text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A kormány a legapróbb részletekig beleszól a Váci úti egykori Láng Gépgyár helyén zajló ingatlanfejlesztésbe, ahol a beruházók a leggazdagabb magyar állampolgárok közé tartozó orosz vállalkozók, a Rahimkulov család. A helyszínt a kormány elsőként jelölte ki rozsdaövezeti akcióterületté 2021 novemberében. Később megint belenyúltak a szabályozásba, így kormányzati segítséggel 2023-ban már magasabbra nőttek a tervezett épületek.A Pest megyei kormányhivatal már korábban azt állapította meg, hogy "a Láng-negyed épületegyüttes létesítésének jelentős környezeti hatása nincs". Az ilyenkor szokásos felmentést - minden létező országos és helyi jogszabály alól - már a korábbi rendelet kimondta, de most a kormány 54 pontban fogalmazta meg a részleteket:A maximális épületmagasságot 65 méterben határozták meg (egy kivétellel, ahol 40 méter).A zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 25 százalék, de a zöldhomlokzat 100 százalékban beszámítható.A szabályozási terven jelölt építési övezethatárokat nem kell figyelembe venni.Új épület homlokzati szélessége 180 méter is lehet, a terepszint alatti beépítettség lehet 100%, és a fapótlási kötelezettséget is ráér az utolsó használatbavételi engedély kiadásáig teljesíteni.A rendelet meghatározza a különféle funkciójú terek belmagasságát is, kitér a területen belüli magánutak kialakítására és felmentést ad a helyiségek szellőztető rendszere esetében a páratartalom-szabályozás kiépítése alól is. Parkolóhely az előírtnál kevesebb is lehet, buszparkoló nem kell, ahogy az elektromosautó-töltő sem feltétel.Az ingatlanon vegyes, szociális, konferencia, művelődési és kulturális, közösségi szórakoztató, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, rekreációs és sportközpont, valamint szálláshelyek helyezhetők el.
|
Újabb testre szabott rendelettel segíti a kormány Rahimkulovék XIII. kerületi ingatlanfejlesztését
|
A felmentést minden létező országos és helyi jogszabály alól már korábban kimondták, de most a kormány 54 pontban fogalmazta meg a részleteket.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20250801_Ujabb-testre-szabott-rendelet-Rahimkuloveknak
|
2025-08-01 10:40:40
| true
| null | null |
HVG
|
Még mindig folyamatban van az az adóvégrehajtás, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) követeléskezelő osztálya indított az épületfelújítással foglalkozó T&B Future Kft. ellen - értesült a HVG. A hivatalos céginformációk alapján a hatóság még idén májusban kezdeményezett eljárást.Az T&B Future Kft.-t tavaly július végén alapította két magánszemély, Bozóki Eleni és Terebesi Csaba, Schadl György pedig augusztusban szállt be a vállalatba egymillió forinttal.A T&B Future taggyűlési jegyzőkönyve szerint a tulajdonvásárlásról szóló üzletet a házi őrizetben lévő Schadl György otthonában kötötték: a megállapodás értelmében a három tulajdonos egyaránt 33 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik, az esetleges nyereségből pedig szintén egyenlő mértékben részesülhetnek.A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnökének tulajdonrésze nem sokkal később, októberben a cégéhez, a Gold Carpet Ingatlanforgalmazó Kft.-hez került, így jelenleg is ezen keresztül van tulajdonrésze a T&B Future Kft.-ben.A HVG megkereste Schadl Györgyöt, hogy megtudjuk, pontosan milyen ügyben indított eljárást a NAV, valamint mekkora összeget követelnek a cégtől, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.A vállalat egyébként bevétel nélkül zárta a tavalyi évet, az adózott eredménye pedig mínusz 3,9 millió forint volt, azaz az alapítás utáni első öt hónap veszteséges volt. Más cégein keresztül viszont jelentős profitot ért el Schadl György és a felesége is: együttesen 140 milliónyi profitra tettek szert például a végrehajtói irodáikból, és százmilliós nagyságrendben ki is vették az osztalékot. Igaz, a pénzen osztozniuk kell, miután úgy tartották fenn az irodáik működőképességét, hogy az állandó helyetteseiket bevették tulajdonostársnak.Korábban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke azt mondta a T&B Future Kft.-ről, hogy "általános felújításokat végzeznek majd", és hogy két régebbi ismerőse mellé társult be. A várható megbízások nagyságával kapcsolatban úgy fogalmazott: "Nyilván nem a Sándor-palotát tatarozzuk majd, hanem alapvetően lakossági és kisebb ipari ingatlanok esetében vállalnánk szigetelési, felújítási munkákat".A T&B Future Kft. székhelyét a Pest megyei Csomádon jegyezték be.A végrehajtói kar volt vezetőjét az ügyészség azzal vádolja, hogy korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2-5 millió forintot kapott tőle, összesen legalább 83 millió forintot. A vádirat szerint az akkor még fideszes államtitkár cserébe azt vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a végrehajtói kinevezéseket. A végrehajtói kar elnöke - a vádirat szerint - ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. A vád szerint így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.Schadl György a bíróságon rendre tagadta az ellene felhozott vádakat.Nyitókép: Reviczky Zsolt
|
Adóvégrehajtás indult Schadl György egyik cége ellen
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtási eljárást indított a T&B Future Kft. ellen, amely – egy másik cégen keresztül – jelenleg is Schadl György résztulajdonában áll – derült ki a nyilvános céginformációkból.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251021_Adovegrehajtas-indult-Schadl-Gyorgy-cege-ellen-t-b-future
|
2025-10-21 11:58:35
| true
| null | null |
HVG
|
Alig két héttel Haraszti Péter halála előtt közgyűlést tartott a TritonLife Holding Zrt., hogy döntsön egyebek között a vállalat 2024. évi mérlegbeszámolójáról. A szavazáskor azonban nem volt teljes az egyetértés. Az egyik jegyzőkönyvvezető maga a vezérigazgató, Haraszti volt, aki a magyarországi egészségügyi befektetések elismert szaktekintélye, az ország egyik vezető magánegészségügyi szolgáltatójának alapítója. A 43 éves, sportos, maratonra készülő üzletember azonban július 23-án futás közben összeesett, és a kiérkező mentők már nem tudták megmenteni az életét.A személyes tragédia ellenére mennie kell tovább a több mint 20 milliárd forintos árbevételű TritonLife-csoportnak, ezért a vállalat vezetősége a feladatok átszabásáról döntött. Az erről kiadott közleményben megszólalt Komonczi Zsolt is, akit "a cégcsoport pénzügyi befektetőit képviselő másik részvényes"-nek tituláltak. Ő úgy fogalmazott, hogy "minket, eddig aktív vezetői szerepet nem vállaló pénzügyi befektetőket is sokkolt a hír. Nem látok más lehetőséget, mint a cég további pénzügyi stabilitásának biztosítása mellett átmenetileg akár aktív vezetői szerepet is vállalni, így biztosítva a töretlen folytonosságot és a cég további fejlődését." A megnyilvánulás azért érdekes, mert ezek a pénzügyi befektetők eddig az ismeretlenség homályába húzódtak, tehát tulajdonképpen nem lehetett tudni, pontosan kik is a TritonLife tulajdonosai. Amikor a HVG 2021-ben megírta, hogy a koronavírus-járvány idején Komoncziék megjelentek a vállalatcsoportban, a cég egyik tulajdonosa, Fábián Lajos azt mondta lapunknak, hogy csak cégstruktúra-változás történt, Haraszti Péter pedig utóbb azt nyilatkozta a Telexnek, hogy ez csak találgatás volt a HVG részéről.Pedig sem az nem volt találgatás, hogy Komoncziék tulajdonosok lettek, sem pedig az, hogy az azt megelőző években ugyanők sűrűn üzleteltek többek között a kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal. Az ausztráliai lakcímmel rendelkező üzletember cégeinek rendszeres ügyvédje Bolevácz Éva, aki szintén ott volt a TritonLife-közgyűlésen. Komonczi gyakori üzleti partnere az állami vagyonkezelő korábbi vezetője, Szivek Norbert, és e vállalkozások vezetőségében gyakran megjelenik Lingvai Brigitta. Komonczi, Szivek, Bolevácz és Lingvai egy-egy ponton mind felbukkantak a pesti belvárosi luxusszálloda, a Dorothea Hotel történetében, amely végül Tiborcz Istvánnál kötött ki.És itt érkeztünk el a 2025. július 10-ei közgyűléshez, amelyen az egyik tulajdonos nem szavazta meg a vezetőség beszámolóját a TritonLife Holding Zrt. 2024-es tevékenységéről és eredményéről.A beszámoló eleve késésben volt, hiszen azt május végéig be kellene nyújtani, ám az Igazságügyi Minisztérium online felülete szerint a dokumentum csak július 17-én érkezett be. A késedelmes benyújtás nem egyedülálló, miután a több százezer vállalkozás beadványait senki sem vizsgálja át egyenként, így a cégjog ezen elemének a betartása sem általános.Az esemény jegyzőkönyve szerint a TritonLife részvényesei közül hárman voltak jelen a közgyűlésen: a százból 31 szavazattal bíró QL Advantage nevében eljáró, valamint a 25-25 szavazattal rendelkező Derby Trust és Orion Trust nevében eljáró bizalmi vagyonkezelő. Valójában már az sem derül ki, hogy a QL Advantage, valamint a Derby és az Orion Trust pontosan milyen jogi személyiség. Úgy tűnik, hogy ezek maguk is bizalmi vagyonkezelők, amelyekbe az eredeti tulajdonosok valamikor vagyonkezelésbe rendelték a vagyonukat. Így a végső tulajdonosok kilétének felfejtése nem egyszerű dolog – de talán nem annyira lehetetlen, mint egy magántőkealap esetében.A HVG megkereste a bizalmi vagyonkezelőket, ám azok vagy nem válaszoltak, vagy üzleti titokra hivatkoztak. A nyilvános dokumentumokból azonban több dolog is kiderül. A közgyűlésen nem vett részt a 19 szavazatot birtokló Cirax Kft., amelynek végső tulajdonosa Fábián Lajos és Fábián Gergely, előbbi orvos-menedzserként kezdetektől fogva az egyik vezetője és befektetője a TritonLife-nak, és soha nem is rejtette véka alá az érdekeltségét. Ő Haraszti Péter – lapunk megjelenésekor esedékes – temetése utánra ígért válaszokat. Miután Haraszti saját magát a TritonLife legnagyobb részvényesének mondta, ezért az ő tulajdonrészét minden bizonnyal a QL Advantage fedi.A Derby és az Orion Trust tehát a Komonczi Zsolt által említett pénzügyi befektetőket takarhatja. Az Orion Trust nem teljesen ismeretlen: a HVG két éve készített egy összeállítást, amely levezeti, hogy egy titokzatos üzleti kör segítette hozzá Tiborcz Istvánt a csúcskategóriás belvárosi szállodáihoz, és ebben már felbukkan az Orion Trust név.Komonczi cégének, az Atlantis Property Zrt.-nek a 2023. április 24-ei alapszabályából kiderült, hogy a részvények 40 százaléka az Orion Trust bizalmi vagyonkezelőjének, a Primus Trustnak a tulajdonában van, ez utóbbi kifejezetten bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó vállalat. Az azonban nem egyértelmű, hogy az Orion Trust kinek a vagyonát kezeli.A Derby Trustnál is csak annyi bogozható ki, hogy esetében valószínűleg a Centennial Vagyonkezelő Alapítvány gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A Centennialt 2023 nyarán kifejezetten vagyonkezelésre alapították, a bevitt vagyon egymilliárd forint volt, és bár a kuratóriumi tagok időközben valamelyest változtak, Komonczi Zsolt kezdettől fogva a testület tagja.Annyi tehát bizonyos, hogy a TritonLife-ban Komonczi is részvényes, de hogy rajta kívül még kit takar a vagyonkezelői struktúra, azt hivatalosan nem tudni. Piaci forrásokból azonban a HVG úgy értesült, hogy a másik pénzügyi befektető Szivek Norbert. A július 10-ei jegyzőkönyvből egyértelmű, hogy a Derby Trust nem fogadta el a TritonLife tavalyi beszámolóját, ez pedig nem lenne logikus, ha a Derby ugyanazt a tulajdonost fedné, mint az Orion. Az Orion ugyanis – Harasztival egyetemben – jóváhagyta a dokumentumot.A 2024. december 31-ei állapotot tükröző beszámolóból az is látszik, hogy a TritonLife Holdingnak tavaly még a Hearts Vagyonkezelő Alapítvány volt az egyik tulajdonosa, amelynek a kuratóriumában az idősebb és az ifjabb Szivek Ferenc ül, Szivek Norbert édesapja és a testvére. A jelek szerint tehát az együttesen 50 százalékot képviselő pénzügyi befektetőknek július 10-én eltért a véleményük.A vagyonkezelők arra sem válaszoltak, hogy a Derbynek mi nem tetszhetett a mérlegbeszámolóban, amely tekintélyes, 3,43 milliárd forint adózott eredményt hozott ki a tavalyi évre. A bevételek és a kiadások különbözetének summájához legnagyobb mértékben a részesedések eladásából és árfolyamnyereségből származó 5,1 milliárd forintos tétel járult hozzá. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem közvetlenül az alaptevékenység volt ennyire nyereséges.A kórházakat, szakrendelőket, laborokat üzemeltető TritonLife Holdingnak 13 leányvállalata van. Ezek közül 2024-ben csak háromnak volt pozitív a mérlege, öt veszteséges volt, további öt pedig még nem adta le a 2024-es beszámolóját, de a 2023-as évet azok közül is négy mínusszal zárta.A TritonLife júliusi közgyűlése ezzel együtt egyhangúlag szavazta meg, hogy az adózott eredményből az addigra már osztalékelőlegként ki is fizetett 2,89 milliárd forint – az osztalékelsőbbségi részvénye alapján – az Orion Trust nevében eljáró bizalmi vagyonkezelőt illesse. Így tehát az ország második legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatójának 2024-es profitja nem az egykori alapítókhoz, hanem az egyik pénzügyi befektetőhöz, vagyis valószínűsíthetően Komonczi Zsolthoz került. A cégcsoport közleményében az áll, hogy a társaság Haraszti Pétert a saját halottjának tekinti, és a részvényesek „minden elképzelhető támogatást megadnak” Haraszti Péter feleségének és négy gyermekének.A normalitás éveFeladta a leckét a piac a magánegészségügyi szolgáltatóknak azzal, hogy több mint négy évvel ezelőtt ugrásszerűen megemelkedett az orvosok bére az állami ellátásban, miután emiatt kénytelenek voltak bért emelni a magánellátásban is. A magánkórházak, -laborok és -szakrendelők már több éve élvezték annak hasznát, hogy az állami szolgáltatások leépülnek, és a páciensek, akár tetszik nekik, akár nem, a társadalombiztosítási járulékok lerovása után a magánellátás tarifáit is hajlandók megfizetni. 2023-ban azonban megtört ez a növekedési lendület, mert az infláció és azzal párhuzamosan a fizetőképesség csökkenése lefékezte a növekedési lehetőségeket – mondja a HVG-nek Karli Péter, a Heal Partners tanácsadó cég ügyvezetője. Emiatt 2023 és 2024 a váltás éve volt a magánegészségügyben.A magánszolgáltatóknak át kellett gondolniuk, hogy mit lehet hosszú távon működtetni, mit érdemes leépíteni, és közben a profitabilitásra koncentráltak. Ez történt a TritonLife-nál is, az addigi erőteljes országos terjeszkedéshez képest ott is elindult egy átszervezés, néhány év után bezárták a saját laborjukat, visszavonultak több vidéki helyszínről és igyekeztek javítani a hatékonyságot.Így 2025 már egy olyan gazdálkodási metódust és környezetet hozott, amely a „normális”, történelmi múltra visszatekintő iparágakat jellemzi. Mint Karli Péter magyarázta, az elmúlt két évben csökkent a profitmarzs, és a piaci verseny, a differenciálódás „helyretette” a szereplőket: akik jól működnek, továbbra is növekednek és nyereségesek, akik nem, azoknak visszaesik a teljesítménye. Az orvosbérek költségnövelő hatását többnyire a szolgáltatók nyelték le, így az elmúlt 2-3 évben moderáltan nőttek az árak a magánegészségügyben.A jövő másik nagy kérdése inkább a tőkeellátottság, tehát hogy a vállalatok képesek-e továbbfejleszteni a szolgáltatásokat. Egyelőre ugyanis a magánszolgáltatók elsősorban a járóbeteg-ellátásban nyújtanak kínálatot, a fekvőbetegek számára többnyire csak az egyszerűbb műtétek érhetők el, A lökést a komplexebb szolgáltatások irányába az állam adhatja meg, ha úgy dönt, hogy egyes beavatkozásoknál a társadalombiztosítás keretében, tehát ingyenesen igénybevehető szolgáltatások növekvő mértékben elérhetők lennének magánszolgáltatóknál is.
|
Üzleti titkokat tárt fel a Tritonlife vezérének hirtelen halála, Tiborcz köre is felbukkan a képben
|
A tragikus hirtelenséggel elhunyt TritonLife-vezér valóban a legnagyobb részvényese és a meghatározó irányítója volt a magánegészségügyi szolgáltatónak, de úgy tűnik, pénzügyi szempontból már ennél a vállalatnál is a kormányhoz közel álló szereplők dominálnak, akik a profitot is elviszik.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20250802_hvg-tritonlife-haraszti-peter-komonczi-zsolt-derby-trust-orion-trust-ql-advantage-maganegeszsegugy
|
2025-08-02 07:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A készenléti rendőrség, valamint több kapitányság emberei csaptak le egy Nógrád vármegyei vizsgaállomásra, ahol a gyanú szerint hónapok óta rossz műszaki állapotú, sőt, közúti közlekedésre alkalmatlan autóknak is meghosszabbították a műszakit. Az ügyben egy salgótarjáni autószerviz és vizsgaállomás dolgozói érintettek.A rendőrök november 4-én egyszerre öt helyszínen tartottak házkutatást. A nyomozók szerint a műhely dolgozói pénzért cserébe olyan járműveket is "átengedtek", amelyek nem feleltek meg a szakmai követelményeknek, mégis bekerültek a rendszerbe, mintha szabályosan vizsgáztak volna.A rajtaütés során három férfit fogtak el: egy 43 éves salgótarjáni férfit és két bátonyterenyei alkalmazottját (29 és 33 éveseket). Mindhármukat őrizetbe vették, és csalás, valamint hivatali visszaélés gyanújával kihallgatták őket.A rendőrség szerint a nyomozás tovább folyik, és elképzelhető, hogy további autók és ügyfelek is érintettek a csalássorozatban.(A címkép illusztráció.)
|
Csaló műszaki vizsgállomásra csaptak le a rendőrök Salgótarjánban
|
Három férfit vettek őrizetbe.
| null | 1
|
https://hvg.hu/cegauto/20251105_Csalo-muszaki-vizsgallomasra-csaptak-le-Salgotarjanban
|
2025-11-05 08:58:43
| true
| null | null |
HVG
|
Megérkeztek az idézések - tudatta a Facebookon Tordai Bence ellenzéki országgyűlési képviselő, hogy Hatvanpuszta ügyében két per is lesz október végén. Mint írta, október 27-én lesz az első tárgyalás az általa a kormányhivatal ellen indított perben, mert a hivatal szerinte törvénytelenül megtagadta közérdekű adatok kiadását az Orbán család hatvanpusztai birtokának ügyében. Október 29-én pedig egy másik bíróságon lesz ebben az ügyben per, csak akkor az építési és közlekedési tárca a másik szereplő.A bírósági eljárások hátterében az áll, hogy Tordai elkezdte pedzegetni a hatóságoknál, hivataloknál a hatvanpusztai beruházás műemléki szálát. Erről azt írta: "József nádor egykori majorsága, egy 200 éves műemléki együttes volt Hatvanpusztán - magtár, istálló, gazdasági épületek. Közös kulturális örökségünk, ami törvényi védelem alatt állt. Aztán jött az Orbán-család, és mindent ledózeroltak." Megjegyezte:a műemlék helyén ma egy vadonatúj, 20 milliárdos luxusrezidencia áll, 30 milliós előnevelt fákkal és zebrákkal, miközben a védett épületek nyomtalanul eltűntek."A politikus úgy vélte, "lehet, hogy az országnak nem ez a legfontosabb problémája, és lehet, hogy nem ez a legnagyobb baj Orbán Viktor elmúlt 15 éves kormányzásával, ám a miniszterelnök gátlástalanságának, korruptságának és kapzsiságának olyan példázata a saját uradalmának az építése, miközben milliók élnek lakhatási szegénységben, hogy nem véletlenül került a közbeszéd fókuszába."Emlékeztetett: "Engem vádolt műemlékrombolással a családi otthonunk kapcsán Orbán propaganda sajtója - erről jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy hazugság. Közben Orbán maga romboltatta földig az uradalmában az ország egy fontos műemlékét, és falaznak neki a felelős műemlékvédelmi szervek, a Kormányhivatal és a Minisztérium. Ez Orbán módszere: mást vádol azzal, amit ő követ el."(Nyitóképünkön a hatvanpusztai épületegyüttes.
|
Tordai: Bíróság elé kerül Orbánék hatvanpusztai műemlékrombolása
|
A bírósági eljárások hátterében az áll, hogy Tordai Bence elkezdte pedzegetni a hatóságoknál a hatvanpusztai beruházás műemléki szálát, mert szerinte az Orbán-család törvénysértően ledózerolt egy 200 éves műemléki épületegyüttest.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251021_hatvanpuszta-muemlekrombolas-tordai-bence
|
2025-10-21 13:08:49
| true
| null | null |
HVG
|
A vád egyik legfontosabb tanúját hallgatták meg a Simonka-ügyben. Kovács Zoltán a 2010-es évtizedben dolgozott az egykori fideszes képviselő pénzügyi tanácsadójaként, amikor viszont Simonkát egy korrupciós hálózat kiépítésével vádolták meg, nagyrészt az ő tanúvallomására alapozta az ügyészség a vádat.A 24.hu tudósítása szerint Kovács arról beszélt a bíróságon, hogy túlárazott módon, kifogásolható minőségben készítettek el beruházásokat, amelyekre felvettek támogatást, sokszor közbeiktatott cég segítségével dolgoztak, majd a túlárazásból keletkezett hasznot Simonka irányításával szétosztották. De arról is szót ejtett, hogy ingatlanügyleteken is nagy pénzeket kerestek: elmondása szerint volt olyan néhány százezer forintos telek, amit 30 millió forintos áron túlszámlázva értékesítettek tovább.Simonka György meghatározta a feladatokat, intézte a hiteleket, volt ember a közbeszerzésre, a lebonyolításra, és arra, hogy hordja vissza a pénzt a túlárazott beruházások után - mondta Kovács a tárgyaláson. Azt is hozzátette:a visszaosztott pénzekről Gyuri felesége vezetett nyilvántartást egy piros füzetbe.A céghálózat vállalkozásai közt ismerősök, rokonok, barátok váltották egymást, a jó részük a vádlottak padjára került - folytatta.Beszámolt egy olyan esetről is, amikor megvalósult beszerzésként lejelentették egy targonca átadását, úgy, hogy a gép nemhogy nem érkezett meg, még abban sem voltak biztosak, hogy Kínában egyáltalán legyártották azt.A tanú azt mondta, megijedt, amikor a nyomozók megkeresték, úgyhogy a nála lévő dokumentumok egy részét elégette az anyja kályhájában. Elmondása szerint amikor ezt elmesélte Simonkának, a politikus azt válaszolta neki, hogy ő pedig háromládányi iratot tüzelt el.Arról is részletesen beszélt, hogy miután Simonka megtudta, hogy eljárás indult, nem lehetett telefont bevinni a tárgyalásokra, Signalt kellett használni a telefonbeszélgetésekre, és nem lehetett e-mailezni.Simonka még a tárgyalás előtt jelezte: szerinte valójában a vádiratban az ő nevét ki lehetne cserélni Kovácséra.
|
Piros füzetben vezetett pénzosztásról, elégetett dokumentumokról beszélt a Simonka-ügy tanúja
|
Simonka György egykori pénzügyi tanácsadója beszélt arról a bíróságon, hogyan került rengeteg pénz a politikushoz.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251106_simonka-tanu-birosag-korrupcio
|
2025-11-06 12:18:39
| true
| null | null |
HVG
|
Az Európai Unió történetének legnagyobb vámcsalással kapcsolatos árufogásáról adott hírt nyár derekán az Európai Ügyészség. A Calypso-nak elnevezett nemzetközi nyomozási akciójuk keretében a hatóságok 2435 konténert foglaltak le a pireuszi kikötőben, mintegy 250 millió euró értékű áruval tömve.Ezek legnagyobbrészt e-biciklik, textiláruk és cipők voltak - mindegyik Kínából származott, és mindet az EU-ban akartak értékesíteni, úgy, hogyhamis vámpapírok és fedőcégek segítségével nagy mértékben elkerülik a vám- és áfafizetést.Bár ezeket az árukat lefoglalták, az ügyészség szerint a rajtaütéskor már nyolc éve sikerrel működött a rendszer, melyet több, egymással összejátszó bűnszervezet tartott mozgásban az EU számos tagállamában. A hálózat a vámkezeléstől a tagállamok közötti forgalmazáson át a fogyasztóknak való árusításig mindent irányított. A bűnbandákat többnyire kínai állampolgárok vezették, akik a vád szerint a csalárd módon behozott áruk nyereségét pénzmosás, majd "underground bankrendszerek útján" visszajuttatták Kínába.Az elmúlt nyolc évben ez a gyakorlat a becslések szerint 350 millió euró vámbevétel-kiesést és további 450 millió euró áfa-kiesést jelentett. A veszteségek az uniós, illetve az érintett tagállami költségvetések között terülnek szét.Az akcióMaga a nyomozás Kínában és 13 európai országban zajlott, köztük Magyarországon is. A razziát június végén tartották, Athénban, Madridban, Párizsban és Szófiában csaptak le a hatóságok. Ugyanazon a napon összesen 101 házkutatást végeztek a négy városban, vámügynökök irodáiban, a nyomozás fókuszában álló szervezett bűnözői csoportok által ellenőrzött vállalatoknál, a gyanúsítottak telephelyein, valamint adótanácsadók és képviselők, ügyvédek, könyvelők és szállítmányozási vállalatok irodáiban.A rajtaütések során tíz gyanúsítottat állítottak elő, illetve lefoglaltak lőfegyvereket, valamint 5,8 millió euró értékű készpénzt is különféle valutákban, köztük kriptókban. Spanyolországban emellett ingatlanokat, járműveket, ékszereket és luxusórákat is lefoglaltak, Görögországban pedig ingatlanok mellett hajók és bankszámlák kerültek még célpontba. Az Európai Ügyészség ősz elején megtette az első vádemeléseket, hat vámügynököt vádoltak meg hamis tanúsítványok kiadásával.Egy törvényes eljárással éltek visszaA vámcsalások hagyományos eljárásának megfelelően a Kínából Pireuszba hajóztatott áruk értékét az EU-s vámkezelés során jelentősen a valós érték alá lőtték, illetve több árut szándékosan hamisan is osztályoztak. A konténerek tartalmának teljes kiértékelése még folyamatban van, de azt már a vizsgálat korai szakaszában megállapították a hatóságok, hogy a közel 2500 lefoglalt konténerből 500 e-bicikliket tartalmazott, és az EU-nak csak ezek után 25 millió eurós vámilleték, illetve 12,5 millió eurós áfakieséssel kellett volna számolnia – hiszen a kínai importtal szemben az EU-ban dömpingvám van érvényben.A nyolc évig működő gyakorlat során a hamis vámpapírokat, illetve a teljes vámeljárást az uniós belépési ponton működő bűnrészesek hálózata – köztük vámügynökök és könyvelőcégek – segítette elő, az áruk hamis beszerzését és szállítását pedig főként Bulgáriában bejegyzett, de valójában Görögországban működő, és görög áfaregisztrációs számmal rendelkező vállalatok intézték. Az árukat ezt követően más tagállamokban működő vállalatoknak értékesítették, és mivel a csaló importőrök az EU 42-es vámeljárását használták ki, a jelentősen kevesebb vám megfizetésén túl Görögországban még áfamentességet is élveztek.„Dönthet úgy az importőr, hogy az EU-ba belépéskor már egyből vámkezelteti az áruját. A jelenlegi pireuszi botránynál is ez történt, ott helyben, az unióba belépés területén kérték a speciális, 42-es eljárással történő vámkezelést. Ez azt jelenti, hogy az importőr abban a tagállamban fizeti ki a vámot, ahol az áru belépett, az áfát pedig egy másik, általában a saját tagállamában fizeti meg. A 42-es eljárásnak az a feltétele, hogy abból a tagállamból, ahol a vámkezelés megtörtént, továbbszállítsák az árut. Hogy ki hol vámkezeltet, az teljesen az importőrre van bízva” – ismertette a szabályt lapunk megkeresésére Gyarmati Tamás vámtanácsadó.Magyarországot is összekentékA Pireuszban leleplezett hálózat akciójába belekeverték Magyarországot is. A bűnszervezetek ugyanis puffer- és fiktív cégek láncolatán keresztül az árukat látszólag bizonyos tagállamokban működő vállalatoknak értékesítették, ahol az áruk aztán a helyi piacokra kerültek, legalábbis a hamis dokumentáció szerint. Magyarország is az ilyen csalárd módon bejelentett célországok között volt, Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Szlovákia és Szlovénia mellett.Az áruk azonban ezekbe az ál-célországokba sohasem érkeztek meg, az unióba érkezési országból a 42-es eljárással az értékesítési országokba továbbtolt áfafizetés pedig így nem történhetett meg. A valóságban, miután az áruk beléptek az EU-ba, azokat különböző, a bűnszervezetek kizárólagos ellenőrzése alatt működő raktárnegyedekben tárolták, majd onnan hamis okmányokkal a valódi célországokba, Franciaországba, Olaszországba, Lengyelországba, Portugáliába és Spanyolországba szállították őket.Amint az áruk megérkeztek, a szállítmányozási okmányokat megsemmisítették, a termékeket pedig többnyire a feketepiacon, készpénz ellenében értékesítették a végfelhasználóknak. Így tudtak a bűnszervezetek cégei ugyanolyan minőségű árukat sokkal olcsóbban adni: nem fizettek áfát, az alapvámot és a dömpingvámot pedig az áruk értékének alálövésével, illetve a termékek hamis osztályozásával nagyrészt elkerülték.Voltunk mi is kínai csalók vámparadicsomaAz egész most feltárt csalási gyakorlat középpontjában tehát a pireuszi kikötő állt. Magát a kikötőt – mely Görögország legnagyobbja – Kína kontrollálja, mivel a létesítményt irányító vállalat 67 százalékban egy kínai állami cég, a COSCO hajós szállítmányozási társaság tulajdona. Laura Codruta Kövesi európai főügyész is arra hívta fel a figyelmet, amikor október elején Athénban tárgyalt, hogy a pireuszi kikötő jelentősége hónapról hónapra nő, ezért az ide irányuló ügyészségi figyelem is egyre erősebb. 2024-ben a kikötőt irányító vállalat 30 százalékos növekedést könyvelt el, a teljes bevétel elérte a 230 millió eurót, és a tulajdonosi viszonyok miatt az itt elkönyvelt nyereség is kínai kézbe kerül.Ez a fajta kínai kereskedelem 20-25-30 éve jelen van az Európai Unióban és Magyarországon is, mondta lapunknak Gyarmati Tamás. A szakértő szerint kínaiak egy bizonyos rétege mindig keresi a lehetőséget, hogy hol tud a vámmal csalni. Ennek megfelelően vándorol a kínai áruk vámkezelése az EU területén – Pireusz mindig fontos helyszín volt, de volt olyan időszak, amikor ezt a központi szerepet Magyarország töltötte be a teljes Kína-EU kereskedelem legnagyobb részénél, magyarázta Gyarmati.„2017-18-ban, amikor a keleti nyitás politikája felerősödött, azt mondta a magyar vámhatóság – hogy saját kútfőből vagy politikai akaratból, azt persze nem lehet tudni -, hogy a kínai vámkezeléseket Magyarországon kell elvégezni. Ebben az időszakban több ezerszeresére nőtt a kínai forgalom. Konténerekben, vasúton, hajóval, mindenféle módon érkeztek ide nagyon nagy számban konténerek vámkezelésre, mert akkor rendkívül liberalizálta a magyar vámhatóság a kínai vámkezeléseket.”Ez Gyarmati szerint azt jelentette, hogy tulajdonképpen bármekkora értékkel, és nagyon gyorsan lehetett vámkezelni Magyarországon. Ez viszont cserébe azt eredményezte, hogy a kínai importőrök rendkívül lenyomták a lejelentett áraikat. „Volt olyan, hogy egy konténernek 10-15 ezer euró volt csak a lejelentett értéke, ami a valóságban jóval magasabb érték lehetett. Magyarországon ebben az időben havi több ezer ilyen konténert vámkezeltek le,” mondta a szakértő.Ez a gyakorlat másfél-két évig tartott, aztán a magyar nyomozóhatóság fellépett, és előállította a dél-pesti NAV vámügyekért felelős igazgató helyettesét, majd leváltották a vámügyekért felelős helyettes államtitkárt, és a vámfőosztály vezetőjét is, ami véget vetett a kínai importőröknek kedvező magyarországi vámparadicsomnak. „Jelenleg Magyarországon nem igazán van Kína felől olyan árukörű vámkezelés, ami most Pireuszban megbukott. Utoljára két éve nyáron számoltak fel itthon egy vámkezelő helyet, Nagykanizsán. Ott napi 60-70-80 konténernyi kínai árut vámkezeltek,” mondta Gyarmati.A vasútvonal nem számítIdővel Pireusz még közelebb kerülhet Magyarországhoz, hiszen a többször átkeresztelt, aktuális, hivatalos nevén Övezet és Út Kezdeményezés keretében épülő Budapest-Belgrád vasútvonal elsődleges célja, hogy felgyorsítsa a görögországi kikötőbe érkező áruk unióba áramlását, illetve azok tagállamok közti szétosztását. Ez viszont Gyarmati szerint nem fogja újra a kínai vámcsalók elsődleges célpontjává tenni Magyarországot.„A szállítási idő lerövidülésével nem lesz több vámcsalás Magyarországon. Jelen pillanatban itt egy kínai konténer vámkezelése rendkívül nehéz, éppen azért, mert a magyar vámhatóság ismeri azt a kínai gazdálkodói kört, aki ezeket a csalásokat végzi, és azt az árukört is, amivel csalni szoktak. Ha ilyen árukörből érkezik valami, akkor azt szigorúan szemlézik, akár tételesen átnézik, mi van a konténerben, és megvizsgálják a vámértéket, hogy az megfelelő-e. Ez hosszadalmas, drága, és éppen ezért ezeknek a kínaiaknak ez nem jó út, nem is nagyon választják.”Nem csak a pireuszi esetnél volt – ha csak áttételesen is – Magyarországra vezető szál, az Európai Ügyészség által feltárt több hasonló műveletnél is előfordult ilyen. Emögött az áll, hogy Magyarországon elég nagy kínai kolónia él, leginkább a főváros X. kerületében, magyarázta Gyarmati. „Ezek a kínai emberek még az átkosban jöttek Magyarországra, amikor 1979 és 1988 között vízummentesen lehetett Kínából ideutazni. Ekkor költöztek be, az ő gyerekeik pedig már magyarok, itt születtek, itt nőttek fel. Ez a csoport komoly szerepet tölt be a kínai-európai kereskedelemben, és ezért van az, hogy amikor egy ilyen kínai botrány kibukik, akkor sokszor magyar érintettség is van.”
|
Giga vámcsalás az EU-ban: Magyarországot is belekeverték, de most csak tereptárgy voltunk
|
Közel 2500 áruszállító konténert foglaltak le nyáron a pireuszi kikötőben, a bennük rejlő termékeket egy kínai hálózat akarta szétteríteni az EU-ban, rengeteget csalva a vámon és az áfán. A rendszer hosszú évek óta működött, és a nyomozás szálai hozzánk is elvezettek.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251109_eu-vamcsalas-pireusz-Magyarorszag
|
2025-11-09 12:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A rendszerben vannak olyan központok, amelyek inkább az észt osztják, és vannak, amelyek inkább a pénzt. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) például mindkettőt, hiszen az Orbán-kormány által adott több százmilliárd forintos vagyon gyakorlatilag korlátlan lehetőségeket nyújt arra, hogy kineveljék és pénzeljék azokat, akik a tudásukkal egy választási kampányban is hatékonyan képesek segíteni a Fideszt.Partos Bence nevét például csak néhány hete ízlelgeti a közvélemény, pedig pszichológusként már majdnem tíz éve diplomázott az MCC média szakirányán. Az ott szerzett tudáselemekkel felvértezve hol a kormányhoz közeli Mandiner főszerkesztőjeként dolgozott, hol alapítványt hozott létre a Transzparens Újságírásért, hol pedig saját üzleti vállalkozásán, a pszichológiai tanácsadással foglalkozó Mindseten szorgoskodott, de ezek mind egy irányba mutattak - ma már ő az egyik legfontosabb ember a kormánypártban, ugyanis ő felel a digitális közösségek építéséért és fejlesztéséért, amihez két hónapja létrehozta a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökséget.Partos környezete ugyancsak évek óta a kormánypárt érdekében tevékenykedik.Élettársának, Farkas Verának a Volumen Communications nevű cége két éve a Fidesz-frakciónak is dolgozott, illetve az regisztrálta a Drogkutató Intézet Nonprofit Kft. domaincímét. Ez utóbbi ugyancsak a hálózat része, méghozzá nemcsak azért, mert a jelenlegi ügyvezető-tulajdonos, Szabadosné Tolner Mónika a kurátora a frissen létrehozott Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványnak, hanem azért is, mert a Drogkutató évek óta támogatást kap a Batthyány Lajos Alapítványtól.A BLA az Orbán-kormány konzervatív szellemi holdudvarának egyik legrégebbi tagja, amelyet az állam egyrészt tízmilliárdos vagyonelemekkel stafírozott ki, másrészt pénzzel is dotál. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda idén például már 20,2 milliárd forinttal segíti a BLA működését, amely ebből osztja tovább a támogatásokat a kormányhoz közel álló szervezeteknek, például a Drogkutatónak.A BLA-tól kap támogatást a Szent István Intézet Nonprofit Kft. is, tavaly például 72 millió forintot, márpedig éppen ennek a gazdasági társaságnak az ügyvezetője Máthé Zsuzsa, az Orbán Viktor kormányfő által útjára indított Digitális Polgári Körök egyik koordinátora. A neve szintén kevésbé ismert, pedig a Fidesz jól beágyazott tagja. Férje az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter, ő maga pedig korábban a Heti Válasz és a Mandiner újságírója volt. Intézetének alapítója az Európa Szívében Alapítvány, amelynek olyan neves kurátorai vannak, mint Hollik István, a Fidesz volt kommunikációs igazgatója vagy Kiss-Rigó László szeged–csanádi püspök.A pénz és a kommunikáció útját jól jelzi, hogy augusztus közepén az intézet „reprezentatív kutatásban mérte fel”, hogy a fiatalok inkább saját vagy bérelt lakást szeretnének maguknak, majd az információt terítette a kormányközeli médiában, amely rögvest értelmezte is azt: hiába ágál az ellenzék az Otthon Start program ellen, a magyarok a saját lakást választják.Vagyis a Rogán-műhelyben kitalálták a szavazatösztönző politikai terméket, amelynek igazolására – a Miniszterelnöki Kabinetirodán és a BLA-n keresztül – közpénzből kifizették a veretes nevű, függetlennek tűnő Szent István Intézet állításait.A Digitális Polgári Körök másik koordinátora Nagy János, akinek a neve ugyancsak nem naponta forog közszájon, pedig már tíz éve a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, méghozzá nem elhanyagolható jogkörrel. Gyakorlatilag mindent előkészít, ami a kormányfő munkájához szükséges, és természetesen maximálisan átlátja a kabinetiroda tevékenységét, sőt intézkedéseket is kérhet a vezetőktől. Vagyis mindent tud arról, ami a Rogán-művekben készül, nemcsak a kommunikációs, de a nemzetbiztonsági ügyeket is beleértve. A héten azzal vont magára némi figyelmet, hogy a baptistáknál tartott iskolai évnyitón az áruló Orseolo Péter meséjével politizált a fiatalok előtt.A Fidesz másik digitális guruja Dukász Magor informatikus, az ő Digitális Szuverenitás Központ Kft.-je szintén évek óta dolgozik a kormánypárt kommunikációján. Tevékenységének finanszírozása részben ugyancsak közpénzből történik, amennyiben annak a Balásy Gyulának az alvállalkozója, amelynek a cégei évente százmilliárdos nagyságrendben nyerik el a megbízást a Rogán-féle Nemzeti Kommunikációs Hivataltól a plakát- és egyéb kampányokra. Dukász és családja pedig lépten-nyomon összefonódik a már jól ismert Megafonnal, a fideszes véleményvezérek képzőhelyével.A Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. 2024-ben már 5,8 milliárd forint úgynevezett egyéb bevételről számolt be, de hogy annak mi a forrása, azt nem nevezte meg. A Megafon-cég ügyvezetője Kovács István Gergely, aki egyben az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. A BLA az idén hatmilliárd forinttal támogatja az Alapjogokért Központ anyacégét, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-t. A Megafon támogatottjai között pedig olyan nevek vannak, mint a publicista Bayer Zsolt, a filmproducer-angolklubos Rákay Philip vagy a Pesti Srácok újságírója, Szarvas Szilveszter, aki a Tisza Párt több ezer állítólagos álprofiljáról készített reklámvideót.A Megafon támogatottjai közé tartozik Apáti Bence is, aki balettművészből lett újságíró és véleményvezér, és akinek a Nemzeti Ellenállás Mozgalma már több akcióval is kivívta a közvélemény figyelmét. Az egyik a „két tojás” plakátkampánya volt, amelyre becslések szerint legalább százmillió forintot költhetett. A cél az volt, hogy – látszólag a kormánytól függetlenül, de valójában a rogáni és az orosz propagandával teljes összhangban – lejárassák az ellenzéki pártvezért, Magyar Pétert és az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt.A másik „akció” az ellenállási mozgalom folyamatos online hirdetésvásárlása, amivel ugyancsak a Tisza Párt ellehetetlenítésén és az Ukrajna- és Nyugat-ellenes hangulat megteremtésén dolgoznak. Ez idén már több mint 200 millió forintot emésztett fel.A digitális kánonba kormánytagok is beszállnak, például Tuzson Bence igazságügyi miniszter – az ő volt ügyvédi irodájának címén jegyezték be a Nemzeti Ellenállás Mozgalmat – vagy az energiaügyi miniszterhelyettes, Czepek Gábor, aki fizetett Facebook-hirdetésében egy összeollózott, mesterséges intelligencia segítségével előállított videót vetett be a Tisza Párt ellen.
|
Van, aki a pénzt osztja, van, aki az észt: a NER propagandagépezetének arcképcsarnoka
|
Véletlenszerűnek tűnhet, hogy kik sodródnak bele abba a munkába, amely a Fidesz hatalomban tartása érdekében igyekszik befolyásolni a választók véleményét. Sok az újnak ható név, de koherens a csapat.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20250905_hvg-penzosztok_es_eszt_osztok-mcc-megafon-nemzeti-ellenallas-mozgalom-dpk
|
2025-09-04 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Miért kerül 29 millió forintba egy zebra kialakítása? - erre a kérdésre kereste a választ Göröghné Bocskai Éva, Hajdúböszörmény független polgármestere, amikor tavaly októberi hivatalba lépése után szembesült a város tervezett kiadásaival.Azóta - különösebb kutakodás nélkül - sorra estek ki a csontvázak: a város HVG-vel is megosztott kimutatásaiból kiderült például, hogy a közparkok gondozására a fideszes vezetés idején még 160 millió forintot költöttek, miközben erre idén elég volt 30 millió forint is. A művelődési ház tetőjavítását 41 millió forintért akarta elvégezni a várossal szerződésben álló kivitelező, de végül akadt olyan vállalkozó, aki 6 millió forintért is elvállalta ugyanezt a munkát. Az is hamar egyértelművé vált, hogy korábban feleslegesen költöttek a buszvárók őrzésére 30 millió forintot, ezt ugyanis most ingyen is meg tudják oldani. És végül a zebra kialakítására sem kellett 29 millió forintot költeni, a vezetésváltás utáni új ajánlat ugyanis már csak 2,6 millió forintról szólt.A szerződések felülvizsgálatával, a feladatok pontosításával a polgármester állítása szerint végül több száz millió forintot tudtak megspórolni.A nyugdíjas óvodavezető 2024 nyarán győzte le az akkor már 20 éve polgármesterként dolgozó fideszes Kiss Attilát. Októberi beiktatása után viszont azt látta, hogy a korábbi években igen drágán végezték el a munkákat, ráadásul szerinte a minőség is megkérdőjelezhető volt.Göröghné Bocskai Éva hosszan sorolta a HVG-nek azokat a tételeket, amelyeket elődje idején szerinte teljesen feleslegesen fizettek ki a város kasszájából. "Azt hittem megőrülök, amikor megláttam, hogy az egyik helyi vezető fizetése összesen több mint 7,8 millió forint volt havonta. Ez azt jelenti, hogy tavaly október végéig 10 hónap alatt csaknem 80 millió volt a bére". A polgármester adatai szerint ezt a pénzt a helyi városüzemeltető cégnél és egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő vállalatnál fizették ki. (Az ügyben a HVG szeptember végén megkereste az érintett vezetőt is, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.)A felesleges vagy túl drága szerződéseket folyamatosan szünteti meg az önkormányzat, de ez a feladat Göröghné Bocskai Éva szerint korántsem olyan egyszerű. Problémát okoz például az is, hogy a városnak rengeteg olyan bírságot kell kifizetnie, amelyet az előző vezetés által elkövetett közbeszerzési szabálytalanságok miatt szabtak ki.A korábbi érában például rendszeresen megbízták a Tömb 2002 nevű kft.-t., és ugyan a szerződéseket általában közbeszerzések lefolytatása után írták alá, utólag több eljárás is kifogásolhatónak bizonyult. Az Átlátszó cikke szerint a rendőrség kétszer is arra jutott, hogy nem történt bűncselekmény, de a K-Monitor felülbírálati indítványt nyújtott be a nyomozást megszüntető határozat ellen, a Debreceni Járási Ügyészség pedig alaposnak találta azt. A nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezték, és elrendelték az eljárás folytatását. (A cikkhez megkerestük az előző polgármestert, Kiss Attilát, valamint a Fideszt és Tömb 2002 Kft.-t is, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.) A mostani polgármester tájékoztatása szerint összesen hét esetben találtak hibát a hatóságok (nemcsak a Tömb 2002 Kft. esetében voltak szabálytalanságok, más vállalatok is érintettek), az pedig a büntetések kiszabásánál természetesen nem volt szempont, hogy ezek még a fideszes vezetés idején történtek.Azóta, hogy átvettük a város irányítását, már több mint háromszázmillió forintnyi bírságot szabtak ki Hajdúböszörményre. Ráadásul, ha az eddigi gyakorlatnak megfelelően nemcsak a vitatott tételeket követelik vissza, hanem a teljes pályázati pénzt, akkor a büntetés mértéke elérheti a 800 millió forintot is– mondta Göröghné Bocskai Éva. Egy ekkora tétel csődközeli helyzetet teremthet a 12 milliárd forintos büdzséből gazdálkodó városnak.A hivatalos dokumentumokból az is kiderült, hogy volt, amikor azért büntetett a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert nem volt megfelelő a kivitelezés, de arra is volt példa, hogy a becsült ár és a győztes ajánlati ár között mindössze 930 forint volt a különbség.„Teljesen tehetetlenek vagyunk. A kormánytól ugyan kérhetjük, hogy méltányosságból fizesse ki helyettünk a büntetést, de az erre irányuló beadványunkat elutasították” – fogalmazott a polgármester. „Megtámadtuk a bíróságon a büntetésről szóló döntést, de ekkor azzal szembesültünk, hogy így nem tudunk feljelentést tenni az előző vezetés ellen. Egyszerre ugyanis nem képviselhetjük azt is, hogy ártatlan az önkormányzat és jogtalan volt a bírság kiszabása, valamint azt is, hogy az előző vezetés szabálytalanul járt el” – jegyezte meg. Az is kérdéses, egyáltalán sikerrel járnának-e a perben. „Olyan zseniálisan volt minden lepapírozva, hogy nincsen fogás. Látjuk, hogyan ment ki a pénz, de az ügyvédek nem tudnak semmit sem tenni.” A polgármester szerint már önmagában a megfelelő szakemberek megtalálása is nehézségekbe ütközik, hiány mutatkozott például a nem kormánypárti közbeszerzési tanácsadókból és a jogászokból is.Magányossá válik az ember itt a végeken. Nehéz a környéken olyan ügyvédet találni, aki valóban segíteni szeretne. Ha kiejtjük az egyik vállalkozó nevét, mindenki visszatáncol, pedig legalább nyolc jogásszal beszéltünk már. Néha úgy érzem, mindenki arra vár, hogy feladjam. Bármerre fordulok, mindenhol megfojtanak.Állítása szerint azt üzenték neki: „Itt nem háború lesz, hanem kivégzés”.Később karaktergyilkosság indult a polgármester ellen. „Nyílt levelekkel mérgeztek, bántották és pellengérre állították a családomat, hazugságokat terjesztettek. A fideszes politikusok a mai napig nem értik, hogy nem nekem ártanak, hanem a városnak, az itt lakóknak okoznak kárt. Bebizonyítottam, hogy lehet másként vezetni ezt a várost. Tisztán, átláthatóan, felelős gazdálkodással” – mondta Göröghné Bocskai Éva. Hevesen támadta a mostani vezetést a volt alpolgármesterA városon belüli feszültséget mutatja az is, hogy a legutóbbi képviselő-testületi ülésen igen kemény hangnemben támadta a volt fideszes alpolgármester a jelenlegi vezetéshez tartozó frakció tagjait. Fórizs László a 24.hu által idézett videó szerint azt mondta: „Egyébként most is kapott bírságot a város, nyolcmillió forintot, ha jól tudom, Hajdúböszörmény városa, és én nem gondolom egyből, hogy a polgármester csalni akar, mint Görögh képviselő úr, vagy Nagy Martin, aki látom, hogy nyomoz, nyomoz, hát ki vagy te, bassza meg? Egy senki vagy, egy senki vagy.”Ezeket a mondatokat az előzte meg, hogy a mostani polgármester férje, Görögh István arról kezdett beszélni az ülésen, hogy az előző vezetés idején sokkal többe került ugyanaz a szerződés. Nagy Péter Martin a szerződések átvilágításában vesz részt, és azt állította, hogy a tudomására jutott információk alapján feljelentéseket is tesz majd.
|
"Azt hittem megőrülök, amikor megláttam, hogy egy helyi vezető fizetése több mint 7,8 millió forint volt" - súlyos visszaéléseket talált az új polgármester Hajdúböszörményben
|
Több százmillió forintos bírságot kell fizetnie Hajdúböszörménynek, mert az előző, fideszes vezetés által lefolytatott közbeszerzések közül több esetben is szabálytalanságot állapítottak meg a hatóságok – tudta meg a HVG a város polgármesterétől. Az új vezetés gyanús szerződéseket talált, amikor tavaly októberben átnézte a kiadásokat, néhány esetben pedig milliós fizetésekre is bukkantak.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251020_hajduboszormeny-onkormanyzat-kozbeszerzes-visszaeles
|
2025-10-20 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Jókora csinnadrattával tették le az alapkövét október elején a Nemzetközi Vizes Szövetség, a World Aquatics budapesti székházának, még a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely is megjelent a Váci út 152-156. szám alatt. Ez a fejlesztés része a Láng Negyednek, ahol a Magyarországon élő orosz Rahimkulov család több százmilliárd forintból tervezi egy új városrész megvalósítását.Pedig már a látványos ünneplés idején is javában zajlott a nyomozás, amely az ingatlan előző tulajdonosának, a svájci Benny Igglandnak a feljelentése alapján indult. Igglandot ugyanis magyarországi cégének az ügyvezetői egyik napról a másikra kitették a vállalatából, a V152 Property Kft.-ből. Bár a jogi eljárás konkrétan ennek a vállalatnak a tulajdonlásáért folyik, a cég több szálon is kötődik Rahimkulovékhoz, egyebek között azzal, hogy zálogjoga van a 8 hektáros Váci úti ingatlanra.Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy valójában ki is a V152 Property tulajdonosa, mert annak egyrészt befolyása van Budapest egyik legnagyobb, jelenleg is futó ingatlanfejlesztésére, másrészt a cég könyv szerinti értéke önmagában 27 milliárd forint, vagyis tetemes vagyont jelent.De hogyan lehet csak úgy kicsavarni valaki kezéből ekkora értéket?A cégbírósághoz benyújtott dokumentumok szerint idén, egy júniusi napon a V152 Property Kft. két ügyvezetője, Huszár Viktor és Marton Péter összehívott egy taggyűlést, és a V152 közvetlen tulajdonosa, a Brandi Partner Kft. nevében ők ketten visszahívták a V152 irányításából a harmadik ügyvezetőtársukat, Benny Igglandot. Miután a Brandi Partnerben is ők voltak Iggland ügyvezetőtársai, ezt elintézettnek tartották azzal, hogy a dokumentumot aláírták a Brandi Partner ügyvezetőiként.Majd azon melegében arról is döntöttek, hogy a Brandi Partner eladja a V152 üzletrészeit fele-fele arányban éppen az ügyvezetőknek, Huszárnak és Martonnak, akik ezért, vagyis a könyv szerint 27 milliárd forintot érő kft.-ért 1,5-1,5 millió forintot fizetnek. A cégbíróság pedig be is jegyezte ezt.Ha valakinek ismerősen cseng Huszár Viktor neve, az nem véletlen. A 2022-es országgyűlési választás előtt Huszár aktív részese volt annak a projektnek, amelyet a milliárdos Gattyán György indított, hogy a Megoldás Mozgalommal parlamenti helyekhez jusson. Ennek a mozgalomnak lett az elnöke Huszár, aki egyébként menedzserként, üzletemberként dolgozott Gattyánnal, részben a teqball nevű labdajáték népszerűsítésén, marketingjén.A semmiből felbukkant pártkezdemény semmit sem ért el a választáson, de alapvetően az akkori ellenzéki összefogással szemben jelenthetett egy önálló erőt. És ha már a 2022-es választásról van szó, akkor könnyen beugorhat bárkinek a Váci úti ingatlan címe is, hiszen ez az a hely, ahol 2021 kora őszén titokban hangfelvételt készítettek egy beszélgetésről Bajnai Gordon volt kormányfő és Ruszlan Rahimkulov, valamint Rahimkulov üzlettársa, Zentai Péter között.A megbeszélésen a találkozót összehozó Gansperger Gyula is ott volt. Ezt a hangfelvételt ismeretlenek egyfajta adunak szánták a választási hadjáratban, ahol az ellenzék egyik bázisát nyújtó budapesti városvezetést próbálták lejáratni a Városháza tervezett értékesítésének állítólagos sztorijával.Talán csak a véletlen műve, hogy éppen 2021 elején alapították meg azt a vállalatot, a Southblaze Kft.-t, amely a Láng Negyed beruházója lett. A Southblaze létrehozásakor a történet szinte minden szereplője jelen volt: Huszár Viktor, Marton Péter, Ruszlan Rahimkulov és Zentai Péter, induláskor ugyanis mind a négyen tulajdonosok lettek a Southblaze-ben. Magának az ingatlannak a tulajdonosa azonban akkor még Iggland volt.Így érkeztek el 2021. november 8-ához (ez négy nappal az első Anonymus-videó megjelenése után volt), amikor is a kormány a Váci út 152–156. alatti ingatlant rozsdaövezetté, a tervezett fejlesztést pedig kiemelt beruházássá nyilvánította. Ez azért előnyös az ingatlantulajdonos, illetve a fejlesztő számára, mert így az ott épült lakásokra csak 5 százalékos áfateher rakódik, azokat tehát versenyképesebb áron lehet majd eladni, ráadásul az engedélyezési procedúra is egyszerűbb, gyorsabb. És bár ekkor a telek még svájci tulajdonban volt, a Southblaze már az ingatlan adásvételét készítette elő.Az ingatlaneladás 2023 tavaszán meg is történt, addigra már ki is jöttek az első látványtervek a grandiózus beruházásról – 1400 lakással, 130 ezer négyzetméternyi irodával és akár 65 méter magasból élvezhető panorámával.Az adásvétel után pár hónappal az is kiderült, hogy a kormány a Láng Negyedben ígért elhelyezést a nemzetközi úszószövetségnek, amivel Orbán Viktor miniszterelnök igazolni látta sportdiplomáciai erényeit, a World Aquatics pedig anyagi támogatást és az elmúlt évek korrupciós ügyei után egy új imázst remélt. A projekt a tervek szerint magánfinanszírozásban valósul meg, a Southblaze a fejlesztő, és vélhetően az első 15 évben a magyar állam állja a bérleti költségeket, valamint a sportközpont működésének adóterheit. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanis 2023 nyarán azt ígérte a World Aquatics vezetőinek, hogy 15 éven át ingyen használhatják a komplexumot, és Magyarország adókedvezményeket is nyújt a szervezet számára.Ilyen előzmények után nem kis szerencse volt Benny Iggland számára, hogy júniusban a svájci központban néhány napon belül észrevették a változást a V152 Property Kft. tulajdonosi viszonyaiban, és azonnal feljelentést is tettek a rendőrségen. Huszárék ugyanis már július 2-án beindították a tranzakció második felvonását, amellyel új befektetőket vontak volna be a V152-be. Az új partnerek első ránézésre nem túl nagy játékosok lettek volna, ám érdekesek a kapcsolódási pontjaik. Egyiküknek, Balczó Péternek éppen azokban az években volt közös vállalkozása Csík Zoltánnal, amikor Csík – a kiugrott rendőrségi nyomozó – a legtöbbet segített Mészáros Lőrinc cégbirodalmának összerakásában.Lóránd András Ákosnál pedig már látszanak kapcsolódások ahhoz a valóban tőkeerős török befektetői körhöz, amellyel Huszárék összeálltak. Július 2-án Balczó és Lóránd mindenesetre még csak egy szerényebb, 42 millió forintos tőkeemeléssel szállt volna be Huszárék mellé a V152 Property Kft.-be.„Sürgős!” jelzéssel azonban a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya már másnap, július 3-án értesítette a cégbíróságot, hogy a V152 Propertyvel kapcsolatban különösen jelentős kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt nyomoznak ismeretlen tettes ellen.A levél szerint a vállalat két magyar ügyvezetője Benny Iggland tudta és hozzájárulása nélkül, fiktív üzletrész-adásvételi szerződéssel értékesítette saját magának a V152-t. Mint írták, az ügyvezetők a gazdasági társaság üzletrészeit 1,5-1,5 millió forintért vásárolták meg, ami „nem áll arányban a gazdasági társaság üzleti értékével”, hiszen a 2024-es mérlegfőösszege alapján a V152 körülbelül 27 milliárd forintnyi vagyonnal rendelkezik.Igglandnak, akinek Európa-szerte sok befektetése van, a Váci úti telek eladása után is számos projekt és projektcég maradt a birtokában, részben a V152 Propertyn keresztül. Így például a IV. kerületi volt Petőfi laktanya, a szintén újpesti, Íves utcai lakóingatlan-beruházás és a balatonszemesi kemping helyén a Vadvirág Residence fejlesztése. Vagyis volt mit veszítenie. A rendőrségi beadvány után Huszárék az újabb változtatás bejegyzését végül visszavonták, némi huzavona után pedig a cégbíróság is felfüggesztette az eljárást. Közben a Fővárosi Törvényszéken is elindult a per, és annak a dokumentumai is beérkeztek a cégbíróságra az Iggland kizárásával járó, egyelőre jogerős júniusi bejegyzés hatályon kívül helyezése érdekében.A HVG természetesen megkereste a történet szereplőit. Huszár és Marton azt válaszolta, hogy cégcsoportjuk működése mindenben jogszerű és átlátható, a V152 Property tulajdonosi háttere pedig rendezett. Hivatkoztak ugyanakkor egy szlovéniai újságcikkre, amely szerint egy optikai gerinchálózatot üzemeltető szlovén állami cégben úgy lett tulajdonos Iggland, hogy a vállalatnak nyújtott kölcsönt részvényekké alakították át. Huszárék szerint ehhez hasonló ügy a magyarországi is, bár azt részletesebben nem fejtették ki, hogy ezen mit értenek.Benny Iggland erre azt mondta a HVG-nek, hogy a szlovén cikk az ottani belpolitikai csatározások része, ellenőrizetlen információkat, pletykákat, nem pedig tényeket tartalmaz. „Az ottani politikusok egymás ellen használják fel a nevemet” – fűzte hozzá. A magyarországi történéseket ugyanakkor teljes értetlenséggel fogadta, mert elmondása szerint nem is annyira üzleti alapú, hanem majdnem baráti viszony volt közöttük.A svájci befektetőt régi jó üzleti kapcsolat fűzi Rahimkulovékhoz is, akikkel természetesen beszélt a történtek után, már csak azért is, mert a Váci úti ingatlanon lévő jelzálog alapja az az összeg, amellyel az orosz milliárdos még tartozik Igglandnak a telek vételárából. A 30,5 millió euró, vagyis mintegy 12 milliárd forint a szerződés alapján november 30-ai határidővel jár a V152 Propertynek – amely azonban a jelenleg hatályos cégbejegyzés szerint Huszár Viktor és Marton Péter nevén van. A Southblaze Kft.-től a HVG megkeresésére nem válaszoltak, Iggland elmondása szerint viszont az orosz üzletember meglepődött a fejleményeken.Huszárék azonban eközben sem tétlenkedtek. Augusztus végén a V152 Property Kft. új leányvállalatot alapított, a V152 Hungary Holding Zrt.-t, amelynek Huszár és Marton a kizárólagos tulajdonosa, ám a cég igazgatóságába bekerült egy török üzletember is. Alighanem ő hozná az érdemi mennyiségű tőkét a társaságba. Mete Bülent a 2010-es évek első felében fogott vállalkozásokba Magyarországon, már csaknem két tucat cégben van valamilyen érdekeltsége, ezek egy része pedig a milliárdos török ingatlanbefektető Özyer család birtokában van.Huszárék ugyanakkor nem most találkoztak össze Bülenttel, és egyébként is meglehetősen nagy szabadsággal kezelték az ügyeket Iggland magyarországi cégeiben. A Demir Group Ingatlanfejlesztő Kft.-t például már 2023 nyarán megalapították, az abban részt vevő török befektetők partnerek például a balatonszemesi lakópark-beruházásban is, a Bosphorus Development Kft.-t pedig, amelyben a V152 mellett Mete Bülent is tulajdonos, 2024 júliusában alapították Huszárék. Mete Bülentnek egyébként orosz kapcsolatai is vannak, miután tisztségviselője a MOST Orosz–Magyar Kulturális Együttműködésért Alapítványnak.Az alapítványt Szerbin Tamás hozta létre, aki egy orosz ortodox szervezetet képvisel Magyarországon. Ez a szervezet a moszkvai székhelyű Birodalmi Ortodox Palesztin Társaság, amely közvetlenül a Kreml és az orosz külügyminisztérium befolyása alatt áll, tényleges irányítója pedig Szergej Sztyepasin, akit Vlagyimir Putyin államfő még a KGB-s időkből ismer.Benny Iggland arra a kérdésre, hogy nem voltak-e gyanúsak számára azok a politikai események és kapcsolódások, amelyek a cégeivel és a menedzsereivel összefüggésben felmerültek, azt mondta, hogy ő nem foglalkozik politikával. Az sem világos ugyanakkor, hogy honnan fakad Huszár Viktor és Marton Péter magabiztossága. A rendőrség által megfogalmazott gyanú a csalás minősített esete, amely a nagy értékre való tekintettel akár 17 évi börtönt is jelenthet.
|
27 milliárdos lopás fényes nappall? Riadót fújt a rendőrség egy kormányközeli projekt előkészítésénél
|
Különösen jelentős kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt nyomoz a rendőrség egy svájci befektető kezdeményezésére, aki nemrég még egy hatalmas Váci úti ingatlannak volt a tulajdonosa. A telket önszántából adta el, de azt nem gondolta volna, hogy az értékes vállalatát is elbitorolják.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251107_hvg-lang-negyed-vaci-ut-world-aquatics-ingatlanfejlesztes-ingatag-ingatlan
|
2025-11-07 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Maradt egymilliárd forint fel nem használt összeg a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központnál (MNMKK), de nem spórolásból, hiszen a költségvetési szervek maradványa nem nyereség. Ellenkezőleg, ezt az összeget főszabály szerint vissza kell fizetni a költségvetésbe, sőt az a veszély is fennáll, hogy erre hivatkozva a fenntartó a következő évben csökkenti az illető intézmény támogatását. Az ok egyszerűen az, hogya minap felfelé buktatott Demeter Szilárd vezetése idején ennyire nem látták át az MNMKK alá tartozó hat kiemelt intézmény működését, a határidőket, a kifizetéseket- értesült több forrásból a HVG.Az információ abszurdnak tűnt, hiszen lapunk is írt róla, hogy a 24,5 milliárd forinttal gazdálkodó MNMKK alá terelt hat kiemelt országos közgyűjtemény napi gondokkal küzd. Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) hol rovarirtásra, hol nyomtatópapírra nem volt pénz, a Magyar Nemzeti Múzeum szakdolgozói demonstráltak is az alacsony, 300-350 ezer forintos bérek miatt. Ha az egymilliárd forintot személyi kiadásokra költik, akkor mind az 1700 munkavállalónak egy kerek 13. havi fizetés is kiutalható lett volna belőle. Az irányító szerv ugyanis engedélyezheti, hogy a maradványt a következő évre átvigye és felhasználja az intézmény, sőt bizonyos keretek között át is címkézheti.Megkérdeztük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, valóban nem tudta-e elkölteni Demeter az egymilliárd forintot, és hogy mi lesz a sorsa a pénznek, vissza kell-e fizetni az államkasszába.A tárca megerősítette: valóban keletkezett mintegy egymilliárd forint maradványpénze az intézménynek 2024-ben. Az összeg felhasználásának engedélyezése pedig – Hankó Balázs miniszter kezdeményezésére – „folyamatban van”.Megkérdeztük Demeter Szilárd utódját, Zsigmond Gábort is, aki elmondta: „Van helye ennek a forrásnak, hiszen személyi és dologi ügyekben egyaránt szükségünk van rá.”Arra a kérdésünkre, hogy az intézmény melyik költségvetési sorában bújt meg ez a pénz, miért nem sikerült felhasználni az adott célra és az adott időben, miért nem enyhítették például a bérfeszültségeket belőle, Demeter csak annyit válaszolt: „Nem véletlenül kértem az előző gazdasági igazgató cseréjét.” Zsurki Attila 2011 óta volt a Nemzeti Múzeum gazdasági vezetője, és 2024-ben még Demeter jóváhagyásával kapott újabb ötéves kinevezést. Távozása előtt ő felelt a teljes MNMKK gazdálkodásáért; korábbi főnökei gyakorlott és elismert szakemberként beszéltek róla. (Kérdésünkre ő nem akarta kommentálni a burkolt vádakat.)Hogy mennyire látta át Demeter az általa vezetett intézmény gazdálkodását, azt jól mutatja, hogy két hónappal ezelőtt, amikor a Nemzeti Múzeum dolgozói demonstráltak, azt írta magyarázkodásul a Facebookra: „Az államháztartási törvény értelmében dologi költségből nem tudok személyit csinálni, vagyis bármennyi pénzt is spórolnánk a működtetésen, szolgáltatásokon etc., azt nem tudjuk fizetésemelésre fordítani.” L. Simon László – aki korábban a Nemzeti Múzeumot vezette – kommentben segítette ki utódját, mondván, a törvény „nem zárja ki az átcsoportosítást a dologi és a személyi keretek között. Csak jóvá kell hagynia a fenntartónak.” Ám Demeter ahelyett, hogy megfogadta volna elődje tanácsát és kérte volna az átcsoportosítást, letiltotta a kotnyeleskedő L. Simont a közösségi oldaláról.Demeter egyik utolsó lépése az volt, hogy meghosszabbította a Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója elleni vizsgálatot. Mint megírtuk, Rózsa ellen durván és teátrálisan lépett fel egy hónappal ezelőtt, elvette a munkahelyi mobilját, a döntés után a lábát sem tehette be a nemzeti könyvtárba. Kérdésünkre, hogy miért kellett meghosszabbítani a vizsgálatot, a volt elnök azt felelte, hogy „a jelentés elkészült, és a miniszter asztalán van”. Arra nem kaptunk választ, hogy mit szándékozik tenni a miniszter, de az tény, hogy hétfőn, Demeter távozása után néhány nappal Rózsa Dávid ismét az OSZK-ban volt. Igaz, csak vendégként, hogy Hankó Balázs miniszterrel együtt adja át a Könyvtári Kihívás pályázat díjait. Az M1 híradójába is bekerült esemény arra enged következtetni, hogy nagy bűnök nem derülhettek ki róla. A könyvtárban – ahol elég vegyes a főigazgató megítélése, különösen Demeterhez hasonló vezetési stílusa miatt – úgy tudják, nemsokára visszatér.Zsigmond Gábort, akit hétfőn nevezett ki Hankó Balázs az MNMKK elnökévé, valószínűleg lefoglalja, hogy rendet tegyen a Demeter utáni káoszban, így nem nagyon lesz energiája személycserékre. Annál is inkább, mert elnöki megbízatása mellett megtartja a Nemzeti Múzeum igazgatói tisztségét, amelyet 2024 elején pályázott meg. (Ezt a pályázatot hackelte meg Demeter azzal, hogy ő is elindult rajta az MNMKK tervével.)A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ alá tartozó intézményekMagyar Nemzeti MúzeumOrszágos Széchényi KönyvtárPetőfi Irodalmi MúzeumIparművészeti MúzeumTermészettudományi MúzeumKereskedelmi és Vendéglátóipari MúzeumA kinevezése utáni sajtótájékoztatón Zsigmond beszélt például a kettővel korábbi vezetés, Varga Benedek főigazgatósága alatt elindított és jövőre megnyíló nagyszabású Attila-kiállításról és a mohácsi vész 500. évfordulójára tervezett tárlatról. Úgy tűnik, az új igazgató visszavezetné a Nemzeti Múzeumot a nagy történelmi kérdések, események bemutatása felé. Formálisan fenn kell tartania az MNMKK vízfejet, de az érintettek vélekedése szerint – hogy a nem túl jó állapotban lévő Nemzeti Múzeummal tudjon foglalkozni – csendben visszaadja majd az egyes intézmények önállóságát.Az MNMKK szétszedése nem csupán a választások közeledte miatt nem időszerű.Mély fideszes hagyomány a központosítás, amivel minimálisra csökkentik az egyes intézmények önállóságát, ezzel gyengítve azok érdekérvényesítő képességét.A kultúra területén ráadásul a centralizálásnál jóval többet vár el a kormány: azt reméli, hogy az intézmények összevonása a kulturális tartalmukat is megemeli, mintha a mennyiség egy ponton minőségi ugrásra lenne képes. Először Orbán Viktor 2009-es kötcsei beszédében jelent meg az a gondolat, hogy olyan kultúrát kell létrehozni, ami az új politikai rendszer része, és kölcsönösen segítik egymást, így hozva létre „a létezés magyar minőségét”, azaz a kurzusra jellemző identitást. Ezzel a fideszes kultúrpolitikusok már-már misztikus – és megoldhatatlan – feladatot kaptak a nyakukba. Ennek az eszköze volt a Magyar Művészeti Akadémia megalakítása. Korábbi elnöke, Fekete György különös ambíciója volt, hogy az akadémia „az egész kulturális életet átlássa”, és javítsa a magyar társadalom „boldogságérzetét”. Ezért akart „művészkatasztert” összeállítani, Nemzeti Szalonokat szervezni, díjakat, ösztöndíjakat adni, állami feladatokat átvállalni. Ez a gondolkodás tért vissza Demeter működésében, ám az általa létrehozott közgyűjteményi központot másfél év alatt sem sikerült működőképes állapotba hoznia. „Kiváló feladatot végzett a központ vezetőjeként, ezért a kormány döntése alapján a jövőben kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztosként folytatja munkáját” – e szavakkal jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a múlt héten Demeter Szilárd felfelé buktatását. Demeter azzal alapozta meg a karrierjét, hogy szülőföldjén, Erdélyben a magyar sajtót vonta össze. Századvéges munkája után a Petőfi Irodalmi Múzeumot akarta „irodalmi erőcentrummá” tenni. Az OSZK-t, az irodalmi múzeumot és a magyar irodalmi és könyvkultúrával foglalkozó összes szervezetet a Magyar Nyelv Házába szerette volna beköltöztetni, és mindemellett a könnyűzene „társadalmasítását” is vállalta.A közgyűjteményi rendszer legnagyobb problémáját abban látta, hogy a „szerteszét gyöngeség” állapotában van. Azazhogy külön-külön – a Szépművészeti Múzeumot kivéve – nem tudnak látványos hatást kiváltani, pedig a kultúrharcban egyre nagyobb szükség lett volna a nemzeti identitás megerősítésére. Áhítattal ejtette ki, hogy új múzeumkombinátjában 25 millió műtárgyat őriznek, 100 állandó kiállítás látható, és évi 1,37 millió látogatót fogadnak.Mindezek kudarca után ugyanezen a vonalon indul tovább, immár kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki megbízottként. Feladatai között szerepel, hogy „javaslatokat készít a nemzeti digitális kulturális ökoszisztéma kiépítése és a magyar tartalomgyártás ösztönzése érdekében, ideértve az archívumok, a tudásplatformok, a streamingrendszerek és a mesterségesintelligencia-alapú fejlesztések támogatását”. Kidolgozza a kulturális teljesítmény értékelési rendszerét, és javaslatot készít egy „nemzeti kulturális tudásközpont” létrehozására.Ezek a zavaros fogalmak valójában nagyon nehezen fordíthatók le valós tevékenységekre, különösen anyagi források nélkül, az értelmük és a hasznuk pedig még kevésbé látszik.Nincs ez másként az Indexen kifejtett koncepciójával sem, amit mintha a ChatGPT rakott volna össze Orbán Viktor beszédeiből. E szerint „Mi, magyarok az elmúlt több mint ezer esztendőben mindig sikeresen tudtunk alkalmazkodni a megváltozó történelmi-természeti valósághoz. Ráadásul soha nem adtuk fel önmagunk lényegét.” Csakhogy most „az európai szövet fölfeslése okán” nehezebb a dolgunk, hiszen a hanyatló Nyugathoz hiba lenne alkalmazkodni, ezért saját „civilizációs projektet kell összeraknunk”. Ez maga a kulturális nemzetépítés: amikor „kultúra, tudomány, technológia, gazdaság, hitélet, sport és agrokultúra stb. egy nemzeti tudásrendszerré kapcsolódik össze”.Orbán kulturáliselit-váltásától, Fekete György művészkataszterétől, Kerényi Imre nemzeti könyvtárától, a nagy múzeumok összeolvasztásától eljutottunk egy nagy, misztikus nemzeti tudásrendszerig. Aminek természetesen minden eleme közvetlenül függ a hatalomtól, és szolgálja azt. S ami még ehhez hiányzik, az nem más, mint az „önálló digitális infrastruktúra, algoritmikus láthatósági stratégia, kortárs médiaetika, közösségi digitális archívum és kulturálisan érzékeny magyar nyelvű MI-közvetítés”. Nem pontosan tudjuk, hogy mindezeken mit ért a költő, de lesz ideje kifejteni az elkövetkező hónapokban.
