text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Május 29-én a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen hat év hat hónap letöltendő börtönre és 25 millió forint pénzbüntetésre ítélte Fürst Györgyöt, volt szocialista politikust a 2016 óta zajló centrumos "parkolási maffia" perben.Fürstnek hatvan napon belül be kellett volna vonulnia a börtönben, de parkolós körökben már terjedt a hír, hogy Fürst nem vonult be a számára kijelölt büntetés-végrehajtási intézménybe, helyette Izraelbe szökött. Nyár óta számos levelet írtunk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, a rendőrségnek, az Igazságügy Minisztériumnak, az izraeli nagykövetségnek. Azt akartuk megtudni, hogy az egykori politikus megkezdte-e büntetését, de senkitől nem kaptunk érdemi választ, ami jelezte, hogy Fürst bebörtönzése körül lehetnek gondok.Alija-engedélyInformációink szerint Fürst jelenleg Izraelben bujkál. Illetve annyira nem kell bujkálnia, mert azt hitközségi forrásokból tudjuk, hogy a jogerős, másodfokú ítélet előtt pár nappal megkapta az alija-jogot, tehát az izraeli letelepedési engedélyt.Az alija-engedélyhez Izrael belügyminisztériuma kereste meg a magyar hitközség egy rabbiját, hogy igazolja Fürst zsidó hátterét. Tehát, hogy legalább valamelyik nagyszülője zsidó származású, zsidóként született, zsidóként élt és úgy is halt meg. Ezt az igazolást június 21-én, nyolc nappal a másodfokú ítélet előtt adta ki az erre felkért rabbi. De ez önmagában nem elég. Fürst Györgynek érvényes útlevelet és egy tiszta erkölcsi bizonyítványt kellett bemutatnia az izraeli belügyminisztériumnak az alija-kérelem elfogadásához. Az még kérdés, hogy Fürst a Belügyminisztériumtól hogyan kaphatott hatósági erkölcsi bizonyítványt miután több súlyos ügyben is elítélték, és hogy Izrael állam miért engedett be egy többszörösen elítélt politikust a területére. A hitközségi információink szerint Fürst családja már korábban kiköltözött Izraelbe.Fürst ellen a rendőrség most elfogatóparancsot adott ki.Büntetett előéletFürstöt már a parkolós balhé előtt, 2018-ban egy másik ügyben felfüggesztett börtönre ítélték. Még 2004-ben Terézvárosban Fürst MSZP-s alpolgármesterként beadott egy előterjesztést az akkori MSZP–SZDSZ többségű képviselő-testületnek az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlan eladásáról versenyeztetés nélkül.Fürst hűtlen kezelés miatt kétéves börtönbüntetést kapott öt évre felfüggesztve, míg az ügyleteket megszavazó MSZP-s, SZDSZ-es egykori képviselők hanyag kezelés miatt megrovást kaptak.A jogerős ítélet megszületése után a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt terjesztett elő, ami szerint a két Andrássy úti ingatlanon kívül voltak más ingatlaneladások is, melyek ugyan nem képezték az alapeljárás tárgyát, de különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének a megállapítására lehetnek alkalmasak.Szoci polgármesterből parkolási szakiFürst politikai pályája a szocialista ifjúsági szervezetben, a Baloldali Ifjúsági Társulásban indult. 1994-től a Terézvárosi Önkormányzatnál kezdett el dolgozni, 2002-től Verók István szocialista polgármester alatt alpolgármesterként felelt a vagyongazdálkodásért. 2006-ban kiszállt a politikából és átült a Centrum Parkoló Kft. ügyvezetői székébe. Ezt követően többekkel együtt létre hozta az EME Zrt.-t; ez a cég a mobilparkolási piacon vezető pozíciót töltött be, ami miatt a kormánnyal több mint tíz éve háborúban áll. A kormány gyakorlatilag államosította a mobilfizetési piacot, amire 2018-ban az Európai Bíróság kimondta, hogy ellentétes az uniós joggal.A Centrum birodalom 2010 előtt a legjelentősebb parkolási cég volt a fővárosban (a cégbirodalom azóta is fontos szereplő Budapesten), ők üzemeltették a fizetős parkolást az I., II., VI., VII., VIII., XI. és XII. kerületben. Tehát a fizetős övezet nagyobb részén.Fürstöt és majd két tucat társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt ítélték el.Leegyszerűsítve: a vád az volt a 24 parkolási vállalkozóval szemben, hogy átláthatatlan, szövevényes alvállalkozói láncot hoztak létre. Minden részfeladatra, illetve fiktív feladatokra cégeket hoztak létre, a cégek felesleges költségeket termeltek, számláztak, igazolták a költségeket, és kiszívták a Centrumból a milliárdokat. Információink szerinta bíróság azt állapította meg, hogy az okozott összkár, ideértve az elcsalt adót is, meghaladja a tízmilliárd forintot.A bíróság szerint a kiszervezett tevékenységek, megrendelt szolgáltatások gazdaságilag indokolatlanok, hátrányosak voltak. Alvállalkozókat bíztak meg például magas áron a parkolóőrök képzésére, a parkolóőrök írásmintáit elemző grafológiai tanulmányokra, adatfeldolgozásra, különböző tanácsadási munkákra. Ezek a munkák vagy teljesen feleslegesek voltak, vagy a fővállalkozó alkalmazottai valójában maguk elvégezték. Egyes vádlottak ezen kívül a parkolóautomaták takarítására, útburkolati jelek felfestésére adott vállalkozói szerződéseknél fiktív számlázási láncolatot alakítottak ki, hogy jogosulatlanul csökkentsék az adóalapot.Az alvállalkozó cégek cégjogilag függetlenek voltak, de a tulajdonosaik, ügyvezetők gyakran rokoni kapcsolatban álltak egymással, és hierarchikus felépítésbe rendeződtek.Mivel nem vonult be a börtönbe, Fürst biztosan elveszti a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményét, és a teljes kiszabott büntetését ki kell töltenie a börtönben akkor is, ha a továbbiakban kifogástalanul viselkedik, és az előállításának költségeit is meg kell térítenie. Feltéve, ha elfogják.
|
Megszökött Fürst György a börtön elől
|
A rendőrség elfogatóparancsot adott ki Fürst György ellen, akit május végén ítélt el a bíróság parkolással kapcsolatos bűncselekmények miatt. A volt szocialista politikus információink szerint Izraelbe menekült.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/22/megszokott-furst-gyorgy-a-borton-elol
|
2025-10-22 17:56:34
| true
| null | null |
444
|
Idén januártól változtak az áfaszabályok, a módosításra épp a gázkereskedelemmel nagy tételben áfát csaló cégláncolat miatt lehetett szükség. Ez arra utal, hogy az akkor Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumban több mint egy éve tudtak a gázmaffia működéséről.A körhintacsalások tipikus esete lehetett az, ahogyan a gázmaffia adót csalt, de a tízmilliárdos nagyságrend feltűnően nagy, rengeteg tranzakció mögé kellett rejteni az ügyeskedést - mondják adószakértők. Az is lehet, hogy volt belső emberük vagy a NAV-tól, PM-ből nem sokkal korábban távozott "szakértőjük".Az ilyen adócsalás nem nagy tudomány, csak alapos szervezést igényel. Ha az ember nem az Utolsó vacsorára vagy a Mona Lisára igényel vissza áfát, egy ideig el tud halászni a zavarosban, hiába van számos gyanús jel, strómannak tűnő cégtulajdonosoktól szokatlan székhelyeken át kirobbanó árbevételig.Több, a gázmaffiában érintett, általunk korábban azonosított cégnél felszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult az utolsó hónapokban, míg az ügyben előzetesbe került két üzletember egyike információink szerint idén tavasszal lemondott az ügyvezetőségről az általa kisebbségi részesedéssel tulajdonolt, szintén energetikai cégben."Az, hogy 3 milliós cégek elkezdenek nagy tételben gázzal kereskedni, az nem életszerű, ezt látni kellett volna bárkinek, hogy ennyi pénzből az ember lángossütőt csinál, nem a csővezetékes szállításba vagy gáztőzsdei kereskedésbe vág bele"- mondta neve elhallgatását kérve egy adószakértő arról a hatalmas adócsaló céghálózatról, amelyről az elmúlt hónapokban számos cikket írtunk. A pénzügyi kormányzatban korábban magas pozíciót betöltő szakértő véleményét arról kértük ki, hogyan lehetett ekkora céghálózatot felépítve ennyi adót elcsalni."Rejtély, hogy ekkora tételnél miért nem jelzett a NAV rendszere. Ez nemhogy nem életszerű, hanem arra utal, hogy valaki a háttérben úgy csinálta meg ezt a struktúrát, hogy pontosan tudta, mire figyel az adóhivatal, és így mire kell nekik figyelni" - mondta. Tehát lehetett olyan belső vagy a NAV-tól frissen távozott ember, aki megsúgta, hogy mi az az adott összeghatár - például 50 vagy 100 millió forint -, ahol nem "riaszt" az adóhivatal online rendszere, és ez alatt kellett nagyon-nagyon sok tranzakciót lebonyolítani. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a hálózat "központi" cégei futottak néhány szabályos, "fehér kört", vagyis időnként végeztek tényleges kereskedelmi tevékenységet, ami némileg fedte a számos szabálytalan, fiktív tranzakciót.Több mint egy éve tudtak rólaEgy idén januártól hatályos, de már tavaly októberben a parlament elé került törvénymódosítás arra utal, hogy a NAV-nál és így a Pénzügyminisztériumban már több mint egy éve látták: valakik olyan módszeresen és nagyságrendben csalják el az áfát - az adóhivatal idén januári közleménye szerint is tízmilliárd forintos nagyságrendben -, hogy az már törvénymódosítást igényel.Az akkor még önálló Pénzügyminisztérium tavaly október végén nyújtott be az Országgyűlésnek egy terjedelmes, 133 oldalas törvényjavaslatot Egyes adótörvények módosításáról címmel. A tervezet pontosan arról szólt, amiről a neve árulkodik: számos adószabályt írt át kisebb-nagyobb mértékben. A törvényjavaslat egyik passzusa, annak indokolása, illetve Tállai András pénzügyi államtitkár expozéjának egy mondata árulja el, hogy az akkor Varga Mihály vezette minisztériumban tudtak a gázmaffia működéséről, arról, hogy egy szervezett céghálózat földgáz-kereskedelmi tevékenység álcájával nagyban csalja az áfát.„A földgáz-kereskedelemben az adóalany kereskedők közötti ügyletek 2025-től fordított adózás alá kerülnek.Az intézkedés célja, hogy megtörténjen az adócsalások további visszaszorítása”– mondta Tállai államtitkár november 5-én, a javaslat általános vitájának kezdetén, az úgynevezett előterjesztői nyitóbeszédben. A törvényjavaslat indokolásában pedig ez állt: „A földgáz adóalany-kereskedők közötti értékesítése 2025. január 1-jétől a fordított adózás hatálya alá kerül, ezáltal ezen ügyletek tekintetében az adófizetésre kötelezett személlyé a földgázt beszerző adóalany-kereskedő válik.Az intézkedés célja az áfacsalások visszaszorítása.”Az áfatörvény módosítását, ahogyan az egész adócsomagot, november végén el is fogadta a parlament, november 28-án meg is jelent a Magyar Közlönyben. A földgáz-kereskedelmet érintő szabályok – sok mással együtt – idén január 1-jén léptek hatályba. Ez az intézkedés azonban már csak arra volt jó, hogy mérsékelje a károkat, pontosabban elérje azt, hogy ez az ipari méretű adócsalás ne folytatódhasson. Hogy a minisztériumba mikor jutott el a gigantikus áfacsalás híre, és ki döntött arról, hogy ennek törvénymódosítással vessenek gátat, szerettük volna megtudni, de a PM-utód nemzetgazdasági tárca az írásos kérdéseinkre egy hét alatt sem válaszolt.Ekkor már az adóhivatal is rajta volt a gázmaffián. Az első hivatalos tájékoztatást január végén adta az ügyről a NAV a már említett közleményében, illetve a Fővárosi Törvényszék. Igaz, mi már ennél korábban, január elején rábukkantunk az egyik olyan cégre, amellyel egy, az eredetileg hittnél is rejtélyesebb lengyel férfi összehozott bő egy év alatt annyi adótartozást, hogy pótlékokkal és bírságokkal együtt már 5,8 milliárd forintot követelt tőle a magyar állam. Később megtudtuk, hogy ez a cég, a Hetzig Trade Kft. egyike volt annak a több mint száz gazdasági társaságnak, amelyek üzemszerűen csalták az áfát a fiktív gázkereskedelemmel, illetve később ennek farvizén elektronikai termékek fiktív kereskedelmével is.Nem atomfizika„Nincs ebben hihetetlen ördöngösség és szofisztikáltság, nem egy tudományosan megszerkesztett dolog.Néhány ügyes, egyszerű, praktikus dologra szoktak figyelni, így történhetett ez most is” – mondta egy másik szakértő, egy kifejezetten az áfa területére specializálódott jogász, aki szintén kérte a neve elhallgatását. Az ilyen típusú áfacsalások azon a nem túl bonyolult ötleten alapulnak, hogy cégként számlázok, de nem fizetem be az áfát, az a cég viszont, akinek a számlát kiállítottam, visszaigényli azt. Lehet teljesen fiktív az ügylet, de azért arra vigyázni kell, hogy ha valaki mondjuk 50 ezer laptop vagy mondjuk a Mona Lisa vagy az Utolsó vacsora megvásárlása után igényli vissza az áfát – utóbbit az egykori akasztói juhász és focipápa, Stadler József tényleg megtette –, akkor van arra esély, hogy a NAV-revizorok kijönnek, és keresni kezdik a festményt vagy a gépeket.Ezért két termékcsoporttal érdemes ügyeskedni. Az egyik a kis méretű, könnyen szállítható, de nagy értékű árucikkek típusa, ilyenek voltak jó pár éve a laptopok, okostelefonok. A másik csoport pedig a nagy volumenben forgalmazható, nehezen beazonosítható, homogén termékeké – ilyen volt korábban a cukor vagy a liszt, és ilyen ebben az esetben a földgáz.A szakértő szerint az történik, hogy a lánc első magyarországi cége, az A Kft. megvásárolja külföldről, áfamentesen az adott terméket – az áfamentesség miatt fontos, hogy az első magyarországi cég előtt már legyen legalább egy külföldi –, majd azt már áfával értékesíti egy B Kft.-nek. Ez a B Kft. visszaigényli az általa kifizetett áfát, és mondjuk továbbadja a terméket C Kft.-nek, amely szintén visszaigényli az áfát – befizetni viszont sem az A, sem a B Kft. nem fizeti be.A szakértő szerint az ilyen körhintacsalásoknak nevezett ügyeskedéseknél az is megeshet, hogy a terméket aztán ismét külföldre viszik, majd ismét behozzák, és ugyanarra a néhány tonna lisztre vagy néhány köbméter papíron, csak a gáztőzsdén adott-vett gázra újra és újra visszaigénylik az áfát. Az is lehet, hogy a végén egy valódi piaci szereplőnek értékesítik, ahogyan az elején is lehet, hogy egy valódi piaci szereplőtől vásároltak. (Régebben ez történt a cukros és lisztes áfacsalásoknál is, a termékek a láncolat végén nagyon sokszor hipermarketekben vagy más áruházláncok boltjaiban kötöttek ki.)Egy-két hónap intenzív csalásaA trükk az, hogy baromi sok tranzakciót kell nagyon rövid idő alatt lebonyolítani, ért egyet a másik adótanácsadóval ez a szakértő. Ahhoz, hogy ez igazán jól működjön, nem két-három céget használnak, hanem húsz-negyvenet, vagy mint ebben az esetben, több mint százat. Ilyenkor a cégek kapcsolatrendszerét már nem is láncszerűen, hanem hurkok és karikák hálózatában lehet elképzelni, amiben nem mindig ugyanannak adnak és nem mindig ugyanattól vesznek, különböző partnerekkel különböző volumenekben üzletelnek.A szakértő szerint ebben az esetben is ez történt, úgy tippel, hogy„ezek harminc-hatvan nap alatt összehozott irtózatos volumenek, a hálózat szereplői hirtelen rengeteg üzletkötést generáltak, piacra léptek gyorsan, és próbáltak a lehető leggyorsabban eltűnni”.Arra a felvetésre, hogy ehhez rengeteg pénzt kellett megmozgatni, átutalni, azt felelte: erre is vannak különféle pénzügyi technikák, „például hosszabb fizetési határidőt írnak a számlára, vagy beszámítással, engedményezéssel, más kreatívabb pénzügyi rendezésekkel oldják meg”. A NAV ellenőreinek dolgát, vagyis a cégek tevékenységének átláthatóságát ráadásul tovább nehezíthetik, ha nem egy terméktípusra, hanem többféle termékre igénylik vissza az áfát – ahogy ez ebben az esetben is történhetett.A láncolat szereplői ugyanis az adóhivatal év eleji tájékoztatása szerint nemcsak a földgáz-kereskedelem után fizetendő áfát csalták el, hanem „ugyanilyen értékű elektronikai termékekkel [is] fiktíven kereskedtek”. Magyarán két szálon mozgott az adócsalás. Az áfa a „körutazás” során keletkezett, a szabályosan működő, energiahivatali gázkereskedelmi engedéllyel és Keler-tagsággal rendelkező, a magyar gáztőzsdén, a CEEGEX-en működő devizakülföldi cég a gázt még áfamentesen vette, majd egy újabb, szintén energiahivatali engedéllyel rendelkező, de nem Keler-tag devizakülföldi és több devizabelföldi vállalkozás szerződéseiben vált az áfa nélküli ár áfássá. Ezt úgy tüntették el, hogy különböző elektronikai termékeket, laptopokat, mobilokat, nyomtatókat vettek nagy tételben. Természetesen csak papíron, valójában nem költöttek el ezekre egy fillért sem, de a számlagyári megoldásokkal így meg tudtak szabadulni az áfa jelentős részétől.Felszámolások, kényszertörlések, strómannak tűnő személyekAz elmúlt hónapokban számos olyan gazdasági társaságot találtunk, amelyeket egy kaptafára, hasonló modell szerint hoztak létre, jellemzően 2023-ban (vagy vettek meg abban az évben korábban alapított „alvó cégeket”): 3 milliós alaptőke, 2023 végéig jelentéktelen vagy ténylegesen nulla, majd hirtelen milliárdos nagyságrendű bevétel, esetleg el sem készített bevallások és beszámolók, székhelyváltás – gyakran más megyébe, más régióba, vagyis más NAV-illetékesség címére költözés –, vagyis fantomizálódás.További jellemzőjük volt ezeknek a cégeknek, hogy az alapító-tulajdonos legtöbbször strómannak tűnő figura volt. Olyan személy, akinek sem a gázos szakmában, sem az üzleti élet más területén nem volt múltja, kapcsolata, az interneten alig lehet találni róla valamit, a lakcíme alapján nagyon sokszor mélyszegénységben érkezett millió forinttal egy, az otthonától távoli ügyvédhez céget alapítani, majd az otthonától és az ügyvédi irodától is távoli cím volt a társaság székhelye, de még a bankszámlanyitás körülményei is furcsák volt (egy ózdi lakos például egy IX. kerületi ügyvédnél alapított egy debreceni székhelyű céget, amely egy csepeli bankfiókban nyitott bankszámlát). A hálózat működtetői egészen bizonyosan nem ezek a cégtulajdonosok voltak. Erre utal az is, hogy az ügyben eddig letartóztatott két személy egyikének sem volt cégjogilag semmilyen köze az általunk azonosított vállalkozásokhoz.Az elmúlt hónapokban az általunk fellelt cégek közül számos társaság vagy a NAV feketelistájára került fel, vagy törölte a gázkereskedelmi engedélyét az energiahivatal. A visszavont engedélyesek MEKH-listáján 127 társaság szerepel, ebből több mint ötven engedélyét tavaly függesztették fel, illetve vonták vissza, bár nem minden ilyen döntés függött össze a gázmaffiával.Az általunk beazonosított, a gázmaffiában minden bizonnyal érintett gazdasági társaságok közül többnél jelentős cégjogi változás történt az elmúlt hónapokban.-Hetzig Trade – felszámolás indult április 29-én egy, az év elején benyújtott kérelem nyomán (a cégközlönyben olvasható végzés szerint „a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontja: 2025. január 7. napja”).-Strada Energia Kft. – március 4-én indult a felszámolási eljárása, de az erre irányuló kérelmet már tavaly augusztus 22-én benyújtották.-Gasky Kft. – a társaságot a Cgt.13-24-004151/5 számú végzéssel már április 15-én jogerősen megszűntnek nyilvánították, de aztán egy másik bírósági végzéssel ezt felülírták: az Fpk.959/2025 számú végzésével 2025 szeptemberében úgy döntött, hogy „a bíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását”.-Gus Trade Hungary Kft. – áprilisban egy kényszertörlési eljárás végén megszűntnek nyilvánították.-Wiggle Pump Kft. – a cég ellen május 2-án hivatalból törlési eljárás indult, és egy szeptember 3-án közzétett végzés szerint május 17-én jogerősen megszűnt a cég.Az év elején indult büntetőeljárás állásáról a Fővárosi Főügyészség néhány napja azt közölte: „a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozásnak összesen 34 fő gyanúsítottja van, akik közül 2 fő január óta letartóztatásban van”. Információink szerint a két letartóztatott egyike még idén tavasszal lemondott az ügyvezetőségről az általa kisebbségi részesedéssel tulajdonolt, szintén energetikai cégben (amely földgáz-kereskedelmi engedélyét tavaly ősszel szintén felfüggesztették).
|
A gázmaffia annyi adót csalt el, hogy az már több mint egy éve feltűnt a kormánynak, ősszel törvényt is módosítottak miatta
|
De mire idén január elsején az átírt áfaszabályok életbe léptek, az egyszerű trükkre épített bonyolult cégháló tízmilliárdos nagyságrendű kárt okozott a költségvetésnek. Elmagyarázzuk, hogyan működött a láncolat, amely több, általunk beazonosított tagja ellen felszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/27/gazmaffia-afacsalas-penzugyminiszterium-nav-afatorveny-torvenymodositas
|
2025-10-27 05:58:31
| true
| null | null |
444
|
Harmincmillió forintos sikkasztást leplezett le a Magyar Triatlonszövetség (MTSZ), a pénz a feljelentést követően megtérült - számolt be a Magyar Távirati Iroda.Az MTSZ hétfői sajtóközleménye szerint a pénzügyi beszámolók rendszeres felülvizsgálata során szabálytalanságok gyanúja vetődött fel. Kindl Gábor elnök soron kívüli belső vizsgálatot rendelt el, amely megállapította, hogy a szövetséggel szerződésben álló külső pénzügyi megbízott - a gyanú szerint - mintegy 30 millió forintot sikkasztott el a szervezettől.A belső vizsgálat lezárulása után Kindl haladéktalanul megtette a rendőrségi feljelentést. A határozott fellépés és a jogi lépések hatására a gyanúsított a teljes, 30 millió forintos kárt megtérítette a szövetség részére. Ennek ellenére a nyomozás sikkasztás gyanúja miatt továbbra is folyik.Mélyen felháborító, hogy valaki megpróbált visszaélni a bizalmunkkal, de a legfontosabb, hogy a gyors és szakszerű fellépés eredményeként a teljes kár megtérült, a pénz visszakerült a szövetséghez.Ez az eset is bizonyítja, hogy az MTSZ-nél bevezetett kontrollmechanizmusok működnek"- nyilatkozta Kindl Gábor.Az ügy az MTSZ operatív működését, a sportágfejlesztést, a versenyek szervezését és a sportolók felkészülését nem befolyásolja. Az elnökség hétfőre (mára) rendkívüli küldöttgyűlést hívott össze, ahol a tagságot is tájékoztatta a történtekről.
|
Itt az év magyar sportbotránya: több tízmillió forintot sikkasztottak a szövetségnél
|
„Mélyen felháborító, hogy valaki megpróbált visszaélni a bizalmunkkal.”
| null | 1
|
https://mandiner.hu/sport/2025/10/forint-harmincmillios-sikkasztas-triatlon
|
2025-10-28 07:49:07
| true
| null | null |
Mandiner
|
Öt év alatt 562 millió forintos bevételt jelentettek a hegyvidéki önkormányzatnak a parkolási bírságok, amelyeket követeléskezelőn keresztül kaptak meg, a végeredmény mégis 150 milliós mínusz volt az önkormányzat számára. A végrehajtás díja ugyanis 712 millió forint volt 2020-2024 között a XII. kerület polgármestere szerint.Öt év alatt 150 millió forintot bukott a XII. kerület a kiszabott parkolási bírságok miatt - közölte Kovács Gergely polgármester. Mint részletezte, 2020-2024 között összesen 562 millió forint követelést érvényesített a kerület, de a követekések kezelési költsége 712 millió forint volt.Kovács beszámolója szerint a kerület előző vezetése a Firneisz ügyvédi irodával kötött szerződést, akiknek 565 milliót fizettek ki, amiből388 millió forint ügyvédi munkadíj,36 millió ügyvédi sikerdíj,141 millió pedig költségtérítésként szerepel (ez a fizetési meghagyások eljárási és a végrehajtási lapok kiállítási díjai),a végrehajtási szakaszban az önkormányzat további 147 millió forintot fizetett ki- bontotta le a költségeket a polgármester Facebook-bejegyzésében.Az MKKP-s polgármester hozzátette, hogy a szerződést felmondták, és vizsgálják az esetleges jogérvényesítési lehetőségeket.parkolási bírság
|
Parkolási bírságokon úszott el 150 millió a Hegyvidéken
|
Öt év alatt 562 millió forintos bevételt jelentettek a hegyvidéki önkormányzatnak a parkolási bírságok, amelyeket követeléskezelőn keresztül kaptak meg, a végeredmény mégis 150 milliós mínusz volt az önkormányzat számára. A végrehajtás díja ugyanis 712 millió forint volt 2020-2024 között a XII. kerület polgármestere szerint.
| null | 1
|
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/parkolasi-birsag-hegyvidek-kar/8p4l439
|
2025-10-27 18:01:48
| true
| null | null |
Blikk
|
A kormányközeli Alapjogokért Központ 300 millió forintért valósítja meg azt a migrációellenes kampányát, amely részeként szeptember végén a tíz évvel ezelőtti menekültválságról vetítettek kormánypropagandát a Keleti pályaudvar épületére. Ez abból akommunikációs szerződésbőlderült ki, ami a napokban került fel a központi közbeszerzési rendszer felületére és amelyről aK-Monitor számolt be.A műszaki leírás a "Határvédelem" munkacímű projekten túl tartalmazza lehetőségként rendezvényszervezés, catering, illetve a "szállásszolgáltatás biztosítását is, tervezetten az EU-n belül, külföldi helyszínen" névre keresztelt elemet is - a korrupcióellenes civil szervezet szerint ez utóbbi alapján "a megrendelésből csoroghatott arra a lisszaboni konferenciára is, amit a Patrióták európai pártszövetség alapítványa és az Alapjogokért Központ közösen (!) szervezett a múlt héten, kicsit karcolgatva a pártfinanszírozás szabályait."A szerződésből az is kiderül, hogy alvállalkozóként a Balásy Gyula-féle, New Land Media és Lounge Design Kft. alkotta konzorcium nyerte el a megbízást. Ez a K-Monitor szerint azért nem meglepő, mert az ajánlatkérés egy Balásyék által elnyert, még 2022-ben kötött keretmegállapodás alapján történt, az időzítésben viszont vannak érdekességek. A korábbi, eredetileg egy évre szóló szerződést ugyanis azóta háromszor meghosszabbították, legutóbb idén májusban, szeptember 11-ig - mindeközben ehhez az eljáráshoz szeptember 10. volt a határidő, a szerződés pedig Balásy másnapi, vagyis szeptember 11-i aláírásával vált hatályossá.A CPAC-et is szervező Alapjogokért Központot a Kabinetiroda és a Batthyányi Lajos Alapítványon keresztül, közpénzből finanszírozza az állam. "Szerintem a migráció rossz dolog, a multikulturális társadalmak kialakulása pedig kifejezetten nemkívánatos - csak vessenek egy pillantást a nyugat-európai nagyvárosokra: nekik már kampó, elestek" -mondta a Telexnek Szánthó Miklós, a szervezet vezetője a Keleti pályaudvarnál történt vetítéssel kapcsolatban. Az ügyben akkor megkerestük a MÁV-ot is, onnan azt a választ kaptuk, hogy a fényfestés nem az ő rendezvényük volt, így annak tartalmáért nem vállalnak felelősséget.
|
300 millió forintból valósítja meg migrációellenes kampányát az Alapjogokért Központ, a Keletinél történt vetítésre is ebből jutott
|
Alvállalkozóként Balásy Gyula cégei nyerték el a megbízást.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/21/300-millio-migracio-propaganda-alapjogokert-kozpont-kampany-vetites-keleti-palyaudvar
|
2025-10-21 16:06:40
| true
| null | null |
Telex
|
Meglepő vendég tűnt fel a kormányközeli Bayer Construct Zrt. új Bosnyák téri beruházásának,a Zenit Corso pláza október 16-i átadóján. A kerület polgármesterét, Rózsa Andrást nem hívták meg, de az elődjét, Horváth Csabát igen. A volt MSZP-s politikus Tiborcz Istvánkorábbi üzlettársával, Balázs Attilávalés Borbély Ádámmal, a Fidesz volt zuglói polgármesterjelöltjével együtt vágta át a szalagot, és a megnyitón beszédet mondott Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke is.Horváth a Telexnek azt mondta, hogy mint volt polgármestert hívták meg, de információink szerint ennél szorosabb a kapcsolataa nagy lakossági tiltakozást kiváltó zuglói gigaberuházásépítőjével. Több forrásunk is arról számolt be, hogyHorváth Csaba az elmúlt hónapokban a Bayer Construct Zrt. hivatalos tárgyalódelegációjának tagjaként járt a XIII. és a XV. kerületi önkormányzatok vezetésénél a cég helyi beruházásairól egyeztetni.Ezt megerősítette lapunknak Ladányi Zsolt, a XIII. kerületi önkormányzat sajtó- és kommunikációs referense, valamint Gyurkó Dániel XV. kerületi alpolgármester is. Utóbbi részt vett az egyik tárgyaláson, az azonban nem derült ki számára, hogy pontosan mi volt Horváth szerepe a Bayer csapatában.Talán az lehetett a korábbi polgármester feladata, hogy közvetítsen a két kerületben beruházó NER-közeli cég és az ellenzéki vezetésű önkormányzatok között. A XIII. kerület polgármestere Horváth régi párttársa, Tóth József, a Zuglóval szomszédos XV. kerületet pedig a DK-s Cserdiné Németh Angéla vezeti, aki korábban szintén az MSZP-ben politizált.A volt zuglói polgármester megkeresésünkre azt mondta: nem alkalmazottja a Bayer Construct Zrt.-nek vagy a cégcsoport más egységének, arra a kérdésre azonban nem kívánt válaszolni, hogy más formában szerződésben áll-e a céggel. Szerinte nem tartozik senkire, hogy mivel foglalkozik,a közéleti tevékenységét tavaly szeptemberben lezárta, és már nem tekint magára közszereplőként. Kerestük Balázs Attilát, a Bayer Construct Zrt. tulajdonosát és igazgatóját is, de cikkünk megjelenéséig nem reagált a levelünkre.Horváth új szerepe azért is érdekes, mert korábban többen azzal vádolták, hogyzuglói polgármesterként az önkormányzattal vitában álló Bayer érdekeitképviselte a kerületi beruházásnál.A cég évekkel ezelőtt kezdett nagy építkezésbe a Bosnyák tér mellett: irodaházakat, lakóépületeket és plázát terveztek. A projektet az államnemzetgazdaságilag kiemelt beruházássáminősítette, és alig több mint két év alatthét olyan kormányhatározatot hoztak, amelyekkel igyekeztek jobb helyzetbe hozni a Bayert, és mentesíteni a helyi építési szabályok alól. Az építkezést az elejétől fogva nagy tiltakozás fogadta: a kerületiek a megnövekedett forgalomtól, a környezeti terheléstől és a környék jellegének radikális átalakulásától tartottak.A Bayer későbbváltoztatott a koncepción, és az eredeti terveknél jóval kevesebb lakást, és sokkal több irodát akartak. Mint kiderült, nem véletlenül döntöttek így, nem sokkal később ugyanis az állam244 milliárd forintért megvetteaz épülő irodaházakat a cégtől, ahova a tervek szerint állami intézményeket, minisztériumokat költöztetnek majd. Az adásvételi szerződést Hadházy Ákos perelte ki, ésebből az derült ki,hogy az állam csak akkor fizet a Bayernek, ha megkötik a településrendezési szerződést a kerületi önkormányzattal. Ez a kötelem azótaállítólag kikerült a szerződésből.A településrendezési szerződés tárgyalása hosszú évek óta tart, és máig nem sikerült megállapodni. Horváth korábbi képviselőtársai a tárgyalások során úgy érezték, hogy a polgármester a kerület számára előnytelen szerződést kötne a beruházóval. Dienes János, Zugló volt főépítésze a kezdetektől fogva ellenezte a Bayer gigaberuházását, és többször is negatív szakvéleményt írt róla. Szerinte emiattmenesztették Horváth Csaba parancsára, és elbocsátása miatt munkajogi pert indított. Későbba Válasz Online-on megjelent cikkébenúgy fogalmazott, hogy az MSZP-s polgármester "egy törvénytelen szerződéstervezetet akart folyamatosan áterőltetni a testületen úgy, hogy az kizárólag a beruházónak lett volna előnyös, az önkormányzatnak pedig súlyosan hátrányos".Az elmúlt években több összeget is emlegettek, amit a Bayer fizetne az önkormányzatnak az eredeti szerződésben vállalt városközpont és szakrendelő építése helyett. A testület egyik verzióról sem szavazott, Horváth ugyanis az ülés kezdete előtt inkább visszavonta a javaslatát, miután felmérte, hogy azt a koalíciós partnerei nem támogatnák. A Bayer Construct utolsó ajánlata 2023 nyarán nettó 2,95 milliárd forintról szólt, miközben aNépszava cikke szerinta hatósági értékbecslő nettó 8,2 milliárdra becsülte az önkormányzatnak korábban ígért közösségi fejlesztések bruttó összértékét. Horváth a 2,95 milliárd forintos összeget valamiért nem vitte be a testületnek szavazásra, hanem saját hatáskörben visszautasította.A24.hu cikke szerinta zuglói képviselő-testület 2022 nyarán egy határozatban felszólította a polgármestert és a jegyzőt, hogy készítsenek beszámolót arról, hogy a Bayer zuglói projektcége maradéktalanul eleget tett-e a szerződésben foglaltaknak, és készítsék elő az ügyben a bírósági eljárás megindítását. A határozat szerint a szükséges dokumentumokat legkésőbb 2022. szeptember 30-ig kellett volna a közgyűlés elé terjeszteni, ám Horváth ezta 2024-es távozásáig nem tette meg.Az MSZP politikusa tavaly júniusban kikapott a polgármester-választáson a momentumos Rózsa Andrástól, aki lapunknak arról beszélt: az októberi hivatalba lépése után pár héttel leült tárgyalni Balázs Attilával a településrendezési szerződésről. Hamar kiderült, hogy nagyon eltérnek az álláspontjaik, az új kerületvezetés jóval több pénzt kért volna a Bayertől. Rózsa szerint Balázs Attila a tárgyalások egy pontján közölte, hogy ő lezártnak tekinti a projektet, és nem fog fizetni az önkormányzatnak. A kerületvezetés ezért hamarosan kártérítési pert indít a cég ellen.
|
A NER-közeli Bayer Constructnál kötött ki az MSZP-s Horváth Csaba
|
A tavaly leváltott zuglói polgármester az építési cég megbízásából tárgyalt két ellenzéki vezetésű önkormányzatnál. Két hete Tiborcz István volt üzlettársával és a Fidesz zuglói politikusával együtt adta át az új Bosnyák téri plázát.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/28/horvath-csaba-mszp-bayer-construct-zuglo-balazs-attila-polgarmester
|
2025-10-28 04:49:04
| true
| null | null |
Telex
|
Egyetlen negyedév alatt közel 20 milliárd forintnyi kommunikációs szerződést kötöttek különböző állami szervezeteka piacot lényegében monopolizálókormányközeli csoporttal.Ezzel az alig több , mint három éve aláírt szerződés mindent egybevetve nettó 225 milliárd forintos keretösszege ki is merült. Sőt, a negyedév utolsó plakátkampánya miatt meg kellett nyitni az új, hasonló értékű keretszerződést is.Számokban : közzétette a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, hogy az idei harmadik negyedévben milyen kommunikációs kampányokat rendeletek meg a különböző minisztériumok, állami cégek és egyéb szervezetek.Július és szeptember között összesen 39 megbízás érkezett az állami kommunikációt egyedüliként végző cégcsoporthoz (opciókkal együtt) 19,45 milliárd forint értékben.A legnagyobb megrendelő Rogán Antal minisztériuma volt, amely a hazai köztereket elárasztó plakátokról ismert kampányokra több mint 11 milliárd forintot szánt. Ez egyébként mostanában nem kiemelkedő: a belpolitikai verseny kiélesedése óta minden negyedévben 10 milliárd felett költ ilyen célra a Miniszterelnöki Kabinetiroda.A kormánykommunikáción kívül az MVM 1,3 milliárdos, aMÁV vállalásait népszerűsítő 948 milliós, aSzuverenitásvédelmi Hivatal 865 milliósés a Magyar Posta 662 milliós megállapodásai voltak a legnagyobb értékű szerződések ebben a negyedévben.Felülnézet : ezek a pénzek kivétel nélkül egy cégcsoporthoz, Balásy Gyula kormányközeli vállalkozó cégeihez áramlanak. Az állami kommunikációt összefogó NKOH 2018 óta csak ezekkel a társaságokkal köt szerződést. Sőt, most már évek óta ugyanez az üzleti kör végzi monopóliumként az állami szervek számáraa rendezvényszervezési feladatokat is.Az állami megrendelésekkel pedig nagyon jól lehet keresni. A piaci átlagnál messze magasabb nyereségrátával működő cégcsoportnál nyolc év alatt nagyjából50 milliárd forint extraprofit keletkezett.Mi várható? Mivel a közelmúltban az NKOHújabb hatalmas összegű keretszerződést írt aláBalásy Gyula cégeivel, a következő 2-3 évben továbbra is ez a kör kaphatja az állami kommunikációs megbízásokat.Az aktuális politikai helyzet fényében pedig igencsak meglepő lenne, ha a kormány a közeljövőben visszafogná a kommunikációs költéseket. Inkább az tűnik valószínűbbnek, hogy a választásokhoz közeledve még inkább felpörgetik ezt a tevékenységet, komoly bevételekhez juttatva a kedvezményezett üzleti kört.
|
Három hónap alatt 11 milliárdot bábozott el Rogán Antal minisztériuma
|
Július és szeptember között közel 20 milliárd forint ment el állami kommunikációra, ennek több mint fele a köztereket elárasztó plakátokat magukban foglaló kampányokra.
| null | 1
|
https://telex.hu/vallalat/2025/10/28/allami-kommunikacio-rogan-plakatkampany-balasy
|
2025-10-28 10:09:11
| true
| null | null |
Telex
|
2026. január 1-től új üzemeltetője lesz a Papp László Arénának. A Telex úgy értesült, hogy a Tiborcz István környezetéhez sorolt Rampart-csoport egy cége veszi át a létesítmény üzemeltetését és ezt kérdéseinkre mind az állami Nemzeti Sportügynökség (NSÜ), mind maga a Rampart Kft. megerősítette.Kezdjük az előzményekkel: milyen piacról is van szó? Ha dióhéjban áttekintjük a csarnok történetét, a szocializmus utolsó éveiben, 1982-ben megnyitott, 12 500 fős arénát (a befogadóképesség attól függően eltérő, hogy az adott sport- vagy koncerteseményre mennyi álló- és ülőhelyet alakítanak ki) eleinte Budapest Sportcsarnoknak hívták.A Budapest Sportcsarnok aztán 1999. december 15-én alig három óra alatt teljesen leégett. Az állam megbízásából a kor globálisan is vezető építőipari cége, a francia Bouygues újjáépítette, az új csarnok a Budapest Sportaréna nevet kapta. Az újabb megnyitó 2003 márciusában volt, az arénát 2004-ben Papp László Arénának keresztelték át és akkor Közép-Európa legmodernebb ilyen jellegű létesítményének számított, a külső formája miatt "kavicsnak" is becézett épület Budapest egyik meghatározó látványeleme lett.Az első két évben az állam maga próbálta üzemeltetni a házat, de az állami Rendezvénycsarnok Zrt. nem volt ebben túl sikeres, így az állam 2005-ben pályázatot írt ki, amely licitet a ma már Gránit Pólus néven működő, egykor Demján Sándor érdekeltségébe tartozó csoport nyerte 1,27 milliárd forintos ajánlatával. A szerződés szerint az egyszeri díj mellett a cég éves bérleti díjat is fizetett az államnak, viszont utána ő gazdálkodhatott, vagyis ő adhatta bérbe a sportcsarnokot.A 20 éves szerződés tehát 2025. december 31-én jár le. A Telex úgy értesült, hogy az üzemeltető Gránit Pólus csoport a jövőben már nem vesz részt az üzemeltetésben, levonul. A munka a csoporton belül két céget érinthetett az Opten-keresésünk alapján az üzemeltetéssel egy konkrét cég, a Budapesti Sportcsarnok Üzemeltető Kft. foglalkozott, amely nagyjából évi 2,5 milliárd forintos forgalmat és olyan 10 százalékos jövedelmezőséget ért el az utóbbi években. De vélhetően a ház működtetéséből élt az azonos vezetésű és székhelyű Aréna Catering Kft. nevű társaság is, amely szintén százmillió forint feletti nyereséget ért el évente.Az érintett cégek a Gránit Pólus csoporthoz tartoznak, annak vezetője, Gyertyánfy Miklós a Telex kérdésére megerősítette, hogy az év végével megszűnik az üzemeltetési szerződés, és mint mondta, összességében elégedettek az arénaüzlettel.Bár a két évtized alatt sok volt a veszteséges év (az első tíz év mínuszos volt és a koncertpiacot agyonvágó Covid, illetve az orosz-ukrán háború környékén bekövetkező energiaár-robbanás is okozott rossz éveket), összességében sikerült eredményes időszakot zárni, mondta.Gyertyánfy összefoglalója szerint az elmúlt két évtizedben az Arénában számos sporteseményt (például atlétikai, kézilabda, jégkorong, cselgáncs és birkózó eseményeket, világbajnokságokat), valamint több száz pop és klasszikus zenei koncertet (például Depeche Mode, Ozzy Osbourne, Metallica, Elton John, Paul Mccartney, Lenny Kravitz, Lady Gaga) rendeztek meg, de persze az arénát megtölteni képes hazai előadók is gyakran itt koncerteztek.A cégvezető szerint bár ritka az olyan konstrukció, ahol mind a piaci, mind az állami szereplő jól jár, azonban a Gránit Pólus és az állam együttműködésében mindkét fél pozitív mérleggel zárt. A Gránit Pólus arról nem sokat árult el, hogy a felszabaduló embereit és energiáit hogyan kötné le, vagyis merre folytatná a jövőben, de úgy tudjuk, hogy vannak energetikai, gasztronómiai és más tervei. A cég természetesen most is sok mindent üzemeltet: ilyen a Westend, a Művészetek Palotája, a Sóház, a Crowne Plaza Hotel, de a csoportnak van érdekeltsége a tököli reptérben, illetve az etyeki Korda Stúdióban is. Mi azt hallottuk, hogy bár a cég ingatlanos múltja megmarad, de vannak új tervek is, vagyis a cégcsoport általános vagyonkezelővé alakulhat.Bár azt hallottuk, hogy a korábbi szerződő felek beszéltek a potenciális folytatásról, végül a Gránit Pólus tényleg visszaadja a kulcsokat. A csarnok tulajdonosa a magyar állam. Maga a sport a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette Honvédelmi Minisztérium alá tartozik, a közvetlen felelős Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, illetve az NSÜ Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt., vélhetően utóbbi írja ki majd az új pályázatot.2025. októberében hivatalosan még nem lehetett tudni, hogy január 1-jétől ki fogja az arénát üzemeltetni, pedig a honlapon látszik, hogy az épület tele van programokkal a váltás idején is. Egy ilyen átadás-átvétel biztosan nem egyszerű, de jelen esetben azért is különleges, mert december 30-ánDemjén Ferenckoncertezik, majd január 1-én márMága Zoltánadja szokásos, immár 18.-ik alkalommal megrendezendő újévi koncertjét. Vagyis befelé már egészen biztosan tudniuk kell, hogy december 31-én kinek az üzemeltetésében kell színpadot építeni, majd másnap kinek az üzemeltetésében kell koncertet rendezni.A Telex először a rendezvényszervező piacon érdeklődött forrásoknál, akiktől azt a híresztelést hallottuk, hogy az NSÜ egyelőre nem írt ki tendert és vagy közbeszerzés nélkül, vagy legalábbis ideiglenesen a Tiborcz István érdekkörébe soroltRampart-csoportkaphatja meg az üzemeltetést. Miután sok potenciális érintettnek írtunk, végül megerősítést nyert a hír, maga a Rampart válaszolt a kérdéseinkre:"A Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetését, valamint a létesítmény kulturális és sportcélú hasznosítását a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) Nonprofit Zrt.-vel megkötött bérleti szerződés keretében a RaMpART csoport látja el a 2026. január 1. és 2026. december 31. közötti időszakban. Célunk, hogy több évtizedes rendezvényszervezési és rendezvénycatering tapasztalatunkra építve a 2026-os évben is sikeres sport- és kulturális eseményeknek adjon otthont az Aréna. A létesítmény hosszú távú, 2026-on túli üzemeltetési koncepciójának és konstrukciójának kialakítása a tulajdonosi jogköröket gyakorló NSÜ kompetenciája, arról társaságunknak nincs információja."Az NSÜ is válaszolt, és arról tájékoztatta a Telexet, hogy az érintett létesítmény jelenleg hatályos hosszútávú bérleti szerződése 2025. december 31-én valóban megszűnik. Az NSÜ Zrt. a Rampart Arena Kft.-vel kötött bérleti szerződést a 2026. év vonatkozásában. "A rendezvények szervezői normál üzletmenet szerint ismerik az új bérlő értékesítéssel foglalkozó munkatársait, a meghirdetett események vonatkozásában az igények befogadása és a szerződések megkötése ez alapján folyamatos. A létesítmény tulajdonosi joggyakorlója továbbra is az NSÜ Zrt."A Rampart csoport zászlóshajója a Rampart Gasztronómia Kft. tavaly 5,7 milliárd forintos forgalom mellett 1,1 milliárd forintos nyereséget ért el. A konkrét üzemeltető a Rampart Aréna Kft. idén szeptember 16-án alakult, vélhetően az új feladatra létrehozott céltársaság, amely cégalapítás a piac szereplőiben azt a feltételezést erősítette, hogy a csoport vélhetően nem egy évre, hanem hosszabb időtávra tervez, vagyis ha lesz majd közbeszerzés, azon is elindul.A cég tulajdonosi struktúrájában Tiborcz István közvetlenül nem bukkan fel, de a legnagyobb tulajdonos az ő állandó harcostársa, Sájer Gábor. Őt Tiborcz környezetében nekünk úgy jellemeztek, hogy amíg a miniszterelnök veje az Egyesült Államokban van, a napi belföldi ügyekben Sájer az egyik legfontosabb helyettesítője. A többi tulajdonos a Valton-Sec-ből ismert Varga Lajos, a gasztronómiai cégekben tulajdonos Kárpáti Péter, illetve Kertész József nagykanizsai ügyvéd, akinek sokszor találkozhatunk a nevével Mészáros Lőrinc ügyeinél.A Rampartreferenciáiközött felbukkan a Puskás Aréna, a BOK Csarnok, illetve a Magyar Zene Háza, de egyFacebook-bejegyzésbőlaz is kiderül, hogy a Nemzeti Atlétikai Központban az atlétikai vb-n is ez a cég végezte a cateringet. A legnagyobb hazai sportlétesítményeket ezzel nagyjából fel is soroltuk, igaz aGroupama Arénaés az MVM Dome kivételt képez, mert ott egy nagy globális multi, aSportfivehazai cége az üzemeltető és így a Fradi partnere.Mint a szakmabeliektől hallottuk, Magyarországon valójában probléma, hogy amikor megszerezzük egy nagy világverseny rendezését, akkor a sportimádó Orbán Viktor előszeretettel támogatja egy új létesítmény felépítését, de azokat később gazdaságosan üzemeltetni már egyáltalán nem könnyű. Vagyis végeredményben az arénák egymást is kiszorítják a rendezvénypiacról.A 2017-es vizes vb-re 43 milliárd forintért elkészült a Dagály, vagyis hivatalosan a Duna Aréna,a 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságra 116 milliárd forintból az MVM Dome,a 2023-as atlétikai vb-re 246 milliárd forintból a Nemzeti Atlétikai Központ.A Papp László Aréna üzemeltetését elsősorban az MVM Dome befolyásolja, amely jégkorong, darts, kézilabda és más sporteseményeket, de nagy koncerteket is "elhalászhat" a háztól.Maga az üzemeltetési biznisz nagyjából úgy néz ki, hogy az üzemeltető egy bérleti szerződés alapján fizet az államnak, de azután már ő adhatja ki a csarnokot a különböző sporteseményeket vagy koncerteket szervező cégeknek hasznosításra.Az üzemeltető állandó stábja ugyanakkor részt vesz az események lebonyolításában, technikát működtet, biztonságot garantál. Az ágazat talán legfontosabb mutatója az eseményszám, vagyis az, hogy egy évben hány este van kihasználva az adott csarnok. A Papp László Arénában a rosszabb évek 40-60 eseményt jelentettek, a jobbak 80-120-at (eddig a legjobb évek a Covid előtti pár év volt, azóta a szegmens visszaépült, de még nem teljesen érte el a korábbi csúcsot).Az évi 120 este amúgy szinte az elméleti maximum, mert a legtöbb eseményhez építési és bontási nap is tartozik, noha természetesen van olyan, hogy egy sportesemény több napig tart, vagy egy népszerű előadó több, egymást követő napon is koncertet ad.
|
Tiborcz Istvánhoz köthető cég üzemelteti a jövőben a Papp László Arénát
|
Két évtizedig a Gránit Pólus csoport volt az üzemeltető, az év végével azonban változás várható, aztán hamarosan közbeszerzés következhet.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/27/tiborcz-istvan-papp-laszlo-arena-sport-nsu-hm-sportcsarnok
|
2025-10-27 17:15:12
| true
| null | null |
Telex
|
Első fokon a Telex javára döntött a Fővárosi Törvényszék az MNB-hez tartozó Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvánnyal szemben indított perünkben. A nem jogerős ítélet értelmében az alapítványnak 15 napon belül ki kell adni az alapítása óta megtartott összes kuratóriumi és felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyveit, azok előterjesztéseit és az azokon hozott határozatokat.Az elsőfokú ítélet értelmében a PADME-nak a perköltséget is ki kell fizetnie a Telexnek. A fellebbezésre 15 nap van, mivel úgy tudjuk, hogy a PADME ezt tervezi, a per várhatóan a másodfokon folytatódik majd.A Magyar Nemzeti Bank korábbi vezetése által alapított, és azóta is az MNB felügyelete alatt álló Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány főszerepet játszott az MNB-botrányként elhíresült ügyben. Az alapítvány több százmilliárd forintnyi, eredetileg az MNB-től származó közpénz felett diszponál, amelynek nagy részétegy rendkívül bonyolult céghálón keresztül kétes befektetésekbe tették. Az Állami Számvevőszék szerint az ügyben több bűncselekmény gyanúja felmerül, ezért márciusban ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek.A Telex álláspontja szerint közérdek, hogy megtudjuk, pontosan hogy került ez a hatalmas közvagyon a bonyolult céghálóba, és azon keresztül a kétes befektetésekbe, illetve melyik szereplőnek milyen felelőssége van ebben. Augusztus elején ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk a PADME-hoz, és azt kértük, küldjék el nekünk az alapítvány működésének kezdete óta:az összes kuratóriumi ülés jegyzőkönyveit, előterjesztéseit és határozatait;és a felügyelőbizottság ülésein készült jegyzőkönyveket.Kikértük emellett az alapítvány belső célvizsgálatainak eredményeit, a belső ellenőrzési kézikönyvét és a belső ellenőr Optima Zrt.-ről készített beszámolóit.Az alapítvány nevében augusztus 19-én Gór Csaba kurátor válaszolt, a kért dokumentumok közül azonban csak az akkor már hatályon kívül helyezett belső ellenőrzési kézikönyvet küldte el. Megosztotta ezen kívül a felügyelőbizottság teljesen semmitmondó, és az adatigénylés során nem is kért éves beszámolóit.Szeptember közepén ezért pert indítottunk az illetékes Fővárosi Törvényszéknél. Azt kértük, hogy a bíróság kötelezze a PADME-t az adatigénylésünkben kikért dokumentumok átadására. A PADME képviselője a perben többek között azzal érvelt, hogy nem adatkezelő, és így a dokumentumokat közvetlenül a kuratóriumtól, a felügyelőbizottságtól és a belső ellenőrtől lehet kikérni.Első fokon eljáró bíróság megállapította, hogy a PADME "jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv, közpénzzel gazdálkodik, az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik, és az általa kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetővé tételére köteles".A bíróság szerint, mivel a kuratórium, a felügyelőbizottság és a belső ellenőr az alapítvány szervei, ezek nem önálló jogi személyek, ezek nem is rendelkezhetnek perbeli jogképességgel, így nem kötelezhetőek adatok kiadására. A bíróság szerint a kért adatokkal a PADME-nak rendelkeznie kell, és azok kiadására köteles.A bíróság ezért a kért adatok kiadására és 250 ezer forint plusz áfa (összesen 315 500) forint ügyvédi költség megfizetésére kötelezte a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt. Az ítélet nem jogerős.A PADME MNB-botrányban betöltött szerepérőlitt írtunk hosszabban, azt az ügyről szóló filmünkben is részletesen tárgyaltuk. A filmet itt lehet megnézni:
|
Bepereltük az MNB alapítványát, hogy belenézhessünk a jegyzőkönyveikbe, és első fokon nyertünk
|
A PADME Alapítványnak 15 napja van a kért dokumentumok kiadására vagy a fellebbezésre.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/22/telex-per-pallas-athene-domus-meriti-alapitvany-matolcsy-mnb-ugy-kozerdeku-adatigenyles
|
2025-10-22 14:40:05
| true
| null | null |
Telex
|
Magyarország egyik legfiatalabb intézménye, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma (EUM) 2023. augusztus 1-jén jött létre - miután kivált az Igazságügyi Minisztériumból. Az élére kinevezett Bóka János - aki májustól már az antiszemitizmus elleni küzdelem miniszterelnöki megbízottja is - felel a sok kritikát kapó magyarországi EU-s ügyek koordinációjáért, valamint az EU-val kapcsolatos magyar álláspont kialakításáért és külképviseletéért. Nem véletlen, hogy a tárca 2024. január 1-től új feladatot kapott: a hazai és az európai uniós források tekintetében versenyszempontból kell az állami támogatásokat vizsgálnia. Emellett tavaly egy különleges feladatot is ellátott a minisztérium: az Európai Unió Tanácsa 2024 második félévi magyar elnökségének előkészítését és lebonyolítását is levezényelték.De ahogy a 2024. évi zárszámadás is rögzíti, az EUM - nevével ellentétben - tavaly konkrét európai uniós projektet egész egyszerűen nem bonyolított le.Mielőtt a minisztérium jócskán megugrott költségeit megvizsgálná a dokumentum, némileg kitér a múltra is: mint írják, az Európai Parlament Magyarország ellen 2018-ban eljárást indított - az EU alapértékei megsértésének gyanújával -, és hazánk azóta "vesz részt konstruktívan az uniós források megszerzésében és az ezzel kapcsolatos eljárások menedzselésében". A tavalyi évet vizsgáló elemzés megemlíti azt is, hogy az Európai Bizottság 2022. április 27-én döntött a Magyarországot érintő kondicionalitási eljárás megindításáról, és nem fogadta el a hiánypótló lépéseket, így a kormány az Európai Unió Bírósága előtt megtámadta a Bizottság határozatát, s kérte annak semmissé nyilvánítását - írják.Az ezt követő egyeztetéseknek köszönhetően végül az Európai Bizottság 2023. december 13-án Magyarország számára pozitív határozatot fogadott el, amivel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást szabadított fel (az uniós források nagyobb része ugyanakkor továbbra is blokkolva van - erről laptársunk, a Privátbankár írt részletesen). Azt is megemlítik, hogy az Európai Parlament 2024. március 25-én keresetet nyújtott be az Európa Unió Bíróságához, amiben a 2023. december 13-i bizottsági határozat megsemmisítését kérte - és ahol Magyarország a Bizottság oldalán avatkozott be a perbe.A zárszámadás kiemeli az elnökséggel járó napi feladatok mellett az Európai Tanács és az Európai Politikai Közösség budapesti ülését, illetve a 39 formális és 14 informális tanácsülés előkészítését és elnöklését is.Ám a visszatekintés egy szót sem ejt a 2024-ben Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról, vagy arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök "békemissziójának" kínai és moszkvai útja után még olyan hír is felreppent, hogy akár el is vehetik a soros elnökséget Magyarországtól.Nem így lett, de rendhagyó módon az Európai Bizottságtól nem jött uniós biztos hazánkba az elnökségünk alatt, és csak vezető köztisztviselői szinten képviseltette magát a Tanács az informális üléseken. Mindeközben - a soros EU-elnökség kezdete előtt nem sokkal - 63 európai parlamenti képviselő kérte (eredménytelenül) Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztését a Bizottságtól.A durva költségnövekedés oka: EU soros elnökség2024-ben az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának legfontosabb feladata tehát a 2024. második félévi EU-elnökségre való felkészülés és annak lebonyolítása volt - ami az extra költségvetésben is látványosan megmutatkozott.Az EUM kiadásai ugyanis 9,5 milliárd forintról 20,9 milliárd forintra, azaz több, mint duplájára nőttek ebben az évben.Innen két irányba futottak a kiadások: egyfelől a minisztérium igazgatására, ahol 2023-ban még csak 915 millió, míg 2024-ben már 7,3 milliárd forint ment el. Másfelől az Európai Unió melletti Állandó Képviseletnek ment a pénz, amire a korábbi 8,6 milliárd helyett 2024-ben 13,7 milliárdot költöttek el.A minisztériumi és az Állandó Képviseleti dolgozók létszámát az elnökség miatt 175 főről 434 főre duzzasztották fel 2024-ben.Ebből az elnökségi rendezvények lebonyolításához 95 dolgozót küldtek ki Belgiumba, így 128-ról 223-ra nőtt a kinti létszám. (A soros elnökség után 2024. december 31-én a zárólétszám 243 fő maradt). Egyébként már 2023. szeptember 1-jén megkezdődtek a kiválasztott dolgozók tartós külszolgálati kiutazásai.Így nőtt meg a 2023-as 6 milliárd forintos személyi juttatás költsége 13,6 milliárdra tavaly. Ebből a külképviseleti dolgozók 2023-ban még 5,3 milliárd forintot kaptak, 2024-ben azonban már 9,1 milliárd forintot.Sőt, 2024-ben a kihelyezett kormánytisztviselők részére 620 millió forint devizaárfolyam-kompenzációt is kifizettek - áll a zárszámadásban.Dologi kiadásokra 2023-ban még 2,1 milliárd, 2024-ben már 3,8 milliárd ment el. Ebből a minisztériumnál költöttek kevesebbet, bár a szorzó itt volt nagyobb: a korábbi 104,3 millió helyett tavaly 810,4 milliót, a külképviseletnél 2 milliárd helyett 3 milliárd ment el. Ez utóbbiból egyébként a kiküldetésekre, reklámra és propagandakiadásokra összesen 117,9 millió forintot fizetettek ki a belgiumi szállás- és utazási költségek miatt. (A zárszámadás szerint ezek az utazások az elnökség miatt a korábbi éves kiküldetések háromszorosa volt). De új ingatlant is kellett a külképviseletnek bérelni, mivel már nem fértek el a munkatársak. Az újonnan kihelyezett dolgozók munkavégzéséhez szükséges informatikai eszközöket (laptopok, dokkolók, mobiltelefonok) és asztalokat már 2023-ban elkezdték megvásárolni, ahogy számtalan albérleti szerződést is megkötöttek - nem kevés pénzért.A dologi kiadások egyik legfontosabb tétele az elvonások összege. Bár a zárszámadás ezt nem részletezi, ez a napi bírságok címén befizetett pénzek nagyságát jelöli. Ennek viszont semmi köze az EU-s soros elnökséghez, viszont összege szintén brutálisan megnőtt.Ugyanis a korábbi közel 288 millió forint helyett tavaly már 1,7 milliárd forintot fizetetett ki a magyar állam, így az adózó magyar állampolgárok az EU-nak ezen a jogcímen.A minisztériumnak 2023-ban még nem volt ilyen jellegű kötelezettsége, 2024-ben azonban már 1,1 milliárd forintot kellett átutalnia. Az Állandó Képviseletnél szintén megugrott a Magyarországot érintő bírságok össze, a korábbi 287,7 millióról 592 millióra.
|
Lehullt a lepel: elképesztő pénzek mentek el a magyar EU-elnökségre
|
Miközben az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma tavaly egyetlen konkrét uniós projektet sem bonyolított le, addig az uniós soros elnökségre rengeteg pénz ment el a 2024. évi zárszámadás szerint. Például új külképviseletet kellett bérelni Brüsszelben. De az uniós bírságokra is extra pénzt kellett fordítani közpénzből.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/lehullt-a-lepel-elkepeszto-penzek-mentek-el-a-magyar-eu-elnoksegre.html
|
2025-10-28 10:11:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
A vádirat szerint gyógyászati segédeszközöket gyártó és forgalmazó cégek képviselői orvosokat vettek rá arra, hogy jogosulatlanul írjanak fel gyógycipőket olyan betegeknek, akiknek valójában nem járt volna ez a támogatás. Az így kiállított receptek alapján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő jogtalan társadalombiztosítási támogatást fizetett ki, amivel az elkövetők több tízmillió forintos kárt okoztak az államnak.A főügyészség hét embert, köztük három orvost, több rendbeli költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádol.Az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetés, pénzbüntetés, valamint az orvosok esetében az orvosi tevékenység gyakorlásától való ideiglenes eltiltás kiszabását indítványozta.Egy szegedi ortopédiai eszközöket gyártó cég 2018 és 2022 között közel 100 millió forint állami támogatást vett fel jogosulatlanul a gyógyászati segédeszközei után. A nyomozás szerint az illegális tevékenységet a cég ügyvezetője szervezte és irányította, aki három orvost is bevont az ügyletbe. Az orvosok olyan betegekre állítottak ki vényeket különböző ortopéd termékekre, akiket nem vizsgáltak meg, és akiknek nem is volt szükségük ilyen eszközökre.A csalás célja az volt, hogy a cég minél nagyobb haszonhoz jusson az állami támogatások jogtalan visszaigénylésével. A dokumentumok alapján a gyártó és az orvosok együttműködtek a fiktív igénylésekben, amelyekkel rendszeresen visszaéltek a támogatási rendszerrel. A nyomozók több hamis receptet, elszámolást és pénzügyi iratot is lefoglaltak, amelyek megerősítették a gyanút.A vizsgálat során az is kiderült, hogy egyes szociális intézmények padlásain zsákszámra találtak felhalmozva olyan segédeszközöket, mint kerekesszékek, járókeretek, fűzők és botok. Ezek nagy része rossz minőségű volt, és a gondozottak neveit feltüntetve, de használhatatlan állapotban kerültek elő.
|
Szegedi orvosokat is érint a gyógycipős csalás ügye
|
Gyógycipők jogosulatlan felírásával több tízmillió forint adóhiányt okoztak. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség vádat emelt hét személlyel szemben, akik gyógycipőkre vonatkozó valótlan tartalmú iratok felhasználásával több tízmillió forint vagyoni hátrányt okoztak.
| null | 1
|
https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2025/10/gyogycipos-ugy-szeged-ortoped-vademeles
|
2025-10-28 12:48:43
| true
| null | null |
délmagyar
|
Nem támogatta az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes többsége azt a határozati javaslatot, amely azt célozta, hogy ne csak a pedagógusok és az iskolaigazgatók, hanem a tankerületi vezetők tevékenysége és teljesítménye is ellenőrizhető, értékelhető legyen. A javaslat szerint - amelyet Kunhalmi Ágnes MSZP-s parlamenti képviselő nyújtott be - a kormánynak olyan szabályozást kellene létrehoznia, amely lehetővé teszi a tankerületi igazgatók rendszeres, nyilvános teljesítményértékelését, a tankerületekért felelős Klebelsberg Központ elnökének pedig kétévente felül kellene vizsgálnia a tankerületi igazgatók tevékenységét, figyelembe véve minden panaszt, jogsérelmet és észrevételt, amelyek szülőktől, intézményvezetőktől, az iskolák dolgozóitól érkeztek.Kunhalmi Ágnes indoklásában azt írta, jelenleg nincs olyan szabályozás, amely biztosítja a tankerületi igazgatók teljesítményértékelésének átláthatóságát és társadalmi ellenőrzését. Felidézte: az elmúlt időszakban több esetben is nyilvánosságra kerültek olyan események, amelyek a tankerületi igazgatók visszaéléseivel, jogsértő vagy méltánytalan döntéseivel kapcsolatosak.Iskolai korrupció Magyarországon: kilenc ügyben nyomoz a rendőrségMint a Népszava megírta, 2025 elejéig összesen kilenc büntetőeljárást folytatott a rendőrség tankerületi központokat és iskolákat érintő korrupciós ügyekben. Januárban a Békéscsabai Tankerületi Központnál indult nyomozás sikkasztás gyanúja miatt, tavaly szeptemberben pedig a Mátészalkai Tankerületi Központ igazgatóját menesztették, akit ugyancsak sikkasztás és hűtlen kezelés gyanújával hallgatott ki a rendőrség. Tavalyelőtt három esetben is indult nyomozás tankerületi igazgatókkal összefüggésben.Rengeteg tanár csalódhatott, a legtöbben csak bruttó 20-30 ezer forintot kaptak a kiemelkedő tavalyi teljesítményük utánNéhány iskolaigazgató szeretné nagy csendben elküldeni a teljesítményértékelésen lepontozott tanárt, kár, hogy ez jogellenesBár a tankerületi központokban lehetőség van belső ellenőrzések indítására, amelyek az adott központ valamennyi tevékenységére kiterjednek, ám az ellenőrök nem függetlenek, hanem közvetlenül a tankerületi igazgatók irányítása alatt állnak.Kunhalmi Ágnes a kulturális bizottság döntésével kapcsolatban úgy fogalmazott közösségi oldalán: "a Fidesznek továbbra sem a gyermekek és a szüleik, vagy a pedagógusok a fontosak, hanem csak az, hogy saját politikai érdekei mentén uralkodhasson az oktatáson".
|
A Fidesz nemet mondott arra, hogy ne csak a tanárok, hanem a tankerületi igazgatók teljesítményét is ellenőrizzék
|
Az elmúlt időszakban több esetben is nyilvánosságra kerültek olyan események, amelyek a tankerületi igazgatók visszaéléseivel, jogsértő vagy méltánytalan döntéseivel kapcsolatosak.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3299650_fidesz-teljesitmeny-ertekeles-tankeruleti-igazgatok-tanarok
|
2025-10-30 11:17:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Rákos-Dubaj korábbi arab befektetője vitte el a BelügyminisztériumotJúliusban Tiborcz Istvánnal és Orbán Ráhellel sétálgatott a Kossuth téren a meghiúsult Rákos-Dubaj arab befektetője, Mohamed Alabbar. Hogy miről beszélgettek városnézés közben, nem tudhatjuk, de azt már igen, hogy Alabbar magyarországi cége, az Eagle Hills Hungary Zrt. lett a Belügyminisztérium Széchenyi téri palotájának új tulajdonosa. Felkerült az MNV Zrt. szerződései közé a Belügyminisztérium palotájának adásvételi szerződése, vette észre a Válasz Online.A Válasz Online július közepén elsőként számolt be arról, hogy a kormány, még a választások előtt, történelmi léptékű, műemlékeket is érintő ingatlaneladásra készül az V. kerületben. Közzé is tettük az MNV Zrt. ingatlanprospektusát, amely tételesen tartalmazta azt a 15 nagy értékű ingatlant, amelyet árverésre bocsátanak.Mindez nem független attól, hogy a kormányzat épp új irodatömbökbe költözik Zuglóban, illetve az Ajtósi Dürer soron - amelyeket erősen túlárazva, bármiféle előzetes hatástanulmány nélkül vásárolt meg 700 milliárd forintért a Tiborcz-körtől. Ezzel azok az értékes belvárosi paloták, amelyekben eddig az állami intézmények működtek, fölöslegessé váltak. A Belügyminisztérium nem az új irodaházakba költözik, hanem a Várban újjáépített Királyi Pénzügyminisztérium neogótikus palotájába, de mégis részét képezi a kormányzati ingatlankeringőnek, mivel az éppen nem önálló pénzügyi tárca részlegei az újonnan megvett ingatlanokba kerülnek.Korábban úgy fogalmaztunk: ez a Széchenyi téri épület a koronaékszer a választás előtti utolsó hónapokban dobra vert kormányzati ingatlanok között, ezért különösen érdekes lesz, hogy kinek sikerült megvennie. Szeptember végén még csak arról számolhattunk be: a három műemlék házból álló hatalmas tömb a szeptember 17-i árverésen körülbelül 50,8 milliárdért kelt el, és mindössze egy jelentkező volt, aki már korábban letette a 12,7 milliárd forintos biztosítékot. Így természetesen árverseny sem volt. A vevő nevét azonban nem tudhattuk - eddig.A most közzétett szerződésből kiderül, hogy a Belügyminisztérium épületét az Eagle Hills Hungary Zrt. vette meg. A szerződést letölthető formában közzétesszük:A vevő neve ismerősen csenghet: az Eagle Hills Hungary Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő vállalkozása, amit a főváros ellenállása miatt kudarcba fúlt Rákos-Dubaj projektre alapított. Alabbar tehát nem távozik Budapestről, csak Rákosrendező helyett a belvárosban folytatja:minden bizonnyal luxusszállodává alakítja a Gresham-palota melletti minisztériumi ingatlant.A szerződés további érdekessége, hogy az iratot a Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda készítette. Ezt is ismerhetik lapunk olvasói: a Nagy Márton körének gazdagodásáról szóló cikkben azonosítottuk mint a nemzetgazdasági miniszter bátyja, Nagy Szilárd korábbi ügyvédi irodáját, amely mostanában sorra nyeri el az ügyvédi, tanácsadói megbízásokat az állami szervektől.A Belügyminisztérium épületéről szóló szerződés rögzíti, hogy a tömb mindhárom eladott épülete kiemelten védett műemlék, ezért értékeiket az átalakítás során meg kell őrizni, és tartalmazza az irat azt is, hogy nincs ezúttal nincs elővásárlási joga a fővárosnak, így ez az ügylet nem csúszhat el egy banánhéjon. A szerződést október 20-án írták alá, a vételárat 30 napon belül kellett Alabbaréknak átutalni, így minden bizonnyal már meg is történt az adásvétel.A magyar állam gyorsan távozik: legkésőbb 2026. január 15-én megtörténik a birtokátruhazás, kivéve egy kisebb ingatlanrészt, amiben a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat aggregációs pontja működik, ezt legkésőbb jövő év július 15-ig számolják fel.Az ügylet a vevő számára igazán nem kedvezőtlen: a mellékelt pályázati leírás szerint a hatalmas épülettömb teljes beépített alapterülete 41000 négyzetméter, tehátkörülbelül 1,2 milliós négyzetméteráron adták a magyar állam egyik jelképét, a főváros kiemelten műemlék épületét.Az ingatlan állapotát ugyanebben a dokumentumban jónak, stabilnak, karbantartottnak és korszerűsítettnek nevezik, bár ahhoz hogy szállodává alakítsa, az Eagle Hills nyilván sokmilliárdos költségen kénytelen lesz kibelezni.Július 18-án a 444 számolt be egy olvasói fotó alapján arról, hogy Mohamed Alabbar Tiborcz Istvánnal és Orbán Ráhellel sétálgatott a Kossuth téren. Alabbar akkor egy emirátusi üzletemberekből álló delegációval érkezett Budapestre, de már Rákos-Dubaj meghiúsulása után. Talán nem tévedünk, ha azt gondoljuk: a nem hivatalos találkozók, baráti városnézések során tudtak neki olyan befektetési lehetőséget mutatni, ami megfelelő fájdalomdíjként szolgált. Úgy látszik, hogy a magyar állam Belügyminisztériumát.Nyitókép: részlet a volt Belügyminisztérium homlokzatáról (forrás: Wikimedia Commons / Godot13)
|
Rákos-Dubaj korábbi arab befektetője vitte el a Belügyminisztériumot - Válasz Online
|
Júliusban Tiborcz Istvánnal és Orbán Ráhellel sétálgatott a Kossuth téren a meghiúsult Rákos-Dubaj arab befektetője, Mohamed Alabbar. Hogy miről beszélgettek városnézés közben, nem tudhatjuk, de azt már igen, hogy Alabbar magyarországi cége, az Eagle Hills Hungary Zrt. lett a Belügyminisztérium Széchenyi téri palotájának új tulajdonosa. Felkerült az MNV Zrt. szerződései közé a Belügyminisztérium palotájának adásvételi szerződése, vette észre a Válasz Online.
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2025/10/25/rakos-dubaj-mohamed-alabbar-belugyminiszterium-arab-befekteto-tiborcz-nagy-marton-ugyvedi-iroda/
|
2025-10-25 11:31:43
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
Hatvanpuszta műemléki védettségének eltörlését kezdeményezte Hadházy ÁkosKezdeményezte a hatvanpusztai uradalom két lebontott juhhodály (istálló) épülete esetében a műemléki védelem megszüntetését Hadházy Ákos, tájékoztatta a Válasz Online-t az Orbán-uradalom ügyével rendszeresen foglalkozó képviselő.Korábban lapunkban háromrészes cikksorozatban mutattuk be a hatvanpusztai építkezés ügyét (ezek az írások itt, itt és itt olvashatók). Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos, műemléki szakértő cikkében részletesen bemutatta, hogy a kormánysajtó és a témában megszólaló miniszterek állításaival szemben a miniszterelnök apja, Orbán Győző nem műemléki felújítást végzett József nádor egykori majorságán, hanem a három védett épület közül kettőt teljesen lebontott.Megállapításai szerint:Az uradalom három nevesítetten védett épülete közül az egyikbe állítólag villám csapott, s annak a tetőszerkezete leégett, de a falai állva maradtak. A másik, előbbivel nagyjából azonos megjelenésű, L-alakú juhakol (később uradalmi istálló) viszont tetővel együtt épen állt az építkezés kezdetén is légifotók tanúsága szerint. Mégis mindkettőt lebontották, maradék nélkül, sőt, az új alápincézés érdekében még az alapjaikat is kitermelték, majd a helyükön teljesen új épületeket emeltek, megközelítőleg azonos alaprajzon.Az új épületek közül az egyik a rendezvényház és szállás, a másik a műhely funkciót kapta. Az eredeti klasszicista juhaklok nemcsak anyagukban pusztultak el teljes mértékben, hanem a helyükön emelt új épületek más tekintetben sem tekinthetők azok másolatainak. Egyedül az egykori telepítést, a majorság alaprajzi elrendezését őrizték meg, de homlokzatképzésük, tetőformájuk és belső beosztásuk is teljesen más, mint az eredeti épületeké volt. A beadványban szerepelnek azok a dokumentumértékű légi felvételek, amelyek a bontást igazolják, és amelyek korábban lapunkban is megjelentek.Így semmisültek meg lépésről lépésre a védett épületek:Hadházy Ákos szeptember elején már feljelentést tett a rendőrségen műemlékrombolás miatt, de a bicskei rendőrkapitányság ezt három napon belül elutasította arra hivatkozva, hogy Orbán Győző minden engedéllyel rendelkezett az építkezéshez. A bicskei ügyészség ugyanígy döntött, a műemléki hatóság által kiadott szakhatósági engedélyek megalapozottságát azonban egyik esetben sem vizsgálták.De miért lenne műemlék egy 2025-ben befejezett, téglaköpenyezéssel ellátott betonszerkezetű, kétszintes, liftes építmény, alatta mélygarázzsal?A műemléki védelmet annak idején a József nádor által 1827-ben alapított majorság legértékesebb elemei, a két L-alakú juhakol, valamint a magtár kapták meg. A hatvanpusztai műemlékegyüttes eszmei értékét - mint Hadházy mostani beadványa rögzíti - az jelentette, hogy a majorság a magyar mezőgazdaság reformkori megújulásának kivételes példája, a terméketlen pusztát mintagazdasággá változtatni képes nádori erőfeszítések pótolhatatlan emléke volt.A mostani épületegyüttesből ezt az eszmei értéket már kizárólag a magtár képviseli, amihez egyelőre nem nyúltak, ezért a képviselő beadványa ennek műemléki védettségét fenntartaná.A műemlékek jogi védelmével az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért és Kulturális Örökség Védelméért Felelős Helyettes Államtitkársága foglalkozik. A teljes mértékben elpusztult műemlékek védettségének törlése egyébként bevett gyakorlat, rendszeresen megjelennek erről szóló jogszabályok a Magyar Közlönyben.A Lázár János tárcájánál dolgozó megmaradt szakemberek nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen szakmai szempontból nyilvánvaló, hogy a két elpusztult épület műemléki védettségét törölni kellene. Politikai okokból azonban ezt nyilván nem tehetik meg, hiszen azzal beismernék: hamis az a narratíva, amelyet az Orbán család és a kormány tagjai képviselnek, Hatvanpusztán nem felújítás történt, hanem a joggal való visszaélés, amiben az építkezést engedélyező hatóságok mindvégig segédkeztek.Nyitókép: az egyik juhakol helyén épült modern műhelyépület (fotó: Hadházy Ákos)
|
Hatvanpuszta műemléki védettségének eltörlését kezdeményezte Hadházy Ákos - Válasz Online
|
Hatvanpuszta műemléki védettségének eltörlését kezdeményezte Hadházy Ákos
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2025/10/30/hatvanpuszta-muemleki-vedettseg-eltorlese-hadhazy-akos-orban-gyozo-muemlekrombolas/
|
2025-10-30 08:00:20
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
A Zalaegerszeg és Zalaszentiván közötti körforgalom olyan, mintha valaki véletlenül elejtette volna, hiszen nem köt össze semmit semmivel, csak áll a mező közepén magányosan. Mellette pedig ott a szép nagy projekttábla, hogy bő 500 millió forint európai uniós támogatást költött rá a zalaegerszegi önkormányzat. Utánajártunk az abszurd látványt nyújtó beruházás történetének, ami bő 4 évvel ezelőtt kezdődött.Elvileg egy magáncég, a Metrans logisztikai központja és konténerterminálja lesz majd a helyszínen, ahhoz épült a körforgalom. A Metrans 2021-ben bejelentett projektje viszont még el sem kezdődött, mert kell hozzá egy vasútfejlesztés, amit a kormány 4 éve megígért, de azóta sem kezdett el.Konténerterminált ígértek 4 éveSzijjártó Péter külügyminiszter 2021 februárjában jelentette be, hogy a szállítmányozással foglalkozó Metrans vállalat konténerterminált és logisztikai központot épít Zalaegerszegen 15,7 milliárd forintból. A német tulajdonú cég célja a beruházással az (volt), hogy az adriai-tengeri kikötők (Trieszt, Koper, Fiume) felől vasúton érkező áruk innen mehessenek tovább Szlovákia, Csehország és Lengyelország irányába, ne kelljen Budapesten át kerülniük.A zalaegerszegi önkormányzat a beruházás segítése érdekében azt vállalta, hogy a leendő konténerterminálhoz vezető feltáró utat és körforgalmat épít, illetve közművesíti a cég által megvásárolt területet. Az önkormányzat már meg is valósította a vállalásait 2023 végére, ezek láthatók jelenleg is a helyszínen. Ahogy az a magányos körforgalom melletti projekttáblán szerepel, a munkálatokat bő 500 millió forintnyi európai uniós támogatásból végezte el Zalaegerszeg.El se kezdték még a vasútfejlesztéstKonténerterminál viszont még sehol nincs, pedig 2021 szeptemberében a Metrans képviselői Szijjártóval közösen letették a beruházás alapkövét. A cég azonban nem kezdte el az építkezést, mert a logisztikai központ működéséhez vasútfejlesztésre is szükség van. Jelenleg ugyanis a Szombathely és Zalaegerszeg között közlekedő személyvonatok, valamint a Szlovénia és Horvátország irányába menő és onnan jövő tehervonatok csak menetirányváltással tudnak áthaladni Zalaszentiván állomáson - ami nem túl praktikus, mert növeli a menetidőt, és külön tolató személyzetet igényel.A magyar kormány ezért 2021-ben megígérte, hogy - amellett, hogy a Metrans beruházásához 3,9 milliárd forint támogatást nyújt - Zalaszentivántól nyugatra épít egy új összekötő, úgynevezett deltavágányt, hogy a cég tehervonatai könnyedén, menetirányváltás nélkül tudjanak észak-déli irányba közlekedni. A vasútfejlesztés azonban még el sem kezdődött.A deltavágányos projektet finoman szólva sem kapkodta el a kormány: csak a konténerterminál alapkőletétele után 1 évvel, 2022 őszén kért rá támogatást az EU-tól az Építési és Közlekedési Minisztérium az érintett vasúttársasággal, a GYSEV-vel közösen. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy ad pénzt a zalaszentiváni deltavágányra, 2023 júniusában alá is írták az erről szóló megállapodást, de aztán újabb 1 év telt várakozással.A GYSEV ugyanis csak 2024 őszén írta ki a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést, eredményt viszont még nem hirdettek rajta - holott 2025 márciusában lejárt a jelentkezési határidő. Az előzetes tájékoztatás szerinta deltavágány kivitelezésének költsége várhatóan 12 milliárd forint lesz,amelyet nagyjából fele-fele arányban fizet az EU és a magyar állam.Megkérdeztük Lázár János minisztériumától és a GYSEV-től is, hogy mely cégek és mekkora összegű ajánlattal pályáztak a munkára, lezárult-e már az ajánlatok értékelése, kit választottak nyertesnek, mennyibe fog kerülni a beruházás és mikor kezdődik el - de hiába. Az ÉKM azt válaszolta az érdeklődésünkre, hogy a GYSEV az illetékes, a vasúttársaság pedig közölte, hogy még folyamatban van a közbeszerzési eljárás, ezért nem mondhatnak semmit.A cég és a polgármester is a kormányra mutogatA Zalaegerszeget 2014 óta vezető fideszes polgármestertől, Balaicz Zoltántól azonban részletes tájékoztatást kaptunk. A polgármester kihangsúlyozta, hogy az önkormányzat elvégezte az általa vállalt feladatokat, a deltavágány kivitelezésére nincs ráhatása, de ha az elkezdődik, akkor a Metrans is el tudja kezdeni a konténerterminált, ami "nem csak Zalaegerszeg, hanem Magyarország európai logisztikai pozíciója szempontjából is fontos projekt."Balaicz azt is közölte, hogy fognak/terveznek még építeni egy másik körforgalmat és egy csapadékvíz-elvezető rendszert, továbbá szeretnék kiváltani az elektromos légvezetéket is - erre a második körös fejlesztésre pedig 954 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésükre, szintén EU-s forrásból.A Metranstól is részletes választ kaptunk: a vállalat képviselője érdeklődésünkre közölte, hogy mindeddig azért nem tudták elkezdeni a beruházást, mert "annak alapfeltétele, hogy megépüljön az állami fejlesztés keretében tervezett zalaszentiváni deltavágány.A vasúti kiszolgálás hiányában a terminál működése nem lehetséges."Zahalka Attila, a cég kereskedelmi igazgatója azt írta, hogy számukra a zalaegerszegi beruházás továbbra is kiemelt jelentőséggel bír, ugyanakkor sajnálattal jegyezte meg, hogy az előkészítési folyamat ilyen hosszú ideje húzódik, és mindeddig nem történt érdemi előrelépés az állami vasúti fejlesztés megvalósítása terén. Kiemelte, hogy a Metrans minden szükséges előkészületet megtett, és "a beruházás tényleges elindítása kizárólag az állami deltavágány megépülésétől függ."A zalaszentiváni deltavágány viszont nem fog hipp-hopp elkészülni: a közbeszerzési kiírás szerint a tender egyelőre ismeretlen nyertesének 840 nap, vagyis több mint 2 év alatt kell megépítenie. Ha tehát esetleg még idén neki is állnak, leghamarabb akkor is csak 2027 végére épülhet meg - holott Szijjártó Péter a 2021-es alapkőletételen arról beszélt, hogy már 2023-tól megkezdi majd a működést a konténerterminál. Ehelyett csak a mező közepén magányosan álló körforgalom készült el abban az évben.Szöveg: Erdélyi Katalin - Fotók és videó: Pápai GergelyCímlapkép: A magányos zalaegerszegi körforgalom a mezőn (fotó: Átlátszó/Pápai Gergely)
|
Sehonnan sehová vezető körforgalom a mezőn 500 millió forintnyi EU-s pénzből
|
A kormány 4 éve ígért egy vasútfejlesztést a Metrans leendő logisztikai központjához, de azóta sem kezdték el egyiket sem. Csak egy körforgalom épült a mezőn.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/10/18/sehonnan-sehova-vezeto-korforgalom-a-mezon-500-millio-forintnyi-eu-s-penzbol
|
2025-10-18 17:53:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
"Jövő februárig sor kerül az első beton öntésére a paksi bővítés keretében" - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt szerdán Moszkvában. Az építkezés megkezdését jelölő "első betonöntés" időpontját először 2019-re jósolták, és azóta újabb és újabb dátumokat jelentenek be.A Paks II atomerőmű építéséről szóló orosz-magyar megállapodás 2014-ben született. A kezdetekben Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős akkori államtitkár úgy kalkulált, hogy 2018-ban elindulhat az építkezés, és 2025-2026-ban üzembe is helyezik az atomerőművet. Optimista volt. Az építkezés nem indult el 2018-ban, sőt, 2025-ben sem fog, Aszódi Attilát pedig 2019-ben felmentették pozíciójából.Süli János tárca nélküli miniszter 2017. októberében számolt be a projekt állásáról az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtt, ahol azt mondta, hogy 2020-ban várható az a dátum, "amikor az első betont a munkagödörbe be tudjuk önteni".Hasonlóan vélekedett Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója is: ő 2018. decemberében az orosz TASZSZ hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az első betonöntés 2019-ben vagy 2020-ban történik majd meg.A következő években megritkultak a bejelentések, mert évekig nem sikerült megszerezni az építkezés megkezdéséhez elengedhetetlen létesítési engedélyt.A létesítési engedély iránti kérelmet az eredeti tervekhez képest 2 év csúszással, 2019-ben adta be a Paks II Zrt. Az Országos Atomenergia Hivatal pedig az eredetileg 1 évesre tervezett határidőhöz képest jóval később, 2022-ben adta ki az engedélyt, akkor is csak feltételesen. Az engedély 2024 végén vált véglegessé.Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának 2022. májusi ülésén azt mondta, hogy "az első beton öntése a jövő esztendőben, tehát 2023-ban, annak valószínűleg inkább a második felében reális". Időközben Süli János is elesett: a tárca nélküli miniszter 2022-ben lemondott hivatalából.Amikor 2023. júliusában Gulyás Gergelyt az egyik kormányinfón arról kérdezték, hogy mikor lesz az első beton kiöntése Pakson, a miniszter úgy válaszolt, hogy 2024 tavaszán vagy nyarán. "Ez a realitás" - mondta.Eljött 2024 tavasza, amikor Szijjártó Péter közös sajtótájékoztatót tartott Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával Budapesten. Az eseményen arról tájékoztattak, hogy majd 2024 végére jutnak el az első betonöntésig.Amikor 2024 vége is elérkezett, Szijjártó az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának novemberi ülésén azt közölte , hogy 2025. január-februárban történhet meg az első betonöntés a tervezett ötös blokk helyszínén. Néhány nap múlva hasonlóan nyilatkozott Lihacsov is.2025 januárjában kiderült, hogy a talajelőkészítési munkák során elmozdult az egyik munkagödör fala. Az Átlátszó által kikért jegyzőkönyvek szerint a másik munkagödörben is kivitelezési hiba történt. Az OAH elrendelte a munkavégzés leállítását az érintett munkaterületeken.2025 augusztusában Alekszej Lihacsov az orosz Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy a tervek szerint 2025 novemberében kerül sor az első betonöntésre Pakson. Szijjártó október 15-ei moszkvai bejelentése szerint ez az időpont még tovább, 2026 februárig csúszott.Mivel az előírt öt éven belül nem kezdték meg az építési tevékenységet illetve az ahhoz szükséges előkészítési munkákat, jogászok és civil szervezetek szerint már nem is érvényes Paks II környezetvédelmi engedélye. A hatóságnak elvileg vissza kellett volna vonnia a környezetvédelmi engedélyt, ezt egy osztrák szervezet idén februárban kérelmezte is az illetékes Baranya Megyei Kormányhivatalnál.Fülöp OrsolyaCímlapkép: Szijjártó Péter a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Bizottság ülésén 2024. szeptember 20-án, Budapesten (forrás: Szijjártó/Facebook).
