text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Elhasználódtak a hatéves Herendi porcelán étkészlet egyes darabjai a Karmelitában, ezért pótolni kell azokat. Az eszközök beszerzéséért ötvenmillió forintot fizet a kormány - írta meg a Menedzser Fórum kedden.A lap szerint a különleges étkészlet minden egyes darabja a Herendi Porcelánmanufaktúrában készült, és csak ez a vállalat tudja pótolni a hiányzó lapos, mély- és csemegetányérokat, befőttestálkákat, só, bors- és cukorszórókat, valamint tejszínes kannákat. Ezért nem is hirdettek meg közbeszerzést, a szerződést csak a Herendi teljesítheti a kizárólagos jogok miatt, beleértve a szellemitulajdon-jogokat, ugyanis hat évvel ezelőtt egy olyan, aranykoszorúval és címerrel díszített teljes szervízkészletet alkottak meg, aminek pótlását más nem végezheti el.Az új darabok beszerzését azzal indokolták, hogy a felújított Karmelita épületegyüttesben egyre több a nagy létszámú protokolláris rendezvény, ezeken gyakran használják a Herendi étkészletet, aminek egyes darabjai eltörtek, elcsorbultak, "így már nem használhatóak a megfelelő színvonalú terítékhez" - idézi a lap a közbeszerzési dokumentumot.Hozzátették: az eredeti készlet háromezer darabos, ebből mostanra 2379 darab maradt ép. A jelenlegi közbeszerzés 856 darab porcelántermék készítésére vonatkozik, ami az eredeti készlet nagyjából 28 százaléka. A Menedzser Fórum számításai szerint a teljes étkészlet 150 millió forintba kerülhetett. A közbeszerzési dokumentumban arról írnak, hogy a teljes garnitúra lecserélése nem lenne gazdaságos, mert az irreális többletköltséget jelentene a kormánynak.A Herendi porcelán hungarikum, ezért nem csak a Karmelitában kap szerepet, hanem a diplomáciai gyakorlatban is, sokszor a vállalat termékeit kapják ajándékba az országba látogató magas rangú külföldi vendégek. Vagy például Hosszú Katinka, akit Orbán Viktor miniszterelnök első házasságkötésekor egy Herendi étkészlettel ajándékozott meg.
|
50 milliót fizet a kormány, hogy pótolják az elhasználódott Herendi étkészletet a Karmelitában
|
Közbeszerzést ki sem írtak, ugyanis más vállalat nem teljesítheti ezt a feladatot.
| null | 1
|
https://hvg.hu/elet/20251118_herendi-karmelita-kozbeszerzes-etkeszlet-protokoll-darab
|
2025-11-18 18:51:58
| true
| null | null |
HVG
|
A tervezettnél legfeljebb 40 milliárd forinttal többet költhet az állam az autópálya-koncessziókra - olvasható a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben.Az idei költségvetésben eredetileg 370 milliárd forint szerepelt a Gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj jogcímcsoport kiadási előirányzataként, ezt emelte meg az Orbán Viktor által szignált kormányhatározat.A döntéshez nem fűztek indoklást.A magyar állam 2022-ben adta koncesszióba a teljes gyorsforgalmi úthálózat kezelését 35 évre a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztési (MKIF) Zrt.-nek, amely Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozik.A G7 augusztusban azt írta, Mészárosék 2022 szeptembere és 2024 decembere között összesen 383 milliárd forint koncessziósdíj-bevételt számoltak el, a koncesszorhoz tartozó üzemeltető és fejlesztő társaságokkal együtt pedig összesen 30,9 milliárd forintnyi nyereséget termeltek. Ennek csaknem a teljes egészét, 30,5 milliárd forintot fizettek ki a tulajdonosaiknak a Mészároshoz és Szíjjhoz köthető magántőkealapok, amelyek az MKIF tulajdonosai.
|
Negyvenmilliárddal fizethet többet a sztrádák után az állam Mészáros és Szíjj érdekeltségének
|
Kormányhatározattal emelték meg az eredetileg 370 milliárdos előirányzatot.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251114_autopalya-koncesszio-40-milliard-mkif-zrt-meszaros-lorinc-szijj-laszlo
|
2025-11-14 06:29:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Saját, a közbeszerzési törvény szigorítását célzó módosító javaslatát magyarázta hétfőn délelőtt Lázár János az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, amelyen a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, állami beruházásokon - így többek között a Budapest-Belgrád vasútvonalon is - dolgozó V-Híddal összefüggésben is érdekes kijelentést tett. Az ülés végén Lázár a HVG kérdésére megerősítette:vannak bizonyos feltételek az állami beruházásoknál, amelyeket minden pályázónak, kivitelezőnek be kell tartani, és ezeket be is tartatják, még a V-Híddal is, ha pedig ezeket a Mészáros-cég nem hajlandó elfogadni, akkor kizárhatják a beruházásokból.Lázár kifejtette: "A minisztériumnak az a politikája beruházóként, hogy aki dolgozik az államnak, az 10 százaléknál többet nem kereshet. Ezt a V-Híd vitatja, nem fogadja el, ezért a vele fönnálló viszonyainkat peresíti, és ezt a tételt folyamatosan vitatni kívánja a jövőben. Nem akarja továbbá megmutatni az alvállalkozói és szub-alvállalkozói szerződéseket."Az ügy előzménye, hogy a V-Híd Zrt. idén októberben megtámadta a Lázár-tárca 26,5 milliárd forintosra becsült tenderét, amellyel a Gubacsi vasúti híd kivitelezéséhez kerestek vállalkozót. A cég kifogásolta a maximum 10 százalékos nyereséghányad előírását és a teljes alvállalkozói láncolat ellenőrizhetőségét is jogsértőnek vélte - ezeket a kifogásokat azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította.A HVG-nek Lázár most megismételte: "Mi minden szerződést jóvá akarunk hagyni, amit ő köt, látni akarjuk, hogy ki mennyit keres az államon. Ez egy vita a V-Híddal, senkinek nem fogunk engedni, a V-Híd sem kereshet többet, mint bárki más Magyarországon." A miniszter szerint elképzelhető, hogy a feltételeket nem teljesítő cégeket kizárhatják az állami közbeszerzésekről, így akár erre a sorsra juthat az állami vasútépítési projektekben lényegében monopolhelyzetben lévő Mészáros-cég is. Úgy fogalmazott:Előfordulhat, hogy kizárjuk az állami beruházásokból, ha ez a jogvita fennmarad, és akkor a V-Híd nem fog tudni a vasútépítésekben részt venni. Ha ő nem fogadja el, hogy 10 százalékot kereshet, és nem hajlandó betekintést engedni a számaiba, akkor nyilván nem fog vasutat építeni Magyarországon."Arról a HVG már többször írt, hogy a V-Híd olykor szerződés nélkül dolgoztatja az alvállalkozóit, és esetenként annyit csúszik a kifizetésükkel, hogy a társaságok a csőd szélére kerülnek. Nemrég menesztették a cégvezető Sárváry Istvánt, többek szerint Lázár hatására. Ráadásul Mészáros másik nagy vasutas cége, az R-Kord is hasonló alvállalkozói gyakorlatot folytat. Minderről szó esett a Mészáros Lőrinccel nemrég az Indexen megjelent interjúban is.Ebben Mészáros úgy fogalmazott: furcsa lenne, ha egy miniszter hatására menesztené egy cégvezetőjét, és Sárváry esetében sem ez történt. A ki nem fizetett - vagy nagy késéssel kifizetett - alvállalkozókról pedig a következőket mondta: "A Mészáros Csoportban mindig tisztességesen jártunk el a velünk dolgozó vállalatokkal, főként azokkal, akik korrektül teljesítettek. Fővállalkozó és alvállalkozó között természetesen előfordulhat vita, de ezeket minden esetben rendezzük." Hozzátette:Én is voltam alvállalkozó, tudom, milyen érzés, ha valakit hátrány ér. A fővállalkozónak nincs joga megkeseríteni az alvállalkozó életét - ezt én soha nem tűrném el. A mostani történet is inkább politikai támadás volt."Ami pedig a gazdasági bizottság hétfői ülésének fő témáját, a közbeszerzési törvény módosítását illeti, az a Strabag miatt született, pontosabban az M30-as autópálya szikszói szakaszának botránya miatt. A miniszter előbb rendkívüli auditot rendelt el a Strabagnál, mert a cég nem készült el a megcsúszott M30-as autópálya helyreállításával, majd arról beszélt, hogy a Strabag "átbaszott minket", és egy kis kitérő után, amelyben bizonyíték nélkül azt állította, hogy a cég a Tisza Párt kampányát segíti, benyújtotta a közbeszerzési törvény módosítását, amellyel kizáratná a szerződésszegőket az állami beruházásokból.Apró szépséghiba, hogy ez már most is benne van a törvényben, de hát a kampány az kampány. Valójában a benyújtott törvényjavaslatból kiderül, hogy az eddigiekkel szemben a két évvel régebbi, akár öt évvel korábbi szerződésszegést is büntetnék, és a folyamatban lévő eljárásokra is érvényes lenne az új szabály.
|
Lázár János: Ha a Mészáros-cég nem fogadja el a feltételeket, akkor nem fog vasutat építeni Magyarországon
|
A legfeljebb 10 százalékos haszonkulcsból és az ellenőrizhető alvállalkozói szerződésekből nem enged az állam senkinek, így a Mészáros-cégbirodalomhoz tartozó V-Hídnak sem – mondta a HVG-nek Lázár János. A miniszter szerint ha a jogvitájuk fennmarad, a V-Híd nem vehet részt vasútépítésekben, mert kizárhatják az állami beruházásokból.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20251117_Lazar-Ha-Meszaros-Lorinc-cege-nem-fogadja-el-a-felteteleket-akkor-nem-fog-vasutat-epiteni-Magyarorszagon-ebx
|
2025-11-17 13:21:00
| true
| null | null |
HVG
|
Egy a már a Demszky-érában is zsíros szerződéseket nyerő, Tóth Csaba volt szocialista képviselőhöz közel álló ügyvédi iroda is komoly szerepet kap az újbudai közbeszerzések végrehajtásában. A Varga Dóra Katalin ügyvédi iroda Dr. László Imre polgármester 2019-es megválasztása után szinte azonnal feltűnt a kerületben.A Kis-Fleischmann Éva kabinetfőnökkel közeli kapcsolatot ápoló iroda ugyanakkor már Demszky Gábor főpolgármestersége idején is komoly megbízásokat kapott.Az ügyvédi irodát Újbuda önkormányzata annak ellenére foglalkoztatja, hogy az az OLAF-jelentésekben szabálytalan közbeszerzések miatt is szerepelt.Az OLAF-jelentés szerint a 4-es Metró megvalósítása kapcsán az ügyvédi irodával 2007-ben kötött szerződés jogszabály ellenes volt, mert nem folytattak le közbeszerzési eljárást, hanem csak úgy megbízták őket.Ezen felül a Demszky Gábor vezette fővárosi önkormányzat a Varga Dóra Katalin ügyvédi irodának harmincmillió forint maximális szerződési díjat úgy fizetett ki, hogy csak részben teljesítették a szerződésben foglaltakat, sőt úgy kaptak még plusz húszmillió forint bónuszt, hogy ilyet a szerződés nem tartalmazott. A szabálytalan megbízás és kifizetés eredményeként a Főváros ezen ötvenmillió forintos kifizetés finanszírozására nem vehetett igénybe támogatást.Az ügyvédi iroda 2010 előtti tevékenysége is megerősíti a korábban a lapunkban megjelent információkat, miszerint egy 2010 előtt a fővárosban tevékenykedő, a volt SZDSZ-hez és az MSZP-hez erősen kötődő csoport vette át a hatalmat Újbudán.A Varga Dóra Katalin ügyvédi iroda ugyanis Demszky Gábor főpolgármestersége alatt közvetlenül kapcsolatban lehetett mind Tiba Zsolt akkori főjegyzővel, aki jelenleg Újbuda jegyzőjeként tevékenykedik, illetve Kis-Fleischmann Évával, aki az akkori főjegyzői iroda vezetőjeként dolgozott, jelenleg pedig László Imre polgármester kabinetfőnöke.Az említett cég az egykori szocialista képviselőhöz, Tóth Csabához is köthető. Egy 2010-es, a zuglói önkormányzat visszaéléseit tartalmazó cikkben ugyanis felbukkan a Varga Dóra Katalin ügyvédi iroda. A szóban forgó cikkben Varga Dóra közbeszerzési tanácsnokra, mint Tóth Csabához közel álló szereplőre hivatkoznak, aki 2008-2009-ben hét hónap jogi munkáért 26,1 millió forintot kaszált, ami több mint 3,5 milliós havi apanázst jelent.A cég 2022-ben is felbukkant Zuglóban, amikor kiderült, a Varga Dóra ügyvédi iroda nemcsak az önkormányzati hivatalnak, de a Zuglói Zrt.-nek is adott közbeszerzési tanácsokat havi ötszázezer forintért.Fontos még megjegyeznünk, hogy annak ellenére hogy Varga Dóra ügyvédi irodája 2014 óta állandó megbízási szerződéssel rendelkezik, az elmúlt három évben összesen 615 beszerzési eljárásból mindösszesen tizenöt volt közbeszerzési eljárás- áll a Zuglói Zrt. átvilágításában. Átlagosan tehát havi 0,4 közbeszerzésért kapott félmillió forintot Varga ügyvédi irodája. Tavaly ráadásul több mint 35 millió forintot fizetett ki külső ügyvédi irodáknak a cég, míg 2020-ban alig több mint húszmilliót, azt azonban nem tudni, mi okozta a költségek ilyen mértékű növekedését.Az ügyvédi iroda 2020-ban Újpesten is felbukkant, az UV Újpesti Vagyonkezelő Zrt. a 2020-as év során közbeszerzési tanácsadásra 20 millió forintos szerződést kötött a Varga Dóra Ügyvédi Irodával.Borítókép: László Imre újbudai polgármester az önkormányzati tanácsteremben (
|
Érik a botrány: Tóth Csabához közel álló ügyvédi iroda kezeli Újbuda közbeszerzéseit
|
Az újbudai önkormányzat álfüggetlen közbeszerzési szakértőjeként működő Varga Dóra Katalin ügyvédi iroda ugyanakkor komoly hírnevet szerzett magának az elmúlt évtizedekben.
| null | 1
|
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/11/erik-a-botrany-toth-csabahoz-kozel-allo-ugyvedi-iroda-kezeli-ujbuda-kozbeszerzeseit
|
2025-11-14 20:45:21
| true
| null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A Pécs melletti kisváros korábbi vezetője első fokon 1,5 millió forintos pénzbírságot kapott sikkasztás és hivatalos személy által elkövetett közikirat-hamisítás miatt. Ha nem fizet, fogházba is kerülhet. A korábbi politikus ártatlannak vallja magát és fellebbezett az ítélet ellen.Az egykori városvezető ellen a ügyészség emelt vádat hútlen kezelés és hivatalos személy által elkövetett közikirathamisítás miatt. A vád szerint Kozármisleny akkori polgármesterének két életbiztosítása is volt, amit az önkormányzat fizetett, azonban ezek közül az egyikről a képviselőtestület nem is tudott. Amikor az egyik életbiztosítás lejárt, a 1,5 millió forintos összeghez úgy jutott hozzá a városvezető, hogy azt a saját bankszámlájára utaltatta. A vádirat szerint, hogy ezt később legálissá tegye, egy rendkívüli testületi ülésen jutalmat szavaztatott meg magának, közel akkora összegben, mint ami a biztosításból befolyt - derült ki a misleny.hu oldal beszámolójából.A közokirat-hamisítás a vád szerint egy másik ügyben valósult meg. A korábbi polgármester az önkormányzat számlájához tartozó bakkártyával rendelkezett 2015 és 2019 között, azonban erről csak 2020-ban írt alá egy polgármesteri utasítást, visszamenőleges, 2015-ös dátumot megjelölve.Az ügyet első fokon a Pécsi Járásbíróság tárgyalta. Az ügyész börtönbüntetést kért, az egykori kozármislenyi városvezető azonban ártatlannak mondta magát, szerinte nem követett el bűncselekményt.A bíróság végül első fokon elítélte a vádlottat, igaz a közokirat-hamisítás mellett nem hűtlen kezelés, hanem sikkasztás miatt. A nem jogerős ítélet szerint 1,5 millió forint pénzbírságot kapott, amit, ha nem fizet meg, fogházba is kerülhet.Az ügyészség gondolkodási időt kért, hogy eldöntse fellebbez-e az ügyben, a volt polgármester védője azonban elsődlegesen felmentésért, másodlagosan pedig enyhítésért nyújt be fellebezést.
|
Első fok: elítélték Kozármisleny volt polgármesterét
|
A Pécs melletti kisváros korábbi vezetője első fokon 1,5 millió forintos pénzbírságot kapott sikkasztás és hivatalos személy által elkövetett közikirat-hamisítás miatt. Ha nem fizet, fogházba is kerülhet. A korábbi politikus ártatlannak vallja magát és fellebbezett az ítélet ellen.
| null | 1
|
https://www.pecsma.hu/elso-fok-eliteltek-kozarmisleny-volt-polgarmesteret/
|
2025-11-18 19:24:03
| true
| null | null |
PécsMa.hu
|
Több mint 7,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást oszt ki a magyar kormány tizenhat erdélyi vállalkozás közt - derült ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium által az Európai Bizottságnak jelentett adatokból. A magyar költségvetési támogatást Hargita, Kovászna, Kolozs és Maros megyei cégek kapják, a nyertesek közt van agráripari, erdőgazdálkodási, állattenyésztő és idegenforgalmi vállalkozás is.Annak részleteit viszont nem tette közzé a külügy, hogy pontosan milyen beruházásokat támogat adófizetői pénzből. A Szijjártó Péter vezette tárca a 24.hu közérdekű adatigénylésére csupán annyit ismert el, hogy a vállalkozások vissza nem térítendő támogatást kapnak. Azt írták, hogy a részleteket a pályázatok operatív kezelését végző szervezet honlapján található felhívás és az általános szerződési feltételek tartalmazzák.Csakhogy azt nem árulták el, melyik szervezet végzi a lebonyolítást.Ugyanakkor adatigénylésünket követően megjelent a magyar kormány erdélyi beruházási támogatásait gyakran felügyelő Pro Economica Alapítvány honlapján ugyanaz a támogatási lista, amelyiket lapunk az Európai Bizottságnak jelentett adatok közt felfedezett. Az alapítványról a Magyar Hang írta meg korábban, hogy azon keresztül sok milliárd forintos értékben lehet magyar közpénzt csatornázni Erdélybe úgy, hogy annak részletei rejtve maradjanak a nyilvánosság előtt, ugyanis a szervezetre nem vonatkozik a magyar üvegzsebtörvény.A 24.hu a Snoop.ro portál újságírójával közreműködésben térképezte föl a pénzek útját és a készülő beruházások részleteit.Újabb milliárdok a román szállodaiparnakA legtöbb támogatást – csaknem 4,6 millió eurót, azaz közel 1,9 milliárd forintot – a kolozsvári Roata Faget Srl kapja, amely 2010 óta működtet egy csárdát Románia második legnépesebb városában. A társaság tulajdonosa Sipos József és a felesége, a támogatást pedig – romániai hírek szerint – arra kapták, hogy ötcsillagos szállodát, éttermet, többfunkciós rendezvény- és konferenciateret, valamint egy mesterséges tavat hozzanak létre egy 2,6 hektáros területen. A pontos részleteket nem sikerült kideríteni, ugyanis a cég nem reagált a megkeresésünkre.Szintén a szállodaiparban tevékenykedik a második legtöbb támogatást elnyerő a Premiot Amera Hotels Srl nevű társaság, amelynek több mint 1,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a külügyminisztérium. A céget 2022-ben alapították, és két erdélyi üzletember, Ambrus Ádám és Kerekes Gábor érdekeltségében áll. A vállalkozás egy 110 szobás hotelt tervezett, amit eredetileg 2025-ben adtak volna át, ám helyi hírek szerint az engedélyezés elhúzódása miatt három évvel elhalasztották a nyitást. Ezt a társaságot szintén hiába kerestük a magyar költségvetési támogatás felhasználásáról érdeklődve.Csaknem 280 millió forint jut az ugyancsak szállodaüzemeltetéssel foglalkozó Atlantic Hotel Restaurant Srl elnevezésű társaságnak, amely egy étteremmel is rendelkező butikhotelt működtet Marosvásárhely központjában. A Fazakas Róbert érdekeltségében álló társaság sem válaszolt a kérdéseinkre. Fazakas tulajdonában van az Atlantic Hotel Hungary Kft., amely egy terézvárosi székhelyszolgáltató címére van bejegyezve, és az elmúlt négy év során nem mutatott érdemi működést, csupán veszteséget termelt.A külügy vissza nem térítendő támogatásaiból 255 millió forintot kap a sepsiszentgyörgyi Isabella Boutique Hotel tulajdonosa, a Deicanto Srl. Tulajdonosa, Petrovits Ágnes megkeresésünkre jelezte, hogy a hotel bővítésére kérték a támogatást, amelynek az előlegét már meg is kapták. Mint írta, a munkálatokat elkezdték, a magyar állam 48 százalékban finanszírozza azokat. Ez a társaság korábban romániai állami támogatást – 755 ezer lejt, azaz 58 millió forintot – is fölvett „lakóház turisztikai szállodává való felújítása, bővítése és újrahasznosítása” címén. Az nem derült ki, hogy a romániai forrást a szóban forgó hotelre használták-e föl.Szintén részesült korábban romániai és európai uniós támogatásban a külügy listáján is szereplő Abib Srl, amely a marosugrai Haller Kastélyszállót üzemelteti. A cég előzőleg 400 ezer eurót, vagyis csaknem 160 millió forintot kapott a kastély turisztikai célú átalakítására. Ezúttal 196 millió vissza nem térítendő forrást kapnak Magyarországról, ám azt nem tudjuk, hogy mire költik, megkeresésünkre ugyanis ez a társaság sem válaszolt. A 2011-től panzióként, étteremként és pincészetként működő kastélyszálló a marosvásárhelyi Fóris család érdekeltsége.124 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap a csíkszeredai Hotel Fenyő üzemeltetője, a Fenyő Srl. Ez a cég az ismert üzletember és kulturális aktivista, Kurkó János György érdekeltsége. Ahogy neki, úgy a csaknem százmillió forintot elnyerő sepsiszentgyörgyi Hotel Hostel Park Srl tulajdonosainak is erősek a közéleti kötődései. E két társaság sem reagált a 24.hu megkeresésére.Az általunk vizsgált, magyar költségvetési támogatásban részesült cégek közül 16 vállalkozás 2020 és 2025 között 55,4 millió lej (4,3 milliárd forint) támogatást kapott a román kormánytól is – elsősorban a koronavírus-járvány és az ukrajnai háborúval kapcsolatos nehézségek csökkentésére. Ezen kívül négy cég egyéb támogatásokhoz is hozzájutott a román államtól.El nem készült szállodákA Pro Economica Alapítványnál 2019 nyarán három-, négy- és ötcsillagos szállodák építésére lehetett pályázni. Akkor 1,5 és 7,5 millió euró közötti forrást biztosított ugyancsak a magyar külügyi tárca. A pályázatok beküldésére két hónap határidő állt rendelkezésre, ami egy luxusszálloda megtervezésére meglehetősen rövidnek tűnik. A hoteleket 2022. december 31-ig kellett volna megépíteni és beüzemelni, ám Magyar Hang idei beszámolója szerint a szállók kevesebb mint a felét adták át. A legtöbb támogatást egy Balázs Attilához köthető erdélyi cég nyerte, aki Orbán Viktor veje, Tiborcz István és Mészáros Lőrinc üzletfele, és 30 milliárdos vagyonával a leggazdagabb magyarok egyike. Balázs László, Attila testvére 2019 elején szintén nyert a Pro Economica pályázatán 4,5 milliárd forintot két, nem sokkal korábban bejegyzett céggel egy tejfeldolgozó és egy hűtőház felépítésére. Ebben a pályázati szakaszban az Igazi Csíki Sör alapítója, Lénárd András érdekeltségei a hírek szerint kétmilliárd forintnyi támogatást nyertek malátagyár és chipsgyár építésére, ő korábban magyar diplomataként próbált megúszni egy gyorshajtást.Politikai szálak határon innen és túlA Pro Economica Alapítvány honlapjára feltöltött bemutatkozásban felidézik, hogy 2016-ban indult el a régiós fejlesztési célokat előtérbe helyező Kós Károly Terv, ennek része a fenntartható gazdasági fejlődés és munkahelyteremtés a magyarok által lakott romániai területeken. Ez alapján jött létre a magyar kormány támogatásával az erdélyi gazdaságfejlesztési program, amelyet a 2017-ben alapított Pro Economica működtet.Az alapítvány elnöke, ügyvezető igazgatója Kozma Mónika, az igazgatótanácsban pedig helyet kapott Horváth Anna, Kolozsvár volt RMDSZ-es alpolgármestere. Az ő szerepe azért is említésre méltó, mert korábban befolyással üzérkedés miatt a bíróság két év börtönbüntetésre ítélte (az ítélet végrehajtását négy évre felfüggesztették). A korrupcióellenes ügyészség 2016 decemberében terjesztette be a vádiratot Horváth ellen, mert az akkori alpolgármester 60 fesztiválbérletet fogadott el a választási kampányban tevékenykedő önkénteseinek Fodor Zsolt ingatlanfejlesztőtől. A vád szerint az alpolgármester cserébe megsürgette egy építési engedély kiadását a vállalkozónak. Ebben a perben tanúként hallgatták meg a korábban említett hoteltulajdonost, Ambrus Ádámot, aki elismerte, hogy több ezer lejjel támogatta korábban Horváth kampányát. A bíróságon felolvasták Horváth Anna SMS-ét, amit Kolozsvár polgármesterének írt, és amelyben sürgette a városvezetőt, hogy Ambrus projektje is építési engedélyt kapjon.Most a Pro Economica Alapítvány – Horváth Annával az igazgatóságban – ítélt meg Ambrus Ádám érdekeltségének, a Premiot Amera Hotels Srl nevű társaságnak 1,1 milliárd forint magyar költségvetési támogatást.A Fideszhez köthető politikai szálak sejlenek föl az autóalkatrész forgalmazásával foglalkozó Impar Srl hátterében is, amely a Pro Economicán keresztül 847 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. A társaság László János székelyföldi vállalkozó érdekeltsége, aki azzal lett szélesebb körben is ismert, hogy a tulajdonában állt az a Prima Press nevű társaság, amelynek segítségével Fidesz-közeli körök – Demeter Szilárd közreműködésével – megszerezték az erdélyi lapok fölötti ellenőrzést Simicska Lajostól, miután az oligarcha veszett összeveszett Orbán Viktor miniszterelnökkel.Az Impar Srl magyar állami támogatása kissé kilóg a többi közül. Egyrészt azért, mert a jól prosperáló társaság kereskedelemmel foglalkozik, azaz elsősorban nem új termékek előállításával és gyártásával. Másrészt a cég egy új logisztikai központ kialakításához kap pénzt, ami viszont már készen van, sőt a cég már be is költözött az új központba, miközben az állami támogatásról csak április közepén született döntés, így nem kizárt, hogy még át sem utalták a pénzt a társaságnak. Bár erről is érdeklődtünk az Imparnál, megkeresésünket figyelmen kívül hagyták. Az új központ átadásán szeptemberben részt vett Magyar Levente, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára is.A támogatottak között a Fidesszel szimbiózisban működő RMDSZ számos politikusa, illetve azok érdekeltsége is feltűnik. A Bomilact Madaras név a magyarországi olvasók egy részének is ismerős lehet, ugyanis a csíkmadarasi tejfeldolgozó sajtjai két nagy üzletlánc boltjaiban is kaphatók. A 14 évvel ezelőtt alapított cég – amely 174 millió forintos támogatást kap a magyar államtól – Bogács Loránd RMDSZ-es politikus tulajdonában áll, és évente mintegy két és félmillió euró értékben exportál Magyarországra.Bogács egy másik helyi cégben is érdekelt, a Madaraspart S.A.-ban, amelyben a román cégadatok szerint az üzlettársa Bíró László, Csíkmadaras volt polgármestere, akit többször megbírságoltak, amiért kitűzte a magyar zászlót a városházára, valamint felbukkan benne Tánczos Barna korábbi román környezetvédelmi miniszter is. A wellness-szolgáltatással foglalkozó vállalkozásban megtaláljuk Péter Imrét, a Gordon-Prod Srl. nevű tejfeldolgozó cég megalapításában részt vevő család tagját is. A Gordon-Prod 553 millió forint támogatást nyert, méghozzá nem először – amint az a Pro Economica egy 2021-es Facebook-posztjából kiderül.A Madaraspart részvényesei közül érdemes kiemelni Ábrahám Lehel Antalt is, aki az Irisz Fenyo Srl többségi tulajdonosa. A cég 18 éve foglalkozik erdőgazdálkodással Hargita megyében, és kicsivel több mint 178 millió forint támogatást nyert el. Az Irisz Fenyo tájékoztatása szerint az összeget egy csemetefarmhoz szükséges, hűtőházzal ellátott raktárcsarnok létesítésére használják fel Csíkszentmihályon. A pénz, amit még nem hívtak le, az összköltség 50 százalékát fedezi.Az ugyancsak már említett sepsiszentgyörgyi Park Hotelt üzemeltető, és százmillió forint támogatást elnyerő Hotel Hostel Park Srl-ben is találunk politikai szálat: a cég kisebbségi tulajdonosa Kovács Zenkő Bernadett, aki az országos és az európai parlamenti választáson is indult az RMDSZ színeiben. A cég ügyfelei és partnerei között megtaláljuka Háromszék Táncegyüttest,a Román Jégkorong Szövetségetés a Szatmárnémeti Északi Színházat is.RMDSZ-es szál van a Z & Z PIRO Srl-nél is, amely a hidegaszfaltozást magában foglaló profiljával kicsit kilóg a többi nyertes közül. A 225 millió forintot elnyerő cég tulajdonosa Rákosi-Seiwarth Zoltán, akinek a felesége, Rákosi-Seiwarth Ildikó a Hargita Megyei Tanács egyik RMDSZ-es tagja.Radar alatt osztott pénzekA Pro Economica által kiosztott támogatásokat vizsgálva került látókörünkbe a 2019-ben alapított CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft., amely a kormány által korábban működtetett, botrányok övezte kereskedőházak egy részének jogutódjaként jött létre. A külügyminisztériumon keresztül a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló CED a külföldre csatornázott támogatásokkal kapcsolatban eddig nem került elő, pedig a jelek szerintjelentős pénzeket mozgat.A cég húsz képviselettel rendelkezik a szomszédos országokban, illetve Csehországban és Lengyelországban. A bemutatkozás szerint az 1,2–1,6 milliárd forintos nettó árbevételekkel operáló társaság pontos képpel rendelkezik a kereslet-kínálatról, és ezeket összehangolva segíti elő „a magyar vállalkozások sikeres külpiacra lépését, ezáltal pedig hazánk exportvolumenének bővülését, a régió gazdasági versenyképességének fokozását.”A CED nem sokkal a koronavírus-járvány kirobbanása után, 2020 júniusában írta ki a CED20C pályázatot magyarországi vállalkozások számára határon átnyúló projektek megvalósítására. A cél a járvány miatt nehéz helyzetbe került cégek beruházásainak támogatása volt a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében. A pályázat vissza nem térítendő támogatást kínált minimum 50 millió, legfeljebb 277 millió forint értékben, a teljes keretösszeg 25 milliárd forint volt. A támogatható költségek közé tartoztak a többi közöttaz ingatlanvásárlások,az építési beruházások,a technológiai fejlesztésekés az immateriális javak beszerzései is.A projekt legalább 75 százalékát Magyarországgal szomszédos országban kellett megvalósítani, a fenntartási időszakot két–három évben határozták meg.Ezen a pályázaton a CED honlapján található hivatalos dokumentáció szerint az erdélyi Melinda cégcsoport magyarországi leányvállalata, a Melinda Steel Kft. 266 millió forintot nyert, majd az erdélyi lapok 2022 novemberében már arról számoltak be, hogy bemutatták a cég első saját tervezésű kazánját. Az ehhez szükséges gyártósor másfél millió euróba került: ennek nagyjából a fele önrész volt, a többit – 360 forintos árfolyammal számolva 740 ezer euró közeli összeget – a CED20C-ből állták.Egy szeptemberi Facebook-bejegyzés azonban más számokat mutat. Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere arról írt, hogy Magyar Levente, Szijjártó Péter helyettese ellátogatott a Melinda Steel kazángyárába, ahol a polgármester elmondása szerint 5,6 millió eurós fejlesztést hajtottak végre, melyből 834 ezer euró magyar kormányzati támogatás volt. Ennek azonban semmilyen hivatalos nyomát nem leltük. Ezért kérdéseket küldtünk a CED-nek, amely az általunk is megtalált 266 millió forintos támogatást erősítette meg, ezt a magyarországi Melinda Steel Kft. 2020-ban nyerte el a határon átnyúló projektjei megvalósítására. Arra nem tértek ki, hogy Székelyudvarhely polgármestere 834 ezer eurós támogatást említett, így a számok közötti eltérés oka egyelőre homályban marad.KakukktojásA támogatottak közt akad egy kakukktojás is. 232 millió forint vissza nem térítendő támogatás jut a Székely T Persoana Fizica Autorizata elnevezésű társaságnak, amely egy romániai egyéni vállalkozásra utalhat. Ez a feltehetően egyszemélyes vállalkozás – amelynek semmilyen elérhetőségét nem találtuk meg – tejelőszarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik. Ez azért különös, mert a pályázati kiírás szerint nem nyújtható támogatás elsődleges mezőgazdasági termeléshez.
|
7,3 milliárd forintot szór szét a kormány Erdélyben: politikai szálakat és a határ mindkét oldalán hasznot húzó cégeket találtunk
|
A külügyminisztérium egy olyan alapítványon keresztül csatornázza a pénzeket Romániába, mely nem tartozik az üvegzsebtörvény alá, így rejtve maradhat a támogatások pontos felhasználása.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/22/erdely-pro-economica-alapitvany-rmdsz-fidesz-vissza-nem-teritendo-tamogatas/
|
2025-10-22 05:59:18
| true
| null | null |
24.hu
|
Őrzési és egyéb vagyonvédelmi, valamint recepciós feladatok ellátására írt ki két közbeszerzési eljárást a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nyáron. A tenderek eredményét a napokban töltötték fel az EKR-be. A nyertes mindkét esetben a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., az ESG HOLDING Zrt. és a VALTON-SEC Zrt. lett, amelyekkel így összesen 288 milliárd forint értékben kötnek keretszerződéseket. Az eljárásokat versenykorlátozó feltételek miatt (is) megtámadták a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely egy esetben helyt adott a panasznak, és elmarasztalta a KEF-et: 30 millió forintos bírságot szabott ki rájuk.A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) június végén írt ki közbeszerzési eljárást őrzési és egyéb vagyonvédelmi feladatok ellátására, illetve recepciós szolgáltatások nyújtására az üzemeltetési és/vagy ellátási körébe tartozó ingatlanokban. A tender bírálati összegzése szerint a nyertes ajánlattevő a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., az ESG HOLDING Zrt. és a VALTON-SEC Zrt. lett. A három céggel 88 milliárdos keretszerződést írnak alá 36 hónapra. A megbízás 225 db budapesti és 449 db Budapesten kívüli ingatlanra vonatkozik, ebből 47-et kell fegyveresen őrizni.A közösen induló CIVIL Zrt., ESG HOLDING és a VALTON-SEC mellett a Securimaster Protect Plusz Kft. és a Kelet-Őr Plusz Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft., valamint az Escudo Corpo Személy és Vagyonvédelmi, Kereskedelmi Szolgáltató Kft. adott be ajánlatot. Ezeket azonban - mivel drágábbak lettek volna - már nem bírálták el érdemben.A KEF kórházak őrzésére vonatkozó másik tenderét szintén június végén írták ki. A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére biztosított őrzés-védelmére irányuló szolgáltatás 48 hónapra szól. A tendert 3 részre bontották:Kelet-Magyarország: 22 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 157 db telephely (gyógyintézeti objektum). Keretösszeg: 65 000 000 000 Ft.Budapest és Országos Intézmények: 28 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 155 db telephely. Keretösszeg: 70 000 000 000 FtNyugat-Magyarország: 29 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 147 db telephely. Keretösszeg: 65 000 000 000 FT.Mindhárom részre 3-3 ajánlat érkezett: a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., az ESG HOLDING és a VALTON-SEC közös ajánlattevők mellett pályázott még az "Infó-Szolg" Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., illetve a Török Biztonsági Szolgálat Kft.-t. Előbbi ajánlatát egyik esetben sem vizsgálták érdemben, utóbbit pedig kizárták, mert a cég nem nyújtott be szakmai ajánlatot.Így mindhárom részt a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., az ESG HOLDING és a VALTON-SEC Zrt. nyerte összesen 200 milliárd forint értékben.Ez egyébként nem volt meglepetés, hiszen a KEF korábbi, szintén 48 hónapra szóló megbízását is majdnem ugyanezek a cégek nyerték. Ahogy arról 2021-ben beszámoltunk, a 200 milliárdos keretszerződést a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel, a Valton-Sec Zrt.-vel, az ESG Holding Zrt.-vel, továbbá az Univerz Holding Zrt.-vel, az Univerz Biztonságtechnikai Kft.-vel, az Univerz Biztonsági Tanácsadó Kft.-vel, az Univerz Biztonsági Szolgáltató Kft.-vel, a Securimaster Kft.-vel és az Airport Service Budapest Zrt.-vel írták alá.30 millió forintra büntették a KEF-etBár a forgatókönyv ismerősnek tűnik (ti.: kiírnak egy központosított eljárást, amit aztán valamelyik kormányközeli cég nyer el), ez esetben egyik eljárás sem zajlott zökkenőmentesen. Sőt.Az őrzési és recepciós szolgáltatások ellátására már 2024 nyarán is kiírtak egy tendert, amit visszavontak. Ezt követte egy újabb tender 2024 végén, ami azonban eredménytelen lett, miután csak érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be. Akkor pályázott a Cruz-cop Vagyonvédelmi Kft., valamint a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt., a Securimaster Protect Plusz Kft., a VALTON-SEC Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., az UNIVERZ Biztonságtechnikai Kft., az UNIVERZ Holding Zrt., az UNIVERZ Biztonsági Szolgáltató Kft. és a CIVIL Rendszertechnika Kft. közösen.Ezt a tendert egyébként az O.M.T. CONTROLL Hungária Zrt. megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely azonban visszautasította a jogorvoslati kérelmet. A cég korábban is megtámadott már eljárásokat, így például a Budapesti Közlekedési Zrt. metrók őrzéséről szóló, vagy épp a KEF kórházak takarításáról szóló tenderét.A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság aztán idén nyáron harmadszor is nekifutott - a legújabb eljárást viszont egy másik cég, az Armis Arateas Személy és Vagyonvédelmi, Kereskedelmi Szolgáltató Kft. támadta meg a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.A cég többek között egy speciális szerződéskötési, illetve ajánlattételi feltételt kifogásolt: azt, hogy a nyertes ajánlattevőnek szerepelnie kell az Alkotmányvédelmi Hivatal által a biztonsági követelményeknek megfelelő gazdasági szereplőkről vezetett listán (jegyzéken), illetve hogy telephelybiztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.A Döntőbizottság megállapította, hogy a KEF indokolatlanul korlátozta a versenyt,amikor előírta, hogy az ajánlattevőnek szerepelnie kell az Alkotmányvédelmi Hivatal biztonsági jegyzékén, és rendelkeznie kell telephely-biztonsági tanúsítvánnyal. A Döntőbizottság indokolása szerint ugyanis ilyen követelmény csak akkor lenne jogszerű, ha a beszerzés minősített adatot érintene, vagy nemzetbiztonsági célú lenne, de ebben az esetben erről nem volt szó. Az őrzési és recepciós feladatok ellátása nem jár minősített adatok kezelésével, ezért ezek a feltételek nem kapcsolódnak közvetlenül a beszerzés tárgyához, és így aránytalanul szűkítik a lehetséges ajánlattevők körét.A Döntőbizottság ezért a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal szemben 30 millió forint bírságot szabott ki, továbbá megsemmisítette az ajánlati felhívás jogsértéssel érintett részeit. A jogorvoslati kérelem első, negyedik, ötödik és hatodik kérelmi elemeit ugyanakkor elutasították.Szintén elutasították az O.M.T. CONTROLL Hungária Zrt. jogorvoslati kérelmét, amely a kórházak őrzésére kiírt eljárás 2. részét (BP és Országos Intézmények) érintette.Kormányközeli vállalkozások taroltakÚgy tűnik tehát, hogy a KEF vagyonvédelemre vonatkozó eljárásai lassan célba érnek, és aláírhatják a szerződéseket a jól ismert kormányközeli cégekkel.A CIVIL Biztonsági Zrt.-t talán már senkinek nem kell bemutatni. Az egykor Pintér Sándor érdekeltségébe tartozó társaságnak ugyan ma már - a N.E.Z. Capital Kft.-n és a N.E.Z. Investment Zrt-n keresztül - Nyerges Zsolt és Sárvári Tamás Mihály a tulajdonosa, a társaság így is nyeri a közpénzes megbízásokat, és tavaly 32 milliárdos forgalom mellett 7,1 milliárdos nyereséget értek el. Nyerges Zsolt üzletember többek között arról híres, hogy 2018-ban ő vásárolta meg a kegyvesztett Simicska Lajos és családja üzleti érdekeltségeit.Az ESG Holding Zrt. többségi tulajdonosa 2024 novemberéig a BLK Corporation Kft.-n keresztül Tasnádi László volt, a III/II-es operatív tisztből lett rendészeti államtitkár, Pintér Sándor belügyminiszter egykori helyettese. Most az ESG Holding többségi tulajdonosa a Flex Management Zrt., amely Petti Csaba érdekeltsége. Ő onnan lehet ismerős, hogy tavaly októberben egyhangú döntéssel beválasztották a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumába. De Petti az Oktogon Alapkezelő Zrt.-nek is vezető tisztségviselője is, amelynek tulajdonosa nem más, mint György Tamás Norbert, a közétkeztetési nagyágyú Hungast flotta tulajdonosa.A VALTON-SEC 89 százalékos tulajdonosa Varga Lajos, a másik, 11 százalékos részvényes pedig Bessenyei István, Sarka Kata bulvárszereplő-üzletasszony férje. A Valton karrierje igazán 2010-ben indult be, miután a Fidesz megnyerte a választásokat. A cég azóta sorra kapja a közpénzes megbízásokat, legutóbb a Városliget őrzésére vonatkozó tendert húzták be. A céggel 48 hónapra szóló keretmegállapodást kötnek 3,11 milliárd forint értékben.Katus Eszter
|
Civil Zrt., Valton, ESG Holding: taroltak a kormányközeli őrző-védő cégek a KEF 200 és 88 milliárdos tenderén
|
A vagyondvédelemre kiírt közbeszerzési eljárásokat megtámadták a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely 30 millió forintos bírságot szabott ki a Közbeszerzési é
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/14/civil-zrt-valton-esg-holding-taroltak-a-kormanykozeli-orzo-vedo-cegek-a-kef-200-es-88-milliardos-tenderen
|
2025-11-14 08:07:50
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Bár még hónapok vannak vissza, az ország már választási lázban ég. Egymást érik a felmérések és a kampányesemények, a Fidesz és a Tisza az országot járja. Hogy végül a jelenlegi kormánypárt vagy a legerősebbnek mért ellenzéki párt szerez-e több mandátumot, egyelőre nem tudni. Ami viszont biztos, hogy Orbán Viktor barátjának, az ország leggazdagabb emberének, Mészáros Lőrincnek a cégei szép csendben továbbra is sorozatban nyerik a közpénzes megbízásokat. Most épp az Országos Vérellátó Szolgálat és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egy-egy tenderét húzhatják be.Bár egyelőre csak a bírálati összegzéseket tették közzé, így minimális esély van rá, hogy végül nem kötik meg a szerződéseket, hacsak nem történik valami váratlan, a felcsúti milliárdos cégei újabb állami megbízásokat nyernek el a napokban. Ezúttal a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. és a Mészáros és Mészáros Zrt. lett/lesz a befutó.A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. a Sándor-palota, a MÁV, az OMSZ és a közútkezelő után az Országos Vérellátó Szolgálat autóinak szervizelését is megkaphatja. A cég feladata lesz 24 hónapon keresztül a vérellátó "műszaki leírásban meghatározott, rendszám és típus szerint felsorolt és esetleges új gépjárműveinek, javítása, valamint műszaki vizsgáztatása". Ez összesen 37 db gépjárművet jelent. A bírálati összegzés szerint a Mészáros M1 Zrt.-n kívül a PM PERPETUUM MOBILE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a RIPCA Kft. adott még ajánlatot, de előbbi drágább lett volna, utóbbit meg kizárták.A Mészáros M1 Zrt. így nettó 18 400 forintos rezsióradíjjal nyerte el az Országos Vérellátó Szolgálat autóinak szervizelését.A Mészáros M1 mellett a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. is sikerrel járt.A cég a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT) húzhat fel egy új épületet. A leírás szerint a jelenlegi Őrzésvédelmi Központ épületében, a földszinti helyiségek átalakításával nem biztosítható elegendő alapterület a megnövekedett létszám fogadására, ezért új épület építése szükséges.Az EKR-be feltöltött dokumentumok szerint a Mészáros érdekeltség mellett csak a Pakett Építőipari és Kereskedelmi Kft. jelentkezett a tenderre, ám ők végül nem nyújtottak be végleges ajánlatot, így őket kizárták a versenyből.Egyedüli érvényes ajánlattal így a Mészáros és Mészáros Zrt. lett a befutó. A megbízás értéke nettó 430 468 371 forint.A Mészáros és Mészáros Zrt.-nek egyébként kinéz egy másik paksi megbízás is. Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. "Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) III. ütem 4. fázis létesítése" kapcsán kiírt közbeszerzési eljárására csak a Mészáros-cég jelentkezett, és mivel a KKÁT III. ütem 3. fázisát is ők végzik, szinte biztos volt a győzelmük. Végül azonban mégis kizárták őket, mert határidőre nem létesítettek munkaviszonyt egy bizonyos szakemberrel.Mivel más ajánlattevő nem volt, a tender eredménytelen lett. Az eljárást azonban azóta újra kiírták, így a Mészáros és Mészáros Zrt. újra nekifuthat.Katus Eszter
|
Választást talán nem, de két újabb tendert szinte biztos nyernek Mészáros Lőrinc cégei
|
A Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. az Országos Vérellátó Szolgálat autóit szervizelheti, a Mészáros és Mészáros Zrt. pedig Pakson építkezhet.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/17/valasztast-talan-nem-de-ket-ujabb-tendert-szinte-biztos-nyernek-meszaros-lorinc-cegei
|
2025-11-17 16:39:56
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A MÁV egyik közbeszerzési eljárásában "csapott össze" Mészáros Lőrinc és exveje, Homlok Zsolt, amiből utóbbi került ki győztesen. Egészen pontosan a Homlok testvérek érdekeltségei, a Vasútvillamosító Kft. illetve a Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft., amelyek együtt elnyerték a 3 részből álló tender második és harmadik részét. Ugyan az első részben is ők tették a legjobb ajánlatot - ami másfélszer olcsóbb volt, mint a V-Híd Network Kft.-é -, még nem hirdették ki őket győztesként, mert az eljárást egy másik ajánlattevő megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.Alállomások tervezésére és kivitelezésére írt ki közbeszerzési eljárást a MÁV Pályaműködtetési Zrt. július elején. A cél mindegyik esetben a vontatási energiaellátás fejlesztése, az erőforrás-hatékony közlekedési módok erősítése, valamint a szállítási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelése lesz.A tendert 3 részre osztották:1-es vonal: Kimle, Tatabánya alállomások,80-as vonal: Füzesabony, Nyékládháza alállomások,40-es vonal: Szabadegyháza alállomás.Most kiderült, hogy a tender második és harmadik szakaszát a Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft. nyerte a Vasútvillamosító Kft.-vel közösen. A 80-as vonalra (a becsült 6,9 milliárdhoz képest) nettó 4 778 367 728, míg a 40-es vonalra nettó (a becsült 2,8 milliárdhoz képest) 1 876 535 664 forintos ajánlatot adtak.Így a Homlok-érdekeltségek összesen nettó 6,65 milliárd forintért dolgozhatnak a MÁV-nak.A történetben azonban van egy csavar és egy érdekes arányszám is.A második és harmadik részben a Homlok-cégek ellenfelei a Forest-Vill Villamosipari és Energetikai Létesítményeket Tervező és Kivitelező Kft. valamint a MaxicontRail Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. voltak. A Forest-Vill a 2. részben nettó 7,6, míg a MaxicontRail Kft. nettó 5,2 milliárd forintos ajánlatot adott. Utóbbit kizárták arra hivatkozva, hogy későn nyújtották be az aránytalanul alacsony árra vonatkozó árindokolást. A 3. részben a MaxicontRail nettó 2, a Forest-Vill pedig nettó 2,9 milliárdos ajánlatot adott. Erre jelentkezett még a SPIE Hungaria Kft. is, de az ő ajánlatuk érvénytelen lett.Ennél sokkal érdekesebb azonban az 1. rész, ahol Homlokék és a MaxicontRail mellett Mészáros Lőrinc vasútépítő cégének, a V-Híd Építő Zrt.-nek az egyik leányvállalata, a V-Híd Network Kft. is felbukkant.A bírálati összegzés szerint ugyanis Mészárosék cége másfélszer drágábban vállalta volna a munkát, mint Mészáros exvejének a cége.A Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft.- Vasútvillamosító Kft. páros ugyanis 3,97, a MaxicontRail 4,43, míg a V-Híd Network 6,18 milliárdos ajánlatot adott.Mindez azért érdekes, mert erre már korábban is volt példa. A legismertebb az az eljárás, amely miatt a Homlok Építőipari Kft.-t megbírságolta a Gazdasági Versenyhivatal kartellezés miatt, és amit végül a V-Híd Építő Zrt. nyert el. Akkor a Homlok-cég nettó 18,4 milliárd forintért vállalta volna a munkát, miközben a V-Híd 35,4 milliárdos ajánlattal lett befutó:Ahogy azonban akkor, egyelőre ezúttal sem sikerült nyernie a Homlok-érdekeltségeknek. Mert bár ők adták a legkedvezőbb ajánlatot, a MaxicontRail Kft. megtámadta az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Hogy pontosan miért, az majd a határozatból derülhet ki.Támpontot adhat ugyanakkor, hogy az eljárás során valaki előzetes vitarendezési kérelmet adott be, amelyben azt kifogásolta, hogy a Homlok Kft. és Vasútvill Kft. közös ajánlattevők ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítani, mert a cégek nem felelnek meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolták megfelelően a követelményeknek való megfelelést. A kérelmet a MÁV elutasította.Lázár a V-Hídat kritizálja, kapaszkodnak a Homlok-cégekNemrég írtuk meg, hogy a MÁV közbeszerzési eljárást írt ki a Nyugat-magyarországi vasúti rakodók kiépítésének tervezésére, és hogy a megbízást a Vasútvillamosító Kft. nyerte el, összesen nettó 1,9 milliárd forint értékben. A tendernyertes társaság ügyvezetője szeptember 10-e óta Homlok Tibor, Mészáros Lőrinc exvejének, Homlok Zsoltnak a testvére, míg a cég tulajdonosa a cseh Rafinanz Promotion CZ s.r.o.A Rafinanz Promotion CZ s.r.o. végső tulajdonosa ugyanakkor a finmag.cz szerint nem más, mint Homlok Zsolt. A Vasútvillamosító Kft.-nek jól jött a legújabb megbízás (is), az elmúlt négy év alatt ugyanis 14,2 milliárdról 2,9 milliárdra csökkent az éves forgalmuk, 2023-ban pedig mínuszban zártak.A 3 fős Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft.-t 2023-ban alapították, tulajdonosa Homlok Tibor. A cégnek az elmúlt két évben nem volt bevétele, csak veszteséget termelt. Ezen a mostani megbízás változtathat majd.A Mészáros Lőrinc lányától való elválás után kegyvesztetté vált Homlok Zsolt cégeire az elmúlt időszakban rájárt a rúd, de a - csődbe ment Homlok Építő Zrt.-vel szemben -a Homlok Építőipari Kft. legalább már nem áll csődeljárás alatt.Hogy sikerül-e talpraállítani a céget, majd kiderül.Mindeközben a volt após egyik legnagyobb cége, a V-Híd Építő Zrt. szénája sem áll olyan jól. Ennek oka, hogy a V-Híd megtámadta az Építési és Közlekedési Minisztérium tenderét, amellyel a Gubacsi vasúti híd és kapcsolódó létesítményeinek kivitelezéséhez kerestek vállalkozót. Mészáros Lőrinc cége többek között azért fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslatért, mert szerintük túl sok adminisztrációval járna az összes al- és szubalvállalkozó bejelentése, és a 10%-ban maximalizált nyereséghányad sem nyerte el a tetszését.Lázár János ezután kijelentette: "a legfeljebb 10 százalékos haszonkulcsból és az ellenőrizhető alvállalkozói szerződésekből nem enged az állam senkinek, így a Mészáros-cégbirodalomhoz tartozó V-Hídnak sem. A miniszter szerint ha a jogvitájuk fennmarad, a V-Híd nem vehet részt vasútépítésekben, mert kizárhatják az állami beruházásokból.Katus EszterNyitókép: Homlok Zsolt, a kivitelező Homlok Építő Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a Kőszeg-Szombathely vasútvonal teljes felújításáról tartott sajtótájékoztatón, a projekt nyitórendezvényén a Kőszeg vasútállomáson 2021. június 1-jén. MTI/Varga György
|
6,6 milliárdos megbízást nyertek a Homlok-cégek a MÁV-tól, a V-Híd Kft. túl drága volt
|
A Homlok Fővállalkozó Építőipari és Kereskedelmi Kft. és a Vasútvillamosító Kft. a 3 részből álló tenderből 2 részt már biztosan behúzott, egy még kérdéses.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/18/66-milliardos-megbizast-nyertek-a-homlok-cegek-a-mav-tol-a-v-hid-kft-tul-draga-volt
|
2025-11-18 10:46:31
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Kedd reggel a portfolio.hu számolt be arról, hogy a magyar állam 5 százaléknyi részvényt elad a tulajdonában lévő 20 százaléknyi MBH-részvényből. A Mészáros Lőrinchez köthető bankholding részvényeinek mintegy 14 százaléka forog a tőzsdén, és amelyben a leggazdagabb magyarnak cégein keresztül 46-47 százalékos tulajdona van.Az államnak még volt 20 százaléknyi részesedése az MBH-ban, most viszont a részvények 5 százalékát eladja a magának a banknak, így ezentúl csak 15 százalék az államé.A mostani tranzakcióval 16 126 481 darab részvény cserél gazdát. Ezek piaci értéke a keddi, részvényenként 5700 forintos tőzsdei záróár alapján 91,9 milliárd forint lenne.A vevőnek, az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetének azonban a részvénycsomagért ennek csak kevesebb, mint felét, 42,1 milliárd forintot kell kifizetnie. Részvényenként tehát 2611 forintért jutnak hozzá az 5 százalékos paketthez.Ez azt jelenti, hogy részvényenként 3089 forintot, tehát összesen közel 50 milliárd forintot bukik az üzleten a magyar állam.- hívja fel a figyelmet a 444.hu.És ennyit nyer rajta Mészáros Lőrinc bankja - bár a közlemény szerint az MBH "egy egyszeri kiegészítő vételár" kifizetésére is köteles lehet a későbbiekben, de erről semmilyen konkrétumot nem tudni.Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő Facebook-oldalán a következőket írta szerdán:Ez így nekem egy 50 milliárdos lopásnak tűnik, ezért kérdésekkel fordulok a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és az MNB-hez, mint tőzsdefelügyeleti szervhez.A dolog akkor is nehezen érthető, ha a tőzsdei közleményből kiderül, hogy1) elvileg a későbbiekben valamiféle "vételárkompenzációs mechanizmus keretében kiegészítő vételár Corvinus BHG Zrt. részére történő megfizetésére kerülhet sor".2) Viszont semmit nem tudunk arról, hogy ezt milyen feltételekkel fogják megtenni és az esetleges később kifizetett vételár részre fizetnek-e kamatot? Ha igen, mennyit? Ha kevesebbet, mint amennyit az állam fizet a hiteleiért a kamat különbsége is nettó hűtlen kezelés.3) Az egész ügyletet azzal magyarázzák, hogy az MHB Bank a munkavállalóit (vezetőit) akarja ösztönözni azzal, hogy a most megvásárolt részvények esetleges jövőbeni hasznát odaadja nekik. Ez amúgy nem lenne ördögtől való, ha a többi tulajdonos is beleadta volna a maga részét hasonló kondíciókkal. De miért csak a kisebbségi tulajdonos állam dob ebbe bele részvényeket? És miért féláron kapja meg a Lőrincbank a csomagot?