|
Egymilliárd forint és teljes káosz maradt a múzeumi gigaközpontban Demeter Szilárd után
|
Miközben a muzeológusok gyalázatos fizetésért dolgoznak, és néha nyomtatópapírra sincs pénz, a felfelé buktatott, miniszterelnöki biztossá kinevezett Demeter Szilárd vezetése alatt egymilliárd forintnyi maradványt halmozott fel tavaly a közgyűjteményi központ.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251106_hvg-mnmkk-demeter-szilard-zsigmond-gabor
|
2025-11-06 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
"2023. július 21-én Bartos Péter Dezső, a Budapest melletti Szentendre lakosa jó hírt kapott: a magyar Építési és Közlekedési Minisztérium kulturális örökségvédelmi osztálya tájékoztatta, hogy az ismeretlen festő által készített, meg nem nevezett afrikai férfi portréjához nincs szükség kiviteli engedélyre. A férfi, aki további három, határozottan jelentéktelen műalkotást is kivinni szándékozott, ezután azonnal Bécsbe utazott" - írta az osztrák Kurir pénteki száma., vagyis megnevezték azt a magyar személyt, aki exportengedélyt kért az Afrikai herceg című, Budapesten lévő Guzstav Klimt-festményhez, amelyet aztán a magyar hatóságok gyanúja szerint megtévesztő módon szállítottak Ausztriába.Ezt követően a kép, vagyis Gustav Klimt alkotása a bécsi Wienerroither & Kohlbacher Galériában tűnt fel, akik idén a maastrichti Tefaf művészeti vásáron 15 millió eurós összegért kínálták eladásra. A magyar műkincsvédelmet felügyelő közlekedési és építési minisztérium ezután "védett kulturális javakkal visszaélés, hatóság félrevezetése és közokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja" miatt feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.A nyomozás eredménynel járhatott, mert az osztrák ügyészség a napokban Bécsben lefoglalta a festményt. A HVG korábban kérte a Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy adja ki a magyar személy nevét, aki a kép kivitelét indítványozta, de megtagadták a kérésünket, ehhez képest az oszták lap most mégis megtudta és nyilvánosságra hozta Bartos Péter Dezső nevét. A magyar hatóságok azt gyanítják, hogy az eladó a kiviteli engedélyezési eljárás során eltitkolta, hogy a festmény a világhíres festő műve, holott - ahogyan a HVG is megírta korábban - ekkor már rendelkezésre állt egy 2022-es magyar laboratóriumi szakértői vélemény, amely megerősítette Klimt szerzőségét.Arról, hogy kicsoda Bartos Péter Dezső, több műkincskereskedőt és galériatulajdonost is felhívtunk, többen emlékeztek is rá, de megjegyezték, hogy elmúlt évtizedben már nem volt aktív a műkereskedelmi életben. Egy neves szentendrei galériás emlékei szerint Bartos a kilencvenes években fénymásológépek forgalmazásával foglalkozott, és tetemes vagyonának egy részét kiemelkedő értékű műtárgyakba fektette. "Én is tőle vettem az első fénymásológépemet, amikor elindítottam a vállakozásomat, amiért képekkel fizettem" - emlkezett vissza.A cégjegyzékbe beütve Bartos Péter Dezső nevét két aktív céget találunk, az egyik a Nashua-Mezon-Tec Kft., melynek egy cégismertetőjében az szerepel, hogy "professzionális digitális multifunkciós másológépek, és digitális sokszorosítókkal" kereskednek. A mások cég, a BDP Hungária fő profilja "Ipari gép, berendezése, javítása, karbantartása". Egyik cégnek sem él a honlapja, telefonszámai, de az e-mailjeink is visszapattantak, amikor levelet írtunk nekik. A cégek egyébként működnek, de jelentős forgalmat már nem bonyolítanak.Lapunkhoz is eljutott a magyar hatóságnak beadott kiviteli engedély fotója, az ott feltüntetett Bartos Péter Dezső lakcíme azonos a Szentendrére bejegyzett Bartos-cégek tulajdonosának címével.Amint fel tudjuk venni a kapcsolatot a cégvezető-tulajdonossal, a kérdéseinkre adott válaszát közöljük.Gustav Klimt festménye 1938 óta Magyarországon volt, azt a nácik elől menekülő tulajdonos Klein család hozatta Magyarországra egy Fedor Vest nevű szerencselovaggal - ahogyan arról a képet Ausztriában azonosító, Klimt-kutató művészettörténész, Alfred Weidinger egy tanulmányban beszámolt. A család később többször próbálta visszaszerezni az alkotást, de Fedor Vest végül kategorikusan elutasította azt. 1969-es halála után a festmény birtokosa 2005-ig háromszor változott. Hogy ezek kik voltak, arról Weininger nem adhatott felvilágosítást, de kérdésünkre elmondta, hogy nem Vest közvetlen örökösei voltak. Mindegy is, ők nem válhattak tulajdonossá, hiszen a letét nem évül el, nem birtokolható el.Nem valószínű, hogy a birtokosok tisztában voltak a festmény jogi státuszával és értékével. Egészen addig, amíg egy meg nem nevezett magyar művészettörténész fel nem fedezte a családnál a képet. Ő vitte el Végvári Zsófia festményvizsgálati laboratóriumába, hogy adjon róla szakvéleményt. 2022. március 7-én Végvári megerősítette, hogy Klimt eredeti képéről van szó. Ezután került Bécsbe az alkotás, amire Bartos Péter Dezső kért kiviteli engedélyt.
|
Kiderült, ki a magyar személy, aki kiviteli engedélyt kért a hatalmas vagyon érő Klimt-festményre
|
Az osztrák Kurier című lap megtudta, ki az a magyar személy, akinek a neve a több milliárd forint értékű, Magyarországról kivitt Gustav Klimt-festmény exportengedély-kérelmén szerepel. A képet azóta lefoglalták az osztrák hatóságok, mert jogtalanul vihették ki Magyarországról.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kultura/20251114_Klimt-festmeny-magyar-tulajdonos
|
2025-11-14 19:12:18
| true
| null | null |
HVG
|
Sikeresen zárta le a Talentis cégcsoport a szlovák Doprastav a.s. építőipari vállalat többségi részesedésének a megvásárlását - adta hírül csütörtökön a főtulajdonos Mészáros Lőrinc sajtója. Ezzel a felcsúti ezermilliárdos egy 70 éves múltú, tucatnyi leányvállalattal bíró vállalatot szerzett meg, miután horvátországi, romániai, németországi és bosznia-hercegovinai érdekeltségei is vannak már. Azt is közölték, hogy - a folytonosság jegyében - a szlovák cégben Dušan Mráz megtartja kisebbségi részesedését és továbbra is az igazgatóság alelnöke marad.A jelek szerint Magyarország leggazdagabb embere egyebekben is ragaszkodik a hagyományokhoz. Például abban, hogy itthon és külföldön nemcsak a saját erejéből, hanem az állam által biztosított tízmilliárdokból szeret terjeszkedni. Ehhez kitűnő eszköz számára az egyik olyan krízisalap, amit az állami Magyar Fejlesztési Bank még a koronavírus-járvány idején indított el 50 milliárd forintos hozzájárulással azért, hogy ilyenfajta kockázati tőkebefektetéssel is segítse a gazdaság helyreállását.A szóban forgó krízisalap az MBH Magántőkealap, aminek a tőkéjét a Mészáros Lőrinc fennhatósága alatt álló MBH bankcsoport egészítette ki az MFB által elvárt minimum 20 milliárd forint piaci tőkével. Majd ezt a sok pénzt - legalábbis eddig - kizárólag olyan vállalatokba fektették, amelyek Mészáros privát érdekeltségei, ami elég sajátos értelmezése a gazdasági helyreállításnak és a közjónak. Az alapot (pontosabban a kezelőjét) azonban nemrégiben kiemelték az MBH csoportjából és Mészáros földije-bizalmasa, Vida József exbankár irányítása alá helyezték.Ezzel Vida lett Mészáros házi vagyonkezelője, amire azért lehetett szükség, mert a közeli jövőben több tőzsdei kibocsátásra is készülődő MBH befektetői megítélését aligha javítaná a főtulajdonos házibankja szerep.A napirenden lévő szlovák felvásárlást a Talentis International Infrastructure Investments Operations s.r.o. nevű cég hajtja végre, amely a Talentis-csoport tagja. A csoport magja, a Talentis Group Zrt. idén tavasszal hozta létre az üzlet magyar lábát a Talentis International Infrastructure Investments Kft.-t. Majd, most, október közepén 75 százalékban beszállt melléje a nevezett krízisalap, az MBH Magántőkealap. A cégiratokból kiderül, hogy összesen 14 milliárd forintnyi eurót tett főleg a tartaléktőkébe. Az alapító Talentis Group is tőkét emelt, nagyjából 5 milliárd forint értékben.E tőke kisebb része apport, méghozzá két szlovák érdekeltség üzletrészei: a Talentis International Infrastructure Investments Real Estate s.r.o., illetve a Doprastav építőipari céget közvetlenül megvásárló Talentis International Infrastructure Investments Operations s.r.o. 25-25 százaléka. Ebből az első cég 25 százalékát 5 ezer, a másodikét pedig 10 ezer eurón vették figyelembe a tőkeemelésben. E szerint azt a céget, amely most a Doprastav többségi tulajdonosa lett, októberben 40 ezer euróra, vagyis 15-16 milliárd forintra értékelték. (A szlovák cég vételárát nem hozták nyilvánosságra.)Az MBH Magántőkealap tehát abba a Mészáros-érdekeltségbe tett 14 milliárd forintot, amelybe a Talentis-csoport elkezdte belerakni az új szlovák szerzeménye üzletrészeit, amiből adódik a következtetés, hogy a krízisalap pénzét is ehhez a tranzakcióhoz használják fel. A krízisalapról már többször megírtuk, hogy milyenfajta Mészáros-üzletekbe szállt be: isztriai szállodaprojektekbe, magyarországi agrárüzemekbe (Viresol, Kall Ingredients, Aqua Lorenzo) a közbeszerzési nyerészkedésen kapott Mészáros M1 autókereskedőbe, áttételesen része lett az oligarcha autópálya-koncessziós üzletének, továbbá befektetett a legnagyobb horvát alma- és baracktermesztő társaságba (Rabo) és egy jelentős boszniai cementgyárba (Lukavac). Ez utóbbihoz, a 190 millió eurósra értékelt cementüzlethez -- amelyben a krízisalap részesedése szintén 75 százalékos - az állami MFB Bank még 140 millió eurós, azaz 56 milliárd forintos kölcsönt is adott.
|
Állami segítséggel vett szlovák építőipari céget Mészáros Lőrinc
|
A cégiratokból derül ki, hogy az állami Magyar Fejlesztési Bank által pénzelt krízisalap milliárdokkal száll be Mészáros Lőrinc legújabb, szlovákiai építőipari akvizíciójába.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251113_Allami-segitseggel-vett-szlovak-epitoipari-ceget-Meszaros-Lorinc
|
2025-11-13 17:22:56
| true
| null | null |
HVG
|
A Veszprém megyei Tés-Csőszpuszta területén vett magának a kormányzati kommunikációs tendereken rendre jól teljesítő Balásy Gyula - írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő."Persze ez a birtok nem egy Hatvanpuszta, de egyrészt nem is illene lekörözni a főnököt. Másrészt a Tés-Csőszpuszta területén fekvő kèt és fél hektáros telken a tulajdoni lapon üdülőként megjelölt volt téeszközpont felújítása gőzerővel folyik a drónfelvételek szerint. Már most is látni rajta az újgazdag eleganciát, viszont - szemben Pusztaverszájjal - itt van némi nyoma valami mezőgazdasági tevékenységnek is" - fogalmazott a politikus.Balásy vállalkozásai gyakorlatilag monopolhelyzetbe kerültek a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál (NKOH), amelyet elvileg a spórolás szándékával hoztak létre. 2018 óta a hivatal az állami kommunikációs feladatokra már szinte csak a Lounge-csoporttal szerződik.A Transparency International Magyarország idén márciusi összesítése szerint Balásy érdekeltségei 2021 és 2023 között csaknem 336 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el, szinte kizárólag a NKOH-tól, ez a szervezet megbízásainak 74 százalékát jelentette a vizsgált időszakban.
|
Vidéki birtokot vett magának Balásy Gyula is
|
A 2,5 hektáros ingatlant még 2021-ben szerezte meg a kommunikációs pályázatokból meggazdagodó cégvezér, jelenleg felújítási munkák folynak.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251110_Videki-birtokot-vett-maganak-Balasy-Gyula-is
|
2025-11-10 07:29:00
| true
| null | null |
HVG
|
"Ne a II. kerületiek adóforintjaiból tömködjék be a központi költségvetésen tátongó lyukakat!" - szólít fel Őrsi Gergely polgármester Facebook posztjában."Ma arra ébredhettünk, hogy újabb 439 milliót vonnak el a II. kerülettől, minden budaitól.Egyre több esetben szembesülünk azzal, hogy a II. kerületiek bevételeit különböző indokokkal elvonják. Most az itt működő vállalkozások által befizetett helyi adó egy részével történik ez" - folytatja.13-szoros emelés"A mintázat jól látható, a szolidaritási hozzájárulást 2019 óta a 13-szorosára emelték, mondván ebből szegényebb kistelepüléseket segítenek, most pedig a helyi adóként befizetett összeg egy részét adják tovább a járásoknak a Versenyképes Járások Program részeként.Azt természetesen elfogadjuk, hogy bizonyos területi egyenlőtlenségeket enyhíthet az ország ilyen intézkedéssel, bár a hozzájárulás mértéke, a 13-szoros növekedés komolyan vitatható.Viszont ilyen elvonásoknál az lenne a minimum, hogy megtudhassuk, milyen nehezebb sorsú hátrányos térségekben hasznosul a II. kerületiek szolidaritási hozzájárulása, illetve mely járásokban milyen fejlesztések valósulnak meg a mostani elvonásból.Ezek alapján egyetlen év alatt így több mint 4 milliárd forintot vonnak el a II. kerülettől, ha csak a mostani alkalmat és a szolidaritási hozzájárulást számoljuk.Amellett, hogy a helyi források ilyen mértékű elvonása igenis problémás, még azt sem tudhatjuk meg, mely településeken és járási fejlesztésekben hasznosulnak azok a források, amik így nem szolgálhatják II. kerületieket.Jogi eljárást indítunk, mert az ilyen típusú elvonások nemcsak igazságtalanok, sokszor ellehetetlenítik a költségvetés tervezhetőségét és a kiszámítható működést egyaránt.Emellett elgondolkodtató az önrendelkezési törvény olyan irányú alkalmazása, amikor egy miniszter több száz millió forint igazságtalan plusz adót vet ki egy városrészre vagy településre, akkor ott korlátozható legyen a beköltözésük..." - érvel Őrsi Gergely polgármster.A főváros pert nyertÉpp a múlt héten derült ki, hogy a Magyar Államkincstár elvesztette a fővárosi önkormányzat ellen indított felülvizsgálati pert a szolidaritási hozzájárulás ügyében - teszi hozzá a 444.A Fővárosi Törvényszék januárban jogerős ítéletben mondta ki, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, illetve további 6 milliárd kamatot a főváros számlájáról,a pert még 2023-ban indította a főváros. A döntés után a pénzt nem kapták vissza, mivel az Államkincstár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, miközben az ügy az Alkotmánybíróságon is járt, de nem találtak alkotmányjogi problémát. A Kúria végül a fővárosnak adott igazat.
|
Perre megy a kormányzati elvonás ellen a II. kerület
|
Jogi eljárást indít a kerület, miután a kormány elvont tőlük 439 millió forintot – tudatta a polgármester Őrsi Gergely.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/perre-megy-a-kormanyelvonas-ellen-a-ii-kerulet.html
|
2025-11-13 06:22:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Az októberi testületi ülésen Lengyel Róbert polgármester rácsodálkozott, hogy az önkormányzat fizet a Plázs szemetének elszállításáért, pedig az ezt tartalmazó szerződést az általa vezetett képviselő-testület kétszer is tárgyalta, és a szerződés mindkét esetben mellékelve volt az előterjesztéshez.Lengyel polgármesteri pályafutásának kezdetén, 2015-ben feljelentést tett többek között hűtlen kezelés miatt a város 50%-os tulajdonában álló Siókom akkori ügyvezetője ellen, mert a cég önkormányzati képviselőknek és egyéb VIP személyeknek (orvosok, ügyvédek, önkormányzati céges dolgozók), összesen kb. 150 főnek nem számlázott szemétdíjat. Vádemelés 2016-ban történt, ítéletről nincs híradás (egy másik hasonló ügyben az akkori ügyvezetővel szemben csak rosszallását fejezte ki az ügyészség). A kár 3,5 millió forint volt, amit az érintettek nagyrészt megtérítettek.Jelen esetben a város által a Plázs Nyár Kft.-nek a szemétszállítási díj átvállalásával juttatott összeg sokkal magasabb. Hogy pontosan mennyi, azt még ezután „derítik fel”.Az ügy a szezonértékelő előterjesztés kapcsán bukott ki, amelyben az előterjesztő Balaton-Parti Kft. ügyvezetője, Kósz Ágota leírta, hogy a Plázsról 793 köbméter szemetet vitettek el. Majd az idegenforgalmi és rendészeti bizottság október 21-i ülésén az ügyvezető asszony, valamint Tóth Gergely Fidesz-frakcióvezető és Vincze János külső tag szóváltásából derült ki, hogy a Plázs szemétszállítási díját szerződés szerint a város cége, a Balaton-Parti Kft. fizeti. A Plázs szerződésében 16 nyári rendezvény megtartása szerepel, míg idén ezzel szemben 27-et tartottak, plusz a Plázs szervezésében újonnan megnyílt McDonalds foodtruck és -stég szemete is benne van a 793 köbméterben. Tóth kérte, hogy legkésőbb az egy héttel későbbi testületi ülésre pontos kimutatást kapjon a szemét mennyiségéről. Ez nem történt meg, ezért közadatként kértük ki, de erről később.Az október 30-i testületi ülésen harmadik napirendi pontként tárgyalták a témát (jegyzőkönyvet cikkünk leadásáig nem töltöttek fel, de az Önkormányzati TV felvételén látható). Kósz Ágota ügyvezető elmondta, hogy kezdeményezték a szerződés felülvizsgálatát, mivel a Plázson több rendezvényt tartottak, és a keletkezett hulladék mennyisége „mértéken túli”. Lengyel ekkor megjegyezte, hogy „ez azon múlik, milyen tartalmú a szerződés. Az gáz, ha mondjuk erre nincs valamiféle klauzula belefoglalva. Ha nincs, akkor az a jövőre nézve nyilván tanulság.”A Plázs szerződését 2019-ben kötötték, a képviselő-testület március 28-i ülésén hozott határozata alapján. Ez a határozat nem tekinthető meg az önkormányzat honlapján, mert csak Lengyel második ciklusától tették fel az anyagokat, a régi honlap pedig, ahol meg kellene lennie, nem elérhető. Ezért közadatként kértük ki a szerződést és megállapítottuk, hogy „gáz” van, mert a Lengyel által említett klauzula nincs. A szerződés 5. pontja rendelkezik a szemétszállításról: „Felek megállapodnak abban, hogy a bérleti díj magában foglalja a bérlő által fizetendő szemétszállítási díj összegét. Felek megállapodnak abban, hogy bérbeadó végzi el a bérlemény területén keletkező, de bérlő által összegyűjtendő hulladék tömörítését, s a hulladék elszállításának az előkészítését.”A szerződést úgy, ahogy van, akkor Lengyel is megszavazta, polgármesterként közölte. Vétót nem emelt.Pedig a Plázs-szerződés aláírásakor is érvényben volt a települési hulladékról és a hozzá kapcsolódó közszolgáltatásról szóló 22/2017.(VI.29.) önkormányzati rendelet, amelynek 7.§-a szerint a Plázsnak vagy a közszolgáltatóval kellett szerződést kötnie, vagy ha nem a közszolgáltatóval szerződik, akkor a hulladékszállításról és -kezelésről a Balaton-Parti Kft.-vel kötött szerződésről a jegyző felhívása alapján évente ismétlődően nyilatkoznia kellett, illetve „a szállításról kiállított számlát vagy egyéb befogadó nyilatkozatot” kell bemutatnia. Erre sem utal a szerződés. Kérdés, hogy a jegyző a rendeletnek megfelelően évente bekérte-e a szerződést, mert ha igen, akkor a hivatalnak már korábban és többször értesülnie kellett arról, hogy a Plázs szemetének elszállítását a város cége, Balaton-Parti Kft. fizeti.Jogász szakértőnk szerint meglehetősen furcsa, hogy a szerződésben a Plázs szemétszállítására vonatkozóan semmiféle mennyiségi és jogi korlát nincs. Azaz semmi nem korlátozta, hogy akár más vendéglátó egység szemete és akár veszélyes hulladék is a Plázson legyen elhelyezve, ahonnan az önkormányzat ingyen viszi.Közadatként kértük a Balaton-Parti Kft.-től, hogy mennyit fizettek a szemétszállításért a Plázst is magába foglaló nagystrand területén. Ez az érték 2020-25-ig összesen 39,8 forint volt. A látogatottsági adatok alapján becslésünk szerint ennek akár kétharmada, azaz 26,2 millió forint a Plázs szemétszállításának értéke lehetett, ami jelentős ajándék a várostól a 2024-ben több mint egymilliárd forint nettó árbevételt és 213 millió forint adózott eredményt elért cégnek, amely az alapszerződés alapján 2020 és 2025 között összesen 158,6 millió forint bérleti díjat fizetett a város cégének. A Plázs ügye téma volt a 2022. szeptemberi testületi ülésen, ahol a fejlesztésként ígért vizesblokk-renoválás helyett a földszinten büfé, az emeleten WC megoldással megvalósult építményeket számították be, és a Plázs által a vécé-büfékre elköltött 50 plusz 36 millió forintot azzal ellentételezték, hogy még tíz évre pályázat nélkül megkapta a Plázs a terület használati jogát. Az ügy érdekessége, hogy a Lengyel vezette testület által előzetesen jóváhagyott látványterveken a földszinten lehúzott redőnyök voltak, csak a megvalósulás után derült ki, hogy az büfé lesz, a vendégeknek vécéhasználat céljából az emeletre kell felkapaszkodniuk. Ezt a szerződésmódosítást a 2022. szeptemberi zárt ülésen tárgyalta a testület, így annak anyagát a nyilvánosság nem tekintheti meg, csak a határozat elérhető. A határozat közléséért Lengyel volt a felelős, hivatali forrásaink szerint ekkor is az előterjesztés részét képezte a szerződés, amelynek szemétszállítási pontja ellen Lengyel kifogást nem emelt. Ezért is furcsa a mostani rácsodálkozása.A Balaton-Parti Kft. ügyvezetője belső vizsgálatot rendelt el a Plázs szemétszállítási ügyében. Közlése szerint először 2025-ben van adat arról, hogy mennyit fizettek a Plázs szemetéért, de még nincs minden hónap leszámlázva. Eszerint július 1-től szeptember végéig 932 958 Ft összegű volt a szemétszállítás. Ezt visszaosztva a 793 köbméterrel 1176 forint/köbméter díj jönne ki, ami meglehetősen méltányos ár.A Plázs még 2023 nyarán kifejezte abbéli szándékát, hogy átvennék a nagystrand üzemeltetését, mivel „Mostanra a Plázs és a strand működése olyannyira összeforrott, hogy nagyon sok látogató már nem tesz különbséget az üzemeltetők között, vagy nem is tud róla, hogy nem egy kézben van. Gyakran a Plázst azonosítják a teljes strandterülettel és számos esetben még a Petőfi sétánnyal is. Az online marketingben elterjedt utólagos értékelésekben a strandra és a sétányra vonatkozó negatív kritikák, kommentek számtalan esetben a Plázs online értékelését húzzák lefelé, amely számunkra egy rendkívül negatív jelenség, hiszen nem mi felelünk ezekért a területekért és a hiányosságokért sem, de mégis bennünket minősítenek, értékelnek tévesen. A strandterület üzemeltetésének rendkívül költséges párhuzamosságára, valamint a nemzetközi szakmai tapasztalatok hasznosítására, és a forráshiány miatt elmaradó fejlesztésekre is megoldást jelentene, ha a Nagystrand és a Plázs üzemeltetése egy kézbe kerülne. Tulajdonosaink és szervezetünk tagjai rendkívül elkötelezettek Siófok turisztikai fejlesztése iránt. Hosszú távú elképzelésekkel, helyben szerzett tapasztalatokkal, megfelelő szakmai tudással és anyagi forrásokkal is rendelkezünk ahhoz, hogy ehhez az építkezéshez Önökkel együttműködve hozzájáruljunk. Kérjük, hogy fontolják meg elképzelésünket, s amennyiben nyitottak rá, akkor szívesen állunk rendelkezésükre személyes formában is.” Ebből eddig hivatalosan nem lett semmi, mindazonáltal azon a nyáron Lengyel a Plázs Nyár vezetőjével egy díjátadón is részt vett a Párisi Udvar Hotelben.Kósz Ágota cégvezető a testületi ülés után tárgyalt a Plázs képviselőivel, és tájékoztatása szerint legalább a túlhasználat mértékében hajlandók a szemétdíjat megfizetni. A decemberi testületi ülésen terjesztik elő a Plázs újabb fejlesztési igényeit.
|
Siófokon még számolják, mennyi szemétdíjat fizet a város a Plázs után
|
Gáláns „ajándék” az önkormányzattól egy milliárdos árbevételű cégnek.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/siofokon-meg-szamoljak-mennyi-szemetdijat-fizet-a-varos-a-plazs-utan-277890
|
2025-11-16 07:58:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
"A város pénzkészlete csaknem 90 százalékkal csökkent, miközben az éves kiadások 5,4 milliárd forintról 10,4 milliárdra nőttek, s közben csak tavaly 2,3 milliárd forint pályázati előleget is vissza kellett fizetnünk"- sorolja Raffai János orosházi ellenzéki polgármester, miért nevezett ki nemrégiben költségvetési biztost a Magyar Államkincstár az orosházi önkormányzat élére. A város vezetője szerint ezzel hivatalosan azt is kimondták, amit már jó ideje ők is hangoztattak: az előző, fideszes városvezetés pazarló, felelőtlen gazdálkodást folytatott.Raffai János hozzátette, az ország költségvetésének sanyarú helyzetét mutatja, hogy mint minden önkormányzatnak, úgy az orosházinak is vissza kellett utalni az államkasszába a TOP Plusz pályázaton elnyert pénzt, ha még nem fogtak bele a beruházásba. Ez is tetemes érvágást jelentett Dél-Békés központjának.Amint arról portálunk is beszámolt, 2020 és 2024 között 85 millió forint kifizetése történt meg különféle jogcímeken a jegyzőnek és az aljegyzőnek. Elképesztő és nehezen magyarázható 128 milliós veszteséggel zárt a helyi "Mizujs Babám?" fesztivál, 300 milliós visszafizetési kötelezettsége van az önkormányzatnak a városi konferenciaközpont miatt. A lepukkant és bezárt, így használhatatlan élményfürdő működésképtelensége ellenére sem történt létszámracionalizálás, emellett indokolatlan megbízási szerződések tömegét találta az új városvezetés.A Petőfi Művelődési Központ (PMK) 2024-ben több mint 4 millió forintot költött üzemanyagra, az alpolgármesterek szolgálati autókat kaptak, 2024 áprilisában pedig újabb járművet lízingelt a PMK: egy bőrüléses, extrákkal felszerelt Ford Transit Custom kisbuszt, 4 millió forintos kezdőrészlettel, "Az önkormányzati cégek vezetőinek havi bére 6,2 millió (!) forint volt, volt olyan cégvezető, aki három év alatt közel 80 millió forintot kapott a fizetése mellett, a város cégei 600 millió forintos lejárt szállítói tartozással rendelkeztek, a rendezvényterem üzemeltetésbe adásának szabotálása eddig közel 10 milliós veszteséget okozott a városnak" - sorolta Facebook-bejegyzésében a gondokat Raffai.Vélekedése szerint a 2024. október elsejei önkormányzati őrségváltás után nehezítette a helyzetet, hogy a Fidesz-frakció és csatolt részei mindent megtettek, hogy minél később szülessenek meg a város pénzügyi helyzetét javító döntések. „Az elmúlt egy évben azon dolgoztunk, hogy stabilizáljuk a pénzügyi helyzetet, több mint 600 millió forintot takarítottunk meg, átláthatóbbá tettük a városi cégek működését, a vagyon- és lakásrendelet módosítása is fontos előrelépés volt a racionális, átlátható gazdálkodás érdekében, mégis ezeket a döntéseket is akadályozták azok, akik a jelenlegi helyzetet előidézték. Csökkentettük az alpolgármesterek és a bizottsági tagok számát is, ez éves szinten közel 30 millió forintos megtakarítást jelent” – mondja a városvezető.Ha még nem volna elég...Az említettek mellett még két fontos pénzügyi tétel nehezíti az orosházi önkormányzat pénzügyi helyzetét. Az egyik, hogy szolidaritási adó címén 603 millió forintot kell az idén befizetnie a városnak a központi költségvetésbe, másrészt, hogy a helyi ipari üzemek gyengébb teljesítménye és árbevétele, vagy gyárbezárás miatt az előre várnál jóval kevesebb helyi iparűzési adó (hipa) folyik be az önkormányzat kasszájába. A Guardian tulajdonolta, s egykor Közép-Európa legmodernebbnek számító üveggyára mára bezárt, ez is szerepet játszik abban, hogy a hipa legalább 500 millió forinttal kevesebb lesz az előre kalkuláltnál. „Ha csak a szolidaritási adó 603 millió forintja helyben maradna, már akkor sokkal jobb helyzetben lenne a város költségvetése” – mondta Raffai János polgármester.Orosháza tavaly felállt városvezetése megvizsgálta az önkormányzat teljes szerződéses állományát, a felesleges és párhuzamos megbízásokat megszüntették. A hivatal őrzésének költségeit közel a felére csökkentették. Felülvizsgálták az önkormányzati cégek működését, és több indokolatlan, pazarló szerződést is megszüntettek.A november elsejétől kinevezett költségvetési biztos feladata a gazdálkodás felügyelete és a pénzügyi stabilitás helyreállításának segítése. Az önkormányzat működése és döntéshozatala továbbra is a képviselő-testület és a polgármester hatáskörében marad. Raffai János elmonda szerint a városvezetés a költségvetési biztos bevonásával folytatja a megkezdett takarékossági és átláthatósági intézkedéseket. „Mi helyrehozzuk, amit ők elrontottak” – utalt az előző, fideszes városvezetésre a polgármester. „A több ügyben a büntetőfeljelentéseket megtettük vagy hamarosan tesszük”– válaszolta a Narancs.hu kérdésre Raffai János. Az iránt érdeklődtünk, hogy a felsorolt hibák, hiányosságok, szabálytalanságok miatt kezdeményez-e felelősségrevonást a városvezetés. A polgármester elmondta, az utóbbi napokban tartott városrészi utcafórumokon is szóba került ez a kérdés, és többen is kifejezeték emiatti türelmetlenségüket. „Az önkormányzat nem nyomozóhatóság, nem folytathat büntetőeljárást, ezt rá kell bízni a rendőrségre és az ügyészségre. Nem vagyok inkvizítor, bízom az igazságszolgáltatásban és bűnös csak az, akit a bíróság jogerősen elmarasztal” – mondta érdeklődésünkre Raffai.Lapunk érdeklődésre több, a helyzetre rálátó jogász és pénzügyi szakember arról beszélt, nem zárják ki, hogy legalább annyira politikai, mint pénzügyi-szakmai kérdés volt a költségvetési biztos kinevezése. Ugyanis a forrásaik jó részétől „megszabadított” magyar városok és községek közül több tucatnyi település, így például Budapest is hasonló helyzetben van. Ám a jövő tavaszi választás előtti kényes politikai helyzetben a Fidesz nem meri meglépni, hogy a főváros élére költségvetési biztost nevezzenek ki, miközben éppen a kormány vérezteti ki a Budapestet. „Most Orosháza lakmuszpapírként fogja mutatni, hogy ebben a tekintetben mit hozhat a jövő az önkormányzati szférában” – mondta egy neve mellőzését kérő pénzügyi szakember a Narancs.hu-nak.
|
"Nem vagyok inkvizítor, de a büntetőfeljelentéseket megtettük" - mondja Orosháza polgármestere a költségvetési biztos kinevezése után
|
A Magyar Államkincstár döntése alapján Orosházára költségvetési biztost neveztek ki. A kincstár döntése azért született, mert a város pénzkészlete 2020-hoz képest 89 százalékkal csökkent, miközben a kiadások megkétszereződtek. 2024 előtt a Fidesz, utána a civil ellenzék vezeti Békés megye ipari városát, így a költségvetési biztos kinevezéséből politikai kérdés is lett a 27 ezres városban.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-vagyok-inkvizitor-de-a-buntetofeljelenteseket-megtettuk-mondja-oroshaza-polgarmestere-a-koltsegvetesi-biztos-kinevezese-utan-277891
|
2025-11-15 12:11:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
A Szombathelyi Járási Ügyészség sikkasztás bűntette miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki a vádirat szerint megállapodott a sértettel, hogy szombathelyi házának felújítását elvégzi, de a sértettől anyagköltségre és a beépítendő szerelvények, ablakok, radiátorok, kazán vételárára felvett több mint 4,5 millió forintot nem a sértett által megjelölt célra fordította, hanem jogtalanul eltulajdonította - áll a Vas Vármegyei Főügyészség közleményében.A vádlott büntetőjogi felelősségéről a Szombathelyi Járásbíróság fog dönteni.
|
Több mint 4,5 millió forintot sikkasztott egy vasi férfi
|
Vádat emelt ellene az ügyészség.
| null | 1
|
https://www.nyugat.hu/cikk/tobb_mint_45_millio_forintot_sikkasztott_egy_vasi
|
2025-11-14 09:14:22
| true
| null | null |
nyugat.hu
|
Hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt feljelentéskiegészítést rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Budapest Brand kreatívügynökség botrányával összefüggésben - derült ki abból a hatósági határozatból, amit az egyik feljelentő, Tényi István küldött el lapunknak. A határozatban azt is leírták, hogy az ügyet átteszik a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságra.Erre a határozat szerint azért volt szükség, mert "a feljelentéssel érintett személlyel", Karácsony Gergellyel a Budapesti rendőrkapitány vezetője munkakapcsolatban van. Emiatt a BRFK ebben az ügyben nem járhat el.A feljelentéskiegészítés azt jelenti, hogy a rendőrségnek összesen harminc napja van arra, hogy további adatokat gyűjtsön és döntsön: megindítja a nyomozást, vagy pedig elutasítja a feljelentést.Az ügy előzménye, hogy októberben nyilvánosságra kerültek a Budapest Brand vizsgálóbizottságának megállapításai. A jelentés igazolhatja, hogy a Karácsony Gergely vezette Budapest pénzét rendszerszinten folyatják ki a fővárosi tulajdonú cégekbe, ahonnan átláthatatlan módon történtek kifizetések prémiumokon, túlárazott szolgáltatási szerződéseken és indokolatlan kiadásokon keresztül. A budapesti Fidesz-frakció szerint a problémák a Budapest Brand Zrt. esetében - amely cég a Városháza területén működik - rendszerszintűek : a közpénzek felelős felhasználása és átláthatósága egyáltalán nem biztosított. Hangsúlyozták, a legsúlyosabb az, hogy a cég vezetése még a vizsgálódás alatt is megtagadta vagy akadályozta az adatszolgáltatást, ami felveti a szándékos eltitkolás gyanúját. Szentkirályi Alexandra frakcióvezető szerint a Hagyó-ügy és a nokiásdobozok óta nem látott botrány kerekedhet ebből.Kiderült, hogy milliós fizetésük mellett több tíz millió forint prémiumot vettek fel a Budapest Brand vezetői. A prémiumfeladatok meghatározása pedig sok esetben csak azután történt meg, hogy a feladatot már elvégezték, ami alapvetően sérti a szabályos működés elvét. A vizsgálóbizottság megállapította, hogy a pénzszórás mértékét jól illusztrálja az autóhasználat és a parkolás költsége is. A cég három vezetője több mint 35 millió forintot költött autóhasználatra és parkolásra. A legfelháborítóbb az, hogy mindez úgy történt, hogy a cég székhelye maga a Városháza volt, amelynek udvara egészen 2024 tavaszáig egy óriási, murvás parkolóként üzemelt, ahol ingyen lehetett volna parkolni. Ehelyett a vezetők a szomszédos luxusszálloda, a Kempinski parkolóját használták, havi 240-250 ezer forintért, összesen több mint 3,3 millió forintot elszórva az adófizetők pénzéből.Korábbi cikkünkben már kifejtettük, hogy a pénz elherdálását jól mutatja a túlárazott vagy éppen felesleges külsős szerződések sora. A szolgáltatási szerződésekben több ismert, baloldali érdekkörhöz köthető cég is feltűnik. Több tíz millió forintos szerződést kapott a Crevocorp, egy a Demokratikus Koalícióhoz köthető vállalkozás. Közel 15 millió forint jutott a Mediánnak és a 21 Kutatóközpont Kft.-nek is, utóbbi Magyar Péter és a Tisza Párt közvélemény-kutatási szárnyalását publikáló intézet.Borítókép: Karácsony Gergely (MTI/Kocsis Zoltán)
|
Fővárosi pénzszórás: nyomozás indulhat a Budapest Brand ügyében
|
Túlárazott szerződések, busás prémiumok, tízmilliókat bezsebelő baloldali érdekkörök.
| null | 1
|
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/11/fovarosi-penzszoras-nyomozas-indulhat-a-budapest-brand-ugyeben
|
2025-11-13 15:44:12
| true
| null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A Békéscsabai Rendőrkapitányság sikkasztás bűntett gyanúja miatt folytat eljárást a Békéscsabai Tankerületi Központban történtek ügyében - erősítette meg a Narancs.hu információját a hatóság még 2025 legelején, amikor elsőként számoltunk be arról, hogy nagyobb összeg tűnt el a viharsarki tankerületnél. Portálunk információját akkor Bánki András tankerületi igazgató is megerősítette. Ekkor csupán azt lehetett tudni, hogy sok millió forintról van szó, s hogy az érintett alkalmazott jogviszonyát megszüntették.Az ügy előzménye volt, hogy lapunkat 2024 utolsó napjaiban egymástól függetlenül több érintett kereste meg azzal: iskolájuk a Békéscsabai Tankerületi Központhoz tartozik, s az utóbbi időszakban a rendőrség tanúként hallgatta meg őket, majd ennek nyomán derült ki, hogy kis részletekben ugyan, de nem kapták meg jogos járandóságukat. Ennek összege tanártól függően 200 ezer és 1 millió forint között volt. Akkor a békéscsabai tankerületi igazgatója portálunk megkeresésére azt válaszolta, hogy "egy belső ellenőrzés során bűncselekmény gyanúját észlelték egy ügyintéző esetében. A tankerületi központ a feljelentést megtette, valamint a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntette." (Megírtuk: mindez az intézmény a belső ellenőrzésének állapotáról is elárul valamit.)Az idén tavasszal a Békéscsabai Járási Ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt emelt vádat a Békéscsabai Tankerületi Központ érintett munkatársa ellen, aki 2017 és 2023 között csapolta meg a tanárok pénzét.A vádirat szerint a tankerület pénzügyi ügyintézője összesen 11 millió 684 ezer 427 forintot sikkasztott el közel húsz alkalmazottól.A Narancs.hu információi szerint a békéscsabai tankerület pénzügyi vonalán dolgozó alkalmazottja a bűncselekménysorozat hat és fél éve alatt több száz kisebb összegű utalást hajtott végre, s ennek során a munkahelye által használt bankszámlaszámról a saját számlaszámára utalta a pénzt, így a tranzakciókat az eljárás során vissza tudtak keresni a nyomozók. A megkárosított tanárok közül többen jelezték lapunknak, hogy jogos járandóságuk "eltérítéséről" nem a munkáltatójuktól, a Békéscsabai Tankerületi Központtól, hanem a rendőrségtől kaptak értesítést. Tanúkénti kihallgatásuk során vázolták nekik, hogy járandóságuk egy részéhez a feltárt sikkasztás miatt nem jutottak hozzá. Azt viszont januári cikkeink után mindannyian megerősítették, hogy egy összegben - a tankerület részéről történő magyarázat és bocsánatkérés nélkül - megkapták hiányzó pénzüket a tankerülettől.A vádemelés után többször érdeklődtünk a Gyulai Törvényszéknél, hogy mikor tartják ebben az ügyben az előkészítő ülést a Békéscsabai Járásbíróságon. Ennek ellenére csak most, november közepén kaptunk információt arról, hogy másfél hónappal ezelőtt, október 2-án a bíróságon megtartották az előkészítő ülést, amelyen jogerős ítélet született azok után, hogy a vádlott beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláson a védekezés jogáról. Ennek nyomán a Békéscsabai Járásbíróság üzletszerűen, jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében bűnösnek mondta ki a volt tankerületi alkalmazottat. Ezért 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette, egyben kötelezte több mint 11 millió forint polgári jogi igény megfizetésére, amelyet a tankerületnek kell törlesztenie.
|
Két év felfüggesztett börtönre és 11 millió forint megfizetésére ítélték a békéscsabai tankerület sikkasztó ügyintézőjét
|
Bűnösnek mondta ki a Békéscsabai Tankerületi Központ egykori ügyintézőjét a bíróság üzletszerűen, jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében. Ezért két év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette, egyben kötelezte több mint 11 millió forint polgári jogi igény megfizetésére.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/bun/ket-ev-felfuggesztett-bortonre-es-11-millio-forint-megfizetesere-iteltek-a-bekescsabai-tankerulet-sikkaszto-ugyintezojet-277882
|
2025-11-12 19:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Nagyon Nagy Márton III.: a miniszter tagad, mi meg újra leleplezzükNem számítottunk arra, hogy folytatnunk kell a nemzetgazdasági miniszter körének villámgyors gazdagodásáról szóló cikksorozatot. Ám mivel Nagy Márton egy sajtótájékoztatón letagadta a valóságot a családjával rokonítható, több tízmilliárd forintnyi állami tőkét felszívó Trustify-magántőkealapok ügyében, kénytelenek vagyunk előrukkolni a harmadik fejezettel. Pláne, hogy közben újabb, a tárcavezető testvérének volt ügyvédi irodáját gyarapító pénzcsatornát azonosítottunk: a jogászcsapat extra "védelmi pénzt" szedhet az eladásra kijelölt kormányzati ingatlanok (Belügyminisztérium, NGM-épület, stb.) magánvásárlóitól.Bő hónapja két cikkben foglaltuk össze, hogy miként válhatott NER-csúcsragadozóvá Nagy Márton. Mint írtuk, a jelek arra utalnak, hogy a nemzetgazdasági miniszter nemcsak tárcát kapott a kormányfőtől, hanem jóval nagyobb "bemozogható" területet. Első írásunk a "fillérekről" szólt, vagyis arról, hogy a politikus testvére, Nagy Szilárd által alapított ügyvédi iroda hogyan szakít milliárdokat a Nagy Márton felügyelte állami cégek büdzséjéből - jogi, tanácsadói megbízások révén. A második részben az ennél tetemesebb közpénzfelhasználással járó magántőkealapos bizniszt mutattuk be. Azt, hogy a Nagy-körhöz tartozó Trustify-alapok miként tettek szert budai irodaházra, szoftvercégre, energetikai vállalatra, nap- és szélerőműparkra, illetve vendégmunkás-behozatalra és balatoni villaparképítésre szakosodott társaságokra - s talán egy Prestige-katamaránra -, továbbá milyen formában szállnak be a Hajógyári-sziget fejlesztésébe.Cikkeinkben világossá tettük, hogy a magántőkealapokat irányító Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt. első embere a 2022-es alapítás óta az a Fenyvesi Péter, aki addig Nagy Szilárd vagyonát és ingatlanjait menedzselte a Vincent Properties Kft. égisze alatt. Fenyvesi Péter egyértelműen bizalmi figura, ez a kft. rejti ugyanis az ügyvéd grandiózus budai elitvilláját a II. kerület pálvölgyi zónájában, valamint egy régebb óta épülő luxusnyaralót a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén a tihanyi oldalban, a Balatonfüredre néző településrészen. A társaság tavaly egy leánycéget is létrehozott Vincent Properties Sand Kft. néven, amelybe Nagy Szilárd "strandcuccait" pakolták nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás címén: egy hárommillió forintot érő elektromos szörfdeszkát, egy közel kétmilliós úszóstéget és egy 53 milliósra értékelt Nautique GS20 minijachtot. Ahogy írtuk, Fenyvesi ekkor már nem Vincent-ezett, hanem magántőkealapozott a Trustify-nál.hirdetés"Fogalmam sincs, kicsoda Fenyvesi Péter"Márton és Szilárd nem csak testvérek. A két Nagy üzleti-egzisztenciális sorsközösségben működik. Cikkünk első részében már utaltunk rá, hogy Nagy Márton egyik első intézkedésével a Közbeszerzési Hatóság keretében működő tanács tagjává emelte tulajdon sógornőjét, Nagy Szilárd párját, a szintén ügyvédként működő Pete Juditot. A Nagy Márton feleségének hivatalos lakcímeként feltüntetett 168 négyzetméteres, közel félmilliárd forintot érő budai lakást pedig négyötöd részben Nagy Szilárd birtokolja. Mindeközben, mint írtuk, a Nagy Szilárd által alapított ügyvédi iroda (amely Nagy és Kiss néven futott, majd ugyanazon az adószámon Pete és Kiss, később Takács, Kiss és Társaiként működött tovább) a Nagy Márton-féle Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) alá tartozó állami vállalatok legfőbb jogi-közbeszerzési tanácsadójává vált.Első cikkünk előtt terjedelmes kérdéssort küldtünk Nagy Mártonnak. Egyebek között azt tudakoltuk tőle, mióta ismeri a korábban a testvérének "kincstárnokoskodó" Fenyvesi Pétert, az NGM tőkeprogramjaiból több tízmilliárdos állami befektetéseket nyerő Trustify-alapok kezelőjét. Fenyvesitől is megkérdeztük, mióta ápol üzleti vagy baráti kapcsolatot Nagy Mártonnal, Nagy Szilárddal és Pete Judittal. Sem a miniszter, sem a Trustify-főnök nem válaszolt a Válasz Online-nak.A Telex riportere, Simor Dániel ugyanakkor nemrég szembesíteni tudta Nagy Mártont ezekkel az "intim" pénzügyi kérdésekkel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás vasúti kapcsolatának megvalósításával kapcsolatos tervekről szóló sajtótájékoztatón. Az eseményről készült ATV-felvételen 37:30-tól látható a jelenet:A Telex feltette hát a kérdések kérdését a miniszternek: tudja-e, kicsoda Fenyvesi Péter? Erre Nagy Márton némileg feldúltan így felelt: "fogalmam sincs". Ez a magyar nyelv szabályai szerint azt jelenti, hogy életében nem látta a fickót, esetleg nem emlékszik rá, vagy nem is tud a létezéséről. Majd amikor a riporter jelezte neki, hogy anno egy cégben voltak érdekeltek, a tárcavezető megkérte, "ne terjesszenek ilyen dolgokat".Csakhogy Nagy Mártonnak véletlenül a valóságot sikerült letagadnia. Őt és Fenyvesi Pétert ugyanis egyazon időpontban, 2021. augusztus 31-ével nevezték ki a New Deal Finance Zrt. - későbbi nevén: Alfa Hitel és Követeléskezelő Pénzügyi Zrt. - tisztségviselőjévé. Nagy Márton felügyelőbizottsági elnök lett, Fenyvesi Péter pedig igazgatósági tag. Mielőtt bárki valamiféle óriásvállalatra gondolna, gyorsan ideírjuk: a részvénytársaság állományi létszáma 2021-ben 2, azaz kettő, 2022-ben pedig három fő volt, ráadásul a pénzügyi cég Nagy Szilárd ügyvédi irodájában működött a Szabadság téri Bank Centerben. Amikor pedig három éve székhelyet és nevet váltott (New Dealről Alfára), az ügyintézés helye ugyanez maradt. Tehát egy - az állami MFB hiteleit közvetítő - családi kisbankról van szó, ahol az akkor már a miniszterelnök gazdasági főtanácsadójaként jegyzett Nagy Mártonnak, Nagy Szilárdnak és Fenyvesi Péternek is kiemelt szerep jutott.Ahogy a fenti videóból kiderül, Nagy Márton azért meri állítani, hogy nem tudja, kicsoda Fenyvesi Péter, mert - noha felügyelőbizottsági elnök volt a New Deal-Alfa Hitelben - soha nem vett rész egyetlen céges testületi ülésen sem, másrészt amikor miniszer lett, búcsút intett a magánpozícióknak. Csakhogy a pénzügyi vállalat hónapokkal a kormánytagsága elnyerése után íratta ki Nagy Mártont a cégpapírokból, a tárcavezető vagyonnyilatkozatából pedig az derül ki, hogy hősünk havi 500 ezer és 1 millió forint közötti tiszteletdíjat kapott a felügyelőbizottsági elnökségért. Miközben saját bevallása szerint egyszer sem látta el a megbízásából adódó feladatokat (felügyelőbizottsági ülés), másfelől azt sem tudja, kinek a ténykedését kellett volna ellenőriznie (Fenyvesi Péter). Tehát vagy munka nélkül keresett egy csomó pénzt, vagy egyszerűen nem fejti ki az igazság minden részletét Fenyvesi kolléga és a Trustify-magántőkealapok vonatkozásában.Munkában az Alfa HitelA fenti összefüggéseken túl miért bátorkodunk családi kisbanknak nevezni az New Deal Finance-ről Alfa Hitelre átkeresztelt, állami kölcsönökkel kufárkodó pénzintézetet? Különböző céges beszámolókból, földhivatali adatlapokból három Alfa-hitelkihelyezést tudtunk azonosítani. Egyfelől Nagy Szilárd párja, Pete Judit kapott 50 milliós hitelt egy pesti Duna-parti lakóparki ingatlan megvásárlására, továbbá a cikksorozatunk második egységében emlegetett zánkai Trustify-projekt részesült ugyanekkora segítségben, harmadrészt a Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt.-t birtokló Investify Kft.-nek volt egy idén szeptemberben lejárt 323 milliós kölcsöne az Alfánál. Tehát a korábban Nagy Márton, Nagy Szilárd és Fenyvesi Péter neveivel felcímkézett "félállami" Alfa-kasszából finanszírozták Pete Juditot és a Fenyvesi-féle Trustify-klubot. És eme belterjes műveletek után vágta ki magát azzal a nemzetgazdasági miniszter a Telex kérdésére, hogy fogalma sincs, kicsoda Fenyvesi Péter. Roppant életszerű...Egyéb észrevételeink is vannak: az Alfa Hitelben sosem volt hivatalos tulajdonos Nagy Márton, Nagy Szilárd vagy Fenyvesi Péter, "csak" az arcukat és az infrastruktúrát adták a bolthoz. A cég többsége papíron máig az alaptőke nagyobb részét befizető Krankovics Veronikáé. Aki egyebek mellett arról híres, hogy családjáé az állami busztendereken gyakran sikeres Kravtex Kft. (Credobus). Nem tudtuk nem észrevenni, hogy a Kravtex közbeszerzési győzelmeihez rendre Nagy Szilárd ügyvédi irodája asszisztált az állam lebonyolítójaként. S lássunk csodát: Krankovics Veronika unokatestvérét, Krankovics Sándort később felügyelőbizottsági taggá választották a Fenyvesi Péter neve alatt futó Trustify Befektetési Alapkezelőben.A fent hivatkozott példák mind arra utalnak, hogylétezik egy üzleti kör, amely a saját pénze kockáztatásánál sokkal jobban szereti, ha az állam közreműködésével kap baráti kölcsönt (például az Alfa Hitelen keresztül), illetve tízmilliárdos befektetéseket (az NGM tőkeprogramjai révén).E modellben alighanem a legextrémebb a Trustify Impact I. Magántőkealap esete, amelyre már előző cikkünkben is utaltunk. A Nagy Márton tárcájához tartozó Nemzeti Tőkeholding zöldprogramjából 35 milliárd központi forrást juttattak ennek az alapnak. Ehhez a kiírás szerint 15 milliárdnyi privát forrást kellett hozzátenni, melynek biztosítását az MBH Bank vállalta. Fenyvesi Péterék mindenféle piaci teljesítmény és előzmény nélkül kaptak tehát 15 milliárd forint hitelt az önrészre attól a pénzintézettől, amelyben - Mészáros Lőrinc mellett - érdemi befolyása van a magyar államnak (és e részesedést épp Nagy Márton tárcája kezeli). Sőt: a kölcsönügyletre az NGM alá rendelt Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. vállalt kezességet, a Trustify Impact I. Magántőkealap befektetéseinél pedig dokumentálhatóan Nagy Szilárd új irodája (Nagy és Hollós) ügyködik.Összehasonlításképpen: anno világhír lett abból, hogy a MBH bő ötmilliárd forintnyi hitellel segítette a spanyol jobbosok választási kampányát, korábban pedig a francia Fidesz-testvérpárt kapott ilyen nagyságrendű finanszírozást a magyar bank elődszervezetétől. Nos, mint látjuk, a semmiből előlépő Trustify-csoport gyors felemelése ezeknél a nemzetközi relációknál háromszor fontosabbnak bizonyult az MBH irányítói számára. (Nagy Márton a ferihegyes sajtótájékoztatóján azt mondta, a Trustify 15 milliárdos hitele nem állami tőke vagy egyéb közforrás, hanem a betétesek pénze, tehát minden oké.)Állami mellett "védelmi" pénz is jár Nagy Szilárd exirodájának?Van még egy bónusztörténetünk - amelynek észlelésekor még egyértelműbbé vált, hogy bizony kell ez a harmadik rész a Nagyon Nagy Márton-sorozathoz. Az első fejezetben cégről cégre bemutattuk, hogy Nagy Szilárd volt irodája és a hozzá kapcsolódó partnerügyvédek hogyan hálózták be az államot. A jogászcsapat legalább 80 köztulajdonú érdekeltségtől kapott megbízást; bár az üvegzseb-nyilvántartások jobbára használhatatlanok, 34 vállalat esetében konkrét összegekkel tudtunk kalkulálni, és 8,2 milliárd forint közpénzig jutottunk. A valóság ennek akár a duplája, triplája lehet - írtuk korábban.Podcastadásunkban arra az abszurditásra is felhívtuk a figyelmet, hogy a Vodafone Magyarország 2023-as, Nagy Márton által diadalmasan bejelentett "nemzeti tulajdonba vételekor" a cégjogi munkát Nagy Szilárd új irodája (a magát "boutique law firm"-ként hirdető Nagy és Hollós) látta el, míg az ügyletben közreműködő állami vállalatnak, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek ugyanekkor Nagy Szilárd korábbi - Pete Judit vezette - ügyvédi közössége dolgozott. Tehát a Vodafone-dealben Nagy Márton, valamint a testvére és a sógornője is feltűnt közvetve vagy közvetlenül, ez pedig újabb bizonyíték arra, hogy az ország családbarát. Meg másra is.Akkor hát jöjjön a fent beharangozott bónusztörténet, amely még rejtélyesebb, mint az eddigiek. Eddig is világos volt, hogy a Nagy-kört leginkább az NGM-portfolióba tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. halmozza el ügyvédi munkával. Köztudomású: Nagy Mártonék Rákos-Dubaj korábbi arab befektetőjének privatizálták a Belügyminisztérium épületét - nyilvánvaló, hogyezt az adásvételi megállapodást is Nagy Szilárd korábbi ügyvédi közösségének pecsétje díszíti.E szerződés dokumentációjában vettünk észre egy érdekes kitételt: azt, hogy az ilyen állami ingatlaneladások esetében mindig az MNV biztosítja az ügyvédet - azzal, hogy a jogi munka költségeit a vevő viseli. Meg is kérdeztük a vagyonkezelőt vezető helyettes államtitkárt, Lakner Zsuzsát: igaz-e az a sejtésünk, hogy az MNV mindig Nagy Szilárd volt ügyvédi irodáját rendeli ki az ilyen tranzakciókra? Szerepelnek-e bármilyen közzétételi listában (üvegzseb-kimutatásban) azok az összegek, amelyeket az MNV kötelező előírása alapján az ingatlanokat megvásárló magáncégektől zsebelnek be az állam kedvenc ügyvédei? Eddig összesen mekkora összeghez jutottak ezen a "védelmi pénzes" csatornán keresztül a csókos jogászok? Lefolytatott-e az MNV bármilyen közbeszerzési eljárást az ily módon közreműködő - vagyis a vevők által finanszírozott - ügyvédi irodák kiválasztására?Az MNV "természetesen" állandósult hírzárlatban van, nem válaszol az efféle kérdésekre semmit. Ezért magunk kezdtünk logikázni. A vagyonkezelő árverési oldalán 2025. október 30-31-én közel 159 hirdetményben kínáltak eladásra kisebb-nagyobb állami ingatlanokat. Ebből 115-ben szerepelt az az előírás, hogy szerződéskötésnél a vevőnek kell fizetnie az MNV által kirendelt ügyvédet. Ezekben a hirdetményekben mindig ott van az is, hogy az árverezőknek tudomásul kell venniük: a szerződés lényegében egy formanyomtatvány lesz, amelyen érdemi változtatásokat nem lehet végrehajtani. Vagyis a jogászi munka nem bonyolult, inkább csak ügyvédjelölti szintű terhelést jelent a közreműködő iroda vagy irodák számára. Ehhez képest a Belügyminisztérium eladásakor egy képlet alapján 30 millió forintot kaphatott a vevőtől Nagy Szilárd exirodája. Ugyanilyen összeg várható az NGM József nádor téri épületének erőltetett értékesítésekor - de a néhány négyzetméteres fészerek magánosításából is jut falat a jogászoknak. MNV-válaszok híján nehéz megítélni, hogy ez mennyi extra - egyetlen állami kimutatásban sem szereplő - pénzt jelent a kijelölt ügyvédi irodának vagy irodáknak, ám számításaink szerint éves szinten milliárdos nagyságrendről lehet szó.Ha Nagy Márton az itt sorolt tényeket is életszerűtlenül tagadja vagy cáfolja, folytatni fogjuk sorozatunkat.*A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Nagyon Nagy Márton III.: a miniszter tagad, mi meg újra leleplezzük
|
Nagyon Nagy Márton III.