|
Sokadszorra jelentik be, hogy mindjárt öntik az első betont Pakson
|
Az építkezés megkezdését jelölő „első betonöntés” időpontját először 2019-re jósolták, azóta újabb és újabb dátumokat jelentenek be.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/10/20/sokadszorra-jelentik-be-hogy-mindjart-ontik-az-elso-betont-pakson
|
2025-10-20 13:37:04
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Csigalassúsággal halad Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő ellen a termelési és értékesítési szövetkezeteknél (TÉSZ) különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények pere. Az előkészítő ülést öt éve és tíz hónapja tartották meg, az elsőfokú tárgyalássorozat azóta is tart, és nem látni a végét. Egy másik ügyben, az európai uniós forrásokkal összefüggő több milliárdos bűncselekmények ügyében pedig az idevágó jogszabályok ellenére végtelennek tűnik a nyomozás, miközben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) leginkább hárít.Többször beszámoltunk arról, hogy a Simonka nevével fémjelezhető, a termelési és értékesítési szövetkezeteket érintő, 1,4 milliárd forintos kárértékű bűncselekmény-sorozat még a Fidesz-KDNP 2010-es hatalomra kerülése előtti időszakra nyúlik vissza, s nagyjából 2013-2014-ig tartott. Az elhúzódó nyomozás után a KNYF 2019 augusztusában nyújtotta be a vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Ennek lényege, hogy Simonka György és társai tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult, a nyomozás megállapításai szerint meglehetős sikerrel.A 2020 januárjában elkezdődött büntetőper elhúzódásában szerepet játszott, hogy kényszerűen több bírócserére került sor, amely mindannyiszor azt jelentette, hogy elölről kellett kezdeni a tárgyalást. Mint arról legutóbb beszámoltunk, az ügy koronatanúja, Kovács Zoltán tett - Simonkára nézve korántsem kedvező - vallomást a Fővárosi Törvényszék előtt.A termelési és értékesítési szövetkezeteknél elkövetett költségvetési csalásokat összegző és a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott vádirat utolsó oldalain a vádhatóság ezt közölte: a "Központi Nyomozó Főügyészség az 1. Nyom. 86/2016/680. számú 2019. augusztus 14-én kelt határozatával a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és más operatív programok keretében a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, illetőleg Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás mint pályázó vagy főpályázó, és más cégek részvételével lebonyolított egyes projektek kapcsán felmerült bűncselekmények tekintetében folytatott nyomozást az alapügytől 1. Nyom. 1201/2019. számra elkülönítette."Az ügyre rálátó jogászok szerint ez utóbbi, a főügytől különválasztott bűncselekmény-sorozat kárértéke messze meghaladja a TÉSZ-ek esetében jelzett 1,4 milliárd forintot, annak többszöröse, akár 6-8 milliárd forint is lehet.
|
Több mint hat éve tart a nyomozás a Simonka elleni nagyobb értékű bűncselekmény ügyében
|
A Simonka György elleni büntetőügyben hat éve különválasztották az uniós forrásokat érintő nyomozást, a Központi Nyomozó Főügyészség azonban ezt azóta sem zárta le. Próbáltuk megtudni, hogy áll a nyomozás, de hiába.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tobb-mint-hat-eve-tart-a-nyomozas-a-simonka-elleni-nagyobb-erteku-buncselekmeny-ugyeben-277735
|
2025-10-29 13:59:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Ahogy nemrégiben beszámoltunk róla, a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) hatályon kívül helyezte a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak azt a korábbi eljárást megszüntető határozatát, miszerint nem bűncselekmény az, hogy Gyula kormánypárti polgármestere, Görgényi Ernő egy telefonbeszélgetésben megfenyegette frakciótársát, Torma Bélát a helyi posta egyik vezetőjét. Márpedig a bíróság szerint ez hivatali visszaélés gyanújának számíthat. Így az ügyben folytatódik a nyomozás.Még 2019 szeptemberében, közvetlenül az akkor esedékes önkormányzati választás előtt Görgényi Ernő a munkahelyi szabályok megszegésére ösztökélte Torma Béla fideszes helyi képviselőt, a városi posta helyettes vezetőjét, hogy megtudjon tőle egy politikailag fontos információt. Majd megfenyegette, egyebek között azzal, hogy akkor és azzal veszélyezteti a munkahelyét, ha elárulja a Fideszt. Ezt az alig több mint háromperces hangfelvétel tavaly áprilisban a Narancs.hu hozta nyilvánosságra.Ezt követően Galbács Mihály volt gyulai fideszes politikus hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést az ügyben Polt Péter legfőbb ügyésznél, aki a területileg illetékes Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányságra továbbította az ügyet. Itt azonban elfogultságot jelentettek be, így a történteket a szegedi rendőrök kezdték vizsgálni. Nekik majdnem egy év kellett, hogy a néhány perces beszélgetés, amelynek leirata is csak másfél oldal, hogy döntsenek az ügyben. A Csongrád-Csanád megyei rendőrség nyomozói a történteket részletesen és precízen feltárták, ám végül, egyetértésben az ügyészséggel, bűncselekmény hiányában nyomozást megszüntető határozatot hoztak. Ezt Galbács megpanaszolta, amelynek helyt adott a BKKB, megállapítva, hogy a hivatali visszaélés bűncselekményi alakzata nagy valószínűséggel tetten érthető a történtek megítélésekor, ezért hatályon kívül helyezte a nyomozást megszüntető határozatot és a nyomozás folytatásra utasította a rendőröket.Az új fejlemény az ügyben, hogy kényszerítés bűntett alapos gyanúja miatt a felvételt rögzítő Torma Béla magánvádas eljárást indított. A területileg illetékes gyulai bíróságok büntetőügyszakos bíróinak kizárását kezdeményezte a Gyulai Törvényszék elnöke, ezért ennek elbírálását a Szegedi Ítélőtáblához továbbította. Ez a bírói fórum nemrégiben az ügyben született végzésében helyt adott a kizárásnak, egyben a Szolnoki Járásbíróságot jelölte ki az eljárás lefolytatására.
|
A hivatali visszaélés mellett a kényszerítés gyanúja is felmerül a gyulai fideszes polgármesterrel szemben
|
Gyűlnek a viharfelhők Görgényi Ernő feje felett. Eddig hivatali visszaélés gyanúja merült fel vele szemben, de immár a kényszerítés bűncselekményi tényállásának gyanúja is. A békési fürdőváros vezetője egy párttársát fenyegette meg, amelyről hangfelvétel készült.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-hivatali-visszaeles-mellett-a-kenyszerites-gyanuja-is-felmerul-a-gyulai-fideszes-polgarmesterrel-szemben-277672
|
2025-10-18 09:57:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Nem akármilyen előzmények után állt a bíróság elé a napokban Kónya István, aki a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választáson a Gyula központú és emellett húsz másik települést magában foglaló Békés megye 3. számú választókerületének fideszes jelöltje. Egyrészt mert a vádlott, Galbács Mihály korábban még fideszes alpolgármester, majd gazdasági tanácsnok és bizottsági elnök volt a gyulai testületben, azaz Kónya István párt- és harcostársa. Másrészt tény, hogy a Gyula Termál FC elnökeként több ügyben vitába keveredett a gyulai fideszes városvezetőkkel, így Kónya mellett Görgényi Ernő polgármesterrel, például tao-támogatások, illetve megvalósult, vagy részben megvalósult beruházások és tervezett fejlesztések miatt. Ez utóbbi közé tartozik egy 2017-es árakon számolt 300 milliós edzőcsarnok felépítése.Ezt nem támogatta a gyulai Fidesz-frakció és a kormánypárti városvezetés, de hogy ez, vagy az szolgált valójában a végleges szakítás okául, hogy a 2019-es önkormányzati választás előtt Galbács Mihály egy 23 oldalas összefoglaló anyagot állított össze a fideszes városvezetés állítólagos viselt dolgairól, máig nem kellően tisztázott. Galbács párttagsága azért szűnt meg, mert Fidesz-tagként a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben indult a hat évvel ezelőtti helyhatósági választáson. Utóbb Görgényi Ernő és Galbács Mihály rágalmazásért kölcsönösen feljelentették egymást, és a Békéscsabai Járásbíróság, ha enyhe büntetési tétel mellett is, de elmarasztalta mindkettőjüket.A fentiektől aligha teljesen függetlenül a Gyulai Termál FC Galbács Mihályt követő elnöke, Dobi Róbert az adóhatóságnál feljelentette elődjét. Utóbb pénzügyi visszaélések miatt emelt vádat az ügyészség a volt klubelnök ellen. A pert elfogultság miatt nem Békés megyei bíróság tárgyalja, így került az ügy a Szolnoki Járásbíróságra, ahol az előző, májusi tárgyalási napon majd’ három órán keresztül hallgatta meg a bíróság Dobit. Tanúvallomásában akkor azt mondta, elnökként nem, vagy alig tudott futballszakmai dolgokkal foglalkozni, a pénzügyekhez és a tao-finanszírozáshoz pedig kevéssé értett. Látta a gondokat és a problémákat, a megoldást azonban kevésbé.Egy kérdésre válaszolva azt mondta, Kónya István javasolta neki, hogy tegyen feljelentést az ügyben, s azt is, hogy jogi képviselőnek keresse meg aVarga István ügyvédet.(Varga volt MDF-es és fideszes országgyűlési képviselő, akinek egy jókora elszólása miatt le kellett mondani a KESMA vezérigazgatói posztjáról, azóta pedig rengeteg fideszes önkormányzat, valamint minisztérium és állami szerv jogi ügyeit intézi busás javadalmazás mellett.)Ilyen előzmények után érdekesnek ígérkezett Kónya István tanúkénti meghallgatása. A tárgyalásra érezhetően részben jól, de megúszós technikával készült fel Kónya – politikai jövőjére is figyelemmel –, nem élezte a helyzetet. Egykori „jó barátjának” nevezte Galbácsot, aki „kivételesen jól értett a tao-beruházások lebonyolításhoz”. Elmondta, hogy a Gyula Termál FC elnöksége valójában egy baráti kör volt, ahol bíztak egymásban az emberek. Majd mentegetőzött, hogy ő nem pénzügyi szakember, ezért nem is ért a pénzügyekhez.Aztán arról volt szó, hogy a gyulai részről Galbács Mihály vezetésével véghez vitt és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) forrásaiból finanszírozott tao-pályázatok miképpen valósultak meg. Ezekről tudni kell, hogy szinte minden esetben utófinanszírozásúak, azaz helyi forrásokból kellett megvalósítani, amit a projekt végén az MLSZ kifizetett. „Miből tudta a futballklub az ilyen beruházásokat előre finanszírozni?” – kérdezte Kónyától a tárgyalást vezető bíró, Bedő Péter. „Erre nem tudom a választ” – hangzott el Kónya részéről. Holott az ügynek ez a lényege. Arról nem beszélve, hogy a klubnak megszavazott önkormányzati támogatás nem, vagy kisebb összegben érkezett azok után, hogy vita támadt Galbács és a fideszes gyulai városvezetők között. Emellett három nagy helyi önkormányzati cég – a Gyulahús Kft., a Közüzemi Kft. és a Gyulai Várfürdő Kft. – állítólag Kónya közbenjárására, nem, vagy alig adott támogatást a fociklubnak. Tanúvallomása szerint erre nem emlékezett Kónya. Majd arról beszélt, hogy egy idő után lemondott az elnökségi tagságáról, mert úgy érezte, „ütközőzónába került, s ez zavarta a komfortérzetét”. Galbács védőjének, Bárándy Gergelynek a kérdésére, miszerint ebben a történetben három momentum nagyon egybevágni látszik: ez pedig Kónya lemondása a klub elnökségi tagságáról, az újabb tao-pályázat (edzőcsarnok) támogatásának a hiánya és a gyulai önkormányzati cégek pénzeinek elakadása, azt felelte, ezek között semmilyen összefüggést nem lát.A tárgyaláson kiderült, hogy a gyulai fociklub, hasonlóan más honi egyesületekhez, folyamatos forráshiánnyal küzdött, s erejéből leginkább arra futotta, hogy az azokat a lyukakat tömje be, amelyek a legsürgetőbbek. A finanszírozási nehézségek hátterében az áll, hogy a magyar klubok döntő többségének nincs semmilyen pénzügyi tartaléka vagy forgótőkéje, így pengeélen táncolva próbálják túléni az éppen aktuális nehézségeket vagy kihívásokat. Ezt bizonyítja az is, hogy egy alkalommal klubelnökként Galbács előfinanszírozási jelleggel saját pénzét tette be egy projekt megvalósulásába. A teljes képhez tartozik, hogy elnöki mandátuma után Galbács aláírt egy szerződést, noha ez vezetői hatáskör volt. Észrevételében Galbács jelezte, az aláírás mellett szerepeltette, hogy ezt tao-projektkoordinátori feladatkörében tette. Ezt akkor senki nem kifogásolta. A tárgyaláson arról is beszélt Kónya, hogy Galbács a klub élén szabad kezet kapott a tao-ügyekben, amihez helyben csak ő értett. Ezért azt kérdezte Bárándy Kónyától: hol voltak ennek a határai, s mindezt írásba foglalták-e. Kiderült, erről írásos dokumentum nem született, ahogy a határok kijelölésében sem tudott érdemit mondani a fideszes politikus. Vallomása konfrontációtól mentes, így az előzetesen vártnál kevésbé izgalmas volt. De ez egyszersmind azt is jelentheti, hogy a vádiratban szereplő állításokat kevéssé támasztotta alá.Folytatás 2026 januárjában, ítélethirdetés pedig aligha várható a tavaszi parlamenti választás előtt.
|
"Erre nem tudom a választ" - mondta tanúként a bíróság előtt a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje
|
Elkövetett bűncselekményt a Gyula Termál FC elnöke, Galbács Mihály, a Fideszből kizárt egykori alpolgármester, vagy nem? Netán politikai bosszúról van szó? Ezt próbálja meg kibogozni a Szolnoki Járásbíróság előtt folyó büntetőper. A legutóbbi tárgyaláson tanúként a békési fürdőváros alpolgármesterét, Kónya Istvánt (Fidesz) hallgatták meg, aki immár a kormánypárt országgyűlési képviselőjelöltje is. Egy korábbi vallomás szerint szorgalmazója és talán értelmi szerzője is volt az egykori párttársa elleni feljelentésnek.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/erre-nem-tudom-a-valaszt-mondta-tanukent-a-birosag-elott-a-fidesz-orszaggyulesi-kepviselojeloltje-277614
|
2025-10-13 11:53:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Mészáros Lőrinc exvejének, Homlok Zsoltnak a testvére, Homlok Tibor lett nemrég az ügyvezetője annak a cégnek, amely elnyerte a MÁV nettó 1,99 milliárdos megbízását. A Vasútvillamosító Kft. feladata lesz 11 vasúti állomás átalakításának megtervezése. A céget tulajdonló cseh Rafinanz Promotion CZ s.r.o.-ban korábban Orbán Viktor miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc is felbukkant, de neki ma már látszólag nincs köze a társasághoz. Homlok Zsoltnak viszont még van.Nyugat-magyarországi vasúti rakodók kiépítésének tervezésére írt ki közbeszerzési eljárást a MÁV tavaly novemberben. A cél az volt, hogy a Nyugat-magyarországi, úgynevezett TEN-T (a transzeurópai közlekedési hálózatba tartozó) vasútállomások polgári és katonai kettős felhasználásának előkészítő munkáihoz találjanak hozzáértő céget. A tender eredményes lett, a megbízást a Vasútvillamosító Kft. nyerte összesen nettó 1 998 407 091 forint értékben. Az erről szóló hirdetmény a napokban jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.A MÁV Zrt. 2022 elején az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen nyújtott be pályázatot az Európai Unió felé a CEF-T-2021-MILMOB-STUDIES pályázati felhívásra. A pályázatot pozitívan bírálták el, a támogatási megállapodást még abban az évben alá is írták. A projekt keretében a MÁV Zrt.-nek lehetősége nyílik a vasúti infrastruktúra kiválasztott elemeinek polgári-katonai kettős felhasználásra való alkalmassá tételére az országos vasúthálózat 11 dunántúli vasútállomásán. Ezek a következők:Almásfüzitő, Komárom, Nagyszentjános, Hegyeshalom, Várpalota, Hajmáskér, Boba, Murakeresztúr, Sárbogárd, Dombóvár és Kiskorpád.Ehhez először a megvalósíthatósági tanulmányt, a költség-haszon elemzést, a környezeti hatástanulmányt, továbbá az építési engedélyezési terveket kell elkészíteni, valamint be kell szerezni a szükséges engedélyeket is - ezekről szól a most zárult tender. Emellett a MÁV opciós tételként a kiviteli tervek elkészítése és a kivitelezés tárgyában indítandó közbeszerzési eljárás tenderdokumentációjának összeállítását is megjelölte.A közbeszerzési eljárást 3 részre bontották:rész: 1-es vonal. Érintett helyszínek: Hegyeshalom, Nagyszentjános, Komárom, Almásfüzitő.rész: 20-as vonal. Érintett helyszínek: Boba, Hajmáskér, Várpalota.rész: dél-dunántúli vonalak (30-as, 40-es és 41-es vasútvonal). Érintett helyszínek: Murakeresztúr, Dombóvár, Sárbogárd, Kiskorpád.Mindhárom részt a Vasútvillamosító Kft. nyerte el, összesen nettó 1 998 407 091 forint értékben. Rajtuk kívül jelentkezett még a Kontúr Csoport Tervező, Építtető, Kivitelező Kereskedelmi Kft., a TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft., a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. és a Ring Mérnöki Iroda Kft. közösen, továbbá az UTIBER Közúti Beruházó Kft., az Infraplan Vasút- és Úttervező Zrt. és az UNITEF’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. közösen, de mindhárom részben a Vasútvillamosító Kft. adta a legkedvezőbb ajánlatot.Egy cég ugyan előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az eljárás során, de ezt a MÁV elutasította.A Vasútvillamosító Kft. alvállalkozói a Rail Safe Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a TÁVTÉK Távközléstechnikai tervező-, építő-, és kereskedelmi Kft. valamint a HYDRO-ÉP Közmű Tervező,- Szervező és Kivitelező Kft. lesznek.Mi a gond jelenleg az állomásokkal? A MÁV leírása szerint a vágányokon a megengedett tengelyterhelés kisebb, mint az elvárt 22,5 t; az állomások nem alkalmasak 740 m hosszú vonat fogadására; a katonai előírások szerinti szintidőn belül a ki- és berakodás a megfelelő hosszúságú vágányok vagy a szükséges vágánykapcsolatok hiánya miatt nem teljesíthető; a biztosítóberendezés elavult, a megfelelő biztonsági szintet nem biztosítja, időigényes a kezelése, amely miatt az állomások az adott vasútvonalon szűk keresztmetszetet képeznek; nem állnak rendelkezésre megfelelő méretű homlok- és oldalrakodók.Homlok-testvérek a cégbenA tendernyertes Vasútvillamosító Kft. tulajdonosa a cseh Rafinanz Promotion CZ s.r.o., az ügyvezetője pedig szeptember 10-e óta Homlok Tibor, Mészáros Lőrinc exvejének, Homlok Zsoltnak a testvére.A Rafinanz Promotion CZ s.r.o. tulajdonosa az Osaühing Colaire Consulting és a RAFINANZ PROMOTION AG (ennek székhelye egy svájci adóparadicsomban, Zugban van, az igazgatóság tagja Csík Bálint), ügyvezetője pedig Homlok Zsolt és Homlok Tibor. Korábban Mészáros Lőrinc neve is szerepelt a céghálóban, de a felcsúti milliárdosnak tavaly július óta látszólag nincs köze a cseh társasághoz. A finmag.cz szerint a végső tulajdonos Homlok Zsolt.A Vasútvillamosító Kft.-nek jól jött a milliárdos megbízás, az elmúlt négy év alatt ugyanis 14,2 milliárdról 2,9 milliárdra csökkent az éves forgalmuk, 2023-ban pedig mínuszban zártak.Érdekesség, hogy a cégben korábban felügyelőbizottsági tag volt Mészáros Lőrinc lánya is, ő azonban már 2023-ban távozott onnan. Ez vélhetően azzal függött össze, hogyMészáros Ágnes és Homlok Zsolt kapcsolata megromlott, majd a házasságukat is felbontották.Azóta egyébként egyre kevésbé megy jól a korábban kiemelkedően sikeres Homlok-cégeknek: állami megbízásokat nem kapnak, a Gazdasági Versenyhivatal kartellezés miatt 1,2 milliárd forint büntetést szabott ki a Homlok Kft.-re és Homlok Zrt.-re, végül a két cég ellen csődeljárás indult.Katus Eszter
|
Katonai felhasználásra készítenek elő 11 magyar vasútállomást, 2 milliárdot költenek a tervezésre
|
A megbízást az a Vasútvillamosító Kft. nyerte, amelynek ügyvezetője szeptember óta Homlok Tibor, Mészáros Lőrinc exvejének, Homlok Zsoltnak a testvére.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/10/27/katonai-felhasznalasra-keszitenek-elo-11-magyar-vasutallomast-2-milliardot-koltenek-a-tervezesre
|
2025-10-27 07:11:31
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Másodfokon is megnyertük a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó HM EI Zrt.-vel szemben indított adatpert. Így az állami tulajdonú cégnek ki kell(ene) adnia, hogy a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz és a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor által használt szolgálati villákat kinek az utasítására, mennyiért vették meg és újították fel, illetve Benkő esetében mennyiért adták el.Ahogy arról júniusban beszámoltunk, lapunk első fokon pert nyert a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó HM EI Zrt.-vel szemben. A társaság azonban fellebbezést nyújtott be, szerintük ugyanis nem kötelezhetők az adatok kiadására. A HM EI Zrt. többek között arra hivatkozott - már a perfelvétel során is -, hogy az adatigénylésünk tárgyát illetően KEHI vizsgálat és büntetőeljárás is zajlik (az előbbi időközben már le is zárult), az adatok döntéselőkészítő adatok, az információk megismerése pedig veszélyeztetné a folyamatban lévő eljárások eredményességét.Emellett úgy vélték, hogy hatáskör hiányában a bíróság el sem járhatna az ügyben. A cég ezért az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, valamint a kereset teljes egészében történő elutasítását kérte. Lapunk jogásza fellebbezési ellenkérelmet nyújtott be, amelyben többek között hangsúlyozta, hogyaz Átlátszó által kért adatok az említett eljárásoktól függetlenül, azok megindulását megelőzően jöttek létre,és pusztán annak a ténye, hogy egy közérdekű adatot egy másik eljárásban használnak vagy használhatnak, nem lehet indoka a közérdekű adatok nyilvánosságtól való elzárásának.Ennek ellenkezőjét a HM EI Zrt. nem tudta bizonyítani az elsőfokú eljárás során. Mint ahogy azt sem tudta igazolni, hogy pontosan milyen folyamatban lévő eljárásban hozandó döntés megalapozását szolgálják a kiadni kért közérdekű adatok, és azok kiadása mennyiben befolyásolná a szóban forgó döntés meghozatalát.Most kiderült, hogya Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét,és kötelezte a HM EI Zrt.-t, hogy küldje meg lapunknak az arra vonatkozó adatokat, hogy:a tulajdonukban álló Dunakeszi, Vereckei utca 4. sz. ingatlant kinek az utasítására,milyen összegért vásárolta meg 2022-ben; mennyit költöttek az építkezésre; mely cégeket bízták meg a kivitelezéssel; illetve milyen bérleti szerződés alapján lakott az épületben Ruszin-Szendi Romulusz;továbbá hogy a 2022-ig a tulajdonukban álló Budaörs, (...) alatti ingatlant kinek az utasítására; milyen összegért vette meg, újította fel és adta ki, és milyen összegért adta el.A Fővárosi Ítélőtábla indokolása szerint a HM EI Zrt. fellebbezése nem volt megalapozott, az adatok nem döntés-előkészítő adatok, és nincs olyan törvényi rendelkezés, amely "a jelen perbeli tényállás mellett az alperes számára lehetővé tenné a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok kiadásának megtagadását".ElőzményekAz Index.hu februárban írt arról, hogy a Tisza Párt szakértőjeként felbukkanó volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz közel 1 milliárd forintért "építtetett magának" egy szolgálati villát Dunakeszin. Akkor kiderítettük, hogy a ház soha nem volt Ruszin-Szendié, az ingatlan a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) tulajdonában van.Ezzel szemben a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor megvett egy budaörsi házat, amit korábban szolgálati lakásként használt. Ennek szintén a HM EI Zrt. volt a tulajdonosa.Mivel a cég állami tulajdonban van, és közpénzből (is) működik, közadatigénylés keretében kértük ki az ingatlanokkal kapcsolatos szerződéseket és az illetékesek neveit. A HM EI Zrt. azonban ennek nem tett eleget, ezért perre mentünk, amit most már jogerősen is megnyertünk.Amint megkapjuk az adatokat, azokat nyilvánosságra hozzuk.Katus Eszter
|
Jogerősen is pert nyertünk a honvédség cége ellen: ki kell adniuk a szolgálati villákra vonatkozó adatokat
|
A HM EI Zrt.-nek a volt vezérkari főnökök, Ruszin-Szendi Romulusz és Benkő Tibor által használt szolgálati lakásokkal kapcsolatban kell nyilatkoznia.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/10/27/jogerosen-is-pert-nyertunk-a-honvedseg-cege-ellen-ki-kell-adniuk-a-szolgalati-villakra-vonatkozo-adatokat
|
2025-10-27 12:31:12
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Az előző évekhez hasonlóan idén is júliusban tetőzött a szárazság hazánkban: a hosszú hetek óta tartó csapadékhiány a 30 fok fölötti hőségben vált igazán kritikussá. A kormány ezt az "aszályvédelmi akcióterv" segítségével próbálta meg kezelni, amire 4,7 milliárd forint közpénzt biztosított a vízügyi igazgatóságoknak. Ebből a pénzből a vízügyesek a legnagyobb melegben nekiestek a holtágaknak, csatornáknak, folyóknak és patakoknak: leghírhedtebb akciójuk a Zagyva partjának letarolása volt. Augusztus elején közadatigénylésben kértük ki az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól, hogy a 4,7 milliárd forintból hol és milyen beavatkozásokat végeztek el, és azok mennyibe kerültek egyenként, de közel 3 hónap alatt sem kaptunk rendes választ."Ez nem egy új probléma Magyarországon, hol az árvízzel, hol a belvízzel, hol az aszállyal kell megküzdenünk. Idén aszályos év lesz, ezzel kell hát megbirkóznunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök idén május elején, amikor bejelentette az Aszályvédelmi Operatív Törzs létrehozását. Május 28-án aztán a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely közölte a Kormányinfón, hogy a kormány aszályügyi veszélyhelyzetet hirdetett, és 4,7 milliárd forintot különített el az idén várható aszályhelyzet kapcsán a tározók és csatornák feltöltésére.Bő két hónappal később, július 4-én Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára kijelentette: "mielőtt ítéletet mondunk a témáról, vagy tanácsot adunk másoknak, meg kell tanulnunk felelősen gazdálkodni saját vízkészleteinkkel". Hubai ezt Jászkisér közelében mondta, ahol Pócs János (Fidesz) országgyűlési képviselő társaságában megtekintette, ahogy a vízügyesek a Jászsági főcsatorna vizéből feltöltik a Hanyi-Tiszasűlyi árapasztó tározó építésekor visszamaradt anyagnyerő gödröket.Az államtitkár a kormány által aszály elleni védekezésre szánt 4,7 milliárd forintról szólva elmondta, hogy a pénzből a Vízügyi Igazgatóságok "260 beavatkozási ponton végeznek vízpótlást, illetve hajtanak végre vízmegtartó intézkedéseket, műszaki beavatkozásokat". Néhány nappal később megtörtént az egyik ilyen "beavatkozás": a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság letarolta a Zagyva folyó partját Bátonyterenyénél "mederrendezés" és "fenntartási jellegű kotrás" címén, az aszályvédelmi akcióterv keretében.Hubai Imre nyilatkozata alapján augusztus elején közadatigénylésben kértük ki az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól (OVF) a Vizet a tájba! program részeként végzettbeavatkozások listáját a helyszínek és az adott helyszínen végzett/tervezett beavatkozások típusának, és azok költségének megjelölésével.Az OVF-től azonnal jött néhány automata válasz, hogy melyik munkatársuk van éppen szabadságon és meddig, aztán nem történt semmi. Egy hónap elteltével, szeptember elején küldtünk egy emlékeztető üzenetet, hogy bőven lejárt az Infotörvény szerint rendelkezésükre álló, 15 napos válaszadási határidő, szíveskedjenek elküldeni a kért adatokat.Erre két nappal később, szeptember 5-én írtak egy levelet, amiben azt kérték, pontosítsuk, hogy milyen adatokat is kérünk. Azonnal visszaírtuk, hogy "az aszály elleni küzdelem érdekében azonnal végrehajtandó vízvisszatartási intézkedésekkel kapcsolatos adatokat szíveskedjenek megküldeni", de hiába.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Megint napokig-hetekig nem történt semmi, ezért szeptember 26-án, az eredeti adatigénylésünk benyújtása után közel két hónappal írtunk egy újabb emlékeztetőt az OVF-nek, hogy már a pontosítás miatt meghosszabbodott határidő is bőven letelt, szíveskedjenek kiadni a kért adatokat. Erre ismét jött egy automata üzenet az egyik munkatársuk szabadságáról, aztán néma csend.Már épp készültünk bepanaszolni őket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), amikor váratlanul, október 21-én írtak egy érdemi válaszlevelet. Közel 3 hónappal az adatigénylésünk benyújtása után jutottak el idáig, de az általunk kért adatokat most sem adták ki. Mi ugyanis konkrét helyszíneket, és az ott végzett/tervezett "beavatkozások" megnevezését és költségét kértük, az OVF azonban csak általános információkat közölt.Azt írták, hogy "Az aszályvédelmi akcióterv keretében országosan, a vízpótlás bővítéséhez 22 helyszínen végzett gépészeti beavatkozást a vízügyi ágazat. A vízpótlás bővítéséhez 188 helyszínen volt szükség vízépítési jellegű beavatkozásokra, illetve 58 holtág vonatkozásában történt feltöltés a maximális tározókapacitás szintjéig. A leírtakon túl, 14 helyszínen volt szükséges a vízpótlás bővítéséhez eszközbeszerzésre, és 58 harmadlagos (nem állami tulajdonú) csatorna feltöltését végeztük el. »A Vizet a tájba!« program végrehajtásának keretében mintegy 34 helyszínen történt vízpótlás".Mivel közel 3 hónap alatt sem teljesítette az adatigénylésünket az OVF, panaszt tettünk ellene a NAIH-nál. Remélhetőleg a hatóság vizsgálata során kiderül, miért nem tudtak vagy akartak válaszolni arra a pofonegyszerű kérdésre, hogy pontosan hol és mire költötték el az államkasszából kapott 4,7 milliárd forint közpénzt az aszály idején.Erdélyi KatalinCímlapkép: A Zagyva medrét kotorja a Vízügy markolója 2025. július 16-án Bátonyterenye közelében (fotó: Átlátszó/Pápai Gergely)
|
Titkolja a Vízügy, hogy mire költött 4,7 milliárd forintot az aszály idején
|
Augusztus eleje óta levelezünk a Vízügyi Főigazgatósággal, de hiába. Az biztos, hogy a leghírhedtebb akciójuk a Zagyva partjának letarolása volt júliusban.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kornyezet/2025/10/28/titkolja-a-vizugy-hogy-mire-koltott-47-milliard-forintot-az-aszaly-idejen
|
2025-10-28 08:50:13
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Csak grafitpor okozott fekete elszíneződést a gödi akkugyár tetején, állítja a Pest megyei kormányhivatal a megyei közgyűlés elnökének írt tájékoztató levelében. Viszont a hatóság által megnevezett, szennyezést okozó egyik szellőzőből - a gyár környezeti hatástanulmánya szerint - nikkel és kobalt is távozik. A kormányhivatal szerint az épület tetejére évekkel ezelőtt kiülepedő anyagból "mintavételt nem lehetett végezni", ezért arról csak drónfelvételek készültek. Ám ennek a "szakértői vizsgálatnak" az anyagát a hatóság nem hajlandó nyilvánosságra hozni.Az ügy a magyar parlamentben is téma volt: Keresztes László Lóránt független országgyűlési képviselő írásbeli kérdést nyújtott be Lantos Csaba energiaügyi miniszternek a fekete foltok és a Samsung-gyár okozta számos környezetszennyezés miatt. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkárának válasza szerint nem kell aggódni a műholdképeken is látható elszíneződés miatt.A gödi akkugyár három szellőzőjén keresztül éveken át akkora mennyiségű fekete por távozott, hogy az elfeketítette az épület tetejét, írta meg ez év elején a Telex, amely közzétette a sötét foltokat ábrázoló műholdfelvételeket is. A lap cikkéből kiderült, hogy az elszíneződések a gyárépület azon részén jelentek meg, ahol a nikkel-kobalt-mangán (NCM) és a nikkel-kobalt-alumínium (NCA) porok felhasználásával folyik elektródagyártás.Ezután az Átlátszón megírtuk, hogy a gyárra kiszabott katasztrófavédelmi bírságok szerint a hatóság korábban épp azokban az üzemrészekben tiltotta meg több száz tonna rákkeltő alapanyag engedély nélküli használatát, ahol a kiömlő por feketére színezte a gyártetőt.Állítólag minden rendbenBár a Samsung SDI Zrt. és a magyar hatóságok nem reagáltak a szennyezésről szóló sajtóhírekre, a Telex egy újabb cikkében hivatkozott a Samsung SDI képviselőjének koreai sajtóban megjelent nyilatkozatára, mely szerint "nem mérgező vagy rákkeltő anyag, hanem grafitpor" okozta a tetőn megjelenő foltokat.Az ügy a magyar parlamentben is téma volt: Keresztes László Lóránt független országgyűlési képviselő írásbeli kérdést nyújtott be Lantos Csaba energiaügyi miniszternek a fekete foltok és a Samsung-gyár okozta számos környezetszennyezés miatt. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkárának válasza szerint 2025. március 4-én "hatósági ellenőrzésre került sor a gödi Samsung-gyárban, amely során a szakemberek megállapították, hogy a tetőn található fekete elszíneződést - az egyébként nem toxikus - grafit okozta.Mérgező, rákkeltő anyagok kibocsátására nem került sor."Szerettük volna megtudni a fekete elszíneződés vizsgálatának részleteit, ezért közadatigénylést nyújtottunk be a Pest megyei kormányhivatalnak, amelyben a március 4-i vizsgálat dokumentumait kértük. A kormányhivatal azonban elutasította a vizsgálatra vonatkozó iratok kiadását. Így járt Tordai Bence országgyűlési képviselő is, aki szintén elutasító választ kapott az adatigénylésére.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.A hatóság szerint az akkugyár működésével nincs semmi problémaAz Átlátszónak azonban a birtokába jutott egy olyan tájékoztató levél, melyet a kormányhivatal a Pest megyei közgyűlés elnökének írt, s amelyben a hatóság részleteket is közölt a szennyezésről. A tájékoztatásra annak nyomán került sor, hogy a megyei önkormányzat közgyűlése - a Momentum-frakció előterjesztése nyomán - júniusban egy olyan határozatot hozott, mely szerint a közgyűlés kezdeményezi az akkugyár engedélyének felülvizsgálatát.Szabó István megyei elnök ennek értelmében megkereste a Pest megyei kormányhivatalt, a hatóság azonban elutasította a felülvizsgálati kérelmet. "A Samsung Zrt. a Kormányhivatallal az ellenőrzések és az adatszolgáltatások kapcsán minden esetben együttműködött,az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat a tapasztalatok alapján megfelelően betartja" - írta a hatóság.A kormányhivatal a levélben azt állítja, hogy a zajszennyezés miatti folyamatos lakossági panaszok alaptalanok, mert a gyár a működése során betartja a zajhatárértékeket. A talajvíz állapotát a Samsung-gyár területén létesített monitoring kutakkal ellenőrzik, így vízszennyezés nem történhet. De a levélben nem esik szó a szennyvízcsatornából kiömlő NMP-szennyezésről, és a levegőbe került 88 tonna NMP-ről sem.A tájékoztatásban részletezik a gyártető elszíneződésének "kivizsgálását" is, melyre a 2025. évre vonatkozó éves felügyeleti ellenőrzés során került sor."A sajtóban megjelent cikkekben leírt, a gyártetőn látott fekete por kiülepedés vizsgálata is megtörtént. A Plant 1 főépület tetején évekkel korábban megjelent kiülepedés az anód mixing technológiához kapcsolódó P163 jelű pontforráson keresztül történt, mely technológiában mérgező, rákkeltő anyagok kibocsátására az akkreditált mérések alapján soha nem került sor, ebben a műveletben ilyen anyagokat nem használnak fel. Az elszíneződést grafitpor okozta."A tájékoztató szerint a szennyezést okozó pontforrás szűrőrendszerét átalakították, jelenleg pedig "semmiféle újabb kiülepedés nem tapasztalható, ezért mintavételt nem lehetett végezni. A helyszínen ennek bizonyítására több fényképfelvétel, valamint drónfelvétel is készült" - írták.Rákkeltő nikkelt és kobaltot is bocsátott ki a rosszul működő szellőzőA gyár környezethasználati engedélyéhez készült vizsgálati dokumentum szerint viszont a fekete elszíneződést okozó P163 szellőzőből nemcsak por, hanem nikkel és kobalt is távozik. Valótlan tehát a kormányhivatal azon állítása, hogy ez a pontforrás csak anódgyártáshoz használt nem toxikus anyagokat, pl. grafitport bocsát ki.Az viszont kétségtelen, hogy a 2023 nyarán lezajlott teljes körű felülvizsgálati eljárás során "észlelték a problémát". Akkor ugyanis vizsgálni kellett a kürtők, szellőzők kibocsátásait, és a Bálint Analitika mérései alapján kiderült, hogy a P163 nem jól működik.A vizsgálati jegyzőkönyv megállapította, hogy a P163 pontforrás légszennyező anyagainak kibocsátása meghaladja az előírt határértékeket. A határérték-túllépést azonban csak szilárd porra állapították meg, az egyéb anyagok (nikkel, kobalt, NMP) esetében nem mértek határérték feletti kibocsátást.Csakhogy a szellőzőn éveken át ömlött kifelé a fekete por. Azt pedigsoha senki nem vizsgálta, hogy az évek során a gyár környezetébe mennyi anyag jutott ki, s az milyen mennyiségben tartalmazott pl. rákkeltő nehézfémeket.A gyártető elszíneződését ráadásul nemcsak egyetlen rosszul működő szellőző okozta, hiszen a műholdfelvételek alapján több helyen is megjelentek a fekete foltok. Ezekre azonban a kormányhivatal végképp nem adott semmiféle "magyarázatot".Nem azonosíthatók a kibocsátó forrásokA fekete elszíneződést okozó szellőzők és kürtők beazonosítását azonban eleve lehetetlenné teszi, hogy a gyár engedélykérelméhez készült dokumentáció nem tartalmazza a légszennyező pontforrások pontos helyét.Holott a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. melléklete szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem kötelező tartalmi eleme: "c) a létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajza a kibocsátó források bejelölésével, egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével"De nemcsak a pontforrások pontos helyét bemutató helyszínrajz és leírás hiányzik a Samsung-gyár engedélyezési dokumentációjából. Nem történt meg a levegőtisztaság-védelmi hatásterület számításához szükséges kibocsátási adatok részletes bemutatása, és azok pontforrásokhoz való kapcsolása sem.Így feltételezhető, hogy a gödi gyár levegővédelmi hatásterületét is "rosszul" számolták ki, azaz nem tükrözi a valós légszennyezettségi állapotokat a gyár környezetében.Pedig ezek a jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemek megtalálhatók többek közt a debreceni CATL akkugyárának engedélyezési anyagában is. Ez térképes ábrán mutatja be a légszennyező pontforrások helyét, feltünteti azok EOV-koordinátáit, valamint a pontforrások által kibocsátott anyagok koncentrációjának és tömegáramának adatait is.Mindezek a "hiányosságok" azonban pótolhatók, hiszen a gödi gyár környezethasználati engedélyét a Budapest Környéki Törvényszék hatályon kívül helyezte, így az akkugyártási tevékenység folytatásához új engedélyezési eljárást kell majd lefolytatni. Erre azonban vélhetően várni kell. A bírósági ítéletet ugyanis a Törvényszék még nem küldte el a peres feleknek; a gödi üzem pedig továbbra is teljes kapacitással működik.Bodnár Zsuzsa
|
Mintavétel nélkül állítja a hatóság, hogy nincs rákkeltő anyag a gödi akkugyár tetején lévő fekete foltokban
|
Állítólag csak grafitpor okozta az elszíneződést, de a gyár hatástanulmánya szerint a P163 légszennyező pontforrás nemcsak azt, hanem rákkeltő nehézfémeket is k
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/10/30/mintavetel-nelkul-allitja-a-hatosag-hogy-nincs-rakkelto-anyag-a-godi-akkugyar-tetejen-levo-fekete-foltokban
|
2025-10-30 10:00:35
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A V-Híd megtámadta az Építési és Közlekedési Minisztérium tenderét, amellyel a Gubacsi vasúti híd és kapcsolódó létesítményeinek kivitelezéséhez kerestek vállalkozót. A 26,5 milliárdosra becsült beruházásnak már nekifutottak egyszer, de akkor Mészáros Lőrinc exvejének cége támadta meg az eljárást - sikerrel. Most Mészáros Lőrinc cége fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslatért, de a kérelmüket elutasították. A V-Híd többek között nem megfelelő alkalmassági követelményekre, túl sok adminisztrációra és a 10%-ban maximalizált nyereséghányadra panaszkodott. A Döntőbizottság határozatában található információk szerint a Swietelsky és az A-Híd lehet a tender nyertese 16,6 milliárdos ajánlattal."Gubacsi vasúti híd és kapcsolódó létesítményeinek a kivitelezése (I. szakasz)" címmel írt ki közbeszerzési eljárást a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) idén tavasszal. A leírás szerint többek között egy háromnyílású, 22-145-22 méteres támaszközű vasúti hidat kellene megépíteni a Soroksári-Duna-ág fölött, a jelenlegi hídtól 15 méterre északra. A Gubacsi vasúti híd és a Corvin csomópont közötti vasúti pálya jelen projekt keretében kétvágányú vágányhálózattal épülhet ki, de távlati fejlesztés lehetőségeként a négyvágányos, villamosított kiépítés lehetőségét is biztosítani kell. (A részletes leírás ide kattintva olvasható.)A végső ajánlattételi lehetőség szeptember 4-én volt, akkor az eljárás átlépett a bírálati szakaszba. Azt, hogy végül ki kapja a megbízást, még nem hozták nyilvánosságra, de az már kiderült, hogy kik indultak a tenderen, mekkora volt a becsült érték, és hogy Mészáros Lőrincék vasútépítő cége, a V-Híd jogorvoslati kérelmét elutasította a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB).Az ÉKM nagyobb versenyt, átláthatóságat és felelős közpénzköltést emlegetA napokban került fel a Közbeszerzési Hatóság oldalára egy határozat, amely szerint a V-Híd Építő Zrt. - több elutasított előzetes vitarendezési kérelem után - megtámadta az Építési és Közlekedési Minisztérium Gubacsi hídról szóló tenderét a Közbeszerzési Hatóságnál. A 98 oldalas dokumentum szerint V-Híd 11 pontban szedte össze az általa kifogásolt részeket.Néhány ezek közül:a V-Híd szerint problematikus, hogy a kiíró nem csak vasúti híd építésére/átépítésére/felújítására vonatkozó referenciát fogad el az alkalmassági követelmények bemutatása során, hanem közúti híd építési átépítési/felújítási referenciát is, mivel így olyan cég is elnyerheti a tendert, amely még nem vett rész vasútépítési munkában. Az ÉKM szerint viszont az, hogy a közúti hídnál aszfaltpálya, míg a vasúti hídnál vasútpálya építése történik, nem érinti a referencia-alkalmasság lényegét, hiszen a híd felszerkezetének építése mindkét esetben összetett és speciális mérnöki feladat. A vasútépítési szakértelem biztosítható a teljesítésbe bevont megfelelő szakemberrel, amelyet a közbeszerzési dokumentumok elő is írtak. Ezekkel a feltételekkel viszont sokkal több cég tud(ott) jelentkezni a felhívásra.A V-Híd kifogásolta azt is, hogy ajánlatkérő a teljes alvállalkozói láncolatra kiterjesztette az adatbejelentési és adatközlési kötelezettséget, valamint a kifizetések igazolását.Szerintük ugyanis ez túl nagy adminisztrációs terhet jelent a nyertesnek. Az ÉKM szerint viszont a bejelentési előírások célja a szerződés teljesítésének átláthatósága, a kizáró okok alkalmazhatóságának biztosítása, valamint a visszaélések és kartellgyanús konstrukciók kiszűrése. Az ÉKM úgy véli, mindez különösen indokolt egy olyan komplex beruházás esetén, mint a Gubacsi vasúti híd megvalósítása, ahol többszintű alvállalkozói és szubalvállalkozói részvétel várható.A V-Híd szerint a maximum 10%-os nyereséghányad és annak ellenőrzési módja is jogsértő módon lett meghatározva. Az ÉKM ugyanakkor azzal érvelt, hogy a szabályozás kellően kidolgozott és részletes, a nyereséghatár kikötése pedig nem ütközik kötelező jogszabályba, nem korlátozza a versenyt, nem kizáró feltétel, hanem egy utólagos elszámolási és kontrollmechanizmus része. A 10%-os nyereséghányad nem egyes elszámolási tételek vagy szerződések szintjén, hanem összességében, a projekt teljes költség- és bevételszerkezete alapján kerül megállapításra. Az ÉKM szerint a 10%-os nyereségarány "elegendő ösztönzőerőt biztosít a vállalkozó számára, miközben nem eredményez indokolatlan közkiadást."A Döntőbizottság végül minden kérelmi elemet elutasított (76. oldaltól), mivel egyik esetben sem állapított meg jogsértést.Az egész ügy pikantériája, hogy a 444.hu nemrég írt cikket arról, hogy - a vasúti munkákban monopolhelyzetben lévő - V-Híd esetenként szerződés nélkül dolgoztatja az alvállalkozóit, a kifizetések sem zajlanak rendben, és a beruházásokra szánt összegek egy része nem a valódi munkálatokra megy el. Arról pedig a G7 számolt be tavaly, hogy a magyar építőiparban még soha nem láttak akkora nyereséget, mint amekkorát 2023-ban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. összehozott. A közel 51 milliárdos profitot egy az egyben ki is vette a cégből a felcsúti milliárdos.A Swietelsky és az A-Híd lehet a befutóBár a bírálati összegzést cikkünk megjelenésekor még nem tették közzé, a Döntőbizottság határozatából azért kiderült egy-két dolog. Így például az, hogy 49-en érdeklődtek a tender iránt, valamint, hogy a V-Híd mellett a Siemens Mobility Kft., a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Colas Út Zrt. és az A-Híd Építő Zrt. volt érintett a jogorvoslati eljárásban.A dokumentum szerint a módosított végső ajánlattételi határidőre a következő 5 ajánlat érkezett:HE-DO Építő ZRt. (vezető ajánlattevő) - 20 953 473 130 FtECONOMY HOME Kft. és DSC2000 KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. és China Railway Electrification Engineering Group (Hungary) Ltd. közös ajánlattevő - 22 754 027 917 FtHíd-Tám Hídépítési Fővállalkozó, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. - 24 581 577 280 FtGenerál Mély- és Magasépítő ZRt. és Züblin Építőipari Beruházási és Szolgáltató Kft. (közös ajánlattevő) - 23 647 495 260 FtSwietelsky Vasúttechnika Kft. és A-Híd Építő Zrt. (közös ajánlattevő) - 16 620 287 827 Ft.Ez alapján a Swietelsky és az A-Híd nyújtotta be a legkedvezőbb ajánlatot, vagyis elvileg ők lehetnek a tender nyertesei.A beruházás becsült értéke 26 541 430 324 forint volt.Az előző tender ellen Mészáros exvejének cége emelt panasztA Döntőbizottság határozatában az is szerepel, hogy a mostani közbeszerzési eljárást megelőzően a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., mint jogelőd 2021. októberében már kiírt egy nyílt közbeszerzési eljárást "Gubacsi vasúti híd és a Corvin csomópontig tartó vasúti infrastruktúra (I. szakasz) megvalósítása" címmel, az a tender viszont eredménytelen lett.Pontosabban azt is megtámadta egy cég (vagyis kettő): a Homlok Zsolt féle Homlok Építőipari Kft. és VDH AD közös ajánlattevők, miután kizárták őket az eljárásból. A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő azzal, hogy nem határozta meg pontosan és egyértelműen az alkalmassági követelménynek való megfelelés egyik feltételét, nem volt biztosított az egyenlő esélyű ajánlattétel, ez pedig az ajánlatkérő számára önkényes bírálati és döntési lehetőséget teremtett.A Döntőbizottság mindezekre figyelemmel megállapította a jogsértést,és megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást megindító ajánlati felhívását és a dokumentációt, valamint az ajánlatkérő által ezt követően hozott valamennyi döntést.Akkor a Homlok Építőipari Kft. és a VDH AD közös ajánlattevők mellett az A-Híd Zrt. és Sa wietelsky Vasúttechnika Kft. közösen, a V-Híd Építő Zrt., a STRABAG Vasútépítő Kft. és az SDD Konzorcium (DÖMPER Kft., Subterra-Raab Kft., Pannon-Doprastav Kft.) tett ajánlatot.Katus EszterNyitókép: Mészáros Lőrinc.
|
A 10 százalékos nyereségarány sem tetszett a Mészáros-cégnek, megtámadta a Gubacsi hídra kiírt tendert
|
A Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította a jogorvoslati kérelmet, így nagy valószínűséggel a Swietelsky és az A-Híd lesz a befutó 16,6 milliárdos ajánlattal.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/10/28/a-10-szazalekos-nyeresegarany-sem-tetszett-a-meszaros-cegnek-megtamadta-a-gubacsi-hidra-kiirt-tendert
|
2025-10-28 11:12:22
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Közfeladati helyzettel visszaélés, közokirat-hamisítás és felbújtóként elkövetett információs adat megsértésének büntette miatt friss ítéletében bűnösnek mondta ki P. Attila sarkadi háziorvost a Gyulai Járásbíróság, mert munkatársaival együtt több tucat embernek állított ki még a koronavírus-járvány alatt úgy védettségi igazolványt, hogy nem is adta be nekik a vakcinákat, sőt, az érintettek nem is jártak nála.Ahogy tavaly év végén megírtuk, a Gyulai Járási Ügyészség 41 főt vádolt meg, hogy a koronavírus-járvány időszaka alatt hamis védettségi igazolványokat állítottak ki és használtak. Kiderült, hogy többségük nemhogy az oltottságot igazoló sarkadi háziorvos rendelőjébe, de a kisvárosba sem tette be a lábát, miközben védettségi igazolványt kaptak tőle. A vádhatóság szerint a vádlottak kifejezetten a védettségi igazolvány szabálytalan megszerzéséért vették föl a kapcsolatot az elsőrendű vádlott sarkadi háziorvossal. Nem is tartoztak az orvos praxisköréhez, hanem Békéscsabán, Gyulán, Debrecenben, Mikepércsen, Balmazújvárosban vagy Derecskén laknak.Az "igénylők" többsége nem ismerte személyesen sem a viharsarki orvost, sem két asszisztensét. Az az értesülés, hogy a Békés megyei Sarkadon oltás nélkül lehet védettségi igazolványt szerezni, részben szájhagyomány útján terjedt, de akadt egy, ma már az elítéltek között szereplő férfi, aki a beszervezésben és az ügylet koordinálásában játszott szerepet. Bár életszerű vélelem, a háziorvos és segítője nem ellenszolgáltatás nélkül állított ki kamu igazolásokat, a valószínűsíthető anyagi érdekeltségről a vádiratból nem tudni meg semmit.A történtek megítélését sajátosan bonyolította, hogy a nyomozás során többször felmerült: az ügyészség rendhagyó módon a járványügyi veszélyhelyzet idején hozott kormányrendeletben foglaltakra alapozta a vádat.Ez a rendelet kimondottan a védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről szólt, ilyen esetben akár ötéves szabadságvesztést is előirányozva.
|
Felfüggesztettet kapott a hamis védettségi igazolványokat kiállító sarkadi orvos
|
Felfüggesztett szabadságvesztéssel és orvosi tevékenysége egyévi eltiltásával büntették a hamis védettségi igazolványokat kiadó orvost, akinek ügye és egy visszás jogi helyzet miatt a bíróság az Alkotmánybírósághoz is fordult.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/bun/felfuggesztettet-kapott-a-hamis-vedettsegi-igazolvanyokat-kiallito-sarkadi-orvos-277772
|
2025-10-30 15:39:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Árulkodó választ küldött a Civil Összefogás Fórum és a mögöttük álló alapítvány (Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány) lapunk kérdésére, hogy mennyit költöttek az idei Békemenetre. A kormányközeli CÖF a becslések szerint 80-90 ezer embert is mozgósíthatott - jelentős részüket buszoztatással - az október 23-i rendezvényre, amely egy idő után szervesen összenőtt a Kossuth téren tartott állami megemlékezéssel (A Békemenet útvonala épp odáig tartott). A NER-es sajtó minden idők legnagyobb Békemeneteként azonosította a programot, amit a Telexnek reagálva a CÖF-CÖKA is elfogadható véleménynek talált. Az eseményről lapunk is tudósított: mint írtuk, száznál is több turistabusszal és kisbusszal szállították az utasokat, akik nem megerősített hírek szerint a napi ellátás mellett vásárlási utalványt, ebédet is kaptak a részvétel fejében.Lapunk ezért megkereste a Civil Összefogás Fórumot, hogy a rendezvény költségeiről érdeklődjünk: kérdéseinkben külön kitértünk a buszoztatás, a rendezvénytechnika, a látványelemek (molinók, transzparensek, zászlók) árára és a résztvevőknek adott ajándékokra, csomagokra. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a CÖF-CÖKA mekkora állami támogatást használt fel a rendezvény megszervezéséhez - és hogy a költségek, koordinációs-logisztikai feladatok mekkora részét vállalta magára a kormány, tekintve, hogy a Békemenet felvonulóit a Kossuth téren várták, ahol hatalmas kivetítők előtt Orbán Viktor mondott ünnepi beszédet.A CÖF válasza rövid volt, de annál meglepőbb. "A Békemenet finanszírozása kapcsán állami vagy költségvetési pénzeket nem használtunk. Egyéb kérdései vonatkozásában nem vagyunk illetékesek és felhatalmazottak".Bevallották: nem ők döntenekA válasz alapján ez azt jelenti, hogy a Civil Összefogás Fórum vezetősége nem felel a CÖF neve alatt beharangozott felvonulás költségvetésééért, és nem is beszélhet anyagiakról, mert nem kaptak rá engedélyt, felhatalmazást. Amiből rögtön adódnak az újabb kérdések: ki a valódi illetékes? Ki adhat nyilatkozati engedélyt egy elvileg önálló - pártpolitikától saját állítása szerint független - civil szervezet vezetőségének? Ezeket persze feltettük a szervezetnek is, amely egy újabb levélben azt a választ küldte: "A Békemenet szervezőjének kiléte nem vitás. A kért adatokra a válaszunkat közöltük. Egyéb értelmezések, mint mindig, az Önök szuverén joga".Ami a CÖF civil mivoltát illeti, arról sokat elárul, hogy tevékenységük nagy része a kormány támogatásában merül ki. Orbán Viktor október 23-i szónoklatában egyenesen Magyarország legnagyobb politikai erejének, Európa legfontosabb politikai mozgalmának nevezte a Civil Összefogás Fórum által szervezett Békemenetet, " amely a liberális korszellem és a brüsszeli elnyomók ellenében képes volt megvédeni a hazáját."A Fidesz alapítványától is érkezik apanázsA CÖF-CÖKA ráadásul nehezen nyomon követhető pénzügyi háttérrel rendelkezik: tavalyi éves beszámolójukban 1,2 milliárd forintnyi támogatást tüntettek fel, ám azt nem közölték, hogy ezek a források kitől származnak, mekkora donációt küldtek a jelentősebb támogatóik. Ha közvetlenül állami támogatás nem is érkezett hozzájuk, az beszédes, hogy az állami cégek azért szeretnek nekik adakozni: ahogy az Átlátszó is felidézte, 2016-ban a Magyar Villamos Művek félmilliárd forinttal, 2020-ban a Szerencsejáték Zrt. leánycége 170 millióval támogatta őket. Az pedig mindennél egyértelműbb kormányzati kötődést jelez, hogy a Fidesz pártalapítvány, a Polgári Magyarországért Alapítvány évi 60-70 millió forintot küld a CÖKA működési költségeinek és programjainak finanszírozására.Lapunk megkereste a Miniszterelnöki Kabinetirodát és a Miniszterelnöki Kormányirodát is az október 23-i megemlékezés költségeivel kapcsolatban; rákérdeztünk arra is, hogy részt vállaltak-e - és ha igen, milyen formában, értékben - a Békemenet szervezésében, és mennyibe került a Parlament felett díszelgő áthúzást végrehajtó három Gripen produkciója.A Tiszát is megkerestükEgyúttal megkerestük a Tisza Pártot is, hogy az általuk szervezett október 23-i Nemzeti Menet büdzséjével kapcsolatban érdeklődjünk. Utóbbi azért is lehet releváns kérdés, mert független becslések alapján, a Nemzeti Meneten közel kétszer annyian vehettek részt, mint a kormánybarát eseményen, buszoztatás és "utazási támogatások" nélkül is. Igaz, a kormányközeli sajtó Orbán Viktorral egybehangzóan pont az ellenkezőjét állítja, szerintük a Békemeneten voltak sokkal többen.Ha bármelyik fél reagál kérdéseinkre, arról frissítés formájában számolunk be, a témában pedig később print felületünkön foglalkozunk majd.
|
CÖF: nincs felhatalmazásunk arra, hogy beszéljünk a Békemenet költségeiről
|
A kérdés már csak az, ki adhat erre felhatalmazást, ki a valódi illetékes?
| null | 1
|
https://hang.hu/belfold/cof-nincs-felhatalmazasunk-arra-hogy-beszeljunk-a-bekemenet-koltsegeirol-182013
|
2025-10-30 14:24:00
| true
| null | null |
Magyar Hang
|
A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség hat személyt gyanúsít abban az eljárásban, amely tartalékos katonák szabálytalan foglalkoztatására vonatkozikA nyomozás során egy vidéki zászlóaljban elkövetett visszaéléseket vizsgálnakEzek között lehet olyan is, mint hogy a gyanúsítottak állítólag cégeken keresztül anyagi előnyhöz jutottak tartalékos katonák foglalkoztatásávalA tavasszal tartott razziák után most hat embert gyanúsított meg a nyomozó hatóság - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A történtekről a Blikk írt először, mégpedig arról, hogy a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség egy vidéki zászlóalj állományába tartozó önkéntes tartalékos katonák szabálytalan foglalkoztatásával kapcsolatban elkövetett visszaélések miatt vizsgálódik - a nyomozó hatóság razziázott is az érintett egységnél. Úgy tudjuk, a végzettségek igazolásával ügyeskedhettek, és juthattak pluszpénzekhez.(A legfrissebb hírek itt)A történtek vizsgálata folyamatban van: az ügyészség "jelenleg is eljárási cselekményeket végez" - írta a hatóság. Az ügyészség közölte, a bűncselekményeket egy honvédségi szervezeti egységen belül követték el, megjegyezték továbbá, hogy a felderítést a Magyar Honvédség folyamatosan támogatta, és hogy az ügyről a nyomozás érdekében jelenleg nem adhatnak további felvilágosítást.Mint ismert, a Blikk számolt be idén májusban arról, hogy az ügyészség rendőrök segítségével razziákat tartott több honvédségi laktanyában. Akkor úgy fogalmaztunk: "Hamis diplomák miatt razziázhattak a közelmúltban több magyarországi laktanyában. Bár pontos információk nem állnak rendelkezésre, így az esetleges csalások mibenlétével kapcsolatban is legfeljebb találgatni lehet, úgy tudjuk, a felsőfokú végzettséggel elérhető magasabb beosztások, és az ezzel járó magasabb illetmény lehet a kiindulópontja a razziákhoz kacsolódó bűncselekmény-gyanúnak".A fentiekkel kapcsolatban akkor és most is kérdeztük a hatóságokat, mégpedig azért, hogy pontosítsák, vagy éppenséggel cáfolják információinkat, de választ nem kaptunk sem akkor, sem pedig azóta, mint ahogy cikkünk megjelenését követően sem cáfolták az abban foglaltakat.Lapunk úgy tudja: a tartalékos katonákkal kapcsolatos irat- és informatikai eszközlefoglalások hamis diplomák miatt történtek, amelyek révén - például felsőfokú végzettséget igazolva - magasabb rangot és azáltal nagyobb fizetést lehetett elérni. Forrásunk úgy fogalmazott, hogy emiatt sorban álltak a tiszti helyekért.Ez is érdekelhetiSzeptember 1-jén elkezdődik a Magyar Honvédség eddigi legnagyobb művelete a rendszerváltás ótaAz Adaptive Hussars 2025 gyakorlat szeptember 1-jén kezdődik, és a Magyar Honvédség eddigi legnagyobb műveletének számít a rendszerváltás óta. A gyakorlat során fokozott közúti, vasúti és légijármű-forgalomra, valamint intenzív hanghatásokra kell számítani. Különösen a Mátra térsége érintett. Mutatjuk a részleteket!Ami a tartalékosok javadalmazását illeti: egy önkéntes tartalékos közkatona illetménye a vonatkozó jogszabály szerint napi 24 ezer forint, ám például egy tartalékos önkéntes hadnagy illetménye ennél jóval magasabb, napi 36 ezer forint. Vagyis tiszti állományba kerülve a tartalékos katona érezhetően több jövedelemhez juthat, mint alacsonyabb beosztásban.Bár pontos információnk a nyomozás ilyen vetületéről nincsen, de tény, hogy folyamatban lévő felsőfokú tanulmányokat végzők esetében további kézzelfogható haszonnal jár a tartalékos szolgálat: felsőfokú tanulmányok igazolásával pályázható tartalékos ösztöndíj, mely havi 160 ezer forintos illetményt jelent.A büntetőeljárást figyelemmel követve lapunk két nappal ezelőtt érdeklődött a KNYF-nél és a Honvédelmi Minisztériumnál arról, hogy vannak-e új fejlemények. Szerettük volna megtudni, hogy a gyanúsítottaknak milyen bűncselekmények elkövetését róják fel, hogy valóban két magas rangú vezető is a gyanúsítottak között van-e.Emellett érdeklődtünk arról is, hogy valóban felmerült-e az, a lapunkhoz eljutott információ, amely szerint a tartalékosokat szabálytalanul foglalkoztatták, ami által egyesek anyagi haszonra tettek szert.Ez is érdekelhetiBárdosi Sándor csatlakozott a Magyar Honvédséghez, főtörzsőrmester lett: ezért állt be katonának - videóEgy év alatt hétezren csatlakoztak a Magyar Honvédséghez tartalékos katonának, köztük van Rajczi Péter volt válogatott labdarúgó, aki ma már hadnagy, valamint Bárdosi Sándor is. Az olimpiai ezüstérmes, junior világ- és Európa-bajnok birkózó főtörzsőrmester lett, és élő adásban beszélt arról, miért szeretett volna beállni a katonasághoz.Ezért megkérdeztük, hogy az ügyben arról lehet-e szó, hogy a gyanúsítottak cégek alapításával az azokban foglalkoztatott embereket bevitték a honvédségbe tartalékos katonának, majd utánuk minden évben fejenként több százezer forintot vettek fel. Így például - információink szerint - egy rendezvényszervező vállalkozásnál tartalékosok fuvarozhatták a násznépet.A HM-től érdeklődtünk arról is, hogy a belső vizsgálat lezárult-e az ügyben, és ha igen, mit állapítottak meg, illetve történtek-e felelősségre vonások, továbbá milyen lépések történtek azért, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló esetek?Választ cikkünk megjelenéséig sem a KNYF-től, sem a minisztériumtól nem kaptunk. Ha reagálnak, frissítjük a cikkünket.
|
Az ügyészség tartalékos katonák ügyében folytat nyomozást
|
Hat embert gyanúsított meg a Központi Nyomozó Főügyészség abban az ügyben, mely kapcsán már májusban tudattuk: a hatóságok razziát folytattak katonai egységeknél. Értesülésünket akkor nem cáfolta senki, most pedig a hatóság megerősítette, megtörténtek a gyanúsítások, a vizsgálat pedig továbbra is folyamatban van. Az ügyészek úgy fogalmaztak: „önkéntes tartalékos katonák szabálytalan foglalkoztatásával kapcsolatban elkövetett visszaélések” miatt vizsgálódnak.
| null | 1
|
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/tartalekos-katonak-visszaeles-nyomozas/80hcqrx
|
2025-10-30 13:50:05
| true
| null | null |
Blikk
|
Az új MNB-vezetés belső vizsgálata több hiányosságot is feltárt, és más bankoknál is talált szabálytalanságokat. Kérdés, mit szól majd a fentiek fényében a jegybank tavalyi évről szóló beszámolójához a parlament gazdasági bizottsága, amely ma tárgyalja a a dokumentumot.A vizsgálat szerint a túlárazott székházfelújítás során jelentős, többmilliárdos vagyoni kár érte a jegybankotA projektet a Matolcsy-körhöz tartozó Somlai Bálint tulajdonában álló, szakmai múlttal nem rendelkező Raw Development nyerte megAz Állami Számvevőszék márciusi jelentése szerint a jegybankelnök fiának köréhez köthető cégek közpénzmilliárdos megbízásokhoz jutottak a "közhasznú célra" létrehozott alapítványokon keresztülA Magyar Nemzeti Bank feljelentést tett a Szabadság téri székház felújításával kapcsolatban hűtlen kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt. A jegybank csütörtöki közleménye szerint a feljelentés alapja egy átfogó szakértői vizsgálat volt, ami az MNB felügyelőbizottságának megrendelésére készült jogi, műszaki, műemlékvédelmi és gazdasági szakértők bevonásával. A vizsgálat arra jutott, hogy az MNB-t jelentős vagyoni kár érte a székházfelújítás során, amit Matolcsy György volt jegybankelnök fiának üzlettársa, a Somlai Bálint vezette Raw Development nyert meg, bármiféle szakmai múlt nélkül. A fentiek új megvilágításba helyezhetik az MNB tavalyi évéről szóló beszámolót, amelyet ma tárgyal a parlament gazdasági bizottsága.Matolcsy 2013-ban lett az MNB elnöke, addig fideszes országgyűlési képviselő volt. Vezetése alatt a jegybank alapítványokat hozott létre, amikbe a nyereségeket "közhasznú célok" címén csatornázták be, de a pénzeket a gyakorlatban az elnökhöz és fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető barátok és üzleti körök kezelték, amiből jelentős anyagi hasznuk származott. Az alapítványok vagyonkezelését követhetetlen céghálók és magántőkealapok mögé rejtették, ahová több száz milliárdnyi közpénz áramlott ki, miközben maguk a befektetések gyakran veszteségesek voltak.Az állami pénzügyi szerv élére márciusban kinevezett Varga Mihály (2013-ig a Fidesz alelnöke, 2018-tól egészen tavalyig pénzügyminiszter) elmondása szerint "elkötelezett a felelős és átlátható gazdálkodás mellett", s a hivatalba lépése után mindenre kiterjedő vizsgálatot folytattak, illetve "racionalizálták" a jegybank működését. A közleményben azt írják, a vezetés a jövőben "a törvényi mandátumnak megfelelő tevékenységekre fókuszál, az ezen kívüli projekteket mérsékli".Nyolcvanmilliárd lett, maradhat?A feljelentés szerint a székházfelújítás nemcsak túlárazott volt, de a kivitelezés is hemzseg a hibáktól: a munkálatok során ugyan megőrizték a műemléki értékeket, restaurálták a belső tereket és a homlokzatokat, továbbá korszerűsítették a technikai rendszereket, ám a kiválasztási folyamat átláthatósága komoly kérdéseket vet fel.A székházprojekt eredetileg ötvennégymilliárd forintos kerettel startolt el 2021-ben, de a beruházás költsége időközben több mint nyolcvanmilliárd forintra nőtt. Az Mfornak idén sikerült betekintenie a felújítás dokumentációjába: ezek alapján a védelmi rendszerek költségei két év alatt megduplázódtak - 770 millió forintról közel más félmilliárdra nőttek -, míg kommunikációra az eredetileg betervezett 1,2 milliárd helyett kétmilliárd forint ment el, de a kertészeti munkákat sem kímélte az Európai Unióban legmagasabbnak számító hazai infláció: 710 millióról 1,2 milliárdra ugrott ennek összege is.A felújítás a pénzintézet fennállásának századik évfordulójára időzített tavalyi határidővel szemben csak idén fejeződött be, a Raw Development pedig nem tudta teljesíteni az utólagos hibajavítási kötelezettségeit sem, becslések szerint nagyjából tízmilliárd forintnyi összegben. Ezért az MNB végül lehívta a bankgaranciát: ilyenkor a garanciát nyújtó banknak kell megelőlegeznie az összeget, majd behajtania azt a vállalkozáson.Az alapítványok 2014-től összesen több száz milliárd forintnyi nyereséget könyvelhettek el, amiből Somlai és társai ingatlanokat, luxusautókat és magángépeket vásároltak, és tovább bővítették a cégbirodalmaikat. A jegybank eközben egyre veszteségesebben működött: csak tavaly közel nyolcszázmilliárd forinttal kevesebb maradt a kasszában, mint kellett volna.A Matolcsy-botrányt feltáró Állami Számvevőszék márciusi jelentése után Somlai rövid időn belül elkezdett megválni az értékes ingatlanjaitól: egy több mint ezernyolcszáz négyzetméteres tihanyi ingatlant és a hozzá tartozó magánutat az apjának ajándékozta, egy közel százötven négyzetméteres budapesti lakást pedig a feleségére ruházott át. Az üzletember korábban extrém kedvezménnyel vásárolhatott volna meg egy lakást a Várnegyedben is, de a kerület vezetése végül elkaszálta az ügyletet.Mészáros és Csányi bankján is rajtaütöttekA most nyilvánosságra hozott jegybanki jelentés és a szűkszavú közlemény alapján hiú ábrándnak tűnik, hogy ezután végre rálátunk majd a Matolcsy-kör és az új vezetés kezében forgó közpénzmilliárdok sorsára és a pénzügyi folyamatokra, az 12021. számú dokumentum azonban felfed néhány olyan részletet, amik eddig titkosak vagy kevésbé ismertek voltak.A több mint százoldalas anyag új információkat tartalmaz az Állami Számvevőszék vizsgálatáról és az MNB pénzügyi felügyeleti eljárásairól: megerősíti, hogy idén márciusban az ÁSZ három jelentést tett közzé, köztük a jegybank működésének szabálytalanságairól, aminek hatására Varga belső vizsgálatot rendelt el, amely májusra le is zárult. A belső vizsgálat során az MNB felülvizsgálta a mérlegében szereplő eszközök, különösen a vállalati kötvények és alapítványi részesedések értékelését, és harmincöt és félmilliárd forintnyi értékvesztést állapított meg; a korábbi évek befektetéseinek piaci kockázatát ténylegesen most mutatták ki először.A szövegben szerepel, hogy a jegybank a belső vizsgálat eredményeit hivatalos formában rögzítette és értékelte, ami egyértelműen arra utal, hogy a jegybank már ekkor számolt egy esetleges hatósági eljárás következményeivel.A jelentés egyik kevéssé ismert pontja hiányosságokat tárt fel a Mészáros Lőrinchez köthető MBH Banknál és leánybankjánál, az MBH Befektetési Banknál: a jegybank szerint a cégek nem hajtották végre a korábbi határozatokban előírt intézkedéseket, ezért közel harmincmillió forintos felügyeleti bírságot szabtak ki. Emellett az MNB egy vezetői levélben figyelmeztette a Csányi Sándor-féle OTP Bankot az oroszországi leánybankjának működésével kapcsolatos kockázatokra.Az ügyben megkerestük Somlai Bálintot és a Magyar Nemzeti Bankot is. Somlait arról kérdeztük, hogyan nyerhette el a Raw Development a székházfelújítás megbízását szakmai múlt nélkül, mi okozta a költségek megduplázódását, és miért nem teljesültek a hibajavítási kötelezettségek. Az MNB-től azt szeretnénk megtudni, mekkora vagyoni kárt állapított meg a belső vizsgálat, milyen körülmények között választotta ki a kivitelezőt az előző vezetés, és hogyan kívánják biztosítani az átlátható, felelős gazdálkodást a jövőben. Ha választ kapunk, frissítjük a cikket.
|
Feljelenti a székházfelújító céget a jegybank
|
A fényűző belvárosi székháza felújítása ügyében tett feljelentést a Magyar Nemzeti Bank hűtlen kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt. A Matolcsy György korábbi jegybankelnök fiához és üzleti köréhez köthető cégek alapítványokba kiszervezett közpénzmilliárdokkal gazdálkodhattak, miközben a beruházás ára megduplázódott.
| null | 1
|
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/magyar-nemzeti-bank-mnb-szekhaz/82dncwd
|
2025-10-20 06:04:00
| true
| null | null |
Blikk
|
A Blikk írta meg először, hogy ki az egyik főorvos azok közül, akiket október elején a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén őrizetbe vett, majd vesztegetéssel gyanúsított meg a rendőrség. Az állami kórházban havi 100 ezer forintot kértek a betegek hozzátartozóitól a jobb ellátás fejében, napi 2000 forintot pedig a jobb élelmezésért. Utóbbi gyakran csak egy szelet süteménnyel volt több a kórházi alapellátásnál. Az egyik letartóztatott főorvos a Blikk információi szerint J. V. telepvezető, a másik az osztály egyik vezető főorvosnője.- Édesanyám Alzheimer-kór miatt került a Szövetség utcába, s minden esetben M. K. osztályvezető főorvossal beszéltünk, aki kerek perec megmondta, mennyi lesz az ára annak, ha a beteg hozzájuk kerül - mondta el a Blikknek a gyenesdiási Szőke Edina.- Kérdeztem, hogy miért nem utalhatjuk a pénzt, amire kitérő választ adott. Volt, hogy szállítani is kellett édesanyámat, ám a velük kapcsolatban levő magán mentőszolgálatnak sem utalhattam: a doktornő megelőlegezte a díjat, amit a következő fizetésnél készpénzben odaadtam neki. A főorvosnő még a magántelefonszámát is megadta, hogy ha gond van, ne a kórházat, hanem őt keressem. Ezt akkor bizalomnak véltem, most már tudom, a pénzes trükk része volt.Edina szerint nem volt presszió, hogy ha nem fizetnek, nem kap az édesanyja megfelelő ellátást: kerek perec a szemébe mondták, mennyi lesz a díj, vagyis az alapítványi támogatás.- Három hónap múlva inkább hazahoztam az anyukámat, mert elhanyagolt volt, úgy nézett ki, mint egy boszorkány, pedig az ellátásért még fodrászt is ígértek - folytatta az asszony, aki úgy érzi, csúnyán átverték. - A turizmusban dolgozom vállalkozóként, ismerem a világot, az árakat. Láttam, hogy a főorvos asszonyokon márkás olasz ruhák, ékszerek vannak, de azt nem gondoltam volna, hogy minden nekik adott pénz saját zsebre megy. Mondjuk az elismervény, amit a havi alapítványi támogatások fejében adtak, messze nem felelt meg semmiféle általam ismert adózási követelménynek, de azt hittem, egy alapítványnak elég ennyi. Iszonyatos pénzek foroghattak ott: volt olyan befizetési nap, amikor fél órát sorba kellett állni a pénztár előtt, ami szintén nem volt gyanús, mert egyikünk sem tudta, hogy egy kórházi osztálynak nem lehet saját pénztára. Fizettünk, hogy az idős, gyógyíthatatlan szerettünknek jobb legyen, s nem gondoltuk volna, hogy egy pofátlan, saját zsebre működő, törvénytelen lehúzást pénzeltünk.Anna ápolóként dolgozik, ám ő is egy beteg rokon miatt szembesült a III-as krónikus belgyógyászat alapítványi trükkjével. Azt mondta, el sem akarta hinni, hogy egy állami ellátás alá tartozó egészségügyi intézményben van ilyen, de a főorvosnők annyira meggyőzőek voltak, hogy ő is elhitte, valóban egy alapítványt támogat, s ennek fejében részesül kiemelt ellátásban az ott fekvő édesanyja:- A készpénzes fizetésnél lett gyanús, illetve a magánmentős, túlárazott szállításoknál. Aztán beszéltem azzal az adminisztrátorral - a főorvos asszonyok nem álltak szóba egy ápolóval, én ott hozzátartozó voltam, fizető hozzátartozó -, aki a most folyó nyomozás harmadik, szabadlábon védekező gyanúsítottja, s ő mondta, hogy nem tud mit tenni, elveszi a pénzeket, ha éppen nincs bent a két főorvos asszony, mert nem akarja elveszíteni az állását. Nála is mindig volt készpénz, hogy tudja fizetni a mentőket, vagy bárkit. Itt kizárólag bankók forogtak, mintha nem léteznének bankok, átutalási rendszerek. Egyszer láttam a már többször említett fodrászszolgáltatást: egy ideges nő egy lavór fölé hajtatta egy beteg fejét, majd három perc alatt levágta a haját úgy, ahogy kézre esett, nem törődve azzal, mit szeretne a beteg vagy a rokon, aztán elkérte mindezért egy belvárosi hajvágás árát pluszba, az alapítványi támogatáson túl.Egy harmadik, a cikkeink nyomán a Blikket megkereső rokon szerint legalább öt éve ment a Szövetség utcai belgyógyászati osztályon az alapítványos trükközés. Akkor még csak férfiak feküdtek ott, így az édesapja is, akiért fizetett, majd 2024-ben az édesanyja került be oda, szinte ugyanarra az ágyra:- Előtte a Péterfy központi épületében volt az édesanyám, ahhoz képest a Szövetség utcai telephely tényleg szanatórium volt. Ezzel tévesztették meg a betegeket, rokonokat, azt a látszatot keltve, hogy egy alapítvány miatt jobb ott az ellátás. Olyan káosz van a kórházakban, hogy senkinek nem tűnt fel, hogy egy állami fenntartású intézményben fizetni kell, hiszen fizetni kell a gyógyszerért, ha törik a kar, a jobb gipszelőanyagért. Csak itt éppen nem borítékokat dugdostunk a zsebekbe, hanem havonta támogattunk egy alapítványt. Az a szóbeszéd járta, hogy a támogatásokból valami nagy dolog, egy, a jelenleginél még jobb időseket ellátó rész nőhet majd ki, így még azt is mondhatnám, hogy örömmel adtam erre pénzt. Most, hogy megtudtam, saját zsebre dolgoztak a főorvos asszonyok, átverve érzem magam. Tanúskodni is hajlandó lennék az ügyben, mert bevettem az átverést, a pénztárat, az alapítványt, mindent. Holott ez nem volt más, mint a ma már törvénytelen paraszolvencia átnevezése.Öt hónap extraA III-as krónikus belgyógyászati osztályon megmondták a betegeknek, rokonoknak, hogy itt csak öt hónapig lehet egy ápolt, kell a hely másoknak is. Arra számíthattak, hogy a végstádiumos, idős betegek ennyi idő alatt elmennek, de van, akik szerint azért hozták ezt a szabályt, hogy nagyobb legyen a mozgás, a fizetési szándék. B. Zoltán, akit 2024-ben egy baleset után ápolták ezen az osztályon rehabilitációs ellátás keretében, azt mondta a Blikknek, őt szabályosan kidobták, amikor letelt az öt hónap, így meg kellett szakítani a gyógyulásához kellő kezeléseket, amiket állami ellátásban kapott. Ezután máshonnan jártak át hozzá orvosok, szakemberek a Szövetség utcai telephelyre. Szerinte a Péterfyben mindenki tudott arról, hogy ez az alapítványos készpénzes fizetés mire megy, s vélhetően kaptak részesedést, hallgatási pénzt mások is. Neki a gyógytornásza mondta, hogy bár oda kerülhetne állandóra, mert ott extra jutalék jár az alapítványi adományokból.
|
A pofátlanság netovábbja: sárga papírfecnit adtak számla helyett a Péterfy korrupt főorvosai
|
Nem lehetett utalni, csak készpénzt fogadtak el a Péterfy Sándor utcai kórház III-as krónikus belgyógyászati osztályának jelenleg letartóztatásban lévő korrupt főorvosai. Aki nem fizetett, azt kitették az osztályról. A Blikknek megszólaló érintettek szerint minden hónap 10-én sorban álltak az emberek az illegális pénztár előtt. Havi 20-25 millió forint jöhetett össze a készpénzben átvett, törvénytelen, az állami ellátásban tiltott „adományokból”. Az alapítványi támogatásokért egy olyan sárga papírfecnit kaptak a betegek rokonai számlaként, ami még egy óvodai gazdálkodós játéknál is komolytalan lett volna.
| null | 1
|
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/peterfy-sandor-utcai-korhaz-korrupt-foorvos/hynklnc
|
2025-10-14 05:15:00
| true
| null | null |
Blikk
|
Herczig Norbert, a négyszeres magyar bajnok raliversenyző áfacsalás gyanújába keveredettA NAV nyomozása szerint Herczig is érintett egy több mint 500 millió forint vagyoni hátrányt okozó számlagyárhálózat működtetésébenHerczig korábban négy, autósporttal kapcsolatos vállalkozást üzemeltetett, amelyek jelentős köztartozást halmoztak fel és felszámolás alá kerültekHa a vádak bebizonyosodnak, az elkövetők öttől 20 évig terjedő szabadságvesztést kaphatnakTöbb magyar sztársportoló keveredett már hasonló ügybeA Privátkopó bűnügyi portál számolt be róla kedden, hogy különösen jelentős, azaz 500 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt indított nyomozást a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága. A 20 gyanúsított között van Herczig, illetve Ridzi Gábor és Földvári Péter színházi producerek. A nyomozás adatai szerint a tényleges tevékenységet nem végző cégekből álló, színlelt média-, informatikai és építőipari szolgáltatásokra létrehozott számlagyárhálózat valótlan tartalmú, fiktív számlákkal látta el az adóelkerülő vállalkozásokat.Problémás cégekAz 50 éves Herczig - aki korábban az Európa-bajnokságon és a rali-világbajnokság WRC2 kategóriájában is kipróbálta magát - négy, autósporttal kapcsolatos vállalkozást működtetett az elmúlt években. Ma azonban már egyik cég sem létezik, a cégbíróság ugyanis elrendelte a felszámolásukat, mert jelentős köztartozást halmoztak fel. A Herczig Autósport Kft. 2024 elején szerepelt például a legnagyobb adóhiányt felhalmozó vállalkozásokat és magánszemélyeket összesítő NAV-listán, mégpedig a nyolcadik helyen. A társaságnál - amelyben tulajdonostárs volt a pilóta felesége, Herczig Annamária is - az adóhivatal 161 millió forintos adóhiányt, illetve további 350 millió forintnyi jogkövetkezményt állapított meg.Herczig cégei kapcsán a lap megjegyzi, a mérlegeikből kitűnik, hogy éveken keresztül figyelemre méltó, 800-900 millió forintos nettó árbevételeket könyveltek el, ugyanakkor a kiadási oldalon majdhogynem ezzel megegyező összegek szerepeltek, ami gyanúra adhat okot.A pilóta a portál megkeresésére annyit közölt, "jelenleg a hatóságok végzik a munkájukat az önök által megnevezett bűnügyben és ott a szükséges nyilatkozatokat megtesszük". Lapunk érdeklődésére ehhez nem kívánt többet hozzátenni.Súlyos büntetést kaphatnakAz ügy lehetséges következményeiről dr. Borbély Zoltán ügyvédet kérdeztük.- A bűnszervezet miatt a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, így öttől 20 évig terjedő szabadságvesztés fenyegetheti az érintetteket. Azonban az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, és ha szabadlábon védekezhetnek, az egy fontos szempont. Komoly enyhítő körülmény lehet, ha befizetik a vagyoni hátrányt vagy annak egy részét - magyarázta.Sztársportolók kínos ügyeiA hazai autósportban egyébként az elmúlt években több komoly adócsalási ügy borzolta a kedélyeket. A koreográfia jellemzően az volt, hogy a hirdető cégek évi több tízmillió forintot fizettek olyan, raliautókon elhelyezett reklámokért, amelyek piaci értéke legfeljebb néhány százezer forint lehetett, majd a kifizetett összeg jelentős részét (80-90 százalékát) utólag zsebbe visszakapták.