|
Köddé vált 50 milliárdnyi közpénz a Mészáros-féle MBH Banknál
|
Az ügyben Hadházy Ákos az MNB-hez és az NGM-hez fordult.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/11/19/mbh-bank-meszaros-lorinc-tozsde-bankholding-hadhazy-akos-reszveny/
|
2025-11-19 12:28:15
| true
| null | null |
24.hu
|
Joggal okozhat büszkeséget, hogy Magyarország legnagyobb pénzügyi eredményeit felmutató 500 vállalatának még a középmezőnyében is olyan cégek húzódnak meg, mint a szoftverfejlesztő Epam Systems Kft. Az alapítását és működését tekintve is ízig-vérig multinacionális cég (belarusz alapítóval, amerikai központtal) a világ 55 országában van jelen. Magyarországon Budapesten, Debrecenben és Szegeden együttesen több mint kétezren dolgoznak a főként vállalatoknak szánt informatikai megoldásokon, ma már természetesen a mesterséges intelligencia adta lehetőségek alkalmazásával. A büszkeség pedig csak tovább nő, ha még az is kiderül, hogy az Epamnak van egy erős magyar oszlopa. Az alapítók 2004-ben felvásároltak egy feltörekvő budapesti céget, az akkor négyéves Fathom Technologyt, és vele együtt a Fathom alapító-ügyvezetőjét, Fejes Balázst is maguk közé emelték. Idén szeptembertől Fejes már az elnök-vezérigazgatója a New York-i tőzsdén is forgó Epamnak.Az Epam Systems - amely a magyarországi angol nyelvű weboldalán fennen hirdeti, hogy Ukrajnával van - 2024-ben csaknem 6 milliárd forintos profitot ért el az 52 milliárd forintos árbevételén. Ehhez az is hozzájárult, hogy a cég több mint 13 milliárd forintot számolt el kutatás-fejlesztési költségként, és ennek alapján 1,1 milliárd forint adókedvezményt vehetett igénybe. Ezekkel a parádés számokkal a vállalat a 278. lett a legnagyobb nyereséget elért magyarországi cégek sorában - éppen egy hellyel marad el a Fagales Zrt.-től.A Fagales név sem cseng ismerősebben, mint az Epam, pedig két évvel ezelőtt nagyot szólt a G7 cikke, amelyben feketén-fehéren feltárta, mennyire speciális profitközpontot kovácsoltak a Fagalesből.E szerint az elsősorban ingatlanhasznosítással foglalkozó milliárdos, Jellinek Dániel egyik vagyonkezelő cégének, a Geraldton Investnek a profitjából évek óta egy korábban ismeretlen pécsi ingatlanos vállalkozó, Hornung Áron cége, a Fagales részesült 99 százalékban, majd a Fagaleshez beérkezett osztalék szinte hajszálpontosan abban az összegben továbbvándorolt. Hogy hova, arra inkább csak következtetni lehet, Hornung baráti társasága ugyanis egybefonódik a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a körével, és Tiborcz cége, a BDPST Zrt. – ismeretlen forrásból – éppen hasonló összegekben jutott osztalékhoz az elmúlt években. Ami biztos, hogy a Fagalesnek Hornungon kívül a cikk írásakor volt egy rejtett kisebbségi tulajdonosa, akinek éppúgy 99 százalékra feljogosító osztalékelsőbbségi részvénye volt, mint a Fagalesnek a Jellinek-cégben. A G7 által 2023-ban összeszámolt végösszeg 27 milliárd forintra rúgott, ennyi pénz áramolhatott tehát fedésben a milliárdosok között néhány év alatt.Mondhatni, ez is egy innováció, hogy egy milliárdos cégét így lehessen megfejni és felhalmozni belőle a profitot. A Fagales-sztori a jelek szerint folytatódik, csak időközben Jellinek eladta a vagyonkezelő cégét Tiborcznak, tehát immár barátok között cirkulálhat a pénz. A Fagales 2024-ben 5,9 milliárd forintot söpört be osztalékként (a forrás az immár Tiborcz kezében lévő vagyonkezelő lehetett), amit a tulajdonosok nemcsak kivettek idén áprilisban, hanem az eredménytartalékba is belenyúlva további 2 milliárd forinttal meg is toldottak. A Fagalesnek tehát csekély erőbedobással, egyetlen munkatárs foglalkoztatása nélkül sikerült gyakorlatilag ugyanazt az adózott eredményt elérnie, mint az Epam Systemsnek kétezer ember munkájával és rengeteg kutatással, fejlesztéssel.Az ilyen történetek is hozzájárulnak ahhoz, hogy Orbán Viktor kormányfő céljainak megfelelően csakugyan szaporodnak a magyar kézben lévő vállalatok az ország toplistás cégei között. Különösen feltűnő ez az adózott eredmény alapján készült rangsorban – olyan ez, mintha a profit szentesítené az eszközt.A legeredményesebb üzletember ebből a szempontból természetesen a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc, akinek a – részben vagy egészben – tulajdonában lévő vállalkozásai közül 20 szerepel a legnagyobb nyereséget összehozó 500 cég sorában, ebből öt pedig az első ötvenben. Rögtön a 6. helyen a milliárdos érdekeltségébe sorolt MBH Bank áll, amely az OTP Bank után a második legnagyobb eredményt söpörte be a pénzintézetek közül. Ez tulajdonképpen így is van rendjén, hiszen egy botladozó pénzintézetben nehezen bíznának a betétesek. Amiben viszont bizonyosan különleges az MBH Bank, az az ügyfélköre, hiszen egyrészt az állami érdekeltségek feltűnően nagy arányban választják számlavezetőjüknek, illetve maga a bankholding is gyakran jelenik meg olyan ügyletek finanszírozójaként, amelyek a kormánynak vagy a kormányhoz közeli erőknek fontosak. Legutóbb például az MBH Bank éppen három nappal az előtt jegyzett be 12,9 milliárd forintos összeghatárig jelzálogjogot az Indamediára, hogy az utóbbi bejelentette volna a Blikket és a Kiskegyedet is tartalmazó médiaportfólió felvásárlását, miközben a médiacég tulajdonosa, Vaszily Miklós maga is ott ül az MBH felügyelőbizottságában.Persze mondhatni, hogy miután az MBH Bankban az állam is tulajdonos, úgy dukál, hogy a pénzintézet az adófizetők közösségének is jól profitáljon. A második legnagyobb profittermelő Mészáros-cég viszont az a Talentis Group, amely már végképp csak a felcsúti milliárdosé, vagyis az ott megtermelt 51 milliárd forintos eredményt csak ő élvezheti. És mit csinál vele, ha már megdolgozott érte? Fedezetet vállal arra, hogy ha Orbán Viktor édesapja esetleg mégsem fizetné ki a hatvanpusztai építkezés számláit a kivitelezőknek (köztük a milliárdos családjának érdekeltségében lévő Fejér-B.Á.L. Építő Zrt.-nek), akkor a Talentis Group állja a cechet.A kormányhoz közel álló körökből már 89 cég szerepel a legnagyobb nyereséget elért vállalkozások között, ami a félezer gazdasági társaság majdnem 18 százaléka. Közülük 25 újonnan került a listára, és összesen 51 javította a pozícióját. Ez utóbbi arány valamelyest elmarad a Top 500 átlagától, mert a listán szereplő összes vállalat 65 százaléka lépett előrébb a rangsorban, míg azoknak a cégeknek, amelyek szoros kapcsolatot ápolnak Orbán Viktorékkal, csak az 57 százaléka tudott feljebb lépni. Pedig e körnek a közbeszerzéseken gyakran nyertes építőipari vállalatai még úgy is a legnyereségesebbek között vannak, hogy az ágazatuk 2024-ben éppen hullámvölgyben volt, és az állami beruházások is jócskán megcsappantak. Természetesen ebben is Mészáros Lőrinc a legeredményesebb, a vasútépítésekben jeleskedő vagy esetenként éppen szerencsétlenkedő V-Híd Zrt. csaknem 50 milliárd forinttal a 24. legnagyobb profittermelő cég.A listán az első olyan vállalat, amely a leginkább nyereséges társaságok közül a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportjához tartozik, a Gránit Bank. A tőzsdei vállalat tavalyi mérlegbeszámolójának már a második mondata az, hogy élen jár az innovációban, ami máris megkülönbözteti az MBH Banktól, amely azt közölte, hogy a bankcsoportnak 2023-ban és 2024-ben sem volt önálló kutatási és fejlesztési tevékenysége. A Gránit beszámolójában 33-szor fordul elő az „innovatív” szó, amivel elsősorban azt igyekszik alátámasztani, hogy modern digitális szolgáltatásokkal áll az ügyfelek rendelkezésére. Bár az éves beszámoló nem számszerűsíti a kutatás-fejlesztésre fordított összeget, az kiderül, hogy „a jelentéstételi időszakban a bank egyik innovatív intézkedése volt, hogy a bankkártyák esetén áttért az újrahasznosított alapanyagból történő előállításra, ezzel csökkentve azok környezeti lábnyomát mind előállítási, mind hulladékkezelési szempontból”.A Tiborcz István közvetlen tulajdonában vagy alapkezelésében lévő vállalatok közül kilenc szerepel a profitban legerősebb 500 cég között, így például a Waberer’s International, a Gránit Biztosító, a BDPST-csoport ingatlanos cége, valamint a Jellinektől átvett, már említett Geraldton Invest, amely 2024-ben 14,7 milliárd forint adózott eredményt ért el. Az üzletember piaci súlyát jól jellemzi, hogy amikor ő a vevő, akkor a másik oldalon is olyan mértékű nyereség keletkezik, amivel az eladó egyből bekerül az ötszázas toplistába. Ez történt a luxemburgi–máltai tulajdonban lévő Tőzsdepalota Kft.-vel. A BDPST-csoporthoz tartozó Gránit Alapkezelő egyik alapja megvette a budapesti Szabadság téri tőzsdepalotát, és az ebből származó bő 12 milliárd forintos bevétel csaknem 4 milliárd forint profitot hozott a Tőzsdepalota Kft.-nek, amely ezzel a 408. legnagyobb nyereségű cég lett Magyarországon.
|
Nagyon megnyomták a választások előtti üzleti évet a kormányközeli cégek - HVG Top 500
|
Tovább nőtt azoknak a vállalatoknak az aránya a legnagyobb nyereségű cégek körében, amelyek a kormányhoz közel álló üzletemberekhez kötődnek. Esetükben nem feltétlenül a kutatás-fejlesztési költségek között érdemes keresni az innovációkat.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251119_hvg-top-500-profitrekorderek-ner-orban-kozeli-cegek
|
2025-11-19 12:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Homlok Zsoltnak nem sok babér termett hazai pályán azok után, hogy kiesett Mészáros Lőrinc piksziséből. A szombathelyi vállalkozó 2017-ben vette feleségül Mészáros kisebbik lányát, ám hat év elteltével, a válásuk után látványosan megszakadt a Homlok-cégek nyerő szériája.A lavinát az indította el, hogy Mészáros Lőrinc cége fővállalkozóként indokolás nélkül, a teljesítés utolsó fázisában kitette Homlok Zsolt kft.-jét két fontos vasúti beruházásból.Odáig fajultak a dolgok, hogy Homlok tavaly áprilisban két cégének is csődvédelmet kért. Fő cége, a Homlok Építő Zrt. jövő áprilisig biztonságban van, a csődvédelmét nemrég meghosszabbította a bíróság, a hitelezők tehát addig nem kérhetik a követeléseik kifizetését. A másik, ugyancsak fizetési moratóriumot kapott vállalkozása, a Homlok Építőipari Kft. viszont – úgy fest – nem kerüli el a felszámolást.Úgy értesültünk, hogy a Homlok Kft. esetében a hitelezők elfogadták a csődegyezségi javaslatot és a bíróság jóvá is hagyta, ám a Gazdasági Versenyhivatal fellebbezett. A versenyhivatal úgy kerül a képbe, hogy tavaly év végén súlyos, 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki a Homlok-csoportra (a Homlok Zrt. és a Homlok Kft.). A versenyhivatal kartellezés miatt rótta ki a méretes büntetést, de elég különös volt az eset.Egy szokványos vasútfelújításra kiírt közbeszerzésnek indult, melyre Homlok érdekeltségei ajánlkoztak a legalacsonyabb, 18,5 milliárd forintos vállalási árral. A nyertes azonban az egykori após, Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt.-je lett, csaknem kétszer drágább, 35,5 milliárd forintos ajánlattal.Homlokék pedig összebeszélés miatt rajtavesztettek. A nem mindennapi közbeszerzési versenyről és a GVH elrettentőnek szánt kartellbüntetéséről – ami akár börtönbüntetéssé is fajulhat –, itt írtunk részletesen.A megabírsággal azonban korántsem ért véget a történet. Homlokék azzal érveltek, hogy az 1,2 milliárd befizetése egyet jelentene az ellehetetlenülésükkel, és első körben megmenekültek a szorult helyzetből. A bíróságtól azonnali jogvédelmet kaptak a Homlok-csoport cégei, ami azt jelenti, hogy a közigazgatási per lezárultáig nem kell befizetniük a kiszabott bírságot a központi költségvetésnek.A Homlok Építőipari Kft. – ahogy Homlokék zrt.-je is – áprilisban kért csődvédelmet, ám – miután a csődegyezséget elkaszálták azzal, hogy nem állnak fenn annak feltételei – a bíróság november 12-én megszüntette a csődeljárást.Az adóst megillető fizetési haladékot a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig meghosszabbítja– olvasható a Szombathelyi Törvényszék vészjósló végzésében. Ezek szerint a következő lépés a felszámolás megindítása, a felszámolóbiztos kijelölése lesz.Érdeklődtünk a versenyhivatalnál: miért támadta meg a Homlok Kft. csődegyezségét, miért ítélték meg úgy, hogy a csoportra kiszabott bírság befizetése szempontjából előnyösebb, ha a Homlok Kft.-t felszámolják, mintha csődegyezséget követően tovább működne?„A Gazdasági Versenyhivatalnak kötelessége eljárni a költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségek behajtása iránt, tehát nincsen mérlegelési jogköre, hogy egyes adósok tekintetében a megtérítés kikényszerítésétől eltekintsen” – válaszolta a versenyhivatal. A szóban forgó ügyben a fellebbezés azért is volt indokolt, mert a Homlok Kft. nem hívta meg szabályszerűen a legnagyobb hitelezőjét a csődegyezségi tárgyalásra, valamint a jóváhagyásra beterjesztett csődegyezség sértette a jóhiszemű joggyakorlás elvét, tették hozzá. Az adós ugyanis a nem biztosított, vitatott hitelezői követelések megtérítésére az adós vagyonához viszonyítottan kirívóan alacsony arányt foglalt az egyezségi javaslatba, amelyet csak az adóssal személyi és érdekazonosságot felmutató hitelezők fogadtak el. Az ítélőtábla is arra a megállapításra jutott, hogy a csődegyezség révén a hitelezők nem kerültek volna bizonyosan kedvezőbb helyzetbe, mint a felszámolás elrendelésével – magyarázta a GVH. Hozzátéve, hogy amennyiben a kiszabott bírságot megfizetik, a felszámolási eljárás befejeződhet az adós társaság törlése nélkül is, tehát nem kötelező következménye a felszámolási eljárásnak a társaság megszüntetése.A Homlok Kft. még fellebbezhet a Kúriánál, de az nem halasztó hatályú, vagyis a felszámolás megkezdődik. Párhuzamosan mehet a perlekedés a csődegyezség elfogadásáért, illetve a megabírság befizetésének ügyében.
|
Bedöntötte a versenyhivatal Mészáros Lőrinc kegyvesztett exvejének a cégét
|
Bár Homlok Zsolt elnyert egy milliárdos közbeszerzést, ám rögtön érkezett a hidegzuhany.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/11/19/homlok-zsolt-meszaros-lorinc-kegyvesztett-ex-veje-felszamolas-csodvedelem-megabirsag/
|
2025-11-19 13:15:43
| true
| null | null |
24.hu
|
Már Brüsszelben is feltűnt, hogy hiába indul minden olyan ügyben vizsgálat, amelyben a támogatások szabálytalan felhasználását jelzi az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF), a nyomozások gyakran elhúzódnak - értesült a HVG.Pedig a hivatalos statisztikák alapján igen aktív a hazai ügyészség: 2020 és 2024 között 19 esetben fogalmazott meg igazságügyi ajánlást az OLAF, ezek közül pedig - bár a nyomozóhatóságnak erre nincs törvényi kötelezettsége - minden ügyben eljárás indult, vagy ha már folyamatban volt valamilyen vizsgálat, akkor hozzácsatolták az eset aktáihoz az uniós hivatal anyagát is.A végső eredményt tekintve viszont csalódottak lehetnek azok, akik azt várják, hogy már felelősségre vonták az érintett döntéshozókat.Az OLAF 2020 és 2024 közötti igazságügyi ajánlásaival érintett 19 ügy közül négyben történt vádemelés, míg két ügyben a nyomozást megszüntették. A többi 13 ajánlás esetében folyik a nyomozás.A csalás elleni hivatal egyébként egyik tagállamnak sem jelezte, hogy túl hosszúnak tartja az eljárásokat, így a magyar hatóságok sem kaptak erre utaló jelzést. Sőt, az ügyészség szerint kifejezetten jó a két szerv közötti együttműködés: "A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók. Az OLAF és a magyar ügyészség a kiváló együttműködését 2022 februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette" - közölték.A HVG - másik uniós szervtől származó - információi szerint viszont már Brüsszelben is feltűnt a tisztviselőknek, hogy hiába indulnak eljárások, ezek túl hosszú ideig tartanak, és ritkán járnak valódi következménnyel.A Legfőbb Ügyészség ezzel kapcsolatos megkeresésünkre azt közölte, hogy „az ügyészség ismeretlen eredetű vélelmekre, politikai nyilatkozatokra nem kíván reagálni. Egy nyomozás hosszát döntően az ügy egyedi jellegzetességei határozzák meg.”Némelyik ügyben ugyanakkor már 2020 előtt elkezdődött a eljárás, a Microsoft-botrány esetében például hat éve folyik a vizsgálat a Központi Nyomozó Főügyészségen, de még a gyanúsításig sem jutottak el. Közben viszont az amerikai hatóságok és az OLAF vizsgálata alapján egyértelmű, hogy a magyar állami szervek jelentősen túlárazva vásároltak uniós pénzből szoftverlicenceket, az óriáshasznot pedig – az amerikai tőzsdefelügyelet jelentése szerint – korrupciós célokra fordították. A szabálytalanság olyannyira jól dokumentált, hogy Magyarországnak már 3,3 milliárd forintnyi támogatást vissza is kellett fizetnie az Európai Uniónak, további 1,5 milliárd forint sorsa pedig függőben van. A Központi Nyomozó Főügyészség az ügy állásával kapcsolatos megkeresésünkre viszont csak azt közölte: kérdéseire az eljárás érdekében válasz nem adható.A nyomozás várható eredményét tekintve viszont árulkodó lehet, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter általánosságban úgy kommentálta az ügyet:önmagában az, hogy valami jogsértő, nem feltétlenül vezet a büntetőjogi felelősség megállapításához.Ez egyébként nem volna példátlan eset, az elmúlt években ugyanis többször is előfordult, hogy vissza kellett fizetni valamekkora összegű támogatást, de a büntetőjogi következmény elmaradt. Az Európai Bizottság eddig – az OLAF Sajtóirodától származó információink szerint –összesen 29,5 millió eurót (nagyjából 12 milliárd forintot) fizettetett vissza a 2020–2024-es időszakban a magyar finanszírozási programokkal kapcsolatban.(Azt nem tudni, hogy pontosan mely pályázatok után keletkeztek a büntetések, az OLAF ugyanis nagy hangsúlyt fektet az adatvédelemre, így igen kevés konkrét információt oszt meg a nyilvánossággal.)A négyéves időszakra vonatkozó 12 milliárd forintos visszafizetési kötelezettség fényében viszont különösen szembetűnővé válik a Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez köthető Elios-botrány, a 2010-es évek közepén ugyanis Magyarország végül 13 milliárd forintnyi uniós támogatásról mondott le a feltárt szabálytalanságok után. A közvilágítási fejlesztéssel kapcsolatos ügynek semmilyen büntetőjogi következménye nem volt, a 2015-ben indult nyomozást először 2016-ban, majd az újranyitott ügyet 2017-ben zárták le.Az eset után ráadásul senki sem kérte vissza a támogatást a szabálytalanul eljáró cégektől– mondta Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte a pályázati pénzekkel kapcsolatos modellt eleve úgy alakították ki, hogy az operatív programokban elérhető összeg 110-115 százalékára terveztek be projekteket. Így ha kiesett az egyik beruházás valamilyen szabálytalanság miatt, akkor visszahívták a Brüsszelnek benyújtott számlákat, és elővettek helyette egy másik fejlesztést. „A szabálytalan cégektől viszont más esetben sem kérték vissza a pénzeket, pedig ha az uniós költségvetést nem is, de a magyar büdzsét kár érte” – jegyezte meg.Az elmúlt évek tapasztalata alapján azoknál az ügyeknél is sérült a közvélemény igazságérzete, amikor végigfut az eljárás, és bírósági ítélet is született. Az oktatási fejlesztést célzó, 2014-ben induló Öveges-program miatt például az OLAF Sajtóiroda tájékoztatása szerint Magyarországnak 7,8 millió eurót, azaz nagyjából hárommilliárd forintot kellett visszafizetnie. Ennek ellenére a bírósági szakaszig csak az ügy körülbelül 200 millió forintnyi szelete jutott el, a felelősök pedig megúszták felfüggesztett börtönnel.A Transparency International Magyarország két éven keresztül pereskedett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellen azért, hogy kiderüljön az Európai Bizottság által visszakért pénz pontos összege, de a bíróság – formai okok – miatt elutasította a keresetüket. (A per után az Átlátszó saját információira hivatkozva írt már a visszafizetés mértékéről.)A korrupciókutató szervezet korábban azért is pert indított a minisztérium ellen, hogy megismerhetők legyenek a Híd a munka világába program kormányzati vizsgálatáról készült iratai, és ebben az eljárásban a Transparency International nyert is az Emmivel szemben. Ugyanakkor ennél a programnál is hasonló hatékonyságot mutatott a felelősségre vonás: a Farkas Flórián egykori kormánypárti képviselő által vezetett Országos Roma Önkormányzatnak teljes egészében vissza kellett fizetnie a munkanélküliség mérséklésére elnyert 1,6 milliárd forintos uniós támogatást, de hatóságok hét év elteltével az összes gyanúsítottat futni hagyták.Ligeti Miklós azt mondta, az OLAF-ot is gyakran éri az a bírálat, hogy kevés üggyel foglalkozik és lassan, de az uniós hivatal kapacitása véges, és csak adminisztratív eljárásban tárja fel, hogy történt-e valamilyen szabálytalanság az uniós pénzek elköltése során. Hozzátette: „Az OLAF meglehetősen hatékonyan jár el a vizsgált ügyekben, de az már nem a csalás elleni hivatalon múlik, hogy egy ügynek milyen büntetőjogi következményei lesznek Magyarországon”.Az OLAF-vizsgálat meneteAz Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálata háromféle eredménnyel zárulhat:1) mindent rendben találnak. 2) Szabálytalanságot állapítanak meg, és az OLAF azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy az illetékes főigazgatóságán keresztül rendeljen el pénzvisszafizetést. Ekkor általában százalékos javaslatot tesznek, tehát az uniós támogatás bizonyos részét kérik visszakövetelni. 3) Az OLAF azt javasolja az illetékes tagállamnak, hogy indítson valamilyen jogi eljárást az ügyben, mert felmerül a bűncselekmény elkövetésének gyanúja.
|
Magyarország milliárdokat fizetett vissza Brüsszelnek, de a legtöbb felelős eddig megúszta a büntetést
|
A magyar ügyészség szorgosan vizsgálatot indít az OLAF által feltárt esetek miatt, miközben az állam becsületesen fizet az Európai Bizottságnak, ha a csalás ellenes szerv visszaélést állapít meg. Megtudtuk, mekkora is a számla, arra viszont nincs válasz, hogy a nyomozások többsége miért nem jutott el hosszú évek alatt sem vádemelésig.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251119_Milliardokat-kellett-visszafizetni-Brusszelnek-nyomozas-ugyeszseg-olaf
|
2025-11-19 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt 2 év 8 hónap, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a Hajdú-Bihar vármegyei Tetétlen község korábbi fideszes polgármesterét a Debreceni Törvényszék.A Civishír.hu híradása szerint a kedden kihirdetett elsőfokú ítélettel egy korábbi kormánytisztviselőt is elmarasztalt a bíróság, ő felfüggesztett szabadságvesztést kapott.A 24.hu írta meg tavaly novemberben, hogy a nyíradonyi központú Dél-Nyírség, Erdőspuszták LEADER Egyesülethez kötődő visszaélések miatt vádat emeltek Bernáth László ellen, aki több cikluson keresztül volt polgármester fideszes színekben, később a Pénzügyminisztériumnak dolgozott, majd uniós pályázati bírálóként tevékenykedett.A rendőrség titkos nyomozást folytatott a 22 település vidékfejlesztési programját intéző egyesülettel kapcsolatban. A nyomozók többek között titkos telefon-lehallgatás segítségével gyűjtöttek be információkat, mielőtt 2023 nyarán lecsaptak volna Bernáthra. A rendőrök házkutatást is tartottak nála és társainál. Az egyesület elnöke Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés korábbi fideszes alelnöke volt, akit tanúként hallgattak ki az ügyben.A vád szerint a férfi 2022-ben pénzt kért, és 2,4 millió forintot meg is kapott azért, hogy segítsen egy álmosdi szálláshely megvalósításához szükséges EU-s pályázat elnyerésében. Ebben a másodrendű vádlott, az akkor kormánytisztviselőként dolgozó M. L. is segédkezett. A büntetőper harmadrendű vádlottja az érintett cég ügyvezetője volt. A felek a pénzmozgás legalizálására "üzleti tanácsadás" címén színlelt megbízási szerződést kötöttek 2,4 millió forintról M. L. közreműködésével.Az elsőrendű vádlottra, azaz Bernáthra a letöltendő szabadságvesztés mellett 400 ezer forint pénzbüntetést is kiszabott a bíróság, valamint 2,4 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben.A Hajdúböszörményhez köthető másodrendű vádlottat bűnsegédként kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében mondta ki bűnösnek a törvényszék, és 1 év 8 hónap - 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélték.
|
Két év nyolc hónapra ítéltek egy volt fideszes polgármestert
|
Bernáth Lászlót kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt ítélték el.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/19/debrecen-birosag-fideszes-polgarmester-unios-tamogatas-borton/
|
2025-11-19 11:47:37
| true
| null | null |
24.hu
|
A Fidesz 2010-es hatalomátvétele óta a labdarúgás a politikával korábban nem tapasztalható módon fonódott össze. Az elmúlt 15 évben a honi futball kitüntetett figyelmet kapott a magyar nyilvánosságban, de elsősorban nem az eredményei miatt. A reflektorfény leginkább Orbán Viktornak volt köszönhető. Orbán ugyan a Rónai Egonnak adott interjú végén arról beszélt, "senkit nem érdekel a miniszterelnök hobbija", a fanatikus rajongása szolgálatába állított óriási közpénzforrások, a piros pontért kínosan kepesztő holdudvar lelátóról posztolt szelfijei, a hazafiságukban a foci ürügyén megkérdőjelezett ellenzékiek elleni támadások mind a miniszterelnöki hobbi sajátos hozadékai.Ennek a kellemetlen közéleti dimenziónak a hangutata ragadhatott át korábban Marco Rossira és Szoboszlai Dominikra is, amikor azokra az ellendrukkerre panaszkodtak, akiket boldoggá tesz a válogatott kudarca. Pedig a társadalmat mindent egybevetve legalább ebben az ügyben nem sikerült megosztani, a válogatott sikereinek tényleg az egész ország tudott örülni, a kisajátítási kísérletek és az Orbán-fóbia ellenére, politikai szimpátiától függetlenül.A leforrázó kiesés után természetesen megindult a véleménycunami, Csernus Imrétől kezdve Bencsik Andráson át az összes mikroinfluenszerrel bezárólag mindenki fontosnak érezte, hogy megossza a gondolatait, és meglovagolja a válogatott kiesésével kapcsolatos érzelmeket. A hatalmas zajban akadtak tisztább hangok is, ilyen volt Török Gábor politikai elemző Facebook-bejegyzése, amelyben többek között azt írta,a kapitányt el lehet küldeni, lehet, hogy küldeni sem kell, mert megy magától, de aki tartós változást szeretne, annak inkább azt kellene átgondolnia, amit a számok mutatnak: hogy a soha nem látott mennyiségű közpénz és a soha nem tapasztalt politikai figyelem ellenére hol tart ma a magyar labdarúgás a tehetségek kinevelésében és menedzselésében.Török – aki korábban sportújságíróként dolgozott és jelenleg is a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségi tagja – végül arra jutott, „kevesebb urambátyámra és sikerpropagandára, több versenyre és tudásra” lenne szükség, nem a csapat és Rossi keresztre feszítésére. Mondandója lényege, hogy a problémát a gyökereknél, azaz az utánpótlásképzésben kell keresni, ugyanis ahogyan arról az írek elleni meccset követően, illetve korábban többször is írtunk már, nem elég nagy a hazai futball hátországa ahhoz, hogy versenyképes játékosokkal lássa el a válogatottat.A töménytelen mennyiségű pénz ellenére is impotens az utánpótlásképzésÚjraválasztását követően Csányi Sándor MLSZ-elnök májusban arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évtizedben 632 milliárd forint áramlott a futballba, de „az utóbbi években nem nőtt kellőképpen a magyar játékosok száma”. Csányi szerint „nem elfogadható, hogy miközben a szövetség 15 évig rengeteg pénzt fordított a magyar játékosok képzésére, nincsenek a pályán magyar labdarúgók”.Szavaiból azt is ki lehet hallani, hogy éppen a féktelen költekezés szabott gátat a hazai labdarúgás fejlődésének, a pénzzel kitömött klubok ugyanis nem voltak érdekeltek abban, hogy az időt és az energiát nem sajnálva tehetségeket neveljenek ki, sokkal egyszerűbbnek látták idegenlégiósokkal feltölteni a csapataikat.Arról, hogy mekkora a baj a hazai utánpótlás-akadémiáknál, a Sporttudományok Nemzetközi Központjának (CIES) nemrégiben megjelent jelentése fest lesújtó képet. A világ egyik legnagyobb futballkutató intézetének friss listája szerint a kilencből egyetlen egy államilag elismert magyar akadémia sincs a legjobb száz között, míg a hazánkkal szomszédos országokból kilenc klub játékosműhelye is felfért a rangsorra.Pedig elméletben minden adott lenne a sikeres utánpótlásképzéshez: csak a tao-rendszeren keresztül több száz milliárd forint áramlott a fiatal tehetségek felkutatásába és fejlesztésébe, a stadionok pedig tucatszámra épülnek – 2010 óta 28, köztük a válogatott otthona, a Puskás Aréna. Emellett 1590 pályát épített és 3800 pályát újított fel az MLSZ. Mi lehet akkor a baj?A 102-szeres román válogatott, BL-győztes Bölöni László nemrég arról beszélt a HVG-nek adott interjúban, hogy a fiatalok nevelésében elkellene a változás.Annak idején több magyar játékossal is dolgoztam a Nancynál, de közülük egyedül Rudolf Gergely tudott kiemelkedni, aki a junior csapatból egészen a felnőtt együttesig jutott. Nagyon hiányzott a többi fiatalból a keménység, a ritmus, és nem tudták kivárni azt az időt, amíg megkapják a lehetőséget. Egy román gyereknek egy-másfél évre is szüksége van, amíg képes beilleszkedni, nincsen ott apuka vagy anyuka, akik állandóan ápolgatják a lelkét. Ütköznie kell kemény, afrikai fizikumokkal, pörgősebb a játék ritmusa, mint amihez korábban hozzászokhatott. De ezt meg lehet tanulni és tanítani is, mert tehetség mindenhol van – jelentette ki a három országban is bajnoki címet nyerő mesteredző.Klubfutballban a Fradi a fény az éjszakában – magyarok híjánAz utánpótlásképzés anomáliái mellett a magyar klubok nemzetközi szereplése is nyugtalanító. Az utóbbi néhány évben ugyan előrelépés tapasztalható, de ez a – javarészt légiósokra építő, bár a válogatottnak fontos játékosokat adó – Ferencvárosnak volt egyedül köszönhető, és a magyar futball kirakatcsapata is csak egyszer volt képes eljutni a legrangosabb európai kupasorozat, a Bajnokok Ligája főtáblájára. A BL mezőnyben idén olyan országok klubjai tűnnek fel, mint Azerbajdzsán, Ciprus, vagy Kazahsztán, hogy Görögországot, Norvégiát és Csehországot már ne is említsük.A Fradi dolgát nehezíti – legalábbis Kubatov Gábor klubelnök interpretációja szerint mindenképp –, hogy idén tavasztól az MLSZ pénzügyi ösztönzőkkel próbálja meg rávenni az NB I-es klubokat arra, hogy hazai játékosokkal töltsék fel a kereteiket. Az „ötmagyaros ajánlás” hatására a csapatok elkezdték hazacsábítani a légiósokat, ennek köszönhetően pedig több magyar játékos igazolt vissza az NB I-be ebben az évben, mint amennyi külföldre ment volna.Légiósok terén amúgy sem állt jól a magyar futball, ugyanis míg 2025 elején 65 játékosunk játszott külföldön, ez a szám a négyszázas határt is megközelítette a horvátoknál és a szerbeknél, de a lengyeleknél, a szlovákoknál és a cseheknél is száz fölé rúgott. Csak a tények rögzítése kedvéért írjuk le:a horvát válogatott egyenes úton kijutott a jövő évi vb-re, Csehország, Szlovákia és Lengyelország pedig pótselejtezőn küzdhet meg az indulásért.Az MLSZ ennek ellenére sikeresnek értékeli a reformokat, mi több, Csányi Sándor a válogatott búcsúját követően kijelentette, „talán, ha a kormány által is nagyon fontosnak tartott, sokat kritizált, de sikeres 5/1-es szabályt még korábban bevezettük volna, vagy még szigorúbb lenne, akkor mostanra eredményesebb lehetne a magyar válogatott”. A legnagyobb probléma ezzel a szemlélettel az, hogy nincsen elegendő mennyiségű, és leginkább olyan minőségű hazai focista, akivel fel lehetne tölteni az NB I mezőnyét.Ebben fontos szerep hárulna az utánpótlás-válogatottakra, de az ő szereplésük is hagy maga után kívánnivalót. Az U21-esek például az Európa-bajnoki selejtezőcsoportjuk utolsó előtti, 4. helyen állnak jelenleg három döntetlennel és egy vereséggel, így gyakorlatilag elszálltak az esélyeik a kijutásra.Ne vegyük el a magyarszabály érdemeit sem, hiszen ha ez nincs, Lukács Dániel talán már nem is focizna, és az NB II-be kieső Kecskemétből nem a Puskás Akadémiához igazolt volna, hanem felhagy a profi futballal és fodrásznak áll. A merítési lehetőség azonban így sem lett számottevően tágabb Marco Rossi szövetségi kapitány számára.Ami a nagyobb baj, hogy a következő világbajnokság selejtezőinek idején a felnőtt válogatott keretének egy része már bőven túl lesz a harmincon – vannak, akik a negyvenen is –, többségüknek tehát ez volt az utolsó esélye, hogy kijusson a mundialra. Ha pedig a magyar futball a következő években nem lesz képes kinevelni azokat a minőségi játékosokat, akik egy nevesebb európai bajnokságban is megállnák a helyüket, és felveszik a versenyt a nemzetközi elittel, akkor sok jóra a jövőben sem számíthatunk.
|
Éppen a magyar futballba ömlesztett milliárdok kannibalizálják a válogatottat, és a jövőkép sem derűsebb
|
A külcsín megvan, szép stadionok és jól felszerelt edzőkomplexumok épültek az elmúlt 15 évben, nemzetközi szinten is jegyzett játékosokat azonban keveset sikerült felnevelni a hazai utánpótlásműhelyekben ez idő alatt. Ameddig ebben nem következik be gyökeres változás, kár a világbajnoki szereplésben reménykedni. Hívhatják akárhogy a szövetségi kapitányt, álmokból senki sem fog tudni várat építeni.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251119_magyar-labdarugo-valogatott-vb-selejtezo-kieses-problemak-utanpotlaskepzes-akademiak-mlsz-csanyi-sandor-magyarszabaly-ferencvaros-kubatov-gabor-felcsut-orban-viktor
|
2025-11-19 14:20:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Arról ír a Magyar Nemzet, hogy még be sem fejeződött a műtrágyakartell miatt indult előző eljárás, máris újabb vette kezdetét Bige László cégénél, a Nitrogénművek Zrt.-nél.A napilag szerint november 17-én- a korábbitól független - versenyfelügyeleti eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tiltott versenykorlátozó megállapodás, vagyis kartell gyanújával a Nitrogénművek Zrt., a Hőgyészi Agrokémiai Kft. és az NZRT-TRADE Kft. vállalkozások ellen.A GVH a napilapnak elárulta: a versenyhatóság gyanúja szerint a Nitrogénművek Zrt. 2021 és 2023 között egyes vevőivel szemben olyan magatartást tanúsított, olyan feltételeket szabott, illetve olyan tartalmú szerződéseket kötött, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy bizonyos üzletfeleinek jogsértő módon hátrányt okozzanak a piaci versenyben.
|
Újra célkeresztben Bige László: eljárást indított a Nitrogénművek ellen a GVH
|
Piactorzító magatartás miatt.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/18/bige-laszlo-nitrogen-per-gvh-eljaras-buntetes/
|
2025-11-18 21:40:36
| true
| null | null |
24.hu
|
Arról kérdezték, kezdeményezik-e fideszes parlamenti alelnök, Lezsák Sándor és a kecskeméti polgármester, Szemereyné Pataki Klaudia eltiltását a közügyektől. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt a Neumann János Egyetemért Alapítvány pénzügyeiről azt a tájékoztatást adta Csárdi Antal független képviselőnek, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás miatt nyomoz. Az eljárások felderítési szakaszban vannak. A tényállások tisztázásához kirívóan nagy mennyiségű iratot és elektronikus adatot kell értékelni. Az ügyekben még nem hallgattak ki senkit.Korábban megírtuk, komoly bajba kerülhetnek a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) kuratóriumi tagjai az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kifogásolt, 127,5 milliárd forintos Optima-kötvényvásárlás miatt. Csárdi Antal most arról kérdezte a legfőbb ügyészt:Kihallgatta-e az Ügyészség az Alapítvány kuratóriumi tagjait: Csizmadia Norbert elnököt, Lezsák Sándort, Gaál József Attilát, Bánkuty Tamást, Nagy Zoltánt? Kihallgatta- e az Ügyészség Dr. Kardos Gyula vagyonellenőrt? Kihallgatta-e az Ügyészség a NJEA felügyelőbizottságának tagjait, névszerint: Szemereyné Pataki Klaudiát, Bíró Attilát és Szabó Józsefet?Nagy Gábor Bálintot emlékeztette a képviselő arra, hogy a Polgári Törvénykönyv 3:117. § (1) bekezdése szerint "A felügyelőbizottság tagja az alapítványnak a jogellenes határozata vagy működése folytán bekövetkező károkért az általános szabályok szerint felel."Ez azt is jelenti, hogy a felügyelőbizottsági tag - ha jogszabálysértést észlel, és azt nem akadályozza meg, illetve nem tesz jelentést róla - súlyos esetben akár a saját vagyonával is felelhet az okozott kárért.Arra is választ várt, kezdeményezték-e a felügyelőbizottság valamely tagjának vagyonzárolását, a 127,5 milliárd forint közpénz vagyonvesztése okán, illetve a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok, köztük Lezsák Sándor és Szemereyné Pataki Klaudia közügyektől való eltiltását.
|
Reagált a legfőbb ügyész az egyetemi pénzek eltőzsdézésére
|
Az ügyekben még nem hallgattak ki senkit. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás miatt nyomoznak.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/11/18/legfobb-ugyesz-njea-penzmosas-hutlen-kezeles/
|
2025-11-18 10:53:13
| true
| null | null |
24.hu
|
Hoppá, a kastély főkertészkertésze elkotyogta, hogy nem Orbán apja, hanem Orbán vejének cége üzemelteti Hatvanpusztát. Semmi különös, csak ezzel egy kicsit még jobban megdőlt a mese az »édesapám félkész mezőgazdasági üzeméről«- írta hétfő reggeli posztjában Hadházy Ákos, aki az Orbán család, egész pontosan a miniszterelnök 85. életévében járó édesapja, Orbán Győző tulajdonában álló hatvanpusztai birtokról már számos bizonyító dokumentumot tett közzé.A független képviselő közöte, Hatvanpuszta kertésze azért tett vallomást, mert ő ült abban a Nissan terepjáróban, amelyik a nekihajtott Suzukival együtt üldözte őket "Pusztaverszáj" mellett. Az ügyben azért indult nyomozás, mert a majorság biztonsági őre nekiment Hadházy autójának, amit fel akart borítani, de végül ő borult fel. A rendőrség bár nyomozott, inkább megszüntette az eljárást.A független képviselő sértettként kikérte a vagyonőrt felmentő határozatot megelőző "nyomozás" iratait. Mint írta, elképesztő dolgok vannak közöttük a balesetről is, ezek közt említette, hogy a kertész vallomása közben kifecsegett egy nagyon fontos részletet:ő a BDPST Group alkalmazásában dolgozik ott. A cég Tiborcz Istváné, vagyis Orbán Viktor vejéé.Hadházy úgy foglalta össze a miniszterelnök apja, Orbán Győző félkész gazdaságának mondott Hatvanpuszta építkezését:
|
Hadházy: A főkertész elkotyogta, nem Orbán apja, hanem Tiborcz cége üzemelteti Hatvanpusztát
|
A független kéviselő szerint még jobban megdőlt Orbán meséje, "édesapja félkész mezőgazdasági üzeméről".