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2025/11/12/nagy-marton-nemzetgazdasagi-miniszter-gazdagodas-trustify-magantokealapok-allami-ingatlanok-ugyvedi-iroda-megbizas/
|
2025-11-12 07:56:03
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
Két lépésben összesen 96 milliárd forintos tőkeemelésre készülnek a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.-ben. A bejelentés szerint a cél az, hogy a megerősítsék a vállalat pénzügyi hátterét a HUSAT műholdprogramhoz, a martonvásári gyár termelésének bővítéséhez, valamint az adatfeldolgozási rendszerek továbbfejlesztéséhez.A tőkeemelést két magántőkealapon, az ig Tech II-n. és az iG Tech III.-on keresztül folytatják le. Sok olyan esettel ellentétben, amikor az ilyen alapokról nem lehet tudni, kinek a pénzét kezelik, itt nincs nagy titok: a cég közleményében nevesítik, hogy mindkettőnek az alapkezelője egy olyan cég, amely Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatójának tulajdonában van.Először még augusztusban a két magántőkealap 75 millió euró, illetve 6 milliárd forint értékben emel tőkét a cégben. Ez után várhatóan szeptemberben az iG Tech II. további 6 milliárd forintot, az iG Tech III. pedig 54 milliárd forintot tesz még be tőkeemelésként. Ezzel a két magántőkealap legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészt fog szerezni a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.-ben.
|
Újabb 96 milliárd forintot tesz a 4iG az űr- és védelmi iparba
|
Jászai Gellért két magántőkealapján keresztül kap újabb tízmilliárdokat a 4iG űripari cége.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20250805_4iG-ur-es-vedelmi-ipar
|
2025-08-05 12:00:30
| true
| null | null |
HVG360
|
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen 365,5 millió forint bírságot szabott ki a Paradox biztonságtechnikai cégre és annak magyarországi disztribútorára. A közigazgatási bírósági döntés alapján megismételt eljárásban a nemzeti versenyhatóság megállapította, hogy a cégek közel tíz éven keresztül korlátozták a biztonságtechnikai eszközök értékesítőinek versenyét a hazai piacon - írja közleményében a GVH.A Gazdasági Versenyhivatal egy 2019 végén lezárt versenyfelügyeleti eljárásban feltárta, hogy a Paradox Security Systems Bahamas Ltd. (Paradox Bahamas) és annak magyarországi disztribútorai, a Power Biztonságtechnikai Kereskedelmi Kft. (Power) és a Trióda Biztonságtechnika Zrt. (Trióda) közel 10 éven keresztül korlátozták az eszközök értékesítőinek versenyét.A cégek:megtiltották a Paradox-termékek külföldre történő értékesítését, az ún. passzív export tilalma révén;meghatározták a minimális telepítői árrés nagyságát, ami a viszonteladási árak közvetett rögzítését eredményezte;a végfelhasználói árak internetes közzétételének megtiltásával pedig korlátozták a termékek online értékesítését.A Trióda az alapeljárásban elismerte a jogsértést, egyezségi nyilatkozatot tett, és nem élt jogorvoslattal, a Paradox Bahamas és a Power azonban bíróságon támadta meg a GVH határozatát. A közigazgatási bíróság aggályokat fogalmazott meg a piac meghatározásával és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás indoklásával kapcsolatban, ezért a GVH döntését hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását rendelte el.A GVH a megismételt eljárásban az eredeti eljárás eredményével megegyező jogsértéseket állapított mega forgalmazási szerződések, a vállalkozások által tanúsított piaci magatartás, valamint a rajtaütés keretében lefoglalt e-mailek és más bizonyítékok alapján.
|
Egy Bahamákon bejegyzett cég korlátozta a magyar piacot, 400 millió forint bírságot kaptak
|
Egy, a Bahamákon bejegyzett cég és magyarországi disztribútorai egy évtizedre leuralták a biztonságtechnikai eszközök piacát. A GVH már 2019-ben megállapította a jogsértést, de a cég perelt, így csak most lett bírság az eljárás vége.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251014_A-Bahamakrol-korlatoztak-a-magyar-piacot-400-millio-forint-birsagot-kaptak#mgs2kq23mvebizqycj
|
2025-10-14 00:00:00
| true
| null | null |
HVG
|
2020 januárjában jegyezték be a Vital Media Alapítványt, a szervezet célja hivatalosan a női értékeket középpontba állító televíziós műsorok támogatása volt. Az alapítvány mindjárt bőkezű adományhoz is jutott: a Szijjártó Pétert és családját jachtoztató, a közbeszerzéseken százmilliárdokat kaszáló Szíjj László egyik cégének, az Andrássy-Rezidencia Kft. százmillió forinttal járult hozzá.Bár Mészáros Lőrincnek nem volt nyoma sem az adományozói oldalon, sem a szervezetben, de bőven akadtak arra utaló jelek, hogy azért mégis lehet köze az alapítványhoz.Ilyen az, hogy az alapítvány székhelye az alapítás után csakhamar átkerült a herceghalmi Talentis Business Parkba, Mészáros birodalmának egyik központjába. A kuratórium összetétele is árulkodó volt: elnöke Sisa András, Felcsút jegyzője volt, tagjai között szerepelt Konczné Kondás Tünde, a Talentis Group vezérigazgatója - ő Koncz Zsófia fideszes képviselő édesanyja -, valamint Székely Szilárd, az egykori Echo TV gazdasági igazgatója.Ebben az évben az alapítvány a 100 millió mellé még 730 millió forintnyi támogatást gyűjtött össze (azt nem közölték, honnan), majd szinte a teljes összeget, 820 millió forint támogatást ki is osztott egyetlen kedvezményezettnek: a Media Vivantis Zrt.-nek.Utóbbi a Life TV-t és az Ozone TV-t működtető cég, amelynek tulajdonosa Mészáros Lőrinc előző felesége, Kelemen Beatrix volt. Bár a házaspár több cégben is együtt jelent meg tulajdonosként, a Media Vivantis Kelemen Beatrix kizárólagos tulajdona volt. A felcsúti házaspár 2020 szeptemberében jelentette be, hogy hivatalosan elválnak útjaik.Nézzük, mi lett az abban az évben kiosztott támogatással: 564 millió forintot azonnal felhasználtak, a fennmaradó 256 milliót halasztott bevételként könyvelték el "a 2021-es évben megvalósítandó célok érdekében".A Vital Media fennállása szűk három éve alatt beszámolói alapján csak a Media Vivantisnak adott támogatást. Ezután mintha elvágták volna: a következő évre már teljesen elapadt a pénzforrás, sem új támogatás, sem új adományozás nem volt. Az alapítvány pedig mintha nem nagyon kereste volna sem az adományozókat, sem azokat, akiket megsegíthet: honlapja formálisan ugyan működött (mára ennyi sem maradt belőle), de sem elérhetőséget, sem beszámolót, sem pályázati felhívást nem közölt, a közösségi médiában is láthatatlan maradt. A működés 2021-2022-re gyakorlatilag megszűnt, az alapítvány 2022-es mérlege már csak 1,6 millió forint veszteséget mutatott. Kelemen Beatrix pedig 2021-ben eladta a Media Vivantist a Mészáros Lőrinc-közeli Progress Media Hungary Kft.-nek.A Vital Media Alapítvány 2023. szeptember 30-án olvadt be a Pro Filii Alapítványba. A beszámoló szerint mindössze 5,3 millió forint saját tőkével rendelkezett, így a lépésnek érdemi pénzügyi jelentősége nem nagyon lehetett. Valószínűbb, hogy adminisztratív döntés született: az évek óta inaktív alapítványt egyszerűbb volt beolvasztani egy működő, a Mészáros-csoporthoz kötődő szervezetbe, mint külön megszüntetni.Új házasság, új alapítványMészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea 2021 szeptemberében házasodtak össze, amikor már különböző, üzleti szálak is összekötötték őket.A Pro Filii Alapítványt a Mészáros Csoport 2021 végén hozta létre honlapja szerint azzal a céllal, hogy a vállalatcsoport jótékonysági és társadalmi felelősségvállalási tevékenységét "kiszámíthatóbb és hatékonyabb" keretbe foglalja. Az alapítvány olyan civil szervezeteket és magánszemélyeket támogat, akik a magyarországi és határon túli közösségek egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális helyzetének javításán dolgoznak. 2024-ben Várkonyi Andrea lett a kuratórium elnöke, a poszton Mészáros Lőrinc lányát váltotta.A 2024-es beszámoló szerint a Pro Filii Alapítvány 2,9 milliárd forint adományt kapott, amely teljes egészében a Mészáros Csoporthoz köthető. Ebből 2,04 milliárd forintot osztottak szét támogatásként - egészségmegőrzésre, gyógyításra, idősgondozásra, sport- és közösségépítő programokra, valamint kárpátaljai családok megsegítésére.Ugyanakkor nem a Pro Filii Alapítvány az egyetlen, amely Mészáros Lőrinchez köthető:A Mészáros Alapítvány tavaly 660 millió forint adományt kapott, ebből 176 egyetemistát támogatott tíz hónapon át, összesen 256 millió forinttal, miközben 708 millió forint maradt a számláján.A Vál-völgyi Fiatalokért Alapítványhoz a korábbi 330 millió után csak 40 millió forint érkezett, mégis 885 embert segítettek ösztöndíjjal, pedagógus- és lakhatási támogatással.Az Alapítvány az innovatív oktatásért 300 millió forintból gazdálkodott, és 247 milliót fordított a High-Tech Suli program fejlesztésére, 40 iskolában létrehozva digitális tantermet és képzéseket biztosítva a pedagógusoknak. Korábban a 24.hu írta meg, hogy a programot Várkonyi Andrea cége, a Whitedog Media Kft. bonyolította.A Pro Filii esetében ismert, hogy a források teljes egészében a Mészáros Csoporttól származnak, a többi alapítvány beszámolóiból azonban nem derül ki, kik az adományozók. A 444.hu összesítése szerint korábban jellemzően Mészároshoz köthető cégek szerepeltek a támogatóik között, de ma már ez nem nyilvános.Kérdéseinket elküldtük az alapítványnak, válaszaikkal bővítjük cikkünket.Nekik aprópénzMészáros Lőrinc vagyonát a Forbes legújabb, október elején kiadott gazdaglistáján 1749 millárd forintra tette. A Pro Filii Alapítványon keresztül szétosztott támogatások a becsült vagyon mintegy 0,12 százalékát, a négy alapítvány összes jótékonysági kiadása pedig körülbelül 0,16 százalékát teszi ki.Az alapítványi felajánlások ráadásul adózási szempontból is kedvezően hathatnak, hiszen a cégek számára a támogatások egy része elszámolható tételként jelenhet meg.
|
Várkonyi Andreáék alapítványában tűnt el a szervezet, amely 830 millió forinttal segítette Mészáros Lőrinc előző feleségét
|
A rejtélyes alapítványt szinte teljesen kiürítették, mégsem szüntették meg.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251015_vital-media-alapitvany-pro-filii-alapitvany-varkonyi-andrea-meszaros-lorinc-kelemen-beatrix-ebx
|
2025-10-15 05:50:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A Jászai Gellérthez köthető iG TECH Magántőkealap vállalata, az iG TECH CC Zrt. és a ciprusi bejegyzésű Premier Energy PLC az üzletkötéssel Magyarország legnagyobb szélerőmű-portfóliójához jut hozzá, hiszen az Iberdrola Renovables Magyarország Kft. egymaga 158 megawatt kapacitást birtokol.Ehhez már csak a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyására van szükség.A Premier Energy PLC, amely elsősorban Romániában és Moldovában működik, korábban azt közölte, hogy az üzlet 128 millió eurós, vagyis mintegy 50 milliárd forintos, amiből 90 millió eurót a romániai Vista Bank és a görög Optima Bank nyújt.Az Iberdrola ugyanakkor 171,2 millió euróra számít, mert a tranzakció zárása előtt még az osztalékot is felveszi. A magyarországi cége már 2024-ben is több mint 8 milliárd forint profitot termelt.A Premier Energy Group tavaly már megszerezte az Iberdrola romániai erőműveit, így a cég újabb lépést tett a regionális jelentőségű energiavállalati cím felé. Ehhez csatlakozott az iG TECH Magántőkealap, amelyet Jászai Gellért cége, az iKON Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzsel.Az iG Tech Magántőkealap (az IG Tech Invest Kft.-n keresztül), valamint az iG COM Magántőkealap birtokolja a 4iG Nyrt. 40 százalékát. Az iG COM tőkealapba az állam is beszállt 72 milliárd forinttal. A 4iG ma már a védelmi és űripari részlegével együtt ezermilliárdos nagyságrendű vállalatcsoporttá nőtt, részvényeinek árfolyama egy szűk év alatt ötszörösére ugrott.A spanyol cég szélerőművei közül hamarosan már mindegyiknek lejár a 15 éves szabályozott tarifaidőszaka, ami után már a nagykereskedelmi piacon értékesítik majd az energiát, az állam már nem köteles átvenni az áramot a támogatott áron. Jelenleg az Iberdrola magyarországi erőműveiből 124 megawatt már a szabadpiacon működik, a fennmaradó 34 megawatt pedig kevesebb mint egy éven belül kerül ki. A spanyol Iberdrola egyike volt annak a tucatnyi magyarországi vállalatnak, amely már 100 megawattnál is nagyobb összkapacitású megújulóenergia-erőművet birtokol idehaza. Ezek nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg magyar és külföldi befektetők között, de ez az arány most egy kicsit javul a magyarok javára.A legnagyobb, mintegy 550 megawatt kapacitású naperőműve van a bolgár Szihalom Renewables csoportnak, mintegy 100 megawattal van lemaradva az állami MVM-csoport, és további száz megawattal a magyar Green Energy Investhor, amelynek a 350 megawattnál valamivel nagyobb kapacitása Tiborcz István üzleti köréhez kötődik.
|
Tiborczék után újabb kormányhoz közeli üzletembernek tetszettek meg a szélerőművek
|
Megindították a versenyhivatali eljárást annak érdekében, hogy a 4iG-csoportot birtokló Jászai Gellért érdekeltsége és egy ciprusi bejegyzésű energetikai vállalat megvásárolja a spanyol Iberdrola magyarországi cégét.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251021_jaszai-gellert-ig-tech-szeleromu-iberdrola-4ig-premier-energy#mh33dvyn98smlvsdoto
|
2025-10-21 00:00:00
| true
| null | null |
HVG
|
Szakított a Tenk Ügyvédi Irodával annak az arab befektetőnek a cége, aki a mini-Dubajt szerette volna megvalósítani Rákosrendezőn.Az 500 méter magas felhőkarcolót is tartalmazó terv a főváros elővásárlási joga miatt hiúsult meg, amelyet a jogi képviselők a jelek szerint figyelmen kívül hagytak.Most biztosra akart menni a Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő érdekeltségébe tartozó Eagle Hills Hungary Zrt. Az új ügyletet, melynek során a Belügyminisztérium műemléki védelem alatt álló épületegyüttesét vásárolták meg 50,8 milliárd forintért, már a Dentons–Réczicza Ügyvédi Iroda képviselőjén keresztül ütötték nyélbe.Amikor 2024 elején kezdett körvonalazódni a mini-Dubaj projekt, a HVG is megírta, hogy az Eagle Hills Hungary vezetését már 2023 márciusában a Tenk Ügyvédi Iroda tagjára, Tenk Anikóra bízta az arab befektető, akkor azonban még nem lehetett tudni, hogy az a Garancsi István is készül a rákosrendezői ingatlanfejlesztésre, akinek több cégénél is valamilyen funkciót tölt be az ügyvédnő.Az idén januárban már az is kiderült, hogy pár nappal az előtt, hogy a magyar állam eladta a területet az Eagle Hills Hungary Zrt.-nek, Garancsi István és egy Habony Árpádhoz közeli vállalat is tulajdonos lett abban a Stockton Zrt.-ben, amely a hatalmas ingatlan résztulajdonosa volt, és ezzel együtt elővásárlási joga volt a területre. Igaz, miután a főpolgármester bejelentette, hogy Budapest élni akar az elővásárlási jogával, a Stockton nem is jelezte ebbéli szándékát.A Dentons–Réczicza Ügyvédi Iroda egy nagy nemzetközi hálózat része, bár Réczicza István az elmúlt években számos fontos magyarországi projektnél is eljárt ügyvédként, köztük olyanokban is, amelyek az állami vagyont is érintették. Récziczáékat foglalkoztatta már az első Orbán-kormány idején is a privatizációért felelős állami vállalat, majd a sukorói ingatlanbotrányban is ők képviselték a magyar államot a második Orbán-kormány idején.Réczicza István ugyanakkor szerepel az Állami Számvevőszéknek abban a jelentésében is, amely az MNB-alapítványok vagyonának az elherdálását kéri számon Matolcsy György jegybankelnök időszakán, és ennek ellenére az MNB új vezetése, vagyis Varga Mihályék is Récziczát delegálták egy olyan svájci cég igazgatóságába, amely luxusingatlanok üzemeltetésével foglalkozik, és az MNB-alapítványtól jelentős mennyiségű pénz került ehhez az Ultima Capital SA-hoz, majd tűnt el utána a vagyon.Nem mellékes ugyanakkor az sem, hogy a Belügyminisztérium épületének eladásakor az állam melyik ügyvédi irodára bízta az ügyletet. A szerződést a Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda készítette, ami Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bátyjának, Nagy Szilárdnak az egykori ügyvédi irodája.A mostani szerződés egyébként külön pontban részletezi, hogy sem az V. kerületi, sem a fővárosi önkormányzat nem élhet az elővásárlás jogával. Más kérdés, hogy a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter máris jelezte: kormányra kerülése esetén minden részletet kivizsgál, hogy szabályos volt-e a privatizáció.Az ingatlanért egyébként nem volt nagy versengés: a jelentkezőknek 12,7 milliárd forintos biztosítékot kellett letenniük ahhoz, hogy részt vehessenek a liciten, ezt a feltételt pedig csak az arab befektető tudta teljesíteni.Az üzletben a miniszterelnöknek is szerepe lehetett, Orbán Viktor ugyanis szeptember közepén az Egyesült Arab Emírségekbe utazott, a tárgyalásokat követően pedig nagy beruházásokat és stratégiai partnerséget emlegetett. Alabbar júliusban a kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal is találkozott, együtt fotózták le őket a miniszterelnök lányával, Orbán Ráhellel a Kossuth téren.
|
A Belügyminisztérium épületének arab befektetője nem bízta a véletlenre az üzletet
|
Mohamed Alabbar tanult a rákosrendezői mini-Dubaj fiaskójából, és igyekezett minden szempontból bebiztosítani az újabb budapesti projektjét.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251029_hvg-cegvilag-belugyminiszterium-muemlek-mohamed-alabbar-eagle-hills-hungary-tenk-ugyvedi-iroda-reczicza#mhfxup3fruftsy4y34
|
2025-10-29 00:00:00
| true
| null | null |
HVG
|
Brüsszel belvárosában, a luxusboltokat felsorakoztató Toison d’Ortól néhány lépésre, a városnéző óriáskeréktől balra áll egy jellegtelen, szürke-fehér irodaépület. A forgóajtók mögött portaszolgálat, az emeleti üvegablakok mögött egyeníróasztalok - olyan, mint a belga főváros több száz irodaháza közül bármelyik.A Rue aux Laines 70-ben dolgozókat azonban minden reggel különleges látvány fogadja: az út túloldalán a brüsszeli igazságügyi palota monumentális épülete még felállványozva is lélegzetelállító. A Brüsszel környéki bíróságoknak helyet adó épület nemcsak mérete miatt szimbolikus: sokan - a magyar kormány által sokat bírált - európai jogállamiság jelképének is tartják.Elsőre így talán ironikusnak tűnhet, hogy éppen ebben az irodaházban kapott helyet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli bázisa. Igaz, erre csak honlapjuk utal, az irodaépületen nem szerepel a nevük. Mégis ez a jellegtelen szürke épület az a hely, ahonnan a magyar kormány évek óta próbálja elfoglalni Brüsszelt - hogy ez mennyire sikerül, annak próbáltunk utánajárni.Átláthatatlan milliárdokAz MCC néhány év alatt vált a magyarországi politikai oktatás egyik, ha nem a legnagyobb szereplőjévé. Bár jövőre lesz 30 éves, valódi szárnyalása 2020-ban kezdődött, amikor a miniszterelnök politikai igazgatója - és mára a Fidesz országos kampányfőnöke - Orbán Balázs által elnökölt Mathias Corvinus Collegium Alapítvány fenntartásába került. Az átadott részvényportfolió és a központi költségvetésből utalt támogatásnak hála az alapítvány vagyona még ugyanebben az évben elérte a 400 milliárd forintot. Az MCC legfrissebb beszámolója szerint azóta is nyitva vannak számára a pénzcsapok. Ezt a HVG korábbi információi szerint elsősorban az állam által juttatott részvénycsomagok, értékpapírok, ingatlanok és azok működtetése tette lehetővé.A szakmailag és ideológiailag egyaránt a kormányhoz köthető szervezet a pénzből mára átfogó hálózatot hozott létre, vidéken és külföldön egyaránt. Ideológiai szempontból a legszembetűnőbb helyszín mégis a többitől távol eső, az európai politikai élet szívében található brüsszeli rezidentúra. Az MCC Brussels 2022-ben indult, igazgatója az egykor kommunista, majd liberális nézeteket valló magyar származású brit szociológus, Frank Füredi. A megnyitó alkalmából maga Orbán Balázs fogalmazta meg a célkitűzését: az idelátogató MCC-s diákok mellett az intézmény is bekapcsolódhat "az Európai Unió központjának pezsgő vérkeringésébe".Három év elteltével úgy tűnik, a honlap szerint 24 fős brüsszeli iroda prioritása mára nem a tehetséggondozás lett. A belgiumi központban meglehetősen limitált a fogadott diákok száma, a 2024-es tanévben 18 csoport látogatott oda, összesen 270 résztvevővel. Nyilvános rendezvényből idén eddig 15-öt hirdettek meg honlapjukon. Ami nem változott, az a nekik juttatott pénz mennyisége. A hosszas jogi huzavona után leadott átláthatósági jelentésükből derült ki, hogy csak tavaly több mint 6 millió eurót, azaz mintegy 2,5 milliárd forintot kaptak a Matthias Corvinus Collegium Alapítványtól.Az MCC a forrásokat azért kapta, hogy "megismertesse és befolyásolja korunk politikai, társadalmi-gazdasági és kulturális kérdéseivel kapcsolatos egyedi megközelítésével". Más szóval: hogy lobbitevékenységével terjessze tanulmányait, nézeteit és ötleteit az európai parlamenti képviselők között.Belépő a parlamentbeA lobbizást az MCC Brussels honlapján sem titkolja. Mint írják, céljuk, nemcsak tájékoztatni az európai politikai döntéshozókat, hanem befolyást is gyakorolni rájuk. Szellemi termékeik között podcastok, közösségi média tartalmak, panelbeszélgetések, és különböző jelentések sorakoznak. Ezek rendszerint a magyar kormány, az európai jobboldal, az euroszkeptikusok és a szélsőjobb nézeteit közvetítik.Az Európai Unió fővárosában a lobbi természetesen nem ismeretlen fogalom. Elsőre talán meglepő a szám, de Brüsszelben több ezer érdekcsoport tart fenn képviseletet. Ezek között kereskedelmi szövetségek és hivatásos lobbicégek is akadnak, és mind különböző módszerrel próbálják rávenni az EP-képviselőket, hogy számukra kedvező jogszabályokat szavazzanak meg. Ehhez néha egészen extrém módszereket választanak, civil szervezetek olyan esetről is tudnak, amikor "egy képviselőt a fosszilis tüzelőanyagért lobbizók követtek a WC-be".Az MCC Brussels lobbitevékenysége ennél nemcsak kifinomultabb, de középpontjában ugyanúgy az Európai Parlament (EP) áll. És éppen az EP átláthatóságai szabályai azok, amelyeknek köszönhetően betekintést lehet kapni a működésébe.A jelenlegi adatok szerint az MCC Brussels 7 munkatársa rendelkezik belépési engedéllyel az Európai Parlamentbe. Köztük van a főigazgató Frank Füredi, Tony Gilland kabinetvezető, Jacob Reynolds szakpolitikáért felelős vezető, John O’Brien kommunikációs vezető, Agnieszka Kolek kulturális kapcsolatokért felelős vezető, Maren Thom senior kutató és Philipp Siegert kutatási igazgató-helyettes. Ők gyakorlatilag szabadon járhatnak ki-be az EP-ben. Fideszes vendéglátókA lehetőséget a jelek szerint ki is használják. A Transprarency International EU melletti szervezete az MCC brüsszeli irodájának megalakulása óta 21 találkozót tudott regisztrálni EP-képviselőkkel, a többségében fideszesekkel. Hogy ezekre a találkozókra az MCC részéről ki ment el, azokra az EP nyilvántartása a legtöbb esetben nem tér ki. Kivételt csak a főigazgató, Frank Füredi képez, ő többször is járt a Parlament épületében.Bár a 21 találkozó brüsszeli forrásaink szerint az Európai Parlamentben nem számít kiemelkedőnek, az már mindenképpen feltűnő, hogy az MCC Brussels az EP tavalyi megalakulása óta kétszer is részt vett Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának delegációs ülésén. Ezek olyan találkozók, ahol a teljes képviselőcsoport vesz részt. Erre egyszer tavaly szeptemberben, egyszer pedig idén márciusban került sor. Mindkét ülésen jelen volt a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány is, ez utóbbi kuratóriumának tagja Dömötör Csaba és Gyürk András is.A képviselőcsoport sajtóosztálya kérdésünkre annyit írt: delegációs ülésükönaz MCC Brussels vezetése a képviselőket szervezetük tudományos kutatásairól, valamint tervezett programjaikról tájékoztatta. „Számos hasznos tanulmányuk és programjuk közül különösen figyelemre méltónak találtuk azokat a kutatásokat, melyekben feltárták, hogyan finanszírozza a brüsszeli intézményrendszer Európa-szerte a különböző balliberális politikai aktivistacsoportokat és propagandagépezetet” – írták. Feltűnik az oroszbarát volt kémAz MCC Brussels nemcsak magyar EP-képviselőkkel egyeztet. A tavaly szeptemberben megalakult Európai Parlamentből eddig már két lengyel, egy francia, egy osztrák és egy luxemburgi képviselővel is tárgyaltak.A lengyel kapcsolatot a szélsőjobboldali Konföderáció két képviselője, Anna Brylka és Ewa Zajaczkowska-Hernik jelenti. Bár egy pártból jönnek, két külön képviselőcsoportban ülnek: Brylka a Fidesszel együtt a Patrióták padsoraiban foglal helyett, Zajaczkowska-Hernik a szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája képviselőcsoport tagja. Ő idén júliusban, „általános uniós ügyekről” beszélgetett az MCC Brussels képviselőjével.Brylka az EP mezőgazdasági szakbizottságának a tagja, vele tavaly októberben az MCC a „mezőgazdaságról és a szólásszabadságról” beszélgetett. A lengyel politikus egy hónappal később az MCC egyik brüsszeli rendezvényén is szerepelt, ahol a lengyel jogállamiságról beszélt. MCC-s kontakt volt még idén márciusban a független francia Malika Sorel, akivel oktatás volt a téma, valamint az Osztrák Szabadságpárt színeiben bejutott Elisabeth Dieringer, a Patrióták képviselőcsoportjának tagja, aki a lobbisták bemutatkozásán találkozott a szervezettel.Érdekesebb kapcsolat a luxemburgi Fernand Kartheiser, akit az MCC Brussels főigazgatója tavaly októberben és novemberben is meglátogatott, hogy a szólászabadságról és a kultúrharcról beszélgessenek. Bár az MCC hasonló címmel rendezett egy brüsszeli konferenciát, Kartheiser ennek a programleírásában nem található az előadók között. Szimpátiája viszont nyilvánvaló, idén májusban határozottan kiállt a brüsszeli MCC-iroda mellett, amikor annak rendezvényét a brüsszeli Stanhope Hotelben tojásokkal dobálta meg egy magát „antifasisztának” nevező csoport. A luxemburgi EP-képviselő Brüsszelben mégsem ezzel, hanem nyílt oroszbarátságával vívta ki magának a figyelmet. Kartheiser a luxemburgi sajtónak már több mint tíz évvel ezelőtt elismerte, hogy a nyolcvanas években kettős ügynökként dolgozott az amerikai és a szovjet hírszerzésnek. Munkájából úgy tűnik, hogy az oroszok iránt érzett szimpátia megmaradt: 2024-ben egy, az EU által szankció alá helyezett orosz lapnak adott interjúban arra biztatta Moszkvát, kerülje meg az uniós szankciókat.Idén márciusban már az Európai Parlament fejlécével ellátott nyílt levelet írt Donald Trumpnak, melyben leszögezte, teljes mértékben egyetért az amerikai elnök erőfeszítéseivel, hogy normalizálja viszonyát Oroszországgal. Kartheisert végül idén júniusban, moszkvai látogatása után rúgta ki az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportja. Ennek ellenére a politikus nem állt le, néhány hete „nem hivatalos” videókonferenciát szervezett az Európai Parlamenti és orosz képviselők között, hogy helyreállítsák a kapcsolatokat, amivel óriási botrányt kavart.A luxemburgi képviselő lapunknak sem tagadta, hogy kapcsolatban áll az MCC-vel, és „nagyon érdekli” a szervezet munkája. Emailben küldött válaszában azt írta, hogy főleg a szólásszabadságról, az uniós intézmények és a sajtó kapcsolatáról, a nemzetközi bíróságok gyakorlatáról és az európai antiszemitizmusról szokott velük beszélni. Mint írta:„Az MCC sok aktuális és fontos kérdésről készít jó és jól dokumentált, mélyreható elemzéseket. Nincs közvetlen és azonnali hatásuk a munkámra, de segítenek abban, hogy szélesebb képet kapjak sok összetett témáról.” Nem ez lenne az első eset, hogy az MCC oroszbarát kapcsolatok miatt került kínos helyzetbe. 2022 októberében egyik vendégoktatójukat, John Lauhgland euroszkeptikus konzervatív politikatudós-történészt a londoni Gatwick repülőtéren vették őrizetbe a brit hatóságok, mert felmerült a gyanú, hogy Oroszországnak kémkedik. Néhány hete pedig Kiss Rajmund, az MCC diplomáciai műhelyének vezetője a moszkvai Vörös térről jelentkezve terjesztette az orosz narratívát a magyar propagandamédián keresztül.Áltudományos befolyás?MCC által készített elemzések, amelyekre válaszában Kartheiser is utalt, valóban léteznek, de szakértők szerint ugyanolyan részei a szervezet, és rajta keresztül a magyar kormány befolyásolási kísérleteinek, mint maguk a látogatások. Az MCC Brussels honlapján jelenleg 33 dokumentum szerepel, ezeknek többségét az “agytröszt” saját jelentései képezik. Ezek első látásra gondosan elkészített akadémiai szövegeknek tűnnek, formájukban és nyelvezetükben az angolszász egyetemi hagyományok szerint íródtak. Tartalmilag azonban az általunk megkérdezett szakértők szerint súlyos problémákat vetnek fel, és kritizálják többek közt európai egyetemek professzorait, civil- és jogvédő szervezeteket, vagy például az Emberi Jogok Európai Bíróságát. David Paternotte, a Brüsszeli Szabadegyetem szociológiaprofesszora azt emeli ki, hogy a jelentéseket egyetemet végzett szakértők írták, csak éppen sok esetben a tudományos területükön kívüli témákban. Azzal, hogy a szerzők legtöbb esetben professzorok, írásaik egyfajta legitimációt kapnak, de nem tudományos analízisen alapulnak.Arra azonban tökéletesen megfelelnek, hogy az MCC a magyar kormány és szélsőjobboldali szövetségeseinek nézőpontját észrevétlenül a nemzetközi politikai közbeszéd tárgyává tegyék, így sokkal inkább szolgálnak politikai propagandaeszközként, mint tudományos kutatómunkaként. 2023 júniusában az MCC kétnapos, nemzetközi Békefórumot tartott Budapesten, ahol „a béke felé vezető lehetséges utak feltárása, megvitatása” volt a téma. Ennek egyik panelistája volt Thomas Fazi újságíró-író, az Unherd rovatvezetője, aki később sem szakadt el az MCC-től. Ő a szerzője annak az idén februárban megjelent tanulmánynak is, mely az „EU propagandagépezetéről” szól, és az európai értékeket képviselő civil szervezetek uniós finanszírozását nehezményezi. Ez az egyik legjobb példája annak, hogyan szivárognak be az MCC-s narratívák a brüsszeli mainstream politikába. A tanulmány publikálása után az MCC Brussels Elon Musk és az amerikai Kormányzati Hatékonyság Hivatala (DOGE) mintájára egy EU-DOGE felállítását javasolta, mely hamar támogató hangra talált az Európai Parlament szélsőjobboldali képviselői között. A Patrióták képviselőcsoportja pedig nem sokkal később már az EP költségvetési szakbizottságának hivatalosan is javasolta annak létrehozását. Habár a parlamenti többséget nem kapják meg ezek a javaslatok, a magyar kormány azóta is sikeresen kommunikálja nézeteit az európai nyilvánosságnak az MCC-n keresztül.Neil Datta, egy brüsszeli NGO igazgatója tanulmányaiban többször foglakozott már az MCC befolyásolási kísérleteivel. A HVG-nek úgy fogalmazott, az MCC abból a szempontból mindenképpen egyedi, hogy nemcsak agytrösztként, hanem influenszerként is tevékenykedik, például rengeteg videót, podcastot készít. Emellett költségvetése is hatalmas, talán ennek is köszönhető, hogy nincs másik think tank Brüsszelben, mely ilyen gyorsasággal be tudott robbanni a köztudatba. Ebben az is segíti, hogy intézményileg teljesen beágyazódott a magyar kormány befolyásolási gépezetébe. „Azt képviselik, amit a magyar politikai elit szeretne a külvilág felé kommunikálni. Ha az MCC tanulmányában foglalkozik egy témával, azt a Patrióták képviselőcsoportja azonnal fel tudja karolni, és képviselőkön keresztül az egész Európai Parlamentben el tudja terjeszteni, akár a szakbizottságokban, akár a plenáris üléseken. Innen aztán bekerül a mainstream sajtóba, majd a közbeszédbe, ahol az átlagemberek már nem ismerik fel, hogy mi is volt az eredete” – magyarázta a láncolatot. Habár a Fidesz befolyásolási törekvései mind pénzben, mind mértékében messze túlmutatnak a többi szövetségesén, az MCC Brussels nem az egyedüli (szélső)jobboldali agytröszt Brüsszelben. Az MCC hivatalos partnere a francia Institut de Sciences Sociales Économiques & Politiques (ISSEP), amelyet Marion Maréchal EP-képviselő alapított, aki a Nemzeti Tömörülést alapító, jelenleg hivatalosan egy bírósági ítélet miatt a politikai szerepléstől eltiltott Marine Le Pen unokahúga. Emellett a lengyel ultrakonzervatív Ordo Iuris is szoros kapcsolatban áll az MCC brüsszeli irodájával. A három intézmény közös panelbeszélgetések, konferenciák és tanulmányok létrehozásával erősíti az együttműködést. Neil Datta szerint az MCC a legaktívabb és a legbefolyásosabb szereplő a három közül, és ők helyeznek a legtöbb hangsúlyt a nemzetközi jelenlétre, így a külső befolyásolásra.Hazai szemszögből tehát az MCC brüsszeli irodája nem csinál semmi kirívót: a kormány ideológiai keretein belül kutatnak, publikálnak és dolgoznak össze a politikai élet befolyásos szereplőivel. Viszont a brüsszeli helyszín egy teljesen új értelmezést kölcsönöz az MCC-nek. A magyar politikai elit a szokásos módon, rengeteg pénz befektetésével új kommunikációs csatornát hoz létre, ahol a nekik kedvező üzeneteket tudják közvetíteni. Ezek pedig hosszabb távon pedig a lobbizásnak köszönhetően a politikai döntéseket is befolyásolni tudják. Az EU bomlasztása, intézményeinek gyengítése, a tagállamok megosztása, a dezinformáción alapuló zavarkeltés és a szélsőséges politikai erők támogatása az orosz birodalom helyreállítására irányuló moszkvai nagystratégia megvalósításának puhább eszközei közé tartozik. További kutatást igényel annak vizsgálata, hogy ebben a nagyívű játszmában az MCC-re a milyen szerepet osztottak, vagy pusztán arról van szó, hogy a magyar kormányzati propagandát intellektuálisabb stílusban toló szervezet üzenetei csak puszta véletlenségből esnek egybe a Kreml narratíváival.A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó mentorprogramjának keretében készült.
|
Oroszbarát találkozóval, áltudományos értekezésekkel és influenszerkedéssel lobbizik az MCC brüsszeli irodája
|
A több milliárd forintnyi adófizetői pénzből kitömött Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodájának munkatársai gyakori látogatói az Európai Parlamentnek. A HVG által megszerzett adatok szerint az elmúlt évben kétszer is találkoztak a teljes Fidesz-KDNP frakcióval. Kontaktjaik között van a saját képviselőcsoportjából oroszországi látogatása miatt kizárt, a moszkvai politikusokkal videokonferenciát szervező luxemburgi politikus, Fernand Kartheiser is. Feltérképeztük, miként lobbizik kormányzati igények szerint az MCC Brussels.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251030_hvg-igy-lobbiznak-ok-mcc-brusszel-europai-parlament-lobbi
|
2025-10-30 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Nagyjából 50 milliárd forint extraprofit keletkezett a kormány első számú kommunikációs partnerének, Balásy Gyulának a cégeinél 2017 és 2024 között, miközben a munkák nagyon nagy részét más cégeknek adták ki - írja összesítő cikkében a G7.Balásy vállalatbirodalmának magját a közbeszerzéseken rendre taroló New Land Media, a Lounge Event Kft., a Lounge Design Kft. és a Visual Europe Zrt. adja. Az elnyert - javarészt Rogán Antal propagandaminisztériuma által megrendelt - munkák listája nagyon hosszú, és folyamatosan bővül, ide kattintva követhető.A G7 úgy próbálta megvizsgálni, hogy ezek a monopolhelyzetbe hozott, közbeszerzéseken hizlalt kormányközeli vállalatok milyen szinten hoznak az elvárhatónál nagyobb profitot, hogy az összes érintett ágazatban összevetették a Balásy-cégek és legnagyobb konkurenseik jövedelmezőségét, majd megnézték, hogy a hivatalos besorolásuk szerint hasonló tevékenységet folytató vállalatok az árbevételükhöz viszonyítva mekkora adózott nyereséget érnek el.Azt találták, hogy a média- és általános ügynökségi piacon az elmúlt évekbena Balásy-érdekeltségek árbevétel-arányos nyeresége esetenként akár a négy-ötszöröse is volt a piaci átlagnak.Így ezek a társaságok csak ebben a két szegmensben bő 45 milliárd forintos többletprofitot hoztak össze, vagyis az előző nyolc évben ennyivel lett volna kevesebb a nyereségük, ha nem ilyen kiugró profitrátával működnek, hanem csak a piaci átlagot hozzák.A rendezvényszervezési szektorban az iparági adatokat torzítja a Budapesti Vásárközpont területét hasznosító Hungexpo Zrt., ezért a G7 két számítást is végzett: a Hungexpo nélkül számolt iparági átlaghoz képest nyolc év alatt közel 8 milliárd forintnyi többletet hoztak Balásy vállalatai, míg a Hungexpót is figyelembe véve csak 1,2 milliárdot.Tehát Balásy cégei 2017 és 2024 között 47-53 milliárd forintnyi extraprofitra tettek szert. Ezt a G7 nem is extraprofitnak nevezné, hanem járadéknak, mert míg az előbbit jellemzően a piaci teljesítménynek köszönhetően elért többletnyereségre használják a közgazdászok, addig a járadék mögött nincs ilyen teljesítmény, ahhoz kizárólag a politikai elittel fenntartott jó kapcsolatának köszönhetően jutnak hozzá a kiváltságos gazdasági szereplők.Ráadásul a munkák javát nem is Balásy cégei végzik el. A négy érintett vállalkozás ugyanis a beszámolóik alapján tavaly úgy csinált 216 milliárdos árbevételt, hogy a legnagyobb költségük a közvetített szolgáltatások beszerzésének értéke volt. Egy ilyen szolgáltatásnál az érintett Balásy-cég csak felveszi az állami megrendelést, a munkát pedig egy másik vállalattal végezteti el. A társaságok éves jelentésük szerint tavaly az ilyen szolgáltatásokra együttesen közel 158 milliárd forintot költöttek. Ez a teljes bevételük 73 százaléka.A G7 szerint a tényleges arány jó eséllyel ennél is sokkal magasabb, mert van olyan vállalat, ahol ha összeadjuk a közvetített szolgáltatások beszerzési értékét és a nyereséget, akkor szinte pontosan kijön az árbevétel, amelyet - nyilván leegyszerűsítve - úgy értelmezhetünk, hogy minden munkáját mással végeztette el, miközben lehúzta belőle a piaci átlagot messze meghaladó profitját.
|
Úgy ütik túl többszörösen a normál piaci nyereségszintet Rogán kedvenc propagandacégei, hogy közben a munka javát másoknak passzolják le
|
Balásy Gyula cégbirodalma továbbra is megállíthatatlanul termeli a profitot.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251020_balasy-gyula-new-land-media-lounge-design-kormanypropaganda-allami-megrendelesek-nyereseg
|
2025-10-20 14:07:00
| true
| null | null |
HVG
|
Sepsiszentgyörgyön az Új Erdélyi Művészeti Központ továbbtervezésére utalt ki pénzt a kormány.A kedd este megjelent határozat szerint 2,8 milliárd forint "többletforrást" még az idei költségvetésből kell előteremtenie Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek. A 2026-os büdzséből pedig "az építési és közlekedési miniszter kezdeményezésére" további 1,2 milliárd "többletforrás biztosítása" a feladata. A támogatási előlegként kiutalt összesen 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról a Sapientia Alapítvánnyal kell megállapodni, meghatározva a felhasználás és az elszámolás részletes feltételeit.A kolozsvári székhelyű, 2000 óta létező Sapientia Alapítvány tartja fenn jórészt magyar állami pénzből a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi helyszíneken működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet. Kuratóriumának tagjait a négy erdélyi magyar történelmi egyház (római katolikus, református, evangélikus, unitárius) nyolc vezetőjéből álló Alapítók Közgyűlése nevezi ki.A HVG két éve arról számolt be, hogy összesen ötmilliárd, ezen belül a sepsiszentgyörgyi fejlesztésekből 4 milliárd forintot törölt a kormány. Ez akkor egy konkrét összeget még nem, csak elvi egyetértést tartalmazó 2018-as határozat módosítása volt. Most is ugyanerre a hét és fél évvel ezelőtti, de a jelek szerint meg nem valósult döntésre hivatkozva adják oda újra a két éve elvont összeget. A szándék komolyabbra fordulását jelzi, hogy a tervezési pályázatot már másfél éve kiírta a kormány.
|
Négymilliárd forintból épül művészeti központ a Székelyföldön
|
Az idei költségvetésből 2,8 milliárd forint többletforrást kell előteremtenie Nagy Mártonnak erre a célra.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251105_Negy-milliard-forintbol-epul-muveszeti-kozpont-a-Szekelyfoldon#mhlpdkcfwcvius5g2eo
|
2025-11-05 00:00:00
| true
| null | null |
HVG
|
Ironikus, hogy a Blikket is kiadó Ringier Hungary felvásárlását éppen az Index résztulajdonosára, Vaszily Miklósra szignózták ki, akinek 2020-as megjelenésével vált teljesen egyértelművé, hogy az Indexet is sikerült kormányközelivé tenni - ekkorra persze a régi gárda már rég felmondott, és éppen a Telex megalapításával volt elfoglalva.Vaszily és tulajdonostársa, Ziegler Gábor mélyen belenyúlhatott a bukszába, hogy megszerezzék a Ringier Hungary Kft.-t.Egy október 28-án a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján közzétett jelzálogbejegyzés szerint ugyanis Mészáros Lőrinc bankja, az MBH Bank 12,9 milliárd forintos összeghatárig jelzálogjogot jegyzett be az Indamediára három nappal azelőtt, hogy a felvásárlást bejelentették. A pontos vételár ugyanakkor nem ismert, azt a felek üzleti titokként kezelik. Az ügylettel mindenesetre az RTL-en kívül gyakorlatilag nem maradt külföldi médiacég Magyarországon: a Joyt és az Éva magazint is kiadó, szintén svájci Marquard Media néhány hete adta el a vállalatot a menedzsmentnek. A Ringier egyedül a nyereséges Profession.hu állásportált és a Sportal híroldalt tartotta magánál.A felcsúti milliárdos és a korábban az Origót, az MTVA-t, majd az Echo TV-t is vezető médiapiaci intéző Vaszily kapcsolata meglehetősen összetett.Vaszily 2019 óta a TV2 igazgatótanácsának elnöke, Pavel Stanchev áprilisi kirúgásával pedig a vezérigazgatói jogkört is magához vonta. A TV2-t működtető TV2 Média Zrt. ugyan formailag nagyrészt Vida József exbankár nevén van, ám jó kapcsolatokat ápol Mészárossal, akinek a Status MPE magántőkealapon keresztül 8 százalékos tulajdonrésze is van a vállalatban, felesége, Várkonyi Andrea pedig ott ül az igazgatóságban is.A hitelügyletet azonban az teszi igazán pikánssá, hogy Vaszily az MBH felügyelőbizottságának elnöke is március óta, és bár nem sért jogszabályt, reputációs szempontból meglehetősen kényes, ha egy bank az egyik saját vezetőjének nyújt kölcsönt.Az ilyen esetekre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. Az MBH lapunk kérdésére azt válaszolta: a kockázatvállalási szabályokat maradéktalanul betartva, a belső szabályzatok által meghatározott ügyrend szerint járt el, részleteket azonban banktitokra hivatkozva nem közölt.Starcz Ákos, az Indamedia igazgatósági tagja a HVG-nek azt mondta, hogy a vételár jóval alacsonyabb volt, mint az MBH által bejegyzett jelzálogjog, és bizonyos mértékben saját forrásból finanszírozták a vásárlást. Arról a HVG számolt be először – még júniusban –, hogy az Indamedia az összes leányvállalatából kivette a nyereséget és az eredménytartalékot, amiket a holdingvállalatban helyezett el, ahol így közel 4 milliárd forint gyűlt fel. Akkor Starcz azzal magyarázta a lépést, hogy a jövőbeli fejlesztések és akvizíciók szükségessé tették az eredmények konszolidációját az Indamedia Networkben, most pedig azt ismegerősítette, hogy a pénz nagy részét valóban a Ringier Hungary felvásárlására fordították.A vételár körüli titkolózás miatt legfeljebb a vállalat pénzügyi eredményéből, adósságaiból és tőkéjéből, valamint az iparágban használatos szorzókból lehet kiindulni, ezek alapján a vállalat értéke reálisan 5-6 milliárd forint lehet. Ha igazak azok a sajtóértesülések, hogy az Indamedia jelentős felárat is fizetett a Ringier-nek, akkor ennél nagyobb is lehetett a cech.Politikai szempontból a Blikk a főnyeremény az Indamediának és rajta keresztül a kormánypártnak. A HVG a nyár elején mutatta ki, hogy Magyar Péter megjelenése óta szinte a teljes Fidesz-média, benne az Index olvasottsága és látogatói bázisa is csökkenni, néhol egyenesen zuhanni kezdett, miközben a független híroldalak zöménél ilyesmi nem tapasztalható.A Blikk ugyan épp a kivételek közé tartozik – 2023 novembere és 2025 októbere között az olvasótábora 27 százalékkal, a kattintások száma pedig egyharmadával csökkent –, de még így is jelentős az elérése. A nyomtatott lapot sem veszik már olyan sokan: a 2000-es évtized közepén még több mint 250 ezer példányt értékesítettek naponta, 2018-ban viszont 91 ezer, 2024 második felében pedig csupán 32 ezer volt az eladott példányszám, és információink szerint a lejtmenet azóta is folytatódik. Az Indamedia ettől függetlenül üzleti szempontból jó lóra tett: egy – az állami hirdetéseknek is köszönhetően –stabilan nyereséges vállalatot, valamint rengeteg reklámfelületet vásárolt, amelyet hatékonyan ki tud majd használni, és az eddiginél erősebb pozícióból tárgyalhat a hirdetőkkel.A Blikk épp idén márciusban próbált irányt váltani a hvg.hu korábbi felelős szerkesztőjével, Nagy Iván Zsolttal az élen, aki Kolossváry Balázst váltotta a poszton. Nagy egy évvel korábban érkezett a Ringier-hez tanácsadóként; a cél az volt, hogy a Blikk tartalomkínálatában nagyobb hangsúlyt kapjanak a közéleti hírek mellett a gazdaság, a tech, a sport, az autó és a kultúra rovat anyagai. Nagy Iván a felvásárlás után néhány nappal felmondott (ugyanígy tett a Ringier tartalomfejlesztését vezető Szigeti Péter is), feladatait ismét Kolossváry veszi át, aki a klasszikus bulvár irányvonalhoz fog visszatérni.A régi-új vezetőt júliusban az önkormányzati Győr+ Média Zrt. vezérigazgatójává nevezték ki; a médiacég a város polgármesterét, Pintér Bencét is adó Tiszta Szívvel a Városért frakció szerint a helyi Fidesz propagandáját terjeszti, működését ugyanis totális kontroll alatt tartja a kormánypárt győri szervezete, amely többségben van a helyi közgyűlésben. Ebből a szempontból a káderválasztás kétszeresen is jól sikerült: a lap működését jól ismerő főszerkesztőnek a jelek szerint nem esik nehezére kiszolgálni a Fidesz érdekeit, még ha a Ringier alatt önmérsékletet is kellett ebben tanúsítania.Még csupán néhány nap telt el a felvásárlás bejelentése óta, a felső vezetőkön kívül eddig csak Pogonyi Nóra, a Blikk kultúra rovatának vezetője mondott fel, aki januárban épp az Indextől érkezett. A felvásárlás előtt néhány nappal, de már az aláírás után viszont Kovács Tibor, a Ringier vezetője a műsorújságokat készítő 8 fős békéscsabai stábot kirúgta egy technológiai fejlesztésre hivatkozva. Információink szerint az új tulajdonos egyelőre nem tervez leépítést, bár Starcz Ákos elmondta, hogyössze fogják hangolni a tartalmi együttműködéseket „a kiadó két zászlóshajója, az Index és a Blikk között”,illetve azt, hogy az egyes kiadványok miként tudják egymást támogatni. A Fidesz szája íze szerint alakított, látszólag független, de stratégiai pillanatokban puha kormánypropagandát művelő Indexet a Blikk leginkább úgy tudná támogatni, ha azt is hasonló működésre állítanák be. A 2000-es években rendkívül befolyásos lap kegyét annak idején minden politikus kereste, tényfeltáró cikkei pedig óriási visszhangot vertek. A médiapiac eltorzításával azonban egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az állami hirdetések, ezekből a 2015-ös G-nap óta jócskán részesül a Blikk is. A Kantar Media adatai szerint listaáron (azaz kiadói kedvezményekkel nem csökkentve) évi 1,5–2 milliárd forint közpénz érkezik a laphoz. Mostantól pedig, ha netán rosszul muzsikál a vállalat, borítékolhatóan tovább fog nőni az állami hirdetések száma.Főként akkor, ha 2026. július 1-jétől a kormány valóban visszavezeti a reklámadót, amely a 100 millió forint feletti hirdetési bevételek 7,5 százalékát vonná el, 15-20 milliárdot hozva a költségvetésnek. A 444 mutatta ki még 2018-ban, hogy a 2010-től tartó, politikailag lavírozós időszak az évtized végére a múlté lett, a Blikk szinte teljesen felhagyott a politikai sztorikkal, különösen a Fidesz vezetését kímélik azóta.A Blikk a Magyar Péter-jelenségre sem repült rá; közéleti súlyához képest alulreprezentáltan foglalkozott a legnagyobb ellenzéki szereplővel, noha a jelenlegi viszonyok között üzletileg is értelmes döntés lett volna, ha kiemelt figyelmet szán neki. Ez mostantól megváltozhat, ám erősen kétséges, hogy a szakmai – és nem a politikai – megfontolások miatt.
|
Mélyen belenyúlhattak a bukszába, hogy einstandolják a Blikket
|
Egyetlen tekintélyes külföldi médiacég marad Magyarországon azután, hogy a Fidesz befolyása alatt álló médiabirodalom részévé válnak a Ringier kiadványai, elsősorban a Blikk. Mi teszi pikánssá, hogy az új tulajdonosoknak a felvásárlás előtt biztosított 13 milliárdos hitelkeretet a Mészáros Lőrinc-féle bank? Mekkorára becsülik a Ringier értékét, és hogyan muzsikált a cég az utóbbi időben? Milyen tartalmi átalakításról beszél az új tulajdonos képviselője?
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251105_hvg-ringier-felvasarlas-indamedia-mhb-hitelkeret-vettek-a-lapot
|
2025-11-05 15:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
101 millió forint közpénzt kapott Fásy Ádám családjának cége Hankó Balázs kulturális minisztertől - derül ki az RTL Híradójából.A mulatós sztár felesége és lánya Munkácsy Mihály művészetéhez kapcsolódó projektre kapott pénzt. A minisztérium nem árulta el, mi alapján döntöttek és az sem derül ki, hogy pontosan mi is ez a projekt.Amit tudni lehet, hogy Fásy Ádám a Munkácsy Alapítvány elnöke és ebben a minőségében van köze a festő Honfoglalás című művének vándorkiállításához is.Az idén alapított Zsam-Art Kft., aminek a két tulajdonosa, Fási Zsüliett és édesanyja, Fásiné Gurzó Mária, 101 600 000 forintot kapott a kulturális minisztériumtól a "Munkácsy Művészeti Misszió égisze alatt megvalósuló vándorkiállításhoz kapcsolódó projekt kivitelezésére". Ennél többet sem a tárca, sem a Fásy-család nem árult el az ügyletről az RTL-nek.
|
101 millió forint közpénzt kapott Fásy Ádám családjának cége Hankó Balázstól
|
A miniszteri keretből adott támogatásból Fásy felesége és lánya egy Munkácsy Mihály művészetéhez kapcsolódó projekt megvalósítására kapta. Azt azonban nem tudni, hogy mi is ez pontosan.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251110_fasy-adam-ceg-kozpenz-hanko-balazs
|
2025-11-10 20:44:44
| true
| null | null |
HVG
|
Elhasználódtak a hatéves Herendi porcelán étkészlet egyes darabjai a Karmelitában, ezért pótolni kell azokat. Az eszközök beszerzéséért ötvenmillió forintot fizet a kormány - írta meg a Menedzser Fórum kedden.A lap szerint a különleges étkészlet minden egyes darabja a Herendi Porcelánmanufaktúrában készült, és csak ez a vállalat tudja pótolni a hiányzó lapos, mély- és csemegetányérokat, befőttestálkákat, só, bors- és cukorszórókat, valamint tejszínes kannákat. Ezért nem is hirdettek meg közbeszerzést, a szerződést csak a Herendi teljesítheti a kizárólagos jogok miatt, beleértve a szellemitulajdon-jogokat, ugyanis hat évvel ezelőtt egy olyan, aranykoszorúval és címerrel díszített teljes szervízkészletet alkottak meg, aminek pótlását más nem végezheti el.Az új darabok beszerzését azzal indokolták, hogy a felújított Karmelita épületegyüttesben egyre több a nagy létszámú protokolláris rendezvény, ezeken gyakran használják a Herendi étkészletet, aminek egyes darabjai eltörtek, elcsorbultak, "így már nem használhatóak a megfelelő színvonalú terítékhez" - idézi a lap a közbeszerzési dokumentumot.Hozzátették: az eredeti készlet háromezer darabos, ebből mostanra 2379 darab maradt ép. A jelenlegi közbeszerzés 856 darab porcelántermék készítésére vonatkozik, ami az eredeti készlet nagyjából 28 százaléka. A Menedzser Fórum számításai szerint a teljes étkészlet 150 millió forintba kerülhetett. A közbeszerzési dokumentumban arról írnak, hogy a teljes garnitúra lecserélése nem lenne gazdaságos, mert az irreális többletköltséget jelentene a kormánynak.A Herendi porcelán hungarikum, ezért nem csak a Karmelitában kap szerepet, hanem a diplomáciai gyakorlatban is, sokszor a vállalat termékeit kapják ajándékba az országba látogató magas rangú külföldi vendégek. Vagy például Hosszú Katinka, akit Orbán Viktor miniszterelnök első házasságkötésekor egy Herendi étkészlettel ajándékozott meg.
|
50 milliót fizet a kormány, hogy pótolják az elhasználódott Herendi étkészletet a Karmelitában
|
Közbeszerzést ki sem írtak, ugyanis más vállalat nem teljesítheti ezt a feladatot.
| null | 1
|
https://hvg.hu/elet/20251118_herendi-karmelita-kozbeszerzes-etkeszlet-protokoll-darab
|
2025-11-18 18:51:58
| true
| null | null |
HVG
|
A tervezettnél legfeljebb 40 milliárd forinttal többet költhet az állam az autópálya-koncessziókra - olvasható a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben.Az idei költségvetésben eredetileg 370 milliárd forint szerepelt a Gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj jogcímcsoport kiadási előirányzataként, ezt emelte meg az Orbán Viktor által szignált kormányhatározat.A döntéshez nem fűztek indoklást.A magyar állam 2022-ben adta koncesszióba a teljes gyorsforgalmi úthálózat kezelését 35 évre a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztési (MKIF) Zrt.-nek, amely Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozik.A G7 augusztusban azt írta, Mészárosék 2022 szeptembere és 2024 decembere között összesen 383 milliárd forint koncessziósdíj-bevételt számoltak el, a koncesszorhoz tartozó üzemeltető és fejlesztő társaságokkal együtt pedig összesen 30,9 milliárd forintnyi nyereséget termeltek. Ennek csaknem a teljes egészét, 30,5 milliárd forintot fizettek ki a tulajdonosaiknak a Mészároshoz és Szíjjhoz köthető magántőkealapok, amelyek az MKIF tulajdonosai.
|
Negyvenmilliárddal fizethet többet a sztrádák után az állam Mészáros és Szíjj érdekeltségének
|
Kormányhatározattal emelték meg az eredetileg 370 milliárdos előirányzatot.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251114_autopalya-koncesszio-40-milliard-mkif-zrt-meszaros-lorinc-szijj-laszlo
|
2025-11-14 06:29:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Saját, a közbeszerzési törvény szigorítását célzó módosító javaslatát magyarázta hétfőn délelőtt Lázár János az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, amelyen a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, állami beruházásokon - így többek között a Budapest-Belgrád vasútvonalon is - dolgozó V-Híddal összefüggésben is érdekes kijelentést tett. Az ülés végén Lázár a HVG kérdésére megerősítette:vannak bizonyos feltételek az állami beruházásoknál, amelyeket minden pályázónak, kivitelezőnek be kell tartani, és ezeket be is tartatják, még a V-Híddal is, ha pedig ezeket a Mészáros-cég nem hajlandó elfogadni, akkor kizárhatják a beruházásokból.Lázár kifejtette: "A minisztériumnak az a politikája beruházóként, hogy aki dolgozik az államnak, az 10 százaléknál többet nem kereshet. Ezt a V-Híd vitatja, nem fogadja el, ezért a vele fönnálló viszonyainkat peresíti, és ezt a tételt folyamatosan vitatni kívánja a jövőben. Nem akarja továbbá megmutatni az alvállalkozói és szub-alvállalkozói szerződéseket."Az ügy előzménye, hogy a V-Híd Zrt. idén októberben megtámadta a Lázár-tárca 26,5 milliárd forintosra becsült tenderét, amellyel a Gubacsi vasúti híd kivitelezéséhez kerestek vállalkozót. A cég kifogásolta a maximum 10 százalékos nyereséghányad előírását és a teljes alvállalkozói láncolat ellenőrizhetőségét is jogsértőnek vélte - ezeket a kifogásokat azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította.A HVG-nek Lázár most megismételte: "Mi minden szerződést jóvá akarunk hagyni, amit ő köt, látni akarjuk, hogy ki mennyit keres az államon. Ez egy vita a V-Híddal, senkinek nem fogunk engedni, a V-Híd sem kereshet többet, mint bárki más Magyarországon." A miniszter szerint elképzelhető, hogy a feltételeket nem teljesítő cégeket kizárhatják az állami közbeszerzésekről, így akár erre a sorsra juthat az állami vasútépítési projektekben lényegében monopolhelyzetben lévő Mészáros-cég is. Úgy fogalmazott:Előfordulhat, hogy kizárjuk az állami beruházásokból, ha ez a jogvita fennmarad, és akkor a V-Híd nem fog tudni a vasútépítésekben részt venni. Ha ő nem fogadja el, hogy 10 százalékot kereshet, és nem hajlandó betekintést engedni a számaiba, akkor nyilván nem fog vasutat építeni Magyarországon."Arról a HVG már többször írt, hogy a V-Híd olykor szerződés nélkül dolgoztatja az alvállalkozóit, és esetenként annyit csúszik a kifizetésükkel, hogy a társaságok a csőd szélére kerülnek. Nemrég menesztették a cégvezető Sárváry Istvánt, többek szerint Lázár hatására. Ráadásul Mészáros másik nagy vasutas cége, az R-Kord is hasonló alvállalkozói gyakorlatot folytat. Minderről szó esett a Mészáros Lőrinccel nemrég az Indexen megjelent interjúban is.Ebben Mészáros úgy fogalmazott: furcsa lenne, ha egy miniszter hatására menesztené egy cégvezetőjét, és Sárváry esetében sem ez történt. A ki nem fizetett - vagy nagy késéssel kifizetett - alvállalkozókról pedig a következőket mondta: "A Mészáros Csoportban mindig tisztességesen jártunk el a velünk dolgozó vállalatokkal, főként azokkal, akik korrektül teljesítettek. Fővállalkozó és alvállalkozó között természetesen előfordulhat vita, de ezeket minden esetben rendezzük." Hozzátette:Én is voltam alvállalkozó, tudom, milyen érzés, ha valakit hátrány ér. A fővállalkozónak nincs joga megkeseríteni az alvállalkozó életét - ezt én soha nem tűrném el. A mostani történet is inkább politikai támadás volt."Ami pedig a gazdasági bizottság hétfői ülésének fő témáját, a közbeszerzési törvény módosítását illeti, az a Strabag miatt született, pontosabban az M30-as autópálya szikszói szakaszának botránya miatt. A miniszter előbb rendkívüli auditot rendelt el a Strabagnál, mert a cég nem készült el a megcsúszott M30-as autópálya helyreállításával, majd arról beszélt, hogy a Strabag "átbaszott minket", és egy kis kitérő után, amelyben bizonyíték nélkül azt állította, hogy a cég a Tisza Párt kampányát segíti, benyújtotta a közbeszerzési törvény módosítását, amellyel kizáratná a szerződésszegőket az állami beruházásokból.Apró szépséghiba, hogy ez már most is benne van a törvényben, de hát a kampány az kampány. Valójában a benyújtott törvényjavaslatból kiderül, hogy az eddigiekkel szemben a két évvel régebbi, akár öt évvel korábbi szerződésszegést is büntetnék, és a folyamatban lévő eljárásokra is érvényes lenne az új szabály.
|
Lázár János: Ha a Mészáros-cég nem fogadja el a feltételeket, akkor nem fog vasutat építeni Magyarországon
|
A legfeljebb 10 százalékos haszonkulcsból és az ellenőrizhető alvállalkozói szerződésekből nem enged az állam senkinek, így a Mészáros-cégbirodalomhoz tartozó V-Hídnak sem – mondta a HVG-nek Lázár János. A miniszter szerint ha a jogvitájuk fennmarad, a V-Híd nem vehet részt vasútépítésekben, mert kizárhatják az állami beruházásokból.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251117_Lazar-Ha-Meszaros-Lorinc-cege-nem-fogadja-el-a-felteteleket-akkor-nem-fog-vasutat-epiteni-Magyarorszagon-ebx
|
2025-11-17 13:21:00
| true
| null | null |
HVG
|
Egy a már a Demszky-érában is zsíros szerződéseket nyerő, Tóth Csaba volt szocialista képviselőhöz közel álló ügyvédi iroda is komoly szerepet kap az újbudai közbeszerzések végrehajtásában. A Varga Dóra Katalin ügyvédi iroda Dr. László Imre polgármester 2019-es megválasztása után szinte azonnal feltűnt a kerületben.A Kis-Fleischmann Éva kabinetfőnökkel közeli kapcsolatot ápoló iroda ugyanakkor már Demszky Gábor főpolgármestersége idején is komoly megbízásokat kapott.Az ügyvédi irodát Újbuda önkormányzata annak ellenére foglalkoztatja, hogy az az OLAF-jelentésekben szabálytalan közbeszerzések miatt is szerepelt.Az OLAF-jelentés szerint a 4-es Metró megvalósítása kapcsán az ügyvédi irodával 2007-ben kötött szerződés jogszabály ellenes volt, mert nem folytattak le közbeszerzési eljárást, hanem csak úgy megbízták őket.Ezen felül a Demszky Gábor vezette fővárosi önkormányzat a Varga Dóra Katalin ügyvédi irodának harmincmillió forint maximális szerződési díjat úgy fizetett ki, hogy csak részben teljesítették a szerződésben foglaltakat, sőt úgy kaptak még plusz húszmillió forint bónuszt, hogy ilyet a szerződés nem tartalmazott. A szabálytalan megbízás és kifizetés eredményeként a Főváros ezen ötvenmillió forintos kifizetés finanszírozására nem vehetett igénybe támogatást.Az ügyvédi iroda 2010 előtti tevékenysége is megerősíti a korábban a lapunkban megjelent információkat, miszerint egy 2010 előtt a fővárosban tevékenykedő, a volt SZDSZ-hez és az MSZP-hez erősen kötődő csoport vette át a hatalmat Újbudán.A Varga Dóra Katalin ügyvédi iroda ugyanis Demszky Gábor főpolgármestersége alatt közvetlenül kapcsolatban lehetett mind Tiba Zsolt akkori főjegyzővel, aki jelenleg Újbuda jegyzőjeként tevékenykedik, illetve Kis-Fleischmann Évával, aki az akkori főjegyzői iroda vezetőjeként dolgozott, jelenleg pedig László Imre polgármester kabinetfőnöke.Az említett cég az egykori szocialista képviselőhöz, Tóth Csabához is köthető. Egy 2010-es, a zuglói önkormányzat visszaéléseit tartalmazó cikkben ugyanis felbukkan a Varga Dóra Katalin ügyvédi iroda. A szóban forgó cikkben Varga Dóra közbeszerzési tanácsnokra, mint Tóth Csabához közel álló szereplőre hivatkoznak, aki 2008-2009-ben hét hónap jogi munkáért 26,1 millió forintot kaszált, ami több mint 3,5 milliós havi apanázst jelent.A cég 2022-ben is felbukkant Zuglóban, amikor kiderült, a Varga Dóra ügyvédi iroda nemcsak az önkormányzati hivatalnak, de a Zuglói Zrt.-nek is adott közbeszerzési tanácsokat havi ötszázezer forintért.Fontos még megjegyeznünk, hogy annak ellenére hogy Varga Dóra ügyvédi irodája 2014 óta állandó megbízási szerződéssel rendelkezik, az elmúlt három évben összesen 615 beszerzési eljárásból mindösszesen tizenöt volt közbeszerzési eljárás- áll a Zuglói Zrt. átvilágításában. Átlagosan tehát havi 0,4 közbeszerzésért kapott félmillió forintot Varga ügyvédi irodája. Tavaly ráadásul több mint 35 millió forintot fizetett ki külső ügyvédi irodáknak a cég, míg 2020-ban alig több mint húszmilliót, azt azonban nem tudni, mi okozta a költségek ilyen mértékű növekedését.Az ügyvédi iroda 2020-ban Újpesten is felbukkant, az UV Újpesti Vagyonkezelő Zrt. a 2020-as év során közbeszerzési tanácsadásra 20 millió forintos szerződést kötött a Varga Dóra Ügyvédi Irodával.Borítókép: László Imre újbudai polgármester az önkormányzati tanácsteremben (
|
Érik a botrány: Tóth Csabához közel álló ügyvédi iroda kezeli Újbuda közbeszerzéseit
|
Az újbudai önkormányzat álfüggetlen közbeszerzési szakértőjeként működő Varga Dóra Katalin ügyvédi iroda ugyanakkor komoly hírnevet szerzett magának az elmúlt évtizedekben.
| null | 1
|
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/11/erik-a-botrany-toth-csabahoz-kozel-allo-ugyvedi-iroda-kezeli-ujbuda-kozbeszerzeseit
|
2025-11-14 20:45:21
| true
| null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A Pécs melletti kisváros korábbi vezetője első fokon 1,5 millió forintos pénzbírságot kapott sikkasztás és hivatalos személy által elkövetett közikirat-hamisítás miatt. Ha nem fizet, fogházba is kerülhet. A korábbi politikus ártatlannak vallja magát és fellebbezett az ítélet ellen.Az egykori városvezető ellen a ügyészség emelt vádat hútlen kezelés és hivatalos személy által elkövetett közikirathamisítás miatt. A vád szerint Kozármisleny akkori polgármesterének két életbiztosítása is volt, amit az önkormányzat fizetett, azonban ezek közül az egyikről a képviselőtestület nem is tudott. Amikor az egyik életbiztosítás lejárt, a 1,5 millió forintos összeghez úgy jutott hozzá a városvezető, hogy azt a saját bankszámlájára utaltatta. A vádirat szerint, hogy ezt később legálissá tegye, egy rendkívüli testületi ülésen jutalmat szavaztatott meg magának, közel akkora összegben, mint ami a biztosításból befolyt - derült ki a misleny.hu oldal beszámolójából.A közokirat-hamisítás a vád szerint egy másik ügyben valósult meg. A korábbi polgármester az önkormányzat számlájához tartozó bakkártyával rendelkezett 2015 és 2019 között, azonban erről csak 2020-ban írt alá egy polgármesteri utasítást, visszamenőleges, 2015-ös dátumot megjelölve.Az ügyet első fokon a Pécsi Járásbíróság tárgyalta. Az ügyész börtönbüntetést kért, az egykori kozármislenyi városvezető azonban ártatlannak mondta magát, szerinte nem követett el bűncselekményt.A bíróság végül első fokon elítélte a vádlottat, igaz a közokirat-hamisítás mellett nem hűtlen kezelés, hanem sikkasztás miatt. A nem jogerős ítélet szerint 1,5 millió forint pénzbírságot kapott, amit, ha nem fizet meg, fogházba is kerülhet.Az ügyészség gondolkodási időt kért, hogy eldöntse fellebbez-e az ügyben, a volt polgármester védője azonban elsődlegesen felmentésért, másodlagosan pedig enyhítésért nyújt be fellebezést.
|
Első fok: elítélték Kozármisleny volt polgármesterét
|
A Pécs melletti kisváros korábbi vezetője első fokon 1,5 millió forintos pénzbírságot kapott sikkasztás és hivatalos személy által elkövetett közikirat-hamisítás miatt. Ha nem fizet, fogházba is kerülhet. A korábbi politikus ártatlannak vallja magát és fellebbezett az ítélet ellen.
| null | 1
|
https://www.pecsma.hu/elso-fok-eliteltek-kozarmisleny-volt-polgarmesteret/
|
2025-11-18 19:24:03
| true
| null | null |
PécsMa.hu
|
Több mint 7,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást oszt ki a magyar kormány tizenhat erdélyi vállalkozás közt - derült ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium által az Európai Bizottságnak jelentett adatokból. A magyar költségvetési támogatást Hargita, Kovászna, Kolozs és Maros megyei cégek kapják, a nyertesek közt van agráripari, erdőgazdálkodási, állattenyésztő és idegenforgalmi vállalkozás is.Annak részleteit viszont nem tette közzé a külügy, hogy pontosan milyen beruházásokat támogat adófizetői pénzből. A Szijjártó Péter vezette tárca a 24.hu közérdekű adatigénylésére csupán annyit ismert el, hogy a vállalkozások vissza nem térítendő támogatást kapnak. Azt írták, hogy a részleteket a pályázatok operatív kezelését végző szervezet honlapján található felhívás és az általános szerződési feltételek tartalmazzák.Csakhogy azt nem árulták el, melyik szervezet végzi a lebonyolítást.Ugyanakkor adatigénylésünket követően megjelent a magyar kormány erdélyi beruházási támogatásait gyakran felügyelő Pro Economica Alapítvány honlapján ugyanaz a támogatási lista, amelyiket lapunk az Európai Bizottságnak jelentett adatok közt felfedezett. Az alapítványról a Magyar Hang írta meg korábban, hogy azon keresztül sok milliárd forintos értékben lehet magyar közpénzt csatornázni Erdélybe úgy, hogy annak részletei rejtve maradjanak a nyilvánosság előtt, ugyanis a szervezetre nem vonatkozik a magyar üvegzsebtörvény.A 24.hu a Snoop.ro portál újságírójával közreműködésben térképezte föl a pénzek útját és a készülő beruházások részleteit.Újabb milliárdok a román szállodaiparnakA legtöbb támogatást – csaknem 4,6 millió eurót, azaz közel 1,9 milliárd forintot – a kolozsvári Roata Faget Srl kapja, amely 2010 óta működtet egy csárdát Románia második legnépesebb városában. A társaság tulajdonosa Sipos József és a felesége, a támogatást pedig – romániai hírek szerint – arra kapták, hogy ötcsillagos szállodát, éttermet, többfunkciós rendezvény- és konferenciateret, valamint egy mesterséges tavat hozzanak létre egy 2,6 hektáros területen. A pontos részleteket nem sikerült kideríteni, ugyanis a cég nem reagált a megkeresésünkre.Szintén a szállodaiparban tevékenykedik a második legtöbb támogatást elnyerő a Premiot Amera Hotels Srl nevű társaság, amelynek több mint 1,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a külügyminisztérium. A céget 2022-ben alapították, és két erdélyi üzletember, Ambrus Ádám és Kerekes Gábor érdekeltségében áll. A vállalkozás egy 110 szobás hotelt tervezett, amit eredetileg 2025-ben adtak volna át, ám helyi hírek szerint az engedélyezés elhúzódása miatt három évvel elhalasztották a nyitást. Ezt a társaságot szintén hiába kerestük a magyar költségvetési támogatás felhasználásáról érdeklődve.Csaknem 280 millió forint jut az ugyancsak szállodaüzemeltetéssel foglalkozó Atlantic Hotel Restaurant Srl elnevezésű társaságnak, amely egy étteremmel is rendelkező butikhotelt működtet Marosvásárhely központjában. A Fazakas Róbert érdekeltségében álló társaság sem válaszolt a kérdéseinkre. Fazakas tulajdonában van az Atlantic Hotel Hungary Kft., amely egy terézvárosi székhelyszolgáltató címére van bejegyezve, és az elmúlt négy év során nem mutatott érdemi működést, csupán veszteséget termelt.A külügy vissza nem térítendő támogatásaiból 255 millió forintot kap a sepsiszentgyörgyi Isabella Boutique Hotel tulajdonosa, a Deicanto Srl. Tulajdonosa, Petrovits Ágnes megkeresésünkre jelezte, hogy a hotel bővítésére kérték a támogatást, amelynek az előlegét már meg is kapták. Mint írta, a munkálatokat elkezdték, a magyar állam 48 százalékban finanszírozza azokat. Ez a társaság korábban romániai állami támogatást – 755 ezer lejt, azaz 58 millió forintot – is fölvett „lakóház turisztikai szállodává való felújítása, bővítése és újrahasznosítása” címén. Az nem derült ki, hogy a romániai forrást a szóban forgó hotelre használták-e föl.Szintén részesült korábban romániai és európai uniós támogatásban a külügy listáján is szereplő Abib Srl, amely a marosugrai Haller Kastélyszállót üzemelteti. A cég előzőleg 400 ezer eurót, vagyis csaknem 160 millió forintot kapott a kastély turisztikai célú átalakítására. Ezúttal 196 millió vissza nem térítendő forrást kapnak Magyarországról, ám azt nem tudjuk, hogy mire költik, megkeresésünkre ugyanis ez a társaság sem válaszolt. A 2011-től panzióként, étteremként és pincészetként működő kastélyszálló a marosvásárhelyi Fóris család érdekeltsége.124 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap a csíkszeredai Hotel Fenyő üzemeltetője, a Fenyő Srl. Ez a cég az ismert üzletember és kulturális aktivista, Kurkó János György érdekeltsége. Ahogy neki, úgy a csaknem százmillió forintot elnyerő sepsiszentgyörgyi Hotel Hostel Park Srl tulajdonosainak is erősek a közéleti kötődései. E két társaság sem reagált a 24.hu megkeresésére.Az általunk vizsgált, magyar költségvetési támogatásban részesült cégek közül 16 vállalkozás 2020 és 2025 között 55,4 millió lej (4,3 milliárd forint) támogatást kapott a román kormánytól is – elsősorban a koronavírus-járvány és az ukrajnai háborúval kapcsolatos nehézségek csökkentésére. Ezen kívül négy cég egyéb támogatásokhoz is hozzájutott a román államtól.El nem készült szállodákA Pro Economica Alapítványnál 2019 nyarán három-, négy- és ötcsillagos szállodák építésére lehetett pályázni. Akkor 1,5 és 7,5 millió euró közötti forrást biztosított ugyancsak a magyar külügyi tárca. A pályázatok beküldésére két hónap határidő állt rendelkezésre, ami egy luxusszálloda megtervezésére meglehetősen rövidnek tűnik. A hoteleket 2022. december 31-ig kellett volna megépíteni és beüzemelni, ám Magyar Hang idei beszámolója szerint a szállók kevesebb mint a felét adták át. A legtöbb támogatást egy Balázs Attilához köthető erdélyi cég nyerte, aki Orbán Viktor veje, Tiborcz István és Mészáros Lőrinc üzletfele, és 30 milliárdos vagyonával a leggazdagabb magyarok egyike. Balázs László, Attila testvére 2019 elején szintén nyert a Pro Economica pályázatán 4,5 milliárd forintot két, nem sokkal korábban bejegyzett céggel egy tejfeldolgozó és egy hűtőház felépítésére. Ebben a pályázati szakaszban az Igazi Csíki Sör alapítója, Lénárd András érdekeltségei a hírek szerint kétmilliárd forintnyi támogatást nyertek malátagyár és chipsgyár építésére, ő korábban magyar diplomataként próbált megúszni egy gyorshajtást.Politikai szálak határon innen és túlA Pro Economica Alapítvány honlapjára feltöltött bemutatkozásban felidézik, hogy 2016-ban indult el a régiós fejlesztési célokat előtérbe helyező Kós Károly Terv, ennek része a fenntartható gazdasági fejlődés és munkahelyteremtés a magyarok által lakott romániai területeken. Ez alapján jött létre a magyar kormány támogatásával az erdélyi gazdaságfejlesztési program, amelyet a 2017-ben alapított Pro Economica működtet.Az alapítvány elnöke, ügyvezető igazgatója Kozma Mónika, az igazgatótanácsban pedig helyet kapott Horváth Anna, Kolozsvár volt RMDSZ-es alpolgármestere. Az ő szerepe azért is említésre méltó, mert korábban befolyással üzérkedés miatt a bíróság két év börtönbüntetésre ítélte (az ítélet végrehajtását négy évre felfüggesztették). A korrupcióellenes ügyészség 2016 decemberében terjesztette be a vádiratot Horváth ellen, mert az akkori alpolgármester 60 fesztiválbérletet fogadott el a választási kampányban tevékenykedő önkénteseinek Fodor Zsolt ingatlanfejlesztőtől. A vád szerint az alpolgármester cserébe megsürgette egy építési engedély kiadását a vállalkozónak. Ebben a perben tanúként hallgatták meg a korábban említett hoteltulajdonost, Ambrus Ádámot, aki elismerte, hogy több ezer lejjel támogatta korábban Horváth kampányát. A bíróságon felolvasták Horváth Anna SMS-ét, amit Kolozsvár polgármesterének írt, és amelyben sürgette a városvezetőt, hogy Ambrus projektje is építési engedélyt kapjon.Most a Pro Economica Alapítvány – Horváth Annával az igazgatóságban – ítélt meg Ambrus Ádám érdekeltségének, a Premiot Amera Hotels Srl nevű társaságnak 1,1 milliárd forint magyar költségvetési támogatást.A Fideszhez köthető politikai szálak sejlenek föl az autóalkatrész forgalmazásával foglalkozó Impar Srl hátterében is, amely a Pro Economicán keresztül 847 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. A társaság László János székelyföldi vállalkozó érdekeltsége, aki azzal lett szélesebb körben is ismert, hogy a tulajdonában állt az a Prima Press nevű társaság, amelynek segítségével Fidesz-közeli körök – Demeter Szilárd közreműködésével – megszerezték az erdélyi lapok fölötti ellenőrzést Simicska Lajostól, miután az oligarcha veszett összeveszett Orbán Viktor miniszterelnökkel.Az Impar Srl magyar állami támogatása kissé kilóg a többi közül. Egyrészt azért, mert a jól prosperáló társaság kereskedelemmel foglalkozik, azaz elsősorban nem új termékek előállításával és gyártásával. Másrészt a cég egy új logisztikai központ kialakításához kap pénzt, ami viszont már készen van, sőt a cég már be is költözött az új központba, miközben az állami támogatásról csak április közepén született döntés, így nem kizárt, hogy még át sem utalták a pénzt a társaságnak. Bár erről is érdeklődtünk az Imparnál, megkeresésünket figyelmen kívül hagyták. Az új központ átadásán szeptemberben részt vett Magyar Levente, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára is.A támogatottak között a Fidesszel szimbiózisban működő RMDSZ számos politikusa, illetve azok érdekeltsége is feltűnik. A Bomilact Madaras név a magyarországi olvasók egy részének is ismerős lehet, ugyanis a csíkmadarasi tejfeldolgozó sajtjai két nagy üzletlánc boltjaiban is kaphatók. A 14 évvel ezelőtt alapított cég – amely 174 millió forintos támogatást kap a magyar államtól – Bogács Loránd RMDSZ-es politikus tulajdonában áll, és évente mintegy két és félmillió euró értékben exportál Magyarországra.Bogács egy másik helyi cégben is érdekelt, a Madaraspart S.A.-ban, amelyben a román cégadatok szerint az üzlettársa Bíró László, Csíkmadaras volt polgármestere, akit többször megbírságoltak, amiért kitűzte a magyar zászlót a városházára, valamint felbukkan benne Tánczos Barna korábbi román környezetvédelmi miniszter is. A wellness-szolgáltatással foglalkozó vállalkozásban megtaláljuk Péter Imrét, a Gordon-Prod Srl. nevű tejfeldolgozó cég megalapításában részt vevő család tagját is. A Gordon-Prod 553 millió forint támogatást nyert, méghozzá nem először – amint az a Pro Economica egy 2021-es Facebook-posztjából kiderül.A Madaraspart részvényesei közül érdemes kiemelni Ábrahám Lehel Antalt is, aki az Irisz Fenyo Srl többségi tulajdonosa. A cég 18 éve foglalkozik erdőgazdálkodással Hargita megyében, és kicsivel több mint 178 millió forint támogatást nyert el. Az Irisz Fenyo tájékoztatása szerint az összeget egy csemetefarmhoz szükséges, hűtőházzal ellátott raktárcsarnok létesítésére használják fel Csíkszentmihályon. A pénz, amit még nem hívtak le, az összköltség 50 százalékát fedezi.Az ugyancsak már említett sepsiszentgyörgyi Park Hotelt üzemeltető, és százmillió forint támogatást elnyerő Hotel Hostel Park Srl-ben is találunk politikai szálat: a cég kisebbségi tulajdonosa Kovács Zenkő Bernadett, aki az országos és az európai parlamenti választáson is indult az RMDSZ színeiben. A cég ügyfelei és partnerei között megtaláljuka Háromszék Táncegyüttest,a Román Jégkorong Szövetségetés a Szatmárnémeti Északi Színházat is.RMDSZ-es szál van a Z & Z PIRO Srl-nél is, amely a hidegaszfaltozást magában foglaló profiljával kicsit kilóg a többi nyertes közül. A 225 millió forintot elnyerő cég tulajdonosa Rákosi-Seiwarth Zoltán, akinek a felesége, Rákosi-Seiwarth Ildikó a Hargita Megyei Tanács egyik RMDSZ-es tagja.Radar alatt osztott pénzekA Pro Economica által kiosztott támogatásokat vizsgálva került látókörünkbe a 2019-ben alapított CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft., amely a kormány által korábban működtetett, botrányok övezte kereskedőházak egy részének jogutódjaként jött létre. A külügyminisztériumon keresztül a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló CED a külföldre csatornázott támogatásokkal kapcsolatban eddig nem került elő, pedig a jelek szerintjelentős pénzeket mozgat.A cég húsz képviselettel rendelkezik a szomszédos országokban, illetve Csehországban és Lengyelországban. A bemutatkozás szerint az 1,2–1,6 milliárd forintos nettó árbevételekkel operáló társaság pontos képpel rendelkezik a kereslet-kínálatról, és ezeket összehangolva segíti elő „a magyar vállalkozások sikeres külpiacra lépését, ezáltal pedig hazánk exportvolumenének bővülését, a régió gazdasági versenyképességének fokozását.”A CED nem sokkal a koronavírus-járvány kirobbanása után, 2020 júniusában írta ki a CED20C pályázatot magyarországi vállalkozások számára határon átnyúló projektek megvalósítására. A cél a járvány miatt nehéz helyzetbe került cégek beruházásainak támogatása volt a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében. A pályázat vissza nem térítendő támogatást kínált minimum 50 millió, legfeljebb 277 millió forint értékben, a teljes keretösszeg 25 milliárd forint volt. A támogatható költségek közé tartoztak a többi közöttaz ingatlanvásárlások,az építési beruházások,a technológiai fejlesztésekés az immateriális javak beszerzései is.A projekt legalább 75 százalékát Magyarországgal szomszédos országban kellett megvalósítani, a fenntartási időszakot két–három évben határozták meg.Ezen a pályázaton a CED honlapján található hivatalos dokumentáció szerint az erdélyi Melinda cégcsoport magyarországi leányvállalata, a Melinda Steel Kft. 266 millió forintot nyert, majd az erdélyi lapok 2022 novemberében már arról számoltak be, hogy bemutatták a cég első saját tervezésű kazánját. Az ehhez szükséges gyártósor másfél millió euróba került: ennek nagyjából a fele önrész volt, a többit – 360 forintos árfolyammal számolva 740 ezer euró közeli összeget – a CED20C-ből állták.Egy szeptemberi Facebook-bejegyzés azonban más számokat mutat. Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere arról írt, hogy Magyar Levente, Szijjártó Péter helyettese ellátogatott a Melinda Steel kazángyárába, ahol a polgármester elmondása szerint 5,6 millió eurós fejlesztést hajtottak végre, melyből 834 ezer euró magyar kormányzati támogatás volt. Ennek azonban semmilyen hivatalos nyomát nem leltük. Ezért kérdéseket küldtünk a CED-nek, amely az általunk is megtalált 266 millió forintos támogatást erősítette meg, ezt a magyarországi Melinda Steel Kft. 2020-ban nyerte el a határon átnyúló projektjei megvalósítására. Arra nem tértek ki, hogy Székelyudvarhely polgármestere 834 ezer eurós támogatást említett, így a számok közötti eltérés oka egyelőre homályban marad.KakukktojásA támogatottak közt akad egy kakukktojás is. 232 millió forint vissza nem térítendő támogatás jut a Székely T Persoana Fizica Autorizata elnevezésű társaságnak, amely egy romániai egyéni vállalkozásra utalhat. Ez a feltehetően egyszemélyes vállalkozás – amelynek semmilyen elérhetőségét nem találtuk meg – tejelőszarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik. Ez azért különös, mert a pályázati kiírás szerint nem nyújtható támogatás elsődleges mezőgazdasági termeléshez.