|
Félmilliárdos csalási ügyben gyanúsított a magyar ralilegenda
|
Rendkívül kínos ügybe keveredett a ralisport kiemelkedő alakja, Herczig Norbert. A négyszeres magyar bajnok versenyzőt – aki tavaly februárban azzal került be a hírekbe, hogy a NAV több mint félmilliárd forintot követelt az egyik cégén – most áfacsalással gyanúsította meg az adóhatóság.
| null | 1
|
https://www.blikk.hu/sport/herczig-norbert-ralis-csalasi-ugy-gyanusitott/bm5m8tg
|
2025-10-07 13:38:45
| true
| null | null |
Blikk
|
Alattunk a Lendva és a Mura folyók síkja terült el, szlovén vidék. Balra nézve, az a gerinc, az már Horvátország, a varasdi hegyek. A hátunk, azaz a gerinc mögött kezdődtek Magyarország, Zala dombjai. Szép időben látni az Alpokat, még a maribori-pohorjei sípályát is, és hát Ausztria sincs messze. 1920 óta egyre több államhatár fut össze a Mura és a Dráva középső folyásának vidékén, de egyvalami biztos nem választja el ezeket az országokat: a szőlőket sújtó aranyszínű sárgaság terjedése. Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett bakteriális megbetegedés válogatás nélkül mészárolja a magyar ültetvényeket is, ha így megy tovább,ez lehet a magyar szőlő Trianonja.A fitoplazmák közé tartozó baktériumot itthona 22-ből már csak egyetlen borvidéken nem mutatták ki, de ugyanúgy nem kíméli a szlovén és ahorvátültetvényeket sem. Abban viszont, hogy mennyire elégedettek a szőlősgazdák az állami szerepvállalással, már számít, mely állam területén élnek. Ezért elutaztunk Lendvára, illetve a magyar oldalon is felkerestünk pincészeteket, hogy képet kapjunk arról, hol mennyit segítették a birtokosokat, és hogyan látják ők a helyzetüket.A Vino Kelenchez szűk, de szépen leaszfaltozott dűlőutakon kell felkapaszkodni a legmagyarabb szlovén városka centrumából. Első látásra nem úgy érkeztünk, mint katasztrófa sújtotta övezetbe, katonás rendben álltak a szőlősorok a déli fekvésű domboldalon - a domb északi lejtői már Magyarországra futnak le. Darko Kelenc, a tulajdonos elsőre nem vette fel a telefont, a pincében gyér a térerő, bekopogtunk hát. Perceken belül asztalra tette a borát és némi vizet, és már beszélt is.Borászatukat már a negyedik generáció viszi, sőt, Kelenc fia ötödikként fog beszállni. Fehérboraik vannak zömmel - ez fehérboros vidék -, de némi vörös is akad, kékfrankos, pinot noir. "Minden politika", a kormány ellenőrzi, ki mit ültet - magyarázta, hogy miért nem dughat le akármilyen oltványt a földbe. Ötnél kevesebb hektárjuk van, de bőven vesznek is szőlőt. 80 ezer liter per év mennyiséget termelnek jelenleg, exportálnak Európába és Amerikába is."Senki sem tudja, hol bukkant fele először, de az északkeleti részeken talán" - mesélte a sárgaságvész első tapasztalásáról. Száraz évszak volt, a szőlőkön látszott a betegség, sokat gyökerestül szedtek ki. A szlovén szabály szerint ha az ültetvényen 20 százaléknál több tőke érintett, az egész ültetvényt ki kell vágni - Magyarországon ez 30 százalék. "Mi óvatosabbak vagyunk" - nyugtázta Kelenc. Ők eddig a 27 ezer tőből háromezret szedtek ki. A kiszedett tőke nem veszélyes többé, a földre pedig nincs hatással a fitoplazma. Traktorral kihúzzák a gyökeret, aztán valakinek odaadják, aki elfűti."A kormány segített, de nem sokat", pénzt adtak ugyan, de szerinte nem eleget. Az állami ellenőrök mondták ugyan, hogy vannak oktatások a betegségről, de az emberek, főleg a kis borászatok "nem törődnek vele, nem esik le nekik a veszély". Egy saját történetet is felidézett: "Mellettem egy srácnak van egy szőlője, 300-350 tőkével, sok fertőzöttet láttam, mondtam neki többször, hogy ki kell szednie, mert nem nő rajta már szőlő, nonszensz otthagyni." Nem szedte ki.Már magyar borászoktól is hallottuk az utóbbi hónapokban, hogy ha valamiben előrébb jártak a szlovénok, az a tájékoztatás. És valóban, a rádió folyamatosan harsonázza a veszélyt, a tévében dokumentumfilmet is sugároztak, a hírekben is benne van a sárgaság, Kelenc szerint próbálják informálni az embereket. "A kormány nem segít nekünk eleget" - panaszkodott mégis. Szerinte minél öregebb egy borászat, annál kevesebbet fizetnek. "Nem vagyok benne biztos, miként kalkulálnak", de azzal nem feltétlen, hogy mennyibe kerül újratelepíteni a szőlőt.Rezisztens fajtát alig találni. Amikor elkezdődött az egész fitoplazmás őrület a Covid előtt, a chardonnay, a burgundi, a pinot blanc és a noir tűnt veszélyeztetettnek, idén pedig "kisebb katasztrófa volt a kékfrankossal". Kelenc szerint talán az olaszrizling volt a legkevésbé fenyegetett, de változik a betegség, először csak a burgundiak voltak, de most már mindegyik fajta."Védekezni nem tudunk, de gyógyulni igen"- mondta. Kiszedik a fertőzött tőkét, majd újat ültetnek. Szlovéniában háromszor kell permetezniük rovarölővel egy szezonban. Vigyázni kell a méhekre, "a szőlőbirtok élő organizmus". Van egy lista, amit a kormány adott a szerekről, amit használhatnak. Ellenőrzik a számlákat, bizonyítani kell, hogy megvette a borász - hisz ha valaki megveszi, valószínűleg fel is használja.Kelenc tudomása szerint az osztrákok ugyanúgy védekeznek, mint a szlovénok, a horvátokról annyit tud, hogy egy szezonban szintén háromszor kell permetezniük. A tengerparti régiókban nem nagyon van jelen a betegség, egy-egy tőkét ki kell ott is szedni, viszont "Szlovénia ezen részén sokkal rosszabb a helyzet". Kelenc reménykedik, hogy valami kezelést kitalálnak, "másképp katasztrófa lesz".Huzimec Zoltán más mérettartományban dolgozik Lendva szélén. Azaz dolgozott. Kis családi pincészetet vitt sokáig, vendégeket is fogadott borkóstolókra, de a sárgaság miatt (is) úgy döntött, ideje felhagyni a borászkodással, tőkéi zömét már kiszedte. Volt egy félhektáros területe, ahol rizlingszilvánit termesztett bio módon. "Úgyis annyi mérget megeszel" a boltban vett dolgokkal - vallja. Még a szigorúbb biodinamikus minősítést is elérte, aztán 2010-ben lemondott erről, 2020-ban pedig a bióról is."Hat-hét éve már biztos jelentkezett az aranyszínű sárgaság" Huzimec szerint, a rajnaija ment tönkre először, ki is vágta fokozatosan a szőlőt. "Jött az államtól az ellenőr, befújta, megjelölte a beteg tőkéket, azt el kellett távolítanom. Mondtam neki, mellettem van egy elhagyatott terület tíz éve, azt mondta, őt nem érdekli" - mondta állami szerepvállalásról. Huzimec szerint hét-nyolc éve nem foglalkoztak a betegséggel, csak az utolsó pillanatban.Ezen a ponton eljutottunk oda, ami később Magyarországon is előkerült: a demográfia és a gazdaságosság kérdéséig. A vidékről elvándorol a fiatal, nem akar borászkodni, ami borzasztóan élőmunka-igényes, és a megtérülés is kérdéses támogatások nélkül. A lendvai hegyen is ez a helyzet, az öreg borászok kihalnak, utánpótlás alig, a sok kis szíjparcellát felhagyják, elgazosodik, gondozatlanná válik. Egykor ötszáz hektár szőlő volt Lendva felett, most kétszáz ha művelve van. Itt kicsi, egy hektár alatti telkek vannak, Huzimecé is ekkora, bár már csak a negyedén van szőlő. "Vannak még régebbi tételek, amiket palackoztam", de már alig van újbora. Egy átlagos évben még négy-öt ezer palack lejött neki a rizlingszilvániból, traminiből, rajnaiból, sauvignon blanc-ból, izabellából.Szerinte nincs ellenálló fajta, a direkt termőket még jobban fertőzi a betegség. Már a kettő-négy éves szőlőben is megjelenik a betegség, a fiatal növényeket is támadja. És itt összeérnek a problémák:"Gondoltam, hogy újratelepítem, de kinek, a gyerekek a saját életüket élik, egy-két év, és 70 éves vagyok".Az államtól azt az információt kapták a korábbi években, hogy június vége felé elég egyszer permetezni, most már háromszor kell. Három-négy fajta engedélyezett szert lehet használni. Nincs szelekció a rovarok közt, a szer megöli a hasznos rovarokat is, mint a katicák - mondta.Huzimec Zoltán biztos benne, hogy a fitoplazma már harminc évvel ezelőtt itt volt, "de nem volt meg a kombináció, hogy ekkorát terjedt volna". Kárpátalján, Felvidéken is járt, ott is jelen van a betegség, de Erdélyről is rosszakat hallott. Ahol nagyobb borászatok vannak, jobban tudnak védekezni, viszont itt sok a zártkert és az elhagyatott szőlő."Nagyon zavart kezdetben, hogy kettő ellenőrzésem volt, azokat megfizettem, de nem figyelmeztettek" - emlékezett vissza Huzimec. Szerinte most kezdik a rádióban mondogatni, hat-hét év után, hogy védekezzenek. Büntetik a nem lepucolt területek tulajait, vágják ki a szőlőket, ha nincsenek gondozva, miközben látott olyan ellenőrt, aki nem ismerte fel a beteg tövet. Adnak támogatást az új telepítésre, de "az állam elaludt", szerinte le kellett volna az egész hegyet permetezni időben. "Az egyik szemem sír, én parasztgyerek vagyok, de mégis a természet a legnagyobb úr" - kesergett a lassan csak egykori borász. Ráadásul azt tapasztalja, hogy a betegség a mogyoró levelét is fertőzi, "az orgonán is láttuk, össze van pöndörödve a levele".Közben felsétáltunk a szőlőbe, ahol Huzimec Zoltán erőteljes mozdulatokkal tépte le a szerinte fertőzött részeket a növényekről. Ennek zöld a szára, holott őszre már be kellett volna fásodnia - mutogatta nekünk. Árulkodó jel a vörös szőlők bevörösödő, pöndörödő levele is, és persze az, hogy ledobja a termést a növény.Tuboly Zoltán Huzimec Zoltán magyarországi tükörképe. Tapasztalt, 70 pluszos borász, aki egy kis családi birtokon gazdálkodik több évtizede Tormafölde fölött. 2005-ben végzett borásziskolát, előtte hobbiszinten borászkodott, 1965-66 környékén vette az első saját szőlejét, ezt gyarapítgatta később. 2014-ben kezdték forgalmazni a borukat. Helyben kóstoltatnak, de ha kell, a környező falvakba is kitelepülnek, falunapra, fesztiválokra. Szürkebarát, chardonnay, királyleányka, "kontyalávaló" cuvée, vörös cuvée is szerepel a szortimentjükben. Kevesebb mint fél hektár a szőlő, pedig "valamikor az egész terület mind szőlő volt", most már erdő. A falu is elöregedett, nincs borászutánpótlás, "emberben is sokkal kevesebb a létszám, a fiatalok elmentek"."Ez mind a két kezünk munkája" - mutatott körbe a pincéjében, ahol vaskályhában lobogott a tűz, és egy terméskőből kirakott Magyarország-térkép volt a falra rögzítve sok régi ereklye mellett. A sárgaságról azt mondta: "nálunk még nincs olyan veszély" - aztán gyorsan le is kellett bal kézzel kopognunk ezt, fafelületen, háromszor, alulról. 2010-13 környékén jelent meg a fitoplazma Szlovéniában, Lentitől Kerkateskándon át Tornyiszentmiklósig ezt a részt akkor helikopterrel permetezték. Kirakták a táblát, hogy növényvédelmi zárlat van, nem lehet elvinni innen szaporítóanyagot. Ezen kívül semmi sem történt szerinte. "Talán még jómagam se vettem annyira komolyan", előtte évekig nem védekeztek, maximum a lisztharmat, peronoszpóra ellen. Nála még nincs jelen tömegével a betegség. Körülbelül húsz tövet szedett ki, de nem egyértelműen emiatt, inkább elővigyázatosságból. Tíz év alatt összesen ha nyolcvan tövet cserélt, "ez természetes folyamat", ha kiöregszik egy tő, hozza a másikat - mondta.Szerinte "nagy hiba volt, hogy a permetszerek jó részét kivonta a forgalomból a Nébih az EU-ra hivatkozva", mondván, rákkeltő. "Biztos, hogy minden vegyszer rákkeltő, veszélyes", de ez akkor is rosszul érintette őket - mondta. Sok szert nem lehet kis kiszerelésben kapni, akinek kis területe van, nem veszi meg, vagy nem permetez. Központilag lehet ezt megállítani, hegyközségi vagy megyei összefogás kéne Tuboly szerint. A légi permetezésnél sok a kikötés, nem lehet például lakó a dűlőn. Szerinte a járási növényvédőknek kéne felügyelniük, hogy mikor permeteznek. Az is jó, ha megmondják, hogy mivel permetezzenek a kisbirtokosok, és adják oda nekik, "szerezze be az állam megfelelő mennyiségben", a földhivatal úgyis tudja, kinek mekkora a területe."Ha én védekezek, a szomszéd nem, semmi értelme"- tette hozzá a sokszor előkerülő gondot, ami itt ritkásabb, mint máshol. Ugyanis itt a területek jó része osztrák tulajdonú, "aránylag rendben tartják a területet", a szőlőiket már kivágták."Pánik már van talán, de nem most kezdtem a védekezést" - mondta Tuboly. Mióta a szlovénoknál megjelent, elég komolyan foglalkozott vele, bár eddig gócpontokat nem talált. Szerinte "ha az ember időben elcsípi", van esély. Maga is elővigyázatos: metszésnél sebkezelő géleket használ, fertőtleníti az ollókat, bár "állítólag a fitoplazmát nem lehet ollóval továbbvinni".Kis Tamás, a vészharangot az elsők között megkongató pincészet, a csörnyeföldi Bussay egyik motorja szomorúan mutogatta nekünk a puszta lejtőket, a kivágott szőlők egykori helyét. Nagy szerepük volt abban, hogy a zalai borvidék visszakerült a bortérképre, de most nagyon megszenvedik a kórságot. A pinot noirral kezdődött, majd a rajnai és a tramini esett el. "Az olaszrizling egy ideig úgy tűnt, ellenálló, aztán nem", azt is ki kellett szedni. "A merlot nagyon jól bírja, szinte nulla, ami tünetes, ezt francia tanulmányok is írták" - adott meg legalább valami reménykeltőt. A csókaszőlő nevű magyar fajta is bírja szerinte a sárgaságot, van pár beteg példány, "de nem hatványozódik évről évre". Ezek most extra trágyát kaptak, nagyon odafigyelnek rájuk."A szőlő- és bortermelés nem olyan, mint a pékség, hogy nincsen liszted, holnap meg már semmi bevételed sincsen"- magyarázta Kis. Nagyon sok év munkája van benne, ők 1989 óta működnek, még a felesége, Bussay Dóra apja, az azóta meghalt László alapította a borászatot. Van 2022-től borkészletük, de ez elfogy két-három éven belül, "utána lesz a kérdőjel", hogy miből élnek. Újratelepíteni kockázat, "amíg nincs erre konkrét gyógymód". Három évig ráadásul nem lehet a fitoplazmára telepíteni. "A családod meg a saját befektetésed minden hozamát a szőlőbe ölöd, és egyszer csak nincs" - mondta. Gondolkoztak más növénykultúrán is persze, de azokhoz nem értenek."Nyilván elsirattuk, de van bennünk optimizmus", két kezelést is javasoltak már nekik, növényvédelmi cégek is megkeresték őket. Növényorvos szerint a meleg, száraz időszakban a növényi részekben durvábban szaporodnak a baktériumok. A rovarirtás ideig-óráig lassítja a dolgot, de gyógymód kell, hogy ne fertőződjön meg vagy ellenálló legyen a szőlő. Tudnak egy fonalféregről is, ami a kabócába bekerül, és lerendezi a rovart, a franciáknál állítólag már bevált."Mi évek óta mondogatjuk, hogy baj van", de sok kolléga a hallgatást választotta, hogy majd megoldódik ez is. "Egyre jobban látom, hogy nem ismerik fel" a fitoplazmát - mondta. Volt, akinek ő szólt, hogy a szőlőjén az bizony sárgaság. Levélsodró vírus, káliumhiány, ESCA is hasonló tüneteket produkál, gyakran keverik össze ezekkel. Szlovéniában szerinte rendezettebb a szőlővidék, több a művelt parcella. Ott még van szőlőhegy, itt meg sok közülük elvadult. "Azok gócok maradnak, bárhogy védekezel." Egységesen, egyszerre, nagy felületen kéne védekezni. Külön csapat kéne, aki felszólítana a területek tisztán tartására.A Bussay Pince helyzete látszik a mennyiségeken is: korábban 250 hektoliter boruk is volt egy évben, most csak 20 lett. Árat nem tudnak annyira emelni, hogy visszahozza a veszteséget. "Amúgy is egy piaci válság közepén vagyunk, nem fogod tudni az árakat megemelni" - magyarázza Kis, utalva a csökkenő borfogyasztásra. Bár korábban akár a boraik 70 százalékát is exportálták, most inkább a helyi értékesítést nyomják meg, az árrés akkor helyben marad, de sok extra munka van vele."Én személyesen beleálltam ebbe, láttam, hogy nagyon kussol mindenki".Volt olyan levelezés borászok közt korábban, hogy sok a felesleges pánikkeltő cikk. Pedig azok tények, hogy itt-ott hektárok tűntek el. "Kimondottan jó, hogy benne van a sajtóban", a gazdák talán jobban odafigyelnek, növényorvosok, gyógyszerészek is bejelentkezhetnek megoldásokkal - mondta.Kis Tamás bízik benne, hogy nem fog elfajulni a járvány, három év alatt felfejlesztik a kezelést. "A filoxérát is megoldották, és ment tovább az élet" - utalt az egy évszázada az egész európai szőlőtermesztést padlóra küldő és a magyarországi termőszőlők kétharmadát is elpusztító szőlőgyökértetűre. Ki fogja átsegíteni a gazdákat, az a nagy kérdés. "Nem úgy készültél gazdaságilag, hogy eltűnik az ültetvény és a befektetésed." Folyik egyeztetés most kártalanításról, de Kis szerint nehéz lesz kiszámolni, ki mennyi hozzáadott értéket ad, hány hektáron termel, mennyi pénzt érdemel.Simon Zoltán, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, a Simon Pince tulajdonosa látja a nagy képet, és nem boldog. Pincéjében egy pohár szűretlen, friss rizlinget szorongatott, és lendületesen mondta, szerinte mi ment félre. A hegyközségben 320-330 hektár van nyilvántartva náluk mint működő szőlő, miközben az egész borvidék a földhivatal szerint 4200 hektár. "Van egy határ, 300 hektárnak meg kell lenni, hogy hegyközség legyen. Szerintem most a két zalai hegyközségnek össze kell olvadni, a kipusztult területtel lemegyünk 300 alá" - jósolta.A szőlőterületek csökkenésére felhozott még egy adatot: 124 ezer hektárról 65 ezerre zsugorodott a magyarországi területek nagysága az EU-csatlakozás óta. Nagyrada térségében vannak a nagyobb borászok, arrafelé a 40-50 hektárból lett 10, és nem csak a fitoplazma miatt. "Akinek volt 400 tője, az ki fogja vágni", termés nincs, a fiatalok nem foglalkoznak vele, a borászat pedig beruházásigényes. A kialakított infrastruktúrával nem tud semmit sem kezdeni, "minek tartály, minek traktor, minek kell pincét építeni".Simon olyan oltványokról is tud, amikben már benne van a betegség. Ha lassan derül ki, az óriási pech, hisz akár öt év, amíg rendesen terem egy új ültetésű szőlő. "Elgondolkozom, hogy érdemes-e újratelepíteni azokat a táblákat, amiket kivágok." Neki három hektárja van, 13 ezer tő, amiből 15-20 százalék fitoplazmás. Hiába védekezik a legerősebb szerekkel, minden engedéllyel rendelkezik, mindent megtesz, miközben a szomszéd meg nem, így a kabóca nem találkozik a permetszerrel, megbújik, és jön vissza a hatása elmúlása után."13 éve tudjuk, hogy itt van. 13 éve könyörögtünk a politikusoknak, hogy valaki foglalkozzon vele. 13 éve a szakemberek nem jöttek rá, hogy ez mi"- panaszkodott. AZalai Hírlapközzétett egy videós anyagot augusztusban, "az borította fel az egész rendszert" - mondta Simon. Négy éve idejött két politikus, a borászok elmondták nekik, hogy "nagyon nagy gáz van". Azt felelték, ha megnyerik a választást, visszatérnek a témára, de nem tértek. Valótlanságok is keringtek, hogy át lehet vinni a betegséget metszőollóval; "három év telt el, hogy meggyőzzük őket, nem viszi át", ahogy a gyökérről se megy át egyik növényről a másikra. Simon megkérdezte a kormányhivatalt, hány embert büntettek meg, mert nem vágta ki az elhanyagolt területét: "konvergál a nullához". Ő maga három évig könyörgött, hogy a szomszéd rendezetlen telkét vágják ki, nagy nehezen megtették, aztán otthagyták visszaburjánzani.Simon sorolta az állami tétlenség és emberhiány tüneteit. A hivataltól már a takarítónőt is kiküldték három-négy éve januárban, hogy keresse a beteg töveket, amiket még a szakértők is nehezen ismernek fel ilyenkor. Azt is mondták neki a kormányhivatalban, hogy kimennének megjelölni a beteg tőkéket, de nincs spray, amivel lefújják őket, már így is 900 ezer forintot fordítottak jelölősprayre. Az egyik gazda vett nekik festéket, hogy fújjanak. "Azt mondták, lesz permetezés Veszprémben és Zalában. Hol lett? Siklós-Villányban és a Dél-Balatonon, de Zalában elsinkófálták." Simon szerint feléjük a bioültetvények veszélyeztetettek különösen, "egy rajnai rizlinget nem lehet itt bióban termeszteni", a Mura miatt 90 százalék feletti a páratartalom."Mi már 13 éve karanténzónában vagyunk, ha kivágunk egy táblát, nem kapunk kártérítést, de akik nincsenek a zónában, kapnak" - mondta a következő furcsaságot. Lenti térségében húsz tőért 40 ezer forintot fizettek egy borásznak. Ha a mostani kormányhivatali állománnyal akarják felmérni a helyzetet, az reménytelen lenne Simon szerint: "Zala megyében van három-négy növényvédelmi szakember, ha ezer hektár van, hány év alatt járják le" jegyzőkönyvezésestül, adminisztrációstul? - tette fel a kérdést.Simon szerint az lenne a jó, ha nem támogatást adnának a kistermelőknek, hanem permetszert. Neki már nem is akarnak felírni, annyira sok szert vesz, folyamatosan fúj, amikor kell és szabad. Az öregnek nem tudja megmagyarázni, hogy nem fog meggyógyulni a szőlő. "Amíg nem tudunk a fejekben rendet tenni, halott dolog az egész."Olaszország példáját hozta fel: ott fújnak, az egész táblát egyszerre. Négy cég van, mindig ugyanabban az időben permeteznek, ott nincsenek elhagyott parcellák. Olaszországban, Proseccóban nincs olyan, hogy valaki nem permetez, egy bizottság szigorúan eljár, kényszerkivágás, büntetés lehet a vége, ha nem vágja ki a fertőzött töveket. Szlovéniában szerinte a fiatal borászok vesznek öt hektár területet, a közepét betelepítik, a peremterületet permetezik. Nincs szomszéd, kevesebb a kockázat. A franciák is együtt próbálnak élni vele, Simon szerint meg kell találni a fajtákat, amik kevésbé érzékenyek a fitoplazmára."Semmi jó tapasztalatot nem veszünk át külföldről, pedig mindig majmoljuk a külföldieket"- tette hozzá.Magyarországon a szőlőművelés alapja még mindig az, hogy meg legyen metszve a szőlő. Volt olyan Simon Zoltán szerint, hogy egy nem művelt szőlő tulajdonosát feljelentették, a hivatal erre előírta, hogy metssze meg vagy vágja ki. Megmetszette, de műveletlen maradt a terület, a hivatalnak viszont ennyi elég volt. Mi marad meg a magyar borászatból a járvány után? - tettük fel Simonnak búcsúzóul a millió dolláros kérdést. "Hát ebben a felfogásban semmi."
|
13 éve tudjuk, hogy itt van. 13 éve könyörögtünk a politikusoknak, hogy valaki foglalkozzon vele
|
Aranyszínű a muravidéki táj, de nemcsak az ősz, hanem a szőlőt tizedelő sárgaság miatt is. A szlovén gazdák ugyanúgy elégedetlenek az állami szerepvállalással, mint a magyarok, de ott legalább jó a tájékoztatás. Riport a nyugati végekről, ahol az utolsókat rúghatja a fitoplazmától és az elöregedéstől szenvedő borászkodás.
| null | 1
|
https://telex.hu/techtud/2025/10/25/aranyszinu-sargasag-fitoplazma-szolo-betegseg-zala-varmegye-szlovenia
|
2025-10-25 08:44:06
| true
| null | null |
Telex
|
A kecskeméti egyetem félkész campusának befejezését kifizeti a kormány, a közelbe tervezett okosvárosról és innovációs parkról azonban nem jelentettek be ilyet.Ezekre az állam 2021-ben már adott 100 milliárdot a kecskeméti egyetemi alapítványnak. Ez a pénz az Optima gyomrában pihen, évről évre kevesebbet ér, és jó esetben is évek múlva szabadul majd fel.De ha holnap meg is lenne a pénz, az egyik projekt elindításához akkor is szükség lenne több százmilliárd forint extra forrásra, a másikhoz pedig az alapítvány tájékoztatása szerint a minisztériumi engedély is hiányzik.Kérdés, mi lesz ezekkel a projektekkel, ha nem kapnak mégis állami mentőövet.2025. október harmadikán a magyar kormány Orbán Viktor nevével ellátotthatározatot adott ki arról, hogy másodszor is kifizeti a kecskeméti egyetem új campusának befejezését. A beruházás költségeit 2020-ban egyszer már elutalták az egyetem fenntartójának, a kivitelezés azonban Matolcsy Ádám közeli barátjának, Somlai Bálintnak a Raw Development nevű cégéhez került, ami valamikor tavaly félbehagyta a munkát. A helyszínen így most torzók állnak.A kecskeméti egyetem alapítványa 2020-ban 44,4 milliárd forintot kapott az államtól az új campusára. Ebből annak idején 27,5 milliárdot adtak kölcsön az MNB Pallas Athene Alapítványának vagyonát kezelő Optimának, idén nyáron pedig 16,2 milliárd forintnyi adósság elengedéséért cserébemegkapták a torzókat tulajdonló céget. AKecsUP szerintvárhatóan 15 milliárd forintba kerülő építkezésremár ki is írták a közbeszerzést, a lap szerint pedig januárban eredményt terveznek hirdetni. Az építkezés így rövidesen befejeződhet.Bár azt, hogy a döntéshozatal pontosan hogy zajlott, nem tudjuk, van olyan forrásunk, aki szerint az építkezés hátralévő részének kifizetését az érintettek egy része az MNB-ügy kecskeméti szálának fájdalommentes lezárására tett lépésként értékeli. Eszerint a döntéshozókat jobban érdekli, hogy a beruházás lezáruljon és hogy a botránynak ne legyen látványos következménye, mint az, hogy a felelősöket elszámoltassák.Szintén a botrány elkenésére utal, hogy Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester elmondása szerint ma már a PADME és a jelzálogjogosult bank is az Optima-kötvények lejárat előtti visszaváltásáról kommunikál nekik. Az előbbi levele szerint "az Optima-csoport rendelkezik olyan vagyonnal, amely megfelelő módon történő értékesítése várhatóan lehetővé teszi a fenti kötvények megmaradt részének visszavásárlását, még a lejárati határidő előtt" -írja a KecsUP.De mit jelent ez a megmaradt rész? A campusra szánt 44,4 milliárd forint mellett a kecskeméti egyetem alapítványa 2021-ben kapott az államtól 100 milliárd forintot "az egyetem infrastruktúra-fejlesztésére és alapítványi célokra". A támogatást odaítélő minisztérium és az egyetemi alapítvány közötti megállapodást nem ismerjük, de a márciusban kiadott ÁSZ-jelentésből arra lehet következtetni, hogy az alapítvány ezzel a pénzzel viszonylag szabadon gazdálkodhatott.Az alapítvány vezetése ekkor elfogadott egyJövőkép és stratégianevű dokumentumot, amely szerint a campus építése mellett két fontos infrastruktúra-fejlesztésbe kezdenek majd bele. Csizmadia Norbert akkori kuratóriumi elnök az erről szóló ülésen megjegyezte, hogy a "stratégiai anyag megküldésre került a miniszterelnök úr részére is", Szemereyné Pataki Klaudia pedig azt, hogy sokat foglalkoztak ezekkel a témákkal, és a terveket "jó így egyben látni."A két projekt:egy technológiai és innovációs park 25 milliárd forint értékben;és egy, Kecskemét határában felépülő okosváros 75 milliárd forint értékben.A Jövőkép és stratégia nevű dokumentumot az egyetem kuratóriuma 2021 október 6-án fogadta el. Mivel azonban akkor még csak a tervezés indult el, az alapítvány vezetői úgy gondolták, hogy az államtól kapott pénzt a kivitelezés megindulásáig kölcsönadhatják a hozzájuk több személyes szálon is kötődő Optima Befektetési Zrt.-nek. A 100 milliárd forintos kötvényjegyzésről ugyanazon az ülésen, a stratégiai dokumentum elfogadása után néhány perccel szavaztak.A történet következő fejezetemár ismert: a kölcsönszerződés szerint a kecskemétiek a pénzt elvileg egy 90 napos határidővel bármikor visszakérhették volna, a gyakorlatban azonban pontosan tudták, hogy ez nem lehetséges. 2024 elején kísérletet tettek erre, de az Optima jelezte, hogy nem tud fizetni, és a rendezésben azóta sem sikerült megállapodni. Szemereyné most már azt próbálja meg sikerként prezentálni, hogy a vagyont a kötvény lejárata előtt, tehát valamikor 2031-ig visszaszerezhetik.De mi lesz így a két projekttel?A hosszú távú stratégia 2021-es elfogadása után az alapítvány vezetése építészirodákat bízott meg az innovációs park és az okosváros megtervezésével. Az előbbi projekt a campust is tervező Bánáti és Hartvig Építészirodához, az utóbbi a Zoboki Építészirodához került. A koncepciótervekkel mindkét csapat 2023 elejére lett kész.A stratégiai dokumentum szerint az alapítvány célja a park létrehozásával a"város innovációs és K+F szerepének növelése, a vállalkozások technológiai színvonalának emelése, a technológiai és innovációs együttműködések elősegítése, továbbá a helyi és térségi kis- és középvállalkozások saját fejlesztéseinek támogatása".Az építészeknek a koncepciót ezért úgy kellett kidolgozniuk, hogy:abban legyen egy "digitális gyár" 100 mintaegységgel;képző központok és coworking irodák;és egy konferenciaközpont.A tervek szerint a Neumann Innovációs és Technológiai Tudásparkban (NIT) a megnyitástól számított három éven belül legalább 50 ezer főt képeztek volna, a projektbe pedig legalább 30 technológiai és akadémiai partnert vontak volna be. A dokumentum kiemelte, hogy akkorra az egyetemnek a környék nagy munkaadói közül jó kapcsolata volt a Mercedesszel, a Phoenix Mecanoval, és a Knorr-Bremsével, vagyis feltételezhetően azzal számoltak, hogy ezek a vállalatok is beszállnak majd az innovációs park működésébe.A tervezést végző építésziroda 2023 elejére egy olyan megoldással állt elő, amelynek részeként az egyetem már álló, ma a műszaki és informatikai karnak otthont adó épületegyüttest alakították volna át. Ez az új campusszal szembeni régi campus főépületének felújítását és mögötte egy másik épület felépítését jelentette volna.Az egyetem munkatársai a terveket 2023 áprilisában prezentálták az egyetem üzleti tanácsadó testületének. Az ülésen a Telexnek küldött tájékoztatásuk szerint a kuratórium és a felügyelőbizottság tagjai és a tanácsadásban résztvevő vállalatvezetők módosításokat kértek, amelyeket a munkatársak még 2023-ban elvégeztek. Az építkezést tehát valamikor ebben az időszakban lehetett volna elkezdeni.Az NJEA vezetése ekkorra azonban pontosan tudta, hogy az erre szánt pénzt nem tudják az Optimától visszaszerezni, és ezzel 2024 januárjáig nem is próbálkoztak. Az alapítvány Telexnek küldött tájékoztatása szerint azonban más akadályokba is ütköztek. Azt írják például, hogy"sajnos a nyugat-európai jármű- és gépipar gazdasági recesszióban van lassan 3 éve, mely jelentős mértékben akadályozta a NIT fejlesztés gyors megvalósítását."Az elinduláshoz ezen kívül a kormányzattól sem kapták meg a zöld lámpát. Tájékoztatásuk szerint ugyanis innovációs parkot Magyarországon csak a Kulturális és Innovációs Minisztérium címpályázatán keresztül lehet létesíteni, ilyen pályázatot pedig a minisztérium csak 2024 májusában írt ki, amelyre ők május 24-én be is nyújtották a jelentkezésüket. A címpályázatra azonban szerintük a mai napig nem hirdettek eredményt, így az egyetemnek nincs joga a tudományos és innovációs park cím viselésére, amely alapján a park fejlesztését elkezdhetné.Megkérdeztük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, hogy helyesen értelmezi-e a jogszabályokat az NJEA, és ha igen, miért akadályozzák a kecskeméti technológiai és innovációs park megvalósulását. Megkérdeztük azt is, hogy 2024-ig miért nem hirdettek pályázatot, a tavalyira pedig miért nem hirdettek még eredményt, választ azonban nem kaptunk.Akárhogy is van, az innovációs park kialakítására a kecskemétieknek most se engedélye, se elérhető pénze nincs.Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a 100 milliárdos támogatás nagyobbik, 75 milliárdos részét az egyetemi alapítvány egy új városrész kialakítására fordította volna. Ezt a projektet eleinte Okos Városnak, később Tudásvárosnak (Wise City) nevezték el, az új városnegyed a Kecskemét Homokbánya nevű részén, egy egykori szovjet laktanya területén valósult volna meg.Az NJEA Telexnek küldött tájékoztatása szerint a tervezéssel megbízott építészek 2023. februárjában mutatták be a beépítési koncepciótervet. Ennek bevezetője szerint "cél egy olyan városrész kialakítása, amely a térség hagyományaiban gyökerező életforma kialakításának kereteit biztosítja és elérhető közelségben teremt közösségi agrárterületeket és természetbe ágyazott rekreációs lehetőségeket, valamint magába foglalja a hosszútávú fenntarthatósági szempontokat és legmodernebb technológiát."A terv szerint a jelentős részben önkormányzati és egyetemi tulajdonban lévő, több mint 100 hektáros külvárosi területre egy bevásárlóközponttal, konferenciaközponttal, boltokkal, óvodával és iskolával, valamint a belvárosba vezető vasúti és buszkapcsolattal rendelkező, több tucat többemeletes épületből álló lakónegyedet építettek volna. A rendkívül ambiciózus tervek az épületek és a közterületek pontos helyét, sőt, még a homlokzatok jellegét és magasságát is tartalmazzák.Az egyetemi alapítvány szerint, bár a beépítési koncepcióterv már 2023 februárjában kész volt, azt az alapítvány vezetése csak 2024 februárjában fogadta el. (A tervek egy részétakkor prezentálták is.) Tájékoztatásuk szerint a fejlesztés előkészítése azóta a koncepcióterv szerint zajlik - igaz,amikor áprilisban a helyszínen jártunk, néhány kihelyezett molinón kívül nem nagyon láttunk előkészítésre utaló jeleket.Időközben azonban felmerült egy kis probléma. Az egyetemi alapítványt vezető Csizmadia Norbert későbbi, Windisch Lászlónak címzett levelei szerint a koncepcióterv előzetes számításai alapján a teljes beruházási érték 250-270 milliárd forint lett volna. (Máshol 200-300 milliárdot ír.) Arról, hogy ezt pontosan hogyan akarták finanszírozni, az Állami Számvevőszéknek küldött levelei alapján a tervezés lezárultakor nem volt még pontos elképzelésük, Csizmadia ugyanis egyrészt állami támogatás érkezéséről, másrészt piaci finanszírozásról is ír.Az ebből a szempontból túl sok konkrétumot nem tartalmazó leveleiből az a kép rajzolódik ki, hogy azzal számoltak, az új városnegyed megvalósításához szükséges infrastrukturális fejlesztéseket majd az állam fogja fizetni. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a tervben szereplő intézményeket, például a konferenciaközpontot valósította volna meg az alapítvány, a lakóházak felépítéséhez pedig magánbefektetőket kerestek. Ez utóbbiba reményeik szerint az Optima többségi tulajdonában lévő GTC is beszállt volna.Mondani sem kell, hogy ezek közül mostanáig semmi nem valósult meg: Csizmadia Norbert a PADME és az NJEA éléről is távozott, a PADME új vezetése pedig a Szemereynének küldött tájékoztatás szerint nem újabb beruházásokra, hanem eszközeinek értékesítésére készül. Jelentős állami vagy európai uniós támogatásról egyelőre nem érkezett bejelentés, az NJEA erre szánt 75 milliárdja pedig továbbra is be van ragadva az Optimába.A két félbeszakadt beruházás ügyében három kérdés maradt: vissza tudja-e szerezni az alapítvány a pénzt, ha igen, az mennyit fog érni, és ki akarja-e segíteni őket az állam. Az elmúlt néhány hónap hírei alapján a kormányzat és a jegybank új vezetése dolgozik a helyzet felmérésén és a károk enyhítésén, és elképzelhető, hogy a következő hónapokban is lesznek nagy bejelentések, az azonban most nem tűnik valószínűnek, hogy a campus után belátható időn belül ezt a két projektet is megmentenék.Erre utal rögtön a PADME Szemereynének küldött levele, amely szerint "várhatóan" a kötvények 2031-es lejárata előtt vissza tudják majd adni a kölcsönadott 100 milliárd forintot. (Plusz azt a 11,3 milliárdot, ami a campus árából még hátravan.) Arról, hogy ez pontosan mikor történhet meg, a Szemereyné által bemutatott levél nem szól, a GTC tulajdonában lévő ingatlanok értékesítése azonban minden valószínűség szerint évekig tart majd, vagyis a pénz visszafizetésére - ha tényleg megtörténik - inkább az évtized végén lehet számítani.Kérdés viszont, hogy mennyit ér majd akkor ez a 111,3 milliárd forint. Az alapítvány által vásárolt Optima-kötvények ugyanis nem inflációkövetők, fixen 2,5 százalékos kamatot fizetnek, ami azt jelenti, hogy az ennél nagyon infláció kockázatát az alapítvány viseli. Ha tehát a befektetés megtérülését akarjuk számolni, akkor az évente 2,5 százalékos kamatból ki kell vonnunk az infláció értékét.Mivel 2021 óta összesen 45 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ha ezekkel számolunk, az alapítvány pénze mostanra értékének körülbelül negyedét vesztette el. Az építőipari infláció az elmúlt négy évben ennél is magasabb, összesen 53 százalék volt, vagyis, ha azzal számolunk, hogy az NJEA a pénzt építkezésekre akarja elkölteni, akkor annak igazából értéke közel 30 százalékát elvesztették.Bár nem tudjuk, hogy a következő években hogyan alakul majd az infláció, és azt sem, hogy az alapítvány mibe fekteti a kötvények hozamait, feltételezhető, hogy a következő években is 2,5 százalék felett lesz a magyarországi pénzromlás üteme, így az alapítvány Optimánál tárolt vagyona is egyre kevesebbet ér majd. Nagy kérdés, hogy a visszafizetés pillanatában mire lesz elég ez a pénz, főleg, hogy az okosvárosra szánt 75 milliárd forint már egy éve is csak a projekt töredékét tudta volna fedezni.A helyzetet érdemben az változtathatná meg, ha a magyar állam magára vállalná a beruházások költségeit, és akár az alapítványon, akár a városon keresztül beszállna az innovációs park és az új városnegyed megvalósításába. Bár nem kizárt, hogy ezt megteszik, és a campushoz hasonlóan ezek költségeit is kifizetik másodszor, feltételezhető, hogy ha ezt meg akarták volna tenni, akkor megtették volna a campusról szóló döntéssel együtt.Ha viszont ez nem történik meg, akkor az okosváros és az innovációs park tervei a következő években ugyanabban a fiókban laknak majd, ahol az elmúlt két és fél évet töltötték.
|
MNB-ügy: a százmilliárdos gigaprojektek, amiket nem mentett meg a kormány
|
Innovációs parkot és százhektáros okosvárost tervezett Kecskemétre a városi egyetemet fenntartó alapítvány, de az erre kapott 100 milliárd forintjuk még mindig az MNB-alapítvány cégében pihen. Egy kisebb projekt befejezésébe beszállt a kormány, ezekhez azonban egyelőre nem nyúltak.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/27/mnb-ugy-kecskemeti-neumann-janos-egyetem-campus-mentetettek-okosvaros-innovacios-park-jovoje-szemereyne
|
2025-10-27 07:02:25
| true
| null | null |
Telex
|
16 milliárd forint európai uniós támogatást kaptak rá, és már 2024-ben készre jelentették az új Elektronikus ingatlan-nyilvántartás rendszert (E-ING), de továbbra sem elérhetőek az előre beharangozott funkciók. Idén nyáron már a földhivatalok is átálltak az új rendszerre, ez azonban túlterheltséget, és a beszámolók alapján több hónapos fennakadásokat okozott az ügyintézésben. Hadházy Ákos független képviselő azIntegritás Hatósághoz fordult az ügyben, de az EU-pénzek felhasználását ellenőrző magyar szerv azt válaszolta a képviselőnek, hogy megvizsgálták az ügyet, és nem indítanak vizsgálatot.Az ingatlan-nyilvántartási rendszer digitalizálását 2015-benindította ela kormány, és 16 milliárd forintnyi európai uniós forrást is kapott hozzá. A projekt leírása szerint annak célja, hogy "csökkenjen Magyarországon a földügyi eljárások átfutási ideje és költségszintje", és a földhivatal ügyfeleinek elérhetővé váljon az elektronikus ügyintézés és szolgáltatás. A rendszer kifejlesztését a földméréssel és ingatlan-nyilvántartással foglalkozó állami szervre, a Lechner Ödön Tudásközpontra bízták.Az intézmény aztán közbeszerzést írt ki, amit a három pályázó közül végül a Tigra Kft. nyert el. A céget 1996-ban Vertán György üzletember alapította, akiről tavaly azutánkezdett el cikkezni a sajtó, hogy kiderült: a kegyelmi botrányba belebukó Varga Juditnak a Tigránál munkát adott, míg egy lakásában Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője ingyen lakhatott.A 2010 környékén berobbant Tigrának ugyan voltak nagyobb céges ügyfelei, de neve az államtól kapott megbízások által vált igazán ismertté. 2010-ben ugyanis, ahogyan a politikában, úgy a hazai kormányzati megrendelésű informatikában is volt egy nagy váltás. Az új Fidesz-kormány - nem teljesen alaptalanul - mindenhol túlárazást, mutyit, baráti összefonódásokat sejtett a korábbi megállapodásokban, így áttekintette a szerződéseket. Ebben kapott szerepet Vertán is, aki többek között a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és a Magyar Fejlesztési Bank ügyeit világította át.Miután az átvilágítók szinte minden esetben alkudozásba kezdtek, hogy módosítsák a korábbi szerződéseket, a tisztességesebb és jobb szakemberek egy része is elfordult az állami munkáktól. Ezt az űrt töltötte be későbba 4iG Nyrt., illetve visszafogottabb mértékben, de tartósan a Tigra is, így a vállalat fejlesztette a korábbi Takarnet földhasználati rendszert, de dolgozott az Elektronikus Anyakönyvön, valamint az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszerén is.Az utóbbi években a közigazgatás szinte minden szegmense fokozatosan elektronikussá vált, a földhivatali eljárás maradt az egyik utolsó, ami továbbra is papíralapon zajlott. Az új rendszer azt ígérte, hogy ugyan meg kell tanulni navigálni benne, de a korábbinál kényelmesebb és gyorsabb lesz az ügyintézés online rendszer, az elektronikus aláírás és az automatikus döntéshozatal révén. A rendszer négy nagy modulból áll:ingatlan-nyilvántartás,földmérés és térképészet,földforgalmi eljárásokés mezőgazdasági-hatósági eljárások.Feladata pedig a különböző állami adatbázisok és nyilvántartások összehangolása is, így például célja volt, hogy kiváltsa a korábbi Takarnet-rendszert. Csak aztán az évek során egyre távolabb csúsztak határidők.A közigazgatási és területfejlesztési minisztérium szerint a projekt fejlesztési szakaszamár 2023-banlezárult, amit az implementációs időszak, majd a jelenleg tartó üzemeltetési szakasz és a rendszer finomhangolása követett. Közben azonbantöbbször is módosítani kelletta határidőn, az eredetileg 2024. január 15-re tervezett hatályba lépést először október 1-jére, majd 2025. január 15-ére módosították. Tavaly decemberben átmeneti időszak bevezetéséről döntöttek, ami szerint az ötszázezredik végleges döntés (bejegyzés vagy annak elutasítása) utáni tizedik napig még elérhető marad a papíralapú ügyintézés.Még szerencse, ugyanis azóta sem lehet elektronikusan intézni az ingatlanügyeket a januárban elindult rendszerben.Hadházy Ákos emiatt már májusbanbejelentést tettaz EU-s források szabályos felhasználását vizsgáló Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), és arról írt a Facebookon, hogy tavaly márciusában úgy jelentették az EU felé készre és fizették ki a projektet, hogy a képviselőnek küldött földhivatali jelzések szerint az valójában működésképtelen.A Közbeszerzési Hatóság oldaláról kiderül néhány részlet arról, hogyan is használták fel a 16 milliárdos összeget: 270 millió forintot költöttek el például a korábban "Rogán Antal szomszédja"-ként elhíresült Csetényi Csaba cégénél, a Network 360-nál a még nem létező ingatlan-nyilvántartási rendszer népszerűsítésére, miközben a fejlesztés feladatát elnyerő Tigra Kft.-nek a rendszer elkészítésére adott 5,9 milliárd forintos összeget 2021-ben8,45 milliárdra forintra emelték.Sok részlet azonban továbbra is tisztázatlan, ezért Hadházy közérdekű adatigényléssel fordult a Lechner Tudásközponthoz. Mivel az intézményt megtagadta az adatok kiadását, Hadházy a Transparency Internationallel közösen pert indított, amit első fokon megnyertek. A Lechner Tudásközpont ezen a ponton45 napot kérta teljesítésre, mivelállításuk szerint még nem volt digitalizálva a nyilvántartás digitalizálását dokumentáló hatezer oldalnyi irat.A Lechner aztán megfellebbezte az ítéletet, de szeptember elején Hadházyék másodfokon is megnyerték a pert, így az intézménynek körülbelül november közepéig át kell adnia az adatokat.A képviselő emellett az EU-s pénzek felhasználását ellenőrző magyar szervnél, az Integritás Hatóságnál is tett feljelentést, de az nem indíteljárást, szerintük ugyanis "nem volt azonosítható olyan szükséges lépés, amelynek elmulasztására sor került volna az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetek részéről". Az OLAF Hadházyék bejelentését első körben befogadta és vizsgálódik, nemrég újabb adatokat kértek be tőlük, de ennek egyelőre nincs eredménye.2025. januárjában tehát az átmeneti időszakkal elstartolt az E-ING, csakhogy ez hónapokig tulajdonképpen semmilyen látható változást nem hozott.Az ingatlan-nyilvántartásért felelős földhivatalok átállása csak nyáron kezdődött meg. Legelőször a tatabányai járásban kapcsolták le június 20-án a Takarnetet, hogy három nappal később az új E-ING rendszert elindítva már csak innen lehessen tulajdoni lapot igényelni. Ezt sorra követték a megyei járások, így augusztus végére már minden földhivatal az új rendszert használta Budapest kivételével.Szeptember elsején, egy hétfői napon indult a kormány kedvezményes, háromszázalékos hitelt kínáló Otthon Start programja, a fővárosi átállást pedig pont az ezt megelőző hétvégére tervezték. Az átállás utáni első héten - hasonlóan ahhoz, ahogy a korábbi járásoknál történt - szünetelt a személyes ügyfélfogadás a budapesti földhivatalokban, miközben az Otthon Start miatt várható volt az ügyfélérdeklődések sokasodása.A beszámolók alapján azonban nem ez volt az egyetlen gond: több levél is érkezett lapunkhoz, amiben arról írtak az érintettek, hogy egyes földhivatalokban megállt az ügyintézés, és arról beszéltek nekik, hogy a kérelmek elbírálása és bejegyzése akár hónapokba telhet. Volt, aki arról számolt be, hogy hitelre szeretett volna ingatlant vásárolni, de a bank a váci földhivatal gondjai miatt nem tudott széljegyre kerülni, és azt mondták neki, hogy ez januárig nem is biztos, hogy fog megoldódni. Másnak három napba telt, mire le tudott hívni egy elektronikus tulajdoni lapot.Dr. Kotilla Brigitta ingatlanjoggal is foglalkozó ügyvéd a Telexnek arról beszélt, hogy az ügyvédi felületrőljelenleg csak tulajdoni lapot lehet lehívni, további funkciók egyelőre nem érhetőek el.Az ügyvéd úgy hallotta egy földhivatali ügyintézőtől, ha az E-ING rendszer valamilyen oknál fogva nem tud rögzíteni egy széljegyet az adott ingatlan tulajdoni lapjára, akkor a földhivatal letiltja a lehetőséget annak lehívására, amíg meg nem oldódik a probléma. Ez az ügyvéddel beszélő ügyintéző szerint néha órák, máskor akár napok kérdése is lehet, ami az ügyvéd számára is gondot jelent, hiszen közvetlenül egy adásvételi szerződés aláírása előtt fontos ellenőrizni az ingatlan tulajdoni lapján szereplő jogokat és bejegyzéseket.Az ügyvéd szerint az új E-ING egyébként is rendszeresen, egy napon belül akár többször is leáll, ami miatt átmenetileg nem lehet lekérni a tulajdoni lapokat. Mivel ilyenkor nem szeretnék kockáztatni, hogy a tulajdoni lap ellenőrzése nélkül írják alá az ügyfelek az adásvételi szerződést, több ügyvédnek is új időpontot kellett adnia a tervezett szerződéskötésre.Kotilla Brigitta elmondta, a postai út mellett az E-ING megjelenése előtt is volt már lehetőség e-Papíron keresztül az adásvételi szerződések elektronikus úton való beküldésére, de a földhivatalok általában postán küldték vissza a kérelem bejegyzéséről vagy az esetleges hiánypótlásról szóló határozatokat.Ez most jóval kaotikusabbá vált: állítása szerint a földhivataloknak az átállás óta már az ügyvéd cégkapujára kell megküldeniük ezeket a dokumentumokat, ezzel azonban probléma akadhatott, ugyanis saját, és valamennyi kollégájának tapasztalatai alapján ezek egyáltalán nem érkeznek meg. Az értesítő határozatok hiányában így csak a tulajdoni lapok rendszeres lehívásával tudja nyomon követni az adásvételi ügyletek alakulását, ami azonban tulajdoni laponként 4800 forintba kerül. Az ügyvéd olyanról esetről is hallott, ahol végül a földhivatal kiküldte postai úton a határozatot, viszont összecserélődhettek az adatok, mivel az ügyben érintettek helyett mások kapták meg a dokumentumot. Álláspontja szerint minden ilyen eset adatvédelmi incidensnek számít.A Telexhez a legtöbb problémajelzés a váci, valamint a Bosnyák téri földhivatalról érkezett, ugyanakkor Kotilla hasonló problémákat tapasztalt Budapesten és több vidéki járásban is, amit szerinte elsősorban az okoz, hogy a földhivatalok a problémás rendszer miatt túlterheltek. Elmondása szerintvan olyan ügye, ahol már 100 napja nem jegyezte be a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét a földhivatal,így a vevő a teljes vételárat több mint három hónapja megfizetve várja, hogy nevére kerüljön az ingatlan. Sovány vigasz, de hatvan nap után visszaigényelhető a kormányhivataltól az eljárás 10 600 forintos díja, így az ügyvéd szerint sokan fognak élni a lehetőséggel.Nagyon lassú és sokkal bonyolultabb minden - mondta egy másik, a Telexnek nyilatkozó ügyvéd, akinek jelenleg három olyan, egyébként egyszerű ügye van a földhivatallal, amelyben már a 60 napos eljárási határidő is lejárt. "Tényleg teljes káosz van, az is nagyon összevissza, hogy az ügyfélnek küldik a határozatot vagy nekem, vagy mindkettőnknek" - tette hozzá. Arról beszélt, hogy az új rendszer használatához szükség volt egy különbözeti vizsgára, valamint a kötelező ügyvédi felelősségbiztosítás összegét is meg kellett növelni. Mivel azonban a rendszer végül mégsem indult el január közepén, sok ügyvéd fizethette feleslegesen a magasabb biztosítási díjakat.A Magyar Ügyvédi Kamara a Telex megkeresésére arról írt, hogy maguk is rendszeresen hallanak a problémákról, ugyanakkor ezek részleteit nem ismerik. A MÜK szerint az ügyvédi funkciók fokozatosan fognak megjelenni, és a számukra fontos E-ING eljárás várhatóan 2026 januárjától válik elérhetővé. Ugyanakkor az átmeneti időszakban a papíralapú, és e-Papíron keresztül történő benyújtás is elérhető marad, és az E-ING használata csak 2026 harmadik negyedévétől válik kötelezővé.Az üggyel, valamint a rendszer problémáival kapcsolatban a Lechner Ödön Tudásközpontnak, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak, valamint a Pest Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályának is küldtünk kérdéseket. A kormányhivatal szerint a földhivatalokban elérhető szolgáltatások nem változtak, és az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer fokozatos bevezetése alattelőfordulhat az ügyintézési idők átmeneti növekedése és a "rövidebb ideig tartó, átmeneti szolgáltatás kiesés", de az üzemeltető "végzi a rendszer finomhangolását".A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium válaszában arról ír, hogy az E-ING "Magyarország történetének egyik legkomplexebb állami informatikai szakrendszeri átállása", így annak bevezetésére ütemezetten, több lépcsőben kerül sor. Ez idő alatt a minisztérium szerint előfordulhat az ügyintézési idők átmeneti növekedése. Nem tagadták, hogy ne lenne probléma az ügyfelek és ügyvédek kiértesítésével, de a válaszuk szerint a "döntésekről szóló értesítések túlnyomó többségét a rendszer megfelelően kézbesíti a jogi képviselők és az ügyfelek részére".A minisztérium szerint ugyanakkor a "bejegyzések minden esetben már a határozat elkészültekor megtörténtek, így a tulajdoni lapon már a friss adatok látszódnak, attól függetlenül, hogy az erről szóló értesítés mikor érkezik meg a postaládába, az ügyfélkapura vagy az ügyvédhez". És mivel a jogorvoslati és egyéb határidők a kézhezvételtől indulnak, így úgy gondolják, hogy semmi esetben sem érheti joghátrány az ügyfelet. Arról, hogy mikor válnak elérhetővé a további funkciók, csak annyit írtak, hogy majd "időben tájékoztatást adnak". Az Energiaügyi Minisztérium vasárnaparról tájékoztattaaz RTL-t, hogy a rendszer kiépítési folyamata várhatóan 2026 első felében fog lezárulni.
|
16 milliárdból készült, és egyelőre csak káoszt hozott: 10 hónapja várjuk, hogy működjön az elektronikus ingatlan-nyilvántartás
|
A régóta várt rendszert Vertán György-féle a Tigra Kft. fejlesztette. Eredetileg 2024 januárjában élesedett volna, de csúszni kezdtek a határidők, a földhivatali átállás pedig nem sikerült zökkenőmentesre. A legutóbbi tervek szerint csak 2026-ra lesz minden kész.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/25/foldhivatal-lechner-tudaskozpont-e-ingatlan-nyilvantartas-atallas-tigra
|
2025-10-25 11:20:49
| true
| null | null |
Telex
|
Beazonosíthatatlan az íze, állapítottam meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd cukorkájáról, miközben a fejemen egy VR-szemüveggel ültem egy széken a Déli körvasút nagyobb nappalihoz hasonló méretű látogatóközpontjában. Ahogy a Szerémi úti irodaépület földszintjén berendezett helyiségben virtuálisan eljutottam Ferencvárosból Kelenföldre, a narrátortól megtudtam, a vasútfejlesztési projekt mennyire grandiózus, és hogy száz éve nem volt ehhez hasonló Magyarországon. Mozgásban fogja tartani a várost, a vonalon "a modern vasút szó szerint csendben halad" majd, duruzsolta a fülembe a narrátor. Arról viszont nem mondott semmit, hogy ez mennyi pénzbe fog kerülni.Arról sem, mikor fog elkészülni. Az előbbi kérdésre egyáltalán nem, az utóbbira is csak részben kapnak választ azok, akik elmennek a látogatóközpontba, amiről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő derítette ki, hogy több mintfélmilliárd forintba került.Kedden rajtam és a fotóson kívül csak a diákmunkásként dolgozó recepciós lány volt a Déli körvasutat népszerűsítő kiállítás helyiségében. Azt mondta, van azért napi legalább 10 látogató, de a hétfők nem túl népszerűek. Pedig a hétfő az egyik abból a három napból a héten, amikor nyitva van a látogatóközpont. Hétvégi programot ne ide tervezzenek, a nem túl népszerű hétfő reggel hét és délután kettő közöttin kívül kedden és csütörtökön délután egy és este nyolc között kereshető fel a látogatóközpont.A recepcióstól tudtam meg, hogy a kiállítás legnépszerűbb pontja a már említett VR-szemüveges rész. Miután megkaptam tőle a szemüveget, a Déli körvasút virtuális, háromperces végigutazásán kívül megnézhettem egy olyan videót is, amiben számokkal mutatják, mennyire csökkenti majd a vasút Hamzsabégi parkra gyakorolt zajterhelését a zajcsökkentő egységekből álló "integrált szerkezet". A számok alapján nem nagyon. A zajcsökkentő egységek felépítése előtt 50,8 decibel és 67,3 decibel közötti zajterhelést írtak a képernyőre, utána ez az érték 49 és 63,4 decibel közöttire csökkent. Vagyis a szélső értékeket átlagolva a hosszabbik videóban egyébként agyondicsért zajvédő integrált szerkezet három decibellel csökkentette a zajterhelést a Hamzsabégi parkra, aminek lakói közültöbben is ellenzika projektet.A VR-szemüvegen kívül a recepciós szerint népszerű még a makett is, ami a látogatóközpontnak helyet adó szobát két részre osztó fal bejárat felőli bal oldalánál található. Ez a Déli körvasút nádorkerti, Mol-torony melletti megállóhelyének kicsinyített mása. Ezzel szemben a falon függő táblákon elolvashatjuk, milyen négy ütemből áll majd a vasútfejlesztési projekt, ami "a legnagyobb vasúti beruházás a Keleti pályaudvar építése óta", bár ezt a látogatóközpont mérete nem tükrözi valósághűen. Érdekes módon balról jobbra haladva először a második, aztán a negyedik, majd az első és végül a harmadik ütemről kapunk információkat. A látogatóközpont egyébként leginkább a második ütemre fókuszál, ennek keretében valósul meg a Ferencváros és Kelenföld állomások közötti vasúti kapacitásbővítés, a nádorkerti és a közvágóhídi megállók létrehozása.A második ütemről a recepciós segítségével meg is tudtam, hogy 2027-re készül el. Ez nem az egyébként a látogatóközpontban látható nagy infografikákból, hanem egy érintőképernyős tájékoztatón, a gyakori kérdésekre adott válaszokból derült ki. Megkérdeztem azt is, van-e valahol a látogatóközpontban arról információ, mennyibe kerül a Déli körvasút megépítése. A recepciós készségesen próbált segíteni, végigpörgettük az összes gyakori kérdést, de olyan nem volt közöttük, amely a projekt összköltségéről szólt volna. Erről pont nem tájékoztatta a látogatókat Mészáros Lőrinc vasútépítő társasága, a beruházást megvalósító V-Híd, vagy a kiállításon többször is feltűnő Építési és Közlekedési Minisztérium. A Déli körvasút amúgy jelen állás szerint337 milliárd forintbafog kerülni,113 milliárd forintuniós támogatással.Nem lehetett megtudni a látogatóközpontban azt sem, hogy a beruházástkatonai célúváminősítették, mert előtte helyi civilek tiltakozása miatt többször is elbukta a környezethasználati engedélyt. Nagy Bálint közlekedési államtitkár le is írta, hogy a projekt nemzetbiztonsági és honvédelmi szempontból iskiemelten fontos, ezért nem "nem lehet jogértelmezés vagy jogvita tárgya".Voltak viszont a látogatóközpontban több ponton ismétlődő látványtervek a Déli körvasút fejlesztésével megvalósuló állomásokról, vasúti hidakról. Az egyik infografikán fun facteket lehetett olvasni, így derült ki például, hogy 184 kékbálna súlyának felel meg az a 25 700 tonna acél, amit felhasználnak a beruházáshoz. De előkerült a legendás újságíró-mértékegység, az olimpiai úszómedence, amiből 32-t lehetne feltölteni azzal a mennyiségű földdel, amit a Déli körvasút megépítéséhez mozgatnak meg.A diákmunkásként dolgozó recepciós mellett volt még egy kikapcsolt tévékészülék is a látogatóközpontban. Meg akartam tudni, azon mit lehetne látni, de a recepciós azt mondta, nem lehet bekapcsolni. Megpróbálta azért, de valóban nem működött a készülék. Elmondta viszont, hogy úgyis "az van rajta, mint a prospektusban", ami a látogatóközpontban található asztalokon van. Az infografikákhoz képest kevés plusz infót adó prospektusok pár méterre voltak a V-Híd-féle szopogatós cukorkától és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Aqua Vivien Kft. palackozott ásványvizeitől. Utóbbiakból vettem is egyet, ahogy távoztam a Déli körvasút látogatóközpontjából.
|
Telex: Mészáros Lőrinc cukorkáit szopogatva, VR-szemüvegben se tudtuk meg, mennyiből épül a Déli körvasút
|
A Déli körvasút látogatóközpontja félmilliárdból épült, derítette ki Hadházy Ákos. Megnéztük, milyen. Olyan. Jobb napokon tíz vendéget is fogadnak, de a hétfő nem jó nap. A VR-szemüveg működik, a tévé nem. Pár fontos információt pedig nem kötnek az érdeklődők orrára.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/27/deli-korvasut-latogatokozpont-vasuti-fejlesztes-v-hid-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium-hadhazy-akos
|
2025-10-27 05:23:23
| true
| null | null |
Telex
|
Első fokon Tordai Bence korábbi párbeszédes képviselőnek adott igazat a Székesfehérvári Járásbíróság abban az ügyben, amit Tordaiindította Fejér Vármegyei Kormányhivatal ellen, miután az megtagadta a közérdekű adatok kiadását az Orbán Viktor családjához köthető hatvanpusztai luxusbirtok építésével összefüggésben - írja a Facebook-oldalán a független képviselő.A bíróság "elfogadta az érvelésünket, miszerint a hatósági eljárásokat lezáró határozatok bárki számára megismerhetők, és a személyes vagy más védett adatok kitakarása nem eredményezheti a közérdekű adatok megismerésének ellehetetlenítését" - írta Tordai azzal, hogy a pernyertességgel a bíróság a teljes perköltséget is megítélte.A képviselő bejegyzése szerint október 28-án a Fővárosi Törvényszéken az Építési és Közlekedési Minisztérium jogi képviselőjével állnak majd szemben ugyanebben az ügyben.Az ügy előzménye, hogy áprilisban adatigényléssel kérte a Fejér Vármegyei Kormányhivataltól és az Építési és Közlekedési Minisztériumtól Tordai, hogy válaszolják meg, milyen hatósági döntések születtek a Hatvanpusztai épületegyüttes védettségével kapcsolatban - beleértve a védetté nyilvánítást, a védettségi fokozat módosítását vagy a nyilvántartásból való esetleges törlést. Kérdezte azt is, milyen engedélyek alapján végeztek felújítási, átalakítási, helyreállítási vagy bontási munkálatokat, továbbá, hogy készültek-e ezekhez kapcsolódó bontási tervek, műemléki dokumentációk, illetve hogy milyen szakhatósági vélemények, állásfoglalások születtek az engedélyezési eljárások során.Tordai szerint erre sablonválaszokat kapott, mire az adatvédelmi hatóság (NAIH) vizsgálatokat indított, majd a bíróságon kötöttek ki.Orbán Viktor apjának hatvanpusztai majorsága az elmúlt hónapokban Hadházy Ákos nyomán lett visszatérő téma, a képviselő utazást is szervezett oda. A majorságról drónvideó is készült:
|
Első fokon Tordainak adott igazat a bíróság egy Hatvanpusztával összefüggő ügyben
|
A képviselő adatokhoz próbált hozzájutni, de szerinte sablonválaszokkal akarták lerázni, ezért bíróságra ment.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/27/tordai-bence-szekesfehervar-hatvanpuszta-muemlekrombolas
|
2025-10-27 13:48:00
| true
| null | null |
Telex
|
Ha az MNB-alapítvány most azonnal eladná lengyel és svájci részvényeit, mindössze annyi pénzt kapna, amiből visszafizethetné a kecskeméti egyetemi alapítvány és az MBH Bank felé fennálló tartozásait, az eredeti vagyonból viszont érdemi tétel nem maradna - nagyjából így lehet összefoglalni az MNB-alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (röviden PADME) aktuális helyzetét. Ez a lenullázódás természetesen nagyon kínos lenne, főleg úgy, hogy az MNB új vezetése szerint a portfóliókban levő ingatlanok jóval többet érnek, mint amit a tőzsdei árfolyam tükröz.A jegybank tehát nagyban dolgozik az értéknövelésen: ennek egyik első lépése volt az aggasztó finanszírozási helyzet megoldása a lengyel GTC-nél, a második pedig új vezetők kinevezése a cégnél, egy október 28-i bejelentés szerintRencz Botond, az EY korábbi vezetője lett az új vezérigazgató. Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen lépések történtek mostanában a lengyel GTC-nél a likviditás megsegítésére, hogyan áll a portfólió - miközben jegybankalapítványi vagyon sorsa továbbra is kérdéses.A lengyelGTC aktuális híreitegyszerre lehet szomorú sóhajtásokkal és diadalittas fanfárokkal is lehet értékelni. Emlékeztetőül: ez az egyik olyan cég, amibeaz MNB-alapítvány pénzét kezelő Optima fektetetta svájci Ultima Capital mellett. A lengyel részesedés jelenleg az Optima legértékesebb vagyoneleme, a GTC közel kétharmada, 62,6 százaléka az övé. A társaság legfontosabb aktuális pénzügyi híre, hogy a GTC október 6-ánbejelenthette: megtörtént a 2021-ben kibocsátott, 500 millió eurós (jelenlegi árfolyamon számítva több mint 190 milliárd forintos) hitelének refinanszírozása, azaz új feltételek melletti finanszírozása.Ez önmagában nagyon fontos hír, hiszen a jövőre lejáró, óriási mértékű kötelezettség sorsa az egyik legégetőbb aktuális kérdés volt a lengyel cégben, ahogy egyre fenyegetőbben közeledett 2026, a kötvény kifutásának ideje. A cégnek az MNB-alapítvány körüli botrány miattolyan negatív volt a megítélése, hogy önmagában a refinanszírozás ténye is siker, a nyáronegészen vészjósló hírek jötteka társaság pénzügyi helyzetéről. Más kérdés, hogy az új hitel nagyon drága lett: vagyis innentől a cég sokkal többet fog kamatokra költeni, illetve csak a sokkal kedvezőbb éves megtérülésű ingatlanbefektetéseire mondhatjuk, hogy azok gazdaságos projektek.Úgy is fogalmazhatunk, hogy a megnövekedett kamatteher miatt a GTC mint portéka már nem olyan vonzó.A kamatterhek finanszírozásához, illetve az adósságok csökkentéséhez a GTC-nek több értékes eszközétől is meg kell majd válnia a közeljövőben, holott épp a kiváló iroda és kereskedelmi ingatlanportfólió tette eddig attraktívvá a céget. Ez a feladat már Rencz Botondra vár, aki idén augusztus óta dolgozik a GTC-nél. Korábban közel 30 évet töltött az EY-nál (korábban Ernst & Young) és az Arthur Andersennél, ahol különböző vezető pozíciókat töltött be. Az adótanácsadó és cégvezető azt a lengyel Małgorzata Czaplickát váltja, akit a GTC szinte minden korábbi vezetése nagyon kedvelt, rövid időre még első embernek is előugrott. Úgy tudjuk, fontos érdemei voltak a finanszírozás újrafazonírozásában, de vélhetően a magyar főtulajdonos magyar vezetőt akart.Nézzük tehát az új kötvényt! A GTC most jóval drágábban jut finanszírozáshoz, mint 2021-ben. Ha csak a feltételeket és a névleges kamatokat nézzük, 2021-ben még 2,25 százalékos névleges kamaton és fedezet nélkül kapott finanszírozást a GTC, most 6,5 százalékon és jó sok fedezet betolásával. A kamatok változása valójában még ennél is rosszabb képet mutat, mert akkor az értékesítési felárral még alacsonyabb (1,95 százalékos) finanszírozási költség jött ki, most a GTC-től kapott tájékoztatás szerint a kötvény valós effektív költsége - beleértve a kibocsátási diszkontot is - körülbelül 7,7 százalék.A 7,7 százalék és a 6,5 százalék közötti különbözet (1,2 százalékpont) a kibocsátási diszkont évesített, százalékban kifejezett terhe. A kibocsátási diszkont azt jelenti, hogy a befektetők 100 százalék helyett valójában egy kicsit kevesebbet fizettek a kötvényért, de a GTC-nek a futamidő lejártakor 100 százalékot kell majd visszafizetnie.Természetesen ez a hatalmas kamatemelkedés nem pusztán annak szól, hogy maga a cég ennyivel nehezebben adható el, a globális kamatkörnyezet is változott. Mégis kemény abba belegondolni, hogymíg egy évi 5 százalékot hozó ingatlanbefektetés a régi finanszírozás mellett szép nyereséget termelt a cégnek, addig ma már a finanszírozás változása miatt ez már mínuszos befektetés.Márpedig a GTC-vel foglalkozó magyar szakemberek (Hegedüs István, a tulajdonos Optima vezetője, Gór Csaba, a PADME elnöke, Varga Mihály jegybankelnök bizalmasa, illetve a GTC vezető testületeibe beülő magyarok, Rencz Botond mellett többek között Martonyi Zoltán jogász, illetve Ország Mihály bankár) most láthatóan arra rendezkedtek be, hogy javítanak a GTC helyzetén. Az alapítvány legfeljebb utána próbál csak kiszállni az érdekeltségből, amit persze az MNB új vezetése a háta közepére sem kívánt.Ez a kelet-közép-európai ingatlancég olyan erős volt valaha, hogy elrontani még hosszú évek felelőtlen vezetése mellett sem volt könnyű, mondta nekünk az egyik GTC-s vezető. Nézzünk néhány, részben biztató számot, ami most jellemzi a mai üzletet! A GTC SA tőzsdén jegyzett cég, így az üzleti folyamatairól agyorsjelentésekbőltudnak a befektetők tájékozódni. A legfrissebb riport alapján:az idei év első felében a cég 101 millió euró (közel 40 milliárd forintnak megfelelő) bevételt realizált az ingatlanjai bérbeadásából;az eladósodottság LTV-mutatója 51,8 százalék (a loan to value azt jelenti, hogy az ingatlanok eszközértékéhez képest 51,8 százalék a hitelek aránya);kerekítve 2,9 milliárd euró (körülbelül 1100 milliárd forint) az összes eszköz értéke;1,6 milliárd euró körül van az összes adósság;az irodák foglaltsága szintje 86 százalék;80 millió eurónyi készpénze van a társaságnak.Egy ingatlanos cég akkor ér sokat, ha a portfóliója széles, jól diverzifikált. A GTC korábbi vezetése viszont annyira túlfeszítette a húrt, annyira erején felül fejlesztett (ráadásul pontaz MNB-székház ügyébenis mindenfélebotrányba keveredő Raw Development céggel) és vásárolt, hogy a csoport már kénytelen eladogatni ingatlanokat.Az ebből származó összesített bevétel sem kevés:a GTC 10 millió eurót kapott a zágrábi Matrix C irodaház eladásából;23 milliót a belgrádi GTC X irodaház értékesítéséből;egy Varsó Wilanów kerületében eladott telek 55 millió eurót jelentett;2025 harmadik negyedévében egy katowicei telket is értékesítettek 4 millió euróért;a GTC feltételes megállapodást írt alá egy telek eladására Varsó Mokotów üzleti negyedében 7 millió eurós értékben;a cég azt is tervezi, hogy lezárja néhány kiválasztott bukaresti telek eladását, amelyeket eredetileg lakóépület-projekt céljára szántak, ez 7,5 millió eurót hozhat.A csoport talán legérthetetlenebb beruházása az a tavalyi üzlet volt, amelynek keretébena feszítő likviditási helyzet ellenére 5200 német lakást vett, döntően Kaiserslautern, Helmstedt és Heidenheim városokban, illetve azok környékén. Ezektől azt remélhetik, hogy majd némi feljavítás után szintén értékesíteni tudja a cég: a jó hír számukra az, hogy mint láttuk, az ingatlanok bérbeadási szintje 86 százalékos lett, ami 3 százalékpontos növekedést jelent az előző év végéhez képest.A GTC belső ügyeire rálátó forrásaink alapvetően nagy elégedettséggel beszéltek a bevezetőben említett sikeres refinanszírozásról. "A finanszírozás egyáltalán nem olcsó, de a nyáron ennél még sokkal rosszabb finanszírozásra számítottunk, vagyis most mindenki veregeti a saját vállát, mindenki boldog, hogy milyen ügyesek voltunk" - hallottuk egy közreműködőtől. Az eredményről szóló bejelentést nemcsak a társaság, de például a GTC jogi tanácsadója, aDentonsis kirakta a honlapjára.A tárgyalások hátteréről úgy értesültünk, hogy bár korábban azt lehetett hallani a piacon, hogy a magyar MBH szerepvállalása is felmerült, végül a magyar bank nem szeretett volna még jobban involválódni a történetbe. Így teljesen nemzetközi lett a deal, nemcsak a szervezők között, de a befektetők között sem hallottunk magyar intézményről.A közleményből tudható, hogy a 455 millió euró értékű, 2030-ban lejáró, elsőbbségi, biztosított (fedezetekkel ellátott) kötvényeket évi 6,5 százalékos névleges kamattal bocsátották ki. A közlemények szerint a tranzakcióra nemzetközi intézményi befektetők és lengyel alapok széles köre jelentkezett. A Schroders úgynevezett horgonybefektetőként járt el, a csoport vállalta, hogy 275 millió euró értékű új kötvényt vásárol. A GTC 2025. október 1-jén vételi ajánlatot tett 500 millió eurós, 2026-ban lejáró, fedezetlen kötvényeire.Úgy tudjuk, hogy a GTC részéről döntően nem a magyar tisztviselők, hanem Małgorzata Czaplicka, a GTC korábbi, már említett vezérigazgatója tárgyalt, míg a szervezésbenaz a Jiri Svarcjátszott kulcsszerepet, aki úgy ismeri a magyar piacot, mint a tenyerét. Svarc sokat dolgozott hazai államkötvények kibocsátásán, az MKB egykori dealjein és a 4iG áttételes, Eximbankon keresztül végzett finanszírozásán is.Az új kötvények 2030 októberében járnak le. A kötvényekre az angol jog vonatkozik, és a GTC-től azt is tudjuk, hogy az Euronext Dublin globális tőzsdéjén már jegyzik is a papírokat. A fedezetet a GTC-csoport leányvállalatai garantálják, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában található első osztályú kereskedelmi eszközök portfóliójára jegyeztek be jelzálogot, valamint egy hamarosan létrehozandó luxemburgi leányvállalat részvényeire is, amely közvetve a varsói Galeria Północna bevásárlóközpont tulajdonosa lesz. A fő szervező a JP Morgan volt a Linklaters jogi tanácsadásával, a GTC-t pedig a Dentons jogi tanácsadóként, a Perella Weinberg Partners pénzügyi tanácsadóként segítette.Ahogy próbáltunk hátterezni az MNB-ügy érintettjeivel, azt tapasztaltuk, hogy az egykori optimás, alapítványi tisztviselők, mindenféle haszonhúzók mintha egyre nyugodtabbak lennének. Számukra ugyanis az utóbbi időszakban kedvező fejlemény volt, hogy ha drágán is, de sikerült a GTC-t refinanszírozni, ráadásul az államújra pénzt adott Kecskemétnek, hogy építsen egyetemi kampuszt - ugyanaz egyetemet támogató alapítvány felelőtlensége miatt elmarad egy nagy beruházása városban, de ez kevésbé látható. Ráadásul az MNB feljelentései körül is hanyag kezelés és hasonló címszavak kerülnek elő, de ezekben a mindenféle eljárásokban nem bukkan fel a magánszereplők mérhetetlen gazdagodása.A legélesebb konfliktusok most akörül vannak, hogymeg tudja-e Matolcsy György volt jegybankelnök köre tartani a befolyását a METU-nál, hiszen a volt jegybankelnök alighanem szívesen töltötte volna visszavonulása utáni időszakát ebben a tudományos közegben. Ebbenegyre jobban áll az MNB új vezetése, lassan sikerül a színfalak mögött megállapodni a bebetonozott régiekkel, és szabadon, jogi ördöglakatok nélkül lehet gondolkodni az egyetem jövőjéről.Az is jól látható, hogy a hazai befolyása csökken ennek a korábbi körnek (itt elsősorban Matolcsy György fiára, Matolcsy Ádámra és régi barátaira, Somlai Bálintra és Száraz Istvánra gondolunk), az MBH körülmár kevesebb a befolyása a csapatnak, hiszen az biztosan veszélyeztette volna a NER legbelsőbb köreinek az érdekeit, ha az ország második számú bankjára jobban rányomja a bélyegét a botrány. A korábbi főszereplők (vagyis az említett Matolcsy Ádám, Száraz István és Somlai Bálint) közöttsok a tranzakció, jogi lépés, a felek elszámolnak, kiszorítják egymást, de a nyilvános adatokban ebből azért nem sok látszik.A legnagyobb kérdés pedig nyilvánvalóan továbbra is az, hogy összességében mi maradt meg az MNB-alapítvány vagyonából, mennyire lesz képes a vagyont kezelő Optima visszafizetni a kecskeméti egyetemi alapítvány 110 milliárd forint körüli követelését, illetve az MBH Bank 70 milliárd forintra taksált hitelét. A hitelezők ebben nincsenek nagyon rossz helyzetben, a legtöbb becslés arra utal, hogy lesz rájuk forrás - a kérdés inkább az, hogy az eredetileg betett alapítói vagyonból mennyit tapsoltak el a döntéshozók.A régi vezetők mindenesetre láthatóan magabiztosak, már azt is pedzegették, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és az MNB új vezetése "okozza a bajt", mert ha a jegybanki elnökváltás óta nem árasztaná el a sajtót rossz hírekkel, mindenféle jelentéssel és feljelentéssel, ha jobban kiállt volna a GTC mellett, akkor biztosan olcsóbban lehetne finanszírozni a társaságot. Mindez persze bizonyos logika mentén akár igaz is lehet, de azért az pofátlanság csúcsa az, ha a baj okozói nem önmagukat, hanem a valós helyzet feltáróit és bemutatóit okolják.Azért ismerjük meg a régiek véleményét is. Úgy tudjuk, hogy a GTC vezetése már Matolcsy György jegybanki regnálása alatt, 2024 végén dolgozott a refinanszírozáson. Tény, hogya tavaszi viharos események(elnökváltás, személycserék, ÁSZ-jelentések, feljelentések) miatt volt egy hosszabb tárgyalási szünet, kivárás, visszavonulás, mert a GTC vezetői is érezték, hogy hirtelen nagyon rossz lett a cég híre, nem voltak jók a refinanszírozás esélyei.A kötvényjegyzés után most van, aki abban bízik, hogy egy-két éven belül, ha normalizálódik a cég helyzete és lejjebb megy a globális kamatszint, a mainál olcsóbban lehet majd hitelt felvenni - vagyis egy újabb körben érdemes lenne refinanszírozni a GTC-t.Sokan jósolták nekünk korábban azt, hogy a PADME viszonylag rövid távon szeretné értékesíteni vagy magát a GTC-érdekeltségét, vagy fokozatosan annak portfólióját, hiszen nem szeretnének profilidegen vagyonkezeléssel foglalkozni, menekülnének az örökölt helyzettől. Csakhogy, mint azt visszatérően hallottuk, ezt senki nem akarja deklarálni. "Mindig minden ingatlan eladó, egyikbe sem szabad beleszerelmesedni, az eladás csak ár kérdése. De ha valaki kirakja az ablakba, hogy minden eladó, az végkiárusítás szagú, úgy nem lehet jó árat kapni" - mondta egy, a portfóliót jól ismerő szakember.Azaz segíti a likviditást, ha a GTC eladja az ingatlanjait, közben viszont gyorsan leépül egy még mindig értékes cég: hiszen ahogy arról már volt szó, az ingatlanos társaság akkor értékes, ha jól diverzifikált. Egy nagyobb portfóliónál jobb a finanszírozás, jobb a rating, ha összemegy a portfólió, az csökkenti az értékeltségeket is.Ráadásul az Optima eléggé be is van szorulva. A GTC-ben meglevő ingatlanok egyedi eladása nem lehet az alapja például a kecskemétiek kártalanításának, azt az Optimának máshogyan kell előteremtenie (hiszen amennyiben a GTC ingatlant ad el, az a GTC likviditását ugyan segíti, de osztalékként nem tudja a GTC kifizetni a pénzt az Optimának, mert azt a kötvényesek nem engednék). Az Optima tehát magát a GTC-érdekeltséget tudná eladni, de ezt a mostaninál jobb áron szeretnék a mai döntéshozók, így most a feljavítás fázisa következik - erősítették meg az érintettek a háttérbeszélgetéseken. Kecskemét pénzhez jutási reményeit rövid távon a másik befektetés,a svájci Ultima Capital sem táplálja. Az Optima ugyanakkor ezeket biztosan2031 előtt szeretne likvidálni(a kecskeméti alapítvány 2021-ben tíz évre adta kölcsön a pénzét az Optimának). Vagyis Kecskemét bízhat abban, hogy a 2031-ben esedékes lejárat előtt visszakapja a pénzét, de a közeljövőben nem.Ami pedig az ilyenkor szokásos matekot illeti: az adós Optimának vankét kiemelt vagyoneleme, a GTC-ben és az Ultimában. A GTC-ben birtokolt 62,6 százalék (359,5 millió részvény) a legutóbbi tőzsdei árral, 3,7 złotyval számolva 1,33 milliárd złotyt ér. Ha ezt az értéket megszorozzuk 92 forinttal (írásunk idején az MNB ezt az árfolyamot tüntette fel), akkor ez forintban 122 milliárd forint. Ez alapján fogalmazhatunk úgy, hogy a GTC-részesedés fedezi a kecskeméti egyetem 110 milliárd forintos adósságát. (A GTC vezetői azt szeretnék, ha nem a tőzsdei árral, hanem a cégben lévő eszközök értékével lehetne számolni, ebben az esetben a GTC teljes nettó eszközértéke 1,3 milliárd euró, ennek a 62,6 százaléka 814 millió euró, azaz nagyjából 320 milliárd forint.) A cikkünkben most nem taglalt másik fontos érdekeltség, az Ultima-részesedés nagyjából 80 milliárd forintot érhet most.Ha a jelenlegi árfolyam alapján kalkulált 122 milliárd forinttal, illetve az Ultima nagyjából 80 milliárdjával számolunk, az összesen nagyjából 200 milliárd forintnyi vagyon.Ezzel kalkulálva az adósságok után nem marad semmi, huss, elszállt az egykor betett 266 milliárd forint.Ha az MNB által delegált új emberek remekül végzik a dolgukat, és vissza tudják emelni a realizálható értéket egészen a könyv szerinti értékig, akkor "csak" a tíz év elmaradt hozamai és 60-100 milliárd forint veszteség kérhető számon az elmúlt 10 év tisztviselőin. Talán abban is bízhatnak, hogy a GTC jelenlegi menedzsmentje és szaktudása alapján a háború után az ukrajnai újraépítésben is szerepet kapna. Természetesen amíg a magyar befektető áll a cég mögött, ez a lehetőség korlátozott, de ez esetleg vonzóvá teheti egy nemzetközi invesztor számára.Csomagolhatjuk ezt bárhogyan, megfogalmazhatjuk a legjobb szcenáriókat, adófizetői szempontból valójában még a legjobb forgatókönyv is rémes.A GTC-vel részletesen foglalkoztunk az MNB-botrányt bemutató filmünkben,A nagy játszmábanis.