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/17/hadhazy-akos-orban-viktor-hatvanpuszta-tiborcz-istvan-bdpst-meszaros-lorinc-majorsag-vallomas-elkotyog-fokertesz/
|
2025-11-17 07:24:27
| true
| null | null |
24.hu
|
Több mint háromezer lakással épül lakópark Szilas Liget néven a XV. kerületben. A projektet a Bayer Construct építi, amely nemrég fejezte be Budapest legújabb plázáját a Bosnyák téren, majd leigazolta a volt polgármestert, Horváth Csabát. A cég tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Balázs Attila. A Klubrádió részletes cikket írt az építkezésről, amelyben azt írják, zajlik a környezetvédelmi eljárás, az építészeti tervek nem nyilvánosak, de a lakásokat már árulják.A Szentmihályi út és a Szilas-patak között, a Pólus Centerrel szemben fekvő területen a nyilvánosan elérhető előzetes környezeti dokumentáció szerint nyolc lakóépület épülne. Átszámítva, a legmagasabbak 61, a legalacsonyabbak 44 méter magasak lennének. összesen 3487 lakással. A fejlesztés 2910 teremgarázs-parkolót (kétszintes mélygarázzsal) és 217 felszíni parkolóhelyet tartalmazna. A területen épülő lakások az Otthon Start program részei lennének. A kormányhivatal szerint a beruházás "nem igényel részletes környezeti hatásvizsgálatot", mert "jelentős környezeti hatások nem várhatók", miközben azt mindenki elismeri, hogy a környék ökoszisztémája törékeny.
|
Háromezer lakásos lakóparkot épít Tiborcz István volt üzlettársa a XV. kerületbe
|
A DK-s Cserdiné Németh Angéla polgármester vezetésével az önkormányzat mindössze néhány műszaki infrastruktúra-fejlesztést és egy egymilliárd forint értékű bölcsődét kér a beruházótól, miközben a polgármester sorra zárta be az óvodákat.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/14/bayer-construct-lakopark-polus-szilas-liget/
|
2025-11-14 22:09:39
| true
| null | null |
24.hu
|
Egy nappal azelőtt, hogy 2025. június 12-én hatályba lépett az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) lakossági korszerűsítéseket is támogató módosítása, új tulajdonos jelent meg egy addig alig ismert cégben. A Carambola Trade Zrt. június 11-én került Bessenyei István, Sarka Kata férjének többségi tulajdonába, és rövid időn belül olyan tevékenységi köröket vett fel, amelyek pontosan illeszkednek az EKR által megnyíló, több százmilliárd forintos, államilag felpörgetett piacra.A céget 2023 októberében Schatz Róbert és Somogyi Miklós alapította, eredetileg Treadstone Investment Group Zrt. néven, főtevékenysége ekkor még vagyonkezelés és üzletviteli tanácsadás volt. 2024 őszén kapta a Carambola Trade Zrt. nevet és bár ekkor Bessenyei Istvánnak papíron nem volt köze a vállalkozáshoz, a székhelyet a budai Derék utcába tették át, abba az épületbe, ahol ekkor már több, Bessenyeihez köthető üzleti érdekeltség is működött.Székhelybejegyzésük alapján itt található felesége, Sarka Kata és Rogán Antal második, volt felségének, Rogán-Szendrei Cecíliának a cége, a milliárdos osztalékot fialó, ám kevéssé ismert twn.hu bulvároldal mögött álló Top News Hungary Kft., az üzletasszonyok szépségversenyzős ügynöksége, Nakama&Partners Kft., illetve a Bessenyei tulajdonában lévő Netrise Hungary Kft. is, amely a Femcafét adja ki, amely ugyancsak milliárdokat termel.Június 11-én Bessenyei István mellé új tulajdonosként belépett Juhász Attila is, aki egyúttal új székhelyet hozott a cégbe: ekkor költözött a társaság Gödre, abba az ingatlanba, amely a Juhász Attila tulajdonában lévő Piramis Építő Kft. birtokában van. A részvénystruktúra is átalakult: Bessenyei szavazat- és osztalékelsőbbségi részvényeket kapott, utóbbiak pedig a társaság adózott eredményének 50 százalékára jogosítják.Az eddigi eredmények alapján ez nem jelent sokat: 2023-ban és 2024-ben a cég nem termelt árbevételt, miközben 8 millió forintos veszteséget könyvelt el, és pénzeszközei 10 millióról mindössze félmillióra csökkentek. Vélhetően ez lehetett az „előmelegítési” szakasz, a kipécézett terület ugyanis zsíros megrendelésekkel kecsegtet: az energetikai korszerűsítésekhez kapcsolódó, államilag is támogatott EKR-piacról van szó. Augusztusban meg is jelentek az új tevékenységi körök a cégnél: villamosenergia-termelés és -kereskedelem, szigetelés, speciális építési és pénzügyi kiegészítő szolgáltatások.Milliárdokat keresett médiacégeivel Bessenyei IstvánA korábban inkább a kormány kedvenc őrző-védő cégében, a Valtonban lévő tulajdonrésze miatt ismert Bessenyei médiavállalkozásai valósággal szárnyalnak: tavaly 4,46 milliárd forintos nettó bevételt és 2,93 milliárd forint adózott eredményt hozott össze a Femcafe mögött álló cég, Bessenyei pedig 3,327 milliárd forint osztalék kivételéről döntött idén.Az AC News nevű, gyakorlatilag ismeretlen bulvárlapja is ontja a pénzt, a mögötte álló AC News Kft. tavalyi eredményei után 711,9 millió forint osztalék kivételéről döntöttek a tulajdonosok, ebből 95 százalékos részesedése révén Bessenyei István csaknem 676 millió forinthoz jut. Bessenyei áll a Naphire.hu Kft. mögött, amelyben cégtársa Dr. Németh Sándor, a Hit Gyülekezete egyház alapítójának, Németh Sándornak a fia, aki az egyház érdekeltségébe tartozó ATV vezérigazgatója is. A bulvárlapot kiadó cégből 30 millió forintnyi osztalékot vettek ki.A június 12-én, azaz egy nappal azután, hogy Bessenyei tulajdonába került a cég, hatályba lépett jogszabály-módosítás gyökeresen átalakította az EKR-t, és előnyös helyzetbe hozta azokat a beruházásokat, amelyeket lakóingatlanokon – családi házakon, társasházakon – végeznek. A program akár ingyenessé is teheti a hőszigeteléseket, nyílászárócseréket vagy a fűtésrendszerek korszerűsítését, mert az így keletkező energiamegtakarítás, az úgynevezett HEM (hitelesített energiamegtakarítás) vagyonértékű jogként eladható az energetikai cégeknek.Az EKR 2035-ig fut, és mintegy 600 milliárd forintnyi forrást mozgat meg.A rendszer lényege, hogy az energiakereskedők – például az MVM, a Mol, az E.On vagy az OMV – kötelesek évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást elérni. Ezt részben saját beruházásaikkal, részben a lakossági korszerűsítésekből származó megtakarítások megvásárlásával teljesíthetik. A rendszerben részt vevő, HEM-ekkel kereskedő és azokat hitelesítő cégek számára ez rendkívül nyereséges terület: az eddigi tapasztalatok alapján akár 50 százalékos árbevétel-arányos profittal is működhetnek. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy mire a törvény hatályba lépett, a piac nagy része már lezárult: a legnagyobb energetikai cégek kizárólag a kormányközeli szereplőkkel kötöttek hosszú távú megállapodásokat. Az új szabályozás gyakorlatilag kiszorította a független szereplőket, és a HEM-kereskedelmet a NER-hez közel álló vállalatok kezébe koncentrálta:Szakemberek szerint 2025 második felétől új korszak kezdődik az EKR-piacon: a hangsúly a lakóépületek energiahatékonyságára helyeződik át. A nagy energiakereskedőknek és iparvállalatoknak a lakossági szektorban kell kimutatható energiamegtakarításokat elérniük, az auditorok pedig olyan új partnereket keresnek, akik képesek megszervezni a háztartási beruházásokat. Ezeket a szereplőket HEM-aggregátoroknak nevezik: ők gyűjtik és hitelesíttetik a lakossági korszerűsítésekből származó energiamegtakarításokat, majd értékesítik azokat a kötelezett energetikai cégek felé. A Carambola Trade Zrt. profilja és kommunikációja alapján éppen erre a szerepre készül.A Carambola, egyelőre inkább félkésznek tűnő honlapja szerint a cég kifejezetten az EKR keretében megvalósuló beruházásokra fókuszál: „valós és kézzelfogható támogatást” nyújt a hőszigetelési és energiahatékonysági fejlesztésekhez, különös tekintettel a lakóingatlanokra. A társaság energetikai szaktanácsadást, projektkoordinációt és teljes körű EKR-adminisztrációt kínál partnereinek, segítve a lakossági beruházásokból származó energiamegtakarítások igazolását és értékesítését.Hogy nagy aratásra készülhetnek, azt jól mutatja, hogy kik társultak Bessenyeivel.A Carambola Trade egyik alapítója, Schatz Róbert egy másik vállalkozásban is együttműködik Bessenyeivel: idén szeptemberben Balogh Csabával közösen hozták létre a Mamut Power Crane Zrt.-t. Balogh a paksi atomerőmű-bővítés egyik beszállítójának, a Mamut Daru Kft.-nek a tulajdonosa és ügyvezetője, a cég emeléstechnikai munkákkal és ipari gépek kölcsönzésével foglalkozik.A Mamut Power Crane igazgatóságának elnöke Balogh lett, a tagok között pedig Schatz Péter, Schatz Róbert édesapja is szerepel, aki korábban Habony Árpád médiabefektetéseiben vett részt, többek között a Ripost Média alapítójaként. A név és a tevékenység alapján a Mamut Power Crane a Mamut Daru-csoporthoz kapcsolódik, amely a paksi bővítéshez szükséges berendezéseket és szolgáltatásokat biztosítja. Az ifjabb Schatz már 2024 őszén megjelent a csoportban: a Mamut Daru Nuclear Power Plant II. Kft.-ben előbb magánszemélyként, majd saját cégén, a Multi Invest Zrt.-n keresztül vált tulajdonossá.A Carambola másik alapítója, dr. Somogyi Miklós neve a reklámpiacon vált ismertté. A HVG korábbi cikke szerint ő hozta létre az Inter Media Group (IMG) reklámügynökséget, amely 2010 után az állami hirdetések egyik legnagyobb nyertesévé vált, majd az új tulajdonos, Patonai Péter idején a Simicska Lajoshoz köthető körök egyik fontos partnerévé nőtte ki magát.Erről itt olvashat bővebben:"Így lett egyeduralkodó a kormány kedvenc ügynöksége: IMG-sztori 2."
|
Sarka Kata férje éppen akkor szállt be egy cégbe, amikor az állam aranybányát nyitott a piacon
|
Bessenyei István, a bulvárszerepléseiről, majd Szendrei-Rogán Cecíliával közös üzleteiről ismert Sarka Kata férje milliárdokat kaszált médiacégeivel. Idén újabb lóra tett: egy olyan területen veti meg a lábát, amelyet a kormány különösen jövedelmezővé tett.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251117_Sarka-Kata-ferje-bessenyei-carambola-ekr-ner
|
2025-11-17 10:16:17
| true
| null | null |
HVG360
|
Eddig is közismert volt, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rajong a futballért, futsalozott, két éve pedig a Honvéd FC öregfiúk csapatában játszik, a külföldi megbeszélései előtt rendszeresen fut, és a tárcája felügyelete alá tartozó cégek vezetésében is erős a "sportvonal". Ezzel együtt némi meglepetést keltett, hogy hétfő óta már nemcsak az orosz gázvásárlásért és az új paksi atomerőművi blokkok építéséért felel, hanem a Budapest Honvéd FC elnöki posztját is betölti.Szijjártó a legújabb tisztségével kapcsolatban úgy fogalmazott a Honvéd FC hétfői szurkolói rendezvényén, hogynem az első felkérés, kezdeményezés, követelés volt a Honvéd éppen aktuális tulajdonosai részéről. Most mondtam először igent. Megtiszteltetés számomra.Hozzátette: "most először jött össze egy olyan tulajdonosi, emberi és szakmai háttér," ami lehetővé tette azt, hogy néhány dologhoz hozzá tudjon járulni.Politikusok szerepvállalása a klubok irányításában nem példátlan a NER-ben - ott van példának Kubatov Gábor és a Ferencváros, illetve Deutsch Tamás és az MTK esete, mindketten sokszakosztályos egyesületet irányítanak elnökként. Nem szokványos viszont, hogy Szijjártó - aki kizárólag a futball kft.-t vezeti majd - rögvest egy új szponzorral együtt lépett színre. A hétfői szurkolói eseményen a külügyminiszter bejelentette, hogy a szingapári Vulcan Shield Globallal már meg is kötötték a szerződést, amiből adódóan a következő négy évre "több százmillió forintos nagyságrendben megnő a klub költségvetési mozgástere és pénzügyi ereje."MSZP-s polgármester és baloldaliként emlegetett nagyvállalkozó is van az elnökségbenAz általános gyakorlat szerint a magyar sportegyesületek legfelső döntéshozó szerve a közgyűlés, míg a napi ügymenetet a tagok által választott elnök és elnökség irányítja, többségében társadalmi munkában. A Budapest Honvéd FC azonban cégformában működik, a Honvéd Futball Club Kft. tulajdonolja, amelynek végső tulajdonosa az Arago-Sport Befektetési Kft., a Leisztinger Tamás résztulajdonában lévő Arago Zrt. egyik tagja - ennek okán mutatták be a rendezvényen a nagyvállalkozót a futballklub tulajdonosaként.Így aztán a Honvéd FC-t eddig nem elnökség vezette, jelenleg is Séllei Árpád ügyvezető gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Ezért is furcsa, hogy Szijjártó azt közölte: a kft. formában működő futballklub mellé elnökséget hoznak létre, melynek elnöke a külgazdasági és külügyminiszter lesz, feladatköre azonban még nem teljesen világos, ahogy az sem, hogy a futballklubbal kapcsolatos végső döntéseket továbbra is az eddigi tulajdonos és ügyvezetője hozza-e, vagy immár minden komolyabb döntéshez - akárcsak egy-egy egyesület esetében - az elnök és az új, öttagú elnökség jóváhagyása is kell.Az elnökség összetétele különösen pikáns, pláne fél évvel a parlamenti választás előtt. A négy megnevezett elnökségi tag egyike a Honvéd FC tulajdonosa, Leisztinger Tamás, akit az elmúlt évtizedben baloldali nagyvállalkozóként emlegettek. Tagja az elnökségnek Gajda Péter, Kispest szocialista polgármestere is, akit 2019-ben korrupcióval, "fehér porral" és az alvilággal mosott össze a kormánymédia - nyomozás is folyt az ügyben. Két korábbi kiváló sportoló is tagja a bejelentett elnökségnek. Gergely István olimpiai bajnok vízilabdázó, a Budapesti Honvéd Sport Egyesület ügyvezető elnöke, aki az eseményen Szijjártótól szóban azonnal megkapta a stadion - amit eddig az állam tulajdonolt és a Nemzeti Sportügynökség üzemeltetett -, valamint az akadémia tulajdonjogát. Ezzel együtt egy jövőbeni, 4 milliárd forintos ingatlan- és klubfejlesztést is bejelentett a miniszter. Szijjártó azt is elárulta, hogy a kormány a tulajdonjog átruházásról, illetve a tetemes pénzügyi injekcióról november végén hoz majd határozatot. A leginkább futball-kompatibilis tagja az új elnökségnek a 82-szeres válogatott labdarúgó, Garaba Imre, aki az elmúlt tíz év szinte minden hazai bajnoki meccsén a lelátón ült, és meghatódva, könnyeivel küszködve fogadta a felkérést.Az ötödik elnökségi tag személyét egyelőre homály fedi. Csak annyit árultak el, hogy egy magas rangú katonatiszt, egy regnáló tábornok lesz az, mert "a nem regnáló tábornokokkal nem volt sikerünk, nem hozták az elvárt eredményt" - utaltak tréfálkozva Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnökre, a Tisza Párt szakpolitikusára.Egyébként Leisztinger Tamás, a magyar gazdaglisták egyik állócsillaga sem számít éppen gyenge anyagi háttérnek: mind a Forbes, mind a leggazdagabb magyar üzletemberek ranglistáján 100 milliárd forint feletti becsült vagyonnal szerepelt az élbolyban legutóbb is. A tájékoztatón a szingapúriakra utalva azonban elhangzott az is, hogy "ennek a cégnek kétszer annyi pénze van, mint az Újpestet támogató Molnak."Mellesleg a főszponzor magyarországi vezetőjeként Komjáti Lórántot mutatták be, ő pedig éppen a Mol-csoport karbantartási vezetői pozícióját töltötte be a legutóbbi időkig, sőt az Opten cégadatbázisában és a LinkedIn-profiljában is ez a pozíció szerepelt cikkünk írásakor. Az olajtársaságnál azonban kérdésünkre közölték, Komjáti még októberben felmondott.De mit lehet tudni a szingapúri csodacégről?Sok mindent nem sikerült kiderítenie a külföldi forrásokat, hivatalos nyomokat kereső G7-nek sem, amikor először felbukkant a magyarországi hírekben a Vulcan Schield Global neve. Szeptemberben jelentette be ugyanis Szijjártó, hogy a cég 280 milliárd forintos beruházást tervez Békéscsabán, és high-tech termékeket fog előállítani, amihez a magyar kormány 49 milliárd forint állami támogatással járul hozzá. Nagyjából annyi derült ki, hogy a cég alumínium-oxid szál alapú hőszigetelő anyagokat fejleszt és forgalmaz extrém hőmérsékletű ipari felhasználásra, termékeiket leginkább a repülőgépiparban, az acéliparban és az energiaiparban alkalmazzák.Akkumulátorgyárakat megszégyenítő állami támogatásA Nemzeti Befektetési Ügynökségnél (HIPA) arról érdeklődtünk, hogyan került képbe a befektető, milyen referenciákat mutatott be, illetve milyen megfontolásból érdemesítették jelentős támogatásra. A HIPA választ ígért a befektetéssel kapcsolatos kérdéseinkre, de egyelőre nem érkezett meg, amint befut, közöljük. Az egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatások között mindenesetre cikkünk leadásakor még nem volt nyoma a miniszter által emlegetett 49 milliárdnak.Annyi azonban megállapítható a 2004-től vezetett listából, hogy a megítélt összeg a magyar kormány nagyvonalú pénzosztogatásai közül is kiemelkedik. A kínai és koreai akkumulátorgyárakhoz hasonlóan méretes tételről van szó, 2021-ig kell visszamenni, hogy ehhez fogható befektetői szubvenciót találjunk:a Komáromban és Iváncsán üzemet működtető dél-koreai SK On 592 milliárdos beruházásához ítéltek meg 76 milliárd forint támogatást,a Samsung SDI-nek pedig a 367 milliárd forintos gödi fejlesztéséhez 33,7 milliárdot.A külgazdasági és külügyi tárca felügyelete alá tartozik a külföldi befektetések szervezése, a befektetők útját egyengető HIPA, az egyedi döntéseket hozó kormány tagja Szijjártó – ilyen körülmények között igencsak figyelemre méltó, hogy a cikkünk írásakor magyarországi céggel még nem rendelkező vállalkozás máris eldöntötte, hogy sportfinanszírozásba kezd, és éppen azt a klubot választja, ahol a külügyminiszter az újsütetű elnök. A hazai cégek politikai alapon szerveződő szponzorációs tevékenysége nem újdonság, de nemzetközi cégek esetében szót érdemel az ilyen mértékű „alkalmazkodás” a magyarországi viszonyokhoz.Nyugodtan vegyék ki, tapogassák meg, teljesen biztonságosA befektetésről Békéscsabán sem tudnak sokat, a polgármesteri hivatalban azzal hárították el lapunk érdeklődését, hogy „nem sok köze van hozzá a városnak, mert állami területen valósul meg a beruházás.” A város északnyugati részén, a Linemar-gyár szomszédságában lévő, kormányzati forrással kialakított iparterületről van szó.Szeptemberben a kormányhivatalban tette a nagy bejelentést Szijjártó, de az eseményre nem volt hivatalos az önkormányzat képviselő-testülete. Váratlanul érte a miniszteri bejelentés a békéscsabai önkormányzat képviselőit, legalábbis Bodóczi István, a Pátria Békéscsaba színeiben ténykedő képviselő lapunk kérdésére hiányolta a társadalmi egyeztetést, illetve azt, hogy a városnak legalább lehetősége legyen bizonyos feltételeket szabni a helyi lakosság érdekében.A képviselők csak a miniszteri bejelentés után, az önkormányzat szeptember 25-ei közgyűlésén kaptak tájékoztatást, illetve lehetőséget arra, hogy kérdezzenek a beruházásról a Vulcan Schield Global képviselőjétől. David James Kneale vezérigazgató készségesen válaszolgatott a jegyzőkönyv alapján, de úgy fest, a képviselők többsége nem igazán izzasztotta meg a menedzsert.A közgyűlésen Szarvas Péter polgármester, aki a Hajrá Békéscsaba egyesület színeiben indult, és Fidesz-támogatással nyert, arról számolt be, hogy előző héten ő és Takács Árpád főispán fogadta a kormányhivatalban a Vulcan Schield Global vezetőit és Szijjártó Pétert, aki a nagy bejelentést tette. Sorsdöntő, történelmi jelentőségű, gazdaságtörténeti fordulat – ilyen jelzőkkel illette a beruházást a polgármester, aki szerintBékéscsaba e beruházás kapcsán fölkerül a gazdasági világtérképre.„Nyugodtan vegyék ki, tapogassák meg, teljesen biztonságos” – adott körbe egy mintadarabot a gyártandó anyagból David James Kneale. Elmondása szerint ez egy igazán új anyag, fő alkalmazása, hogy kiváltsa a fémeket a magas hőmérsékletű ipari területeken. Ezekkel az anyagokkal lehet súlyt csökkenteni, energiát spórolni, valamint a környezeti terhelést csökkenteni – sorolta a rendkívüli tulajdonságokat.700 millió eurós beruházásról beszélt, hozzátéve: Békéscsabán 2500 új munkahelyet teremtenek 2033-ig. Három különböző projektet, három különböző terméket és három különböző beruházást terveznek. Ezekkerámiaszálas textíliák,folytonos kerámiaszálas megoldásokés fejlett autóipari anyagok.A vendégmunkások alkalmazását feszegető kérdésre azt mondta: nem szeretnének külföldi munkásokat alkalmazni. Az első fázisban a kínai központból érkeznek majd szakemberek, hogy a helyi munkaerőt tanítsák. És lesznek olyan esetek is, amikor a helyi munkavállalókat a kínai központba fogják továbbképzésre küldeni.A beruházás ütemezéséről David James Kneale annyit közölt, hogy három fázisban gondolkodnak – ami akár lehet négy is – , de már ebben az évben szeretnének lépéseket tenni, például a Kínából idehozott szöveteket itt szőni. A gyár építéséhez 200 építőmunkásra lesz szükség, 2026–2027-ig szeretnék az új épületet felhúzni, 2028-ig pedig befejeznék a második fázist. Utána hagynának egy kis időt a harmadik fázis befejezésére, ami a tervek szerint 2033-ban történne meg.Ami a termékeket illeti, különlegesek lesznek, csak az Egyesült Államokban gyártanak ilyet. A békéscsabai gyártóközpont révén reményeik szerint be tudnak lépni az európai piacra. Ez nem jelenti azt, hogy az amerikai piacit elengednék, de legalább 50 százalékos vám van az USA-ban a kínai importra, úgyhogy Magyarországon ilyen szempontból sokkal kedvezőbb a helyzet – fogalmazott Kneale. Vevőket, cégeket azonban nem említett a titoktartásra hivatkozva.Bodóczi István érdeklődött, hol található olyan gyár, amelynek a Békéscsabára tervezettel egyező a tevékenysége, illetve mikor alapították ezt a céget. Az alapítás időpontjaként Kneale 2021-et adott meg, és két hasonló üzemet említett Kínából, az egyik Sanghajban van a Tesla mellett, a másik pedig Kuanghszi tartományban található, közel a vietnámi határhoz – mondta. A sanghaji gyártóbázis 150 ezer négyzetméter alapterületű, és a magyar helyszín is hasonló lesz a tervek szerint.A háttérben megbújó kínai szálEgy ilyen volumenű beruházás esetében kíváncsiak voltunk az érintett cég eddigi tevékenységére, főleg, hogy Magyarországon ismeretlen vállalkozásról van szó, de, mint kiderült, ez az információhiány nem csak hazánkra vonatkozik. Az interneten fellelhető, igen mérsékelt mennyiségű információ alapján a Vulcan Shield Global Pte. Ltd.-et (VSG) 2022. május 12-én jegyezték be, és székhelye a Marina Bay Financial Centre üveg felhőkarcolóinak egyikében található. A LinkedIn profilja szerint a cégnek 1000–1500 dolgozója van, képviselői pedig rendszeresen részt vesznek különböző ipari kiállításokonA keresésünk során több dolog is feltűnt. Az egyik, hogy a VSG honlapján a „rólunk” szekcióban nem szerepel, hogy mikor alapították a céget, de még az sem, hogy kik alkotják a cég vezetőségét. A másik furcsaság, hogy a céget egyáltalán nem említik sem szingapúri, sem más ázsiai gazdasági portálok vagy újságok cikkeiben. Próbáltuk felvenni a kapcsolatot nagyobb helyi lapokkal, hátha az ő erőforrásaik segítségével fellelhetünk némi információt, de egyelőre nem jutottunk előrébb.A cég termékei kifejezetten extrém hőmérsékleti körülményekhez készülnek, és alapjuk az alumínium-oxid szál, amely kiváló hőállóságot, mechanikai szilárdságot és kémiai stabilitást biztosít. A vállalat két fő termékcsaládot kínál:hosszú alumínium-oxid szálakatés rövid szálas hőszigetelő anyagokat.Előbbit a kompozit anyagok erősítésére, hőszigetelésre és szerkezeti alkalmazásokra használják az űriparban, autóiparban, elektronikai és energetikai iparban, míg a rövid szálas termékek, amelyek könnyűek, rugalmasak, elsősorban kemence- és kazánbélés, katalizátor-támasztó rétegek, magas hőmérsékletű tömítések és ipari hővédő rendszerek alapanyagai.A VSG igen gyorsan, az alapítása után eltelt második évben, vagyis 2024-ben nyitotta meg a hivatkozott, nagyszabású gyártóüzemét a kínai Kuanghszi tartományban, amely állításuk szerint a világ egyik legfejlettebb, alumínium-oxid szálakat gyártó létesítménye. A projektet a kínai Shanghai Rongrong New Material Technology vállalattal közösen valósították meg, mintegy 10,7 milliárd jüan, azaz körülbelül 557 milliárd forint beruházással. Az üzem évi 12 500 tonna alumínium-oxid szál előállítására képes, és a cég közlése szerint a gyár létrehozása a VSG globális stratégiájának a része.A Shanghai Rongrongnak van egy saját gyára is, ez a Kneale által említett második üzem, és valóban a Tesla környékén lévő Lingang Szabadkereskedelmi Zónában található. Ehhez az üzemhez nincs köze a VSG-nek, de az a tény, hogy erre a két cégre így együtt hivatkoznak, arra utal, hogy igen szoros együttműködés van közöttük. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a Shanghai Rongrong úgy hivatkozik magára, mint az egyetlen kínai cégre, amelyik képes nagy volumenben gyártani alumínium-oxid szálakat, és a VSG-vel való együttműködés révén már legalább két gyártóbázissal is rendelkezik.
|
Szijjártó 49 milliárdos állami támogatást jelentett be annak a cégnek, amelyet főszponzorként mutatott be a Honvédnál
|
A rejtélyes hátterű szingapúri cégről alig lelhetők adatok – csupán annyi látszik, hogy a nyomok Kínába vezetnek.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/11/14/szijjarto-peter-budapest-honved-szingapuri-ceg-vulcan-shield/
|
2025-11-14 05:57:47
| true
| null | null |
24.hu
|
Pénzmosással is gyanúsítja a nyomozó ügyészség a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatóját, írja közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség.Mint fogalmaznak, az újabb megalapozott gyanú lényege szerint a Budapesti Javítóintézet korábbi vezetője az emberkereskedelem és kényszermunka bűntettének elkövetése során a társával - a sértettek korábbi hátrányos szociális helyzetét és a közöttük lévő befolyási viszonyt kihasználva, magas szintű anyagi biztonságot és egzisztenciát ígérve - három nehéz sorsú személyt prostitúciós tevékenység folytatására, majd az így megszerzett bevételük átadására bírta rá.A gyanúsítottak az így megszerzett legalább 108.600.000 forint eredetét - annak érdekében, hogy bűncselekményből származó pénzből vásárolt vagyontárgyakat ne lehessen a javítóintézet volt vezetőjéhez kötni - oly módon leplezték, hogy összesen legalább 49.348.000 forintot két budapesti ingatlan és két nagyértékű gépkocsi vételárába fektették. Ezen vagyontárgyak tulajdonosa névleg a volt igazgató társa lett, akit egyébként Budapest Főváros Kormányhivatala 2014. év vége és 2015. év vége között szociálisan rászorultként tartott nyilván.A KNYF szerint a fennmaradó összegeket a gyanúsítottak a mindennapi szükségleteikre fordították, továbbá a volt igazgató több mint 59.290.000 forintot a lakásán és a javítóintézeti irodájának páncélszekrényében készpénzben, valamint több bankszámlán tartott.A közleményben kitérnek rá, a gyanúsított ezekből az összegekből újabb ingatlan vásárlását tervezte oly módon, hogy - a pénz bűnös eredetének leplezése céljából, illetve hogy azt ne lehessen hozzá kötni - az ingatlan tulajdonosa névleg szintén a társa lett volna. Az ingatlant azért nem tudta végül megvásárolni, mert a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói őt és társát elfogták, őrizetbe vették, a bíróság pedig elrendelte letartóztatásukat.A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala a készpénzt, a bankszámlákon lévő pénzeket és a gépkocsikat lefoglalta, illetve gondoskodott az ingatlanok zár alá vételéről. A fentiek miatt a gyanúsított - az eddig közölt emberkereskedelem és kényszermunka bűntettén, folytatólagosan elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettén és többrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségén túl - megalapozottan gyanúsítható jelentős értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettével és pénzmosás vétségével- jelezték.Az ügynek eddig két gyanúsítottja van, a javítóintézet korábbi vezetője és élettársa, akiknek a letartóztatását - ügyészi indítványra - a nyomozási bíró legutóbb 2025. november 29-ig hosszabbította meg.
|
Szőlő utcai javítóintézet: több mint 100 millió forintot kereshettek a lányok futtatásával a gyanúsítottak, pénzmosással is gyanúsítják a volt igazgatót
|
Az ügynek eddig két gyanúsítottja van, a javítóintézet korábbi vezetője és élettársa.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/11/szolo-utca-javitointezet-100-millio-forint-lanyok-futtatasa-gyanusitas-penzmosas/
|
2025-11-11 11:19:14
| true
| null | null |
24.hu
|
Sven Christian Schulzot Hadházy Ákos független parlamenti képviselő elvitte a kormány tervezett adatközpontjához Gödre, ahol 7 éve kezdődött az építkezés, de csupán a falak állnak. Szervereknek nyomuk nincs.Az EU a teljes költséget állta, 40 millió eurót irányzott elő a célra. Ideértve a szoftverre adott igencsak jelentős összegeket. Ám azokat soha nem vették meg, nagyon úgy néz ki, hogy a befektető kifutott az anyagi eszközökből.A képviselő szerint ez nem lenne csoda. Az ilyen esetekben a kenőpénz 20-30% szokott lenni. Ez esetben állítólag az történt, hogy az infláció miatt megdrágultak az építőanyagok. De remélhetőleg az OLAF utánajár a dolognak.Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója azt mondja, Göd csupán csepp a tengerben. Rengeteg helyen félbehagyták a munkálatokat. Más országokban a kormányok elbujdosnának szégyenükben, ha ekkora volna a korrupció, és ilyen rossz lenne a gazdaságirányítás. Ám Magyarországon a korrupció nem a kivétel, hanem a szabály. A hatalom nem küzd ellene, hanem összehangolja és gerjeszti.A cégek és a gazdasági egyesületek szinte teljesen belenőttek a Fidesz-rendszerbe. De Németország is élvezte a rendszer előnyeit, csak Angela Merkel kancellár kormányzása idején félrenézett. Azaz a német gazdaság profitált a bűnös gyakorlatból. Ligeti szerint minden az építőiparban kezdődött. A magyar oligarchák azt vették át először, minden munkaerő és szaktudás nélkül, hála a politikai kapcsolatoknak.Teljesen túlárazták az Unió által finanszírozott állami megbízásokat, majd azokat gyakran továbbadták német alvállalkozóknak. Mire Brüsszel rájött a suskusra, addigra késő volt.A magyar hatóságok kivizsgálnak egyes eseteket, de általában 10 év után széttárják a kezüket: nem találtak semmi gyanúsat. Ez így szokott lenni. Hatékony eszköz az EU kezében a támogatások befagyasztása, 18 milliárd eurót függesztett fel, ám a magyar gazdaság a várakozásokkal ellentétben ellenállónak bizonyult.Ligeti tagja a Korrupcióellenes Munkacsoportnak, amely az EU követelésére jött létre, de a jogász szerint a testület javára legfeljebb azt lehet felhozni, hogy nem okoz károkat. Reformokról azonban szó sincs, a 10 állami képviselő egytől egyik a Fidesz embere, és meg van győződve arról: Magyarországon minden tökéletes, itt aztán nincs korrupció.Csakhogy az ár magas, mivel Orbán kénytelen volt Kínától hitelt felvenni, az meg nem olcsó. Ligeti azonban meglepetésre azt hangsúlyozza, hogy a NER-ben nem a pénz a probléma, mert ugyan azt nagyon is szeretik a felső körök, ám az igazi botrány az, hogy megússzák a visszaéléseket.Nem a bírák és az ügyészek döntik el, hogy felelősségre vonnak-e valakit a korrupció miatt, hanem a miniszterelnök. A Bizottság szerint – idézi a Frankfurter Rundschau – Gödön 2018 és 20 között lényeges késedelmet szenvedett a beruházás. Ezért a magyar állam lefújta. Azóta a hivatalos adatokat egy állami kutatási központ szerverein tárolják.
|
A Frankfurter Rundschau bemutatja, hogyan égeti el Orbán az európai adófizetők pénzét
|
A német lap tudósítója, Sven Christian Schulz azt írja, hogy a brüsszeli milliárdok útja Magyarországon gyakran vezet fedőcégekhez, illetve olyan hálózathoz, amelyben a büntetlenség immár bevett gyakorlat.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20250722_frankfurter-rundschau-korrupcio-eu-magyarorszag-orban-viktor-hadhazy-akos-ligeti-miklos
|
2025-07-22 00:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Irány haza! - posztolta Orbán Viktor magyar idő szerint szombat délután fél 3-kor egy Trump-sapkás kormányzati csoportkép kíséretében, felszállás előtt, hogy véget ért az amerikai útja.A miniszterelnök csütörtökön reggel indult el Budapestről az Egyesült Államokba a Donald Trump elnökkel tervezett találkozójára, és mintegy 8000 kilométernyi repülés után este érkezett meg a washingtoni Dulles repülőtérre. A miniszterelnökkel szokatlanul népes küldöttség utazott, miután a kormányzat a remélt eredmények minél szélesebb körű kommunikációja érdekében a miniszterek, üzletemberek és tanácsadók mellett számos kormánypárti influenszert és médiamunkást is elvitt az útra.A nagy fontosságúnak minősített tárgyalások előkészítésénél nem spóroltak a költségekkel.Az indulás előtt bejelentették, hogy a kormány a Wizz Air egyik, alig néhány hete szolgálatba állított utasszállító repülőgépét bérelte ki az útra. A kormánysajtó akkor azt írta, hogy a légitársaság a Budapest és Washington közötti 7350 kilométeres távolság miatt az egyik, direkt nagy távolságú utakra tervezett Airbus A321XLR-ét adta kölcsön, amivel közbeeső leszállás nélkül meg lehet oldani a repülést. Ám a Wizz Air nem rendelkezik olyan nemzetközi engedéllyel, amely feljogosítaná az Atlanti-óceán megszakítás nélküli átrepülésére, ezért a küldöttségnek rövid időre le kellett szállnia Izlandon. A repülés hossza így nagyjából 8000 kilométerre, az időtartama 10 órára nőtt.Megkérdeztük a Wizz Airt, hogy a kormány piaci bérleti díjat fizetett-e a repülőért, és pontosan mekkora összegben állapodtak meg. A légitársaság azt írta, hogy erre vonatkozóan nem adhat ki információt, a Kormányzati Tájékoztatási Központ pedig nem válaszolt a levelünkre.A lapunk által megkérdezett pilóták becslése szerint a bérbe adott Airbus esetében tíz óra tiszta repülési idő mellett egy irányban 190 ezer dolláros üzemanyagköltséggel lehet számolni, ami oda-vissza már 380 ezer dollár. A becslést megerősíti, hogy a privátgépek bérbeadásával foglalkozó Call a Jet Kft. oldalán 18 ezer eurós árat jelölnek meg egy hasonló méretű, Airbus A320 Corporate luxusjet óránkénti bérleti díjaként.A szakemberek szerint a 380 ezer dolláros alapdíj még számos tétellel bővül. Fizetni kell a reptéri kiszolgálási és átrepülési díjakat, valamint a teljes személyzet szállásköltségét és ellátását. Ez a szóban forgó Airbus esetében tíz fő is lehet.A becslés szerint így a kormányzati repülőgépbérlés költségeminimum 500 ezer dollárra, azaz 160–170 millió forintra rúghatott.
|
Mennyibe kerülhetett Orbánéknak a Wizz Air-gép bérlése?