|
7,3 milliárd forintot szór szét a kormány Erdélyben: politikai szálakat és a határ mindkét oldalán hasznot húzó cégeket találtunk
|
A külügyminisztérium egy olyan alapítványon keresztül csatornázza a pénzeket Romániába, mely nem tartozik az üvegzsebtörvény alá, így rejtve maradhat a támogatások pontos felhasználása.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/22/erdely-pro-economica-alapitvany-rmdsz-fidesz-vissza-nem-teritendo-tamogatas/
|
2025-10-22 05:59:18
| true
| null | null |
24.hu
|
Őrzési és egyéb vagyonvédelmi, valamint recepciós feladatok ellátására írt ki két közbeszerzési eljárást a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nyáron. A tenderek eredményét a napokban töltötték fel az EKR-be. A nyertes mindkét esetben a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., az ESG HOLDING Zrt. és a VALTON-SEC Zrt. lett, amelyekkel így összesen 288 milliárd forint értékben kötnek keretszerződéseket. Az eljárásokat versenykorlátozó feltételek miatt (is) megtámadták a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely egy esetben helyt adott a panasznak, és elmarasztalta a KEF-et: 30 millió forintos bírságot szabott ki rájuk.A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) június végén írt ki közbeszerzési eljárást őrzési és egyéb vagyonvédelmi feladatok ellátására, illetve recepciós szolgáltatások nyújtására az üzemeltetési és/vagy ellátási körébe tartozó ingatlanokban. A tender bírálati összegzése szerint a nyertes ajánlattevő a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., az ESG HOLDING Zrt. és a VALTON-SEC Zrt. lett. A három céggel 88 milliárdos keretszerződést írnak alá 36 hónapra. A megbízás 225 db budapesti és 449 db Budapesten kívüli ingatlanra vonatkozik, ebből 47-et kell fegyveresen őrizni.A közösen induló CIVIL Zrt., ESG HOLDING és a VALTON-SEC mellett a Securimaster Protect Plusz Kft. és a Kelet-Őr Plusz Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft., valamint az Escudo Corpo Személy és Vagyonvédelmi, Kereskedelmi Szolgáltató Kft. adott be ajánlatot. Ezeket azonban - mivel drágábbak lettek volna - már nem bírálták el érdemben.A KEF kórházak őrzésére vonatkozó másik tenderét szintén június végén írták ki. A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére biztosított őrzés-védelmére irányuló szolgáltatás 48 hónapra szól. A tendert 3 részre bontották:Kelet-Magyarország: 22 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 157 db telephely (gyógyintézeti objektum). Keretösszeg: 65 000 000 000 Ft.Budapest és Országos Intézmények: 28 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 155 db telephely. Keretösszeg: 70 000 000 000 FtNyugat-Magyarország: 29 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 147 db telephely. Keretösszeg: 65 000 000 000 FT.Mindhárom részre 3-3 ajánlat érkezett: a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., az ESG HOLDING és a VALTON-SEC közös ajánlattevők mellett pályázott még az "Infó-Szolg" Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., illetve a Török Biztonsági Szolgálat Kft.-t. Előbbi ajánlatát egyik esetben sem vizsgálták érdemben, utóbbit pedig kizárták, mert a cég nem nyújtott be szakmai ajánlatot.Így mindhárom részt a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., az ESG HOLDING és a VALTON-SEC Zrt. nyerte összesen 200 milliárd forint értékben.Ez egyébként nem volt meglepetés, hiszen a KEF korábbi, szintén 48 hónapra szóló megbízását is majdnem ugyanezek a cégek nyerték. Ahogy arról 2021-ben beszámoltunk, a 200 milliárdos keretszerződést a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel, a Valton-Sec Zrt.-vel, az ESG Holding Zrt.-vel, továbbá az Univerz Holding Zrt.-vel, az Univerz Biztonságtechnikai Kft.-vel, az Univerz Biztonsági Tanácsadó Kft.-vel, az Univerz Biztonsági Szolgáltató Kft.-vel, a Securimaster Kft.-vel és az Airport Service Budapest Zrt.-vel írták alá.30 millió forintra büntették a KEF-etBár a forgatókönyv ismerősnek tűnik (ti.: kiírnak egy központosított eljárást, amit aztán valamelyik kormányközeli cég nyer el), ez esetben egyik eljárás sem zajlott zökkenőmentesen. Sőt.Az őrzési és recepciós szolgáltatások ellátására már 2024 nyarán is kiírtak egy tendert, amit visszavontak. Ezt követte egy újabb tender 2024 végén, ami azonban eredménytelen lett, miután csak érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be. Akkor pályázott a Cruz-cop Vagyonvédelmi Kft., valamint a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., a Securimaster Protect Plusz Kft., a VALTON-SEC Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., az UNIVERZ Biztonságtechnikai Kft., az UNIVERZ Holding Zrt., az UNIVERZ Biztonsági Szolgáltató Kft. és a CIVIL Rendszertechnika Kft. közösen.Ezt a tendert egyébként az O.M.T. CONTROLL Hungária Zrt. megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely azonban visszautasította a jogorvoslati kérelmet. A cég korábban is megtámadott már eljárásokat, így például a Budapesti Közlekedési Zrt. metrók őrzéséről szóló, vagy épp a KEF kórházak takarításáról szóló tenderét.A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság aztán idén nyáron harmadszor is nekifutott - a legújabb eljárást viszont egy másik cég, az Armis Arateas Személy és Vagyonvédelmi, Kereskedelmi Szolgáltató Kft. támadta meg a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.A cég többek között egy speciális szerződéskötési, illetve ajánlattételi feltételt kifogásolt: azt, hogy a nyertes ajánlattevőnek szerepelnie kell az Alkotmányvédelmi Hivatal által a biztonsági követelményeknek megfelelő gazdasági szereplőkről vezetett listán (jegyzéken), illetve hogy telephelybiztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.A Döntőbizottság megállapította, hogy a KEF indokolatlanul korlátozta a versenyt,amikor előírta, hogy az ajánlattevőnek szerepelnie kell az Alkotmányvédelmi Hivatal biztonsági jegyzékén, és rendelkeznie kell telephely-biztonsági tanúsítvánnyal. A Döntőbizottság indokolása szerint ugyanis ilyen követelmény csak akkor lenne jogszerű, ha a beszerzés minősített adatot érintene, vagy nemzetbiztonsági célú lenne, de ebben az esetben erről nem volt szó. Az őrzési és recepciós feladatok ellátása nem jár minősített adatok kezelésével, ezért ezek a feltételek nem kapcsolódnak közvetlenül a beszerzés tárgyához, és így aránytalanul szűkítik a lehetséges ajánlattevők körét.A Döntőbizottság ezért a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal szemben 30 millió forint bírságot szabott ki, továbbá megsemmisítette az ajánlati felhívás jogsértéssel érintett részeit. A jogorvoslati kérelem első, negyedik, ötödik és hatodik kérelmi elemeit ugyanakkor elutasították.Szintén elutasították az O.M.T. CONTROLL Hungária Zrt. jogorvoslati kérelmét, amely a kórházak őrzésére kiírt eljárás 2. részét (BP és Országos Intézmények) érintette.Kormányközeli vállalkozások taroltakÚgy tűnik tehát, hogy a KEF vagyonvédelemre vonatkozó eljárásai lassan célba érnek, és aláírhatják a szerződéseket a jól ismert kormányközeli cégekkel.A CIVIL Biztonsági Zrt.-t talán már senkinek nem kell bemutatni. Az egykor Pintér Sándor érdekeltségébe tartozó társaságnak ugyan ma már - a N.E.Z. Capital Kft.-n és a N.E.Z. Investment Zrt-n keresztül - Nyerges Zsolt és Sárvári Tamás Mihály a tulajdonosa, a társaság így is nyeri a közpénzes megbízásokat, és tavaly 32 milliárdos forgalom mellett 7,1 milliárdos nyereséget értek el. Nyerges Zsolt üzletember többek között arról híres, hogy 2018-ban ő vásárolta meg a kegyvesztett Simicska Lajos és családja üzleti érdekeltségeit.Az ESG Holding Zrt. többségi tulajdonosa 2024 novemberéig a BLK Corporation Kft.-n keresztül Tasnádi László volt, a III/II-es operatív tisztből lett rendészeti államtitkár, Pintér Sándor belügyminiszter egykori helyettese. Most az ESG Holding többségi tulajdonosa a Flex Management Zrt., amely Petti Csaba érdekeltsége. Ő onnan lehet ismerős, hogy tavaly októberben egyhangú döntéssel beválasztották a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumába. De Petti az Oktogon Alapkezelő Zrt.-nek is vezető tisztségviselője is, amelynek tulajdonosa nem más, mint György Tamás Norbert, a közétkeztetési nagyágyú Hungast flotta tulajdonosa.A VALTON-SEC 89 százalékos tulajdonosa Varga Lajos, a másik, 11 százalékos részvényes pedig Bessenyei István, Sarka Kata bulvárszereplő-üzletasszony férje. A Valton karrierje igazán 2010-ben indult be, miután a Fidesz megnyerte a választásokat. A cég azóta sorra kapja a közpénzes megbízásokat, legutóbb a Városliget őrzésére vonatkozó tendert húzták be. A céggel 48 hónapra szóló keretmegállapodást kötnek 3,11 milliárd forint értékben.Katus Eszter
|
Civil Zrt., Valton, ESG Holding: taroltak a kormányközeli őrző-védő cégek a KEF 200 és 88 milliárdos tenderén
|
A vagyondvédelemre kiírt közbeszerzési eljárásokat megtámadták a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely 30 millió forintos bírságot szabott ki a Közbeszerzési é
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/14/civil-zrt-valton-esg-holding-taroltak-a-kormanykozeli-orzo-vedo-cegek-a-kef-200-es-88-milliardos-tenderen
|
2025-11-14 08:07:50
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Bár még hónapok vannak vissza, az ország már választási lázban ég. Egymást érik a felmérések és a kampányesemények, a Fidesz és a Tisza az országot járja. Hogy végül a jelenlegi kormánypárt vagy a legerősebbnek mért ellenzéki párt szerez-e több mandátumot, egyelőre nem tudni. Ami viszont biztos, hogy Orbán Viktor barátjának, az ország leggazdagabb emberének, Mészáros Lőrincnek a cégei szép csendben továbbra is sorozatban nyerik a közpénzes megbízásokat. Most épp az Országos Vérellátó Szolgálat és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egy-egy tenderét húzhatják be.Bár egyelőre csak a bírálati összegzéseket tették közzé, így minimális esély van rá, hogy végül nem kötik meg a szerződéseket, hacsak nem történik valami váratlan, a felcsúti milliárdos cégei újabb állami megbízásokat nyernek el a napokban. Ezúttal a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. és a Mészáros és Mészáros Zrt. lett/lesz a befutó.A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. a Sándor-palota, a MÁV, az OMSZ és a közútkezelő után az Országos Vérellátó Szolgálat autóinak szervizelését is megkaphatja. A cég feladata lesz 24 hónapon keresztül a vérellátó "műszaki leírásban meghatározott, rendszám és típus szerint felsorolt és esetleges új gépjárműveinek, javítása, valamint műszaki vizsgáztatása". Ez összesen 37 db gépjárművet jelent. A bírálati összegzés szerint a Mészáros M1 Zrt.-n kívül a PM PERPETUUM MOBILE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a RIPCA Kft. adott még ajánlatot, de előbbi drágább lett volna, utóbbit meg kizárták.A Mészáros M1 Zrt. így nettó 18 400 forintos rezsióradíjjal nyerte el az Országos Vérellátó Szolgálat autóinak szervizelését.A Mészáros M1 mellett a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. is sikerrel járt.A cég a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT) húzhat fel egy új épületet. A leírás szerint a jelenlegi Őrzésvédelmi Központ épületében, a földszinti helyiségek átalakításával nem biztosítható elegendő alapterület a megnövekedett létszám fogadására, ezért új épület építése szükséges.Az EKR-be feltöltött dokumentumok szerint a Mészáros érdekeltség mellett csak a Pakett Építőipari és Kereskedelmi Kft. jelentkezett a tenderre, ám ők végül nem nyújtottak be végleges ajánlatot, így őket kizárták a versenyből.Egyedüli érvényes ajánlattal így a Mészáros és Mészáros Zrt. lett a befutó. A megbízás értéke nettó 430 468 371 forint.A Mészáros és Mészáros Zrt.-nek egyébként kinéz egy másik paksi megbízás is. Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. "Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) III. ütem 4. fázis létesítése" kapcsán kiírt közbeszerzési eljárására csak a Mészáros-cég jelentkezett, és mivel a KKÁT III. ütem 3. fázisát is ők végzik, szinte biztos volt a győzelmük. Végül azonban mégis kizárták őket, mert határidőre nem létesítettek munkaviszonyt egy bizonyos szakemberrel.Mivel más ajánlattevő nem volt, a tender eredménytelen lett. Az eljárást azonban azóta újra kiírták, így a Mészáros és Mészáros Zrt. újra nekifuthat.Katus Eszter
|
Választást talán nem, de két újabb tendert szinte biztos nyernek Mészáros Lőrinc cégei
|
A Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. az Országos Vérellátó Szolgálat autóit szervizelheti, a Mészáros és Mészáros Zrt. pedig Pakson építkezhet.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/17/valasztast-talan-nem-de-ket-ujabb-tendert-szinte-biztos-nyernek-meszaros-lorinc-cegei
|
2025-11-17 16:39:56
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A MÁV egyik közbeszerzési eljárásában "csapott össze" Mészáros Lőrinc és exveje, Homlok Zsolt, amiből utóbbi került ki győztesen. Egészen pontosan a Homlok testvérek érdekeltségei, a Vasútvillamosító Kft. illetve a Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft., amelyek együtt elnyerték a 3 részből álló tender második és harmadik részét. Ugyan az első részben is ők tették a legjobb ajánlatot - ami másfélszer olcsóbb volt, mint a V-Híd Network Kft.-é -, még nem hirdették ki őket győztesként, mert az eljárást egy másik ajánlattevő megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.Alállomások tervezésére és kivitelezésére írt ki közbeszerzési eljárást a MÁV Pályaműködtetési Zrt. július elején. A cél mindegyik esetben a vontatási energiaellátás fejlesztése, az erőforrás-hatékony közlekedési módok erősítése, valamint a szállítási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelése lesz.A tendert 3 részre osztották:1-es vonal: Kimle, Tatabánya alállomások,80-as vonal: Füzesabony, Nyékládháza alállomások,40-es vonal: Szabadegyháza alállomás.Most kiderült, hogy a tender második és harmadik szakaszát a Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft. nyerte a Vasútvillamosító Kft.-vel közösen. A 80-as vonalra (a becsült 6,9 milliárdhoz képest) nettó 4 778 367 728, míg a 40-es vonalra nettó (a becsült 2,8 milliárdhoz képest) 1 876 535 664 forintos ajánlatot adtak.Így a Homlok-érdekeltségek összesen nettó 6,65 milliárd forintért dolgozhatnak a MÁV-nak.A történetben azonban van egy csavar és egy érdekes arányszám is.A második és harmadik részben a Homlok-cégek ellenfelei a Forest-Vill Villamosipari és Energetikai Létesítményeket Tervező és Kivitelező Kft. valamint a MaxicontRail Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. voltak. A Forest-Vill a 2. részben nettó 7,6, míg a MaxicontRail Kft. nettó 5,2 milliárd forintos ajánlatot adott. Utóbbit kizárták arra hivatkozva, hogy későn nyújtották be az aránytalanul alacsony árra vonatkozó árindokolást. A 3. részben a MaxicontRail nettó 2, a Forest-Vill pedig nettó 2,9 milliárdos ajánlatot adott. Erre jelentkezett még a SPIE Hungaria Kft. is, de az ő ajánlatuk érvénytelen lett.Ennél sokkal érdekesebb azonban az 1. rész, ahol Homlokék és a MaxicontRail mellett Mészáros Lőrinc vasútépítő cégének, a V-Híd Építő Zrt.-nek az egyik leányvállalata, a V-Híd Network Kft. is felbukkant.A bírálati összegzés szerint ugyanis Mészárosék cége másfélszer drágábban vállalta volna a munkát, mint Mészáros exvejének a cége.A Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft.- Vasútvillamosító Kft. páros ugyanis 3,97, a MaxicontRail 4,43, míg a V-Híd Network 6,18 milliárdos ajánlatot adott.Mindez azért érdekes, mert erre már korábban is volt példa. A legismertebb az az eljárás, amely miatt a Homlok Építőipari Kft.-t megbírságolta a Gazdasági Versenyhivatal kartellezés miatt, és amit végül a V-Híd Építő Zrt. nyert el. Akkor a Homlok-cég nettó 18,4 milliárd forintért vállalta volna a munkát, miközben a V-Híd 35,4 milliárdos ajánlattal lett befutó:Ahogy azonban akkor, egyelőre ezúttal sem sikerült nyernie a Homlok-érdekeltségeknek. Mert bár ők adták a legkedvezőbb ajánlatot, a MaxicontRail Kft. megtámadta az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Hogy pontosan miért, az majd a határozatból derülhet ki.Támpontot adhat ugyanakkor, hogy az eljárás során valaki előzetes vitarendezési kérelmet adott be, amelyben azt kifogásolta, hogy a Homlok Kft. és Vasútvill Kft. közös ajánlattevők ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítani, mert a cégek nem felelnek meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolták megfelelően a követelményeknek való megfelelést. A kérelmet a MÁV elutasította.Lázár a V-Hídat kritizálja, kapaszkodnak a Homlok-cégekNemrég írtuk meg, hogy a MÁV közbeszerzési eljárást írt ki a Nyugat-magyarországi vasúti rakodók kiépítésének tervezésére, és hogy a megbízást a Vasútvillamosító Kft. nyerte el, összesen nettó 1,9 milliárd forint értékben. A tendernyertes társaság ügyvezetője szeptember 10-e óta Homlok Tibor, Mészáros Lőrinc exvejének, Homlok Zsoltnak a testvére, míg a cég tulajdonosa a cseh Rafinanz Promotion CZ s.r.o.A Rafinanz Promotion CZ s.r.o. végső tulajdonosa ugyanakkor a finmag.cz szerint nem más, mint Homlok Zsolt. A Vasútvillamosító Kft.-nek jól jött a legújabb megbízás (is), az elmúlt négy év alatt ugyanis 14,2 milliárdról 2,9 milliárdra csökkent az éves forgalmuk, 2023-ban pedig mínuszban zártak.A 3 fős Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft.-t 2023-ban alapították, tulajdonosa Homlok Tibor. A cégnek az elmúlt két évben nem volt bevétele, csak veszteséget termelt. Ezen a mostani megbízás változtathat majd.A Mészáros Lőrinc lányától való elválás után kegyvesztetté vált Homlok Zsolt cégeire az elmúlt időszakban rájárt a rúd, de a - csődbe ment Homlok Építő Zrt.-vel szemben -a Homlok Építőipari Kft. legalább már nem áll csődeljárás alatt.Hogy sikerül-e talpraállítani a céget, majd kiderül.Mindeközben a volt após egyik legnagyobb cége, a V-Híd Építő Zrt. szénája sem áll olyan jól. Ennek oka, hogy a V-Híd megtámadta az Építési és Közlekedési Minisztérium tenderét, amellyel a Gubacsi vasúti híd és kapcsolódó létesítményeinek kivitelezéséhez kerestek vállalkozót. Mészáros Lőrinc cége többek között azért fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslatért, mert szerintük túl sok adminisztrációval járna az összes al- és szubalvállalkozó bejelentése, és a 10%-ban maximalizált nyereséghányad sem nyerte el a tetszését.Lázár János ezután kijelentette: "a legfeljebb 10 százalékos haszonkulcsból és az ellenőrizhető alvállalkozói szerződésekből nem enged az állam senkinek, így a Mészáros-cégbirodalomhoz tartozó V-Hídnak sem. A miniszter szerint ha a jogvitájuk fennmarad, a V-Híd nem vehet részt vasútépítésekben, mert kizárhatják az állami beruházásokból.Katus EszterNyitókép: Homlok Zsolt, a kivitelező Homlok Építő Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a Kőszeg-Szombathely vasútvonal teljes felújításáról tartott sajtótájékoztatón, a projekt nyitórendezvényén a Kőszeg vasútállomáson 2021. június 1-jén. MTI/Varga György
|
6,6 milliárdos megbízást nyertek a Homlok-cégek a MÁV-tól, a V-Híd Kft. túl drága volt
|
A Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft. és a Vasútvillamosító Kft. a 3 részből álló tenderből 2 részt már biztosan behúzott, egy még kérdéses.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/18/66-milliardos-megbizast-nyertek-a-homlok-cegek-a-mav-tol-a-v-hid-kft-tul-draga-volt
|
2025-11-18 10:46:31
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Kedd reggel a portfolio.hu számolt be arról, hogy a magyar állam 5 százaléknyi részvényt elad a tulajdonában lévő 20 százaléknyi MBH-részvényből. A Mészáros Lőrinchez köthető bankholding részvényeinek mintegy 14 százaléka forog a tőzsdén, és amelyben a leggazdagabb magyarnak cégein keresztül 46-47 százalékos tulajdona van.Az államnak még volt 20 százaléknyi részesedése az MBH-ban, most viszont a részvények 5 százalékát eladja a magának a banknak, így ezentúl csak 15 százalék az államé.A mostani tranzakcióval 16 126 481 darab részvény cserél gazdát. Ezek piaci értéke a keddi, részvényenként 5700 forintos tőzsdei záróár alapján 91,9 milliárd forint lenne.A vevőnek, az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetének azonban a részvénycsomagért ennek csak kevesebb, mint felét, 42,1 milliárd forintot kell kifizetnie. Részvényenként tehát 2611 forintért jutnak hozzá az 5 százalékos paketthez.Ez azt jelenti, hogy részvényenként 3089 forintot, tehát összesen közel 50 milliárd forintot bukik az üzleten a magyar állam.- hívja fel a figyelmet a 444.hu.És ennyit nyer rajta Mészáros Lőrinc bankja - bár a közlemény szerint az MBH "egy egyszeri kiegészítő vételár" kifizetésére is köteles lehet a későbbiekben, de erről semmilyen konkrétumot nem tudni.Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő Facebook-oldalán a következőket írta szerdán:Ez így nekem egy 50 milliárdos lopásnak tűnik, ezért kérdésekkel fordulok a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és az MNB-hez, mint tőzsdefelügyeleti szervhez.A dolog akkor is nehezen érthető, ha a tőzsdei közleményből kiderül, hogy1) elvileg a későbbiekben valamiféle "vételárkompenzációs mechanizmus keretében kiegészítő vételár Corvinus BHG Zrt. részére történő megfizetésére kerülhet sor".2) Viszont semmit nem tudunk arról, hogy ezt milyen feltételekkel fogják megtenni és az esetleges később kifizetett vételár részre fizetnek-e kamatot? Ha igen, mennyit? Ha kevesebbet, mint amennyit az állam fizet a hiteleiért a kamat különbsége is nettó hűtlen kezelés.3) Az egész ügyletet azzal magyarázzák, hogy az MHB Bank a munkavállalóit (vezetőit) akarja ösztönözni azzal, hogy a most megvásárolt részvények esetleges jövőbeni hasznát odaadja nekik. Ez amúgy nem lenne ördögtől való, ha a többi tulajdonos is beleadta volna a maga részét hasonló kondíciókkal. De miért csak a kisebbségi tulajdonos állam dob ebbe bele részvényeket? És miért féláron kapja meg a Lőrincbank a csomagot?
|
Köddé vált 50 milliárdnyi közpénz a Mészáros-féle MBH Banknál
|
Az ügyben Hadházy Ákos az MNB-hez és az NGM-hez fordult.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/11/19/mbh-bank-meszaros-lorinc-tozsde-bankholding-hadhazy-akos-reszveny/
|
2025-11-19 12:28:15
| true
| null | null |
24.hu
|
Joggal okozhat büszkeséget, hogy Magyarország legnagyobb pénzügyi eredményeit felmutató 500 vállalatának még a középmezőnyében is olyan cégek húzódnak meg, mint a szoftverfejlesztő Epam Systems Kft. Az alapítását és működését tekintve is ízig-vérig multinacionális cég (belarusz alapítóval, amerikai központtal) a világ 55 országában van jelen. Magyarországon Budapesten, Debrecenben és Szegeden együttesen több mint kétezren dolgoznak a főként vállalatoknak szánt informatikai megoldásokon, ma már természetesen a mesterséges intelligencia adta lehetőségek alkalmazásával. A büszkeség pedig csak tovább nő, ha még az is kiderül, hogy az Epamnak van egy erős magyar oszlopa. Az alapítók 2004-ben felvásároltak egy feltörekvő budapesti céget, az akkor négyéves Fathom Technologyt, és vele együtt a Fathom alapító-ügyvezetőjét, Fejes Balázst is maguk közé emelték. Idén szeptembertől Fejes már az elnök-vezérigazgatója a New York-i tőzsdén is forgó Epamnak.Az Epam Systems - amely a magyarországi angol nyelvű weboldalán fennen hirdeti, hogy Ukrajnával van - 2024-ben csaknem 6 milliárd forintos profitot ért el az 52 milliárd forintos árbevételén. Ehhez az is hozzájárult, hogy a cég több mint 13 milliárd forintot számolt el kutatás-fejlesztési költségként, és ennek alapján 1,1 milliárd forint adókedvezményt vehetett igénybe. Ezekkel a parádés számokkal a vállalat a 278. lett a legnagyobb nyereséget elért magyarországi cégek sorában - éppen egy hellyel marad el a Fagales Zrt.-től.A Fagales név sem cseng ismerősebben, mint az Epam, pedig két évvel ezelőtt nagyot szólt a G7 cikke, amelyben feketén-fehéren feltárta, mennyire speciális profitközpontot kovácsoltak a Fagalesből.E szerint az elsősorban ingatlanhasznosítással foglalkozó milliárdos, Jellinek Dániel egyik vagyonkezelő cégének, a Geraldton Investnek a profitjából évek óta egy korábban ismeretlen pécsi ingatlanos vállalkozó, Hornung Áron cége, a Fagales részesült 99 százalékban, majd a Fagaleshez beérkezett osztalék szinte hajszálpontosan abban az összegben továbbvándorolt. Hogy hova, arra inkább csak következtetni lehet, Hornung baráti társasága ugyanis egybefonódik a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a körével, és Tiborcz cége, a BDPST Zrt. – ismeretlen forrásból – éppen hasonló összegekben jutott osztalékhoz az elmúlt években. Ami biztos, hogy a Fagalesnek Hornungon kívül a cikk írásakor volt egy rejtett kisebbségi tulajdonosa, akinek éppúgy 99 százalékra feljogosító osztalékelsőbbségi részvénye volt, mint a Fagalesnek a Jellinek-cégben. A G7 által 2023-ban összeszámolt végösszeg 27 milliárd forintra rúgott, ennyi pénz áramolhatott tehát fedésben a milliárdosok között néhány év alatt.Mondhatni, ez is egy innováció, hogy egy milliárdos cégét így lehessen megfejni és felhalmozni belőle a profitot. A Fagales-sztori a jelek szerint folytatódik, csak időközben Jellinek eladta a vagyonkezelő cégét Tiborcznak, tehát immár barátok között cirkulálhat a pénz. A Fagales 2024-ben 5,9 milliárd forintot söpört be osztalékként (a forrás az immár Tiborcz kezében lévő vagyonkezelő lehetett), amit a tulajdonosok nemcsak kivettek idén áprilisban, hanem az eredménytartalékba is belenyúlva további 2 milliárd forinttal meg is toldottak. A Fagalesnek tehát csekély erőbedobással, egyetlen munkatárs foglalkoztatása nélkül sikerült gyakorlatilag ugyanazt az adózott eredményt elérnie, mint az Epam Systemsnek kétezer ember munkájával és rengeteg kutatással, fejlesztéssel.Az ilyen történetek is hozzájárulnak ahhoz, hogy Orbán Viktor kormányfő céljainak megfelelően csakugyan szaporodnak a magyar kézben lévő vállalatok az ország toplistás cégei között. Különösen feltűnő ez az adózott eredmény alapján készült rangsorban – olyan ez, mintha a profit szentesítené az eszközt.A legeredményesebb üzletember ebből a szempontból természetesen a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc, akinek a – részben vagy egészben – tulajdonában lévő vállalkozásai közül 20 szerepel a legnagyobb nyereséget összehozó 500 cég sorában, ebből öt pedig az első ötvenben. Rögtön a 6. helyen a milliárdos érdekeltségébe sorolt MBH Bank áll, amely az OTP Bank után a második legnagyobb eredményt söpörte be a pénzintézetek közül. Ez tulajdonképpen így is van rendjén, hiszen egy botladozó pénzintézetben nehezen bíznának a betétesek. Amiben viszont bizonyosan különleges az MBH Bank, az az ügyfélköre, hiszen egyrészt az állami érdekeltségek feltűnően nagy arányban választják számlavezetőjüknek, illetve maga a bankholding is gyakran jelenik meg olyan ügyletek finanszírozójaként, amelyek a kormánynak vagy a kormányhoz közeli erőknek fontosak. Legutóbb például az MBH Bank éppen három nappal az előtt jegyzett be 12,9 milliárd forintos összeghatárig jelzálogjogot az Indamediára, hogy az utóbbi bejelentette volna a Blikket és a Kiskegyedet is tartalmazó médiaportfólió felvásárlását, miközben a médiacég tulajdonosa, Vaszily Miklós maga is ott ül az MBH felügyelőbizottságában.Persze mondhatni, hogy miután az MBH Bankban az állam is tulajdonos, úgy dukál, hogy a pénzintézet az adófizetők közösségének is jól profitáljon. A második legnagyobb profittermelő Mészáros-cég viszont az a Talentis Group, amely már végképp csak a felcsúti milliárdosé, vagyis az ott megtermelt 51 milliárd forintos eredményt csak ő élvezheti. És mit csinál vele, ha már megdolgozott érte? Fedezetet vállal arra, hogy ha Orbán Viktor édesapja esetleg mégsem fizetné ki a hatvanpusztai építkezés számláit a kivitelezőknek (köztük a milliárdos családjának érdekeltségében lévő Fejér-B.Á.L. Építő Zrt.-nek), akkor a Talentis Group állja a cechet.A kormányhoz közel álló körökből már 89 cég szerepel a legnagyobb nyereséget elért vállalkozások között, ami a félezer gazdasági társaság majdnem 18 százaléka. Közülük 25 újonnan került a listára, és összesen 51 javította a pozícióját. Ez utóbbi arány valamelyest elmarad a Top 500 átlagától, mert a listán szereplő összes vállalat 65 százaléka lépett előrébb a rangsorban, míg azoknak a cégeknek, amelyek szoros kapcsolatot ápolnak Orbán Viktorékkal, csak az 57 százaléka tudott feljebb lépni. Pedig e körnek a közbeszerzéseken gyakran nyertes építőipari vállalatai még úgy is a legnyereségesebbek között vannak, hogy az ágazatuk 2024-ben éppen hullámvölgyben volt, és az állami beruházások is jócskán megcsappantak. Természetesen ebben is Mészáros Lőrinc a legeredményesebb, a vasútépítésekben jeleskedő vagy esetenként éppen szerencsétlenkedő V-Híd Zrt. csaknem 50 milliárd forinttal a 24. legnagyobb profittermelő cég.A listán az első olyan vállalat, amely a leginkább nyereséges társaságok közül a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportjához tartozik, a Gránit Bank. A tőzsdei vállalat tavalyi mérlegbeszámolójának már a második mondata az, hogy élen jár az innovációban, ami máris megkülönbözteti az MBH Banktól, amely azt közölte, hogy a bankcsoportnak 2023-ban és 2024-ben sem volt önálló kutatási és fejlesztési tevékenysége. A Gránit beszámolójában 33-szor fordul elő az „innovatív” szó, amivel elsősorban azt igyekszik alátámasztani, hogy modern digitális szolgáltatásokkal áll az ügyfelek rendelkezésére. Bár az éves beszámoló nem számszerűsíti a kutatás-fejlesztésre fordított összeget, az kiderül, hogy „a jelentéstételi időszakban a bank egyik innovatív intézkedése volt, hogy a bankkártyák esetén áttért az újrahasznosított alapanyagból történő előállításra, ezzel csökkentve azok környezeti lábnyomát mind előállítási, mind hulladékkezelési szempontból”.A Tiborcz István közvetlen tulajdonában vagy alapkezelésében lévő vállalatok közül kilenc szerepel a profitban legerősebb 500 cég között, így például a Waberer’s International, a Gránit Biztosító, a BDPST-csoport ingatlanos cége, valamint a Jellinektől átvett, már említett Geraldton Invest, amely 2024-ben 14,7 milliárd forint adózott eredményt ért el. Az üzletember piaci súlyát jól jellemzi, hogy amikor ő a vevő, akkor a másik oldalon is olyan mértékű nyereség keletkezik, amivel az eladó egyből bekerül az ötszázas toplistába. Ez történt a luxemburgi–máltai tulajdonban lévő Tőzsdepalota Kft.-vel. A BDPST-csoporthoz tartozó Gránit Alapkezelő egyik alapja megvette a budapesti Szabadság téri tőzsdepalotát, és az ebből származó bő 12 milliárd forintos bevétel csaknem 4 milliárd forint profitot hozott a Tőzsdepalota Kft.-nek, amely ezzel a 408. legnagyobb nyereségű cég lett Magyarországon.
|
Nagyon megnyomták a választások előtti üzleti évet a kormányközeli cégek - HVG Top 500
|
Tovább nőtt azoknak a vállalatoknak az aránya a legnagyobb nyereségű cégek körében, amelyek a kormányhoz közel álló üzletemberekhez kötődnek. Esetükben nem feltétlenül a kutatás-fejlesztési költségek között érdemes keresni az innovációkat.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251119_hvg-top-500-profitrekorderek-ner-orban-kozeli-cegek
|
2025-11-19 12:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Homlok Zsoltnak nem sok babér termett hazai pályán azok után, hogy kiesett Mészáros Lőrinc piksziséből. A szombathelyi vállalkozó 2017-ben vette feleségül Mészáros kisebbik lányát, ám hat év elteltével, a válásuk után látványosan megszakadt a Homlok-cégek nyerő szériája.A lavinát az indította el, hogy Mészáros Lőrinc cége fővállalkozóként indokolás nélkül, a teljesítés utolsó fázisában kitette Homlok Zsolt kft.-jét két fontos vasúti beruházásból.Odáig fajultak a dolgok, hogy Homlok tavaly áprilisban két cégének is csődvédelmet kért. Fő cége, a Homlok Építő Zrt. jövő áprilisig biztonságban van, a csődvédelmét nemrég meghosszabbította a bíróság, a hitelezők tehát addig nem kérhetik a követeléseik kifizetését. A másik, ugyancsak fizetési moratóriumot kapott vállalkozása, a Homlok Építőipari Kft. viszont – úgy fest – nem kerüli el a felszámolást.Úgy értesültünk, hogy a Homlok Kft. esetében a hitelezők elfogadták a csődegyezségi javaslatot és a bíróság jóvá is hagyta, ám a Gazdasági Versenyhivatal fellebbezett. A versenyhivatal úgy kerül a képbe, hogy tavaly év végén súlyos, 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki a Homlok-csoportra (a Homlok Zrt. és a Homlok Kft.). A versenyhivatal kartellezés miatt rótta ki a méretes büntetést, de elég különös volt az eset.Egy szokványos vasútfelújításra kiírt közbeszerzésnek indult, melyre Homlok érdekeltségei ajánlkoztak a legalacsonyabb, 18,5 milliárd forintos vállalási árral. A nyertes azonban az egykori após, Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt.-je lett, csaknem kétszer drágább, 35,5 milliárd forintos ajánlattal.Homlokék pedig összebeszélés miatt rajtavesztettek. A nem mindennapi közbeszerzési versenyről és a GVH elrettentőnek szánt kartellbüntetéséről – ami akár börtönbüntetéssé is fajulhat –, itt írtunk részletesen.A megabírsággal azonban korántsem ért véget a történet. Homlokék azzal érveltek, hogy az 1,2 milliárd befizetése egyet jelentene az ellehetetlenülésükkel, és első körben megmenekültek a szorult helyzetből. A bíróságtól azonnali jogvédelmet kaptak a Homlok-csoport cégei, ami azt jelenti, hogy a közigazgatási per lezárultáig nem kell befizetniük a kiszabott bírságot a központi költségvetésnek.A Homlok Építőipari Kft. – ahogy Homlokék zrt.-je is – áprilisban kért csődvédelmet, ám – miután a csődegyezséget elkaszálták azzal, hogy nem állnak fenn annak feltételei – a bíróság november 12-én megszüntette a csődeljárást.Az adóst megillető fizetési haladékot a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig meghosszabbítja– olvasható a Szombathelyi Törvényszék vészjósló végzésében. Ezek szerint a következő lépés a felszámolás megindítása, a felszámolóbiztos kijelölése lesz.Érdeklődtünk a versenyhivatalnál: miért támadta meg a Homlok Kft. csődegyezségét, miért ítélték meg úgy, hogy a csoportra kiszabott bírság befizetése szempontjából előnyösebb, ha a Homlok Kft.-t felszámolják, mintha csődegyezséget követően tovább működne?„A Gazdasági Versenyhivatalnak kötelessége eljárni a költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségek behajtása iránt, tehát nincsen mérlegelési jogköre, hogy egyes adósok tekintetében a megtérítés kikényszerítésétől eltekintsen” – válaszolta a versenyhivatal. A szóban forgó ügyben a fellebbezés azért is volt indokolt, mert a Homlok Kft. nem hívta meg szabályszerűen a legnagyobb hitelezőjét a csődegyezségi tárgyalásra, valamint a jóváhagyásra beterjesztett csődegyezség sértette a jóhiszemű joggyakorlás elvét, tették hozzá. Az adós ugyanis a nem biztosított, vitatott hitelezői követelések megtérítésére az adós vagyonához viszonyítottan kirívóan alacsony arányt foglalt az egyezségi javaslatba, amelyet csak az adóssal személyi és érdekazonosságot felmutató hitelezők fogadtak el. Az ítélőtábla is arra a megállapításra jutott, hogy a csődegyezség révén a hitelezők nem kerültek volna bizonyosan kedvezőbb helyzetbe, mint a felszámolás elrendelésével – magyarázta a GVH. Hozzátéve, hogy amennyiben a kiszabott bírságot megfizetik, a felszámolási eljárás befejeződhet az adós társaság törlése nélkül is, tehát nem kötelező következménye a felszámolási eljárásnak a társaság megszüntetése.A Homlok Kft. még fellebbezhet a Kúriánál, de az nem halasztó hatályú, vagyis a felszámolás megkezdődik. Párhuzamosan mehet a perlekedés a csődegyezség elfogadásáért, illetve a megabírság befizetésének ügyében.
|
Bedöntötte a versenyhivatal Mészáros Lőrinc kegyvesztett exvejének a cégét
|
Bár Homlok Zsolt elnyert egy milliárdos közbeszerzést, ám rögtön érkezett a hidegzuhany.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/11/19/homlok-zsolt-meszaros-lorinc-kegyvesztett-ex-veje-felszamolas-csodvedelem-megabirsag/
|
2025-11-19 13:15:43
| true
| null | null |
24.hu
|
Már Brüsszelben is feltűnt, hogy hiába indul minden olyan ügyben vizsgálat, amelyben a támogatások szabálytalan felhasználását jelzi az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF), a nyomozások gyakran elhúzódnak - értesült a HVG.Pedig a hivatalos statisztikák alapján igen aktív a hazai ügyészség: 2020 és 2024 között 19 esetben fogalmazott meg igazságügyi ajánlást az OLAF, ezek közül pedig - bár a nyomozóhatóságnak erre nincs törvényi kötelezettsége - minden ügyben eljárás indult, vagy ha már folyamatban volt valamilyen vizsgálat, akkor hozzácsatolták az eset aktáihoz az uniós hivatal anyagát is.A végső eredményt tekintve viszont csalódottak lehetnek azok, akik azt várják, hogy már felelősségre vonták az érintett döntéshozókat.Az OLAF 2020 és 2024 közötti igazságügyi ajánlásaival érintett 19 ügy közül négyben történt vádemelés, míg két ügyben a nyomozást megszüntették. A többi 13 ajánlás esetében folyik a nyomozás.A csalás elleni hivatal egyébként egyik tagállamnak sem jelezte, hogy túl hosszúnak tartja az eljárásokat, így a magyar hatóságok sem kaptak erre utaló jelzést. Sőt, az ügyészség szerint kifejezetten jó a két szerv közötti együttműködés: "A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók. Az OLAF és a magyar ügyészség a kiváló együttműködését 2022 februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette" - közölték.A HVG - másik uniós szervtől származó - információi szerint viszont már Brüsszelben is feltűnt a tisztviselőknek, hogy hiába indulnak eljárások, ezek túl hosszú ideig tartanak, és ritkán járnak valódi következménnyel.A Legfőbb Ügyészség ezzel kapcsolatos megkeresésünkre azt közölte, hogy „az ügyészség ismeretlen eredetű vélelmekre, politikai nyilatkozatokra nem kíván reagálni. Egy nyomozás hosszát döntően az ügy egyedi jellegzetességei határozzák meg.”Némelyik ügyben ugyanakkor már 2020 előtt elkezdődött a eljárás, a Microsoft-botrány esetében például hat éve folyik a vizsgálat a Központi Nyomozó Főügyészségen, de még a gyanúsításig sem jutottak el. Közben viszont az amerikai hatóságok és az OLAF vizsgálata alapján egyértelmű, hogy a magyar állami szervek jelentősen túlárazva vásároltak uniós pénzből szoftverlicenceket, az óriáshasznot pedig – az amerikai tőzsdefelügyelet jelentése szerint – korrupciós célokra fordították. A szabálytalanság olyannyira jól dokumentált, hogy Magyarországnak már 3,3 milliárd forintnyi támogatást vissza is kellett fizetnie az Európai Uniónak, további 1,5 milliárd forint sorsa pedig függőben van. A Központi Nyomozó Főügyészség az ügy állásával kapcsolatos megkeresésünkre viszont csak azt közölte: kérdéseire az eljárás érdekében válasz nem adható.A nyomozás várható eredményét tekintve viszont árulkodó lehet, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter általánosságban úgy kommentálta az ügyet:önmagában az, hogy valami jogsértő, nem feltétlenül vezet a büntetőjogi felelősség megállapításához.Ez egyébként nem volna példátlan eset, az elmúlt években ugyanis többször is előfordult, hogy vissza kellett fizetni valamekkora összegű támogatást, de a büntetőjogi következmény elmaradt. Az Európai Bizottság eddig – az OLAF Sajtóirodától származó információink szerint –összesen 29,5 millió eurót (nagyjából 12 milliárd forintot) fizettetett vissza a 2020–2024-es időszakban a magyar finanszírozási programokkal kapcsolatban.(Azt nem tudni, hogy pontosan mely pályázatok után keletkeztek a büntetések, az OLAF ugyanis nagy hangsúlyt fektet az adatvédelemre, így igen kevés konkrét információt oszt meg a nyilvánossággal.)A négyéves időszakra vonatkozó 12 milliárd forintos visszafizetési kötelezettség fényében viszont különösen szembetűnővé válik a Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez köthető Elios-botrány, a 2010-es évek közepén ugyanis Magyarország végül 13 milliárd forintnyi uniós támogatásról mondott le a feltárt szabálytalanságok után. A közvilágítási fejlesztéssel kapcsolatos ügynek semmilyen büntetőjogi következménye nem volt, a 2015-ben indult nyomozást először 2016-ban, majd az újranyitott ügyet 2017-ben zárták le.Az eset után ráadásul senki sem kérte vissza a támogatást a szabálytalanul eljáró cégektől– mondta Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte a pályázati pénzekkel kapcsolatos modellt eleve úgy alakították ki, hogy az operatív programokban elérhető összeg 110-115 százalékára terveztek be projekteket. Így ha kiesett az egyik beruházás valamilyen szabálytalanság miatt, akkor visszahívták a Brüsszelnek benyújtott számlákat, és elővettek helyette egy másik fejlesztést. „A szabálytalan cégektől viszont más esetben sem kérték vissza a pénzeket, pedig ha az uniós költségvetést nem is, de a magyar büdzsét kár érte” – jegyezte meg.Az elmúlt évek tapasztalata alapján azoknál az ügyeknél is sérült a közvélemény igazságérzete, amikor végigfut az eljárás, és bírósági ítélet is született. Az oktatási fejlesztést célzó, 2014-ben induló Öveges-program miatt például az OLAF Sajtóiroda tájékoztatása szerint Magyarországnak 7,8 millió eurót, azaz nagyjából hárommilliárd forintot kellett visszafizetnie. Ennek ellenére a bírósági szakaszig csak az ügy körülbelül 200 millió forintnyi szelete jutott el, a felelősök pedig megúszták felfüggesztett börtönnel.A Transparency International Magyarország két éven keresztül pereskedett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellen azért, hogy kiderüljön az Európai Bizottság által visszakért pénz pontos összege, de a bíróság – formai okok – miatt elutasította a keresetüket. (A per után az Átlátszó saját információira hivatkozva írt már a visszafizetés mértékéről.)A korrupciókutató szervezet korábban azért is pert indított a minisztérium ellen, hogy megismerhetők legyenek a Híd a munka világába program kormányzati vizsgálatáról készült iratai, és ebben az eljárásban a Transparency International nyert is az Emmivel szemben. Ugyanakkor ennél a programnál is hasonló hatékonyságot mutatott a felelősségre vonás: a Farkas Flórián egykori kormánypárti képviselő által vezetett Országos Roma Önkormányzatnak teljes egészében vissza kellett fizetnie a munkanélküliség mérséklésére elnyert 1,6 milliárd forintos uniós támogatást, de hatóságok hét év elteltével az összes gyanúsítottat futni hagyták.Ligeti Miklós azt mondta, az OLAF-ot is gyakran éri az a bírálat, hogy kevés üggyel foglalkozik és lassan, de az uniós hivatal kapacitása véges, és csak adminisztratív eljárásban tárja fel, hogy történt-e valamilyen szabálytalanság az uniós pénzek elköltése során. Hozzátette: „Az OLAF meglehetősen hatékonyan jár el a vizsgált ügyekben, de az már nem a csalás elleni hivatalon múlik, hogy egy ügynek milyen büntetőjogi következményei lesznek Magyarországon”.Az OLAF-vizsgálat meneteAz Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálata háromféle eredménnyel zárulhat:1) mindent rendben találnak. 2) Szabálytalanságot állapítanak meg, és az OLAF azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy az illetékes főigazgatóságán keresztül rendeljen el pénzvisszafizetést. Ekkor általában százalékos javaslatot tesznek, tehát az uniós támogatás bizonyos részét kérik visszakövetelni. 3) Az OLAF azt javasolja az illetékes tagállamnak, hogy indítson valamilyen jogi eljárást az ügyben, mert felmerül a bűncselekmény elkövetésének gyanúja.
|
Magyarország milliárdokat fizetett vissza Brüsszelnek, de a legtöbb felelős eddig megúszta a büntetést
|
A magyar ügyészség szorgosan vizsgálatot indít az OLAF által feltárt esetek miatt, miközben az állam becsületesen fizet az Európai Bizottságnak, ha a csalás ellenes szerv visszaélést állapít meg. Megtudtuk, mekkora is a számla, arra viszont nincs válasz, hogy a nyomozások többsége miért nem jutott el hosszú évek alatt sem vádemelésig.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251119_Milliardokat-kellett-visszafizetni-Brusszelnek-nyomozas-ugyeszseg-olaf
|
2025-11-19 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt 2 év 8 hónap, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a Hajdú-Bihar vármegyei Tetétlen község korábbi fideszes polgármesterét a Debreceni Törvényszék.A Civishír.hu híradása szerint a kedden kihirdetett elsőfokú ítélettel egy korábbi kormánytisztviselőt is elmarasztalt a bíróság, ő felfüggesztett szabadságvesztést kapott.A 24.hu írta meg tavaly novemberben, hogy a nyíradonyi központú Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Egyesülethez kötődő visszaélések miatt vádat emeltek Bernáth László ellen, aki több cikluson keresztül volt polgármester fideszes színekben, később a Pénzügyminisztériumnak dolgozott, majd uniós pályázati bírálóként tevékenykedett.A rendőrség titkos nyomozást folytatott a 22 település vidékfejlesztési programját intéző egyesülettel kapcsolatban. A nyomozók többek között titkos telefon-lehallgatás segítségével gyűjtöttek be információkat, mielőtt 2023 nyarán lecsaptak volna Bernáthra. A rendőrök házkutatást is tartottak nála és társainál. Az egyesület elnöke Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés korábbi fideszes alelnöke volt, akit tanúként hallgattak ki az ügyben.A vád szerint a férfi 2022-ben pénzt kért, és 2,4 millió forintot meg is kapott azért, hogy segítsen egy álmosdi szálláshely megvalósításához szükséges EU-s pályázat elnyerésében. Ebben a másodrendű vádlott, az akkor kormánytisztviselőként dolgozó M. L. is segédkezett. A büntetőper harmadrendű vádlottja az érintett cég ügyvezetője volt. A felek a pénzmozgás legalizálására "üzleti tanácsadás" címén színlelt megbízási szerződést kötöttek 2,4 millió forintról M. L. közreműködésével.Az elsőrendű vádlottra, azaz Bernáthra a letöltendő szabadságvesztés mellett 400 ezer forint pénzbüntetést is kiszabott a bíróság, valamint 2,4 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben.A Hajdúböszörményhez köthető másodrendű vádlottat bűnsegédként kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében mondta ki bűnösnek a törvényszék, és 1 év 8 hónap - 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélték.
|
Két év nyolc hónapra ítéltek egy volt fideszes polgármestert
|
Bernáth Lászlót kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt ítélték el.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/19/debrecen-birosag-fideszes-polgarmester-unios-tamogatas-borton/
|
2025-11-19 11:47:37
| true
| null | null |
24.hu
|
A Fidesz 2010-es hatalomátvétele óta a labdarúgás a politikával korábban nem tapasztalható módon fonódott össze. Az elmúlt 15 évben a honi futball kitüntetett figyelmet kapott a magyar nyilvánosságban, de elsősorban nem az eredményei miatt. A reflektorfény leginkább Orbán Viktornak volt köszönhető. Orbán ugyan a Rónai Egonnak adott interjú végén arról beszélt, "senkit nem érdekel a miniszterelnök hobbija", a fanatikus rajongása szolgálatába állított óriási közpénzforrások, a piros pontért kínosan kepesztő holdudvar lelátóról posztolt szelfijei, a hazafiságukban a foci ürügyén megkérdőjelezett ellenzékiek elleni támadások mind a miniszterelnöki hobbi sajátos hozadékai.Ennek a kellemetlen közéleti dimenziónak a hangutata ragadhatott át korábban Marco Rossira és Szoboszlai Dominikra is, amikor azokra az ellendrukkerre panaszkodtak, akiket boldoggá tesz a válogatott kudarca. Pedig a társadalmat mindent egybevetve legalább ebben az ügyben nem sikerült megosztani, a válogatott sikereinek tényleg az egész ország tudott örülni, a kisajátítási kísérletek és az Orbán-fóbia ellenére, politikai szimpátiától függetlenül.A leforrázó kiesés után természetesen megindult a véleménycunami, Csernus Imrétől kezdve Bencsik Andráson át az összes mikroinfluenszerrel bezárólag mindenki fontosnak érezte, hogy megossza a gondolatait, és meglovagolja a válogatott kiesésével kapcsolatos érzelmeket. A hatalmas zajban akadtak tisztább hangok is, ilyen volt Török Gábor politikai elemző Facebook-bejegyzése, amelyben többek között azt írta,a kapitányt el lehet küldeni, lehet, hogy küldeni sem kell, mert megy magától, de aki tartós változást szeretne, annak inkább azt kellene átgondolnia, amit a számok mutatnak: hogy a soha nem látott mennyiségű közpénz és a soha nem tapasztalt politikai figyelem ellenére hol tart ma a magyar labdarúgás a tehetségek kinevelésében és menedzselésében.Török – aki korábban sportújságíróként dolgozott és jelenleg is a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségi tagja – végül arra jutott, „kevesebb urambátyámra és sikerpropagandára, több versenyre és tudásra” lenne szükség, nem a csapat és Rossi keresztre feszítésére. Mondandója lényege, hogy a problémát a gyökereknél, azaz az utánpótlásképzésben kell keresni, ugyanis ahogyan arról az írek elleni meccset követően, illetve korábban többször is írtunk már, nem elég nagy a hazai futball hátországa ahhoz, hogy versenyképes játékosokkal lássa el a válogatottat.A töménytelen mennyiségű pénz ellenére is impotens az utánpótlásképzésÚjraválasztását követően Csányi Sándor MLSZ-elnök májusban arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évtizedben 632 milliárd forint áramlott a futballba, de „az utóbbi években nem nőtt kellőképpen a magyar játékosok száma”. Csányi szerint „nem elfogadható, hogy miközben a szövetség 15 évig rengeteg pénzt fordított a magyar játékosok képzésére, nincsenek a pályán magyar labdarúgók”.Szavaiból azt is ki lehet hallani, hogy éppen a féktelen költekezés szabott gátat a hazai labdarúgás fejlődésének, a pénzzel kitömött klubok ugyanis nem voltak érdekeltek abban, hogy az időt és az energiát nem sajnálva tehetségeket neveljenek ki, sokkal egyszerűbbnek látták idegenlégiósokkal feltölteni a csapataikat.Arról, hogy mekkora a baj a hazai utánpótlás-akadémiáknál, a Sporttudományok Nemzetközi Központjának (CIES) nemrégiben megjelent jelentése fest lesújtó képet. A világ egyik legnagyobb futballkutató intézetének friss listája szerint a kilencből egyetlen egy államilag elismert magyar akadémia sincs a legjobb száz között, míg a hazánkkal szomszédos országokból kilenc klub játékosműhelye is felfért a rangsorra.Pedig elméletben minden adott lenne a sikeres utánpótlásképzéshez: csak a tao-rendszeren keresztül több száz milliárd forint áramlott a fiatal tehetségek felkutatásába és fejlesztésébe, a stadionok pedig tucatszámra épülnek – 2010 óta 28, köztük a válogatott otthona, a Puskás Aréna. Emellett 1590 pályát épített és 3800 pályát újított fel az MLSZ. Mi lehet akkor a baj?A 102-szeres román válogatott, BL-győztes Bölöni László nemrég arról beszélt a HVG-nek adott interjúban, hogy a fiatalok nevelésében elkellene a változás.Annak idején több magyar játékossal is dolgoztam a Nancynál, de közülük egyedül Rudolf Gergely tudott kiemelkedni, aki a junior csapatból egészen a felnőtt együttesig jutott. Nagyon hiányzott a többi fiatalból a keménység, a ritmus, és nem tudták kivárni azt az időt, amíg megkapják a lehetőséget. Egy román gyereknek egy-másfél évre is szüksége van, amíg képes beilleszkedni, nincsen ott apuka vagy anyuka, akik állandóan ápolgatják a lelkét. Ütköznie kell kemény, afrikai fizikumokkal, pörgősebb a játék ritmusa, mint amihez korábban hozzászokhatott. De ezt meg lehet tanulni és tanítani is, mert tehetség mindenhol van – jelentette ki a három országban is bajnoki címet nyerő mesteredző.Klubfutballban a Fradi a fény az éjszakában – magyarok híjánAz utánpótlásképzés anomáliái mellett a magyar klubok nemzetközi szereplése is nyugtalanító. Az utóbbi néhány évben ugyan előrelépés tapasztalható, de ez a – javarészt légiósokra építő, bár a válogatottnak fontos játékosokat adó – Ferencvárosnak volt egyedül köszönhető, és a magyar futball kirakatcsapata is csak egyszer volt képes eljutni a legrangosabb európai kupasorozat, a Bajnokok Ligája főtáblájára. A BL mezőnyben idén olyan országok klubjai tűnnek fel, mint Azerbajdzsán, Ciprus, vagy Kazahsztán, hogy Görögországot, Norvégiát és Csehországot már ne is említsük.A Fradi dolgát nehezíti – legalábbis Kubatov Gábor klubelnök interpretációja szerint mindenképp –, hogy idén tavasztól az MLSZ pénzügyi ösztönzőkkel próbálja meg rávenni az NB I-es klubokat arra, hogy hazai játékosokkal töltsék fel a kereteiket. Az „ötmagyaros ajánlás” hatására a csapatok elkezdték hazacsábítani a légiósokat, ennek köszönhetően pedig több magyar játékos igazolt vissza az NB I-be ebben az évben, mint amennyi külföldre ment volna.Légiósok terén amúgy sem állt jól a magyar futball, ugyanis míg 2025 elején 65 játékosunk játszott külföldön, ez a szám a négyszázas határt is megközelítette a horvátoknál és a szerbeknél, de a lengyeleknél, a szlovákoknál és a cseheknél is száz fölé rúgott. Csak a tények rögzítése kedvéért írjuk le:a horvát válogatott egyenes úton kijutott a jövő évi vb-re, Csehország, Szlovákia és Lengyelország pedig pótselejtezőn küzdhet meg az indulásért.Az MLSZ ennek ellenére sikeresnek értékeli a reformokat, mi több, Csányi Sándor a válogatott búcsúját követően kijelentette, „talán, ha a kormány által is nagyon fontosnak tartott, sokat kritizált, de sikeres 5/1-es szabályt még korábban bevezettük volna, vagy még szigorúbb lenne, akkor mostanra eredményesebb lehetne a magyar válogatott”. A legnagyobb probléma ezzel a szemlélettel az, hogy nincsen elegendő mennyiségű, és leginkább olyan minőségű hazai focista, akivel fel lehetne tölteni az NB I mezőnyét.Ebben fontos szerep hárulna az utánpótlás-válogatottakra, de az ő szereplésük is hagy maga után kívánnivalót. Az U21-esek például az Európa-bajnoki selejtezőcsoportjuk utolsó előtti, 4. helyen állnak jelenleg három döntetlennel és egy vereséggel, így gyakorlatilag elszálltak az esélyeik a kijutásra.Ne vegyük el a magyarszabály érdemeit sem, hiszen ha ez nincs, Lukács Dániel talán már nem is focizna, és az NB II-be kieső Kecskemétből nem a Puskás Akadémiához igazolt volna, hanem felhagy a profi futballal és fodrásznak áll. A merítési lehetőség azonban így sem lett számottevően tágabb Marco Rossi szövetségi kapitány számára.Ami a nagyobb baj, hogy a következő világbajnokság selejtezőinek idején a felnőtt válogatott keretének egy része már bőven túl lesz a harmincon – vannak, akik a negyvenen is –, többségüknek tehát ez volt az utolsó esélye, hogy kijusson a mundialra. Ha pedig a magyar futball a következő években nem lesz képes kinevelni azokat a minőségi játékosokat, akik egy nevesebb európai bajnokságban is megállnák a helyüket, és felveszik a versenyt a nemzetközi elittel, akkor sok jóra a jövőben sem számíthatunk.
|
Éppen a magyar futballba ömlesztett milliárdok kannibalizálják a válogatottat, és a jövőkép sem derűsebb
|
A külcsín megvan, szép stadionok és jól felszerelt edzőkomplexumok épültek az elmúlt 15 évben, nemzetközi szinten is jegyzett játékosokat azonban keveset sikerült felnevelni a hazai utánpótlásműhelyekben ez idő alatt. Ameddig ebben nem következik be gyökeres változás, kár a világbajnoki szereplésben reménykedni. Hívhatják akárhogy a szövetségi kapitányt, álmokból senki sem fog tudni várat építeni.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251119_magyar-labdarugo-valogatott-vb-selejtezo-kieses-problemak-utanpotlaskepzes-akademiak-mlsz-csanyi-sandor-magyarszabaly-ferencvaros-kubatov-gabor-felcsut-orban-viktor
|
2025-11-19 14:20:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Arról ír a Magyar Nemzet, hogy még be sem fejeződött a műtrágyakartell miatt indult előző eljárás, máris újabb vette kezdetét Bige László cégénél, a Nitrogénművek Zrt.-nél.A napilag szerint november 17-én- a korábbitól független - versenyfelügyeleti eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tiltott versenykorlátozó megállapodás, vagyis kartell gyanújával a Nitrogénművek Zrt., a Hőgyészi Agrokémiai Kft. és az NZRT-TRADE Kft. vállalkozások ellen.A GVH a napilapnak elárulta: a versenyhatóság gyanúja szerint a Nitrogénművek Zrt. 2021 és 2023 között egyes vevőivel szemben olyan magatartást tanúsított, olyan feltételeket szabott, illetve olyan tartalmú szerződéseket kötött, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy bizonyos üzletfeleinek jogsértő módon hátrányt okozzanak a piaci versenyben.
|
Újra célkeresztben Bige László: eljárást indított a Nitrogénművek ellen a GVH
|
Piactorzító magatartás miatt.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/18/bige-laszlo-nitrogen-per-gvh-eljaras-buntetes/
|
2025-11-18 21:40:36
| true
| null | null |
24.hu
|
Arról kérdezték, kezdeményezik-e fideszes parlamenti alelnök, Lezsák Sándor és a kecskeméti polgármester, Szemereyné Pataki Klaudia eltiltását a közügyektől. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt a Neumann János Egyetemért Alapítvány pénzügyeiről azt a tájékoztatást adta Csárdi Antal független képviselőnek, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás miatt nyomoz. Az eljárások felderítési szakaszban vannak. A tényállások tisztázásához kirívóan nagy mennyiségű iratot és elektronikus adatot kell értékelni. Az ügyekben még nem hallgattak ki senkit.Korábban megírtuk, komoly bajba kerülhetnek a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) kuratóriumi tagjai az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kifogásolt, 127,5 milliárd forintos Optima-kötvényvásárlás miatt. Csárdi Antal most arról kérdezte a legfőbb ügyészt:Kihallgatta-e az Ügyészség az Alapítvány kuratóriumi tagjait: Csizmadia Norbert elnököt, Lezsák Sándort, Gaál József Attilát, Bánkuty Tamást, Nagy Zoltánt? Kihallgatta- e az Ügyészség Dr. Kardos Gyula vagyonellenőrt? Kihallgatta-e az Ügyészség a NJEA felügyelőbizottságának tagjait, névszerint: Szemereyné Pataki Klaudiát, Bíró Attilát és Szabó Józsefet?Nagy Gábor Bálintot emlékeztette a képviselő arra, hogy a Polgári Törvénykönyv 3:117. § (1) bekezdése szerint "A felügyelőbizottság tagja az alapítványnak a jogellenes határozata vagy működése folytán bekövetkező károkért az általános szabályok szerint felel."Ez azt is jelenti, hogy a felügyelőbizottsági tag - ha jogszabálysértést észlel, és azt nem akadályozza meg, illetve nem tesz jelentést róla - súlyos esetben akár a saját vagyonával is felelhet az okozott kárért.Arra is választ várt, kezdeményezték-e a felügyelőbizottság valamely tagjának vagyonzárolását, a 127,5 milliárd forint közpénz vagyonvesztése okán, illetve a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok, köztük Lezsák Sándor és Szemereyné Pataki Klaudia közügyektől való eltiltását.
|
Reagált a legfőbb ügyész az egyetemi pénzek eltőzsdézésére
|
Az ügyekben még nem hallgattak ki senkit. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás miatt nyomoznak.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/11/18/legfobb-ugyesz-njea-penzmosas-hutlen-kezeles/
|
2025-11-18 10:53:13
| true
| null | null |
24.hu
|
Hoppá, a kastély főkertészkertésze elkotyogta, hogy nem Orbán apja, hanem Orbán vejének cége üzemelteti Hatvanpusztát. Semmi különös, csak ezzel egy kicsit még jobban megdőlt a mese az »édesapám félkész mezőgazdasági üzeméről«- írta hétfő reggeli posztjában Hadházy Ákos, aki az Orbán család, egész pontosan a miniszterelnök 85. életévében járó édesapja, Orbán Győző tulajdonában álló hatvanpusztai birtokról már számos bizonyító dokumentumot tett közzé.A független képviselő közöte, Hatvanpuszta kertésze azért tett vallomást, mert ő ült abban a Nissan terepjáróban, amelyik a nekihajtott Suzukival együtt üldözte őket "Pusztaverszáj" mellett. Az ügyben azért indult nyomozás, mert a majorság biztonsági őre nekiment Hadházy autójának, amit fel akart borítani, de végül ő borult fel. A rendőrség bár nyomozott, inkább megszüntette az eljárást.A független képviselő sértettként kikérte a vagyonőrt felmentő határozatot megelőző "nyomozás" iratait. Mint írta, elképesztő dolgok vannak közöttük a balesetről is, ezek közt említette, hogy a kertész vallomása közben kifecsegett egy nagyon fontos részletet:ő a BDPST Group alkalmazásában dolgozik ott. A cég Tiborcz Istváné, vagyis Orbán Viktor vejéé.Hadházy úgy foglalta össze a miniszterelnök apja, Orbán Győző félkész gazdaságának mondott Hatvanpuszta építkezését:
|
Hadházy: A főkertész elkotyogta, nem Orbán apja, hanem Tiborcz cége üzemelteti Hatvanpusztát
|
A független kéviselő szerint még jobban megdőlt Orbán meséje, "édesapja félkész mezőgazdasági üzeméről".