|
Az MNB-alapítvány lengyel cége új hitelt és új vezért kapott: a helyzet pocsék, de nem reménytelen
|
Bár bántóan magas kamattal, de végre forráshoz jutott az MNB-alapítvány lengyel tőzsdei cége. A GTC fellélegezhet, közben az MNB azon küzd, hogy a cég tőzsdei ára közelítsen a portfólió eszközértékéhez. Mindezt új, magyar vezérigazgató irányíthatja.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/29/mnb-alapitvany-kotveny-gtc-varga-mihaly-refinanszirozas-veszteseg-kecskemet-mbh
|
2025-10-29 09:16:11
| true
| null | null |
Telex
|
Aláírásgyűjtésbe kezdtek Menczer Tamás Pest vármegyei választókerületének több településén is a polgármesterek az elmúlt napokban, hogy a fideszes képviselő lobbizzon régóta vágyott helyi fejlesztések kormányzati támogatásáért. Solymáronműfüves focipályát, Pilisszentivánonjátszóteret,CsobánkánésZsámbékonútfelújítást szeretnének az aláírók, akiknek az adatait és elérhetőségét Menczer Tamás kapja meg.A Fidesz országgyűlési képviselője a Telexnek azt mondta: az általa javasolt akció nem a választói adatbázis bővítéséről szól, és azt ígéri, csak a megadott helyi fejlesztés ügyében küld majd levelet azoknak, akik erre felhatalmazták. Bő öt hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt ugyanakkor nehezen lehet leválasztani a kampányról azt, ha a Fidesz képviselőjelöltje levélben keresi meg a választókerületben élőket. Az időzítés azért is érdekes, mert Orbán Viktor két hetea Harcosok Klubja zánkai edzőtáborábanarról beszélt, hogy nincsenek jó állapotban a Fidesz adatbázisai, és nemréga Fidesz is országos aláírásgyűjtésbe kezdett"Brüsszel háborús tervei ellen".Zlinszky Péter solymári polgármestert a helyi sportklub egyik vezetője hívta fel pár hete, hogy gyűjtsenek aláírásokat a régóta tervezett műfüves focipályáért. Mint kiderült, az ötlet személyesen Menczer Tamástól érkezett, aki nemrég a solymári körforgalom átadóján már belengette, hogy jó esély van erre a beruházásra."Szeretnénk megragadni ezt az esélyt. Azért álltunk bele, hogy megmutassuk, mennyire fontos a solymáriaknak a focipálya"- mondta a Telexnek Zlinszky, aki tavaly a Tegyünk Együtt Solymárért Egyesület színeiben nagy meglepetésre legyőzte a Pest vármegyei kisváros 18 éve hivatalban lévő fideszes polgármesterét, Szente Kálmánt. Szerinte az adatvédelmi tájékoztatóban kellő alapossággal meghatározták, hogy milyen célból keresheti fel Menczer Tamás a focipályát támogatókat. Az aláíró ívre csak a nevet és a lakcímet volt kötelező felírni, az emailcím megadása opcionális, így nem tartja problémásnak ezek átadását.A helyi Facebook-csoportokban azért volt néhány negatív komment arról, hogy kampánycélra használnák az adatokat, de a polgármester szerint a többség úgy volt vele: a focipálya fontos cél, és egy aláírás belefér. "Egy kifejezetten jó, demokratikus nyomásgyakorlásnak tartom az aláírásgyűjtést" - tette hozzá Zlinszky, aki szerint az akció azt igazolta vissza, hogy valóban van társadalmi támogatottság a fejlesztés mögött. Hétfőn 1431 aláírással adta át az íveket Menczer munkatársának, de arra még nem kapott ígéretet, hogy valóban megépülhet-e a focipálya, amihez nagyságrendileg 200 millió forintra lenne szükség.Zsámbék fideszes polgármestere, Horváth László több utca felújításáért kezdett lobbizni. "Azt gondoltuk, hogy jó ötlet megtámogatni a kérésünket aláírásokkal. Ha továbbmegy képviselő úr, meg tudja mutatni, hogy valós társadalmi igény és támogatottság van a projekt mögött" - mondta lapunknak a település vezetője.Szerinte az aláíróív adatvédelmi tájékoztatásából egyértelműen kiderül, hogy azt csak a fejlesztéssel kapcsolatban lehet használni. "Nem kerülnek bele a zsámbékiak adatai semmilyen Fidesz-adatbázisba vagy Kubatov-listára" - jegyezte meg a polgármester. Horváth szerint csak "néhány radikálisabb tiszás szavazó" terjeszti azt Zsámbékon, hogy az aláírásokat később kampánycélra használnák, de ez nem igaz. Neki nincs olyan félelme, hogy a Fidesz képviselőjelöltje visszaélne az adatokkal a kampányban, mert mint fogalmazott: "Menczer Tamást korrekt embernek ismerem", és eddig is mindig számíthatott rá, ha bármilyen kérdése volt."Természetesen a törvényeket be fogom tartani, senkinek nem kell attól tartania, hogy olyan levelet kap tőlem, amire nem hatalmazott fel" - mondta a Telexnek Menczer Tamás. A fideszes politikus tagadta, hogy a választókerületében indult aláírásgyűjtés a választói adatbázisa frissítéséről vagy bővítéséről szólna. Szerinte az aláíróív alján található adatvédelmi tájékoztatóban világosan fogalmaztak: csak az adott fejlesztéssel kapcsolatban fogja megkeresni azokat, akik erre az aláírásokkal felhatalmazzák. Elmondása szerint arról szeretné őket tájékoztatni, hogy hol tart a tárgyalásokkal, és mit tett a beruházásért.Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy olyan kampánylevelekre számíthatnak az aláírók, amelyek szerint Menczer Tamás épp tárgyal a miniszterelnökkel, Menczer Tamás sikeresen megegyezett a fejlesztésről, Menczer Tamás fotózkodik az építkezésen, és Menczer Tamás az átadón átvágja a szalagot.Az ön településén is indult ehhez hasonló aláírásgyűjtés? Írja meg nekünk [email protected]ímre!Megkérdeztük a képviselőtől, hogy mi lett volna, ha egy polgármester nemet mond az aláírásgyűjtésre. Szerinte ez csak egy hipotetikus kérdés, mert nem fordult elő ilyen, de mindenkinek szíve-joga volt erről dönteni. "Nem buták a polgármesterek és a helyi közösségek sem. Azt kérdezték, hogy hol írhatják alá, hogy szükségük van az adott fejlesztésre" - mondta Menczer, aki szerint a települések érdeke, hogy megvalósuljanak a kért beruházások.Arról is beszélt, hogy ebben a ciklusban eddig 60 milliárd forint érkezett a választókörzetébe, és a jövő áprilisi választásig további 2 milliárd forintot szeretne behozni azon a 600 millión felül, amennyibe a Pátyot Telkivel összekötő út felújítása kerül. Erről személyesen Orbán Viktorral tárgyal, és a megbeszélések már a végéhez közelednek. Az elmúlt időszakban megkereste a választókerület polgármestereit és helyi közösségeit, hogy felmérje, milyen fejlesztéseket szeretnének a települések.Mivel a 2 milliárd forintos keretösszegnél jóval nagyobb igények érkeztek,ő javasolta a polgármestereknek és a helyi közösségeknek, hogy kezdjenek aláírásgyűjtésbe, és nézzék meg: melyik beruházás mögött mekkora társadalmi támogatottság van."Semmiképpen sem használnám a versenyeztetés szót, mert nekem szándékomban áll az összes fejlesztést megvalósítani. Pusztán időrendi sorrendet tudok felállítani az aláírások alapján" - mondta a fideszes képviselő a kérdésünkre. Az aláírók arra kapnak garanciát szerinte, hogy ő mindent meg fog tenni azért, hogy belátható időn belül meginduljanak a kért fejlesztések.Ebben bízik Gulcsik Vilmos, Csobánka fideszes önkormányzati képviselője és alpolgármestere is. A település egyik régóta tervezett útfelújítása tartaléklistára került a Magyar Falu Programban, azaz nem kapták meg a 45 millió forintos támogatást. "Ebből még bármi lehet. Megpróbálunk mindent megtenni azért, hogy ne utasítsák el" - mondta az alpolgármester, amikor az aláírásgyűjtésről kérdeztük. A csobánkaiaknak sincs olyan ígéretet, hogy megkapják a pénzt, ha kellően sok aláírást gyűjtenek össze, de Gulcsik azt reméli, Menczer az aláírásokkal felvértezve jobban tudja nyomatékosítani a tárgyalásokon, hogy mekkora szükség van a megpályázott útfelújításra.Az aláírásgyűjtéseket nézve Csobánka furcsa módon kilóg az előző települések sorából. A 2022-es választáson itt még Vitályos Eszterre szavaztak, aki a szentendrei központú választókerület képviselője lett. Amikor tavaly az Országgyűlés fideszes többségeátrajzolta Pest vármegye választókerületi beosztását, Csobánka átkerült abba a körzetbe, ahol jövőre már Menczer Tamás lesz a Fidesz jelöltje."Én vagyok a Fidesz választókerületi elnöke, és én fogok ebben a körzetben indulni. Teljesen logikus és helyes"- válaszolta Menczer arra a kérdésünkre, hogy rendben van-e, ha a csobánkaiak nem a megválasztott képviselőjükkel egyeztetnek a fejlesztésekről, hanem a jövő évi választás egyik jelöltjével, akinek formálisan jelenleg semmi köze a településhez azon kívül, hogy a Fidesz pártszervezetén belüli tisztsége ide köti.Hasonló helyzetben van Pilisborosjenő is, amely szintén a választókerületek átrajzolása után került Menczer látókörébe. A kis község az elmúlt napokbanazzal került a hírekbe, hogy a 2097 Csoport Egyesület polgármestere, Tömöri Balázs a lakossági felháborodást látvalemondta Menczer Tamás ünnepi beszédétaz önkormányzat október 23-i megemlékezésén. A fideszes képviselő ezt szemmel láthatóan zokon vette. "A következő hónapokban a választókörzetem minden településén komoly fejlesztések fognak indulni, történni és kezdődni, zajlani. A borosjenőiek azt fogják látni, hogy mindenhol fejlesztések vannak, érted, az összes településen, csak nálatok nem, mert te nem végezted el időben a munkádat" - üzente Tömörinek a fideszes képviselő.Menczer azt állítja, hogy Tömöri a kért adatszolgáltatást elmulasztotta, a polgármester azonban nem tud arról, hogy bármiféle adatszolgáltatással elmaradtak volna. A fideszes képviselő mindenesetre azt ígéri: egyetlen település sem fog kimaradni a fejlesztésekből, és igyekszik "a polgármester úr hibáit kijavítani". A pilisborosjenői polgármester lapunknak azt mondta: hozzájuk nem érkezett eddig olyan megkeresés, hogy kezdjenek aláírásgyűjtésbe. Szerinte a települések egyébként olyan kiszolgáltatott helyzetben vannak, hogy pillanatok alatt össze lehet gyűjteni egy csomó aláírást a régóta várt fejlesztések mellett.Az aláírásgyűjtő akciók időzítése azért is érdekes, mert Orbán Viktor két hete azt mondta a Harcosok Klubja zánkai edzőtáborában, hogynem áll jól a Fidesz mozgósítási rendszere, amelynek alapja a megbízható és széles adatbázis. "Nincsenek jó állapotban az adatbázisaink" - ismerte el zártkörben a miniszterelnök, aki szerint nem lehet úgy választást nyerni, ha nem ismerik névről az összes szavazót.Orbán szerint az aktivistáknak a szavazásokig legalább kétszer-háromszor fel kell keresniük a szavazókat, majd a választási kampányban "többször megtámadva őket mindenféle hívásokkal és kontakttal" elvinni szavazni. "Ha ez nincs, akkor nem tudunk nyerni" - fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint most nehezebb dolguk lesz, mint eddig bármikor.Menczer Tamás a helyszínen követte Orbán Viktor beszédét, ami az ő értelmezése szerint arról szólt, hogy a Fidesz megnyeri a választást. A győzelemhez vezető út egy fontos része a mozgósítás. "Valóban meg kell találnunk minden választópolgárt, aki bennünket támogat. Ezt is fogjuk tenni a következő öt hónapban" - tette hozzá.Megkérdeztük Menczert arról, mire gondolhatott Orbán Viktor, amikor azt mondta, nem áll jól a Fidesz adatbázisa."Bizonyára arra, hogy nem minden munkánkat végeztük el tökéletesen. Itt az ideje, hogy kijavítsuk."- válaszolta a Fidesz kommunikációs igazgatója, arra azonban nem kívánt válaszolni, hogy ki a felelős a hibákért. "Mi egy közösség vagyunk. Együtt vagyunk az örömben, együtt vagyunk akkor is, ha valamit ki kell javítani."A Pest vármegyei választókerületében ő magabiztosan tekint a kampányra. "2022-ben is megnyertem egy nyerhetetlennek tartott körzetet, most is megvan a győzelmi tervem. Pontosan tudom, hogy mit kell csinálnom, a munkát el fogom végezni, és utána meg fogom nyerni a választást."A 2022-es választáson a szavazatok 46,77 százalékával győzött Pest megye 2. választókerületében, 1378 szavazattal kapott többet, mint a hatpárti ellenzék jelöltje, Szél Bernadett. Ehhez a körzethez tartozott akkor még többek között Budaörs, Budakeszi és Biatorbágy. A Pest vármegyei választókerületek tavalyi átalakítása után Menczer jövőre Pest vármegye 3. választókerületében indul, amely központja Pilisvörösvár, de a települések többsége ismerős lesz neki.
|
Aláírod, hogy újítsák fel az utat a faludban, aztán Menczer Tamás ír levelet
|
Aláírásgyűjtésbe kezdtek a fideszes képviselő választókerületének több településén, hogy lobbizzon régóta vágyott helyi fejlesztésekért. Az aláírók adatait és elérhetőségét Menczer kapja meg, de szerinte ez nem a választói adatbázis bővítéséről szól, mert csak a helyi beruházás ügyében küld leveleket. Nemrég Orbán Viktor arról beszélt, hogy nincsenek jó állapotban a Fidesz adatbázisai.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/31/menczer-tamas-fidesz-alairasgyujtes-pest-megye-adatbazis-felujitasok
|
2025-10-31 06:56:54
| true
| null | null |
Telex
|
447 millió forintért 294 hektárnyi földterületet vásárolt Mészáros Andrea októberben Fábiánsebestyén környékén -számolta kiaz Átlátszó az önkormányzat által kifüggesztett adásvételi szerződésekből. Ezzel idén már közel 600 hektárnyi földet vásárolt a Mészáros család a település szomszédságában, összesen 931 millió forint értékben.A földeket Farkas Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője és családtagjai adták el Mészároséknak. Farkas korábban agrárminiszter-helyettes volt, de idén májusban betegségre hivatkozvalemondott kormányzati feladatairól.Júliusbanegyszer már megírtuk, hogy földeket vásárolt a település környékén a Mészáros család: az akkor eladott, összesen 240 hektár területű, és 452,6 millió forintot érő földeket ugyanúgy a Farkas család adta el, viszont akkor Mészáros Andrea helyett Várkonyi Andrea, Mészáros Lőrinc felesége volt a vásárló.A korábbi adásvételhez hasonlóan most is minden esetben a Mészáros Lőrinchez köthető mezőgazdasági cégek bérelték az eladott földeket. A júliusi vásárlással ellentétben ugyanakkor most nem egy tételben, hanem külön-külön szerződésekben állapodtak meg az adásvételről, így összesen 86 szerződés született.Érdekes pontja a szerződéseknek, hogy Várkonyi Andreának elővásárlási joga van a most eladott földekre egészen december 31-ig, így a szerepek felcserélődtek: a júliusi szerződésben, ahol Várkonyi volt a vásárló, Mészáros Andreának volt elővásárlási joga. Magyarországon egy magánszemély maximum 300 hektár földet birtokolhat, így az idei vásárlásokkal mindketten kimaxolták ezt a limitet.A Csongrád-Csanád vármegyében, Szentestől 17 kilométerre fekvő falu, Fábiánsebestyén Mészáros Lőrinc agrárbirodalmának egyik alközpontja. A G7 már 2019-ben arról írt, hogy Mészáros Lőrinc lett az ország legnagyobb földesura, de a magánszemélyek földtulajdonának korlátozása miatt a Mészáros-földek egy része bérelt. A négy, Fábiánsebestyénre bejegyzett Mészáros-cég, a Kinizsi 2000 Zrt., a Koticki Major Kft., Mucsihát Kft. és a Horvát Major Kft. eddig is bérelve használta azokat a földeket, amelyeknek mostanáig Farkas Amanda volt a tulajdonosa.Farkas Sándornak sokáig rengeteg földje volt, amelyekre 2012 és 2016 között több mint kétmilliárd forint uniós támogatást kapott. Korábban egyébként a földeket művelő cégek, például a Kinizsi 2000 Zrt. és a Koticki Major Kft. is a Farkas család tulajdonában álltak, de ezek már évekkel ezelőtt átkerültek a Mészáros-birodalomba. Most követték őket az általuk művelt földek.Mészáros Andreáról nem lehet sokat tudni azon kívül, hogy lakcíme a felcsúti Puskás Akadémia Öregdiákjaiért Alapítvány címére van bejegyezve, és résztulajdonos a Mészáros Agro Kft.-ben, amiben Mészáros Lőrincnek, gyerekeinek, valamint Várkonyi Andreának is van tulajdona. Egy helyi lapból az is kiderült, hogy három évvel ezelőtt született meg ifj. Mészáros Lőrinc és Mészáros Andrea gyermeke.Júliusban mi is jártunk a településen, aholarról kérdeztük a helyieket, hogy mit szólnak ahhoz, hogy Várkonyi Andrea földeket vásárol a környéken
|
Mészáros Andrea 447 millió forintért vásárolt földeket Fábiánsebestyén környékén
|
Ezzel idén már közel 600 hektárnyi földet szereztek a település szomszédságában, összesen 931 millió forintért.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/31/meszaros-andrea-lorinc-varkonyi-andrea-fabiansebestyen-foldvasarlas
|
2025-10-31 11:06:03
| true
| null | null |
Telex
|
Valakik elképesztően sok pénzt loptak el a gázpiacról, de bottal sem ütik a nyomukat2023 januárja és 2024 szeptembere között mintegy 67 milliárd forinttal rövidítették meg a magyar államot, a földgáz áfáját elcsalva. A nyomozás sok apró részletet már felderített, de a lényegi nagy összefüggések teljes homályban maradtak. Ez pedig arra utal, hogy az elkövetők élcsapata politikai védelmet élvezhet.Ez az írás napjaink egyik legnagyobb csalássorozatának részleteit mutatja be. 2023-ban és 2024-ben nagyságrendileg 67 milliárd forint áfát mulasztottak el befizetni a hazai földgáz-kereskedelem egyes vállalkozásai. Ha húszezresekben tartanánk ennyi pénzt, és hosszában egymás mellé helyeznénk a földre a bankjegyeket, akkor 516 kilométeren át sétálhatnánk mellettük. Legalább egy éve nyomoznak az ügyben, de vádat még senki ellen sem emeltek. "Gázmaffia" néven már írt a magyar sajtó a bűntényről, de annak léptékét és működési rendszerét most elsőként tárjuk a nyilvánosság elé. Fontos és új állításunk, hogy a történet nem fiktív gázkereskedelemről szól. A csalásokhoz kapcsolódó gázkereskedelem információink szerint valóságos volt, és a gázkereskedés után fizetendő áfát tüntették el egyéb áruk fiktív forgalmával.A magyar gázpiacot jól ismerő üzletemberekkel, szakértőkkel és jogászokkal beszéltünk, illetve hatósági dokumentumokba is betekintettünk, hogy az alábbiakban be tudjuk mutatni, mi történhetett. Mivel vádemelés még nincs, nem nevezünk meg konkrét cégeket és neveket, de a történet vázát hosszas kutatás után összeraktuk.Szokatlan ajánlatok, nagyon fura kereskedőktől2023. január 1. és 2024. szeptember 15. között legalább négy magyarországi energiakereskedő társaság különleges lehetőséghez jutott. Addig ismeretlen, jórészt frissen alapított cégek a piaci árnál olcsóbb gázt kínáltak nekik megvásárlásra. Összesen nyolc gázt eladó cégről tudunk, ezek közül hetet közvetlenül azelőtt alapítottak, hogy megkínálták szokatlanul olcsó gázukkal a magyar piacon régebb óta ismert, tekintélyes energiakereskedőket.A magyar piacra újonnan rászabadult, olcsó gázt kínáló vállalkozások egyenként kétmillió forint eljárási díjért kiváltották ugyan a gázkereskedelmi engedélyüket az energiahivatalnál, de csak korlátozott kereskedelmet folytathattak, azaz a végső fogyasztókhoz nem férhettek hozzá, csupán két kereskedő közötti közvetítőként működhettek. Tulajdonosaikat senki sem ismerte az egyébként alig néhány száz főt számláló magyar gáziparban, ahol konferenciákról, korábbi közös munkahelyekről és egymással kötött korábbi üzletekből lényegében mindenki ismer mindenkit.Ezek az új gázkereskedők aztán egyre több gázzal kereskedtek.Részben külföldről hoztak be gázt, részben pedig (más kereskedők segítségével) külföldi eladóktól a gáztőzsdén vásárolták felkínált árujukat. Információink szerint gyanús üzelmeik 21 hónapja alatt közel 250 milliárd forint értékben adtak el földgázt komoly kereskedőknek.A történet egyik legérdekesebb vonatkozása, hogy ezek a frissen létrehozott kereskedők a gázt drágábban vették meg külföldi cégektől, mint amennyiért eladták Magyarországon. Emiatt voltak képesek a piaci árnál olcsóbban árulni a gázukat, és emiatt szép haszonra tehettek szert a tőlük vásárlók.Tízezerszám adtak-vettek sohasem volt okosórákatÚgy voltak képesek olcsóbban adni a portékájukat, mint amennyiért vették, hogy elcsalták az áfát. Amikor a gázt osztrák, bolgár, cseh kereskedőktől megvásárolták, akkor azután nem kellett áfát fizetniük. Amikor Magyarországon eladták, akkor már volt áfa a gáz árán, amit a vevők kifizettek nekik, és amit ezeknek a cégeknek be kellett volna fizetniük az államkasszába. Csakhogy nem fizették be. Ezt úgy oldották meg, hogy elképesztő kereskedésbe kezdtek, de nem a valóságban, hanem csak papíron, egészen pontosan elektronikus számlák kiállításával.Naperőművekhez szükséges invertereket, okosórákat, merevlemezeket, mobiltelefonokat és más elektronikai eszközöket vásároltak e műveletek szerint, elképesztő mennyiségben, jórészt külföldön bejegyzett cégektől. Utána ezeket a termékeket több mint egy tucatnyi, jórészt már hazai alapítású cégek között adták-vették, majd papíron a végén eladták, megint csak külföldre.Alkalmanként volt, hogy több mint 60 ezer Huawei okosórát, máskor több tízezer Nintendo játékkonzolt vagy éppen okostelefont adtak-vettek, sokszor néhány napon belül többször is túladva az árukészleten.Amely árukészlet a valóságban sohasem létezett, csak számlák készültek az eladásokról.A bonyolult és fiktív kereskedelmi láncolatnak az volt az értelme, hogy a gázeladás nyomán keletkezett áfa-fizetési kötelezettségüket szinte teljesen lenullázzák. Annyi visszaigénylést keletkeztettek papíron, hogy végül közel nullára jöttek ki. Vagyis ki tudták mutatni, hogy nem maradt befizetési kötelezettségük.Ehhez az is kellett, hogy ezeket a kereskedő partnercégeket gyorsan váltogassák, és néhány sokmilliárdos fiktív üzlet után eltüntessék. A láncolatban lévő külföldi és belföldi vállalkozások amilyen gyorsan alakultak, olyan gyorsan el is tűntek, felszámolás vagy végelszámolás nélkül.E cégeknél, és az olcsó gázt kínáló vállalkozásoknál is sok esetben mélyszegénységben élő emberek voltak papíron a tulajdonosok, akik alkalmanként 50 ezer forint készpénzért adták a nevüket és adataikat a cégek megalapításához, hogy aztán az adónyomozók érkezéséig ne is halljanak többet a cégekről - amelyek sokszor naponta több milliárd forintért adtak és vettek gázt vagy elektronikus eszközöket.A piramis legalja látható csakSok jel alapján arra lehet következtetni, hogy ezek az elektronikai eszközökkel végzett, teljesen fiktív ügyletek tűntek fel a NAV-nak, és sok egymástól független szálon jutottak el vizsgálataik során a gázkereskedő cégekhez. Ezeket a körbeszámlázásokat az inventorokkal és egyéb kütyükkel elég alaposan fel is tárták mostanra a nyomozók, bár senkit sem tudtak elkapni vagy vád alá helyezni a szervezők közül. Megtalálhatatlan külföldiek és megtévesztett közmunkások, utcaseprők, takarítók vezették a cégeket,de hogy kik mozgatták a szálakat, az továbbra is teljes rejtély.Még kevésbé világos a nyomozás mostani állása szerint, hogy az egészhez mi közük volt az úgymond tekintélyes gázkereskedőknek, akik szintén remekül kerestek az üzleten, amikor piaci ár alatt vettek gázt. Ezt azért lenne fontos érteni, mert egyáltalán nem magától értetődő, hogy ha egy bűnözői kör elektronikus eszközök fiktív kereskedésével pénzt akar csinálni magának, akkor minek hozzá beszállni az egyébként elég alaposan szabályozott gázüzletbe, ahová nemzetközi szereplőként egyáltalán nem egyszerű bekerülni.Az úgymond tekintélyes, a gázt tőlük megvásárló társaságok azt állítják, hogy nekik fogalmuk sem volt róla, hogy az olcsón kínált gáz mögött egy bűnös cégláncolat áll. "Ez olyan, mintha vennél egy használt autót, teljesen normális papírokkal, minden szükséges engedéllyel bíró kereskedésben, aztán egyszer csak kiderül, hogy az autó lopott volt" - szól egy példájuk, magyarázatként. Elvben ez lehetséges is, bár azért nem abszurd feltenni a kérdést, hogy valóban teljes jóhiszeműséggel jártak-e el. Már csak azért is, mert egyelőre nincs arra logikus magyarázat, hogy miért kellett a rendszer működtetéséhez olcsóbban eladni nekik a gázt, mint amennyiért az áfacsalásban résztvevő közvetítő cégek külföldi forgalmazótól vásárolták.Egy, az üzletekre rálátó szakember ezt így indokolta meg: "Piaci áron tudok venni bárkitől és a tőzsdéről is, de az új fiúktól, múlt nélküli és ismeretlen kereskedőktől csak akkor veszek gázt, ha árengedményt kapok." Vagyis máskülönben a gyanús, új kereskedők nem tudtak volna beszállni az üzletbe, így viszont olyan olcsók voltak, hogy nem lehetett ellenállni az ajánlataiknak. Az ő feltételezése szerint azért kötötték össze a bűnözők gázkereskedelemmel az áfacsalásukat, mert itt egyszerű kevés tranzakcióval nagy tételről számlákat szerezni.Mások viszont úgy vélik, hogy az olcsó gáz megjelenése a piacon fontosabb cél lehetett, mint maga az áfacsalás. Utóbbi elmélet szerint éppen az olcsó gáz piacra dobása volt a nagy művelet fő célja, és ezt kellett az áfacsalással megoldani.Nagyon fontos lenne, hogy kiderüljön, hogy a művelet melyik része volt a cél, és melyik a szükséges eszköz. A nyomozás irányát alapvetően meghatározhatná, ha tudni lehetne, hogy az elkövetők elsősorban áfacsalással akartak pénzhez jutni; vagy azért találták ki a rendszert, hogy nagy haszonnal tudjanak földgázzal kereskedni.Így működött a rendszerÉrdemes kitérni arra, hogy ez hogyan volt lehetséges technikailag. Az alábbi példa csak szemléltetés, abban a számok csak az érthetőséget segítik, a mértékek és a pontos árak sem valóságosak.Példánk szerint a Frissen Alapított Gázkereskedő (FAG) 100 forintért vesz földgázt Ausztriában. Ezt utána 80 forint + áfáért eladja Tekintélyes Gázkereskedőnek (TG), azaz kap érte 101,6 forintot. Ebből 21,6 forintot be kellene fizetnie FAG-nak az államnak, azaz végső soron 21,6 forintot veszítene az üzleten. Csakhogy FAG gyorsan rendel okosórát Ócska Csaló Kft-től (ÓCS) 80 forint + áfáért. FAG visszaigényelhetné az okosórák után az áfát, mert azt az ÓCS-nak kellene befizetnie az államnak. Úgyhogy FAG egymás mellé teszi az általa eladott gáz nyomán keletkező áfafizetési kötelezettségét, és az ÓCS okosórái nyomán keletkező visszaigénylést, és kihozza az ügyletet nullára, azaz nem fizet be és nem igényel vissza semmit. Csakhogy az ÓCS-val kötött üzlet nem volt valós, okosórák igazából nincsenek, és ÓCS vállalkozás eltűnik a színről, mielőtt az adóhivatal eszmélne, és be tudná szedni tőle az adót.Így az üzlet zárultakor FAG keresett 1,6 forintot a gázon, TG pedig úgy vett 101,6 forintért gázt, hogy a piaci ár 127 forint volt (100 forint + áfa), amit aztán ezen az áron adhatott el a gáztőzsdén. Vagy betárolhatta, és eladhatta, amikor a piaci ár még magasabb lett.Hangsúlyozzuk, hogy a példa csak szemléltetés, a valóságban nincs információnk arról, hogy a láncolat melyik szereplője hány százalékot kereshetett az ügyleten, de a rendszer tudomásunk szerint szerkezetileg így működhetett.Homályban a lényegA mostani állás szerint az ÓCS-k eltűntek, és a FAG-ok kitalálói, haszonélvezői szintén ismeretlenek. A FAG-ok gázkereskedelmi engedélyeit a hivatal visszavonta, idén már egy sem működik közülük. A TG-k közül kettőnek szintén visszavonták az engedélyét, nem működnek immár, de kettő másik közülük továbbra is fontos szereplő a magyar energiapiacon. (Egyes általunk megismert dokumentumokban egy ötödik TG is előkerült, de annak sosem volt gázkereskedelmi engedélye, úgyhogy nem világos számunkra, hogy mi lehetett a szerepe.) A jelenleg is működő TG-k közül az egyiktől a NAV idén nyáron rövid időre inkasszózott egy igen jelentős összeget ezzel a nyomozással összefüggésben, de a döntést hamar felülvizsgálták, és a cég újra hozzáférhetett a pénzéhez.Az ügyben vádat még senki ellen sem emeltek, de két gyanúsított január óra előzetes letartóztatásban van.Az egyikük egy olyan TG tulajdonos-vezetője, amelynek az engedélyét az elsők között vonták vissza. Hogy miért pont ő, illetve miért csak ő az érintett legalább négy TG vezetői közül, azt egyelőre nem sikerült megértenünk, megannyi háttérbeszélgetés és dokumentum átfésülése után sem. Annyi kitűnik, hogy a nyomozás egy korai szakaszában az adóhatóság úgy vélte, hogy ez az egy TG a valóságban nem is vásárolt gázt, az erről készült számlák is fiktívek lehettek. Ám más nyomozati iratok ennek ellentmondanak, és az általunk megkérdezett szakértők többsége is úgy vélekedik, hogy a gázkereskedelem valós volt ebben a történetben, szemben az elektronikai eszközök adás-vételével. Ezt erősíti meg, hogy az összes gáztranzakciót az energiahivatal és az EU-s felügyelet, az ACER nevű ügynökség felé is naponta kell jelenteniük a kereskedőknek, ezeket az üzleteket alaposan és folyamatosan felügyelik.A másik előzetesben lévő személy egy olyan vállalkozó, aki a FAG-ok megbízására jogi-adminisztratív szolgáltatást vállalt, amely hozzásegítette e cégeket az induláshoz, de arról nem derült ki semmi, hogy a konstrukció kitalálásában, illetve a hatalmas áfacsalásban lehetett-e bármilyen szerepe. Ahogy annak sincs semmi nyoma, hogy a szolgáltatásáért kapott díjon felül jutott volna hozzá pénz. A szolgáltatása amúgy sikeres volt, az általa intézett beadványokat gond nélkül elfogadta az illetékes hivatal. Úgy tudjuk, hogy mindkét előzetesben lévő személy ártatlannak mondja magát.Egyelőre nincs módunk e két személy (vagy akár más, az ügyletekben érintett személyek) szerepét pontosan megállapítani. Ám olyan észrevételeket tehetünk, amelyek arra utalnak, hogy a nyomozás elakadt.A legfontosabb, hogy semmi jele, hogy akárcsak a közelében járnának a nyomozó hatóságok annak, hogy ezt a szerteágazó, nemzetközi struktúrát ki találta ki, hol volt a központja, és mi lett az üzelmeken szerzett rengeteg pénzzel.Az egyes csaló cégeket (példánkban ÓCS) és fiktív számlák sorát befogadó gázkereskedőket (példánkban FAG) alaposan feltérképezték ugyan, de arról, hogy ki fogta össze a rendszert, semmit sem állapítottak meg. Ahogy a viszonyuk a tekintélyes kereskedőkkel (TG) sem világos.Márpedig nemcsak a csalás mérete utal arra, hogy itt komoly figurák lehetnek a háttérben, hanem az is,hogy jelentős tőke és szakértelem kellett a rendszer felépítéséhez.Tőke nemcsak a rengeteg cég (FAG-ok és ÓCS-k) megalapításához kellett, hanem ahhoz is, hogy külföldről vagy a magyar gáztőzsdéről a FAG-ok gázt tudjanak venni, sokmilliárd forintért, már induláskor. Mivel ezek a FAG-ok nem voltak tőkeerős cégek, ezért tudomásunk szerint minden megvett köbméter gázért előre fizettek, banki átutalással. Ahogy a magyarországi vevőikkel is el kellett hitetni, hogy lehet velük üzletelni. Ismerniük kellett a gázpiac működését, számos külföldi és hazai céget kellett létrehozniuk, azoknak bankszámlát nyitni, legalább rövid időre működtetni. Rengeteg ember, vagy legalább rengetegnek látszó ember munkáját összehangolni. És nem utolsósorban: a nyereséget nyom nélkül el kellett tüntetni.Mivel a gázkereskedelem rendkívüli módon szabályozott terület (úgy nemzeti, mint EU-s szinten), ráadásul a rezsicsökkentés politikája miatt egyébként is különleges kormányzati figyelem alatt áll, ezért az iparágbansokak meggyőződése, hogy politikai hátszél nélkül az egész rendszer nem működhetett volna.Elképzelhetetlen, hogy legkésőbb a gáztőzsdén tapasztalt megélénkülő forgalom ne keltett volna feltűnést. A házkutatások, a gázkereskedelmi engedélyek visszavonása, azaz a látványos eljárások viszont csak 2025 elején indultak.A kormány addigra már tudhatott valamit, hiszen 2024 novemberében a parlament a kormány javaslatára módosította az áfatörvényt, és a földgáz esetében bevezették a fordított áfafizetés kötelezettségét. Azaz a rendszer most már nem is működhetne, mert a mostani állás szerint a TG cégeknek közvetlenül az államnak kell fizetniük az áfát, amikor belföldi kereskedőktől vásárolnak. Az új szabály egyébként nem végleges, csupán 2026. év végéig hatályos.A sok ismeretlen tényező és a rengeteg pénz miatt egészen vad elméleteket hallottunk, komoly szakértőktől is. Olyannal is találkoztunk, aki azt feltételezi, hogy a rezsicsökkentést segítette a művelet, mert az országba érkezett olcsó gáz hozzájárult az árak kordában tartásához. Mások kormányközeli üzletemberek szerepére utalgattak, akik haszonélvezői lehettek az óriási csalásnak. Hallottunk olyan véleményt is, amely szerint orosz szálat kellene keresni, mert az ottani oligarchákra és titkosszolgálatokra jellemző, hogy gyanús cégekkel végeznek gyanús gázüzleteket.Abban viszont a legtöbben egyetértettek, hogy az egész konstrukció mögött nagyon befolyásos szereplők álltak, akik egyelőre nem kerültek a nyomozó hatóságok látókörébe. Visszatérő vélemény, hogy soha nem is kerülnek már.Nyitókép: földgázkút a Békés megyei Nyékpusztán 2023. február 12-én (fotó: MTI/Lehoczky Péter)
|
Valakik elképesztően sok pénzt loptak el a gázpiacról, de bottal sem ütik a nyomukat - Válasz Online
|
Valakik elképesztően sok pénzt loptak el a gázpiacról, de bottal sem ütik a nyomukat
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2025/11/03/gaz-afa-csalas-lopas-nav-nyomozas-penz-energia/
|
2025-11-03 07:46:14
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
"Kezdeményezni fogom a közbeszerzési törvény módosítását. Azokat a cégeket, amelyek a közúti és a vasúti fejlesztések során a rosszul, vagy az el sem végzett munkájukkal átverték, megkárosították a magyar embereket, hátráltatták a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlásához fűződő alapvető jogainkat, kizárjuk a közbeszerzési eljárásainkból. A folyamatban lévő eljárásokat is felülvizsgáljuk" - írja a Facebookon Lázár János.A közlekedési és építésügyi miniszter azt írja: a Strabag nemrég több mint 50 milliárd forintot kért azért, hogy egy nagyobb útszakasz részeként tervezzen és építsen egy 10 kilométeres autópályarészt Miskolc és Szikszó között. Az út az átadást követően rövid időn belül megsüllyedt, használhatatlanná és életveszélyessé vált."A cég 10 hónapot kért arra, hogy az általa tervezett és kivitelezett út hibáit kijavítsa. A 10 hónap lejárt, a munkát nem végezték el, az út azóta is használhatatlan. Az osztrák cég erre ahelyett, hogy bocsánatot kérne azoktól a borsodiaktól, akiknek lassan egy éve keseríti meg az életét nap mint nap az általa okozott közlekedési káosszal, a sajtóban vitatkozik a kormánnyal, miközben arra az egyszerű kérdésre sem tud választ adni, hogy mikor készülhet el végre az út" - írja Lázár.A cég műszaki okokkal magyarázta a csúszást, és arra hivatkozik, hogy a süllyedés mértéke meghaladta az előzetes becslést, így az előírások betartása mellett nem volt lehetséges a pályaszerkezet befejezése a kívánt ütemben.
|
Lázár a közbeszerzési törvényt módosíttatná a Strabag miatt
|
A miniszter azt ígéri, a folyamatban lévő eljárásokat is felülvizsgálják.
| null | 1
|
https://hang.hu/gazdasag/lazar-a-kozbeszerzesi-torvenyt-modosittatna-a-strabag-miatt-182138
|
2025-11-03 10:27:00
| true
| null | null |
Magyar Hang
|
"Kis fordulat: mégis nyomoznak a "Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány" elherdált milliárdjai ügyében. Remélhetőleg nem csak azért, mert a fő felelős, Kásler Miklós a közelmúltban elhunyt... Mondjuk, az alapítvány működését a Belügyminisztérium felügyeli elvileg, annak meg Pintér a vezetője..." - írja a Facebookon Hadházy Ákos, aki felidézi: az alapítvány 3.9 milliárdot költött el egy orosz milliárdostól vett luxusvillára és még nem tudni, mire, úgy, hogy az Állami Számvevőszék szerint sem tudtak a pénzzel elszámolni."Emiatt adatokat kértem tőlük és további durva dolgokat tudtam meg. Például, hogy a Buda egyik legdrágább részén fekvő "Onkológiai Alapítvány" villájáta "Gorod Pro Kft"-től vették, aminek a tulajdonosa Rahimkulov orosz milliárdos;valaki tehát azt gondolta, hogy a magyar onkológiának háromnegyed milliárdos luxus villára van szüksége;de ez nem volt elég, mert 380 millióért felújították az épületet;a felújítás során 700 nm-en kicserélték a külső és belső burkolatokat (!), a mélyföldszintre 50 fős konferencia termet tettek plusz irodával és "szabályosan járható lépcsőt" építettek be. Értik?? Miközben a kórházak rohadnak...;a 380 milliós felújítás közbeszerzési tanácsadójának is kifizettek 31 milliót (!), a felújítás tervezése ehhez képest potom 24 millióba fájt.Miután kérdésemet a főügyész feljelentésnek értékelte, a NAV-nak adta elbírálásra. Az egészen zagyva indoklással megtagadta a nyomozást a számviteli fegyelem megsértése gyanújával, ám a hűtlen kezelés lehetőségének elbírálásra megküldte az ügyet a rendőrségnek is. Most az ügyészségtől ezt az elutasítást felülbírálta és nyomozást rendelt el a számviteli fegyelem megsértésének gyanúja miatt. A levelükből viszont azt is megtudtam, hogy közben a rendőrség is nyomoz hűtlen kezelés gyanúja miatt" - írja a független képviselő.
|
Nyomozás az onkológiai alapítvány ügyében
|
Hadházy Ákos szerint 3.9 milliárdot költöttek el egy orosz milliárdostól vett luxusvillára.
| null | 1
|
https://hang.hu/belfold/nyomozas-az-onkologiai-alapitvany-ugyeben-182043
|
2025-10-31 07:47:00
| true
| null | null |
Magyar Hang
|
A polgármester szerint ennek az elődje az oka, pontosabban a túlárazott közbeszerzések, kiugróan magas fizetések és százmilliós bírságok az oka. Az előző polgármester szerint csak rá akarják kenni a bajt.RTL Híradó minden nap 6:15-kor, délután 13:00-kor és a megszokott időben, este 18:00-kor élőben az RTL-en és online az rtl.hu-n. Lemaradtál az élő közvetítésről? Az RTL Híradó teljes adásait vissza tudod nézni az RTL+ Premiumon! Kattints ide!
|
Csődbe kerülhet a hajdúböszörményi önkormányzat
|
A hajdúböszörményi önkormányzat csődbe mehet – állítja a polgármester. Elődjét okolja túlárazott szerződésekért és bírságokért, ő visszautasítja a vádat.
| null | 1
|
https://rtl.hu/hirado/2025/10/20/csodbe-kerulhet-hajduboszormeny-onkormanyzat-polgarmester-vita
|
2025-10-20 18:48:44
| true
| null | null |
Rtl.hu
|
Megszületett a Covid-vakcinák vásárlására kiírt közbeszerzés eredménye. Az ajánlattételi szakasz október 28-án zárult, és október 30-án késő délutánfel is került a közbeszerzési rendszerbea nyertes ajánlat - azaz az egyetlen ajánlat, mert azelőzőkétévhezhasonlóan idén is csak a Moderna jelentkezett be a feladatra. "A Moderna Netherlands B.V. tette az egyetlen, ezáltal az alkalmazott értékelési szempont szerinti legkedvezőbb érvényes ajánlatot" - írta értékelésében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK).Ahogy aközbeszerzés kiírásakor írtuk, idén csak nagyságrendileg a tavalyi mennyiség felére írta ki a közbeszerzést az NNGYK, méghozzá két részletben:az első rész a 12 éven felülieknek adható oltásra szól, ebből 50 ezer adagot veszünk, plusz 10 százalékot opciósan;a második rész a 6 hónapostól 12 éves korig adható változatra vonatkozik, ebből 800 adagra szólt a kiírás.A kétféle vakcina egyébként csak az amúgy azonos összetételű oltóanyag mennyiségében különbözik. Összesen tehát fixen 50 800 adag vakcina érkezhet, és tovább 5 ezer adag opciósan lehívható legkésőbb február 28-ig, maximum három részletben.Ehhez most már az árat is tudjuk a közbeszerzés eredményéből. A 12 éves kortól adható vakcinákra a Moderna által ajánlott és az NNGYK által elfogadott ár bő egymilliárd, egészen pontosan nettó 1 001 000 000 forint. Ez a teljes mennyiségre, azaz a fixen leszállítandó alapmennyiségre és az igény szerint lehívható opcióra együttesen vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az 50+5 ezer vakcináért adagonként 18 200 forintot fizetünk. A 6 hónapostól 12 éves korig adható 800 adag ára pedig 11 112 530 forint, ami adagonként 13 891 forint. Ez nagyságrendileg megegyezik atavalyi adagonkénti árral, amely a felnőtt kiszerelésre 18 405, a gyerekeknek szánt változatra 13 293 forint volt.Arra, hogy mikortól lesznek elérhetőek a vakcinák, továbbra sincs még pontos dátum. Mivel egyetlen ajánlat érkezett, nem kell várni a szerződés megkötésével. A kiírás szerint a betárolási határidő a szerződéskötést követő 15 naptári nap.Az előző két év alapján bő két héttel az ajánlattételi határidő lejárta után lehetett oltást kapni, ebből kiindulva idén november második fele lehet reális.A Covid-vakcinák beszerzésének az elmúlt években kalandos története volt Magyarországon. 2023 végén Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, hogy a kormány 700-800 ezer vakcinát rendelt a Modernától, de mint aTelex kiderítette, valójában egy nagyságrenddel kevesebbről, 72 ezer adagról volt csak szó. Ráadásul, miután évekkel korábbana kormány emlékezetes módon szakított a céggel, ezúttal kifejezetten rájuk írta ki a közbeszerzést, amiérta Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot és a Modernát is megbírságoltaa Közbeszerzési Döntőbizottság. Végül 2024 őszén, az előző körből tanulva, már nyílt közbeszerzést írt ki az NNGYK, de már akkor jeleztük, hogy az általa támasztott követelményeknek ezúttal isborítékolhatóan csak a Moderna felel meg- ennek megfelelően az üzletet novemberbenbe is húzta a Moderna.Ezúttal ilyen bűvészkedésnek nem volt jele, idén se konkrétan megnevezett cég, se a feltételekkel gondosan körülírt favorit nem volt. A feltételek alapján a Moderna mellett a Pfizer is szóba jöhetett volna, de mint láttuk, végül ismét csak előbbi élt a lehetőséggel. Ez annyiban nem is meglepő, hogy 2023 januárjában a Pfizerbeperelte a kormányt, amiért az nem akart fizetni a korábbi szerződésben rögzített 3 millió adag vakcináért - épp ezután váltott a kormány 2023 végén a Modernára.
|
Egymilliárd forintért veszünk Covid-vakcinát a Modernától
|
Egyetlen ajánlat érkezett a közbeszerzésre, zsinórban harmadik éve a Modernától vásárolunk.
| null | 1
|
https://telex.hu/techtud/2025/10/31/covid-vakcina-kozbeszerzes-eredmeny-nyertes-moderna-egymilliard-forint-nngyk-1
|
2025-10-31 11:12:00
| true
| null | null |
Telex
|
November 1-jétől államosítják az MR- és CT-vizsgálatokat, vagyis jövő hétfőtől azoknak a magánszolgáltatóknak, amelyek még részt vesznek a közellátásban, megszűnik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) kapott finanszírozásuk. A magánszolgáltatókkal kötött szerződéseket a kórházaknak, szakrendelőknek fel kell mondaniuk, újakat pedig nem köthetnek.Minderről még 2023 júliusában döntött a kormány. A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára szerint azállamosításazokra a gépekre vonatkozik, amelyek közfinanszírozott szolgáltató területén működnek, de magántulajdonban vannak.A változás számos kérdést vet fel. Egyrészt, nagyon sokba kerülne az államnak új képalkotó diagnosztikai berendezéseket vásárolnia. Másrészt, ha a gépparkot sikerül is megőrizni vagy bővíteni, akkor is kérdés, hogy az eddig magánban dolgozó humánerőforrást hogyan fogják átcsábítani az állami egészségügybe.Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerintaz MR- és CT-vizsgálatok államosítása a józan ész szabályai szerint rövidebb várólistákat eredményez, hiszen az állam ezeket időkorlát nélkül és állami ellátásban tudja működtetni.Olvasóink visszajelzései alapján az eddigi rendszerben sem volt könnyű MR- és CT-időpontokhoz jutni. Többen azután kerestek meg minket, hogyhosszabb cikkben foglalkoztunkaz egészségügyi rendszer káoszos időpontkéréseivel, amikor is sokszor órákig kell sorban állniuk a betegeknek. "Jómagam már azt sikerként értékeltem, hogy felkerültem az MR-várólistára, és így valószínűleg csak három hónapot kell várnom. A doktornő szerint ha időpontkéréssel próbálkoztam volna, az minimum fél év" - írta egyik olvasónk. Egy másik olvasónk megkapta a beutalóját egy budapesti kórházba képalkotó vizsgálatra, de hiába hívogatta őket időpontért, nem vették fel a telefont. Végül a háziorvosa intézett időpontot."Nálunk a családban MR vizsgálatra lett volna szükség egy mozgásszervi panasz miatt, amit nagyjából egy éve műtöttek" - kezdte levelét másik olvasónk. Mivel hat hónap után az érintettnek ismét problémája lett ugyanazzal a testrészével, beutalót kapott MR-vizsgálatra."Innentől számítva a rokonom minden héten kétszer telefonált időpontért hat hónapon keresztül."Ilyenkor olyan elutasító válaszokat kapott, mint például: "Sajnos még nincsen nyitva a következő időpont foglalási időszak, próbálja meg jövő hónapban."Ezért a család végül a magánellátás mellett döntött, ahol megállapították, hogy minden rendben van, nincsen deformáció. "Ez így összességében több mint 100 ezer forint volt, mi szerencsére megtehetjük, de ettől még ez felháborító és szánalmas."A Honvédkórházban az Affidea CT- és MR-vizsgálatokra november 1-jétől már a kórház ad időpontot, ahonlapon lévő tájékoztatásszerint a II. Telephely Betegfelvételi Irodán hétköznapokon kinyomtatott beutalóval, vagy az elektronikus eszközön bemutatott e-beutalóval lehet időpontot kérni. A Podmaniczky utcai telephelyen működő CT- és MR-vizsgálatokra is személyesen lehet időpontot kérni a kórház aulájában üzemelő radiológiai regisztrációs pultnál.Olvasónk azt írta: korábban, amíg az Affidea üzemeltette a gépeket, telefonon és emailen keresztül is lehetett rugalmasan időpontot kérni. "Sőt, még az a rugalmasság is megvolt a rendszerben, hogy éves kontroll vizsgálatokra beutaló nélkül kiadták az időpontot és elég volt a vizsgálatra vinni a megfelelő beutalót."Persze bármilyen orvosi vizsgálat esetén fontos, hogy a beteg minél előbb jusson időponthoz, de az MR- és CT-vizsgálatoknál ez hatványozottan igaz. Ezekre a képalkotó vizsgálatokra gyakran súlyos daganatos betegségek gyanúja esetén van szükség. A képalkotó vizsgálat nélkül a diagnózist sokszor nem lehet felállítani, így ennek hiányában csúszik a kezelés megkezdése is.A szakértők amiatt aggódnak, hogy a nagyobb állami szerepvállalással csak még hosszabbak lesznek a várólisták. A Magyar Orvosi Kamara 2023. július 4-én közzétettközleményébenazt írta: veszélyesnek tartják, hogy az Országgyűlés a társadalmi, szakmai egyeztetést és parlamenti vitát megkerülve fogadott el a betegek ellátását jelentősen érintő módosításokat.Szerintük a "hatástanulmányokkal megalapozott, szakmai konszenzusos döntéshozatalt megkerülő államosítás tovább ronthatja a diagnosztikában és a járóbeteg-szakellátásban már jelenleg is kritikus mértékű szakemberhiányt, mindez növelheti a várólistákat, rontja a daganatos, a mozgásszervi, valamint a szív- érrendszeri betegek gyógyulási esélyeit, és még több beteget kényszerít a magánellátásba".Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász is úgy gondolja, hogy az államosítással a várólisták további növekedése várható. Szerinte a kormány az egészségügy problémáinak megoldását sok esetben a teljes vagy részleges államosításban látja, viszont ez téves megközelítés. "Vannak olyan szolgáltatások, amelyekben az állami intervenció nagyon fontos, ilyenek a közszolgáltatások, például oktatás, szociális ellátás, egészségügy, közbiztonság, úthálózat, amelynél a piaci szabályok nem működnek megfelelő szabályozás nélkül."Szerinte az állam szerepe a piaci szereplők megfelelő szabályozásában, motiválásában van.Vagyis nem feltétlenül az államnak magának kell nyújtania a szolgáltatásokat, hiszen vannak olyan szereplők, amelyek nála profibbak ebben. Rékassy szerint például az MR- és a CT-vizsgálatok azért nem alkalmasak az államosításra, mert a gépeknek magas a beruházási költségük.Ehhez érdemes hozzátenni, hogy 2023-ban a CT- és MR-vizsgálatok nagyjából harmadát végezték magáncégek, ezek vagy a teljes szolgáltatást biztosították, vagy kórházakban közreműködőként voltak jelen. Tehát eddig a magánszolgáltatók vállalkozóként működtették a saját üzletüket, beszerezték a szükséges eszközöket, biztosították az ezeket kezelő személyzetet, orvosokat, ápolókat, javításokat végeztek, karbantartották a gépeket. A NEAK pedig közvetlenül vagy az adott kórházon, szakrendelőn keresztül fizetett ezért nekik. Illetve azt is meghatározta, hogy egy adott szolgáltató havi vagy éves szinten maximum hány beteget láthat el úgy, hogy azt az állam kifizesse. Emellett a cégek az államtól függetlenül, teljesen piaci alapon is végeztek ilyen vizsgálatokat, ezért több tízezer, akár több mint százezer forintot kértek."Egy diagnosztikus eszközpark és a hozzátartozó szolgáltatások biztosítása százmilliós, de inkább milliárdos nagyságrend" - írta Rékassy Balázs, aki szerint a gépek relatíve hamar elavulnak, miközben csak minél nagyobb esetszám mellett tudnak megfelelően bevételt termelni. Szerinte az is fontos itt, hogy a magánszolgáltató nem tud túlhasználatból fakadó plusz költségeket generálni közpénzből. "Az állami intézményekben a közszolgálati jogviszonyban dolgozó orvos, egészségügyi dolgozó fizetése külön sorról, külön forrásból pluszban biztosított. Így állami forrásba terelni ezen rendszereket jelentős plusz kiadással járna az állam számára."Ráadásul szerinte ez a változás a szolgáltatás színvonalát is ronthatja. "A közszolgálati jogviszonyban dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók fizetése nem teljesítmény és tudás alapú, míg a magán szolgáltatóknál a jobb teljesítményt a tulajdonos honorálja, hiszen közös az érdekeltség. Ezzel szemben az állami ellátásban dolgozók nem érdekeltek, nem motiváltak a jobb, hatékonyabb működésben."Szerinte a megoldás nem az állami és a magánegészségügy kettéválasztása, hanem a szabályozott együttélés szektorsemleges finanszírozása lenne. Egy olyan finanszírozás, ahol a magán-, önkormányzati, egyházi és állami szereplők jól megférnének egymás mellett. Ettől függetlenül az államnak mindenképpen több forrást kellene biztosítania az egészségügyi közszolgáltatásokra.Eredetileg 2024 novemberétől élt volna az új rendszer, de 2024 áprilisában bejelentették, hogy egy évvelkitoljákaz államosítást. A kormány honlapjára felkerültkormányrendelet-tervezetazért javasolta ezt, mert "nem állt rendelkezésre elégséges állami kapacitás".Először az volt a terv, hogy az állam új eszközöket vásárol. Takács Péter azt is mondta, hogy a javaslat az állami tulajdonban lévő képalkotói eszközpark modernizálásáról is szól.Az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) azt közölte korábban, hogy több intézmény meglévő MR-készülékeit korszerűsítik. A Közbeszerzési Adatbázisbanmájusbanésjúniusbanmegjelent tájékoztatók szerint a korszerűsítés "szakmailag előnyösebb és gazdaságilag hatékonyabb megoldás egy új eszköz beszerzésénél", mert "az eszköz korszerűsítésének összköltsége 60-70 százaléka egy teljesen új eszköz beszerzésének".Viszont a betegellátásban a korszerűsítés is átmeneti kapacitáscsökkenést okozhat, főleg, ha ezeket nem kezdték el idejében végrehajtani. A gyakorlatban most az fog történni, hogy a betegeket ugyanazokban a készülékekben fogják vizsgálni, mint eddig, csak a gépek tulajdonosa lesz más. Elsőként az Országos Kórházi Főigazgatóság976,5 millió forintért felvásárolta az Affidea eszközeit. AzÁtlátszószeptemberben írt arról, hogy idén június 25-énindították mega közbeszerzést.Összesen 16 gépről van szó, amelyek közül 1 a győri Petz Aladár Kórházban, 4 a Honvédkórházban, 4 a Péterfy Sándor Utcai Kórházban és 7 a Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban van. Az Okfő táblázata szerint az állapota mindegyiknek üzemképes.Viszont attól még, hogy az állam megveszi ezeket a gépeket, nem lesz több szakdolgozó a területen - akik ugye a leletezéshez elengedhetetlenek. A leletezést valószínűleg így is még sok esetben magáncégek radiológusai fogják végezni. Bogner Péter, az ICONOMIX Kft. ügyvezetője aVálasz Onlinekérdésére azt mondta: a teleradiológiai szolgáltatás jogszabályi keretei november 1-jétől nem változnak meg, magyarul őket nem zárják ki a közkórházakból. "Az ICONOMIX Kft. 2007 óta a magyar állami egészségügy teleradiológiai partnere. Bízunk a további, hosszú távú együttműködésben."Rékassy Balázs lapunknak azt írta: azokban az intézményekben, ahol államosították a gépeket - például a Szent Margit Kórházban az Affideát -, az orvosok nem mentek át az egészségügyi szolgálati jogviszony hatálya alá, így más intézmények vezetését utasították, hogy novembertől szervezzék meg és pluszban leletezzék az ottani felvételeket is.Mindenesetre az Országos Kórházi Főigazgatóság szeptember 18-án közzétettközleményébenazt írta: a betegellátás folyamatos és biztonságos. "A vonatkozó jogi szabályozók értelmében 2025. november 1-jén a radiológiai magánszolgáltatók állami finanszírozása megszűnik. Ennek eredményeképpen 6 budapesti és 5 vidéki intézményben a radiológiai szolgáltatásokat a területileg illetékes intézmények - kórházak veszik át."Azt is hangsúlyozták, hogy a felkészülés közel egy éve megkezdődött, a zavartalan átmenet érdekében a váltás előtti utolsó 10 hétben az Országos Kórházi Főigazgatóság heti rendszerességgel, előre lefektetett munkamenet szerint egyeztetett az érintett intézmények vezetőivel. "Az érintett helyszínek közül egy kivételével valamennyi esetben 2025. október 1-től az előjegyzési folyamatot az intézmény átveszi, felügyeli, egy helyszínen az átadás november 1-jével történik meg. Az előjegyzések státusza jelenleg rendezett."Október közepén megjelent egy Magyar Közlöny, amiből kiderült, hogy kártalanítják azokat a magánegészségügyi szolgáltatókat, amelyek bevételtől esnek el a tulajdonosváltás miatt. Jóváhagyták, hogy az egészségügyért felelős Belügyminisztérium 829 358 000 forinttal túllépje a számára a költségvetésben peres ügyek rendezésére szánt 1,0666 milliárd forintos keretet, és ebből kártalanítsák az érintetteket.
|
Olyan CT-ket vesz milliárdokért az állam, amik eddig is megvoltak, de orvost és személyzetet nem tud venni hozzájuk
|
Novembertől jön a CT- és MR-vizsgálatok államosítása, amitől a szakértők még hosszabb várólistákra számítanak, miután ugyanannyi eszközre várhatóan kevesebb radiológus jut majd. Ettől aligha rövidül a várakozási idő.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/29/mr-ct-allamositas-radiologia-szures-korhazak-okfo
|
2025-10-29 06:58:00
| true
| null | null |
Telex
|
Május óta törvénytelenül működik a fővárosi önkormányzat cégeinek zöme, miután a Fővárosi Közgyűlésben ülő pártok nem tudnak megegyezni a felügyelőbizottságok tagjaiban. Ahogy arról beszámoltunk: az új összetételű Fővárosi Közgyűlésnek a Tisza Párt tavalyi bojkottja óta sem sikerült új igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagokat választani, márpedig ez a törvényes működés alapfeltétele, ennek hiányában a társaságok felszámolását kezdeményezhetné a cégbíróság.A városvezetés egy huszárvágással tavaly úgy oldotta fel a helyzetet, hogy a cégek igazgató tanácsainak jogkörét a közgyűlés hatáskörévé tette, míg az felügyelőbizottságokba a főpolgármesteri hivatal munkatársait ültették be. Csakhogy ezek a megbízások május végén lejártak, a városvezetés pedig hiába javasolta újra a hivatalnokok megbízását, a képviselők nem támogatták. Így azóta felügyelőbizottság nélkül működik többek között a BKV Zrt., a BKK Zrt., a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt., a BKM Budapest Közművek Nonprofit Zrt. és a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.Újra eredménytelenül ültek le tárgyalni a főpolgármester-helyettesek ügyében a fővárosi frakciók"Karácsony Gergely főpolgármester hiába várja a pártok javaslatait, politikai egyezség híján pedig nem jelöl senkit a posztokra, mondván, enélkül egyik jelölt se kapná meg a szükséges közgyűlési többség támogatását" - válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Hasonló játszma zajlik a cégvezetői pályázatok körül is. A vezérigazgató nélkül maradt BKV és BKK vezetését október végéig meghosszabbított megbízással, a két közlekedési társaság vezető beosztású munkatársaiból verbuvált 3-3 fős igazgatósági testület vezeti.Kivétel persze akad. A Budapesti Dísz és Közvilágítási Kft. és egy fővárosi kertészeti cég mellett a Fővárosi Vízművek Zrt. többségi tulajdonában álló DUNA-KÚT Víziközmű Építő és Szolgáltató Kft. egyik lemondott felügyelőbizottsági tagjának helyére is sikerült rövid idő alatt alkalmas személyt találni, történetesen Sipos Gyulát. A vízművek igazgatója által javasolt Sipos megbízásáról Karácsony Gergely két közgyűlés között döntött. A főpolgármesteri határozat szerint Sipos Gyula határozatlan ideig, díjazás nélkül látja el a feladatot.Ám ennél is meglepőbb (vagy nem is annyira), hogy éppen Sipos Gyulára esett a választás. A számos céget birtokló, vezető üzletember több, fővárossal kötött szerződésben is érintett. Tulajdonosa és ügyvezetője volt például annak a GVSX Kft-nek, amely alvállalkozóként segítette a Zöld Terasz Kft.-t a 10 milliárd forintos veszteséggel zárt elektronikus jegyrendszer megvalósításához kapcsolódó független mérnöki feladatok ellátásában. Az eredetileg 2018-ban lejárt szerződést a Zöld Terasszal úgy hosszabbították meg 2019-ben, hogy az e-jegy projekt már elbukott, a főváros addigra felbontotta a Scheidt & Bachmann-nal kötött vállalkozói szerződést.A GVSX fejlesztette és üzemelteti több százmillióért a fővárosnak az Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszert (IKSZR), amelynek köszönhetően több száz kamerával pásztázzák Budapest útjait. A GVSX-t bevették a lámpaoszlopok reklámcélú hasznosításának üzletébe is. A pályázat első részét két éve az ESMA Reklám Zrt., a második részét - közlekedési adatgyűjtők kihelyezését - a (SYS IT jogutódja) SYS IT Network Zrt. vezette konzorcium nyerte, amely konzorciumi tagként bevonta az üzletbe a GVSX-t is. A több mint 44 ezer fővárosi lámpaoszlop hasznosításából tavaly 224 millió forint bevétele származott a fővárosnak, miközben iparági szereplők szerint akár milliárdos bevétel is lehetne ebből. A cégbe tavaly bevásárolta magát az OTP, a főváros folyószámla-vezető bankja.Vitézy Dávid a korábbi BKK-vezetőkkel, Draskovics Tiborral és Walter Katalinnal fizettetné ki a fővárosi cég kétszáz millió forintos rekordbírságátSipos benne volt abban az informatikai üzletben is, amelybe tavaly belebukott Bolla Tibor, a BKV főpolgármester-váltást, M3-metrókocsi vásárlást túlélő vezérigazgatója. A BKV teljes informatikai rendszerének üzemeltetésére és fejlesztésére még Tarlós István főpolgármestersége idején szerződött a BKV a SYS IT Kft-vel. A sok milliárdos BKV-konc azonban még azon a nyáron átkerült a SYS IT Kft.-ből kivált SYS IT Network Zrt.-hez, amelybe azután beszállt a Pintér Sándor belügyminiszter bizalmi körébe sorolt Tasnádi László és Sipos Gyula cége, az A.B.Y.11 Kft. Utóbbinak tavaly óta szintén Csányi Sándor OTP vezér a többségi tulajdonosa. A SYS IT-ból közben PRO-IT Solutions Zrt. lett, de a cégvezető Sipos Gyula maradt. Bollát viszont menesztette Karácsony Gergely, mert több fotó is előkerült, amelyen a BKV vezérigazgatója együtt bulizik a SYS IT Kft. korábbi tulajdonosi körébe tartozó F. Zsolttal, aki ellen számlagyár működtetése, korrupció és túlárazott szerződések miatt folyik nyomozás.Elutasította közérdekű adatigénylésünket a Fővárosi Önkormányzat, rejtély, hogy milyen magyarázatot adott a távozó BKV-vezér a főpolgármesternek
|
Többnyire felügyelőbizottság nélkül működnek a fővárosi önkormányzat cégei, de akad egy meglepő kivétel
|
Az e-jegy-botrányban és a lámpaoszlop-bizniszben is érintett cég vezetője.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3298657_fovarosi-onkormanyzat-cegek-felugyelobizottsag-e-jegy-botrany
|
2025-10-21 09:00:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Már nemcsak belföldi, hanem európai és nemzetközi elfogatóparancs is érvényben van Fürst György volt terézvárosi alpolgármester ellen - értesült a Magyar Nemzet. A 444 korábbi információi szerint Fürst Izraelbe menekülhetett. Fürstöt májusban ítélte jogerősen hat és fél év börtönbüntetésre és 25 millió forint pénzbírságra a Fővárosi Ítélőtábla.Az ítélet szerint hét fővárosi kerület önkormányzata a kétezres évek elején közös parkolási társulást hozott létre a mobilfizetéses parkolás üzemeltetésére. Ennek a cégnek, vagyis a Centrum Parkoló Kft.-nek lett a vezetője Fürst György, Terézváros vagyongazdálkodásáért felelős volt alpolgármestere, helyettese pedig egy szocialista országgyűlési képviselő veje, D. Gábor.Az okozott kár meghaladja a tízmilliárd forintot. A Fürsték által irányított bűnszervezethez 24 külső parkolási vállalkozó csatlakozott, méghozzá teljesen átláthatatlan, szövevényes alvállalkozói láncot alkotva. Részfeladatra, illetve fiktív feladatokra cégeket hoztak létre, ezek felesleges költségeket termeltek, számláztak, teljesítésigazolást állítottak ki, gyakorlatilag kiszívták a Centrumból a milliárdokat.
|
Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a volt MSZP-s alpolgármester ellen
|
Már a nemzetközi elfogatóparancsot is kiadták Terézváros volt szocialista alpolgármestere, Fürst György ellen, akit sokmilliárdos hűtlen kezelésért májusban ítélt jogerősen hat és fél évre a bíróság – tudta meg a Magyar Nemzet. Fürst nem vonult be a börtönbe, ezért rendelték el a körözését.
| null | 1
|
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/11/nemzetkozi-elfogatoparancsot-adtak-ki-a-volt-mszp-s-alpolgarmester-ellen
|
2025-11-04 15:15:06
| true
| null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Október 28-án lejárt a letartóztatása annak a két személynek, akiket még az év elején gyanúsítottak meg azzal, hogy főszereplői annak a tízmilliárdos nagyságrendű adócsalási ügynek, amelyet az elmúlt hónapokban több cikkben is bemutattunk. Ők azonban ezúttal sem kerültek szabadlábra, a Budai Központi Kerületi Bíróság újabb három hónappal, január 28-ig meghosszabbította a letartóztatásukat - közölte kérdésünkre a Fővárosi Törvényszék.Az ügy ez év elején került nyilvánosságra. Az adóhatóság január végén számolt be arról, hogy egyidejűleg hetven helyszínen csaptak le, a bíróság két nappal később adott ki közleményt arról, hogy két embert letartóztattak az ügyben. A NAV szerint egy több mint száz cégből álló láncolat fiktív földgáz-kereskedelmi és egyéb kapcsolódó fiktív kereskedelmi tevékenységekkel vélhetően tízmilliárdos nagyságrendben csalt adót.Az ügyészség néhány napja arról tájékoztatott, hogy "a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozásnak összesen 34 fő gyanúsítottja van". Öt emberrel szemben költségvetést károsító bűncselekmény, míg a többiekkel szemben közokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás.Mint azóta több cikkben bemutattuk, egy olyan szerteágazó hálózat volt ez, amelyben számos stróman vagy strómannak látszó személy vett részt „eldobható” cégek alapításával, külföldről áfa nélkül, sokszor csak papíron megvásárolt földgáz adójával trükköztek. Az ilyen típusú áfacsalások azon a nem túl bonyolult ötleten alapulnak, így vélhetően ez is azon alapult, hogy cégként számlázok, de nem fizetem be az áfát, az a cég viszont, akinek a számlát kiállítottam, visszaigényli azt. Mint néhány napja megírtuk, a kormány már tavaly tudhatott a hatalmas mértékű adócsalásról, ősszel törvényt is módosítottak miatta.
|
Újabb három hónapra letartóztatásban maradt a tízmilliárdos nagyságrendben adót csaló gázmaffia főkolomposai
|
A bíróság január végéig meghosszabbította a két gyanúsított letartóztatását. Az ügyben több mint harminc gyanúsított van.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/30/ujabb-harom-honapra-letartoztatasban-maradt-a-tizmilliardos-nagysagrendben-adot-csalo-gazmaffia-fokolomposai
|
2025-10-30 11:35:06
| true
| null | null |
444
|
Azt ígérték, nyárra kész lesz. Nem lesz kész.Írtuk júniusban, amikor megnéztük, mi a helyzet a Veszprém-Ajka vasúti szakasszal, egészen pontosan annak egy nagyjából 150 méteres részével. A két város közötti vasútvonalat tavaly decemberben zárta le a MÁV, amikor egy Haváriahelyzet című közleményben bejelentette: Veszprém és Ajka között a pálya töltése "üzemveszélyes állapotba" került, mivel egy Ajkához közeli szakaszon a nedvesség alámosta a pályát. A vasúttársaság a lezáráskor azt ígérte, a vonal nyárra elkészül, azonban "egyetlen kapavágás nem történt a helyzet rendezésére, miközben ez az ország egyik nemzetközi fővonalának, a Székesfehérvár-Szombathely/Zalaegerszegnek a része" - írtuk akkor.Azóta eltelt további négy hónap, és a lezárt vonalon változatlanul nem dolgozik senki. Ezt előbb szeptember végén a BecsVision nevű vlog állapította meg a helyszíni videójában, majd most, egy hónappal később Hadházy Ákos járt ott, "mert nem hittem el, hogy tényleg senki nem dolgozik a 11 hónapja lezárt 150 méteres szakaszon Veszprém és Ajka között". A független parlamenti képviselő felidézi: a BecsVision videójának megjelenése után a 8200.hu helyi lap két hete megkérdezte a MÁV-ot, hogy miért nem történik semmi az építkezésen, de semmilyen választ nem kapott. (Ismét citálnám júniusi cikkünket: "amikor végül minden összeomlik, akkor az illetékeseknek csupán egyetlen törekvésük van: megnyerni a kommunikációs háborút. Ha nem tudják megnyerni, akkor jön a B-verzió: a lapítás".)Az 1870-es években épült, tönkrement pályaszakasz töltését a MÁV 2018-ban újjáépítette, az utasok, akiknek hónapokig akkor is pótlóbuszozniuk kellett, hiába hitték, hogy most hosszú időre minden rendben lesz. Aberuházást ugyanis csökkentett műszaki tartalommal valósították meg, a víztelenítést ugyanis nem rendezték. Így aztán rövid idő kérdése volt, mikor válik újra instabillá a töltés.Mindezek persze nem adnak választ arra - ahogyan, mint látszik, a MÁV sem -, hogy most miért nem haladnak a munkák, miért néptelen hosszú hónapja a lezárt vonalszakasz. Hadházy azt írja: "A MÁV áprilisi közleménye szerint a töltést 7 méter mélyen visszabontják és újraépítik... Ennek nem nagyon látszik nyoma. A töltés melletti frissen épített vízelvezető rendszer valóban újnak tűnik, de a töltésen látható bokrokról és a töltésoldal talajszerkezetéről nem úgy tűnik, hogy új lenne." Az ominózus közleményben egyébként a vasúttársaság már azt írta: "a pályafelújítás várhatóan év végéig tart".
|
Még mindig nem dolgoznak azon a vasúti szakaszon, amit egy éve zártak le, és előbb nyárra, majd év végére ígérték megcsinálni
|
150 méterről van szó.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/28/meg-mindig-nem-dolgoznak-azon-a-vasuti-szakaszon-amit-egy-eve-zartak-le-es-elobb-nyarra-majd-ev-vegere-igertek-megcsinalni
|
2025-10-28 09:42:17
| true
| null | null |
444
|
"Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik nyomozás két olyan, a Zuglói Városgazdálkodási Zrt.-t érintő ügyben, amelyben idén nyáron tett feljelentést az önkormányzat új vezetése" - írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy Facebook-bejegyzésében. Hadházy szerint a BRFK gazdasági nyomozói hétfőn keresték meg a zuglói Polgármesteri Hivatalt, hogy küldjék meg nekik az iratdigitalizációra, illetve az utcaseprő gépek beszerzésére vonatkozó dokumentumokat, miután kiderült, hogy eljárás indult ismeretlen tettes ellen."Az első adag csontváz kiesett a szekrényből"- mondta Rózsa András zuglói momentumos polgármester, amikor júniusban Hadházy és Horváth András adószakértő társaságában bemutatta az új kerületi vezetés 52 oldalas vizsgálati jelentését arról, hogy hogyan kötött korábban szerződéseket az önkormányzat legnagyobb, városgazdálkodási cége.Ez volt az eddigi legrészletesebb, nem független sajtó által készített tényfeltáró anyag arról, hogy hogyan működött az MSZP korrupciós közbeszerzés-elkerülő hálózata.Arról, hogy mi volt a lényege annak, amit találtak, és hogyan működhetett éveken át zavartalanul egy ekkora korrupciós hálózat, itt írtunk hosszabban.Hadházy Facebook-bejegyzésében azt írja, ez alapján a jelentés alapján "több ügyben is feljelentés született hűtlen kezelés és versenykorlátozó megállapodás gyanúja miatt. Ezek közt van a túlárazott iratdigitalizációs szerződés és a meggyőződésünk szerint szintén egyértelműen túlárazott utcaseprőgép-beszerzés" is, aminek az ügyében most ismeretlen tettes ellen indult eljárás.Hogy mindez ne ismétlődhessen meg, júniusban, Hadházy javaslatára a zuglói önkormányzati cégek felügyelőbizottságaiba - pályáztatás útján - egy-egy civilt ültettek. Maga a Zrt. pedig időközben új beszerzési szabályzatot készített. Rózsa a jelentés bemutatásakor arról beszélt, elege van abból, hogy Zugló politikai kifizetőhelyként van emlegetve, és azért is dolgoznak, hogy végre túl legyenek ezen.„Nem akarunk évekig ezzel foglalkozni, de meg kell történnie a számonkérésnek” – fogalmazott a polgármester.
|
Elindult a nyomozás, miután Hadházyék nyáron bemutatták, hogyan szivattyúzták ki a pénzt az önkormányzatból Zugló előző, MSZP-s vezetése alatt
|
Hadházy Ákos szerint a Zrt. átvilágításából az derült ki, hogy „a korábbi években egy szűk vállalkozói kör kapta a megbízásokat, sokszor közbeszerzések kiírása nélkül, máskor erősen manipulált pályázatokon”.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/29/elindult-a-nyomozas-miutan-hadhazyek-nyaron-bemutattak-hogyan-szivattyuztak-ki-a-penzt-az-onkormanyzatbol-zuglo-elozo-mszp-s-vezetese-alatt
|
2025-10-29 16:10:01
| true
| null | null |
444
|
Miután megírtuk, hogy Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint és családja is 85 százalék kedvezménnyel vásárolhatja meg a budavári műemlék lakását, Böröcz László fideszes polgármester már másnap közölte: a nem fogják megszavazni, hogy Somlaiék megvehessék a lakást. A polgármester azt írta, "joggal sérti az emberek erkölcsi érzékét", hogy olyan kapjon jelentős kedvezményt, aki az MNB-s megrendeléseknek köszönhetően tízmilliárdos árbevételű cég tulajdonosa.Le is szavazták Somlaiék kérelmét, amivel előállt az a furcsa helyzet, hogy a fideszes Böröcz kérésére a fideszes többség leszavazta a polgármester előterjesztését, amit egyébként a saját törvénye alapján nyújtott be. 2021-ben ugyanis Böröcz még parlamenti képviselőként terjesztette be a lakástörvény módosítását, melynek értelmében az önkormányzatnak el kell adnia az érintett lakásokat. Így aztán nem csak furcsa, de törvénytelen is a lakás el nem adásáról szóló döntés, mert Somlai szülei a nyolcvanas évek óta bérlők, így a törvény alapján joguk van megvásárolni a lakást 85 százalékos kedvezménnyel. Emiatt Somlaiék jó eséllyel mégis megvehetik majd a 170 négyzetméteres lakást, amiért mintegy 44,8 milliót kellene fizetniük.Eddig ez az első elutasított vásárlási kérelem: 2022 novembere óta 230, összesen 16 ezer négyzetméternyi budavári műemlék lakást adott el az önkormányzat.Az eddig értékesített lakások forgalmi értéke 26,6 milliárd forint volt, a törvényben biztosított kedvezmények miatt ebből 7,78 milliárd folyt be az önkormányzat számlájára. Ez azt jelenti, hogy mintegy 18,8 milliárd volt a kedvezmények miatti vagyonvesztés az önkormányzat szempontjából.A fenti adatokat V. Naszályi Márta önkormányzati képviselő, a kerület előző polgármestere gyűjtötte össze az eddigi önkormányzati előterjesztések és döntések alapján. Az összesítésből az is kiderül, hogy a 230-ból tízen fizették ki a teljes vételárat, a legtöbben a piaci ár 14-15 százalékáért vehették meg bérleményüket, de olyan is akad, akinek a piaci érték mindössze 9 százalékát kellett kifizetnie a lakásáért.Az épületek műemléki védelmét a Kormányhivatalnak kellene garantálnia, mivel a megszüntetett Műemlékvédelmi Hivatal hatáskörét oda delegálták. De a műemlékvédelem jelenlegi állapota alapján kérdéses, mennyire tudják majd garantálni a magánkézbe került ingatlanok védelmét. Főleg úgy, hogy a lakáson belüli, elvileg engedélyköteles átalakítások ellenőrzése amúgy is szinte lehetetlen feladat.Az egész történet még a rendszerváltás idejére nyúlik vissza, amikor a Várnegyedben a műemlékegyüttes védelme érdekében a bérlők nem vásárolhatták meg a lakásokat. Mintegy kárpótlásul az a gyakorlat alakult ki a kerületben, hogy a bérlők alacsony, úgynevezett „szociális” lakbért fizettek csak az önkormányzatnak, átlagosan mintegy 310 forintot négyzetméterenként. Azért van idézőjelben a szociális, mert a lakbér mértéke nem a vagyoni helyzeten múlt, hanem mindenki a kedvezményes kategóriába került, aki nem vehette meg anno a lakását. A bérleti jog ráadásul örökíthető volt.V. Naszályi Márta a 444-nek azt mondta, hogy erről a gyakorlatról viszont nem volt rendelet, így a kerület vezetése „egyedi kegyként” osztogathatta a jogosultságokat, vagy bérletidíj-emeléssel űzhette el a lakókat.Eladni nem, csak elcserélni lehetett ezeket a lakásokat, ebből az elmúlt években több botrány is volt. Bayer Zsolt is így jutott két lakáshoz a budai várban, ráadásul még a csereként adott pilisszentkereszti faház is visszakerült a tulajdonába.Böröcz országgyűlési képviselőként az önkormányzati választások elé időzítve adta be a lakástörvény módosítását 2021-ben. Ennek értelmében azok, akik olyan lakást béreltek, amit a rendszerváltás után nem adtak el, és 2016 előtt lettek bérlők, mind jogosulttá váltak megvenni a bérleményüket. A törvény a lakások vételárára adandó kedvezmény mértékét is előírja: 85 százalék kedvezményt kap a piaci értékből, aki legalább 25 éve bérlő, és 65-50 százalék kedvezményt aki később, cserével jutott a bérleti joghoz. A törvény alapján tehát az önkormányzat nem tehet mást, mint eladja a lakásokat az előírt kedvezménnyel.Az előző polgármester, V. Naszályi ezzel szemben olyan szabályozást tartott volna igazságosnak, melyben csak azok a bérlők vehetnék most meg kedvezményesen a lakásukat, akik már a rendszerváltáskor is bérlők voltak, és nem vehették meg bérleményüket.V. Naszályi szerint azért is igazságtalan az új szabályozás, mert akik cserével jutottak a bérleti joghoz, tudták, hogy nem tulajdont, hanem bérleményt szereznek, most mégis jár nekik a jelentős kedvezmény. Ráadásul a szabályozás nincs tekintettel a különböző élethelyzetekre. „Erre példa Somlai Bálinték esete, akik teljesen törvényesen vehették volna meg a lakást – hiszen a nyolcvanas évek óta bérlők – de itt kiderült, hogy a Böröcz-féle törvénymódosítás nem kezeli ezeket a helyzeteket”.Ha a bérlő valamiért nem elégedett az önkormányzat által (egyébként a törvényben szabályozott módon) kiszámított vételárral, akkor a Kormányhivatalhoz fordulhat, ahol megállapítanak egy árat, melyen ez önkormányzatnak el kell adnia a lakást.Megkerestük az önkormányzatot is kérdéseinkkel, egyebek mellett azzal, hogy értelmezésük szerint milyen jogi helyzet állt elő azzal, hogy elutasították Somlaiék vételi kérelmét, de nem válaszoltak a kérdésünkre. Azt írták, az önkormányzat Lakástörvényben biztosított vételi joggal kapcsolatos tulajdonosi döntései nyilvánosak, az előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei a Budavári Önkormányzat hivatalos honlapján elérhetők.V. Naszályi azt mondja, az új lakástörvény miatt a Somlai család jogosan fordulhat majd a Kormányhivatalhoz az önkormányzat elutasítása miatt, ahol valószínűleg nekik fognak igazat adni, tehát ha kis kitérővel is, de megvehetik majd a bérleményüket jó eséllyel a törvény által megszabott 85 százalékos kedvezménnyel.„A törvényhozóknak és a kerület vezetésének érzékenynek kellene lenniük arra is, hogy a lakhatási válság komoly probléma. Ebben a helyzetben pedig nehezen magyarázható, hogy azok az emberek, akik az elmúlt évtizedekben fillérekért béreltek nagyon értékes lakásokat, most szintén áron alul vehetik meg a bérleményüket” – mondta az előző polgármester hozzátéve, hogy egyedül azoknál tartja indokoltnak a kedvezményt, akik már a rendszerváltáskor is bérlők voltak. De ilyenből csak 140-150 lakás van, míg most mintegy 1000 vált lakás lett megvásárolható.A törvény előírja, hogy ha az önkormányzat lakást értékesít, az abból befolyó pénzt csak lakáscélú használatra lehet fordítani. „Ez elvileg lehet lakásépítés, vásárlás vagy felújítás is. A Böröcz-féle törvénymódosítás viszont előírja, hogy csak lakóingatlan felújításra költheti az önkormányzat ezt az az összeget. Így előfordulhat, hogy az amúgy is kedvezményes vételárat a felújítás formájában gyakorlatilag visszakapják a lakók” – mondta V. Naszályi.A most eladott lakásokat négy évig nem lehet továbbértékesíteni, de V. Naszályi arra számít, hogy jelentős részüket hamarosan kiadják piaci áron, és már középtávon teljesen kicserélődhet a budavári lakosság.Küldtünk kérdéseket a Fidesz országgyűlési frakciójának is, egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, tervezik-e módosítani a lakástörvényt Somlaiék esete után. Ha válaszolnak, megírjuk.
|
A NER-milliárdos kellett hozzá, hogy a Fidesz rájöjjön, baj van a saját lakástörvényével
|
Az új lakástörvény értelmében az I. kerületi önkormányzatnak értékesíteni kell a budavári műemlék lakásokat, függetlenül bármilyen körülménytől. Az eddig eladott több mint 200 lakást csaknem húszmilliárdos kedvezménnyel adták el, de Somlai Bálinték kérelmére még a törvény beterjesztője, a kerületi polgármester is nemet mondott.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/30/a-ner-milliardos-kellett-hozza-hogy-a-fidesz-rajojjon-baj-van-a-sajat-lakastorvenyevel
|
2025-10-30 06:01:12
| true
| null | null |
444
|
Hogy néz ki egy tízmilliárdos nagyságrendű körhintacsalás? És mit tud ellene tenni az állam? A Dohánygyár legújabb adásában Székely Saroltával és Haász Jánossal, a 444 gazdasági újságíróival jó sokat beszélünk fiktív cukrokról, megemlékezünk az Utolsó vacsoráról, és még az is kiderül, hogy mi az a fordított áfa, és mire jó.Bővebben:00:00 - János fellapozza negyedévenként a NAV feketelistáját. Jó dolgok szoktak kiesni belőle. Például a rejtélyes lengyel férfi, aki Magyarországra jött, és egy év alatt kilapátolt innen 1,9 milliárd forintot.02:09 - Beszéljünk kicsit az áfabevételekről.06:26 - Sokan csípik le a kifli csücskét? Hogyan tudja ezt megakadályozni az állam?09:06 - Hogy épül ki egy olyan céghálózat, ami milliárdokat tud kilapátolni a rendszerből? Ismerkedjünk meg a körhintacsalásokkal. Meg az ötdimenziós sakktáblával.12:59 - Oké, eladtad ugyanazt a cukrot tízszer. Mi van utána?16:51 - Helló haver, ennek a cukornak itt már nincs helye. Nem ciki ez a NAV-nak?23:00 - Ismerkedjünk meg a fordított áfával! Lejátsszuk fejben, hogy is megy ez.28:21 - Ha most minden jobb, eddig miért nem volt így? És miért nincs így mindenhol?32:53: Nem azért lesz minden jobb, mert több pénz jön be, hanem azért, mert kevesebb megy ki.Olvasnivalók, időrendben:Egy rejtélyes lengyel férfi Magyarországra jött, és egy év alatt eltüntetett innen 1,9 milliárd forintotSemmiből feltűnt román és lengyel befektető, 30 milliárdos forgalom egy szempillantás alatt, cégek ezrei egyetlen házban - így működött a tízmilliárdokat elcsaló gázmaffiaÚjabb gázmaffiás cégek és Mészáros Lőrinc esküvőjén is dolgozó őrző-védő társaság a NAV új feketelistájánEgy 28 éves nő elindult Ózdról 3 millió forinttal, és egy év alatt összehozott 4 milliárdnyi adótartozástA gázmaffia annyi adót csalt el, hogy az már több mint egy éve feltűnt a kormánynak, ősszel törvényt is módosítottak miattaCímlapkép: Kiss Bence/444
|
Dohánygyár#6: Gázmaffia, körhintacsalások, és ami ciki lehet a NAV-nak
|
Hogy néz ki egy tízmilliárdos nagyságrendű körhintacsalás? És mit tud ellene tenni az állam?
