentett, le tudott faragni. Ezek tehát a hivatalos számok, bár értékelés módszertanában azért akadnak vitatható elemek, amelyekre a cikk végén visszatérünk.Hegedüs István tehát immár hivatalosan is megerősítette azt a Telex általrészletesen feldolgozottügyletet, aminek lényege, hogy az utolsó utáni pillanatban sikerült elkerülni, hogy a svájci Ultima többi tulajdonosa csődbe vigye követeléseivel az Optimát. (Mi ebben az ügyben nem kaptunk választ az Optimának feltett kérdéseinkre.)Az egész jelentés és az interjú legfontosabb üzenete, az Optima új vezetése határozottan cáfolja azokat a korábbi, például Matolcsy Györgytől származó értékeléseket, hogy a vagyon megvan, csak nem piaci (azaz tőzsdei), hanem eszközérték-alapú számításokon kell értékelni.A jelentésből most az derül ki, hogy ez nem igaz, valójában egyáltalán nincs meg a kiinduló vagyon.Vagyis miközben a közbeszédben inkább az terjedt el, hogy a korábbi döntéshozók meg fogják úszni a pénzelherdálást, a 270 milliárd forintos vagyonvesztés ilyen nyílt kimondása akár arra is utalhat, hogy ez még nincs lefutva. A vezérigazgató a személyes felelősök megnevezésében (elsősorban Matolcsy Ádám baráti köréről van szó) nagyon óvatos: olykor azt mondja, hogy voltak szerződések, csak mindig az alapítvány járt rosszul, máskor pedig arról beszél, hogy ő nem a múlttal szeretne foglalkozni, hanem a vagyonmentéssel. De azt közben határozottan rögzíti: az alapítvány most nem folytatja azt a tevékenységet, amire létrehozták - a pénzügyi kultúra és oktatás támogatását -, mert nincs forrása rá.A történetben új információ lehetett a szélesebb közvéleménynek az utóbbi napokban, hogy az MBH Bank átütemezte az eredetileg 2025 végén egy összegben esedékes hitelt (amelynek sztorijátitt jártunk körül részletesen), ezért sem állt be a fizetésképtelenség, illetve hogy - mint azt a Telex még a hivatalos megerősítés előtt megírta - az Ultimánálsikerült kijönnia 74 milliárd forintos opciós kötelezettségből.Hegedüs István abban bízik, hogy a kapott türelmi idő végén száz százalékban ki tudják fizetni majd a hitelezőket, vagyis nemcsak a bankot, hanem a kecskeméti alapítványt is. A vezérigazgató kijelentette:minden korábbi veszteség, a 2024 végi is az előző vezetőket terheli.Ugyanakkor nem tűnik túl valószínűnek az a vezérigazgató által vázolt esetleges forgatókönyv, miszerint a felelősök "adományozás" keretében akár maguktól is visszaadhatnak vagyonelemeket. Ilyen tárgyalásokról korábban is lehetett hallani, de állítólag Matolcsy Ádám köre nagyon elzárkózó volt.Ugyan Hegedüs beszélt arról, hogy a nyár folyamán több vagyonelemet sikerült visszaszerezni -ilyen volta Metropolitan Egyetem (METU), a Mind Klinika vagy a Piroska Kemping -, de azért egy kicsit olyan hangulata volt olykor a beszélgetésnek, mintha valaki, akitől elloptak 10 tyúkot, azt mondaná: tudja ugyan, hogy van egy tyúktolvaj a faluban, isten bizony, fog is szólni a rendőrnek, hogy intézkedjen, de kicsit még bízik benne, hogy párat magától visszahoz. Hegedüs István büntetőjogi felelősségeket nem fogalmaz meg, átjön a beszélgetésből, hogy ezzel a munícióval szerinte immár a nyomozó hatóságoknál pattog a labda, az ő dolguk lesz annak megállapítása, miképpen tűnt el a PADME vagyona: formális és informális döntéshozók módszeresen kiosztották, vagy csak nem bántak a jó gazda gondosságával a közpénzzel. (Természetesen a két sarkos, a durva és a finomkodó megfogalmazás között sok árnyalat lehet életszerű.)Mindenesetre jelen állás szerint a kisebb hazai tételek között az Arcadia Alapkezelőt eladták a Scheer Sándor és Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market-csoportnak, a Mind Klinikát Mészáros Lőrincnek, a METU pedig végül egy speciális konstrukcióban a Gábor Dénes Egyetem bizalmi vagyonkezelésbe kerül. Ez utóbbi némileg meglepő fejlemény volt, hiszen korábban felmerült, hogy ez a tétel a kecskeméti tartozást csökkenti majd, illetve amerikai, piaci érdeklődőről is lehetett hallani.Sajnos a most nyilvánosságra került rémisztő helyzet vélhetően a reális összképet mutatja, de a piaci alapon történő értékelés azért több szempontból meglepő és talán árnyalható, felvethetők kérdések a módszertant illetően.Ilyen például, hogy valóban a tőzsdei árfolyamot fogadták-e el az értékelők a külföldi részesedések értékelésére. A GTC-nek nem volt jó éve 2023-ban, a részvény 2 złotyt esett a tőzsdén, de mi indokolja azt, hogy akkor történt az értékvesztés 90 százaléka? Legfeljebb az, hogy korábban, amikor már bőven esett az árfolyam, nem történt átértékelés. Felmerülhet az is, hogy valóban csak a tőzsdei árat vették-e figyelembe. A GTC likvidebb papírjai folyamatosan értékelődnek le (jelenleg már csak 3,1 złoty az árfolyam), míg az Ultima illikvid papírjai most hivatalosan 150 frankon állnak, noha a valóságban aligha érnek 60 franknál többet. További kérdés lehet, hogy tényleg a