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/17/hadhazy-akos-orban-viktor-hatvanpuszta-tiborcz-istvan-bdpst-meszaros-lorinc-majorsag-vallomas-elkotyog-fokertesz/
|
2025-11-17 07:24:27
| true
| null | null |
24.hu
|
Több mint háromezer lakással épül lakópark Szilas Liget néven a XV. kerületben. A projektet a Bayer Construct építi, amely nemrég fejezte be Budapest legújabb plázáját a Bosnyák téren, majd leigazolta a volt polgármestert, Horváth Csabát. A cég tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Balázs Attila. A Klubrádió részletes cikket írt az építkezésről, amelyben azt írják, zajlik a környezetvédelmi eljárás, az építészeti tervek nem nyilvánosak, de a lakásokat már árulják.A Szentmihályi út és a Szilas-patak között, a Pólus Centerrel szemben fekvő területen a nyilvánosan elérhető előzetes környezeti dokumentáció szerint nyolc lakóépület épülne. Átszámítva, a legmagasabbak 61, a legalacsonyabbak 44 méter magasak lennének. összesen 3487 lakással. A fejlesztés 2910 teremgarázs-parkolót (kétszintes mélygarázzsal) és 217 felszíni parkolóhelyet tartalmazna. A területen épülő lakások az Otthon Start program részei lennének. A kormányhivatal szerint a beruházás "nem igényel részletes környezeti hatásvizsgálatot", mert "jelentős környezeti hatások nem várhatók", miközben azt mindenki elismeri, hogy a környék ökoszisztémája törékeny.
|
Háromezer lakásos lakóparkot épít Tiborcz István volt üzlettársa a XV. kerületbe
|
A DK-s Cserdiné Németh Angéla polgármester vezetésével az önkormányzat mindössze néhány műszaki infrastruktúra-fejlesztést és egy egymilliárd forint értékű bölcsődét kér a beruházótól, miközben a polgármester sorra zárta be az óvodákat.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/14/bayer-construct-lakopark-polus-szilas-liget/
|
2025-11-14 22:09:39
| true
| null | null |
24.hu
|
Egy nappal azelőtt, hogy 2025. június 12-én hatályba lépett az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) lakossági korszerűsítéseket is támogató módosítása, új tulajdonos jelent meg egy addig alig ismert cégben. A Carambola Trade Zrt. június 11-én került Bessenyei István, Sarka Kata férjének többségi tulajdonába, és rövid időn belül olyan tevékenységi köröket vett fel, amelyek pontosan illeszkednek az EKR által megnyíló, több százmilliárd forintos, államilag felpörgetett piacra.A céget 2023 októberében Schatz Róbert és Somogyi Miklós alapította, eredetileg Treadstone Investment Group Zrt. néven, főtevékenysége ekkor még vagyonkezelés és üzletviteli tanácsadás volt. 2024 őszén kapta a Carambola Trade Zrt. nevet és bár ekkor Bessenyei Istvánnak papíron nem volt köze a vállalkozáshoz, a székhelyet a budai Derék utcába tették át, abba az épületbe, ahol ekkor már több, Bessenyeihez köthető üzleti érdekeltség is működött.Székhelybejegyzésük alapján itt található felesége, Sarka Kata és Rogán Antal második, volt felségének, Rogán-Szendrei Cecíliának a cége, a milliárdos osztalékot fialó, ám kevéssé ismert twn.hu bulvároldal mögött álló Top News Hungary Kft., az üzletasszonyok szépségversenyzős ügynöksége, Nakama&Partners Kft., illetve a Bessenyei tulajdonában lévő Netrise Hungary Kft. is, amely a Femcafét adja ki, amely ugyancsak milliárdokat termel.Június 11-én Bessenyei István mellé új tulajdonosként belépett Juhász Attila is, aki egyúttal új székhelyet hozott a cégbe: ekkor költözött a társaság Gödre, abba az ingatlanba, amely a Juhász Attila tulajdonában lévő Piramis Építő Kft. birtokában van. A részvénystruktúra is átalakult: Bessenyei szavazat- és osztalékelsőbbségi részvényeket kapott, utóbbiak pedig a társaság adózott eredményének 50 százalékára jogosítják.Az eddigi eredmények alapján ez nem jelent sokat: 2023-ban és 2024-ben a cég nem termelt árbevételt, miközben 8 millió forintos veszteséget könyvelt el, és pénzeszközei 10 millióról mindössze félmillióra csökkentek. Vélhetően ez lehetett az „előmelegítési” szakasz, a kipécézett terület ugyanis zsíros megrendelésekkel kecsegtet: az energetikai korszerűsítésekhez kapcsolódó, államilag is támogatott EKR-piacról van szó. Augusztusban meg is jelentek az új tevékenységi körök a cégnél: villamosenergia-termelés és -kereskedelem, szigetelés, speciális építési és pénzügyi kiegészítő szolgáltatások.Milliárdokat keresett médiacégeivel Bessenyei IstvánA korábban inkább a kormány kedvenc őrző-védő cégében, a Valtonban lévő tulajdonrésze miatt ismert Bessenyei médiavállalkozásai valósággal szárnyalnak: tavaly 4,46 milliárd forintos nettó bevételt és 2,93 milliárd forint adózott eredményt hozott össze a Femcafe mögött álló cég, Bessenyei pedig 3,327 milliárd forint osztalék kivételéről döntött idén.Az AC News nevű, gyakorlatilag ismeretlen bulvárlapja is ontja a pénzt, a mögötte álló AC News Kft. tavalyi eredményei után 711,9 millió forint osztalék kivételéről döntöttek a tulajdonosok, ebből 95 százalékos részesedése révén Bessenyei István csaknem 676 millió forinthoz jut. Bessenyei áll a Naphire.hu Kft. mögött, amelyben cégtársa Dr. Németh Sándor, a Hit Gyülekezete egyház alapítójának, Németh Sándornak a fia, aki az egyház érdekeltségébe tartozó ATV vezérigazgatója is. A bulvárlapot kiadó cégből 30 millió forintnyi osztalékot vettek ki.A június 12-én, azaz egy nappal azután, hogy Bessenyei tulajdonába került a cég, hatályba lépett jogszabály-módosítás gyökeresen átalakította az EKR-t, és előnyös helyzetbe hozta azokat a beruházásokat, amelyeket lakóingatlanokon – családi házakon, társasházakon – végeznek. A program akár ingyenessé is teheti a hőszigeteléseket, nyílászárócseréket vagy a fűtésrendszerek korszerűsítését, mert az így keletkező energiamegtakarítás, az úgynevezett HEM (hitelesített energiamegtakarítás) vagyonértékű jogként eladható az energetikai cégeknek.Az EKR 2035-ig fut, és mintegy 600 milliárd forintnyi forrást mozgat meg.A rendszer lényege, hogy az energiakereskedők – például az MVM, a Mol, az E.On vagy az OMV – kötelesek évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást elérni. Ezt részben saját beruházásaikkal, részben a lakossági korszerűsítésekből származó megtakarítások megvásárlásával teljesíthetik. A rendszerben részt vevő, HEM-ekkel kereskedő és azokat hitelesítő cégek számára ez rendkívül nyereséges terület: az eddigi tapasztalatok alapján akár 50 százalékos árbevétel-arányos profittal is működhetnek. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy mire a törvény hatályba lépett, a piac nagy része már lezárult: a legnagyobb energetikai cégek kizárólag a kormányközeli szereplőkkel kötöttek hosszú távú megállapodásokat. Az új szabályozás gyakorlatilag kiszorította a független szereplőket, és a HEM-kereskedelmet a NER-hez közel álló vállalatok kezébe koncentrálta:Szakemberek szerint 2025 második felétől új korszak kezdődik az EKR-piacon: a hangsúly a lakóépületek energiahatékonyságára helyeződik át. A nagy energiakereskedőknek és iparvállalatoknak a lakossági szektorban kell kimutatható energiamegtakarításokat elérniük, az auditorok pedig olyan új partnereket keresnek, akik képesek megszervezni a háztartási beruházásokat. Ezeket a szereplőket HEM-aggregátoroknak nevezik: ők gyűjtik és hitelesíttetik a lakossági korszerűsítésekből származó energiamegtakarításokat, majd értékesítik azokat a kötelezett energetikai cégek felé. A Carambola Trade Zrt. profilja és kommunikációja alapján éppen erre a szerepre készül.A Carambola, egyelőre inkább félkésznek tűnő honlapja szerint a cég kifejezetten az EKR keretében megvalósuló beruházásokra fókuszál: „valós és kézzelfogható támogatást” nyújt a hőszigetelési és energiahatékonysági fejlesztésekhez, különös tekintettel a lakóingatlanokra. A társaság energetikai szaktanácsadást, projektkoordinációt és teljes körű EKR-adminisztrációt kínál partnereinek, segítve a lakossági beruházásokból származó energiamegtakarítások igazolását és értékesítését.Hogy nagy aratásra készülhetnek, azt jól mutatja, hogy kik társultak Bessenyeivel.A Carambola Trade egyik alapítója, Schatz Róbert egy másik vállalkozásban is együttműködik Bessenyeivel: idén szeptemberben Balogh Csabával közösen hozták létre a Mamut Power Crane Zrt.-t. Balogh a paksi atomerőmű-bővítés egyik beszállítójának, a Mamut Daru Kft.-nek a tulajdonosa és ügyvezetője, a cég emeléstechnikai munkákkal és ipari gépek kölcsönzésével foglalkozik.A Mamut Power Crane igazgatóságának elnöke Balogh lett, a tagok között pedig Schatz Péter, Schatz Róbert édesapja is szerepel, aki korábban Habony Árpád médiabefektetéseiben vett részt, többek között a Ripost Média alapítójaként. A név és a tevékenység alapján a Mamut Power Crane a Mamut Daru-csoporthoz kapcsolódik, amely a paksi bővítéshez szükséges berendezéseket és szolgáltatásokat biztosítja. Az ifjabb Schatz már 2024 őszén megjelent a csoportban: a Mamut Daru Nuclear Power Plant II. Kft.-ben előbb magánszemélyként, majd saját cégén, a Multi Invest Zrt.-n keresztül vált tulajdonossá.A Carambola másik alapítója, dr. Somogyi Miklós neve a reklámpiacon vált ismertté. A HVG korábbi cikke szerint ő hozta létre az Inter Media Group (IMG) reklámügynökséget, amely 2010 után az állami hirdetések egyik legnagyobb nyertesévé vált, majd az új tulajdonos, Patonai Péter idején a Simicska Lajoshoz köthető körök egyik fontos partnerévé nőtte ki magát.Erről itt olvashat bővebben:"Így lett egyeduralkodó a kormány kedvenc ügynöksége: IMG-sztori 2."
|
Sarka Kata férje éppen akkor szállt be egy cégbe, amikor az állam aranybányát nyitott a piacon
|
Bessenyei István, a bulvárszerepléseiről, majd Szendrei-Rogán Cecíliával közös üzleteiről ismert Sarka Kata férje milliárdokat kaszált médiacégeivel. Idén újabb lóra tett: egy olyan területen veti meg a lábát, amelyet a kormány különösen jövedelmezővé tett.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251117_Sarka-Kata-ferje-bessenyei-carambola-ekr-ner
|
2025-11-17 10:16:17
| true
| null | null |
HVG360
|
Eddig is közismert volt, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rajong a futballért, futsalozott, két éve pedig a Honvéd FC öregfiúk csapatában játszik, a külföldi megbeszélései előtt rendszeresen fut, és a tárcája felügyelete alá tartozó cégek vezetésében is erős a "sportvonal". Ezzel együtt némi meglepetést keltett, hogy hétfő óta már nemcsak az orosz gázvásárlásért és az új paksi atomerőművi blokkok építéséért felel, hanem a Budapest Honvéd FC elnöki posztját is betölti.Szijjártó a legújabb tisztségével kapcsolatban úgy fogalmazott a Honvéd FC hétfői szurkolói rendezvényén, hogynem az első felkérés, kezdeményezés, követelés volt a Honvéd éppen aktuális tulajdonosai részéről. Most mondtam először igent. Megtiszteltetés számomra.Hozzátette: "most először jött össze egy olyan tulajdonosi, emberi és szakmai háttér," ami lehetővé tette azt, hogy néhány dologhoz hozzá tudjon járulni.Politikusok szerepvállalása a klubok irányításában nem példátlan a NER-ben - ott van példának Kubatov Gábor és a Ferencváros, illetve Deutsch Tamás és az MTK esete, mindketten sokszakosztályos egyesületet irányítanak elnökként. Nem szokványos viszont, hogy Szijjártó - aki kizárólag a futball kft.-t vezeti majd - rögvest egy új szponzorral együtt lépett színre. A hétfői szurkolói eseményen a külügyminiszter bejelentette, hogy a szingapári Vulcan Shield Globallal már meg is kötötték a szerződést, amiből adódóan a következő négy évre "több százmillió forintos nagyságrendben megnő a klub költségvetési mozgástere és pénzügyi ereje."MSZP-s polgármester és baloldaliként emlegetett nagyvállalkozó is van az elnökségbenAz általános gyakorlat szerint a magyar sportegyesületek legfelső döntéshozó szerve a közgyűlés, míg a napi ügymenetet a tagok által választott elnök és elnökség irányítja, többségében társadalmi munkában. A Budapest Honvéd FC azonban cégformában működik, a Honvéd Futball Club Kft. tulajdonolja, amelynek végső tulajdonosa az Arago-Sport Befektetési Kft., a Leisztinger Tamás résztulajdonában lévő Arago Zrt. egyik tagja - ennek okán mutatták be a rendezvényen a nagyvállalkozót a futballklub tulajdonosaként.Így aztán a Honvéd FC-t eddig nem elnökség vezette, jelenleg is Séllei Árpád ügyvezető gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Ezért is furcsa, hogy Szijjártó azt közölte: a kft. formában működő futballklub mellé elnökséget hoznak létre, melynek elnöke a külgazdasági és külügyminiszter lesz, feladatköre azonban még nem teljesen világos, ahogy az sem, hogy a futballklubbal kapcsolatos végső döntéseket továbbra is az eddigi tulajdonos és ügyvezetője hozza-e, vagy immár minden komolyabb döntéshez - akárcsak egy-egy egyesület esetében - az elnök és az új, öttagú elnökség jóváhagyása is kell.Az elnökség összetétele különösen pikáns, pláne fél évvel a parlamenti választás előtt. A négy megnevezett elnökségi tag egyike a Honvéd FC tulajdonosa, Leisztinger Tamás, akit az elmúlt évtizedben baloldali nagyvállalkozóként emlegettek. Tagja az elnökségnek Gajda Péter, Kispest szocialista polgármestere is, akit 2019-ben korrupcióval, "fehér porral" és az alvilággal mosott össze a kormánymédia - nyomozás is folyt az ügyben. Két korábbi kiváló sportoló is tagja a bejelentett elnökségnek. Gergely István olimpiai bajnok vízilabdázó, a Budapesti Honvéd Sport Egyesület ügyvezető elnöke, aki az eseményen Szijjártótól szóban azonnal megkapta a stadion - amit eddig az állam tulajdonolt és a Nemzeti Sportügynökség üzemeltetett -, valamint az akadémia tulajdonjogát. Ezzel együtt egy jövőbeni, 4 milliárd forintos ingatlan- és klubfejlesztést is bejelentett a miniszter. Szijjártó azt is elárulta, hogy a kormány a tulajdonjog átruházásról, illetve a tetemes pénzügyi injekcióról november végén hoz majd határozatot. A leginkább futball-kompatibilis tagja az új elnökségnek a 82-szeres válogatott labdarúgó, Garaba Imre, aki az elmúlt tíz év szinte minden hazai bajnoki meccsén a lelátón ült, és meghatódva, könnyeivel küszködve fogadta a felkérést.Az ötödik elnökségi tag személyét egyelőre homály fedi. Csak annyit árultak el, hogy egy magas rangú katonatiszt, egy regnáló tábornok lesz az, mert "a nem regnáló tábornokokkal nem volt sikerünk, nem hozták az elvárt eredményt" - utaltak tréfálkozva Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnökre, a Tisza Párt szakpolitikusára.Egyébként Leisztinger Tamás, a magyar gazdaglisták egyik állócsillaga sem számít éppen gyenge anyagi háttérnek: mind a Forbes, mind a leggazdagabb magyar üzletemberek ranglistáján 100 milliárd forint feletti becsült vagyonnal szerepelt az élbolyban legutóbb is. A tájékoztatón a szingapúriakra utalva azonban elhangzott az is, hogy "ennek a cégnek kétszer annyi pénze van, mint az Újpestet támogató Molnak."Mellesleg a főszponzor magyarországi vezetőjeként Komjáti Lórántot mutatták be, ő pedig éppen a Mol-csoport karbantartási vezetői pozícióját töltötte be a legutóbbi időkig, sőt az Opten cégadatbázisában és a LinkedIn-profiljában is ez a pozíció szerepelt cikkünk írásakor. Az olajtársaságnál azonban kérdésünkre közölték, Komjáti még októberben felmondott.De mit lehet tudni a szingapúri csodacégről?Sok mindent nem sikerült kiderítenie a külföldi forrásokat, hivatalos nyomokat kereső G7-nek sem, amikor először felbukkant a magyarországi hírekben a Vulcan Schield Global neve. Szeptemberben jelentette be ugyanis Szijjártó, hogy a cég 280 milliárd forintos beruházást tervez Békéscsabán, és high-tech termékeket fog előállítani, amihez a magyar kormány 49 milliárd forint állami támogatással járul hozzá. Nagyjából annyi derült ki, hogy a cég alumínium-oxid szál alapú hőszigetelő anyagokat fejleszt és forgalmaz extrém hőmérsékletű ipari felhasználásra, termékeiket leginkább a repülőgépiparban, az acéliparban és az energiaiparban alkalmazzák.Akkumulátorgyárakat megszégyenítő állami támogatásA Nemzeti Befektetési Ügynökségnél (HIPA) arról érdeklődtünk, hogyan került képbe a befektető, milyen referenciákat mutatott be, illetve milyen megfontolásból érdemesítették jelentős támogatásra. A HIPA választ ígért a befektetéssel kapcsolatos kérdéseinkre, de egyelőre nem érkezett meg, amint befut, közöljük. Az egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatások között mindenesetre cikkünk leadásakor még nem volt nyoma a miniszter által emlegetett 49 milliárdnak.Annyi azonban megállapítható a 2004-től vezetett listából, hogy a megítélt összeg a magyar kormány nagyvonalú pénzosztogatásai közül is kiemelkedik. A kínai és koreai akkumulátorgyárakhoz hasonlóan méretes tételről van szó, 2021-ig kell visszamenni, hogy ehhez fogható befektetői szubvenciót találjunk:a Komáromban és Iváncsán üzemet működtető dél-koreai SK On 592 milliárdos beruházásához ítéltek meg 76 milliárd forint támogatást,a Samsung SDI-nek pedig a 367 milliárd forintos gödi fejlesztéséhez 33,7 milliárdot.A külgazdasági és külügyi tárca felügyelete alá tartozik a külföldi befektetések szervezése, a befektetők útját egyengető HIPA, az egyedi döntéseket hozó kormány tagja Szijjártó – ilyen körülmények között igencsak figyelemre méltó, hogy a cikkünk írásakor magyarországi céggel még nem rendelkező vállalkozás máris eldöntötte, hogy sportfinanszírozásba kezd, és éppen azt a klubot választja, ahol a külügyminiszter az újsütetű elnök. A hazai cégek politikai alapon szerveződő szponzorációs tevékenysége nem újdonság, de nemzetközi cégek esetében szót érdemel az ilyen mértékű „alkalmazkodás” a magyarországi viszonyokhoz.Nyugodtan vegyék ki, tapogassák meg, teljesen biztonságosA befektetésről Békéscsabán sem tudnak sokat, a polgármesteri hivatalban azzal hárították el lapunk érdeklődését, hogy „nem sok köze van hozzá a városnak, mert állami területen valósul meg a beruházás.” A város északnyugati részén, a Linemar-gyár szomszédságában lévő, kormányzati forrással kialakított iparterületről van szó.Szeptemberben a kormányhivatalban tette a nagy bejelentést Szijjártó, de az eseményre nem volt hivatalos az önkormányzat képviselő-testülete. Váratlanul érte a miniszteri bejelentés a békéscsabai önkormányzat képviselőit, legalábbis Bodóczi István, a Pátria Békéscsaba színeiben ténykedő képviselő lapunk kérdésére hiányolta a társadalmi egyeztetést, illetve azt, hogy a városnak legalább lehetősége legyen bizonyos feltételeket szabni a helyi lakosság érdekében.A képviselők csak a miniszteri bejelentés után, az önkormányzat szeptember 25-ei közgyűlésén kaptak tájékoztatást, illetve lehetőséget arra, hogy kérdezzenek a beruházásról a Vulcan Schield Global képviselőjétől. David James Kneale vezérigazgató készségesen válaszolgatott a jegyzőkönyv alapján, de úgy fest, a képviselők többsége nem igazán izzasztotta meg a menedzsert.A közgyűlésen Szarvas Péter polgármester, aki a Hajrá Békéscsaba egyesület színeiben indult, és Fidesz-támogatással nyert, arról számolt be, hogy előző héten ő és Takács Árpád főispán fogadta a kormányhivatalban a Vulcan Schield Global vezetőit és Szijjártó Pétert, aki a nagy bejelentést tette. Sorsdöntő, történelmi jelentőségű, gazdaságtörténeti fordulat – ilyen jelzőkkel illette a beruházást a polgármester, aki szerintBékéscsaba e beruházás kapcsán fölkerül a gazdasági világtérképre.„Nyugodtan vegyék ki, tapogassák meg, teljesen biztonságos” – adott körbe egy mintadarabot a gyártandó anyagból David James Kneale. Elmondása szerint ez egy igazán új anyag, fő alkalmazása, hogy kiváltsa a fémeket a magas hőmérsékletű ipari területeken. Ezekkel az anyagokkal lehet súlyt csökkenteni, energiát spórolni, valamint a környezeti terhelést csökkenteni – sorolta a rendkívüli tulajdonságokat.700 millió eurós beruházásról beszélt, hozzátéve: Békéscsabán 2500 új munkahelyet teremtenek 2033-ig. Három különböző projektet, három különböző terméket és három különböző beruházást terveznek. Ezekkerámiaszálas textíliák,folytonos kerámiaszálas megoldásokés fejlett autóipari anyagok.A vendégmunkások alkalmazását feszegető kérdésre azt mondta: nem szeretnének külföldi munkásokat alkalmazni. Az első fázisban a kínai központból érkeznek majd szakemberek, hogy a helyi munkaerőt tanítsák. És lesznek olyan esetek is, amikor a helyi munkavállalókat a kínai központba fogják továbbképzésre küldeni.A beruházás ütemezéséről David James Kneale annyit közölt, hogy három fázisban gondolkodnak – ami akár lehet négy is – , de már ebben az évben szeretnének lépéseket tenni, például a Kínából idehozott szöveteket itt szőni. A gyár építéséhez 200 építőmunkásra lesz szükség, 2026–2027-ig szeretnék az új épületet felhúzni, 2028-ig pedig befejeznék a második fázist. Utána hagynának egy kis időt a harmadik fázis befejezésére, ami a tervek szerint 2033-ban történne meg.Ami a termékeket illeti, különlegesek lesznek, csak az Egyesült Államokban gyártanak ilyet. A békéscsabai gyártóközpont révén reményeik szerint be tudnak lépni az európai piacra. Ez nem jelenti azt, hogy az amerikai piacit elengednék, de legalább 50 százalékos vám van az USA-ban a kínai importra, úgyhogy Magyarországon ilyen szempontból sokkal kedvezőbb a helyzet – fogalmazott Kneale. Vevőket, cégeket azonban nem említett a titoktartásra hivatkozva.Bodóczi István érdeklődött, hol található olyan gyár, amelynek a Békéscsabára tervezettel egyező a tevékenysége, illetve mikor alapították ezt a céget. Az alapítás időpontjaként Kneale 2021-et adott meg, és két hasonló üzemet említett Kínából, az egyik Sanghajban van a Tesla mellett, a másik pedig Kuanghszi tartományban található, közel a vietnámi határhoz – mondta. A sanghaji gyártóbázis 150 ezer négyzetméter alapterületű, és a magyar helyszín is hasonló lesz a tervek szerint.A háttérben megbújó kínai szálEgy ilyen volumenű beruházás esetében kíváncsiak voltunk az érintett cég eddigi tevékenységére, főleg, hogy Magyarországon ismeretlen vállalkozásról van szó, de, mint kiderült, ez az információhiány nem csak hazánkra vonatkozik. Az interneten fellelhető, igen mérsékelt mennyiségű információ alapján a Vulcan Shield Global Pte. Ltd.-et (VSG) 2022. május 12-én jegyezték be, és székhelye a Marina Bay Financial Centre üveg felhőkarcolóinak egyikében található. A LinkedIn profilja szerint a cégnek 1000–1500 dolgozója van, képviselői pedig rendszeresen részt vesznek különböző ipari kiállításokonA keresésünk során több dolog is feltűnt. Az egyik, hogy a VSG honlapján a „rólunk” szekcióban nem szerepel, hogy mikor alapították a céget, de még az sem, hogy kik alkotják a cég vezetőségét. A másik furcsaság, hogy a céget egyáltalán nem említik sem szingapúri, sem más ázsiai gazdasági portálok vagy újságok cikkeiben. Próbáltuk felvenni a kapcsolatot nagyobb helyi lapokkal, hátha az ő erőforrásaik segítségével fellelhetünk némi információt, de egyelőre nem jutottunk előrébb.A cég termékei kifejezetten extrém hőmérsékleti körülményekhez készülnek, és alapjuk az alumínium-oxid szál, amely kiváló hőállóságot, mechanikai szilárdságot és kémiai stabilitást biztosít. A vállalat két fő termékcsaládot kínál:hosszú alumínium-oxid szálakatés rövid szálas hőszigetelő anyagokat.Előbbit a kompozit anyagok erősítésére, hőszigetelésre és szerkezeti alkalmazásokra használják az űriparban, autóiparban, elektronikai és energetikai iparban, míg a rövid szálas termékek, amelyek könnyűek, rugalmasak, elsősorban kemence- és kazánbélés, katalizátor-támasztó rétegek, magas hőmérsékletű tömítések és ipari hővédő rendszerek alapanyagai.A VSG igen gyorsan, az alapítása után eltelt második évben, vagyis 2024-ben nyitotta meg a hivatkozott, nagyszabású gyártóüzemét a kínai Kuanghszi tartományban, amely állításuk szerint a világ egyik legfejlettebb, alumínium-oxid szálakat gyártó létesítménye. A projektet a kínai Shanghai Rongrong New Material Technology vállalattal közösen valósították meg, mintegy 10,7 milliárd jüan, azaz körülbelül 557 milliárd forint beruházással. Az üzem évi 12 500 tonna alumínium-oxid szál előállítására képes, és a cég közlése szerint a gyár létrehozása a VSG globális stratégiájának a része.A Shanghai Rongrongnak van egy saját gyára is, ez a Kneale által említett második üzem, és valóban a Tesla környékén lévő Lingang Szabadkereskedelmi Zónában található. Ehhez az üzemhez nincs köze a VSG-nek, de az a tény, hogy erre a két cégre így együtt hivatkoznak, arra utal, hogy igen szoros együttműködés van közöttük. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a Shanghai Rongrong úgy hivatkozik magára, mint az egyetlen kínai cégre, amelyik képes nagy volumenben gyártani alumínium-oxid szálakat, és a VSG-vel való együttműködés révén már legalább két gyártóbázissal is rendelkezik.
|
Szijjártó 49 milliárdos állami támogatást jelentett be annak a cégnek, amelyet főszponzorként mutatott be a Honvédnál
|
A rejtélyes hátterű szingapúri cégről alig lelhetők adatok – csupán annyi látszik, hogy a nyomok Kínába vezetnek.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/11/14/szijjarto-peter-budapest-honved-szingapuri-ceg-vulcan-shield/
|
2025-11-14 05:57:47
| true
| null | null |
24.hu
|
Pénzmosással is gyanúsítja a nyomozó ügyészség a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatóját, írja közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség.Mint fogalmaznak, az újabb megalapozott gyanú lényege szerint a Budapesti Javítóintézet korábbi vezetője az emberkereskedelem és kényszermunka bűntettének elkövetése során a társával - a sértettek korábbi hátrányos szociális helyzetét és a közöttük lévő befolyási viszonyt kihasználva, magas szintű anyagi biztonságot és egzisztenciát ígérve - három nehéz sorsú személyt prostitúciós tevékenység folytatására, majd az így megszerzett bevételük átadására bírta rá.A gyanúsítottak az így megszerzett legalább 108.600.000 forint eredetét - annak érdekében, hogy bűncselekményből származó pénzből vásárolt vagyontárgyakat ne lehessen a javítóintézet volt vezetőjéhez kötni - oly módon leplezték, hogy összesen legalább 49.348.000 forintot két budapesti ingatlan és két nagyértékű gépkocsi vételárába fektették. Ezen vagyontárgyak tulajdonosa névleg a volt igazgató társa lett, akit egyébként Budapest Főváros Kormányhivatala 2014. év vége és 2015. év vége között szociálisan rászorultként tartott nyilván.A KNYF szerint a fennmaradó összegeket a gyanúsítottak a mindennapi szükségleteikre fordították, továbbá a volt igazgató több mint 59.290.000 forintot a lakásán és a javítóintézeti irodájának páncélszekrényében készpénzben, valamint több bankszámlán tartott.A közleményben kitérnek rá, a gyanúsított ezekből az összegekből újabb ingatlan vásárlását tervezte oly módon, hogy - a pénz bűnös eredetének leplezése céljából, illetve hogy azt ne lehessen hozzá kötni - az ingatlan tulajdonosa névleg szintén a társa lett volna. Az ingatlant azért nem tudta végül megvásárolni, mert a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói őt és társát elfogták, őrizetbe vették, a bíróság pedig elrendelte letartóztatásukat.A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala a készpénzt, a bankszámlákon lévő pénzeket és a gépkocsikat lefoglalta, illetve gondoskodott az ingatlanok zár alá vételéről. A fentiek miatt a gyanúsított - az eddig közölt emberkereskedelem és kényszermunka bűntettén, folytatólagosan elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettén és többrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségén túl - megalapozottan gyanúsítható jelentős értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettével és pénzmosás vétségével- jelezték.Az ügynek eddig két gyanúsítottja van, a javítóintézet korábbi vezetője és élettársa, akiknek a letartóztatását - ügyészi indítványra - a nyomozási bíró legutóbb 2025. november 29-ig hosszabbította meg.
|
Szőlő utcai javítóintézet: több mint 100 millió forintot kereshettek a lányok futtatásával a gyanúsítottak, pénzmosással is gyanúsítják a volt igazgatót
|
Az ügynek eddig két gyanúsítottja van, a javítóintézet korábbi vezetője és élettársa.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/11/szolo-utca-javitointezet-100-millio-forint-lanyok-futtatasa-gyanusitas-penzmosas/
|
2025-11-11 11:19:14
| true
| null | null |
24.hu
|
Sven Christian Schulzot Hadházy Ákos független parlamenti képviselő elvitte a kormány tervezett adatközpontjához Gödre, ahol 7 éve kezdődött az építkezés, de csupán a falak állnak. Szervereknek nyomuk nincs.Az EU a teljes költséget állta, 40 millió eurót irányzott elő a célra. Ideértve a szoftverre adott igencsak jelentős összegeket. Ám azokat soha nem vették meg, nagyon úgy néz ki, hogy a befektető kifutott az anyagi eszközökből.A képviselő szerint ez nem lenne csoda. Az ilyen esetekben a kenőpénz 20-30% szokott lenni. Ez esetben állítólag az történt, hogy az infláció miatt megdrágultak az építőanyagok. De remélhetőleg az OLAF utánajár a dolognak.Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója azt mondja, Göd csupán csepp a tengerben. Rengeteg helyen félbehagyták a munkálatokat. Más országokban a kormányok elbujdosnának szégyenükben, ha ekkora volna a korrupció, és ilyen rossz lenne a gazdaságirányítás. Ám Magyarországon a korrupció nem a kivétel, hanem a szabály. A hatalom nem küzd ellene, hanem összehangolja és gerjeszti.A cégek és a gazdasági egyesületek szinte teljesen belenőttek a Fidesz-rendszerbe. De Németország is élvezte a rendszer előnyeit, csak Angela Merkel kancellár kormányzása idején félrenézett. Azaz a német gazdaság profitált a bűnös gyakorlatból. Ligeti szerint minden az építőiparban kezdődött. A magyar oligarchák azt vették át először, minden munkaerő és szaktudás nélkül, hála a politikai kapcsolatoknak.Teljesen túlárazták az Unió által finanszírozott állami megbízásokat, majd azokat gyakran továbbadták német alvállalkozóknak. Mire Brüsszel rájött a suskusra, addigra késő volt.A magyar hatóságok kivizsgálnak egyes eseteket, de általában 10 év után széttárják a kezüket: nem találtak semmi gyanúsat. Ez így szokott lenni. Hatékony eszköz az EU kezében a támogatások befagyasztása, 18 milliárd eurót függesztett fel, ám a magyar gazdaság a várakozásokkal ellentétben ellenállónak bizonyult.Ligeti tagja a Korrupcióellenes Munkacsoportnak, amely az EU követelésére jött létre, de a jogász szerint a testület javára legfeljebb azt lehet felhozni, hogy nem okoz károkat. Reformokról azonban szó sincs, a 10 állami képviselő egytől egyik a Fidesz embere, és meg van győződve arról: Magyarországon minden tökéletes, itt aztán nincs korrupció.Csakhogy az ár magas, mivel Orbán kénytelen volt Kínától hitelt felvenni, az meg nem olcsó. Ligeti azonban meglepetésre azt hangsúlyozza, hogy a NER-ben nem a pénz a probléma, mert ugyan azt nagyon is szeretik a felső körök, ám az igazi botrány az, hogy megússzák a visszaéléseket.Nem a bírák és az ügyészek döntik el, hogy felelősségre vonnak-e valakit a korrupció miatt, hanem a miniszterelnök. A Bizottság szerint – idézi a Frankfurter Rundschau – Gödön 2018 és 20 között lényeges késedelmet szenvedett a beruházás. Ezért a magyar állam lefújta. Azóta a hivatalos adatokat egy állami kutatási központ szerverein tárolják.
|
A Frankfurter Rundschau bemutatja, hogyan égeti el Orbán az európai adófizetők pénzét
|
A német lap tudósítója, Sven Christian Schulz azt írja, hogy a brüsszeli milliárdok útja Magyarországon gyakran vezet fedőcégekhez, illetve olyan hálózathoz, amelyben a büntetlenség immár bevett gyakorlat.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20250722_frankfurter-rundschau-korrupcio-eu-magyarorszag-orban-viktor-hadhazy-akos-ligeti-miklos
|
2025-07-22 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Irány haza! - posztolta Orbán Viktor magyar idő szerint szombat délután fél 3-kor egy Trump-sapkás kormányzati csoportkép kíséretében, felszállás előtt, hogy véget ért az amerikai útja.A miniszterelnök csütörtökön reggel indult el Budapestről az Egyesült Államokba a Donald Trump elnökkel tervezett találkozójára, és mintegy 8000 kilométernyi repülés után este érkezett meg a washingtoni Dulles repülőtérre. A miniszterelnökkel szokatlanul népes küldöttség utazott, miután a kormányzat a remélt eredmények minél szélesebb körű kommunikációja érdekében a miniszterek, üzletemberek és tanácsadók mellett számos kormánypárti influenszert és médiamunkást is elvitt az útra.A nagy fontosságúnak minősített tárgyalások előkészítésénél nem spóroltak a költségekkel.Az indulás előtt bejelentették, hogy a kormány a Wizz Air egyik, alig néhány hete szolgálatba állított utasszállító repülőgépét bérelte ki az útra. A kormánysajtó akkor azt írta, hogy a légitársaság a Budapest és Washington közötti 7350 kilométeres távolság miatt az egyik, direkt nagy távolságú utakra tervezett Airbus A321XLR-ét adta kölcsön, amivel közbeeső leszállás nélkül meg lehet oldani a repülést. Ám a Wizz Air nem rendelkezik olyan nemzetközi engedéllyel, amely feljogosítaná az Atlanti-óceán megszakítás nélküli átrepülésére, ezért a küldöttségnek rövid időre le kellett szállnia Izlandon. A repülés hossza így nagyjából 8000 kilométerre, az időtartama 10 órára nőtt.Megkérdeztük a Wizz Airt, hogy a kormány piaci bérleti díjat fizetett-e a repülőért, és pontosan mekkora összegben állapodtak meg. A légitársaság azt írta, hogy erre vonatkozóan nem adhat ki információt, a Kormányzati Tájékoztatási Központ pedig nem válaszolt a levelünkre.A lapunk által megkérdezett pilóták becslése szerint a bérbe adott Airbus esetében tíz óra tiszta repülési idő mellett egy irányban 190 ezer dolláros üzemanyagköltséggel lehet számolni, ami oda-vissza már 380 ezer dollár. A becslést megerősíti, hogy a privátgépek bérbeadásával foglalkozó Call a Jet Kft. oldalán 18 ezer eurós árat jelölnek meg egy hasonló méretű, Airbus A320 Corporate luxusjet óránkénti bérleti díjaként.A szakemberek szerint a 380 ezer dolláros alapdíj még számos tétellel bővül. Fizetni kell a reptéri kiszolgálási és átrepülési díjakat, valamint a teljes személyzet szállásköltségét és ellátását. Ez a szóban forgó Airbus esetében tíz fő is lehet.A becslés szerint így a kormányzati repülőgépbérlés költségeminimum 500 ezer dollárra, azaz 160–170 millió forintra rúghatott.
|
Mennyibe kerülhetett Orbánéknak a Wizz Air-gép bérlése?
|
A légitársaság és a kormány nem árulja el, de pilóták segítettek a kalkulációban.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/08/orban-viktor-washington-wizz-air-gep-berles-koltseg/
|
2025-11-08 14:45:36
| true
| null | null |
24.hu
|
A nyár végén kiderült: a magyar állam egy sor értékes ingatlant szeretne magánkézbe juttatni, köztük több olyan műemléket is, amelyek jelenleg minisztériumi vagy állami használatban vannak - otthont adva a Pénzügyminisztériumnak, a Belügyminisztériumnak, valamint a Magyar Államkincstár egy részének. A legérdekesebb darabokat augusztusban mutattuk be.A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által meghirdetett fontos épületek közül az elmúlt negyedévben kettő biztosan gazdára talált: a Belügyminisztérium Lánchídra, illetve Dunára néző tömbjére az egyetlen jelentkező a Rákosrendezőre korábban Mini-Dubajt álmodó Eagle Hills Hungary Zrt., Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő cége volt.7 fotóAz 50,8 milliárdért gazdát váltó ingatlan mellett az Alkotmány utca 27. (Benes Imre, 1903-1904) került még magánkézbe, amelyért az egyelőre ismeretlen vevőnek szintén a kikiáltási árat - 2,7 milliárd forintot - kellett kifizetnie.Az elárverezni vágyott ingatlanok sora az elmúlt hetekben újabb darabokkal bővült, most ezek közül mutatjuk be a legérdekesebbeket, köztük egy négy tűzvészt is túlélő gőzmalmot, a modern építészet egyik elfeledett miskolci csodáját, valamint a pesti villamosokból származó bevételek szülte palotát.A magyar malomipar egyik bölcsőjeNovember 18. és 20. közt lehet licitálni a Soroksári út és a Dandár utca találkozásánál álló egykori Concordia malom területére: a szűkszavú leírás szerint a szabálytalan négyszög alakú, három utca által határolt telken a nagy malomépület (földszint plusz 6 emelet), a mellette álló raktár, illetve egy többlakásos lakóépület tartozik a most áruba bocsátott csomaghoz.A rehabilitációs területté nyilvánított, közel 2,2 hektáros telken jelenleg 11.475 hasznos négyzetmétert találunk – ez az épületek szintjeinek összes alapterülete –, így a 8 milliárd 496 millió forintos kikiáltási ár nem tűnik elrugaszkodottnak: a teljes telket nézve ez kevesebb mint 391 ezer forintos négyzetméterárat jelent.A leírás sejteti, hogy a vegyes szerkezetű malomépületnek csak a külső homlokzatai vannak téglából, belső tereit jórészt faszerkezetek adják, amelyeket részlegesen fel is újítottak, így jelenleg raktáraknak, irodáknak, illetve azokat kiszolgáló tereknek ad helyet.A teljes történet persze bonyolultabb, hiszen a reformkor derekán szárba szökkenő pesti gőzmalomépítési láz fontos képviselőjeként 1866-ra megszületett Concordia szíve hosszú évtizedeken át Budapest legnagyobb kapacitású malomipari épülete volt. A Wechselmann Ignác tervei nyomán csinos poroszsüveg-boltozattal – ez voltaképp folyamatosan ismétlődő íveket jelent a szintek mennyezetén – született központi épületet ma számos tégla-, illetve gipszkartonfal osztja részekre, ezek egy felelős beruházó kezében akár kellemes loftlakásokká, apartmanokká vagy elsőrendű irodákká is alakulhatnak úgy, hogy az építészeti értékek megmaradnak.Megmutatható értékekből az egyébként mindössze fővárosi helyi védettséget élvező malomban nincs éppen kevés, hiszen a faváz is szépen bemutatható lehet, a nagy terek pedig sokféleképp kihasználhatók.Az együttes így követheti a néhány percnyi sétára, a Soroksári út kezdeténél álló, szintén műemlék egykori Gizella gőzmalom (ép. Bachmann Károly, 1879) példáját, amely 2010 óta rejt már lakásokat és irodákat. A két épületben tehát nemcsak az eredeti hasznosítás módja, hanem a jövő is közös lehet, feltéve, ha felbukkan majd egy beruházó, aki egy felelős építész érzékeny tervét szeretné valóra váltani.A Concordia múltja sokkal kevésbé volt szerencsés, mint a Gizelláé, hiszen a 19. század malmai kiemelten tűzveszélyesek voltak, ez pedig három alkalommal is egyértelművé vált. A fából ácsolt belső szerkezetek, a túlmelegedni képes, nehéz gépek, a folyamatos légmozgás, illetve a lisztporzás együttesen először 1892-ben idézték elő, hogy lángok csapjanak fel, ezeket azonban jóval korábban megfékezték, mint az épp egy évtizeddel később, 1902. január 24-én keletkezett tűzvészt.Ekkor a teljes épület kiégett, annak ellenére, hogy a tűzoltók napokon át dolgoztak az oltáson. A harcban két tűzoltó is életét vesztette – ők voltak az akkor még fiatal szervezet első hősi halottjai –, többen pedig súlyos sérüléseket szenvedtek.Az elolthatatlannak látszó tűz végül csak semmivé vált, az újjáépítés pedig olyan gyorsan lezajlott, hogy rövidesen nyoma sem maradt. Ez nem jelentette persze azt, hogy a szerkezet erősebb vagy épp tűzállóbb lett, hiszen 1923 októberében, illetve 1964 decemberében ismételten csak riasztani kellett a tűzoltókat.Az utóbbi eset idején az épület már nem is malomként működött, hiszen a két világháború közti időszakban a hazai malomipar egyre bizonytalanabb helyzetbe került – az 1925–1926 fordulóján történt világpiaci árrobbanásban a Concordia-részvények értéke például negyedére csökkent, a vezérigazgató öngyilkos lett –, 1939-ben pedig az épületből kikerült a gőzmalomi funkció. A területet továbbra is a Concordia használta, amelyett 1948-ben – számos társához hasonlóan – államosítottak, 1951-től pedig a főépületet szimpla gabonaraktárrá fokozták le.Az ipari örökséget a Rákosi-, illetve a Kádár-korban szerencsére nem akarták nyom nélkül eltörölni, így 1978-ban itt nyílt meg – az első években csak a szakmai oktatást segítő, hat évvel később azonban már bárkit örömmel fogadó – Malomipari Múzeum. A szakma történetét egészen 2012-ig öt szinten lehetett itt megismerni, akkor azonban az intézményt ideiglenesen bezárták. Állandó kiállítóhelyet azóta sem kaptak, a tárgyak pedig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kezelésében várják, hogy egyszer talán újra jó helyre kerülnek.Az elmúlt évtizedekben a védett főépület (a múzeum mellett) irodáknak és raktáraknak adott helyet, ez pedig mostanáig sem változott, sőt az aukció leendő győztesének vállalnia kell, hogy a jelenleg részben ott működő Magyar Államkincstár legkésőbb 2027. június 30-ig végigfutó kiköltözését tolerálja.A szomszédos egykori többlakásos lakóépület (szintén Wechselmann 1866-ban finisbe jutó munkája) nem volt ilyen szerencsés, hiszen a pince + földszint + egyemeletes struktúra jelenleg használaton kívül áll, és mielőbb teljes felújításra szorul. Mindez semmi a telek szélén néhány éve még álló, ablakaival a Dandár Gyógyfürdőt vizslató kisebb faszerkezetű raktár állapotához képest, amely 2018 márciusában vált tűz martalékává. Az egymásba szakadó szintek zaját hallva nyilvánvaló volt, hogy az akkor már az egykori Concordia területének száz százalékát kézben tartó állam nem fog a visszaépítésre gondolni.Így is lett, épp ezért csak remélhetjük, hogy legalább az együttes megmaradt tagjai előtt méltó jövő áll.Acélváros, nehéz, szürke nappalokOktóber 31. és november 4. között az állam újabb kísérletet tett az 1945 és 1989 közti időszak egyik, helyi szinten fontos emléke, a miskolci ITC (International Trade Center) székház eladására: az eredetileg MSZMP-székházként épült struktúrára az öt napon át tartó aukció során egyetlen ajánlatot sem tettek, ez azonban azt mutatja, hogy a kormány a korábbi hírekkel ellentétben jelenleg nem számol a lebontásával.Alakszai Zoltán kormánymegbízott (ma már: főispán) akkor arról beszélt, hogy a gazdaságilag felújíthatatlan épületet (bár korábban született felújítási terv) a kormány támogatásával, sőt egyenesen a Fidesz kezdeményezésére kétmilliárd forintból fogják lebontani, a helyén pedig közösségi park lesz.A kétemeletes lepényépületből, illetve egy kilencemeletes (tizenkét szintes) toronyból álló egykori pártközpontot nemcsak a mérete, hanem az értékei is különlegessé teszik, azt azonban be kell látni, hogy a Dósa Károly (ÉSZAKTERV) építész és Dufala József belsőépítész koprodukciójaként 1978-ra megszületett együttes sosem látott teljes felújítást, így nemcsak a szerkezet, hanem a gépészet, illetve az elektromos rendszerek is hamarosan ötvenévesek lesznek.A 3589 négyzetméteres telken lévő, közel 9300 négyzetméternyi hasznos területet magában foglaló, az egykori Magyar–Szovjet Barátság tere (ma Mindszent tér) sarkán álló, 150 és 500 fős tanácstermet, nyomdát, konyhát és éttermet, sőt egy a teherforgalmat lebonyolító alagutat is rejtő óriás jórészt előregyártott elemekből épült, épp úgy, ahogyan a kor legtöbb hasonló középülete.A homlokzatán zsemleszínű pirogránit-burkolatot, belső terében pedig fehér, világosszürke és vörös fapaneleket rejtő állampárti központ több érdekes és értékes műtárgyat is felvonultat: a kapuja mellett Varga Éva figurális domborműve (1978) figyeli a környezetét, rajta egy vörös csillagot az ég felé tartó alakkal, aki mellett békegalambok tucatjai repülnek.A földszinten Király József a Pálma előadóterem külső falán lévő fenyőből készült domborműve (1977) fogadja a látogatókat, amelyen egy sor ötágú csillag tűnik fel, 580 négyzetméternyi felületen körbeölelve a nagy központi teret. A kisebb előadótermet az MSZMP miskolci városi bizottsága használta, a tagokat pedig két 3×6 méteres dombormű nézte a terem rövidebb oldalairól: Janzer Frigyes munkáinak egyikén Lenin zászlóerdőben lévő arca látszik, a másikon pedig egy falióra, amely felé vízcsobbanást idéző hullámok vezetik a szemet.A 2009 óta helyi védettséget élvező épület esetében szintén fogós kérdés, hogy a különböző jogszabályváltozások, szigorodó tűzvédelmi és egyéb építési előírások miatt a felújítás hogyan futhat végig. Ha gondos gazda kezébe kerülne is, létezik-e más út, mint a szintén helyi védett budai Körszálló esetében, ahol lebontják a toronyrész jó részét, majd modern szellemben, de szintén hengeres tömegként építik vissza?Az egykori pártközpontot 2021-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal használta, akkor azonban bejelentették, hogy kiköltöznek. Ez a folyamat rövidesen el is indult, a teljes kiürítésre azonban 2025 végéig kell várni – írja az MNV oldala, bár az Urbex Session Hungary képeit látva már négy éve sem volt túl sok dolog a megmentésre érdemes terekben.A villamosok palotájaA rég csipkerózsika-álmát alvó Szabadság téri egykori Tőzsdepalota, illetve a Nemzet Főtere, a Kossuth Lajos tér közti épületek a főváros legjobb helyen lévő bérházai és palotái, így bármelyikük feltűnése az ingatlanpiacon nagy lehetőség a beruházók előtt: épp ezért akár nagy érdeklődés is lehetne a Zoltán utca 16. számú ház iránt, amelyet az állam szintén magánkézbe juttatna.A már említett Concordia malomhoz hasonlóan szintén november 18. és 20. között futó aukción ezt valaki akár már 7.222.363.000 forintért elcsípheti, sokkal olcsóbban, mint a nyár végén már eladni vágyott, de csak kevés esetben gazdára találó minisztériumi és állami épületeket.Az első látásra társasháznak tűnő Nádor sarki ház valójában ma a NAV irodaházaként működik, így a különböző részek állapota egységes, sőt műszakilag és esztétikailag is jó állapotú. Megvásárlásával az új gazda olyan ingatlanhoz juthat, amelynél nincs feltétlenül szükség nagy változtatásokra, azt azonban mindenképp meg kell várnia, míg az adóhatóság – legkésőbb 2027 júniusáig – átköltözik az új irodájába.Az összesen 6882 négyzetméternyi hasznos teret rejtő, pince + földszint + félemelet + 4 emeletes házban a Rákosi-korban a Magyar Szabadságharcos Szövetség Országos Központja (1952), a Kádár-kor végén pedig az MHSZ, a Magyar Könnyűbúvár Szövetség, valamint a Magyar Rádióamatőr Szövetség működött, építtetője azonban nem az állam volt, hanem a Budapest Közúti Vaspálya Társaság (BKVT), a századforduló fővárosában működő hét villamoscég egyike.A Mészáros János és Gerstenberger Ágost Emil közös munkájaként, 1900–1901-ben (előbbi évszámot a kapu felett is megörökítették) megszületett házat átadása óta számos alkalommal átépítették. A sort egy 1905-ös változtatás indította el, de a háború után Wellisch Tibor (1945–1948), majd közel harminc évvel később (1974) Vadász György is fejlesztette a belső tereket.Azt nem tudni, hogy ezek összességében mennyi változást okoztak, a belső homlokzatok azonban dísztelenek, sőt esélyes, hogy az egyikük teljes egészében Wellisch terve nyomán született:Ezek a jövőben tovább változhatnak majd, a műemléki környezeti státusz, a teljes Belváros-Lipótvárost érintő védettség, illetve az itt külön meglévő egyedi védelem együttesen azonban remélhetőleg elég lesz ahhoz, hogy gyökeres átalakulásra ne kerüljön sor. Az elmúlt évek környékbeli projektjeit, így a Magyar Nemzeti Bank bővítését látva erre persze nincs túl sok esély.Józsefvárosi modernSzintén a napokban nyitott a VIII. Kisfaludy utca 11. számú ingatlanért folyó licit. A három épületből álló együttes jó adottságokkal rendelkezik, az 1,9 milliárd forintos kikiáltási ár pedig nem is túl sok egy 1164 négyzetméteres, részben beépített telekért.A leírás szerint az alumínium- és műanyag-nyílászárókkal egyaránt rendelkező épületek műszakilag és esztétikailag is jó állapotúak – most is használatban vannak –, léteznek azonban olyan terek, amelyek felújításra szorulnak. Ez az állítás az utcafronti – tehát a járókelők számára egyedüliként szem előtt lévő – ötemeletes irodaházat nézve nem tűnik helytállónak, hiszen az szennyezett és kopott.Az utcára néző főépület kiugró középrészével, színhasználatával és részleteivel érdekes tükre a saját korának, a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat központjaként született struktúra 1986-ban nyitotta meg a kapuit. Az udvari oldalon ehhez két a hatvanas évek eleje óta álló, mára egyszerű szárnnyá vált kisebb épület csatlakozik: azok egykor az ÉM Épületszerelő Vállalat, majd az ÉM Csőszerelőipari Vállalat üzemi épületei voltak, épp úgy, mint a különálló, kisebb épület, amely akár átalakítás nélkül is megtartható.Az irodafunkció esetleges új tulajdonos általi továbbvitelének egyetlen gátja az lehet, hogy a 2452 hasznos négyzetméterhez csak két-három felszíni, telekbelsőben lévő parkolóhely tartozik, ez pedig akkor sem lesz elég, ha a jövőben is egy cég használja az épületeket. Az új gazdának emellett még azzal is ki kell békülnie, hogy egy ideig még nem kerülhet a telekhatáron belülre: az adásvételi szerződésnek része lesz az a kitétel, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala csak valamikor 2027 júniusáig költözik ki a terekből.Telefonközpontból postaA pályája első két évtizedében a szecesszió, a premodern és a historizmus világába is belekóstoló Wellisch Andor (1887–1956) a húszas és harmincas évek fordulóján számos pályatársával együtt a Bauhaus inspirálta modernizmus felé fordult: ennek a változásnak az első nagyobb munkája az egykori zuglói telefonközpont, amely a legtöbbek fejében postahivatalként van jelen.A Thököly és az Amerikai út sarkánál álló, a modernizmusból sokat merítő, részben téglahomlokzatú épület az elmúlt években sokasodó postahivatal-bezárások áldozatává esett, így csak idő kérdése volt, hogy mikor kerül az ingatlanpiacra. Erre mostanáig kellett várni: az állami cég november 14. és 18. között várta a korábban jelentkező érdeklődők licitjeit, remélve, hogy valaki megadja a kerek 422 millió forintos kikiáltási árat.Az árverés részleteit végigböngészve kiderül, hogy az egykor bonyolult telefonközpontokat és gépeket rejtő ház területéből a posta alig a felét hasította ki, a többit a szolgálati lakások foglalták el. A közel ezer négyzetméteres telken egy apró melléképület is áll, a ház pedig részben alápincézett, így ebben az esetben akár még a lakásokká alakításnak is lenne értelme.Újabb próbálkozásAz október végén sikertelenül eladni próbált egykori Magyar Általános Hitelbank-székházról (Alpár Ignác, 1910–1913), a Pénzügyminisztérium jelenlegi otthonáról az MNV-árveréseket bemutató korábbi cikkünkben már meséltünk, most azonban újra beszélni kell róla, hiszen az állam ismételten megpróbálkozik a dologgal.Az érdeklődőknek ezúttal egy tíz százalékkal alacsonyabb kikiáltási árat kell majd megemészteni, illetve átgondolni, hogy szeretnének-e legalább 33,853 milliárd forintot fizetni egy méretes műemlékért. December 9. és 11 között meglátjuk, döntött-e így valaki.
|
Újabb értékes épületeket ad el az állam
|
A magyar állam több értékes ingatlant szeretne magánkézbe juttatni, köztük több olyan műemléket is, amik jelenleg minisztériumi vagy állami használatban vannak
| null | 1
|
https://24.hu/kultura/2025/11/19/ismeretlen-budapest-mnv-arveres-concordia-malom-miskolc-mszmp-szekhaz-posta-penzugyminiszterium-ujra/
|
2025-11-19 15:32:32
| true
| null | null |
24.hu
|
Kezdettől fogva kérdések övezték, hogy az állam miként tudja majd hasznosítani a - most éppen a belvárosban építkező - Pázmány Péter Katolikus Egyetem által direkt "vidékre" megálmodott, Makovecz Imre tervei szerint megépült piliscsabai komplexumot, és az aggodalmak nem voltak alaptalanok. A Pázmány 2020-ban hagyta el végleg a területet, amelynek jó része kihasználatlan, s csak viszi a közpénzt.A létesítmény kezelésére 2021-ben 6 milliárd forintos tőkével létrehoztak egy közérdekű vagyonkezelő alapítványt, amelynek kuratóriumi elnöke pont a vidéki campus egyik ötletgazdája, Maróth Miklós lett. A Makovecz Campus Alapítvány (MCA) feladatát így határozták meg: "A magyar tudományok és a tudományos kutatási lehetőségek fejlesztése egy nemzeti tudáspark keretében."Az viszont a későbbi években sem látszott, hogy a közalapítvány akár szellemi műhelyként, akár az ingatlan üzemeltetőjeként vagy fejlesztőjeként képes lenne valóban kihasználni az óriási ingatlant. Emiatt olyan találgatások is napvilágot láttak, amelyek szerint más szervezet beköltöztetésével próbálnának meg életet lehelni a hátrahagyott, jobbára üresen álló épületegyüttesbe. Korábban felmerült például az, hogy az azóta darabjaira szedett Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat egyes egységeit költöztetik a főváros északi agglomerációjában lévő településre, de ebből sem lett semmi.Lapunk megkeresésére az MCA azt közölte: nincs tudomásuk „más intézményeknek vagy funkcióknak a piliscsabai campusra telepítéséről”. Pedig úgy tűnik, a szervezet sem képes kitölteni a rendelkezésére álló teret. Annak ellenére sem, hogy az alapítvány a fennállása óta legnagyobb létszámmal, 91 munkavállalóval, illetve 8 tisztségviselővel működik. Ez egyébként nagyjából a duplája az elmúlt másfél évben jellemző 44–47 közötti létszámnak, ami mellett az alapítvány 2024-ben mintegy 395,4 millió forintos „személyi juttatásokkal” számolt.A látványos idei létszámnövekedést az alapítvány „az elmúlt időszakban jelentősen bővült tevékenységi körünkkel és kutatási projektjeink számával” magyarázta. Csakhogyműködésük továbbra is a hatalmas campus 19 épülete közül ötre korlátozódik,mert – mint írták – „a többi állapota miatt jelenleg nem alkalmas használatra”.Az „üzemképesek” egyikében, az Augustineumban négy, a kutatók által „rotációs rendszerben használható” kutatószoba mellett egy még bővülő, egyelőre 3200 kötetes könyvtár üzemel. Ennek az épületnek a felújítására, illetve állagmegóvására eddig valamivel több mint 99 millió forintot költöttek saját karbantartóik munkáján kívül. A benne található olvasótermen és kutatószobákon – a három könyvtároson kívül – 52 tudományos munkatárs osztozik.Az alapítványnál egyébként nyolc öt-öt éves időszakra tervezett kutatás folyik jelenleg, amelyek „témáiként” az alapítvány az alábbiakat adta meg meglehetősen nagyvonalúan: „történettudomány, ókortudomány, régészet, művészettörténet, vallásbölcsészet, nyelvészet, szociológia, közgazdaságtan”. Lezárt projektként könyvkiadásaikat említették: honlapjukon hét tavalyi és öt idei kötet szerepel. Az alapítványnál a kutatási projektek, az elkészült publikációk és megjelentetett kötetek mellett a tudományos jellegű rendezvényeikbe bekapcsolódó személyek számát is fontos szempontnak tartják tevékenységük értékelésénél. Ehhez képest nem tűnnek túlságosan impozánsnak az adatok: két tudományos rendezvénynek adtak otthont, idén májusban 25 fő személyes részvételével tartottak négynapos „középkori oklevélnyelv latin szemináriumot”, tavaly pedig 9 látogatót vonzottak be a kétnapos, „Európa – Kereszténység – Fenomenológia” című konferenciájukra.Az ilyen eseményeknek két épületükben, az Emericanumban és a Stephaneumban biztosítottak helyszínt, amelyekre eddig 334, illetve 3 millió forintot költöttek el. Az előbbi épület egyébként az adminisztráció mintegy 11 munkatársának egyik munkahelyeként is szolgál, a Iustineum nevezetű épülettel együtt, amire csaknem 18 millió ment el külsős szerződésekkel, és amit az alapítvány üzemeltetési dolgozói is használnak. Az üzemeltetésben dolgozó 22 munkavállalónak egy külön műszaki épület is rendelkezésére áll.Költeni azonban nem csak ezek fenntartására kellett. Éppen folyik a Quaestura épületének durván 548,4 millió forintba kerülő felújítása. További hét épület – köztük a kisebb és a nagyobb porta, valamint a régi Szent Lujza kollégium – felújítására vagy állagmegóvására összesen mintegy 67 millió forintot adtak ki. Majdnem 140 milliót pedig az ingatlan egészét érintő – nem az egyes épületekhez kapcsolódó – munkálatokért fizetett az alapítvány.Az eddig felsorolt tételek együttesen mintegy 1,2 milliárd forintra rúgnak, csakhogy ebbe nem számítanak bele a szervezet saját karbantartói által elvégzett munkálatok, amelyekkel együtt már közel kétmilliárd forintra emelkedik a nagyrészt használaton kívüli komplexum fenntartásának eddigi összköltsége. Idén februárban csak az épületek és külső területek állagvédelméhez szükséges munkák megtervezésére nettó 30,5 millió forint értékben kötött szerződést a Makovecz Campus Alapítvány.
|
Amikor 9 főnek tartanak konferenciát - továbbra is nyeli a milliárdokat Makovecz Imre piliscsabai álma
|
Öt éve hagyta el piliscsabai komplexumát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az óriási ingatlan jó része azóta is kihasználatlan, de a terület felvirágoztatásával megbízott Makovecz Campus Alapítvány azért már elköltött kétmilliárdnyi adóforintot – tudta meg a HVG.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251117_hvg-makovecz-campus-alapitvany-piliscsaba-pazmany-peter-katolikus-egyetem
|
2025-11-17 14:15:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Nyolc év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék csütörtökön a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) volt ügyészét, aki - mások mellett - a Simonka György volt országgyűlési képviselő és társai ellen indult bűnügy nyomozásában is fontos szerepet töltött be.Szabó Esztert nem a Fidesz volt politikusa ellen zajló eljárással összefüggésben vádolták meg, hanem azzal, hogy más büntetőeljárásokban ügyészként kenőpénzért cserébe, a hivatali helyzetével visszaélve információkat szolgáltatott különböző személyeknek, köztük a szóban forgó bűnügy harmad- és negyedrendű vádlottjának.A volt ügyészt a nyolcéves börtönbüntetés mellett tíz évre eltiltották a közügyektől, és végleges hatállyal eltiltották a jogi hivatástól.Györkös Zoltán bíró a csütörtökön megtartott tárgyaláson úgy indokolt, egy forrásból fakadó bűncselekménysorozatról van szó, és halmazati büntetést szabott ki, így Szabó esetében kettőtől 12 évig terjedő szabadságvesztés jöhetett szóba, ennek a középmértékét hét évben határozta meg, és ettől fölfelé tért el. Mint mondta, súlyosító körülmény volt, hogy Szabó közbizalmi pozícióból követte el a bűncselekményt, és folytatólagosan.
|
Nyolc év börtönre ítélték a Simonka-ügy volt ügyészét
|
Szabó Eszter 63,5 millió forint kenőpénzt fogadott el, de nem a Simonka-üggyel összefüggően.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/06/itelet-birosag-korrupcio-vad-volt-ugyesz-knyf-kenopenz-simonka-gyorgy-bunugy/
|
2025-11-06 12:08:39
| true
| null | null |
24.hu
|
Lázár János (Fidesz) - ígéretének megfelelően - benyújtotta A közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló javaslatát, amelynek célja, hogy "állami építési beruházások esetében azon gazdasági társaságok és kapcsolt vállalkozásaik, amelyek ezen beruházások tekintetében a közbeszerzési szerződéseket súlyosan megszegik, a jótállási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, azok ne lehessenek fővállalkozók, alvállalkozók, erőforrást biztosító szervezetek".Az építés és közlekedésügyi miniszter azt követően lépett, hogy már többször is bírálta a Strabagot, amiért kivitelezőként nem javította ki a megsüllyedt M30-ast. Lázár János szerint törvénymódosítása kiegészítené a kizáró okokat azon gazdasági társaságokkal, amelyek állami építési beruházásoknál súlyos szerződésszegést követtek el.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki) »r) maga vagy kapcsolt vállalkozása az elmúlt öt évben uniós értékhatárt elérő állami építési beruházás esetén a korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben vállalt kötelezettségét súlyosan megszegte, különösen ha a jótállás vagy kellékszavatossági jog teljesítése vonatkozásában a szerződésben vagy a felek megállapodásában foglalt határidő eredménytelenül eltelt.«A módosítást a hatálybalépésekor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban is alkalmazni kellene.Előzőleg Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője viccesnek nevezte Lázár János keménykedését, mondván, a nem teljesítő vállalkozásokat eddig is ki lehetett zárni a közbeszerzésekből.Facebook-oldalán idézte is a hatályos jogszabályt. "63. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (...)c) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte és ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, vagy ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartása, amelyért felelős részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta."Vitézy Dávid szerint Lázár János módosítása figyelemelterelés. Azt írta: a Strabag nyilvánvaló felelőssége mellett a miniszternek arról is be lehetne számolnia, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megszüntetése és az ő ötlete nyomán a ciklus elején kialakítottteljesen abszurd struktúra, miszerint minisztériumi főosztályok az út- és vasútépítési beruházások megrendelői és irányítói, mennyiben járult hozzá az M30-as autópálya körüli elmúlt években tapasztalható káoszhoz?Az M30-as autópálya Szikszó felől Miskolc felé vezető oldalán tavaly a 33-as kilométer (Miskolc-észak) és a 41-es kilométer (Szikszó csomópont) közötti szakaszon lezárták. A helyszínen áldatlan állapotok uralkodnak, a forgalom a régi 3-as főútra zúdul. A lezárás oka, hogy az autópályán hiba keletkezett: megcsúszott a töltés, majd egyszerűen leszakadt az út. Bár a lezárás 2024 eleje óta tart, a repedés sokkal régebbi. Lázár János korábban ultimátumot adott az osztrák gyökerű cégnek, hogy október 31-ig javítsa ki az útszakaszt.
|
Lex Strabag: Lázár János mégis benyújtotta
|
A törvénymódosítás a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokra is érvényes lenne.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/04/lex-strabag-lazar-janos-kozbeszerzes-vitezy-david/
|
2025-11-04 06:47:57
| true
| null | null |
24.hu
|
A korábbi időközi választásokon elkövetett súlyos csalások miatt ismételni kellett a polgármester és a testület tagjainak választását is Tiszaburán.A Választás.hu legfrissebb eredményei szerint a november 2-i fordulóban Fekete Zsigmond (CiKöSz) lett a polgármester a szavazatok 54,21 százalékával (863).Vavrik Géza (OFRME), az előző választás nyertese, csak második lett 45,79 százalékkal.A sajtó már az októberi szavazás előtt két héttel megírta, hogy csalásra készülnek a településen, és a portálnak igaza is lett: október közepén jött a hír, hogy még a polgármester-jelöltek is úgy vélték, jelentős volt azoknak a száma, akiknek a szavazatáért fizettek a jelöltek, vagy támogatóik.
|
Sok csalás után új időközi választás volt Tiszaburán, változott a polgármester személye
|
Októberben volt az előző időközi.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/02/sok-csalas-utan-uj-idokozi-valasztas-volt-tiszaburan-valtozott-a-polgarmester-szemelye/
|
2025-11-02 22:05:44
| true
| null | null |
24.hu
|
"A nyomozó hatóság a tényállások tisztázásához szükséges eljárási cselekményeket folyamatosan végzi, az ügyekben gyanúsítotti kihallgatásokra még nem került sor" - ezt válaszolta a legfőbb ügyész helyettese Tóth Bertalan (MSZP) országgyűlési képviselő MNB-alapítványok ügyében feltett írásbeli kérdésére. Lajtár István közölte, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás miatt is folytat nyomozásokat. (Korábban ugyanezt a választ kapta a legfőbb ügyésztől a jobbikos Lukács László György).Tóth Bertalan felidézte, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint is átláthatatlan cégháló és tőkealapok szövevénye épült ki, ahonnan magánzsebekbe is vándorolhattak közpénzek, ráadásul százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztés is bekövetkezhetett. Csak az elmaradt hozamok kapcsán 130 milliárd forintos lehet a veszteség. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda március 25-én tudatta, hogy az ÁSZ feljelentés alapján eljárást kezdeményezett hűtlen kezelés gyanúja miatt. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke május 19-én azt közölte, hogy a jegybank saját vizsgálatai alapjáncsalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése és tartozás fedezésének elvonásamiatt tett tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen. Az ellenzéki képviselő Varga Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank Matolcsy Györgyöt váltó elnökét külön kérdezte arról, mit akar tenni azért, hogymegakadályozza az alapítványi rendszeren keresztül kihelyezett közpénz magánvagyonná válását?"Neki is idézte Virág Barnabás válaszát, amely szerint a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a tulajdonában álló Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. élére új vezetést neveztek ki. Az új vezetőkminden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytatnak le a saját intézményeiknél,ezek alapján tettek feljelentést. Az MNB a jövőben nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt, a jegybank által alapított más alapítvány sem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet. Tóth Bertalan szerint ezek főleg olyan intézkedések, ami a jövőben nehezíti meg a közpénzekkel való átláthatatlan gazdálkodást, ám az továbbra is kérdés:Nyilvánosságra hozzák-e az Alapítvány és a Zrt. ügyében lefolytatott vizsgálatok eredményét?Mekkora vagyonvesztést állapított meg az új vezetés a feltételezett visszaélések ügyében?Tettek-e lépéseket a veszélybe került vagyon visszaszerzésére, magántulajdonba kerülésének megakadályozására?Virág Barnabás alelnök szerint a Magyar Nemzeti Bank új vezetése 2025 márciusában késlekedés nélkül hozzálátott a jegybanki alapítványi működés felülvizsgálatához. A Pallas Athéné Domus Meríti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetés, az Optima élére új vezérigazgató került.Az alapítvány új vezetése azóta megtette a szükséges feljelentéseket, amelyekkel kapcsolatban jelenleg az ügyészségnél zajlik a nyomozás.
|
Nincs gyanúsított az MNB-alapítványok ügyében
|
A nyomozás "felderítési szakban" van.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/30/legfobb-ugyeszseg-nyomozas-mnb-alapitvany/
|
2025-10-30 11:47:20
| true
| null | null |
24.hu
|
A legfőbb ügyészt feljelentőként is kérdezte a független képviselő arról, miként fordulhat elő, hogy a rendőrség egy bűncselekményt megállapít, de miután megismer minden részletet, szereplőt, az elkövetőket nem képes megnevezni, így felfüggeszti a nyomozást. Keresztes László Lóránt régóta foglalkozik Paks II. - szerinte - eltitkolt ügyeivel, azzal, hogy a földmunkáknál kitermelt anyag egy részét jogsértően helyezhették el.A képviselőt megdöbbentette, amikor a szekszárdi rendőrség a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmények miatt indított büntetőeljárást felfüggesztette, amit azzal indokolt, hogy az elkövető kiléte "nem volt megállapítható". Szerinte ez a döntés jogilag és erkölcsileg sem támasztható alá. A tényállást ugyanis tisztázták, azt írták, hogya Btk. 248.§ (2) bekezdésének b) pontjába ütköző, a (3) bekezdésének b) pontja szerint minősülő, az (5) bekezdésének b) pontja szerint büntetendő, különösen jelentős mennyiségű hulladékra gondatlanságból elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vétség elkövetését meg lehet állapítani.Keresztes László Lóránt szerint a paksi beruházás területéről elszállított anyagokkal, hulladékkal kapcsolatban a nyomozásnál kiderült minden részlet, minden szereplő neve, minden körülmény. A nyomozóhatóság még videókat is kapott a cselekményről. A különböző munkafolyamatok felelőseit feltárták, minden egyes tényállásban szereplő, releváns eseményhez hozzá lehet rendelni egy embert.A képviselő szerint az az indoklás, hogy nem deríthető fel az elkövető, nem állja meg a helyét, már az eddigi adatokból megállapítható lenne, kinek áll fenn a büntetőjogi felelőssége.Nagy Gábor Bálint válaszában közölte, hogy az ügy felderítési szakban van, a felügyeleti jogkört pedig a szekszárdi ügyészség látja el.A Legfőbb Ügyészség - az eljárás figyelemmel kísérése mellett - az eljáró ügyészséget felhívta a nyomozó hatóság eljárást felfüggesztő határozatának felülvizsgálatára.Nagy Gábor Bálint válaszából kiderül tehát, hogy az ügynek még nincs gyanúsítottja, illetve az is, hogy szekszárdi rendőrség felfüggesztő határozatáról a helyi ügyészség dönt.
|
Reagált a legfőbb ügyész "Paks II. eltitkolt ügyeire"
|
Keresztes László Lóránt képviselő nevezte így azt, hogy az építési területről veszélyes hulladékot helyezhettek el illegálisan.
| null | 1
|
https://24.hu/kozelet/2025/10/28/legfobb-ugyesz-paks-ii-illegalis-hulladek-nyomozas/
|
2025-10-28 11:44:30
| true
| null | null |
24.hu
|
Az MTSZ hétfői sajtóközleménye szerint a pénzügyi beszámolók rendszeres felülvizsgálata során szabálytalanságok gyanúja vetődött fel. Kindl Gábor elnök soron kívüli belső vizsgálatot rendelt el, amely megállapította, hogy a szövetséggel szerződésben álló külső pénzügyi megbízott - a gyanú szerint - mintegy 30 millió forintot sikkasztott el a szervezettől.A belső vizsgálat lezárulása után Kindl haladéktalanul megtette a rendőrségi feljelentést. A határozott fellépés és a jogi lépések hatására a gyanúsított a teljes, 30 millió forintos kárt megtérítette a szövetség részére. Ennek ellenére a nyomozás sikkasztás gyanúja miatt továbbra is folyik.Mélyen felháborító, hogy valaki megpróbált visszaélni a bizalmunkkal, de a legfontosabb, hogy a gyors és szakszerű fellépés eredményeként a teljes kár megtérült, a pénz visszakerült a szövetséghez. Ez az eset is bizonyítja, hogy az MTSZ-nél bevezetett kontrollmechanizmusok működnek- nyilatkozta Kindl Gábor.Az ügy az MTSZ operatív működését, a sportágfejlesztést, a versenyek szervezését és a sportolók felkészülését nem befolyásolja. Az elnökség hétfőre (mára) rendkívüli küldöttgyűlést hívott össze, ahol a tagságot is tájékoztatta a történtekről.(MTI)
|
30 milliót sikkasztott a Magyar Triatlon Szövetségtől, lebukott
|
Hiába térítette meg a gyanúsított a teljes kárt, a nyomozás továbbra is folyik.