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/02/dohanygyar6-gazmaffia-korhintacsalasok-es-ami-ciki-lehet-a-nav-nak
|
2025-11-02 11:02:47
| true
| null | null |
444
|
A HVG írta meg először, hogy Lázár János a minisztériumok megszokott járműflottájából kilógó, alapáron közel 30 millió forintos Mercedes V-osztályú kisbuszt kezdett el használni idén. Az Építési és Közlekedési Minisztérium nem tagadta, hogy a járművet a tárcavezető használja, de arról nem adtak tájékoztatást, miért pont egy ilyen, négykerékhajtású, 237 lóerős busz került Lázárhoz, és ki, mennyiért vette azt. A minisztérium mindössze annyit közölt a 2025-ben forgalomba helyezett járműről, hogy azt nem az állam biztosítja miniszternek, annak csak üzembentartója a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság.A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság közérdekű adatigénylésünk nyomán sem közölte, hogy kié a jármű, és mennyiért szerezték be a kék lámpával ellátott kocsit, amellyel olykor a miniszter fia is utazik. Azt viszont elárulta a HVG kérdésére a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, hogy idén, október közepéig mennyibe került a jármű üzemben tartása.A főigazgatóság szerint a teljes összeg 4,88 millió forint.Mivel a járművet idén márciusban vették először nyilvántartásba, az átlagos havi üzemeltetési költség elérte a 600 ezer forintot.Arra végül egy Lázár-infón kaptunk választ a minisztertől, hogy honnan van a jármű. A HVG kérdésére azt közölte:„a Jövő Nemzedék Földje Alapítványon keresztül biztosítják számomra a kisbuszt”.A Jövő Nemzedék Földje Alapítványt (JNFA) éppen úgy az állam alapította és növesztette nagyra állami vagyonból, mint a többi közérdekűnek mondott vagyonkezelő alapítványt. Lázár János lett az alapítvány kuratóriumi elnöke – az ő feladata volt már 2018 óta a később a JNFA-hoz került mezőhegyesi állami gazdaság felvirágoztatása. A tagok közé eredetileg az Agrárkamara elnöke, Győrffy Balázs fideszes képviselő került be, de ő a nőverési ügye miatt lemondott, helyére Jakab István fideszes képviselőt, gazdaszervezeti vezetőt ültették be. Pozícióhoz juttatták Csányi Attilát, az OTP-elnök fiát, aki az elmúlt években már Csányi Sándor agrárbirodalmának az irányítója lett.A JNFA 2022-ben egyből megkapta az államtól a mezőhegyesi ménesbirtokot 8,5 ezer hektár termőfölddel (összehasonlításképpen: Mészáros Lőrinc földterülete is csak hatszor-hétszer ekkora), valamint 15 milliárd forintot, nehogy készpénzhiánya legyen az alapítványnak. Ez a pénz jelenleg is kitart, az alapítvány tavalyi beszámolója szerint 2024-ben ebből az összegből 450 millió forintot szabadítottak fel, és költötték el az alapítvány céljaira, ezek szerint egyebek között a Lázár által használt autóra. Mindez azonban nem feltétlenül azt jelzi, hogy az alapítványnak csak ennyi jut: ahogy azt akkor a szeged.hu megírta, 2023-ban további 12 milliárd forinthoz jutott állami forrásból. Ezt az összeget az Orbán-kormány irányítása alatt álló, döntően a határon túli magyarokat támogató Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. juttatta Lázáréknak, különösebb indoklás nélkül.A mezőhegyesi ménesbirtok eszközállománya már a vagyonjuttatáskor több mint 50 milliárd forint volt, ami előtte 2016 óta az államot gazdagította, akkor ugyanis az Orbán-kormány kiszorította az addigi magántulajdonosokat, és mielőtt még továbbpasszolta volna Mezőhegyest, néhány tízmilliárd forint közpénzt belenyomott a gazdaságba. A birtok már inkább csak a nevében hordozza a lótenyésztés jelentőségét, mert a bevétele elsősorban a vetőmag-kereskedelemből származik, évente fél-egymilliárd forint nyereséggel. Igaz, alkalmanként tőkejuttatásra szorul, vagyis ígérete ellenére Lázár hét év alatt nem nagyon tudta felvirágoztatni a gazdaságot.Mindezzel azonban még nem kellett megelégednie az alapítványnak, tavaly ugyanis megkapta a Concordia Közraktár Zrt.-t és az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-t is. Ez annak ellenére történt, hogy mindkettőnek van olyan funkciója is, amely sokkal inkább állami feladatnak tűnik, mint egy olyan alapítványénak, amelynek célja a birtokában lévő földek művelése és az agrárképzés támogatása. A közraktározás az élelmiszer-ellátás szempontjából fontos, hogy a gabonakészleteket tárolni tudják a gazdák, az ATEV pedig az állati eredetű melléktermékek, elhullott állatok biztonságos feldolgozását végzi. Előbbinek csak másfél milliárd forint körüli az éves forgalma, az ATEV-é viszont 16-20 milliárd forint, és bár nem nyereséges cég, a JNFA a 2023-2024-es eredményekből, illetve az eredménytartalékokból összesen 4,5 milliárd forint osztalékot vett ki a három leányvállalatából. Ebből telhetett az öt kuratóriumi tag együttesen évi 80 millió forintos apanázsára is.
|
Közpénzen hizlalt alapítvány ad Lázárnak luxus Mercedest, aminek üzemeltetése is havi több százezret visz el
|
„A gépjárművet nem az állam biztosítja Lázár János építési és közlekedési miniszter számára” – szerénykedett korábban a tárca, amikor a politikus által használt felsőkategóriás Mercedes kisbuszról kérdeztük. Azóta megtudtuk: egy alapítvány biztosítja a luxust Lázárnak. Azt is kiderítettük, eddig mennyi pénzt költöttek rá.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251103_lazar-janos-luxus-mercedes-fenntartas-jnfa
|
2025-11-03 06:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Kicsit talán még nehezebb lesz követni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) vagyonának a sorsát, ugyanis a PADME alatt kialakított elképesztően bonyolult cégháló még most is változik. A Cégközlönyből kiderült, hogy a cégháló egyik kulcsfontosságú társasága osztódással tovább szaporodik: az október közepén született döntés értelmében a GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt.-ből december 31-én kiválik a GTC Nova Zrt., mégpedig úgy, hogy az új cégbe átvándorol a vagyon 66,5 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 133 milliárd forint értékű befektetett pénzügyi eszközből nagyjából 86 milliárd forint kerül át a GTC Nova Zrt. mérlegébe.Ez azért érdekes, mert a GTC Origine Investments Zrt. neve négyszer szerepel abban a márciusban publikált jelentésben, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) készített az MNB által alapított PADME gazdálkodásának ellenőrzéséről. Többek között megállapították, hogy a jegybanki alapítvány alatt létrehozott összetett cégstruktúra nem támogatta a vagyon megőrzését és nem biztosította az átláthatóságot.A GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt. létrejöttét 2021. május 5-én jegyezte be a Cégbíróság. A társaság részvényeinek 100 százalékát szintén a GTC S.A. birtokolja. A GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt. 2023. évi kiegészítő melléklete szerint 14 társaságban rendelkezett 100 százalékos részesedéssel.- olvasható az ÁSZ jelentésében.Tehát a lengyel tőzsdei cég, a GTC S.A. magyarországi leánycégéről van szó. A Gazdasági Versenyhivatal 2020 tavaszán engedélyezte, hogy az MNB-alapítvány közel 276 milliárd forintos vagyonát menedzselő Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt Optimum Ventures Magántőkealap a Hollandiában bejegyzett GTC Dutch Holdings B.V. törzstőkéje 100 százalékának megvásárlásával közvetett irányítást szerezzen a Globe Trade Center S.A. felett. Az ÁSZ jelentése szerint a GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt.-nek 2023-ban 14 leánycége volt, az Opten adatbázisa szerint ez most 11, tehát ennyi vállalkozást érint, hogy kiválással megalakul a GTC Nova Zrt. szilveszterkor.Nyakig benne voltakA 11 leánycég egyike a GTC PSZTSZR Projekt Kft., ez a társaság építkezik jelenleg a Pusztaszeri út 59.-nél a Rózsadombon. A Matolcsy-kör számtalan különböző üzleti érdekeltségét korábban erre a címre jegyezték be. A GTC Origine Investments 2022 szeptemberében hozta létre a GTC KLZ 7-10. Kft.-t, amely nevéhez hűen megszerezte a fővárosi Klauzál utca egy szakaszának mindkét oldalát. Azt pedig a 444 írta meg idén nyáron, hogy a GTC Origine 2023-ban vette meg a Lánchíd hotelt, egy év után pedig továbbadta a Market Zrt.-s Scheer Sándornak és sógorának. Csak ezekből a példákból is jól látszik, hogy a most kiválással szaporodó GTC Origine nyakig benne volt az MNB-s alapítványi botrányban.Annyi változás azért volt mostanában a GTC-nél, hogy augusztusra sikerült eltávolítani a lengyel GTC ingatlanvállalat vezetéséből a Matolcsy-körhöz kötődő embereket. A hvg.hu vette észre, hogy távozott a GTC vezetéséből Farkas Zsolt és Gosztonyi Balázs, akiket a Pallas Athéné Domus Meriti alapítvány vagyonkezelő cége, az Optima még a Matolcsy-érában delegált. Ők egyértelműen a Matolcsy-klán bizalmi emberei voltak, az üzleti kör korábbi bizniszeiben is feltűntek különféle tisztségekben.Az új jegybanki vezetés is próbált elhatárolódni a régi vezetés döntéseitől, például a márciustól már Varga Mihály vezette jegybank május végén úgy döntött, hogy bezárja és eladja a jegybank Balatonakarattyán lévő Oktatási- és Konferenciaközpontját, amely szintén szerepelt az ÁSZ jelentésében a pazarlás és a túlköltés mintájaként. Azóta nem sok minden történt az ügyben.Az MNB igazgatósága döntést hozott az épület használatának megszüntetéséről, ezt követően a komplexum értékesítéséről. Az értékesítést követően a jegybank tájékoztatni fogja a nyilvánosságot- válaszolta lapunk kérdésére az MNB. A balatoni luxusüdülő tehát még mindig a jegybankhoz tartozik.
|
Osztódással szaporodik az MNB-botrány kulcscége
|
A vagyon 66 százalékát átveszi az új cég.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/osztodassal-szaporodik-az-mnb-botrany-kulcscege.html
|
2025-11-05 10:12:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
A Mol tulajdonában lévő Újpest FC éppen egy olyan ingatlanon tervezi felépíteni az új stadionját, amely Hernádi Zsolt Mol-vezérhez is köthető. Ratatics Péter, az Újpest FC elnöke többször is elmondta, hogy külső tanácsadók segítségével felmérték azokat a területeket, amelyek Újpest határain belül szóba kerülhettek, de végül a Fóti út 141. mellett döntöttek.A Fóti út 141. eladó volt, már hirdették, villamossal és vasúttal is meg lehet közelíteni - bízom benne, hogy egyszer metróval is elérhető lesz - vagyis megfelelő volt. Ráadásul itt tízszeres parkolóval számolhatunk úgy, hogy a családi házas területeken nem szeretnénk parkolást engedélyezni- fogalmazott Ratalics Péter idén júniusban.Ekkor már bejelentette a Mol, hogy egy ingatlanfejlesztő cég és a Mol-csoport előszerződést kötött a Fóti út 141. cím alatt található egykori lóversenypályára, amely aztán sokáig a Tungsram egyik telephelye volt. Az elővételi szerződés szerint a Mol Nyrt. vásárolja meg a telket birtokló projekttársaságot, a 2A Ingatlan Befektetési Kft.-ből kivált Fóti út 141. Ingatlankezelő Kft.-t.Az Opten adatbázisa és bírósági dokumentumok szerint a Fóti út 141. Ingatlankezelő Kft. a Hernádi Zsolt Mol-vezér és Garancsi István nagyvállalkozó által közösen gründolt Continuum Vagyonkezelő Alapítványhoz tartozik. Azt lapunk írta meg februárban, hogy az alapítvány egy egészen hosszú céglánc végén is felbukkan, mint tulajdonos, így pedig összességében Tungsram-ingatlanok is az alapítvány birtokába kerülhettek.Még NER-es szinten is elképesztően bonyolult cégügyletekről van szó. A Hernádi Zsolt tulajdonában lévő 4Z Investments Zrt.-nek január 16-tól a Continuum Vagyonkezelő Alapítvány lett a tulajdonosa. Innen pedig beindult a lánc: a 4Z az egyik résztulajdonosa a Solva Alpha Kft.-nek, a Solva a résztulajdonosa volt a 2A Ingatlan Befektetési Kft.-nek, amely pedig a Tungsram Real Estate Kft. tulajdonosának mondhatta magát.Utóbbi céget 2020-ban a Tungsram Ingatlan Kft. hozta létre és kilenc ingatlant apportáltak bele piaci értéken. A frissen alapított cég ingatlanvagyona akkori értéken 1,758 milliárd forint volt. A földhivatali tulajdonlapok szerint az ingatlanok közül az Üdülő sori és a Fóti út 141. szám alatti az alapítással egyidőben került a Tungsram Real Estate Kft.-hez 2020 márciusában. A Tungsram Real Estate Kft. 2024. augusztus 31-ei hatállyal jogutódlással beolvadt a 2A Ingatlan Befektetési Kft-be. Tavaly nyár óta a 2A Kft. többségi tulajdonosa a korábban Garancsi Istvánhoz tartozó Sinus Investment Zrt., amely ma már szintén a Continuum Vagyonkezelő Alapítvány érdekeltsége.A Mol tehát hivatalosan a Fóti út 141. Ingatlankezelő Kft.-től veszi meg az ingatlant a stadionhoz. A cég május óta létezik, ekkor vált ki a 2A Kft.-ből úgy, hogy a vagyona 31 százalékát vitték át az új társaságba. Májusban tehát megalakult a Fóti út 141. Ingatlankezelő Kft., júniusban pedig megkötötték az előszerződést az olajtársasággal.A Mol 2023. december végén közölte a tőzsde honlapján, hogy Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató összesen 4,12 milliárd forint értékben hajtott végre részvénytranzakciót a vállalat papírjaival. Az olaj- és gázipari vállalat vezére egész pontosan 1,46 millió darab részvényt juttatott 2818 forintos darabáron a Continuum Vagyonkezelő Alapítványnak, amely a tájékoztatás szerint szoros kapcsolatban áll vele. Az alapítvány kuratóriumának Hernádi Zsolt mellett Garancsi István és Bacsa György a tagja.A kormány is besegít, hiszen október közepén kiderült, hogy kiemelt beruházássá tették az újpesti stadiont, így egy sor általános szabály alól felmentést kap az építkezés. Az ilyen kiemeléseknél alapszabály, hogy nem kell figyelembe venni az országos és a helyi jogszabályokat, és az általánosnál rövidebb határidővel kell intézni a hatósági ügyeket.
|
Hernádi Zsolt okosba épít stadiont az Újpestnek
|
Éppen egy olyan telket választottak, ami a Mol-vezérhez köthető.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/hernadi-zsolt-okosba-epit-stadiont-az-ujpestnek.html
|
2025-11-03 05:59:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
"Ebbe az új rendszerbe sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem fér bele, ezeknek most véget vetünk" - ígérte 2010-ben, a választási győzelem után az új kormányzati struktúráról beszélve Orbán Viktor. Kijelentésére hamar rácáfoltak az események. Eleinte kevés minisztere volt, de számuk idővel utolérte az "elmúltnyolcév" kormányaiét, az államtitkárok és helyettes államtitkárok egyre duzzadó tömegét már számontartani is nehéz, ráadásul egyre több kiemelt biztos dolgozik Orbán és a miniszterei körül is. Sőt,a miniszterelnöki biztosok száma éppen most nőtt eggyel, miután a központosított állami kulturális szcéna sokáig erős emberének tűnő Demeter Szilárd megbukott, de egy biztosi pozícióval vigasztalódhat.Demeter Szilárdot, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ minap távozó főigazgatóját - akinek bukását a kormányzat igyekezett rózsaszínűre festeni - Orbán Viktor a kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztossá nevezte ki november 1-től. Demeter sokrétű feladatkörébe tartozik majd a mesterséges intelligencia fejlesztése, de ő dolgozza ki a kulturális nemzetépítés átfogó kormányzati stratégiáját is - akármit is jelentsen majd ez a gyakorlatban.Demeterrel nyolcra bővül a miniszterelnöki biztosok száma. Ők magát a kormányfőt tehermentesítik, hiszen a miniszterelnök feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhetők ki - érdekesség, hogy van köztük két aktív miniszter is, Bóka János és Lázár János. Az eddigi hét biztos közül öten a 2022-es kormányalakítás évében kaptak feladatot, míg kettőt már idén nevezett ki Orbán. Egyikük Kőnig Róbert gyermeksebész, aki tavasz óta a "betegelégedettség fejlesztéséért" felel - ez szakmailag és politikailag sem könnyű feladat.Miniszterelnöki biztosok és feladatkörük:Balatoni Katalin - a pedagógiai innovációk előmozdítása, a családbarát oktatási környezet erősítéseBóka János - Európa-politikával összefüggő ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásaDemeter Szilárd - kulturális nemzetépítésKőnig Róbert - a betegtájékoztatás és a betegelégedettség fejlesztéseLázár János - kiemelt kormányzati célkitűzések megvalósításának hazai és nemzetközi koordinációjaNyitrai Zsolt - kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásaV. Németh Zsolt - a magyar életmód és nemzeti értékeink védelmeVecsei Miklós - a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásaEnnél is nagyobb, tíz az úgynevezett miniszterelnöki megbízottak száma.Ebből egy szintén Bóka János, akihez „az antiszemitizmus elleni küzdelemmel kapcsolatosan felmerülő feladatok” tartoznak e minőségében. Ez nem foglalhatja le sok idejét – legalábbis, ha hihetünk Orbánnak, aki szerint a zsidók Európában Magyarországon vannak a legnagyobb biztonságban, de ha van is antiszemitizmus, az ellen zéró tolerancia van. Valamiért mindenesetre tavaly készített a kormány egy Antiszemitizmus Elleni Nemzeti Stratégiát, bár abban jobbára csak migránsoznak.A miniszterelnöki megbízottak között régi, ismerős arcok is vannak, például Bakondi György, aki Orbán belbiztonsági főtanácsadójaként a kormánymédiában haknizik a migránsveszéllyel riogatva. Bakondi amúgy az Orbán-kormányok legkülönfélébb feladatokkal vissza-visszatérő embereinek egyike. Határőrből lett tűzoltó, vezette az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, illetve 1999-ben és 2001-ben árvízi újjáépítésért, 2012-ben pedig „a téli felkészülésért” felelős kormánybiztos is volt. Miniszterelnöki megbízott Járai Zsigmond is: az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere és a jegybank korábbi elnöke a csángó–magyar együttműködésért felel. Korábban megbízottként Orbán tanácsadója volt közlekedési, közszolgáltatási témákban Tarlós István volt főpolgármester és a határon túli autonómiaügyekért felelős ex-MSZP-s exházelnök Szili Katalin is, de már egyiküknek sincs meg ez a posztja. Viszonylag új biztos gazdasági tanácsadóként Szalai Piroska volt fideszes fővárosi képviselő. Miniszterelnöki megbízottak és feladatkörük: Bakondi György – tanácsadás belbiztonsági kérdésekben Bencsik János – tanácsadás a magyar állam energiaellátásának biztonságával kapcsolatbanBóka János – az antiszemitizmus elleni küzdelemmel kapcsolatosan felmerülő feladatok ellátása Bunford Zsolt János – Magyarország és a nyugat-balkáni térség államai közti politikai, gazdasági, energetikai, biztonsági, kulturális együttműködés elősegítése Giró-Szász Áron – a keresztény mozgalmakkal és keresztény közösségekkel való kapcsolattartásJárai Zsigmond – a csángó–magyar együttműködés feladatainak koordinálása Kovács Miklós – tanácsadás az ukrán helyzettel összefüggő magyar külpolitikai stratégiát érintőenMaróth Miklós – tanácsadás a tudománypolitika tárgykörét érintő kérdésekben Nagy István – tanácsadás a hazai gazdaság mozgásterének bővítése, versenyképességének erősítése témakörben Szalai Piroska – tanácsadás gazdasági, versenyképességi, munkaerőpiaci, demográfiai és a családok helyzetét javító fejlesztésekre vonatkozó kérdésekben De még a miniszterelnöki megbízottakénál is népesebb csapat, összesen 26 kormánybiztos is segíti emellett a miniszterelnök és a kabinet munkáját. Ez a stáb számszerűen valamivel kisebb ugyan, mint az előző kormányzati ciklusé, amikor rekordot jelentő 29 kormánybiztos volt, de a személyeket tekintve mégis nagyobb a mostani, mert annak idején a 29-ből Palkovics László – aki akkoriban ráadásul még innovációs miniszter is volt – egymaga öt kormánybiztos volt egyszerre. Ha öttel nem is, egy megbízással Palkovics László jelenleg is kormánybiztos, a névsor itt böngészhető. Közülük régi motorosnak számít Káel Csaba, aki 2019-ben vette át az időközben elhunyt Andy Vajna filmügyi kormánybiztosi posztját, és azóta is a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felel. E körbe tartozik Németh Szilárd Fidesz-alelnök, aki a rezsicsökkentés fenntartásáért felel, és legutóbb egy kolbásztöltő vallomásával hívta fel magára a figyelmet.A kormánybiztosok száma idén ugrott meg: a 26-ból 10-nek a megbízatása 2025-ben kezdődött. Így például Horváth László drogügyi kormánybiztosé is, aki korábban a villamos energia ellátásbiztonságáért felelt, de kidolgozta a Nemzeti Lovas Stratégiát is, majd átnyergelt kormánybiztosnak, és nagy lendülettel látott munkához Orbánnal közösen – kár, hogy vagy 12 évet késtek ezzel. Azóta a drog az Alaptörvény szerint is rossz, alakult drogellenes Digitális Polgári Kör, sőt iskolai prevenciós program is van.Külön kormánybiztos – László András fideszes EP-képviselő, egykori megafonos influenszer – foglalkozik az amerikai befolyásolási kísérletek, a USAID-tevékenység kivizsgálásával, amolyan szuverenitásvédelmi nemzetközi biztosként. Erről a pozícióról amúgy már eleve látszott, hogy az indoka hazug, a jogi megalapozottsága kérdéses, a hasznossága pedig vitatható. László András munkasikereiről az utóbbi fél évben nem lehetett hallani, miután kínosan lepattant az amerikaiakról. Idén, alig két hete kapta kormánybiztosi kinevezését Czepek Gábor, aki amúgy energiaügyi államtitkár, és a villamosenergia-tárolási kapacitás bővítéséért felelős kormánybiztosi megbízatása a 2024 óta meglévő eredeti kormánybiztosi kinevezését egészíti csak ki. Ez a magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztésére vonatkozott, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy neki kellene lezárnia a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer miatt évtizedek óta folyó vitát.Szintén friss Fenyvesi Csaba Gábor kormánybiztosi kinevezése, amely a hazai acélipar megmentésére szól. Idén nyáron kapott kormánybiztost a 2027-es újabb budapesti vizes világbajnokság is, méghozzá Schmidt Ádám, a honvédelmi tárca sportállamtitkára személyében. Idén lett kormánybiztos Hornung Ágnes, aki a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet felügyeli, és Hoppál Péter is, aki a magyar–török tudományos év programjaiért felel – neki érdekes külpolitikai meglátásai vannak, és újabban Hoppálinfókat is szervez. De a kormányzati munkát nemcsak kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok és miniszterelnöki megbízottak segítik, hanem az egyes tárcáknál dolgozó miniszteri biztosok is. Belőlük van a legtöbb, hiszen a 13 minisztériumnál – ideértve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát is – összesen 39 miniszteri biztos dolgozik. A kakukktojás egyébként éppen a Rogán-féle szervezeti egység, mert ott egy sincs, és szintén nincs miniszteri biztosa a belügyi tárcát vezető Pintér Sándornak.A legkevesebb, 1-1 miniszteri biztos az agrár- és az energiaügyi minisztériumban van, az EU-s és a honvédelmi tárca 2-2 biztost foglalkoztat. Utóbbiak egyike Töll László ezredes, aki a katonai identitásért felel, és úgy véli: az a magyar, aki külföldön telepedik le, hazaáruló. Az igazságügyi tárcánál 3, míg a többinél 5-5 miniszteri biztos dolgozik. A nemzetgazdasági tárcánál is 5 miniszteri biztos van, de egyikük, Kristó Ákos duplázik: a 2025-ös oszakai és a 2027-es belgrádi világkiállítás magyar pavilonjáért is felelős. Összesen tehát 83 különféle rendű-rangú kormányzati tanácsadó és segítő koordinál és hangol össze. Néhányuk ingyen teszi ezt, de a többség pénzt kap – sőt sokan a feladat mellé akár 5 fős titkárságot is.A fizetésüket automatikusan nem teszik közzé, de a korábbi gyakorlat az volt, hogy a miniszteri biztosok általában a fix helyettes államtitkári pénzt, a kormánybiztosok és miniszterelnöki biztosok, illetve megbízottak pedig jellemzően a szintén rögzített államtitkári illetményt kapták. Csakhogy ma már nemcsak a miniszterek és államtitkárok fizetését, hanem a kormánybiztosok, valamint a miniszterelnöki biztosok és megbízottak havi illetményét is Orbán Viktor állapítja meg teljesen szabadon. Ahogy arról a HVG írt, a júliusi, szokásos éves emelésnél Orbán idén két miniszter kivételével jelentősen, az inflációt meghaladó mértékben emelte a kormánytagok fizetését. Így jelenleg a miniszterek jellemzően havi bruttó 3,88 millió forintot kapnak, az államtitkárok havi bruttó 2,91 millió forintot keresnek, míg a helyettes államtitkárok havi bruttója 1,3-2,1 millió forint között szóródik. A 39 miniszteri biztos ez utóbbi sáv felső határán kereshet, vagyis csak ők évi bruttó egymilliárd forintnyi közpénzbe kerülhetnek.Még többet vihet el évente a 44 kormánybiztos, miniszterelnöki megbízott és biztos, akiknek a bruttó bérére akár évi 1,5 milliárd forint is elmehet. Így már biztosan nem igaz, amit 2010-ben Orbán ígért a takarékos államról. Ha a létszámot nézzük, a mostani 26 kormánybiztos például kevesebb ugyan, mint az Orbán előző ciklusának vége felé fenntartott 29 ilyen pozíció, de például Bajnai Gordon kabinetjében 2009-ben csupán 4 kormánybiztos dolgozott, Gyurcsány Ferenc idején pedig 10.őt, az első Orbán-kormány idején is csak 9, a Horn- és az Antall-kormányban pedig 7-7 kormánybiztos volt. Akkoriban volt kormánybiztosa a végül meg sem rendezett 1996-os budapesti világkiállításnak, a nagymarosi vízlépcső beruházásának vagy éppen a borsodi acélipar reorganizációjának. Az első Orbán-kormány idején pedig például a Y2K-problémának, vagyis az ezredforduló jelentette számítástechnikai kihívásoknak is volt „évszámkezelési” kormánybiztosa. Jól látszik, hogy a kormánybiztosok és más politikai tanácsadók, segítők számát 2010 után Orbánék duzzasztották fel. Lett megbízottja a bányák újranyitásának vagy éppen az Alaptörvény népszerűsítésének is. Később az elszálló építőanyagárak megfékezésének, a vadászati világkiállításnak, a rendszerváltás emlékezetének, a felsőoktatás államosításának, de még a ferihegyi reptér-üzemeltetés visszaszerzésének is volt ilyen kiemelt kormányzati felelőse. Emléknapok és emlékévek kreálásában az Orbán-kormánynak nagy rutinja van, de most éppen nincs semmilyen emlékév, amelynek Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója lehetne a felelőse. Korábban viszont ő volt az állandó emlékévfelelős. Volt, amikor az 1956-os emlékév, majd az első világháború centenáriumának kormánybiztosa volt, később a rendszerváltás 30. évfordulós eseményeit koordinálta – ő viszont azon kevesek közé tartozott, akik díjazás nélkül látták el ezeket a feladatokat.
|
Biztos, aki biztos - négy focicsapatnyi kormányzati suttogó segíti Orbán Viktor munkáját
|
A frissen bukott Demeter Szilárd miniszterelnöki biztosként vigasztalódhat. Rajta kívül 7 biztos, 10 miniszterelnöki megbízott és további 26 kormánybiztos segíti – néha értelmezhetetlen területeken – Orbán Viktor és kormánya munkáját. Van 40 miniszteri biztos is, akik közül kettő ugyanaz az ember. Ez a társaság milliárdokba kerül évente.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251104_negy-focicsapatnyi-kormanyzati-suttogo-miniszterelnoki-biztos-kormanybiztos-Orban-Viktor-Demeter-Szilard
|
2025-11-04 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
"A nyomozó hatóság a tényállások tisztázásához szükséges eljárási cselekményeket folyamatosan végzi, az ügyekben gyanúsítotti kihallgatásokra még nem került sor" - közölte Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész Lukács László országgyűlési képviselő MNB-alapítványok ügyében feltett írásbeli kérdésére.Nagy Gábor Bálint annyit árult el, hogy KR Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás miatt folytat nyomozásokat.A jegybank Pallas Athéné alapítványainak gazdálkodásáról az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tett közzé jelentést, amelyben számos szabálytalanságot mutattak be és jelentős vagyonvesztést vélelmeztek. Mindezek miatt az ÁSZ feljelentést tett, ahogy később a jegybank – új, immár Varga Mihály elnökölte – vezetése is.
|
A legfőbb ügyész elárulta, eljutott-e már gyanúsítottig az MNB-alapítványok ügyében a nyomozás
|
A nyomozás „felderítési szakban” van.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251022_A-legfobb-ugyesz-elarulta-eljutott-e-mar-gyanusitottig-az-MNB-alapitvanyok-ugyeben-a-nyomozas
|
2025-10-22 11:36:56
| true
| null | null |
HVG
|
Tovább bővült az a vállalati kör, amely a nemzetgazdasági miniszter testvérének, Nagy Szilárdnak az ügyvédi segítségével már százmilliárdos nagyságrendű vagyont halmozott fel, részben állami tőkeprogramok segítségével.Az újonnan létrehozott Capital Power Kft. közvetve két magántőkealap, a Trustify Power I. és a Trustify Impact I. tulajdonában van, utóbbi 35 milliárd forinthoz jutott a Nagy Márton miniszter által felügyelt Zöld Alapok Tőkeprogramból.Ahogyan azt a Válasz Online néhány hete megírta, ennek a vállalati körnek az a jellegzetessége, hogy a miniszter testvére, Nagy Szilárd ügyvédi irodája, munkatársai vagy üzleti partnerei intézik a jogi feladatokat, és jellemzően ők adják a menedzsmentet is, miközben a végső tulajdonosokat elrejtik a magántőkealapok.A magántőkealapokat és ezáltal azok befektetéseit a Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt. igazgatja, amelynek az alapítója Nagy Szilárd üzleti partnere, Fenyves Péter. A Capital Power Kft. üzletviteli tanácsadásra jött létre, amit várhatóan a Trustify-cégek megújuló energiával foglalkozó csoportjában fog kamatoztatni.A közvetlen tulajdonosa ugyanis a Capital Pro Zrt., amelynek egy évvel ezelőtt lett már egy leányvállalata, az SSI Invest. Ez tavaly december óta Kiskunhalas környékén vesz részt napelemparkok kiépítésében, miután felvásárolták az eredetileg spanyol projektet.A Trustify-alapok portfóliójába tartozik az MB Sunissimo Secundo Kft. is, amely a Paks melletti Pusztahencsen tervez egy 50 megawattos naperőművet. Ennek azért lehet még jelentősége, mert a kormány a közelmúltban jelentette be, hogy Paksra tervezik Közép-Európa egyik legnagyobb mesterségesintelligencia-központját.Ez rendkívül nagy energiaigényű, és bár a magánberuházásban tervezett fejlesztés résztvevői maguk is megújuló energia felhasználásában gondolkoznak, de könnyen lehet, hogy jól fog jönni nekik egy már engedélyezés alatt lévő naperőmű. Pakson egyébként már működik egy 50 megawattos naperőmű, amely Tiborcz István üzleti köréhez tartozik.
|
A napenergia-termelésben terjeszkedik a Nagy Márton miniszter testvéréhez kötődő üzleti kör
|
Azok a magántőkealapok, amelyek birtokolják ezeket az üzleteket, több tízmilliárd forint tőkét kaptak a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alatt működő állami tőkeprogramokból.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251022_nagy-marton-nagy-szilard-trustify-magantokealap-capital-power-naperomu-zold-alapok-tokeprogram
|
2025-10-22 06:15:00
| true
| null | null |
HVG360
|
- Advertisement -Továbbra sem jön ki a matek a Széchenyi sétányon található orvosi rendelő felújítása körül. Legalábbis ez derül ki a KecsUP Hírek adatigénylésére adott válaszból, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Háziorvosi Oktató Központ osztott meg velünk. A hiba viszont vélhetően nem Szegeden van, hanem a pályáztatás során a fenntartó kecskeméti önkormányzatnál."A Kecskemét, Széchenyi sétány 6. szám alatti háziorvosi rendelők felújítása tárgyában, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött vállalkozói szerződés nettó 62.022.186 Ft + ÁFA vállalkozói díjat tartalmaz. A kivitelezés során felmerült és szükséges további munkák miatt aláírásra került a fenti szerződés I. számú módosítása bruttó 3.333.290 Ft vállalkozói díj tartalommal" - közölte a KecsUP Hírek adatigénylésére válaszul a Szegedi Tudományegyetem Háziorvosi Oktató Központja. Az intézményt azután kerestük meg, hogy kiderült:a kecskeméti önkormányzat eredetileg a rendelő felújítását 100 millió forintos forrás biztosításával tervezte;a felújítási projekt kapcsán kiírt közbeszerzést a CLASSIC Kft. nyerte el, mely cég tulajdonosa és vezetője nem más, mint Sipos László, a Fidesz-KDNP helyi képviselőjének a fia;a kivitelező az addigi költségeken (összesen 82 101 466 forint) túl további 9 millió forintot számlázott ki, aminek azonban sehol sincs nyoma, a Szegedi Tudományegyetem Háziorvosi Oktató Központja sem említi.Erről korábban posztolt Kopping Rita, a Szövetség és Kordik Szabolcs, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt önkormányzati képviselője is.Azaz a közbeszerzési projektet egy hivatalban lévő fideszes képviselő családtagja nyerte el, ám a kivitelezés díja kétszer is komoly közpénzmilliókkal drágult, a végső ár másodszori növekedéséről azonban a pályázat kiírója nem beszél. Ami lehet, hogy nem is véletlen, hiszen a Háziorvosi Oktató Központ leszögezte, hogy ők - pontosabban az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága - a közbeszerzés ajánlatkérői és számlafizetői voltak, míg a szükséges forrást a fenntartó kecskeméti önkormányzat biztosította az intézmény számára.Erre költhették a plusz milliókatVagyis a plusz 9 millió forintot és annak sorsát továbbra is rejtély övezi. Mindenesetre arra már a KecsUP Híreken kívül is volt, aki felfigyelt. Példának okáért nemrég a Magyar Kétfarkú Kutyapárt készített videót arról, hogy mire is költhette a kivitelező a plusz közpénzt a projekt során. Bemutattak egy, a rendelő mellett található pár méteres aszfaltfelületet, ami nem szerepelt a felújítási tervekben, így szerintük a többletforrást ebbe önthették az illetékesek. Továbbá egy nagyjából 2,5 x 1,5 méteres parkolórészt is felvettek, amit a kivitelező rámpává alakított egy - ahogyan az a felvételen elhangzik - speciális zsaluzási technika alkalmazásával. Ami persze a valóságban nem jelentett mást, mint egy útépítéseknél használt sávterelő bója és egy gyeprácskő által megtámasztott falécet.A Széchenyi sétányi rendelő felújításával amúgy több cikkben is foglalkoztunk, ezek az alábbiakban olvashatók:Még vizsgálják, el kell-e költöztetni az orvosi rendelőt a Széchenyi sétányról, és ha igen, hováEgyre nagyobb a bizonytalanság a Széchenyi sétányi rendelő körülÁtadták a Széchenyi sétányi rendelőt, a felújítás részleteit azonban titkolják
|
Széchenyi sétányi rendelő: adatot igényeltünk, de így sem kerültünk közelebb az igazsághoz
|
A KecsUP Hírek adatigénylése ellenére sem sem jön ki a matek a Széchenyi sétányon található rendelő felújítása kapcsán.
| null | 1
|
https://kecsup.hu/2025/11/szechenyi-setanyi-rendelo-adatot-igenyeltunk-de-igy-sem-kerultunk-kozelebb-az-igazsaghoz-unikum/
|
2025-11-05 07:00:01
| true
| null | null |
Kecsup
|
Tulajdonképpen alig száradt meg a tinta a Puskás Múzeum létrehozását elrendelő kormányhatározaton, a projekt megvalósításával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványtól (KKETTKA) valaki azonnal elrepült egy tíznapos emirátusokbeli "tanulmányútra", és a kintlét alatt az ötcsillagos Taj Dubai luxushotelben talált magának megfelelő szálláshelyet. Csak ez a szállás legalább 537 098 forintjába került a magyar adófizetőknek.No de induljunk el a kezdetektől: 2019. április 5-én a Magyar Közlönyben megjelent az 1186-os számú kormányhatározat a "A Puskás Kiállítási Központ megvalósításához szükséges egyes intézkedésekről" címmel. Ebben megbízták a Schmidt Mária-féle közalapítványt a lebonyolítással, két részletben összesen 3,9 milliárd adóforintot biztosítva a feladatra. A rendelet második pontjában az állt, hogy a központnak 2020. május 31-éig el kell készülnie - ezt a pontot aztán 2024 szeptemberében (!) egy másik kormányhatározattal visszavonták. A Puskás Múzeumot végül 2024 novemberében, a magyar labdarúgás napján avatták fel.Aki a költségekre kíváncsi, csak ügynök lehetA nyitóünnepség után (amelyre lapunkat "természetesen" nem hívták meg) kíváncsiak voltunk arra, a közalapítvány pontosan mire költötte a közel 4 milliárd forintot, de közadatigénylésünkre válasz helyett egy újságcikk jelent meg a magát Magyar Nemzetnek nevező újságban: a propagandalap arról írt, hogy "értesülésük szerint" Schmidt Mária a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult állásfoglalást kérve amiatt, hogy "köteles-e a közfeladatot ellátó szerv a hozzá érkező terjedelmes közérdekűadat-igénylésnek eleget tenni, ha olyan magyar szervezet, sajtótermék kéri az információkat, amelyet jelentős mértékben külföldről finanszíroznak". Schmidt Mária azt is felvetette Lánczi Tamásnak címzett levelében, hogy nem sérti vagy veszélyezteti-e Magyarország szuverenitását, ha egy közfeladatot ellátó szerv - amely egyébként nagyrészt állami támogatásból működik - tevékenységével kapcsolatos pénzügyi adatai "külföldi szervezetek kezébe kerülhetnek". Nem nehéz kitalálni: Schmidt Mária lapunkat nevezte külföldi ügynöknek.Miután a közalapítvány kérdéseinkre nem válaszolt határidőre, a K-Monitor segítségével adatigénylési pert indítottunk, amely négy hónap után eredménnyel zárult - kiadták a költségeket összesítő táblázatot. Ebből már első bepillantásra is feltűnt, hogy nem véletlenül nem akarták nyilvánosságra hozni az adatokat.A nehezen megszerzett információkat cikksorozatban dolgozzuk fel, ezt az első írást az úgynevezett „reprezentációs költségekre” szánjuk. A kormányhatározat kihirdetése után alig egy héttel már valaki az I. kerületi étteremben fogyasztott – a Kriziát a Google úgy jellemzi, hogy „regionális olasz hús- és szarvasgombaételek, továbbá tenger gyümölcsei egy elegáns, fehér abroszos étteremben”.Dubajban is romlik a forintEzután jött a dubaji kiruccanás: a Verne Hotel L. L. C. által kiállított számlán teljesítésnek az április 24-étől május 4-éig tartó időszak szerepel. E cikk írásakor megnéztük a Taj Dubai luxushotel árait: ha most foglalnánk 2026 áprilisára 10 napra, a legolcsóbb szoba 1 millió 64 ezer forintba kerülne. Hiába, ott is volt infláció 2019 óta, és persze már a forint sem a régi.Van viszont egy furcsaság: a dubaji tartózkodás kellős közepén, egész pontosan 2019. április 30-án kiállítottak egy másik számlát is szállásköltségről, de ezt már Tokióban. Most vagy átruccant valaki oda pár napra Dubajból (miközben megtartotta a szobáját az Egyesült Arab Emírségekben is), vagy egy másik munkatárs ment el tanulmányozni Puskás örökségét a japán fővárosba – de tény, hogy a számlák között van egy 841 195 forintos tétel, és a dokumentumot a szintén ötcsillagos Palace Hotel Tokyo állította ki. Ennek a luxusszállodának az árait is megnéztük: jövő év áprilisában a legolcsóbb szobájuk egy éjszakára 290 ezer forint.Sokan járnak jól Puskás Ferenc államosításávalFicsor BenedekSokan járnak jól Puskás Ferenc államosításávalAmi a Honvéd szurkolóinak megszégyenítés, az másoknak nagyon jó üzlet: a legendás csatár emléke milliárdokat hoz a konyhára.A repülőjegyek ára nem derült ki a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból, de az igen, hogy szerződést kötöttek az egyik hazai repülőjegy-értékesítő céggel, amelynek 2019. április 10-e és szeptember 2-a között közel ötmillió forintot fizettek ki! E sorok írója elég sokat repült a nagyvilágban ahhoz, hogy tisztában legyen a repjegyárakkal: az alig öt hónap alatt elköltött 4 millió 926 ezer 600 forintból 2019 őszén legalább ötször körbe lehetett volna repülni a földet turistaosztályon.Kedvelik az olasz konyhátVisszatérve Magyarországra, az olasz konyhát igencsak kedvelhette a közalapítvány szorgos munkatársa, mert májusban és júniusban is vendégeskedett a II. kerületi Porcellino Grassóban, összesen 80 ezer forintnyi értékben fogyasztva. Júniusban egyébként előfordult, hogy ugyanazon a napon a Porcellino mellett egy veresegyházi éttermi szolgáltatónál is otthagytak 50 ezer forintot a leadott elszámolás szerint.Júliusban a Nagymező utcai Menzában lehetett az ebéd, ahonnan – legalábbis a számlák szerint – átballagtak egy zöldség-gyümölcsöshöz. Utóbbinál júliustól szeptemberig összesen 39 ezer forintra vettek gyümölcsöt reprezentációs céllal. A meghökkentő tételeknek még nincs vége: szeptemberben házi rétest vásároltak 2693 forint értékben, majd ugyanaznap egy turisztikai cégnél hagytak 23 449 forintot „reprezentációra”. Októberben volt még egy étkezés a Dérynében (29 524 Ft), és több mint 37 ezer forintot fizettek a Mérleg utcai Tigrisben. Ezután elvehették a bankkártyát az illetőtől, mert a következő reprezentációs költség számlája már csak 2023 tavaszán lett kiállítva.
|
Puskás Múzeum: dubaji és tokiói luxusszállodát is elszámoltak
|
Közel 4 milliárd forintot költöttek a megvalósításra. Szerettük volna megtudni, mire ment el a pénz, ám ezért perre kellett mennünk. A nehezen megszerzett információkat cikksorozatban dolgozzuk fel, elsőként következzenek a „reprezentációs költségek”.
| null | 1
|
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/puskas-muzeum-dubaji-es-tokioi-luxusszallodat-is-elszamoltak-182180
|
2025-11-05 06:00:00
| true
| null | null |
Magyar Hang
|
Tőkeerős tulajdonosa lett a Magyarázni Befektetési és Vagyonkezelési Zrt.-nek, amely része annak a céghálónak, amely milliárdos értékben végez közvéleménykutatásokat, médiafigyeléseket és elemzéseket a kormánynak.Meglepő módon azonban nem egy profitorientált cég állt be a Magyarázni mögé, hanem egy ismeretlen alapítvány, amely évek óta szorgalmasan gyűjtögeti az adományokat.A Közép-Európa Jövője Alapítványt 2021-ben hozták létre a kormányhoz közeli Nézőpont Intézetével megegyező címen, amely intézetben akkor éppúgy érdekelt volt Mráz Ágoston Sámuel politológus, mint ahogy eredetileg Mráz alapította a Magyarázni Zrt.-t is. A Magyarázni tulajdonosi köre egészen mostanáig Mráz és a Nézőpont-csoport munkatársai közül került ki, májusig Takács Andrea és Zotter Judit volt a tulajdonos, majd azóta az újonnan létrehozott Magyarázni Alapítvány.Ez azonban a jelek szerint nem töltötte be a hivatását, vagy nem találta meg a számítását, mert most a Közép-Európa Jövője Alapítvány vette át a helyét, amelynek kuratóriumi elnöke Fazekas Márta. Ez az alapítvány 2021 óta évente 770 és 1300 millió forint közötti adományokat kapott meg nem nevezett belföldi szervezetektől, és bár a hitvallása szerint Közép-Európa kutatásával foglalkozik, és évente erre a célra el is költ 40-50 millió forintot, de a többi pénzét mindeddig felhalmozta.Az alapítvány eszközeinek az értéke 2024 decemberére már 4 milliárd forint volt, amiből 2,5 milliárd befektetett pénzügyi eszköz, 1 milliárd forint pedig értékpapír. Az alapítvány mindeddig nem hozott létre internetes felületet a munkájának a népszerűsítésére vagy a tanulmányok publikálására.Csak a civil szervezetek nyilvántartásában évente közzétett beszámolójából derül ki, hogy nem sokkal a megalapítása után, még 2021-ben részt vett a Nézőpont Intézetnek egy konferenciáján, illetve több kutatásra is szerződött valakikkel közép-európai témában. Az alapítvány által felvásárolt Magyarázni Befektetési és Vagyonkezelési Zrt. egyébként a legutóbbi mérlegbeszámolója szerint 2024. december 31-én 1,1 milliárd forint hosszú lejáratú kölcsönt cipelt, és az alapítókkal szemben is volt egy 122 milliós hosszú lejáratú kötelezettsége.Korábban Mráz Ágoston Sámuel úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy a társaság elsősorban ingatlanbérbeadással és -üzemeltetéssel foglalkozik, vagyis nem közvetlenül kapcsolódik a Nézőpont-csoport társadalomtudományi tevékenységéhez. A Magyarázni Zrt. árbevétele 2024-ben 547 millió forint volt, amiből 445 millió az adózás utáni nyereség lett, tehát a hitelei mellett egy pompásan működő cégről van szó.
|
Milliárdos adományokat gyűjtött az alapítvány, most befektetett Orbánék kedvenc közvélemény-kutató cégcsoportjába
|
Az alapítvány semmit sem árul el magáról a nyilvánosságban, de négy év alatt 4 milliárd forint lett az eszközeinek az értéke. Pár éve Mráz Ágoston Sámuel alapította azt a céget, amelyet az alapítvány felvásárolt.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251022_mraz-agoston-samuel-magyarazni-zrt-nezopont-intezet-kozep-europa-jovoje-alapitvany-kozvelemeny-kutatas
|
2025-10-22 10:20:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Három hónap alatt, júniustól augusztusig nettó 1,322 milliárd forintot szórt szét 23 kedvezményezett között a Szerencsejáték Zrt. támogatásosztó leánycége. A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. rendszeresen - igaz, sokszor több hónapos késéssel, tömbösítve - közzéteszi a listát, hogy az állami szerencsejáték-vállalat bevételéből mely cégnek, alapítványnak, szervezetnek mekkora támogatást nyújtott.Október második felében került fel a honlapra a három nyári hónap listája. Eszerint júniusban nettó 240 millió forintról kötöttek szerződést négy kedvezményezettel, júliusban hat cég és szervezet között osztottak el nettó 155 milliót, de a csúcs az augusztus volt, amikor 13 partner örülhetett az ingyenpénznek, méghozzá jelentős összegnek, összesen nettó 926,16 millió forintnak.Ezúttal sem törekedtek a Szerencsejáték Zrt. ítészei az arányosságra, hiszen a 3 hónap alatt 23 szervezettel kötöttek támogatási vagy szponzorálási szerződést - előbbi áfamentes, utóbbinál áfával növelt az összeg - összesen nettó 1,322 milliárd forint értékben, de az összeg több mint fele egy szervezetnél landolt. Annál, amelyik az elmúlt 10 évben is messze a legtöbbet ingyenpénzt kapta.A csúcstámogatást, vagyis a nettó több mint 708 millió forintot (egész pontosan 708 661 417 forint+áfa összeget) az a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kapta, amely a miniszterelnök lányához, Orbán Ráhelhez és a Magyar Turisztika Ügynökséghez kötődik. Ráadásul ez a turisztikai alapítvány tavaly is kapott a szerencsejátékcégtől 630 millió forintot. Sőt ugyanekkora összegekhez jutott 2023-ban és 2022-ben is. Nem meglepő, hogy az alapítvány az elmúlt évtizedben a mostani összeget nem számítva is már a legtöbbet kapta a Szerencsejáték-pénzekből: 2015 óta több részletben 3 milliárd forintot. Az alapítvány kötődik a turisztikai ágazat kormányzati szervéhez, a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ), hiszen a kuratóriumi elnöke Princzinger Péter 2017-ig az MTÜ vezérigazgató-helyettese volt. De kuratóriumi tag Somlyai Zoltán, aki Tiborcz István cégének, a BDPST Zrt. leányvállalatának, a BDPST Hotel Management Zrt.-nek a vezérigazgatója, valamint a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke is. A turisztikai alapítvány korábban kirívó pénzszórásával került be a hírekbe. Például kiderült, hogy a szerencsejátékpénzekből 30 milliót számoltak el egy mindössze egyperces interjúért. Az MTÜ alá tartozó Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-től pedig az alapítvány 889 millió forintot kapott egy turisztikai társasjátékra, aminek darabja így 22 ezer forintba került, de ingyen osztogatták. A nyári pénzesőből a második legnagyobb összeg is ismerős céghez került: nettó 150 milliót kapott a Symphonic Concert Management Kft., amely Havasi Balázs zongorista cége, és a korábbi években összesen 697 millió forint támogatást kapott a Szerencsejáték Zrt.-től. De 50 millióhoz jutott korábban az MNB egyik alapítványától is, valamint további 450 millióhoz a külügyi tárcától külföldi turnékra. Nettó 55 milliót kapott a KOD Média Kft. – a tavaly decemberi 105 millió után. A cég tulajdonosa sokáig a HGY Invest Kft. volt, amely Krskó Tibor érdekeltségébe tartozott. Utóbbi neve onnan lehet ismerős, hogy a Rogán Antal szomszédjaként ismertté vált Csetényi Csabával közösen milliárdos állami tenderek nyertese volt. Amikor a támogatásról szóló döntés megszületett idén júniusban, Csetényi volt a 24 százalékos tulajdonos, míg a cég 76 százaléka közvetve a kormányfő veje, Tiborcz István köreihez sorolt Jupiter 888 Magántőkealapé volt – idén szeptember végén az utóbbi vált 100 százalékos tulajdonossá.Csupán nettó 15 millió forintnak örülhetett a Network 360 Kft. – igaz, már tavasszal is kaptak 30 milliót, tavaly decemberben pedig másik 15 milliót. A Network 360 szintén Csetényi cége, és sokáig a kormány kedvenc médiaügynöke volt – 2014–2017 között 23,7 milliárdnyi állami megbízással –, és bár idővel a NER-ben Csetényi kegyvesztté vált, cége pedig veszteséges lett, tavaly már újra profitot termelt, 282 milliónyit. Szintén nettó 15 milliós szponzorszerződéshez jutott a ZENER Kulturális és Szolgáltató Kft., amely a NER kedvenc opera-énekesnőjének, Miklósa Erikának a cége. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Szent István-renddel is kitüntetett művész nemrég kapott egyetemi tanári kinevezést, miközben újra a közmédiához igazolt, és az M5 műsorvezetője lett, valamint a nyáron Orbán Viktorral együtt alapította meg az első számú Digitális Polgári Kört, amit azóta több száz másik követett. További kedvezményezettek a Szerencsejáték Zrt. nyári támogatási körében: Családokért Alapítvány – Közösség és Támogatás – 20 millió forint,Eszterháza Kulturális Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. – 70 millió forint,Kulturális Központ, Németi Ferenc Városi Könyvtár – 10 millió forint,N.L. Lovaspálya NKft. – 30 millió forint,Kányaváry Borbirtok Kft. – 25 millió forint,Határtalan Hangok Közhasznú Alapítvány – 25 millió forint,Hegyalja Családjaiért és Ifjúságáért Alapítvány – 10 millió forint,Identitás Alapítvány – 7 millió forint,Ethnika Kulturális Alapítvány – 25 millió forint,Double Rise SRL – 10 millió forint,Asociata Dr. Brendus Gyula Egyesület – 5 millió forint,Zengő Egyesület – 9 millió forint,Coopera Művészeti Kft. – 5 millió forint,Média Unió a Társadalmi Tudatformálásért Közhasznú Alapítvány – 50 millió forint,Marosvásárhelyért Egyesület – 17,5 millió forint,Artúr Napok Nonprofit Kft. – 25 millió forint,Főnix Rendezvényszervező Közhasznú NKft. – 14 millió forint,Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat Egyesület – 20 millió forint.
|
Pénzeső hullott a DPK-tag Miklósa Erikára, egy Orbán Ráhel-közeli alapítványra és a NER kedvenc zongoristájára is a Szerencsejáték Zrt. nyereségéből
|
Nettóban is meghaladja az 1,3 milliárd forintot az összeg, amit a Szerencsejáték Zrt. bevételéből a nyári hónapokban szponzorációs támogatásként osztottak ki. A pénz bő fele egy eddig is busásan kitömött turisztikai alapítványnál landolt, de megkapta a szokásos 150 millióját Havasi Balázs zongorista cége, és jutott egy Tiborcz István-közeli magántőkealapnak is. Nézzük, kik azok, akik lottóötös nélkül is nyertek!
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251022_szerencsejatek-zrt-tamogatasok-orban-rahel-turisztikai-alapitvany-tiborcz-kozeli-magantokealap-havasi-balazs-zongorista-dpk-miklosa-erika
|
2025-10-22 14:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Elhúzódó folyamat, amíg Matolcsy György korábbi MNB-elnök emberei eltűnnek azokból a fellegvárakból, amelyeket a jegybank százmilliárdjaiból építettek fel. S amelyek nem feltétlenül a közjót, hanem az exelnök megalomániáját és Ádám fia üzleti érdekeit szolgálták. Az új jegybankelnök, Varga Mihály beiktatása után több mint fél évvel végre beindultak a személycserék a Metropolitan Egyetem háza táján is, ami a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány befektetéseként Matolcsy György szellemi hátországaként szolgált. Október 9-én a fenntartó BKF Kft. élén Hegedüs István, Varga embere váltotta Czene Grétát, az idősebb Matolcsy egykori kabinetfőnökét, az egyetem elnök-vezérigazgatóját.Hegedüs lépésről lépésre jelenik meg a roppant szövevényes vagyonkezelői céghálóban, amely a jegybanki alapítványra bízott félezermilliárd forintot befektette. Czene pedig olyannyira hű a korábbi főnökéhez, hogy annak bukása után megalapította a rejtélyes Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítványt, melynek kuratóriumi elnöke maga Matolcsy György.A vezetőváltás a Metropolitan Egyetem vagyonkezelő háttérvállalatát, a Közép-Európa Alfa Holding Zrt.-t is utolérte, ott is Hegedüs lett az első ember. A cég igazgatósági elnöki székéből távozott Cseh Katinka, aki szintén volt Matolcsy-káder, a testületben maradt viszont Fömötör Barna, az MNB korábbi főigazgatója.A Közép-Európa Alfa különleges cég: kitűnően reprezentálja azt a szinte átláthatatlan cégstruktúrát, amelyet a Pallas Athéné vagyonkezelője, az Optima Zrt. épített fel, hogy át- és részben kicsorgassa az alapítvány közpénzszázmilliárdjait.A Metropolitan Egyetem, pontosabban a vagyonkezelője mögött is egy titokzatos magántőkealap áll, amely a Közép-európai III. névre hallgat. Ezt a magántőkealapot a közelmúltig nem az Optima-csoport, hanem a Quartz Befektetési Alapkezelő menedzselte, amely a Matolcsy Ádám baráti-üzleti körében található Száraz István tulajdonában állt. (A cég többsége ma is az övé.)A Közép-európai III. márciusban arról híresült el, hogy Matolcsy György utolsó elnöki napjaiban hozzá próbálták telepíteni az Optima-csoport saját befektetési alapkezelőjét - s vele gyakorlatilag a teljes vagyonát -, de ezt a manővert Varga Mihálynak sikerült visszafordítania. Arra azonban máig nincs magyarázat, hogyan kaphatott Száraz István cége irányítási jogokat a Pallas Athéné vagyontárgyai felett, miközben erre a célra hozták létre az Optima-csoportot.Talán közelebb jutunk az igazsághoz a Fővárosi Ítélőtábla szeptemberi, jogerős döntése után, amelyet október 17-én kapott meg írásban a sikertelen közérdekű adatigénylése után pert indító Transparency International Magyarország (TI).E szerint az Optima Zrt.-nek sok adatot ki kell adnia az alapítványi vagyonkezelésről. Köztük például olyanokat, hogy pontosan mikor és miért kapcsolták be az ügyekbe a Quartz alapkezelőt; milyen jogosítványokat adtak át neki; s mindezt milyen előzetes piacelemzésekkel támasztották alá. Ki volt akkor a Quartz tényleges tulajdonosa? Mikor és milyen összegű vagyont helyeztek át hozzá, az mennyit ért 2024 végén?Több, a tranzakciókban érintett konkrét tőkealapra is rákérdeztek, az említett Közép-európai III.-on kívül például a balatonakarattyai egykori Piroska nudistakempinget birtokló Garda ingatlanalapra.„Nem válaszolnak, el sem jöttek a bíróságra, nem adtak még ki semmilyen adatot” – hánytorgatta fel a HVG-nek Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Időközben a tényfeltáró sajtócikkekből több kérdésükre is választ kaptak, de ez nem menti fel az Optima Zrt.-t az alól, hogy eleget tegyen a bíróság döntésének.Az Optima új vezetése azzal védekezik, hogy még nem sikerült áttekinteniük az alapítvány vagyoni helyzetét, az eddig fellelt dokumentumok is hiányosak, ezért egyelőre képtelenek ennyi kérdésre reagálni. Csakhogy – tromfol Ligeti – az információs önrendelkezési jogról szóló törvény nem ismer olyasféle mentséget a közérdekű adatok kiadására vagy annak halogatására, hogy egy cég menedzsmentje átalakul. Nem is adja fel a TI, már folyik a következő per az Optima saját, azonos névre hallgató alapkezelőjénél lévő vagyon 2024. végi nettó eszközértékének megismeréséért.Ha nem is könnyű áttekinteni az Optima vagyoni helyzetét, azt már nagyjából tudni lehet, hogy mi maradt. Más kérdés, hogy 2024-es mérlegek híján egyelőre nincs reális vagyonértékelés. Pedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025. márciusi jelentésében becsült több száz milliárdos vagyonvesztés véglegesítése kulcskérdés lesz az ügyben indult rendőrségi nyomozásban is, amelyben érdemi előrelépés – úgy tudni – az elmúlt hónapokban nem történt.Ami biztosan tudható, hogy a Metropolitan Egyetemet és az egykori Piroska kempinget rejtő tőkealapok irányítási jogait visszavette az Optima-csoport – ez az MNB nyilvántartásában már látszik is. Az is biztos, hogy ezekben az alapokban kizárólag a Pallas Athéné a végső befektető. Csakhogy a HVG információi szerint a Quartz nem adta még át a szükséges dokumentumokat, amivel hátráltatja a vagyonfelmérést.Az érintett alapok tulajdonában álló cégek tavalyi mérlegei is a Quartz felügyelete alatt készülnek, jócskán megkésve – nem látható még például a Közép-európai Alfa Holdingé sem. Joggal merülhet fel kétség, vajon a valós képet mutatják-e majd, mivel – legalábbis az ÁSZ jelentéseiből kiindulva – eddig is kozmetikázták az adatokat, takargatták a veszteségeket.A Metropolitan Egyetem mögötti Közép-európai III. Magántőkealap idén nyáron tehát az Optima Befektetési Alapkezelő fennhatósága alá került. A Pallas Athéné vagyona most ennél az alapkezelőnél koncentrálódik, az Optimum Ventures hívónevű alapokon keresztül itt vannak ugyanis a lengyel GTC és a svájci Ultima Capital tőzsdei ingatlanvállalatok részvényei. A Piroska kemping, illetve gazdája, a Garda alap viszont egy másik, az Arcadia nevű alapkezelőhöz került, de annak is az Optima Zrt. a tulajdonosa.Ebben korábban számos ingatlanalap volt, de a HVG információi szerint időközben kiüresítették vagy átcsoportosították azokat. Az ÁSZ jelentésében szereplő cégháló szerint egykor ide tartozott a Metropolitan Egyetem is. Vagy az a vállalat, amely a kecskeméti Neumann János Egyetem második campusát építette volna fel, s amelyet az Optima Zrt. a közelmúltban átadott a vidéki egyetemet fenntartó alapítványnak, hogy legalább jelképesen elkezdje törleszteni a tőle kapott botrányos, 127,5 milliárd forintos hitelt.Közben pörögnek az események az MNB egyéb ingatlanai körül, amelyek nem – vagy már nem – a Pallas Athéné vagyonelemei. A jegybank új vezetése nemrég hűtlen és hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tett a székháza Matolcsy-érában megrendelt felújítása miatt, konkrét „bűnösjelöltet” azonban nem nevezett meg. A közlemény szerint az MNB-t az építkezés miatt vagyoni hátrány érte.Tény, a költségek igencsak elszálltak, bruttó százmilliárd forint fölé ugrottak, s azokat az MNB ingatlangazdálkodását külön vizsgáló ÁSZ irreálisnak és indokolatlannak találta. A munkálatokat versenyeztetés nélkül a szintén Matolcsy Ádám baráti társaságában oszlopos tag, Somlai Bálint érdekeltségei végezték. A Telex információi szerint nem dolgoztak jól, ezért az MNB arra kényszerült, hogy lehívja a kivitelező cég, a Raw Development többmilliárdos bankgaranciáját.Szinte kizárólagosan nyerte el Somlai az MNB, illetve a Pallas Athéné ingatlanvagyona körüli felújítási, fenntartási és építési munkákat, és sehol sem dolgozott olcsón. Az ő vállalatai kaptak megbízásokat például a balatonakarattyai üdülő-, konferencia- és oktatási központra is, amely kezdetben a Pallas Athéné portfóliójába tartozott, majd 2023-ban az MNB saját ingatlancégéhez került. A fejlesztésre mintegy húszmilliárd forintot szántak.Az ÁSZ túlzott luxust kritizáló jelentése után Varga Mihály úgy döntött: bezárják és eladják az évi több mint kétmilliárd forintnyi fenntartási költséget igénylő komplexumot. Ám a HVG értesülései szerint az még nincs a piacon. Az MNB egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy a székházon kívül más ingatlanok túlárazása miatt is tett-e feljelentést. Somlai viszont készülhet az esetleges felelősségre vonásra. A Telex információi szerint májusban zárolták a magánszámláját. Vigyázott, hogy ne folyjék be rá pénz: Matolcsy György távozása után úgy vált meg több (balatoni és fővárosi) ingatlanától, hogy azokat a családtagjainak ajándékozta.
|
Nem válaszolnak, el sem jöttek a bíróságra, nem adtak még ki semmilyen adatot" - egy ítélet hozhat fordulatot az MNB-alapítványok ügyében
|
Lassan talán kiderül, hogy Matolcsy György jegybankelnöki éveiben milyen trükkökkel szivattyúztak ki százmilliárdokat, miután a Transparency International közérdekű adatpert nyert a Pallas Athéné Alapítvány vagyonkezelőjével szemben. Hamarosan sok fontos részlet napvilágra kerülhet.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251027_hvg-alapos-adatok-pallas-athene-mnb-alapitvany-transparency-international
|
2025-10-27 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A Tiborcz család céghálójában új név és új generáció tűnt fel: Kelemen-Tiborcz Ákos, Tiborcz István unokaöccse. A húszéves cégvezető október 1-jétől a 3Branch Tech Zrt. vezérigazgatója és új résztulajdonosa, a társaság ekkor vette fel jelenlegi nevét, korábban TransCon Húngaro Zrt. néven működött.A cég korábban Tiborcz István bátyjának, Tiborcz Péternek a tulajdona volt, aki 2018 óta irányította a vállalatot. Az október 1-jén elfogadott új alapszabály szerint a társaság alaptőkéje 5 millió forint, amely két részvényes között oszlik meg: Kelemen-Tiborcz Ákos és üzlettársa, a székesfehérvári Orosz Alex Iván 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkeznek. Utóbbi üzletembernek nincs más céges érdekeltsége, egy korábbi, polgármesteri köszöntő szerint 2023-ban érettségizett.Tiborcz Péter korábban a NAV informatikai fejlesztési főosztályának vezetőjeként dolgozott, előtte energetikai tanácsadóként foglalkoztatták a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, a 2006-2010-es ciklusban pedig a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke volt. Időközben pedig több céget is alapított, utoljára 2022-ben írtunk róla:A változás nemcsak a névre és a vezetőre terjedt ki: a cég Dörgicséről Nadapra helyezte át székhelyét - abba az épületbe, ahol Kelemen-Tiborcz Ákos szüleinek vállalkozásai is működnek. Azoké a szülőké, akik maguk is sikeres vállalkozók, még ha nem is olyan méretekben, mint az anya testvére, Tiborcz István.A cég tevékenysége az utóbbi években fokozatosan leépült, de sosem ostromolta a csúcsokat: a 2018 és 2020 közötti időszakban 3-8,8 millió forintos árbevételt ért el, 2021-ben 2,3 millióra csökkent, a 2024-es beszámolóban pedig már nulla forintos nettó árbevétel és -38 ezer forintos adózott eredmény szerepel. Ennek is lehet köze ahhoz, a vállalkozás főtevékenysége szeptember 1-jén megváltozott: az addigi üzletviteli és vezetési tanácsadásról egyéb gép és tárgyi eszköz kölcsönzésére tért át. Kérdéseinket elküldtük a 3Branch Tech Zrt.-nek, egyebek mellett az új vezérigazgató szakmai tapasztalatairól és a profilváltásról kérdeztük a céget, válaszaikkal bővítjük cikkünket.Pedig a körülmények ígéretesnek tűntek. A céget 2017 végén a Syncope-Project Kft. alapította, majd néhány hónappal a 2018-as országgyűlési választások után került Tiborcz Péter tulajdonába és vezetése alá. Az Átlátszó nem sokkal később arról írt, hogy ezzel beigazolódott, hogy Tiborcz Péternek a hivatalosan láthatónál is nagyobb befolyása lehet az informatikai piacon.Erre utaló jelek bőven akadtak. A TransCon Húngaro és az alapító Syncope-Project ugyanabban az irodaházban működött a Parlament közelében, a Kálmán Imre utcában. Korábban éppen itt működött a Symmetria Magyarország Zrt. is, amely a 2010-es évek közepén milliárdos tételben nyert el állami informatikai megrendeléseket: szerződtek például a Zala Megyei Kormányhivatallal, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal, a Lechner Nonprofit Kft.-vel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, a Magyar Fejlesztési Bankkal és a Belügyminisztériummal is. A tulajdonosok és vezetők között több olyan személy is feltűnt, aki korábban Tiborcz Péterhez vagy a Syncope-Projecthez volt köthető.A Symmetria Magyarország Zrt.-ben kulcsszerepet játszó Teasdale Harold Róbert korábban a TransCon Húngaro Zrt. vezérigazgatója volt. A Symmetriánál projektmenedzserként dolgozott Bertha Péter, a Syncope-Project korábbi tulajdonosa, akinek nagyanyja Tiborcz vezetéknéven született. A Symmetria többségi tulajdonosa, Griecs-Farkas Emese a 24.hu egy 2020-as cikke szerint a Tiborcz család belvárosi, Báthory utcai lakását használta székhelyként, abban az időszakban, amikor a lakás Tiborcz István, majd édesapja és később Tiborcz Péter tulajdonában volt.A Symmetria Magyarország később IT PRO QUALITY Zrt. néven működött tovább, és a Népszava szerint konzorciumvezetőként vett részt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által megrendelt HYDRA informatikai rendszer fejlesztésében, amelyről az Állami Számvevőszék később megállapította, hogy súlyos hibákat tartalmazott. A vállalat végelszámolását 2025 januárjában jelentették be.A szülők is vállalkozókTiborcz István nővére, Tiborcz Eszter Zsuzsanna 2021 januárjában alapította meg a Rekettyés Agro Kft. nevű mezőgazdasági vállalkozást Nadapon, nem sokkal később pedig édesanyja, dr. Tiborcz Sándorné kisebbségi tulajdonosként belépett a cégbe, amit Tiborcz Eszter az Rtl.hu-nak „a vállalkozás családi jellegének erősítésével” indokolt. A cég alig egyévesen 187,5 millió forint támogatást kapott az uniós forrásból finanszírozott Vidékfejlesztési Operatív Programból, emellett Tiborcz Eszter személyesen is támogatáshoz jutott: 2022 januárjában 101,9 millió forintot ítéltek meg neki ökológiai gazdálkodásra való áttérésre.Tiborcz Eszter jelentős állami földbérleti és földvásárlási lehetőségekhez jutott: 2012-ben 157 hektár bicskei állami föld bérleti jogát szerezte meg az állami földbérleti pályázaton, 2015-ben pedig 166 hektárnyi mányi területet vásárolt meg 167 millió forintért az állami földárveréseken. A vásárláshoz az akkor részben állami tulajdonú, később Tiborcz István érdekeltségébe került Gránit Bank nyújtott 167 millió forintos hitelt.Tiborcz István sógora, Kelemen-Tiborcz Ákos apja, Kelemen Tas is üzletember, az Mfor írta meg, hogy 2021 tavaszán Schamschula Györggyel, a Magyar Posta akkori vezérigazgatójával közösen szerzett 37,5-37,5 százalékos tulajdonrészt a balatonszőlősi Gella Kúria Kft.-ben, amely egy szálláshelyként működő kúriát üzemeltet a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Kelemen egy Burkina Fasó-i missziót támogató alapítványt is irányít: a Burkina Faso Keresztény Lelkipásztori Misszió Alapítvány székhelye a már említett nadapi épületben van, egy ouagadougoui evangéliumi gyülekezet segédlelkészének misszióját támogatja.Ferenczi Krisztina Narancsbőr című, 2014-ben megjelent könyve az Orbán és Tiborcz család Fejér megyei terjeszkedését tárta fel. A kötetben Ferenczi említést tett Tiborcz Eszterről és Kelemen Tasról is, akik a – leginkább az Orbán-Tiborcz lagzi helyszíneként ismert – csabdi-tükröspusztai birtokon éltek, amelynek környékén 157 hektár állami földet béreltek.Kelemen Tas apja egyébként Kelemen András volt MDF-alapító, orvos-politikus, 2010-től Kövér László külpolitikai tanácsadója. Tiborcz Eszter férje másutt is megtalálható a világhálón – az Élőlánc Magyarországért Mozgalom máig elnökségi tagjaként sorolja fel a honlapján. A honlap szerint a mozgalom elnöke éppen az az Ács Sándorné, aki vezeti a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot, amely alól épp a közelmúltban húzták ki sikeres biogazdálkodása alapját, a földet. És amelynek tönkretétele miatt a mozgalom tiltakozik – fogalmazott a szerző. Az azóta elhunyt oknyomozó újságíró szerint a házaspár később külföldre utazott két gyermekével, miközben a gazdálkodás tovább folyt a birtokon. Amikor Ferenczi megpróbálta elérni Kelemen Tast, a Honvédelmi Minisztériumban azt a tájékoztatást kapta, hogy a férfi a védelempolitikai főosztály vezetője, és hároméves külszolgálatra ment. A szerző megjegyezte, hogy Tiborcz Eszter korábban a Story magazin családi tablóján is szerepelt, Orbán Ráhel lakodalmáról közölt, a miniszterelnök által kiadott fotón, mielőtt a család eltűnt volna Csabdiról.
|
Tiborcz István 20 éves unokaöccse vezérigazgató lett, átvette másik nagybátyja vállalkozását
|
Kelemen-Tiborcz Ákos édesanyja az állami földpályázatokon tarolt, édesapja a volt postavezérrel üzletel.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251028_tiborcz-istvan-unokaoccse-tiborcz-peter-ceg
|
2025-10-28 09:45:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Újabb két, nagy értékű megbízást kaptak a Fidesszel nyíltan szimpatizáló Balásy Gyula cégei a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül: az állami MVM Zrt. kommunikációs és rendezvényszervezési feladatait látják el.A megbízás nem meglepő, miután a Rogán Antal tárcája alatt működő NKOH 75-75 milliárd forintos keretértékű (és meghosszabbítható) keretszerződéseit kizárólag Balásy cégei - a New Land Media Kft., a Lounge Design Kft. és a Lounge Event Kft. - nyerték el. Az állami szereplők ezeken belül csak tőlük rendelhetnek szolgáltatásokat, így landolt Balásy vállalatainál a MÁV sikerkommunikációja, a kormányközeli Alapjogokért Központ megbízása vagy a plakátkampányoknak nevezett kormányzati propagandaakciók is.A Balásy-csoport cégei nyolc év alatt mintegy 50 milliárd forint extraprofitot termeltek az állami megrendeléseknek köszönhetően, miközben a NKOH nemrég új, 75 milliárd forintos keretösszegű kommunikációs szerződést kötött velük.A megállapodás kétszer meghosszabbítható és feltölthető, így akár 225 milliárd forint is landolhat a vállalatoknál.Az MVM-mel nyáron kötött, kommunikációs megállapodás még a korábbi, 2022-ben létrejött NKOH-keretszerződés alapján született, a rendezvényszervezési pedig a tavaly szignózott, ugyancsak 75 milliárdos keretösszegű egyik megbízása, tehát nem csak a kommunikációs megbízások tarthatnak ki még ideig a Balásy-birodalomban, hanem a rendezvényszervezési munkák is.A kommunikációs feladatokra szóló szerződést július 4-én írták alá és legfeljebb 2026. január 31-ig marad érvényben, illetve addig, amíg a nettó 1,28 milliárd (bruttó 1,63 milliárd) forintos keretösszeg ki nem merül. A szerződés alapján az MVM-csoport tizenöt leányvállalata - köztük az MVM Next, a Mobiliti, az Égáz-Dégáz, a Démász és a Paksi Atomerőmű - rendelhet szolgáltatásokat a New Land Media Kft.-től és a Lounge Design Kft.-től. A cégeknek az MVM-csoport teljes kommunikációs tevékenységét ki kell szolgálniuk: reklám- és imázsfilmek, televíziós, rádiós és online hirdetések, infografikák, animációk, fotó- és videóanyagok gyártása, valamint ezek utómunkáit is el kell végezniük. Ide tartozik a közösségi médiás tartalmak előállítása, a rendezvényekhez kapcsolódó vizuális anyagok készítése is.Az alvállalkozói listán a legnagyobb összeggel a Dot Creative Kft. szerepel, 6,64 millió forinttal, online kommunikációs és videógyártási feladatok megjelöléssel. A cég formálisan nem tartozik Balásy Gyula érdekeltségébe, ám a Lounge Design jelenlegi ügyvezetője, Kassitzky Attila a digitális ügynökség tulajdonosa - őt Balásy 2024-ben nevezte ki a Lounge élére, hogy cégei "eredményesebben szerepeljenek a magyar és nemzetközi reklámversenyeken".A második legnagyobb tételt a Lounge Communication Kft., Balásy Gyula érdekeltsége jegyzi 5,64 millió forinttal, PR-ügynökségi szolgáltatásokkal. A listán a KÓD Piac-, Vélemény- és Médiakutató Kft. (4,33 millió forint) is szerepel, amely Fűrész Gábor, a Századvég korábbi vezérigazgatója és jelenlegi kuratóriumi elnöke érdekeltsége. A kormányközeli Századvég Alapítvány 3,2 millió forinttal szerepel a listán.Márciusban az Mfor mutatta be, hogy Balásy Gyula cégeinek decemberi, nettó 12,2 milliárdos kormányzati megbízásainál az alvállalkozói lista politikailag is érintett szereplőit. A legtöbb pénzt, nettó 102 millió forintot a Fidesz korábbi digitális igazgatójához, Dukász Magorhoz köthető Digitális Szuverenitás Központ Kft. kapta, amely több szálon is kötődik a Megafonhoz. A listán ott volt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Publimont, valamint a KESMA részeként működő Mediaworks is.Balásy cégeinek bőven van tapasztalatuk az MVM-mel, a hatalmas állami cég kommunikációjáért korábban is ők feleltek. Korábban részletesen bemutattuk, hogy 2023 elejétől 2024 októberéig mintegy 8,5 milliárd forint értékben jelentetettek meg hirdetéseket, ennek körülbelül háromnegyede kormánypárti médiumokhoz került. Az állami reklámok legnagyobb kedvezményezettjei a kormányközeli TV2-csoport, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó lapok, valamint a Mandiner, a Magyar Hírlap és a Demokrata voltak, míg független portálokon, köztük a 24.hu-n, a Telexen, a 444-en vagy a Magyar Hangon egyáltalán nem hirdetett az állami cég. Az MVM közlése szerint média- és reklámtevékenységét "a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiválasztott kommunikációs ügynökség" - vagyis Balásy Gyula vállalkozásai - végezték.2019-ben a magyarországi reklámpiac torzítása miatt közös beadvánnyal élt az Európai Bizottságnál a magyar kormánnyal szemben Jávor Benedek EP-képviselő, a Klubrádió és a Mérték Médiaelemző Műhely. Idén április végén pedig a Magyar Hangot kiadó Alhambra Press, valamint egy másik, névtelenséget kérő magyar médiavállalkozás szintén panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a magyar állami hirdetések rendszerét tiltott támogatásnak minősítve. Akkori számításaik szerint 2015 óta több mint 1,1 milliárd eurónyi állami reklámköltés torzította el a magyar médiapiacot, mesterségesen életben tartva a kormányközeli médiumokat, miközben kiszorította a független szerkesztőségeket.Még 2028-ban is jöhetnek a munkákAz új, rendezvényszervezési keretszerződés nettó 4,65 milliárd (bruttó 5,9 milliárd) forint értékű, a keret 70 százalékát kötelezően le kell hívni, a fennmaradó rész opcionális. A szerződés a teljes - beleértve az opciós - keretösszeg kimerüléséig, de legkésőbb 2028. június 30-ig marad hatályban, a feladatokat pedig legkésőbb 2028. május 31-ig kell teljesíteni. Érdekesség, hogy ugyanazon a napon, július 4-én írták alá, mint a kommunikációs megbízást.A műszaki leírás szerint a Lounge Event Kft. a teljes rendezvényszervezési folyamatért felel: a helyszínek kiválasztásától és az engedélyeztetéstől kezdve a színpad-, fény- és hangtechnika biztosításán, a bútorok, dekorációk és catering megszervezésén át egészen a fellépők, műsorvezetők, szállás és utazás koordinálásáig.A legnagyobb alvállalkozók között több Balásy-érdekeltség is feltűnik: a Visual Europe Zrt. 139,64 millió forinttal, a Lounge Design Kft. 93,09 millióval, a New Land Media Kft. 69,82 millióval szerepel. A biztonsági feladatokat a kormány kedvenc őrző-védő cégeként ismert Valton-Sec Zrt. látja el 93,09 millió forintért. A listán szerepel a Rókusfalvy Birtok Vendéglátóipari Kft. is, 4,69 millió forintos tétellel; a társaság Rókusfalvy Pálhoz köthető, aki jelenleg a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos.Korábban a 24.hu mutatta be, hogy az MVM az influenszerekkel forgatott Future Talks kampányt Balásy Gyula Lounge Event Kft.-jével gyártatta le. A lap közérdekű adatigénylésére az állami vállalat közölte: a 2023-as hat epizódért 110 millió forintot, 2024-ben pedig 56,6 millió forintot fizettek a Lounge Eventnek a filmekért és a vagyoni jogokért. A produkciókban több ismert szereplő - Ördög Nóra, Rákóczi Ferenc, Wossala Rozina, Magyarósi Csaba, Abosi Barna - vett részt, több felvétel külföldön készült. Az MVM akkor azt állította, hogy nem rendelkezik információval a forgatások technikájáról, helyszíni körülményeiről és egyes költségekről - a 24.hu értelmezése szerint ez arra utal, hogy nem kértek és nem kaptak tételes elszámolást arról, miként használták fel a két év alatt kifizetett, összesen több mint 166 millió forintot. A szerződések egyes részleteinek kiadását az MVM nemzetbiztonsági és központi pénzügyi érdekekre hivatkozva korlátozta.Nyitókép: New Land Media
|
Még 2028-ban is a Fidesz-kormány kedvenc plakátosával dolgoztathat az állami MVM
|
Az MVM újabb megbízásokat adott Balásy Gyula cégeinek, de talán még beszédesebb az alvállalkozói lista, amelyből sajátos ökoszisztéma rajzolódik ki.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251101_mvm-balasy-alvallalkozok-nkoh-ebx
|
2025-11-01 07:15:00
| true
| null | null |
HVG
|
12,92 milliárd forintos jelzálogkölcsönt vett fel a fele részben a TV2 elnökének, Vaszily Miklósnak tulajdonában álló Indamedia Network nem sokkal azelőtt, hogy bejelentették: a vállalat megvásárolja a Glamourt és a Blikket is kiadó Ringier Hungaryt - derül ki egy október 28-án közzétett jelzálogbejegyzésből, amelyet a HVG talált meg.A hitelt a Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló MBH Bank nyújtja a vállalatnak a szokásos biztosítékok fejében: a kölcsönért cserébe a teljes bevételi oldalt zálogosítják, vagyis minden mostani és jövőbeli vevőkövetelés, árbevétel és egyéb bevételi jog a bank biztosítéka. Emellett a cégcsoport összes mostani és jövőbeni ingó eszközére is kiterjed, amihez elidegenítési és terhelési tilalom is tartozik, vagyis a zálogtárgyakat a bank hozzájárulása nélkül nem lehet eladni vagy megterhelni. Végül a a banknál és esetleg más intézménynél vezetett számlák követelései felett óvadékot alapítottak., aminek az a jelentősége, hogy nemfizetés esetén a bank bírósági végzés nélkül is felhasználhatja a számlaegyenlegeket a tartozás kiegyenlítésére.Vaszily Miklós és Mészáros Lőrinc között több összefonódás is van: Vaszily az MBH Bank felügyelőbizottságának elnöke március óta (2023 óta tagja a testületnek), ami már önmagában pikánssá teszi a kölcsönt. A hitelintézeti törvény szerint "vezető állású személy nem vállalhat szerződéses kötelezettséget azzal a pénzügyi intézménnyel szemben, amelyben igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag vagy ügyvezető, kivéve, ha a szerződés megkötéséhez az igazgatóság előzetesen egyhangú szavazással hozzájárult". Az előkészítő és döntési folyamatból pedig ki kell zárni az érintettet, illetve nem kaphat piacinál kedvezőbb kondíciókkal kölcsönt. Az ügyben megkerestük az MBH-t, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.Vaszily Miklós egyben a TV2 Média Zrt. elnök-vezérigazgatója is április óta (2019 óta az igazgatótanács elnöke volt), amely formailag Vida József exbankár nevén van, ám jó kapcsolatokat ápol Mészáros Lőrinccel. A felcsúti milliárdosnak a hozzá köthető Status MPE magántőkealapon keresztül 8 százalékos tulajdonrésze is van a tévétársaságban, felesége, Várkonyi Andrea pedig tagja az igazgatótanácsnak.A sajtóban megjelent értesülések szerint az Indexet vagy a Feminát is kiadó Indamedia busás árat fizethetett a svájci Ringiernek, amelynek magyar leánycége 2024-ben 12,1 milliárd forintos bevételt és 454 millió forintos nyereséget ért el.Az Indamedia az év során összes leányvállalatából kitakarította a nyereséget és az eredménytartalékot, nagyjából 2 milliárd forintot, és a saját eredménytartalékába helyezte, ahol ezzel együtt csaknem 4 milliárd forint halmozódott fel. A Ringier becsült vételára ennek alapján 13-17 milliárd forint között mozoghatott - feltéve, hogy az összeget az Indamedia valóban a Ringier akvizíciójára fordítja.
|
13 milliárd forint hitelt vett fel a Blikk megvásárlása előtt a Mészáros-féle banktól a kormányközeli Indamedia
|
A kölcsönt az teszi pikánssá, hogy a Ringiert megvásárló Indamedia tulajdonosa, Vaszily Miklós az MBH felügyelőbizottságának elnöke, valamint a Mészároshoz köthető TV2 cégének elnök-vezérigazgatója is.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251103_Meszaros-Lorinc-mbh-vaszily-indamedia-kolcson-hitel-ringier-megvasarlasa-ebx
|
2025-11-03 16:35:00
| true
| null | null |
HVG
|
A Szőlő utcai javítóintézet ügyében indult nyomozásban hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználásával is meggyanúsították a korábbi igazgatót - közölte a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség.A megalapozott gyanú lényege szerint, a Budapesti Javítóintézet vezetője fiktív módon, közalkalmazottként foglalkoztatott az intézményben három nehéz sorsú - a gyanúsítással érintett időszakban már nagykorú - fiatalt és élettársát. Ők tényleges munkát nem végeztek, a jelenléti íveket valótlanul töltötték ki és írták alá, többüknek pedig munkaköri leírása sem volt.A gyanúsított - aki a munkáltatói jogkör gyakorlója, egyben az intézet vagyonkezelője is volt - kötelességei megszegésével2023 januárjától legalább 56,5 millió forint vagyoni hátrányt okozott a javítóintézetnek.A fentiek miatt a volt igazgató - az eddig közölt emberkereskedelem és kényszermunka bűntettén túl -megalapozottan gyanúsítható folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és többrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével.Az ügynek eddig két gyanúsítottja van, a javítóintézet korábbi vezetője és élettársa, akiknek a letartóztatását - ügyészi indítványra - a nyomozási bíró legutóbb 2025. november 29-ig hosszabbította meg. A megalapozott gyanú szerint a javítóintézet korábbi igazgatójaként dolgozó Juhász Péter Pál és párja több nagykorú fiatalt kényszerített prostitúcióra, valamint arra, hogy az ebből származó pénzt adják át nekik.A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen alakult nyomozó csoport az ügy teljes körű, minden részletre kiterjedő feltárása érdekében továbbra is soron kívül jár el - közölte az ügyészség.Arról, hogy milyen körülmények voltak a javítóintézetben, itt írtunk részletesen.Korábban egy tizenéves lány azt állította, hogy Juhász Péter Pál az intimpiercingjét mutogatta neki, egy másik lány pedig azt mondta, hogy már 12 évesen is segítséget kért a rendőrségtől.A Szőlő utcai ügynek azóta politikai dimenziója is lett, mivel Juhászról a Válasz Online-nak a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok volt igazgatója, Kuslits Gábor azt mondta, szakmai berkekben emlegetik, hogy a volt igazgatót két magas rangú politikus védte. Ezt egyelőre semmi sem bizonyítja.Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára korábban azt mondta, hogy a volt vezető a gyermekvédelmi dolgozók ellenőrzésére kitalált, tavaly bevezetett "kifogástalan életvitel" vizsgálat során vált gyanússá, mert túl drága vagyontárgyai voltak.