|
A légitársaság és a kormány nem árulja el, de pilóták segítettek a kalkulációban.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/08/orban-viktor-washington-wizz-air-gep-berles-koltseg/
|
2025-11-08 14:45:36
| true
| null | null |
24.hu
|
A nyár végén kiderült: a magyar állam egy sor értékes ingatlant szeretne magánkézbe juttatni, köztük több olyan műemléket is, amelyek jelenleg minisztériumi vagy állami használatban vannak - otthont adva a Pénzügyminisztériumnak, a Belügyminisztériumnak, valamint a Magyar Államkincstár egy részének. A legérdekesebb darabokat augusztusban mutattuk be.A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által meghirdetett fontos épületek közül az elmúlt negyedévben kettő biztosan gazdára talált: a Belügyminisztérium Lánchídra, illetve Dunára néző tömbjére az egyetlen jelentkező a Rákosrendezőre korábban Mini-Dubajt álmodó Eagle Hills Hungary Zrt., Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő cége volt.7 fotóAz 50,8 milliárdért gazdát váltó ingatlan mellett az Alkotmány utca 27. (Benes Imre, 1903-1904) került még magánkézbe, amelyért az egyelőre ismeretlen vevőnek szintén a kikiáltási árat - 2,7 milliárd forintot - kellett kifizetnie.Az elárverezni vágyott ingatlanok sora az elmúlt hetekben újabb darabokkal bővült, most ezek közül mutatjuk be a legérdekesebbeket, köztük egy négy tűzvészt is túlélő gőzmalmot, a modern építészet egyik elfeledett miskolci csodáját, valamint a pesti villamosokból származó bevételek szülte palotát.A magyar malomipar egyik bölcsőjeNovember 18. és 20. közt lehet licitálni a Soroksári út és a Dandár utca találkozásánál álló egykori Concordia malom területére: a szűkszavú leírás szerint a szabálytalan négyszög alakú, három utca által határolt telken a nagy malomépület (földszint plusz 6 emelet), a mellette álló raktár, illetve egy többlakásos lakóépület tartozik a most áruba bocsátott csomaghoz.A rehabilitációs területté nyilvánított, közel 2,2 hektáros telken jelenleg 11.475 hasznos négyzetmétert találunk – ez az épületek szintjeinek összes alapterülete –, így a 8 milliárd 496 millió forintos kikiáltási ár nem tűnik elrugaszkodottnak: a teljes telket nézve ez kevesebb mint 391 ezer forintos négyzetméterárat jelent.A leírás sejteti, hogy a vegyes szerkezetű malomépületnek csak a külső homlokzatai vannak téglából, belső tereit jórészt faszerkezetek adják, amelyeket részlegesen fel is újítottak, így jelenleg raktáraknak, irodáknak, illetve azokat kiszolgáló tereknek ad helyet.A teljes történet persze bonyolultabb, hiszen a reformkor derekán szárba szökkenő pesti gőzmalomépítési láz fontos képviselőjeként 1866-ra megszületett Concordia szíve hosszú évtizedeken át Budapest legnagyobb kapacitású malomipari épülete volt. A Wechselmann Ignác tervei nyomán csinos poroszsüveg-boltozattal – ez voltaképp folyamatosan ismétlődő íveket jelent a szintek mennyezetén – született központi épületet ma számos tégla-, illetve gipszkartonfal osztja részekre, ezek egy felelős beruházó kezében akár kellemes loftlakásokká, apartmanokká vagy elsőrendű irodákká is alakulhatnak úgy, hogy az építészeti értékek megmaradnak.Megmutatható értékekből az egyébként mindössze fővárosi helyi védettséget élvező malomban nincs éppen kevés, hiszen a faváz is szépen bemutatható lehet, a nagy terek pedig sokféleképp kihasználhatók.Az együttes így követheti a néhány percnyi sétára, a Soroksári út kezdeténél álló, szintén műemlék egykori Gizella gőzmalom (ép. Bachmann Károly, 1879) példáját, amely 2010 óta rejt már lakásokat és irodákat. A két épületben tehát nemcsak az eredeti hasznosítás módja, hanem a jövő is közös lehet, feltéve, ha felbukkan majd egy beruházó, aki egy felelős építész érzékeny tervét szeretné valóra váltani.A Concordia múltja sokkal kevésbé volt szerencsés, mint a Gizelláé, hiszen a 19. század malmai kiemelten tűzveszélyesek voltak, ez pedig három alkalommal is egyértelművé vált. A fából ácsolt belső szerkezetek, a túlmelegedni képes, nehéz gépek, a folyamatos légmozgás, illetve a lisztporzás együttesen először 1892-ben idézték elő, hogy lángok csapjanak fel, ezeket azonban jóval korábban megfékezték, mint az épp egy évtizeddel később, 1902. január 24-én keletkezett tűzvészt.Ekkor a teljes épület kiégett, annak ellenére, hogy a tűzoltók napokon át dolgoztak az oltáson. A harcban két tűzoltó is életét vesztette – ők voltak az akkor még fiatal szervezet első hősi halottjai –, többen pedig súlyos sérüléseket szenvedtek.Az elolthatatlannak látszó tűz végül csak semmivé vált, az újjáépítés pedig olyan gyorsan lezajlott, hogy rövidesen nyoma sem maradt. Ez nem jelentette persze azt, hogy a szerkezet erősebb vagy épp tűzállóbb lett, hiszen 1923 októberében, illetve 1964 decemberében ismételten csak riasztani kellett a tűzoltókat.Az utóbbi eset idején az épület már nem is malomként működött, hiszen a két világháború közti időszakban a hazai malomipar egyre bizonytalanabb helyzetbe került – az 1925–1926 fordulóján történt világpiaci árrobbanásban a Concordia-részvények értéke például negyedére csökkent, a vezérigazgató öngyilkos lett –, 1939-ben pedig az épületből kikerült a gőzmalomi funkció. A területet továbbra is a Concordia használta, amelyett 1948-ben – számos társához hasonlóan – államosítottak, 1951-től pedig a főépületet szimpla gabonaraktárrá fokozták le.Az ipari örökséget a Rákosi-, illetve a Kádár-korban szerencsére nem akarták nyom nélkül eltörölni, így 1978-ban itt nyílt meg – az első években csak a szakmai oktatást segítő, hat évvel később azonban már bárkit örömmel fogadó – Malomipari Múzeum. A szakma történetét egészen 2012-ig öt szinten lehetett itt megismerni, akkor azonban az intézményt ideiglenesen bezárták. Állandó kiállítóhelyet azóta sem kaptak, a tárgyak pedig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kezelésében várják, hogy egyszer talán újra jó helyre kerülnek.Az elmúlt évtizedekben a védett főépület (a múzeum mellett) irodáknak és raktáraknak adott helyet, ez pedig mostanáig sem változott, sőt az aukció leendő győztesének vállalnia kell, hogy a jelenleg részben ott működő Magyar Államkincstár legkésőbb 2027. június 30-ig végigfutó kiköltözését tolerálja.A szomszédos egykori többlakásos lakóépület (szintén Wechselmann 1866-ban finisbe jutó munkája) nem volt ilyen szerencsés, hiszen a pince + földszint + egyemeletes struktúra jelenleg használaton kívül áll, és mielőbb teljes felújításra szorul. Mindez semmi a telek szélén néhány éve még álló, ablakaival a Dandár Gyógyfürdőt vizslató kisebb faszerkezetű raktár állapotához képest, amely 2018 márciusában vált tűz martalékává. Az egymásba szakadó szintek zaját hallva nyilvánvaló volt, hogy az akkor már az egykori Concordia területének száz százalékát kézben tartó állam nem fog a visszaépítésre gondolni.Így is lett, épp ezért csak remélhetjük, hogy legalább az együttes megmaradt tagjai előtt méltó jövő áll.Acélváros, nehéz, szürke nappalokOktóber 31. és november 4. között az állam újabb kísérletet tett az 1945 és 1989 közti időszak egyik, helyi szinten fontos emléke, a miskolci ITC (International Trade Center) székház eladására: az eredetileg MSZMP-székházként épült struktúrára az öt napon át tartó aukció során egyetlen ajánlatot sem tettek, ez azonban azt mutatja, hogy a kormány a korábbi hírekkel ellentétben jelenleg nem számol a lebontásával.Alakszai Zoltán kormánymegbízott (ma már: főispán) akkor arról beszélt, hogy a gazdaságilag felújíthatatlan épületet (bár korábban született felújítási terv) a kormány támogatásával, sőt egyenesen a Fidesz kezdeményezésére kétmilliárd forintból fogják lebontani, a helyén pedig közösségi park lesz.A kétemeletes lepényépületből, illetve egy kilencemeletes (tizenkét szintes) toronyból álló egykori pártközpontot nemcsak a mérete, hanem az értékei is különlegessé teszik, azt azonban be kell látni, hogy a Dósa Károly (ÉSZAKTERV) építész és Dufala József belsőépítész koprodukciójaként 1978-ra megszületett együttes sosem látott teljes felújítást, így nemcsak a szerkezet, hanem a gépészet, illetve az elektromos rendszerek is hamarosan ötvenévesek lesznek.A 3589 négyzetméteres telken lévő, közel 9300 négyzetméternyi hasznos területet magában foglaló, az egykori Magyar–Szovjet Barátság tere (ma Mindszent tér) sarkán álló, 150 és 500 fős tanácstermet, nyomdát, konyhát és éttermet, sőt egy a teherforgalmat lebonyolító alagutat is rejtő óriás jórészt előregyártott elemekből épült, épp úgy, ahogyan a kor legtöbb hasonló középülete.A homlokzatán zsemleszínű pirogránit-burkolatot, belső terében pedig fehér, világosszürke és vörös fapaneleket rejtő állampárti központ több érdekes és értékes műtárgyat is felvonultat: a kapuja mellett Varga Éva figurális domborműve (1978) figyeli a környezetét, rajta egy vörös csillagot az ég felé tartó alakkal, aki mellett békegalambok tucatjai repülnek.A földszinten Király József a Pálma előadóterem külső falán lévő fenyőből készült domborműve (1977) fogadja a látogatókat, amelyen egy sor ötágú csillag tűnik fel, 580 négyzetméternyi felületen körbeölelve a nagy központi teret. A kisebb előadótermet az MSZMP miskolci városi bizottsága használta, a tagokat pedig két 3×6 méteres dombormű nézte a terem rövidebb oldalairól: Janzer Frigyes munkáinak egyikén Lenin zászlóerdőben lévő arca látszik, a másikon pedig egy falióra, amely felé vízcsobbanást idéző hullámok vezetik a szemet.A 2009 óta helyi védettséget élvező épület esetében szintén fogós kérdés, hogy a különböző jogszabályváltozások, szigorodó tűzvédelmi és egyéb építési előírások miatt a felújítás hogyan futhat végig. Ha gondos gazda kezébe kerülne is, létezik-e más út, mint a szintén helyi védett budai Körszálló esetében, ahol lebontják a toronyrész jó részét, majd modern szellemben, de szintén hengeres tömegként építik vissza?Az egykori pártközpontot 2021-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal használta, akkor azonban bejelentették, hogy kiköltöznek. Ez a folyamat rövidesen el is indult, a teljes kiürítésre azonban 2025 végéig kell várni – írja az MNV oldala, bár az Urbex Session Hungary képeit látva már négy éve sem volt túl sok dolog a megmentésre érdemes terekben.A villamosok palotájaA rég csipkerózsika-álmát alvó Szabadság téri egykori Tőzsdepalota, illetve a Nemzet Főtere, a Kossuth Lajos tér közti épületek a főváros legjobb helyen lévő bérházai és palotái, így bármelyikük feltűnése az ingatlanpiacon nagy lehetőség a beruházók előtt: épp ezért akár nagy érdeklődés is lehetne a Zoltán utca 16. számú ház iránt, amelyet az állam szintén magánkézbe juttatna.A már említett Concordia malomhoz hasonlóan szintén november 18. és 20. között futó aukción ezt valaki akár már 7.222.363.000 forintért elcsípheti, sokkal olcsóbban, mint a nyár végén már eladni vágyott, de csak kevés esetben gazdára találó minisztériumi és állami épületeket.Az első látásra társasháznak tűnő Nádor sarki ház valójában ma a NAV irodaházaként működik, így a különböző részek állapota egységes, sőt műszakilag és esztétikailag is jó állapotú. Megvásárlásával az új gazda olyan ingatlanhoz juthat, amelynél nincs feltétlenül szükség nagy változtatásokra, azt azonban mindenképp meg kell várnia, míg az adóhatóság – legkésőbb 2027 júniusáig – átköltözik az új irodájába.Az összesen 6882 négyzetméternyi hasznos teret rejtő, pince + földszint + félemelet + 4 emeletes házban a Rákosi-korban a Magyar Szabadságharcos Szövetség Országos Központja (1952), a Kádár-kor végén pedig az MHSZ, a Magyar Könnyűbúvár Szövetség, valamint a Magyar Rádióamatőr Szövetség működött, építtetője azonban nem az állam volt, hanem a Budapest Közúti Vaspálya Társaság (BKVT), a századforduló fővárosában működő hét villamoscég egyike.A Mészáros János és Gerstenberger Ágost Emil közös munkájaként, 1900–1901-ben (előbbi évszámot a kapu felett is megörökítették) megszületett házat átadása óta számos alkalommal átépítették. A sort egy 1905-ös változtatás indította el, de a háború után Wellisch Tibor (1945–1948), majd közel harminc évvel később (1974) Vadász György is fejlesztette a belső tereket.Azt nem tudni, hogy ezek összességében mennyi változást okoztak, a belső homlokzatok azonban dísztelenek, sőt esélyes, hogy az egyikük teljes egészében Wellisch terve nyomán született:Ezek a jövőben tovább változhatnak majd, a műemléki környezeti státusz, a teljes Belváros-Lipótvárost érintő védettség, illetve az itt külön meglévő egyedi védelem együttesen azonban remélhetőleg elég lesz ahhoz, hogy gyökeres átalakulásra ne kerüljön sor. Az elmúlt évek környékbeli projektjeit, így a Magyar Nemzeti Bank bővítését látva erre persze nincs túl sok esély.Józsefvárosi modernSzintén a napokban nyitott a VIII. Kisfaludy utca 11. számú ingatlanért folyó licit. A három épületből álló együttes jó adottságokkal rendelkezik, az 1,9 milliárd forintos kikiáltási ár pedig nem is túl sok egy 1164 négyzetméteres, részben beépített telekért.A leírás szerint az alumínium- és műanyag-nyílászárókkal egyaránt rendelkező épületek műszakilag és esztétikailag is jó állapotúak – most is használatban vannak –, léteznek azonban olyan terek, amelyek felújításra szorulnak. Ez az állítás az utcafronti – tehát a járókelők számára egyedüliként szem előtt lévő – ötemeletes irodaházat nézve nem tűnik helytállónak, hiszen az szennyezett és kopott.Az utcára néző főépület kiugró középrészével, színhasználatával és részleteivel érdekes tükre a saját korának, a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat központjaként született struktúra 1986-ban nyitotta meg a kapuit. Az udvari oldalon ehhez két a hatvanas évek eleje óta álló, mára egyszerű szárnnyá vált kisebb épület csatlakozik: azok egykor az ÉM Épületszerelő Vállalat, majd az ÉM Csőszerelőipari Vállalat üzemi épületei voltak, épp úgy, mint a különálló, kisebb épület, amely akár átalakítás nélkül is megtartható.Az irodafunkció esetleges új tulajdonos általi továbbvitelének egyetlen gátja az lehet, hogy a 2452 hasznos négyzetméterhez csak két-három felszíni, telekbelsőben lévő parkolóhely tartozik, ez pedig akkor sem lesz elég, ha a jövőben is egy cég használja az épületeket. Az új gazdának emellett még azzal is ki kell békülnie, hogy egy ideig még nem kerülhet a telekhatáron belülre: az adásvételi szerződésnek része lesz az a kitétel, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala csak valamikor 2027 júniusáig költözik ki a terekből.Telefonközpontból postaA pályája első két évtizedében a szecesszió, a premodern és a historizmus világába is belekóstoló Wellisch Andor (1887–1956) a húszas és harmincas évek fordulóján számos pályatársával együtt a Bauhaus inspirálta modernizmus felé fordult: ennek a változásnak az első nagyobb munkája az egykori zuglói telefonközpont, amely a legtöbbek fejében postahivatalként van jelen.A Thököly és az Amerikai út sarkánál álló, a modernizmusból sokat merítő, részben téglahomlokzatú épület az elmúlt években sokasodó postahivatal-bezárások áldozatává esett, így csak idő kérdése volt, hogy mikor kerül az ingatlanpiacra. Erre mostanáig kellett várni: az állami cég november 14. és 18. között várta a korábban jelentkező érdeklődők licitjeit, remélve, hogy valaki megadja a kerek 422 millió forintos kikiáltási árat.Az árverés részleteit végigböngészve kiderül, hogy az egykor bonyolult telefonközpontokat és gépeket rejtő ház területéből a posta alig a felét hasította ki, a többit a szolgálati lakások foglalták el. A közel ezer négyzetméteres telken egy apró melléképület is áll, a ház pedig részben alápincézett, így ebben az esetben akár még a lakásokká alakításnak is lenne értelme.Újabb próbálkozásAz október végén sikertelenül eladni próbált egykori Magyar Általános Hitelbank-székházról (Alpár Ignác, 1910–1913), a Pénzügyminisztérium jelenlegi otthonáról az MNV-árveréseket bemutató korábbi cikkünkben már meséltünk, most azonban újra beszélni kell róla, hiszen az állam ismételten megpróbálkozik a dologgal.Az érdeklődőknek ezúttal egy tíz százalékkal alacsonyabb kikiáltási árat kell majd megemészteni, illetve átgondolni, hogy szeretnének-e legalább 33,853 milliárd forintot fizetni egy méretes műemlékért. December 9. és 11 között meglátjuk, döntött-e így valaki.
|
Újabb értékes épületeket ad el az állam
|
A magyar állam több értékes ingatlant szeretne magánkézbe juttatni, köztük több olyan műemléket is, amik jelenleg minisztériumi vagy állami használatban vannak
| null | 1
|
https://24.hu/kultura/2025/11/19/ismeretlen-budapest-mnv-arveres-concordia-malom-miskolc-mszmp-szekhaz-posta-penzugyminiszterium-ujra/
|
2025-11-19 15:32:32
| true
| null | null |
24.hu
|
Kezdettől fogva kérdések övezték, hogy az állam miként tudja majd hasznosítani a - most éppen a belvárosban építkező - Pázmány Péter Katolikus Egyetem által direkt "vidékre" megálmodott, Makovecz Imre tervei szerint megépült piliscsabai komplexumot, és az aggodalmak nem voltak alaptalanok. A Pázmány 2020-ban hagyta el végleg a területet, amelynek jó része kihasználatlan, s csak viszi a közpénzt.A létesítmény kezelésére 2021-ben 6 milliárd forintos tőkével létrehoztak egy közérdekű vagyonkezelő alapítványt, amelynek kuratóriumi elnöke pont a vidéki campus egyik ötletgazdája, Maróth Miklós lett. A Makovecz Campus Alapítvány (MCA) feladatát így határozták meg: "A magyar tudományok és a tudományos kutatási lehetőségek fejlesztése egy nemzeti tudáspark keretében."Az viszont a későbbi években sem látszott, hogy a közalapítvány akár szellemi műhelyként, akár az ingatlan üzemeltetőjeként vagy fejlesztőjeként képes lenne valóban kihasználni az óriási ingatlant. Emiatt olyan találgatások is napvilágot láttak, amelyek szerint más szervezet beköltöztetésével próbálnának meg életet lehelni a hátrahagyott, jobbára üresen álló épületegyüttesbe. Korábban felmerült például az, hogy az azóta darabjaira szedett Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat egyes egységeit költöztetik a főváros északi agglomerációjában lévő településre, de ebből sem lett semmi.Lapunk megkeresésére az MCA azt közölte: nincs tudomásuk „más intézményeknek vagy funkcióknak a piliscsabai campusra telepítéséről”. Pedig úgy tűnik, a szervezet sem képes kitölteni a rendelkezésére álló teret. Annak ellenére sem, hogy az alapítvány a fennállása óta legnagyobb létszámmal, 91 munkavállalóval, illetve 8 tisztségviselővel működik. Ez egyébként nagyjából a duplája az elmúlt másfél évben jellemző 44–47 közötti létszámnak, ami mellett az alapítvány 2024-ben mintegy 395,4 millió forintos „személyi juttatásokkal” számolt.A látványos idei létszámnövekedést az alapítvány „az elmúlt időszakban jelentősen bővült tevékenységi körünkkel és kutatási projektjeink számával” magyarázta. Csakhogyműködésük továbbra is a hatalmas campus 19 épülete közül ötre korlátozódik,mert – mint írták – „a többi állapota miatt jelenleg nem alkalmas használatra”.Az „üzemképesek” egyikében, az Augustineumban négy, a kutatók által „rotációs rendszerben használható” kutatószoba mellett egy még bővülő, egyelőre 3200 kötetes könyvtár üzemel. Ennek az épületnek a felújítására, illetve állagmegóvására eddig valamivel több mint 99 millió forintot költöttek saját karbantartóik munkáján kívül. A benne található olvasótermen és kutatószobákon – a három könyvtároson kívül – 52 tudományos munkatárs osztozik.Az alapítványnál egyébként nyolc öt-öt éves időszakra tervezett kutatás folyik jelenleg, amelyek „témáiként” az alapítvány az alábbiakat adta meg meglehetősen nagyvonalúan: „történettudomány, ókortudomány, régészet, művészettörténet, vallásbölcsészet, nyelvészet, szociológia, közgazdaságtan”. Lezárt projektként könyvkiadásaikat említették: honlapjukon hét tavalyi és öt idei kötet szerepel. Az alapítványnál a kutatási projektek, az elkészült publikációk és megjelentetett kötetek mellett a tudományos jellegű rendezvényeikbe bekapcsolódó személyek számát is fontos szempontnak tartják tevékenységük értékelésénél. Ehhez képest nem tűnnek túlságosan impozánsnak az adatok: két tudományos rendezvénynek adtak otthont, idén májusban 25 fő személyes részvételével tartottak négynapos „középkori oklevélnyelv latin szemináriumot”, tavaly pedig 9 látogatót vonzottak be a kétnapos, „Európa – Kereszténység – Fenomenológia” című konferenciájukra.Az ilyen eseményeknek két épületükben, az Emericanumban és a Stephaneumban biztosítottak helyszínt, amelyekre eddig 334, illetve 3 millió forintot költöttek el. Az előbbi épület egyébként az adminisztráció mintegy 11 munkatársának egyik munkahelyeként is szolgál, a Iustineum nevezetű épülettel együtt, amire csaknem 18 millió ment el külsős szerződésekkel, és amit az alapítvány üzemeltetési dolgozói is használnak. Az üzemeltetésben dolgozó 22 munkavállalónak egy külön műszaki épület is rendelkezésére áll.Költeni azonban nem csak ezek fenntartására kellett. Éppen folyik a Quaestura épületének durván 548,4 millió forintba kerülő felújítása. További hét épület – köztük a kisebb és a nagyobb porta, valamint a régi Szent Lujza kollégium – felújítására vagy állagmegóvására összesen mintegy 67 millió forintot adtak ki. Majdnem 140 milliót pedig az ingatlan egészét érintő – nem az egyes épületekhez kapcsolódó – munkálatokért fizetett az alapítvány.Az eddig felsorolt tételek együttesen mintegy 1,2 milliárd forintra rúgnak, csakhogy ebbe nem számítanak bele a szervezet saját karbantartói által elvégzett munkálatok, amelyekkel együtt már közel kétmilliárd forintra emelkedik a nagyrészt használaton kívüli komplexum fenntartásának eddigi összköltsége. Idén februárban csak az épületek és külső területek állagvédelméhez szükséges munkák megtervezésére nettó 30,5 millió forint értékben kötött szerződést a Makovecz Campus Alapítvány.
|
Amikor 9 főnek tartanak konferenciát - továbbra is nyeli a milliárdokat Makovecz Imre piliscsabai álma
|
Öt éve hagyta el piliscsabai komplexumát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az óriási ingatlan jó része azóta is kihasználatlan, de a terület felvirágoztatásával megbízott Makovecz Campus Alapítvány azért már elköltött kétmilliárdnyi adóforintot – tudta meg a HVG.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251117_hvg-makovecz-campus-alapitvany-piliscsaba-pazmany-peter-katolikus-egyetem
|
2025-11-17 14:15:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Nyolc év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék csütörtökön a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) volt ügyészét, aki - mások mellett - a Simonka György volt országgyűlési képviselő és társai ellen indult bűnügy nyomozásában is fontos szerepet töltött be.Szabó Esztert nem a Fidesz volt politikusa ellen zajló eljárással összefüggésben vádolták meg, hanem azzal, hogy más büntetőeljárásokban ügyészként kenőpénzért cserébe, a hivatali helyzetével visszaélve információkat szolgáltatott különböző személyeknek, köztük a szóban forgó bűnügy harmad- és negyedrendű vádlottjának.A volt ügyészt a nyolcéves börtönbüntetés mellett tíz évre eltiltották a közügyektől, és végleges hatállyal eltiltották a jogi hivatástól.Györkös Zoltán bíró a csütörtökön megtartott tárgyaláson úgy indokolt, egy forrásból fakadó bűncselekménysorozatról van szó, és halmazati büntetést szabott ki, így Szabó esetében kettőtől 12 évig terjedő szabadságvesztés jöhetett szóba, ennek a középmértékét hét évben határozta meg, és ettől fölfelé tért el. Mint mondta, súlyosító körülmény volt, hogy Szabó közbizalmi pozícióból követte el a bűncselekményt, és folytatólagosan.
|
Nyolc év börtönre ítélték a Simonka-ügy volt ügyészét
|
Szabó Eszter 63,5 millió forint kenőpénzt fogadott el, de nem a Simonka-üggyel összefüggően.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/06/itelet-birosag-korrupcio-vad-volt-ugyesz-knyf-kenopenz-simonka-gyorgy-bunugy/
|
2025-11-06 12:08:39
| true
| null | null |
24.hu
|
Lázár János (Fidesz) - ígéretének megfelelően - benyújtotta A közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló javaslatát, amelynek célja, hogy "állami építési beruházások esetében azon gazdasági társaságok és kapcsolt vállalkozásaik, amelyek ezen beruházások tekintetében a közbeszerzési szerződéseket súlyosan megszegik, a jótállási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, azok ne lehessenek fővállalkozók, alvállalkozók, erőforrást biztosító szervezetek".Az építés és közlekedésügyi miniszter azt követően lépett, hogy már többször is bírálta a Strabagot, amiért kivitelezőként nem javította ki a megsüllyedt M30-ast. Lázár János szerint törvénymódosítása kiegészítené a kizáró okokat azon gazdasági társaságokkal, amelyek állami építési beruházásoknál súlyos szerződésszegést követtek el.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki) »r) maga vagy kapcsolt vállalkozása az elmúlt öt évben uniós értékhatárt elérő állami építési beruházás esetén a korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben vállalt kötelezettségét súlyosan megszegte, különösen ha a jótállás vagy kellékszavatossági jog teljesítése vonatkozásában a szerződésben vagy a felek megállapodásában foglalt határidő eredménytelenül eltelt.«A módosítást a hatálybalépésekor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban is alkalmazni kellene.Előzőleg Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője viccesnek nevezte Lázár János keménykedését, mondván, a nem teljesítő vállalkozásokat eddig is ki lehetett zárni a közbeszerzésekből.Facebook-oldalán idézte is a hatályos jogszabályt. "63. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (...)c) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte és ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, vagy ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartása, amelyért felelős részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta."Vitézy Dávid szerint Lázár János módosítása figyelemelterelés. Azt írta: a Strabag nyilvánvaló felelőssége mellett a miniszternek arról is be lehetne számolnia, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megszüntetése és az ő ötlete nyomán a ciklus elején kialakítottteljesen abszurd struktúra, miszerint minisztériumi főosztályok az út- és vasútépítési beruházások megrendelői és irányítói, mennyiben járult hozzá az M30-as autópálya körüli elmúlt években tapasztalható káoszhoz?Az M30-as autópálya Szikszó felől Miskolc felé vezető oldalán tavaly a 33-as kilométer (Miskolc-észak) és a 41-es kilométer (Szikszó csomópont) közötti szakaszon lezárták. A helyszínen áldatlan állapotok uralkodnak, a forgalom a régi 3-as főútra zúdul. A lezárás oka, hogy az autópályán hiba keletkezett: megcsúszott a töltés, majd egyszerűen leszakadt az út. Bár a lezárás 2024 eleje óta tart, a repedés sokkal régebbi. Lázár János korábban ultimátumot adott az osztrák gyökerű cégnek, hogy október 31-ig javítsa ki az útszakaszt.
|
Lex Strabag: Lázár János mégis benyújtotta
|
A törvénymódosítás a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokra is érvényes lenne.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/04/lex-strabag-lazar-janos-kozbeszerzes-vitezy-david/
|
2025-11-04 06:47:57
| true
| null | null |
24.hu
|
A korábbi időközi választásokon elkövetett súlyos csalások miatt ismételni kellett a polgármester és a testület tagjainak választását is Tiszaburán.A Választás.hu legfrissebb eredményei szerint a november 2-i fordulóban Fekete Zsigmond (CiKöSz) lett a polgármester a szavazatok 54,21 százalékával (863).Vavrik Géza (OFRME), az előző választás nyertese, csak második lett 45,79 százalékkal.A sajtó már az októberi szavazás előtt két héttel megírta, hogy csalásra készülnek a településen, és a portálnak igaza is lett: október közepén jött a hír, hogy még a polgármester-jelöltek is úgy vélték, jelentős volt azoknak a száma, akiknek a szavazatáért fizettek a jelöltek, vagy támogatóik.
|
Sok csalás után új időközi választás volt Tiszaburán, változott a polgármester személye
|
Októberben volt az előző időközi.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/02/sok-csalas-utan-uj-idokozi-valasztas-volt-tiszaburan-valtozott-a-polgarmester-szemelye/
|
2025-11-02 22:05:44
| true
| null | null |
24.hu
|
"A nyomozó hatóság a tényállások tisztázásához szükséges eljárási cselekményeket folyamatosan végzi, az ügyekben gyanúsítotti kihallgatásokra még nem került sor" - ezt válaszolta a legfőbb ügyész helyettese Tóth Bertalan (MSZP) országgyűlési képviselő MNB-alapítványok ügyében feltett írásbeli kérdésére. Lajtár István közölte, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás miatt is folytat nyomozásokat. (Korábban ugyanezt a választ kapta a legfőbb ügyésztől a jobbikos Lukács László György).Tóth Bertalan felidézte, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint is átláthatatlan cégháló és tőkealapok szövevénye épült ki, ahonnan magánzsebekbe is vándorolhattak közpénzek, ráadásul százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztés is bekövetkezhetett. Csak az elmaradt hozamok kapcsán 130 milliárd forintos lehet a veszteség. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda március 25-én tudatta, hogy az ÁSZ feljelentés alapján eljárást kezdeményezett hűtlen kezelés gyanúja miatt. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke május 19-én azt közölte, hogy a jegybank saját vizsgálatai alapjáncsalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése és tartozás fedezésének elvonásamiatt tett tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen. Az ellenzéki képviselő Varga Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank Matolcsy Györgyöt váltó elnökét külön kérdezte arról, mit akar tenni azért, hogymegakadályozza az alapítványi rendszeren keresztül kihelyezett közpénz magánvagyonná válását?"Neki is idézte Virág Barnabás válaszát, amely szerint a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a tulajdonában álló Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. élére új vezetést neveztek ki. Az új vezetőkminden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytatnak le a saját intézményeiknél,ezek alapján tettek feljelentést. Az MNB a jövőben nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt, a jegybank által alapított más alapítvány sem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet. Tóth Bertalan szerint ezek főleg olyan intézkedések, ami a jövőben nehezíti meg a közpénzekkel való átláthatatlan gazdálkodást, ám az továbbra is kérdés:Nyilvánosságra hozzák-e az Alapítvány és a Zrt. ügyében lefolytatott vizsgálatok eredményét?Mekkora vagyonvesztést állapított meg az új vezetés a feltételezett visszaélések ügyében?Tettek-e lépéseket a veszélybe került vagyon visszaszerzésére, magántulajdonba kerülésének megakadályozására?Virág Barnabás alelnök szerint a Magyar Nemzeti Bank új vezetése 2025 márciusában késlekedés nélkül hozzálátott a jegybanki alapítványi működés felülvizsgálatához. A Pallas Athéné Domus Meríti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetés, az Optima élére új vezérigazgató került.Az alapítvány új vezetése azóta megtette a szükséges feljelentéseket, amelyekkel kapcsolatban jelenleg az ügyészségnél zajlik a nyomozás.
|
Nincs gyanúsított az MNB-alapítványok ügyében
|
A nyomozás "felderítési szakban" van.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/30/legfobb-ugyeszseg-nyomozas-mnb-alapitvany/
|
2025-10-30 11:47:20
| true
| null | null |
24.hu
|
A legfőbb ügyészt feljelentőként is kérdezte a független képviselő arról, miként fordulhat elő, hogy a rendőrség egy bűncselekményt megállapít, de miután megismer minden részletet, szereplőt, az elkövetőket nem képes megnevezni, így felfüggeszti a nyomozást. Keresztes László Lóránt régóta foglalkozik Paks II. - szerinte - eltitkolt ügyeivel, azzal, hogy a földmunkáknál kitermelt anyag egy részét jogsértően helyezhették el.A képviselőt megdöbbentette, amikor a szekszárdi rendőrség a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmények miatt indított büntetőeljárást felfüggesztette, amit azzal indokolt, hogy az elkövető kiléte "nem volt megállapítható". Szerinte ez a döntés jogilag és erkölcsileg sem támasztható alá. A tényállást ugyanis tisztázták, azt írták, hogya Btk. 248.§ (2) bekezdésének b) pontjába ütköző, a (3) bekezdésének b) pontja szerint minősülő, az (5) bekezdésének b) pontja szerint büntetendő, különösen jelentős mennyiségű hulladékra gondatlanságból elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vétség elkövetését meg lehet állapítani.Keresztes László Lóránt szerint a paksi beruházás területéről elszállított anyagokkal, hulladékkal kapcsolatban a nyomozásnál kiderült minden részlet, minden szereplő neve, minden körülmény. A nyomozóhatóság még videókat is kapott a cselekményről. A különböző munkafolyamatok felelőseit feltárták, minden egyes tényállásban szereplő, releváns eseményhez hozzá lehet rendelni egy embert.A képviselő szerint az az indoklás, hogy nem deríthető fel az elkövető, nem állja meg a helyét, már az eddigi adatokból megállapítható lenne, kinek áll fenn a büntetőjogi felelőssége.Nagy Gábor Bálint válaszában közölte, hogy az ügy felderítési szakban van, a felügyeleti jogkört pedig a szekszárdi ügyészség látja el.A Legfőbb Ügyészség - az eljárás figyelemmel kísérése mellett - az eljáró ügyészséget felhívta a nyomozó hatóság eljárást felfüggesztő határozatának felülvizsgálatára.Nagy Gábor Bálint válaszából kiderül tehát, hogy az ügynek még nincs gyanúsítottja, illetve az is, hogy szekszárdi rendőrség felfüggesztő határozatáról a helyi ügyészség dönt.
|
Reagált a legfőbb ügyész "Paks II. eltitkolt ügyeire"
|
Keresztes László Lóránt képviselő nevezte így azt, hogy az építési területről veszélyes hulladékot helyezhettek el illegálisan.
| null | 1
|
https://24.hu/kozelet/2025/10/28/legfobb-ugyesz-paks-ii-illegalis-hulladek-nyomozas/
|
2025-10-28 11:44:30
| true
| null | null |
24.hu
|
Az MTSZ hétfői sajtóközleménye szerint a pénzügyi beszámolók rendszeres felülvizsgálata során szabálytalanságok gyanúja vetődött fel. Kindl Gábor elnök soron kívüli belső vizsgálatot rendelt el, amely megállapította, hogy a szövetséggel szerződésben álló külső pénzügyi megbízott - a gyanú szerint - mintegy 30 millió forintot sikkasztott el a szervezettől.A belső vizsgálat lezárulása után Kindl haladéktalanul megtette a rendőrségi feljelentést. A határozott fellépés és a jogi lépések hatására a gyanúsított a teljes, 30 millió forintos kárt megtérítette a szövetség részére. Ennek ellenére a nyomozás sikkasztás gyanúja miatt továbbra is folyik.Mélyen felháborító, hogy valaki megpróbált visszaélni a bizalmunkkal, de a legfontosabb, hogy a gyors és szakszerű fellépés eredményeként a teljes kár megtérült, a pénz visszakerült a szövetséghez. Ez az eset is bizonyítja, hogy az MTSZ-nél bevezetett kontrollmechanizmusok működnek- nyilatkozta Kindl Gábor.Az ügy az MTSZ operatív működését, a sportágfejlesztést, a versenyek szervezését és a sportolók felkészülését nem befolyásolja. Az elnökség hétfőre (mára) rendkívüli küldöttgyűlést hívott össze, ahol a tagságot is tájékoztatta a történtekről.(MTI)
|
30 milliót sikkasztott a Magyar Triatlon Szövetségtől, lebukott
|
Hiába térítette meg a gyanúsított a teljes kárt, a nyomozás továbbra is folyik.
| null | 1
|
https://24.hu/sport/2025/10/27/magyar-triatlon-szovetseg-sikkasztas-30-millio-forint/
|
2025-10-27 18:07:15
| true
| null | null |
24.hu
|
A nyáron tovább folytatódott a magyar hadiipari osztozkodás a Nemzetgazdasági és a Honvédelmi Minisztérium között. A katonai cégek többsége tavaly év közben az N7 Holdinggal Nagy Márton fennhatósága alá került, majd az év végén bejelentették, hogy a nemzetgazdasági tárca átveszi a Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt. (VEX) tulajdonosi jogainak a gyakorlását is.Néhány hónappal később azonban egy újabb kormányzati döntés született, amely előírta, hogy a VEX egyetlen számottevő bevételt termelő leányvállalata, a hadiipari termékek és fegyverek kereskedelmével foglalkozó Milipol Zrt. kerüljön inkább vissza Szalay-Bobrovniczky Kristóf tárcájához.A VEX erre a döntésre úgy reagált: ha már elveszik tőle a nyereséges társaságot, akkor az átadás előtt minél több pénzt kiprésel belőle.Néhány éve még a Milipol volt a hazai fegyverkereskedelmi piac egyik legsikeresebb magáncége, amely a honvédség, a rendőrség, sőt még az Országgyűlési Őrség pályázatain is rendszeresen nyerni tudott. 2020-ban például egy kétmilliárdos katonai lőszerbeszerzési keretmegállapodást sikerült tető alá hozniuk úgy, hogy a kormányzat kartellgyanúra hivatkozva megpróbálta megakadályozni a tendergyőzelmüket.Akkor még két privát tulajdonos,Székely Herbert, az 1998-ban meggyilkolt médiavállalkozó, Fenyő János egykori tanácsadója,és az OTP-vezér, Csányi Sándor azóta elhunyt bizalmasa, Ecsedi Ferencörülhetett az üzleti sikernek: 2020-ban 8,8 milliárd forintos forgalom mellett 2,2 milliárdos nyereséget értek el, amit osztalékként ki is vettek a prosperáló vállalkozásukból.A kormány ezután úgy döntött, nem küzd tovább, hanem inkább felvásárolja a Milipolt.2021-ben Maróth Gáspár akkori kormánybiztos lapunknak ismerte el, hogy folyamatban van az ügylet. Mint mondta, az állam minden eszközzel próbálta megkerülni a Milipolt, de nem sikerült, és mivel a cégnek rengeteg exkluzív megállapodása volt külföldön, ehhez a szegmenshez másképp nem tudnak hozzáférni, csak úgy, ha a Milipol ezentúl az államnak dolgozik.A vállalat NATO-beszállítói minősítéssel is rendelkezett, és nagyjából 90 külföldi fegyver-, fegyverkiegészítő- és lőszergyártó cég termékeinek magyarországi forgalmazására volt kizárólagos megállapodása.A Hvg.hu később kiderítette, hogy a vétel 6 milliárd forintjába került az államnak, úgy kalkuláltak, hogy a dinamikus árbevétel- és adózotteredmény-növekedést produkáló Milipol 2–2,5 éven belül úgyis visszahozza az árát.Nem így lett. Amint állami tulajdonba került a cég, bezuhant a forgalma, a nyereség pedig olyan szintre csökkent, hogy abból nemhogy két év, de évtizedek alatt sem térült volna meg a befektetés.A cégvásárlást a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. alá tartozó Techimpex Kft. menedzselte le 2021 közepén. Ez volt az utolsó nagyobb ügylet a Techimpex számára, amely évek óta csak veszteséget termelt. Rövid időre még átnevezték Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft.-re, aztán 2022-ben meg is szüntették, illetve beolvasztották egy utódba – helyette ugyanis új tervekkel új ügynökséget hoztak létre. Ez lett a VEX, vagyis a Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt., amely szintén a HM EI-ből vált ki, és megörökölte a Milipolt is.A megvásárlás évében, főleg az első félévnek köszönhetően – amely még a régi tulajdonosok irányítása alatt telt el – a Milipolnak még sikerült 900 millió fölötti nyereséget elérnie, ám ezután durva visszaesés jött, a tavalyi eredmény pedig már alig haladta meg az 50 milliót.A VEX a csökkenő bevételek ellenére jelentős osztalékot vett ki a cég állami tulajdonban eltöltött időszakának nyereségéből, amivel megsokszorozta saját, meglehetősen szerény forrásait. Pachner Róbert, a VEX vezérigazgatója mint a tulajdonjog gyakorlója tavaly áprilisban 800 millió forint kivételéről döntött. A tulajdonosi határozat szerint a Milipolnak 2024 végéig több részletre bontva kellett utalnia az összeget. A VEX-nek nagy szüksége is lehetett az extra bevételekre, mert 2024-ben a saját mérlege szerint mindössze 75,7 millió forint bevétele volt, ami egész nagy ugrás, ahhoz képest, hogy 2023-ban még alig haladta meg az 1 milliót. Ezek az összegek minden esetre messze voltak attól, hogy az ügynökség saját kiadásait fedezzék.Közben viszont a kormány határozatot hozott arról, hogy elveszi a VEX-től a kereskedőcéget, és a HM EI-hez helyezi át – vagyis a nemzetgazdasági tárcától a honvédelmihez teszi át a felügyeletét.2025 tavaszán meg is indult a hivatalosan beolvadásos kiválásnak nevezett folyamat, a VEX összeállította az ehhez szükséges dokumentáció tervezetét, és elkészült a Milipol átvilágítása is. A könyvvizsgáló cég szerint a Milipol 682 milliós saját tőkével rendelkezett.A folyamatot azonban a célegyenesben hirtelen megakasztotta, hogy a HM EI vezetése a szétválási szerződés tervezetében rábukkant egy olyan pontra, amely engedélyezte volna a VEX-nek, hogy további 650 millió forintot vegyen ki a Milipolból, még mielőtt átadná azt az új tulajdonosnak.Trembeczki László, a HM EI vezérigazgatója a Honvédelmi Minisztérium katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkárától, Barthel-Rúzsa Zsolttól kért segítséget.Trembeczky szerint a VEX pénzkivételi szándéka akár be is döntheti a nemrég még eredményes céget. Az írta:a jelenleg ismert cégadatokból és a 650 millió forint osztalékkifizetési szándékból annak a kockázata rajzolódik ki, a HM EI esetleg egy működés- és fizetésképtelen gazdasági társaság tulajdonjogát szerzi meg, amelynek átvételét követően azonnali beavatkozásra lesz szükség.A 2025. május 7-i keltezésű levélben az áll, hogy az osztalék kifizetése után a kereskedőcég saját tőkéje 682 millióról 22,5 millió forintra csökkenne, ami még az alkalmazottak negyedéves fizetésére sem lenne elég. A HM EI vezetője kérte az államtitkárt, hogy egyeztessen a nemzetgazdasági tárcával. Trembeczky arra is felhívta a figyelmet, hogy a cégátadást elrendelő kormányhatározat kimondta: Nagy Mártonék csak a HM egyetértésével hozhatják meg a Milipolt érintő végső döntéseket.A reklamáció a jelek szerint sikeres volt, legalábbis erre enged következtetni, hogy a HM EI igazgatósága és felügyelőbizottsága néhány héttel később, május végén elfogadta a beolvasztást azzal, hogy a vagyonmérleggel kapcsolatban újabb észrevétel vagy kifogás nem merült fel. Barthel-Rúzsa államtitkár júniusban véglegesítette az cégátvételt.A Milipol ügyével megkerestük Pachner Róbertet, a VEX vezérigazgatóját. Azt írta, hogy az ügynökség nem illetékes a kérdéseink megválaszolásában. 2024 decemberéig egyébként VEX-szel párhuzamosan Pachner volt a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. vezetője is. Tavaly hekkerek foglalták el a cég szervereit, amelyeken a magyar katonai és rendvédelmi szervek eszközbeszerzési adatait tárolták, és a visszaszolgáltatásukért több mint másfél milliárd forintnyi váltságdíjat kértek. Az incidens után ebből a pozíciójából menesztette őt a honvédelmi miniszter.Kerestük a HM-et és az NGM-et is, de a minisztériumok nem reagáltak levelünkre.
|
Nagy Mártonék minden pénzt ki akartak söpörni az állami fegyverkereskedő cégből, mielőtt visszaadják a HM-nek
|
Egy tavalyi kormányrendelet arra kötelezte az NGM-et, hogy adja vissza a honvédség cégének a Milipol nevű fegyverkereskedő céget, amelyből azonban előbb annyi pénzt akartak kirántani, hogy a vállalat akár csődbe is mehetett volna.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/28/magyar-vedelmi-exportugynokseg-ngm-hm-nagy-marton-fegyverkereskedo-ceg/
|
2025-10-28 06:00:36
| true
| null | null |
24.hu
|
A győri rendőrkapitány 2023 szeptemberi letartóztatása után újabb, az észak-dunántúli megyeszékhelyen lévő rendészeti szervnél indult büntetőeljárás. Az eljárások közös vonása, hogy mindkettő titkos - legalábbis a városrendészeti ügyben kérdezett vezető éppúgy titoktartásra hivatkozva tagadta meg a tájékoztatást, mint Váczi Attila volt győri rendőrkapitány ügyében a vádhatóság.A helyi városrendészetet érintő nyomozás részleteiről hivatalosan senki nem nyilatkozott. Belső forrásunk korábbi beszámolója szerint az eljárásnak ahhoz lehet köze, hogy egyes vezetők felsőbb politikai utasításokra hivatkozva felülbírálták a városrendészek intézkedéseit. Konkrétan például egy "szabályszerűen kiszabott bírságot próbált az egyik vezető utólag visszavonni és kitörölni", emellett, az eljárás arra is irányulhat, hogy "rendeltetésszerűen használták-e a különböző eszközöket, például a szolgálati járműveket" - mondták el forrásaink.Az előzmények ismeretében nem ígérkezett sima ügynek a győri városrendészet új intézményvezetőjének az észak-dunántúli megyeszékhely közgyűlésén történő megválasztása sem.A pozíció március óta volt betöltetlen, a még az előző ciklusban kinevezett intézményvezető, Kozma Zoltán akkor márciusban távozott, s az ellenzéki városvezetés és a fideszes közgyűlési többség azóta nem tudott megegyezni az utódja személyében.A közterületi rendfenntartásért felelős helyi testület vezetését az intézményvezető távozása miatt Miletics Mór szakmai igazgató vette át, aki a március 28-i ülésen a bűnügyi vizsgálatra vonatkozó kérdésre azt mondta:a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság adatbekéréssel fordult hozzájuk, de ennek tartalmáról a titoktartási kötelezettség miatt nem beszélhet.Az illetékes hatóság október 28-án kérdésünkre reagálva azt felelte: „az esetet a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya továbbra is büntetőeljárás keretében vizsgálja. A nyomozás érdekeire tekintettel bővebb információt nem áll módomban adni”. Tehát még mindig nem tudható, kik ellen nyomoznak a városrendészetnél.Korábbantoxikus munkahelyi környezetről,megfélemlítésről,szakmai minimumok hiányárólpanaszkodtak a városrendészek egy a polgármesterhez intézett levélben, melyet a fizikai állomány fele írt alá. „Rendkívül nagy a fluktuáció, mert rossz az ottani légkör, a panaszokat gyakorlatilag ignorálják, sőt.Aki szakmai kritikával él, illetve bármit szóvá tesz, kirúgással fenyegetik– mondta a 24.hu-nak egy forrás.Névtelenséget kérő riportalanyunk azt is elmondta, hogy a korábbi intézményvezető csak papíron volt vezető: helyette az állítólag a helyi fideszes közgyűlési többség bizalmát élvező Miletics Mór irányította eddig is a Városrendészetet.Pintér Bence azért is kritizálta az intézményvezető távozása után a testületet irányító Miletics Mór szakmai igazgatót, mert „nincs meg a szükséges szakmai végzettsége ahhoz, hogy a városrendészetet intézményvezetőként vezesse”. Ezt azonban az érintett cáfolta, bár, hogy pontosan mi a végzettsége, nem derült ki, illetve az önkormányzat ezt nem adta ki.Fekete Dávid fideszes frakcióvezető szerint szerint „a polgármester úr arra tette föl az energiáit, hogy tönkretegye a városrendészetet”, és, bár semmiféle jogköre nem volt hozzá, mégis arra kérte a szervezet korábbi vezetőjét, Kozma Zoltánt, hogy egy alkalmazottját bocsássa el.A városrendészek belső tiltakozásáról azt mondta: „egy az ötvenes éveket idéző hangulatú petíció kezdett el keringeni, amit sehol senki nem erősített meg, hogy ez valóban a városrendészettől jött, illetve tényleg városrendészek írták-e”. „Egy felépített karaktergyilkosság történik a városrendészet szakmai vezetője ellen a városvezetés részéről” – fogalmazott Fekete Dávid.Mindazonáltal úgy vélte, sikerült megegyezni az új vezető személyében, hogy „amíg megtaláljuk megnyugtató módon a városrendészet új vezetőjét, addig házon belülről tudjunk egy olyan megbízott intézményvezetőt választani, aki megfelel a feltételeknek”.Pintér Bence, a tavaly júniusban ellenzéki támogatással, a Tiszta Szívvel a Városért (TSZV) színeiben megválasztott városvezető Horváth Zoltán operatív igazgatót jelölte intézményvezetőnek, akit a fideszes többség is megszavazott. Horváth Zoltán 2026. június 30-ig kapott megbízást a városrendészet vezetésére.„Azzal lettem volna elégedett, ha tudunk egy új vezetőt választani. Az az elvárásom, hogy a városrendészet működését végre elkezdjük rendbe tenni, és ebben a most megbízott intézményvezető partner legyen” – mondta a 24.hu kérdésére válaszolva Pintér Bence, ismét kritizálva a szakmai igazgatót. „Miletics Mór ne képzelje magát intézményvezetőnek, hiszen nincs olyan végzettsége, amivel ezt a pozíciót betöltheti. Az egyetlen olyan embert választottuk most, akinek a jelenlegi vezetői garnitúrából megvan a végzettsége hozzá. Már korábban megmondtam, hogy Mileticsnek távoznia kellene” – tette hozzá a polgármester.