| null | 1
|
https://24.hu/sport/2025/10/27/magyar-triatlon-szovetseg-sikkasztas-30-millio-forint/
|
2025-10-27 18:07:15
| true
| null | null |
24.hu
|
A nyáron tovább folytatódott a magyar hadiipari osztozkodás a Nemzetgazdasági és a Honvédelmi Minisztérium között. A katonai cégek többsége tavaly év közben az N7 Holdinggal Nagy Márton fennhatósága alá került, majd az év végén bejelentették, hogy a nemzetgazdasági tárca átveszi a Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt. (VEX) tulajdonosi jogainak a gyakorlását is.Néhány hónappal később azonban egy újabb kormányzati döntés született, amely előírta, hogy a VEX egyetlen számottevő bevételt termelő leányvállalata, a hadiipari termékek és fegyverek kereskedelmével foglalkozó Milipol Zrt. kerüljön inkább vissza Szalay-Bobrovniczky Kristóf tárcájához.A VEX erre a döntésre úgy reagált: ha már elveszik tőle a nyereséges társaságot, akkor az átadás előtt minél több pénzt kiprésel belőle.Néhány éve még a Milipol volt a hazai fegyverkereskedelmi piac egyik legsikeresebb magáncége, amely a honvédség, a rendőrség, sőt még az Országgyűlési Őrség pályázatain is rendszeresen nyerni tudott. 2020-ban például egy kétmilliárdos katonai lőszerbeszerzési keretmegállapodást sikerült tető alá hozniuk úgy, hogy a kormányzat kartellgyanúra hivatkozva megpróbálta megakadályozni a tendergyőzelmüket.Akkor még két privát tulajdonos,Székely Herbert, az 1998-ban meggyilkolt médiavállalkozó, Fenyő János egykori tanácsadója,és az OTP-vezér, Csányi Sándor azóta elhunyt bizalmasa, Ecsedi Ferencörülhetett az üzleti sikernek: 2020-ban 8,8 milliárd forintos forgalom mellett 2,2 milliárdos nyereséget értek el, amit osztalékként ki is vettek a prosperáló vállalkozásukból.A kormány ezután úgy döntött, nem küzd tovább, hanem inkább felvásárolja a Milipolt.2021-ben Maróth Gáspár akkori kormánybiztos lapunknak ismerte el, hogy folyamatban van az ügylet. Mint mondta, az állam minden eszközzel próbálta megkerülni a Milipolt, de nem sikerült, és mivel a cégnek rengeteg exkluzív megállapodása volt külföldön, ehhez a szegmenshez másképp nem tudnak hozzáférni, csak úgy, ha a Milipol ezentúl az államnak dolgozik.A vállalat NATO-beszállítói minősítéssel is rendelkezett, és nagyjából 90 külföldi fegyver-, fegyverkiegészítő- és lőszergyártó cég termékeinek magyarországi forgalmazására volt kizárólagos megállapodása.A Hvg.hu később kiderítette, hogy a vétel 6 milliárd forintjába került az államnak, úgy kalkuláltak, hogy a dinamikus árbevétel- és adózotteredmény-növekedést produkáló Milipol 2–2,5 éven belül úgyis visszahozza az árát.Nem így lett. Amint állami tulajdonba került a cég, bezuhant a forgalma, a nyereség pedig olyan szintre csökkent, hogy abból nemhogy két év, de évtizedek alatt sem térült volna meg a befektetés.A cégvásárlást a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. alá tartozó Techimpex Kft. menedzselte le 2021 közepén. Ez volt az utolsó nagyobb ügylet a Techimpex számára, amely évek óta csak veszteséget termelt. Rövid időre még átnevezték Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft.-re, aztán 2022-ben meg is szüntették, illetve beolvasztották egy utódba – helyette ugyanis új tervekkel új ügynökséget hoztak létre. Ez lett a VEX, vagyis a Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt., amely szintén a HM EI-ből vált ki, és megörökölte a Milipolt is.A megvásárlás évében, főleg az első félévnek köszönhetően – amely még a régi tulajdonosok irányítása alatt telt el – a Milipolnak még sikerült 900 millió fölötti nyereséget elérnie, ám ezután durva visszaesés jött, a tavalyi eredmény pedig már alig haladta meg az 50 milliót.A VEX a csökkenő bevételek ellenére jelentős osztalékot vett ki a cég állami tulajdonban eltöltött időszakának nyereségéből, amivel megsokszorozta saját, meglehetősen szerény forrásait. Pachner Róbert, a VEX vezérigazgatója mint a tulajdonjog gyakorlója tavaly áprilisban 800 millió forint kivételéről döntött. A tulajdonosi határozat szerint a Milipolnak 2024 végéig több részletre bontva kellett utalnia az összeget. A VEX-nek nagy szüksége is lehetett az extra bevételekre, mert 2024-ben a saját mérlege szerint mindössze 75,7 millió forint bevétele volt, ami egész nagy ugrás, ahhoz képest, hogy 2023-ban még alig haladta meg az 1 milliót. Ezek az összegek minden esetre messze voltak attól, hogy az ügynökség saját kiadásait fedezzék.Közben viszont a kormány határozatot hozott arról, hogy elveszi a VEX-től a kereskedőcéget, és a HM EI-hez helyezi át – vagyis a nemzetgazdasági tárcától a honvédelmihez teszi át a felügyeletét.2025 tavaszán meg is indult a hivatalosan beolvadásos kiválásnak nevezett folyamat, a VEX összeállította az ehhez szükséges dokumentáció tervezetét, és elkészült a Milipol átvilágítása is. A könyvvizsgáló cég szerint a Milipol 682 milliós saját tőkével rendelkezett.A folyamatot azonban a célegyenesben hirtelen megakasztotta, hogy a HM EI vezetése a szétválási szerződés tervezetében rábukkant egy olyan pontra, amely engedélyezte volna a VEX-nek, hogy további 650 millió forintot vegyen ki a Milipolból, még mielőtt átadná azt az új tulajdonosnak.Trembeczki László, a HM EI vezérigazgatója a Honvédelmi Minisztérium katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkárától, Barthel-Rúzsa Zsolttól kért segítséget.Trembeczky szerint a VEX pénzkivételi szándéka akár be is döntheti a nemrég még eredményes céget. Az írta:a jelenleg ismert cégadatokból és a 650 millió forint osztalékkifizetési szándékból annak a kockázata rajzolódik ki, a HM EI esetleg egy működés- és fizetésképtelen gazdasági társaság tulajdonjogát szerzi meg, amelynek átvételét követően azonnali beavatkozásra lesz szükség.A 2025. május 7-i keltezésű levélben az áll, hogy az osztalék kifizetése után a kereskedőcég saját tőkéje 682 millióról 22,5 millió forintra csökkenne, ami még az alkalmazottak negyedéves fizetésére sem lenne elég. A HM EI vezetője kérte az államtitkárt, hogy egyeztessen a nemzetgazdasági tárcával. Trembeczky arra is felhívta a figyelmet, hogy a cégátadást elrendelő kormányhatározat kimondta: Nagy Mártonék csak a HM egyetértésével hozhatják meg a Milipolt érintő végső döntéseket.A reklamáció a jelek szerint sikeres volt, legalábbis erre enged következtetni, hogy a HM EI igazgatósága és felügyelőbizottsága néhány héttel később, május végén elfogadta a beolvasztást azzal, hogy a vagyonmérleggel kapcsolatban újabb észrevétel vagy kifogás nem merült fel. Barthel-Rúzsa államtitkár júniusban véglegesítette az cégátvételt.A Milipol ügyével megkerestük Pachner Róbertet, a VEX vezérigazgatóját. Azt írta, hogy az ügynökség nem illetékes a kérdéseink megválaszolásában. 2024 decemberéig egyébként VEX-szel párhuzamosan Pachner volt a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. vezetője is. Tavaly hekkerek foglalták el a cég szervereit, amelyeken a magyar katonai és rendvédelmi szervek eszközbeszerzési adatait tárolták, és a visszaszolgáltatásukért több mint másfél milliárd forintnyi váltságdíjat kértek. Az incidens után ebből a pozíciójából menesztette őt a honvédelmi miniszter.Kerestük a HM-et és az NGM-et is, de a minisztériumok nem reagáltak levelünkre.
|
Nagy Mártonék minden pénzt ki akartak söpörni az állami fegyverkereskedő cégből, mielőtt visszaadják a HM-nek
|
Egy tavalyi kormányrendelet arra kötelezte az NGM-et, hogy adja vissza a honvédség cégének a Milipol nevű fegyverkereskedő céget, amelyből azonban előbb annyi pénzt akartak kirántani, hogy a vállalat akár csődbe is mehetett volna.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/28/magyar-vedelmi-exportugynokseg-ngm-hm-nagy-marton-fegyverkereskedo-ceg/
|
2025-10-28 06:00:36
| true
| null | null |
24.hu
|
A győri rendőrkapitány 2023 szeptemberi letartóztatása után újabb, az észak-dunántúli megyeszékhelyen lévő rendészeti szervnél indult büntetőeljárás. Az eljárások közös vonása, hogy mindkettő titkos - legalábbis a városrendészeti ügyben kérdezett vezető éppúgy titoktartásra hivatkozva tagadta meg a tájékoztatást, mint Váczi Attila volt győri rendőrkapitány ügyében a vádhatóság.A helyi városrendészetet érintő nyomozás részleteiről hivatalosan senki nem nyilatkozott. Belső forrásunk korábbi beszámolója szerint az eljárásnak ahhoz lehet köze, hogy egyes vezetők felsőbb politikai utasításokra hivatkozva felülbírálták a városrendészek intézkedéseit. Konkrétan például egy "szabályszerűen kiszabott bírságot próbált az egyik vezető utólag visszavonni és kitörölni", emellett, az eljárás arra is irányulhat, hogy "rendeltetésszerűen használták-e a különböző eszközöket, például a szolgálati járműveket" - mondták el forrásaink.Az előzmények ismeretében nem ígérkezett sima ügynek a győri városrendészet új intézményvezetőjének az észak-dunántúli megyeszékhely közgyűlésén történő megválasztása sem.A pozíció március óta volt betöltetlen, a még az előző ciklusban kinevezett intézményvezető, Kozma Zoltán akkor márciusban távozott, s az ellenzéki városvezetés és a fideszes közgyűlési többség azóta nem tudott megegyezni az utódja személyében.A közterületi rendfenntartásért felelős helyi testület vezetését az intézményvezető távozása miatt Miletics Mór szakmai igazgató vette át, aki a március 28-i ülésen a bűnügyi vizsgálatra vonatkozó kérdésre azt mondta:a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság adatbekéréssel fordult hozzájuk, de ennek tartalmáról a titoktartási kötelezettség miatt nem beszélhet.Az illetékes hatóság október 28-án kérdésünkre reagálva azt felelte: „az esetet a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya továbbra is büntetőeljárás keretében vizsgálja. A nyomozás érdekeire tekintettel bővebb információt nem áll módomban adni”. Tehát még mindig nem tudható, kik ellen nyomoznak a városrendészetnél.Korábbantoxikus munkahelyi környezetről,megfélemlítésről,szakmai minimumok hiányárólpanaszkodtak a városrendészek egy a polgármesterhez intézett levélben, melyet a fizikai állomány fele írt alá. „Rendkívül nagy a fluktuáció, mert rossz az ottani légkör, a panaszokat gyakorlatilag ignorálják, sőt.Aki szakmai kritikával él, illetve bármit szóvá tesz, kirúgással fenyegetik– mondta a 24.hu-nak egy forrás.Névtelenséget kérő riportalanyunk azt is elmondta, hogy a korábbi intézményvezető csak papíron volt vezető: helyette az állítólag a helyi fideszes közgyűlési többség bizalmát élvező Miletics Mór irányította eddig is a Városrendészetet.Pintér Bence azért is kritizálta az intézményvezető távozása után a testületet irányító Miletics Mór szakmai igazgatót, mert „nincs meg a szükséges szakmai végzettsége ahhoz, hogy a városrendészetet intézményvezetőként vezesse”. Ezt azonban az érintett cáfolta, bár, hogy pontosan mi a végzettsége, nem derült ki, illetve az önkormányzat ezt nem adta ki.Fekete Dávid fideszes frakcióvezető szerint szerint „a polgármester úr arra tette föl az energiáit, hogy tönkretegye a városrendészetet”, és, bár semmiféle jogköre nem volt hozzá, mégis arra kérte a szervezet korábbi vezetőjét, Kozma Zoltánt, hogy egy alkalmazottját bocsássa el.A városrendészek belső tiltakozásáról azt mondta: „egy az ötvenes éveket idéző hangulatú petíció kezdett el keringeni, amit sehol senki nem erősített meg, hogy ez valóban a városrendészettől jött, illetve tényleg városrendészek írták-e”. „Egy felépített karaktergyilkosság történik a városrendészet szakmai vezetője ellen a városvezetés részéről” – fogalmazott Fekete Dávid.Mindazonáltal úgy vélte, sikerült megegyezni az új vezető személyében, hogy „amíg megtaláljuk megnyugtató módon a városrendészet új vezetőjét, addig házon belülről tudjunk egy olyan megbízott intézményvezetőt választani, aki megfelel a feltételeknek”.Pintér Bence, a tavaly júniusban ellenzéki támogatással, a Tiszta Szívvel a Városért (TSZV) színeiben megválasztott városvezető Horváth Zoltán operatív igazgatót jelölte intézményvezetőnek, akit a fideszes többség is megszavazott. Horváth Zoltán 2026. június 30-ig kapott megbízást a városrendészet vezetésére.„Azzal lettem volna elégedett, ha tudunk egy új vezetőt választani. Az az elvárásom, hogy a városrendészet működését végre elkezdjük rendbe tenni, és ebben a most megbízott intézményvezető partner legyen” – mondta a 24.hu kérdésére válaszolva Pintér Bence, ismét kritizálva a szakmai igazgatót. „Miletics Mór ne képzelje magát intézményvezetőnek, hiszen nincs olyan végzettsége, amivel ezt a pozíciót betöltheti. Az egyetlen olyan embert választottuk most, akinek a jelenlegi vezetői garnitúrából megvan a végzettsége hozzá. Már korábban megmondtam, hogy Mileticsnek távoznia kellene” – tette hozzá a polgármester.
|
Büntetőeljárás, lázongó beosztottak: botrány utáni vezetőváltás a győri városrendészetnél
|
A győri rendőrkapitány 2023 szeptemberi letartóztatása után újabb, az észak-dunántúli megyeszékhelyen lévő rendészeti szervnél indult büntetőeljárás.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/04/gyor-varosrendszet-uj-vezeto-buntetoeljaras-lazongo-beosztottak/
|
2025-11-04 14:12:23
| true
| null | null |
24.hu
|
Nem volt demokrácia. Ő építette föl a hálózatot, ő intézte a támogatásokat, ő és a felesége irányított, ő nevezte ki az embereket a cégek élére- így foglalta össze Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő bűnszervezetben betöltött szerepét Kovács Zoltán, a vádhatóság egyik koronatanúja a Fővárosi Törvényszék szerdai tárgyalásán.Az egykori kormánypárti politikus mellett 33 társát vádolják bűnszervezetben elkövetett 1,4 milliárd forintos károkozással. Az ügy tárgyalása 2020 januárjában kezdődött, ám a legfontosabb tanúk csak a közelmúltban kaptak szót. Az eljárás azért húzódott el, mert többször is bírócsere történt a per során, legutóbb egy évvel ezelőtt, amikor Laczó Adrienn bíró mondott le, aki úgy indokolta távozását: "Sajnos az az igazságszolgáltatás, melynek igyekeztem elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni".A vád két legfontosabb tanúja közül az elsőt tavaly hallgatta meg a bíróság, ő egyebek mellett olyan állításokat tett, hogy személyesen Rogán Antalt és Orbán Viktort akarta meggyőzni az ártatlanságáról Simonka, aki adott esetben a zöldhatáron át menekült volna Romániába letartóztatás elől.Őt követte a büntetőtanács előtt Kovács Zoltán, aki bár október közepén bemutatkozott a bíróságon, csak szerdán beszélt részletesen arról, hogyan működött a Simonka által irányított bűnszervezet, miként zajlott a beruházások túlárazása, hogy történtek a fiktív beszerzések, valamint hogy a beruházások során visszakért – általában 45 százaléknyi – pénzt hogyan vette föl a Simonka-kör. Továbbá Kovács is beszélt arról, hogy Simonka miként próbálta meg befolyásolni a velük szemben indult nyomozást, és hogyan igyekezett a vádlottak vallomásait összehangolni.Kovács a 2010-es évek elején pénzügyi tanácsadóként került Simonka mellé, ekkor szembesült azzal, hogy a politikus, a családtagjai és az ismerősei által szőtt céghálót a rokoni és a baráti körből kikerült képzetlen strómanok vezetik Simonka utasításai alapján. Neki az volt a feladata, hogy rendbe tegye a több cégből álló csoport pénzügyi működését, banki ügyleteit, valamint a beruházások megvalósítását, és azok finanszírozási kérdéseit. Amint arról korábban már írtunk, elsősorban a két koronatanú vallomásaira alapozta az ügyészség a vádat.A most színre lépett Kovács is beszélt arról – megerősítve a másik koronatanú által elmondottakat –, hogy a vádban szereplő, főként uniós támogatással eszközölt beszerzések többségének az volt a lényege, hogy a beruházásokat túlárazott módon, kifogásolható minőségben készítették el, sokszor közbeiktatott cég segítségével, majd a túlárazásból keletkezett hasznot Simonka irányításával szétosztották. Kitért a vád fókuszában álló, Simonkáék érdekeltségébe tartozó Paprikakert TÉSZ Kft. ingatlanbeszerzéseire is. Mint mondta, volt olyan néhány százezer forintos telek, amit aztán 30 millió forintos áron túlszámlázva értékesítettek tovább.Kifejtette azt is, hogy általánosságban jelentős túlárazás volt jellemző a beruházások során annak dacára, hogy azok helyszíne az ország egyik legszegényebb régiója volt.Miközben Simonkáék több tízmillió forintokért adtak tovább ingatlanokat, Dél-Békés településein néhány millióért hozzá lehetett jutni jó állapotú családi házakhoz – érzékeltette az ellentmondást.Ráadásul – mondta – a telephelyvásárlások egy része szükségtelen is volt. Szerinte a készpénz, a vagyon felhalmozása volt a lényeg nem valós beruházások révén. Példaként említette, hogy volt olyan eset, amikor hamarabb jelentettek készre egy ingatlanberuházást, minthogy elkészült volna, csakhogy közben egy hatósági ellenőrzés során lefotózták a félkész épületet. Erre azt találták ki, hogy egy kamion kárt okozott az épület szerkezetében, ezért vissza kellett bontani, ám a többi épület is félkész volt, amikről szintén készült képek.Beszámolt egy olyan esetről is, amikor egy targoncát „adtak át”, melyet Kínában tán még le sem gyártottak, így meg sem érkezett, de azért lejelentették megvalósult beszerzésként.A koronatanú szerint Simonka több trükköt is bevetett, hogy úgy tűnjön, valós beruházásokról van szó, melyek kivitelezőit versenyben választják ki. Szerinte ezért írtak ki közbeszerzéseket is, melyek nem voltak kötelezők, erről minisztériumi állásfoglalás is volt – mondta Kovács. Azonban ahogy fogalmazott:Gyuri úgy volt vele, hogy a közbeszerzés még inkább azt a látszatot kelti, mintha valós verseny lett volna.Beszélt arról is, hogy a Simonkáék által létrehozott céghálózat egyes vállalkozásai közt cirkuláltak az ismerősök, rokonok, barátok, akiknek a jó része aztán a vádlottak padjára került.Simonka György meghatározta a feladatokat, intézte a hiteleket, volt ember a közbeszerzésre, a lebonyolításra, és arra, hogy hordja vissza a pénzt a túlárazott beruházások után– mondta, hozzátéve, ő maga is számolta a visszaosztott pénzeket, amit egy idő után rutinszerűen hoztak a strómanok, és egy táblázatban követték, ki, mikor, milyen pénzt hoz. Ezekről szólva azt mondta:A visszaosztott pénzekről Gyuri felesége vezetett nyilvántartást egy piros füzetbe.Hozzátette, hogy Simonka felesége és édesanyja számlájára is többször utaltak tízmilliós nagyságrendben pénzeket.Kovács kitért arra is, hogy amikor a Fidesz politikusa tudomást szerzett arról, hogy eljárás indult ellenük, miként próbált közbelépni és befolyásolni a vádlottakat. Elmondta, számos biztonsági intézkedést vezetett be Simonka, például nem lehetett telefont bevinni a tárgyalásokra, Signalt kellett használni a telefonbeszélgetésekre, és nem lehetett emailezni. Eközben úgy próbálta beállítani a történteket, mintha csupán adminisztratív probléma lenne, és a vallomásokat is igyekezett összefésülni, valamint kenőpénzt adott a NAV-eljárás leállításáért is.A koronatanú beszélt arról is, hogy amikor a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói megkeresték, megijedt, és a nála lévő dokumentumok egy részét az édesanyja kályhájában égette el. Mint mondta, erről beszámolt Simonkának, aki szintén elbüszkélkedett, hogy ő a Magyar Termés Tész Kft. három ládányi iratát tüzelte el.A szerdai tárgyaláson Kovács felhozta az ügyben megvádolt és beismerést tett felszámolókat is, akiknek szerepével részletesen foglalkozott a 24.hu. A tanú szerint barátság bontakozott ki a felszámolók és Simonka között, ezt pedig egy olyan példával érzékeltette, amit lapunk korábban szintén megírt. Azt mondta, „valamiért a Gyurinak be volt akadva például egy Peugeot és egy Volkswagen, amit azonnal ki kellett szedni a felszámolásból. A járművekből szándékosan kiszedtek alkatrészeket, hogy százezer forint alatt el lehessen adni azokat.” Ahogy megírtuk, a vádirat szerint az egyiket végül 75, a másikat 78 ezer forintért vásárolták meg a felszámolótól.A koronatanút várhatóan napokon át hallgatják meg – így csütörtökön is – a Fővárosi Törvényszéken. Kovács Zoltánt maga Simonka György is kérdezi majd, aki már a tárgyalás előtt jelezte a 24.hu-nak, hogy valójában vádiratban ki lehetne cserélni az ő nevét Kovácséra. A Pusztaottlakán a büntetőügye ellenére újraválasztott polgármester közölte, tételesen fogja cáfolni a koronatanú vallomását. Csakhogy úgy tűnik, a volt kormánypárti politikusnak egyre több mindenkit kellene meghazudtolni, a két koronatanún kívül ugyanis többen beismerték tettüket, volt olyan is, aki arról vallott, hogy kukászsákban vitt 600 millió forintot Simonkának.A Központi Nyomozó Főügyészség 2019-ben emelt vádat Simonka György és társai ellen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. Simonka az ügy harmadrendű vádlottja, őt a sorban a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, ám az ügyészség a volt fideszes országgyűlési képviselőt tartja a bűnszervezet irányítójának, aminek segítségével vissza nem térítendő költségvetési forrásokat szereztek meg.Nemcsak Simonkának és családtagjainak, hanem két másik fideszes parlamenti képviselő hozzátartozóinak is a vádlottak padjára kell ülnie. Simonkára nyolc és fél év fegyházbüntetést kért a vádhatóság teljes vagyonelkobzás mellett.
|
"Anyám kályhájában égettem el a papírokat, Gyuri is azzal büszkélkedett, hogy három ládányi dokumentumot tüzelt el" - a Simonka-per újabb koronatanúja tálalt ki
|
Részletesen beszélt a politikus által kiépített korrupciós hálózatról.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/06/simonka-gyorgy-fidesz-korruocio-vad-koronatanu-buntetoper-birosag-vallomas-kovacs-zoltan/
|
2025-11-06 10:26:43
| true
| null | null |
24.hu
|
A Sámándob már a megépítése előtt is vitákat váltott ki: a költségek 2020 óta folyamatosan nőttek, 2,6 milliárdról végül 4,7 milliárd forintra. A Sámándobot nagy csinnadrattával, az épület "szimbolikus erejéről" és turisztikai vonzerejéről szóló beszédekkel nyitották meg 2024 februárjában Karcagon. Közérdekű adatigényléssel derítettük ki, a megnyitása óta milyen programokkal próbálták megtölteni az egykori milánói világkiállítás újjáépített magyar pavilonját. Vajon mennyire képes a nettó 4,7 milliárd forintból felhúzott épület saját bevételeket termelni?2025: jegybevétel nulla forintA Sámándob hivatalos neve ma már Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ. Telefonos érdeklődésünkre annyit mondtak:Üres úgymond az épület, a folyosón sámánrajz-kiállítás van, csak ennyi.Hozzátették, az idén más kiállítás már nem is várható. A város által küldött adatok ezt meg is erősítik: 2025-ben a Sámánrajzok! az egyetlen kiállítás. A központ pénzügyi terve szerint az idei évre a jegybevétel nulla forint, miközben tavaly még fizetős kiállításokat és egy koncertet is rendeztek. A látogatószám a tavalyi 21 ezer főről idén várhatóan a felére csökken, az eladott belépőjegyek száma pedig 10 ezer darabról nullára.Az idén összesen 15 rendezvényt tartottak, ezek közül 14 kisebb, 50-200 fős program volt, egy pedig ezer fős.Saját rendezvények:„Életet az éveknek” Nyugdíjas Klub Farsangi Bálja (80 résztvevő).VII. Karcag Kupa országos Rummikub verseny (130 résztvevő).Két 50-150 fős könyvbemutató, 180-200 fős Naplemente party-k, 80 fős Mozart Planet kamara koncert, 100 fős fazekasmester kiállítás.A bevételt 2025-ben már csak külsős rendezvények terembérlése jelenti:Több esküvő, melyekért 150 ezer és 400 ezer forintos bérleti díjat kértek el, bár egy 80 fős esküvőt ingyenesen tartottak meg.150 fős Burnout-tréning, Daganatos betegekért Alapítvány előadása (70 fő).Az idei év legsikeresebb programja a Pályaválasztási Expo volt, 1000 látogatóval és 190 ezer forint bevétellel.A tervezett 3,5 millió forintból viszont szeptember végéig csupán 820 ezer forint jött össze, ezt leginkább esküvők hozták. A számok alapjána Sámándob 2025-re gyakorlatilag feladta a bevételszerzési stratégiáját, és egy túlárazott helyi művelődési házként üzemel. A városban egyébként van is egy tágas művelődési központ.24 millió a rezsije az épületnekArra is rákérdeztünk, miből tudja fenntartani magát a Sámándob. A válasz, hogy főként támogatásból, a 2025-ös pénzügyi terv szerint a központ 32,2 millió forint bevétellel és közel 36 millió forint kiadással számol – vagyis már a tervezett hiány is 3,6 millió forint.A bevételek szinte kizárólag támogatásból állnak:Jegybevétel: 0 forint.Terembérlet: 3,5 millió forint.„Cég általi támogatás”: 15 millió forint.Pályázati támogatás: 13,8 millió forint.Mint fent említettük a terembérletre vonatkozó terv is rendkívül ambiciózusnak tűnik, dea tervezett 3,5 milliós bevétellel is csak a kiadások 10 százalékát tudnák kigazdálkodni.A Sámándob idei fenntartási/üzemeltetési díjai a következőkből állnak: a Sámándob rezsije 24 millió forintra rúg, a karbantartása 7 millióba, az üzemeltetés további 5 millióba kerül.Amikor rákérdeztünk, mekkora állami vagy önkormányzati támogatást kapnak, a hivatalos válasz kitérő volt: mivel a Sámándob a Déryné Művelődési Központ telephelye, ezért ez a kérdés „nem releváns”. Hiába kérdeztünk rá a „cég általi támogatásra” is. Az önkormányzat oldalán a 2025-ös költségvetésben kiadásként 28,8 millió forint van előirányozva üzemeltetésre.2024: Munkácsy ellenére is veszteséges év voltA Sámándob már a nyitóévét is jelentős veszteséggel zárta. Bár 2024-ben a központ bevétele 66,2 millió forint volt, a kiadása elérte a 77,5 millió forintot – vagyis több mint 11 millió forintos hiánnyal zárt, a Munkácsy-kiállítás ellenére is.A bevételek 2024-ben így oszlottak meg:kiállítási jegybevétel: 30,2 millió forint.Koncert jegybevétel (kültéren, Rúzsa Magdi): 5,2 millió forint.Terembérlet: 738 ezer forint.Cég általi támogatás: 30 millió forint.A Munkácsy kiállítás 9 160 eladott jegyet hozott, de a későbbi „Kazaksztán nomádjai” tárlatra már csak 139-en váltottak belépőt.A közüzemi díjak 24,2 milliót, a karbantartás 3 milliót, az üzemeltetés 20,6 millió forintot vitt el – összesen közel 48 milliót. A 36 milliós saját bevétel (kiállítások, koncert, terembérlet) így is csak a működés 76 százalékát fedezte. Ezen felül 30 millió forintot eszközbeszerzésre költöttek, ami nagyjából megegyezik a kapott 30 milliós „cég általi támogatással”. Az önkormányzat kiadásai között a 2024-es évben 27 millió forint szerepel a központ esetében feltüntetve.2024-ben még öt kiállítást tartottak, ezen kívül pedig 12 rendezvényt. Az adatigényléskor kapott részletes felsorolásból kimaradt pár program. Az egyik a nagy népszerűséget élvező Magyarok Világszépe Szépségverseny. Az eseményt már második éve az „ősmagyar szimbólumhoz” szervezte Fásy Ádám. A Sámándob elé felállított színpadon a dob ritmusára vonulhattak fel a 17–26 éves bikinis versenyzők. Ezenkívül 2024 augusztusában valósult volna meg a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ területén a We Like Fesztivál, mely érdeklődés hiányában kettő nap után bezárt.Egy viharos múltú épületA Sámándob története tíz éve, 2015-ben kezdődött a milánói világkiállítással. Az Olaszországból darabokban hazaszállított pavilont hosszas kálvária után építették újjá Karcagon. A faelemeket (az épület körülbelül 80 százalékát) kidobták, a maradék acélszerkezet pedig évekig a szabad ég alatt állt.A költségek folyamatosan nőttek:2020: Az épület akkor nettó 2,6 milliárd forintba került volna, de a közbeszerzés eredménytelenül zárult, mert az önkormányzatnak nem volt rá elegendő pénze.2021: mire megszerezte a pluszpénzt a város, az ár már 3,8 milliárdra nőtt.A kivitelezés végére az ár nettó 4,7 milliárdra ugrott.A pavilon Karcagra kerülésében szerepet játszhatott, hogy a város az Orbán-kormány korábbi minisztereinek (Varga Mihály, volt pénzügyminiszter és Fazekas Sándor, volt földművelésügyi miniszter) szülőhelye. A város vezetése kulturális és turisztikai hasznot remélt a Sámándobtól.Ezzel szemben az épület eredeti tervezője, Sárkány Sándor élesen elhatárolódott az újjáépítéstől. Azt állította, az eredeti műalkotását „rengeteg csalásra, lopásra, és sok bűncselekményre” használták fel. Az újjáépítést „alibinek” nevezte, nem akarta, hogy Karcag az ő műalkotásából csapja be az ottani embereket és a magyar adófizetőket. A város peremén lévő helyszínre azt mondta, „Karcag céges bulit és családi rendezvényt álmodott egy vályogvető kis tó mellé”.
|
Kong az ürességtől az 5 milliárdos Sámándob: a 24 milliós rezsijét sem tudná kitermelni Karcag turisztikai csodája
|
Jegybevétel nulla, ha vannak programok, azok nyugdíjasbálok, Rummikub-versenyek és esküvők.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/06/5-milliardos-samandob-kihasznaltsaga-ures/
|
2025-11-06 06:00:51
| true
| null | null |
24.hu
|
Október elsejétől új tagot neveztek ki a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. igazgatóságába: Kárpáti Péter György érkezett, miután lemondott Antal Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai tranzakciókért felelős helyettes államtitkára. A változás a cég alapító határozatából derül ki, amit egyébként Antal Ferenc írt alá, mint az alapító Airport Hungary Tanácsadó Kft. ügyvezetője.A repülőtérüzemeltető a magyar állam kiemelten kezelt, stratégiai befektetése, amelynek megvásárlása minden előzetes várakozásnál drágább volt, a 3,1 milliárd euró vételár mellett 1,44 milliárd euró hitelt kellett átvállalni. A 80 százalékos állami tulajdonszerzés (20 százalékot a francia Vinci Airports S.A.S. vett meg) után rögvest lecserélték az igazgatóságot. Mint megírtuk, bekerült a miniszterelnök előénekeseként emlegetett Parragh László és a Rogán Antal embereként számon tartott Guller Zoltán is. Ők a helyükön maradtak, de más fronton veszítettek súlyukból. Parragh őrzi a pozícióját a Mol Nyrt., illetve a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. igazgatóságában, és az Eximbank Zrt. felügyelőbizottságában, iparkamarai elnökségének megszűnése után azonban kikopott az a kamarai cégbirodalomból. Guller pedig a Rogán-Nagy Márton osztozkodás közben távozott a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. éléről és már az időközben One-ra átkeresztelt Vodafone igazgatósági tagsága sincs meg.A milliárdok továbbra is röpködnek Ferihegy körül, a héten jelentett be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Lázár János építési és közlekedési miniszterrel közösen összesen 2,5 milliárd eurónyi fejlesztést. A repülőtér új termináljának, illetve a vasúti összeköttetés kiépítéséről és a közúti kapcsolat rendezéséről van szó. Az óriásberuházások készülnek, ilyen körülmények között érkezezett Kárpáti Péter György az igazgatóságba.Kárpáti Ész-Ker nevű közbeszerzési tanácsadó cégével futott be óriási karriert azokban az években,amikor bőven ömlöttek az uniós források. (Az Ész-Ker nevet ma már hiába keressük, eltűnt a cégjegyzékből – előbb kivált belőle a Mind Trade Service Kft., majd az Ész-ker Zrt.-t átnevezték Wit Zrt.-re.) Azt is mondhatjuk,együtt emelkedett a csillaga Lázár Jánossal, aki még hódmezővásárhelyi polgármesterként adott megbízást az Ész-Kernek.De kancelláriaminiszterré emelkedve sem mellőzte Kárpáti cégét, milliárdos tanácsadói szerződések részese lehetett az Ész-ker. Ilyen alapon sorolják Kárpátit máig Lázár holdudvarába.Néhány emlékezetes ügylet az Ész-Ker történetéből:A közvilágításszerelő világbajnok Elios meneteléséhez a mintaprojektet Hódmezővásárhely szolgáltatta, a Lázár János vezette önkormányzatnak pedig – mint később az Európai Unió csalás elleni hivatala megállapította – a minden ízében szabálytalan közbeszerzéséhez a tanácsokat az Ész-Ker adta. Az unió csalás elleni hivatala által vizsgált, vagyis az összes Elios-nyeremény közül a hódmezővásárhelyi volt a legdrágább, a jelentés szerint végül 940 millió forintba került.Kárpáti beágyazottságát a NER rendszerébe – és persze az Elios-ügybe – jelzi, hogy Hamar Endrével, Tiborcz István ősüzlettársával is volt közös cége anno (Eupro Projektmenedzsment Kft.).A Lázár-korszakban a Miniszterelnökség udvari közbeszerzési tanácsadójaként ténykedett az Ész-Ker. Igen sikeres volt a kancellária tenderein, 2016 júliusa és 2017 február vége között összesen 9 milliárd forintnyi tanácsadói szerződést köthetett az SBGK Ügyvédi Irodával közösen.A csúcsot az jelentette, amikor az Ész-Ker minden idők legnagyobb, 4,8 milliárdos közigazgatási tanácsadó tenderének részese lehetett. A külső tanácsadók bevonása elméletileg arra szolgált, hogy az uniós támogatású projektek közbeszerzéseinek szabályosságát segítsék, ám a brüsszeli revizorok minden addiginál több hibát találtak a közbeszerzésekben, és a rengeteg szabálytalanság miatt minden tizedik euró visszafizetését javasolta az Európai Bizottság.A Miniszterelnökség egy másik, 4 milliárd 995 millió forintos tanácsadói kontraktusának is részese volt az Ész-Ker. Ez a keretmegállapodás a hazai forrásból, azaz a magyar költségvetésből finanszírozott közbeszerzések ellenőrzésére szólt.Miután Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kirúgta, az Ész-Ker akkor sem maradt gigamegrendelések nélkül, 1,5 milliárd forintos keretszerződést köthetett a Rogán Antal fennhatósága alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökséggel és három leányvállalatával.Kárpáti a tanácsadó cégek mellett egy sor más, főleg vendéglátó profilú cégben érdekelt. Ilyen a New 4 Szolgáltató Kft., amelynek egyébként januárban törölték a főtevékenységét és az eddigi éttermi, mozgó vendéglátás helyett vasútépítésre változtatták. Ami a vasútépítést illeti, az építési területet felügyelő miniszterként Lázár János is megjelent a Budapest Airport Zrt. hétfői monstre sajtótájékoztatóján, ahol összesen 1000 milliárd forint nagyságú beruházást jelentett be Nagy Mártonnal közösen. Lázár az egymilliárd euróra tervezett koncessziós vasúti projektet ismertette.
|
Személycsere a Budapest Airportnál: Lázár holdudvarából érkezett az Elios-ügyből is ismert vállalkozó az ezermilliárdos beruházásra készülő cég igazgatóságába
|
A közbeszerzési tanácsadóként ismert vállalkozó csillaga együtt emelkedett Lázár Jánoséval, karrierjük összeért már Hódmezővásárhelyen is, az Elios-ügyben is.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/10/31/lazar-janos-repuloter-25-milliard-euro-vasut-csalas-elleni-hivatal/
|
2025-10-31 09:25:21
| true
| null | null |
24.hu
|
Pokorni Zoltán 2006-tól 18 éven át volt a Hegyvidék polgármestere, mígnem tavaly visszavonult a politikától. Ez idő alatt végig fideszes többség volt a főváros talán legelőkelőbb részének számító XII. kerület vezetésében, az önkormányzat pedig milliárdos tételben adott el ingatlanokat - megkérdőjelezhető módszerrel. Az ingatlanok eladásáról nem kizárólag Pokorni döntött, viszont ő írta alá az adásvételi szerződéseket.Az alábbiakban a Pokorni-korszak utolsó, 2019-től kezdődő ciklusának legnagyobb értékesítéseit vesszük górcső alá, abból is az úgynevezett licitrendszeres, azaz a legdrágább, legnagyobb bizniszeket - túlnyomórészt telekeladásokat. Bemutatjuk,kik és milyen engedményekkel jutottak nagy területű ingatlanokhoz az ország leggazdagabb szegletében, ahol a magyar gazdasági és politikai elit jó része is lakik,mennyi erőfeszítést tett az önkormányzat, hogy a kiárusított közvagyonból a lehető legtöbb pénzt szedje be,és mennyire volt átlátható és hozzáférhető az ingatlanértékesítés?Itt szögezzük le, hogy a Pokorni-korszak ingatlanértékesítési rendszere nem úgy működött, mint a Rogán Antal-féle V. kerületi privatizáció, ahol pár hónap után is akár több tízmilliós kedvezményt kaphattak a „szerencsés” bérlők, hogy töredékáron jussanak ingatlantulajdonhoz egy turistákkal elöntött világváros közepén. A Hegyvidéken nem volt ilyen tempó, más szelek fújtak, mégis összesítésünk szerint milliárdos az az összeg, amitől a kerület eleshetett Pokorni utolsó öt évében – nagyjából önszántából.Mire idekerültem, szinte mindent eladtak. Ami nagyobb, üres telek, abból alig maradt valami.Kovács Gergely a hegyvidéki polgármesteri hivatal teraszán mondta ezt még szeptember elején, amikor beszélgettünk. Más karakter, mint a jobbára ingben és zakóban mutatkozó elődje. Kovács pólóban és pulcsiban szeret jönni-menni, ezt a szokását nem módosítja egy átlagos hivatali napon sem. A kerületi ingatlanokról is mást gondol, mint a fideszes politikus, akit 2024-ben váltott a polgármesteri székben – jó eséllyel azért, mert a hegyvidéki lakosok felfigyeltek arra az ellenzéki munkára, amit 2019 óta folytatott a kerületben, és amibe beletartozott számos ingatlanügy feltárása.Kovács kezdésként azt mondja az előző ciklus ingatlanértékesítési gyakorlatáról, „volt arra egy törekvés, hogytúl sok ember ne tudjon arról, hogy értékesítenek valamit.Csak két hétig voltak fenn a licithirdetések, ráadásul ezeket nem könnyen lehetett megtalálni, amivel a lehetséges vevők jó részét kizárták. Nem lehetett megnézni az ingatlant csak úgy, meg kellett venni a licitcsomagot, ami telkeként 50 ezer forintba került. Nem volt egyetlen fotó sem feltöltve, 2022-ig még az ingatlan.com-ra sem rakták fel a hirdetéseket. Amit közöltek: egy cím, egy helyrajzi szám és a kikiáltási ár. Nem lehetett hitelre vásárolni, mert az adásvételi szerződés aláírása és a befizetési határidő között öt nap különbséget engedtek. A nagy ingatlanos cégeknek valószínűleg vannak emberei, hogy rendszeresen nézzék az önkormányzat weboldalát, de a földi halandók eléggé ki voltak zárva így. Látszott, hogy nem akarták nagydobra verni, hogy értékes ingatlanokat adnak el.Azt, hogy ezen mennyi pénz ment el, azaz mennyivel jöhetett volna be több bevétel az önkormányzatnak, ha jobban, szélesebb körben hirdetik az ingatlanokat, megtippelni sem tudom.Kovács azt mondja, a megválasztása után 60 napra emelték a fizetés és adásvétel közötti időt azért, hogy hitelből is lehessen vásárolni, meghosszabbították a pályázat idejét, olcsóbb lett a licitcsomag, továbbá látványosabban hirdetik az eladó önkormányzati ingatlanokat, mint korábban: a hirdetéseket feltöltik két ingatlanos oldalra fotókkal, leírásokkal, és a kerület Facebook-oldalán és az önkormányzat weboldalán is könnyebben elérhetők.Szintén változás, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a képviselő-testület dönt minden ingatlan elidegenítésre való kijelöléséről, továbbá nem árulnak olyanokat, amikről évekkel korábban hozott ilyen döntést a testület, hanem minden ingatlan esetben új, egyedi döntés születik.A polgármester szerint 2024 előtt többször „olyan feltételeket írtak bele a licithirdetésbe, melyek riasztók voltak. Úgy megvenni egy rossz állapotú, felújítandó épületet, hogy az önkormányzat 2 év 11 hónap múlva csak úgy azt mondhatja, hogy eláll, ez nyilván egyetlen befektetőnek sem hangzik túl jól. Mivel – felteszem – ha »a megfelelő személy« vette meg, akkor nem áll el, és ezt a vevő is tudja.”Összességében Kovács úgy gondolja:az árak alacsonyak voltak.Persze nem egyszerű az évekkel ezelőtti árakat összehasonlítani, de itt a többi közt a Széchenyi-hegyről beszélünk. Ezek nagyon értékes telkek. Korábban egyetlen értékbecslő volt, ezt megváltoztattuk, most már kettő van, és mindig a magasabb árat választjuk. Más kérdés, hogy ennek eddig felemás az eredménye. Szeptemberig tíz lakást jelöltünk ki elidegenítésre, és egyet vettek meg.”A 2024 előtti ingatlanértékesítésekkel kapcsolatban a polgármester hozzáteszi: „Probléma volt az is, hogy a legtöbb esetben nem kötötték ki, hogy kötelező településrendezési szerződést kötni. Pedig ez a fő eszköz, amivel egy önkormányzat kérhet valamit a beruházótól, ha egy építkezés elindul, illetve még előtte. Az önkormányzat addig tud egy telekkel kezdeni valamit, ameddig az övé. Addig kérhet például a beruházás méretével arányos infrastrukturális beruházást, hogy a beruházó újítsa fel az utakat, vagy csináljon egy játszóteret, de ezeknél az eladásoknál jellemzően nem kértek ilyet. Nem értem, miért.”A licitrendszer több mint tucatnyi, általunk megvizsgált esete és annak módszere alapján számos kérdés adódik. Milyen metodika szerint számolták ki az úgynevezett „korrekciót” az értékbecslésekben, mellyel akár több tízmillió forinttal is olcsóbbá válhatott egy ingatlan? Miért mindig ugyanaz a cég végezte ezeket? Miért adott ajándékba a kerület egy milliárdos értékű ingatlant? És miképp landolt a korábbi polgármester főtanácsadójának feleségénél egy erdő melletti telek a kerületi tenderbajnok asszisztálásával?Összesítésünk azt mutatja, hogy a Hegyvidéken jó üzlet volt ingatlant venni az önkormányzattól, ugyanis többen már rég továbbadták azt, és van, aki jelenleg is az önkormányzattól megszerzett ár többszöröséért hirdeti. Cikkünkhöz kérdéseket küldtünk Pokorni Zoltánnak a hegyvidéki Fidesz-frakción keresztül, véleményét kérve a kritikákról és utódja állításairól. A volt polgármester cikkünk megjelenéséig nem reagált.Topmilliárdos, Orbán Viktor harcostársa és az MSZP-s szálBár a licit lényege az lenne, hogy az egymásra licitáló ajánlatok felsrófolják a kikiáltási árat, a vizsgált esetek többségében csupán egyetlen ajánlat érkezett. A licitgyőztesek közt pedig sok az ismerős név: topmilliárdos, NER-lovag, de MSZP-közelinek titulált vállalkozó is akad a cégek árnyékában.Költő utca 11.: az 1846 négyzetméteres telket 350 millió forintért adták el 2022 decemberében jelentős engedménnyel. A vevő az Immolitus Kft. volt, a cég később beolvadt a Paskál Park Zrt.-be, mely Nagy Elek érdekeltsége. Nagy az első Orbán-kormány idején cégével, a Vegyépszerrel a Magyar Autópályaépítő Konzorcium tagjaként több százmilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Érdekeltségébe tartozik a BÁV, a Főtaxi, 2024 óta ő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, és ott ül Orbán Viktor Digitális Polgári Körében. Ráadásul nem először építkezik volt önkormányzati telken: a Csillagvölgyi úton hozzá fűződik az az építkezés, amelynek során elbontották a hegy oldalát, hogy luxusapartmanokat húzzanak fel.Csipke utca 6/b.: a KP12 Projekt Invest Kft. (amely az Opten céginformációs rendszere szerint Csipke 6 Villa Ingatlanfejlesztő Kft. néven fut) vett meg egy 948 négyzetméteres telket 192 millió forintért (mínusz 10 százalékos korrekcióval). A cégtulajdonos akkoriban Szalontai Károly és Mihalovics Pál Ákos volt. Utóbbi társtulajdonos abban a NETKIR Zrt.-ben is, amely a Hegyvidéken a menzakártyák ügyében nyert közbeszerzést. (A NETKIR másik tulajdonosa Vándor Tamás Kálmán, aki az első Orbán-kormány idején az oktatási tárca főosztályvezetője volt, amikor Pokorni volt a miniszter.) A NETKIR a XII. kerületi önkormányzat honlapjának tárhelyszolgáltatását és üzemeltetését is végezte, emellett ők újíthatták fel a kerületi sportközpont öltözőit.Az immáron Csányi Sándort is lekörözve második leggazdagabb magyar, Veres Tibor tűnik fel a 950 milliós Bürök utcai vásárlás mögött, ahol egy 8000 négyzetméteres telek kelt el mínusz 25 százalékos korrekcióval. A vevő, a Winhun Projekt Kft. több cégen keresztül áll Veres tulajdonában. A fővárosi kormányhivataltól kapott tájékoztatás szerint egy közel 50 lakásos társasház építésére adtak ki engedélyt.A Rácz Aladár út mellett 2023-ban 100 millió forintért adott el a Hegyvidék egy 1327 négyzetméteres területet az azóta megszűnt MEL36 Kft.-nek, amelyben tulajdonosa volt Komonczi Zsolt is. Őt korábban a NER-be jól beágyazott, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt is vezető Szivek Norbert üzleti partnereként emlegették. Az Átlátszó 2018-ban azt írta: „Komonczi háttérbe vonultan él, láthatóan vigyáznak rá, hogy tévés celeb-műsorvezető feleségével se említsék együtt a bulvárban. Munkássága (…) leginkább a cégnyilvántartásban követhető le: e szerint ügyes volt ingatlan-projektfinanszírozás leszervezésében még a hitelválság előtti időkben, a legtöbbször olyan projektekben, amelyekben Szivek is érdekelt volt.” A HVG 2023-ban így írt róla: „Az elmúlt években szinte minden olyan fordulópontnál ott volt, amely a kormányfő vejét, Tiborcz Istvánt hozzásegítette ingatlanbirodalmának legjelentősebb ékkövéhez, a belvárosi Dorottya utcai épülettömbhöz. A Vörösmarty tér sarkán ma már csaknem teljesen elkészült a Hotel Dorothea, valamint a hozzá kapcsolódó éttermek, rendezvényhelyszínek és exkluzív lakások, amelyekben a BDPST mellett Komonczi cége egyharmados arányban kapott tulajdonrészt.”Szépkilátás utca 2.: az InvestmentControl Kft. vásárolta meg 337 millióért 2020-ban (mínusz 35 százalékos korrekcióval). A cégnek két tulajdonosa van, az egyik a SmartProjekt Management Kft., amelynek több leágazása elér a NER-elithez. Ennek tulajdonosa Bencze Zsolt, akinek több közös érdekeltsége van Scheer Sándorral, aki Garancsi István mellett a társtulajdonosa és a vezérigazgatója a Market Építő Zrt.-nek. A InvestmentControl Kft. másik tulajdonosa az Employers Consulting Kft., amely annak a Funtig Zoltánnak a cége, aki Tóth Csaba korábbi zuglói MSZP-s képviselő bizalmasa. A XIV. kerületi önkormányzat korábban Funtig irodáját bízta meg a parkolási bírságok beszedésével.Bíró utca 6/d: ezt az ingatlant 2021-ben vette meg a Fusion Catering Zrt. közel 200 millió forintért (mínusz 50 százalékos korrekcióval). A cégnek 2025-ig tulajdonosa volt az a Simala Zoltán ügyvéd, aki korábban az V. kerületben vásárolt jó áron ingatlanokat az önkormányzattól. A helyszíni tájékoztató szerint a Fusion Catering Zrt. az építtető, a kivitelező az Urban Estate Zrt., tervezőként pedig részt vesz a projektben a Schüller és Társai Kft., valamint a Matolcsy Ádám barátjaként ismert, Somlai Bálint-féle Raw Plan Kft. is. A Fusion Catering 2025 nyarán a Zavadszky Norbert tulajdonában álló 147 CAPITAL Zrt.-hez került; Zavadszky korábban több, Matolcsy Ádám baráti köréhez köthető cégnél dolgozott.A Felhő utca 3/c alatti 1890 négyzetméteres telket 132 millió forintért vette meg G. Tibor és Sz. János 2020 májusában mínusz 30 százalékos korrekcióval. Az ingatlanon azóta felépültek a házak, a többi közt itt található a Marmaran Kft.: ez a cég társtulajdonos egy Foxman Kft. nevű cégben, amelynek másik tulajdonosa a leggazdagabbak listáján feltűnő Gál Miklós (ő korábban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. vezérigazgatója volt), illetve a TV2-tulajdonos Vida József tulajdonában álló Isaac Goldmann Zrt. A másik itt fellelhető cég, a 2U tulajdonosa pedig az RTL korábbi pénzügyi igazgatója.És akkor lássuk a részleteket, hogyan lehetett ilyen ingatlanokhoz jutni a Hegyvidéken!Eldugott hirdetés, kevés jelentkező, magányos licitekAz eladásra szánt önkormányzati telkek útja minden esetben a képviselő-testületnél kezdődött. Ott kapott felhatalmazást a polgármester az értékesítés lebonyolítására, miután a testület – a bizottsági előterjesztés nyomán – megszavazta az eladást. Az eladáshoz értékbecslés is szükséges volt, amiért – a birtokunkba került értékbecslések alapján – mindig egyetlen cég, az Aquadom Kft. felelt.Az eladó ingatlanokat a Hegyvidék című újságban, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján a „Licithirdetések” menüpontban tették közzé addig, amíg 2022-től a hirdetések az ingatlan.hu-ra is felkerültek. Fotókat vagy részletes leírást azonban nem mellékeltek, mindössze annyit jeleztek, hogy ezek megtekintéséhez az információs csomag megvásárlása szükséges. Telkek esetén ez 50 ezer forintba került.A liciten csak olyan érdeklődő vehetett részt, aki megvásárolta a csomagot. A potenciális vevőknek két hetük volt erre, ezután a liciten való részvétel egy további előfeltételeként a bánatpénzt, az adott ingatlan kikiáltási árának a 10 százalékát is határidőn belül be kellett fizetni – ez bevett szokás más önkormányzatoknál is.A túlbonyolított jelentkezési feltételek, a szűkített elérés, a licithirdetések átláthatatlansága és a megvásárolandó információs csomagok szűkíthették a verseny lehetőségét. Az általunk vizsgált, 2019 és 2024 közötti telekértékesítéseknél nem is alakult ki nagy versengés:a 17 eladott ingatlanból 12-re csupán egyetlen ajánlat érkezett,háromszor jött két ajánlat,egy esetben volt három ajánlat,egyszer pedig négy (valójában kétszer, de az egyik esetben visszavonták a licitet).Így számolták ki, hogyan vonjanak le több tízmillió forintot vagy akár többetAz önkormányzati ingatlanok piaci értékének megállapításáért az Aquadom Kft. felelt. A cég tulajdonosa Gagyi-Pálffy András Gábor maga is ingatlanbefektetésben utazik. Közös cége van Hoffmann Gézával, aki a Dorottya Investment alapítója: ez a projekt ma már a Tiborcz-féle BDPST portfólióját gyarapítja. A HVG cikke szerint Hoffmann Komonczi Zsolt üzlettársa, akivel részesei a miniszterelnök veje körüli ingatlanok adásvételeit bonyolító körnek.Az Aquadom az egyik legfurcsább becslését egy Hegyalja úti telekről készítette a Sas-hegyen. Az 1150 négyzetméteres ingatlan piaci árát úgy határozta meg, hogy kiszámolta a telek (89 millió forint) és a rajta fekvő üzlethelyiség (90 millió forint) értékét, valamint készített egy hozamalapú becslést (72 millió forint). A három összeg átlagából felfelé kerekítve jött ki a végső, 84 millió forintos vételár, amennyiért a több mint egy tucat trafikkal rendelkező CBA-társtulajdonos, Gyelán Zsolt érdekeltségébe tartozó B-26 Ingatlanhasznosító Kft. 2020-ban megvette az üzletet.Több értékbecslő szakvéleményét megkérdeztük a számításról: volt, aki szerint rendben volt az értékbecslés, volt, aki szakmailag helytelennek ítélte, de akadt olyan is, aki hivatalból elkövetett csalást látott benne.Az Aquadom elsősorban piaci összehasonlító módszer alapján mérte fel a telkeket. Ezekben számos korrekció során jutnak el az ingatlanok korrigált négyzetméterárához. A környékbeli átlagokhoz képet olyan tulajdonságok mentén korrigálnak lefelé, mint az alapterület, az elhelyezkedés, esetleg hogy van-e elbontandó épület a telken. Ugyanakkor ezeket a korrekciókat sokszor nem számszerűsítik, nem indokolják, és nem vetik össze az alaphalmaz telkeivel.A kínálati árakhoz képest az általunk megtekintett eseteknél előfordult, hogy olyan tényezőkért is levontak 5 százalékot, mint a „bizonytalan piaci helyzet”, 10 százalékot azért, mert „sötét, meredek rézsű a lejárat”, 15 százalékot pedig azért, mert az ingatlan elhelyezkedése „a gyermekvasút és a fogaskerekű vasút melletti”.A Béla Király út 30/a alatti, 3649 négyzetméteres ingatlan értékbecslésénél 5 százalékot vettek le a méret miatt, miközben az összes telek, amihez viszonyítottak, 2000 és 2200 négyzetméter közötti. A környékbeli ingatlanokhoz mért átlagos négyzetméterárhoz képest ez a húzás 37 millió forint engedményt jelentett. A Felhő utcai 1890 négyzetméteres telket pedig egy-egy 1770, 1900, 2204 és egy 2500 négyzetméteres telekhez hasonlította az értékbecslő, aki itt szintén levont 5 százalékot a telek mérete miatt. Ez majdnem 10 millió forintos korrekciót, azaz engedményt jelentett a kiszámított környékbeli átlagárhoz képest.A hegyvidéki önkormányzat értékbecslője az általunk vizsgált másfél tucatnyi esetben mindig mínuszos korrekciót állapított meg,így az ingatlanok a város egyik legdrágább kerületében az Aquadom által kiszámolt helyi átlagárakhoz képest több mint 2 milliárd forinttal lettek olcsóbbak.Íme egy példa arra, hogyan jött ki egy mínusz 50 százalékos korrekció:Egy önkormányzati forrás ugyanakkor lapunknak azzal érvelt, hogy a mínuszos korrekció nem engedményt jelent. „Nincs olyan értékbecslés, amiben ne lenne ilyen, ez egy kötelező tartalmi elem. Az összehasonlító adatokból adódik egy érték, ezt korrigálni kell azzal, amiben eltér ez az érték a vizsgált ingatlantól.” Szerinte így téves az a következtetés, miszerint az értékbecslésekben alkalmazott módszer miatt kár érte volna a kerületet.Ugyanakkor még a hegyvidéki átlagáraktól is elmaradtak a meghirdetett önkormányzati telkekre becsült összegek a kutatásunk szerint. 2020-ban a kerületi telkek átlagos négyzetméterárai az ingatlan.hu statisztikája szerint 127 ezer forint körül mozogtak, 2023 novemberére pedig 222 ezer forintra emelkedtek. Ebben az időszakban az Aquadom az önkormányzati telkeknél átlagosan 98 ezer forintos négyzetméterárat becsült (ebben nem szerepelnek azok az ingatlanok, amelyek a telkeken lévő helyiségek alapján lettek beárazva):kilencszer (2019 és 2022 között) 70 és 80 ezer forint közé,négy esetben (2022–ben, illetve 2023-ban) 100 és 140 ezer közé,egyszer pedig (a legutolsó szóban forgó ingatlannál, az Őzike utcainál, 2023 novemberében) 200 ezer forintra tette a négyzetméterárat.Lehet azt mondani, hogy a licitre szánt ingatlanoknál érthető, ha a piaci ár alatt hirdetik meg a telket – hogy aztán a licit során emelkedjenek az árak. De mint említettük, valódi verseny ritkán alakult ki, a telkek nagy része kikiáltási áron cserélt gazdát. Pedig a Csipke utca 6/b alatti telek jól is példázza, hogy megugrik a vételár, ha van verseny. A 978 négyzetméteres telekre (ebben az időszakban egyedüliként) négy érvényes ajánlat is érkezett, így az a 147 milliós kikiáltási ár helyett végül 192 millió forintért kelt el.Emailen küldtünk kérdéseket az értékbecsléseket végző Aquadomnak, ám a cég hivatalos címéről visszapattant a levelünk, és ugyanígy jártunk Gagyi-Pállfy András másik két cégének fiókjával is.Bomba a szerződésben: az önkormányzat el is állhat, ha úgy gondoljaA kiírás körülményei, az ajánlattétel feltételei és az értékbecslés módszere mellett is akad megkérdőjelezhető tényező a hegyvidéki telekértékesítéseknél. Az adásvételi szerződésekbe olyan részletek kerültek, melyek nyomán egy beruházó kétszer is meggondolhatta, érdemes-e belevágni a projektbe. Több szerződésben szerepel, hogy nemcsak a vevő, de az önkormányzat is elállhat az üzlettől, amennyiben nem lép hatályba időben egy építésiszabályzat-módosítás, vagy ha a szabályozási paraméterek megváltoznak. Ezek a tényezők viszont sokszor nem a vevőtől, hanem az önkormányzattól vagy akár közvetve a fővárosi önkormányzattól függtek. Az elállást megállapító szerződések tele vannak korlátozó kikötésekkel: elidegenítési és terhelési tilalommal, építési tilalommal, határidőkkel vagy funkció-fenntartási kötelezettségekkel. Például a vevő bizonyos ideig nem építhet, bonthat, nem terhelheti meg az ingatlant, és ha bármi változik – akár az önkormányzat döntése miatt –, a szerződés semmissé válhat, a vásárlás után ráköltött pénz pedig elúszik.Akadt más feltétel is, például amikor egy védett épületet két éven belül (ami még kettővel meghosszabbítható) fel kellett újítani, különben az önkormányzat „jogosult, de nem köteles” a visszavásárlási jogával élni. Azon felül, hogy a szerződések kizárják a vevő bármiféle költség- és kárigényének érvényesítését, ha ez idő alatt egy fillért sem költ rá, akkor is csak a négy évvel korábbi vételárat kapná vissza, ami már kevesebbet ér az infláció miatt (miközben a budapesti ingatlanok jóval az infláció felett drágultak az utóbbi évtizedben). Ezek a megszorítások az önkormányzat szempontjából persze magyarázhatók, hiszen bizonyos szempontból a saját érdekeit védte a kerület vezetése.Habár a Pokorni vezette önkormányzat egy 2023. szeptemberi közleményében hangsúlyozta, hogy az általuk értékesített területeken utólag soha nem emelték meg az értékesítéskor érvényes beépítési paramétereket, hamarosan éppen ez történt a 2024 januárjában eladott Őzike utcai óvoda telkén.A milliárdos Szeivolt István tulajdonában álló Szeivolt Holding Kft. birtokába került telken az adásvétel után változtatták meg a besorolást. Így nemcsak megnőtt a szintterületi mutató, de társasház is építhető lett a telken. Bár a telket az új besorolás figyelembe vételével mérte fel az Aquadom, az adásvételi szerződés kiemeli, hogy az átminősítésre nem vállal kötelezettséget az önkormányzat, csupán tervezi azt. Az átsorolás végül megtörtént. Az önkormányzat a 3361 négyzetméteres telket – a rajta lévő 770 négyzetméteres épülettel – 689 millió forintért adta el a Szeivolt-cégnek 2024 januárjában, mínusz 15 százalékos korrekcióval.Jöttek az ingatlanosok, és elkezdtek üzletelniMint írtuk, az értékbecslés minden itt említett esetben a piaci árhoz képest mínuszos korrekcióval állapította meg a kikiáltási árat – ez több tízmillió forintos engedményt is jelenthetett a vételárnál. Nem véletlenül jelentek meg az ingatlanos vállalkozások a liciteken, és több ingatlant hamar tovább is passzolt az új tulajdonos. Az egyik esetet korábban már körbejártuk: az erdőközeli ingatlant egyszereplős liciten vitte el annak a milliárdosnak, Kis-Szölgyémi Ferencnek a cége, aki egy másik érdekeltségével nagy tételben söpörte be a megbízásokat a XII. kerülettől.Ennél a licitnél az értékbecslő mínusz 50 százalékos korrekcióval számolta ki a 140 millió forint körüli vételárat az ország egyik legdrágább utcájában,annál az 1790 négyzetméteres virányosi teleknél, amely így összehasonlításunk szerint jóval alatta maradt a környéken megszokott áraknak. Kis-Szölgyémi cége nem maradt sokáig tulajdonos: az ingatlan Váczi János korábbi fideszes alpolgármester (Pokorni Zoltán tanácsadója) feleségénél landolt.Ezen a nyáron már a harmadik tulajdonosánál jár a Kiss Áron utca 17. szám alatti ingatlan. Előbb 2021-ben a Silver Fund Kft. vásárolta meg, mely 2023-ban eladta a Drukka Kft.-nek, amely végül a Csak Ingatlannak értékesítette. Eredetileg 30 százalékos kedvezménnyel, 89 millióért kelt el az 1144 négyzetméteres telek, amelynél 30 százalékot korrigáltak lefelé az árból.A területet jelenleg az eladási ár majdnem négyszereséért, 347 millió forintért árulják az egyik nagy ingatlanos portálon. Az ügyletben részt vevő szereplők mind ingatlanos cégek voltak.A Csermely utca 12.-ben is igazi ingatlankeringőt láthatunk. A 3700 négyzetméteres ingatlant 297 millió forintért adta el (30 százalékos, azaz csaknem 100 milliós engedménnyel) az önkormányzat M. Évának 2020-ban. M. az Opten adatai szerint 2024-ben nevet változtatott, és akkoriban adta el az ingatlant a Duna House Group alapító elnök-vezérigazgatójának, Guy Dymschiz-nek. A nőnek ekkoriban lett közös cége Rack Lászlóval (NET Kft.), az Átlátszó szerint a két vállalkozó házastárs is. Rack Pintér Sándor egykori üzlettársa, neve az V. kerületi ingatlanügyekben is előkerült. Guy Dymschiz mindössze annyit mondott a 24.hu-nak: piaci áron vásárolta az ingatlant. Jelenleg a kerületben egy eladó 3000 négyzetméter nagyságú telket találunk 750 millió és 1 milliárd forint közti áron, ez a többszöröse a Csermely utcai ingatlanért öt éve kért 297 millió forintnak.A Szarvas Gábor út 48. esetében szinte ugyanez történt: a 20 százalékos engedménnyel, 144 millió forintért értékesített, 1070 négyzetméteres telket 2021 elején vette meg egy ingatlanos cég, a BKM Invest, amely nemsokára már túladott rajta: B. Gábor vette meg. Neki is van ingatlanos cége, és bár elértük, ám érdeklődésünkre nem árulta el, mennyiért vásárolta meg az ingatlant.A Kázmér lejtő 4. szám alatti, 910 négyzetméteres ingatlant 2020-ban egy ingatlanos cég, a West-eros Trend Kft. szerezte meg 70 millió forintért (15 százalékos korrekcióval.) A cég 2022 januárjában adta tovább a telket a Field Plus Kft.-nek. A Field Plust birtokló OMS24 Zrt. meghívásos tenderen nyert munkát a Gyurcsány-kormány idején bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet állagmegóvására.Milliárdos ingatlan ajándékbaA Pokorni Zoltán vezette önkormányzat 2020-ban ingyen adta át a Városmajor utca 70. alatti, 1047 négyzetméteres ingatlanját az államnak. Holott egy évvel korábban még értékesíteni akarhatta, ekkor ugyanis 990 millió forintra taksálta a kerület értékbecslője (úgy, hogy 45 százalékos kedvezményt érvényesített). Aztán mégis az ingyenes átadás mellett döntöttek, a cél a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika fejlesztése és bővítése lett. 2024-ben a leköszönő Pokorni azzal indokolta a kerületi ingatlanvagyon térítésmentes átruházását, a hegyvidékiek érdeke, hogy „a kórházi ellátások a közelükben tömegközlekedéssel is könnyen elérhetőek legyenek, ezért is szurkol annak, hogy a budai centrumkórház itt, Közép-Budán, lehetőség szerint a Szent János Kórház bázisán jöjjön létre.”Az átadott ingatlanon a Városmajori Klinika bővítését Szeivolt István közbeszerzésekkel kitömött cége, az Épkar Zrt. végezhette el 6,6 milliárd forintért, amely tulajdonosának másik érdekeltsége – mint írtuk – sikeresen licitált egy, a Normafa melletti önkormányzati ingatlanra az Őzike úton.A cikkben bemutatott példák mindössze a Pokorni-korszak pár évének néhány ingatlaneladását taglalják, korántsem az egész időszakot. Hogy a 2006 és 2019 közöti 13 évben hogy működött az ingatlanprivatizációs rendszer a Hegyvidéken, további kutatást igényelne.
|
Így árusították ki a Hegyvidék ékköveit a Pokorni-korszakban, milliárdokban mérhető az ingatlanok olcsósítása
|
Feltérképeztük Pokorni Zoltán utolsó polgármesteri ciklusának furcsa ingatlanprivatizációs eseteit.
| null | 1
|
https://24.hu/kozelet/2025/10/29/pokorni-zoltan-hegyvidek-ingatlan-ertekesites-privatizacio-ertekbecsles/
|
2025-10-29 05:55:40
| true
| null | null |
24.hu
|
Idén a tervezettnél legfeljebb 40 milliárd forinttal többet költ az állam az autópálya koncessziókra - derült ki a legfrissebbMagyar Közlönyből. A költségvetésben a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja címen szerepel az a tétel, amit az autópályák üzemeltetőjének fizet az állam. 2025-re 370 milliárd forint kiadást terveztek, ennek túllépését hagyta most jóvá a kormány. Az intézkedést nem indokolták.A hazai gyorsforgalmi úthálózat legnagyobb részét 2022 szeptembere óta egy 35 éves koncessziós szerződés keretében a Szíjj László és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) fejleszti és üzemelteti. AG7arról írt, hogy 2022 szeptembere és 2024 decembere között összesen 30,9 milliárd forint nyereséget zsebelt be Mészáros és Szíjj a koncessziós sztrádákból.Kérdéseket küldtünk az illetékes Építési és Közlekedési Minisztériumnak, valamint a Kormányzati Tájékoztatási Központnak, hogy megtudjuk, mi indokolta a döntést, és hogy milyen következménye lett volna, ha a kormány nem ad jóváhagyást a tervezett kiadás túllépésére. Ha választ kapunk, beszámolunk róla.