|
Szőlő utca: Újabb bűncselekmény elkövetésével gyanúsították meg a volt igazgatót
|
Az ügyészség szerint a korábbi vezetőt hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználásával is meggyanúsították. Legalább 56,5 millió forint vagyoni hátrányt okozott a javítóintézetnek.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251104_szolo-utca-Ujabb-buncselekmeny-gyanusitas-igazgato
|
2025-11-04 10:55:24
| true
| null | null |
HVG
|
A kormány által nem kifejezetten kedvelt hazai cégek közül több is nagyon örülhetett október elején, amikormegjelentaz Európai Unió (EU) Bíróságának indítványa abban az ügyben, amelyben a Nitrogénművek perelte be a magyar államot a 2023-ban bevezetett szén-dioxid-kvóta-adó miatt. Ebben a bíróság főtanácsnoka, Tamara Ćapeta amellettérvelt, hogy az adónem ütközik az uniós joggal, ugyanis ellentétes annak az uniós környezetvédelmi rendszernek (Európai Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer) az alapelveivel, amely alapján a magyar állam az érintett hazai cégeket megadóztatta.A kormány 2023 júliusában az év elejéig visszamenőlegesen szén-dioxid-kvóta-adót vezetett be a legnagyobb hazai szennyezőkre. 2023 óta ezt a tonnánként 36 eurós adót azoknak a cégeknek kell megfizetniük, amelyeknek a szén-dioxid-kibocsátása az előző három évben meghaladta a 25 ezer tonnát. Ez több iparág (például olajipar, vegyipar, építőanyag-gyártás) vállalatait is érintette itthon, a legnagyobb adófizetők között volt a Mol és a Nitrogénművek, illetve a királyegyházi cementgyár üzemeltetője, a svájci Holcim, valamint a váci és beremendi cementgyárak üzemeltetője, a Duna-Dráva Cement Kft. az elmúlt két évben.Ahogy arról az adó bevezetése idejénrészletesebben is írtunk, a kormány több legyet ütött egy csapásra az adó bevezetésével, hiszen egyszerre tudott extra bevételt teremteni a nehéz helyzetben lévő költségvetés számára, miközben pluszterhet akasztott a vele szemben kritikus Bige László cége, a Nitrogénművek nyakába, illetve olyan külföldi építőanyag-gyártókéba is, amelyekkel szembenhadjáratot hirdetett. (Lázár János 2023 nyarán például osztrákok és németek ellen vívott cementcsatáról és piacról kiszorítandó cégekről beszélt.) Tavaly nyári cikkünk alapján a csatában a kormány ért is el eredményeket, például több építőanyag-gyártó cég 2023-as veszteségéhez isjelentősen hozzájárult, hogy ilyen adót kellett fizetnie.Annak ellenére ugyanakkor, hogy a bevezetéséhez képest az adónem részletei lazultak - például az eredetileg 40 eurós tonnánkénti adó 36 eurósra csökkent, és az éves átlagos kibocsátási referenciaérték, ami felett fizetni kell ilyen adót, 10-ről 25 ezerre nőtt -, már a bevezetéskor látszott, hogy az adó logikája alapvető ellentmondásban van az uniós kibocsátáscsökkentés rendszerével, amire épül. Ennek ugyanis az a lényege, hogy a nagy szén-dioxid-kibocsátással járó termelést végző létesítmények minden évben adott mennyiségű, szennyezésre feljogosító kvótát kapnak. Ha pedig e felett szennyeznének, azt vásárolt kvótákkal kell fedezniük.Egy adott kibocsátási időszakban az összes kvóta száma évről évre csökken, tehát egyre kevesebb ingyenes kvótát kapnak, és egyre többet kell aukción venniük. Ez egyre drágábbá teszi a nagy kibocsátók szennyezését, hiszen ha az évről évre csökkenő ingyenes szint felett akarnak szennyezni, akkor ezt csak vásárolt kvótákkal tudják fedezni. A rendszer így ösztönzi őket a kibocsátásuk csökkentésére.Az ingyenkvóták létének és a csökkenés fokozatosságának az az oka, hogy ha a rendszert az összes kibocsátás megadóztatásával vezették volna be, akkor az érintett cégek pillanatok alatt versenyképtelenné váltak volna olyan globális szereplőkkel szemben, akiknek nem, vagy csak jóval kevesebbet kell fizetniük a szennyezésért. A 2023-ban - ráadásul visszamenőlegesen - bevezetett magyar adó viszont épp ezzel a logikával megy szembe. (Onnan is látszik, hogy inkább politikai és költségvetési célok vezérelhették a kormányt, hogy a miniszterelnök 2022-ben még az egész rendszer felfüggesztését isfelvetette.)Ha az EU Bírósága végül a kvótaadó elkaszálása mellett döntene, az nem rengetné meg a magyar költségvetést, ugyanakkor azért azt is túlzás lenne állítani, hogy elhanyagolható nagyságú tételről lenne szó. A 2024-es költségvetészárszámadásaalapján tavaly az államnak összesen 67,14 milliárd forintnyi bevétele keletkezett a szén-dioxid-kvóta-adóból, ami több mint másfélszerese a 2023-as bevételnek, amikor összesen 41,47 milliárd forint adó jött össze ebből. A 2025-ös költségvetésalapjána kormány idén 75 milliárd forint bevételt vár ebből az adónemből. Ez megközelíti azt az összeget, amit az állam gépjárműadóból tervez az idén beszedni (103 milliárd forint), és körülbelül a közmédia 165 milliárd forintosidei költségvetésénekfelét teszi ki.Ha az idei bevételi terv teljesül, de végül mindent vissza kell fizetnie az államnak, akkor kamatokkal együtt bő 200 milliárdot kellene visszautalni a vállalatok számára.Az érintett vállalatok között nagy különbségek vannak abban, hogy az árbevételhez képest mekkora teherről van szó.Például ugyan a Mol fizethette összegszerűen a legtöbb ilyen adót, de árbevétel-arányosan ez a cégnek jóval kisebb teher, mint más cégeknek. A vállalat 2023-as és 2024-es beszámolója is említi, hogy a cégnek kvótaadót kellett fizetnie, de egyikben sem szerepel, hogy összesen pontosan mennyit*Például a Mol 2023-as beszámolója szerint az Upstream (kutatás-kitermelés) divízió novemberben az év első három negyedévére vonatkozóan 443 millió forint ilyen adót fizetett be, de az a beszámolóban nem szerepel, hogy összvállalati szinten mekkora volt az adóteher.. Ezért erre rákérdeztünk, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a Moltól. A cég nyilvános kibocsátási adatain alapuló saját becslésünk alapján 2023-ban a Mol nagyjából 32 milliárd forint ilyen adót fizethetett, ami az árbevételének a fél százalékát sem érte el.A Nitrogénművek ehhez képest például 2023-ban 9,8, 2024-ben pedig 12,3 milliárd forint ilyen adó fizetett be, ami tavalyelőtt a nettó árbevételének csaknem 14, tavaly pedig 11,5 százalékát tette ki. A vállalat tavalyelőtt 22,5, tavaly pedig 16,5 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet, és ugyan kvótaadó nélkül is veszteséges lett volna, de az adó mindkét évben jelentősen növelte a veszteséget.A királyegyházi cementgyár üzemeltetője, a Holcim, és a váci, illetve beremendi cementgyárak üzemeltetője, a Duna-Dráva szintén veszteséges évet zárt tavaly (5,6, illetve 11 milliárdos mínusszal), amihez szintén jelentősen hozzájárult a szén-dioxid-kvóta-adó. A beszámolója alapján a Holcim 2023-ban 3,4, 2024-ben pedig 5,4 milliárd forint ilyen adót fizetett be, ami tavalyelőtt a nettó árbevételének mintegy 10, tavaly pedig 11,5 százalékát tette ki.A cégek egy része már tavaly is vészhelyzeti megoldásokat alkalmazott a veszteség csökkentése vagy elkerülése érdekében. A Duna-Dráva Cement Kft. (amelynek német tulajdonosai tavalyelőtt azt nyilatkozták, hogy egy "gyorsan bővülő magyar cégcsoport" meg nem nevezett tulajdonosátólfelvásárlási ajánlatot kaptak) 2023-ban például úgy tudta elkerülni az év végi veszteséget, hogy egy céghez tartozó vállalatot, illetve szén-dioxid-kvótákat is eladtak.A Holcim 2024-es beszámolója szerint ugyanezt tette a veszteség csökkentése érdekében, illetve kifejezetten a kvótaadó miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni a tervezett zöld beruházásaikat. "A különadók nemcsak a hazai építésgazdaságot lassítják, és a külföldi építőanyag-behozatallal szembeni versenyképességet rontják, de rendkívül káros hatással vannak az üzemegységeket körülvevő helyi közösségek számára is" - írták a 2024-es beszámolójuk kiegészítő mellékletében.2023-hoz hasonlóan tavaly is a kvóták eladásával ellensúlyozta a pluszköltségeit a Duna-Dráva, ami tavaly 7,7, tavalyelőtt pedig 7,8 milliárd forintnyi kvótaadót fizetett (ami 2024-ben az árbevétel több mint 13 százalékát tette ki). A vállalat beszámolója szerint igyekeztek környezetkímélőbb működéssel is csökkenteni az adóterhet, de a kibocsátásuk csaknem 8 százalékos csökkenését nagyrészt ellensúlyozta a forint év végi gyengülése, mivel az adó mértékét euró/tonna alapon kell elszámolni, de forintban kell megfizetni.A fentieken kívül a Hamburger Hungária dunaújvárosi vegyes tüzelésű erőműve után 8,25 milliárd forintot (az árbevétel 7 százalékát), a Columbian Tiszai Koromgyártó tulajdonosa, az amerikai hátterű Birla Carbon Hungary pedig 3,3 milliárd forintnyi kvótaadót fizetett be 2024-ben (ami az árbevétel 4 százalékát tette ki). Iparági forrásaink szerint a Borsodchem is fizetett ilyen adót, bár mivel ez az árbevételükhöz képest arányosítva kisebb mértékű, a beszámolójukban külön nem szerepelt, hogy pontosan mennyit fizettek.Az uniós bíróság ítélete az esetek többségében követni szokta a főtanácsnoki véleményt, de van példa arra is, hogy eltér tőle. "A bíróságot nem kötelezi fix határidő, de a korábbi tapasztalatok alapján 2-6 hónap szokott eltelni a vélemény és az ítélet megszületése között. Úgy látjuk, hogy a bíróság aktívan foglalkozott az üggyel, ezért arra számítunk, hogy 3-4 hónapon belül ítéletet hirdethetnek" - mondta Bige Zoltán a G7-nek. A pert indító Nitrogénművek Zrt. stratégiai igazgatója szerint az ügy innen a hazai bíróságra kerül vissza, és a hazai ítélet ezután hat hónappal születhet meg.Legkorábban tehát tavasszal, legkésőbb pedig ősszel lehet döntés az ügyben."Az ítélet ellen ugyan fellebbezhet a magyar kormány, de ha a döntés tartalmilag megegyezik a főtanácsnoki véleménnyel, akkor az adót vissza kell vonni, és a befizetett összeget kamatostól vissza kell téríteni az érintett vállalatoknak" - mondta. A Nitrogénműveknek leginkább kedvező forgatókönyv esetén Bige arra számít, hogy a jövő év második felében 30-34 milliárd forintnyi összeget kaphat vissza a magyar államtól a vállalat, de azt is hozzátette, hogy ezzel az összeggel az üzleti tervben nem számolnak.Az ügyben az Európai Unió Bíróságának eljárásával párhuzamosan idén júniusban az Európai Bizottság is kötelezettségszegésieljárást indított. A Bizottság az eljárás keretén belül felszólította Magyarországot, hogy törölje el a kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében ingyenes kibocsátási egységekhez jutó piaci szereplőkre kirótt költségeket. Amennyiben tehát az Európai Bíróság döntése az érintett vállalatok számára kedvezőtlen lenne, még bízhatnak a bizottsági eljárásban, bár ez még hosszú ideig elhúzódhat.
|
Bukásra áll a kormány legfurcsább adója, és ennek sokan örülhetnek
|
Fontos cégeket szorított sarokba a kormány a szennyezési kvóták megadóztatásával, de most úgy néz ki, hogy közel 200 milliárd forintot kell majd visszafizetnie. Igaz, csak a választások után.
| null | 1
|
https://telex.hu/vallalat/2025/11/03/per-europai-birosag-szen-dioxid-kvota-ado-nitrogenmuvek-bige-holcim-duna-drava
|
2025-11-03 04:50:05
| true
| null | null |
Telex
|
2024 nyarán, az Állami Számvevőszék vizsgálatának megindulása után a Neumann János Egyetem sikereiről szóló dokumentumot készíttetett és fogadott el az egyetemi alapítvány vezetése - derül ki egy jegyzőkönyvből, amit az egyetemi alapítvány a Telex közérdekű adatigénylésére adott ki. Az erről szóló előterjesztést az alapítvány mind a nyolc vezetőségi tagja megszavazta, a dokumentum azonban később sem a számvevőszék jelentésébe nem került bele, sem az internetre nem került fel.Az Állami Számvevőszék a kecskeméti egyetem alapítványának vizsgálata során, 2024 nyarára arra jutott, hogy az intézmény szabálytalanul fektette be a rá bízott közvagyont. Windisch László ÁSZ-elnök ezért 2024. július 5-én egy figyelemfelhívó levelet küldött az alapítványt vezető Csizmadia Norbertnek, amelyben pontokba szedve mutatta be a szabálytalanságokat, és egy sor kérdésre írásbeli választ kért az intézménytől.Ahogyaz NJEA döntéshozataláról szóló hosszú cikkünkben bemutattuk, a kecskemétiek ekkor egyrészt dolgoztak a pénzük visszaszerzésén, másrészt azon is, hogy valami elfogadható választ adjanak az ÁSZ-nak. Ebből azóta egyik sem sikerült: a pénz nagy részét még ma sem kapták vissza, miközben az ÁSZ az ügyben idén tavasszal ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett.Ezzel párhuzamosan kipattant egy másik ötlet is az NJEA vezetőinek fejéből. Ahogy az alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának augusztus 8-i közös üléséről szóló jegyzőkönyvből kiderül, az azt megelőző időszakban az egyetem egyik munkatársa összeállított egy dokumentumot az alapítvány sikereiről. A jegyzőkönyvben ki van húzva az illető neve, de az események ismeretében az intézmény operatív igazgatója vagy stratégiai igazgatója lehetett (egyikük Szemereyné Pataki Klaudia polgármester férje).Ő az ülésen azt mondta, "Windisch László ÁSZ-elnök levele mutatott rá arra, hogy célszerű lenne az elmúlt négy alapítványi év általunk elvégzett feladatait és eredményeit számba venni, hogy külső, független szereplők részére is érthetővé váljon, miért és milyen okok mentén jártuk be ezt a fejlődési utat." A megszólaló szerint 2020-ban az alapítvány olyan intézményt vett át, ami "közelebb állt egy régiós főiskolához, mint egy egyetemhez".Elmondása szerint az azóta eltelt négy évben számos kockázattal kellett szembenézniük, például a Covid hatásaival, a hallgatók országosan csökkenő számával, a szakképzés átalakítása okozta piaci turbulenciával, a KIM indikátor-rendszernek történő megfeleléssel. Szerinte ezek ellenére "megindult az egyetemmé történő fejlesztés", ami "senki által nem várt sikereket hozott."A megszólaló még arra is kitért, hogy a sikerek bemutatásáról szóló előterjesztés a Bibliából vett mondattal kezdődik, ami szerint "a bölcs ember kősziklára építette a házát és ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, de nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapozva". Az előterjesztő itt nyilván azt az Optimát értette kőszikla alatt, amely a több mint százmilliárd forint kölcsönt évek óta nem képes visszafizetni.ANeumann siker 2020-2024című előterjesztés végére egy másik idézet is került, stílusosan a romantikus regényeiről híres Karen Marie Moning amerikai írónőtől. Eszerint "utólag mindig okosabb az ember, és soha nem lehet tudni, mások mit vesznek majd észre, amiket mi vakon nem láttunk meg, mert benne éltünk". Ez az idézet feltehetőleg az Állami Számvevőszék által észrevett az irgalmatlan vagyonvesztés kockázatát magában hordozó szabálytalanságokra utalhat.Az előterjesztésről először a Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármestert soraiban tudó felügyelőbizottság szavazott, ahol az hozzászólás, tartózkodás és ellenszavazat nélkül átment. Ezután a kuratórium került sorra, ahol szintén teljes egyetértésben szavazták meg az előterjesztést.A Neumann János Egyetemért Alapítvány vezető testületeinek üléseiről készült jegyzőkönyveititt mutattuk be.
|
"Soha nem lehet tudni, mások mit vesznek majd észre" - szavazták meg, aztán az ÁSZ hűtlen kezelés miatt feljelentést tett
|
Egy, a kecskeméti egyetem sikereiről szóló dokumentumot fogadott el az egyetemi alapítvány vezetése, miután az Állami Számvevőszék szabálytalanságokat talált a 127 milliárd forintos befektetésüknél.
| null | 1
|
https://telex.hu/zacc/2025/11/03/mnb-ugy-kecskemet-neumann-janos-egyetem-siker-dokumentum-szemereyne-csizmadia
|
2025-11-03 07:02:53
| true
| null | null |
Telex
|
Csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat az ügyészség Iványi Gábor egyházi vezető, valamint négy jelenlegi vagy volt parlamenti és európai parlamenti képviselő és két további személy ellen - derül ki közleményükből. Az érintett politikusok: Gurmai Zita (MSZP) parlamenti képviselő, Donáth Anna (Momentum) volt európai parlamenti képviselő, Szél Bernadett (LMP) volt parlamenti képviselő és Herényi Károly (MDF) volt parlamenti képviselő.A közlemény szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága előtt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folytatott büntetőeljárásban a nyomozó hatóság tagjai 2022 februárjában egy egyesület központjaként működő Dankó utcai ingatlanban kutatást és lefoglalást végeztek.A pénzügyőrök arra vonatkozó tájékoztatása ellenére, hogy az eljárási cselekményen csak a szervezet vezetője és a jogi képviselő lehet jelen, Iványi Gábor azt akarta elérni, hogy a megjelent politikusok és a velük lévő tömeg is bemenjen az épületbe.A tömeg egy része és a sajtó munkatársai az ablakon keresztül, részben a hátsó bejáraton keresztül bejutottak az ingatlanba. A pénzügyőrök, akiknek hivatali feladatuk volt annak biztosítása, hogy illetéktelen személy ne avatkozhasson bele a kutatásba, sorfalat alkottak a helyszín biztosítása érdekében.A vádirat szerint Iványi Gábor felhívására a jelenlévők elkezdték őt tolni a helyszínt biztosító pénzügyőrök felé, hogy a sorfalat Iványi Gábor testével áttörjék. Ezen erőszakos magatartás jogszerű eljárásukban akadályozta a pénzügyőröket, de a kutatást nem tudta meghiúsítani.Az alapügyben az eredményes kutatás során beszerzett bizonyítékok megerősítették a költségvetési csalás gyanúját, így a bíróság később elrendelte az egyesület közszereplőnek nem minősülő egyik gazdasági vezetőjének letartóztatását.Ma a Fővárosi Nyomozó Ügyészség hét személy ellen emelt vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, Iványi Gábor esetében csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoport vezetésének bűntette miatt.Az ügyben Donáth Annát mártavaly ősszel kihallgatták, ő akkor tagadta, hogy az említett bűncselekményt elkövette volna. Hogy pontosan mi történt, itt lehet megnézni:Polt Péter legfőbb ügyész2023 decemberében indítványoztaaz Országgyűlés elnökénél Gurmai Zita MSZP-s parlamenti képviselő, valamint az Európai Parlament elnökénél Donáth Anna mentelmi jogának felfüggesztését.Gurmait és Iványit azóta gyanúsítottként kihallgatták, de tagadták a bűncselekmény elkövetését, és panasszal éltek a gyanúsítás ellen.
|
Csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt emelnek vádat Iványi Gábor és négy ellenzéki politikus ellen
|
Egy jelenlegi és három volt képviselő ellen emel vádat az ügyészség egy 2022-es ügyben.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/11/03/ivanyi-gabor-vademeles-ugyeszseg
|
2025-11-03 16:03:00
| true
| null | null |
Telex
|
Ha nem is hivatalos közmeghallgatást, de úgynevezett szakértői fórumot tartottak a Pécs melletti Bicsérden a település mellé tervezett, 600 hektáros, nemzetgazdasági szempontból kiemelt ipari parkról kedden. A felkért felszólalókat hallgatva minden szép lesz és jó: az ipari parkok eredendően jó dolgok, ez pedig maga a csoda lesz, ami kirángathatja a régiót a gazdasági, szociális veremből. Ráadásul a fenntarthatóság, a klímavédelem, de még a bűnözési mutatók szempontjából is csak pozitívumokra lehet számítani. A helyiek kritikus kérdéseire és véleményére csak a két és fél órában egymást követő lelkesítő előadásokat és felszólalásokat követően jutott egy kis idő a fórumon.Éppen egy évvel ezelőttírtuk meg, hogy rejtélyes körülmények között a Pécsi Tudományegyetem kancelláriája kapta meg annak a tervezett ipari parknak az előkészítési feladatait a kormánytól, amit Pécs melletti termőföldeken jelöltek ki. Azótasajtótájékoztató,kerekasztal-beszélgetés, de még egyközmeghallgatásis volt Pécsen, azonban a leginkább érintettek kérése egy kis kerülővel csak most ért célba, és Bicsérden is nyilvános fórumot tartottak. A meghívón szervezőként a helyi doktornővolt feltüntetve. A Telex kérdésére Szabados Ibolya elmondta, hogy nincs mögötte civil szervezet, sima civilként és a PTE volt hallgatójaként, évtizedek óta az egészségügyben dolgozóként kereste meg a kancellárt, az eseményt pedig már a kancellária (illetve egy kommunikációs ügynökség) szervezte a bicsérdi iskola tornacsarnokába.A tartalmas, informatív előadásokról Pántya József, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) helyettes államtitkára, Decsi István, a PTE kancellárja és a fenntartó alapítvány kurátora, valamint Dittrich Ernő vízügyi szakember, Csicsák József hidrogeológus szakértő, illetve az egyetemi főépítész és az ipari park vezető tervezője, Csaba Ders gondoskodott. Az ÉKM prezentációjából kiderült, hogy a korábbi tervekhez képest az ipari park miatt Bicsérdnél is lesz egy csomópont az M6-M60 tervezett folytatásán, de ezzel a beruházással 2030 után érdemes számolni.Decsi István kancellár az ipari parkról, illetve az Uninext nevű, az ipari parkot is magában foglaló komplex gazdaságfejlesztési programról beszélt. Pécs fideszes ex-alpolgármestere szerint az emberek a lábukkal szavaznak: azért hagyják el a diplomás fiatalok a régiót, mert hiányoznak a karrierlehetőségek, és a megélhetési gondok miatt a középfokú végzettséggel rendelkezők is nagy számban költöznek el. Bemutatta azt is, hogy miért pont Bicsérd: régióban kell gondolkodni és itt volt adott minden az infrastrukturális fejlesztésekhez.Csaba Ders egyetemi főépítész szerint az ipari parkhoz szükséges beruházások hozzájárulnak a régió energia- és vízbiztonságához is. Megyei szintű modellek készültek, és már most meg tudják mondani, hogy az ipari parkkal javulni fog a közlekedési helyzet, mekkora lesz a terheltség.Dr. Dittrich Ernő és Csicsák József szerint eltúlzottak a Pécs ivóvízbázisa miatt érzett aggodalmak: a tervezett beruházás 95 százaléka nem is érinti a vízbázis területet, a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vették a tervezés során. Ráadásul - az eredeti tervekkel szemben - nem is a pécsi vízbázisból elégítenék ki az ipari park vízigényét, hanem a Mohács-Pécs Duna-vezetéken keresztül, amit "csak" meg kell hosszabbítani Bicsérdig.Udud Péter, az Aquaprofit Zrt. vízügyi mérnöke szerint sem kell az ivóvíz miatt aggódni, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a dunai vízellátással, az ivóvíz minőségével a várható klimatikus viszonyok miatt lehetnek problémák.A felkért felszólalók közül egyedül Berki Gyula, a Bicsérdi Aranymező Zrt. elnök-igazgatója beszélt igazán kritikusan a projektről: nem szeretnének a fejlődés útjába állni, mondta, de nehezményezte, hogy a földtulajdonosokkal és földhasználókkal nem történt előzetes egyeztetés a területek kisajátításáról.Az egyik legérdekesebb hozzászólással Varga Jenő, a közeli Pannova Ipari Park képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte ez lehet a régió utolsó esélye a gazdasági felzárkózásra. Asztárfelszámolócsaládi tulajdonban lévő ipari parkjának lehetséges fejlődési irányaival érzékeltette a kérdést: ha lesz nagyberuházó, akkor 3000 négyzetméteres csarnokokat fognak építeni, ha nem akkor csak 100 négyzetmétereseket. Szerinte a felvázolt projekt 300-400 milliárd forint értékű fejlesztést jelenthet a régióban, amin mindenki csak nyerhet.Ezután több környező település polgármestere is felszólalt és kortesbeszédet tartott az ipari park mellett. Tajti Zoltánt Pellérd elvileg független, de közismerten kormánypárti szimpatizáns polgármestere hosszan ecsetelte az ő ipari parkjuk előnyeit és hogy semmilyen környezetvédelmi probléma nem merült fel. Végül a közönség unszolására fejezte csak be elnyúló beszédét. Ezután az előzetesen beérkezett kérdéseket válaszolták meg a megszólítottak.A közönség a fórum harmadik órájában kaphatott szót, de ekkor már többen távoztak az eredetileg majdnem teltházas eseményről. Egy helyi lakos az ingatlanárakkal kapcsolatban fejezte ki aggodalmát, de megpróbálták megnyugtatni: nem elértéktelenedni, hanem nőni fog az ipari park melletti ingatlanok értéke.Mellár Tamás országgyűlési képviselő is ott volt az eseményen, aki úgy látja, hogy hamis ígéretek, az árnyoldalak elhallgatása jellemezte a fórumot. A felvázolt nagybefektető szerinte csak ázsiai lehet, a beígért 6-8 ezer új munkahely jelentős részben külföldi vendégmunkásokat jelent. Mindez pedig a hibás gazdaságpolitika eredménye: a beígért 300-400 milliárd forintot inkább a kis- és középvállalkozások segítésére kellene költeni, mivel ezek sokkal nagyobb hozzáadott értéket termelnek és az ő exportpiaci szerepüket kellene növelni, a lengyelekhez hasonlóan.Mindum Károly környezetmérnök, zöld aktivista szerint nem lehet elhallgatni, hogy az érintett települések lakóinak nem túl sok beleszólása lesz a projektbe, ezt a kiemelt státusz garantálja. Hangsúlyozta, mivel nem lehet tudni, hogy milyen nagyberuházó jön, így azt sem lehet tudni, hogy pontosan milyen technológiára, milyen áram- és vízigényre kell felkészülni. Kiemelte, hogy mivel már nem kötelező személyes közmeghallgatásokat tartani, így az illetékeseket nem is lehet szembesíteni a körülményekkel, lakossági problémafelvetésekkel.A felvetett kérdésekre Decsi István csak nagyon röviden reagált, a politikai kritikákat kikerülte.A fórumon az is elhangzott, hogy két érintett település - Kővágószőlős és Kővágótöttös - önkormányzata már megállapodást kötött az Uninext programról az egyetemmel és a kuratóriummal. Ugyanakkor a területek szempontjából leginkább érintett Bicsérd képviselő-testületének többsége nemet mondott. Néhány hete erről Szijjártó Péter is beszéltegy bizottsági meghallgatáson. A Telex információi szerint a megállapodással a polgármester lényegében szabad kezet kapott volna a tárgyalásoknál és csak utólagos beszámolási kötelezettsége lett volna. Ezt a polgármester helyi ellenzéke, akiknek többsége van a testületben, nem támogatta.A fórumon felszólalt Czékus Zoltán bicsérdi önkormányzati képviselő is, aki azt nehezményezte, hogy csak két év után kapnak tájékoztatást. Problémás szerinte az is, hogy az itt élők konkrét információkat nem kaphattak arról, hogyan fogja érinteni a települést a beruházás, milyen áron veszik meg majd a területeket a földtulajdonosoktól. Úgy látja, hogy érdemi tárgyalások kellenének, ahhoz hogy támogatni tudják a fejlesztést.A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni.
|
Három órán át győzködték a bicsérdieket, hogy jó lesz nekik a település mellé tervezett gigantikus ipari park
|
A helyiek kérdéseire csak fél óra maradt, és azt sem tudták meg, mennyiért veszik majd a földjeiket.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/11/05/bicserdi-ipari-park-forum
|
2025-11-05 15:56:14
| true
| null | null |
Telex
|
November 26-ára tűzte ki a Fővárosi Törvényszék az előkészítő ülést a Cseh Katalinék botrányaként elhíresült bűnügyben - tudta meg lapunk. Amennyiben az ülésen a vádlottak a vádirattal egyezően beismerik a bűncselekmény elkövetését és azt a bíróság is jóváhagyja, az ügy lezárul. Ha a vádlottak nem ismerik el felelősségüket, akkor hosszú tárgyalássorozat veszi kezdetét. Utóbbira van nagyobb esély.Az ügyészség májusban hét ember ellen nyújtott be vádiratot , amelynek lényege szerint az elkövetők jogellenesen jutottak vállalkozásfejlesztésre szánt pályázati összegekhez és hitelekhez. Egy 50 éves férfi és 47 éves fivére egy könyvelővel, illetve másokkal, köztük egy cseh állampolgár cégtulajdonossal is együttműködött. Ennek keretében két magyar céggel vettek részt 2016-tól - részben uniós, részben állami költségvetési forrást felhasználó - pályázatokon. A négy vádponttal érintett, összesen tíz pályázat különböző, holográfiához kapcsolódó kutatási, fejlesztési projektek megvalósításáról, például lézerszkenner vagy nyomdaipari rendszer beszerzéséről szólt.A vád szerint az önerő fiktív igazolása mellett az elkövetők valótlan tartalmú árajánlatokat, adásvételi szerződéseket, teljesítésigazolásokat és fiktív számlákat használtak fel. Egyes részmozzanatokhoz szlovák, lengyel, angol és svájci cégeket is bevontak - áll a vádiratban, amiben arra is kitértek, hogy a költségvetési csalássorozatban az elkövetők összesen több mint 2,2 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak, amelyből a vádlottak, illetve egy későbbi ügyvezető egy kisebb részt megtérítettek.A Fővárosi Főügyészség a vádlottakat - a pályázatokban való részvételükhöz igazodva - jelentőstől különösen jelentősig terjedő vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott, több mint 100 oldalas vádiratában.A főügyészség hat férfival szemben végrehajtandó, míg a hetedik társukkal szemben végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását, továbbá mindegyikük pénzbüntetésre ítélését, illetve cégvezetéstől való eltiltásukat, a cégeket érintően pedig vagyonelkobzást is indítványozott.Korábbi információnk szerint a hét vádlott egyike a Cseh család cégének, a Pannónia Nyomda Kft-nek egy korábbi ügyvezetője. Az ügyben Cseh Katalin, illetve édesapja sem lett végül vádlott.Az uniós botránnyal 2021 nyarán, az Anonymous álarcos alak leleplező anyagai után kezdett foglalkozni a sajtó, az adóhatóság pedig költségvetési csalás gyanújával indított nyomozást . A nyilvános adatok alapján ugyanis arra lehetett következtetni, hogy a Cseh Katalinék családi vállalkozásához, a Pannónia Nyomda Kft-hez köthető céghálózat tagjai bűncselekménygyanús körülmények között pályáztak és nyertek el sokmilliárd forintot.A NAV 2022 őszén hallgatta ki az első érintettet, akit félmilliárdot meghaladó adócsalással gyanúsítottak meg. Az illető, akiből szintén vádlott lett, a Cseh család cégéhez kapcsolható egyik vállalkozás tisztségviselője, akinek az érdekeltségeinél a nyomozó hatóság milliárdos értéket meghaladó vagyont is lefoglalt .Borítókép: Cseh Katalin (
|
Elcsalhatták az EU-s pénzeket, itt az újabb fejlemény Cseh Katalinék uniós botrányában
|
Novemberben megkezdődik a büntetőper a Cseh Katalinék uniós botrányaként ismertté vált ügyben – értesült a Magyar Nemzet. Az ügyészség májusban hét személy ellen emelt vádat költségvetési csalás miatt, az érintettek többségére letöltendő börtönbüntetést kért. Információink szerint a vádlottak között szerepel a Cseh család cégének, a Pannónia Nyomda Kft.-nek egy korábbi ügyvezetője is.
| null | 1
|
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/11/elcsalhattak-az-eu-s-penzeket-itt-az-ujabb-fejlemeny-cseh-katalinek-unios-botranyaban
|
2025-11-05 19:40:21
| true
| null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Feljelentést tett a Debrecen, Kossuth utca 26. szám alatti - jelenleg még önkormányzati tulajdonban lévő - ingatlan elárverezése miatt Dombi Mihály, a Szikra Mozgalom debreceni szervezetének elnöke. Az üggyel kapcsolatban jelenleg rendőrségi eljárás zajlik.A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Debrecinert november 4-én arról tájékoztatta, hogy a rendőrség hanyag kezelés vétsége miatt folytat eljárást. A folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel bővebb tájékoztatást nem adtak. Úgy tudjuk, a nyomozást nem Debrecenben, hanem egy másik megye rendőr-főkapitányságán folytatják.Ahogy arról korábban beszámoltunk, Debrecen közgyűlése szeptember 25-én döntött az érintett ingatlan elárverezéséről. Szűcs László, a polgármesteri hivatal gazdálkodási főosztályvezetője ekkor arról beszélt, egy bontandó, rendkívül rossz állapotban lévő épületről van szó. Hozzátette, az önkormányzat nem ad el olyan ingatlant, amelyet gazdaságosan lehet hasznosítani lakhatási céllal.Akár 1,5 milliárd forinttal is többet érhet"A telek Debrecen közepén van, valószínűleg az egyik legértékesebb lokáció a régióban, de lehet, hogy egész Kelet-Magyarországon" - magyarázta Dombi Mihály a Debrecinernek. Az aktivista kifejtette, az ingatlanon 12 lakóegység található, amelyek megléte az 1800-as évekig vezethető vissza. Mint mondta, ezekben négy évvel ezelőtt még családok laktak, és amikor az önkormányzat kiköltöztette őket, nem merült fel, hogy ez a műszaki állapot miatt történne. Ezt látszik alátámasztani az is, amit Dombival éppen beszélgetésünk napján, november 4-én osztott meg egy korábbi lakó. Eszerint a kiköltöztetésük előtt 1-2 évvel az önkormányzati tulajdonú Cívis Ház Zrt. még költött az ingatlanra, tetőt javított a házakon.A Szikra ezért úgy látja, a lakókkal már évekkel ezelőtt azért bonthatott szerződést az önkormányzat, mert el akarta adni az ingatlant. Az azóta eltelt négy évben azonban a város szerinte nem volt jó gazdája a területnek, nem történt rajta semmilyen beruházás. A mozgalom információi szerint az ingatlanban ez idő alatt illegális lakásfoglalók is éltek, ami azt mutatja, hogy még csak nem is őrizték azt rendesen."Így érkeztünk el a szeptemberi közgyűlésig, ahol a városatyák megszavazták, hogy gyakorlatilag a telket fogják értékesíteni, mintha nem lenne rajta lakóingatlan. Arra hivatkoztak, hogy az épületek gazdaságosan nem felújíthatók, bontásra ítéltek" - idézte fel Dombi Mihály. A közgyűlés után a Szikra hivatalosan érdeklődött a városháza gazdálkodási főosztályánál, mivel tudják alátámasztani, hogy bontani kell az épületeket. Erre az aktivista szerint azt válaszolták, hogy nem végeztek erre vonatkozó felmérést, ez pedig szerinte azt jelenti, a városházának semmilyen papírja nincs arról, hogy milyen az épületek állapota. "Van egy ingatlan, ami nagyon értékes, van rajta tizenkét lakás, amelyeket Debrecen városa nem tartott megfelelő állapotban. Véleményünk szerint azért, hogy ezzel csökkentse az ingatlan kikiáltási árát, ami nyilvánvaló anyagi előnyt jelent a későbbi vevő számára, aki ezen a telken luxusingatlanokat fog építeni" - magyarázta. A Szikra számításai szerint 1-1,5 milliárd forint különbség van aközött, hogy lakóingatlanként vagy telekárban értékesítik az önkormányzati tulajdont.A mozgalom aktivistái november 5-én személyesen is megtekintették az ingatlant. Az erről készített videójukban arról beszélnek, az épületek felújításra szorulnak, de nem kellene azokat lebontani:A Szikra szerint kimeríti a hanyag kezelést, hogy Papp László (Fidesz) polgármester a közgyűlési vita során, Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért) önkormányzati képviselő kritikus hozzászólásának hatására emelte meg az előterjesztésben szereplő kikiáltási árat. "Hogyan képzelhetjük el azt, hogy bárki egy reális ingatlanértékbecslést végzett erre az ingatlanra, ha ez egy csettintésre felemelhető?" - tette fel a kérdést Dombi Mihály, aki úgy látja, ha Mándi nem szólal meg, sokkal alacsonyabb áron herdálta volna el a város az értékes ingatlanvagyont.Általános gyakorlatról van szó a Szikra szerintDombi szerint egyébként Debrecenben általános gyakorlat, hogy a Kossuth utcai esethez hasonlóan árvereznek el ingatlanokat. "Van egy épület, ami viszonylag régi, lezárják, otthagyják őrizetlenül, aztán valaki kimegy, ránéz, rámondja, hogy gazdaságosan nem felújítható, és máris telekárban árverezik el a város ingatlanvagyonának elemeit" - sorolta.Dombi Mihály a közösségi oldalán már október 29-én közzétette, hogy a rendőrség nyomozást folytat az általa tett feljelentés alapján. Ez az önkormányzatot nem zavarta abban, hogy két nappal később, október 31-én közzétegyék a Kossuth utcai ingatlan árverési hirdetményét - immár másodjára, a jelek szerint ugyanis az első, október 6-i árverésen nem tudták értékesíteni az ingatlant.Alaptalan, kommunista feljelentésről beszél a városvezetésAz üggyel kapcsolatban megkerestük a debreceni városvezetést is. A polgármesteri kabinetiroda az alábbi nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkhöz:"Minden ténybeli és jogi alapot nélkülöz a Szikra Mozgalom feljelentése, amely tisztán politikai indíttatású. Tisztán politikai alapon feljelentést tenni a kommunisták régi módszere, amely tipikusan illik ahhoz az időszakhoz, amelyről pontosan egy nappal ezelőtt, november 4-én emlékeztünk meg. A Szikra Mozgalom, mint szélsőbaloldali szervezet nem tesz egyebet, mint követi a "nagy elődök" taktikáját.Debrecen gazdálkodását a város vagyonának és bevételeinek folyamatos növekedése jellemzi, ez áll a városvezetés politikájának középpontjában, ezáltal lett Debrecen az elmúlt tíz év alatt a legnagyobb adóbevétellel rendelkező megyei jogú város".A városvezetés továbbá azt is megírta nekünk, remélik, hogy ugyanilyen részletességgel számolunk majd be az eljárás megszüntetéséről, mint "erről a megalapozatlan feljelentésről". Természetesen az ügy további fejleményeiről - bárhogy is alakuljon a rendőrségi eljárás és az ingatlan sorsa - szándékaink szerint beszámolunk olvasóinknak.
|
Hanyag kezelés vétsége miatt folytat büntetőeljárást a rendőrség a debreceni önkormányzat egyik ingatlanárverése kapcsán • Debreciner | Látjuk. Halljuk. Kimondjuk...
|
A városban általános gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanokat hagyják leromlani, majd telekárban szabadulnak meg tőle – véli Dombi Mihály, a Szikra Mozgalom debreceni elnöke. A városvezetés szerint azonban a Szikra feljelentése minden ténybeli és jogi alapot nélkülöz, a kommunisták módszereire hajaz.
| null | 1
|
https://debreciner.hu/cikk/hanyag-kezeles-vetsege-miatt-folytat-buntetoeljarast-a-rendorseg-a-debreceni-onkormanyzat-egyik-ingatlanarverese-kapcsan
|
2025-11-05 18:53:06
| true
| null | null |
Debreciner
|
- Október 31-én az érintett parancsnok az állomány előtt adta át a felfüggesztésekről szóló parancsokat azoknak a magas rangú tiszteknek, akik gyanúsítottak lettek a tartalékosok foglalkoztatásával kapcsolatban történt visszaélések ügyében - közölte lapunkkal neve elhallgatását kérve egy, a történtekre rálátó forrásunk.(A legfrissebb hírek itt)Szerinte azért az állománygyűlésen adták át a felfüggesztéseket, hogy példát statuáljanak a katonák előtt.Ismert, a Blikk májusban elsőként számolt be arról, hogy honvédségi laktanyákban tartott razziákat az ügyészség és a rendőrség. Tartalékosokra vonatkozó nyilvántartásokat és papírokat foglaltak le. Az ügyben a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség vizsgálódik. Megírtuk, hogy a tartalékosok az iskolai végzettségek igazolásával ügyeskedhettek, és juthattak pluszpénzekhez.Ez is érdekelhetiHamis diplomák miatt razziázhatott az ügyészség a laktanyákbanHamis diplomák miatt razziázhattak a közelmúltban több magyarországi laktanyában - értesült lapunk. Bár pontos információk nem állnak rendelkezésre, így az esetleges csalások mibenlétével kapcsolatban is legfeljebb találgatni lehet, úgy tudjuk, a felsőfokú végzettséggel elérhető magasabb beosztások, és az ezzel járó magasabb illetmény lehet a kiindulópontja a razziákhoz kacsolódó bűncselekmény-gyanúnak.Ami a tartalékosok javadalmazását illeti: egy önkéntes tartalékos közkatona illetménye a vonatkozó jogszabály szerint napi 24 ezer forint, ám például egy tartalékos önkéntes hadnagy illetménye ennél jóval magasabb, napi 36 ezer forint. Vagyis tiszti állományba kerülve a tartalékos katona érezhetően több jövedelemhez juthat, mint alacsonyabb beosztásban.Bár pontos információnk a nyomozás ilyen vetületéről nincsen, de tény, hogy folyamatban lévő felsőfokú tanulmányokat végzők esetében további kézzelfogható haszonnal jár a tartalékos szolgálat: felsőfokú tanulmányok igazolásával pályázható tartalékos ösztöndíj, mely havi 160 ezer forintos illetményt jelent.Ez is érdekelhetiSzolgálatba léptek a tartalékos katonákBudapest - Szolgálatba léptek az első önkéntes tartalékos katonák vasárnap a fővárosban; az őrzési, védelmi feladatokat átvevő első önkénteseket Benkő Tibor vezérkari főnök köszöntötte a Petőfi Sándor laktanyában. Benkő Tibor az őrségváltás után elmondta: január 1-től a Magyar Honvédség egy új képességgel bővült: a kiemelt katonai objektumokat ismét a katonák őrzik. Ez azt jelenti, hogy a civilek őrző-védők helyett 57 laktanyát és más területeket mostantól önkéntes tartalékosok védenek - tette hozzá.Továbbá beszámoltunk arról is, hogy információink szerint az ügynek lehet egy olyan szála is, miszerint a gyanúsítottak cégek alapításával az azokban foglalkoztatott embereket bevitték a honvédségbe tartalékos katonának, majd utánuk minden évben fejenként több százezer forintot vettek fel.Így például - információink szerint - egy rendezvényszervező vállalkozásnál tartalékosok fuvarozhatták a násznépet. Ilyen ügyek miatt lehet az, hogy a gyanúsítottak hűtlen kezelést követhettek el állítólag több tízmillió forint értékben. Emellett úgy tudjuk, hogy a gyanúsítottak egyikét le is tartóztatták.A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) aztán a múlt héten bejelentette, hogy hat embert gyanúsítottak meg önkéntes tartalékos katonák szabálytalan foglalkoztatásával kapcsolatos visszaélések miatt, ami az egyik vidéki zászlóaljnál történt. Mindennek vizsgálata folyamatban van: az ügyészség "jelenleg is eljárási cselekményeket végez" - írta a hatóság.Újabb információinkról megkérdeztük a KNYF-et, akik egyrészt elküldték a korábban a témáról kiadott ügyészségi közleményt, illetve az alábbiakat közölték még:"Tájékoztatom, hogy a büntetőeljárás részleteiről a nyomozás érdekében továbbra sem közölhető a fentieken túlmenően egyéb adat, kizárólag az mondható el, hogy a gyanúsítottként kihallgatott hat személy közül, egy fő letartóztatását a bíróság az ügyészi indítvánnyal egyezően elrendelte."Vagyis egy embert az ügyben valóban letartóztattak.Megkeresést küldtünk a Honvédelmi Minisztériumnak is, és érdeklődtünk az állománygyűlésen történtekről. Ők csak annyit közöltek, hogy "a folyamatban lévő ügyről a nyomozás érdekeire tekintettel nem áll módunkban tájékoztatást adni."
|
Letartóztattak egy honvédségi őrnagyot, a tartalékosok pénzével ügyeskedett
|
Úgy tudjuk, letartóztatták az egyik gyanúsított őrnagyot a tartalékos katonák foglalkoztatásával kapcsolatos visszaélések ügyében. Információink szerint további két gyanúba keveredett tisztet felfüggesztettek.
| null | 1
|
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/katonai-visszaelesek-nyomozas/w0dwdnj
|
2025-11-05 16:41:20
| true
| null | null |
Blikk
|
A kormány újabb kritikus infrastruktúrához kapcsolódó céget árusít ki a NER-nek. Bár a vasúti járműgyártást és a karbantartás egy részét már így is kiszervezték a Magyar Vagon nevű, Hernádi Zsolt MOL-vezérhez kötődő vállalatcsoportnak, Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériuma (ÉKM), valamint a MÁV vezetése most a családi ezüst utolsó grammját is privatizálná.A szebb napokat látott - ma már csak személyszállítással foglalkozó - Magyar Államvasutak többezres járműállománnyal rendelkezik. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2024-ben 1277 mozdony, 782 motorkocsi, motorvonat és 2448 vasúti személykocsi volt forgalomban, és bár vannak magánvasút-társaságok, ezek túlnyomó része, kivált a motorvonatoké és a személykocsiké, a MÁV állományába tartoznak.Nem meglepő, hogy a jelentős számú jármű karbantartását házon belül oldotta meg a vasút. Mivel azonban egy ilyen stabil, ráadásul állami tulajdonú megrendelő viszonylag fixen rá van szorulva az eszközei karbantartására, az sem meglepő, hogy privatizálja a NER a monopolhelyzetben lévő céget.A költség közös, a profit privát?Az egykori MÁV üzleti modellje úgy nézett ki, hogy a cég a nyereséges teherfuvarozásból legalábbis részben keresztfinanszírozta a jellegénél fogva sem rentábilis személyfuvarozást. Aztán miután az uniós direktíváknak megfelelően feldarabolták a céget, a teherszállítási üzletágat igen vitatható módon eladták. Állami tulajdonban a személyszállítás maradt, valamint a mozdonyok üzemeltetése, a pályafenntartás és az ezekhez kapcsolódó háttérüzemek.Ezeket nagyon nagy részben az állam finanszírozza, az utasok által fizetett jegybevétel messze nem elég a szolgáltatás költségeinek a fedezésére. És ez így is van jól, a vasút azért megfizethető, mert nem kell érte piaci árat fizetni, tulajdonképpen közszolgáltatás. Ami voltaképpen azt jelenti, hogy a vasutat valamennyire legalábbis mindannyian finanszírozzuk.Ennek a finanszírozásnak fog egy eddiginél is nagyobb része magánzsebbe vándorolni. Miután a magyarországi vasúti járműgyártás- és javítás több nagy elemét - a Dunakeszi Járműjavítót és a Szolnoki Járműjavítót - már korábban eladták a NER gazdasági holdudvarának, most a MÁV maradék, még házon belül lévő karbantartási kapacitását is megeheti a Magyar Vagon cégcsoport néven ismert kisgömböc.Vagyis a vasúttársaság a feje tetejére is állhat, de mindenképp a kormány gazdasági holdudvarának kell csengetnie, ha szeretné a sínen tartani a vonatokat.De miért is akarna a feje tetejére állni? A G7 forrásai szerint a MÁV vezetése és az ÉKM kéz a kézben munkálkodnak a piaci monopolcég helyzetbe hozásán. Tehát privát cég végezheti ezentúl a vagonok négyévente esedékes fővizsgáját - ez olyasmi, mint az autóknál a műszaki vizsga -, a járművek karbantartását és az új személykocsik gyártását. Ezekre pedig nagy igény mutatkozik: a többezres személykocsiállomány nagyjából 40-50 éves, ami vasúti járművek esetében még nem tragikus, de a fővizsgák mellett azért az ilyen korú járműveket már intenzívebben kell karbantartani, mint a vadiúj darabokat.Ha pedig már vadiúj darabokról van szó, mióta Magyarország "nem barátkozik a németekkel", azaz a Siemenssel, amitől InterCity szerelvényeket vettek volna, a magyarországi vagongyár kapta meg a feladatot, hogy legyártsák őket. Az újonnan gyártott InterCity vagonok egyébként már eleve a NER-kézben lévő járműjavítókban készülnek. Bár kisebb tételben, de készültek már a privatizáció előtt is új vagonok Dunakeszin, csak hogy-hogynem a magánosítás után pörögtek fel igazán a megrendelések.Most csatlakoztatják a cégcsoporthoz a MÁV maradék megmaradt műhelyeit: 16 mozdonyjavítót, 8 kocsijavítót és 8 kocsimosót adhatnak el.Hűség és hűtlen kezelésEzzel olyan helyzetet állítanak elő, amiben bármilyen gyártási vagy karbantartási igénye merülne fel a vasútnak, a szolgáltatást mindenképp a kormánypárt gazdasági hátországától kell megrendelnie ahelyett, hogy legalább részben házon belül csinálná. Ez nagyságrendileg évi 50 milliárd forintos költséget jelent, és ne feledjük - amíg az állami vállalatnál legalábbis hivatalosan nem húztak sápot a gazdasági potentátok, immáron teljesen legálisan tehetik egy olyan piacon, ahol különösebb kockázatot sem vállalnak, tekintve hogy nincs konkurenciájuk. Itt egyébként érdemes azt is megjegyezni, hogy a Stadler motorvonatokat ahogy eddig, továbbra is Pusztaszabolcson fogja karbantartani a gyártó, tehát fenntartásukon nem a NER közvetlen üzleti körei fognak keresni.Pikáns részlet, hogy mint említettük, az ÉKM mellett épp a vasút vezetése készíti elő a műhelyek kiszervezését. Holott normál ügymenet szerint az ő feladatuk többek között a MÁV működésének minél hatékonyabbá tétele lenne, ennek pedig tökéletesen ellentmond, hogy az egyébként is forráshiányos és ramaty állapotban lévő társaságra újabb többletköltséget (az új tulajdonosok profitját) pakoljanak. Ez persze nem újdonság annak ismeretében, hogy a MÁV idei legnagyobb beruházása egy 255 milliárdos új irodaház volt, ami nem meglepő módon NER-es vállalkozókat gazdagít. Ahogy azon se lepődtünk meg, hogy Mészáros Lőrinc cégei építenek, újítanak fel vasúti pályákat egyébként drágán és pocsék minőségben.Hovatovább azt sem érdemes elfelejteni, hogy a Magyar Vagon csoport még a folyamatos megrendelések ellenére sem volt képes rentábilisan működni, konkrétan az államnak kellett idén közbelépnie, hogy ne álljon le a vagonok karbantartása.Nos, amennyiben ugyanilyen szakértelemmel veszik kézbe a maradék állami tulajdonban maradt műhelykapacitást is, az nem túl fényes jövőt vetít előre.De ha kissé távolabbra tekintünk, a kompetencia- és vízióhiány általánosságban is jellemző a vasút és az ÉKM vezetésére. Az elmúlt évtizedekben nem vasutasok, hanem ejtőernyősök, menedzserek irányították a vasutat, az állapotokat elnézve nem sok minőségi kontrollal. Lázár János hiába hivatkozik arra, hogy szarból kell várat építenie, és hiába harangoz be akárhány pontot a vasút jobbá tétele érdekében, ha nem látszik az eredmény.Látszik viszont az esetlegesség, koncepciótlanság és a közérdek totális alárendelése a magánérdeknek. Rohadtul nehéz megmagyarázni, hogy miért nem építenek meg 150 méternyi hiányzó vasúti pályát Ajka és Veszprém között, ahol sikerült 2019-ben olyan szuperül felújítani a pályát, hogy 5 év múlva már tönkre is ment. És azt is rohadtul nehéz megmagyaráznia az elvileg közérdeket szolgáló miniszternek, amikor egy akksigyár terjeszkedése érdekében számolnak fel egy forgalmas és nemrég részlegesen felújított vasútvonalat, vagy azt, hogy miért zárnak be hasraütés-szerűen mellékvonalakat (de szép kerek szám az a 10!), arról nem is beszélve, miért lassabbak a vonatok több nagyváros között, mint 35 évvel ezelőtt. Esetleg hogy miért csak azután kell karbantartani a Keletit, mikor kisiklik a vonat, mert nem cseréltek ki egy csavart, így tervezett élettartama duplájánál eltörött - miközben a karbantartás hiánya egyébként sem ismeretlen, elszigetelt jelenség.A sort hosszan lehetne folytatni, biztos, hogy szinte mindenkinek megvan a legkedvesebb anekdotája a vasúttal kapcsolatos abszurditásokról.És ezeknek az abszurditásoknak csak egy része vezethető vissza pénzhiányra. Persze, nincs pénz felújítani itt a pályát, motorvonatot venni oda vagy amoda, ami valóban súlyos probléma.De a legszembetűnőbb mégiscsak a koncepció totális hiánya, hogy a nagy szavak ellenére nemhogy a minisztérium, de a vasút vezetése is leszarja, hogy mi, hova és mikor megy a síneken.Az egész akkor válik érdekessé, amikor valaki kereshet rajta. Akkor lehet felújítani, amikor a V-Hídnak épp van szabad kapacitása, akkor indítják újra a halódó IC-vagongyártást, amikor kiárusítják a Dunakeszi Járműjavítót és a Szolnoki Járműjavítót, és nem lenne meglepő, ha gyorsabban sikerülne visszarakni a pályára a félreállított kocsikat, miután privatizálják a maradék javítókapacitásokat is.A kapitalista szellem vasútjaAz, hogy a közszolgáltatásokat és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrát a rendszerváltás óta szinte kizárólag nyűgnek, rosszabb esetben fejőstehénnek tekintették és tekintik a mindenkori kormányok, nem magyar sajátosság. A tőkés berendezkedés mellett inkább az megy ritkaságszámba, ha nem ez az uralkodó osztály szemlélete.Ha a politikai és gazdasági elit nem érzi magát fenyegetve a nép haragjától, akkor saját osztályérdekeit követi, igyekszik a rendelkezésre álló lehetőségekből a legtöbbet kihozni - önmaga számára. Az államhatalommal, a döntéshozói pozíciók birtoklásával a közös erőforrásokat állíthatja a magánérdek szolgálatába, akár olyan arcpirító módon is, ahogy most látjuk - természetes monopóliumot teremtve a közvagyon elherdálásával.Olyannyira megszokott ez a működés, hogy már csak legyintünk rá - persze hogy a haveri cégeknek perkál az állami megrendelő, persze hogy 70-30, és most már persze hogy 100-0. Még ha másképp nem is, ösztönösen tudjuk hogy rendszerünkben az állam a tőke szolgálóleánya. Ez nem azért van, mert meghibásodott a rendszer, ez a rendszer maga.És ha az ország vezetőinek még annyi kompetenciája sincs, hogy a fennálló keretek között hozzanak létre kedvező gazdasági helyzetet a piaci szereplőknek, vagy a piaci szereplőknek nincs kompetenciájuk ahhoz, hogy éljenek a lehetőségekkel, akkor jöhetnek az újabb bekerítések, vagyis hogy - szó szerint vagy képletesen - újabb területeket vonjanak be a tőke újratermelésébe.Politikai-gazdasági elitünk vígan el tudja működtetni ezt a rendszert, amíg nem akad kihívója. A kihívó alatt pedig nem az egyik vagy másik polgári párt potentátjait, megváltóit, stb. értem, hanem a népet, ami az elitünknek egészen addig fontos, ameddig munkaerejével a tőkét szaporítja és négyévente behúz egy papírra két tollvonást, hogy egy nagy, közös játékban tegyünk úgy, mintha bármelyikünknek valós befolyása lenne a hatalomgyakorlókra.Ha eladnak pár mozdonyszínt, az dühítő és látványos, de azért nem társadalmi kataklizma. Csak egy újabb lépés az Auróra ágyúinak elsütése felé.
|
Lázárék kitalicskáznak még egy kis pénzt a vasútból, ha már úgyis széthullik
|
Eladják a MÁV maradék karbantartóbázisait is, vagyis újabb természetes monopóliumot kaparint meg a NER.
| null | 1
|
https://merce.hu/2025/11/04/lazarek-kitalicskaznak-meg-egy-kis-penzt-a-vasutbol-ha-mar-ugyis-szethullik/
|
2025-11-04 06:00:39
| true
| null | null |
Mérce
|
A már korábban beszerzett és a Nemzeti Sportközpontok létesítményeinek területén található kültéri medencékre illeszthető sátorszerkezetek bontási és felállítási munkálataival bízták meg a Graboplan Sátorgyártó és Műszaki Konfekció Kft.-t, amelynek többségi tulajdonosa Európa és állítólag a világ leghosszabb kötélhídját építette fel Sátoraljaújhelyen. (Ez utóbbit Varga Tamás egy másik cége, a Graboplan-Industrie Kft. valósította meg).A győri cég helyszínenként négy alkalommal fogja a margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszoda, illetve a Széchy Tamás Uszoda (Császár-Komjádi Uszoda) sátrait kezelni kétéves szerződés keretében és/vagy a nettó 246 460 000, azaz közel negyedmilliárd forintos keret kimerüléséig.Azaz a téli időjárás után szakszerűen el kell távolítania a medencék körüli sátrakat, a tél beálltával pedig újra fel kell húzni föléjük azokat. A cég referenciái között található például a bukaresti Lia Manilou Nemzeti Stadion membrántetejének kivitelezése, de a debreceni, a szombathelyi, a kisvárdai és az MTK-stadionban is végeztek hasonló munkákat.A Graboplan Sátorgyártó Kft. egyébként szépen gyarapodott az elmúlt időben. Az Opten nyilvános adatai szerint tavaly az elmúlt öt év legszebb eredményeit produkálta: nettó árbevétele ez idő alatt 1,7 milliárdról 3,6 milliárd forintra nőtt, míg nyeresége 17 millióról 448 millió forintra hízott.A cégháló másik vállalkozása építette a sátoraljaújhelyi kötélhidatA Graboplan nevét akkor ismerte meg a nyilvánosság, amikor a Graboplan Industrie Kft. megnyerte a 2,8 milliárdról induló, végül az adófizetőknek 4,57 milliárd forintba került, Sátoraljaújhelyen épült Nemzeti Összetartozás Hídjának kivitelezését. Árajánlatukkal olyan cégeket előztek meg, mint a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt. és az Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó A-Híd Zrt.A Szárhegy és Várhegy között 2024. június 4-én átadott, 87 méteres magasságban megépült, 700 méter hosszú kötélhíd költségvetése jócskán túlnőtt hasonló társaién. Az elmúlt években ugyanis több hasonló függőhíd is épült Európa-szerte, amelyek messze kevesebb pénzbe kerültek. A német 665 méteres Skywalk Willingen-je például 1,7 milliárd forintba, a portugálok 516 méteres Arouca-ja 900 millió forintba, a csehek Sky Bride 721 hídja 3,1 milliárd forintba, a svájciak 494 méteres Charles Kuonen hídja pedig 188 millió forintba került.A cég bevétele és nyeresége egyébként épp tavaly, a Nemzeti Összetartozás Hídja átadásának évében csappant meg. 2022-ben 3 milliárd forintos bevétellel zártak, 2024-ben 1,2 milliárddal. A nyereség követte a változást: három éve még 1,3 milliárdos, tavaly azonban már "csak" 151 milliós profitot tudtak abszolválni.
|
A Nemzeti Összetartozás Hídjának vállalkozója negyedmilliárdért intézi a budapesti sportuszodák sátrait
|
Ugyanaz az üzletember kapta meg a Nemzeti Sportközpontok vagyonkezelésében álló kültéri uszodák sátorépítési és -bontási munkálatait, aki a 4,5 milliárdra drágult Nemzeti Összetartozás Hídját is megépítette.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-nemzeti-osszetartozas-hidjanak-vallalkozoja-negyedmilliardert-intezi-a-budapesti-sportuszodak-satrait.html
|
2025-11-05 14:54:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Lélektelen falanszter - elkészült a NER-korszak urbanisztikai szimbólumaAz üzletház átadásával már majdnem teljesen elkészült a kormányzati ciklus legjelentősebb budapesti városfejlesztési projektje: a Bayer Construct nevű kormányközeli ingatlanfejlesztő utóbb nagyrészt államosított zuglói irodaházegyüttese. Közel száz éves álom valósult meg ezzel, legalábbis papíron: ez lenne ugyanis Zugló új városközpontja. A valóságban lélektelen, túlméretezett falanszter született, ami teljesen idegen környezete, sőt Budapest léptékétől. Miután a magyar államigazgatás tekintélyes része hamarosan ideköltözik a belváros palotáiból, tekinthetjük a NER-korszak urbanisztikai szimbólumának. Annak legalább tökéletes.Nem lehetett ettől sok jót várni építés közben sem. Tavaly tavasszal kétrészes nagy cikkben elemeztük az akkor még csak épülő zuglói kormányzati negyedet. Jól látszott, hogy a túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark, amit minden érdemi tömegközlekedési fejlesztés nélkül húztak fel a Bosnyák tér mögött, óriási terhet jelent majd környezetének. Megmutattuk azt is, hogy jutott el a terület odáig közel húsz év alatt, hogy zöld sportpályák és tanuszoda helyett magántulajdonba vándoroljon, és idővel minden olyan elem kihulljon a projektből, amivel eredetileg a zöldterület felszámolását és eladását a kerületvezetés még 2006-ban megindokolta.Most érdemes újra visszanézni a Bosnyák térre, mivel október közepén a Zenit Corso nevű üzletház megnyitásával elkészült a beruházás első üteme, és szinte teljesen készen áll a nagyobb második etap is, azok a hatalmas irodaházak, amelyekbe a magyar államigazgatás jelentős része hamarosan beköltözik. A méreteken túl ez adja "Zugló Városközpont" igazi jelentőségét: a NER-közeli ingatlanfejlesztő, Balázs Attila Bayer Construct nevű cégétől ugyanis 2023-ban a magyar állam megvette a készülő irodaházakat. A nyilvánosság addig azt hihette, hogy egy magáncég fejleszt ingatlant Zuglóban, ez azonban illúzió volt, valójában hatalmas közberuházás zajlott kiszervezve. A Bosnyák mögött végső soron az új kormányzati negyed épült fel, ahhoz hasonló, mint amit még a Gyurcsány-korszakban a Nyugati pályaudvar mellé terveztek, de ott sosem valósult meg. Egy fél metróvonal kijött volna a ráköltött 244 milliárdból, így nyugodtan mondhatjuk:a NER-korszak legjelentősebb budapesti városfejlesztési beruházásáról van szó.Tavaly azt is bemutattuk, hogy ez ráadásul része egy sokkal nagyobb, közel 600 milliárd forintos - majd 700 milliárdra növekvő - ingatlanbiznisznek, amely további két óriásprojekt megvásárlását foglalta magában (az utóbbiaknál az eladói oldal Tiborcz Istvánhoz esett közel).Időközben az is világossá vált, hogy szinte az összes közhivatal "kimozgatása" a megszokott helyéről a belvárosban legalább tucat történelmi palota eladását teszi lehetővé, sőt elkerülhetetlenné, hiszen a hivatalok száma sem végtelen, és egyszerre két helyen nem tudnak működni. (Többek között ennek a nagyszabású, még közel sem lezárult ingatlankeringőnek a részeként került a Belügyminisztérium tömbje nemrég a megbukott Rákos-Dubaj emirátusi ingatlanfejlesztőjéhez.)Amit tehát Zuglóban magunk előtt látunk, a NER-korszakban átalakult magyar állam új szimbóluma, és el kell ismerni, legyen akármilyen elhibázott urbanisztikai szempontból, annak tökéletes:kísérteties, rideg falanszter, ahol az államigazgatás különféle szervei közel egyforma épületekben alaktalan masszává olvadhatnak össze.Egy olyan állam központja ez, amely nyomasztóan tornyosul a polgárai fölé, különböző ágazatai nem rendelkeznek önálló karakterrel, intézményi ethosszal, mind egy nagy, centralizált, bürokratikus gépezet alkotórészei. Ez az állam nem tesz gesztusokat az őt körülvevő humán környezetnek, nem próbál emberarcú lenni, nem különösebben nyitott, bár kétségtelenül korszerű a szó technológiai értelmében.Nem volt semmi tudatosság ennek a szimbólumnak a megszületésében, sőt éppen azért lett ilyen, mert teljesen rendhagyó körülmények között jött létre. Máshol ugyanis, ha egy állam belevág egy teljesen új kormányzati negyed felépítésébe - nagymúltú európai országokban ez egyébként nem jellemző -, azt évtizedeken át tartó tervezés, városépítészeti és egyedi építészeti tervpályázatok sora, hosszabb nyilvános vita előzi meg. Ennek a során a tervek finomodnak, megjelenik bennük ezernyi különböző szempont, részérdek, a kormányok szeretnék a társadalomnak "eladni" az elképzelést, így nyugaton nagy súlyt fektetnek rá, hogy az új államközpont lehetőség szerint emberléptékű, transzparenciát sugárzó legyen. Keleten inkább az állam tekintélyére és a nemzetépítésre helyezik a hangsúlyt.Itt ilyesmi nem volt.A magyar állam a baráti fejlesztőtől egy zsákutcába jutott magánberuházást vett át, amely eleve nyolc hatalmas, egymás mellé zsúfolt tömbből állt. Eredetileg ezekben főleg lakások lettek volna, de végül csak egyetlen óriástömb maradt lakásfunkcióban (ezt a Bayer meg is tartotta, Zenit Residence néven értékesít benne 168 lakást). A többiből mind irodaház lett, az első épület alján a már említett üzletközponttal.Zugló Városközpont jól csengő neve ellenére már az állami kivásárlás pillanatában ingatlanfejlesztés volt, ami magán hordozta az ilyen projektek tipikus negatívumait: a túlzsúfoltságot, a teljesen elhibázott léptéket, a városi környezet megoldatlanságát és azt, hogy ezek a fejlesztések érdemi tömegközlekedési beruházások nélkül készülnek el, így megnövekedett gépkocsiforgalmat generálnak maguk körül. Minél nagyobbak, annál nagyobbat, a ZVK pedig tényleg nagy: a beruházó által készíttetett előzetes vizsgálati dokumentációban óránként mindössze 30 darab autó megjelenését becsülték, amiről a 2022-ben - még a kerület előző főépítésze, Dienes János által jegyzett - szakvélemény megállapította, hogy életszerűtlen, nincs összhangban az épületegyüttes valódi kapacitásaival, ugyanis a három ütemnek összesen 3269 parkolóhelyet építettek, és a rámpák kapacitása a jósoltnál nagyságrendekkel nagyobb óránkénti áteresztő képességgel bír.Az üzletközpont nem vészesen nagy, így ma még a várható forgalomnövekedés a Thököly úton és a Nagy Lajos király útján kevéssé érzékelhető, de amint a kormányzati negyedbe beköltöznek a hivatalok, ez a helyzet változni fog.A beruházásnak nyilvánvalóan a forgalmi hatása lesz a környékre a legnagyobb, amit azzal lehetett volna ellensúlyozni, ha a Bosnyák téren legalább az a két kötöttpályás közlekedési eszköz megépül, amit évtizedek óta ígértek a környéknek: a 4-es metró meghosszabbítása és az egykori 44-es villamos visszaépítése a Thököly úton (és meghosszabbítása). Egyik sincs még csak tervben sem.A projekt végül környezetvédelmi engedély nélkül épült fel, ugyanis a Fővárosi Törvényszék a XIV. kerületi önkormányzat, a Civil Zugló egyesület és a Levegő Munkacsoport keresete nyomán idén májusban megsemmisítette azt a kormányhivatali határozatot, amely kimondta, hogy nem szükséges környezeti hatástanulmányt készíteni. A hivatal úgy ítélte meg, hogy a projektnek nem lesz jelentős környezeti hatása, ami nyilvánvalóan nonszensz, ahogy azt a bíróság meg is állapította. A törvényszék új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt, de időközben az óriásprojekt elkészült - eső után köpönyeg.Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy a ZVK-ról 2006 és 2021 között fokozatosan minden olyan közcélú elem lehullott, amiért a terveket városközpontnak lehetett nevezni. Az egymást váltó, mindig más színezetű kerületi önkormányzatok csak abban hasonlítottak egymásra, hogya közérdeket képtelenek voltak érvényesíteni az időnként változó magánfejlesztővel szemben,aki egy ponton (2017-ben) az egész tömböt kitöltő óriásplázát álmodott a területre. Az eredeti remények - új vásárcsarnok, városháza, szakrendelő, városias főtér, nagy közpark - mind füstbe mentek, nem lett belőlük semmi.Mire a NER a Bayer Constructtal megérkezett, a kerület már nagyon beszorított helyzetben volt, és attól kezdve alig maradt mozgástere, mivel nem kevesebb mint hét kormányrendelettel az állam minden maradék szabályt és korlátozást eltakarított előle 2021 és 2023 között. A kiemelő rendeletek kivétel nélkül azt a célt szolgálták, hogy a beépítés sűrűsége, nagysága tovább növekedjen, és ne kelljen semmilyen meglévő szabályozáshoz igazodni.Az időközben kirúgott főépítész, Dienes János lapunk hasábjain írta meg: úgy érzékelte, hogy Horváth Csaba szocialista polgármester valójában rontotta az önkormányzat tárgyalási pozícióját, és egy törvénytelen szerződéstervezetet akart folyamatosan áterőltetni a testületen, vagyis végső soron a Bayer érdekeit szolgálta. A polgármester akkoriban visszautasította ezt a vádat, de 2024-ben vereséget szenvedett a választáson a momentumos Rózsa Andrástól. A Zenit Corso október 16-i átadóján Horváth is megjelent Balázs Attila, valamint a Fidesz helyi vezetője, Borbély Ádám társaságában az ünnepélyes átadón. A Telexnek több forrás is arról számolt be, hogy Horváth a Bayer Construct Zrt. hivatalos tárgyalódelegációjának tagjaként járt a XIII. és a XV. kerületi önkormányzatok vezetésénél a cég helyi beruházásairól egyeztetni. A volt polgármester minderre csak annyit mondott, nem alkalmazottja a Bayer Construct Zrt.-nek vagy a cégcsoport más egységének, és már nem tekinti magát közszereplőnek.Utólag azért kimondható, hogy Horváth Csaba viselkedése teljes mértékben igazolni látszik azt a feltételezést, hogy az akkoriban állítólag ellenzéki polgármester remekül megtalálta a hangot a kerület közepét éppen szétépítő NER-fejlesztővel. A fideszes Borbély Ádám legalább mindvégig nyíltan, egyértelműen támogatta a beruházást, és nem tett úgy, mintha...Évtizedek múlva persze csak a történészeket fogja érdekelni, mit csinált Horváth Csaba, és kinek az érdekeit képviselte, már persze a sajátján túl.Ami igazán számít, hogy a magyar állam új kormányzati negyede azért lett túlépített és túlzsúfolt falanszter, mert magán viseli egy vadkeleti ingatlanfejlesztés összes strukturális sajátosságát. Egyszerűen nem úgy született meg, ahogy egy ilyen negyed bárhol nyugaton létrejött volna, de még csak nem is olyan módon, ahogy az ilyen beruházások szimbolikus jelentőségét nagyon fontosnak tartó feltörekvő országokban kormánynegyedeket építenek. Az új kormányzati negyed pont azáltal lesz a NER-korszak tökéletes jelképe, és sajnos meghaladhatatlan hagyatéka, hogy nem szánták annak, sőtsoha nem volt a koncepciója mögött semmilyen szellemi, intellektuális tartalom, mondanivaló, vagy állameszmény.Ha a tömbökben nagyrészt lakások lennének, ahogy eredetileg tervezték, az üzleti építészet elriasztó példája lenne. Így, hogy egy fatális véletlen folytán az állam költözött bele, valami még elriasztóbb dolog keletkezett.A ZVK mestertervét eredetileg a Zaha Hadid Architects építésziroda készítette 2021-ben, amikor az még magánfejlesztésnek látszott. A londoni székhelyű vállalatot a rég elhunyt híres építész egykori munkatársai viszik tovább, és a világban sokat foglalkoztatott, magas brandértékű irodának számít. Az ingatlanfejlesztők szívesen dolgoznak egy ilyen építészcéggel, amelynek neve továbbra is jól cseng, és valóban jelent egyfajta építészeti alapminőséget.Azt azonban érdemes látni: egy ilyen budapesti fejlesztés megtervezése a Zaha Hadid Architects számára egyrészt kis jelentőségű rutinfeladat, másrészt semmilyen valódi helyismeret nem áll mögötte. A megrendelői igény olyan léptékű és sűrűségű beruházásról szólt, ami az iroda számára megszokott, devalójában Londonban vagy Csengtuban lett volna indokolt, nem Budapesten.A funkcióváltás miatt a terv építészetileg elszegényedett, azt a változatosságot is elvesztette, ami eredetileg még megvolt benne. Az egyetlen megmaradt lakótömb fehér alapszínével és erkélyeivel vizuálisan jól elkülönül a rozsdavörös irodaházaktól. Ha legalább az épületek fele lakóház maradt volna, ahogy az még a 2021-es látványterveken megjelenik, az összkép valamivel oldottabb és érdekesebb lenne, de azáltal hogy hét gyakorlatilag egyforma kiképzésű, színű és méretű óriástömb sorolódik feszesen egymás mellé, a falanszterhatás felerősödött.Az viszont eleve ingatlanfejlesztői szemléletű hazugság volt, hogy a Zaha Hadid Architects zöld és fenntartható projektként prezentálta a ZVK-t, amely összeköti a Bosnyák teret a Rákos-patakkal, és Pest "egyik legzöldebb és legfenntarthatóbb negyedét hozza létre, mely organikusan kapcsolódik a Rákos-patak környékéhez, harmonikus egységbe foglalva a zöldterületeket és az általunk épített közösségi tereket."Mindennek pontosan az ellenkezője az igaz:a ZVK nem kapcsolódik sem a Bosnyák térhez, sem a Rákos-patak menti zöldterülethez, az utóbbi konkrétan megközelíthetetlen onnan;teljes értékű zöldterület egy 21. századi városfejlesztéstől szokatlan módon egyáltalán nem keletkezett;a megvalósult projekt kifejezetten diszharmonikus viszonyban van a környezetével, ami főként annak köszönhető, hogy teljesen elüt a léptéke mindentől, ami a közelében van.Mindez már 2021-ben is látszott a mesterterven, e tekintetben az egyetlen különbség a megvalósult és a megálmodott projekt között csak az, hogy nem épült meg a patak túlpartjára átvezető gyalogoshíd. De ha megépül, szerves kapcsolat akkor sem lenne, ugyanis ahhoz, hogy legyen egy zöld tengely a két parkos terület között, a ZVK-ban is kellene lennie egy teljes értékű, nagyobb kiterjedésű parknak. A régebbi terveken volt még ilyen, a Zaha-Bayer-féle tervekben már nem, csak a tömbök között vezet át egy viszonylag széles sétány, ami azonban zöld tengelynek nem mondható. Az összes többi zöldterület valójában az épületek közötti kiemelt, kerítéssel körülvett növénykazetta.A valóságban a ZVK nem összeköti a Bosnyák teret a Rákos-patakkal, hanem éppen ellenkezőleg, elfalazza egymástól ezt a két zöld területet, felszámolva egy olyan zöld folyosót, aminek a város ökológiai egészsége szempontjából jelentős szerepe lett volna. Ez egy magánfejlesztés esetében is megengedhetetlen lett volna, de úgy még inkább az, hogy végső soron egy kiemelt közberuházásról beszélünk.Az egyetlen olyan elem, ami megőrzött valamit a projekt egykori közcéljából, vagyis abból, hogy Zugló számára új központot teremtsen, az üzletház. Építészeti értelemben is ez a legnívósabb, és érdekes módon van benne valami jó értelemben vett idegenségérzet, egyes pontjain megállva akár azt is hihetnénk, hogy egy londoni kerületben vagyunk.A Zenit Corso igazi érdekessége az, hogy nem pláza. Egyáltalán nincs fedett belső tere, az üzletek egy nyitott belső udvar körül helyezkednek el három szinten: a legalsó szint három nagy üzlettel a föld alá van rejtve, és a mélygarázsból közelíthető meg, a földszint három irányba megnyílik a környező közterületek felé, és ezzel a tömbbelsőt átjárhatóvá válik, feljebb pedig mindössze egy galériaszint található, ahova mozgólépcső vezet fel. Az egész nem nagy, kellemesek az arányai,pont annyit tud, amennyire ezen a helyen, ebben a kerületi alközpontban reálisan szükség van.A Zenit Corso más szempontból is fontos épület Budapest számára: megmutatja, hogy egy régebbi és évtizedek óta mellőzött műfaj, az üzletház a városszéli bevásárlóközpontok reális alternatívája lehet.Ez ugyanis egy klasszikus üzletház: üzletek vannak benne kifelé, az utcák irányába és belül is, a városias léptékű udvar körül. Mégpedig pontosan olyan üzletek, amelyek kedvéért az emberek manapság autóba ülnek, és városszéli bevásárlóközpontokba mennek ki, hogy egy helyen bonyolítsanak le minden kötelező feladatot a macskakaja megvásárlásától a heti nagybevásárlásig. Ha valami fenntarthatósági és urbanisztikai szempontból értelmes törekvés, az a környezetet fölöslegesen megterhelő bevásárló-ingázás helyett a jó városközepi alternatívák felkínálása; miközben valódi plázákra, amelyek elszívják az életet a környező vendéglátóhelyek, kisboltok elől, már nincs szükség (és láthatóan mozikra sem, miután a covid és a streaming kettőse a mozizásra súlyos csapást mért).Valóban szerencse, hogy Zugló nem kapott tíz vagy húsz évvel ezelőtt egy olyan óriásplázát, ami a korábbi tervekben szerepelt, és ami minden bizonnyal megölte volna a Csömöri út és a Nagy Lajos király útja üzleteit. A Zenit Corsónak ilyen hatása nem lesz.Egész meglepő érzés ebben a teljesen léptéktévesztett komplexumban találkozni egy olyan részlettel, aminek rendben vannak az arányai. Meglepő és kissé elszomorító is, mert megmutatja, hogy normális szabályozás mellett milyen remek új városrészt lehetett volna itt építeni, ha nem egy magáról minden féket lehányó lopógépezet száguld át Zugló közepén.Mert a ZVK-val a legnagyobb baj az, hogy egy közel száz éves városépítészeti álmot teljesített be rosszul: azt, hogy a hatalmas kiterjedésű Zugló, a főváros harmadik legnépesebb kerülete a Bosnyák tér környékén kap egy valódi, urbánus központ. Ennek a főváros egésze szempontjából is nagy jelentősége lett volna, ilyen alközpontokra ugyanis égetően szükség van ahhoz, hogy ne koncentrálódjon minden funkció a túlterhelés alatt rogyadozó történelmi belvárosba, és hogy az emberek a lakóhelyükhöz közel találják meg a városi élet alapvető szolgáltatásait és különösen annak légkörét, atmoszféráját.Zugló a 20. század első felében egy már akkor is parcellázási logika által hajtott, extenzív terjeszkedéssel jött létre, amiben ilyen központ nem alakult ki. Hogy ennek az ideális helye földrajzi, közlekedési és városfejlődési okokból a Bosnyák téren van, azt már a 20. század elején felismerték. Ezért akadályozta meg a főváros, hogy tulajdonosa, gróf Andrássy Gézáné felparcellázza azt a hatalmas, üres telektömböt, amit pár évvel korábban spekulációs céllal megvásárolt a mai Nagy Lajos király útja és a városhatár között, a Rákos-patak két oldalán.A gróf Andrássy Gézáné-féle telektömböt akkor már mindkét oldalról beépített területek vették körül, de a Bárczy István-féle a városvezetés érzékelte, hogy a Thököly út meghosszabbításához és a Hajcsár utca (ma Nagy Lajos király útja) kiszélesítéséhez szükség van a területre, ezért - bár a döntést rengetegen bírálták, és fölösleges pénzszórásnak tartották - igen magas áron megvették a grófnétól 1910-ben. A hatalmas telektömb helye a Csömöri út és a Bosnyák utca között máig kirajzolódik a városszerkezetben.Megvették, de a központ a következő fél évszázadban mégsem tudott megszületni. Az 1950-es évek elején csak a Csömöri út egyik oldalának jó minőségű, Bauhaus házsora meg két frissen felépült modern templom, a katolikus és az evangélikus jelezte, hogy a Bosnyák több akar lenni zajos, koszos külvárosi piactérnél.Az egész történetet fölösleges lenne most felidézni, de érdemes egymás után rakni négy képet, amelyek megmutatják, hogy a ZVK milyen fejlődési útnak jelenti a félresikerült végállomását:Gebhardt Tibor 1955-ös rendezési terve olyan városias nagyvonalúságot, városépítési tudást, komplex gondolkodást mutat, hogy csak sajnálhatjuk: a magyar várostervezésből kiveszett ez a szemlélet a következő évtizedekben. Nem tért vissza máig sem, pedig ha a Bosnyák tér ezen a módon kiépül - városias térfalakkal, középületekkel, a Nagy Lajos király útja mindkét oldalán megfelelő teresedéssel -, ma Budapest reprezentatív terei közé sorolnánk.A tervből szinte semmi nem valósult meg, mindössze egyetlen térfal készült el 1969-ben a Térképész székház átadásával, de sajnos ez a 20. század közepi modern épület nem tartozik a korszak igazán jól sikerült alkotásai közé. Ami még elkészült, az a csarnok és a fedett piac épületegyüttese 1962-ben, de nem a fenti terven látható módon közvetlenül a templom mögött, hanem a Lőcsei út túloldalán. Az emeletes fejépületi rész még Gebhardt tervének szándékai szerint folytatja a Csömöri út beépítésének vonalát (vagyis a templom tömbjének meghosszabbítása). Ez kimondottan érdeme az épületnek, és talán most, hogy az előtte lévő járdaszakaszt rendezték, talán valamivel jobban érvényesül majd, mint az elmúlt évtizedekben.Miután a Bosnyák teret a piac átköltöztetése után 1969-ben parkosították, a városfejlődés itt nyugvópontra jutott, a korábbi tervekben látható zárt tér nem jött létre, a tömbök beépítéséről lemondtak.Mégis, ezzel a központ nem állt össze, és egészen érdekes módon a 20. század vége felé újra megindult a gondolkodás, hogyan lehetne bővíteni. A 80-as években már egyre gyakrabban merült fel, hogy itt egy városias alközpontra lenne szükség (azért is, mert azt hitték, megérkezik majd a metró). Idővel a figyelem a piac mögötti, 1956 óta létező sportterület felé fordult, mivel ez maradt az utolsó nagy szabad hely Andrássyné egykori telkéből. A Bosnyák tér fogalma tehát az 1960-as évektől képlékeny módon elkezdett bővülni hátrafelé, először csak a csarnok környékét kezdték hozzászámítani, aztán a 90-es évektől már a sportterület helyére megálmodott új városközpontot is.A következő nagyszabású tervet a rendszerváltás után, 1999-ben mutatta be Zugló akkor szabaddemokrata vezetése. Így festett:Látszik, hogy ebben messze túlsúlyban vannak a közfunkciók és a zöldterületek a megjelenő magánfejlesztések mellett. Az addigra elavultnak érzett régi helyett új vásárcsarnok, új igazgatási épület (vagyis városháza) és rengeteg megtartott sportpálya jelenik meg a terven, amely a megnyitott terekkel még valóban szerves kapcsolatot teremtett volna a régi Bosnyák térrel, illetve a zöld- és sportterületek révén harmonikus átmenetet kínált volna a Rákos-patak felé. Azt is mondhatjuk: ez az a terv, aminek a Zaha Hadid Architects mesterterve utóbb hazudta magát.Erre természetesen nem volt pénz.A következő fázis már a sportterület 2006-os eladása után született, amikor az akkori kerületvezetés úgy gondolta, nagy engedményeket ad a magánfejlesztőnek, lemond a sportpályák továbbéltetéséről, de cserébe sok mindent kap:Látható, hogy a fejlesztői érdekek itt már markánsan megjelennek, van pláza és irodaházak, de még város is van: tágas új közpark a templom mögött, vadonatúj, kétszintes vásárcsarnok, előtte széles, nagyvárosi léptékű köztérrel, ahova a reprezentatív városháza néz. A közterületek mind nagyvonalúak, egyikből a másikba áttekinthető és magától értetődő módon haladhatunk át. Ez a terv még betöltötte volna azt a küldetését, hogy Zuglónak a méretéhez, összvárosi jelentőségéhez mért központot adjon, de a Rákos-patak felé az átjárást már elépítette volna.A fenti négy terv más-más urbanisztikai szemléletet tükröz, mindegyiknek vannak előnyös és hátrányos vonásai, de mindegyik rendelkezik komoly értékekkel - és mindegyik sokkal-sokkal jobb annál, mint ami végül megvalósult.A ZVK nemcsak funkcionálisan szegényedett el a korábbi elképzelésekhez képest, nemcsak a zöldterületek vesztek mind oda, hanemkülönösen a környező utcákhoz, terekhez való viszonya mutatja meg, hogy milyen várostervezési csődtömeget sikerült itt létrehozni.Ebből a szempontból a két legfontosabb kapcsolódási felület a Csömöri út és a Bosnyák tér felé található. (Mellesleg: teljesen elrontották a harmadik oldalt, a Bosnyák utcát is, ahol a sugárút szélességű közterület lehetőséget adott volna egy lineáris park kialakítására, ehelyett kopár térkősivatag keletkezett, amit a hétvégi piacnapokon kívül felszíni autóparkolóként hasznosítanak.)A legjobban egy-egy képpel lehet megmutatni, hogy mi történt. Lássuk először a történetileg legfontosabb irányt, a régi Bosnyák teret. Így néz ki a ZVK a templom mögötti parkból:A kép látszólag nagyon előnyös, hiszen egészen kicsinek, szelídnek tűnik innen a háttérben feltűnő új épületegyüttest (sehonnan máshonnan nem az), de valójában azt mutatja meg, hogy semmiféle kapcsolatot nem sikerült teremteni az ZVK és a régi Bosnyák tér között.Ennek a kapcsolódásnak a fő akadálya az 1962-ben épített piac és csarnok, ami szabályosan elrekeszti az utat keresztben, és átjárhatatlan akadályt jelent a hozzá kapcsolódó két, parkoló autókkal teli keresztúttal együtt. Nem véletlen, hogy az 1999-es és a 2007-es terv is a bontásával és az áthelyezésével számolt, hiszen ez akadályozza meg egy nagyvonalú, logikus térfüzér kialakítását. Csakhogy mindig volt ebben a tervezgetésben egy alaphazugság: a piac a főváros tulajdona, és a főváros sosem vett részt aktívan a projektben, így valójában egy harmadik fél telkével kalkuláltak anélkül, hogy az megalapozott lett volna.Az eredmény az lett, hogy a piaccal nem történt semmi. Az épület rossz állapotú, a környezete pedig annál is rémisztőbb, kifelé a legtöbb irányban bódékkal, rothadó farostlemezes lapokkal fordul. A körülötte lévő közterületek akadálypályára emlékeztetnek, balkáni színvonalúak. Mindebből nem következik, hogy a csarnokot le kellene bontani, sőt. Kéri Gyula 1962-es modern épületének komoly kvalitásai vannak, bár ezt ma kevesen látják rajta, egy gondos felújítással és a környezete rendezésével ezek előhozhatók lennének. De az egyértelmű, hogy a keresztirányú átjárhatóságot körülötte biztosítani kellene.Olyan mulasztás ez, amit egyszer még legalább pótolni lehet. Amit viszont a ZVK a Csömöri úttal művelt, azt már semmi nem hozza helyre. Így néz ki a látvány a Rákospatak utca felől:Eszünkbe juthat a sokszor lesajnált, a rendszerváltás utáni vadkapitalizmus időszakának tartott 90-es évekből egy igen hasonló szituáció: a Westend és a Váci út esete. A kiinduló helyzet nagyon hasonló volt. A Váci út egyik fele a Nyugati tértől és Lehel téri magas színvonalú, városias beépítéssel rendelkezett, a másik oldalon viszont a pályaudvari terület végtelen kerítése és elhagyott oldala húzódott. Ezt a féloldalasságot a Westend tervezése során Finta József (és a korabeli szabályozás) problémaként ismerte fel, és megoldást talált rá: a Westendet kifordították a Váci útra, teljes hosszában hátrahúzták a térfalat, hogy egy jó légkörű, zöld sétányt tudjanak kialakítani az útszakasz teljes hosszában, és a pláza városias földszintekkel és tagolással néz errefelé. A Váci út belső szakasza ennek köszönhetően lett rendezett összhatású, civilizált útvonal, és a sétányt mindig rengetegen használják.Ugyanezt meg lehetett volna tenni a Csömöri úttal, amelynek a belső szakasza az egyik oldalán szintén kiépült jó minőségű, előkertes modern bérházakkal a 20. század első felében, a másik azonban nem.Sőt, ezt kellett volna tenni vele. Egyszerűen el kellett volna lopni a módszert, ami működik.Amit ezzel szemben a fenti képen láthatunk, az a teljes városépítészeti nihil, egy örökre elszalasztott lehetőség. A kormányzati negyed rideg irodaházainak sora áthatolhatatlan falként mered fel a Csömöri út (innen nézve) bal oldalán, és a halott földszintek, a zöld sétány és egyáltalán a városi életre alkalmas terek teljes hiánya miatt nem sokban különbözik attól, mintha egy betonfalat húztak volna fel az útszakasz teljes hosszában. Így senki nem épít várost már azokon a helyeken, ahol van urbanisztikai gondolkodás és bármiféle nyugati értelemben vett szabályozási környezet. Ennél a várostervezésről száz éve is többet tudtak. Ez a kormányzati negyed persze nem az állampolgároknak épült - látszik is rajta.Nyitókép: az új kormányzati negyed a magasból (fotó: Válasz Online)
|
Lélektelen falanszter - elkészült a NER-korszak urbanisztikai szimbóluma
|
Lélektelen falanszter - elkészült a NER-korszak urbanisztikai szimbóluma
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2025/11/07/bosnyak-ter-zuglo-varoskozpont-bayer-construct-kormanyzati-negyed-urbanisztika/
|
2025-11-07 09:00:33
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
Letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség a vádlottakraKülföldi utasoktól, buszsofőröktől, kamionosoktól rendszeresen fogadtak el kenőpénzt - ezt állítja az ügyészség arról a 48 pénzügyőrről, akik korábban a röszkei autópálya-határátkelőn dolgoztak. A vámosok az így összegyűlt pénzt rendszeresen szétosztották egymás között. A több éve zajló perben 3200 kamerafelvételt néztek végig, most a vádbeszéd is elhangzott.Rácz Csaba2025. november 07. 09:58
|
Szeged TV - Letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség a vádlottakra
|
Külföldi utasoktól, buszsofőröktől, kamionosoktól rendszeresen fogadtak el kenőpénzt – ezt állítja az ügyészség arról a 48 pénzügyőrről, akik korábban a röszkei autópálya-határátkelőn dolgoztak. A vámosok az így összegyűlt pénzt rendszeresen szétosztották egymás között. A több éve zajló perben 3200 kamerafelvételt néztek végig, most a vádbeszéd is elhangzott.