|
Büntetőeljárás, lázongó beosztottak: botrány utáni vezetőváltás a győri városrendészetnél
|
A győri rendőrkapitány 2023 szeptemberi letartóztatása után újabb, az észak-dunántúli megyeszékhelyen lévő rendészeti szervnél indult büntetőeljárás.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/04/gyor-varosrendszet-uj-vezeto-buntetoeljaras-lazongo-beosztottak/
|
2025-11-04 14:12:23
| true
| null | null |
24.hu
|
Nem volt demokrácia. Ő építette föl a hálózatot, ő intézte a támogatásokat, ő és a felesége irányított, ő nevezte ki az embereket a cégek élére- így foglalta össze Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő bűnszervezetben betöltött szerepét Kovács Zoltán, a vádhatóság egyik koronatanúja a Fővárosi Törvényszék szerdai tárgyalásán.Az egykori kormánypárti politikus mellett 33 társát vádolják bűnszervezetben elkövetett 1,4 milliárd forintos károkozással. Az ügy tárgyalása 2020 januárjában kezdődött, ám a legfontosabb tanúk csak a közelmúltban kaptak szót. Az eljárás azért húzódott el, mert többször is bírócsere történt a per során, legutóbb egy évvel ezelőtt, amikor Laczó Adrienn bíró mondott le, aki úgy indokolta távozását: "Sajnos az az igazságszolgáltatás, melynek igyekeztem elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni".A vád két legfontosabb tanúja közül az elsőt tavaly hallgatta meg a bíróság, ő egyebek mellett olyan állításokat tett, hogy személyesen Rogán Antalt és Orbán Viktort akarta meggyőzni az ártatlanságáról Simonka, aki adott esetben a zöldhatáron át menekült volna Romániába letartóztatás elől.Őt követte a büntetőtanács előtt Kovács Zoltán, aki bár október közepén bemutatkozott a bíróságon, csak szerdán beszélt részletesen arról, hogyan működött a Simonka által irányított bűnszervezet, miként zajlott a beruházások túlárazása, hogy történtek a fiktív beszerzések, valamint hogy a beruházások során visszakért – általában 45 százaléknyi – pénzt hogyan vette föl a Simonka-kör. Továbbá Kovács is beszélt arról, hogy Simonka miként próbálta meg befolyásolni a velük szemben indult nyomozást, és hogyan igyekezett a vádlottak vallomásait összehangolni.Kovács a 2010-es évek elején pénzügyi tanácsadóként került Simonka mellé, ekkor szembesült azzal, hogy a politikus, a családtagjai és az ismerősei által szőtt céghálót a rokoni és a baráti körből kikerült képzetlen strómanok vezetik Simonka utasításai alapján. Neki az volt a feladata, hogy rendbe tegye a több cégből álló csoport pénzügyi működését, banki ügyleteit, valamint a beruházások megvalósítását, és azok finanszírozási kérdéseit. Amint arról korábban már írtunk, elsősorban a két koronatanú vallomásaira alapozta az ügyészség a vádat.A most színre lépett Kovács is beszélt arról – megerősítve a másik koronatanú által elmondottakat –, hogy a vádban szereplő, főként uniós támogatással eszközölt beszerzések többségének az volt a lényege, hogy a beruházásokat túlárazott módon, kifogásolható minőségben készítették el, sokszor közbeiktatott cég segítségével, majd a túlárazásból keletkezett hasznot Simonka irányításával szétosztották. Kitért a vád fókuszában álló, Simonkáék érdekeltségébe tartozó Paprikakert TÉSZ Kft. ingatlanbeszerzéseire is. Mint mondta, volt olyan néhány százezer forintos telek, amit aztán 30 millió forintos áron túlszámlázva értékesítettek tovább.Kifejtette azt is, hogy általánosságban jelentős túlárazás volt jellemző a beruházások során annak dacára, hogy azok helyszíne az ország egyik legszegényebb régiója volt.Miközben Simonkáék több tízmillió forintokért adtak tovább ingatlanokat, Dél-Békés településein néhány millióért hozzá lehetett jutni jó állapotú családi házakhoz – érzékeltette az ellentmondást.Ráadásul – mondta – a telephelyvásárlások egy része szükségtelen is volt. Szerinte a készpénz, a vagyon felhalmozása volt a lényeg nem valós beruházások révén. Példaként említette, hogy volt olyan eset, amikor hamarabb jelentettek készre egy ingatlanberuházást, minthogy elkészült volna, csakhogy közben egy hatósági ellenőrzés során lefotózták a félkész épületet. Erre azt találták ki, hogy egy kamion kárt okozott az épület szerkezetében, ezért vissza kellett bontani, ám a többi épület is félkész volt, amikről szintén készült képek.Beszámolt egy olyan esetről is, amikor egy targoncát „adtak át”, melyet Kínában tán még le sem gyártottak, így meg sem érkezett, de azért lejelentették megvalósult beszerzésként.A koronatanú szerint Simonka több trükköt is bevetett, hogy úgy tűnjön, valós beruházásokról van szó, melyek kivitelezőit versenyben választják ki. Szerinte ezért írtak ki közbeszerzéseket is, melyek nem voltak kötelezők, erről minisztériumi állásfoglalás is volt – mondta Kovács. Azonban ahogy fogalmazott:Gyuri úgy volt vele, hogy a közbeszerzés még inkább azt a látszatot kelti, mintha valós verseny lett volna.Beszélt arról is, hogy a Simonkáék által létrehozott céghálózat egyes vállalkozásai közt cirkuláltak az ismerősök, rokonok, barátok, akiknek a jó része aztán a vádlottak padjára került.Simonka György meghatározta a feladatokat, intézte a hiteleket, volt ember a közbeszerzésre, a lebonyolításra, és arra, hogy hordja vissza a pénzt a túlárazott beruházások után– mondta, hozzátéve, ő maga is számolta a visszaosztott pénzeket, amit egy idő után rutinszerűen hoztak a strómanok, és egy táblázatban követték, ki, mikor, milyen pénzt hoz. Ezekről szólva azt mondta:A visszaosztott pénzekről Gyuri felesége vezetett nyilvántartást egy piros füzetbe.Hozzátette, hogy Simonka felesége és édesanyja számlájára is többször utaltak tízmilliós nagyságrendben pénzeket.Kovács kitért arra is, hogy amikor a Fidesz politikusa tudomást szerzett arról, hogy eljárás indult ellenük, miként próbált közbelépni és befolyásolni a vádlottakat. Elmondta, számos biztonsági intézkedést vezetett be Simonka, például nem lehetett telefont bevinni a tárgyalásokra, Signalt kellett használni a telefonbeszélgetésekre, és nem lehetett emailezni. Eközben úgy próbálta beállítani a történteket, mintha csupán adminisztratív probléma lenne, és a vallomásokat is igyekezett összefésülni, valamint kenőpénzt adott a NAV-eljárás leállításáért is.A koronatanú beszélt arról is, hogy amikor a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói megkeresték, megijedt, és a nála lévő dokumentumok egy részét az édesanyja kályhájában égette el. Mint mondta, erről beszámolt Simonkának, aki szintén elbüszkélkedett, hogy ő a Magyar Termés Tész Kft. három ládányi iratát tüzelte el.A szerdai tárgyaláson Kovács felhozta az ügyben megvádolt és beismerést tett felszámolókat is, akiknek szerepével részletesen foglalkozott a 24.hu. A tanú szerint barátság bontakozott ki a felszámolók és Simonka között, ezt pedig egy olyan példával érzékeltette, amit lapunk korábban szintén megírt. Azt mondta, „valamiért a Gyurinak be volt akadva például egy Peugeot és egy Volkswagen, amit azonnal ki kellett szedni a felszámolásból. A járművekből szándékosan kiszedtek alkatrészeket, hogy százezer forint alatt el lehessen adni azokat.” Ahogy megírtuk, a vádirat szerint az egyiket végül 75, a másikat 78 ezer forintért vásárolták meg a felszámolótól.A koronatanút várhatóan napokon át hallgatják meg – így csütörtökön is – a Fővárosi Törvényszéken. Kovács Zoltánt maga Simonka György is kérdezi majd, aki már a tárgyalás előtt jelezte a 24.hu-nak, hogy valójában vádiratban ki lehetne cserélni az ő nevét Kovácséra. A Pusztaottlakán a büntetőügye ellenére újraválasztott polgármester közölte, tételesen fogja cáfolni a koronatanú vallomását. Csakhogy úgy tűnik, a volt kormánypárti politikusnak egyre több mindenkit kellene meghazudtolni, a két koronatanún kívül ugyanis többen beismerték tettüket, volt olyan is, aki arról vallott, hogy kukászsákban vitt 600 millió forintot Simonkának.A Központi Nyomozó Főügyészség 2019-ben emelt vádat Simonka György és társai ellen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. Simonka az ügy harmadrendű vádlottja, őt a sorban a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, ám az ügyészség a volt fideszes országgyűlési képviselőt tartja a bűnszervezet irányítójának, aminek segítségével vissza nem térítendő költségvetési forrásokat szereztek meg.Nemcsak Simonkának és családtagjainak, hanem két másik fideszes parlamenti képviselő hozzátartozóinak is a vádlottak padjára kell ülnie. Simonkára nyolc és fél év fegyházbüntetést kért a vádhatóság teljes vagyonelkobzás mellett.
|
"Anyám kályhájában égettem el a papírokat, Gyuri is azzal büszkélkedett, hogy három ládányi dokumentumot tüzelt el" - a Simonka-per újabb koronatanúja tálalt ki
|
Részletesen beszélt a politikus által kiépített korrupciós hálózatról.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/06/simonka-gyorgy-fidesz-korruocio-vad-koronatanu-buntetoper-birosag-vallomas-kovacs-zoltan/
|
2025-11-06 10:26:43
| true
| null | null |
24.hu
|
A Sámándob már a megépítése előtt is vitákat váltott ki: a költségek 2020 óta folyamatosan nőttek, 2,6 milliárdról végül 4,7 milliárd forintra. A Sámándobot nagy csinnadrattával, az épület "szimbolikus erejéről" és turisztikai vonzerejéről szóló beszédekkel nyitották meg 2024 februárjában Karcagon. Közérdekű adatigényléssel derítettük ki, a megnyitása óta milyen programokkal próbálták megtölteni az egykori milánói világkiállítás újjáépített magyar pavilonját. Vajon mennyire képes a nettó 4,7 milliárd forintból felhúzott épület saját bevételeket termelni?2025: jegybevétel nulla forintA Sámándob hivatalos neve ma már Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ. Telefonos érdeklődésünkre annyit mondtak:Üres úgymond az épület, a folyosón sámánrajz-kiállítás van, csak ennyi.Hozzátették, az idén más kiállítás már nem is várható. A város által küldött adatok ezt meg is erősítik: 2025-ben a Sámánrajzok! az egyetlen kiállítás. A központ pénzügyi terve szerint az idei évre a jegybevétel nulla forint, miközben tavaly még fizetős kiállításokat és egy koncertet is rendeztek. A látogatószám a tavalyi 21 ezer főről idén várhatóan a felére csökken, az eladott belépőjegyek száma pedig 10 ezer darabról nullára.Az idén összesen 15 rendezvényt tartottak, ezek közül 14 kisebb, 50-200 fős program volt, egy pedig ezer fős.Saját rendezvények:„Életet az éveknek” Nyugdíjas Klub Farsangi Bálja (80 résztvevő).VII. Karcag Kupa országos Rummikub verseny (130 résztvevő).Két 50-150 fős könyvbemutató, 180-200 fős Naplemente party-k, 80 fős Mozart Planet kamara koncert, 100 fős fazekasmester kiállítás.A bevételt 2025-ben már csak külsős rendezvények terembérlése jelenti:Több esküvő, melyekért 150 ezer és 400 ezer forintos bérleti díjat kértek el, bár egy 80 fős esküvőt ingyenesen tartottak meg.150 fős Burnout-tréning, Daganatos betegekért Alapítvány előadása (70 fő).Az idei év legsikeresebb programja a Pályaválasztási Expo volt, 1000 látogatóval és 190 ezer forint bevétellel.A tervezett 3,5 millió forintból viszont szeptember végéig csupán 820 ezer forint jött össze, ezt leginkább esküvők hozták. A számok alapjána Sámándob 2025-re gyakorlatilag feladta a bevételszerzési stratégiáját, és egy túlárazott helyi művelődési házként üzemel. A városban egyébként van is egy tágas művelődési központ.24 millió a rezsije az épületnekArra is rákérdeztünk, miből tudja fenntartani magát a Sámándob. A válasz, hogy főként támogatásból, a 2025-ös pénzügyi terv szerint a központ 32,2 millió forint bevétellel és közel 36 millió forint kiadással számol – vagyis már a tervezett hiány is 3,6 millió forint.A bevételek szinte kizárólag támogatásból állnak:Jegybevétel: 0 forint.Terembérlet: 3,5 millió forint.„Cég általi támogatás”: 15 millió forint.Pályázati támogatás: 13,8 millió forint.Mint fent említettük a terembérletre vonatkozó terv is rendkívül ambiciózusnak tűnik, dea tervezett 3,5 milliós bevétellel is csak a kiadások 10 százalékát tudnák kigazdálkodni.A Sámándob idei fenntartási/üzemeltetési díjai a következőkből állnak: a Sámándob rezsije 24 millió forintra rúg, a karbantartása 7 millióba, az üzemeltetés további 5 millióba kerül.Amikor rákérdeztünk, mekkora állami vagy önkormányzati támogatást kapnak, a hivatalos válasz kitérő volt: mivel a Sámándob a Déryné Művelődési Központ telephelye, ezért ez a kérdés „nem releváns”. Hiába kérdeztünk rá a „cég általi támogatásra” is. Az önkormányzat oldalán a 2025-ös költségvetésben kiadásként 28,8 millió forint van előirányozva üzemeltetésre.2024: Munkácsy ellenére is veszteséges év voltA Sámándob már a nyitóévét is jelentős veszteséggel zárta. Bár 2024-ben a központ bevétele 66,2 millió forint volt, a kiadása elérte a 77,5 millió forintot – vagyis több mint 11 millió forintos hiánnyal zárt, a Munkácsy-kiállítás ellenére is.A bevételek 2024-ben így oszlottak meg:kiállítási jegybevétel: 30,2 millió forint.Koncert jegybevétel (kültéren, Rúzsa Magdi): 5,2 millió forint.Terembérlet: 738 ezer forint.Cég általi támogatás: 30 millió forint.A Munkácsy kiállítás 9 160 eladott jegyet hozott, de a későbbi „Kazaksztán nomádjai” tárlatra már csak 139-en váltottak belépőt.A közüzemi díjak 24,2 milliót, a karbantartás 3 milliót, az üzemeltetés 20,6 millió forintot vitt el – összesen közel 48 milliót. A 36 milliós saját bevétel (kiállítások, koncert, terembérlet) így is csak a működés 76 százalékát fedezte. Ezen felül 30 millió forintot eszközbeszerzésre költöttek, ami nagyjából megegyezik a kapott 30 milliós „cég általi támogatással”. Az önkormányzat kiadásai között a 2024-es évben 27 millió forint szerepel a központ esetében feltüntetve.2024-ben még öt kiállítást tartottak, ezen kívül pedig 12 rendezvényt. Az adatigényléskor kapott részletes felsorolásból kimaradt pár program. Az egyik a nagy népszerűséget élvező Magyarok Világszépe Szépségverseny. Az eseményt már második éve az „ősmagyar szimbólumhoz” szervezte Fásy Ádám. A Sámándob elé felállított színpadon a dob ritmusára vonulhattak fel a 17–26 éves bikinis versenyzők. Ezenkívül 2024 augusztusában valósult volna meg a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ területén a We Like Fesztivál, mely érdeklődés hiányában kettő nap után bezárt.Egy viharos múltú épületA Sámándob története tíz éve, 2015-ben kezdődött a milánói világkiállítással. Az Olaszországból darabokban hazaszállított pavilont hosszas kálvária után építették újjá Karcagon. A faelemeket (az épület körülbelül 80 százalékát) kidobták, a maradék acélszerkezet pedig évekig a szabad ég alatt állt.A költségek folyamatosan nőttek:2020: Az épület akkor nettó 2,6 milliárd forintba került volna, de a közbeszerzés eredménytelenül zárult, mert az önkormányzatnak nem volt rá elegendő pénze.2021: mire megszerezte a pluszpénzt a város, az ár már 3,8 milliárdra nőtt.A kivitelezés végére az ár nettó 4,7 milliárdra ugrott.A pavilon Karcagra kerülésében szerepet játszhatott, hogy a város az Orbán-kormány korábbi minisztereinek (Varga Mihály, volt pénzügyminiszter és Fazekas Sándor, volt földművelésügyi miniszter) szülőhelye. A város vezetése kulturális és turisztikai hasznot remélt a Sámándobtól.Ezzel szemben az épület eredeti tervezője, Sárkány Sándor élesen elhatárolódott az újjáépítéstől. Azt állította, az eredeti műalkotását „rengeteg csalásra, lopásra, és sok bűncselekményre” használták fel. Az újjáépítést „alibinek” nevezte, nem akarta, hogy Karcag az ő műalkotásából csapja be az ottani embereket és a magyar adófizetőket. A város peremén lévő helyszínre azt mondta, „Karcag céges bulit és családi rendezvényt álmodott egy vályogvető kis tó mellé”.
|
Kong az ürességtől az 5 milliárdos Sámándob: a 24 milliós rezsijét sem tudná kitermelni Karcag turisztikai csodája
|
Jegybevétel nulla, ha vannak programok, azok nyugdíjasbálok, Rummikub-versenyek és esküvők.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/06/5-milliardos-samandob-kihasznaltsaga-ures/
|
2025-11-06 06:00:51
| true
| null | null |
24.hu
|
Október elsejétől új tagot neveztek ki a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. igazgatóságába: Kárpáti Péter György érkezett, miután lemondott Antal Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai tranzakciókért felelős helyettes államtitkára. A változás a cég alapító határozatából derül ki, amit egyébként Antal Ferenc írt alá, mint az alapító Airport Hungary Tanácsadó Kft. ügyvezetője.A repülőtérüzemeltető a magyar állam kiemelten kezelt, stratégiai befektetése, amelynek megvásárlása minden előzetes várakozásnál drágább volt, a 3,1 milliárd euró vételár mellett 1,44 milliárd euró hitelt kellett átvállalni. A 80 százalékos állami tulajdonszerzés (20 százalékot a francia Vinci Airports S.A.S. vett meg) után rögvest lecserélték az igazgatóságot. Mint megírtuk, bekerült a miniszterelnök előénekeseként emlegetett Parragh László és a Rogán Antal embereként számon tartott Guller Zoltán is. Ők a helyükön maradtak, de más fronton veszítettek súlyukból. Parragh őrzi a pozícióját a Mol Nyrt., illetve a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. igazgatóságában, és az Eximbank Zrt. felügyelőbizottságában, iparkamarai elnökségének megszűnése után azonban kikopott az a kamarai cégbirodalomból. Guller pedig a Rogán-Nagy Márton osztozkodás közben távozott a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. éléről és már az időközben One-ra átkeresztelt Vodafone igazgatósági tagsága sincs meg.A milliárdok továbbra is röpködnek Ferihegy körül, a héten jelentett be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Lázár János építési és közlekedési miniszterrel közösen összesen 2,5 milliárd eurónyi fejlesztést. A repülőtér új termináljának, illetve a vasúti összeköttetés kiépítéséről és a közúti kapcsolat rendezéséről van szó. Az óriásberuházások készülnek, ilyen körülmények között érkezezett Kárpáti Péter György az igazgatóságba.Kárpáti Ész-Ker nevű közbeszerzési tanácsadó cégével futott be óriási karriert azokban az években,amikor bőven ömlöttek az uniós források. (Az Ész-Ker nevet ma már hiába keressük, eltűnt a cégjegyzékből – előbb kivált belőle a Mind Trade Service Kft., majd az Ész-ker Zrt.-t átnevezték Wit Zrt.-re.) Azt is mondhatjuk,együtt emelkedett a csillaga Lázár Jánossal, aki még hódmezővásárhelyi polgármesterként adott megbízást az Ész-Kernek.De kancelláriaminiszterré emelkedve sem mellőzte Kárpáti cégét, milliárdos tanácsadói szerződések részese lehetett az Ész-ker. Ilyen alapon sorolják Kárpátit máig Lázár holdudvarába.Néhány emlékezetes ügylet az Ész-Ker történetéből:A közvilágításszerelő világbajnok Elios meneteléséhez a mintaprojektet Hódmezővásárhely szolgáltatta, a Lázár János vezette önkormányzatnak pedig – mint később az Európai Unió csalás elleni hivatala megállapította – a minden ízében szabálytalan közbeszerzéséhez a tanácsokat az Ész-Ker adta. Az unió csalás elleni hivatala által vizsgált, vagyis az összes Elios-nyeremény közül a hódmezővásárhelyi volt a legdrágább, a jelentés szerint végül 940 millió forintba került.Kárpáti beágyazottságát a NER rendszerébe – és persze az Elios-ügybe – jelzi, hogy Hamar Endrével, Tiborcz István ősüzlettársával is volt közös cége anno (Eupro Projektmenedzsment Kft.).A Lázár-korszakban a Miniszterelnökség udvari közbeszerzési tanácsadójaként ténykedett az Ész-Ker. Igen sikeres volt a kancellária tenderein, 2016 júliusa és 2017 február vége között összesen 9 milliárd forintnyi tanácsadói szerződést köthetett az SBGK Ügyvédi Irodával közösen.A csúcsot az jelentette, amikor az Ész-Ker minden idők legnagyobb, 4,8 milliárdos közigazgatási tanácsadó tenderének részese lehetett. A külső tanácsadók bevonása elméletileg arra szolgált, hogy az uniós támogatású projektek közbeszerzéseinek szabályosságát segítsék, ám a brüsszeli revizorok minden addiginál több hibát találtak a közbeszerzésekben, és a rengeteg szabálytalanság miatt minden tizedik euró visszafizetését javasolta az Európai Bizottság.A Miniszterelnökség egy másik, 4 milliárd 995 millió forintos tanácsadói kontraktusának is részese volt az Ész-Ker. Ez a keretmegállapodás a hazai forrásból, azaz a magyar költségvetésből finanszírozott közbeszerzések ellenőrzésére szólt.Miután Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kirúgta, az Ész-Ker akkor sem maradt gigamegrendelések nélkül, 1,5 milliárd forintos keretszerződést köthetett a Rogán Antal fennhatósága alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökséggel és három leányvállalatával.Kárpáti a tanácsadó cégek mellett egy sor más, főleg vendéglátó profilú cégben érdekelt. Ilyen a New 4 Szolgáltató Kft., amelynek egyébként januárban törölték a főtevékenységét és az eddigi éttermi, mozgó vendéglátás helyett vasútépítésre változtatták. Ami a vasútépítést illeti, az építési területet felügyelő miniszterként Lázár János is megjelent a Budapest Airport Zrt. hétfői monstre sajtótájékoztatóján, ahol összesen 1000 milliárd forint nagyságú beruházást jelentett be Nagy Mártonnal közösen. Lázár az egymilliárd euróra tervezett koncessziós vasúti projektet ismertette.
|
Személycsere a Budapest Airportnál: Lázár holdudvarából érkezett az Elios-ügyből is ismert vállalkozó az ezermilliárdos beruházásra készülő cég igazgatóságába
|
A közbeszerzési tanácsadóként ismert vállalkozó csillaga együtt emelkedett Lázár Jánoséval, karrierjük összeért már Hódmezővásárhelyen is, az Elios-ügyben is.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/10/31/lazar-janos-repuloter-25-milliard-euro-vasut-csalas-elleni-hivatal/
|
2025-10-31 09:25:21
| true
| null | null |
24.hu
|
Pokorni Zoltán 2006-tól 18 éven át volt a Hegyvidék polgármestere, mígnem tavaly visszavonult a politikától. Ez idő alatt végig fideszes többség volt a főváros talán legelőkelőbb részének számító XII. kerület vezetésében, az önkormányzat pedig milliárdos tételben adott el ingatlanokat - megkérdőjelezhető módszerrel. Az ingatlanok eladásáról nem kizárólag Pokorni döntött, viszont ő írta alá az adásvételi szerződéseket.Az alábbiakban a Pokorni-korszak utolsó, 2019-től kezdődő ciklusának legnagyobb értékesítéseit vesszük górcső alá, abból is az úgynevezett licitrendszeres, azaz a legdrágább, legnagyobb bizniszeket - túlnyomórészt telekeladásokat. Bemutatjuk,kik és milyen engedményekkel jutottak nagy területű ingatlanokhoz az ország leggazdagabb szegletében, ahol a magyar gazdasági és politikai elit jó része is lakik,mennyi erőfeszítést tett az önkormányzat, hogy a kiárusított közvagyonból a lehető legtöbb pénzt szedje be,és mennyire volt átlátható és hozzáférhető az ingatlanértékesítés?Itt szögezzük le, hogy a Pokorni-korszak ingatlanértékesítési rendszere nem úgy működött, mint a Rogán Antal-féle V. kerületi privatizáció, ahol pár hónap után is akár több tízmilliós kedvezményt kaphattak a „szerencsés” bérlők, hogy töredékáron jussanak ingatlantulajdonhoz egy turistákkal elöntött világváros közepén. A Hegyvidéken nem volt ilyen tempó, más szelek fújtak, mégis összesítésünk szerint milliárdos az az összeg, amitől a kerület eleshetett Pokorni utolsó öt évében – nagyjából önszántából.Mire idekerültem, szinte mindent eladtak. Ami nagyobb, üres telek, abból alig maradt valami.Kovács Gergely a hegyvidéki polgármesteri hivatal teraszán mondta ezt még szeptember elején, amikor beszélgettünk. Más karakter, mint a jobbára ingben és zakóban mutatkozó elődje. Kovács pólóban és pulcsiban szeret jönni-menni, ezt a szokását nem módosítja egy átlagos hivatali napon sem. A kerületi ingatlanokról is mást gondol, mint a fideszes politikus, akit 2024-ben váltott a polgármesteri székben – jó eséllyel azért, mert a hegyvidéki lakosok felfigyeltek arra az ellenzéki munkára, amit 2019 óta folytatott a kerületben, és amibe beletartozott számos ingatlanügy feltárása.Kovács kezdésként azt mondja az előző ciklus ingatlanértékesítési gyakorlatáról, „volt arra egy törekvés, hogytúl sok ember ne tudjon arról, hogy értékesítenek valamit.Csak két hétig voltak fenn a licithirdetések, ráadásul ezeket nem könnyen lehetett megtalálni, amivel a lehetséges vevők jó részét kizárták. Nem lehetett megnézni az ingatlant csak úgy, meg kellett venni a licitcsomagot, ami telkeként 50 ezer forintba került. Nem volt egyetlen fotó sem feltöltve, 2022-ig még az ingatlan.com-ra sem rakták fel a hirdetéseket. Amit közöltek: egy cím, egy helyrajzi szám és a kikiáltási ár. Nem lehetett hitelre vásárolni, mert az adásvételi szerződés aláírása és a befizetési határidő között öt nap különbséget engedtek. A nagy ingatlanos cégeknek valószínűleg vannak emberei, hogy rendszeresen nézzék az önkormányzat weboldalát, de a földi halandók eléggé ki voltak zárva így. Látszott, hogy nem akarták nagydobra verni, hogy értékes ingatlanokat adnak el.Azt, hogy ezen mennyi pénz ment el, azaz mennyivel jöhetett volna be több bevétel az önkormányzatnak, ha jobban, szélesebb körben hirdetik az ingatlanokat, megtippelni sem tudom.Kovács azt mondja, a megválasztása után 60 napra emelték a fizetés és adásvétel közötti időt azért, hogy hitelből is lehessen vásárolni, meghosszabbították a pályázat idejét, olcsóbb lett a licitcsomag, továbbá látványosabban hirdetik az eladó önkormányzati ingatlanokat, mint korábban: a hirdetéseket feltöltik két ingatlanos oldalra fotókkal, leírásokkal, és a kerület Facebook-oldalán és az önkormányzat weboldalán is könnyebben elérhetők.Szintén változás, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a képviselő-testület dönt minden ingatlan elidegenítésre való kijelöléséről, továbbá nem árulnak olyanokat, amikről évekkel korábban hozott ilyen döntést a testület, hanem minden ingatlan esetben új, egyedi döntés születik.A polgármester szerint 2024 előtt többször „olyan feltételeket írtak bele a licithirdetésbe, melyek riasztók voltak. Úgy megvenni egy rossz állapotú, felújítandó épületet, hogy az önkormányzat 2 év 11 hónap múlva csak úgy azt mondhatja, hogy eláll, ez nyilván egyetlen befektetőnek sem hangzik túl jól. Mivel – felteszem – ha »a megfelelő személy« vette meg, akkor nem áll el, és ezt a vevő is tudja.”Összességében Kovács úgy gondolja:az árak alacsonyak voltak.Persze nem egyszerű az évekkel ezelőtti árakat összehasonlítani, de itt a többi közt a Széchenyi-hegyről beszélünk. Ezek nagyon értékes telkek. Korábban egyetlen értékbecslő volt, ezt megváltoztattuk, most már kettő van, és mindig a magasabb árat választjuk. Más kérdés, hogy ennek eddig felemás az eredménye. Szeptemberig tíz lakást jelöltünk ki elidegenítésre, és egyet vettek meg.”A 2024 előtti ingatlanértékesítésekkel kapcsolatban a polgármester hozzáteszi: „Probléma volt az is, hogy a legtöbb esetben nem kötötték ki, hogy kötelező településrendezési szerződést kötni. Pedig ez a fő eszköz, amivel egy önkormányzat kérhet valamit a beruházótól, ha egy építkezés elindul, illetve még előtte. Az önkormányzat addig tud egy telekkel kezdeni valamit, ameddig az övé. Addig kérhet például a beruházás méretével arányos infrastrukturális beruházást, hogy a beruházó újítsa fel az utakat, vagy csináljon egy játszóteret, de ezeknél az eladásoknál jellemzően nem kértek ilyet. Nem értem, miért.”A licitrendszer több mint tucatnyi, általunk megvizsgált esete és annak módszere alapján számos kérdés adódik. Milyen metodika szerint számolták ki az úgynevezett „korrekciót” az értékbecslésekben, mellyel akár több tízmillió forinttal is olcsóbbá válhatott egy ingatlan? Miért mindig ugyanaz a cég végezte ezeket? Miért adott ajándékba a kerület egy milliárdos értékű ingatlant? És miképp landolt a korábbi polgármester főtanácsadójának feleségénél egy erdő melletti telek a kerületi tenderbajnok asszisztálásával?Összesítésünk azt mutatja, hogy a Hegyvidéken jó üzlet volt ingatlant venni az önkormányzattól, ugyanis többen már rég továbbadták azt, és van, aki jelenleg is az önkormányzattól megszerzett ár többszöröséért hirdeti. Cikkünkhöz kérdéseket küldtünk Pokorni Zoltánnak a hegyvidéki Fidesz-frakción keresztül, véleményét kérve a kritikákról és utódja állításairól. A volt polgármester cikkünk megjelenéséig nem reagált.Topmilliárdos, Orbán Viktor harcostársa és az MSZP-s szálBár a licit lényege az lenne, hogy az egymásra licitáló ajánlatok felsrófolják a kikiáltási árat, a vizsgált esetek többségében csupán egyetlen ajánlat érkezett. A licitgyőztesek közt pedig sok az ismerős név: topmilliárdos, NER-lovag, de MSZP-közelinek titulált vállalkozó is akad a cégek árnyékában.Költő utca 11.: az 1846 négyzetméteres telket 350 millió forintért adták el 2022 decemberében jelentős engedménnyel. A vevő az Immolitus Kft. volt, a cég később beolvadt a Paskál Park Zrt.-be, mely Nagy Elek érdekeltsége. Nagy az első Orbán-kormány idején cégével, a Vegyépszerrel a Magyar Autópályaépítő Konzorcium tagjaként több százmilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Érdekeltségébe tartozik a BÁV, a Főtaxi, 2024 óta ő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, és ott ül Orbán Viktor Digitális Polgári Körében. Ráadásul nem először építkezik volt önkormányzati telken: a Csillagvölgyi úton hozzá fűződik az az építkezés, amelynek során elbontották a hegy oldalát, hogy luxusapartmanokat húzzanak fel.Csipke utca 6/b.: a KP12 Projekt Invest Kft. (amely az Opten céginformációs rendszere szerint Csipke 6 Villa Ingatlanfejlesztő Kft. néven fut) vett meg egy 948 négyzetméteres telket 192 millió forintért (mínusz 10 százalékos korrekcióval). A cégtulajdonos akkoriban Szalontai Károly és Mihalovics Pál Ákos volt. Utóbbi társtulajdonos abban a NETKIR Zrt.-ben is, amely a Hegyvidéken a menzakártyák ügyében nyert közbeszerzést. (A NETKIR másik tulajdonosa Vándor Tamás Kálmán, aki az első Orbán-kormány idején az oktatási tárca főosztályvezetője volt, amikor Pokorni volt a miniszter.) A NETKIR a XII. kerületi önkormányzat honlapjának tárhelyszolgáltatását és üzemeltetését is végezte, emellett ők újíthatták fel a kerületi sportközpont öltözőit.Az immáron Csányi Sándort is lekörözve második leggazdagabb magyar, Veres Tibor tűnik fel a 950 milliós Bürök utcai vásárlás mögött, ahol egy 8000 négyzetméteres telek kelt el mínusz 25 százalékos korrekcióval. A vevő, a Winhun Projekt Kft. több cégen keresztül áll Veres tulajdonában. A fővárosi kormányhivataltól kapott tájékoztatás szerint egy közel 50 lakásos társasház építésére adtak ki engedélyt.A Rácz Aladár út mellett 2023-ban 100 millió forintért adott el a Hegyvidék egy 1327 négyzetméteres területet az azóta megszűnt MEL36 Kft.-nek, amelyben tulajdonosa volt Komonczi Zsolt is. Őt korábban a NER-be jól beágyazott, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt is vezető Szivek Norbert üzleti partnereként emlegették. Az Átlátszó 2018-ban azt írta: „Komonczi háttérbe vonultan él, láthatóan vigyáznak rá, hogy tévés celeb-műsorvezető feleségével se említsék együtt a bulvárban. Munkássága (…) leginkább a cégnyilvántartásban követhető le: e szerint ügyes volt ingatlan-projektfinanszírozás leszervezésében még a hitelválság előtti időkben, a legtöbbször olyan projektekben, amelyekben Szivek is érdekelt volt.” A HVG 2023-ban így írt róla: „Az elmúlt években szinte minden olyan fordulópontnál ott volt, amely a kormányfő vejét, Tiborcz Istvánt hozzásegítette ingatlanbirodalmának legjelentősebb ékkövéhez, a belvárosi Dorottya utcai épülettömbhöz. A Vörösmarty tér sarkán ma már csaknem teljesen elkészült a Hotel Dorothea, valamint a hozzá kapcsolódó éttermek, rendezvényhelyszínek és exkluzív lakások, amelyekben a BDPST mellett Komonczi cége egyharmados arányban kapott tulajdonrészt.”Szépkilátás utca 2.: az InvestmentControl Kft. vásárolta meg 337 millióért 2020-ban (mínusz 35 százalékos korrekcióval). A cégnek két tulajdonosa van, az egyik a SmartProjekt Management Kft., amelynek több leágazása elér a NER-elithez. Ennek tulajdonosa Bencze Zsolt, akinek több közös érdekeltsége van Scheer Sándorral, aki Garancsi István mellett a társtulajdonosa és a vezérigazgatója a Market Építő Zrt.-nek. A InvestmentControl Kft. másik tulajdonosa az Employers Consulting Kft., amely annak a Funtig Zoltánnak a cége, aki Tóth Csaba korábbi zuglói MSZP-s képviselő bizalmasa. A XIV. kerületi önkormányzat korábban Funtig irodáját bízta meg a parkolási bírságok beszedésével.Bíró utca 6/d: ezt az ingatlant 2021-ben vette meg a Fusion Catering Zrt. közel 200 millió forintért (mínusz 50 százalékos korrekcióval). A cégnek 2025-ig tulajdonosa volt az a Simala Zoltán ügyvéd, aki korábban az V. kerületben vásárolt jó áron ingatlanokat az önkormányzattól. A helyszíni tájékoztató szerint a Fusion Catering Zrt. az építtető, a kivitelező az Urban Estate Zrt., tervezőként pedig részt vesz a projektben a Schüller és Társai Kft., valamint a Matolcsy Ádám barátjaként ismert, Somlai Bálint-féle Raw Plan Kft. is. A Fusion Catering 2025 nyarán a Zavadszky Norbert tulajdonában álló 147 CAPITAL Zrt.-hez került; Zavadszky korábban több, Matolcsy Ádám baráti köréhez köthető cégnél dolgozott.A Felhő utca 3/c alatti 1890 négyzetméteres telket 132 millió forintért vette meg G. Tibor és Sz. János 2020 májusában mínusz 30 százalékos korrekcióval. Az ingatlanon azóta felépültek a házak, a többi közt itt található a Marmaran Kft.: ez a cég társtulajdonos egy Foxman Kft. nevű cégben, amelynek másik tulajdonosa a leggazdagabbak listáján feltűnő Gál Miklós (ő korábban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. vezérigazgatója volt), illetve a TV2-tulajdonos Vida József tulajdonában álló Isaac Goldmann Zrt. A másik itt fellelhető cég, a 2U tulajdonosa pedig az RTL korábbi pénzügyi igazgatója.És akkor lássuk a részleteket, hogyan lehetett ilyen ingatlanokhoz jutni a Hegyvidéken!Eldugott hirdetés, kevés jelentkező, magányos licitekAz eladásra szánt önkormányzati telkek útja minden esetben a képviselő-testületnél kezdődött. Ott kapott felhatalmazást a polgármester az értékesítés lebonyolítására, miután a testület – a bizottsági előterjesztés nyomán – megszavazta az eladást. Az eladáshoz értékbecslés is szükséges volt, amiért – a birtokunkba került értékbecslések alapján – mindig egyetlen cég, az Aquadom Kft. felelt.Az eladó ingatlanokat a Hegyvidék című újságban, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján a „Licithirdetések” menüpontban tették közzé addig, amíg 2022-től a hirdetések az ingatlan.hu-ra is felkerültek. Fotókat vagy részletes leírást azonban nem mellékeltek, mindössze annyit jeleztek, hogy ezek megtekintéséhez az információs csomag megvásárlása szükséges. Telkek esetén ez 50 ezer forintba került.A liciten csak olyan érdeklődő vehetett részt, aki megvásárolta a csomagot. A potenciális vevőknek két hetük volt erre, ezután a liciten való részvétel egy további előfeltételeként a bánatpénzt, az adott ingatlan kikiáltási árának a 10 százalékát is határidőn belül be kellett fizetni – ez bevett szokás más önkormányzatoknál is.A túlbonyolított jelentkezési feltételek, a szűkített elérés, a licithirdetések átláthatatlansága és a megvásárolandó információs csomagok szűkíthették a verseny lehetőségét. Az általunk vizsgált, 2019 és 2024 közötti telekértékesítéseknél nem is alakult ki nagy versengés:a 17 eladott ingatlanból 12-re csupán egyetlen ajánlat érkezett,háromszor jött két ajánlat,egy esetben volt három ajánlat,egyszer pedig négy (valójában kétszer, de az egyik esetben visszavonták a licitet).Így számolták ki, hogyan vonjanak le több tízmillió forintot vagy akár többetAz önkormányzati ingatlanok piaci értékének megállapításáért az Aquadom Kft. felelt. A cég tulajdonosa Gagyi-Pálffy András Gábor maga is ingatlanbefektetésben utazik. Közös cége van Hoffmann Gézával, aki a Dorottya Investment alapítója: ez a projekt ma már a Tiborcz-féle BDPST portfólióját gyarapítja. A HVG cikke szerint Hoffmann Komonczi Zsolt üzlettársa, akivel részesei a miniszterelnök veje körüli ingatlanok adásvételeit bonyolító körnek.Az Aquadom az egyik legfurcsább becslését egy Hegyalja úti telekről készítette a Sas-hegyen. Az 1150 négyzetméteres ingatlan piaci árát úgy határozta meg, hogy kiszámolta a telek (89 millió forint) és a rajta fekvő üzlethelyiség (90 millió forint) értékét, valamint készített egy hozamalapú becslést (72 millió forint). A három összeg átlagából felfelé kerekítve jött ki a végső, 84 millió forintos vételár, amennyiért a több mint egy tucat trafikkal rendelkező CBA-társtulajdonos, Gyelán Zsolt érdekeltségébe tartozó B-26 Ingatlanhasznosító Kft. 2020-ban megvette az üzletet.Több értékbecslő szakvéleményét megkérdeztük a számításról: volt, aki szerint rendben volt az értékbecslés, volt, aki szakmailag helytelennek ítélte, de akadt olyan is, aki hivatalból elkövetett csalást látott benne.Az Aquadom elsősorban piaci összehasonlító módszer alapján mérte fel a telkeket. Ezekben számos korrekció során jutnak el az ingatlanok korrigált négyzetméterárához. A környékbeli átlagokhoz képet olyan tulajdonságok mentén korrigálnak lefelé, mint az alapterület, az elhelyezkedés, esetleg hogy van-e elbontandó épület a telken. Ugyanakkor ezeket a korrekciókat sokszor nem számszerűsítik, nem indokolják, és nem vetik össze az alaphalmaz telkeivel.A kínálati árakhoz képest az általunk megtekintett eseteknél előfordult, hogy olyan tényezőkért is levontak 5 százalékot, mint a „bizonytalan piaci helyzet”, 10 százalékot azért, mert „sötét, meredek rézsű a lejárat”, 15 százalékot pedig azért, mert az ingatlan elhelyezkedése „a gyermekvasút és a fogaskerekű vasút melletti”.A Béla Király út 30/a alatti, 3649 négyzetméteres ingatlan értékbecslésénél 5 százalékot vettek le a méret miatt, miközben az összes telek, amihez viszonyítottak, 2000 és 2200 négyzetméter közötti. A környékbeli ingatlanokhoz mért átlagos négyzetméterárhoz képest ez a húzás 37 millió forint engedményt jelentett. A Felhő utcai 1890 négyzetméteres telket pedig egy-egy 1770, 1900, 2204 és egy 2500 négyzetméteres telekhez hasonlította az értékbecslő, aki itt szintén levont 5 százalékot a telek mérete miatt. Ez majdnem 10 millió forintos korrekciót, azaz engedményt jelentett a kiszámított környékbeli átlagárhoz képest.A hegyvidéki önkormányzat értékbecslője az általunk vizsgált másfél tucatnyi esetben mindig mínuszos korrekciót állapított meg,így az ingatlanok a város egyik legdrágább kerületében az Aquadom által kiszámolt helyi átlagárakhoz képest több mint 2 milliárd forinttal lettek olcsóbbak.Íme egy példa arra, hogyan jött ki egy mínusz 50 százalékos korrekció:Egy önkormányzati forrás ugyanakkor lapunknak azzal érvelt, hogy a mínuszos korrekció nem engedményt jelent. „Nincs olyan értékbecslés, amiben ne lenne ilyen, ez egy kötelező tartalmi elem. Az összehasonlító adatokból adódik egy érték, ezt korrigálni kell azzal, amiben eltér ez az érték a vizsgált ingatlantól.” Szerinte így téves az a következtetés, miszerint az értékbecslésekben alkalmazott módszer miatt kár érte volna a kerületet.Ugyanakkor még a hegyvidéki átlagáraktól is elmaradtak a meghirdetett önkormányzati telkekre becsült összegek a kutatásunk szerint. 2020-ban a kerületi telkek átlagos négyzetméterárai az ingatlan.hu statisztikája szerint 127 ezer forint körül mozogtak, 2023 novemberére pedig 222 ezer forintra emelkedtek. Ebben az időszakban az Aquadom az önkormányzati telkeknél átlagosan 98 ezer forintos négyzetméterárat becsült (ebben nem szerepelnek azok az ingatlanok, amelyek a telkeken lévő helyiségek alapján lettek beárazva):kilencszer (2019 és 2022 között) 70 és 80 ezer forint közé,négy esetben (2022–ben, illetve 2023-ban) 100 és 140 ezer közé,egyszer pedig (a legutolsó szóban forgó ingatlannál, az Őzike utcainál, 2023 novemberében) 200 ezer forintra tette a négyzetméterárat.Lehet azt mondani, hogy a licitre szánt ingatlanoknál érthető, ha a piaci ár alatt hirdetik meg a telket – hogy aztán a licit során emelkedjenek az árak. De mint említettük, valódi verseny ritkán alakult ki, a telkek nagy része kikiáltási áron cserélt gazdát. Pedig a Csipke utca 6/b alatti telek jól is példázza, hogy megugrik a vételár, ha van verseny. A 978 négyzetméteres telekre (ebben az időszakban egyedüliként) négy érvényes ajánlat is érkezett, így az a 147 milliós kikiáltási ár helyett végül 192 millió forintért kelt el.Emailen küldtünk kérdéseket az értékbecsléseket végző Aquadomnak, ám a cég hivatalos címéről visszapattant a levelünk, és ugyanígy jártunk Gagyi-Pállfy András másik két cégének fiókjával is.Bomba a szerződésben: az önkormányzat el is állhat, ha úgy gondoljaA kiírás körülményei, az ajánlattétel feltételei és az értékbecslés módszere mellett is akad megkérdőjelezhető tényező a hegyvidéki telekértékesítéseknél. Az adásvételi szerződésekbe olyan részletek kerültek, melyek nyomán egy beruházó kétszer is meggondolhatta, érdemes-e belevágni a projektbe. Több szerződésben szerepel, hogy nemcsak a vevő, de az önkormányzat is elállhat az üzlettől, amennyiben nem lép hatályba időben egy építésiszabályzat-módosítás, vagy ha a szabályozási paraméterek megváltoznak. Ezek a tényezők viszont sokszor nem a vevőtől, hanem az önkormányzattól vagy akár közvetve a fővárosi önkormányzattól függtek. Az elállást megállapító szerződések tele vannak korlátozó kikötésekkel: elidegenítési és terhelési tilalommal, építési tilalommal, határidőkkel vagy funkció-fenntartási kötelezettségekkel. Például a vevő bizonyos ideig nem építhet, bonthat, nem terhelheti meg az ingatlant, és ha bármi változik – akár az önkormányzat döntése miatt –, a szerződés semmissé válhat, a vásárlás után ráköltött pénz pedig elúszik.Akadt más feltétel is, például amikor egy védett épületet két éven belül (ami még kettővel meghosszabbítható) fel kellett újítani, különben az önkormányzat „jogosult, de nem köteles” a visszavásárlási jogával élni. Azon felül, hogy a szerződések kizárják a vevő bármiféle költség- és kárigényének érvényesítését, ha ez idő alatt egy fillért sem költ rá, akkor is csak a négy évvel korábbi vételárat kapná vissza, ami már kevesebbet ér az infláció miatt (miközben a budapesti ingatlanok jóval az infláció felett drágultak az utóbbi évtizedben). Ezek a megszorítások az önkormányzat szempontjából persze magyarázhatók, hiszen bizonyos szempontból a saját érdekeit védte a kerület vezetése.Habár a Pokorni vezette önkormányzat egy 2023. szeptemberi közleményében hangsúlyozta, hogy az általuk értékesített területeken utólag soha nem emelték meg az értékesítéskor érvényes beépítési paramétereket, hamarosan éppen ez történt a 2024 januárjában eladott Őzike utcai óvoda telkén.A milliárdos Szeivolt István tulajdonában álló Szeivolt Holding Kft. birtokába került telken az adásvétel után változtatták meg a besorolást. Így nemcsak megnőtt a szintterületi mutató, de társasház is építhető lett a telken. Bár a telket az új besorolás figyelembe vételével mérte fel az Aquadom, az adásvételi szerződés kiemeli, hogy az átminősítésre nem vállal kötelezettséget az önkormányzat, csupán tervezi azt. Az átsorolás végül megtörtént. Az önkormányzat a 3361 négyzetméteres telket – a rajta lévő 770 négyzetméteres épülettel – 689 millió forintért adta el a Szeivolt-cégnek 2024 januárjában, mínusz 15 százalékos korrekcióval.Jöttek az ingatlanosok, és elkezdtek üzletelniMint írtuk, az értékbecslés minden itt említett esetben a piaci árhoz képest mínuszos korrekcióval állapította meg a kikiáltási árat – ez több tízmillió forintos engedményt is jelenthetett a vételárnál. Nem véletlenül jelentek meg az ingatlanos vállalkozások a liciteken, és több ingatlant hamar tovább is passzolt az új tulajdonos. Az egyik esetet korábban már körbejártuk: az erdőközeli ingatlant egyszereplős liciten vitte el annak a milliárdosnak, Kis-Szölgyémi Ferencnek a cége, aki egy másik érdekeltségével nagy tételben söpörte be a megbízásokat a XII. kerülettől.Ennél a licitnél az értékbecslő mínusz 50 százalékos korrekcióval számolta ki a 140 millió forint körüli vételárat az ország egyik legdrágább utcájában,annál az 1790 négyzetméteres virányosi teleknél, amely így összehasonlításunk szerint jóval alatta maradt a környéken megszokott áraknak. Kis-Szölgyémi cége nem maradt sokáig tulajdonos: az ingatlan Váczi János korábbi fideszes alpolgármester (Pokorni Zoltán tanácsadója) feleségénél landolt.Ezen a nyáron már a harmadik tulajdonosánál jár a Kiss Áron utca 17. szám alatti ingatlan. Előbb 2021-ben a Silver Fund Kft. vásárolta meg, mely 2023-ban eladta a Drukka Kft.-nek, amely végül a Csak Ingatlannak értékesítette. Eredetileg 30 százalékos kedvezménnyel, 89 millióért kelt el az 1144 négyzetméteres telek, amelynél 30 százalékot korrigáltak lefelé az árból.A területet jelenleg az eladási ár majdnem négyszereséért, 347 millió forintért árulják az egyik nagy ingatlanos portálon. Az ügyletben részt vevő szereplők mind ingatlanos cégek voltak.A Csermely utca 12.-ben is igazi ingatlankeringőt láthatunk. A 3700 négyzetméteres ingatlant 297 millió forintért adta el (30 százalékos, azaz csaknem 100 milliós engedménnyel) az önkormányzat M. Évának 2020-ban. M. az Opten adatai szerint 2024-ben nevet változtatott, és akkoriban adta el az ingatlant a Duna House Group alapító elnök-vezérigazgatójának, Guy Dymschiz-nek. A nőnek ekkoriban lett közös cége Rack Lászlóval (NET Kft.), az Átlátszó szerint a két vállalkozó házastárs is. Rack Pintér Sándor egykori üzlettársa, neve az V. kerületi ingatlanügyekben is előkerült. Guy Dymschiz mindössze annyit mondott a 24.hu-nak: piaci áron vásárolta az ingatlant. Jelenleg a kerületben egy eladó 3000 négyzetméter nagyságú telket találunk 750 millió és 1 milliárd forint közti áron, ez a többszöröse a Csermely utcai ingatlanért öt éve kért 297 millió forintnak.A Szarvas Gábor út 48. esetében szinte ugyanez történt: a 20 százalékos engedménnyel, 144 millió forintért értékesített, 1070 négyzetméteres telket 2021 elején vette meg egy ingatlanos cég, a BKM Invest, amely nemsokára már túladott rajta: B. Gábor vette meg. Neki is van ingatlanos cége, és bár elértük, ám érdeklődésünkre nem árulta el, mennyiért vásárolta meg az ingatlant.A Kázmér lejtő 4. szám alatti, 910 négyzetméteres ingatlant 2020-ban egy ingatlanos cég, a West-eros Trend Kft. szerezte meg 70 millió forintért (15 százalékos korrekcióval.) A cég 2022 januárjában adta tovább a telket a Field Plus Kft.-nek. A Field Plust birtokló OMS24 Zrt. meghívásos tenderen nyert munkát a Gyurcsány-kormány idején bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet állagmegóvására.Milliárdos ingatlan ajándékbaA Pokorni Zoltán vezette önkormányzat 2020-ban ingyen adta át a Városmajor utca 70. alatti, 1047 négyzetméteres ingatlanját az államnak. Holott egy évvel korábban még értékesíteni akarhatta, ekkor ugyanis 990 millió forintra taksálta a kerület értékbecslője (úgy, hogy 45 százalékos kedvezményt érvényesített). Aztán mégis az ingyenes átadás mellett döntöttek, a cél a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika fejlesztése és bővítése lett. 2024-ben a leköszönő Pokorni azzal indokolta a kerületi ingatlanvagyon térítésmentes átruházását, a hegyvidékiek érdeke, hogy „a kórházi ellátások a közelükben tömegközlekedéssel is könnyen elérhetőek legyenek, ezért is szurkol annak, hogy a budai centrumkórház itt, Közép-Budán, lehetőség szerint a Szent János Kórház bázisán jöjjön létre.”Az átadott ingatlanon a Városmajori Klinika bővítését Szeivolt István közbeszerzésekkel kitömött cége, az Épkar Zrt. végezhette el 6,6 milliárd forintért, amely tulajdonosának másik érdekeltsége – mint írtuk – sikeresen licitált egy, a Normafa melletti önkormányzati ingatlanra az Őzike úton.A cikkben bemutatott példák mindössze a Pokorni-korszak pár évének néhány ingatlaneladását taglalják, korántsem az egész időszakot. Hogy a 2006 és 2019 közöti 13 évben hogy működött az ingatlanprivatizációs rendszer a Hegyvidéken, további kutatást igényelne.