|
40 milliárd forinttal többet fizethet idén az állam Mészároséknak az autópályák után
|
A Magyar Közlönyben jelent meg a jóváhagyás, de nem indokolták, miért van rá szükség.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/11/13/autopalya-koncesszio-40-milliard-forint-tullepes
|
2025-11-13 23:16:55
| true
| null | null |
Telex
|
Már 2023 végén dönthetett a kormány a Samsungnak juttatott 133 milliárd forintos támogatásról, és ezt annak ellenére nem fújták le, hogy a cég az elmúlt másfél évben több ezer dolgozót küldött el - értesült a Telex. A Samsung ráadásul eredetileg 1900 új munkahely létrehozását vállalta volna a támogatásért cserébe, ez viszont kikerült a megegyezésből. Ennek megfelelően lehetséges, hogy a magyar állam csak a mostani dolgozók munkahelyeinek hosszú távú megtartását finanszírozta 133 milliárd forinttal.Hétfőnírtuk meg, hogy a kormány egy októberben aláírt szerződés részeként 133 milliárd forinttal támogatja a Samsung gödi gyárának 955 milliárd forintba kerülő bővítését. A cég a projekt részeként új munkahelyek létrehozását nem vállalta, és azt sem ők, sem a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem árulta el, hogy milyen fejlesztésről van szó.A gigantikus állami támogatás bejelentésének október 16-i időzítése több szempontból is érdekes: egyrészt azért, mert a gödi üzem termelése mára a 2023-as csúcs nagyjából felére esett vissza, és ennek megfelelően az elmúlt másfél évben több mint ezer belsős és több ezer külsős munkavállalójukat küldték el. Másrészt azért, mert a Samsung működéséhez szükséges környezethasználati engedélyt egy bíróság éppenoktóber elején semmisítette meg, vagyis a gyárnak elvileg addig le kell állnia, amíg az engedélyt újra meg nem szerzi.A KKM a támogatási szerződés megkötését azzalindokolta meg, hogy a Samsung a 133 milliárd forintért cserébe komoly vállalásokat tett, például, hogy 3308 főt átlagosan legalább 900 ezer forintos fizetésen foglalkoztatni fog 2038-ig. Leszögezték ezen kívül, hogy a Samsung 2016 óta összesen 2885 milliárd forint értékben hajtott végre beruházásokat Magyarországon, amelyet az állam csak 6,58 százalékos intenzitással támogatott. Ez, mint kiemelték, nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony - igaz, az állam által vállaltinfrastrukturális fejlesztésekebben nincsenek benne.Bár erre vonatkozó kérdésünkre sem a KKM, sem a Samsung nem adott konkrét választ, úgy tudjuk, a most nyilvánosságra került beruházási támogatás a gödi üzem 2023-ban indított, 2028-ig tartó bővítésére vonatkozik. Ezzel a gyárat annak területén belül, a már meglévő épületek bővítésével teszik a korábbinál nagyobbá.A Telexhez eljutott belsős dokumentumok szerint a bővítés részeként a gyár központi, cellagyártás megnevezésű gyáregységét délkeleti irányba (a térképen jobbra) bővítik, aformázás, modulgyártásnevű részt pedig észak felé (a térképen felfelé) nagyobbítják meg. Az alábbi térképeken látható, hogy ezeket a területeket az elmúlt két évben építették be:A Telex értesülései szerint a Samsung a beruházás részeként négy gigantikus, modern technológiával felszerelt gyártósort telepít az új épületrészekben. Úgy tudjuk, itt elsősorban a Hyundai számára gyártanak majd akkumulátorokat, amelyegy 2023-as bejelentése szerint2026 és 2032 között az Európában készített autóihoz a Samsung gödi gyárából vesz majd akkumulátorokat.A 133 milliárd forintos támogatási szerződés legérdekesebb része, hogy nem tartalmaz új munkahelyek létrehozására vonatkozó előírást. A KKM tájékoztatása szerint a cég ehelyett azt vállalta, hogy egy 3308 fős létszámot legalább 2038-ig megtart Gödön.A Samsung létszámmegtartásra vonatkozó vállalása, bár jól hangzik, elég furcsa, hiszen a beruházás elvileg kapacitásbővítésről szól, márpedig egy nagyobb gyártási volumenhez elvileg nagyobb létszám is kell. A Samsung ráadásul az elmúlt másfél évben fokozatosan csökkentette a dolgozói létszámát, amely a belsős munkavállalók körében így alakult:A grafikonról leolvasható, hogy a cég alkalmazotti létszáma az elmúlt másfél évben több mint ezer fővel csökkent és idén szeptemberben már csak 3134 főt tett ki. Ez alacsonyabb, mint a Samsung által vállalt 3308 fős létszám. Erről az ellentmondásról megkérdeztük a KKM-et, de nem kaptunk választ. (Az ok feltételezhetően az, hogy abba a létszámba a külsős, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatott dolgozókat is beleszámolják.)A Telex úgy értesült, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások során a Samsung eredetileg 1900 új munkahely létrehozását vállalta, ez azonban kikerült a megegyezésből. Rákérdeztünk erre a KKM-nél és a Samsungnál, de érdemi választ, illetve cáfolatot cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk.Úgy tudjuk, az 1900 fős létszámbővülés azért került le a vállalások közül, mert a cég első körben belső áthelyezéssel tervezi feltölteni az új gyártósorokat. Ez azt jelenti, hogy a régebbi, elavult gyártósorok egy részét leállítanák, és az ott dolgozókat küldenék át az újakhoz.A Samsung eladásai az elmúlt egy-két évben elég ramatyul alakultak, a cég és a magyar kormány képviselői viszont feltételezhetően azzal számolnak, hogy idővel majd megint jóval több akkumulátort tudnak eladni, és elég lesz akkor új dolgozókat toborozni. Kérdés, hogy ez valóban megtörténik-e, és ha igen, hány magyar lesz a frissen felvettek között.A KKM Telexnek küldött tájékoztatásában elárulta, hogy a Samsung számításaik szerint 2016 óta összesen 2885 milliárd forint értékben hajtott végre beruházásokat Gödön. Ez jóval magasabb szám, mint amit korábban sejtettünk, a Samsung első és második gyáregységének bejelentésekor ugyanis 300-400 milliárdos összegekről volt szó, és a kisebb-nagyobb bejelentett beruházások összeadásával is nagyjából csak 1000 milliárd forintos összeg jött ki.A KKM tehát utólag közölte, hogy a Samsung egy rakás olyan beruházást is végrehajtott, amelyről nem született bejelentés. Ebből a számításból ugyanis az jön ki, hogy a második gyáregységre, illetve az abban található gyártósorokra a 2019-ben bejelentett390 milliárd forinthelyett nagyságrendileg 1400 milliárd forintot költöttek. Ehhez a jelek szerint a Samsung plusz állami támogatást nem kapott.A Samsung egyébként a 2023-as csúcs időszakában nagyjából 8000 külsős és belsős munkást foglalkoztatott, ami messze több, mint amennyi munkahely létrehozását korábban a magyar kormány felé vállalták. Akkoriban tehát túlteljesítették a kormány ilyen jellegű elvárásait, míg most a jelek szerint azt sem tudják tartani, amit korábban még vállaltak volna.A 955 milliárd forintos beruházás - és az ahhoz nyújtott 133 milliárd forintos állami támogatás - akkor fog megtérülni, ha a Samsungnak a közeljövőben sikerül majd túllépnie az elmúlt két évben tapasztalt válságán, és vissza tudja szerezni az elmúlt években elvesztett ügyfeleit, esetleg új autógyártóknak tud majd akkumulátorokat gyártani. A Samsung SDI válságának okairólitt írtunk bővebben.
|
Úgy kap a Samsung 133 milliárdot a kormánytól, hogy másfél év alatt több mint ezer dolgozót leépített
|
Eredetileg 1900 új munkahely létrehozását vállalta volna a Samsung a 133 milliárdos állami támogatásért, de ez kikerült a megegyezésből.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/11/18/samsung-sdi-gyar-god-tamogatas-133-milliard-forint-tobb-mint-ezer-fo-kirugasa
|
2025-11-18 07:22:14
| true
| null | null |
Telex
|
Információink szerint a volt államfő a magyarországi piaci szférában helyezkedett el. Emiatt már nem jár neki a törvény szerinti sokmilliós tiszteletdíj, de a költségvetés által fizetett titkárságáról, autóhasználatáról részben nem mondott le. Novák Katalin két alapítványnál is dolgozik.Novák Katalin korábbi köztársasági elnök nemrég úgy döntött, hogy elhelyezkedik a magyarországi munkaerőpiacon. Ezzel megszűnt jogosultsága a volt elnököket törvény szerint megillető havi immár 5,7 millió forintos tiszteletdíjra, mint az Országgyűlés Hivatalától megtudtuk, azt már nem is folyósítják neki.A köztársasági elnökről szóló törvény szerint amennyiben egy volt államfő olyan munkát vállal, mellyel társadalombiztosítási (TB) járulék fizetési kötelezettsége lesz, havi állami jövedelme automatikusan megszűnik. Többi juttatásáról viszont egy volt elnöknek le kell mondania (eredetileg pedig igényelnie őket), amit Novák nem tett meg.Novák Katalin 2024. február 10-én mondott le a 2022. óta betöltött államfői posztjáról, miután a 444.hu cikke nyomán 2024. február 2-án kirobbant az un. kegyelmi botrány. Ekkor derült ki, hogy az államfő - máig nem tisztázott, kinek a kérésére - 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének, akit amiatt ítélt a bíróság szabadságvesztésre, mert a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesként segédkezett felettese pedofil bűncselekményeinek eltussolásában. Az elnök kegyelmi határozatát ellenjegyző Varga Judit igazságügyminiszter is lemondott, és ahogy a volt köztársasági elnök, - egyelőre - ő sem tért vissza azóta a közéletbe.Novák lemondása óta nem nyilatkozik, most is egyéb forrásokból tudtunk tájékozódni, többek között az ő környezetéből. Az onnan származó információink szerint a volt köztársasági elnök új munkahelye egy Magyarországon működő piaci cég, de azt nem sikerült megtudnunk, hogy melyik. A volt államfő emellett egy ideje egy nemzetközi és egy általa alapított hazai civilszervezetnél is dolgozik (utóbbi nevét sem tudjuk). Ezek után nincs hazai járulékfizetési kötelezettsége, így azokat vagy önkéntes, nem fizetett munka formájában végzi, esetleg nem itthon adózik utána.Ugyanis, ahogy ezt 2024 végén egy Twitter-bejegyzésben ő maga közölte a nyilvánossággal ő lett az X·Y Worldwide nevű non-profit szervezet vezérigazgatója, amit egy Stephen J. Shaw nevű demográfussal közösen alapított. A szervezet stratégiákat dolgozik ki a születésszám globális csökkenése ellen. Nem tudjuk, hogy munkáját díjazás ellenében végzi-e Novák Katalin, de ha mégis, akkor sem itthon adózik utána. A törvény szövege ugyanis erről sem rendelkezik, precedens pedig még nem volt.A tiszteletdíj automatikusan jár vagy nem járA jogszabály, a 2011. évi CX. a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a volt államfőket megillető bőkezű állami juttatások - melyek eltörlését követelte lemondott államfők esetében az ellenzéki politikusok és a közvélemény egy része, a Momentum törvénymódosítási javaslatot is adott be erről - egyik elemének, a tiszteletdíjnak a folyósítása nem egy elfogadó vagy visszautasító aktushoz kötött, hanem automatikusan vagy jár vagy nem. Utóbbi akkor következik be, ha a volt államfő olyan keresőtevékenységet kezd el folytatni, amely után TB-járulékfizetési kötelezettsége van, a törvény szövege szerint "ha a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából biztosítottnak minősül".Az államfő tehát természetesen tudatosan döntött amellett, hogy visszamegy a munkaerőpiacra, elveszítve ezzel kiemelt juttatásait, de nem kellett egy lemondási aktust tennie.Novák Katalin eddig a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű pénzbeli juttatást, jelenleg bruttó 5,7 millió forintot kapott (ellentétben a nyugdíjakkal, a volt államfők juttatása az előző évi átlagbérhez kötött). Bár az év elején a 444.hu információi szerint Novák igénybe vette a törvény szerint maximálisan járó háromfős titkárságot, plusz egy főt a háztartásához, úgy tudjuk, hogy most már csak kétfős titkársága van. Ő is, ahogy a korábbi államfők, élete végéig jogosult meghatározott feltételekkel gépjárműhasználatra, az autót és a biztonsági gépjárművezetőt a rendőrség biztosítja. Ezen kívül neki is kiemelt egészségügyi ellátás jár, első osztályon történő utazás külföldre, valamint 73 milliós éves keret adományozásra. Ezeket a törvény 19. paragrafusa szerint - a jövedelemmel ellentétben - már kérni kell. Novák azonban nem igényelte korábban sem az állam által biztosított lakást (és a rezsidíjat sem állam fizeti).Az Alaptörvény 12. cikke rendelkezik a köztársasági elnöki összeférhetetlenségekről. Eszerint "A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el."A már említett 2011-es, a köztársasági elnöki posztról szóló törvény 4. § (1) bekezdése erre az alaptörvényi passzusra hivatkozik, amikor kimondja, hogy "A megválasztott köztársasági elnök a hivatalba lépése napjáig köteles megszüntetni a vele szemben az Alaptörvény szerint fennálló összeférhetetlenségi okot."A 18. paragrafus 2. bekezdése pedig így szól: "Nem illeti meg a juttatás a volt köztársasági elnököt, ha a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából biztosítottnak minősül, ide nem értve azokat a tevékenységeket, amelyek végzése a köztársasági elnöki tisztség betöltésével nem összeférhetetlen."A törvényben ez így ugyan nem szerepel (valószínűleg nem olyan fiatal államfőkre kalibrálta azt 2011-ben a parlamenti Fidesz kétharmad, mint Novák), de logikus, hogy ha az elnök abbahagyja TB-köteles munkáját, akkor járandóságait automatikusan tovább folyósítja neki az Országgyűlés Hivatala.Fizetésért és anélkülA Novák Katalin előtti két államfő, a szintén a Fidesz parlamenti kétharmada által megválasztott Schmitt Pál (aki 2012 áprilisában ugyancsak lemondott posztjáról a hvg.hu által megírt plágiumügye miatt) és a kétszer is államfőnek választott, ciklusait kitöltő Áder János nem folytatott, illetve folytat TB-fizetési kötelezettséggel járó munkát, nekik továbbra is folyósítják a volt államfőket megillető állami juttatásokat. Áder egyébként az általa alapított Kék Bolygó Alapítvány alapító kuratóriumi elnökeként dolgozik. Az alapítványhoz kapcsolódó Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap 5 milliárd forint nem visszatérítendő költségvetési támogatást kapott 2022-ben.
|
Novák Katalin elkezdett dolgozni, így megszűnt állami tiszteletdíja
|
Információink szerint a volt államfő a magyarországi piaci szférában helyezkedett el. Emiatt már nem jár neki a törvény szerinti sokmilliós tiszteletdíj, de a költségvetés által fizetett titkárságáról, autóhasználatáról részben nem mondott le. Novák Katalin két alapítványnál is dolgozik.
| null | 1
|
https://www.szabadeuropa.hu/a/novak-katalin-munka-megszunt-allami-tiszteletdija/33595495.html
|
2025-11-20 05:00:00
| true
| null | null |
Szabad Európa
|
Magyarországon a stadion, stadionépítés kifejezések annyira korrumpálódtak, hogy a kormány már a saját propagandájában is inkább azt a szót használja, hogy létesítmény. Jó ideje tehát sportlétesítmények épülnek, nem is kevés, lám, az aktuális átadások már el sem érik sokak ingerküszöbét. Igaz, a Puskás Aréna nagyjából kétszeres túlárazása 200 milliárd forintért, illetve a kézilabda-világbajnokság miatt épített MVM Dome 116 milliárdja után költségben nincs nagyon feljebb.Szeptember végén maga a kormány sem kommunikálta túl az MTK Sportpark átadását. Pedig az október 20-a óta teljes pompájában üzemelő létesítményről lenne mit mondani.Mire?Először is, tényleg nehéz lenne megmondani, mi szükség volt erre. A kormány eredetileg 2017-ben tette közzé egy határozatban, hogy megépül az akkor még Kerepesi úti Sportparknak nevezett létesítmény. Az indok a 2019-ben Budapesten rendezett Maccabi Európa Játékok volt. A köznyelvben csak "zsidó olimpia" néven futó rendezvényt erőteljes kormányzati lobbitevékenységnek köszönhetően sikerült Budapestre hozni, ennek része volt az a 30 milliárd forint, amit a megvalósításra szántak, kiegészülve azzal az 1,6 milliárddal, amibe a tervek kerültek. Nos, a Maccabi Európa Játékokat megtartották 2019-ben a Ludovika campusán, az Új Hidegkuti Nándor Stadionban, a Park Tenisz Klubban, egy-egy alcsútdobozi és kincsesbányai helyszínen. Bár a kormány nagyon szerette az inkább fesztiválnak, mint sporteseménynek számító rendezvényt, az új sportparknak nyoma sem volt. Pedig a 2017-es határozat után két eredménytelen közbeszerzést is kiírtak, hogy aztán kiderüljön, "odafent" végül máshogy döntöttek, és nem a felépítendő Kerepesi úti komplexumban rendezik a játékokat. El nem hinné senki, de a tervezett építkezés leállításának oka a Miniszterelnökség közleménye szerint a túl drága kivitelezés volt. Persze, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében azért ennyire ez sem egyszerű: ugyanez a 2018-as közlemény arra is kitért, hogy az erre szánt 30 milliárdot az MTK Sportegyesület kapja meg a Kerepesi úti létesítmény megépítésére. Az egyesület elnöke Deutsch Tamás, a Fidesz egyik ki tudja, hányféle pozícióban megfordult alapító tagja.Miből?2021-ben kiderült, újabb félmilliárd forint mehet el az áttervezésre; a kikötés annyi volt, ne kelljen módosítani a már megkapott építési engedélyen. Először ekkor értesülhetett a nagyközönség arról, miről is van szó: MTK-irodákról, közösségi helyiségekről, kegyhelyről, de a Brüll Akadémia egy része és egy egészségügyi központ is a sportpark része, mindez kiegészítve egy 17 ezer négyzetméteres, 4990 ülőhelyes sportcsarnokkal, illetve egy multifunkcionális sportcsarnokkal, továbbá szabadtéri pályákkal. A 2022-ben beütött gazdasági válságra hivatkozva viszont újból kiderült, erre megint nincs elegendő pénz. Az MTK maga tette közzé, hogy a tender eredménytelen lett, mivel "a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez, az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel sem". Pedig igazán ismert nevek jelentkeztek be: a felcsúti Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., a kecskeméti Horváth Építőmester Építőipari Zrt., illetve a sóskúti Bayer Construct Építőipari és Szolgáltató Zrt. - NER-Magyarország megannyi kipróbált társasága.De hát továbbra is volt sportlétesítményre 30 milliárd, amit el kellett költeni, úgyhogy az MTK másodszorra is nekifutott: 2023 márciusában meg is jelent az uniós közbeszerzési értesítőben, hogy az MTK kezelésébe adott 95 ezer négyzetméteres telken (Kerepesi út 17.) megépül a már említett 4900 ülőhelyes csarnok, egy háromszintes épület kis csarnokkal, étteremmel, de például végre lesz otthona az MTK sakk-bridzs szakosztályának is. És természetesen VIP-szoba is bekerült a tervbe, hiszen az mindenhova kell. A hozzánk hasonló kisemberek is profitálnak valamit a dologból, hiszen a város felé eső részre pihenőfelületet és különféle szabadtéri sportpályákat álmodtak. A tendert a már első körben is indult Bayer Construct Zrt. nyerte nettó 26,9 milliárd forintos ajánlattal, tehát úgy hárommilliárd forinttal kevesebbet kért, mint a kormány által évekkel korábban kiosztott pénz. A cég alvállalkozóként gyakorlatilag az összes nagyobb építkezésben ott volt már Felcsúttal kezdve az új MTK-stadionig (ez a Hidegkuti Nándor Stadion, nem összetévesztendő a sportparkkal), de sportvonalon ez volt az első saját bulija az egyébként a nagy állami közbeszerzéseken igen eredményes társaságnak.Azért 2024 novemberében további kétmilliárddal megdrágult az építkezés - a NER kivitelezői világában ez szinte aprópénz, általában inkább másfélszeres vagy dupla pluszösszegek kerülnek elő -, ezért cserébe bekerült egy edzőcsarnok is a felépítendő elemek közé. És innen már nem volt megállás."Ilyen sportközpontja egyetlen magyar egyesületnek sincs" - mondta a megnyitóbeszédében Deutsch Tamás, és voltaképpen nem túlzott: a sakk-bridzs mellett a röplabda, a kézilabda, a kosárlabda, a kardvívók és a ritmikus sportgimnasztikában utazók is otthont kaptak, az MTK Sportpark szabadtéri részén pedig csak a két focipályát nem használhatja bárki, a mászófal, a kültéri konditerem és a játszótér közös.Kinek?Deutsch a megnyitóját azzal az érzelmes felütéssel (és agyoncsépelt Antoine de Saint-Exupéry-idézettel) kezdte, hogy "ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan", és ezzel nem lőtt nagyon mellé: azt ugyanis a hasznosnak tűnő kültéri részekkel együtt is elég nehéz megmagyarázni, mi szükség volt Budapest legmodernebb sportcsarnokára. A csaknem ötezer fős sportcsarnok az MTK csapatsportjait ismerve nyilván indokolatlan nagyságú: sportegyesületként természetesen az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező klub, de a focit leszámítva nem mozgat meg nagyobb szurkolótábort, a kézilabdacsapat meccseire 100-200 ember kíváncsi, a többi szakosztály eseményeire ennél is kevesebben mennek ki. Rendezvényhelyszínnek viszont kiváló, és láthatóan használják is: a megnyitás óta idekerült a kortárs művészetben utazó Art Market, az MVM családi napja és novemberben az edzőcipők rajongóit összehozó Sneakerness Fesztivál is. Szép lista, de tegyük hozzá, hogy ezek a rendezvények eddig is megkapták a maguk szupermodern helyszíneit vagy a szintén állami pénztemetőnek számító Bálnában, vagy a Millenárison, de amúgy is számtalan helyszín alkalmas arra, amire az MTK Sportpark. A nyilvános benti képek alapján az "exkluzív helyszín" sem állja meg a helyét, legalábbis azoknak nem, akiknek az exkluzív valamiféle felső ligás minőséget jelent: a belső rész alapvetően csupasz betonból áll, a neonokból jól kivehető büfé feliratokkal, tehát pont olyan, amilyen egy átlagos aréna szokott lenni. Az ígéretek között természetesen szerepelt az is, hogy "számtalan nemzetközi sporteseményt" vonz majd Budapestre az MTK Sportpark, ámbár nehéz megítélni, ezek közül melyek lesznek azok, amelyeket ne lehetne gond nélkül megrendezni máshol is. Végül a magyarországi koncertszervezők bíznak abban, hogy ez az aréna végre alkalmas lesz a "közepes méretű" koncertek megrendezésére, még ha egyelőre semmi híre annak, hogy bárkiben felmerült volna ilyesfajta koncert itteni szervezése.Nem meglepő, hogy az MTK honlapján is igyekeztek már a címekben a lehető legkevesebb konkrétumot adni: azt több klubközeli személy is kiemelte, hogy "fantasztikus", "egyedülálló" stb. lesz a létesítmény, ennél tovább azonban senki nem jutott. Nyilvános programlista nincs is, ezért nehéz kutakodni a közelgő események közt, ámbár november 24-re mégis találtunk valamit: idekerül a StarLadder Budapest Major 2025, ami a CounterStrike névre hallgató lövöldözős játék huszonharmadik világbajnoksága. Az MTK Sportparkban lesz a verseny első három szakasza, hogy aztán az egész átköltözzön az MVM Dome-ba.A projekt hasznossága tehát egyelőre vitatható. De ha azt nézzük, hogy Kubatov Gábor (Fidesz-pártigazgató és -alelnök) FTC-je például kifejezetten egy ehhez hasonló projektre kapott 25 milliárdot (Fradiváros), amelynek az elköltését aztán a kormány egy határozatban megengedte a napi működésre is, sportnyelven szólva "elégedetten csettinthetünk", hogy ez a létesítmény elkészült. Talán ez lehetett az oka, hogy az MTK zsidó gyökereivel amúgy is jól "sáfárkodó" Deutschék kaptak még egy projektet az államtól: a tíz éve üresen álló Sorsok Házát bízták rájuk, miután Schmidt Máriával kezdve Lázár Jánoson át a Mazsihiszig és Köves Slomóig senki nem volt képes mit kezdeni az üres múzeummal. Kétmilliárd forintból tervezhetnek múzeumot, iskolát és közösségi teret az MTK kezelésébe átadott területen. Holokausztmúzeum tehát nem lesz, de évente plusz egymilliárdért valamit majd üzemeltet itt az MTK. A sportpark a példa rá, hogy a közelebbről nem meghatározható célok teljesítésében példásan teljesítenek.A lapszám további cikkei itt érhetőek el >>>
|
Csak sikerült elkölteni
|
Felhajtás nélkül adták át ősszel az MTK Sportparkot. A létesítményt eredetileg egy 2019-es sportesemény kedvéért akarták felhúzni, és bár már azt is kényelmesen meg tudták rendezni máshol, 2025-ig mégis sikerült elkölteni az erre szánt 30 milliárd forintot a NER egyik kedvenc cégével együtt.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/csak-sikerult-elkolteni-277909
|
2025-11-19 21:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Az Önkormányzat jogsértően tagadta meg, hogy kiadja annak a 19 nagy értékű ingatlannak a szakértői értékbecsléseit. Ezeket az ingatlanokat a fideszes vezetés súlyosan áron alul adta el a NER-közeli szereplőknek - írta a független országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzésében.Ez a per arról szólt, hogy a kerület vezetése megpróbálta eltitkolni, milyen értéken herdálták el a belvárosiak közös vagyonát, és kinek- emelte ki Csárdi Antal.A bíróság döntése alapján az adatokat ki kell adni, a titkolózás pedig törvényt sértett.Az országgyűlési képviselő szerint a döntés hatására kiderülhet, mennyit értek valójában a belvárosi ingatlanok, mennyivel olcsóbban adták el őket, és kik jártak belőle jól a háttérben.
|
Bírósági pofon a belvárosi vezetésnek: mégis ki kell adni a titkos ingatlanadatokat
|
Csárdi Antal független országgyűlési képviselő pert nyert Belváros-Lipótváros fideszes vezetésével szemben. A Fővárosi Törvényszék másodfokon is kimondta, az önkormányzat jogsértést követett el.
| null | 1
|
https://www.economx.hu/belfold/csardi-antal-belvaros-lipotvaros-onkormanyzat.819615.html
|
2025-11-19 18:40:00
| true
| null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Az orosz leánybank eladása különösen bonyolult, mivel a tranzakciót egyszerre kell engedélyeznie az orosz és a nyugati hatóságoknak. A Raiffeisen egyelőre csak annyit közölt, hogy nem nyilatkozik a potenciális vevőkről és az eladási tárgyalások tartalmáról, illetve hogy a bankcsoportnak egyelőre nem sikerült olyan vevőt találni, akit minden érintett szabályozó hatóság jóváhagyott volna.Az oroszoknak állítólag nincs kifogásuk Tiborcz István bankvásárlása ellen. Különösen az orosz jegybank környezetében vannak támogatói a magyar üzletembernek a lap szerint, illetve a Vlagyimir Putyin közel álló gyógyszeripari mágnás, Alekszej Ropik nevét is megemlíti a cikk azok között, akik háttértámogatókéntsegítenének többségi, 60 százalékos részesedést szerezni az orosz leánybankban.A lap úgy tudja, egy második vevői csoport is felbukkant: egy orosz-nyugati, a szankciós listákon nem szereplő konzorcium állítólag 30 százalékos kisebbségi részesedést vásárolna a bankban.A lap azt is tudni véli, hogy washingtoni látogatásán Orbán Viktor miniszterelnök megpróbálta megismerni az amerikai álláspontot a kérdésről, és Donald Trumptól azt a választ kapta, hogy "meg fogom vizsgálni az ügyet." Az osztrák lap már februárban is írt az általa hallott állítólagos vételi szándékról:Tiborcz István cégcsoportja, a BDPST viszont cáfolta a pletykákat a lap szerint:Sem Tiborcz István, sem a BDPST-csoport nem kívánja megszerezni a Raiffeisen Bank oroszországi leánybankját.A Raiffeisen árfolyama jelenleg 0,1%-os emelkedést mutat a bécsi tőzsdén, év eleje óta pedig 63%-os pluszban van.A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
|
Újra a Raiffeisen orosz leánybankjával hozta hírbe Tiborcz Istvánt egy osztrák lap
|
A BDPST viszont cáfolta az értesülést.
| null | 1
|
https://www.portfolio.hu/bank/20251119/ujra-a-raiffeisen-orosz-leanybankjaval-hozta-hirbe-tiborcz-istvant-egy-osztrak-lap-800638
|
2025-11-19 10:51:00
| true
| null | null |
Portfolio
|
November 17-én, hétfőn újabb - a korábbitól független - versenyfelügyeleti eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tiltott versenykorlátozó megállapodás, vagyis kartell gyanújával a Nitrogénművek Zrt., a Hőgyészi Agrokémiai Kft. és az NZRT-TRADE Kft. vállalkozások ellen - tudta meg a Magyar Nemzet. Lapunknak a GVH néhány részletet is elárult az új eljárásról. Eszerinta versenyhatóság megalapozott gyanúja szerint a Nitrogénművek Zrt. 2021 és 2023 között egyes vevőivel szemben olyan magatartást tanúsított, olyan feltételeket szabott, illetve olyan tartalmú szerződéseket kötött, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy bizonyos üzletfeleinek jogsértő módon hátrányt okozzanak a piaci versenyben.A hivatal arra gyanakszik, hogy a Nitrogénművek meghatározta egyes vevői részére, hogy mely vállalkozásoknak értékesíthetik tovább a műtrágyatermékeket. Mindezek a GVH álláspontja szerint felvethetik versenykorlátozó megállapodás fennállását.A Nitrogénművek Zrt. és annak tulajdonosa gyakran szerepel mostanában a sajtóban, lapunk is bőven foglalkozott velük. A tulajdonos Bige László baloldali milliárdos. Róla megírtuk például , hogy rendre az Orbán-kormány legerősebb aktuális politikai ellenfelét finanszírozza. Ez történt a legutóbbi országgyűlési választás előtt, az üzletember akkor Márki-Zay Pétert támogatta anyagilag is. Most pedig Magyar Péterék mellett tehette le a garast, szó szerint , a Metropol információja szerint tavasszal ugyanis Bige százmillió forintnál is többet juttathatott el a Tisza Párt környezetébe. Arról pedig éppen a napokban közöltünk cikket, hogy a milliárdos egyik fia olyannyira beállt a Tisza mögé, hogy lényegében a párt szócsöveként viselkedik a közösségi médiában.Több írást szenteltünk az utóbbi időben a Nitrogénművek Zrt.-nek is. Egyrészt azért, mert idén májusban lejárt a cég kétszázmillió eurós kötvénye, s úgy tűnt, az összeg visszafizetésére nincs pénz. Lapunk még áprilisban - név nélkül - megszólaltatta a cég több hitelezőjét , kötvényesét és a Nitrogénművek működésére rálátó forrást is. A megismert információkat úgy foglaltuk össze:Bige László elkezdhette kimenteni a cégvagyont a súlyos anyagi helyzetben lévő vállalatból.A társaság aztán júniusban megállapodott kötvényeseivel , így egyelőre elkerülte a csődveszélyt, ugyanakkor a szorult helyzet nem oldódott meg: elzálogosították a gyárat, a részvényeket, a bankszámlájukat és a követeléseiket is.A másik ok, ami sok gondot okozhat Bige cégének, a már említett első kartellügy. A Gazdasági Versenyhivatal 2021 októberében szabott ki rekordösszegű , 11 milliárd forintos bírságot a Nitrogénművek-csoportra, mert a hivatal szerint a cégegyüttes más piaci szereplőkkel együtt 2009 és 2016 között jogsértően korlátozta a versenyt a hazai műtrágyapiacon.A résztvevők fele önként elismerte a kartellt, ugyanakkor a Nitrogénművek Zrt. - és egy másik szereplő - bíróságon támadták meg a GVH határozatát.A Fővárosi Törvényszék 2024 októberében részben helytadott a Nitrogénművek keresetének, ám a legsúlyosabb jogsértések, így az árrögzítés, a piacfelosztás tekintetében megerősítette a versenyhatóság döntését. A bíróság a kiszabott bírság mértékét illetően megismételt eljárására kötelezte a GVH-t, ami - úgy tudjuk - jelenleg is tart.
|
Újabb kartellgyanú miatt indult eljárás Bige László cégénél
|
Ismét gyülekeznek a viharfelhők a baloldali milliárdos érdekeltsége felett, aki százmillió forintnál is többel támogathatta Magyar Péteréket.
| null | 1
|
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/11/ujabb-kartellgyanu-miatt-indult-eljaras-bige-laszlo-cegenel
|
2025-11-18 18:34:30
| true
| null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Ismét közérdekű adatkéréssel kerestük meg a Miskolci Egyetem önálló gazdálkodási egységeként működő Közép-európai Akadémiát (KEA), hogy megtudjuk Varga Judit fizetését. Az intézményt ugyanis hiába kérdeztük erről, változatlanul tabuként kezeli az összeget és azt is, hogy részletesen ismertessék, mit csinál náluk, mely eredményeket ért el a volt politikus.Tavaly úgy sikerült megtudnunk a volt igazságügyi miniszter fizetésének pontos összegét, hogy a Társasság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével adatkiadási pert indítottunk. A fél év elteltével megtartott első és egyben utolsó tárgyalás során a Fővárosi Törvényszéken az akadémia jogi képviselője írásban adta át a kért adatokat. Eszerint "Dr. Varga Judit 2023. augusztus 1. és 2024. február 29. között állt oktatói és kutatási tevékenység végzésére irányuló, tudományos-kutatási feladatok ellátására és szakmai előadások tartására szóló megbízási jogviszonyban az Akadémiával, 2024. március 1-től pedig a feladatait határozatlan idejű munkaviszonyban látja el. 2023. augusztus 1. és 2024. február 29. között havonta bruttó 2 000 000,- Ft megbízási díjban, 2024. március 16-a óta havonta bruttó 2 100 000,- Ft munkabérben részesül."Az intézménynél ismét érdeklődtünk arról, Varga Juditot továbbra is foglalkoztatják -e. Ha igen mi a feladata, ennek ellenértéke több-e, mint az addig kapott havi 2,1 millió forint munkabér. Az intézmény egyetlen mondattal válaszolt: "Dr. Varga Judit szenior mentor munkakörben, munkaviszonyban segíti és támogatja az Akadémiát az uniós jog területén szerzett tapasztalataival." Változás tehát van, már nem tudományos kutatóként, hanem mentorként dolgozik.Előző adatkiadási kéréseinket arra hivatkozva tagadták meg, hogy a szervezetükben Varga nem rendelkezik döntéshozatali joggal, ezért fizetése személyes adat. Ennél meghökkentőbb volt az érvelés azon része, hogy tulajdonképpen nem is képviseli az akadémiát. "Varga Judit a kérelemben megjelölt időszakban és jelenleg sem tekinthető a Közép-európai Akadémia feladat- és hatáskörében eljáró személynek, hiszen a Közép-európai Akadémia feladat- és hatáskörével összefüggésben önálló döntéshozatalra nem jogosult." A KEA álláspontja a tárgyalásig az volt, nincs olyan ágazati törvény, amely közérdekből nyilvános adattá minősítené a Közép-európai Akadémia feladat- és hatáskörében esetlegesen el nem járó személyek személyes adatait. Aztán a tárgyalás megtartása helyett változtattak álláspontjukon.A KEA a Miskolci Egyetem jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, idén januárban lett hároméves. A létrehozásában legnagyobb szerepe az egyetemen jogi diplomázott Varga Juditnak volt, akit igazságügyi miniszterként 2020. júliusban a kormány az állami fenntartás alól kiszervezett Miskolci Egyetemet felügyelő Universitas Miskolcinensis Alapítványt kuratóriumi elnöki székébe ültetett. Innen 2023 februárban távoznia kellett, mivel valamennyi alapítványi "modellbe" terelt egyetem kuratóriumában lemondatták a kormánytagokat - az Európai Bizottság összeférhetetlennek tartja a kormányzati-politikusi részvételt az egyetemeket fenntartó alapítványokban. Varga Judit azonban nem hagyta el a Miskolci Egyetemet, a 2022. januárban megalapított akadémia kutatója lett.
|
Újra titkolják Varga Judit fizetését a miskolci egyetemi akadémián
|
A Közép-európai Akadémia továbbra sem hajlandó közölni, mennyit keres a volt igazságügyi miniszter. Varga Judit munkaviszonyban dolgozik a Miskolci Egyetem finanszírozásában működő intézménynek, amelynek indításában kulcsszerepe volt, ahogy az egyetem irányításában is a kuratórium korábbi elnökeként. Az akadémia idén padlóféket nyomott: kutatói számát egyharmadával, csoportjait felére csökkentette. Már Varga Zs. András sem dolgozik nekik, és Koltay András, a médiahatóság elnöke sem keres évi 12 milliót.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/ujra-titkoljak-varga-judit-fizeteset-a-miskolci-egyetemi-akademian-277836
|
2025-11-10 11:51:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Még egy új céggel közelebb van ahhoz Mészáros Lőrinc ahhoz, hogy 600 cége legyen. A felcsúti gazdagember az Indexnek adott interjúban árulta el, hogy legalább 500 vállalkozás tartozik hozzá.A mindennapi működésbe nem avatkozom bele. Nem is lehetne: hatvanezer munkavállaló és ötszáz vállalat mellett ez fizikailag is lehetetlen. A stratégiai irányokat természetesen én jelölöm ki. A napi operáció viszont a menedzsment dolga- fogalmazott Mészáros Lőrinc.Ez alapján nehéz megmondani, ki döntött arról, hogy még egy új céggel gyarapodjon a Mészáros-birodalom. Az már évek óta tartó trend, hogy ahogy terjeszkednek Mészáros Lőrinc földterületei az országban, úgy szaporodnak a felcsúti milliárdos öntözési közösségei. A legújabbat Székesfehérvár mellett, Sárszentmihályon alapította Fejér megyében. Az Opten adatbázisa szerint szeptember 25-én jegyezték be a Ság-Malom Fenntartható Öntözési Közösség Kft.-ét.Ez már a sokadik öntözési közössége a milliárdosnak. Az új cég a Ság-Mezőgazdasági Kft.-én keresztül kapcsolódik be Mészáros Lőrinc céghálójába, de törvényi kötelességek miatt itt is van egy társa a Gorsium-Tej Kft. személyében. A nevéből is kikövetkeztethető módon ugyanis az öntözési közösséghez legalább két tag kell, ezen kívül előírás a legalább 100 hektáros területen végzett szántóföldi növénytermesztés is.A 100 hektáros előírást Mészáros Lőrinc könnyedén teljesíti Sárszentmihály környékén is. A Ság-Mezőgazdasági Kft.-t tavaly szerezte meg a felcsúti nagyvállalkozó a tulajdonában lévő Talentis Agro Zrt. és az MBH Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap segítségével.A kft. 1998 tavaszán értékesítette a teljes szarvasmarha-állományát és a hozzá tartozó takarmánykészletet. Így jelenleg csak növénytermesztéssel foglalkozik. A kft. 2023-ban is mintegy 1800 hektár saját tulajdonú szántón gazdálkodott, melyen árunövények termelését folytatta- olvasható a cég legutóbbi beszámolójában. A Ság-Mező Kft. nagyrészt Fejér megye délnyugati részén gazdálkodik, de az 1750 hektáros területük átnyúlik Veszprém megyébe is. Talajaik változatosak, a csernozjomtól a szikes talajig minden megtalálható náluk. A cég 1989 óta tevékenykedik, korábban a Sárszentmihályi Állami Gazdaság része volt, Mészáros Lőrinc egy olasz cégcsoporttól szerezte meg. A legnagyobb bevételük szója és kukorica eladásából származott. A saját tőkéjük majdnem 2 milliárd forint, így piaci alapon biztosan sokba kerülhetett Mészáros Lőrincnek, hogy átvegye a földeket és a jelentős eszközállományt. A Talentis Agro legutóbb májusban poszolt a Facebook oldalán a Ság-Mező Kft.-ről:A Ság-Mező Kft.-nél virágzik a len, ami különleges látványt nyújt. A mezőn világoskék színű, öt szirmú virágok nyílnak szinte egyszerre. A növény reggel nyitja szirmait, melyek délután már lehullanak, de ez a rövid virágzási idő ellenére is megkapó jelenség, különösen amikor nagy területen egyszerre virágzik a len, kék tengerré változtatva a tájat- írták. Tehát Mészáros Lőrinc földjein a len kék tengerré változtatta a tájat. A földek mellett folyik a Sárvíz-malomcsatorna, innen kaphatta az új társaság a nevét.A kisebbségi tulajdonos Gorsium-Tej Kft. egy régi vállalkozás a Mezőföldön, főleg tejtermeléssel foglalkoznak, jelentős állatállománnyal rendelkeznek, a takarmányhoz szükséges lucernát saját hektárjaikról kaszálják le.A földet viszont locsolni is kell. A felcsúti milliárdos üzletember Magyarország egyik legnagyobb földesura, így pedig a vízhiány és az aszályos időszakok egyre nagyobb gondot jelenthetnek neki is. A jelentős állami támogatással is készülő új öntőzőtelepek azonban kicsit orvosolják a problémáit. Legutóbb a Békés megyében található Bakuczi Öntözési Közösség Kft. és a Csárdaszállási Öntözési Közösség Kft. új öntözőtelepeit adta át ünnepélyesen a felcsúti milliárdos.Az agrártárca nyár végén jelentette be, hogy ősszel elindult az öntözésfejlesztési pályázatok kérelembenyújtásának következő köre, a támogatásokból pedig mindig bőven jut a leggazdagabb magyar birodalmának is.
|
Lassan a fél országot Mészáros Lőrinc locsolhatja
|
A 100 hektáros előírást könnyedén teljesíti a milliárdos.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/agrarium/lassan-a-fel-orszagot-meszaros-lorinc-locsolhatja.html
|
2025-11-20 10:19:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Nem vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy október 31-én a Ringier Hungary Kft. és vele együtt a portfóliójába tartozó kiadványok az Indamedia Csoport tulajdonába kerültek, pedig ez egyebek mellett azt jelenti, hogy a legolvasottabb nyomtatott napilap, a Blikk, és a legolvasottabb online újság, az Index.hu egy tulajdonoshoz került, és így új korszak kezdődött a magyar médiapiacon.Tájékoztatom, hogy a megkeresésében említett tranzakció a vonatkozó törvény szerint nem volt bejelentésköteles, ugyanis az érintett vállalkozáscsoportok együttes árbevétele nem éri el a 20 milliárd forintot. Általánosságban tájékoztatom, hogy az összefonódások ellenőrzése során a GVH minden esetben a törvény előírásai szerint jár el- válaszolta lapunk kérdésére a hivatal.A tranzakció nagyon sok lapot érint: a Blikken kívül a Vasárnapi Blikk hetilapot, az EgészségKalauz.hu egészségügyi portált, a Kiskegyed és a GLAMOUR női magazinokat, az Auto Bild autós magazint, más gasztronómiai kiadványok mellett a Recepttár.hu online magazint, különféle tévémagazinokat, mint a Tvr-hét, a Színes RTV, a Színes Kéthetes, TVR Újság és a TV Revü. A laikus tehát azt hihetné, hogy bőven lenne mit vizsgálnia a GVH-nak, hiszen az üzlet jelentősen befolyásolja a médiapiacot. Az új tulajdonos a kormányhoz ezer szálon kötődő, az Index kiadóvállalataként is ismert, Mészáros Lőrinc által finanszírozott és a TV2-csoporttal is összenőtt Indamedia.Azt a Media1 kérdezte meg a hivataltól, hogy pontosan mi alapján jelenthető ki, hogy nem lépték át a 20 milliárd forintos küszöbértéket, hiszen az Opten céginformációs rendszer adatbázisa szerint a Ringier Hungary Kft. 12,1 milliárd, a Blikk Kft. 5,4 milliárd forint, az Indamedia-csoport pedig körülbelül 6,86 milliárd forint árbevételre tett szert, így egy egyszerű összeadás alapján legalább 24,36 milliárd forint adódna. Azt a választ kapták, hogy a nettó árbevétel számítása során nem kell figyelembe venni az azonos érintett vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások vagy azok részeinek egymás közötti forgalmát. Továbbá csak a Magyarország területén eladott árukból az előző üzleti évben elért nettó árbevételt kell figyelembe venni.Tehát a 20 milliárdos küszöbérték miatt nem vizsgálja az üzletet a GVH, mert az nem volt bejelentésköteles. Csakhogy a hivatal oldalán is az olvasható, hogy a versenyhivatal a fenti küszöbszámokat el nem érő összefonódásokat is vizsgálhatja, ha az érintett vállalkozások nettó árbevétele együttesen meghaladja az ötmilliárd forintot, és felvetődik, hogy az összefonódás jelentős mértékben csökkentheti a versenyt. Az érintett vállalkozások az ilyen összefonódásokat önkéntes alapon bejelenthetik a GVH-nak. Bejelentés hiányában a GVH-nak az összefonódás végrehajtásától számított legfeljebb hat hónapig van lehetősége hivatalból történő eljárásindításra. Az ötmilliárd forintos nettó árbevétel a Blikk esetében megvan, tehát a hatóság dönthetne úgy, hogy hivatalból is megvizsgálja a tranzakciót. Ilyen eljárás egyelőre nincs, a hat hónapos határidő pedig április végén jár le, a választások után.A hatóság honlapján követni lehet, hogy milyen üzleteket vizsgálnak, és nem mindig érhető tetten ez a 20 milliárdos küszöbérték. A legutóbbi bejelentés éppen arról szól, hogy a CLM Future Magántőkealap 73 százalékos szavazati jogot megtestesítő üzletrészt szerez a Capsys Informatikai Kft-ben. A CLM Future az Indotek Csoporthoz köthető, amely Jellinek Dánielhez, a NER-rel is szívesen üzletelő milliárdoshoz tartozik, míg a felvásárolt informatikai cég 2024-es bevétele mindössze 3,3 milliárd forint volt.
|
Nem érdekli a versenyhatóságot, hogy a NER megvette a Blikket
|
A Gazdasági Versenyhivatal mossa kezeit, pedig hivatalból is vizsgálhatná az üzletet, amellyel új korszak kezdődött a magyar médiapiacon.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/nem-erdekli-a-versenyhatosagot-hogy-a-ner-megvette-a-blikket.html
|
2025-11-18 05:58:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Újabb 47 budavári műemlék lakás eladásáról döntött az I. kerületi önkormányzat. Az eladásról a kerület gazdasági és jogi bizottsága határozott. A nyilvános előterjesztés nyomán született friss döntések értelmében összesen 3445 négyzetméternyi lakás kerülhet magántulajdonba. Ezek forgalmi értéke több mint 6,5 milliárd forint, de a különböző kedvezmények miatt csak 1,8 milliárd forint folyik majd be az önkormányzathoz.A most eladott lakások a Fő utcában, az Országház utcában, a Tárnok utcában és az Úri utcában vannak. A 1,5-2 milliós négyzetméterár helyett a többségnek csak 300 ezer forintos négyzetméterenkénti árat kell kifizetnie az ingatlanokért.Ami igazán érdekes ebben a körben, az egy Tárnok utcai lakás, melynek tulajdonosa Wehner Kristóf fideszes önkormányzati képviselő, aki tagja a lakások eladásáról döntő bizottságnak is. Az ülésről készült felvétel szerint Wehner nem vett részt az eladásról szóló ülésen.A 175 négyzetméteres műemlék lakás értéke a szakértői becslés szerint 366,4 millió forint, amire a törvény értelmében 50 százalékos kedvezmény jár, így a fideszes képviselő 183,2 millió forintért veheti meg az ingatlant. Az előterjesztés szerint Wehner érvényesíttetni szerette volna a vételárban a lakás felújításának költségeit is, de erre a bérleti szerződés nem adott lehetőséget.A lakás bérleti jogát 2019 októberében – két héttel az önkormányzati választások után – cserével szerezte meg Wehner. A 175 négyzetméteres műemlék lakásért egy II. kerületi, Fillér utcai, 53 négyzetméteres lakás tulajdonjogát adta, különbözetet nem fizetett. Hivatalosan 2020. január 1-jétől lett a budavári lakás bérlője, így pont belefér a törvénybe, ami minimum ötéves bérleti jogviszonyhoz köti a bérlakások megvételének lehetőségét.Wehner Kristóf 2024 óta fideszes önkormányzati képviselő, ezen túl a négy bizottság közül háromnak is tagja (a gazdasági és jogi mellett bent ül a városfejlesztési és a társadalmi kapcsolatokért felelős bizottságban is). A választás előtt többek között azzal kampányolt, hogy rendezni fogja a várbeli műemlék lakások helyzetét.Wehnert 2010-ben a Fidesz–KDNP delegálta a kerület egészségügyi és szociális bizottságába, 2021-ben a Budavári Kapu önkormányzati cég felügyelőbizottsági tagja lett, és már az előző ciklusban is tagja volt a gazdasági és jogi bizottságnak, valamint 2023 szeptemberében az önkormányzat őt delegálta a Budavári Általános Iskola intézményi tanácsába.Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2022 novembere és októbere között 230, összesen 16 ezer négyzetméternyi budavári műemlék lakást adott el az önkormányzat.Az eddig értékesített lakások forgalmi értéke 26,6 milliárd forint volt, a törvényben biztosított kedvezmények miatt ebből 7,78 milliárd folyt be az önkormányzat számlájára. Ez azt jelenti, hogy mintegy 18,8 milliárd volt a kedvezmények miatti vagyonvesztés az önkormányzat szempontjából.A 444 szeptemberben írta meg, hogy Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint és családja is 85 százalék kedvezménnyel vásárolhatja meg a budavári műemlék lakását. Böröcz László fideszes polgármester már másnap közölte: nem fogják megszavazni, hogy Somlaiék megvehessék a lakást. A polgármester azt írta, „joggal sérti az emberek erkölcsi érzékét”, hogy olyan kapjon jelentős kedvezményt, aki az MNB-s megrendeléseknek köszönhetően tízmilliárdos árbevételű cég tulajdonosa.Le is szavazták Somlaiék kérelmét, amivel előállt az a furcsa helyzet, hogy a fideszes Böröcz kérésére a fideszes többség utasította el a polgármester előterjesztését, amit egyébként lényegében a saját törvénye alapján nyújtott be.A várbeli műemlék lakások értékesítésének ügye a rendszerváltás idejére nyúlik vissza, amikor – szemben az ország többi pontjával – a Várnegyedben a műemlékegyüttes védelme érdekében a bérlők nem vásárolhatták meg a lakásokat, bérlők maradtak.Ezt a helyzetet rendezte volna a lakástörvény módosítása, amelyet Böröcz László – akkor még fideszes országgyűlési képviselő, ma az I. kerület polgármestere – terjesztett elő. Ez lehetővé tette a budavári bérlőknek is, hogy megvegyék a lakásukat.A törvény a lakások vételárára adandó kedvezmény mértékét is előírja: 85 százalék kedvezményt kap a piaci értékből, aki legalább 25 éve bérlő, és 65-50 százalék kedvezményt, aki később, cserével jutott bérleti joghoz.Az előző polgármester, V. Naszályi Márta a 444-nek korábban azt mondta, ő olyan szabályozást tartott volna igazságosnak, melynek alapján csak azok a bérlők vehetnék meg kedvezményesen a lakásukat, akik már a rendszerváltáskor is bérlők voltak, és nem vehették meg bérleményüket korábban. V. Naszályi szerint azért is igazságtalan az új szabályozás, mert akik cserével jutottak a bérleti joghoz, tudták, hogy nem tulajdont, hanem bérleményt szereznek, most mégis jár nekik a jelentős kedvezmény.
|
Újabb 47 műemlék lakás eladásáról döntött a budavári önkormányzat, jól járt egy fideszes képviselő is
|
Wehner Kristóf fél áron vehet meg egy lakást, amelynek a bérleti jogát csak 2019-ben szerezte meg.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/18/ujabb-47-muemlek-lakas-eladasarol-dontott-a-budavari-onkormanyzat-jol-jart-egy-fideszes-kepviselo-is
|
2025-11-18 18:31:33
| true
| null | null |
444
|
Egy szerdai reggeli posztjában Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet arra a még keddi tőzsdei hírre, amiről a Portfólió számolt be: a magyar állam 5 százaléknyi részvényt elad a tulajdonában lévő 20 százaléknyi MBH-részvényből. Ez ugyebár a Mészáros Lőrinc-féle több pénzintézetből összegyúrt bankholding, amely részvényeinek mintegy 14 százaléka forog a tőzsdén, és amelyben a leggazdagabb magyarnak cégein keresztül 46-47 százalékos tulajdona van.A mostani tranzakcióval 16 126 481 darab részvény cserél gazdát. Ezek piaci értéke a keddi, részvényenként 5700 forintos tőzsdei záróár alapján 91,9 milliárd forint lenne. (Ez a záróár egyébként nagyon komoly árfolyamvesztésről tanúskodik egy olyan időszakban, amikor szárnyaltak a tőzsdék: az MBH árfolyama tavaly november végén még 7500-7800 forint volt, mintegy 30 százalékkal magasabb, mint idén - ugyanez alatt az idő alatt az OTP-árfolyam 21 ezerről 31 ezer forint fölé, csaknem 50 százalékkal nőtt.)A vevőnek, az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, tehát maga a Mészáros Lőrinc-banknak azonban ördögi szerencséje volt. A csillagok szerencsés együttállásának, vagy ki tudja, minek köszönhetően a részvénycsomagért ennek csak kevesebb, mint felét, 42,1 milliárd forintot kell kifizetnie. Részvényenként tehát 2611 forintért jutnak hozzá az 5 százalékos paketthez - de lefordíthatjuk ezt úgy is, hogy részvényenként 3089 forintot, tehát összesen 49 820 941 700, azaz közel 50 milliárd forintot bukik az üzleten a magyar állam. És nyilván ennyit nyer rajta Mészáros Lőrinc (bankja) - bár a közlemény szerint az MBH "egy egyszeri kiegészítő vételár" kifizetésére is köteles lehet a későbbiekben, de erről semmilyen konkrétumot nem tudni.Frissítés: az MBH tájékoztatása szerint a bank MRP-szervezete „piaci alapon vásárolt részvényeket, a vételár független, nemzetközi pénzügyi tanácsadó által került meghatározásra”. A négy nagy nemzetközi tanácsadócég, az úgynevezett Big4 egyike állapította meg ezt a részvényenkénti vételárat. A bank azt a lapunknak elküldött közleményben azt állítja, hogy Hadházy Ákos posztja „szakmailag megalapozatlan és félrevezető módon értelmezi az MBH Bank által bejelentett ügyletet”. A bank szerint ugyanis a részvény „jelenlegi tőzsdei árfolyama esetében figyelembe kell venni, hogy amikor egy vállalat közkézhányada alacsony, az egy illikvid piacot eredményezhet, amelyet spekulatív értékmozgások is alakíthatnak. Az ilyen esetekben az adott tőzsdei árfolyam nem feltétlenül tükrözi a részvény valós értékét.”Oké, az 50 milliárd forint nem 500 milliárd forint, hanem csak a tizede az MNB-s alapítványoknál eltűnt pénznek, de ha abból indulunk ki, hogy annak évek szorgos erőfeszítésével kelt lába, ez pedig egyetlen tranzakció eredménye, az állami vagyongazdálkodás sikere hasonló léptékűnek mondható.
|
A magyar állam 2611 forintos áron ad olyan részvényeket Mészáros Lőrinc bankjának, amik 5700 forintba kerülnek
|
A magyar állam 50 milliárdot bukik, Mészáros bankja 50 milliárdot nyer. Van ilyen ¯\_(ツ)_/¯
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/19/a-magyar-allam-2611-forintos-aron-ad-olyan-reszvenyeket-meszaros-lorinc-bankjanak-amik-5700-forintba-kerulnek
|
2025-11-19 10:10:39
| true
| null | null |
444
|
Több százezer forintot szánt a kecskeméti önkormányzat egy bringapark egyik tételére, ami el sem készült - írja a KecsUP.Tavasszal a fideszes városvezetés 5,7 millió forintot adott arra, hogy a műkertvárosi Pump track biciklipálya mellett egy parkoló is épülhessen. A parkoló egy 120 négyzetméternyi, zúzott kővel nagyjából 2 centiméter vastagon felszórt területet jelent, ami a lap szerint nem a megfelelő módon készült el. Fotóval is illusztrálták az 5,7 milliós parkolót, ezt ni:A Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) most kapott az önkormányzattól egy árajánlatot, amiben a fejlesztés minden tétele szerepel. Ezek közül a legérdekesebbek:Földkiemelés, bevágás készítés területi adottságok függvényében, gépi munka kis mennyiségben (bruttó 845 659 Ft)Útalap készítése lakóút részére zúzottkőből 20 cm vastagságban minden munkájával együtt (bruttó 1 405 842 Ft)2 darab kerti kiülő zsindelytetővel (bruttó 759 460 Ft)Kerékpár szerviz állomás (bruttó 883 602 Ft)Csakhogy utóbbit vagy elfelejtették lerakni, vagy ilyenkor már nem kell kerékpárt szerelni. Az MKKP-S Kordik Szabolcs egy videóban azt mondta, bár a terület bár jól áttekinthető, ám ők sehol nem találták meg az állomást. A videó megjelenése után nem sokkal aztán a helyszínen megjelent pár munkás, akik áskálódtak és mérgelődtek egy kicsit a területen, hiszen már eléggé kemény a talaj."Több helyen próbálkoztak kutatófúrásokkal, azután megszületett egy gödör. Amiről először azt mondták, hogy táblát tesznek oda, majd amikor rákérdeztem, hogy nem-e lehetséges, hogy egy kerékpár szerviz állomás lesz ott, akkor azt mondták, hogy az is elképzelhető, mert valami fura alakú bigyót raknak le" - mondta a lapnak Kordik.
|
Kecskemét városa 800 ezer forintot költött egy bringapálya melletti szervizállomásra, ami el sem készült
|
Az 5,7 millió forintos teljes beruházás egyetlen látványos eredménye 1, azaz egy darab murvás parkolóhely.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/15/kecskemet-varosa-800-ezer-forintot-koltott-egy-bringapalya-melletti-szervizallomasra-ami-el-sem-keszult
|
2025-11-15 14:07:59
| true
| null | null |
444
|
Két éve jelentős fennakadások voltak az ország legfontosabb vasútvonalán.Lázár János demonstrálni akarta, hogy ura a helyzetnek: azonnali felújítást rendelt el.A munkákra szánt pénz közel fele információink szerint Mészáros Lőrincéket gazdagította végül.Az ilyen esetek mutatják meg, mi a tétje annak, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium tíz százalékban maximalizálná a cégek profitjait a közbeszerzéseken.Mészárosék nélkül vasutat építeni azonban nehezen lehet.2023 szeptemberében egy elöregedett vasútvonalról beszélt az ország. Hogy a témát címlapon tárgyalták az újságok, ahhoz nagyban hozzájárult, hogy a területért felelős miniszter, Lázár János ilyeneket üzent a nyilvánosságban a felügyelete alatt álló MÁV vezetésének:"Arra szeretném kérni a sajtón keresztül a MÁV vezetését, hogy ne okoskodjanak, hanem csinálják azt, amire utasítottam őket, garantálják az emberek biztonságát, azonnal kezdjék meg a helyreállítást."Az úgynevezett egyes fővonalról, a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalról van szó, arról, amelyen az ország talán legfontosabb járatai, a Budapest-Bécs Railjetek is közlekednek.Ez az egyetlen magyar vasútvonal, melynek bizonyos részein 160 km/órával is közlekedhetnek a vonatok. 2022-ben az ország legforgalmasabb távolsági vonala volt, 970 ezren utaztak Győr és Budapest között.Azon az őszön azonban jelentősen lassabban jártak a vonatok, mert – ahogy a MÁV fogalmazott – a szakaszon „a pálya korossága többszörösen meghaladta a tervezési életciklusát”, illetve „az állapotromlást az idei nyáron tapasztalt intenzív esőzések és az elmúlt napok hősége felgyorsította”. Lázár kezdetnek „szabotőröket, vasútellenes szivárogtatókat” emlegetett, és két MÁV-vezérhelyettest rúgott ki, majd nekiállt volna megoldani a problémát.Csakhogy a MÁV vezetése jelezte, nincs erre pénze a cégnek, arra kérte hát a minisztert, hogy szerezzen forrásokat a felújításra. Mire Lázár ugyanazzal a lendülettel egy, a fentihez hasonló stílusban megfogalmazott választ adott: „Aki egy nyolcszázmilliárd forintos kasszában nem talál 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot.”Így hát találtak pénzt.A munkát arra az állami cégre bízták, amelynek a 7000 kilométeres vágányhálózat karbantartása, felújítása a feladata. A MÁV FKG Felépítmény-karbantartó és Gépjavító Kft. a MÁV leányvállalata, amely közbeszerzés nélkül végzi feladatai egy részét. A munkákkal aztán alvállalkozókat is megbíz – szintén közbeszerzés nélkül. A velük kötött szerződéseket pedig közadatigénylésre sem adja ki. Arról, hogy egy állami cég hogyan teheti ezt meg, az Átlátszó hosszan írt, megoldásra azonban nem jutott. Valójában érthetetlen, hogyan adhat ki milliárdos megbízásokat a MÁV FKG magáncégeknek a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok kikerülésével. Ami biztos, hogy nem ismerjük az így kötött szerződések részleteit, csak a tételek vannak felsorolva egy-egy éves táblázatban. Ebből kiderül, hogy az évek során tízmilliárdos tételben szerződtek közbeszerzés nélkül Mészáros Lőrinc V-Hídjával is.Az egyes fővonal felújítására vonatkozó szerződés azonban nincs a listában, pedig ezt is Mészáros Lőrincékkel kötötték. Ezt maguk mondták el a Népszavának, amikor még a munkálatok idején a lap arról írt, hogy háborognak a kényelmetlenségek miatt az utasok. Akkor ezt írták a lapnak: „A V-Híd Zrt. alvállalkozóként dolgozik az 1-es vonal felújításán. A beruházással kapcsolatban a MÁV Zrt. mint megrendelő és a MÁV FKG Kft. mint kivitelező adhat tájékoztatást.”Ezenkívül sehol máshol nem elérhető semmilyen hivatalosan közzétett információ róla azon túl, amit Lázár – a fenti idézet szerint is idegesnek tűnő stílusban – elmondott róla, azaz, hogy 32 milliárd forintba került a felújítás.Most azonban megtudtuk, hogy 2023-ban a „Budapest–Hegyeshalom havária” nevű szerződéssel a megbízásért 28,3 milliárd forint járt (a vasútépítésekben használt úgynevezett rosta gépet és a pálya szabályozását maga az FKG biztosította, ezért a különbség a Lázár által emlegetett összeghez képest). A V-Híd belső köreiből megtudtuk, ezen a Lázár János számára különösen fontos projekten közel ötven százalékos profitot ért el a cég az általunk már ismertetett metódussal.Abban a júliusi cikkünkben, ami arról szólt, hogy Mészáros eddig kegyelt vállalkozói a csőd szélén táncolnak, mert nem fizeti ki őket a leggazdagabb magyar legjövedelmezőbb cége, hosszan írtunk a V-Híd csoport gazdasági modelljéről.A módszer lényegi felépítése ez: a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt. megnyeri az állami megbízást (az egyes vonal esetében a MÁV FKG-től, máskor többnyire az ÉKM közbeszerzésein). 2024-ben például a V-Híd Zrt. teljes bevétele (98,1 százaléka) ilyen építési munkákra szóló közpénzes megbízás volt nagyon magas értékben, 184,5 milliárd forintos összegben. Aztán 87,1 milliárdért rendelt meg „építés szerelési munkákhoz kapcsolódó szolgáltatásokat” a saját leányvállalataitól. Az egyik ilyen, a V-Híd Network 33,9 milliárd forint árbevételt termelt tavaly. De még a szép hasznot húzó Network is passzolt tovább munkákat, nem is kis értékben, 12,6 milliárd forintot fizettek alvállalkozóknak. Így minden lépésnél keletkezik haszon. Sokáig az alvállalkozók egy körénél is keletkezett, hisz a kisebb cégek bizonyos körében Mészáros-emberek is megjelennek tulajdonosként, ezért is neveztük őket „kegyeltnek” előző cikkünkben.Mostanra azonban jelentős tartozás halmozódott fel ezek felé a vállalkozások felé a V-Híd csoport részéről. Úgy tudjuk, a feles haszon ellenére a cikk elején bemutatott egyes fővonali felújítás esetén is van még olyan alvállalkozó, akit nem fizettek ki.Ennek ellenére az RTL csütörtöki Híradójában Lázár János azt mondta, ő úgy tudja, minden alvállalkozót kifizetett Mészáros cége azóta, és amúgy is „csak részben volt igaz” az erről szóló írásunk. Ezt bővebben nem fejtette ki.Három napja a HVG írt róla, hogy a V-Híd Zrt. idén októberben megtámadta a Lázár-tárca 26,5 milliárd forintosra becsült tenderét, amellyel a Gubacsi vasúti híd kivitelezéséhez kerestek vállalkozót. A cég kifogásolta a maximum 10 százalékos nyereséghányad előírását, és a teljes alvállalkozói láncolat ellenőrizhetőségét is jogsértőnek vélte – ezeket a kifogásokat azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította. Lázár erre így reagált a lapnak: „Mi minden szerződést jóvá akarunk hagyni, amit ő köt, látni akarjuk, hogy ki mennyit keres az államon. Ez egy vita a V-Híddal, senkinek nem fogunk engedni, a V-Híd sem kereshet többet, mint bárki más Magyarországon.”Hozzátette, elképzelhető, hogy a feltételeket nem teljesítő cégeket kizárhatják az állami közbeszerzésekről. Azonban van olyan közbeszerzés, ami úgy van kiírva, hogy kérdéses, egyáltalán van-e más cég, amely el tudja végezni a munkát. Márpedig most van munka.Szerdán a témát évek óta követő Szabad Európa írta meg, hogy október végén csendben 884 milliárd forint értékben írt ki közbeszerzéseket a kormány vasútfejlesztésre. A cikk szerint a tenderek néhány ponton úgy tűnnek, mintha épp a V-Hídról a sajtóban feltárt visszásságokra reagálnának:-Önmagában érdekes, hogy egyáltalán kiírtak ilyeneket: utoljára éppen három éve, 2022 novemberében hirdettek nagyobb értékű közbeszerzést (amit a V-Híd nyert meg).-Érdekes körülmény az is, hogy ezúttal pontos ajánlati árat tüntetnek fel (ez nem volt jellemző a vasúti közbeszerzések esetében.Ott van azonban a Kiskunfélegyháza–Szeged vasútvonalra kiírt tender, amelyben feltételhez kötik, hogy a pályázónak legyen vágányépítő vasúti géplánca, „mely külön-külön bontásra és építésre alkalmas gép, legalább 200 vágányméter/óra bontási és/vagy építési teljesítménnyel”. Ez egy speciális vágányépítő gép, amelyből Magyarországon nem sok van. A pályázatban meghatározott feltételeket a V-Híd gépe tudja teljesíteni, amelynek a használata óriási összeg.Az előnye, hogy kevesebb időre kell vágányzárat bevezetni az érintett szakaszon, ám vasúti forrásaink szerint ha nem használnák, más munkamódszerrel sem lenne jelentősen hosszabb a kivitelezés. Ennek a tendernek az ajánlati ára forrásaink szerint 162,5 milliárd forint, amely esetében jelentős esély van arra, hogy Mészáros cége lesz a befutó.(Kérdésekkel fordultunk a témában az ÉKM, a MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. és a V-Híd Zrt. felé.)
|
Felfoghatatlan mértékű profitot termelt Mészáros Lőrinc cége a Lázárnak fontos vasútfelújításon is
|
A most kiírt 800 milliárdos közbeszerzések esetén már úgy tűnik, nem fog ennyit, de így is van tender, amire nem nagyon akad más kivitelező.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/21/felfoghatatlan-merteku-profitot-termelt-meszaros-lorinc-cege-a-lazarnak-fontos-vasutfelujitason-is
|
2025-11-21 09:30:11
| true
| null | null |
444
|
Két dolog történhetett. Vagy annyira lebénult az állam működése, hogy már képtelen egy államtitkárság eljuttatni bölcsődékbe gyerekjátékokat. Vagy arra használnak műanyag kismotorokat, hogy azzal is fideszes politikusok népszerűségét és kampányát segítsék közpénzen.Más magyarázat nem lehet arra, ami történik a nyuszimotorokkal.Kapcsoljuk Kellei Zitát, a Fidesz Somogy megyei 2-es választókerület elnökét:Vagyis: Koncz Zsófia államtitkár arra kérte a fideszes választókerületi elnököt, hogy ossza ki az állam által vásárolt kismotorokat a választókerületi bölcsődékben.Ugorjunk Zalába, Cseresnyés Péterhez, a Zala 3-as választási kerület országgyűlési képviselőjéhez.A feladatot el kell végezni. És a fideszes képviselők el is végzik.Vas megyei híreinket a megyei lapból szereztük. Íme:"A kormány elkötelezett a kisgyermek-nevelési intézmények fejlesztése mellett, ezúttal kismotorokat vásároltak a legkisebb körmendieknek. Átadó ünnepséget tartott a körmendi bölcsőde.A Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda és Bölcsőde Körmendi Bóbita Bölcsőde kismotorokat vásárolhatott kormányzati támogatásból, ezeket V. Németh Zsolt államtitkár, miniszterelnöki biztos, országgyűlési képviselő adta át - ünnepelt a körmendi bölcsőde."Mezőtúron megszorult-e az állam, szükség van-e segítségre? Úgy néz ki, hogy igen, sőt a környező településeket is a nyakába vette a helyi fideszes képviselő.Mi a helyzet a Hajdúságban? A szó a Fidesz Hajdú-Bihar megye 3-as számú választókerületi elnökéé, Hajdúsámson polgármesteréé.Menjünk északra, Komáromba. A térség országgyűlési képviselője, Czunyiné Bertalan Judit leszállította a motorokat.A nyuszimotoros akciót tehát Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár indította el, a cél:"az országos bölcsődei kismotoros program keretében minden vidéki bölcsődébe eljuttatunk új járműveket a legkisebbek számára".A járgányosztogatáshoz Családbarát roadshow-t indítottak, van hozzá konferencia- és programsorozat, meg családi program 5 évnél fiatalabb gyerekeknek és szüleiknek. Aki itt nem jut motorhoz, azoknak sem kell aggódniuk, mint látjuk, kis helyi ünnepeket is tartanak. Amihez a politikusok nemcsak a motorokat, de a bölcsőde munkatársait és a bölcsiseket is simán felhasználják.Maga Koncz Zsófia sem szégyenlős, sőt.Küldtünk kérdéseket Koncz Zsófia államtitkárságára, hogya költségvetésből mennyi pénzt szántak a bölcsődéknek adott kismotorokra?ezeket csak vidéki bölcsődékben osztják-e szét?miért kérte Koncz Zsófia államtitkár fideszes politikusoktól, hogy adják át ezeket? melyik cégtől szerezték be ezeket a kismotorokat?Amint válaszolnak, frissítjük a cikket.Addig is: a kormany.hu beszámolója szerint Koncz Zsófia külön hangsúlyozta a kismotorok jelentőségét a projektben, mivel azok „szimbolizálják a kisgyermekek mindennapjait”.
|
Az állam megveszi, a fideszes jelöltek átadják a nyuszimotorokat a vidéki bölcsődéseknek
|
Műanyag járgányokat osztogat az állam a legkisebbeknek országszerte. A helyi fideszeseknek hálálkodhatnak érte. A nyuszimotorok szimbolizálják a kisgyermekek mindennapjait.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/20/az-allam-megveszi-a-fideszes-jeloltek-atadjak-a-nyuszimotorokat-a-videki-bolcsodeseknek
|
2025-11-20 14:15:11
| true
| null | null |
444
|
Hátrébb lép a pártmunkától Zelcsényi Miklós, a Tisza Párt programkoordinátora. Zelcsényi a Facebookon azt írta, "az őszi vizsgaidőszak és egy csomó új kihívás" áll előtte, a párt pedig ráfordul a választási győzelemig tartó célegyenesre."Fantasztikus másfél év volt, amiért őszinte hálával tartozom ennek a közösségnek, most mégis eljött a pillanat mikor kicsit hátrébb lépek."Zelcsényi azt írta, amiért jött, azt megtette, amit tudott, azt pedig átadta. Lélekben továbbra is a tiszásokkal lesz.Zelcsényi tavaly nyáron csatlakozott a Tiszához, korábban sportrendezvények szervezésével foglalkozott. A 2017-es Budapestman Triatlon Országos Bajnokság szervezése miatt nyomozás indult ellene. Bár a feljelentést már 2019-ben megtették az ügyben, a hatóságok csak idén tavasszal kezdtek érdemben nyomozni. Zelcsényit előbb beidézték, majd költségvetési csalással gyanúsították meg. Ha bűnösnek találják, 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják.
|
Hátrébb lép a pártmunkától Zelcsényi Miklós, a Tisza költségvetési csalással gyanúsított programkoordinátora
|
Döntését a közelgő vizsgaidőszakkal indokolta.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/20/hatrebb-lep-a-partmunkatol-zelcsenyi-miklos-a-tisza-koltsegvetesi-csalassal-gyanusitott-programkoordinatora
|
2025-11-20 11:20:16
| true
| null | null |
444
|
A rendőrség elfogatóparancsot adott ki Fürst György ellen, akit május végén ítélt el a bíróság parkolással kapcsolatos bűncselekmények miatt. A volt szocialista politikus információink szerint Izraelbe menekült.Fürst az egyetlen politikus, akit a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta letöltendő börtönbüntetésre ítéltek – erre ő is megszökött. Hogy ez hogyan történhetett meg, arról Gulyás Gergelyt is kérdeztük a Kormányinfón.De kicsoda Fürst György, és mi lett a politikusbűnözők elszámoltatásának ígéretével? Herczeg Márk a – többek között Fürst bűnügyeivel is foglalkozó – 2019-es filmünk, a Sötét parkolási ügyek Budapesten rendezőjével, Ács Dániellel beszélgetett elszámoltatásról, a terézvárosi ingatlanügyekről és a fővárosi parkolási bűnügyekről, Fürst szökéséről, illetve a Fidesz meg az MSZP összejátszásáról.
|
"Fürsttel volt összefonódása ennek a rendszernek, és mindenképpen gyanús, hogy hagyták megszökni"
|
Fürst György az egyetlen politikus, akit a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta letöltendő börtönbüntetésre ítéltek – erre ő is megszökött. De kicsoda az egykori terézvárosi MSZP-s alpolgármester, és mi lett a politikusbűnözők elszámoltatásának ígéretéből?