| null | 1
|
https://tv.szeged.hu/cikk/letoltendo-bortonbuntetest-ker-az-ugyeszseg-a-vadlottakra
|
2025-11-07 07:11:01
| true
| null | null |
szeged.hu
|
Elítéli a magyar kormány "szándékos és rendszeres erőfeszítéseit" az uniós alapértékek aláásására az a tervezet, amelyre szerdán mondott igent az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága.Az ilyen értékeket az EU egyik alapszerződése sorolja fel és a 7. cikkében leírt eljárás tartatja be, ha felmerülne, hogy egy tagállamban sérültek. Az EP 2018-ban kezdeményezte ezt Magyarországnál, és jelenleg ez az egyetlen ilyen eljárás, de a megindítása ótatovábbléptetni vagy megszüntetni sem sikerülta tagállami miniszterek Tanácsában.Az EP közleménye szerint az állásfoglalás szakbizottsági szövege hangsúlyozza, hogy az EU értékeit és jogrendjét fenyegető helyzet tovább romlott, amihez a Tanács tétlensége is hozzájárult. Magyarország szerinte "hibrid választásos autokráciává" vált. Ismét felszólította arra a Tanácsot, hogy lépjen tovább az eljárás második ágába. (Ehhez egyharmad, a mostani ág végén ajánlások kiadásához négyötöd kell.)A szöveg szerint a kormány nem védi megfelelően a polgárok jogait, fenyegeti a tudományos élet szabadságát, és szisztematikusan gyengíti az Országos Bírói Tanácsot. További problémákat lát a politikai indíttatású üzleti gyakorlatokkal, aPride "de facto" alkotmányos betiltásával, valamint az állami hirdetések leosztásával kormánybarát médiumoknak. Megjegyzi azEurópai Bizottság vizsgálatátis az EU intézményei elleni állítólagos magyar kémkedés ügyében. (ADirekt36 cikkealapján indult üggyel szerdán egy másik EP-szakbizottság is foglalkozott zárt ajtók mögött.)A jelentés elítéli a költségvetési eszközök tranzakciós jellegű felhasználását, valamint azt, hogy a kormány rendszeresen használja vétójogát a Tanácsban befolyásgyakorlásként. A szöveg szerint a joghézagok kihasználása lehetővé teszi a magyar kormánynak, hogy megkerülje a források részleges befagyasztását. Ugyanakkor biztosítaná, hogy nem fosztják meg az uniós források végső kedvezményezettjeit a pénzügyi támogatástól, ideértve a civil társadalmat is.A szöveg felhívja a figyelmet többek között a korrupció és a választások integritása közötti kapcsolatra, beleértve a klientúrahálózatokat. Az Integritási Hatóság előtt tartós akadályokat lát, amelyek veszélybe sodorhatják a Magyarországnak járó uniós források egészét.A közvetlen jogi következmények nélküli dokumentumot még a teljes EP-nek is meg kell szavaznia, de a szakbizottságokban hasonló arányban ülnek a frakciók képviselői, mint az egész testületben. Az állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságban 51 igent, 21 nemet és két tartózkodást kapott a tervezet.A szerdai ülésen László András, a Fidesz-KDNP képviselőjekudarcnak neveztea hetes cikkes eljárást, mert a tagállami kormányok a nyomás ellenére nem döntöttek büntetésről, miközben a magyar választók folyamatosan a pártszövetségnek szavaztak bizalmat. Az eljárást alapvetően hibásnak tartotta, a támogató frakciók szerinte egyszerre akarnak ügyészek, bírák és esküdtek lenni, ami ellentétes a jogállamisággal és az alapszerződésekben (az EU kvázialkotmányában) rögzített lojális együttműködés elvével. A jelentésben politikai támadást látott, amely messze túlmegy az eljárás hatáskörén, olyan kizárólagos tagállami ügyeket is érint, mint a külpolitika. Az eljárás "mindörökre egy folt lesz az Európai Unióról szóló történelemkönyvekben".
|
A korrupció és a választások közti kapcsolatra is felhívja a figyelmet az EP készülő magyar jelentése
|
A politikai indíttatású üzleti gyakorlatok miatt is problémákat lát az Európai Parlament jogi szakbizottságában támogatást kapott szöveg a magyar hetes cikkes eljárásról.
| null | 1
|
https://telex.hu/kulfold/2025/11/05/eu-europai-parlament-libe-magyarorszag-jogallamisag-hetes-cikk-jelentes
|
2025-11-05 14:46:50
| true
| null | null |
Telex
|
Váratlan folyamatra hívták fel a figyelmünket a vasúti ágazatból: miközben pár hónapja össztűz zúdult Homlok Zsolt vasúti vállalkozóra, Mészáros Lőrinc korábbi vejére, újabban Homlok mintha valamelyest mégis visszatérne a pikszisbe. Minderről azÁtlátszóis írt egy alapos anyagot.A visszatérésre utalt, hogy az utóbbi időben összesen 2 milliárd forint értékben újra hazai közbeszerzéseket nyertek el az üzletember vállalkozásai, de nem a megbírságolt és a közbeszerzésektől eltiltott Homlok Zrt. és Kft., hanem egy harmadik érdekeltség, az előbbiektől hermetikusan leválasztott Vasútvill Kft. Sőt, ezzel egyidejűleg a Vasútvill egy nagy bolgár projektet is elnyert, bár ez annyiban inkább véletlen egybeesésnek tűnik, hogy a bolgár közbeszerzéseknek aligha van közük a NER-hez.Homlok Zsolttal közvetlenül nem tudtunk beszélni a cikk elkészítése során, de több olyan vasúti szakemberrel igen, akinek van rálátása a most zajló állami munkákra. A szektorban újabban nagyon sok a konfliktus, elég csakLázár Jánosépítési és közlekedési miniszter és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd folyamatos viszályára gondolni. Forrásainktól úgy tudjuk: Homlok ugyan még nem oldotta meg a gondjait, de ezen villongások közben a korábban kigolyózott üzletember bizonyos szinten visszatérhetett.Az eredetiHomlok-Mészáros konfliktusszép példája volt annak, mi történik akkor, ha egy magas szinten mozgó vállalkozó kegyvesztetté válik a NER-ben. Mint akkor felidéztük, Homlok Zsolt volt valaha Szombathely legismertebb vállalkozója, és a magyar vasútépítés egyik legerősebb embere is, aki elvette Mészáros Lőrinc Ágnes nevű lányát.Homlok Zsolt és Mészáros Ágnes válása után azonban személyes konfliktusok alakultak ki, Homlok Zsolt tapinthatóan Mészáros Lőrinc ellenfele lett. Ez egybeesett azzal, hogy az állami szervek hirtelen lesújtottak a Homlok-csoportra, bár a kartellügy miatt eljáró GVH vezetése természetesen nonszensznek nevezte, hogy a vállalkozó Mészáros családból való kikerülésének köze volna a fellépéshez.A Homlok-csoport ezek után már kevesebb megbízást nyert el, majd egy közbeszerzési összejátszás miatt 1,2 milliárd forintos versenyhivatali bírságot is kapott. Egy ponton úgy nézett ki, ez ennyi volt, de aztán a bíróság segítségével a vállalkozónémi levegőhözjutott. AzMforpedig nemrég arról írt, hogy a vállalkozónak hat hónapja maradt kiegyezni a hitelezőivel.Ezek után nézzük meg a friss tendergyőzelmeket.A MÁV Pályaműködtetési Zrt. által kiírt különböző közbeszerzési dokumentumokat (nyugat-magyarországi vasúti rakodók) böngészve az látszik, hogy a Vasútvill az1-es vonalon(Hegyeshalom, Nagyszentjános, Komárom, Almásfüzitő) nyert, a szerződés összértéke itt 782 millió forint.Szintén a Vasútvill kapott munkát a 20-as vonalon (Boba, Hajmáskér, Várpalota), itt a szerződési összérték 536 millió forint. Végül a dél-dunántúli vonalak (Murakeresztúr, Dombóvár, Sárbogárd, Kiskorpád) szerződéseinek összértéke: 681 millió forint.Apályázati dokumentációbólaz is látszik, hogy a Vasútvill bőven az ismert és bemutatott viszályok után nyert, a belinkelt dokumentumok közül a pályázatok eredményét összegző papír például csak idén augusztus 8-án készült. Az egyes munkákért mindig más és más vasúti csoporttal kellett a Vasútvillnek megküzdenie, miközben ő azonos alvállalkozókkal indult.A teljes nevén Vasútvillamossági Kft. nevű budapesti cégnek, vagyis a győztesnek amúgy az Opten szerint külföldi tulajdonosa van, a cseh Rafinanz Promotion. A szakma azonban ezt a céget Homlok Zsolthoz és testvéréhez, Homlok Tiborhoz köti, amit jól jelez, hogy a cég képviselője is Homlok Tibor. Korábban a24.hujogerősen meg is nyert egy pert, amelyben a Fővárosi Törvényszék ítélete szintén Homlok-érdekeltségként kezelt bizonyos cégeket, ilyen volt a Vasútvill Kft., a Homlok Zrt. és az RM International Zrt.A "Homlok-visszatérésről" érdeklődtünk az Építési és Közlekedési Minisztériumnál (ÉKM), ahol elhárították az üzletember rehabilitációját firtató kérdéseinket, a tárca szerint nincs itt semmi látnivaló. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes úgy fogalmazott a Telexnek, hogy amikről kérdezünk, azok nyílt tenderek voltak, ahol a Vasútvill elindult, és mivel ő adta a legjobb ajánlatot, nyert, de mindezt nem kell túlgondolni. A miniszterhelyettes azt mondta, hogy a pályázat eredményét nem a "csókosok és kegyvesztettek" logikájával érdemes vizsgálni, a pályázaton elinduló legjobb ajánlatok objektív szempontok alapján nyertek.Ettől függetlenül azért nincs előttünk, hogy a NER világában valóban tud-e nyerni olyasvalaki kizárólag a jó ajánlata alapján, akinek korábban látványos konfliktusa alakult ki a gazdasági-politikai hatalom magjával, például Mészáros Lőrinccel. Ahogyan az is kockázatnak tűnik, hogy mennyire biztonságos partnere az államnak egy olyan üzletember érdekeltsége, akinek két másik cége már bajban van.Erről általánosságban azt hallottuk az ÉKM-től, hogy az állami megrendelő mindig úgy szerződik, hogy több formában is bebiztosítja magát. Ez megtörténhet bankgarancia, hibás teljesítési kötbér, meghiúsulási kötbér formájában.Az ÉKM Telexnek küldött válaszában kitért olyan elemekre is, amelyek nem feltétlenül a konkrét ügyhöz tartoznak, de segítenek megérteni a folyamatot. Állításuk szerint a beruházási törvény alapján ma már jobban elválik a projektek tervezési és kivitelezési szakasza. Először terveket kérnek, ez alapján pontosabb árat látnak, és utána mindig a legalacsonyabb áron szerződnek, miközben a tőkeerősséget és a finanszírozást elvárják a partnereiktől.Korábban sokszor "design and build" típusú kiírások születtek, ami azt jelentette, hogy az állam azt határozta meg, mi a beruházás végcélja, és aki vállalta a munkát, az egyszerre felelt a tervezésért és magáért a kivitelezésért. Az ÉKM értékelése szerint ez sokkal több kockázatot rejtett, amit az ajánlattevők be is áraztak. Most a két szakasz elválik, a projekteket előbb a kiviteli tervekig viszik el, innen már sokkal kisebb a bizonytalanság, a kivitelezési ár így pontosabban belőhető.Amennyire a szakmából tudjuk, a Vasútvill-csoport elnyert egy, a hazai győzelmeknél sokkal nagyobb munkát is, mégpedigBulgáriában. AVidin-Szófianagy vasútfejlesztés egy szakaszán, a Medkovec-Statsimir szakaszon zajló munka több európai céget érint, így a pozsonyi székhelyű Orion Construction Sro.-t, vagy a ljubljanai SZ Zeleznicét.Az érintett szakasz 31 kilométeres, de vannak a szakaszon felüljárók, aluljárók, valamint három új vasútállomás is. A szakasz a szófiai közlekedési csomóponton áthaladó gyorsvasútvonal része, amely Bulgáriát Nyugat-Romániával és Görögországgal köti össze, és egy amolyan műszaki szűk keresztmetszetet szüntethet meg. A projektet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaiból finanszírozzák.A Homlokhoz köthető cégek tehát munkákhoz jutottak, de amennyire tudjuk, Homlok Zsolt és Mészáros Lőrinc között amúgy azóta sem lett jobb a viszony. Sőt a Vasútvill és a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord között régóta húzódó elszámolási viták is vannak, ennek tárgya a Püspökladány-Biharkeresztes szakasz, illetve egy váci munka.Az R-Kord mint fővállalkozó ugyanis felmondta a Vasútvillel mint alvállalkozóval a szerződését hibás teljesítésre hivatkozva, és nem fizetett ki egy nagyobb, több százmilliós összeget. A tartozás a késedelmi kamatokkal együtt ma már inkább egymilliárd forint.Úgy tudjuk, hogy nem a Vasútvill az egyetlen R-Kord beszállító, akinek jelentős követelései vannak. Az egyik forrásunk ehhez hozzátette, hogy miközben ők nem jutnak hozzá a pénzükhöz, amiért megdolgoztak, a felcsúti R-Kord az idén is úgy döntött, hogy a teljes adózott eredményét kifizeti osztalékként.A felek megpróbálták bevonni a helyzet rendezésébe Lázár János építési és közlekedési minisztert is, aki mosta kezeit: álláspontja nagyjából úgy írható le, hogy az ÉKM-nél nincs kifizetetlen számla, a minisztérium a fővállalkozónak mindent elutalt, a fővállalkozó és az alvállalkozó elszámolásába pedig a minisztérium nem tud és nem kíván beavatkozni. De a miniszter azért reményét fejezte ki, hogy az érintett munkavállalók és családjaik boldogulása, és általában egy kiemelt hazai beruházás reputációja, a csúszások elkerülése érdekében a felek rendezik a vitát.Homlok Zsolt továbbra sincs könnyű helyzetben, ha a most zajló bírósági eljárás végén az említett két cégénél (Homlok Zrt. és Homlok Kft.) ki kell fizetni aGazdasági Versenyhivatalnakaz 1,2 milliárd forintos versenyfelügyeleti bírságot és a 25 millió forintos eljárási bírságot, az ugyanis mindenképpen hatalmas tétel. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (EKR) ezzel párhuzamosan már bekerült, hogy a Homlok Zrt. és a Homlok Kft. 3 évig nem indulhat közbeszerzésen.A Vasutvill Kft., amely most mégis munkákat nyert, korábban a Budapest-Belgrád projektbe is bekerült, és akkor még bőven 10 milliárd forint feletti forgalmat ért el a vasútépítések villamossági munkálataiból. A cég aztán nagyon összement, tavaly a 2,7 milliárd forintos forgalma után 1,6 milliárd forintos veszteségbe fordult. De ha az állam újból megbízásokat ad, akkor lehet esély a működésre.A szakma szerint a vasúti közbeszerzéseknél nyílt titok, hogy nem jó a finanszírozási helyzet. Az ágazat szereplői olyan híreszteléseket erősítettek fel, amikor erről kérdeztük őket, hogy a pályázatoknál előny, ha valaki nem kér előleget, mert azt most nehéz kapni, illetve az Európai Beruházási Bank állítólag több hazai vasúti projektet lehúzott a támogatható projektek listájáról. Ami pedig a hazai döntéshozókat illeti, állítólag bejött a képbe egy olyan felülről érkező elvárás, hogy az ÉKM minél több függő beruházási és elszámolási ügyet zárjon le.Homlok Zsoltnak ezen a piacon egyelőre biztosan lesznek likviditási gondjai, hiszen olyan magyar vállalkozás nem nagyon létezik, amely 1,2 milliárd forintot csak úgy ki tudna fizetni. Márpedig a GVH-ügy bíróság előtt van, és a következő hónapokban nem várható, hogy gyorsan lezárul a folyamat.
|
Mészáros Lőrinc kegyvesztetté vált exveje váratlanul újra elkezdett vasúti közbeszerzéseket nyerni
|
Homlok Zsolt visszatér? Úgy tűnt, hogy a válása után a NER összefogott ellene, de a szombathelyi üzletember most újra sikeresen indult hazai és külföldi vasúti pályázatokon. Lázár Jánosék szerint nincs itt semmi látnivaló, de a fordulat egybeesik azzal, hogy Mészáros vasúti érdekeltségeinek sok a konfliktusa az építési tárcával.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/11/06/homlok-zsolt-meszaros-lorinc-lazar-janos-vasuti-kozbeszerzes
|
2025-11-06 13:29:02
| true
| null | null |
Telex
|
Bohár Dániel, a Megafon politikai influenszere idén három EU-csúcson is részt vett, ráadásul mindhárom alkalommal Orbán Viktorral közösen, a magyar honvédség repülőgépén utazott Brüsszelbe.Bohár a március 6-ai rendkívüli EU-csúccsal indította az évet. A csúcstalálkozó előtti nap Párizsba is elkísérte a miniszterelnököt, aki Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt. Bohár a repülőn, a francia fővárosban és az Európai Tanács épületében is interjúzott Orbánnal, az útról készült anyagot pedig a Patrióta Youtube-csatornájára töltötte fel.Június végén ismét két napig kísérte a miniszterelnököt. Először a hágai NATO-csúcsra, majd másnap a brüsszeli EU-csúcsra. Utóbbi eseményen az újságíróknak - villáminterjúk készítésére - fenntartott zónában találkoztunk is Bohárral, aki nem újságírói, hanem kormányzati delegációs akkreditációs kártyát viselt. A politikai influenszer a csúcstalálkozó után az Európai Tanács épületének egyik, újságírók elől elzárt emeleti erkélyén készített interjút a miniszterelnökkel.Az október 23-ai Békemenet után ismét a miniszterelnökkel tartott. Már a honvédségi repülőgépen interjúzott Orbánnal, az Európai Tanács épületében pedig Orbán Balázzsal és Orbán Viktorral is interjút készített. Az utóbbi két anyagot az uniós állam- és kormányfők által használt, újságírók elől elzárt ülésteremben forgatták.Mivel Boháron júniusban delegációs akkreditációs kártyát láttunk, az Európai Tanács épületének emeleti erkélye és az ülésterem pedig olyan helyszín, amit csak a kormányzati delegációk tagjai látogathatnak, kérdéseket küldtünk a kormánynak Bohár Dániel szerepével kapcsolatban.Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen minőségben vett részt az EU-csúcsokon, milyen alapon kapott delegációs akkreditációs kártyát, és kinek dolgozott a csúcstalálkozókon. Emellett azt is megkérdeztük, hogy ki és mennyit fizetett azért, hogy Orbánnal közös repülőgépen utazhasson.A kormány válaszában csak annyit írt, hogy Bohár "a magyar delegáció tagjaként vett részt az Európai Tanács ülésein, azzal a céllal, hogy a csúccsal kapcsolatos kommunikációt segítse. A kiutazásával kapcsolatos költségeket munkáltatója, a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. viselte."A kormány tehát elismerte, hogy együttműködik a megafonos Bohár Dániellel.Mivel a Megafonról eddig egyértelműen azt mondták, hogy nem kapnak közpénzt, visszakérdeztünk a kormánynál, hogy a munkáért kapott-e pénzt Bohár Dániel vagy a Megafon, és van-e a kormánynak együttműködése az influenszerrel vagy a Megafonnal. Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi szükség volt Bohár Dániel bevonására, és a felkérés kifejezetten neki szólt-e vagy a Megafonnak. Kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.A témában a Megafonnak is küldtünk kérdéseket, választ azonban egyelőre tőlük sem kaptunk.Bohár Dániel brüsszeli munkája két okból is érdekes. Egyrészt azért, mert a delegáció tagjaként olyan helyszíneken készíthetett interjút a miniszterelnökkel, ahova újságírók nem mehetnek be. Így olyan exkluzív lehetőséghez jutott, amit még a közpénzből működő MTVA helyszíni tudósítói sem kapnak meg. Másrészt pedig azért, mert az említett munka egyértelműen állami feladatnak minősül. Bohár bevonása tehát azt jelenti, hogy a miniszterelnöki kommunikációért felelős stáb önmagában kevés volt a munka elvégzéséhez.Homályos pénzügyekBár Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára júniusban kijelentette, hogy a Megafon nem kap költségvetési támogatást, egyáltalán nem biztos, hogy ez így van. A szervezet finanszírozása ugyanis teljesen homályos. A 2024-es beszámolójukban ugyan leírták, hogy 5,8 milliárd forintból gazdálkodtak, arról azonban egy szót sem szóltak, hogy honnan jöttek a bevételeik. Mivel néhány évvel korábban még elárulták, hogy kapott támogatásokból működnek, valószínűleg az 5,8 milliárd forintos bevétel is kapott támogatás volt. Ez azonban csak feltételezés.A Telex 2021-ben arra jutott, hogy a Megafonba akár közpénz is juthatott. Az influenszerhálózat tulajdonosa-ügyvezetője ugyanis az a Kovács István, aki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója is. Az Alapjogokért Központ pedig több milliárd forint közpénzt kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda által pénzelt Batthyány Lajos Alapítványtól.
|
A kormány elismerte a 444-nek, hogy a megafonos Bohár Dániel a kormányzati delegáció tagjaként vett részt EU-csúcsokon
|
A hivatalos magyarázat szerint a csúccsal kapcsolatos kommunikációt segítette, utazásának költségeit pedig a Megafon fizette. A kormány ezzel elismerte, hogy valamilyen szinten együttműködik a Megafonnal.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/31/a-kormany-elismerte-a-444-nek-hogy-a-megafonos-bohar-daniel-a-kormanyzati-delegacio-tagjakent-vett-reszt-eu-csucsokon
|
2025-10-31 06:01:04
| true
| null | null |
444
|
Jól elrejtett számlagyár működtetésével foglalatoskodott egy "hierarchikusan szervezett bűnözői kör", a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által felderített bűnszervezet tagjai 5 éves működésük alatt, összesen 2,7 milliárd forintnyi áfa befizetését mulasztották el, derül ki a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának közleményéből.Amely szerint a pénzügyi nyomozók parkolópályára állították azt a számlagyárat, amelyet a bűnszervezet tagjai "a gépjárműkereskedelem árnyékában" építettek fel. A bűnözők szervizhálózat helyett a jól konstruált, "bukó cégekre" és "köztes cégekre" épített lánc működtetésével 2,7 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.A Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói 22 helyszínen csaptak le egy időben. A bűnszervezet irányítóját és egy tagját a Merkur bevetési egység fogta el.A számlagyárban érintett gazdasági társaságok szerepe az egyébként legálisan folytatott gépjármű-kereskedés mellett javarészt arra összpontosult, hogy a vevő partnereik részére valós teljesítés nélküli, látszólagos belföldi beszerzéseket biztosítsanak, így jogosulatlanul teremtették meg számukra az adólevonási jogot.A szervezet vezetője Pest vármegye területéről irányította az illegális ügyleteket, a cégek pénzügyi és számlázási folyamatait.A nyomozók hat darab, összesen 659 millió forintra becsült ingatlant vettek zár alá, 50 millió forint értékben járműveket, 20 millió forint értékben készpénzt foglaltak le. A bűnbanda felszámolásán a NAV bűnügyi és bevetési állományából több mint 100 pénzügyőr dolgozott.A nyomozók különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt nyolc főt hallgattak ki gyanúsítottként. A szervezet vezetőjét letartóztatta a bíróság. Az elkövetők bűnösségük megállapítása esetén akár 15 év szabadságvesztésre is számíthatnak a közlemény szerint.
|
2,7 milliárd forintnyi áfát felejtettek el befizetni a furfangos luxusautó-importőrök
|
A NAV-nyomozók 22 helyszínen csaptak le egy időben.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/03/27-milliard-forintnyi-afat-felejtettek-el-befizetni-a-furfangos-luxusauto-importorok
|
2025-11-03 08:54:38
| true
| null | null |
444
|
Összesen több mint száz millió forintot vihettek haza a Puskás Múzeum kialakítására létrehozott szakmai munkacsoport tagjai. És nem ez volt az egyetlen csapat: mellettük működött kreatív- és történészi munkacsoport, valamint egy kilencfős tanácsadó testület is. (Előző cikkünkben a reprezentációs költségekről írtunk.)Tíz főből áll az úgynevezett szakmai munkacsoport: két egyéni vállalkozó és nyolc magánszemély, akiknek a nevét nem adták ki. (Ráadásul erős a gyanú, hogy a tíz fő csak kilenc, de erről később.) A csoport hét tagja 2019. május 31-től kezdte a munkát, közülük hatan összesen 11 hónapot dolgoztak. A javadalmazásukban voltak különbségek: a többség 5 millió 100 ezer vagy 5 millió 364 ezer forintot vihetett haza (itt vélhetően az eltérő adózás miatt változik az összeg), de egyvalaki - az elszámolásban "Magánszemély 10"-ként van megnevezve - valamiért kétszeres bért kapott, 10,7 millió forintot. És volt még egy fő (Magánszemély 48) aki egészen 2021. június 30-áig tagja volt a tanácsadó testületnek, neki a 25 hónapnyi munkáért 12,2 millió forintot fizettek ki.Ketten kicsit később csatlakoztak a csapathoz, és mivel mindkettő egyéni vállalkozó, így a kiperelt adatszolgáltatás során ki kellett adniuk a cég - ez esetben tehát az illető - nevét is. Novotny Zoltán rádiós sportriporter két hónappal később kezdett, de ugyanakkor fejezte be a munkát, mint a többiek, és ezért kis híján négy millió forintot számlázhatott le. Akadt, akinek ennél jóval több jutott: Szöllősi György egyéni vállalkozó a többiekhez képest három hónappal később, 2019. június 30-án kezdett, és 2020 utolsó napjáig dolgozott a Puskás-projekten, ezért 24 millió 130 ezer forinttal gazdagodott az egyéni vállalkozása.Nem lehet véletlen, hogy a fenti kilenc fő létszámával pontosan megegyező számú név van feltüntetve a Puskás Múzeum honlapján, a következő sorrendben: szakmai vezető – Szöllősi György; szakértők – Dénes Tamás, Kő András, Lakat T. Károly, Malonyai Péter, Mravik Gusztáv, Novotny Zoltán, Szegedi Péter, Tabi Norbert.
|
Puskás Múzeum: szakértők és tanácsadók 170 millióért
|
Összesen több mint száz millió forintot vihettek haza a Puskás Múzeum kialakítására létrehozott szakmai munkacsoport tagjai. És nem ez volt az egyetlen csapat.
| null | 1
|
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/szollosi-gyorgy-szakertok-es-tanacsadok-170-millioert-182344
|
2025-11-10 06:00:00
| true
| null | null |
Magyar Hang
|
Nem zavarta egymás köreit a flottatendereken hol külön, hol együtt induló Mészáros-érdekeltség és a Mercarius Kft.: egyikük az ország nyugati, másikuk az ország keleti felére pályázott a közútkezelő közbeszerzési eljárásán. Mindketten nyertek is, így összesen 480 millió forint értékben szervizelhetik a közútkezelő 590 db személy- és kistehergépjárművét a következő egy évben. A bábszínházszerű eljárások tehát tovább folytatódnak, miközben egyes eseteket már a nyomozóhatóság is vizsgál.A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az üzemeltetésében lévő személy- és kistehergépjárművek karbantartására, javítására és műszaki vizsgáztatására keresett szolgáltatót. A közbeszerzési eljárást 2 részre bontva írták ki június végén. Az első rész Kelet-Magyarország területére vonatkozott, ahol 376 db gépjárművel kapcsolatban kell ellátni a megadott feladatokat összesen 305 900 000 forintért. A második rész Nyugat-Magyarországot fedte le 214 gépjárművel, 174 100 000 forint értékben.A bírálati összegzés szerint az első részt a Mercarius Flottakezelő Kft., míg a másodikat a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. nyerte el a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. és a Porsche Inter Auto Hungaria Kft. párosa elől.A Mercarius nem indult a Mészáros M1 ellen, ahogy a Mészáros M1 sem tett ajánlatot a Mercarius által elnyert részben. A Porsche-cégek ugyan próbálkoztak, de elvileg mindkét esetben drágábbak lettek volna, így az ő ajánlataikat érdemben már el sem bírálták. A szereplők és a végkimenetel ismerősnek tűnik, talán nem véletlenül.Amatőr hibák, extra rövid határidők2024 nyarán írtuk meg, hogy összesen 41 olyan közbeszerzési eljárást találtunk az ekr.gov.hu-n, amelyen a Mercarius és a Mészáros M1 csoport valamelyik tagja is indult. Ebből 13-at Mészáros cég nyert, 18-at a Mercarius, kettőt közösen, 1 esetben mind a ketten nyertek (külön részeket), hármat más cégek vittek el, 4 pedig eredménytelen lett. A Mercarius és a Mészáros M1 összesen 4 esetben indult együtt. A tenderek összértéke 37,8 milliárd forint volt.Az eljárások vizsgálata során felfigyeltünk néhány gyakori jelenségre. Ezek a következők voltak:gyakran senki más nem indult a megbízásért, csak a Mercarius és a Mészáros M1 csoport valamelyik tagja,ha mégis, akkor az ajánlattevőket sokszor kizárták,vagy az ajánlattevők saját magukat szabotálták el azzal, hogy nem nyújtották be a hiánypótlást és az ajánlati biztosíték befizetéséről szóló igazolást, vagy épp azzal, hogy amatőr hibákat vétettek.A Mészáros M1 Autókereskedő Kft. emellett gyakran olyan extra rövid teljesítési határidőket vállalt, amelyekkel más - sokkal nagyobb - flottakezelők sem tudták felvenni a versenyt, hiába adtak olcsóbb ajánlatot.Többek között ezeket is vizsgálnia kell a hatóságoknak, miután a Budapesti IX. kerületi Ügyészség az eljárások lefolytatására kötelezte az NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát.Nagy szerepet kaphatnak az alvállalkozókA közútkezelő aktuális tenderével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az érdemi munka jelentős részét látszólag nem a két nyertes cég fogja végezni, hanem az alvállalkozóik. A Mercarius 17, míg a Mészáros M1 19 alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe (egy céget, a LANZS Kft.-t ráadásul mindketten meg szeretnék bízni). Erre azért lehetett szükség, mert a referenciák között szerepelt, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, amely nem rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges legalább 19 db javítóműhellyel. Ennek a feltételnek pedig ezek szerint máshogy nem tudtak volna megfelelni a nyertes cégek.A sok alvállalkozó bevonása azonban annak fényében is érdekes lehet, hogy Mészáros Lőrinc egy másik cége, a V-Híd nemrég többek között azért támadta meg az Építési és Közlekedési Minisztérium Gubacsi hídra kiírt eljárását, mert az ÉKM a teljes alvállalkozói láncolatra kiterjesztette az adatbejelentési és adatközlési kötelezettséget, valamint a kifizetések igazolását. Ezt pedig a V-Híd túlzónak találta.Ugyanakkor a V-Híddal kapcsolatban korábban felmerült, hogy esetenként szerződés nélkül dolgoztatja az alvállalkozóit, a kifizetések sem zajlanak rendben, és a beruházásokra szánt összegek egy része nem a valódi munkálatokra megy el.Már a köztársasági elnök hivatala is velük üzletelA flottatendereken taroló Mészáros M1 Autókereskedő Kft. mellett egyre sikeresebb a mostani megbízást is elnyerő Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt.A cég alig volt 1 éves, amikor már állami megbízást kapott az Országos Mentőszolgálattól (OMSZ) gumiabroncsok beszerzésére. Ezt követte a Magyar Közút Zrt., később pedig a Készenléti Rendőrség közbeszerzési eljárása, ahol szintén nyerni tudott. Majd idén ősszel a MÁV 1,2 milliárdos és az OMSZ 10 milliárdos tenderét is behúzták. Sőt: az elkövetkező években ők szervizelhetik a Sándor-palota 49 autóját is 120 millió forintért.A cég éves forgalma tavaly 359,8 millió forint volt, az adózott eredmény pedig 13,8 millió.A társaság tulajdonosa a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.-n keresztül a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc.Az M1 Csoport nagy ellenlábasa, a Mercarius Flottakezelő Kft. szintén nyereséges. A cég, amely ma már a MOL Mercarius Holding Kft. tulajdonában áll, tavaly 27,2 milliárdos forgalmat bonyolított, és 3,3 milliárdos adózott eredményt ért el. A cégről bővebben ebben és ebben a cikkben írtunk.Katus Eszter
|
Mészárosék cége és a Mercarius megosztva szervizelheti a közútkezelő több száz autóját
|
A Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. a nyugati, míg a Mercarius Flottakezelő Kft. a keleti országrészért felel. A megbízások értéke összesen 480 millió forint.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/03/meszarosek-cege-es-a-mercarius-megosztva-szervizelheti-a-kozutkezelo-tobb-szaz-autojat
|
2025-11-03 08:36:20
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Egy 413 millió forintos irodabérlésre bukkantunk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 5 millió forint feletti szerződései között. Mivel korábban felmerült az ÁSZ költözése, rákérdeztünk, pontosan miről van szó. Kiderült, hogy a Számvevőszék azokat a dolgozókat helyezi el a Science Park Business Centerben, akik a megszűnő vidéki irodákból kerülnek ki. A jövőben ugyanis Budapesten kívül csak Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Győrben működtetnek majd irodát, a többit bezárják.Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által megkötött, ötmillió forint feletti szerződések között szerepel egy 413 270 640 forintos összeg, amit a New Work Science Park Kft.-nek fizetnek ki "Ingatlan bérlet iroda céljából" (időtartam: 2025.09.01.-2028.08.31.). Mivel az előző évek szerződései között csak üzemeltetésre vonatkozó megbízásokat találtunk, bérleti díjra vonatkozót nem, megkérdeztük az Állami Számvevőszéket, miért volt szükség új iroda bérlésére. Azt is megkérdeztük, pontosan hol, milyen ingatlant és milyen célra bérel az ÁSZ a cégtől, továbbá, hogy ez az összeg a teljes időszakra vonatkozik-e.Az Állami Számvevőszék pár órán belül válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, jelenleg - az új bérlemények nélkül - az Állami Számvevőszék 513 dolgozója 19 városban (vidéken és Budapesten), összesen 22 irodaházban használ irodákat. Korábban (2023-ig) törvény kötelezte az Állami Számvevőszéket arra, hogy minden megyeszékhelyen tartson fenn irodát. Ez a törvényi kötelezettség azonban megszűnt."A megyei ÁSZ irodák helyi ellenőrzési funkciója ugyanakkor már több, mint egy évtizede ténylegesen megszűnt, az ott dolgozó kollégák munkája nem kötődött specifikusan a megyéjükhöz. Idén döntés született arról, hogy munkahatékonysági, munkaszervezési szempontok alapján a jövőben nem tartja fenn az ÁSZ valamennyi vidéki irodáját.A jövőben Budapesten kívül Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Győrben maradnak meg az ÁSZ irodák, a többi városi irodát bezárják.A most bezárt irodákban dolgozó kollégák egy jelentős része nem más vidéki irodát, hanem Budapestet választotta új munkavégzési helyeként, ez az új helység-bérleti szerződés legfőbb oka. Emellett az egyik, ÁSZ által használt budapesti irodaterület - annak korszerűtlen volta miatt - szintén az új bérleménnyel lesz kiváltva" - írták.Nem volt megfelelő állami épületAz ÁSZ szerint azonban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. arról tájékoztatta az ÁSZ-t, hogy az elhelyezési igényt állami tulajdonú ingatlan rendelkezésre bocsátásával nem tudja kielégíteni, ezért került sor piaci alapú bérleti szerződés megkötésére. (Mindez annak fényében is érdekes, hogy az állam az elmúlt időszakban számos irodaházát hirdette meg árverésen - többet úgy, hogy az ott dolgozók még évekig benne lesznek majd.)"Az új bérleti szerződés többletköltségét az ÁSZ saját előirányzatából kigazdálkodta, kigazdálkodja, emiatt többletforrást a központi költségvetéstől nem igényelt" - olvasható az ÁSZ válaszában. A bérleti szerződés alapjánaz ÁSZ a Science Park Business Centerben bérel összesen 1474,6 m2 nagyságú területet, havi mintegy 11,1 millió Ft +ÁFA bérleti díjért.A szerződést 36 hónapra kötötték meg a bérbeadóval, amelynek székhelye is ugyanott, az Irinyi József utca 4-20-ban található.A New Work Science Park Kft.-t 2012-ben alapították, 2021-ig R 70 Business Center Kft. néven futott. A cég többségi tulajdonosa - a NEW WORK Offices Zrt.-n keresztül - Abt Hubert Josef, résztulajdonosa pedig egy német cég, a Chrimesi Gmbh, valamint a DH Europe Limited. A kft. éves forgalma 410 millió forint volt tavaly, ugyanakkor 77 milliós mínuszban zárták az évet. Az Opten cégadatbázisban "vagyoni részesedés lefoglalása" bejegyzés is szerepel, amely 2024.02.15. és 2025.03.26. között volt hatályos.A Számvevőszék szerint a bérleti díj tartalmazza az irodaterület használatának ellenértékét, az egyéb helyiségek (pl. saját raktár, irattár, tárgyaló stb.) bérleti díját, üzemeltetési költségeket, beleértve a közös használatú helyiségek költségeit is, valamint az bérbeadót terhelő biztosítási díjak összegét is.Az ÁSZ ugyanakkor az állítja, az Apáczai Csere János utcai székházából való kiköltözés nincs tervben, és - a sajtóban korábban megjelentekkel ellentétben - a kormányzat által építtetett, Zuglóban, a Kopaszi-gáton, vagy az Ajtósi Dürer soron lévő irodakomplexumokba sem fognak átköltözni.Katus Eszter
|
Közel félmilliárdért bérel irodát az Állami Számvevőszék a Science Park Business Centerben
|
Az állami szervezet több mint egy tucat vidéki irodáját bezárja, főként az ott dolgozókat költöztetik az új budapesti bérleménybe.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/04/kozel-felmilliardert-berel-irodat-az-allami-szamvevoszek-a-science-park-business-centerben
|
2025-11-04 10:39:09
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Pert indított és nyert a K-Monitor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal (KEHI) szemben a hivatal 2021-es és 2022-es beszámolóiért. A hosszú pereskedés után megkapott adatok azt mutatják, hogy a KEHI a Diákhitelközpont esetleges problémáit az éves jelentéséből kihagyta, miközben ugyanott bírálta a frissen létrehozott Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot. A kérdéseinkre sem a KEHI, sem a gyermekvédelem nem válaszolt."Az egységesítés révén elkerülhető a párhuzamos működés és gyorsabb lesz az ügyintézés a gyermekvédelmi rendszerben" - ezzel magyarázta a parlamentben Rétvári Bence, hogy 2021-ben az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatba integrálták a főváros és 19 megye területi gyermekvédelmi szakszolgálatát. A váltás előtti parlamenti vitában a kormány részéről Rétvári azt is mondta, hogy "Az országos irányítás hozzájárul ahhoz, hogy minél több gyermek családhoz, nevelőszülőhöz kerülhessen, ne pedig intézménybe".Az ellenzéknek nem tetszett a központosítás, Gurmai Zita (MSZP) úgy fogalmazott: "A problémák nem abból fakadnak, hogy sok a fenntartó, hanem abból, hogy nem jut elég forrás a gyermekvédelemre." Utóbb a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) igazolta az ellenzéki politikus állítását.Perelt a K-Monitor a KEHI-beszámolókértHogy mennyire sikerült jól a központosítás, arra a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal "Beszámoló a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2021. évi tevékenységéről" szóló, 10 évig nem nyilvános dokumentuma mutat rá, amit a K-Monitor perelt ki.A korrupcióellenes civil szervezet 2024-ben kérte a KEHI-től, hogy adják ki a 2021., 2022. és 2023. években ténylegesen végzett ellenőrzéseinek listáját olyan módon, hogy tüntessék fel rajta az ellenőrzött szerv megnevezését és a kormányzati ellenőrzés tárgyát.A hivatal ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy "a döntés megalapozását szolgáló adat megismerése veszélyeztetné a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét". Viszont a Kúriáig vitt perben semmi olyat nem adtak elő, ami ezt igazolná, így a KEHI-nek ki kellett adnia az anyagokat.Problémák a gyerekek elhelyezésévelA K-Monitornak megküldött iratok tartalmazzák a 2021-es és a 2022-es beszámolót. A 2021-es anyag az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) kapcsán megállapította, hogy a "területi gyermekvédelmi szakszolgálatok feladatainak eloszlása a Hivatal által vizsgált időszakban egyenetlen volt, a 2020-as adatok szerint az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az örökbefogadható gyermekek számában egyaránt sokszoros különbség mutatkozott a főváros, valamint az ország keleti és nyugati része között.Az egy gyermekvédelmi tanácsadóra jutó örökbefogadási esetek száma - Nógrád, Zala és Hajdú-Bihar megyék kivételével - mindenhol meghaladta a jogszabályban előírt mértéket, ami miatt a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok létszámának az örökbefogadásokkal összefüggő fejlesztéséről szóló 1662/2021. (IX. 28.) Korm. határozat az örökbefogadási tanácsadók számát 39 fővel megemelte.A feladatellátással összefüggésben kiemelendő továbbá az is, hogya gyermekek a jogszabályban előírt 45 nap helyett sokszor éveket töltöttek ideiglenes hatályú elhelyezésben,illetve miközben a tizenkét év alatti gyermekeket főszabályként nevelőszülőnél kellene nevelésbe venni, 24% -uk valójában gyermekotthonokban került elhelyezésre."Alacsony fizetések, gyanús közbeszerzésekAzt is kiemelte a KEHI, hogy "A szervezeteknél az összes kiadás közel 71%-át (évi 23,7 milliárd Ft-ot) a személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulékok jelentették. A fizetések ugyanakkor lényegesen elmaradtak a nemzetgazdasági átlagtól,az OGYSZ-nél dolgozó közel 1600 fő havi átlagkeresete a vizsgálat idején bruttó 353,2 ezer Ft volt."A közbeszerzésekkel kapcsolatban pedig azt írta a hivatal, hogy "a dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások ellenőrzése során a Hivatal megállapította, hogy az egyes területi gyermekvédelmi szakszolgálatok több esetben megsértették a három árajánlat bekérésével kapcsolatos kötelezettségüket, illetve amikor be is kértek három árajánlatot,a versenyeztetés az egyéb körülmények - például a személyi kapcsolódások - alapján többször is csak formális volt.A KEHI a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által a Kalóz utcai épület felújítására kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatban feltárta továbbá, hogy az ajánlattevők az ajánlataikat előre egyeztették, azok között ugyanis számszaki és formai egyezőség, valamint matematikai összefüggések voltak kimutathatók. Az ügyben a Hivatal a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, amely a Hivatal kezdeményezése alapján a jogsértést megállapította, és az ajánlattevőket 3-3 millió Ft, az ajánlatkérőt pedig 500 ezer Ft bírság megfizetésére kötelezte."A KEHI megállapításaival kapcsolatban kerestük az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot: megkérdeztük, hogy a az elmúlt években a kifogásolt mutatók hogyan változtak, de nem válaszoltak a levelünkre.A Magyar Péter vezette Diákhitel Központról kimaradtak a kínos részek"A 2021 augusztusában kelt KEHI-jelentés súlyos kifogásokat fogalmaz meg egyes konkrét szerződésekkel kapcsolatban. Olyan kijelentések találhatóak a szövegben, hogy több esetben nem volt valós verseny, sőt: az ajánlattételre felkért társaságok teljesítési képessége eleve kétséges volt, illetve szóvá teszik a díjazás és az ellenszolgáltatás arányosságát is. Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba került, és összesen 4 milliót fizettek ki rá, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került" - írtuk 2024-ben.Ez a szöveg azonban nem azonos az éves beszámolóval, hanem egy úgynevezett jelentés a KEHI-től.Az éves beszámolóban és a jelentésben szó szerinti egyezőség van.2021-es éves beszámoló 2021-es vélemény A kedvezőtlen tendenciákat a Diákhitel Központ Zrt. menedzsmentje is érzékelte, mivel az évi 1 milliárd Ft-ot is meghaladó anyag jellegű ráfordítások közel felét hirdetés- és reklámköltségekre, illetve tanácsadásra költötték. A jövőben azonban a hitelállomány és a kihelyezett hitelek összegében inkább a 2021-ben bevezetett, a szak- és felnőttképzésben igényelhető képzési hitel hozhat további érdemi és fenntartható növekedést, a potenciális ügyfélkör jelentős bővülése következtében. A kedvezőtlen tendenciákat érzékelhette a DIÁKHITEL Zrt. menedzsmentje is, mivel az évi 1 milliárd Ft-ot is meghaladó anyag jellegű ráfordítások közel felét hirdetés- és reklámköltségekre, illetve tanácsadásra költötték. A Hivatal által vizsgált szerződések alapján azonban az ezek között megrendelt kutatások, elemzések, tanulmányok díjazása több esetben nem állt arányban az ellenszolgáltatással, előfordult, hogy triviális, az interneten számos helyen ingyenesen elérhető megállapításokra jutottak, illetve bizonyos esetekben a szerződéskötéseket megelőzően olyan cégeket kértek fel ajánlattételre, amelyek teljesítési képessége eleve kétséges.Az éves beszámoló nem ír külön a Diákhitelt Zrt. problémásnak vélt szerződéseiről, és arról sem, hogy gond lenne az intézménnyel. Csak a jelentés tér ki erre, ami Magyar Péter politikai szerepvállalásáig "fiókban" maradt.És ilyen jelentésnek nevezett véleményből még több is lehet, ugyanis az Átlátszó is perelte a KEHI-t éppen a Diákhitel Zrt.-ről szóló anyag miatt. Akkor megírtuk, hogy két év alatt 15-ször ugrasztotta a kormány a KEHI-t, de hogy kire és miért, az nem derült ki. Felidéztük, hogy tanácsadói tevékenységnek nevezte korábban a Magyar Péter kapcsán végzett vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), és perelnünk kellett, hogy megtudjuk, ezt hányszor tették még 2020 és 2022 között.A Norvég Alap ügyében már 2014-ben kiderült: Orbán Viktor utasította a civilek vegzálására a hivatalt. Az átláthatóságot követelő KEHI a perünkben a bíróság előtt azt állította: "a kiadni kért adat további jövőbeni döntés megalapozását is szolgálja". De ez ebben az esetben sem volt igaz.Kerestük most a KEHI-t a K-Monitor által kiperelt beszámoló miatt, és megkérdeztük, hogy abba a Diákhitel Központról a jelentésben szereplő súlyos kifogások miért nem kerültek bele, de nem válaszoltak.Segesvári CsabaCímlapkép: Átlátszó-montázs (Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 15-én.
|
A KEHI már 4 évvel ezelőtt komoly problémákat talált a gyermekvédelemben
|
A K-Monitor kiperelte a KEHI 2021-es és 2022-es beszámolóit, amelyekben komoly bírálatok vannak a gyermekvédelmi rendszerről.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/11/05/a-kehi-mar-4-evvel-ezelott-komoly-problemakat-talalt-a-gyermekvedelemben
|
2025-11-05 12:50:59
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Ezúttal sem indult senki más a Városliget Zrt. közbeszerzési eljárásán, így a Valton-Sec Zrt. könnyedén nyerte el a Városliget őrzésére vonatkozó tendert. A céggel 48 hónapra szóló keretmegállapodást kötnek 3,11 milliárd forint értékben. Az elmúlt közel 10 évben mindig ők lettek a befutók, és 2017 óta mindössze egy cég akadt, amely elindult ellenük. Őket kizárták. A Valton szekere a 2010-es Fidesz győzelem után indult meg igazán, legutóbb a Békemeneten is ők biztosították a rendet."A Városligetben és egyben a Liget Budapest projekthez kapcsolódó területen, a Városliget Zrt. vagyonkezelésében és/vagy egyéb jogcímen használatában lévő területeken, objektumokban terület- és objektumőrzési, valamint személy- és vagyonvédelmi feladatok (őrzés-védelmi és biztonsági felügyeleti járőr feladatok) ellátására" keresett vállalkozót aVárosliget Ingatlanfejlesztő Zrt. A közbeszerzési eljárást augusztus elején írták ki, a tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Az eredménytájékoztató szerint a 48 hónapra szóló, összesen 3 110 000 000 forint értékű keretmegállapodást a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-vel írták alá.A cég feladata lesz többek között a Városliget általános biztonsági és megelőzési felügyelete, és a Liget Budapest projekt további megvalósítása során a mély- és magasépítési, kertépítési és kertészeti tevékenységek, valamint az építő személyzet szabad mozgásának biztosítása.Emellett a közvagyon védelme a Városliget területén kiemelten a felújított, megépült épületek és kertrészek elleni erőszakos cselekmények megelőzése, felderítése, illetőleg megakadályozása, továbbá a kamerarendszer működtetése, rendezvény esetén a lezárt területekre történő beléptetés biztosítása, de a rendkívüli események bekövetkezése esetén a jogszerű és szükséges intézkedések azonnali megtétele is.Évek óta csak a ValtonBár a kormány gyakran büszkélkedik az egyajánlatos tenderek számának csökkenésével, ha a Városliget őrzéséről van szó, szinte biztosan garantált a verseny teljes hiánya.2023-ban egy 2,6 milliárd értékű és 33 hónapra szóló keretmegállapodást nyertek el ugyanezen feladatokra a Városliget Zrt.-től. Rajtuk kívül egyetlen cég sem tett ajánlatot.Ezt megelőzően 2021-ben 1,5 milliárd forint értékben kaptak megbízást terület- és objektumőrzésre, valamint személy- és vagyonvédelmi feladatok elvégzésére a Városligetben. Akkor is csak ők jelentkeztek a felhívásra.2019-ben, amikor a cég jogelődjével, a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel elnyerték a 620 millió forintos tendert, még próbálkozott a JUNA-Sec Kft. is, de őket kizárták a versenyből.Két évvel korábban, 2017-ben pedig szintén a Valton Kft. nyerte Városligetre vonatkozó, a nettó 465 millió forintos eljárást - abban az évben is csak ők tettek ajánlatot.Idén a jelentkezés feltétele volt, hogy az adott cég az előző három évi, közbeszerzés tárgya szerinti nettó árbevétele elérje a 300 millió forintot. De alkalmatlan volt az az ajánlattevő is, aki nem rendelkezett a felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben szerződésszerűen teljesített, terület- és objektumőrzés, valamint védelmi szolgáltatásra vonatkozó referenciákkal, amelyek tartalmazták az alábbiakat:az őrzött terület legalább összesen 700 000 nm;legalább 1 fő fegyveres őrzési feladat ellátását,olyan objektum/helyszín őrzés-védelmi szolgáltatás, amely érintette a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozó rendezvényt.Az sem pályázhatott, aki nem rendelkezett minimum 1 fő OKJ felsőfokú biztonságszervező végzettségű vagy azzal egyenértékű, objektum őrzés és védelmi szolgáltatások szakterületén min. 36 hónap irányítási/vezetői tapasztalattal rendelkező szakemberrel, vagy ha bármely számláján (a vizsgált időszakban megszűnt számláin is) 30 napot meghaladó sorbaállítás fordult elő a felhívás feladásától visszaszámított 12 hónapban (azaz átmeneti likviditási gondjai voltak).Szinte teljesen ugyanezek voltak az elvárt referenciák a 2023-as eljárás során is.A Fidesszel együtt jöttek sorban a közpénzes megbízások isA Valton karrierje igazán 2010-ben indult be, miután a Fidesz megnyerte a választásokat. Többek között ők biztosították a terepet Orbán Viktor 2010-es Parlament előtti eskütételekor, 2011-ben a rendvédelmi dolgozók tüntetésén, de a Fidesz Lendvay utcai székházát is ők védték az udvart elfoglaló aktivisták elől. Később a Miniszterelnökség összes 2013-2014-es rendezvényén dolgoztak, és 2016-ban övék lett az összes állami ünnepség biztosítása is. A sikerszéria ezt követően is folytatódott: a városligeti megbízásokon túl legutóbb például a C.Ö.F. által rendezett Békemeneten tűntek fel.A sok állami megbízásnak is köszönhetőena Valton-Sec éves forgalma tavaly elérte a 28,6 milliárd forintot, a nyeresége pedig 2,5 milliárd forint lett.A cég 89 százalékos tulajdonosa Varga Lajos, a másik, 11 százalékos részvényes pedig Bessenyei István, Sarka Kata bulvárszereplő-üzletasszony férje. A Valton tulajdonában álló magánrepülőn Rogán Antal és Szijjártó Péter is megfordult már, de a cégben kisebb részt birtokló Bessenyeiről az is kiderült többek között, hogy szőlőt és gazdasági épületet, továbbá helikoptert és tengerparti luxuslakást is vásárolt.Katus Eszter
|
A Fidesz kedvenc őrző-védő cége 3,1 milliárdos megbízást kapott a Városligetben
|
A Valton ezúttal is egyedül indult a Városliget Zrt. terület- és objektumőrzési, valamint személy- és vagyonvédelmi feladatok ellátására kiírt tenderén.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/05/a-fidesz-kedvenc-orzo-vedo-cege-31-milliardos-megbizast-kapott-a-varosligetben
|
2025-11-05 14:06:49
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Az átláthatósági rendelet-tervezetet benyújtó - jogász végzettségű - képviselő sajátjának vallotta az az anyagot, ami valójában az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország által jegyzett "Ez a Minimum az Önkormányzatokban" programban közzétett mintarendelet másolata. Azt mondja, attól tartott, hogy ha a konzervatív többség meghallja a sablont jegyző szervezetek nevét, gondolkodás nélkül leszavazzák az egészet.Szigetmonostor önkormányzata átláthatósági programot készül bevezetni, ezt az október 27-i képviselő-testületi ülésen tárgyalták az Egyebek menüpontban. A javaslatot dr. Bartha Gábor, a Közösen Horányért és Monostorért Egyesület (KHM) frakció tagja nyújtotta be, hangsúlyozva, hogy nagyon fontos lenne elfogadni ezt a szabályzatot.Üröm az örömben, hogy az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország által készített mintarendeletet a sajátjaként prezentálta (3:28:00-tól) a kezdeményező.Az "Ez a Minimum!" program 2014-ben indult: a program kidolgozói arra kérték az önkormányzati képviselő-jelölteket, hogy megválasztásuk után már az első száz napban tegyenek konkrét lépéseket a helyi működés átláthatóbbá tételére - ennek egy lépése a rendelet elfogadása, amire szövegszerű javaslatot is közzétettek. Az "Ez a Minimum!" program célja az önkormányzatok működésének átláthatóbbá, számonkérhetőbbé és a lakossági kezdeményezésekre nyitottabbá alakítása.A projektet három civil szervezet jegyezte: az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország. Felhívásukra 2014-ben 193 jelölt csatlakozott a programhoz, közülük 43-an szereztek mandátumot. Zugló polgármestere elsőként ültette teljes körű, helyi rendeletbe az antikorrupciós minimumprogramot. A "minimumos" képviselők ugyanakkor sok helyütt ellenállásba ütköztek: volt, ahol a jegyző azzal érvelt, hogy a témában nem lehet rendeletet alkotni, máshol demagóg kifogásokkal söpörték le az asztalról a javaslatokat.Ennek dacára több településen érdemi vita indult, és a csomag egyes elemei helyi rendeletként is megjelentek sok önkormányzatnál.A 2019-es önkormányzati választások előtt 390 jelölt köteleződött el a program mellett: közülük a budapesti főpolgármester, 14 polgármester, és 170 önkormányzati képviselő (köztük 5 megyei képviselő) jutottak be a testületekbe. Budapest 2019-ben fogadta el az antikorrupciós programot. Bár a vállalások nem mindenhol teljesültek teljes körűen, a dicsőséglista élén három budapesti kerület végzett: Józsefváros (VIII. kerület), Újbuda (XI. kerület) és Terézváros (VI. kerület), a legjobb vidéki település pedig Baja lett.A szigetmonostori tervezettel kapcsolatban megkerestük a benyújtó képviselőt, Bartha Gábort, aki érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy attól félt, hogy ha a konzervatív beállítottságú testületi többség meghallja a programot jegyző szervezetek nevét, leszavazza az egészet. A helyi újságba cikket is tervez írni a témáról, pont annak fontossága miatt.Arra a kérdésre, hogy miért szeretné elfogadtatni az átláthatósági programot, Bartha azt válaszolta, hogy megítélése szerint helyben nem jól mennek a dolgok. Sem a polgármester, sem a nem-KHM-es képviselők nem akarnak a kialakult rossz gyakorlaton változtatni, a polgármester még a bizonyos szerződések nyilvánosságára vonatkozó, érvényben lévő rendelet követelményeit sem tartja be. Úgy véli, hogy az egész ország egyik legnagyobb baja az átláthatatlan működés.Bizonyos változtatásokat azért eszközölt az Ez a Minimum programból kölcsönzött sablonon, például, hogy szerződések esetén a szerződő felek neve, a szerződés tárgya és az ellenérték nem képezheti üzleti titok tárgyát. Hogy a novemberi ülésen-ezt megszavazzák-e a képviselők, még kérdés, de reményei szerint igen.Zimre ZsuzsaCímlapkép: Közösen Horányért és Monostorért Egyesület / Facebook
|
Szigetmonostor átláthatósági programot tervez bevezetni, az Ez a Minimum programból inspirálódott az ötletgazda
|
A kezdeményező attól tartott, hogy ha a konzervatív beállítottságú testületi többség meghallja a programot jegyző szervezetek nevét, leszavazza az egészet.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/11/06/szigetmonostor-atlathatosagi-programot-tervez-bevezetni-az-ez-a-minimum-programbol-inspiralodott-az-otletgazda
|
2025-11-06 10:40:54
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Korrupciógyanús közbeszerzések, milliós bírságok, fenyegetőző cégvezető, új, civil városvezetés. Ezeket találtuk Hajdúböszörményben, amit azért kerestünk fel, mert egy 2023-as cikkünk hatására eljárások indultak a korábban fideszes vezetésű város ellen. Az ellenőrzések ma már ott tartanak, hogy akár csődközelbe is kerülhet a város. De hogyan jutott el idáig a település? Mit tehet az óvónőből lett polgármester? És mit lép minderre a helyi cég, amely az elmúlt évtizedben szinte minden tendert megnyert a városban és környékén, most viszont ajtót mutattak nekik? Videóriport a Hajdúságból.2023 nyarán több száz közbeszerzést vizsgáltunk meg egy közbeszerzési szakértő segítségével. A kiindulópont az volt, hogy mely cégek nyerték a legtöbb meghívásos, azaz Kbt. 115-ös eljárást. Ez azért érdekes, mert ezeken a tendereken csak azok indulhatnak, akiket az ajánlatkérő felkér. A nyertesek azonban sokszor már előre megvannak, ők pedig hozzák magukkal a többi társaságot asszisztálni. Mivel a meghívásos tenderek a korrupció melegágyai, kíváncsiak voltunk, van-e ennek nyoma az adatokban.A lista első két helyén az országos lefedettségű Strabagot és Swietelskyt találtuk, a harmadik helyen viszont egy hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. végzett. A társaság 79 olyan Kbt. 115-ös eljárásban vett részt, amelyből 58-at megnyert. Ez kimagasló, 73 százalékos sikerrátát jelent. A tenderek értéke összesen nettó 5,6 milliárd forint volt.Az eljárásokat egyesével megvizsgálva kiderült, hogy bár több száz cég közül válogathattak volna, a kiírók (önkormányzatok, tankerületek, egyetemek stb.) mégis mindig majdnem ugyanazon cégeket kérték fel. A közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös.És bár a projektek becsült értéke többnyire nem volt ismert, a Tömb 2002 Kft. mégis többször eltalálta azt.És hogy ez hogyan sikerülhetett neki?A 2002-ben alapított, főként takarítással foglalkozó Tömb 2002 Bt. beltagjai Török Imre és Juhász Antalné voltak, a kültagja pedig Török Imréné Mező Erika. A helyiek elmondása szerint már a cég neve is árulkodó: a T és Ö betű Török Imrére utal, míg az M és a B Mező Barnára, Mező Erika testvérére. Mező Barna többek között a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály vezetője volt Hajdúböszörményben. A feltételezések szerint ez a rokoni szál is közrejátszhatott abban, hogy a cég tucatszám nyerte el a közpénzes megbízásokat a városban.Cikkünk nyomán pénzbírságot szabtak kiMivel mi nem vagyunk hatóság, cikkünk megjelenését követően az eseteket bejelentettük a Közbeszerzési Hatóságnak és az Integritás Hatóságnak, hogy vizsgálják ki ők a korrupciógyanús tendereket.Előbbi egyrészt a Gazdasági Versenyhivatalhoz továbbította az ügyet, másrészt maga is is lefolytatott egy vizsgálatot, amelynek eredményeként arra jutott, hogy a nyertes ajánlati ár több esetben is elhanyagolható mértékben tért el a becsült értéktől, ami"felveti a versenyt megakadályozó, korlátozó vagy azt torzító magatartás lehetőségét".Ezt viszont egyik ajánlatkérő sem jelezte a GVH-nál, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság több millió forint pénzbírságot szabott ki rájuk.A hajdóböszörményi önkormányzat 2 eljárással volt érintett, és összesen 2,8 millió forint bírságot kapott. Először. Aztán elindult a lavina, és az Irányító Hatóság is pénzbírsággal sújtotta a várost. Az általunk bemutatott két eljárás miatt 19, illetve 22 millió forintot kell(ett) befizetniük. És ezzel még mindig nem volt vége a történetnek.Feljelentés, felülbírálat, nyomozásCikkünk nyomán ugyanis Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) kérdést intézett a főügyészhez, aki feljelentésként értékelte azt, és továbbította a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz. Ahol viszont a feljelentést elutasították. Ez a döntés nem tetszett az Integritás Hatóságnak (IH), amely szintén vizsgálódni kezdett az ügyben. Az IH az elutasító határozat ellen felülbírálati indítvánnyal élt, amelyre tekintettel az ügyészség elrendelte a nyomozást.A nyomozó hatóság szerint viszont nem sikerült olyan jellegű és mennyiségű bizonyítékot beszerezni, aminek alapján bárki gyanúsítható lett volna bűncselekmény elkövetésével, ezért megszüntették az eljárást.Vadai és az Integritás Hatóság után ekkor a K-Monitor lépett az ügyben,amely a nyomozást megszüntető határozat ellen felülbírálati indítványt nyújtott be. A Debreceni Járási Ügyészség alaposnak találta a korrupció ellen küzdő civil szervezet felülbírálati indítványát, és a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte, továbbá elrendelte az eljárás folytatását.A nyomozás tehát újraindult, az új, civil hajdúböszörményi városvezetés pedig küzd a kialakult helyzettel."Nem háború, hanem kivégzés lesz"Göröghné Bocskai Éva polgármester a Facebookon számolt be arról szeptember közepén, hogy több uniós projektjük esetében is szabálytalanságokat talált az Irányító Hatóság, ezért nemcsak több tízmillió forintos büntetéseket kaptak, de akár a támogatások teljes összegét is visszakövetelhetik tőlük. Ez az összeg közel egy milliárd forint lenne, ami már a város működését is veszélyeztetné.Emellett az őket ért támadásokkal is meg kell küzdeniük. Ahogy azt a 2024-ben megválasztott civil (BHO Egyesület) polgármester az Átlátszónak elmondta, a korábban mindent nyerő Tömb 2002 Kft. tulajdonos-igazgatójával hamar elmérgesedett a viszony, végül oda jutottak, hogy egy alkalommal Török Imre megfenyegette őt. "Azt mondta, vegyem tudomásul, nem háború, hanem kivégzés lesz!" - állítja Göröghné Bocskai Éva.Az óvónőből lett polgármester szerint sokan félnek a cégtől, de ő nem, mert "nem lehet félelemben élni".Ugyanakkor azt is látja, mit vett ezzel magára. Ahogy fogalmaz: "ez a polip engem nagyon fojtogat". Elmondása szerint Török nyílt levelekben, Facebook-csoportokban és fizetett hirdetésekben rágalmazza és gyalázza őt és a férjét, sőt, a gyerekeit is. Ennek ellenére hajlandóak lennének együtt dolgozni a céggel, ha piaci áron és megfelelő minőségben dolgoznának.A polgármester azt is elmondta, hogy az önkormányzattól a cég felé tartó információáramlást megállították, és felszámolták a városi cégekben a rokonokból, barátokból álló "kis polipot" is. A Tömb által végzett beruházásoknál ugyan sok problémát találtak, de vannak dolgok, amiket nem tudnak bizonyítani, mert az elődeik "zseniálisan lepapíroztak" mindent, és vélhetően iratokat is megsemmisítettek."Manipulatív, félrevezető és valótlan rágalmak"Megkerestük az ügyben a Tömb 2002 Kft. tulajdonosát is, azonban amikor a helyszínen jártunk, épp nem tartózkodott a cég székhelyén. Ezért írásban kértük meg, hogy reagáljon a polgármester állításaira.Török Imre a következő választ küldte:"Köszönöm a megkeresésüket és egyben szeretném felhívni a figyelmet a személyemet, családomat ért folyamatos támadásra, melyet fizikailag Göröghné Bocskai Éva Polgármester Asszony férje, egyben tornatanár, edző és önkormányzati képviselő (video mellékelve) folytat, valamint Polgármester Asszony a hatalmát kihasználva végez a médián keresztül. Annak ellenére, hogy Polgármester Asszonnyala viszonyom a megválasztásáig korrekt és mondhatni barátságos volt, ami mára a részéről ellenségessé vált, amit sajnálok.Ennek a támadás sorozatnak az eszközei Önök is, mely kiderül az Önök által megküldött kérdésekből, hiszen a kérdéseik egy az egyben a Polgármester Asszony által már korábban a közösségi médiában közzétett manipulatív, félrevezető és valótlan rágalmai.Amennyiben cikket írnak a témában, kérem, hogy a jelen válaszom a mellékelt video linkjével együtt teljes terjedelemben jelenjen meg. Tisztelettel: Török Imre"Szöveg: Katus Eszter — Fotók és videó: Pápai GergelyNyitókép: Göröghné Bocskai Éva, Hajdúböszörmény polgármestere
|
"Ez a polip engem nagyon fojtogat" - videóriport a Fidesz utáni Hajdúböszörményből
|
Cikkünk nyomán eljárások indultak a városban korrupciógyanús közbeszerzések miatt. Az új, civil polgármester elmesélte, hogyan küzd a korábban mindent elnyerő c
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/11/09/ez-a-polip-engem-nagyon-fojtogat-videoriport-a-fidesz-utani-hajduboszormenybol
|
2025-11-09 17:59:03
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Sem a magyar kormány, sem a Google nem ad választ arra, melyik magyar hatóság kérésére, és milyen indokkal tettek elérhetetlenné egy kormánytagra nézve kínos témát felelevenítő videót. A YouTube-re feltöltött felvételen állítólag a néhai tizenéves prostituált, Horváth Nancy édesapja hallható, aki Rogán Antalt hozza összefüggésbe a 2015-ben történt gyilkosság áldozatával. A feltöltőnél a rendőrség házkutatást tartott, de a Belügyminisztérium azt állítja, nem ők kérték a videó cenzúrázását a Youtube-tól.Az "Elfeledett Bolygó" nevű YouTube-csatornára szeptemberben került fel egy videó "Horváth Ernest vallomása Rogán Antal és fiatalkorú lánya viszonyáról (hangfelvétel)" címmel. Ezen egy férfi hangja hallható, akit a feltöltő a 2015-ben, 19 évesen meggyilkolt Horváth Nancy (az Akácfa utcai gyilkosság áldozata) édesapjaként azonosít. A felvételen a férfi arról beszél, hogy lánya, akit halála előtt - még fiatalkorúként - egy "escort" cég futtatott prostituáltként, arról beszélt neki, hogy Rogán Antal is járt hozzá. Elhangzik az is, hogy a kapcsolat miatt Nancy féltette az életét, különösen azután, hogy hallott Welsz Tamás, a zavaros körülmények között elhunyt vállalkozó haláláról.Cikksorozatunk előző részében arról volt szó, hogy a kormánymédiában Káncz Csabát teszik meg bűnbaknak a parlamentben kirobbant "Zsolti bácsi"-botrány miatt, de ő csak azokat az interneten évek óta terjedő pletykákat elevenítette fel Facebook posztjában, amik a kegyelmi botrányra és a Schadl-Völner-ügy nyomozati irataira vezethetők vissza. Az újságíró Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mellett Rogán Antal kabinetminisztert nevesítette, akivel kapcsolatban a legismertebb, évtizedes pletyka az úgynevezett Nancy-ügy.Ahogyan Semjén, Rogán esetében sincsen semmilyen konkrét, közvetlen vagy közvetett bizonyíték a vádakra: nem tudni, hogy egyáltalán ismerte-e az áldozatot, a gyilkosságért pedig mást ítélt el a bíróság. Az ezzel kapcsolatos találgatások és összeesküvés-elméletek azonban ugyanúgy évek óta keringenek az internetes fórumokon, nem Káncz posztjában jelentek meg először.Eltűnt telefon, meg nem nevezett politikusA videómegosztóra idén felkerült felvételen szereplő állítások hitelességét nem tudjuk megerősíteni, ahogy azt sem, hogy a felvételen valóban Horváth Nancy édesapja beszél. Ami biztos, hogy az elhangzott állítások egybecsengenek azzal, amit Horváth Ernest a gyilkosság után több online fórumon és sajtónyilatkozatban is hangoztatott.2015-2016-ban a média is kapcsolatba hozta az áldozatot egy magas rangú politikussal, akit akkor a híradások nem neveztek meg.2015 májusában a Bors írta anonim forrásokra hivatkozva, hogy "politikus szexpartnere már akkor is Nancy kuncsaftja volt, amikor a lány még fiatalkorú volt." A Bors Nancy barátnőjére hivatkozva írt arról is, hogy egy meg nem nevezett politikus és a fiatalkorú prostituált együttlétéről videó is készült. A nő vele együttélő anyja viszont úgy nyilatkozott a Fókusznak, hogy lányának kizárólag kínai kuncsaftjai voltak, és a végzetes estén is egy ázsiai vendég járhatott nála.A rendőrség később azt közölte, hogy a nyomozás során nem került képbe politikus, és Nancy lefoglalt mobilján sem találtak ilyen felvételt, hiszen az egy régi, videózásra nem alkalmas darab volt (ennek ellentmond, hogy Nancyről több iPhone-nal készült szelfi is megjelent a közösségi médiában - ez a telefon az akkori híradások alapján nem került elő).A gyilkosság gyanúsítottja egy kínai férfi lett, aki időközben Kínába szökött. Bár Magyarországon távollétében bűnösnek találta és elítélte a bíróság, sajtóhírek szerint Kínában szabadlábon maradt, mert a két ország között nincs kiadatási egyezmény.Kormányzati kérésre nem elérhetőVisszatérve az idén közzétett vallomásra: a felvétel eredeti változata ma már nem elérhető a magyar felhasználók számára a Youtube-on, a linket felkeresőket most a következő felirat fogadja: "A kormányzat jogi panasza miatt ez a tartalom nem érhető el ebben az országban." Az "Elfeledett Bolygó" kezelője később feltöltött egy videót, amiben arról beszélt, hogy "Horváth Ernest vallomását" letiltották - ám hamarosan ez a videó is a cenzúra áldozata lett: ezt felkeresve az az üzenet jelenik meg, hogy "Rágalmazási panasz miatt ez a tartalom nem érhető el ebben az országban."A két videót a külföldről bejelentkező, vagy VPN-t használó felhasználók továbbra is láthatják. Időközben több felhasználó lemásolta és újra feltöltötte az eredeti videót - ezeket a másolatokat egyelőre nem cenzúrázták.Szerettük volna megtudni, hogy milyen kormányzati szerv, és milyen jogalappal utasította a videómegosztót a kifogásolt videó elérhetetlenné tételére. Fontos tisztázni, hogy a videót a Google (a YouTube tulajdonosa) állítása szerint nem saját hatáskörében törölte. A Google-nek magáncégként joga van hozzá, hogy eldöntse, milyen tartalmaknak ad helyt saját felületein, és rendszeresen töröl a felhasználói feltételeket sértő (például erőszakot, meztelenséget, zaklatást tartalmazó) tartalmakat. Jelen esetben azonban nem ez történt, hanem az, hogy kormányzati kérésre tettek kizárólag Magyarország területén elérhetetlenné egy videót.Jól fizet a Tóni a Google-nekItt érdemes egyébként megemlíteni, hogy a magyar kormány és hozzá kapcsolódó szervezetek csillagászati összegeket hagynak a Google-nél (és a Meta-nál), fizetett hirdetésekben terjesztve a propagandavideókat. Nemrég írtunk arról, hogy az Apáti Bence-féle Nemzeti Ellenállás Kft. több százmillió forintos - ellenőrizhetetlen forrású - összeget költött a Magyar Pétert támadó videókampányra. De a Fidesz már tavaly is Európa legnagyobb politikai hirdetője volt a Google felületein.A Google szeptember vége óta hivatalosan nem engedélyezi politikai hirdetések közzétételét, ennek ellenére a kormányközeli csoportok, sőt, maga a Fidesz azóta is hirdetett, csak éppen a propagandavideókat nem politikai hirdetésként jelölték meg. Megkerestük a Google sajtóosztályát, azt kérdezve tőlük, melyik kormányzati szerv, és milyen indokkal kérte a "Horváth Ernest vallomása" című videó letiltását. Emailünkre először még reagált egy magyar PR-cég, ami a jelek szerint a Google magyarországi sajtó-megkereséseit kezeli.Ők választ ígértek az amerikai techvállalattól, azonban október 2. óta nem érkezett tőlük visszajelzés, többszöri megkeresés ellenére sem.Nem a Belügyminisztérium cenzúrázottKözérdekű adatigénylést küldtünk kormányszerveknek is, akiktől azt szerettük volna megtudni, hogy a közelmúltban hány alkalommal kérték a Google platformjain található videók elérhetetlenné tételét, és hogy ezt milyen indoklással tették - nem tudni ugyanis más olyan esetről, amikor a Google kifejezetten a magyar kormány utasítására alkalmazott volna cenzúrát.A megkeresett szervek közül azonban cikkünk megjelenéséig egyik sem válaszolt: az Igazságügyi Minisztérium egyáltalán nem reagált a megkeresésre. A Rogán Antal alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal és a Belügyminisztérium pedig azt mondta, hogy nem ők az adatgazdák. Különösen furcsa, hogy a Belügyminisztérium nem adatgazda az ügyben, hiszen a videó miatt a rendőrség eljárást folytat.A felvétel feltöltője az Átlátszónak is megerősítette, hogy a videó közzététele után nem sokkal a rendőrség házkutatást tartott nála egy ismeretlen tettes ellen folyó, különösen nagy kárt okozó rágalmazási ügyben indult nyomozás részeként, aminek során lefoglalták az adathordozóit és informatikai eszközeit.Mint mondta, a rendőröktől megtudta, hogy a "Horváth Ernest vallomása" eredeti változatát keresték a rendőrök. A neve elhallgatását kérő feltöltő elmondta azt is: bár a rendőrség azt ígérte, hogy hamarosan visszakapja a lefoglalt eszközöket, erre mintegy egy hónappal a házkutatás után még nem került sor. Az ügyben szeptemberben Káncz Csabánál is házkutatást tartottak, ő november 8-án arról számolt be a Facebookon, hogy visszakapta a telefonját és a laptopját.Szintén elutasította a válaszadást Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter is - neki Tordai Bence országgyűlési képviselő adott be írásbeli kérdést, amiben többek között az szerepelt, hogy "Meg tudja erősíteni a Youtube állítását, hogy a fenti videó eltávolítását Magyarország Kormánya, vagy valamelyik kormányzati szerv kezdeményezte?" A beadványra Rogán helyett Hidvéghi Balázs, Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszolt, de csak ennyit reagált:"Úgy tűnik, hogy az ellenzék álhírek és otromba hazugságok terjesztésével próbál politikai tőkét kovácsolni magának. A jelek szerint Tordai képviselő úr személyesen is élen jár az álhírek terjesztésében. Felszólítom, hogy ezt hagyja abba!""A magyar kormány nem tudja cáfolni a YouTube állításait, meg sem próbálják tagadni azokat, szerintem ez felér egy beismerő vallomással" - mondta az Átlátszónak Tordai Bence.Tordai beszélt nekünk arról is, hogy míg a "Zsolt bácsi" ügybe keveredett Semjén Zsolt heves támadásokat kapott, addig Rogán Antaltól mintha jobban tartanának az ellenzéki közszereplők, és a vele kapcsolatos ügyek rendre hamar elhalnak. Példaként említette, hogy már 2014-ben is szóltak arról hírek, hogy vannak az ellenzéken belül olyanok, akik abban érdekeltek, hogy a Rogánnal kapcsolatos kritikákat, híradásokat lecsavarják.Az Átlátszó továbbra is gyűjti a gyermekvédelmi intézményekben tapasztalt visszaélésekkel kapcsolatos beszámolókat: Keressük azokat a gyermekvédelmi intézményekben lakókat és dolgozókat, akik ezen a kérdőíven megosztanák velünk első kézből szerzett tapasztalataikat az intézményekben folyó bántalmazásokról.Zubor ZalánCímlapkép: Átlátszó-montázs
|
Kormányzati kérésre tiltotta le a Youtube a Nancy-ügyről szóló videót, a feltöltőnél házkutatást tartottak
|
A YouTube közlése szerint a magyar kormány közbenjárására távolítottak el egy videót, ami Rogán Antal és egy meggyilkolt tizenéves prostituált, Horváth Nancy ál
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozugy/2025/11/11/kormanyzati-keresre-tiltotta-le-a-youtube-a-nancy-ugyrol-szolo-videot-a-feltoltonel-hazkutatast-tartottak
|
2025-11-11 10:06:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
655 milliós keretszerződést kötött a Fidesz-frakció egy névtelen kőbányai céggel, miközben Orbán egyik közeli munkatársa, Kaminski Fanny cége havi 2 millióért dolgozik nekik.A KDNP-frakció TikTok-videóiért Csuti cége felel, más tartalmakat pedig az Index videórovatának vezetőjének cége szállít.Sokkal drágábban készülhetnek el a propagandafilmek is: 500 millió helyett már több, mint 700 milliónál tart a szerződés összege.A Fidesz és a KDNP sem hagy magára volt vagy jelenlegi képviselőket, megmondóembereket.Kiderült az is, a zárt körben tartott Parlamenti Szalon sokkal drágább volt, mint eddig gondoltuk.Szabó András - művésznevén Csuti - cége gyártja a KDNP-nek a TikTok-videókat - derült ki a Parlamenttől közérdekű adatigényéléssel megkapott frakciószerződésekből. A szerződések egy része alapból nyilvános, de az értékhatárok miatt nem minden kerül ki a Parlament honlapjára. Ezért kértük ki tételesen, hogy május 1. és szeptember 28. között milyen cégekkel szerződött le a Fidesz és a KDNP frakciója, és mi volt a szerződés tárgya. Az Országgyűlés Hivatalától egy ennél tágabb időszakról kaptunk tájékoztatást.Így derült ki, hogy Szabó cégével, a Social Guru Marketing and Communications-szal egész évre leszerződtek. Kétszer fél évre kötöttek szerződést, összesen 10 millió 160 ezer forintért.A KDNP pártként nincs fent a TikTokon, ahogy Semjén Zsolt pártelnök sem, Simicskó István frakcióvezető viszont igen, 2712 követővel. Az utolsó videót a dátum alapján februárban posztolta. Nacsa Lőrinc pártszóvivő viszont elég aktív, ő múlt csütörtökön posztolt arról, milyen jó hírek hangzottak el a kormányinfón. Neki 2821 követője és 76,7 ezer likeolója van.Annak nem láttuk nyomát, hogy Social Guruval korábban is dolgoztak volna. A Magyar Hang is írt erről pár napja, és megkeresésükre a KDNP azt közölte, valóban ezzel a céggel forgatnának majd, de az elmúlt 9 hónapban szerződés alapján még nem volt megrendelés és kifizetés.*Továbbra is szerződésben áll a KDNP Gáll Csongor cégével, az Imagine Films Kft-vel is. Gáll most az Index videórovatát vezeti, a Média1 pedig a kinevezésekor megkérdezte az Indamédiát, nem zavarja-e őket, hogy miközben Gáll a HírTV-nek dolgozott, cége az előző ciklusban 12 millióért gyártott filmeket a KDNP-nek. Érdemi választ nem kaptak. A szerződés szerint az Imagine Filmsnek a képviselőkről kell videót gyártani, a platformot nem jelölték meg. A cégnek egész éves szerződése van, az idei tarifa ugyanannyi, mint Csuti cégéé, vagyis több mint 10 millió forint.Gáll a 444-nek megerősítette, hogy cége valóban készít videókat a KDNP frakció számára, és ez együttműködés jóval az indexes munkaviszonya előtt kezdődött. Megkérdeztük, ezt nem tartja-e összeférhetetlennek a munkájával, hogyan választották őket, és kaptak-e állami támogatást, mire ezt írta: „amikor a megbízást megkaptuk a korábbi a feladatot ellátó céghez képest jelentősen kedvezőbb árajánlatot adtunk a megbízó számára, ezért nyertük el a megbízást, amelynek díján a magas infláció ellenére sem emeltünk. A cég soha semmilyen állami támogatást sem vissza nem térítendő pályázatot nem nyert nem is indult ilyenen. A rovatvezetői pozíciómból fakadóan soha semmilyen előny, nem érte a KDNP frakcióját sem politikusait, akikkel nekem személyesen semmilyen kapcsolatom nincsen. A cégem csak gyártási feladatot lát el, a videókat érintő tartalmi kérdésekről a megbízás keretein belül nem látunk el feladatot.”Orbán embere és az ismeretlen nyertesA jóval nagyobb Fidesz-frakciónak többe kerül a közösségi médiás jelenlét is: a frakció Orbán Viktor munkatársa, Kaminski Fanny egyik cégével régóta szerződésben áll. A megkapott lista szerint a Kaminski & Buranits Kft.-vel 2024. júniusa óta havi másfél millióra szerződtek év végéig, majd 2025. január 1-től jelentősen emeltek az összegen, és már havi 2 millióról szól a szerződés.A cég éves nettó árbevétele tavaly 25,9 millió forint volt, Kaminsky másik cége, a Triton Communications tavaly 942 milliós nettó árbevételt ért el, amiből 238 millió volt az adózott eredmény. Ezzel a céggel a frakció nem szerződött le, ők a Miniszterelnöki Kabinetirodával állnak kapcsolatban. (Így már az a csoda, hogy Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a kormányinfón nem a térdét csapkodva válaszolt arra a kérdésünkre, hogyan engedhetik meg maguknak a miniszterelnök munkatársai, hogy magángépen kísérjék Orbánt Horvátországba.)A Kaminski & Buranits Kft.-vel a Parlament honlapján lévő adatok alapján több tízmillió forintért szerződött le az elmúlt években a Fidesz.Egy ismeretlen kőbányai céggel, az RTDCOM-mal online tartalmak megjelenítésére és hirdetési feladatainak ellátására kötöttek egy 655 milliós keretszerződést, március végétől jövő április végéig. Ez egy 1948-as születésű férfi egyszemélyes vállalkozása, és bár a cégről nem találni érdemi információkat a neten, honlapja sincs, a Fidesz-frakció rendre dolgozik vele. A mostani összeg viszont kiugróan magas ahhoz képest, hogy 2021 óta idáig összesen 250 millióért szerződtek velük.Kutatás és lejárt propagandaTermészetesen a Fidesz-frakció nem csak a megjelenésre ad: a Magyar Társadalomkutató Kft-nek negyedévente csaknem 27,5 millió forintot fizettek ki „személyes mintavételen alapuló közvélemény-kutatásra.” A szerződés a megkapott lista szerint januártól idén szeptember végéig élt, ez alapján 82,5 milliót számlázhattak ki. 2024-re több mint 80 milliót kaptak a frakciótól közvélemény-kutatásra.A tartalmat örömmel olvashatják a kormányoldalon, ugyanis a Magyar Társadalomkutató Kft. szerint „a Fidesz többségét a 40 feletti választók biztosítják”, „a Fidesz 8 százalékponttal előzi a Tiszát”, valamint „10-ből 6-an örülnek az első lakásvásárlók kedvezményes hitelének.”A Fidesz frakció leszerződött a TV Com-mal is, aminek Kálomista Márton (Kálomista Gábor fia) az ügyvezetője. A Parlament honlapján lévő adatok szerint ezeket a szerződéseket idén februárban illetve márciusban kötötték, első körben november és december elejéig, félmilliárd forint értékben. A közérdekű adatigényléssel megkapott listából kiderült, hogy időközben az időtartamot és az összegeket is növelték.Hogy hány lépésben, azt nem tudni, mindenesetre a jövő februárig illetve márciusig élő szerződésekre 655,3 millió helyett augusztus közepétől 769,6 milliót fizethetnek ki. A céggel „audiovizuális médiaszolgáltatásra szánt műsorszám előállítása” címszóval kötöttek szerződést.A frakció fél éve azt kommunikálta, a céggel két filmet gyártat, az egyik „a USAID-botrányként ismert nemzetközi politikai és médiakorrupciós hálózat magyarországi szálairól” szól – vagy szólt volna, hiszen a téma azóta lepörgött -, a másiknak pedig „az európai migrációs válság 10 éves története” lesz a témája. Akkor azt közölték, a filmeket várhatóan év végén mutatják be.Képviselő úr, a szerződése!A Fidesz és KDNP frakció is szerződött volt vagy jelenlegi politikusaikkal. A szegedi KDNP-elnök és vármegyei közgyűlés alelnöke, Haág Zalán cége rendszeresen feltűnik a listákon. A Partiscum Press-szel az év első felére három jogcímen kötött szerződést a KDNP: havilap főszerkesztésére havi 165 ezer, holnap főszerkesztésére 1,04 milliót, médiaügyi tanácsadásra 444,5 ezret kapott havonta.Júliustól az év végéig – egyelőre legalábbis – tanácsadásra szerződtek vele, havi 514 ezerért. Ebből a listából nem derül ki, de a Parlament honlapján talált korábbi szerződések alapján Haág cége a KDNP honlapjért felel, illetve a Hazánk című havilap szerkesztésére kapott pénzt.A kisebbik kormánypárt egy évre leszerződött az Edivent Kft.-vel is „online hirdetések tervezése, szervezése, elhelyezése” címszóval, összesen 14 millió forintért. A cég Ludvig Tamásé, aki az előző ciklusban önkormányzati képviselő volt a XI. kerületben, most pedig egy bizottság tagja ugyanott.A kisebbik kormánypárt listáján van az érdi fideszes képviselő, a helyi Fidelitast alapító Gasparik Gábor cége is, amely havi 508 ezer forintért látta el tanácsokkal a KDNP-t, és nyújtott az „alaptevékenységes szükséges információkat.” A szerződés az év első félévére szólt. Az idén leadott vagyonnyilatkozata szerint Gasparikot a Miniszterelnöki Kabinetiroda is alkalmazza szervezési referens és programfelelős munkakörben, havi 1,1 millióért, amin felül cafetériát is kap.A Fidesz-frakció továbbra is szerződésben áll Varga István ügyvéddel, aki korábban fideszes országgyűlési képviselő, majd a KESMA kuratóriumi elnöke volt, ahonnan egy, a jobboldali újságírókra nézve dehonesztáló nyilatkozatát követően pár órán belül távozni kényszerült.Varga évek óta szerződésben áll a Fidesz frakcióval – emlékei szerint 10-15 éve -, és a 444-nek azt mondta, a jó hírnév megsértésével kapcsolatos peres ügyeket viszi. „Ez nem nagy dolog”, az szerződés összegét sem tartja túlzónak.Vargának a frakció most havonta 1,079 millió forintot fizet, megbízási szerződése jövő év május végéig tart. 2022. júniusa és 2024. május vége között 25,9 milliót kapott.Kötter, Kun, Breuer, BalásyNem képviselő, de a megafonos influenszer Kötter Tamás ügyvédi irodájával, a Biczi és Turi-val is él egy havi 381 ezer forintos szerződés jövő május végéig, „jogi képviselői feladatok ellátása” címen. (Kötter Tamás hivatalos vezetékneve Biczi.) Az ügyvédi iroda címére van egyébként bejelentve az Ellenállás Mozgalom is, amely Nemzeti Ellenállás Mozgalom néven nyomja a Tisza-ellenes kampányokat.A kormányinfók elmaradhatatlan kérdezője, Breuer Péter a Breuer Presstől, de mint kiderült, cégével, a WORLD B. P. I. Bt-vel havi 500 ezer forintra szerződött a Fidesz-frakció külpolitikai tanácsadásra. A szerződést két évre kötötték.A listán felbukkan még dr. Kun Miklós neve, aki szintén két éven át készít külpolitikai szemléket, havi 317,5 ezer forintért. Őt annak idején a 168 óra Kun Miklós történészként, Oroszország-szakértőként azonosította be, akivel évekkel korábban is hasonló tárgyban szerződött a Fidesz, nagyjából ugyanekkora összegért.A plakátkampányok nagy nyertese, Balásy Gyula ebből a körből sem maradhatott ki, az egyik érdekeltségével, a Visual Europe Zrt.-vel „rendezvénytechnikai szolgáltatás biztosítására” kötött szerződést a Fidesz-frakció, összesen több, mint 10 millió forintért. Az egyik szerződés szeptember 17-18-ára szólt, a másik időtartama szeptember 1. és 27. között tartott.Drága volt a SzalonBár a dátumok alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani, milyen rendezvény szervezéséhez vették igénybe a Balásy-céget, egy másik esemény viszont egyértelmű.Ez pedig a Parlamenti Szalon, amit egyébként a Várban, a frissen felújított Lovardában tartottak. A Magyar Hang korábban azt írta, a zárt körű rendezvény, amelyen Orbán Viktor is felszólalt, 50 millióba került, de a frissen kapott adatok alapján ennél jóval többől jött ki.Az R56 Üzemeltető Nonprofit Kft-vel arra a napra két szerződést is kötött a Fidesz-frakció rendezvényszervezésre valamint rendezvénytechnikai eszközök biztosítására, összesen több mint 30 millió forint értékben.A Főőrség és Lovarda Üzemeltető Kft-vel pedig catering szolgáltatásra szerződött le, 35,3 millió forint értékben. A dekorációt az atlétikai vb dekorációját is intéző OSG Hungary Kft. csinálta 2,7 millió forintért, Pál Lajos egyéni vállalkozó pedig zenei szolgáltatást nyújtott 1,2 millióért. Arra a napra tehát kifizettek 69,2 milliót.Az R56, a Lovarda és a Csónakázótó Kft. májusig ugyanahhoz a körhöz tartozott, ezekkel a cégekkel több szerződést találtunk a Fidesz- illetve a KDNP frakció részéről.Az őszi kihelyezett frakcióüléshez két hotelben béreltek szobákat, a Fidesz-frakció nagy része a Hotel Füredben szállt meg, 39,3 millió forintért, de néhány képviselőjük a Czigle-Flamingo Hotelben kapott szobát 1,5 millió forintért. Abban a hotelben a KDNP lehetett többségben, akik 15,5 milliót fizettek a szállásért. A két hotel a cím alapján egymás mellett van, a tulajdonosi kör ugyanaz.*A cikket megjelenés után ezzel a mondattal frissítettük.