|
Így árusították ki a Hegyvidék ékköveit a Pokorni-korszakban, milliárdokban mérhető az ingatlanok olcsósítása
|
Feltérképeztük Pokorni Zoltán utolsó polgármesteri ciklusának furcsa ingatlanprivatizációs eseteit.
| null | 1
|
https://24.hu/kozelet/2025/10/29/pokorni-zoltan-hegyvidek-ingatlan-ertekesites-privatizacio-ertekbecsles/
|
2025-10-29 05:55:40
| true
| null | null |
24.hu
|
Idén a tervezettnél legfeljebb 40 milliárd forinttal többet költ az állam az autópálya koncessziókra - derült ki a legfrissebbMagyar Közlönyből. A költségvetésben a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja címen szerepel az a tétel, amit az autópályák üzemeltetőjének fizet az állam. 2025-re 370 milliárd forint kiadást terveztek, ennek túllépését hagyta most jóvá a kormány. Az intézkedést nem indokolták.A hazai gyorsforgalmi úthálózat legnagyobb részét 2022 szeptembere óta egy 35 éves koncessziós szerződés keretében a Szíjj László és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) fejleszti és üzemelteti. AG7arról írt, hogy 2022 szeptembere és 2024 decembere között összesen 30,9 milliárd forint nyereséget zsebelt be Mészáros és Szíjj a koncessziós sztrádákból.Kérdéseket küldtünk az illetékes Építési és Közlekedési Minisztériumnak, valamint a Kormányzati Tájékoztatási Központnak, hogy megtudjuk, mi indokolta a döntést, és hogy milyen következménye lett volna, ha a kormány nem ad jóváhagyást a tervezett kiadás túllépésére. Ha választ kapunk, beszámolunk róla.
|
40 milliárd forinttal többet fizethet idén az állam Mészároséknak az autópályák után
|
A Magyar Közlönyben jelent meg a jóváhagyás, de nem indokolták, miért van rá szükség.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/11/13/autopalya-koncesszio-40-milliard-forint-tullepes
|
2025-11-13 23:16:55
| true
| null | null |
Telex
|
Már 2023 végén dönthetett a kormány a Samsungnak juttatott 133 milliárd forintos támogatásról, és ezt annak ellenére nem fújták le, hogy a cég az elmúlt másfél évben több ezer dolgozót küldött el - értesült a Telex. A Samsung ráadásul eredetileg 1900 új munkahely létrehozását vállalta volna a támogatásért cserébe, ez viszont kikerült a megegyezésből. Ennek megfelelően lehetséges, hogy a magyar állam csak a mostani dolgozók munkahelyeinek hosszú távú megtartását finanszírozta 133 milliárd forinttal.Hétfőnírtuk meg, hogy a kormány egy októberben aláírt szerződés részeként 133 milliárd forinttal támogatja a Samsung gödi gyárának 955 milliárd forintba kerülő bővítését. A cég a projekt részeként új munkahelyek létrehozását nem vállalta, és azt sem ők, sem a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem árulta el, hogy milyen fejlesztésről van szó.A gigantikus állami támogatás bejelentésének október 16-i időzítése több szempontból is érdekes: egyrészt azért, mert a gödi üzem termelése mára a 2023-as csúcs nagyjából felére esett vissza, és ennek megfelelően az elmúlt másfél évben több mint ezer belsős és több ezer külsős munkavállalójukat küldték el. Másrészt azért, mert a Samsung működéséhez szükséges környezethasználati engedélyt egy bíróság éppenoktóber elején semmisítette meg, vagyis a gyárnak elvileg addig le kell állnia, amíg az engedélyt újra meg nem szerzi.A KKM a támogatási szerződés megkötését azzalindokolta meg, hogy a Samsung a 133 milliárd forintért cserébe komoly vállalásokat tett, például, hogy 3308 főt átlagosan legalább 900 ezer forintos fizetésen foglalkoztatni fog 2038-ig. Leszögezték ezen kívül, hogy a Samsung 2016 óta összesen 2885 milliárd forint értékben hajtott végre beruházásokat Magyarországon, amelyet az állam csak 6,58 százalékos intenzitással támogatott. Ez, mint kiemelték, nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony - igaz, az állam által vállaltinfrastrukturális fejlesztésekebben nincsenek benne.Bár erre vonatkozó kérdésünkre sem a KKM, sem a Samsung nem adott konkrét választ, úgy tudjuk, a most nyilvánosságra került beruházási támogatás a gödi üzem 2023-ban indított, 2028-ig tartó bővítésére vonatkozik. Ezzel a gyárat annak területén belül, a már meglévő épületek bővítésével teszik a korábbinál nagyobbá.A Telexhez eljutott belsős dokumentumok szerint a bővítés részeként a gyár központi, cellagyártás megnevezésű gyáregységét délkeleti irányba (a térképen jobbra) bővítik, aformázás, modulgyártásnevű részt pedig észak felé (a térképen felfelé) nagyobbítják meg. Az alábbi térképeken látható, hogy ezeket a területeket az elmúlt két évben építették be:A Telex értesülései szerint a Samsung a beruházás részeként négy gigantikus, modern technológiával felszerelt gyártósort telepít az új épületrészekben. Úgy tudjuk, itt elsősorban a Hyundai számára gyártanak majd akkumulátorokat, amelyegy 2023-as bejelentése szerint2026 és 2032 között az Európában készített autóihoz a Samsung gödi gyárából vesz majd akkumulátorokat.A 133 milliárd forintos támogatási szerződés legérdekesebb része, hogy nem tartalmaz új munkahelyek létrehozására vonatkozó előírást. A KKM tájékoztatása szerint a cég ehelyett azt vállalta, hogy egy 3308 fős létszámot legalább 2038-ig megtart Gödön.A Samsung létszámmegtartásra vonatkozó vállalása, bár jól hangzik, elég furcsa, hiszen a beruházás elvileg kapacitásbővítésről szól, márpedig egy nagyobb gyártási volumenhez elvileg nagyobb létszám is kell. A Samsung ráadásul az elmúlt másfél évben fokozatosan csökkentette a dolgozói létszámát, amely a belsős munkavállalók körében így alakult:A grafikonról leolvasható, hogy a cég alkalmazotti létszáma az elmúlt másfél évben több mint ezer fővel csökkent és idén szeptemberben már csak 3134 főt tett ki. Ez alacsonyabb, mint a Samsung által vállalt 3308 fős létszám. Erről az ellentmondásról megkérdeztük a KKM-et, de nem kaptunk választ. (Az ok feltételezhetően az, hogy abba a létszámba a külsős, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatott dolgozókat is beleszámolják.)A Telex úgy értesült, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások során a Samsung eredetileg 1900 új munkahely létrehozását vállalta, ez azonban kikerült a megegyezésből. Rákérdeztünk erre a KKM-nél és a Samsungnál, de érdemi választ, illetve cáfolatot cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk.Úgy tudjuk, az 1900 fős létszámbővülés azért került le a vállalások közül, mert a cég első körben belső áthelyezéssel tervezi feltölteni az új gyártósorokat. Ez azt jelenti, hogy a régebbi, elavult gyártósorok egy részét leállítanák, és az ott dolgozókat küldenék át az újakhoz.A Samsung eladásai az elmúlt egy-két évben elég ramatyul alakultak, a cég és a magyar kormány képviselői viszont feltételezhetően azzal számolnak, hogy idővel majd megint jóval több akkumulátort tudnak eladni, és elég lesz akkor új dolgozókat toborozni. Kérdés, hogy ez valóban megtörténik-e, és ha igen, hány magyar lesz a frissen felvettek között.A KKM Telexnek küldött tájékoztatásában elárulta, hogy a Samsung számításaik szerint 2016 óta összesen 2885 milliárd forint értékben hajtott végre beruházásokat Gödön. Ez jóval magasabb szám, mint amit korábban sejtettünk, a Samsung első és második gyáregységének bejelentésekor ugyanis 300-400 milliárdos összegekről volt szó, és a kisebb-nagyobb bejelentett beruházások összeadásával is nagyjából csak 1000 milliárd forintos összeg jött ki.A KKM tehát utólag közölte, hogy a Samsung egy rakás olyan beruházást is végrehajtott, amelyről nem született bejelentés. Ebből a számításból ugyanis az jön ki, hogy a második gyáregységre, illetve az abban található gyártósorokra a 2019-ben bejelentett390 milliárd forinthelyett nagyságrendileg 1400 milliárd forintot költöttek. Ehhez a jelek szerint a Samsung plusz állami támogatást nem kapott.A Samsung egyébként a 2023-as csúcs időszakában nagyjából 8000 külsős és belsős munkást foglalkoztatott, ami messze több, mint amennyi munkahely létrehozását korábban a magyar kormány felé vállalták. Akkoriban tehát túlteljesítették a kormány ilyen jellegű elvárásait, míg most a jelek szerint azt sem tudják tartani, amit korábban még vállaltak volna.A 955 milliárd forintos beruházás - és az ahhoz nyújtott 133 milliárd forintos állami támogatás - akkor fog megtérülni, ha a Samsungnak a közeljövőben sikerül majd túllépnie az elmúlt két évben tapasztalt válságán, és vissza tudja szerezni az elmúlt években elvesztett ügyfeleit, esetleg új autógyártóknak tud majd akkumulátorokat gyártani. A Samsung SDI válságának okairólitt írtunk bővebben.
|
Úgy kap a Samsung 133 milliárdot a kormánytól, hogy másfél év alatt több mint ezer dolgozót leépített
|
Eredetileg 1900 új munkahely létrehozását vállalta volna a Samsung a 133 milliárdos állami támogatásért, de ez kikerült a megegyezésből.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/11/18/samsung-sdi-gyar-god-tamogatas-133-milliard-forint-tobb-mint-ezer-fo-kirugasa
|
2025-11-18 07:22:14
| true
| null | null |
Telex
|
Információink szerint a volt államfő a magyarországi piaci szférában helyezkedett el. Emiatt már nem jár neki a törvény szerinti sokmilliós tiszteletdíj, de a költségvetés által fizetett titkárságáról, autóhasználatáról részben nem mondott le. Novák Katalin két alapítványnál is dolgozik.Novák Katalin korábbi köztársasági elnök nemrég úgy döntött, hogy elhelyezkedik a magyarországi munkaerőpiacon. Ezzel megszűnt jogosultsága a volt elnököket törvény szerint megillető havi immár 5,7 millió forintos tiszteletdíjra, mint az Országgyűlés Hivatalától megtudtuk, azt már nem is folyósítják neki.A köztársasági elnökről szóló törvény szerint amennyiben egy volt államfő olyan munkát vállal, mellyel társadalombiztosítási (TB) járulék fizetési kötelezettsége lesz, havi állami jövedelme automatikusan megszűnik. Többi juttatásáról viszont egy volt elnöknek le kell mondania (eredetileg pedig igényelnie őket), amit Novák nem tett meg.Novák Katalin 2024. február 10-én mondott le a 2022. óta betöltött államfői posztjáról, miután a 444.hu cikke nyomán 2024. február 2-án kirobbant az un. kegyelmi botrány. Ekkor derült ki, hogy az államfő - máig nem tisztázott, kinek a kérésére - 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének, akit amiatt ítélt a bíróság szabadságvesztésre, mert a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesként segédkezett felettese pedofil bűncselekményeinek eltussolásában. Az elnök kegyelmi határozatát ellenjegyző Varga Judit igazságügyminiszter is lemondott, és ahogy a volt köztársasági elnök, - egyelőre - ő sem tért vissza azóta a közéletbe.Novák lemondása óta nem nyilatkozik, most is egyéb forrásokból tudtunk tájékozódni, többek között az ő környezetéből. Az onnan származó információink szerint a volt köztársasági elnök új munkahelye egy Magyarországon működő piaci cég, de azt nem sikerült megtudnunk, hogy melyik. A volt államfő emellett egy ideje egy nemzetközi és egy általa alapított hazai civilszervezetnél is dolgozik (utóbbi nevét sem tudjuk). Ezek után nincs hazai járulékfizetési kötelezettsége, így azokat vagy önkéntes, nem fizetett munka formájában végzi, esetleg nem itthon adózik utána.Ugyanis, ahogy ezt 2024 végén egy Twitter-bejegyzésben ő maga közölte a nyilvánossággal ő lett az X·Y Worldwide nevű non-profit szervezet vezérigazgatója, amit egy Stephen J. Shaw nevű demográfussal közösen alapított. A szervezet stratégiákat dolgozik ki a születésszám globális csökkenése ellen. Nem tudjuk, hogy munkáját díjazás ellenében végzi-e Novák Katalin, de ha mégis, akkor sem itthon adózik utána. A törvény szövege ugyanis erről sem rendelkezik, precedens pedig még nem volt.A tiszteletdíj automatikusan jár vagy nem járA jogszabály, a 2011. évi CX. a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a volt államfőket megillető bőkezű állami juttatások - melyek eltörlését követelte lemondott államfők esetében az ellenzéki politikusok és a közvélemény egy része, a Momentum törvénymódosítási javaslatot is adott be erről - egyik elemének, a tiszteletdíjnak a folyósítása nem egy elfogadó vagy visszautasító aktushoz kötött, hanem automatikusan vagy jár vagy nem. Utóbbi akkor következik be, ha a volt államfő olyan keresőtevékenységet kezd el folytatni, amely után TB-járulékfizetési kötelezettsége van, a törvény szövege szerint "ha a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából biztosítottnak minősül".Az államfő tehát természetesen tudatosan döntött amellett, hogy visszamegy a munkaerőpiacra, elveszítve ezzel kiemelt juttatásait, de nem kellett egy lemondási aktust tennie.Novák Katalin eddig a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű pénzbeli juttatást, jelenleg bruttó 5,7 millió forintot kapott (ellentétben a nyugdíjakkal, a volt államfők juttatása az előző évi átlagbérhez kötött). Bár az év elején a 444.hu információi szerint Novák igénybe vette a törvény szerint maximálisan járó háromfős titkárságot, plusz egy főt a háztartásához, úgy tudjuk, hogy most már csak kétfős titkársága van. Ő is, ahogy a korábbi államfők, élete végéig jogosult meghatározott feltételekkel gépjárműhasználatra, az autót és a biztonsági gépjárművezetőt a rendőrség biztosítja. Ezen kívül neki is kiemelt egészségügyi ellátás jár, első osztályon történő utazás külföldre, valamint 73 milliós éves keret adományozásra. Ezeket a törvény 19. paragrafusa szerint - a jövedelemmel ellentétben - már kérni kell. Novák azonban nem igényelte korábban sem az állam által biztosított lakást (és a rezsidíjat sem állam fizeti).Az Alaptörvény 12. cikke rendelkezik a köztársasági elnöki összeférhetetlenségekről. Eszerint "A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el."A már említett 2011-es, a köztársasági elnöki posztról szóló törvény 4. § (1) bekezdése erre az alaptörvényi passzusra hivatkozik, amikor kimondja, hogy "A megválasztott köztársasági elnök a hivatalba lépése napjáig köteles megszüntetni a vele szemben az Alaptörvény szerint fennálló összeférhetetlenségi okot."A 18. paragrafus 2. bekezdése pedig így szól: "Nem illeti meg a juttatás a volt köztársasági elnököt, ha a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából biztosítottnak minősül, ide nem értve azokat a tevékenységeket, amelyek végzése a köztársasági elnöki tisztség betöltésével nem összeférhetetlen."A törvényben ez így ugyan nem szerepel (valószínűleg nem olyan fiatal államfőkre kalibrálta azt 2011-ben a parlamenti Fidesz kétharmad, mint Novák), de logikus, hogy ha az elnök abbahagyja TB-köteles munkáját, akkor járandóságait automatikusan tovább folyósítja neki az Országgyűlés Hivatala.Fizetésért és anélkülA Novák Katalin előtti két államfő, a szintén a Fidesz parlamenti kétharmada által megválasztott Schmitt Pál (aki 2012 áprilisában ugyancsak lemondott posztjáról a hvg.hu által megírt plágiumügye miatt) és a kétszer is államfőnek választott, ciklusait kitöltő Áder János nem folytatott, illetve folytat TB-fizetési kötelezettséggel járó munkát, nekik továbbra is folyósítják a volt államfőket megillető állami juttatásokat. Áder egyébként az általa alapított Kék Bolygó Alapítvány alapító kuratóriumi elnökeként dolgozik. Az alapítványhoz kapcsolódó Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap 5 milliárd forint nem visszatérítendő költségvetési támogatást kapott 2022-ben.
|
Novák Katalin elkezdett dolgozni, így megszűnt állami tiszteletdíja
|
Információink szerint a volt államfő a magyarországi piaci szférában helyezkedett el. Emiatt már nem jár neki a törvény szerinti sokmilliós tiszteletdíj, de a költségvetés által fizetett titkárságáról, autóhasználatáról részben nem mondott le. Novák Katalin két alapítványnál is dolgozik.
| null | 1
|
https://www.szabadeuropa.hu/a/novak-katalin-munka-megszunt-allami-tiszteletdija/33595495.html
|
2025-11-20 05:00:00
| true
| null | null |
Szabad Európa
|
Magyarországon a stadion, stadionépítés kifejezések annyira korrumpálódtak, hogy a kormány már a saját propagandájában is inkább azt a szót használja, hogy létesítmény. Jó ideje tehát sportlétesítmények épülnek, nem is kevés, lám, az aktuális átadások már el sem érik sokak ingerküszöbét. Igaz, a Puskás Aréna nagyjából kétszeres túlárazása 200 milliárd forintért, illetve a kézilabda-világbajnokság miatt épített MVM Dome 116 milliárdja után költségben nincs nagyon feljebb.Szeptember végén maga a kormány sem kommunikálta túl az MTK Sportpark átadását. Pedig az október 20-a óta teljes pompájában üzemelő létesítményről lenne mit mondani.Mire?Először is, tényleg nehéz lenne megmondani, mi szükség volt erre. A kormány eredetileg 2017-ben tette közzé egy határozatban, hogy megépül az akkor még Kerepesi úti Sportparknak nevezett létesítmény. Az indok a 2019-ben Budapesten rendezett Maccabi Európa Játékok volt. A köznyelvben csak "zsidó olimpia" néven futó rendezvényt erőteljes kormányzati lobbitevékenységnek köszönhetően sikerült Budapestre hozni, ennek része volt az a 30 milliárd forint, amit a megvalósításra szántak, kiegészülve azzal az 1,6 milliárddal, amibe a tervek kerültek. Nos, a Maccabi Európa Játékokat megtartották 2019-ben a Ludovika campusán, az Új Hidegkuti Nándor Stadionban, a Park Tenisz Klubban, egy-egy alcsútdobozi és kincsesbányai helyszínen. Bár a kormány nagyon szerette az inkább fesztiválnak, mint sporteseménynek számító rendezvényt, az új sportparknak nyoma sem volt. Pedig a 2017-es határozat után két eredménytelen közbeszerzést is kiírtak, hogy aztán kiderüljön, "odafent" végül máshogy döntöttek, és nem a felépítendő Kerepesi úti komplexumban rendezik a játékokat. El nem hinné senki, de a tervezett építkezés leállításának oka a Miniszterelnökség közleménye szerint a túl drága kivitelezés volt. Persze, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében azért ennyire ez sem egyszerű: ugyanez a 2018-as közlemény arra is kitért, hogy az erre szánt 30 milliárdot az MTK Sportegyesület kapja meg a Kerepesi úti létesítmény megépítésére. Az egyesület elnöke Deutsch Tamás, a Fidesz egyik ki tudja, hányféle pozícióban megfordult alapító tagja.Miből?2021-ben kiderült, újabb félmilliárd forint mehet el az áttervezésre; a kikötés annyi volt, ne kelljen módosítani a már megkapott építési engedélyen. Először ekkor értesülhetett a nagyközönség arról, miről is van szó: MTK-irodákról, közösségi helyiségekről, kegyhelyről, de a Brüll Akadémia egy része és egy egészségügyi központ is a sportpark része, mindez kiegészítve egy 17 ezer négyzetméteres, 4990 ülőhelyes sportcsarnokkal, illetve egy multifunkcionális sportcsarnokkal, továbbá szabadtéri pályákkal. A 2022-ben beütött gazdasági válságra hivatkozva viszont újból kiderült, erre megint nincs elegendő pénz. Az MTK maga tette közzé, hogy a tender eredménytelen lett, mivel "a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez, az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel sem". Pedig igazán ismert nevek jelentkeztek be: a felcsúti Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., a kecskeméti Horváth Építőmester Építőipari Zrt., illetve a sóskúti Bayer Construct Építőipari és Szolgáltató Zrt. - NER-Magyarország megannyi kipróbált társasága.De hát továbbra is volt sportlétesítményre 30 milliárd, amit el kellett költeni, úgyhogy az MTK másodszorra is nekifutott: 2023 márciusában meg is jelent az uniós közbeszerzési értesítőben, hogy az MTK kezelésébe adott 95 ezer négyzetméteres telken (Kerepesi út 17.) megépül a már említett 4900 ülőhelyes csarnok, egy háromszintes épület kis csarnokkal, étteremmel, de például végre lesz otthona az MTK sakk-bridzs szakosztályának is. És természetesen VIP-szoba is bekerült a tervbe, hiszen az mindenhova kell. A hozzánk hasonló kisemberek is profitálnak valamit a dologból, hiszen a város felé eső részre pihenőfelületet és különféle szabadtéri sportpályákat álmodtak. A tendert a már első körben is indult Bayer Construct Zrt. nyerte nettó 26,9 milliárd forintos ajánlattal, tehát úgy hárommilliárd forinttal kevesebbet kért, mint a kormány által évekkel korábban kiosztott pénz. A cég alvállalkozóként gyakorlatilag az összes nagyobb építkezésben ott volt már Felcsúttal kezdve az új MTK-stadionig (ez a Hidegkuti Nándor Stadion, nem összetévesztendő a sportparkkal), de sportvonalon ez volt az első saját bulija az egyébként a nagy állami közbeszerzéseken igen eredményes társaságnak.Azért 2024 novemberében további kétmilliárddal megdrágult az építkezés - a NER kivitelezői világában ez szinte aprópénz, általában inkább másfélszeres vagy dupla pluszösszegek kerülnek elő -, ezért cserébe bekerült egy edzőcsarnok is a felépítendő elemek közé. És innen már nem volt megállás."Ilyen sportközpontja egyetlen magyar egyesületnek sincs" - mondta a megnyitóbeszédében Deutsch Tamás, és voltaképpen nem túlzott: a sakk-bridzs mellett a röplabda, a kézilabda, a kosárlabda, a kardvívók és a ritmikus sportgimnasztikában utazók is otthont kaptak, az MTK Sportpark szabadtéri részén pedig csak a két focipályát nem használhatja bárki, a mászófal, a kültéri konditerem és a játszótér közös.Kinek?Deutsch a megnyitóját azzal az érzelmes felütéssel (és agyoncsépelt Antoine de Saint-Exupéry-idézettel) kezdte, hogy "ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan", és ezzel nem lőtt nagyon mellé: azt ugyanis a hasznosnak tűnő kültéri részekkel együtt is elég nehéz megmagyarázni, mi szükség volt Budapest legmodernebb sportcsarnokára. A csaknem ötezer fős sportcsarnok az MTK csapatsportjait ismerve nyilván indokolatlan nagyságú: sportegyesületként természetesen az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező klub, de a focit leszámítva nem mozgat meg nagyobb szurkolótábort, a kézilabdacsapat meccseire 100-200 ember kíváncsi, a többi szakosztály eseményeire ennél is kevesebben mennek ki. Rendezvényhelyszínnek viszont kiváló, és láthatóan használják is: a megnyitás óta idekerült a kortárs művészetben utazó Art Market, az MVM családi napja és novemberben az edzőcipők rajongóit összehozó Sneakerness Fesztivál is. Szép lista, de tegyük hozzá, hogy ezek a rendezvények eddig is megkapták a maguk szupermodern helyszíneit vagy a szintén állami pénztemetőnek számító Bálnában, vagy a Millenárison, de amúgy is számtalan helyszín alkalmas arra, amire az MTK Sportpark. A nyilvános benti képek alapján az "exkluzív helyszín" sem állja meg a helyét, legalábbis azoknak nem, akiknek az exkluzív valamiféle felső ligás minőséget jelent: a belső rész alapvetően csupasz betonból áll, a neonokból jól kivehető büfé feliratokkal, tehát pont olyan, amilyen egy átlagos aréna szokott lenni. Az ígéretek között természetesen szerepelt az is, hogy "számtalan nemzetközi sporteseményt" vonz majd Budapestre az MTK Sportpark, ámbár nehéz megítélni, ezek közül melyek lesznek azok, amelyeket ne lehetne gond nélkül megrendezni máshol is. Végül a magyarországi koncertszervezők bíznak abban, hogy ez az aréna végre alkalmas lesz a "közepes méretű" koncertek megrendezésére, még ha egyelőre semmi híre annak, hogy bárkiben felmerült volna ilyesfajta koncert itteni szervezése.Nem meglepő, hogy az MTK honlapján is igyekeztek már a címekben a lehető legkevesebb konkrétumot adni: azt több klubközeli személy is kiemelte, hogy "fantasztikus", "egyedülálló" stb. lesz a létesítmény, ennél tovább azonban senki nem jutott. Nyilvános programlista nincs is, ezért nehéz kutakodni a közelgő események közt, ámbár november 24-re mégis találtunk valamit: idekerül a StarLadder Budapest Major 2025, ami a CounterStrike névre hallgató lövöldözős játék huszonharmadik világbajnoksága. Az MTK Sportparkban lesz a verseny első három szakasza, hogy aztán az egész átköltözzön az MVM Dome-ba.A projekt hasznossága tehát egyelőre vitatható. De ha azt nézzük, hogy Kubatov Gábor (Fidesz-pártigazgató és -alelnök) FTC-je például kifejezetten egy ehhez hasonló projektre kapott 25 milliárdot (Fradiváros), amelynek az elköltését aztán a kormány egy határozatban megengedte a napi működésre is, sportnyelven szólva "elégedetten csettinthetünk", hogy ez a létesítmény elkészült. Talán ez lehetett az oka, hogy az MTK zsidó gyökereivel amúgy is jól "sáfárkodó" Deutschék kaptak még egy projektet az államtól: a tíz éve üresen álló Sorsok Házát bízták rájuk, miután Schmidt Máriával kezdve Lázár Jánoson át a Mazsihiszig és Köves Slomóig senki nem volt képes mit kezdeni az üres múzeummal. Kétmilliárd forintból tervezhetnek múzeumot, iskolát és közösségi teret az MTK kezelésébe átadott területen. Holokausztmúzeum tehát nem lesz, de évente plusz egymilliárdért valamit majd üzemeltet itt az MTK. A sportpark a példa rá, hogy a közelebbről nem meghatározható célok teljesítésében példásan teljesítenek.A lapszám további cikkei itt érhetőek el >>>
|
Csak sikerült elkölteni
|
Felhajtás nélkül adták át ősszel az MTK Sportparkot. A létesítményt eredetileg egy 2019-es sportesemény kedvéért akarták felhúzni, és bár már azt is kényelmesen meg tudták rendezni máshol, 2025-ig mégis sikerült elkölteni az erre szánt 30 milliárd forintot a NER egyik kedvenc cégével együtt.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/csak-sikerult-elkolteni-277909
|
2025-11-19 21:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Az Önkormányzat jogsértően tagadta meg, hogy kiadja annak a 19 nagy értékű ingatlannak a szakértői értékbecsléseit. Ezeket az ingatlanokat a fideszes vezetés súlyosan áron alul adta el a NER-közeli szereplőknek - írta a független országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzésében.Ez a per arról szólt, hogy a kerület vezetése megpróbálta eltitkolni, milyen értéken herdálták el a belvárosiak közös vagyonát, és kinek- emelte ki Csárdi Antal.A bíróság döntése alapján az adatokat ki kell adni, a titkolózás pedig törvényt sértett.Az országgyűlési képviselő szerint a döntés hatására kiderülhet, mennyit értek valójában a belvárosi ingatlanok, mennyivel olcsóbban adták el őket, és kik jártak belőle jól a háttérben.
|
Bírósági pofon a belvárosi vezetésnek: mégis ki kell adni a titkos ingatlanadatokat
|
Csárdi Antal független országgyűlési képviselő pert nyert Belváros-Lipótváros fideszes vezetésével szemben. A Fővárosi Törvényszék másodfokon is kimondta, az önkormányzat jogsértést követett el.
| null | 1
|
https://www.economx.hu/belfold/csardi-antal-belvaros-lipotvaros-onkormanyzat.819615.html
|
2025-11-19 18:40:00
| true
| null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Az orosz leánybank eladása különösen bonyolult, mivel a tranzakciót egyszerre kell engedélyeznie az orosz és a nyugati hatóságoknak. A Raiffeisen egyelőre csak annyit közölt, hogy nem nyilatkozik a potenciális vevőkről és az eladási tárgyalások tartalmáról, illetve hogy a bankcsoportnak egyelőre nem sikerült olyan vevőt találni, akit minden érintett szabályozó hatóság jóváhagyott volna.Az oroszoknak állítólag nincs kifogásuk Tiborcz István bankvásárlása ellen. Különösen az orosz jegybank környezetében vannak támogatói a magyar üzletembernek a lap szerint, illetve a Vlagyimir Putyin közel álló gyógyszeripari mágnás, Alekszej Ropik nevét is megemlíti a cikk azok között, akik háttértámogatókéntsegítenének többségi, 60 százalékos részesedést szerezni az orosz leánybankban.A lap úgy tudja, egy második vevői csoport is felbukkant: egy orosz-nyugati, a szankciós listákon nem szereplő konzorcium állítólag 30 százalékos kisebbségi részesedést vásárolna a bankban.A lap azt is tudni véli, hogy washingtoni látogatásán Orbán Viktor miniszterelnök megpróbálta megismerni az amerikai álláspontot a kérdésről, és Donald Trumptól azt a választ kapta, hogy "meg fogom vizsgálni az ügyet." Az osztrák lap már februárban is írt az általa hallott állítólagos vételi szándékról:Tiborcz István cégcsoportja, a BDPST viszont cáfolta a pletykákat a lap szerint:Sem Tiborcz István, sem a BDPST-csoport nem kívánja megszerezni a Raiffeisen Bank oroszországi leánybankját.A Raiffeisen árfolyama jelenleg 0,1%-os emelkedést mutat a bécsi tőzsdén, év eleje óta pedig 63%-os pluszban van.A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
|
Újra a Raiffeisen orosz leánybankjával hozta hírbe Tiborcz Istvánt egy osztrák lap
|
A BDPST viszont cáfolta az értesülést.
| null | 1
|
https://www.portfolio.hu/bank/20251119/ujra-a-raiffeisen-orosz-leanybankjaval-hozta-hirbe-tiborcz-istvant-egy-osztrak-lap-800638
|
2025-11-19 10:51:00
| true
| null | null |
Portfolio
|
November 17-én, hétfőn újabb - a korábbitól független - versenyfelügyeleti eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tiltott versenykorlátozó megállapodás, vagyis kartell gyanújával a Nitrogénművek Zrt., a Hőgyészi Agrokémiai Kft. és az NZRT-TRADE Kft. vállalkozások ellen - tudta meg a Magyar Nemzet. Lapunknak a GVH néhány részletet is elárult az új eljárásról. Eszerinta versenyhatóság megalapozott gyanúja szerint a Nitrogénművek Zrt. 2021 és 2023 között egyes vevőivel szemben olyan magatartást tanúsított, olyan feltételeket szabott, illetve olyan tartalmú szerződéseket kötött, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy bizonyos üzletfeleinek jogsértő módon hátrányt okozzanak a piaci versenyben.A hivatal arra gyanakszik, hogy a Nitrogénművek meghatározta egyes vevői részére, hogy mely vállalkozásoknak értékesíthetik tovább a műtrágyatermékeket. Mindezek a GVH álláspontja szerint felvethetik versenykorlátozó megállapodás fennállását.A Nitrogénművek Zrt. és annak tulajdonosa gyakran szerepel mostanában a sajtóban, lapunk is bőven foglalkozott velük. A tulajdonos Bige László baloldali milliárdos. Róla megírtuk például , hogy rendre az Orbán-kormány legerősebb aktuális politikai ellenfelét finanszírozza. Ez történt a legutóbbi országgyűlési választás előtt, az üzletember akkor Márki-Zay Pétert támogatta anyagilag is. Most pedig Magyar Péterék mellett tehette le a garast, szó szerint , a Metropol információja szerint tavasszal ugyanis Bige százmillió forintnál is többet juttathatott el a Tisza Párt környezetébe. Arról pedig éppen a napokban közöltünk cikket, hogy a milliárdos egyik fia olyannyira beállt a Tisza mögé, hogy lényegében a párt szócsöveként viselkedik a közösségi médiában.Több írást szenteltünk az utóbbi időben a Nitrogénművek Zrt.-nek is. Egyrészt azért, mert idén májusban lejárt a cég kétszázmillió eurós kötvénye, s úgy tűnt, az összeg visszafizetésére nincs pénz. Lapunk még áprilisban - név nélkül - megszólaltatta a cég több hitelezőjét , kötvényesét és a Nitrogénművek működésére rálátó forrást is. A megismert információkat úgy foglaltuk össze:Bige László elkezdhette kimenteni a cégvagyont a súlyos anyagi helyzetben lévő vállalatból.A társaság aztán júniusban megállapodott kötvényeseivel , így egyelőre elkerülte a csődveszélyt, ugyanakkor a szorult helyzet nem oldódott meg: elzálogosították a gyárat, a részvényeket, a bankszámlájukat és a követeléseiket is.A másik ok, ami sok gondot okozhat Bige cégének, a már említett első kartellügy. A Gazdasági Versenyhivatal 2021 októberében szabott ki rekordösszegű , 11 milliárd forintos bírságot a Nitrogénművek-csoportra, mert a hivatal szerint a cégegyüttes más piaci szereplőkkel együtt 2009 és 2016 között jogsértően korlátozta a versenyt a hazai műtrágyapiacon.A résztvevők fele önként elismerte a kartellt, ugyanakkor a Nitrogénművek Zrt. - és egy másik szereplő - bíróságon támadták meg a GVH határozatát.A Fővárosi Törvényszék 2024 októberében részben helytadott a Nitrogénművek keresetének, ám a legsúlyosabb jogsértések, így az árrögzítés, a piacfelosztás tekintetében megerősítette a versenyhatóság döntését. A bíróság a kiszabott bírság mértékét illetően megismételt eljárására kötelezte a GVH-t, ami - úgy tudjuk - jelenleg is tart.
|
Újabb kartellgyanú miatt indult eljárás Bige László cégénél
|
Ismét gyülekeznek a viharfelhők a baloldali milliárdos érdekeltsége felett, aki százmillió forintnál is többel támogathatta Magyar Péteréket.
| null | 1
|
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/11/ujabb-kartellgyanu-miatt-indult-eljaras-bige-laszlo-cegenel
|
2025-11-18 18:34:30
| true
| null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Ismét közérdekű adatkéréssel kerestük meg a Miskolci Egyetem önálló gazdálkodási egységeként működő Közép-európai Akadémiát (KEA), hogy megtudjuk Varga Judit fizetését. Az intézményt ugyanis hiába kérdeztük erről, változatlanul tabuként kezeli az összeget és azt is, hogy részletesen ismertessék, mit csinál náluk, mely eredményeket ért el a volt politikus.Tavaly úgy sikerült megtudnunk a volt igazságügyi miniszter fizetésének pontos összegét, hogy a Társasság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével adatkiadási pert indítottunk. A fél év elteltével megtartott első és egyben utolsó tárgyalás során a Fővárosi Törvényszéken az akadémia jogi képviselője írásban adta át a kért adatokat. Eszerint "Dr. Varga Judit 2023. augusztus 1. és 2024. február 29. között állt oktatói és kutatási tevékenység végzésére irányuló, tudományos-kutatási feladatok ellátására és szakmai előadások tartására szóló megbízási jogviszonyban az Akadémiával, 2024. március 1-től pedig a feladatait határozatlan idejű munkaviszonyban látja el. 2023. augusztus 1. és 2024. február 29. között havonta bruttó 2 000 000,- Ft megbízási díjban, 2024. március 16-a óta havonta bruttó 2 100 000,- Ft munkabérben részesül."Az intézménynél ismét érdeklődtünk arról, Varga Juditot továbbra is foglalkoztatják -e. Ha igen mi a feladata, ennek ellenértéke több-e, mint az addig kapott havi 2,1 millió forint munkabér. Az intézmény egyetlen mondattal válaszolt: "Dr. Varga Judit szenior mentor munkakörben, munkaviszonyban segíti és támogatja az Akadémiát az uniós jog területén szerzett tapasztalataival." Változás tehát van, már nem tudományos kutatóként, hanem mentorként dolgozik.Előző adatkiadási kéréseinket arra hivatkozva tagadták meg, hogy a szervezetükben Varga nem rendelkezik döntéshozatali joggal, ezért fizetése személyes adat. Ennél meghökkentőbb volt az érvelés azon része, hogy tulajdonképpen nem is képviseli az akadémiát. "Varga Judit a kérelemben megjelölt időszakban és jelenleg sem tekinthető a Közép-európai Akadémia feladat- és hatáskörében eljáró személynek, hiszen a Közép-európai Akadémia feladat- és hatáskörével összefüggésben önálló döntéshozatalra nem jogosult." A KEA álláspontja a tárgyalásig az volt, nincs olyan ágazati törvény, amely közérdekből nyilvános adattá minősítené a Közép-európai Akadémia feladat- és hatáskörében esetlegesen el nem járó személyek személyes adatait. Aztán a tárgyalás megtartása helyett változtattak álláspontjukon.A KEA a Miskolci Egyetem jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, idén januárban lett hároméves. A létrehozásában legnagyobb szerepe az egyetemen jogi diplomázott Varga Juditnak volt, akit igazságügyi miniszterként 2020. júliusban a kormány az állami fenntartás alól kiszervezett Miskolci Egyetemet felügyelő Universitas Miskolcinensis Alapítványt kuratóriumi elnöki székébe ültetett. Innen 2023 februárban távoznia kellett, mivel valamennyi alapítványi "modellbe" terelt egyetem kuratóriumában lemondatták a kormánytagokat - az Európai Bizottság összeférhetetlennek tartja a kormányzati-politikusi részvételt az egyetemeket fenntartó alapítványokban. Varga Judit azonban nem hagyta el a Miskolci Egyetemet, a 2022. januárban megalapított akadémia kutatója lett.
|
Újra titkolják Varga Judit fizetését a miskolci egyetemi akadémián
|
A Közép-európai Akadémia továbbra sem hajlandó közölni, mennyit keres a volt igazságügyi miniszter. Varga Judit munkaviszonyban dolgozik a Miskolci Egyetem finanszírozásában működő intézménynek, amelynek indításában kulcsszerepe volt, ahogy az egyetem irányításában is a kuratórium korábbi elnökeként. Az akadémia idén padlóféket nyomott: kutatói számát egyharmadával, csoportjait felére csökkentette. Már Varga Zs. András sem dolgozik nekik, és Koltay András, a médiahatóság elnöke sem keres évi 12 milliót.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/ujra-titkoljak-varga-judit-fizeteset-a-miskolci-egyetemi-akademian-277836
|
2025-11-10 11:51:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Még egy új céggel közelebb van ahhoz Mészáros Lőrinc ahhoz, hogy 600 cége legyen. A felcsúti gazdagember az Indexnek adott interjúban árulta el, hogy legalább 500 vállalkozás tartozik hozzá.A mindennapi működésbe nem avatkozom bele. Nem is lehetne: hatvanezer munkavállaló és ötszáz vállalat mellett ez fizikailag is lehetetlen. A stratégiai irányokat természetesen én jelölöm ki. A napi operáció viszont a menedzsment dolga- fogalmazott Mészáros Lőrinc.Ez alapján nehéz megmondani, ki döntött arról, hogy még egy új céggel gyarapodjon a Mészáros-birodalom. Az már évek óta tartó trend, hogy ahogy terjeszkednek Mészáros Lőrinc földterületei az országban, úgy szaporodnak a felcsúti milliárdos öntözési közösségei. A legújabbat Székesfehérvár mellett, Sárszentmihályon alapította Fejér megyében. Az Opten adatbázisa szerint szeptember 25-én jegyezték be a Ság-Malom Fenntartható Öntözési Közösség Kft.-ét.Ez már a sokadik öntözési közössége a milliárdosnak. Az új cég a Ság-Mezőgazdasági Kft.-én keresztül kapcsolódik be Mészáros Lőrinc céghálójába, de törvényi kötelességek miatt itt is van egy társa a Gorsium-Tej Kft. személyében. A nevéből is kikövetkeztethető módon ugyanis az öntözési közösséghez legalább két tag kell, ezen kívül előírás a legalább 100 hektáros területen végzett szántóföldi növénytermesztés is.A 100 hektáros előírást Mészáros Lőrinc könnyedén teljesíti Sárszentmihály környékén is. A Ság-Mezőgazdasági Kft.-t tavaly szerezte meg a felcsúti nagyvállalkozó a tulajdonában lévő Talentis Agro Zrt. és az MBH Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap segítségével.A kft. 1998 tavaszán értékesítette a teljes szarvasmarha-állományát és a hozzá tartozó takarmánykészletet. Így jelenleg csak növénytermesztéssel foglalkozik. A kft. 2023-ban is mintegy 1800 hektár saját tulajdonú szántón gazdálkodott, melyen árunövények termelését folytatta- olvasható a cég legutóbbi beszámolójában. A Ság-Mező Kft. nagyrészt Fejér megye délnyugati részén gazdálkodik, de az 1750 hektáros területük átnyúlik Veszprém megyébe is. Talajaik változatosak, a csernozjomtól a szikes talajig minden megtalálható náluk. A cég 1989 óta tevékenykedik, korábban a Sárszentmihályi Állami Gazdaság része volt, Mészáros Lőrinc egy olasz cégcsoporttól szerezte meg. A legnagyobb bevételük szója és kukorica eladásából származott. A saját tőkéjük majdnem 2 milliárd forint, így piaci alapon biztosan sokba kerülhetett Mészáros Lőrincnek, hogy átvegye a földeket és a jelentős eszközállományt. A Talentis Agro legutóbb májusban poszolt a Facebook oldalán a Ság-Mező Kft.-ről:A Ság-Mező Kft.-nél virágzik a len, ami különleges látványt nyújt. A mezőn világoskék színű, öt szirmú virágok nyílnak szinte egyszerre. A növény reggel nyitja szirmait, melyek délután már lehullanak, de ez a rövid virágzási idő ellenére is megkapó jelenség, különösen amikor nagy területen egyszerre virágzik a len, kék tengerré változtatva a tájat- írták. Tehát Mészáros Lőrinc földjein a len kék tengerré változtatta a tájat. A földek mellett folyik a Sárvíz-malomcsatorna, innen kaphatta az új társaság a nevét.A kisebbségi tulajdonos Gorsium-Tej Kft. egy régi vállalkozás a Mezőföldön, főleg tejtermeléssel foglalkoznak, jelentős állatállománnyal rendelkeznek, a takarmányhoz szükséges lucernát saját hektárjaikról kaszálják le.A földet viszont locsolni is kell. A felcsúti milliárdos üzletember Magyarország egyik legnagyobb földesura, így pedig a vízhiány és az aszályos időszakok egyre nagyobb gondot jelenthetnek neki is. A jelentős állami támogatással is készülő új öntőzőtelepek azonban kicsit orvosolják a problémáit. Legutóbb a Békés megyében található Bakuczi Öntözési Közösség Kft. és a Csárdaszállási Öntözési Közösség Kft. új öntözőtelepeit adta át ünnepélyesen a felcsúti milliárdos.Az agrártárca nyár végén jelentette be, hogy ősszel elindult az öntözésfejlesztési pályázatok kérelembenyújtásának következő köre, a támogatásokból pedig mindig bőven jut a leggazdagabb magyar birodalmának is.