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/23/fursttel-volt-osszefonodasa-ennek-a-rendszernek-es-mindenkeppen-gyanus-hogy-hagytak-megszokni
|
2025-11-23 19:00:48
| true
| null | null |
444
|
2024. július 15-én közérdekű adatigénylést adtunk be a Külügyminisztériumba, mert szerettük volna megismerni a szerződéseket, amelyeket a szürreális csádi misszió előkészítése során kötöttek.Nem fogjuk megismerni. Az indoklás röviden: mert Szijjártó Péter mondott valamit, aminek a tartalmát mi nem ismerhetjük, a bíróság pedig a tartalmi indokoltságát nem vizsgálhatja, így nem is bírálhatja azt felül.Ha a külügyminiszter azt mondja, külpolitikai érdek sérülhet, akkor a bíróság nem vizsgálhatja érdemben, hogy ez valóban így van-e.Csád?Két éve, 2023 novemberében szavazta meg a parlament példás gyorsasággal, úgymond katonás rendben, 143 igen szavazattal, 30 nemmel, 2 tartózkodás mellett a csádi katonai misszió támogatását. A kormány szerint a csádi misszió elindítására 2023. szeptember 19-én kelt levelében a csádi elnök kérte fel Magyarországot. Ezt a levelet persze finoman szólva se mutogatták, a parlament honvédelmi bizottságában például a képviselők kérésére sem prezentálták.A mai napig nem tudni, hogy jött a szürreális, egyben a magyar honvédségi szerepvállalás hagyományaitól végtelenül távol álló csádi misszió ötlete. Erről mi is több cikkben írtunk, például itt, itt és itt. Azt viszont tudni, hogy már a hivatalos döntés előtt adott 817 millió forintot a kormány a Hungary Helps csádi irodájának megnyitására, és azt is tudni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök fia hol zöld fedorakalapban, hol maszkban, hol oszlopok mögött bujkálva részt vett a művelet előkészítésében.De hiába a különböző humanitárius projektek, a tevetej-tanulmányút, hiába Csád történetének első gépesített tevetejfejése, hiába a 150-200 millió euró értékű kötött segélyhitelprogram, amiből magyar cégek dolgozhatnak a csádi mezőgazdaság és élelmiszeripar erősítésén - illetve a vízellátás, oktatás digitalizáció fejlesztésén -, és hiába a Hungary Helps által indított egymillió dollár értékű egészségügyi segélyprogram - minden jel arra mutat, mégsem megy 200 magyar honvéd Csádba. (Hiába Márki-Zay Péter egykori miniszterelnök-jelölt mesteri trollkodása is.)A csádi vezetés ugyanis felfüggesztette a tárgyalásokat, és ezzel megakadályozta, hogy a magyar parlament ratifikálja a haderők státuszáról szóló megállapodást, ami jogi keretet biztosított volna a Csádba telepített katonák tevékenységéhez. A misszió a Honvédség jövőbeli feladatai közül is kikerült.Persze mondhatnánk, hogy a sosemvolt csádi misszió csak egy kis színes fejezete az életünknek - végső soron az is -, ettől függetlenül közérdeknek tartjuk, milyen szerződéseket kötött és mennyi közpénzt áldozott a kormány a művelethez kötődően, ami miatt Orbán Gáspárnak oszlopok mögött kellett bujkálnia.Mindezek miatt 2024. július 15-én közérdekű adatigényléssel fordultunk a Külügyminisztériumhoz, hogy megtudjuk, milyen szerződéseket kötött a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. a csádi misszióhoz, illetve a HHP csádi kirendeltségének nyitásához, fenntartásához. (A teljes képhez tartozik, hogy hasonló témában, a misszió előkészítésére vonatkozóan közérdekű adatigénylést küldtünk a Honvédelmi Minisztériumnak is, de annak elindítása és a válaszadás megtagadása után itt nem kezdeményeztünk pert.)Fordítási mizériaMár az első fokú tárgyalás után jött az első váratlan akadály: kiderült, hogy a mappányi szerződés között van egy, ami csak angol-francia nyelven íródott. Felmerült, hogy - bár első fokon ez nem jelent akadályt - mi van, ha majd a másodfokon eljáró bíró (itt még az első fokú tárgyalás előtt jártunk) nem beszél se angolul, se franciául, így nem tud kellően megalapozott döntést hozni, az eljárás nyelve pedig a magyar. A KKM csak a hivatalos OFFI-fordítást ajánlotta fel, más megoldástól, például, hogy ők fordítsák le a pár oldalnyi dokumentumot, elzárkóztak.Az OFFI-ról, azaz az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodáról érdemes tudni, hogy gyakorlatilag monopolhelyzetben van a saját területén, a szolgáltatásaik árképzése ennek megfelelő. Erre a fordításra a KKM kérte volna az árajánlatot, ennek értelmében perkálhattunk volna körülbelül 250 ezer forintot azért, hogy megismerhessük azt a nyolcoldalas szerződést is. Jeleztük, hogy ebben az esetben ennek az egy szerződésnek a megismeréséről lemondunk, tárgyaljon a bíróság enélkül az összes többi megismerésének jogáról. De ez csak akkor történhetett meg, amikor a Külügyminisztérium hivatalosan is árajánlatot kér az OFFI-tól, amire hivatalosan is nemet mondtunk. Nem állítom, hogy ezt a kört egy nap alatt lezongoráztuk, de előbb-utóbb túljutottunk rajta.Kis kitérő az AlkotmánybíróságonNovemberben jött az újabb csavar: az első fokon eljáró bíró az Alkotmánybírósághoz fordult annak az ellentmondásnak a feloldására, hogy a bíróság nem bírálhatja felül a miniszter véleményét az adott közérdekű adat nyilvánosságkorlátozásának indokoltságáról. Ez viszont ellentétes azzal az alapjoggal, hogy mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.Az AB-nak ilyenkor 3 hónapja van dönteni, és nem is érkezett reakció a határidő lejárta előtt. A döntés: a kérdést olyan módon fogalmazta meg az első fok, amit az Alkotmánybíróság nem tudott értelmezni. Újraküldési lehetőség nincs, ez az ajtó bezárult.Első fok: győzelemA fordításos és alkotmánybíróságos kitérők után 2025 májusának végén született első fokú ítélet – nyertünk: a bíróság kötelezte a Hungary Helps Zrt.-t, hogy adja ki a kért szerződéseket és mellékleteiket anonimizált formában, tehát a személyes adatokat kitakarva.A Hungary Helps a bíróság előtt arra hivatkozott, hogy a külügyminiszter adott egy „zártan kezelt”, titkos jellegű „Véleményt” (nagy V-vel), amely szerint az adatok kiadása sértené a külügyi érdekeket. Mivel zárt kezelésű, ennek a Véleménynek a tartalmát nem ismerjük. Noha a Kúria újabb gyakorlata szerint a miniszter véleményét nem lehet tartalmilag felülvizsgálni, az első fok szerint a nemzetközi jog és a hazai alkotmánybírósági gyakorlat miatt kell, hogy legyen érdemi bírósági kontroll. Különben a közérdekű adatok megismerhetőségének megtagadása automatikus és ellenőrizhetetlen lenne, ami szintén ellentétes az alapelvvel, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága csak kivételesen indokolt esetben korlátozható. Ezért az első fok tartalmilag is vizsgálta a Szijjártó Péter által kiadott, zárt kezelésű „Véleményt”, megnézve, elég konkrét-e a külügyi érdek, valóban okozna-e kárt, ha ezek a nyilvánosságra kerülnének, és bizonyította-e ezt a Hungary Helps vagy a minisztérium.A bíróság szerint a Hungary Helps csak általánosságban hivatkozott veszélyekre (mint például, hogy romlana a csádi fél bizalma, veszélybe kerülhetnek ott tartózkodók stb.), de ezek az indokok nem voltak konkrétak, és nem voltak alátámasztva bizonyítékkal, ráadásul a csádi területre vonatkozó szerződések befejezett projektekhez kötődtek. Összességében a bíróság szerint nem volt legitim ok visszatartani a szerződéseket, így a javunkra ítéltek.Másodfok: a Vélemény felülbírálhatatlanA másodfokú bíróság ezzel szemben teljesen más értelmezést követett. Kimondta, hogy mivel a kért adatok egy külföldi misszióhoz kapcsolódnak, az ügy szükségszerűen külpolitikai kérdés, ezért automatikusan a Takarékos törvény 3/A. §-a szerinti korlátozás alá esik (a Takarékos törvény olyan jogszabály, amely bizonyos állami tulajdonú cégek működésével kapcsolatos – például külügyi érintettségű – adatok nyilvánosságát korlátozza, és lehetővé teszi a miniszteri véleményen alapuló adatvisszatartást).A másodfok szerint a bíróság csak formai vizsgálatot végezhet, vagyis legfeljebb azt ellenőrizheti, hogy a külügyminiszter véleményét határidőben adták-e, az arra illetékes személytől származik-e, és külpolitikai kérdésről van-e szó. Ha ezek teljesülnek, az adatkiadás megtagadható, függetlenül attól, hogy a valóságban reálisan nézve fennáll-e bármilyen veszély.Így a másodfok megváltoztatta az ítéletet és elutasította az adatigénylést.A másodfokú ítélet lényege tehát: ha a külügyminiszter azt mondja, külpolitikai érdek sérülhet, akkor a bíróság nem vizsgálhatja érdemben, hogy ez igaz-e.Otthoni ajándékÍgy jutottunk el oda, hogy egy napsütéses novemberi napon váratlan értesítőt találtam a postaládámban: ajánlott küldemény érkezett a Hungary Helpstől. Benne tájékoztattak arról, hogy a másodfokú bíróság megváltoztatta az ítéletet, elutasította a keresetünket. Az ítélet jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált, fizessek a Hungary Helpsnek durván háromszázezer forint perköltséget.Meglepően gyors reakció ez attól a külügyminisztériumtól, ami egy másik közérdekű adatigényléses ügyben megítélt (a csádi ügynél jóval magasabb) perköltséget hónapok óta nem fizeti meg számunkra, és amely ellen egy másik esetben végrehajtást kellett kezdeményezni a bíróság jogerős ítéletének végre nem hajtása miatt. Ráadásul ezekben az ügyekben az ügyvédek kommunikálnak egymással, a gyakorlatban ezeket a típusú felszólításokat is egymás közt szokták rendezni. Most a Hungary Helps mégis fontosnak tartotta, hogy ezt a levelet a saját lakcímemen kapjam meg.
|
Döntött a bíróság: nem ismerhetjük meg a csádi misszió előkészítéséhez kötődő szerződéseket, mert Szijjártó Péter "Véleményét" a bíróság nem vizsgálhatja felül
|
Egy dolog, hogy a külügyminiszter „Véleménye” zárt kezelésű, ezért mi nem ismerhetjük meg, de a bíróság sem vizsgálhatja a tartalmát. Így üresedik ki a külügyi döntések megismerésének lehetősége Magyarországon.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/23/dontott-a-birosag-nem-ismerhetjuk-meg-a-csadi-misszio-elokeszitesehez-kotodo-szerzodeseket-mert-szijjarto-peter-velemenyet-a-birosag-nem-vizsgalhatja-felul
|
2025-11-23 11:04:07
| true
| null | null |
444
|
Egy tízemeletes bukaresti panelben működő romániai, valamint egy, az "eldobható" magyar cégek sémája szerint létrejött szlovákiai céget azonosítottunk a gyanú szerint több mint 60 milliárd forintnyi áfát elcsaló gázmaffia külföldi kulcsszereplőiként.Ezek a vállalkozások voltak azok, amelyektől áfa nélkül vehették meg frissen alakult, korlátozott gázkereskedői engedéllyel rendelkező magyar vállalkozások a földgázt, amit később áfával értékesítettek.A bevételét egy év alatt tízszeresére növelő román cég tulajdonosa lengyel, ugyanabban a városban él, ahonnan több magánszemély is belépett az elmúlt években a magyar gázpiacra.A román Mandarax Trade SRL egy év alatt tízszeresére növelte a bevételét alkalmazott nélkül. A tulajdonosának a románnal megegyező nevű szlovák cége és máltai kapcsolódása van.A Mandaraxnak és a szlovák Dionos Energynek is volt korlátozott magyar gázkereskedelmi engedélye, ezeket egy hónapon belül kapták meg. Idén mindkét cég engedélyét visszavonták.A Dionos egyik brit lakcímű tulajdonosának magyarországi cége is van, amely ellen már hét hónap után NAV-végrehajtás indult.A Bukarest nyugati részén lévő 6. kerületben van egy környék, ami a Google Street View-n nézelődve a Szentendrei út belső, Flórián térhez közeli szakaszának hangulatát idézi. Ebben a városrészben, a számos tízemeletes panelház egyikének második emeletén van egy bizonyos Mandarax Trade SRL székhelye. A társaságot 2021 végén alapították, a főtevékenysége Comercializarea combustibililor gazosi, prin conducte, azaz gázkereskedelem vezetékes hálózaton keresztül.Aki a 2023 elejétől 2024 őszéig a költségvetést több mint 60 milliárd forinttal megkárosító, több országra kiterjedt magyar gázmaffiáról szóló eddigi cikkeinket olvasta, annak ismerős és egyben gyanús lehet a szituáció. Nagy és valóban működő, hiteles gázkereskedő cégek ritkán szoktak tízemeletes panelek lakásaiban megbújni. Pláne, ha azok a cégek euróban számolva is milliós, sőt százmilliós nagyságrendű forgalmat bonyolítanak, mint a Mandarax (erre mindjárt visszatérek).Inkább működnek például egy főváros központi részén, néhány percnyire az elnöki rezidenciától, egy sugárút melletti irodaházban. Úgy, mint a szlovákiai Dionos Energy s.r.o., amely székhelye korábbi eldugottabb helyszínek után 2024 februárja óta ebben a pozsonyi irodaházban van:A látszat azonban ebben az esetben se tévesszen meg senkit: a 444 által feltárt információk szerint a Mandarax és a Dionos ugyanannak a hálózatnak a része. A két cég kulcsszereplője a magyar áfacsaló hálózatnak, és a valódi gazdasági szereplőnek tűnő szlovák vállalkozás a gyanú szerint ugyanúgy nyakig benne volt a százmilliárdos nagyságrendű pénzeket megmozgató magyar bűnszervezetben, mint a román.A gázmaffiáról korábban számos cikket írtunk, de ahhoz, hogy az általunk most beazonosított román és szlovák társaságok jelentőségét meg lehessen érteni, érdemes felidézni a céghálózat működési modelljét. Az egész láncolat úgy működött, hogy a szabályosan működő, KELER-tagsággal rendelkező, tehát tőzsdei kereskedésre jogosult, a CEEGEX gáztőzsdén működő devizakülföldi cég még áfamentesen vette a gázt. Ezután egy energiahivatali engedéllyel rendelkező devizakülföldi és több devizabelföldi vállalkozás szerződéseiben vált egy ponton áfássá az áfa nélküli ár.A magyar gázpiaci szereplők ebből azt látták, hogy 2023 elejétől frissen alakított vagy tulajdonost váltott, addig ismeretlen gázkereskedők a szokottnál olcsóbban kínáltak gázt eladásra. A tőzsdei gázt részben valódi piaci szereplőktől, részben papíron attól a két cégtől vették, amelyeket itt hamarosan bemutatunk. A Mandarax Trade SRL és a Dionos Energy s.r.o. is rendelkezett korábban korlátozott magyar gázkereskedelmi engedéllyel, ami azt jelentette, hogy végfelhasználóknak nem értékesíthettek gázt, de két kereskedő között közvetíthettek. Forintban számolva több tízmilliárdos forgalmat bonyolítottak 2023 januárja és 2024 ősze között – ezen belül is egy-egy néhány hónapra szűkített időszakban –, amikor a gázmaffia a gyanú szerint mintegy 250 milliárd forintnyi gáz tőzsdei kereskedésével, illetve az abból származó áfát elcsalni hivatott fiktív kereskedelemmel mintegy 67 milliárd forintnyi adót csalt el.Lengyel férfi, román cég, magyar gázA korábban már említett gyanús ismertetőjelek listáját bővíti, ha kicsit megnézzük a két társaságnak a helyi cégnyilvántartásban fellelhető adatait. A bukaresti székhelyű Mandarax Trade SRL-t 2021. december 21-én alapította egy lengyel állampolgár, Piotr Sobieralski. A céget a romániai nyilvántartásba 2022. január 27-én jegyezték be, minden részvény Sobieralskié.A Mandarax Trade SRL-nek eredetileg két fő tevékenységi kört adtak meg: az egyik a fogyasztási cikkek nagykereskedelme, a másik az elektromos háztartási gépek, rádiók és televíziók nagykereskedelme. Ez utóbbit 2022 áprilisában a már említett vezetékesföldgáz-kereskedelemre módosították. Az év szeptemberében a tunéziai születésű, olasz állampolgárságú Hannachi Adelt kinevezték a társaság vagyonfelügyelőjévé, aki „egyénileg képviselheti a társaságot, és teljes körű irányítási és képviseleti jogkörrel rendelkezik a társaságban, kizárólagos cégjegyzési joggal rendelkezik a bankszámlákon, a társaság nevében és rendelkezésére”.Hannachi Adel neve felbukkant cégvezetőként a máltai Mandarax Holding Ltd-nél, illetve az annak tulajdonában álló Mandarax Trade Ltd-nél is, a román Mandaraxnál viszont idén októberben megszűnt a megbízatása. Annak egyelőre nem találtuk nyomát, hogy a máltai Mandarax-cégekhez van vagy volt-e köze Sobieralskinak, de azt megtudtuk, hogy Szlovákiában, a Zsolna közelében lévő Martinban (Túrócszentmártonban) egy Mandarax Europa s.r.o. és a Mandarax s.r.o. nevű cég van a nevén (azoknak nem vezetékes földgáz kereskedelme, hanem vegyes iparcikk-termékek nagykereskedelme a főtevékenysége).Hannachi Adelnek a román Mandaraxnál töltött ideje alatt a cég belépett a magyar gázpiacra, majd ki is került onnan. A Mandarax Trade SRL 2024 februárjában korlátozott gázkereskedelmi engedélyt kapott a H620/2023. számú határozattal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól. Ezt az engedélyt idén májusban felfüggesztette, majd júliusban vissza is vonta a MEKH.De a társasághoz ekkorra már dőlt a lé. A bejegyzés évében, tehát 2022-ben is volt már csaknem 68 millió lejes, azaz 13,7 millió eurós árbevételük – a román cégnyilvántartásból euróban is le lehet kérni a pénzügyi beszámolók adatait –, de ezt 2023-ban bőven megtízszerezték. Tavalyelőtt 722 860 806 lejes, azaz 145,3 millió eurós árbevétellel zártak – ez mai árfolyamon átváltva 55,796 milliárd forintnak felel meg.Mindehhez az alkalmazottak száma: 0.Az egyedüli részvényes, Sobieralski lakcíme a román cégnyilvántartásban nem publikus adat, a szlovák cégei azért érdekesek, mert ott az. A hivatalos adatok szerint ebben a házban él (fontos megjegyezni, hogy a Google Street View felvétele 2012-es, de árulkodó már az is, hogy azóta nem látták indokoltnak a frissítését)A gázkereskedők városaAz ingatlan egy Bydgoszcz nevű lengyel város északi külvárosában vagy elővárosában található, a települést elkerülő körgyűrű közelében. Aki esetleg a gázmaffiáról szóló cikkeinket a kezdetek óta alaposan nyomon követi, vagy van valami különös fogékonysága a lengyel városnevekre, most talán felkapta a fejét.A nagyjából 330 ezer lakosú, egyben kilencedik legnagyobb lengyel város neve ugyanis előkerült már a gázos áfacsalás történetében. Hivatalosan ugyanis szintén bydgoszczi lakos az a Slawomir Hetzig, akiről idén januárban írtunk először. Hetzig, akinek az édesapját találták meg lengyel kollégáink a hivatalos lakcímén, 2023-ban alapított egy Hetzig Trade nevű magyar céget, amelytől ez év elején már 5,8 milliárd forintot követelt a NAV. Az ő nevén lévő társaság 2023 októberében szintén kapott korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyt Magyarországon, ezt a Mandaraxénál hamarabb, már 2024 novemberében felfüggesztették, majd idén januárban visszavonták.Az pedig már több mint érdekes, hogy szintén bydgoszczi lakcímmel egy harmadik lengyel magánszemély is belépett a magyar gázpiacra.Dariusz Jan Jaremek 2023 júniusában vette meg az Altus Enterprise Kft.-t (a névhasonlóságon túl nincs köze a Gyurcsány-féle Altushoz), és azt Jaremek Trade Kft.-re átnevezve, a főtevékenységet gázkereskedelemre módosítva 2024-ben megkapta a korlátozott gázkereskedelmi engedélyt a MEKH-től.Köddé válnakAz engedélyt idén áprilisban vonták vissza, miután a Jaremek Trade „a felügyeleti díjra vonatkozó adatszolgáltatási és fizetési kötelezettségének nem tett eleget”, és az energiahivataltól érkező leveleket át sem vette. A többiektől eltérően a Jaremek Trade a cégnyilvántartás adatai szerint egyelőre semmilyen NAV-eljárás alatt nem áll, holott a 2024-es évéről nem készített beszámolót, és a MEKH-határozat is arra utal, hogy fantomizálódott. (A Hetzig Trade Kft. felszámolása már áprilisban elkezdődött.)A Mandarax Trade s.r.o. szintén a fantomizálódás útjára lépett. Egyrészt a kirobbanó 2023-as bevételnövekedés után a 2024-es évükről már nem adtak beszámolót. Másrészt a MEKH-engedély visszavonásának indokolása szerint a cég magyarországi kézbesítési megbízottja ez év elején arról tájékoztatta az energiahivatalt, hogy a közte és a Mandarax közötti megbízotti jogviszony 2024. december 31-én lejárt, illetve hogy „az Engedélyessel 2025. január hónapban már nem tudott kapcsolatot tartani, így a kapcsolat hiányában nem tudja a kézbesítési megbízotti feladatait ellátni”.Kockázatos előéletA szlovák Dionos Energy s.r.o. mostanra lényegében szintén elérhetetlenné vált. A cég honlapját felfüggesztették, ami arra utal, hogy nem fizettek ki valamilyen díjat. A társaság a 2023. júliusi alapítása utáni első fél évben nagyjából 2,6 milliárd forintnyi árbevételt ért el, de abból mindössze 4 millió forintnyi nyeresége származott. A 2024-es adatait már nem tette közzé, holott tavaly, információink szerint az év első felében volt igen aktív, forintban számolva szintén tízmilliárdos nagyságrendű bevételt elért szereplője a magyarországi gázos cégláncolatnak.Ha a tavalyi pénzeiről nem is tudunk, azt látjuk a szlovák cégnyilvántartásban, hogy a Dionos többször váltott székhelyt, de a tulajdonosi köre és a cég vezetőinek személye is változott. Ami főleg annak fényében érdekes, ami a H629/2025. számú, a Dionos 2024 márciusa óta érvényes korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyét visszavonó MEKH-határozatban olvasható. Ebben az idén február 27-én kelt dokumentumban az áll, hogy a KELER Zrt. még tavaly novemberben elutasította Dionos klíringtagságra vonatkozó kérelmét.A KELER ezt a döntését azzal indokolta, hogy„a Társaság által benyújtott dokumentumok, nyilatkozatok és internetes keresések alapján olyan kockázatokat azonosított az ügyvezető személye, szakmai előélete, valamint a Társaság működése vonatkozásában, amely nem tette lehetővé a szerződés megkötését”.A szlovák cégnyilvántartás adatai szerint a Dionosnak 2023 augusztusától egy észak-londoni lakcímű, brit cégadatok szerint kongói állampolgárságú személy, Mukandila-Prouva Kazadi volt az egyik alapító tulajdonosa és ügyvezetője. A lengyel gázpiaci szereplőkkel szemben neki legalább van LinkedIn-profilja, bár a hitelességét némileg enyhíti, hogy legalább kettő.A társaságban tavaly decemberben megjelent még egy tulajdonos, aki egyben szintén ügyvezető is lett. Őt Babubhai Sukhlal Chhanabhai Patelnek hívják, a Londontól mintegy negyven kilométerre északra lévő Letchworth Garden Cityben van a lakcíme. Általa a Dionostól már nemcsak a gázkereskedelmi engedély miatt kanyarodhatunk vissza Magyarországra, hanem egy újabb céges szálon is.Az ő neve egy magyarországi vállalkozásban is felbukkan tulajdonosként: a tavaly októberben bejegyezett, kaposvári székhelyű QuantumSolar Kft. alapítója, egyedüli tulajdonosa és cégvezetője.A 3 milliós tőkével gépek és berendezések nagykereskedelmére bejegyzett társaság a múlt évi gazdálkodásáról nem adott le beszámolót. Az ugyanakkor kisebb bravúrnak tűnik, hogy az alapítása utáni hetedik hónapban, idén májusban már NAV-végrehajtás alá került, és a cikk megírásának pillanatában is szerepel a végrehajtás alatt álló adózók adatbázisában.Amit az ügyről tudunkA NAV idén januárban adott hírt arról, hogy lecsaptak a száznál több cégből álló hálózatra, ám a hivatalos közleményben csak „több tízmilliárd forintot is meghaladó földgáz-kereskedelem után fizetendő áfa” elcsalásáról írtak. Az ügyben több mint harminc gyanúsított van, ketten már január óta letartóztatásban vannak – a legutóbbi bírósági döntés ezt január végéig hosszabbította meg –, de a Válasz korábbi cikke szerint amellett, hogy ők mindketten ártatlannak vallják magukat, nem lehet a pontos szerepüket megállapítani.Ami még fontosabb: a lap szerint „semmi jele, hogy akárcsak a közelében járnának a nyomozó hatóságok annak, hogy ezt a szerteágazó nemzetközi struktúrát ki találta ki, hol volt a központja, és mi lett az üzelmeken szerzett rengeteg pénzzel”. A most általunk feltárt újabb cégek és főleg a magyar gázpiacon felbukkanó erős bydgoszczi szál csak tovább sorakoztatja a kérdéseket, és növeli az esélyét annak, hogy a letartóztatásban lévő két személyen túl, mögöttük vagy fölöttük is állhatott valaki, aki ezt a több országra kiterjedő struktúrát kitalálta, létrehozta és működtetni tudta. Arról nem is beszélve, hogy milyen módon lehetett ez az egész hálózat beágyazva az állami intézményekbe, hogy ilyen hosszú időn át ennyi adót el tudott csalni.
|
Szlovák cég kockázatos ügyvezetővel, román vállalkozás, ami nulla fővel 55 milliárd forintnyi árbevételt termelt - találtunk kettőt a gázmaffia külföldi kulcsszereplői közül
|
A több tízmilliárd forintnyi adót elcsaló cégláncolat ilyen külföldi vállalatoknak köszönhetően szerezhette be áfa nélkül a földgázt. Mindkettőnek volt magyar gázkereskedelmi engedélye, de mindkettőét visszavonták, figyelemre méltó indoklásokkal. Egy érdekes lengyel szál is felbukkan a történetben.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/20/gazmaffia-szlovak-roman-gazkereskedo-afacsalas-adocsalas-mandarax-dionos-energy-energiahivatal-nyomozas-nav
|
2025-11-20 10:09:00
| true
| null | null |
444
|
Egy Dániel nevű, 22 éves fiatal felnőtt Magyar Péter jánoshalmai országjáró fórumán azt állította, azért rúgták ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, mert rajta volt a kiszivárgott tiszás listán.Dániel a fórumon azt mondta, tavaly ősz óta gyakornokként dolgozott a KKM kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárságán. Október 17-én azonban behívatta az államtitkár, és közölte vele, hogy kikerültek az adatai az internetre, ezért kirúgják.Dániel azt is mondta, hogy a próbaidejéből már csak öt nap volt hátra, ráadásul fizetésemelést is kapott, így biztosan nem a munkája minőségével volt probléma. Emellett egy nemzetbiztonsági átvilágításon is sikeresen átment korábban.A fórum után a 444 telefonon beszélt Dániellel, aki azt mondta, október 17-én munkaidő előtt fél órával hívták be Illés Boglárka irodájába, ahol az államtitkár és kabinetfőnöke volt bent. Itt a nemzetbiztonságra hivatkozva azt mondták neki, hogy azért rúgják ki, mert kiszivárogtak az adatai "egy olyan applikációban, amit tudjuk, kik fejlesztettek". Dániel azt mondta a 444-nek, hogy a Tisza applikációját az első, október 6-ai adatszivárgás után töltötte le, mert úgy gondolta, több szivárgás már úgysem lesz.Dániel arról is beszélt, hogy a kirúgás közlése után Illés Boglárka azt mondta neki, "támogató szeretne maradni", ezért felajánlotta neki, hogy elhelyezkedhet a minisztériumon belül egy másik pozícióban. Dániel szerint ez az ajánlat nem volt komoly, mert a következő kedden már alá is írta az elbocsátásáról szóló dokumentumot a közigazgatási államtitkár.Dánielt derült égből villámcsapásként érte az elbocsátás, mert korábban nyoma sem volt annak, hogy gyanakodnának a tiszás kapcsolataira. Bár a 2024-es EP-választáson tiszás szavazatszámláló volt, amikor a minisztériumba került, külön figyelt rá, hogy ne lájkolja Magyar Péter posztjait.Szerinte egyébként már készülhettek a kirúgására, mert a kabinetfőnök a találkozóra úgy érkezett, hogy nemcsak azt tudta, hogy öt nap van hátra a próbaidejéből, hanem azt is, hogy még öt nap szabadsága maradt.Az üggyel kapcsolatban kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. Amint választ kapunk, frissítjük a cikket.
|
Dániel azt állítja, azért rúgták ki a külügyből, mert rajta volt a kiszivárgott tiszás listán
|
A 22 éves egykori KKM-es gyakornok a 444-nek azt mondta, Illés Boglárka államtitkár és kabinetfőnöke személyesen közölte vele a döntést.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/18/daniel-azt-allitja-azert-rugtak-ki-a-kulugybol-mert-rajta-volt-a-kiszivargott-tiszas-listan
|
2025-11-18 20:11:57
| true
| null | null |
444
|
Elmaradt Számlázást Vizsgáló Ideiglenes Bizottság alakult a budapesti I. kerületi önkormányzaton belül. A bizottság feladata, hogy kiderítse: hogyan lehetséges, hogy az önkormányzat éveken keresztül elfelejtett bérleti díjat szedni a Halászbástyán működő Halászbástya Éttermet üzemeltető cégtől.Az ügy 2021-ig nyúlik vissza, amikor a kormány a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások miatt rendeletet hozott bizonyos kültéren működő vendéglátóhelyek költségeinek csökkentésére. A rendeletnek köszönhetően a Halászbástya Étteremnek február és június között nem kellett bérleti díjat fizetni a Halászbástya egy részének használatáért.A mentesség 2021. június 30-án lejárt, de a terület tulajdonosa, az akkor ellenzéki vezetésű Budavári Önkormányzat elfelejtette újrakezdeni a számlák kiállítását. Az éttermet üzemeltető cégnek ennek megfelelően éveken keresztül nem kellett bérleti díjat fizetni.A turpisság azután derült ki, hogy a tavalyi önkormányzati választáson a fideszes Böröcz Lászlót választották meg az I. kerület polgármesterének. A polgármester idén októberbenegy olyan megállapodást vitt a kerületi közgyűlés elé, amelynek részeként a cég vállalta, hogy két éven belül törleszti a felhalmozott adósságát. Ez nem kis összeg, 393 millió forint.A rendezés akkor átment az önkormányzaton, a témát azonban most újból elővették. Böröcz László ugyanis november huszadikárarendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen a képviselők megszavazták a fent említett bizottság felállítását. A négy önkormányzati képviselőnek március végéig kell kideríteni és bemutatni, hogy miért és hogyan maradt el a számlázás.V. Naszályi Márta, aki 2019 és 2024 között az I. kerület polgármestere volt,kedden posztolt a témában. Elmondása szerint a számlázás elmaradásáról másokhoz hasonlóan idén októberben értesült, de nem tudja, ki lehetett ezért a hibáért a felelős.
|
Négy éven át elfelejtette beszedni a Halászbástya Étterem bérleti díját az önkormányzat, most kiderítenék, hogy történt ez
|
2021 júniusa óta nem küldtek számlát a Halászbástya egy részét bérlő étteremnek, ami most már 393 millió forinttal tartozik.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/11/22/szamlazas-halaszbastya-etterem-budavar-393-millio-forint
|
2025-11-22 21:16:17
| true
| null | null |
Telex
|
Mint arról már több cikkben is beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése a tavaszi hatalomátvételt követően a jegybankkal a Matolcsy-éra alatt szerződésben állt több cégnek is "ajtót mutatott". Így került körön kívülre az előző MNB-elnök fia, Matolcsy Ádám baráti és üzleti köréhez szorosan kapcsolódó Raw Development Beruházásszervező és Mérnöki Szolgáltató Kft., amely egyebek mellett a jegybanki épületek karbantartását és takarítását is végezte. (Ugyanezen cég újította fel a Szabadság téri épületet is az eredeti vállalási ár közel duplájáért, több mint 100 milliárd forintért.)Az ily módon kiesett Raw helyére a takarítási és karbantartási munkálatokra értelemszerűen új szolgáltató(ka)t kellett kiválasztani. Ennek folyamatába elvileg nem lehet belekötni, hiszen az abszolút törvényesen zajlott, az immár Varga Mihály vezette MNB a takarítási és karbantartási munkálatokra nyilvános közbeszerzési pályázatot hirdetett meg. Az már kevésbé szokványos, hogy a döntést értesüléseink szerint végül egy gyorsított, nemzetbiztonsági okokból csupán egy hét alatt lezavart másik pályázat előzte meg. De emellett akadt még egy furcsa momentum is.A három évre szóló, 28 milliárd forint összértékű megbízást a jegybank kettébontotta. Ez az összeg egyébként alacsonyabb, mint amennyiért korábban a Raw végezte ugyanezen munkákat. (Az már csak érdekesség, hogy a Raw kifutóban lévő szerződését Matolcsy még az utolsó pillanatban meg akarta hosszabbítani újabb három évre, 40 milliárd forint értékűre.)Visszatérve az új megbízásra, annak első, 11 milliárdos "csomagja" a műszaki fenntartásra vonatkozik, például a beléptető rendszer karbantartására. Ezt a megbízást a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., Pintér Sándor belügyminiszter korábbi vállalkozása nyerte el. Ez a cég évek óta végez ilyen szolgáltatásokat.Ellentétben a másik kiválasztott vállalkozással, a jegybanki épületeket majdan 17 milliárdért takarító és karbantartó céggel, az MPF Grouppal. Ez ugyanis a jegybanki közbeszerzési kiírás előtt mindössze két hónappal, idén februárban alakult meg. Ami azért aggályos, mert így "érthetően" semmilyen referenciával nem rendelkezett ezen a területen - sem.A szálak Felcsút felé is vezetnekAz Opten céginformációs adatbázisa szerint az új takarító cég, vagyis az MPF Group 121 alkalmazottal rendelkezik. Az akár Varga Mihály előélete ismeretében nem lehet meglepő, hogy a cég egyedüli tulajdonosaként feltüntetett Pálffy Balázsnak erős kormánypárti háttere van. A neve ugyanis olyan céghálóban található, amely Mészáros Lőrinchez, Szíjj Lászlóhoz és Paár Attilához is elvezet. Pálffy korábban a Magyar Építő Zrt. egyik vezetője volt - innen is eredeztethető a kapcsolat Mészároshoz és Paárhoz.Emellett a Pálffy által részben vagy egészben birtokolt tucatnyi cégben a fenti - és szintén a 100 leggazdagabb magyar listáján található - személyek és cégeik találhatók résztulajdonosként. Néhány kattintás után máris feljön az Épkar Zrt. (ebben Szeivolt István is tulajdonos) a Hódút, a Kőrösaszfalt, a CLH Hűtés és a Klímatechnikai Kft. neve is. Nem lehet véletlen, hogy a frissen alapított takarító cég hátterében ilyen "nagyágyúk" vannak.A közbeszerzési pályázaton egyébként indult a hazai építményüzemeltetési szakma "ásza" a B+N Referencia Zrt. is, de nem nyert.Az MPF Group Kft. nem keverendő össze az MPF Holdinghoz tartozó cégcsoporttal. Ez utóbbi ugyanis a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány listájának harmadik helyén álló Felcsuti Zsolt tulajdonában van és olyan jelentős cégek tartoznak ide, mint például az MPF-FÉG, az MPF Meta, az MPF Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. - ám ezek közül egyik sem foglalkozik épületüzemeltetéssel...Ki vizsgál majd és mit?A beszerzés ügyében lapunk értesülései szerint vizsgálatot indít az MNB felügyelőbizottsága (fb), mely döntést - úgy tudjuk - a jegybank igazgatósága is jóváhagyta. Hogy ez a vizsgálat mikor indul és ki végzi, az egyelőre nem ismert.Az Mfor az ügyben megkereste az MNB kommunikációs osztályát és az fb-t is. Szűkszavú válaszában a sajtórészleg azt írta,"A jegybanki ingatlanok műszaki üzemeltetését és gondnoksági feladatainak ellátását szolgáló beszerzési eljárás a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint valósult meg."De nem lettünk okosabbak az fb elnökének, Papcsák Ferencnek a válaszától sem. Eszerint"A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága a hatáskörét és ellenőrzési lehetőségeit meghatározó jogszabály, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény vonatkozó szakaszai alapján folyamatosan ellenőrzi a jegybank működését. A vizsgálatok eredményei az MNB honlapján, illetve a tárgyévet követő év során az fb által az országgyűlésnek megküldött jelentésekben ismerhetők meg."Vagyis simán lehet, hogy a részletekre már csak a 2026 áprilisában esedékes parlamenti választások után derül fény.
|
Újabb MNB-botrány van kialakulóban? - de már nem Matolcsy György ügyei miatt
|
Értesüléseink szerint a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága vizsgálatot indít egy olyan megbízási szerződés ügyében, amelyet a jegybank a nyáron egy olyan vállalkozással, az MPF Group Kft.-vel kötött takarítási és karbantartási munkálatokra, 17 milliárd forintos értékben, amely idén februárban alakult, így semmilyen referenciával nem rendelkezik.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/ujabb-mnb-botrany-van-kialakuloban--de-mar-nem-matolcsy-gyorgy-ugyei-miatt.html
|
2025-11-25 10:22:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Nem tett jót a magyar labdarúgók megítélésének és piaci értékének, hogy a válogatott nem lesz ott a 2026-os világbajnokságon. Ennek ellenére a német Sky Sports azt írta november 21-én, hogy több európai topcsapat is érdeklődik a Ferencváros fiatal magyar középpályása, Tóth Alex iránt. Az érdeklődők között az olasz Juventus és több Bundesliga-csapat is megtalálható a portál szerint. A németek úgy fogalmaztak, hogy Tóth Alex a magyar futballban az új Szoboszlai Dominik, és hangsúlyozzák, hogy a kilencszeres válogatott futballista már az NB I legértékesebb játékosa. A Fradi kincsének piaci értékét október elején emelte 5 millió euróra a Transfermarkt, amivel a magyar élvonal legdrágábbja lett. A potenciális vevő azonban valószínűleg ennél jóval többet kell, hogy kifizessen, akár 15 millió eurós vételár is szóba jöhet.Egyike a NER-foci abszurditásainak, hogy ha a Fradi valamikor tényleg eladja a játékost, abból egy Mészáros Lőrichez közeli cég is profitálhat. A felcsúti milliárdos elvileg a Fradi egyik riválisának, a Puskás Akadémiának a kuratóriumi elnöke. Tóth Alex érdekeit pedig a BePro Carreer Agency Kft. nevű játékosügynökség, menedzseriroda képviseli, a céget a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt., illetve egy volt felcsúti növendék, Papp Bence alapította 2019-ben. Többnyire az átigazolási összeg 5-10 százaléka szokta a ügynökségeket illetni, de ez megállapodás kérdése.Teljeskörű szolgáltatást kínálunk a tehetség kibontakoztatása és az egyéni karriercsúcsok elérése érdekében. A profivá váláshoz rögös út vezet, mi a BePro Career Agency-nél a pályán és a pályán kívül is segítjük szem előtt tartani a kitűzött célt- vall magáról az ügynökség. Az iroda honlapján elérhető információk szerint Tóth Alex mellett még debreceni és zalaegerszegi játékosokat is képviselnek. A cég tulajdonosi szerkezete 2021-ben megváltozott: Papp Bence a kisebbségi tulajdonos, míg a többségi a Prime Property Magántőkealap lett.Erről a magántőkealapról már többször említést tett lapunk is. Például tavaly októberben számoltunk be arról, hogy már tíz magántőkealap tartozik a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez. A cég 75 százalékban Kertész József Tamásé, aki amellett, hogy a felcsúti milliárdos céges ügyvédje, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány/KESMA) alapítói jogait is gyakorolja. A tíz magántőkealap egyike a Prime Property Magántőkealap, amely tehát a BePro Carreer Agency Kft. többségi birtokosa.A sportsajtó persze erről soha nem tesz említést, Tóth Alex helyzetéről mindig Papp Bence nyilatkozik, mint a BePro Carreer Agency alapító ügyvezetője. Arról soha említés sincs, hogy az ügynökség valójában Mészáros Lőrinchez köthető. Tóthnak jelenleg 2027-ig szól a szerződése a Fradival. A még mindig csak 20 éves játékos 2023-ban debütált a magyar bajnokságban. Az idei szezonban az összes sorozatot figyelembe véve 19-szer lépett pályára, a meccseken 2 góllal és 5 gólpasszal segítette csapatát.A Fradinak komoly értéke, de ezt a piac határozza meg. Nem szabad vele kapkodni, ahogy eddig sem tettük. Nem dobunk be nagy neveket, hogy mi lenne, ha ez vagy az jönne. Amióta én elkezdtem ezt a szakmát, arra készülök, ahol most tartunk. Alex jól érzi magát, komoly céljai vannak: BL-csoportkör és világbajnokságra jutás a válogatottal- nyilatkozta még a nyáron Papp Bence a közmédiának. Ezek a célok nem jöttek össze, de attól még egy külföldi szerződést előbb vagy utóbb jó eséllyel nyélbe ütnek, amiből a Fradi mellett az ügynökség is profitálhat.
|
Abból is Mészáros Lőrinc gazdagodhat, ha a Fradi eladja a legértékesebb játékosát?
|
Tóth Alex érdekeit a felcsúti milliárdos által alapított játékosügynökség képviseli.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/abbol-is-meszaros-lorinc-gazdagodhat-ha-a-fradi-eladja-a-legertekesebb-jatekosat.html
|
2025-11-25 05:49:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Idén januárban egy olyan, száznál is több cégből álló láncolatot derítettek fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói, amelynek a célja az volt, hogy az EU területéről érkező földgáz után kevesebb általános forgalmi adót kelljen fizetni.A NAV akkori közleménye konkrét cégnevek nélkül arról írt: a feltételezett elkövetők több tízmilliárd forint értékű földgáz-kereskedelem után csaltak el nagyjából 10 milliárd forint áfát, és ugyanilyen értékben elektronikai termékekkel fiktíven kereskedtek.Az ügyről a 444.hu hétfőn azt írta, hogy idén januártól változtak az áfaszabályok, a módosításra pedig éppen a gázkereskedelemmel nagy tételben áfát csaló cégláncolat miatt lehetett szükség.Ez arra utal, hogy az akkor Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumban több mint egy éve tudtak a gázmaffia működéséről.A portálnak nyilatkozó, névtelenséget kérő adószakértő szerint rejtély, hogy ekkora tételnél miért nem jelzett a NAV rendszere. "Ez nemhogy nem életszerű, hanem arra utal, hogy valaki a háttérben úgy csinálta meg ezt a struktúrát, hogy pontosan tudta, mire figyel az adóhivatal, és így mire kell nekik figyelni" - mondta. Tehát lehetett olyan belső vagy a NAV-tól frissen távozott ember, aki megsúgta, hogy mi az az adott összeghatár - például 50 vagy 100 millió forint -, ahol nem "riaszt" az adóhivatal online rendszere, és ez alatt kellett nagyon-nagyon sok tranzakciót lebonyolítani. Az is elképzelhető, hogy a hálózat központi cégei időnként végeztek tényleges kereskedelmi tevékenységet is.A szakértő szerint a módszer a következő lehetett: az A kft. megvásárolta külföldről, áfamentesen az adott terméket - az áfamentesség miatt fontos, hogy az első magyarországi cég előtt már legyen legalább egy külföldi -, majd azt már áfával értékesítette B kft.-nek. Ez a B kft. visszaigényli az általa kifizetett áfát, és továbbadja a terméket C kft.-nek, amely szintén visszaigényli az áfát - befizetni viszont sem az A, sem a B kft. nem fizeti be. Az is előfordulhat, hogy ugyanazzal a termékkel többször is eljátszották ugyanezt.
|
Gázmaffia: több mint egy éve feltűnhetett a kormánynak a hatalmas lopás
|
A feltételezett elkövetők nagyjából 10 milliárd forint áfát csaltak el.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251027_gazmaffia-adocsalas-kormany-adovisszaigenyles
|
2025-10-27 13:03:35
| true
| null | null |
HVG
|
A Telex értesülései szerint csalás gyanújával indítottak nyomozást a Semmelweis Egyetemen. Ezt a rendőrség és az intézmény is megerősítette. Mint kiderült, Merkely Béla, az egyetem rektora tett feljelentést október 13-án, miután aznap azonnali hatályú felmondással megszüntette a Hallgatói Szolgáltatások Igazgatósága (HSZI) két vezetőjének jogviszonyát gazdasági visszaélés alapos gyanúja miatt. Ugyan egyéb részleteket nem közöltek, a Telex úgy tudja, az ügynek akár húsz érintettje is lehet.A HSZI felmentett igazgatójának jogi képviselője, Mórotz Zsolt ügyvéd szerint ügyfele nem gyanúsított, büntetőeljárás jelenleg nincs folyamatban ellene, és kiemelte, nem volt kötelezettségvállaló, sem pénzügyi ellenjegyző korábbi pozícióiban csak szakmai irányítást végzett. Hozzátette azt is, ügyfele ellen az egyetemen jelenleg fegyelmi eljárás folyik. Ez a jelenleg aktív hallgatói jogviszonyával kapcsolatban indult, de állítása szerint nem tudni, milyen indokkal, pedig november 11-én már volt egy meghallgatás is.A HSZI felmentett igazgatója három éven át volt a HÖK elnöke, egykori orvostanhallgatók beszámolói szerint nagyon aktív szereplője volt az egyetemi közéletnek. A HSZI vele együtt kirúgott igazgatóhelyettese a HÖK-ben alelnök volt akkor, amikor ő volt az elnök. A HSZI oldalán már se a nevük, se a képük nem látható, az oldalon jelenleg nincs is feltüntetve igazgató.A pozíciójából felmentett HSZI-igazgatónak korábban volt nyilvánosan elérhető weboldala és a munkájához kapcsolódó Facebook-oldala is. Utóbbi teljesen elérhetetlen, előbbiről szinte minden tartalmat töröltek, írja a Telex.Hozzátették, a korábbi HÖK-elnök több egyetemi kitüntetést is kapott. A már csak archivált változatban elérhető önéletrajzában azt írta, hogy 2021-ben a Covid-19-járvány elleni harcban vállalt szervezői és önkéntes munkája miatt kapta meg először az egyetem Pro Universitate érdemrendjét. 2023-ban rektori dicséretet kapott, ugyanebben az évben újra megkapta a Pro Universitate érdemrendet és a Pro Juventute Universitatis díjat is.
|
Csalás gyanúja miatt nyomoznak a Semmelweis Egyetemen, két vezetőnek mennie kellett
|
Merkely Béla, az intézmény rektora még októberben tett feljelentést.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251121_csalas-gyanuja-nyomozas-semmelweis-egyetem#mia1tb4q18y7gn9pqjt
|
2025-11-21 00:00:00
| true
| null | null |
HVG
|
Visszavonta felülvizsgálati kérelmét a Kúria abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított Varga Zs. András intézkedésével szemben. A döntés meglehetősen váratlan volt, a kedd délelőtt kezdődött kúriai tárgyaláson jelentette be az alperes Kúria képviselője, aki nyomásgyakorlásra is hivatkozott. Hogy ezzel pontosan mire gondolt, sem a nagy érdeklődés mellett tartott tárgyaláson, sem a Kúria közleményéből nem derült ki. Ebben egész pontosan "a jogerős ítéletet követően tapasztalt, a Kúria integritását érintő nyomásgyakorlásra" hivatkoztak.Megkérdeztük a Kúriát, pontosan milyen nyomásgyakorlásra gondoltak, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.A kérelem visszavonása azt jelenti, hogy a Kúria nem hozott határozatot az ügyben. Így a Fővárosi Ítélőtábla júniusi jogerős ítélete maradt hatályban, mely azt mondta ki, hogy Varga Zs. András törvénysértően függesztette fel Kovács Andrást tanácselnöki pozíciójából.Koncentrált támadássorozatKovács András tanácsát, mely a kormány számára kényes politikai ügyekben is ítélkezett, korábban az ügyelosztási rend módosítása ürügyével oszlatták fel. A kúriai tanácselnök erről szóló szakmai álláspontját egy tanulmányban kívánta közzétenni, amelyben a Kúria ügyelosztási rendjének elfogadását és alkalmazását kritizálta.A Kúria elnöke előbb megtiltotta a tanulmány közlését, majd Kovács ellen több párhuzamos eljárás is indult. Először integritássértés miatt jártak el ellene, majd fegyelmi szankcióval is sújtották, 2024 novemberében pedig két évre felfüggesztették a tanácselnöki pozíciójából. Mint arra a Magyar Helsinki Bizottság figyelmeztetett, ilyenre a legfőbb magyar bíró szerv esetén utoljára az 1980-as évek elején volt példa. Ügyével párhuzamosan azonnali hatállyal elbocsátottak egy elismert kúriai főtanácsadót is.A Kovács Andrással szemben folytatott rendkívüli alkalmassági vizsgálat egyébként azt állapította meg, hogy a bíró a feladatai ellátásra alkalmas, a fegyelmi eljárásban pedig első fokon azt állapították meg, hogy semmilyen szabályt nem sértett meg.A felfüggesztett tanácselnök ezután munkaügyi pert indított. A Fővárosi Törvényszék már a márciusi elsőfokú ítéletében kimondta, hogy Varga Zs. Andrásnak nem volt joga elmozdítani a bírót, és ugyanerre a következtetésre jutott másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla Vajas Sándor bíró vezette tanácsa is, mely még az elsőfokú ítéletnél is határozottabban kiállt a bírói függetlenség védelme mellett.Mint arra a Helsinki Bizottság is rámutatott, a Kúria elnöke szerette volna azt is elérni, hogy a jogerős ítéletben már ne szerepeljen a következő bekezdés: "a Kúria a legfőbb bírói szerv; a Kúriát az elnök vezeti, azaz ő a legfőbb bíró. A Kúria elnökével szemben speciális követelmények, a társadalom tagjaihoz képest magasabb erkölcsi és jogkövető elvárások érvényesülnek. A Kúria elnökétől a társadalom és az igazságszolgáltatás magas szintű normakövetést vár el, ezért a Kúria elnökére fokozott felelősség hárul, hogy példamutató magatartásával az igazságszolgáltatás erényeit és alapértékeit képviselje mind a bírák, mind pedig a társadalom felé." Ám a jogerős ítélet alapján ez is része maradt a döntésnek.Fontos üzenet a bíráknakTóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje - aki Kovács András képviseletét is ellátta - a keddi kúriai tárgyalás után úgy fogalmazott, abból a szempontból mindenképpen elégedett, hogy kiderült, jelenleg bírósági vezető igazgatási jogkörben nem mozdíthat el sem bírósági vezetőt, sem bírót a pozíciójából.Ugyanakkor úgy vélte, jobb lett volna, ha a kérdés végére a pontot a Kúria teszi ki, így ugyanis hasonló esetekben nem lehet azt mondani, hogy van kúriai precedens.Fontos visszaigazolás és megerősítés a most ítélkező bíróknak, hogy nem kell azt mérlegelniük, hogy ha adott esetben egy bírósági vezetőnek nem tetsző döntést hoznak, annak az lesz a következménye, hogy kiveszik őket a bíráskodásból- tette hozzá.A nyomásgyakorlásra való hivatkozást rossz üzenetnek nevezte, véleménye szerint ha lett volna bármilyen nyomásgyakorlás, akkor annak egy olyan bírói szervezetnek, mint a Kúriának, ellen kell tudni állni. Ha pedig lett volna ilyen, és emiatt nem születhet megfelelő döntés, akkor nagyon rossz állapotban lenne az igazságszolgáltatás - vélte Tóth.A Kúria szerint érdemben nyertekA Kúria már idézett közleményében ennek ellentmondva azt írta, Kovács András munkaügyi perét a Kúria "érdemben már elsőfokon megnyerte". Álláspontjuk szerint "a felperes abban az esetben kérhetné a tanácselnöki munkakörbe beosztott bíróként való tovább foglalkoztatását, amennyiben megfosztották volna őt a tanácselnöki tisztségétől. Tekintettel arra, hogy ilyenre nem került sor, a bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmét nem találta megalapozottnak. A bíróság ezért a felperes keresetét ebben a vonatkozásban elutasította, amit a felperes önálló jogorvoslattal nem támadott, az jogerőre emelkedett. A per jogorvoslati szakaszában másodlagos jogi kérdések pontosítása volt az eljárás tárgya" - írták.
|
Nyomásgyakorlásra hivatkozva visszakozott a Kúria, amely törvénysértően függesztette fel Kovács András tanácselnököt
|
Végérvényesen megnyerte a munkaügyi pert az a kúriai bíró, akit azért függesztett fel a Kúria elnöke, Varga Zs. András, mert kritizálta a legfelső bíróság ügyelosztási rendjét. Kovács András első- és másodfokon is nyert, majd az ügy a Kúriára került, ahol kedd délelőtt különös fordulattal zárult le. A Kúria bővebben ki nem fejtett, állítólagos nyomásgyakorlásra is hivatkozva visszakozott a pertől. A történtek így is bebizonyították, egy bírónak sem kell tartania attól, hogy az igazgatási vezetőjének nem tetsző álláspontja miatt „felfüggesztik” a pozíciójából.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251118_Nyomasgyakorlas-Kuria-Varga-Zs-Andras-torvenysertoen-fuggesztette-fel-Kovacs-Andras-tanacselnokot
|
2025-11-18 17:31:42
| true
| null | null |
HVG
|
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít és felszólító levelet küld Magyarországnak, mivel nem tartotta be az uniós szabályokat a hulladékgazdálkodási koncesszió odaítélésekor. A Bizottság úgy véli, hogy az eljárás során alkalmazott jogosultsági kritériumok diszkriminatívak voltak, és a koncesszió 35 éves időtartama meghaladja az uniós irányelvben megengedett időtartamot. Emlékeztetnek arra is, hogy az EU koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó szabályainak célja "a gazdasági szereplők egyenlő bánásmódjának és a koncessziók verseny előtti megnyitásának garantálása". A Bizottság számára úgy tűnik, hogy a koncesszió eredeti feltételeit az uniós szabályok megsértésével módosították.A magyar állam 2022-ben kötött szerződést egy koncessziós eljárást követően a Mol Nyrt.-vel. A kontraktus szerint a Mol, illetve az általa tulajdonolt koncessziós cég, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot.Magyarországnak két hónapja van válaszolni a felvetett kifogásokra, megfelelő válasz hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény kiadásáról dönthet.A következő ügyben a Bizottság felszólítja - Észtország és Lengyelország társaságában - Magyarországot, hogy tartsa be az EU kibertámadásokról szóló irányelvét. Az irányelv az EU kiberbűnözés elleni küzdelmének jogi keretének alapvető részét képezi, és előírja a tagállamok számára a kiberbűnözéssel kapcsolatos nemzeti törvények megerősítését és büntetőjogi szankciók bevezetését, többek között a nagyszabású kibertámadások esetén is. A tagállamok kötelesek kapcsolattartó pontokat kijelölni, amelyek a nap 24 órájában, a hét minden napján elérhetőek, hogy biztosítsák a nemzeti hatóságok közötti gyors együttműködést. A Bizottság úgy véli, hogy Észtország, Magyarország és Lengyelország helytelenül ültette át az irányelvben foglalt intézkedések egy részét nemzeti jogába, különösen az irányelvben meghatározott egyes bűncselekmények elkövetéséhez használt jogellenes lehallgatásra vagy eszközökre vonatkozó rendelkezéseket.Ugyancsak egy európai szabály helytelen átültetésére figyelmeztet a brüsszeli testület a büntetőeljárásban gyanúsítottaknak és vádlottaknak nyújtott költségmentességre vonatkozóan. Itt Magyarország és Bulgária sértett EU-s rendelkezést, ezért indul meg a kötelezettségszegési eljárás. Az irányelv célja, hogy közös minimumszabályokat hozzon létre annak biztosítása érdekében, hogy a gyanúsítottak és vádlottak jogai megfelelő védelemben részesüljenek az egész EU-ban. Konkrétan, a büntetőeljárásban a gyanúsítottak, vádlottak számára biztosít jogot a költségmentességhez, biztosítva számukra a pénzügyi támogatást a költségmentességhez. A Bizottság megállapította, hogy mindkét tagállamban nem minden, az irányelv hatálya alá tartozó személy fér hozzá költségmentességhez. Magyarországgal kapcsolatban a Bizottság további problémákat azonosított, mivel a költségmentesség megadása az egyén kérelmétől függ. Ezenkívül, bár Magyarország a kötelező védelem rendszerét alkalmazza, ez a rendszer nem fedi le az irányelvben meghatározott összes forgatókönyvet, és nem biztosítja, hogy a költségmentességet indokolatlan késedelem nélkül megadják.Az észtek és az olaszok mellett Magyarországot is felszólítja az Európai Bizottság, hogy ültesse át a fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok pénzügyi ösztönzőinek fokozatos megszüntetéséről szóló, elfogadott rendelkezéseket. A 2024-ben átdolgozott jogszabály meghatározza, hogyan érheti el az EU a teljes mértékben dekarbonizált épületállományt 2050-re számos intézkedés révén, és ezáltal hogyan csökkentheti az európai polgárok energiaszámláit az épületek energiahatékonyságának strukturális növelésével. Az Észtország, Olaszország és Magyarország által bejelentett intézkedések és a benyújtott magyarázatok vizsgálata után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a három tagállam nem hajtotta végre teljes mértékben a kötelezettségét, és nem is magyarázta meg teljes mértékben az önálló fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok telepítésére vonatkozó pénzügyi ösztönzők fokozatos kivezetését a 2025. január 1-jei határidőig.Végül a Bizottság felszólítja Csehország és Ausztria mellett Magyarországot is, hogy helyesen ültessék át a közúti infrastruktúra használatára vonatkozó útdíjakra és matricákra vonatkozó uniós szabályokat. Az irányelv célja a közúti infrastruktúra díjainak és a külső költségeknek az EU-ban történő kivetésére vonatkozó mechanizmusok harmonizálása. Míg Csehország, Magyarország és Ausztria nemzeti jogszabályai, amelyek az irányelvet átültetik, nagy vonalakban összhangban vannak az Eurovignette irányelvvel, olyan konkrét rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek nem ültetik át azt helyesen. Magyarország esetében a viszonylati jegy időtartama 120 percre korlátozódik, ami a nem rendszeres úthasználók, például a turisták hátrányára lehet. Az érintett kormányoknak két hónapon belül kell válaszolniuk és magyarázattal szolgálniuk.
|
Európai Bizottság: Uniós jogot sért a magyar hulladékgazdálkodási koncesszió, kötelességszegési eljárás indul
|
Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar kormány ismét megsértette az uniós jogot: öt ügyben is kötelezettségszegési eljárást indítottak, vagy a már zajló eljárás folytatásáról döntöttek. Gond van a magyar közbeszerzési rendszerrel, a kibertámadások elleni védelemmel, az útdíjakkal és a matricákkal is.
| null | 1
|
https://hvg.hu/eurologus/20251121_Europai-Bizottsag_unios-jog_kotelezettsegszeges_mohu_mol
|
2025-11-21 12:57:13
| true
| null | null |
HVG
|
A leggazdagabb magyarok között 15. Leisztinger Tamás, céges hálóját tekintette át az Mfor.hu azután, hogy a kispesti Budapest Honvéd FC tulajdonosaként Szijjártó Péter külügyminisztert tette meg a klub elnökének, majd le is esett 17 milliárdnyi adófizetői forint a klubnak.A lap emlékeztet, hogy Leisztinger a Horn-Medgyessy-Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt gazdagodott meg, de azért a NER-ben is egész jól boldogul, amit az is mutat, hogy a hozzá köthető Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Nyrt.augusztusban 2,2 milliárd forintért 750 ezer darab részvényt vásárolt a MagNet Bank Zrt.-ben, amivel minimális részesedéshez jutott,Júliusban 800 millióért megszerezte a Free-M Befektető, Vagyonkezelő, Tanácsadó Kft.-t, és vele együtt egy 9 millirád forintos bevétellel rendelkező húsfeldolgozót,szeptemberben pedig megvette a Ferroker-Sped Kft.-t, a Yellowsolar Kft.-t és a Solarpark-Bábony Kft.-t.
|
Fű alatt terjeszkedik a Honvéd elnökségét Szijjártóra testáló milliárdos
|
Milliárdos bevételű húsfeldolgozó, részesedés a MagNet Bankban, naperőművek Leisztinger Tamás bevásárlókosarában.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251121_Leisztinger-Tamas-honved-szijjarto-peter-forras-vagyonkezelesi-es-befektetesi-nyrt-cegfelvasarlas-kkv-vallalkozas
|
2025-11-21 08:46:05
| true
| null | null |
HVG
|
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lett a Budapest Honvéd labdarúgócsapat elnöke - közölte az általa vezetett minisztérium közleményében. Szijjártóról régóta köztudott, hogy a Honvéd a kedvenc csapata, eddig azonban - szemben a NER-elit számos tagjával - nem vállalt aktív szerepet az általa szívlelt klub irányításában.Szijjártó érkezésével rögtön pénz is áll a házhoz: a klub négy milliárd forint értékű beruházási programot indít a kormány támogatásával, aminek része egy új sportcsarnok, valamint a Magyar Futball Akadémia megújítása és működtetése, de a közeljövőben további fejlesztések is megvalósulhatnak. A külügyminiszter azt is bejelentette, hogy az immár általa vezetett klub megkapja az államtól a 2021-ben átadott, 17 milliárd forintos Bozsik Arénát, valamint az eddig külön működő Magyar Futball Akadémiát is.Szijjártóval ugyanakkor nemcsak közpénz érkezik a Honvédhez, hiszen bejelentették az új mezszponzort is: a szingapúri Vulcan Shield Global négy évig lesz a szebb napokat látott kispesti együttes főtámogatója. A szurkolói eseményen a Honvéd az NB1.hu tudósítása szerint azzal büszkélkedett, hogy új szponzoruknak kétszer annyi pénze van, mint az Újpestet támogató Molnak. Az új támogatónak köszönhetően Szijjártó szerint "a következő négy évre több százmillió forintos nagyságrendben megnő a klub költségvetési mozgástere és pénzügyi ereje."A Vulcan Shield Global egyébként szeptemberben jelentette be, hogy 2500 főt foglalkoztató gyárat épít Békéscsabán, ahol kerámiaszálas textíliákat gyártanak majd. A beruházást a kormány 49 milliárd forinttal támogatja.
|
Szijjártó Péter lett a Budapest Honvéd elnöke, rögtön kapott is egy 17 milliárdos ajándékot a kormánytól
|
Az immár Szijjártó Péter által vezetett Honvéd megkapja a négy éve átadott, 17 milliárd forintból épült Bozsik Arénát az államtól, de az új elnök egy négy milliárd forint értékű beruházási programot is bejelentett. A klubnak új, szingapúri főszponzora is lesz, amely nemrég 49 milliárdos állami támogatással kezdett gyárépítésbe Békéscsabán.
| null | 1
|
https://hvg.hu/sport/20251110_szijjarto-peter-elnok-budapest-honved-leisztinger-tamas
|
2025-11-10 20:33:00
| true
| null | null |
HVG
|
Öt évig is titokban maradhat, ha Sulyok Tamás köztársasági elnök luxusutazáson vesz részt az adófizetők pénzén, a Sándor-palota ugyanis nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem adja ki a külföldi utak költségeiről szóló adatokat - tudta meg a HVG. Ez azt jelenti, hogy csak az elnöki ciklus lejárta után derülhet ki, mennyit számoltak el az igénybe vett szállodák után, valamint hogy mennyit költöttek magára az utazásra, esetleg a napidíjra.A Sándor-palota egy tavaly decemberben elfogadott, idén júliustól hatályos jogszabályra hivatkozva utasította el lapunk erre vonatkozó közérdekű adatigénylését. Az indoklásban a törvény szövegét idézve azt írták:megállapítottuk, hogy ezeknek az adatoknak a megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését, továbbá nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti.A HVG a következő adatokat szerette volna megismerni:pontosan mely külföldi helyekre utazott a köztársasági elnök,mennyit költöttek összesen az utazásra, a szállodára és a napidíjra,hány fős volt a delegáció, kikből állt?A Sándor-palota által hivatkozott jogszabály öt évig teszi lehetővé, hogy titkosítsák a védett személyek utazásával kapcsolatos adatokat, azaz Sulyok Tamás útjainak részleteiről akkor értesülhet a közvélemény, amikor már lehet, nem is lesz hivatalban. Védett személynek minősül a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külpolitikáért felelős miniszter és a legfőbb ügyész.Természetesen önmagában a költségek közzététele nem jár semmilyen biztonsági kockázattal, ezt támasztja alá az is, hogy a sajtó évek óta beszámol a külföldi utakkal kapcsolatos kiadásokról.A HVG írta meg például, hogy több mint 228 millió forintot fizettek ki a köztársasági elnök és delegációjának szállására a párizsi olimpia ideje alatt, de Sulyok Tamás csak három napot töltött a francia fővárosban. A 15 szállodai szobát még 2023-ban, Novák Katalin akkori államfőnek, valamint a kíséretének foglalták le az egész olimpia idejére, a tervek szerint ugyanis a köztársasági elnök Párizs egyik legelegánsabb szállodájában szállt volna meg. Időközben viszont Novák Katalin lemondott a kegyelmi ügy miatt, így helyette utódja, Sulyok Tamás mehetett Párizsba. Ő viszont már csak három napot akart az olimpián tölteni, és miután a foglalást már nem lehetett módosítani, a teljes 228 milliós forintos összeget ki kellett fizetni.Januárban tehát még nem számított nemzetbiztonsági kockázatnak annak az adatnak a megismerése, hogy átlagosan 850 ezer forintért vettek ki egy szobát egy éjszakára. (Az elnöki lakosztályért éjszakánként 10 ezer eurót, akkori árfolyamon éjszakánként nagyjából 3,8 millió forintot kellett fizetni.)Ugyanakkor nemcsak a köztársasági elnökök, hanem Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter esetében is titkolják a pontos költségekről szóló adatokat, és mindegyik esetben az idézett jogszabályra hivatkoznak.Az Átlátszó korábban Szijjártó Péter egyik útjával kapcsolatban szeretett volna részleteket megtudni, de azt is elutasították, a miniszteri döntés indoklásában pedig az állt, hogy a minisztérium a védett személyek mozgásával összefüggő adatok nyilvánosságra kerülését különlegesen magas biztonsági kockázatnak tekinti. Ezt azzal magyarázták, hogy az adatok (például helyszín, utazási útvonal) ismerete alkalmas lehet egy jövőben megvalósuló, a védett személy ellen irányuló inzultus vagy bűncselekmény előkészítésére.
|
Orbán és Szijjártó módszerét vetette be Sulyok Tamás hivatala, amikor arról kérdeztük, mennyit költöttek az államfő külföldi utazásaira állami pénzből
|
A Sándor-palota szerint nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztet, ha közzéteszik a költségeket. Orbán Viktor és Szijjártó Péter esetében is titkolják a kiadásokat.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251125_Sulyok-Tamas-hivatala-inkabb-nem-arulja-el-hogy-mennyit-koltottek-a-koztarsasagi-elnok-kulfoldi-utazasaira-allami-penzbol
|
2025-11-25 05:30:00
| true
| null | null |
HVG
|
Évi 3 millió köbméter termálvizet termelne ki zuglói gigantikus irodaházak fűtésére a Bayer Construct, hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kedden.A Bosnyák téri komplexum geotermikus kútja ugyanazt a vízbázist használná, mely a fővárosi gyógyfürdőket is táplálja. A zuglói helyszín miatt a Széchenyi és a Paskál közvetlenül is érintett. A Qubit által is idézett tanulmány szerint azon a területen, melyen a zuglói irodaház áll"további kutak lemélyítése vagy a kitermelendő vízmennyiségek megnövelése beláthatatlan károkat okozhat a meglévő vízkivételekre".A 444 ezért megkereste a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-t (BGYH), mi a véleményük a beruházásról.A BGYH válaszában azt írta, a "budapesti termálkarszt kifejezetten érzékeny, miközben olyan összetett és bonyolult rendszer, amelyben még az alapos kutatások mellett is nehéz megjósolni, milyen rövid- és hosszú távú változásokat okozhat a nagy mennyiségű plusz termálvíz kivétele és adott esetben hűtött víz visszasajtolása." Csökkenhet a vízhozam és a kitermelt víz hőmérséklete, de lokálisan akár nőhet is a vízhőmérséklet és minden ilyen változás okozhat problémát, írják. Kedvezőtlen hatás lehet többek között a víz áramlási irányának vagy a nyomásviszony megváltozása."Határozott szakmai álláspontunk, hogy csak olyan engedélyezési lépésekhez járulunk hozzá bármekkora hozamú termelés és visszasajtolás esetén, amelyek hiteles mérésekkel alátámasztottak, tudományosan megalapozottak, és egyértelműen kizárják a társaságunk által üzemeltetett fürdők kútjainak vízbázisára gyakorolt negatív hatásokat - a Bayer Construct Zrt. építkezése kapcsán ez közvetlenül a Paskál fürdőt és a Széchenyi fürdőt érinti."A BGYH érintett a Zugló Városközpont kútjának kijelölési folyamatában, és ügyfélnek minősül az eljárásban, amiben szeretnének is részt venni, amint az megindul. Ugyanakkor még csak az engedélyezést előkészítő előzetes egyeztetések zajlanak.Azt írják, a BGYH minden, akár jogi eszközöket is bevet, hogy megvédjék a termálvizek vízbázisait.A fentebb már említett, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársai által jegyzett tanulmány szerint "a Budapest környéki termálkarszt hidraulikai és hőmérsékleti egyensúlyának megbontása igen kockázatos".Budapest jelenlegi termálkútjainak zöme abban a piros zónában található, amely "tiltott terület, ide visszasajtolással se javasolt engedélyt kiadni, illetve ne érintse újonnan kijelölendő védőidom sem" - írják, márpedig a Bayer Construct zuglói irodaháza is ebben a piros zónában van.A Bayer az erdélyi NER-milliárdos és egykori Tiborcz-üzlettárs Balázs Attila érdekeltségébe tartozó építőipari nagyvállalkozás. A bosnyák téri beruházást a kormány kiemelt közérdekűnek minősítette, a rendeletben megadott kedvezményekkel Balázs cége mentesült szinte minden korlátozás alól. Az eredetileg lakásokkal teli városközpont helyett azonban irodaházakat és plázát épített a Bayer, az irodákat pedig 244 milliárd forintért az állam meg is vette, a tervek szerint a NAV fog odaköltözni.
|
A Széchenyi fürdő vizét is veszélyezteti Tiborcz volt üzlettársának irodatömbje, a BGYH minden eszközt bevet a vízkincs védelmében
|
A Bayer Construct évi 3 millió köbméter termálvizet termelne ki zuglói irodakomplexuma fűtéséhez. Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. azt írta a 444-nek, minden jogi eszközt bevetnek a termálvizek védelmében, ügyfélként részesei is az engedélyeztetési eljárásnak.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/05/a-szechenyi-furdo-vizet-is-veszelyezteti-tiborcz-volt-uzlettarsanak-irodatombje-a-bgyh-minden-eszkozt-bevet-a-vizkincs-vedelmeben
|
2025-11-05 10:31:39
| true
| null | null |
444
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.