|
Csuti cége gyártja a KDNP TikTok-videóit, a Fidesz 80 millióért rendelt közvélemény-kutatásokat - megnéztük, mire költik a tízmilliókat a kormánypárti frakciók
|
Közérdekű adatigényléssel kértük ki a Parlamenttől a Fidesz- és a KDNP-frakció szerződéseit, így olyan tételekre is ráláttunk, amit a Parlament honlapján nem hoznak nyilvánosságra. A listán szerepel az Index rovatvezetőjének cége és a Kormányinfó egyik elmaradhatatlan kérdezője is.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/04/csuti-cege-gyartja-a-kdnp-tiktok-videoit-a-fidesz-80-millioert-rendelt-kozvelemeny-kutatasokat-megneztuk-mire-koltik-a-tizmilliokat-a-kormanyparti-frakciok
|
2025-11-04 06:02:15
| true
| null | null |
444
|
Az előző, 450 milliós kommunikációs szerződés után újabb 500 millió forintos közbeszerzést ír ki kommunikációs feladatokra a félig a magyar állam, félig a Mol tulajdonában lévő Mol-Új Európa Alapítvány. Az alapítvány éves szinten hatalmas összeg felett diszponál, több száz sportolót, fiatalt, támogat, mindezt állami és Mol-os pénzekből.Az azonban nem világos, miért kellene ekkora összegeket fordítania marketingfeladatokra. Magyarországon csak a legnagyobb cégek (pl. az MVM, az OTP vagy a Mol) engedhetik meg maguknak, hogy annyit költsenek kommunikációra, mint amennyit az előző és a most készülő szerződések alapján a Mol és az állam közös alapítványa tervez. A kiadás szükségességét tovább árnyalja, ha megnézzük, milyen projektekre költött az alapítvány tavaly kommunikációs célból: példáulSchmidt Mária és Miklósa ErikaPR-cikkeire.A korábbi években a kormányzati kommunikációt is végző - például a plakátkampányokért felelős - két céggel, a New Land Mediával és a Lounge Design Szolgáltató Kft.-vel kötött megállapodást a Mol-Új Európa Alapítvány, a két cég a NER-es állami kiadások egyik legnagyobb nyertesének számító Balásy Gyuláé.A Mol-Új Európa Alapítványt a Mol és az állam közösenhozta létre 2021-ben,közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelőként célja a sport, a kultúra, az egészségügy, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a környezetvédelem támogatása. A cég, a magyar állam és a közösen létrehozott alapítvány összefonódásainak megértéséhez érdemes felidézni, hogyan született a Mol-Új Európa.A Mol jópár éve az egyik legnagyobb magyar tőzsdei cég, amelynek a 2010-es évek második felére a magyar állam lett a legnagyobb tulajdonosa több mint 25 százalékkal. 2019-ben viszont megvált az állam a részesedésétől: 10 százalékot az MCC-t, újabb 10-et a Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány kapott, a maradékot a szóban forgó a Mol-Új Európa Alapítvány vette át. Az alapítványnak a Mol saját részvényeiből is átcsoportosítottak, így jelenleg 10,49 százalékos tulajdonrésszel a cég legnagyobb résztulajdonosa. Ha a Mol osztalékot fizet, legnagyobb részvényesként jelentős összeggel bővül az alapítvány büdzséje.Az alapítvány vezetésébe kormányközeli vagy Fidesz-szimpatizáns közszereplők kerültek: kuratóriumi elnöke Miklósa Erika operaénekes,mellette ott ül kuratóriumi tagkéntSchmidt Mária és Demeter Szilárd nemzeti kultúrkincsért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ korábbi elnöke. Az alapítvány felügyelőbizottsági tagjai közé többek között Kemény Dénes és Janó Márk, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára tartozik.Túl gyakran nem szerepelt a hírekben az alapítvány ezután, egészen 2024 őszéig, amikor a444 egy hozzájuk eljutó dokumentum alapján megírta, hogy három év alatt 11,1 milliárd forinttal támogattak határon túli, magyar kötődésű fociakadémiákat. Olyanokat, amiket a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül ugyanebben az időszakban összesenszintén több milliárd forinttal támogatott.Az alapítvány 2024-esbeszámolója alapján28,5 milliárd forintnyi bevételhez jutott és 22 milliárdos adózott eredménnyel zárta az évet. Több mint 251 milliárdnyi saját tőkéje van, hosszú lejáratú kötelezettségei nincsenek, van viszont 90 millió forintnyi rövid lejáratú kötelezettsége.A beszámolóból az is kiderül, hogy tavaly összesen 543 fiatalt pártfogolt, akik "különböző programokon, versenyeken, kurzusokon, edzőtáborokban vehettek részt", illetve olyan eszközökkel támogatta őket az alapítvány, amik "segítették őket a tudományos kutatásokban, művészeti alkotásaikban vagy sportolói karrierjükben való előrehaladásban". Az alapítvány támogatott a 2024-es vagy 2028-as nyári olimpiákra készülő sportolókat is, összesen 50 egyéni sportolót, 6 egyesületet és 8 szövetséget.A korábban már említett PR-cikkek az osztrák European Voices című, negyedévente megjelenő folyóiratban jelentek meg, a lapot 30 ezer példányban nyomtatják ki. Tavaly decemberbenposztolt arrólSchmidt Mária, hogy G. Fodor GáborOrbán kontra Soroscímű könyvéről írt egy cikket, ami a European Voices-ban jelent meg. Azt viszont elfelejtette megemlíteni a posztjában, hogy ez egy fizetett hirdetés, amit nem mellesleg a Mol-Új Európa Alapítvány költségvetéséből finanszírozták, aminek ő a kuratóriumi tagja.A folyóirat angol nyelvűhonlapja szerint"olyan szakértők, tudósok, írók, politikai gondolkodók és megfigyelők számára nyújt platformot, akik Európa helyzetéről elmélkednek, és megosztják egymással az Európa jövőjéről szóló elképzeléseiket. Olyan közönséghez szól, amely részese akar lenni ezeknek a vitáknak."Az nem titok, hogy az alapítvány támogatja az osztrák lapot, a European Voices támogatói között ott van az OMV és a Raiffeisen is. A támogatásért cserébe pedig sima reklámok mellett Schmidt Mária és Miklósa Erika véleménycikkeit publikálják PR-cikként. Utóbbi a 2024. májusi számban jelent meg, a Telexhez került dokumentum szerint tavaly 18,6 millió forintot tervezett fizetni az alapítvány a májusi számban található hirdetési helyért.Az alapítvány más területeken folytatott kommunikációs tevékenysége sem teljesen arányosnak a ráköltött pénz mennyiségével: a honlapja alapján az elmúlt másfél évben 7 darab sajtóközleményt adott ki az alapítvány sajtóosztálya, a közösségi médiában, leginkább Facebookon és Instagramon ezzel szemben egész aktív az alapítvány, bár a profilok elérése alacsony: előbbi felületen 10 ezer követője van, de rendszeresen 5-20 ember kedveli a posztokat, Instagram-profilján pedig 933 követő mellett gyakran előfordul, hogy egyetlen felhasználó sem kedveli a bejegyzéseiket.Az alapítvány 2025-ös közbeszerzési terve szerint az 500 millió forintos összeget többek között logófejlesztésre, honlapra és a honlap működtetésére, rendezvényszervezésre, valamint az alapítvány támogatási programjainak kommunikációjára és a hozzá tartozó rendezvények szervezésére fogják fordítani. Érdemes összevetni a tervezett ráfordítást az alapítvány más költéseivel:A beszámoló szerint cél szerinti juttatások - azaz a szervezet alapcéljának megvalósítására fordított kiadások - 2024-ben 11,5 milliárd forintra rúgtak.A vezető tisztségviselőknek összesen 128 millió forintnyi juttatást utaltak ki 2024-ben, ebből az öt kuratóriumi taghoz összesen 83 millió forint került.Felmerül az a kérdés is, hogy miért költ ennyit kommunikációra egy olyan alapítvány, ami nem gyűjt támogatásokat civilektől és nincsenek hangsúlyos kommunikációs kampányai.A Mol-Új Európa amúgy nem közvetlenül, hanem a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKH) keresztül szerződik, alájuk tartozik a félig állami alapítvány ilyen jellegű költéseinek megszervezése, amint az az előző, 2024-ben kötött, 2024-25-re szóló450 milliós szerződésbőlis látszik. Az NKH az összes állami kommunikációs költést a kormány kedvenc kommunikációs cégcsoportjának, Balásy Gyula érdekeltségeinek adja évekre szóló, több tízmilliárd forintos keretszerződésekkel. Balásy vállalkozásai dolgoztak többek között alegdrágább nemzeti konzultáción, a kormány mindenféleplakátkampányainés azaugusztus 20-i programokon.A Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2018 óta csak Balásy cégeivel köt szerződést. Egy2022-ben megkötött keretmegállapodás alapjánezek a cégek végezték az utóbbi években a kormányzati vagy a kormányhoz közeli kommunikációs feladatokat, akkor 75 milliárd forintos keretösszegben állapodtak meg, ami 12 hónapra szólt. A szerződésnek viszont volt egy olyan beépített opciója, ami szerint lejárta után még kétszer is meg lehetett azt újítani, további 1-1 évre, ugyanúgy 75 milliárd forintos keretösszeggel. Ebből végül egy 225 milliárd forintos gigaszerződés lett, ami előtt nem kellett új közbeszerzést kiírni.Idén viszontújabb 75 milliárd forintos keretmegállapodástkötött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a New Land Media és a Lounge Design Szolgáltató Kft.-vel. A következő években így nagy valószínűséggel - hacsak nem bont szerződést az állam valamilyen okkal - Balásy cégei felelnek majd az aktuális kormány és az állami intézmények kommunikációs feladataiért, miközben még közbeszerzés kiírásával sem kell bajlódni.AG7 gyűjtéséből kiderül,hogy a kormánykommunikáción túl több állami megrendelője is van Balásyéknak: idén összesen 3 hónap alatt 20 milliárd forintnyi szerződést kötöttek, többek között az MVM-mel 1,3 milliárdos, aMÁV-val 948 milliós, aSzuverenitásvédelmi Hivatallal 865 milliós, a Magyar Postával 662 milliós összegről állapodtak meg. A Mol-Új Európa Alapítvánnyal sem először szerződnek, az alapítvány 2024-2025-öskommunikációs feladatait is ez a két cég végezte.A közbeszerzési tervről és arról, milyen kampányokat valósítottak meg az előző 450 millió forintból, illetve miket terveznek az újabb 500 millióból, kérdéseket küldtünk a Mol-Új Európa Alapítványnak. Ha érdemben válaszolnak, hírt adunk róla.
|
Félmilliárdot költhet el a Mol és az állam közös alapítványa a kormánypropaganda legnagyobb haszonélvezőjénél
|
A Mol–Új Európa kommunikációs feladatait a kormányzati kommunikációért is felelős Balásy Gyula-féle cégek végzik.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/11/07/mol-uj-europa-alapitvany-allam-kommunikacios-koltseg-balasy-gyula
|
2025-11-07 05:02:21
| true
| null | null |
Telex
|
Ritkán lehet elmagyarázni egyetlen képen, hogy a Fidesz hogyan képzeli az ideális civil világot. De Bagi Barna Fidelitas-alelnök segítségével most bemutatjuk, íme:A fotó ezen a standoláson készült, ahol a háború ellen gyűjtenek aláírásokat a Fidesz ifjúsági szervezetének a tagjai. Összeérnek időben, de ez nem a nemzeti konzultáció a Tisza-adó ellen, hanem a Fidesz által indított aláírásgyűjtés.Az itt osztogatott újság, a Jövőképek a saját meghatározása szerint a XV. kerület időszaki lapja. Valójában nettó fideszes propaganda, ami persze egy fideszes standnál nem meglepő, de az újságot nem a Fidesz finanszírozta, hanem közpénzből, állami támogatással adták ki.A tartalmát pontosan foglalja össze a címlapja: balra Németh Balázs reggeli harcos, a Fidesz XV. kerületi jelöltje, jobbra Zsigmond Barna Pál, a Fidesz újpesti jelöltje.És sokáig azt sem kell keresgélni, milyen közcsapból folyt ide a pénz. Az újság 2. oldalán, a baloldali megszorítás alatt, a zötyögős BKV mellett, a jobb alsó sarokban a megoldás.Ahogy arra a DK-s Barkóczi Balázs felhívta a figyelmet, a nemcsak az aluljáróban a fidelitasosok standján osztogatott, hanem a XV. kerületi és újpesti postaládákba is bedobott újságot egy helyi fideszes álcivil szervezet, a Logosz Alapítvány adta ki, amit egy XV. kerületi KDNP-s önkormányzati képviselő gründolt.Tényleg nem kell bonyolult céghálókat felrajzolni az adóforint -> fideszes propaganda transzformáció leírásához.A Logosz Alapítvány - teljes nevén Logosz Alapítvány az Erkölcsi Értékekért - háromfős kuratóriumának tagja Szalay Kornél Géza, a XV. kerület fideszes önkormányzati képviselője (nem egyéniben, hanem kompenzációs listáról jutott a testületbe).Nem lehet állítani, hogy erős a jelenlétük a mostanában annyira fontos digitális világban. Hosszas keresgélés után annyi derült ki, hogy idén március 1-én megszervezték az I. Észak-Pesti Keresztény Bált, a KDNP alapítványának a támogatásával, itt Szalay a Logosz titkáraként vezényelte le a programot.És a Városi Civil Alap (VCA) pályázatainak győztese között lehet még belefutni a Logosz Alapítvány az Erkölcsi Értékekért nevébe. A VCA a magyar kormány mintaprojektje arra, hogy az állampárt szerint mi a civil szervezetek támogatásának megfelelő módja. (Civil szervezetek korábban a Norvégia, Izland és Liechtenstein által közösen finanszírozott Norvég Alapból kaptak támogatást, egészen addig, amíg azt ki nem utálta a kormány. Az ok: magyar civil szervezetek között úgy osztottak el évi 4 milliárd forintot, hogy arra a kormánynak nem volt befolyása.)A CVA-ról mi is sokat írtunk már. Az elég egyértelmű, hogy a 2021 óta működő új rendszerben már tökéletesen érvényesülni tud a kormánypárti befolyás. A Válaszonline tavaly januárban összesítette a három kör legnagyobb nyerteseit, és arra jutottak, hogy "a Fidesz gigantikus, választásokon is bevethető álcivil hálózatot épített három év alatt - rengeteg állami forrás felhasználásával". A legnagyobb támogatás kapó alapítványok 87 százalékánál találtak erős hatalomfüggést.A Logosz esetében ez teljesen direkt, a kuratóriumi tag, titkár Szalay aktívan politizál helyi fideszesként. Háromszor kaptak eddig pénzt a Városi Civil Alapból:2021-ben 4 milliót2024-ben 10 milliót2025-ben 10,9 milliót.Az éves beszámolóikban ennek az állami támogatásnak nem találni nyomát (a 2025-ös még nem készült el), de az újság elég kézzelfogható. És az is, hogy ebből a pályázati pénzből készült, ezért szerepel a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapítvány a támogatók között.Hogy mennyire civil az újság, íme pár oldal:Van benne még helyi ingatlanmutyiról szóló írás (a kerület ellenzéki vezetésű), a kormányzati intézkedésekről is bőven lehet olvasni (Otthon Start, nyugdíjasutalvány, anyák szja-mentessége), ahogy kedvet csinálnak a Békemenethez is, és meghívó is van a helyi 56-os megemlékezésre (ahol Németh Balázs mondott beszédet).A személyes kedvencem az újpesti piacról szóló hír, amin egy férfi vásárol:Ha netán valaki nem tudná, ki az, lapoz egyet, és már meg is tudja:Bizony, Zsigmond Barna Pál, a Fidesz újpesti jelöltje.Küldtem kérdéseket Szalay Kornélnak, de egyelőre nem jött rájuk válasz:A lapot a LOGOSZ Alapítvány az Erkölcsi Értékekért című szervezet jelentette meg, aminek Ön az egyik kurátora. Milyen tevékenységet végez az alapítvány, hol követhető nyomon a működése?Mi az alapítvány működésének a célja?A lapban azt írják, hogy a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával jelent meg. Ez a Városi Civil Alapból kapott támogatást jelenti?A lap összeállításánál mennyire törekedtek a kerületiek kiegyensúlyozott tájékoztatására?Kik készítették a lapot?Milyen más tevékenységre használták még fel a Városi Civil Alaptól kapott támogatást?Pályáznak az újabb kiírásban a Városi Civil Alapnál?Merthogy az eddig négy kör után már kiírták a Városi Civil Alap ötödik körét is, hogy jövő évre - a választás évében - is finanszírozzák a kiválasztott civil szervezetek működését.
|
Pofátlanul egyszerűen lett állami pénzből mindenkinek osztogatott fideszes pártpropaganda a XV. kerületben
|
Úgynevezett „civilek” nyertek pályázati közpénzt, Németh Balázst reklámozó újságot csináltak belőle.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/30/pofatlanul-egyszeruen-lett-allami-penzbol-mindenkinek-osztogatott-fideszes-partpropaganda-a-xv-keruletben
|
2025-10-30 14:53:00
| true
| null | null |
444
|
Nem akar hazamenni Lengyelországba a kihallgatására a most már hetek óta Budapesten tartózkodó Zbigniew Ziobro, a volt lengyel igazságügy-miniszter, akit otthon az Igazságügyi Alappal kapcsolatos visszaélésekkel, többek között az ellenzékiek és újságírók ellen felhasznált Pegasus kémszoftver illegális beszerzésével gyanúsítanak. Ziobro ezért inkább felajánlotta a varsói főügyészségnek, hogy Brüsszelben vagy Budapesten jelenne meg kihallgatáson - írja a Gazeta Wyborcza."Azt javasoltuk, hogy Zbigniew Ziobrót a konzuli hivatalon, vagy nemzetközi segítségnyújtáson keresztül hallgassák ki, az ilyen eljárás távolról is lefolytatható. A miniszter a megbeszélt időpontban és helyen megjelenhet, mivel Lengyelország már régóta nem az állandó lakhelye" - mondta Ziobro ügyvédje a Rzeczpospolitának.A politikust azzal gyanúsítják, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) párt által vezetett kormány idején igazságügyi miniszterként "szervezett bűnözői csoportot alapított és irányított". A szervezet a gyanú szerint több mint 150 millió zlotyt (13,8 milliárd forint) sikkaszthatott el. Ha bűnösnek találják, akár 25 évi szabadságvesztésre is ítélhetik.A gyanú szerint Ziobro az áldozatsegítésre és bűnmegelőzésre létrehozott Igazságosság Alapból sikkaszthatott, ebből vették meg a Pegasust is.Ziobro budapesti tartózkodása azért is érdekes, mert a helyettese, Marcin Romanowski, politikai menedékjoggal él a magyar fővárosban. Romanowskit szintén az Igazságosság Alap ügyében vádolták meg az állami vagyon megkárosításával, de ő még azelőtt Magyarországra menekült, hogy kiadták a letartóztatásáról szóló parancsot.Ziobro kapcsán könnyen megvalósulhat egy hasonló forgatókönyv. A lengyel politikus október 30-án Orbán Viktorral fotózkodott a Karmelitában, a miniszterelnök pedig azt írta, hogy Ziobrót politikai üldözöttnek tartja - hasonló indoklással adták meg korábban Romanowskinak is a magyar menedékjogot.Azóta a Szejm már megvonta Ziobro mentelmi jogát, az ügyészség pedig elrendelte az őrizetbe vételét. Ez alapján letartóztatási parancsot is kiadhatnának ellene, az ügyvédje indítványa a konzuli kihallgatásról valószínűleg éppen ezt akarja megelőzni: mivel az ügyészséget tájékoztatták a budapesti címéről, azzal érvelhetnek, hogy nem bujkál, vagyis nincs szükség a letartóztatására."Előbb vagy utóbb Zbigniew Ziobro szembesülni fog a lengyel igazságszolgáltatási rendszerrel. Természetesen ennek Lengyelországban kell történnie, nem pedig a tanúvallomást tevő személy által kijelölt helyen" - reagált Ziobróék indítványára Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel miniszterelnök-helyettes.
|
Nem akar hazamenni a kihallgatásra a Budapesten Orbán védelmét élvező Ziobro
|
A korrupcióval vádolt lengyel miniszter Pestről próbálja meg elkerülni az előzetes letartóztatást.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/12/nem-akar-hazamenni-a-kihallgatasra-a-budapesten-orban-vedelmet-elvezo-ziobro
|
2025-11-12 17:51:24
| true
| null | null |
444
|
A kecskeméti Neumann János Egyetem alapítványa 2021-ben 127,5 milliárd forintot adott kölcsön az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Zrt.-nek. A pénz döntő részét azóta sem kapták vissza, az Állami Számvevőszék gazdasági bűncselekmények miatt feljelentést tett.Mivel kíváncsiak voltunk, kik, miért és hogyan hozták meg az utólag borzalmasnak tűnő pénzügyi döntéseket, közadatigényléssel kikértük az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági üléseinek jegyzőkönyveit.Az alapítvány rengeteg dokumentumot elküldött, de jegyzőkönyvek legfontosabb részeit - összesen több mint száz oldalt - üzleti érdekre hivatkozva teljes egészében kitakarták.Úgy gondoljuk, hogy a nyilvánosságnak joga van megtudni, mi alapján hozták meg a pénzügyi döntéseket, így bepereltük az alapítványt.2025. október másodikán, csütörtökön három hónap szünet után először ült össze Kecskemét város közgyűlése. Az önkormányzati képviselőknek volt mit megtárgyalniuk, az ülés több mint hat órán keresztül tartott. Az ellenzéki képviselők a napirendi pontok között többször utalást tettek az MNB-botrány kecskeméti szálára és Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester abban betöltött szerepére.A polgármester az ülés nagy része alatt türelmesen hallgatta a megjegyzéseket, a napirend utáni felszólalások elején azonban magához ragadta a szót. Felszólalásában hosszan beszélt az Állami Számvevőszék jelentéseiről és a saját szerepéről, és érvek egész sorát hozta fel amellett, hogy ő, illetve a kecskeméti egyetem alapítványának vezetése semmilyen kárt nem okoztak annak."Amikor olyan kijelentést tesznek, hogy eltőzsdézett, az nem a Neumann János Egyetem alapítványára vonatkozó hiteles kijelentés. Semmi köze a Neumann János Egyetem alapítványának a tőzsdéhez"- mondta Szemereynéa KecsUP beszámolója szerinta szerepét firtató ellenzéki képviselőknek, akik szerinte"összevissza beszélnek és összevissza hazudnak a nyilvánosságnak".Az alapítás óta a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) felügyelőbizottságában ülő Szemereyné álláspontja szerint ők semmilyen hűtlen kezelést nem követtek el, sőt, megfelelő elővigyázatossággal bántak a rájuk bízott pénzzel. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a döntéshozatal során végig a jogszabályoknak és a döntéshozókra vonatkozó morális elvárásoknak megfelelve jártak el, vagyis nincs semmi titkolnivalójuk.A jelek szerint azonban van.Idén márciusban sokakat meglepetésként érhetettaz Állami Számvevőszék (ÁSZ) kecskeméti egyetemet érintő jelentése. Mint kiderült, az egyetemet üzemeltető alapítvány az évtized elején 144,5 milliárd forint közpénzhez jutott, amelyből 127,5 milliárdot kölcsönadott az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Zrt.-nek. Ezt a pénzt először tavaly januárban próbálták meg visszaszerezni, de hiába, a nagy részét azóta sem kapták meg.Azt, hogy a kecskeméti egyetem vezetése hogyan navigálta magát ebbe a rendkívül előnytelen helyzetbe, az Állami Számvevőszékrészben feltárta. Mivel szerintük a napvilágra került tények több bűncselekmény gyanúját felvetik, az ügyészségen feljelentést tettek. A különböző szereplők motivációi és lépései, a döntéshozatalban betöltött pontos szerepük, és ennek megfelelően a lehetséges vagyonvesztésért való felelősségük azonban a jelentésből nem derült ki.Az ÁSZ közlése után nem sokkal ezért a kecskeméti KecsUP Hírekközérdekű adatigényléssel fordult az alapítványhoz, és megpróbálta kikérni az azt irányító kuratórium és felügyelőbizottság üléseinek jegyzőkönyveit. A dokumentumokat az alapítvány nem adta ki, de azok egy részébe betekintést engedett, a KecsUP cikkeiből pedigaz rajzolódott ki, hogy az előnytelen kölcsönszerződéseket Matolcsy György korábbi jegybankelnök Kecskemétre delegált emberei erőltették. Szemereyné és társai mérsékelt ellenkezés után, viszonylag lazán - más szempontból: felelőtlenül - belementek azok megkötésébe.Mivel az ügy kulcsfontosságú részleteit nem sikerült kideríteni, július végén a Telex is közadatigényléssel fordult az NJEA-hoz. Úgy gondoltuk, hogy a 127,5 milliárd forint közpénzről szóló ügy felgöngyölítése érdekében be kell mutatnunk a nyilvánosságban, hogy az egyetemi alapítvány vezetésében pontosan hogyan, mikor, mi alapján döntöttek a pénz kölcsönadása mellett, és a döntéshozatal során ki mit képviselt. Kikértük ezért:a campusfejlesztésről,a Neumann Technológiai és Innovációs Parkról,az okosvárosról,és az Optima Befektetési Zrt.-ben való kötvényjegyzésről szóló kuratóriumi és felügyelőbizottsági előterjesztéseket, határozatokat, illetve az ezeket tárgyaló ülések jegyzőkönyveit.Az egyetem szeptember közepén válaszolt. Az okosváros és az innovációs park ügyében elküldött tájékoztatásukat egykülön cikkben dolgoztuk fel, itt most bemutatjuk, hogy mit adtak ki a kért előterjesztések, határozatok és jegyzőkönyvek közül.Az NJEA a kért dokumentumok többségét elküldte, de azzal trükköztek, hogy az előterjesztéseknek csak a címét tartalmazó fedőlapját osztották meg, a lényegi részeket tartalmazó mellékleteket nem. A jegyzőkönyveket a 2021 és 2025 közötti időszak második feléből jellemzően teljesen kisatírozva küldték el, 2021 környékéről azonban a legtöbb vonatkozó résszel ezt még nem tették meg.Az egyetem kuratóriumának 2021. június 25-én tartott ülésén például nagyon jól látszik, hogy Matolcsy két embere, az alapítványbólazóta távozóCsizmadia Norbert és Bánkuty Tamás - akik akkor a PADME vezetésében is jelen voltak - hogyan érveltek az Optimának adott kölcsön mellett.Ahogy a dokumentumból látszik, a kuratórium ezen az ülésen arra jutott, hogy az alapítványhoz érkező állami források egy kis részét, 5 milliárd forintot kötvényvásárlás formájában kölcsönad az Optimának. Csizmadia és Bánkuty később ugyanezzel az ötlettel álltak elő a vagyon maradék részének felhasználására is: így döntöttek néhány hónapon belül egy 22,5 milliárdos és egy 100 milliárdos összeg kölcsönadása mellett.Bár az alapítvány szabályzata szerint ezeket a döntéseket annak kuratóriuma hozta meg, a jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a kurátorok minden alkalommal kikérték a felügyelőbizottság véleményét. Aháromtagú testületbenSzemereyné Pataki Klaudia polgármester mellett két kecskeméti üzletember, a Knorr-Bremse kecskeméti fékrendszer-gyárának vezetője, Bíró Attila és Szabó József, a Fornetti 2015 előtti ügyvezetője ülnek.Ahogykorábban megírtuk, bennük először kétségek merültek fel a kölcsön időszerűsége miatt, és arra kérték a kuratóriumot, hogy az kérjen a kötvényekre garanciát a PADME-től. Mikor ezt megkapták, már csont nélkül megszavazták az 5, a 22,5 és a 100 milliárdos összeg kölcsönadását, a legutóbbiról szóló döntés a jegyzőkönyvek szerint például így nézett ki:Ahogy a jegyzőkönyvből látszik, Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármesternek semmi nem jutott eszébe arról a kérdésről, hogy mit csináljanak a kecskeméti egyetemnél lévő százmilliárd forinttal, vagy ha eszébe is jutott, azt az ülésen nem említette meg. Szabó József egyedül azt vetett fel, hogy az előző, 22,5 milliárdos körnél már kért vizsgálatot most is végezzék el. A kötvényjegyzést ennyivel megszavazták.Idén márciusban az Állami Számvevőszék "vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt" ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az NJEA ügyében. Az ÁSZakkor nyilvánosságra hozott jelentéserengeteg szabálytalanságot kérdést felfedett azzal kapcsolatban, hogy az alapítvány vezetői alkalmasak voltak-e a 127,5 milliárd forintról szóló döntés meghozatalához, illetve hogy Csizmadia és Bánkuty a kuratórium tagjaiként az NJEA vagy a PADME érdekeit képviselték-e.A számvevők érvelésének középpontjában az áll, hogy 2021 novemberétől - vagyis az utolsó, 100 milliárdos kötvényvásárlás utáni hónaptól - más befektetési eszközök, például állampapírok és ingatlanalapok már jóval magasabb hozamokat ígértek, mint amennyit az Optima kötvényei fizettek. Az NJEA vezetése 2022 márciusában már a kezében tartott egy olyan, a PwC szakértői által készített elemzést, ami felhívta a figyelmüket, hogy más befektetésekkel magasabb hozamot el lehetne érni. Akkor el is fogadtak egy javaslatot, amely szerint stratégiát dolgoznak majd ki a portfólió diverzifikálása érdekében, de ez nem történt meg.A téma ekkor lekerült az asztalról, a Telexnek elküldött jegyzőkönyvek szerint az egyetemi alapítvány vezetése abban az évben áprilisban, májusban, júniusban, szeptemberben és novemberben is ülésezett, az Optima-kötvények visszaváltása azonban egyszer sem került szóba. 2022 novemberében a döntéshozók aztán egy újabb független szakértői véleményt kaptak, amely a kötvények visszaváltásának és más befektetések keresésének mérlegelését javasolta.És itt jön egy érdekes fordulat. Az ÁSZ jelentése szerint az NJEA kuratórium 2023. január 19-én ülésezett, és a szereplők itt hosszan beszélgettek a befektetési lehetőségekről. A jelentésben nyilvánosságra hozott részletek szerint itt már elhangzott egy olyan mondat, amely alapján az alapítvány vezetői tisztában voltak vele, hogy hiába próbálnák meg visszaváltani a kötvényeket, nem tudnák, hiszen az Optima ingatlanokba fektette a pénzüket.Az, hogy ezen az ülésen ki mit mondott, kulcsfontosságú lenne az események megértése és a felelősségek megállapítása érdekében, az erről az ülésről szóló jegyzőkönyvet azonban az NJEA nem küldte el a többivel együtt. Sőt, nemcsak ezt, de a következő hónapok üléseinek jegyzőkönyveit sem küldték el, így a következő jegyzőkönyvek 2023. augusztus végéről és szeptember elejéről származnak.Bár innentől egyre több a kitakarás, a dokumentumokból kiderül, hogy akkor valaki egy olyan javaslattal állt a kuratórium és a felügyelőbizottság elé, amely szerint az Optima-kötvényeket más típusú kötvényekre cserélték volna, és az új sorozatokból hiányzott volna a visszaváltási jog. A javaslatot először, augusztus 30-án a felügyelőbizottság tárgyalta, amelynek tagjai a jelek szerint már aggódtak az Optima és az annak tulajdonában lévő lengyel tőzsdei cég, a GTC helyzete miatt.Az ex-fornettis Szabó József az ülésen szóba hoztaa hírt, amely szerint lemondott a GTC éléről Fekete Zoltán vezérigazgató és Gárdai János operatív igazgató. Bíró Attila erre javasolta, hogy kérjenek egy szakértői elemzést a GTC-ről, amit Szemereyné is támogatott. Szabó azt is felvetette, hogy vizsgálják majd meg az eladási jogról való lemondás kockázatait.Néhány nappal később, a kuratórium szeptember 4-i ülésén aztán ott voltak mindkét testület tagjai. Az ekkor már láthatóan aggodalmaskodó Szabó József itt ismertette a felügyelőbizottság kéréseit, majd később tesz egy sokatmondó megjegyzést, miszerint "a vagyonvesztést kell elkerülni". Eszerint ekkor a tárgyalásoknak már nem az volt a témája, hogy hogyan tudják a pénzt a lehető legjobban befektetni, hanem az, hogy hogyan tudják annak elvesztését elkerülni.A vagyonvesztés szó megjelenése mellett van egy másik újdonság is ebben a jegyzőkönyvben. Csizmadia itt felkér két kihúzott nevű jelenlévőt - akik az ÁSZ-jelentés szerint valószínűleg az alapítvány operatív és stratégiai igazgatói -, hogy ismertessék az előterjesztésüket. Ők a jegyzőkönyv szerint hosszan beszélnek a kötvények pénzneméről, azok struktúrájáról, illetve kamatszintjéről.Az Állami Számvevőszék jelentése szerint itt Bánkuty Tamás kibökte, hogy "a hónapok óta zajló tárgyalásokon a kibocsátó azt kérte, hogy kerüljön ki a visszaváltási opció a módosított megállapodásból, mivel az a gyakorlatban nagyon nehezen érvényesíthető veszteség nélkül". Az alapítvány operatív igazgatója pedig azt mondta: "a kötvény struktúrájának módosulása kapcsán kérdés a visszaválthatóság, ami jól hangzik, de rendkívül nagy kockázatot hordoz. Nem biztos, hogy ez egy valós és reális opció, lehetőség. Tudniillik, ha élünk vele, nem csak a GTC-t hozhatjuk nehéz, megoldhatatlan helyzetbe, hanem a saját befektetésünk révén magunkat is."Az, hogy ezekre ki mit válaszolt, a történet megismerése szempontjából fontos körülmény lenne, az NJEA azonban a vonatkozó részt így küldte el:A kuratórium ezután arról döntött, hogy egyrészt információkat kérnek be a GTC-ről, másrészt folytatják a tárgyalásokat az Optimával a kötvények cseréjéről és azok kondícióinak változtatásáról. A határozat harmadik pontja szerint "a kuratórium a kötvények cseréje kapcsán kizárja a vagyonvesztést".Az Állami Számvevőszék jelentése szerint az egyetemet vezető kuratórium 2024. január 17-én ülésezett, ahol az első napirendi pont az Optima-kötvények visszaváltása volt. Az ülés jegyzőkönyvét az alapítvány az adatigénylésünkre nem küldte el, azonban az ezt követő döntéshozatali jegyzőkönyveket igen. Eszerint a felügyelőbizottság elektronikus határozathozatalát - ahogy azt korábbana KecsUP megírta- január 19-én délután fél egykor az isztambuli repülőtérről kezdeményezte Bíró Attila elnök. Ez a folyamat következőképpen zajlott:A felügyelőbizottsággal párhuzamosan az alapítvány kuratóriumában is ment a munka, amiről a következőket érdemes tudni:Ahogy az Állami Számvevőszék jelentéséből kiderült, az alapítvány vezetői ezeken az üléseken döntöttek arról, hogy megpróbálják visszaváltani az Optima kötvényeit. Csakhogy míg a céggel kötött szerződések szerint az eladásra 8, illetve 90 napos határidővel lett volna lehetőségük, ők egyéves határidőt adtak a tárgyalások megkezdésére és a kötvények visszaváltására. Erről a döntésről még néhány napon belül, január 22-én tájékoztatták az Optimát.Alig egy hónappal később, 2024. február 19-én, illetve 23-án ismét összeült a felügyelőbizottság és a kuratórium. Az ülések négyes számú napirendi pontja az Optima-kötvények visszaváltását tartalmazó januári határozat végrehajtásáról szóló tájékoztatás volt. Az, hogy ezeken az üléseken ebben a témában mi hangzott el, az ÁSZ jelentéséből nem derül ki. Az adatigénylésre kiadott jegyzőkönyvek szerint valaki a következő előterjesztéssel élt:Azt, hogy a felügyelőbizottság ülésén mi történt, most hagyjuk is, sokkal informatívabb, ami a kuratórium ülésén elhangzott. Ezen a két testület összesen nyolc tagja és az alapítvány vagyonellenőre is részt vett. Ők akkor a következőkről beszélgettek:Ugyanerről a kérdésről aztán március közepén ismét tárgyalt a két testület. A felügyelőbizottság üléséről készült jegyzőkönyv vonatkozó részét teljes egészében kitakarták és így tettek a visszaváltásról szóló előterjesztés bemutatásával is. A kuratórium március 19-i ülésének vonatkozó részéből azonban csak a nevek egy részét törölték ki, így abból kiderülnek fontos részletek.Eszerint ekkor már felmerült, hogy az alapítvány a kötvényekért cserébe ne csak készpénzt, de a kecskeméti egyetemi campus építését végző Wepmark Kft. üzletrészét elfogadja teljesítésként. A résztvevők ezután abban maradnak,hogy 35 ezer euró értékben az ingatlanok értékbecslését is magába foglaló szerződést kötnek a DLA Piper tanácsadócéggel;dolgoznak azon, hogy a 27,5 milliárdos kötvénycsomagot minél hamarabb visszaválthassák a Wepmark Kft. többségi üzletrészének befogadásával;és további egyeztetéseket folytassanak a 100 milliárdos kötvénycsomag visszaváltásáról szóló "konkrét és számon kérhető megállapodás kidolgozására".A határozat a korábbihoz hasonlóan most is tartalmazta, hogy "mindenképpen el kell kerülni az alapítvány vagyonvesztését".2024. április végén ismét ülésezett a Neumann János Egyetemért Alapítvány két vezető testülete, ahol a döntéshozók a napirend szerint az Optima-kötvények átstrukturálásáról is tárgyaltak. Ezekből a jegyzőkönyvekből:teljesen ki van takarva a határozati javaslat;ki van takarva a vonatkozó háromnegyed oldal a felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyvéből;és ki van takarva két és fél oldal a kuratóriumi ülés jegyzőkönyvéből is.Június végén aztán ismét tárgyaltak a kötvények átstrukturálásáról, a jegyzőkönyvekből pedig megint ki vannak takarva a vonatkozó részek: a felügyelőbizottsági ülésről két oldal, a kuratórium üléséről pedig egészen zavarba ejtően sok, hét oldal. Utóbbi ülésen tehát valószínűleg nagyon sokáig tárgyaltak a kötvények sorsáról és az alapítvány vagyonvisszaszerzési kilátásaitól, az elhangzottakat viszont az első betűtől az utolsóig megtartanák maguknak.Ez a téma felbukkant 2024. augusztus 8-án, a fb. és a kuratórium közös ülésén is. Akkor a hármas napirendi pont az Optima-kötvények visszaváltásáról szóló döntések végrehajtása volt, "különös tekintettel az Állami Számvevőszék elnökének 2024. július 5-én jegyzett leveleiben rögzített probléma felvetésére".Ahogy az ÁSZ-jelentésből kiderül, 2024. július 5-én - az alacsonyabb szinten zajló levelezések után - már Windisch László ÁSZ-elnök közvetlenül írt Csizmadia Norbertnek, az NJEA kuratóriumi elnökének. Ebben ismerteti, hogy a számvevők a vizsgálatuk alatt egy sor szabálytalanságot találtak az alapítvány működésében, és felszólítja Csizmadiát a kötvények visszaváltásának mérlegelésére. Windisch ekkor négy, az Optima-befektetésre vonatkozó kérdést is feltesz Csizmadiának, amelyekre 15 napon belül, írásban kér választ.Mivel az ÁSZ vizsgálata a 2021. január elseje és 2024. június 30. közötti időszakra vonatkozik, arról, hogy ezután mi történt, az ő jelentésükből már nem tudunk meg semmit. Ennek az időszaknak az eseményeit a jegyzőkönyvek alapján tudnánk feltárni, azonban az augusztus 8-i ülések előterjesztését, illetve azok jegyzőkönyveit a vonatkozó részek teljes kitakarásával küldték el.Innentől kezdve az egyetemi alapítvány már szinte végig így járt el. A dokumentumok alapján például tudjuk, hogy 2024. november elején is üléseztek a vezető testületek, de a jegyzőkönyvek itt is végig ki vannak takarva. Beszédes persze, hogy az ülések vonatkozó előterjesztésén témaként már nem a kiváló befektetési lehetőség, hanem "a kötvények visszaváltása és a befektetett tőke visszaszerzése" szerepel.2025. január 24-én és 28-án megint ülésezett a kuratórium és a felügyelőbizottság, ezeken az üléseken egyetlen napirendi pont volt, az "Optima-kötvényekkel kapcsolatos keretmegállapodás létrehozása, további az Optima Befektetési Zrt. részvényei tulajdonjogának megszerzése". A 28-i kuratóriumi ülés jegyzőkönyvét a közadatigénylés során teljesen kitakarták, de azt a Telex korábban más úton már megszerezte, és aztbemutattuk:eszerint január végén Csizmadia az adósság elengedése fejében az egész Optimát átjátszotta volna a jegybank alól a kecskeméti egyetem alá.Bár Csizmadia javaslatát akkor a legtöbb hasonló ülésen meg sem szólaló Lezsák Sándor támogatta, a többi kuratóriumi tag - köztük a szintén Matolcsy bizalmasának számító Bánkuty Tamás - ellenkezése miatt nem fogadták el.Március elején - nem sokkal az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozása előtt - Csizmadia új előterjesztéssel fordult az alapítvány vezető testületeihez. Ez tartalmazta, hogy tovább dolgoznak egy, az Optimával kötendő keretmegállapodáson, ezzel párhuzamosan pedig megrendelnek egy szakértői elemzést az Optima tulajdonában álló GTC hozamtermelő részvénycsomagjának értékelésére. A javaslatot a fb. és a kuratórium is egyhangúlag fogadta el.Az ÁSZ március huszadikánhozta nyilvánosságraaz MNB-ügyre vonatkozó jelentéseit, nem sokkal később, március 28-án pedig az NJEA képviselői újból tárgyaltak az Optima vezetésével. Április negyedikén aztán közös ülést tartott a fb. és a kuratórium, a jegyzőkönyv szerint pedig ekkor választottak új kuratóriumi tagot a január 30-án lemondását benyújtó Bánkuty Tamás helyére. A kuratóriumba akkor a résztvevők egyhangú szavazataival Bozsonyi Károly szociológust, a kecskeméti egyetem rektorhelyettesét választották be.Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése a szabálytalanságok feltárása mellett egy, az egyetemnek címzett javaslatcsomagot is tartalmazott. Windischék ebben arra utasították az alapítvány vezetését, hogy mindenféle céges részesedések helyett készpénzben kérjék vissza az Optimának kölcsönadott pénzt, amit aztánaz eredeti szándékuknak megfelelőenaz egyetem, a kecskeméti okosváros és technológiai és tudáspark építésére költsenek el.A vonatkozó szabályok szerint az alapítvány vezetésének a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül össze kellett állítani és vissza kellett küldenie egy intézkedési tervet. Ebben kellett bemutatni, milyen lépéseket terveznek tenni az ellenőrzés alatt álló vagyon visszaszerzésének érdekében.A jegyzőkönyvek szerint az intézkedési tervet Csizmadia Norbert, a kuratórium akkori elnöke április 14-én nyújtotta be az alapítványt vezető testületeknek, és azt párhuzamosan bocsátották azokon szavazásra. Április 16-ára mindkét testület egyhangúlag megszavazta Csizmadia intézkedési tervét, így azt még az egyhavi határidő lejárta előtt el tudták küldeni a számvevőknek.Május végén aztán újra összeült az egyetemi alapítvány vezetése. Ebben az időben Csizmadia a jelek szerint már kezdte elveszteni kollégái bizalmát, az Optimával folytatott tárgyalásokat ugyanis Nagy Zoltán és Gaál József vették át, akik ezekre az ülésekre egy, a tárgyalások menetéről szóló státuszjelentéssel érkeztek. A jelentésről a korábbi szokással ellentétben nem készítettek írásbeli előterjesztést, így azt a felügyelőbizottság nem is tudta megtárgyalni, a kuratórium ülésén azonban részletesen beszéltek róla - az erről szóló jegyzőkönyvet pedig megint teljesen kitakarva küldték el.A kecskeméti egyetemi alapítvány vezetőségének májusi találkozója után felgyorsultak az események. Június 22-énjelent mega TelexA nagy játszmacímű filmje, amiben minden korábbinál részletesebben és összeszedettebben mutattuk be az MNB-botrányt és a Matolcsy család környezetének meggazdagodását, a kecskeméti egyetem vagyonának elvesztegetésével együtt. A filmet egy hónap alatttöbb mint egymillióan nézték meg.Abban az időszakban a KecsUPközérdekű adatigényléssel fordulta Neumann János Egyetemért Alapítványhoz, és ha a szervezet gátolta is a dokumentumok megismerésének lehetőségét, végül elég sok érdekes adathoz jutottak hozzá. Ezeket június közepén,egy négyrészes cikksorozatban mutatták be, amelyből a közvéleménynek a korábbinál egyértelműbb lehetett, kinek milyen szerepe volt a kecskeméti egyetem 127,5 milliárdja körüli döntésekben.Ezzel párhuzamosan az Állami Számvevőszék megvizsgálta a Csizmadia Norbert által elküldött intézkedési tervet, és nem fogadta el azt eredeti formájában. A kecskeméti egyetem vezetése ezért arra jutott, hogy az intézkedési tervet átdolgozzák, kiegészítik, és az új formában ismét elküldik a számvevőknek.A két testület legközelebb július 10-én ült össze, amikor az Optima-kötvényekkel kapcsolatos korábbi döntések felülvizsgálata, és az azok visszaváltásához kapcsolódó tárgyalások is szóba kerültek. A jegyzőkönyvek szerint ezekről a témákról mindkét testületben hosszan beszéltek, a kuratórium üléséről szóló dokumentumban három és fél oldal van egy az egyben kisatírozva, így azt, hogy pontosan ki és mit képviselt, megint nem tudtuk megismerni.A kuratóriumi ülések végén a levezető elnök az egyéb ügyek napirendi pont alatt általában megkérdezte, hogy valakinek van-e olyan hozzászólása, bejelentenivalója, amely egyik korábbi napirendi ponthoz sem illeszkedett. Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök ezt a kérdést ezen a július 10-i ülésen is felvetette, majd magához ragadta a szót.A jegyzőkönyv szerint ekkor jelentette be, hogy a kuratóriumi tagságáról és a kuratóriumi elnöki tisztségéről is lemond. Elmondása szerint a lemondásának az oka, hogy az alapítvány működőképességének a fenntartása igényli, hogy az összeférhetetlenség látszata se merüljön fel, és a jövőben a tudományos tevékenységével kíván foglalkozni. Csizmadia lemondását a kuratórium három szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el.Csizmadia összeférhetetlenségről szóló nyilatkozata azért tűnik furcsának, mert 2021 és 2024 között egyszerre volt a PADME és az NJEA kuratóriumi elnöke, amelyet addig a jelek szerint nem találta problémásnak. (Az ÁSZ szerint ezegész végig szabálytalan volt.) A PADME vezetéséből Csizmadia ráadásul már2025 januárjában távozott, vagyis az összeférhetetlenség a júliusi ülés idején már fél éve nem állt fenn.A Telex forrásaiaugusztusban azt mondták, hogy a kecskemétiek egy része marasztalta volna Csizmadiát, mert úgy érezték, hogy esetleges távozása annak elismerése lenne, hogy az egyetemi alapítvány gazdálkodásban valóban baj van. Forrásaink szerint mások - köztük több hatóság - a felelősségére figyelmeztették Csizmadiát, és végül ez vezetett lemondásához. Csizmadia helyét és ezzel az alapítvány vezetését szeptember elejétől Boross Ildikó ügyvéd, Boross Péter volt miniszterelnök lányavette át.A Neumann János Egyetemért Alapítványhoz még nyár közepén fordultunk közérdekű adatigénylésünkkel, amelyre augusztus 28-án azt válaszolták, hogy időt kérnek az adatok elküldésére. Szeptember 12-én aztán a fent bemutatott módon, a legfontosabb információk kitakarásával küldték el az előterjesztéseket, jegyzőkönyveket és határozatokat anélkül, hogy megindokolták volna, miért nem a teljes dokumentumokat küldik el.Október 7-én újabb levélben fordultunk az alapítvány vezetéséhez, amelyben arra kértük őket, hogy a dokumentumokat kitakarások nélkül, eredeti formájukban küldjék el nekünk. Azt kértük, hogy ha ezt nem teszik meg, akkor a törvényi előírásoknak megfelelően adják meg a megtagadás jogalapját és indokait. Az alapítvány október 13-án válaszolt, a kért dokumentumokat azonban nem küldték el. Indoklásuk szerint "az alapítvány üzleti érdekei és a vagyonhoz kapcsolódó felelős gazdálkodása sérülhet egy ilyen széleskörű információ kiadása mellett".Ezzel párhuzamosan, október 10-én a Kecskeméti Járásbíróságon közérdekű adat kiadását érintő pert indítottunk a Neumann János Egyetemért Alapítvánnyal szemben. Az NJEA mellett az MNB alá tartozó Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt is bepereltük, abban a perbenelső fokon nyertünk.
|
Úgy beszélnek a 127 milliárdos üzletről, mintha nem lenne titkolnivalójuk. A jegyzőkönyvek másról árulkodnak
|
Hogyan csúszhat bele egy magyarországi egyetem 127 milliárddal a Matolcsy család nagy játszmájába? Hogy megtudjuk, kikértük a Neumann János Egyetem vezetőségi ülésein készült jegyzőkönyveket. Ennyi kisatírozott oldalt még soha nem láttunk, de így is kiderült néhány érdekes momentum.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/11/03/kecskemeti-neumann-janos-egyetemert-alapitvany-szemereyne-pataki-klaudia-mnb-ugy-matolcsy-klan-jegyzokonyvek
|
2025-11-03 07:02:48
| true
| null | null |
Telex
|
A pécsi Hungaro Energy Kft. az egyik olyan, valós gázkereskedelmi tevékenységet folytató cég, amely érintett a több tízmilliárd forint értékű gázos áfacsalási ügyben - ezt a társaság korábbi tulajdonosa és vezetője, Katics József erősítette meg kérdésünkre (a hatalmas cégláncolattal jelentős költségvetési pénzeket elsíboló hálózatról írt összes cikkünk itt olvasható). Ő tavaly áprilisban szállt ki a 17 éve működő társaságból, amelynek alapításától 2024. április 24-ig tulajdonosa és aláírásra jogosult vezetője volt. A társaságot 2008-ban egy építőipari cégen, a kizárólagos tulajdonában álló Platina-Bau Zrt.-n keresztül ő, valamint két fia, Ákos és Viktor alapította.Az üzletembert azután kerestük meg, hogy pénteken egy mohácsi ellenzéki politikus, Schwarcz-Kiefer Patrik megyei közgyűlési képviselő videót tett közzé a Facebook-oldalán. Abban a város kikötőjének (nem) épülése miatti aggodalmát fogalmazta meg - a kikötő kivitelezője ugyanis a már említett Platina-Bau, amelynek Katics József a vezérigazgatója is. "Arra kérem a tulajdonosokat, hogy nyugtassanak meg minket: az, hogy a másik, gázkereskedelmi cégük, a Hungaro Energy Kft., csődeljárás alatt van, nem jelent még nagyobb veszélyt erre a kikötő projektre" - fogalmazott Schwarcz-Kiefer, hozzátéve: a "Platina Bau Zrt. hosszú ideje nem dolgozik a kikötőn, a munka megállt".A politikus azt is megemlítette, hogy az ugyanennek az üzleti körnek az érdekeltségébe tartozó Hungaro Energy nyáron csődvédelmet kért. Kitért arra is, hogy a cég gázkereskedelmi engedélyét éppen tavaly ősszel vették el, akkor, amikor fény derült a legfrissebb hírek szerint több mint 60 milliárd forintos földgázos áfacsalásra. Az ügyben, aminek a részleteit az elmúlt hónapokban számos cikkben mutattuk be, több mint harminc embert gyanúsítottak meg, közülük ketten már január óta letartóztatásban vannak."Elosztottam a cégeket""Csak annyit szeretnék mondani, hogy nincs összefüggés a mohácsi kikötő és a fiam cége között" - így kezdte a válaszát Katics József, amikor elértük telefonon.„Én tavaly tavasszal kiszálltam abból a cégből, de nem azért, mert a kikötőhöz bármi köze volt. Családi okok miatt döntöttem így, több gyerekem van, és jobbnak láttam, ha a gyerekeim között elosztottam a cégeket” – mondta, majd hozzátette: „meg nem is azért [szállt ki], mert bármiféle probléma lett volna a gázkereskedővel”.Mielőtt rátérnénk arra, hogy miféle probléma is lett a gázkereskedővel, jöjjön egy kis cég- és családtörténeti áttekintés. A még 2000-ben bejegyzett Platina-Baunak 2012 óta Katics József az egyedüli részvényese – addig az apjával közös volt a vállalkozás –, míg a 2008 őszén létrehozott Hungaro Energy Kft.-nek, ahogy korábban írtam, a Katics-fiúk és a Platina-Bau voltak az alapítói, ez utóbbi helyett jelent meg benne 2019-ben Katics József közvetlen tulajdonosként. A cégnyilvántartás megerősíti, amit a telefonos megkeresésünkkor mondott: ezt a részesedését 2024 áprilisában eladta – akkor az aláírási jogosultsága is megszűnt –, a Hungaro Energyben így most a két fia a tulajdonos.A két vállalkozást az azonos tulajdonosi körön kívül az is összekötötte, hogy kifejezetten jó pozícióban voltak a mindenkori mohácsi városvezetésnél, de a pécsi önkormányzattal is gyümölcsöző kapcsolatuk alakult ki 2009 után. A dátum azért érdekes, mert egészen az alapítástól addig, 2009 júniusáig a Platina-Bau aláírásra jogosult munkavállalója volt Nagy Csaba fideszes politikus. Ő, miután kilépett a cégtől, pécsi alpolgármester lett, jelenleg pedig a szigetvári körzet parlamenti képviselője. A Platina-Bau elnyert több kisebb-nagyobb mohácsi kivitelezői munkát, alvállalkozóként beszállhatott a pécsi főtér felújításába, de részt vehetett a Zsolnay Kulturális Negyed építésében is – sorolja a fideszes önkormányzatokhoz kötődő sikeres tendereket az Átlátszó egy 2020-as cikke.Az igazán nagy falat – a dolgok eddigi állása szerint túl nagy – aztán 2020-ban jött: a Platina-Bau elnyerte a mohácsi kikötőépítésre a város által kiírt közbeszerzést. Az uniós pénzből megvalósítani tervezett beruházás 5 milliárd forintos költségvetéssel indult. Azonban ahogy a Telex idén nyáron megírta, most már 15 milliárdnál járnak – hogy a plusz tízmilliárdot ki állja, azt nem tudni, bár áprilisban a Lázár János vezette építési minisztérium, így tehát az állam is megjelent a beruházásban. A kikötőt már 2023-ban át kellett volna adni, de egyelőre még kilátásban sincs a befejezése. Schwarcz-Kiefer Patrik szerint az építkezés most is áll, a területen idén nyáron a mohácsi hidat építő Szíjj László-féle Duna Aszfalt készít hídelemeket.9,9 milliárdról 49,9 milliárdra egy év alattVisszatérve Katicsékra: a család energetikai vállalkozásának egy időben szintén jól ment Mohácson. Az önkormányzati városgazdálkodási vállalata, valamint Mohács-Hő Hőszolgáltató Kft. is a Hungaro Energytől vette a gázt, de szerződött partnerük volt a szintén mohácsi székhelyű, ma már állami tulajdonban álló Baranya Víz Zrt. is. A pénzügyi beszámolóik is csinosak voltak: a 2020-as 4,7 milliárd forint után 21-22-ben már 8,9 és 9,9 milliárdos árbevételt értek el, adózott eredményük 91-195 millió forint között alakult ebben a három évben, a vállalat aktuális üzleti eredményességét tükröző úgynevezett EBITDA mutatójuk – ez minél magasabb, annál jobb a cégnek – 144 ezerről 243 ezerre nőtt ebben a három évben.És még csak ezután jött 2023! Tavalyelőtt már 49,857 milliárd forintos, tehát az egy évvel korábbinál csaknem ötször nagyobb árbevétellel zártak, az EBITDA így 425 ezer fölé emelkedett. Ezt azonban nem kísérte az eredményesség hasonló arányú bővülése: az adózott eredményük a 2022-es 195 millió forinttól még el is maradt, csupán 140,5 millió forint volt – igaz, az eszközállomány 3,8 milliárdról 5,7 milliárdra nőtt, a kötelezettségek pedig 3,8 milliárdról 7,7 milliárd fölé emelkedtek. Az elmúlt évükről már nem készült beszámoló, ami a tavaly ősz óta tartó viharos időszak fényében nem meglepő.A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ugyanis 2024. október 17-én közölte, hogy október 25-i hatállyal 90 napra felfüggesztette a társaság földgáz-kereskedelmi engedélyét. A cégnyilvántartásból kiderül, hogy egy nappal korábban, október 16-án már végrehajtást rendelt el a cég ellen a NAV, amely néhány nappal később már úgynevezett biztosítási intézkedést is tett a HE-nél. Ez utóbbi azt szolgálja, hogy a gyanú szerint adótörvényt sértő vagy adótörvény-sértésben érintett vállalkozó vagy vállalkozás ne tudja kimenekíteni a vagyont a büntetés és az adóhátralék kifizetése előtt – nem véletlenül hangsúlyoztam, hogy gyanúról van szó: ezt a lépést ugyanis az adóhivatal jogerős döntés nélkül is megteheti.„Nem csődeljárás van, hanem csődvédelem van”„Az a helyzet, hogy a fiam cége gázt vett, és akiktől vásárolt, azok elcsalták az áfát. De hogy pontosan mi történt, én azt nem tudom, én a Hungaro Energynek akkor már nem voltam semmiféle senkije, nem volt róla információm” – felelte kérdésünkre Katics József, visszakérdezésünkre megerősítve: ez a vásárlás már a tavaly áprilisi kiszállása után történt. Felvetésünkre, hogy akkor ezek szerint ezért áll csődeljárás alatt a Hungaro Energy, azt mondta: „nem csődeljárás van, hanem csődvédelem van”, amit azért kértek, „mert ugye ilyenkor van, ha jól tudom, 180 nap arra, hogy a cég működését helyreállítsuk”. Az adóhivatali zárolás miatt ugyanis „hiába van pénz a számlán, a NAV zárolta ezeket a számlákat, és így nem lehet működni”.Azt megismételte, hogy az áprilisi kiszállása után tranzakciókról semmi nem tud, így azt sem, kiktől vette a fia cége a gázt – ez a válaszaiban visszatérő elem volt. Hogy néhány idézzünk ezek közül: „nekem semmi információm erről”, „hogy kiktől vették, arról nekem semmi információm nincs”, „ebből a körből teljesen kimaradtam”, „az egy teljesen más cég, és semmiféle kapcsolatban nem voltunk egymással”, illetve azt is mondta, hogy „a gázt a fiam vásárolta, ő intézte a tőzsdei ügyletet, már nem is voltam tulajdonos”.Azt is többször elmondta, hogy nem érti az egész helyzetet, amibe kerültek, mármint került a fia cége. „Nem tudom felfogni, hogy az, aki rendesen dolgozik, megvesz, elad, utána befizeti az áfát, amit be kell, és a gáztőzsdén kereskedik olyan cégekkel, akiknek van, vagyis akkor volt energiahivatali engedélye, akkor ezt hogy lehet megcsinálni vele”. Abban viszont biztos – egyezően az üggyel kapcsolatos legfrissebb információkkal –, hogy a fia vállalkozása nem fiktív üzleteket kötött, hanem a földgáz-szállítmányok valóban léteztek, azt valóban megvették és továbbadták a szerződött partnereiknek.Mi is ez az egész?A gyanú szerint több, mint másfél évig, 2023 elejétől 2024 szeptemberéig működött a földgáz-kereskedelemmel, valamint elektronikai termékek erre épülő fiktív kereskedelmével foglalkozó cégláncolat. Az állami adóhatóság idén januárban adott hírt arról, hogy lecsaptak a száznál több cégből álló hálózatra, ám a hivatalos közleményben csak „több tízmilliárd forintot is meghaladó földgáz-kereskedelem után fizetendő áfa” elcsalásáról írtak.Csakhogy a legfrissebb információk szerint a több tízmilliárdos kereskedelem valójában 250 milliárd forint körül lehetett, ekkora értékben adtak el addig ismeretlen, „semmiből jött” cégek a hálózat működésének mintegy 21 hónapja alatt külföldről még áfa nélkül vett, majd a hazai piacon már áfával eladott gázt. Ezután azonban az áfát nem fizették meg, hanem fiktív kereskedést folytatva elektronikai termékekkel, például inverterekkel, okosórákkal, számítógépes merevlemezekkel és mobilokkal kezdtek nagy tételben üzletelni. Ezek a termékek azonban sosem léteztek, és a 3 milliós tőkével ismeretlen, gyakran szegregátumokban vagy külföldön élő, beazonosíthatatlan tulajdonosú „dobható” cégek felszívódtak több milliárdnyi meg nem fizetett adóval.
|
Fideszes önkormányzatoknak dolgozó építőipari céghez kötődik az óriási gázos áfacsalás egyik főszereplője
|
Mindkét társaság egy pécsi vállalkozócsalád érdekeltsége. Az energiacég gázkereskedelmi engedélyét tavaly ősszel függesztették fel, majd zárolták a számláikat, a vállalat nyár óta csődvédelem alatt áll. Az építőipari cég csinálná a mohácsi kikötőt is.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/12/gazmaffia-adocsalas-afacsalas-hungaro-energia-gazkereskedelem-engedely-csodeljaras-katics-jozsef-akos-viktor
|
2025-11-12 06:02:00
| true
| null | null |
444
|
"Érthető, hogy meglepő a jelzálogjog nagyságrendje, de a dolog mögött az állhat, hogy egy jelzálogot mindig a valós összeget jelentősen meghaladó értékre jegyeznek be biztosítékként. Emiatt az összeg nagyságrendekkel meghaladja az igényelt és jóváhagyott kölcsön összegét, de konkrét összeget sem ebben az esetben, sem a Ringier megvásárlására nem mondhatok üzleti okokból" - ezt mondta Vaszily Miklós, az Indexet tulajdonló Indamedia Network ötvenszázalékos tulajdonosa, a TV2 vezérigazgatója a Telex megkeresésére, miután a Hvg.hu arról írt, hogy a NER-közeli Indamedia Network 12,92 milliárd forintos kölcsönt vett fel a Blikket is kiadó Ringier Hungary megvásárlása előtt. AHvg.huerre egy október 28-án közzétett jelzálogbejegyzésben akadt rá.A lap kitért arra, hogy a hitelt a Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló MBH Bank nyújtja a vállalatnak, a kölcsönért cserébe a teljes bevételi oldalt zálogosítják. A cégcsoport ingó eszközeire is kiterjednek a fentiek, és az ingóságokat a bank hozzájárulása nélkül nem lehet eladni vagy megterhelni sem.A cikkben kitérnek rá, hogy Vaszily az MBH Bank felügyelőbizottságának elnöke március óta, így a hitelintézeti törvény értelmében szerződést valószínűleg csak úgy köthetett a tulajdonában álló Indamedia Network számára az MBH-val, ha "a szerződés megkötéséhez az igazgatóság előzetesen egyhangú szavazással hozzájárult".Az MBH a szerződéssel kapcsolatban a lapnak azt írta, hogy a hitelügylet kezelése során "a vonatkozó jogszabályok, így a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény összeférhetetlenségi és kapcsolt személyekkel szembeni kockázatvállalási szabályainak maradéktalan betartásával, a kapcsolódó belső szabályzatai által meghatározott ügyrend szerint járt el." A hitelügyletről a banktitok átadásának tilalma miatt nem adnak további információt, írták.Vaszily erre a Telexnek azt mondta, nagyon komoly banki szabályzatok vannak, ideértve, hogy ő a felügyelőbizottság elnökeként mennyit tudhat a hitelfelvételről vagy hogy milyen jóváhagyás szükséges a személye, azaz az összefonódás veszélye miatt, így volt külön felügyelőbizottsági és igazgatósági jóváhagyás is.Néhány napja derült ki, hogy az Index tulajdonosa, az Indamedia megveszia Blikket, a Kiskegyedet és a Glamourt kiadó Ringier Hungaryt. A Ringier kiadványai október 31-től kerültek át az Indamediához. Az üzlet nem érinti a Profession és a Sportal oldalakat, azok maradnak a Ringier-nél. A kiadóban pénteken 11-kor jelentették be az eladást a dolgozóknak. Ezek után hétfőn Nagy Iván Zsolt főszerkesztő és Szigeti Péter tartalomfejlesztési vezető isbejelentette, hogy távozik a Blikktől. Nagy Iván hétfői Facebook-bejegyzésében azt írta, Szigetivel azért szerződtek a Blikkhez, mert arra kérték őket, pozícionáljanak át egy bulvárlapot. "Az új tulajdonos sem kér belőlünk, de ez rendben is van, szándékaink találkoztak. Ez a klasszikus közös megegyezés. Köszi azoknak, akik szurkoltak nekünk. Jó kaland volt. Valahol csak kikötök majd ismét" - írta a leköszönő főszerkesztő.A Blikk megvásárlásával tovább koncentrálódik a hírpiac Magyarországon, hiszen az Index és a Blikk is ott van a legolvasottabb 5 online híroldal között, és a Blikk jelenleg a legnagyobb példányszámban értékesített napilap.Szeptemberben havi egyedi olvasók alapján az Index volt a második, a Blikk a negyedik a magyar piacon, a két lap tehát komoly konkurense egymásnak. A magyar lapkiadók között is nagyobb lesz az üzlettel a koncentráció, hiszen a kormánypropaganda lapjait, az Origót vagy a megyei lapokat összefogó,hatalmas állami reklámköltésselmegtámogatott Mediaworks mellett így az Indamedia is még nagyobb hirdetési bevételhez jut.Az Indexből az utóbbi évekbena kormány precíziós propagandafegyverelett. Erre a legutóbbi példa, amikor szeptember elején az Index egy szerző nélküli cikkben írta, hogy a Tisza Párt "brutális" szja-emelésre készülhet egy kiszivárgott feljegyzés alapján. A párt rögtön cáfolta az állítást, Magyar Péter hamisítványnak nevezte a dokumentumot.
|
12,9 milliárdos jelzálogot vállalt be nemrég a Blikket megvásárló, NER-közeli Indamedia, a tulajdonos is reagált
|
Vaszily Miklós a Telexnek azt mondta, a jelzálog összege nagyságrendekkel meghaladja az igényelt és jóváhagyott kölcsön összegét.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/11/03/blikk-ringier-indamedia-network-mbh-bank
|
2025-11-03 19:35:38
| true
| null | null |
Telex
|
Az eredetileg tervezettnél sokkal gyorsabban termelik ki a kavicsot a Kiskunlacháza-Délegyháza közötti hatalmas bányaterületen, amelynek hasznosítási jogát az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gazdasági holdudvarához köthető Balázs Attila cége szerezte meg.A 2022-ben kiadott környezetvédelmi engedély szerint az I. ütem 2030 végén zárult volna. Csakhogy a bányacég tavalyi kérelmére a Pest Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztálya módosította az engedélyt és a haszonanyag kitermelése megduplázódott:A bányaművelésre létrehozott Lacházi Kavicsbánya Kft. az idén újabb módosítási engedélyt nyújtott be a Pest megyei kormányhivatalhoz a 104 hektáros II. ütem megindítására, méghozzá a korábban már engedélyezett dupla sebességgel, így továbbra is évi egymillió köbmétert termelnének ki. Az eljárás szeptember végén indult. Túl sokáig nem húzhatják, hiszen a bánya hasznosítását kiemelt beruházássá nyilvánította az Orbán-kormány, gyorsítópályára helyezve az engedélyezési eljárásokat.Mélyebbre ás, jócskán felpörgetné az üzletet a NER-közeli kavicskirályA benyújtott engedélyezési dokumentumokban azzal érvelnek, hogy nincs nagy változás, hiszen az eredeti tervek is a 303 hektáros bányaterület teljes kitermeléséről szóltak 10 éves etapokkal 2060-ig. Csak kissé felgyorsultak az események. Mint írják: "az első néhány évben főként piaci viszonyok miatt a kitermelés a fenti értéket némileg meghaladta, és a kialakult tóterület az időarányosnál nagyobb lett". Ennek az is az oka, hogy a művelésbe vont részen a hasznosítható réteg vastagsága kisebb volt, mint várták. Így kisebb mélységű, de nagyobb felületű tó alakult ki. A II. ütem végére viszont az eredetileg kalkulált 103 hektáros összes tóterület helyett "csak" 68,5 hektáron lesz víz. De az is lehet, hogy nem. Felmerült időközben az is, hogy napelemekkel fedik le a tavat, így a párolgás, a vízveszteség lényegesen kisebb lehet. A bányaművelés egyébként is "hozzájárul hazánk nyersanyagfüggőségének enyhítéséhez" és a "jelenlegi monokultúrás mezőgazdasági területen változatos élőhely jön majd létre" (mármint a tó - a szerk.)A mostani szakvélemény írója szerint a BME (Műegyetem) korábban erősen túlbecsülte a talajvízszint változását. Akkor a közeli településeken 5-15 centiméteres talajvízsüllyedést prognosztizáltak az első ütemben, míg a bányaművelés végére 20 centiméternél is többet. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság első körben nem is járult hozzá a bányászati tevékenységhez, mondván, a talajvízszint csökkenése gondokat okozhat a terület mentén fekvő lakóingatlanok vízellátásában, mivel ott nincs vezetékes víz. Válaszul a bányacég új számításokkal rukkolt elő - a talajvízszint süllyedését a korábbi 15 centiméter helyett 5-10 centiméterre módosították -, amelynek hatására a katasztrófavédelem kiadta a hozzájárulást.Perrel állítanák meg a Tiborcz-holdudvarhoz tartozó kavicskirálytA számításokat a mostani kérelem szerint elég a III. ütem előtt megismételni. Addig is elegendő figyelni a kihelyezett mércéket. A tóban létesített lapvízmércét 2023. év eleje óta hetenként leolvassák, és eddig nincs nagy vízszint ingadozás. A talajvízszint mérésére öt kút létesült. Ezekből a talajvízszint és a vízminőség ellenőrzését szolgáló négy monitoring kút ugyan 2024 nyarán elkészült, de engedély híján még nem üzemelték be, így rendszeres mérések sincsenek. A szakértő szerint a 2022-ban létesült bányató kimutatható hatása a környező kutak szintjére nem nyomon követhető. Összegzésül arra jut, hogy a gyorsított kitermelés, illetve a II. ütem korábbi kezdése tulajdonképpen még jól is jön, mivel a "felhagyás utáni rehabilitáció hamarabb megkezdődhet, így a bányászat okozta tájseb felszámolása is hamarabb várható".Az engedélykérelemhez készült "közérthető összefoglalóban" viszont külön hangsúlyozzák, hogy "az I. ütem befejezése után a bányaudvar (osztályozók, depóniák, értékesítés, mérlegelés, gépudvar, iroda stb.) marad az I. ütem helyszínén a II. ütem kitermelése idején is". Így ott aligha kezdődhet meg a rekultiváció.A bányanyitás ellen tiltakozó civilek a későbbi hasznosításként megjelölt horgásztó-nyitást is erősen kérdésesnek tartották, hiszen Kiskunlacháza és Délegyháza körül már működik négy, de azokon felül is van még 20 másik tó. A "költősziget" és "vizes élőhely" kialakítása sem több üres frázisnál, hiszen az erre kijelölt helytől 200 méterre működik majd a zajos osztályozó 30-50 éven át. Az ellenérvek között az is szerepelt, hogy Délegyháza földjeinek 70 százaléka már így is bányatelek, lassan sziget lesz belőlük a bányák után visszamaradó tavak miatt.Újra könnyített pályán a kavicskirály
|
Túl gyors volt a NER-közeli kavicskirály, évekkel korábban indulhat a lacházi kavicsbánya második üteme
|
A talajvizet mérő kutakat viszont még nem sikerült beüzemelni.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3300216_kavicskiraly-felgyorsult-kitermeles-balazs-attila-kiskunlachaza-ner
|
2025-11-05 05:45:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Mégsem megy csődbe a varsói ingatlanos GTC, legalábbis nem most rögtön, a jegybanki Pallas Athéné alapítványhoz kötődő társaságnak ugyanis a bejelentése szerint sikerült refinanszíroznia a 2026-ban lejáró 500 millió eurós kötvényeit.Pontosabban 455 millió eurónyi, 2030 októberében lejáró kötvénycsomagot, jelentős túljegyzés mellett, 6,50 százalékos éves kamatozással. A kötvények kiemelt befektetője a Schroders (Schroder Investment Management Limited és a Schroder Investment Management North America Inc.), mely 275 millió euró értékben vásárolt be. Az új kötvényekre az angol jog vonatkozik, és várhatóan jegyzik őket az Euronext Dublin globális tőzsdéjén.A kötvények teljes visszaváltását vagy lejáratát követően az új kötvényekből eredő kötelezettségeket a GTC Aurora vállalja át, a Globe Trade Centre SA és meghatározott leányvállalatai garantálják.A GTC elzálogosította Lengyelországban, Magyarországon és Romániában található portfólióját, illetve egy hamarosan létrehozandó luxemburgi leányvállalat részvényeire is zálogjogot jegyeztetett be.
|
Mindent elzálogosított, de elkerülte az azonnali csődöt a Pallas Athéné vezércége
|
A GTC sikeresen és nagyon drágán refinanszírozta a 2026-ban lejáró olcsó kötvényét.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251006_Pallas-Athene-vezercege-GTC-refinanszirozas-zalog
|
2025-10-06 16:13:57
| true
| null | null |
HVG
|
Megsemmisítette a Samsung gödi gyárának összes működési típusú környezetvédelmi engedélyét a Budapest Környéki Törvényszék - számolt be kedden közösségi oldalán az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület. Mint írják, ez azt jelenti, hogy amint az írásos végzés (pár napon belül) megérkezik, a gyár nem működhet tovább. Legfeljebb új engedélyeztetési eljárást kezdeményezhetnek.A gödi Samsung-gyár körüli jogi vita hátterében az áll, hogy a hatályos jogszabályok szerint minden nagyobb ipari létesítménynek "egységes környezethasználati engedélyre" van szüksége. Ehhez a hatóságoknak kell megállapítaniuk, hogy az üzem nem terheli túl a környezetét, és a technológiája megfelel a Legjobb Elérhető Technika nevű környezethasználati irányelvnek.Bár a Samsung már évek óta működik, korábban - jelentős mérete dacára - nem kérték tőlük ezt az engedélyt, ehelyett 2023 júniusában a kormányhivatal folytatott le egy környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást, aminek a végén tíz évre adta ki a szükséges engedélyt. Ezt a Göd-ÉRT Egyesület támadta meg 2024 januárjában, az elsőfokon eljáró bíróság pedig áprilisban fel is függesztette az érvényességét, csakhogy a gyár ennek ellenére is folytatta a termelést, ősszel pedig a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az engedély felfüggesztését. A gyár tehát az elmúlt egy évben ismét a vitatott jogszerűségű környezethasználati engedély birtokában üzemelhetett.Kiss Csaba, az EMLA Egyesület jogásza a Telexnek elmondta, hogy a mostani ítélet azért más az egy évvel korábbihoz képest, hogy ezt csak a Kúrián lehet megtámadni, másodfokon nem helyezhetik hatályon kívül, ráadásul idő közben az akkumulátorgyárakra vonatkozó környezetvédelmi előarások is szigorodtak, ami miatt most már arra a kiskapura sem hivatkozhat a gyár, amire az engedély első felfüggesztésekor tette.A civilek és a pert megnyerő egyesület számára azonban így is marad egy nyugtalanító körülmény: az ítéletet továbbra is annak a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak kell betartatnia, amelyik korábban már többször a gyár érdekeit képviselte a jogvitában.
|
A bíróság megsemmisítette a Samsung gödi gyárának környezetvédelmi engedélyeit
|
Az ügyben keresetet benyújtó egyesület szerint ez azt jelenti, hogy a gyárnak napokon belül le kell állnia.
| null | 1
|
https://hvg.hu/zhvg/20251007_Napokon-belul-le-kell-allnia-a-Samsung-godi-akkugyaranak
|
2025-10-07 17:04:28
| true
| null | null |
HVG
|
Kiemelt beruházássá tették az újpesti stadiont, így egy sor általános szabály alól felmentést kap az építkezés egy péntek este megjelent rendelet szerint.A kormány célja a IV. kerületi labdarúgó stadion fejlesztése, valamint "nem állami beruházás keretében megvalósuló vegyes célú ingatlanfejlesztés" elősegítése. A Megyeri út melletti Szusza Ferenc Stadiont váltó új helyszínt a klubban tavaly részesedést vásárló Mol jelentette be.Az ilyen kiemeléseknél alapszabály, hogy nem kell figyelembe venni az országos és a helyi jogszabályokat, és az általánosnál rövidebb határidővel kell intézni a hatósági ügyeket. De a kiemelésről szóló rendeletek rengeteg részletszabályt is tartalmaznak. Néhányat kiemeltünk ezek közül az újpesti stadion esetében:az ingatlanokon nyitott vagy részben fedett gépkocsilehajtó létesíthető,A településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében megállapított építési, telekalakítási és -változtatási tilalom nem alkalmazható.a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 40%, az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 35 métert, egyéb magasságra vonatkozó korlátozás nincsen,egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden megkezdett 45 férőhely után, egy kerékpár elhelyezését minden megkezdett 150 férőhely után, egy autóbusz-várakozóhelyet minden megkezdett 5500 férőhely után.
|
Kiemelt beruházás lett az újpesti stadion
|
Az általánosnál rövidebb határidőkkel és rengeteg részletszabállyal kell számolniuk az építkezést vezetőknek.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251017_kiemelt-beruhazas-ujpesti-stadion-ingatlan-epitkezes
|
2025-10-17 22:05:25
| true
| null | null |
HVG
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.