|
Lassan a fél országot Mészáros Lőrinc locsolhatja
|
A 100 hektáros előírást könnyedén teljesíti a milliárdos.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/agrarium/lassan-a-fel-orszagot-meszaros-lorinc-locsolhatja.html
|
2025-11-20 10:19:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Nem vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy október 31-én a Ringier Hungary Kft. és vele együtt a portfóliójába tartozó kiadványok az Indamedia Csoport tulajdonába kerültek, pedig ez egyebek mellett azt jelenti, hogy a legolvasottabb nyomtatott napilap, a Blikk, és a legolvasottabb online újság, az Index.hu egy tulajdonoshoz került, és így új korszak kezdődött a magyar médiapiacon.Tájékoztatom, hogy a megkeresésében említett tranzakció a vonatkozó törvény szerint nem volt bejelentésköteles, ugyanis az érintett vállalkozáscsoportok együttes árbevétele nem éri el a 20 milliárd forintot. Általánosságban tájékoztatom, hogy az összefonódások ellenőrzése során a GVH minden esetben a törvény előírásai szerint jár el- válaszolta lapunk kérdésére a hivatal.A tranzakció nagyon sok lapot érint: a Blikken kívül a Vasárnapi Blikk hetilapot, az EgészségKalauz.hu egészségügyi portált, a Kiskegyed és a GLAMOUR női magazinokat, az Auto Bild autós magazint, más gasztronómiai kiadványok mellett a Recepttár.hu online magazint, különféle tévémagazinokat, mint a Tvr-hét, a Színes RTV, a Színes Kéthetes, TVR Újság és a TV Revü. A laikus tehát azt hihetné, hogy bőven lenne mit vizsgálnia a GVH-nak, hiszen az üzlet jelentősen befolyásolja a médiapiacot. Az új tulajdonos a kormányhoz ezer szálon kötődő, az Index kiadóvállalataként is ismert, Mészáros Lőrinc által finanszírozott és a TV2-csoporttal is összenőtt Indamedia.Azt a Media1 kérdezte meg a hivataltól, hogy pontosan mi alapján jelenthető ki, hogy nem lépték át a 20 milliárd forintos küszöbértéket, hiszen az Opten céginformációs rendszer adatbázisa szerint a Ringier Hungary Kft. 12,1 milliárd, a Blikk Kft. 5,4 milliárd forint, az Indamedia-csoport pedig körülbelül 6,86 milliárd forint árbevételre tett szert, így egy egyszerű összeadás alapján legalább 24,36 milliárd forint adódna. Azt a választ kapták, hogy a nettó árbevétel számítása során nem kell figyelembe venni az azonos érintett vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások vagy azok részeinek egymás közötti forgalmát. Továbbá csak a Magyarország területén eladott árukból az előző üzleti évben elért nettó árbevételt kell figyelembe venni.Tehát a 20 milliárdos küszöbérték miatt nem vizsgálja az üzletet a GVH, mert az nem volt bejelentésköteles. Csakhogy a hivatal oldalán is az olvasható, hogy a versenyhivatal a fenti küszöbszámokat el nem érő összefonódásokat is vizsgálhatja, ha az érintett vállalkozások nettó árbevétele együttesen meghaladja az ötmilliárd forintot, és felvetődik, hogy az összefonódás jelentős mértékben csökkentheti a versenyt. Az érintett vállalkozások az ilyen összefonódásokat önkéntes alapon bejelenthetik a GVH-nak. Bejelentés hiányában a GVH-nak az összefonódás végrehajtásától számított legfeljebb hat hónapig van lehetősége hivatalból történő eljárásindításra. Az ötmilliárd forintos nettó árbevétel a Blikk esetében megvan, tehát a hatóság dönthetne úgy, hogy hivatalból is megvizsgálja a tranzakciót. Ilyen eljárás egyelőre nincs, a hat hónapos határidő pedig április végén jár le, a választások után.A hatóság honlapján követni lehet, hogy milyen üzleteket vizsgálnak, és nem mindig érhető tetten ez a 20 milliárdos küszöbérték. A legutóbbi bejelentés éppen arról szól, hogy a CLM Future Magántőkealap 73 százalékos szavazati jogot megtestesítő üzletrészt szerez a Capsys Informatikai Kft-ben. A CLM Future az Indotek Csoporthoz köthető, amely Jellinek Dánielhez, a NER-rel is szívesen üzletelő milliárdoshoz tartozik, míg a felvásárolt informatikai cég 2024-es bevétele mindössze 3,3 milliárd forint volt.
|
Nem érdekli a versenyhatóságot, hogy a NER megvette a Blikket
|
A Gazdasági Versenyhivatal mossa kezeit, pedig hivatalból is vizsgálhatná az üzletet, amellyel új korszak kezdődött a magyar médiapiacon.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/nem-erdekli-a-versenyhatosagot-hogy-a-ner-megvette-a-blikket.html
|
2025-11-18 05:58:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Újabb 47 budavári műemlék lakás eladásáról döntött az I. kerületi önkormányzat. Az eladásról a kerület gazdasági és jogi bizottsága határozott. A nyilvános előterjesztés nyomán született friss döntések értelmében összesen 3445 négyzetméternyi lakás kerülhet magántulajdonba. Ezek forgalmi értéke több mint 6,5 milliárd forint, de a különböző kedvezmények miatt csak 1,8 milliárd forint folyik majd be az önkormányzathoz.A most eladott lakások a Fő utcában, az Országház utcában, a Tárnok utcában és az Úri utcában vannak. A 1,5-2 milliós négyzetméterár helyett a többségnek csak 300 ezer forintos négyzetméterenkénti árat kell kifizetnie az ingatlanokért.Ami igazán érdekes ebben a körben, az egy Tárnok utcai lakás, melynek tulajdonosa Wehner Kristóf fideszes önkormányzati képviselő, aki tagja a lakások eladásáról döntő bizottságnak is. Az ülésről készült felvétel szerint Wehner nem vett részt az eladásról szóló ülésen.A 175 négyzetméteres műemlék lakás értéke a szakértői becslés szerint 366,4 millió forint, amire a törvény értelmében 50 százalékos kedvezmény jár, így a fideszes képviselő 183,2 millió forintért veheti meg az ingatlant. Az előterjesztés szerint Wehner érvényesíttetni szerette volna a vételárban a lakás felújításának költségeit is, de erre a bérleti szerződés nem adott lehetőséget.A lakás bérleti jogát 2019 októberében – két héttel az önkormányzati választások után – cserével szerezte meg Wehner. A 175 négyzetméteres műemlék lakásért egy II. kerületi, Fillér utcai, 53 négyzetméteres lakás tulajdonjogát adta, különbözetet nem fizetett. Hivatalosan 2020. január 1-jétől lett a budavári lakás bérlője, így pont belefér a törvénybe, ami minimum ötéves bérleti jogviszonyhoz köti a bérlakások megvételének lehetőségét.Wehner Kristóf 2024 óta fideszes önkormányzati képviselő, ezen túl a négy bizottság közül háromnak is tagja (a gazdasági és jogi mellett bent ül a városfejlesztési és a társadalmi kapcsolatokért felelős bizottságban is). A választás előtt többek között azzal kampányolt, hogy rendezni fogja a várbeli műemlék lakások helyzetét.Wehnert 2010-ben a Fidesz–KDNP delegálta a kerület egészségügyi és szociális bizottságába, 2021-ben a Budavári Kapu önkormányzati cég felügyelőbizottsági tagja lett, és már az előző ciklusban is tagja volt a gazdasági és jogi bizottságnak, valamint 2023 szeptemberében az önkormányzat őt delegálta a Budavári Általános Iskola intézményi tanácsába.Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2022 novembere és októbere között 230, összesen 16 ezer négyzetméternyi budavári műemlék lakást adott el az önkormányzat.Az eddig értékesített lakások forgalmi értéke 26,6 milliárd forint volt, a törvényben biztosított kedvezmények miatt ebből 7,78 milliárd folyt be az önkormányzat számlájára. Ez azt jelenti, hogy mintegy 18,8 milliárd volt a kedvezmények miatti vagyonvesztés az önkormányzat szempontjából.A 444 szeptemberben írta meg, hogy Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint és családja is 85 százalék kedvezménnyel vásárolhatja meg a budavári műemlék lakását. Böröcz László fideszes polgármester már másnap közölte: nem fogják megszavazni, hogy Somlaiék megvehessék a lakást. A polgármester azt írta, „joggal sérti az emberek erkölcsi érzékét”, hogy olyan kapjon jelentős kedvezményt, aki az MNB-s megrendeléseknek köszönhetően tízmilliárdos árbevételű cég tulajdonosa.Le is szavazták Somlaiék kérelmét, amivel előállt az a furcsa helyzet, hogy a fideszes Böröcz kérésére a fideszes többség utasította el a polgármester előterjesztését, amit egyébként lényegében a saját törvénye alapján nyújtott be.A várbeli műemlék lakások értékesítésének ügye a rendszerváltás idejére nyúlik vissza, amikor – szemben az ország többi pontjával – a Várnegyedben a műemlékegyüttes védelme érdekében a bérlők nem vásárolhatták meg a lakásokat, bérlők maradtak.Ezt a helyzetet rendezte volna a lakástörvény módosítása, amelyet Böröcz László – akkor még fideszes országgyűlési képviselő, ma az I. kerület polgármestere – terjesztett elő. Ez lehetővé tette a budavári bérlőknek is, hogy megvegyék a lakásukat.A törvény a lakások vételárára adandó kedvezmény mértékét is előírja: 85 százalék kedvezményt kap a piaci értékből, aki legalább 25 éve bérlő, és 65-50 százalék kedvezményt, aki később, cserével jutott bérleti joghoz.Az előző polgármester, V. Naszályi Márta a 444-nek korábban azt mondta, ő olyan szabályozást tartott volna igazságosnak, melynek alapján csak azok a bérlők vehetnék meg kedvezményesen a lakásukat, akik már a rendszerváltáskor is bérlők voltak, és nem vehették meg bérleményüket korábban. V. Naszályi szerint azért is igazságtalan az új szabályozás, mert akik cserével jutottak a bérleti joghoz, tudták, hogy nem tulajdont, hanem bérleményt szereznek, most mégis jár nekik a jelentős kedvezmény.
|
Újabb 47 műemlék lakás eladásáról döntött a budavári önkormányzat, jól járt egy fideszes képviselő is
|
Wehner Kristóf fél áron vehet meg egy lakást, amelynek a bérleti jogát csak 2019-ben szerezte meg.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/18/ujabb-47-muemlek-lakas-eladasarol-dontott-a-budavari-onkormanyzat-jol-jart-egy-fideszes-kepviselo-is
|
2025-11-18 18:31:33
| true
| null | null |
444
|
Egy szerdai reggeli posztjában Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet arra a még keddi tőzsdei hírre, amiről a Portfólió számolt be: a magyar állam 5 százaléknyi részvényt elad a tulajdonában lévő 20 százaléknyi MBH-részvényből. Ez ugyebár a Mészáros Lőrinc-féle több pénzintézetből összegyúrt bankholding, amely részvényeinek mintegy 14 százaléka forog a tőzsdén, és amelyben a leggazdagabb magyarnak cégein keresztül 46-47 százalékos tulajdona van.A mostani tranzakcióval 16 126 481 darab részvény cserél gazdát. Ezek piaci értéke a keddi, részvényenként 5700 forintos tőzsdei záróár alapján 91,9 milliárd forint lenne. (Ez a záróár egyébként nagyon komoly árfolyamvesztésről tanúskodik egy olyan időszakban, amikor szárnyaltak a tőzsdék: az MBH árfolyama tavaly november végén még 7500-7800 forint volt, mintegy 30 százalékkal magasabb, mint idén - ugyanez alatt az idő alatt az OTP-árfolyam 21 ezerről 31 ezer forint fölé, csaknem 50 százalékkal nőtt.)A vevőnek, az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, tehát maga a Mészáros Lőrinc-banknak azonban ördögi szerencséje volt. A csillagok szerencsés együttállásának, vagy ki tudja, minek köszönhetően a részvénycsomagért ennek csak kevesebb, mint felét, 42,1 milliárd forintot kell kifizetnie. Részvényenként tehát 2611 forintért jutnak hozzá az 5 százalékos paketthez - de lefordíthatjuk ezt úgy is, hogy részvényenként 3089 forintot, tehát összesen 49 820 941 700, azaz közel 50 milliárd forintot bukik az üzleten a magyar állam. És nyilván ennyit nyer rajta Mészáros Lőrinc (bankja) - bár a közlemény szerint az MBH "egy egyszeri kiegészítő vételár" kifizetésére is köteles lehet a későbbiekben, de erről semmilyen konkrétumot nem tudni.Frissítés: az MBH tájékoztatása szerint a bank MRP-szervezete „piaci alapon vásárolt részvényeket, a vételár független, nemzetközi pénzügyi tanácsadó által került meghatározásra”. A négy nagy nemzetközi tanácsadócég, az úgynevezett Big4 egyike állapította meg ezt a részvényenkénti vételárat. A bank azt a lapunknak elküldött közleményben azt állítja, hogy Hadházy Ákos posztja „szakmailag megalapozatlan és félrevezető módon értelmezi az MBH Bank által bejelentett ügyletet”. A bank szerint ugyanis a részvény „jelenlegi tőzsdei árfolyama esetében figyelembe kell venni, hogy amikor egy vállalat közkézhányada alacsony, az egy illikvid piacot eredményezhet, amelyet spekulatív értékmozgások is alakíthatnak. Az ilyen esetekben az adott tőzsdei árfolyam nem feltétlenül tükrözi a részvény valós értékét.”Oké, az 50 milliárd forint nem 500 milliárd forint, hanem csak a tizede az MNB-s alapítványoknál eltűnt pénznek, de ha abból indulunk ki, hogy annak évek szorgos erőfeszítésével kelt lába, ez pedig egyetlen tranzakció eredménye, az állami vagyongazdálkodás sikere hasonló léptékűnek mondható.
|
A magyar állam 2611 forintos áron ad olyan részvényeket Mészáros Lőrinc bankjának, amik 5700 forintba kerülnek
|
A magyar állam 50 milliárdot bukik, Mészáros bankja 50 milliárdot nyer. Van ilyen ¯\_(ツ)_/¯
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/19/a-magyar-allam-2611-forintos-aron-ad-olyan-reszvenyeket-meszaros-lorinc-bankjanak-amik-5700-forintba-kerulnek
|
2025-11-19 10:10:39
| true
| null | null |
444
|
Több százezer forintot szánt a kecskeméti önkormányzat egy bringapark egyik tételére, ami el sem készült - írja a KecsUP.Tavasszal a fideszes városvezetés 5,7 millió forintot adott arra, hogy a műkertvárosi Pump track biciklipálya mellett egy parkoló is épülhessen. A parkoló egy 120 négyzetméternyi, zúzott kővel nagyjából 2 centiméter vastagon felszórt területet jelent, ami a lap szerint nem a megfelelő módon készült el. Fotóval is illusztrálták az 5,7 milliós parkolót, ezt ni:A Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) most kapott az önkormányzattól egy árajánlatot, amiben a fejlesztés minden tétele szerepel. Ezek közül a legérdekesebbek:Földkiemelés, bevágás készítés területi adottságok függvényében, gépi munka kis mennyiségben (bruttó 845 659 Ft)Útalap készítése lakóút részére zúzottkőből 20 cm vastagságban minden munkájával együtt (bruttó 1 405 842 Ft)2 darab kerti kiülő zsindelytetővel (bruttó 759 460 Ft)Kerékpár szerviz állomás (bruttó 883 602 Ft)Csakhogy utóbbit vagy elfelejtették lerakni, vagy ilyenkor már nem kell kerékpárt szerelni. Az MKKP-S Kordik Szabolcs egy videóban azt mondta, bár a terület bár jól áttekinthető, ám ők sehol nem találták meg az állomást. A videó megjelenése után nem sokkal aztán a helyszínen megjelent pár munkás, akik áskálódtak és mérgelődtek egy kicsit a területen, hiszen már eléggé kemény a talaj."Több helyen próbálkoztak kutatófúrásokkal, azután megszületett egy gödör. Amiről először azt mondták, hogy táblát tesznek oda, majd amikor rákérdeztem, hogy nem-e lehetséges, hogy egy kerékpár szerviz állomás lesz ott, akkor azt mondták, hogy az is elképzelhető, mert valami fura alakú bigyót raknak le" - mondta a lapnak Kordik.
|
Kecskemét városa 800 ezer forintot költött egy bringapálya melletti szervizállomásra, ami el sem készült
|
Az 5,7 millió forintos teljes beruházás egyetlen látványos eredménye 1, azaz egy darab murvás parkolóhely.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/15/kecskemet-varosa-800-ezer-forintot-koltott-egy-bringapalya-melletti-szervizallomasra-ami-el-sem-keszult
|
2025-11-15 14:07:59
| true
| null | null |
444
|
Két éve jelentős fennakadások voltak az ország legfontosabb vasútvonalán.Lázár János demonstrálni akarta, hogy ura a helyzetnek: azonnali felújítást rendelt el.A munkákra szánt pénz közel fele információink szerint Mészáros Lőrincéket gazdagította végül.Az ilyen esetek mutatják meg, mi a tétje annak, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium tíz százalékban maximalizálná a cégek profitjait a közbeszerzéseken.Mészárosék nélkül vasutat építeni azonban nehezen lehet.2023 szeptemberében egy elöregedett vasútvonalról beszélt az ország. Hogy a témát címlapon tárgyalták az újságok, ahhoz nagyban hozzájárult, hogy a területért felelős miniszter, Lázár János ilyeneket üzent a nyilvánosságban a felügyelete alatt álló MÁV vezetésének:"Arra szeretném kérni a sajtón keresztül a MÁV vezetését, hogy ne okoskodjanak, hanem csinálják azt, amire utasítottam őket, garantálják az emberek biztonságát, azonnal kezdjék meg a helyreállítást."Az úgynevezett egyes fővonalról, a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalról van szó, arról, amelyen az ország talán legfontosabb járatai, a Budapest-Bécs Railjetek is közlekednek.Ez az egyetlen magyar vasútvonal, melynek bizonyos részein 160 km/órával is közlekedhetnek a vonatok. 2022-ben az ország legforgalmasabb távolsági vonala volt, 970 ezren utaztak Győr és Budapest között.Azon az őszön azonban jelentősen lassabban jártak a vonatok, mert – ahogy a MÁV fogalmazott – a szakaszon „a pálya korossága többszörösen meghaladta a tervezési életciklusát”, illetve „az állapotromlást az idei nyáron tapasztalt intenzív esőzések és az elmúlt napok hősége felgyorsította”. Lázár kezdetnek „szabotőröket, vasútellenes szivárogtatókat” emlegetett, és két MÁV-vezérhelyettest rúgott ki, majd nekiállt volna megoldani a problémát.Csakhogy a MÁV vezetése jelezte, nincs erre pénze a cégnek, arra kérte hát a minisztert, hogy szerezzen forrásokat a felújításra. Mire Lázár ugyanazzal a lendülettel egy, a fentihez hasonló stílusban megfogalmazott választ adott: „Aki egy nyolcszázmilliárd forintos kasszában nem talál 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot.”Így hát találtak pénzt.A munkát arra az állami cégre bízták, amelynek a 7000 kilométeres vágányhálózat karbantartása, felújítása a feladata. A MÁV FKG Felépítmény-karbantartó és Gépjavító Kft. a MÁV leányvállalata, amely közbeszerzés nélkül végzi feladatai egy részét. A munkákkal aztán alvállalkozókat is megbíz – szintén közbeszerzés nélkül. A velük kötött szerződéseket pedig közadatigénylésre sem adja ki. Arról, hogy egy állami cég hogyan teheti ezt meg, az Átlátszó hosszan írt, megoldásra azonban nem jutott. Valójában érthetetlen, hogyan adhat ki milliárdos megbízásokat a MÁV FKG magáncégeknek a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok kikerülésével. Ami biztos, hogy nem ismerjük az így kötött szerződések részleteit, csak a tételek vannak felsorolva egy-egy éves táblázatban. Ebből kiderül, hogy az évek során tízmilliárdos tételben szerződtek közbeszerzés nélkül Mészáros Lőrinc V-Hídjával is.Az egyes fővonal felújítására vonatkozó szerződés azonban nincs a listában, pedig ezt is Mészáros Lőrincékkel kötötték. Ezt maguk mondták el a Népszavának, amikor még a munkálatok idején a lap arról írt, hogy háborognak a kényelmetlenségek miatt az utasok. Akkor ezt írták a lapnak: „A V-Híd Zrt. alvállalkozóként dolgozik az 1-es vonal felújításán. A beruházással kapcsolatban a MÁV Zrt. mint megrendelő és a MÁV FKG Kft. mint kivitelező adhat tájékoztatást.”Ezenkívül sehol máshol nem elérhető semmilyen hivatalosan közzétett információ róla azon túl, amit Lázár – a fenti idézet szerint is idegesnek tűnő stílusban – elmondott róla, azaz, hogy 32 milliárd forintba került a felújítás.Most azonban megtudtuk, hogy 2023-ban a „Budapest–Hegyeshalom havária” nevű szerződéssel a megbízásért 28,3 milliárd forint járt (a vasútépítésekben használt úgynevezett rosta gépet és a pálya szabályozását maga az FKG biztosította, ezért a különbség a Lázár által emlegetett összeghez képest). A V-Híd belső köreiből megtudtuk, ezen a Lázár János számára különösen fontos projekten közel ötven százalékos profitot ért el a cég az általunk már ismertetett metódussal.Abban a júliusi cikkünkben, ami arról szólt, hogy Mészáros eddig kegyelt vállalkozói a csőd szélén táncolnak, mert nem fizeti ki őket a leggazdagabb magyar legjövedelmezőbb cége, hosszan írtunk a V-Híd csoport gazdasági modelljéről.A módszer lényegi felépítése ez: a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt. megnyeri az állami megbízást (az egyes vonal esetében a MÁV FKG-től, máskor többnyire az ÉKM közbeszerzésein). 2024-ben például a V-Híd Zrt. teljes bevétele (98,1 százaléka) ilyen építési munkákra szóló közpénzes megbízás volt nagyon magas értékben, 184,5 milliárd forintos összegben. Aztán 87,1 milliárdért rendelt meg „építés szerelési munkákhoz kapcsolódó szolgáltatásokat” a saját leányvállalataitól. Az egyik ilyen, a V-Híd Network 33,9 milliárd forint árbevételt termelt tavaly. De még a szép hasznot húzó Network is passzolt tovább munkákat, nem is kis értékben, 12,6 milliárd forintot fizettek alvállalkozóknak. Így minden lépésnél keletkezik haszon. Sokáig az alvállalkozók egy körénél is keletkezett, hisz a kisebb cégek bizonyos körében Mészáros-emberek is megjelennek tulajdonosként, ezért is neveztük őket „kegyeltnek” előző cikkünkben.Mostanra azonban jelentős tartozás halmozódott fel ezek felé a vállalkozások felé a V-Híd csoport részéről. Úgy tudjuk, a feles haszon ellenére a cikk elején bemutatott egyes fővonali felújítás esetén is van még olyan alvállalkozó, akit nem fizettek ki.Ennek ellenére az RTL csütörtöki Híradójában Lázár János azt mondta, ő úgy tudja, minden alvállalkozót kifizetett Mészáros cége azóta, és amúgy is „csak részben volt igaz” az erről szóló írásunk. Ezt bővebben nem fejtette ki.Három napja a HVG írt róla, hogy a V-Híd Zrt. idén októberben megtámadta a Lázár-tárca 26,5 milliárd forintosra becsült tenderét, amellyel a Gubacsi vasúti híd kivitelezéséhez kerestek vállalkozót. A cég kifogásolta a maximum 10 százalékos nyereséghányad előírását, és a teljes alvállalkozói láncolat ellenőrizhetőségét is jogsértőnek vélte – ezeket a kifogásokat azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította. Lázár erre így reagált a lapnak: „Mi minden szerződést jóvá akarunk hagyni, amit ő köt, látni akarjuk, hogy ki mennyit keres az államon. Ez egy vita a V-Híddal, senkinek nem fogunk engedni, a V-Híd sem kereshet többet, mint bárki más Magyarországon.”Hozzátette, elképzelhető, hogy a feltételeket nem teljesítő cégeket kizárhatják az állami közbeszerzésekről. Azonban van olyan közbeszerzés, ami úgy van kiírva, hogy kérdéses, egyáltalán van-e más cég, amely el tudja végezni a munkát. Márpedig most van munka.Szerdán a témát évek óta követő Szabad Európa írta meg, hogy október végén csendben 884 milliárd forint értékben írt ki közbeszerzéseket a kormány vasútfejlesztésre. A cikk szerint a tenderek néhány ponton úgy tűnnek, mintha épp a V-Hídról a sajtóban feltárt visszásságokra reagálnának:-Önmagában érdekes, hogy egyáltalán kiírtak ilyeneket: utoljára éppen három éve, 2022 novemberében hirdettek nagyobb értékű közbeszerzést (amit a V-Híd nyert meg).-Érdekes körülmény az is, hogy ezúttal pontos ajánlati árat tüntetnek fel (ez nem volt jellemző a vasúti közbeszerzések esetében.Ott van azonban a Kiskunfélegyháza–Szeged vasútvonalra kiírt tender, amelyben feltételhez kötik, hogy a pályázónak legyen vágányépítő vasúti géplánca, „mely külön-külön bontásra és építésre alkalmas gép, legalább 200 vágányméter/óra bontási és/vagy építési teljesítménnyel”. Ez egy speciális vágányépítő gép, amelyből Magyarországon nem sok van. A pályázatban meghatározott feltételeket a V-Híd gépe tudja teljesíteni, amelynek a használata óriási összeg.Az előnye, hogy kevesebb időre kell vágányzárat bevezetni az érintett szakaszon, ám vasúti forrásaink szerint ha nem használnák, más munkamódszerrel sem lenne jelentősen hosszabb a kivitelezés. Ennek a tendernek az ajánlati ára forrásaink szerint 162,5 milliárd forint, amely esetében jelentős esély van arra, hogy Mészáros cége lesz a befutó.(Kérdésekkel fordultunk a témában az ÉKM, a MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. és a V-Híd Zrt. felé.)
|
Felfoghatatlan mértékű profitot termelt Mészáros Lőrinc cége a Lázárnak fontos vasútfelújításon is
|
A most kiírt 800 milliárdos közbeszerzések esetén már úgy tűnik, nem fog ennyit, de így is van tender, amire nem nagyon akad más kivitelező.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/21/felfoghatatlan-merteku-profitot-termelt-meszaros-lorinc-cege-a-lazarnak-fontos-vasutfelujitason-is
|
2025-11-21 09:30:11
| true
| null | null |
444
|
Két dolog történhetett. Vagy annyira lebénult az állam működése, hogy már képtelen egy államtitkárság eljuttatni bölcsődékbe gyerekjátékokat. Vagy arra használnak műanyag kismotorokat, hogy azzal is fideszes politikusok népszerűségét és kampányát segítsék közpénzen.Más magyarázat nem lehet arra, ami történik a nyuszimotorokkal.Kapcsoljuk Kellei Zitát, a Fidesz Somogy megyei 2-es választókerület elnökét:Vagyis: Koncz Zsófia államtitkár arra kérte a fideszes választókerületi elnököt, hogy ossza ki az állam által vásárolt kismotorokat a választókerületi bölcsődékben.Ugorjunk Zalába, Cseresnyés Péterhez, a Zala 3-as választási kerület országgyűlési képviselőjéhez.A feladatot el kell végezni. És a fideszes képviselők el is végzik.Vas megyei híreinket a megyei lapból szereztük. Íme:"A kormány elkötelezett a kisgyermek-nevelési intézmények fejlesztése mellett, ezúttal kismotorokat vásároltak a legkisebb körmendieknek. Átadó ünnepséget tartott a körmendi bölcsőde.A Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda és Bölcsőde Körmendi Bóbita Bölcsőde kismotorokat vásárolhatott kormányzati támogatásból, ezeket V. Németh Zsolt államtitkár, miniszterelnöki biztos, országgyűlési képviselő adta át - ünnepelt a körmendi bölcsőde."Mezőtúron megszorult-e az állam, szükség van-e segítségre? Úgy néz ki, hogy igen, sőt a környező településeket is a nyakába vette a helyi fideszes képviselő.Mi a helyzet a Hajdúságban? A szó a Fidesz Hajdú-Bihar megye 3-as számú választókerületi elnökéé, Hajdúsámson polgármesteréé.Menjünk északra, Komáromba. A térség országgyűlési képviselője, Czunyiné Bertalan Judit leszállította a motorokat.A nyuszimotoros akciót tehát Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár indította el, a cél:"az országos bölcsődei kismotoros program keretében minden vidéki bölcsődébe eljuttatunk új járműveket a legkisebbek számára".A járgányosztogatáshoz Családbarát roadshow-t indítottak, van hozzá konferencia- és programsorozat, meg családi program 5 évnél fiatalabb gyerekeknek és szüleiknek. Aki itt nem jut motorhoz, azoknak sem kell aggódniuk, mint látjuk, kis helyi ünnepeket is tartanak. Amihez a politikusok nemcsak a motorokat, de a bölcsőde munkatársait és a bölcsiseket is simán felhasználják.Maga Koncz Zsófia sem szégyenlős, sőt.Küldtünk kérdéseket Koncz Zsófia államtitkárságára, hogya költségvetésből mennyi pénzt szántak a bölcsődéknek adott kismotorokra?ezeket csak vidéki bölcsődékben osztják-e szét?miért kérte Koncz Zsófia államtitkár fideszes politikusoktól, hogy adják át ezeket? melyik cégtől szerezték be ezeket a kismotorokat?Amint válaszolnak, frissítjük a cikket.Addig is: a kormany.hu beszámolója szerint Koncz Zsófia külön hangsúlyozta a kismotorok jelentőségét a projektben, mivel azok „szimbolizálják a kisgyermekek mindennapjait”.
|
Az állam megveszi, a fideszes jelöltek átadják a nyuszimotorokat a vidéki bölcsődéseknek
|
Műanyag járgányokat osztogat az állam a legkisebbeknek országszerte. A helyi fideszeseknek hálálkodhatnak érte. A nyuszimotorok szimbolizálják a kisgyermekek mindennapjait.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/20/az-allam-megveszi-a-fideszes-jeloltek-atadjak-a-nyuszimotorokat-a-videki-bolcsodeseknek
|
2025-11-20 14:15:11
| true
| null | null |
444
|
Hátrébb lép a pártmunkától Zelcsényi Miklós, a Tisza Párt programkoordinátora. Zelcsényi a Facebookon azt írta, "az őszi vizsgaidőszak és egy csomó új kihívás" áll előtte, a párt pedig ráfordul a választási győzelemig tartó célegyenesre."Fantasztikus másfél év volt, amiért őszinte hálával tartozom ennek a közösségnek, most mégis eljött a pillanat mikor kicsit hátrébb lépek."Zelcsényi azt írta, amiért jött, azt megtette, amit tudott, azt pedig átadta. Lélekben továbbra is a tiszásokkal lesz.Zelcsényi tavaly nyáron csatlakozott a Tiszához, korábban sportrendezvények szervezésével foglalkozott. A 2017-es Budapestman Triatlon Országos Bajnokság szervezése miatt nyomozás indult ellene. Bár a feljelentést már 2019-ben megtették az ügyben, a hatóságok csak idén tavasszal kezdtek érdemben nyomozni. Zelcsényit előbb beidézték, majd költségvetési csalással gyanúsították meg. Ha bűnösnek találják, 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják.
|
Hátrébb lép a pártmunkától Zelcsényi Miklós, a Tisza költségvetési csalással gyanúsított programkoordinátora
|
Döntését a közelgő vizsgaidőszakkal indokolta.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/20/hatrebb-lep-a-partmunkatol-zelcsenyi-miklos-a-tisza-koltsegvetesi-csalassal-gyanusitott-programkoordinatora
|
2025-11-20 11:20:16
| true
| null | null |
444
|
A rendőrség elfogatóparancsot adott ki Fürst György ellen, akit május végén ítélt el a bíróság parkolással kapcsolatos bűncselekmények miatt. A volt szocialista politikus információink szerint Izraelbe menekült.Fürst az egyetlen politikus, akit a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta letöltendő börtönbüntetésre ítéltek – erre ő is megszökött. Hogy ez hogyan történhetett meg, arról Gulyás Gergelyt is kérdeztük a Kormányinfón.De kicsoda Fürst György, és mi lett a politikusbűnözők elszámoltatásának ígéretével? Herczeg Márk a – többek között Fürst bűnügyeivel is foglalkozó – 2019-es filmünk, a Sötét parkolási ügyek Budapesten rendezőjével, Ács Dániellel beszélgetett elszámoltatásról, a terézvárosi ingatlanügyekről és a fővárosi parkolási bűnügyekről, Fürst szökéséről, illetve a Fidesz meg az MSZP összejátszásáról.
|
"Fürsttel volt összefonódása ennek a rendszernek, és mindenképpen gyanús, hogy hagyták megszökni"
|
Fürst György az egyetlen politikus, akit a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta letöltendő börtönbüntetésre ítéltek – erre ő is megszökött. De kicsoda az egykori terézvárosi MSZP-s alpolgármester, és mi lett a politikusbűnözők elszámoltatásának ígéretéből?
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/23/fursttel-volt-osszefonodasa-ennek-a-rendszernek-es-mindenkeppen-gyanus-hogy-hagytak-megszokni
|
2025-11-23 19:00:48
| true
| null | null |
444
|
2024. július 15-én közérdekű adatigénylést adtunk be a Külügyminisztériumba, mert szerettük volna megismerni a szerződéseket, amelyeket a szürreális csádi misszió előkészítése során kötöttek.Nem fogjuk megismerni. Az indoklás röviden: mert Szijjártó Péter mondott valamit, aminek a tartalmát mi nem ismerhetjük, a bíróság pedig a tartalmi indokoltságát nem vizsgálhatja, így nem is bírálhatja azt felül.Ha a külügyminiszter azt mondja, külpolitikai érdek sérülhet, akkor a bíróság nem vizsgálhatja érdemben, hogy ez valóban így van-e.Csád?Két éve, 2023 novemberében szavazta meg a parlament példás gyorsasággal, úgymond katonás rendben, 143 igen szavazattal, 30 nemmel, 2 tartózkodás mellett a csádi katonai misszió támogatását. A kormány szerint a csádi misszió elindítására 2023. szeptember 19-én kelt levelében a csádi elnök kérte fel Magyarországot. Ezt a levelet persze finoman szólva se mutogatták, a parlament honvédelmi bizottságában például a képviselők kérésére sem prezentálták.A mai napig nem tudni, hogy jött a szürreális, egyben a magyar honvédségi szerepvállalás hagyományaitól végtelenül távol álló csádi misszió ötlete. Erről mi is több cikkben írtunk, például itt, itt és itt. Azt viszont tudni, hogy már a hivatalos döntés előtt adott 817 millió forintot a kormány a Hungary Helps csádi irodájának megnyitására, és azt is tudni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök fia hol zöld fedorakalapban, hol maszkban, hol oszlopok mögött bujkálva részt vett a művelet előkészítésében.De hiába a különböző humanitárius projektek, a tevetej-tanulmányút, hiába Csád történetének első gépesített tevetejfejése, hiába a 150-200 millió euró értékű kötött segélyhitelprogram, amiből magyar cégek dolgozhatnak a csádi mezőgazdaság és élelmiszeripar erősítésén - illetve a vízellátás, oktatás digitalizáció fejlesztésén -, és hiába a Hungary Helps által indított egymillió dollár értékű egészségügyi segélyprogram - minden jel arra mutat, mégsem megy 200 magyar honvéd Csádba. (Hiába Márki-Zay Péter egykori miniszterelnök-jelölt mesteri trollkodása is.)A csádi vezetés ugyanis felfüggesztette a tárgyalásokat, és ezzel megakadályozta, hogy a magyar parlament ratifikálja a haderők státuszáról szóló megállapodást, ami jogi keretet biztosított volna a Csádba telepített katonák tevékenységéhez. A misszió a Honvédség jövőbeli feladatai közül is kikerült.Persze mondhatnánk, hogy a sosemvolt csádi misszió csak egy kis színes fejezete az életünknek - végső soron az is -, ettől függetlenül közérdeknek tartjuk, milyen szerződéseket kötött és mennyi közpénzt áldozott a kormány a művelethez kötődően, ami miatt Orbán Gáspárnak oszlopok mögött kellett bujkálnia.Mindezek miatt 2024. július 15-én közérdekű adatigényléssel fordultunk a Külügyminisztériumhoz, hogy megtudjuk, milyen szerződéseket kötött a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. a csádi misszióhoz, illetve a HHP csádi kirendeltségének nyitásához, fenntartásához. (A teljes képhez tartozik, hogy hasonló témában, a misszió előkészítésére vonatkozóan közérdekű adatigénylést küldtünk a Honvédelmi Minisztériumnak is, de annak elindítása és a válaszadás megtagadása után itt nem kezdeményeztünk pert.)Fordítási mizériaMár az első fokú tárgyalás után jött az első váratlan akadály: kiderült, hogy a mappányi szerződés között van egy, ami csak angol-francia nyelven íródott. Felmerült, hogy - bár első fokon ez nem jelent akadályt - mi van, ha majd a másodfokon eljáró bíró (itt még az első fokú tárgyalás előtt jártunk) nem beszél se angolul, se franciául, így nem tud kellően megalapozott döntést hozni, az eljárás nyelve pedig a magyar. A KKM csak a hivatalos OFFI-fordítást ajánlotta fel, más megoldástól, például, hogy ők fordítsák le a pár oldalnyi dokumentumot, elzárkóztak.Az OFFI-ról, azaz az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodáról érdemes tudni, hogy gyakorlatilag monopolhelyzetben van a saját területén, a szolgáltatásaik árképzése ennek megfelelő. Erre a fordításra a KKM kérte volna az árajánlatot, ennek értelmében perkálhattunk volna körülbelül 250 ezer forintot azért, hogy megismerhessük azt a nyolcoldalas szerződést is. Jeleztük, hogy ebben az esetben ennek az egy szerződésnek a megismeréséről lemondunk, tárgyaljon a bíróság enélkül az összes többi megismerésének jogáról. De ez csak akkor történhetett meg, amikor a Külügyminisztérium hivatalosan is árajánlatot kér az OFFI-tól, amire hivatalosan is nemet mondtunk. Nem állítom, hogy ezt a kört egy nap alatt lezongoráztuk, de előbb-utóbb túljutottunk rajta.Kis kitérő az AlkotmánybíróságonNovemberben jött az újabb csavar: az első fokon eljáró bíró az Alkotmánybírósághoz fordult annak az ellentmondásnak a feloldására, hogy a bíróság nem bírálhatja felül a miniszter véleményét az adott közérdekű adat nyilvánosságkorlátozásának indokoltságáról. Ez viszont ellentétes azzal az alapjoggal, hogy mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.Az AB-nak ilyenkor 3 hónapja van dönteni, és nem is érkezett reakció a határidő lejárta előtt. A döntés: a kérdést olyan módon fogalmazta meg az első fok, amit az Alkotmánybíróság nem tudott értelmezni. Újraküldési lehetőség nincs, ez az ajtó bezárult.Első fok: győzelemA fordításos és alkotmánybíróságos kitérők után 2025 májusának végén született első fokú ítélet – nyertünk: a bíróság kötelezte a Hungary Helps Zrt.-t, hogy adja ki a kért szerződéseket és mellékleteiket anonimizált formában, tehát a személyes adatokat kitakarva.A Hungary Helps a bíróság előtt arra hivatkozott, hogy a külügyminiszter adott egy „zártan kezelt”, titkos jellegű „Véleményt” (nagy V-vel), amely szerint az adatok kiadása sértené a külügyi érdekeket. Mivel zárt kezelésű, ennek a Véleménynek a tartalmát nem ismerjük. Noha a Kúria újabb gyakorlata szerint a miniszter véleményét nem lehet tartalmilag felülvizsgálni, az első fok szerint a nemzetközi jog és a hazai alkotmánybírósági gyakorlat miatt kell, hogy legyen érdemi bírósági kontroll. Különben a közérdekű adatok megismerhetőségének megtagadása automatikus és ellenőrizhetetlen lenne, ami szintén ellentétes az alapelvvel, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága csak kivételesen indokolt esetben korlátozható. Ezért az első fok tartalmilag is vizsgálta a Szijjártó Péter által kiadott, zárt kezelésű „Véleményt”, megnézve, elég konkrét-e a külügyi érdek, valóban okozna-e kárt, ha ezek a nyilvánosságra kerülnének, és bizonyította-e ezt a Hungary Helps vagy a minisztérium.A bíróság szerint a Hungary Helps csak általánosságban hivatkozott veszélyekre (mint például, hogy romlana a csádi fél bizalma, veszélybe kerülhetnek ott tartózkodók stb.), de ezek az indokok nem voltak konkrétak, és nem voltak alátámasztva bizonyítékkal, ráadásul a csádi területre vonatkozó szerződések befejezett projektekhez kötődtek. Összességében a bíróság szerint nem volt legitim ok visszatartani a szerződéseket, így a javunkra ítéltek.Másodfok: a Vélemény felülbírálhatatlanA másodfokú bíróság ezzel szemben teljesen más értelmezést követett. Kimondta, hogy mivel a kért adatok egy külföldi misszióhoz kapcsolódnak, az ügy szükségszerűen külpolitikai kérdés, ezért automatikusan a Takarékos törvény 3/A. §-a szerinti korlátozás alá esik (a Takarékos törvény olyan jogszabály, amely bizonyos állami tulajdonú cégek működésével kapcsolatos – például külügyi érintettségű – adatok nyilvánosságát korlátozza, és lehetővé teszi a miniszteri véleményen alapuló adatvisszatartást).A másodfok szerint a bíróság csak formai vizsgálatot végezhet, vagyis legfeljebb azt ellenőrizheti, hogy a külügyminiszter véleményét határidőben adták-e, az arra illetékes személytől származik-e, és külpolitikai kérdésről van-e szó. Ha ezek teljesülnek, az adatkiadás megtagadható, függetlenül attól, hogy a valóságban reálisan nézve fennáll-e bármilyen veszély.Így a másodfok megváltoztatta az ítéletet és elutasította az adatigénylést.A másodfokú ítélet lényege tehát: ha a külügyminiszter azt mondja, külpolitikai érdek sérülhet, akkor a bíróság nem vizsgálhatja érdemben, hogy ez igaz-e.Otthoni ajándékÍgy jutottunk el oda, hogy egy napsütéses novemberi napon váratlan értesítőt találtam a postaládámban: ajánlott küldemény érkezett a Hungary Helpstől. Benne tájékoztattak arról, hogy a másodfokú bíróság megváltoztatta az ítéletet, elutasította a keresetünket. Az ítélet jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált, fizessek a Hungary Helpsnek durván háromszázezer forint perköltséget.Meglepően gyors reakció ez attól a külügyminisztériumtól, ami egy másik közérdekű adatigényléses ügyben megítélt (a csádi ügynél jóval magasabb) perköltséget hónapok óta nem fizeti meg számunkra, és amely ellen egy másik esetben végrehajtást kellett kezdeményezni a bíróság jogerős ítéletének végre nem hajtása miatt. Ráadásul ezekben az ügyekben az ügyvédek kommunikálnak egymással, a gyakorlatban ezeket a típusú felszólításokat is egymás közt szokták rendezni. Most a Hungary Helps mégis fontosnak tartotta, hogy ezt a levelet a saját lakcímemen kapjam meg.