piaci ár volt-e az irányadó, vagy esetleg számoltak az Ultimánál (ahol a PADME nincs irányító szerepben) kisebbségi diszkontot, illetve a GTC-nél, ahol a PADME-nak kétharmada van, többségi prémiumot.Nagyon jó hír, hogy végülnem kellett kifizetni74 milliárd forintot a túlárazott Ultima-pakettért, de azért amikor arról van szó, hogy mit fogott meg az alapítványi vagyonkezelő új vezetése, azért illene úgy számolni, hogy az nem 74 milliárd forint tiszta nyereség. Ehelyett a korrekt számítás inkább az, hogy ha az Ultima-papírok csak 45 milliárdot értek, akkor 29 milliárdot fogtak meg az optimások a kötelezettség negligálásával. Furcsa belegondolni, hogy nüanszokról beszélünk, de ebben a történetben egy-egy árnyalatnyi eltérés a megfogalmazásban is tízmilliárdokat jelenthet.A végeredmény pedig mindenképpen baljós. Az Optimának maradt két kiemelt vagyoneleme a GTC-ben és az Ultimában. A GTC-ben birtokolt részvények értéke 2025. december 23-án 102 milliárd forint. Ez alapján fogalmazhatunk úgy, hogy a GTC-részesedés (kisebb magyar egyebekkel) szinte pontosan fedezi a kecskeméti egyetemi alapítvány felé fennálló 110 milliárd forintos adósságát. az Ultima-részesedés pedig nagyjából 80 milliárd forintot érhet, az talán elég az MBH-hitelekre.Minden további remény - vagyis ha abban bízunk, hogy maradt pozitív vagyonelem a PADME-nál - a jövő feltételes sikerein múlik, miközben a cikk végére érve fontos ráerősíteni az egész történet legsúlyosabb, összefoglaló tételére:a 266 milliárd forint alapítói vagyonnal létrehozott MNB-alapítvány nem folytatja azt a tevékenységet, amire létrehozták, mert nincs rá forrása. Odáig már eljutottunk, hogy ezt kimondta a vagyonkezelő.
|
Feketén-fehéren leírták: a teljes, 266 milliárdos alapítói vagyonát elveszítette az MNB alapítványa Matolcsy alatt
|
Döbbenetes dolgok derültek ki év végére az MNB alapítványáról: a 266 milliárd forintból létrehozott PADME nem folytatja azt a tevékenységet, amire létrehozták, mert egyáltalán nem maradt forrása.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/12/23/mnb-alapitvany-mnb-ugy-kozpenz-vagyonvesztes-optima-padme
|
2025-12-23 19:54:23
| true
| null | null |
Telex
|
"Ha nem lenne ilyen közel a karácsony, azt mondanám, hogy nettó hazugság" - így kommentálta azEgyenes BeszédbenKarácsony Gergely a Kormányinfón Gulyás Gergelytől elhangzott nyilatkozatot,amely szerinta kormány nem kell, hogy átutalja azt a 12 milliárd forintot, amelyet korábban emelt le a főváros számlájáról, mert Budapest ennél többel tartozik a költségvetés felé.A főpolgármester szerint a kúria döntése alapján egyértelmű, hogy négy hónapon keresztül törvénytelenül vonta el a kérdéses összeget a fővárostól, így nem is menne bele abba a jogvitába, hogy mennyi lehet a kölcsönös tartozás. "Nyilvánvalóan az az állítás, hogy a főváros tartozik a kormánynak, ebben a formában nem igaz" - mondta ismét a miniszterelnökséget vezető miniszter által elmondottakra."Nem tudok és nem akarok semmilyen elemzésbe bocsátkozni, ezt a pénzt ki kell, hogy fizessék, pont" - mondta Karácsony, megjegyezve, hogy tulajdonképpen nevetséges a 12 milliárdos összeg, hiszen 16 évvel ezelőtt a Bajnai kormány alatt 60 milliárddal járult hozzá a költségvetés a főváros tömegközlekedéséhez, amely napi hárommillió utazást bonyolít le, amelynek 30 százaléka a fővároson kívül élőkre esik - azaz országos érdek is ennek fenntartása.Karácsony megemlítette, hogy a kormány már többször ígérte, hogy ha a főváros nem tudja, kifizetni, akkor majd a költségvetés állja a fővárosi alkalmazottak fizetését - Orbán Viktor, amikor a ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina néhány szóra elérte őt egyes szám első személyben is nyilatkozott, a kormányfő azt mondta "kifizetem" ezt a pénzt - ám a főpolgármester szerint ezt az ígéretet időközben "elvitte a cica". "Még ha komolyan gondonánk azt, hogy ez a javaslat bármit megoldana, nem oldhat meg, mert nem hatályos és már december 23. van" - mondta Karácsony, aki szerint ha a 12 milliárd megérkezik, akkor "a város működéképességét semmi sem veszélyezteti." Ha azonban nem érkezik meg az összeg, akkora működési zavarokért a kormány lesz a felelős."Ez a pénz nekünk jár, nem is tudok másra készülni, minthogy ez meg fog érkezni" - zárta a főpolgármester
|
Karácsony szerint nettó hazugság, amit a fővárosnak járó 12 milliárd forintról mondott Gulyás a kormányinfón
|
A miniszterelnökséget vezető miniszter olyan nyilatkozatot tett, amely alapján úgy tűnik, nem feltétlenül fogja átutalni a fővárosnak azt a 12 milliárdot, amelyet a Kúria szerint nem emelhetett volna le a főváros számlájáról. Karácsony szerint azonban ez a pénz jár Budapestnek.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/12/23/karacsony-gergely-egyenes-beszed-1
|
2025-12-23 20:04:00
| true
| null | null |
Telex
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.