|
Döntött a bíróság: nem ismerhetjük meg a csádi misszió előkészítéséhez kötődő szerződéseket, mert Szijjártó Péter "Véleményét" a bíróság nem vizsgálhatja felül
|
Egy dolog, hogy a külügyminiszter „Véleménye” zárt kezelésű, ezért mi nem ismerhetjük meg, de a bíróság sem vizsgálhatja a tartalmát. Így üresedik ki a külügyi döntések megismerésének lehetősége Magyarországon.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/23/dontott-a-birosag-nem-ismerhetjuk-meg-a-csadi-misszio-elokeszitesehez-kotodo-szerzodeseket-mert-szijjarto-peter-velemenyet-a-birosag-nem-vizsgalhatja-felul
|
2025-11-23 11:04:07
| true
| null | null |
444
|
Egy tízemeletes bukaresti panelben működő romániai, valamint egy, az "eldobható" magyar cégek sémája szerint létrejött szlovákiai céget azonosítottunk a gyanú szerint több mint 60 milliárd forintnyi áfát elcsaló gázmaffia külföldi kulcsszereplőiként.Ezek a vállalkozások voltak azok, amelyektől áfa nélkül vehették meg frissen alakult, korlátozott gázkereskedői engedéllyel rendelkező magyar vállalkozások a földgázt, amit később áfával értékesítettek.A bevételét egy év alatt tízszeresére növelő román cég tulajdonosa lengyel, ugyanabban a városban él, ahonnan több magánszemély is belépett az elmúlt években a magyar gázpiacra.A román Mandarax Trade SRL egy év alatt tízszeresére növelte a bevételét alkalmazott nélkül. A tulajdonosának a románnal megegyező nevű szlovák cége és máltai kapcsolódása van.A Mandaraxnak és a szlovák Dionos Energynek is volt korlátozott magyar gázkereskedelmi engedélye, ezeket egy hónapon belül kapták meg. Idén mindkét cég engedélyét visszavonták.A Dionos egyik brit lakcímű tulajdonosának magyarországi cége is van, amely ellen már hét hónap után NAV-végrehajtás indult.A Bukarest nyugati részén lévő 6. kerületben van egy környék, ami a Google Street View-n nézelődve a Szentendrei út belső, Flórián térhez közeli szakaszának hangulatát idézi. Ebben a városrészben, a számos tízemeletes panelház egyikének második emeletén van egy bizonyos Mandarax Trade SRL székhelye. A társaságot 2021 végén alapították, a főtevékenysége Comercializarea combustibililor gazosi, prin conducte, azaz gázkereskedelem vezetékes hálózaton keresztül.Aki a 2023 elejétől 2024 őszéig a költségvetést több mint 60 milliárd forinttal megkárosító, több országra kiterjedt magyar gázmaffiáról szóló eddigi cikkeinket olvasta, annak ismerős és egyben gyanús lehet a szituáció. Nagy és valóban működő, hiteles gázkereskedő cégek ritkán szoktak tízemeletes panelek lakásaiban megbújni. Pláne, ha azok a cégek euróban számolva is milliós, sőt százmilliós nagyságrendű forgalmat bonyolítanak, mint a Mandarax (erre mindjárt visszatérek).Inkább működnek például egy főváros központi részén, néhány percnyire az elnöki rezidenciától, egy sugárút melletti irodaházban. Úgy, mint a szlovákiai Dionos Energy s.r.o., amely székhelye korábbi eldugottabb helyszínek után 2024 februárja óta ebben a pozsonyi irodaházban van:A látszat azonban ebben az esetben se tévesszen meg senkit: a 444 által feltárt információk szerint a Mandarax és a Dionos ugyanannak a hálózatnak a része. A két cég kulcsszereplője a magyar áfacsaló hálózatnak, és a valódi gazdasági szereplőnek tűnő szlovák vállalkozás a gyanú szerint ugyanúgy nyakig benne volt a százmilliárdos nagyságrendű pénzeket megmozgató magyar bűnszervezetben, mint a román.A gázmaffiáról korábban számos cikket írtunk, de ahhoz, hogy az általunk most beazonosított román és szlovák társaságok jelentőségét meg lehessen érteni, érdemes felidézni a céghálózat működési modelljét. Az egész láncolat úgy működött, hogy a szabályosan működő, KELER-tagsággal rendelkező, tehát tőzsdei kereskedésre jogosult, a CEEGEX gáztőzsdén működő devizakülföldi cég még áfamentesen vette a gázt. Ezután egy energiahivatali engedéllyel rendelkező devizakülföldi és több devizabelföldi vállalkozás szerződéseiben vált egy ponton áfássá az áfa nélküli ár.A magyar gázpiaci szereplők ebből azt látták, hogy 2023 elejétől frissen alakított vagy tulajdonost váltott, addig ismeretlen gázkereskedők a szokottnál olcsóbban kínáltak gázt eladásra. A tőzsdei gázt részben valódi piaci szereplőktől, részben papíron attól a két cégtől vették, amelyeket itt hamarosan bemutatunk. A Mandarax Trade SRL és a Dionos Energy s.r.o. is rendelkezett korábban korlátozott magyar gázkereskedelmi engedéllyel, ami azt jelentette, hogy végfelhasználóknak nem értékesíthettek gázt, de két kereskedő között közvetíthettek. Forintban számolva több tízmilliárdos forgalmat bonyolítottak 2023 januárja és 2024 ősze között – ezen belül is egy-egy néhány hónapra szűkített időszakban –, amikor a gázmaffia a gyanú szerint mintegy 250 milliárd forintnyi gáz tőzsdei kereskedésével, illetve az abból származó áfát elcsalni hivatott fiktív kereskedelemmel mintegy 67 milliárd forintnyi adót csalt el.Lengyel férfi, román cég, magyar gázA korábban már említett gyanús ismertetőjelek listáját bővíti, ha kicsit megnézzük a két társaságnak a helyi cégnyilvántartásban fellelhető adatait. A bukaresti székhelyű Mandarax Trade SRL-t 2021. december 21-én alapította egy lengyel állampolgár, Piotr Sobieralski. A céget a romániai nyilvántartásba 2022. január 27-én jegyezték be, minden részvény Sobieralskié.A Mandarax Trade SRL-nek eredetileg két fő tevékenységi kört adtak meg: az egyik a fogyasztási cikkek nagykereskedelme, a másik az elektromos háztartási gépek, rádiók és televíziók nagykereskedelme. Ez utóbbit 2022 áprilisában a már említett vezetékesföldgáz-kereskedelemre módosították. Az év szeptemberében a tunéziai születésű, olasz állampolgárságú Hannachi Adelt kinevezték a társaság vagyonfelügyelőjévé, aki „egyénileg képviselheti a társaságot, és teljes körű irányítási és képviseleti jogkörrel rendelkezik a társaságban, kizárólagos cégjegyzési joggal rendelkezik a bankszámlákon, a társaság nevében és rendelkezésére”.Hannachi Adel neve felbukkant cégvezetőként a máltai Mandarax Holding Ltd-nél, illetve az annak tulajdonában álló Mandarax Trade Ltd-nél is, a román Mandaraxnál viszont idén októberben megszűnt a megbízatása. Annak egyelőre nem találtuk nyomát, hogy a máltai Mandarax-cégekhez van vagy volt-e köze Sobieralskinak, de azt megtudtuk, hogy Szlovákiában, a Zsolna közelében lévő Martinban (Túrócszentmártonban) egy Mandarax Europa s.r.o. és a Mandarax s.r.o. nevű cég van a nevén (azoknak nem vezetékes földgáz kereskedelme, hanem vegyes iparcikk-termékek nagykereskedelme a főtevékenysége).Hannachi Adelnek a román Mandaraxnál töltött ideje alatt a cég belépett a magyar gázpiacra, majd ki is került onnan. A Mandarax Trade SRL 2024 februárjában korlátozott gázkereskedelmi engedélyt kapott a H620/2023. számú határozattal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól. Ezt az engedélyt idén májusban felfüggesztette, majd júliusban vissza is vonta a MEKH.De a társasághoz ekkorra már dőlt a lé. A bejegyzés évében, tehát 2022-ben is volt már csaknem 68 millió lejes, azaz 13,7 millió eurós árbevételük – a román cégnyilvántartásból euróban is le lehet kérni a pénzügyi beszámolók adatait –, de ezt 2023-ban bőven megtízszerezték. Tavalyelőtt 722 860 806 lejes, azaz 145,3 millió eurós árbevétellel zártak – ez mai árfolyamon átváltva 55,796 milliárd forintnak felel meg.Mindehhez az alkalmazottak száma: 0.Az egyedüli részvényes, Sobieralski lakcíme a román cégnyilvántartásban nem publikus adat, a szlovák cégei azért érdekesek, mert ott az. A hivatalos adatok szerint ebben a házban él (fontos megjegyezni, hogy a Google Street View felvétele 2012-es, de árulkodó már az is, hogy azóta nem látták indokoltnak a frissítését)A gázkereskedők városaAz ingatlan egy Bydgoszcz nevű lengyel város északi külvárosában vagy elővárosában található, a települést elkerülő körgyűrű közelében. Aki esetleg a gázmaffiáról szóló cikkeinket a kezdetek óta alaposan nyomon követi, vagy van valami különös fogékonysága a lengyel városnevekre, most talán felkapta a fejét.A nagyjából 330 ezer lakosú, egyben kilencedik legnagyobb lengyel város neve ugyanis előkerült már a gázos áfacsalás történetében. Hivatalosan ugyanis szintén bydgoszczi lakos az a Slawomir Hetzig, akiről idén januárban írtunk először. Hetzig, akinek az édesapját találták meg lengyel kollégáink a hivatalos lakcímén, 2023-ban alapított egy Hetzig Trade nevű magyar céget, amelytől ez év elején már 5,8 milliárd forintot követelt a NAV. Az ő nevén lévő társaság 2023 októberében szintén kapott korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyt Magyarországon, ezt a Mandaraxénál hamarabb, már 2024 novemberében felfüggesztették, majd idén januárban visszavonták.Az pedig már több mint érdekes, hogy szintén bydgoszczi lakcímmel egy harmadik lengyel magánszemély is belépett a magyar gázpiacra.Dariusz Jan Jaremek 2023 júniusában vette meg az Altus Enterprise Kft.-t (a névhasonlóságon túl nincs köze a Gyurcsány-féle Altushoz), és azt Jaremek Trade Kft.-re átnevezve, a főtevékenységet gázkereskedelemre módosítva 2024-ben megkapta a korlátozott gázkereskedelmi engedélyt a MEKH-től.Köddé válnakAz engedélyt idén áprilisban vonták vissza, miután a Jaremek Trade „a felügyeleti díjra vonatkozó adatszolgáltatási és fizetési kötelezettségének nem tett eleget”, és az energiahivataltól érkező leveleket át sem vette. A többiektől eltérően a Jaremek Trade a cégnyilvántartás adatai szerint egyelőre semmilyen NAV-eljárás alatt nem áll, holott a 2024-es évéről nem készített beszámolót, és a MEKH-határozat is arra utal, hogy fantomizálódott. (A Hetzig Trade Kft. felszámolása már áprilisban elkezdődött.)A Mandarax Trade s.r.o. szintén a fantomizálódás útjára lépett. Egyrészt a kirobbanó 2023-as bevételnövekedés után a 2024-es évükről már nem adtak beszámolót. Másrészt a MEKH-engedély visszavonásának indokolása szerint a cég magyarországi kézbesítési megbízottja ez év elején arról tájékoztatta az energiahivatalt, hogy a közte és a Mandarax közötti megbízotti jogviszony 2024. december 31-én lejárt, illetve hogy „az Engedélyessel 2025. január hónapban már nem tudott kapcsolatot tartani, így a kapcsolat hiányában nem tudja a kézbesítési megbízotti feladatait ellátni”.Kockázatos előéletA szlovák Dionos Energy s.r.o. mostanra lényegében szintén elérhetetlenné vált. A cég honlapját felfüggesztették, ami arra utal, hogy nem fizettek ki valamilyen díjat. A társaság a 2023. júliusi alapítása utáni első fél évben nagyjából 2,6 milliárd forintnyi árbevételt ért el, de abból mindössze 4 millió forintnyi nyeresége származott. A 2024-es adatait már nem tette közzé, holott tavaly, információink szerint az év első felében volt igen aktív, forintban számolva szintén tízmilliárdos nagyságrendű bevételt elért szereplője a magyarországi gázos cégláncolatnak.Ha a tavalyi pénzeiről nem is tudunk, azt látjuk a szlovák cégnyilvántartásban, hogy a Dionos többször váltott székhelyt, de a tulajdonosi köre és a cég vezetőinek személye is változott. Ami főleg annak fényében érdekes, ami a H629/2025. számú, a Dionos 2024 márciusa óta érvényes korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyét visszavonó MEKH-határozatban olvasható. Ebben az idén február 27-én kelt dokumentumban az áll, hogy a KELER Zrt. még tavaly novemberben elutasította Dionos klíringtagságra vonatkozó kérelmét.A KELER ezt a döntését azzal indokolta, hogy„a Társaság által benyújtott dokumentumok, nyilatkozatok és internetes keresések alapján olyan kockázatokat azonosított az ügyvezető személye, szakmai előélete, valamint a Társaság működése vonatkozásában, amely nem tette lehetővé a szerződés megkötését”.A szlovák cégnyilvántartás adatai szerint a Dionosnak 2023 augusztusától egy észak-londoni lakcímű, brit cégadatok szerint kongói állampolgárságú személy, Mukandila-Prouva Kazadi volt az egyik alapító tulajdonosa és ügyvezetője. A lengyel gázpiaci szereplőkkel szemben neki legalább van LinkedIn-profilja, bár a hitelességét némileg enyhíti, hogy legalább kettő.A társaságban tavaly decemberben megjelent még egy tulajdonos, aki egyben szintén ügyvezető is lett. Őt Babubhai Sukhlal Chhanabhai Patelnek hívják, a Londontól mintegy negyven kilométerre északra lévő Letchworth Garden Cityben van a lakcíme. Általa a Dionostól már nemcsak a gázkereskedelmi engedély miatt kanyarodhatunk vissza Magyarországra, hanem egy újabb céges szálon is.Az ő neve egy magyarországi vállalkozásban is felbukkan tulajdonosként: a tavaly októberben bejegyezett, kaposvári székhelyű QuantumSolar Kft. alapítója, egyedüli tulajdonosa és cégvezetője.A 3 milliós tőkével gépek és berendezések nagykereskedelmére bejegyzett társaság a múlt évi gazdálkodásáról nem adott le beszámolót. Az ugyanakkor kisebb bravúrnak tűnik, hogy az alapítása utáni hetedik hónapban, idén májusban már NAV-végrehajtás alá került, és a cikk megírásának pillanatában is szerepel a végrehajtás alatt álló adózók adatbázisában.Amit az ügyről tudunkA NAV idén januárban adott hírt arról, hogy lecsaptak a száznál több cégből álló hálózatra, ám a hivatalos közleményben csak „több tízmilliárd forintot is meghaladó földgáz-kereskedelem után fizetendő áfa” elcsalásáról írtak. Az ügyben több mint harminc gyanúsított van, ketten már január óta letartóztatásban vannak – a legutóbbi bírósági döntés ezt január végéig hosszabbította meg –, de a Válasz korábbi cikke szerint amellett, hogy ők mindketten ártatlannak vallják magukat, nem lehet a pontos szerepüket megállapítani.Ami még fontosabb: a lap szerint „semmi jele, hogy akárcsak a közelében járnának a nyomozó hatóságok annak, hogy ezt a szerteágazó nemzetközi struktúrát ki találta ki, hol volt a központja, és mi lett az üzelmeken szerzett rengeteg pénzzel”. A most általunk feltárt újabb cégek és főleg a magyar gázpiacon felbukkanó erős bydgoszczi szál csak tovább sorakoztatja a kérdéseket, és növeli az esélyét annak, hogy a letartóztatásban lévő két személyen túl, mögöttük vagy fölöttük is állhatott valaki, aki ezt a több országra kiterjedő struktúrát kitalálta, létrehozta és működtetni tudta. Arról nem is beszélve, hogy milyen módon lehetett ez az egész hálózat beágyazva az állami intézményekbe, hogy ilyen hosszú időn át ennyi adót el tudott csalni.
|
Szlovák cég kockázatos ügyvezetővel, román vállalkozás, ami nulla fővel 55 milliárd forintnyi árbevételt termelt - találtunk kettőt a gázmaffia külföldi kulcsszereplői közül
|
A több tízmilliárd forintnyi adót elcsaló cégláncolat ilyen külföldi vállalatoknak köszönhetően szerezhette be áfa nélkül a földgázt. Mindkettőnek volt magyar gázkereskedelmi engedélye, de mindkettőét visszavonták, figyelemre méltó indoklásokkal. Egy érdekes lengyel szál is felbukkan a történetben.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/20/gazmaffia-szlovak-roman-gazkereskedo-afacsalas-adocsalas-mandarax-dionos-energy-energiahivatal-nyomozas-nav
|
2025-11-20 10:09:00
| true
| null | null |
444
|
Egy Dániel nevű, 22 éves fiatal felnőtt Magyar Péter jánoshalmai országjáró fórumán azt állította, azért rúgták ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, mert rajta volt a kiszivárgott tiszás listán.Dániel a fórumon azt mondta, tavaly ősz óta gyakornokként dolgozott a KKM kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárságán. Október 17-én azonban behívatta az államtitkár, és közölte vele, hogy kikerültek az adatai az internetre, ezért kirúgják.Dániel azt is mondta, hogy a próbaidejéből már csak öt nap volt hátra, ráadásul fizetésemelést is kapott, így biztosan nem a munkája minőségével volt probléma. Emellett egy nemzetbiztonsági átvilágításon is sikeresen átment korábban.A fórum után a 444 telefonon beszélt Dániellel, aki azt mondta, október 17-én munkaidő előtt fél órával hívták be Illés Boglárka irodájába, ahol az államtitkár és kabinetfőnöke volt bent. Itt a nemzetbiztonságra hivatkozva azt mondták neki, hogy azért rúgják ki, mert kiszivárogtak az adatai "egy olyan applikációban, amit tudjuk, kik fejlesztettek". Dániel azt mondta a 444-nek, hogy a Tisza applikációját az első, október 6-ai adatszivárgás után töltötte le, mert úgy gondolta, több szivárgás már úgysem lesz.Dániel arról is beszélt, hogy a kirúgás közlése után Illés Boglárka azt mondta neki, "támogató szeretne maradni", ezért felajánlotta neki, hogy elhelyezkedhet a minisztériumon belül egy másik pozícióban. Dániel szerint ez az ajánlat nem volt komoly, mert a következő kedden már alá is írta az elbocsátásáról szóló dokumentumot a közigazgatási államtitkár.Dánielt derült égből villámcsapásként érte az elbocsátás, mert korábban nyoma sem volt annak, hogy gyanakodnának a tiszás kapcsolataira. Bár a 2024-es EP-választáson tiszás szavazatszámláló volt, amikor a minisztériumba került, külön figyelt rá, hogy ne lájkolja Magyar Péter posztjait.Szerinte egyébként már készülhettek a kirúgására, mert a kabinetfőnök a találkozóra úgy érkezett, hogy nemcsak azt tudta, hogy öt nap van hátra a próbaidejéből, hanem azt is, hogy még öt nap szabadsága maradt.Az üggyel kapcsolatban kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. Amint választ kapunk, frissítjük a cikket.
|
Dániel azt állítja, azért rúgták ki a külügyből, mert rajta volt a kiszivárgott tiszás listán
|
A 22 éves egykori KKM-es gyakornok a 444-nek azt mondta, Illés Boglárka államtitkár és kabinetfőnöke személyesen közölte vele a döntést.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/18/daniel-azt-allitja-azert-rugtak-ki-a-kulugybol-mert-rajta-volt-a-kiszivargott-tiszas-listan
|
2025-11-18 20:11:57
| true
| null | null |
444
|
Elmaradt Számlázást Vizsgáló Ideiglenes Bizottság alakult a budapesti I. kerületi önkormányzaton belül. A bizottság feladata, hogy kiderítse: hogyan lehetséges, hogy az önkormányzat éveken keresztül elfelejtett bérleti díjat szedni a Halászbástyán működő Halászbástya Éttermet üzemeltető cégtől.Az ügy 2021-ig nyúlik vissza, amikor a kormány a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások miatt rendeletet hozott bizonyos kültéren működő vendéglátóhelyek költségeinek csökkentésére. A rendeletnek köszönhetően a Halászbástya Étteremnek február és június között nem kellett bérleti díjat fizetni a Halászbástya egy részének használatáért.A mentesség 2021. június 30-án lejárt, de a terület tulajdonosa, az akkor ellenzéki vezetésű Budavári Önkormányzat elfelejtette újrakezdeni a számlák kiállítását. Az éttermet üzemeltető cégnek ennek megfelelően éveken keresztül nem kellett bérleti díjat fizetni.A turpisság azután derült ki, hogy a tavalyi önkormányzati választáson a fideszes Böröcz Lászlót választották meg az I. kerület polgármesterének. A polgármester idén októberbenegy olyan megállapodást vitt a kerületi közgyűlés elé, amelynek részeként a cég vállalta, hogy két éven belül törleszti a felhalmozott adósságát. Ez nem kis összeg, 393 millió forint.A rendezés akkor átment az önkormányzaton, a témát azonban most újból elővették. Böröcz László ugyanis november huszadikárarendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen a képviselők megszavazták a fent említett bizottság felállítását. A négy önkormányzati képviselőnek március végéig kell kideríteni és bemutatni, hogy miért és hogyan maradt el a számlázás.V. Naszályi Márta, aki 2019 és 2024 között az I. kerület polgármestere volt,kedden posztolt a témában. Elmondása szerint a számlázás elmaradásáról másokhoz hasonlóan idén októberben értesült, de nem tudja, ki lehetett ezért a hibáért a felelős.
|
Négy éven át elfelejtette beszedni a Halászbástya Étterem bérleti díját az önkormányzat, most kiderítenék, hogy történt ez
|
2021 júniusa óta nem küldtek számlát a Halászbástya egy részét bérlő étteremnek, ami most már 393 millió forinttal tartozik.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/11/22/szamlazas-halaszbastya-etterem-budavar-393-millio-forint
|
2025-11-22 21:16:17
| true
| null | null |
Telex
|
Mint arról már több cikkben is beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése a tavaszi hatalomátvételt követően a jegybankkal a Matolcsy-éra alatt szerződésben állt több cégnek is "ajtót mutatott". Így került körön kívülre az előző MNB-elnök fia, Matolcsy Ádám baráti és üzleti köréhez szorosan kapcsolódó Raw Development Beruházásszervező és Mérnöki Szolgáltató Kft., amely egyebek mellett a jegybanki épületek karbantartását és takarítását is végezte. (Ugyanezen cég újította fel a Szabadság téri épületet is az eredeti vállalási ár közel duplájáért, több mint 100 milliárd forintért.)Az ily módon kiesett Raw helyére a takarítási és karbantartási munkálatokra értelemszerűen új szolgáltató(ka)t kellett kiválasztani. Ennek folyamatába elvileg nem lehet belekötni, hiszen az abszolút törvényesen zajlott, az immár Varga Mihály vezette MNB a takarítási és karbantartási munkálatokra nyilvános közbeszerzési pályázatot hirdetett meg. Az már kevésbé szokványos, hogy a döntést értesüléseink szerint végül egy gyorsított, nemzetbiztonsági okokból csupán egy hét alatt lezavart másik pályázat előzte meg. De emellett akadt még egy furcsa momentum is.A három évre szóló, 28 milliárd forint összértékű megbízást a jegybank kettébontotta. Ez az összeg egyébként alacsonyabb, mint amennyiért korábban a Raw végezte ugyanezen munkákat. (Az már csak érdekesség, hogy a Raw kifutóban lévő szerződését Matolcsy még az utolsó pillanatban meg akarta hosszabbítani újabb három évre, 40 milliárd forint értékűre.)Visszatérve az új megbízásra, annak első, 11 milliárdos "csomagja" a műszaki fenntartásra vonatkozik, például a beléptető rendszer karbantartására. Ezt a megbízást a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., Pintér Sándor belügyminiszter korábbi vállalkozása nyerte el. Ez a cég évek óta végez ilyen szolgáltatásokat.Ellentétben a másik kiválasztott vállalkozással, a jegybanki épületeket majdan 17 milliárdért takarító és karbantartó céggel, az MPF Grouppal. Ez ugyanis a jegybanki közbeszerzési kiírás előtt mindössze két hónappal, idén februárban alakult meg. Ami azért aggályos, mert így "érthetően" semmilyen referenciával nem rendelkezett ezen a területen - sem.A szálak Felcsút felé is vezetnekAz Opten céginformációs adatbázisa szerint az új takarító cég, vagyis az MPF Group 121 alkalmazottal rendelkezik. Az akár Varga Mihály előélete ismeretében nem lehet meglepő, hogy a cég egyedüli tulajdonosaként feltüntetett Pálffy Balázsnak erős kormánypárti háttere van. A neve ugyanis olyan céghálóban található, amely Mészáros Lőrinchez, Szíjj Lászlóhoz és Paár Attilához is elvezet. Pálffy korábban a Magyar Építő Zrt. egyik vezetője volt - innen is eredeztethető a kapcsolat Mészároshoz és Paárhoz.Emellett a Pálffy által részben vagy egészben birtokolt tucatnyi cégben a fenti - és szintén a 100 leggazdagabb magyar listáján található - személyek és cégeik találhatók résztulajdonosként. Néhány kattintás után máris feljön az Épkar Zrt. (ebben Szeivolt István is tulajdonos) a Hódút, a Kőrösaszfalt, a CLH Hűtés és a Klímatechnikai Kft. neve is. Nem lehet véletlen, hogy a frissen alapított takarító cég hátterében ilyen "nagyágyúk" vannak.A közbeszerzési pályázaton egyébként indult a hazai építményüzemeltetési szakma "ásza" a B+N Referencia Zrt. is, de nem nyert.Az MPF Group Kft. nem keverendő össze az MPF Holdinghoz tartozó cégcsoporttal. Ez utóbbi ugyanis a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány listájának harmadik helyén álló Felcsuti Zsolt tulajdonában van és olyan jelentős cégek tartoznak ide, mint például az MPF-FÉG, az MPF Meta, az MPF Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. - ám ezek közül egyik sem foglalkozik épületüzemeltetéssel...Ki vizsgál majd és mit?A beszerzés ügyében lapunk értesülései szerint vizsgálatot indít az MNB felügyelőbizottsága (fb), mely döntést - úgy tudjuk - a jegybank igazgatósága is jóváhagyta. Hogy ez a vizsgálat mikor indul és ki végzi, az egyelőre nem ismert.Az Mfor az ügyben megkereste az MNB kommunikációs osztályát és az fb-t is. Szűkszavú válaszában a sajtórészleg azt írta,"A jegybanki ingatlanok műszaki üzemeltetését és gondnoksági feladatainak ellátását szolgáló beszerzési eljárás a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint valósult meg."De nem lettünk okosabbak az fb elnökének, Papcsák Ferencnek a válaszától sem. Eszerint"A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága a hatáskörét és ellenőrzési lehetőségeit meghatározó jogszabály, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény vonatkozó szakaszai alapján folyamatosan ellenőrzi a jegybank működését. A vizsgálatok eredményei az MNB honlapján, illetve a tárgyévet követő év során az fb által az országgyűlésnek megküldött jelentésekben ismerhetők meg."Vagyis simán lehet, hogy a részletekre már csak a 2026 áprilisában esedékes parlamenti választások után derül fény.
|
Újabb MNB-botrány van kialakulóban? - de már nem Matolcsy György ügyei miatt
|
Értesüléseink szerint a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága vizsgálatot indít egy olyan megbízási szerződés ügyében, amelyet a jegybank a nyáron egy olyan vállalkozással, az MPF Group Kft.-vel kötött takarítási és karbantartási munkálatokra, 17 milliárd forintos értékben, amely idén februárban alakult, így semmilyen referenciával nem rendelkezik.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/ujabb-mnb-botrany-van-kialakuloban--de-mar-nem-matolcsy-gyorgy-ugyei-miatt.html
|
2025-11-25 10:22:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Nem tett jót a magyar labdarúgók megítélésének és piaci értékének, hogy a válogatott nem lesz ott a 2026-os világbajnokságon. Ennek ellenére a német Sky Sports azt írta november 21-én, hogy több európai topcsapat is érdeklődik a Ferencváros fiatal magyar középpályása, Tóth Alex iránt. Az érdeklődők között az olasz Juventus és több Bundesliga-csapat is megtalálható a portál szerint. A németek úgy fogalmaztak, hogy Tóth Alex a magyar futballban az új Szoboszlai Dominik, és hangsúlyozzák, hogy a kilencszeres válogatott futballista már az NB I legértékesebb játékosa. A Fradi kincsének piaci értékét október elején emelte 5 millió euróra a Transfermarkt, amivel a magyar élvonal legdrágábbja lett. A potenciális vevő azonban valószínűleg ennél jóval többet kell, hogy kifizessen, akár 15 millió eurós vételár is szóba jöhet.Egyike a NER-foci abszurditásainak, hogy ha a Fradi valamikor tényleg eladja a játékost, abból egy Mészáros Lőrichez közeli cég is profitálhat. A felcsúti milliárdos elvileg a Fradi egyik riválisának, a Puskás Akadémiának a kuratóriumi elnöke. Tóth Alex érdekeit pedig a BePro Carreer Agency Kft. nevű játékosügynökség, menedzseriroda képviseli, a céget a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt., illetve egy volt felcsúti növendék, Papp Bence alapította 2019-ben. Többnyire az átigazolási összeg 5-10 százaléka szokta a ügynökségeket illetni, de ez megállapodás kérdése.Teljeskörű szolgáltatást kínálunk a tehetség kibontakoztatása és az egyéni karriercsúcsok elérése érdekében. A profivá váláshoz rögös út vezet, mi a BePro Career Agency-nél a pályán és a pályán kívül is segítjük szem előtt tartani a kitűzött célt- vall magáról az ügynökség. Az iroda honlapján elérhető információk szerint Tóth Alex mellett még debreceni és zalaegerszegi játékosokat is képviselnek. A cég tulajdonosi szerkezete 2021-ben megváltozott: Papp Bence a kisebbségi tulajdonos, míg a többségi a Prime Property Magántőkealap lett.Erről a magántőkealapról már többször említést tett lapunk is. Például tavaly októberben számoltunk be arról, hogy már tíz magántőkealap tartozik a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez. A cég 75 százalékban Kertész József Tamásé, aki amellett, hogy a felcsúti milliárdos céges ügyvédje, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány/KESMA) alapítói jogait is gyakorolja. A tíz magántőkealap egyike a Prime Property Magántőkealap, amely tehát a BePro Carreer Agency Kft. többségi birtokosa.A sportsajtó persze erről soha nem tesz említést, Tóth Alex helyzetéről mindig Papp Bence nyilatkozik, mint a BePro Carreer Agency alapító ügyvezetője. Arról soha említés sincs, hogy az ügynökség valójában Mészáros Lőrinchez köthető. Tóthnak jelenleg 2027-ig szól a szerződése a Fradival. A még mindig csak 20 éves játékos 2023-ban debütált a magyar bajnokságban. Az idei szezonban az összes sorozatot figyelembe véve 19-szer lépett pályára, a meccseken 2 góllal és 5 gólpasszal segítette csapatát.A Fradinak komoly értéke, de ezt a piac határozza meg. Nem szabad vele kapkodni, ahogy eddig sem tettük. Nem dobunk be nagy neveket, hogy mi lenne, ha ez vagy az jönne. Amióta én elkezdtem ezt a szakmát, arra készülök, ahol most tartunk. Alex jól érzi magát, komoly céljai vannak: BL-csoportkör és világbajnokságra jutás a válogatottal- nyilatkozta még a nyáron Papp Bence a közmédiának. Ezek a célok nem jöttek össze, de attól még egy külföldi szerződést előbb vagy utóbb jó eséllyel nyélbe ütnek, amiből a Fradi mellett az ügynökség is profitálhat.
|
Abból is Mészáros Lőrinc gazdagodhat, ha a Fradi eladja a legértékesebb játékosát?
|
Tóth Alex érdekeit a felcsúti milliárdos által alapított játékosügynökség képviseli.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/abbol-is-meszaros-lorinc-gazdagodhat-ha-a-fradi-eladja-a-legertekesebb-jatekosat.html
|
2025-11-25 05:49:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Idén januárban egy olyan, száznál is több cégből álló láncolatot derítettek fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói, amelynek a célja az volt, hogy az EU területéről érkező földgáz után kevesebb általános forgalmi adót kelljen fizetni.A NAV akkori közleménye konkrét cégnevek nélkül arról írt: a feltételezett elkövetők több tízmilliárd forint értékű földgáz-kereskedelem után csaltak el nagyjából 10 milliárd forint áfát, és ugyanilyen értékben elektronikai termékekkel fiktíven kereskedtek.Az ügyről a 444.hu hétfőn azt írta, hogy idén januártól változtak az áfaszabályok, a módosításra pedig éppen a gázkereskedelemmel nagy tételben áfát csaló cégláncolat miatt lehetett szükség.Ez arra utal, hogy az akkor Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumban több mint egy éve tudtak a gázmaffia működéséről.A portálnak nyilatkozó, névtelenséget kérő adószakértő szerint rejtély, hogy ekkora tételnél miért nem jelzett a NAV rendszere. "Ez nemhogy nem életszerű, hanem arra utal, hogy valaki a háttérben úgy csinálta meg ezt a struktúrát, hogy pontosan tudta, mire figyel az adóhivatal, és így mire kell nekik figyelni" - mondta. Tehát lehetett olyan belső vagy a NAV-tól frissen távozott ember, aki megsúgta, hogy mi az az adott összeghatár - például 50 vagy 100 millió forint -, ahol nem "riaszt" az adóhivatal online rendszere, és ez alatt kellett nagyon-nagyon sok tranzakciót lebonyolítani. Az is elképzelhető, hogy a hálózat központi cégei időnként végeztek tényleges kereskedelmi tevékenységet is.A szakértő szerint a módszer a következő lehetett: az A kft. megvásárolta külföldről, áfamentesen az adott terméket - az áfamentesség miatt fontos, hogy az első magyarországi cég előtt már legyen legalább egy külföldi -, majd azt már áfával értékesítette B kft.-nek. Ez a B kft. visszaigényli az általa kifizetett áfát, és továbbadja a terméket C kft.-nek, amely szintén visszaigényli az áfát - befizetni viszont sem az A, sem a B kft. nem fizeti be. Az is előfordulhat, hogy ugyanazzal a termékkel többször is eljátszották ugyanezt.
|
Gázmaffia: több mint egy éve feltűnhetett a kormánynak a hatalmas lopás
|
A feltételezett elkövetők nagyjából 10 milliárd forint áfát csaltak el.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251027_gazmaffia-adocsalas-kormany-adovisszaigenyles
|
2025-10-27 13:03:35
| true
| null | null |
HVG
|
A Telex értesülései szerint csalás gyanújával indítottak nyomozást a Semmelweis Egyetemen. Ezt a rendőrség és az intézmény is megerősítette. Mint kiderült, Merkely Béla, az egyetem rektora tett feljelentést október 13-án, miután aznap azonnali hatályú felmondással megszüntette a Hallgatói Szolgáltatások Igazgatósága (HSZI) két vezetőjének jogviszonyát gazdasági visszaélés alapos gyanúja miatt. Ugyan egyéb részleteket nem közöltek, a Telex úgy tudja, az ügynek akár húsz érintettje is lehet.A HSZI felmentett igazgatójának jogi képviselője, Mórotz Zsolt ügyvéd szerint ügyfele nem gyanúsított, büntetőeljárás jelenleg nincs folyamatban ellene, és kiemelte, nem volt kötelezettségvállaló, sem pénzügyi ellenjegyző korábbi pozícióiban csak szakmai irányítást végzett. Hozzátette azt is, ügyfele ellen az egyetemen jelenleg fegyelmi eljárás folyik. Ez a jelenleg aktív hallgatói jogviszonyával kapcsolatban indult, de állítása szerint nem tudni, milyen indokkal, pedig november 11-én már volt egy meghallgatás is.A HSZI felmentett igazgatója három éven át volt a HÖK elnöke, egykori orvostanhallgatók beszámolói szerint nagyon aktív szereplője volt az egyetemi közéletnek. A HSZI vele együtt kirúgott igazgatóhelyettese a HÖK-ben alelnök volt akkor, amikor ő volt az elnök. A HSZI oldalán már se a nevük, se a képük nem látható, az oldalon jelenleg nincs is feltüntetve igazgató.A pozíciójából felmentett HSZI-igazgatónak korábban volt nyilvánosan elérhető weboldala és a munkájához kapcsolódó Facebook-oldala is. Utóbbi teljesen elérhetetlen, előbbiről szinte minden tartalmat töröltek, írja a Telex.Hozzátették, a korábbi HÖK-elnök több egyetemi kitüntetést is kapott. A már csak archivált változatban elérhető önéletrajzában azt írta, hogy 2021-ben a Covid-19-járvány elleni harcban vállalt szervezői és önkéntes munkája miatt kapta meg először az egyetem Pro Universitate érdemrendjét. 2023-ban rektori dicséretet kapott, ugyanebben az évben újra megkapta a Pro Universitate érdemrendet és a Pro Juventute Universitatis díjat is.
|
Csalás gyanúja miatt nyomoznak a Semmelweis Egyetemen, két vezetőnek mennie kellett
|
Merkely Béla, az intézmény rektora még októberben tett feljelentést.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251121_csalas-gyanuja-nyomozas-semmelweis-egyetem#mia1tb4q18y7gn9pqjt
|
2025-11-21 00:00:00
| true
| null | null |
HVG
|
Visszavonta felülvizsgálati kérelmét a Kúria abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított Varga Zs. András intézkedésével szemben. A döntés meglehetősen váratlan volt, a kedd délelőtt kezdődött kúriai tárgyaláson jelentette be az alperes Kúria képviselője, aki nyomásgyakorlásra is hivatkozott. Hogy ezzel pontosan mire gondolt, sem a nagy érdeklődés mellett tartott tárgyaláson, sem a Kúria közleményéből nem derült ki. Ebben egész pontosan "a jogerős ítéletet követően tapasztalt, a Kúria integritását érintő nyomásgyakorlásra" hivatkoztak.Megkérdeztük a Kúriát, pontosan milyen nyomásgyakorlásra gondoltak, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.A kérelem visszavonása azt jelenti, hogy a Kúria nem hozott határozatot az ügyben. Így a Fővárosi Ítélőtábla júniusi jogerős ítélete maradt hatályban, mely azt mondta ki, hogy Varga Zs. András törvénysértően függesztette fel Kovács Andrást tanácselnöki pozíciójából.Koncentrált támadássorozatKovács András tanácsát, mely a kormány számára kényes politikai ügyekben is ítélkezett, korábban az ügyelosztási rend módosítása ürügyével oszlatták fel. A kúriai tanácselnök erről szóló szakmai álláspontját egy tanulmányban kívánta közzétenni, amelyben a Kúria ügyelosztási rendjének elfogadását és alkalmazását kritizálta.A Kúria elnöke előbb megtiltotta a tanulmány közlését, majd Kovács ellen több párhuzamos eljárás is indult. Először integritássértés miatt jártak el ellene, majd fegyelmi szankcióval is sújtották, 2024 novemberében pedig két évre felfüggesztették a tanácselnöki pozíciójából. Mint arra a Magyar Helsinki Bizottság figyelmeztetett, ilyenre a legfőbb magyar bíró szerv esetén utoljára az 1980-as évek elején volt példa. Ügyével párhuzamosan azonnali hatállyal elbocsátottak egy elismert kúriai főtanácsadót is.A Kovács Andrással szemben folytatott rendkívüli alkalmassági vizsgálat egyébként azt állapította meg, hogy a bíró a feladatai ellátásra alkalmas, a fegyelmi eljárásban pedig első fokon azt állapították meg, hogy semmilyen szabályt nem sértett meg.A felfüggesztett tanácselnök ezután munkaügyi pert indított. A Fővárosi Törvényszék már a márciusi elsőfokú ítéletében kimondta, hogy Varga Zs. Andrásnak nem volt joga elmozdítani a bírót, és ugyanerre a következtetésre jutott másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla Vajas Sándor bíró vezette tanácsa is, mely még az elsőfokú ítéletnél is határozottabban kiállt a bírói függetlenség védelme mellett.Mint arra a Helsinki Bizottság is rámutatott, a Kúria elnöke szerette volna azt is elérni, hogy a jogerős ítéletben már ne szerepeljen a következő bekezdés: "a Kúria a legfőbb bírói szerv; a Kúriát az elnök vezeti, azaz ő a legfőbb bíró. A Kúria elnökével szemben speciális követelmények, a társadalom tagjaihoz képest magasabb erkölcsi és jogkövető elvárások érvényesülnek. A Kúria elnökétől a társadalom és az igazságszolgáltatás magas szintű normakövetést vár el, ezért a Kúria elnökére fokozott felelősség hárul, hogy példamutató magatartásával az igazságszolgáltatás erényeit és alapértékeit képviselje mind a bírák, mind pedig a társadalom felé." Ám a jogerős ítélet alapján ez is része maradt a döntésnek.Fontos üzenet a bíráknakTóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje - aki Kovács András képviseletét is ellátta - a keddi kúriai tárgyalás után úgy fogalmazott, abból a szempontból mindenképpen elégedett, hogy kiderült, jelenleg bírósági vezető igazgatási jogkörben nem mozdíthat el sem bírósági vezetőt, sem bírót a pozíciójából.Ugyanakkor úgy vélte, jobb lett volna, ha a kérdés végére a pontot a Kúria teszi ki, így ugyanis hasonló esetekben nem lehet azt mondani, hogy van kúriai precedens.Fontos visszaigazolás és megerősítés a most ítélkező bíróknak, hogy nem kell azt mérlegelniük, hogy ha adott esetben egy bírósági vezetőnek nem tetsző döntést hoznak, annak az lesz a következménye, hogy kiveszik őket a bíráskodásból- tette hozzá.A nyomásgyakorlásra való hivatkozást rossz üzenetnek nevezte, véleménye szerint ha lett volna bármilyen nyomásgyakorlás, akkor annak egy olyan bírói szervezetnek, mint a Kúriának, ellen kell tudni állni. Ha pedig lett volna ilyen, és emiatt nem születhet megfelelő döntés, akkor nagyon rossz állapotban lenne az igazságszolgáltatás - vélte Tóth.A Kúria szerint érdemben nyertekA Kúria már idézett közleményében ennek ellentmondva azt írta, Kovács András munkaügyi perét a Kúria "érdemben már elsőfokon megnyerte". Álláspontjuk szerint "a felperes abban az esetben kérhetné a tanácselnöki munkakörbe beosztott bíróként való tovább foglalkoztatását, amennyiben megfosztották volna őt a tanácselnöki tisztségétől. Tekintettel arra, hogy ilyenre nem került sor, a bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmét nem találta megalapozottnak. A bíróság ezért a felperes keresetét ebben a vonatkozásban elutasította, amit a felperes önálló jogorvoslattal nem támadott, az jogerőre emelkedett. A per jogorvoslati szakaszában másodlagos jogi kérdések pontosítása volt az eljárás tárgya" - írták.
|
Nyomásgyakorlásra hivatkozva visszakozott a Kúria, amely törvénysértően függesztette fel Kovács András tanácselnököt
|
Végérvényesen megnyerte a munkaügyi pert az a kúriai bíró, akit azért függesztett fel a Kúria elnöke, Varga Zs. András, mert kritizálta a legfelső bíróság ügyelosztási rendjét. Kovács András első- és másodfokon is nyert, majd az ügy a Kúriára került, ahol kedd délelőtt különös fordulattal zárult le. A Kúria bővebben ki nem fejtett, állítólagos nyomásgyakorlásra is hivatkozva visszakozott a pertől. A történtek így is bebizonyították, egy bírónak sem kell tartania attól, hogy az igazgatási vezetőjének nem tetsző álláspontja miatt „felfüggesztik” a pozíciójából.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251118_Nyomasgyakorlas-Kuria-Varga-Zs-Andras-torvenysertoen-fuggesztette-fel-Kovacs-Andras-tanacselnokot
|
2025-11-18 17:31:42
| true
| null | null |
HVG
|
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít és felszólító levelet küld Magyarországnak, mivel nem tartotta be az uniós szabályokat a hulladékgazdálkodási koncesszió odaítélésekor. A Bizottság úgy véli, hogy az eljárás során alkalmazott jogosultsági kritériumok diszkriminatívak voltak, és a koncesszió 35 éves időtartama meghaladja az uniós irányelvben megengedett időtartamot. Emlékeztetnek arra is, hogy az EU koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó szabályainak célja "a gazdasági szereplők egyenlő bánásmódjának és a koncessziók verseny előtti megnyitásának garantálása". A Bizottság számára úgy tűnik, hogy a koncesszió eredeti feltételeit az uniós szabályok megsértésével módosították.A magyar állam 2022-ben kötött szerződést egy koncessziós eljárást követően a Mol Nyrt.-vel. A kontraktus szerint a Mol, illetve az általa tulajdonolt koncessziós cég, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot.Magyarországnak két hónapja van válaszolni a felvetett kifogásokra, megfelelő válasz hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény kiadásáról dönthet.A következő ügyben a Bizottság felszólítja - Észtország és Lengyelország társaságában - Magyarországot, hogy tartsa be az EU kibertámadásokról szóló irányelvét. Az irányelv az EU kiberbűnözés elleni küzdelmének jogi keretének alapvető részét képezi, és előírja a tagállamok számára a kiberbűnözéssel kapcsolatos nemzeti törvények megerősítését és büntetőjogi szankciók bevezetését, többek között a nagyszabású kibertámadások esetén is. A tagállamok kötelesek kapcsolattartó pontokat kijelölni, amelyek a nap 24 órájában, a hét minden napján elérhetőek, hogy biztosítsák a nemzeti hatóságok közötti gyors együttműködést. A Bizottság úgy véli, hogy Észtország, Magyarország és Lengyelország helytelenül ültette át az irányelvben foglalt intézkedések egy részét nemzeti jogába, különösen az irányelvben meghatározott egyes bűncselekmények elkövetéséhez használt jogellenes lehallgatásra vagy eszközökre vonatkozó rendelkezéseket.Ugyancsak egy európai szabály helytelen átültetésére figyelmeztet a brüsszeli testület a büntetőeljárásban gyanúsítottaknak és vádlottaknak nyújtott költségmentességre vonatkozóan. Itt Magyarország és Bulgária sértett EU-s rendelkezést, ezért indul meg a kötelezettségszegési eljárás. Az irányelv célja, hogy közös minimumszabályokat hozzon létre annak biztosítása érdekében, hogy a gyanúsítottak és vádlottak jogai megfelelő védelemben részesüljenek az egész EU-ban. Konkrétan, a büntetőeljárásban a gyanúsítottak, vádlottak számára biztosít jogot a költségmentességhez, biztosítva számukra a pénzügyi támogatást a költségmentességhez. A Bizottság megállapította, hogy mindkét tagállamban nem minden, az irányelv hatálya alá tartozó személy fér hozzá költségmentességhez. Magyarországgal kapcsolatban a Bizottság további problémákat azonosított, mivel a költségmentesség megadása az egyén kérelmétől függ. Ezenkívül, bár Magyarország a kötelező védelem rendszerét alkalmazza, ez a rendszer nem fedi le az irányelvben meghatározott összes forgatókönyvet, és nem biztosítja, hogy a költségmentességet indokolatlan késedelem nélkül megadják.Az észtek és az olaszok mellett Magyarországot is felszólítja az Európai Bizottság, hogy ültesse át a fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok pénzügyi ösztönzőinek fokozatos megszüntetéséről szóló, elfogadott rendelkezéseket. A 2024-ben átdolgozott jogszabály meghatározza, hogyan érheti el az EU a teljes mértékben dekarbonizált épületállományt 2050-re számos intézkedés révén, és ezáltal hogyan csökkentheti az európai polgárok energiaszámláit az épületek energiahatékonyságának strukturális növelésével. Az Észtország, Olaszország és Magyarország által bejelentett intézkedések és a benyújtott magyarázatok vizsgálata után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a három tagállam nem hajtotta végre teljes mértékben a kötelezettségét, és nem is magyarázta meg teljes mértékben az önálló fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok telepítésére vonatkozó pénzügyi ösztönzők fokozatos kivezetését a 2025. január 1-jei határidőig.Végül a Bizottság felszólítja Csehország és Ausztria mellett Magyarországot is, hogy helyesen ültessék át a közúti infrastruktúra használatára vonatkozó útdíjakra és matricákra vonatkozó uniós szabályokat. Az irányelv célja a közúti infrastruktúra díjainak és a külső költségeknek az EU-ban történő kivetésére vonatkozó mechanizmusok harmonizálása. Míg Csehország, Magyarország és Ausztria nemzeti jogszabályai, amelyek az irányelvet átültetik, nagy vonalakban összhangban vannak az Eurovignette irányelvvel, olyan konkrét rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek nem ültetik át azt helyesen. Magyarország esetében a viszonylati jegy időtartama 120 percre korlátozódik, ami a nem rendszeres úthasználók, például a turisták hátrányára lehet. Az érintett kormányoknak két hónapon belül kell válaszolniuk és magyarázattal szolgálniuk.
|
Európai Bizottság: Uniós jogot sért a magyar hulladékgazdálkodási koncesszió, kötelességszegési eljárás indul
|
Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar kormány ismét megsértette az uniós jogot: öt ügyben is kötelezettségszegési eljárást indítottak, vagy a már zajló eljárás folytatásáról döntöttek. Gond van a magyar közbeszerzési rendszerrel, a kibertámadások elleni védelemmel, az útdíjakkal és a matricákkal is.
| null | 1
|
https://hvg.hu/eurologus/20251121_Europai-Bizottsag_unios-jog_kotelezettsegszeges_mohu_mol
|
2025-11-21 12:57:13
| true
| null | null |
HVG
|
A leggazdagabb magyarok között 15. Leisztinger Tamás, céges hálóját tekintette át az Mfor.hu azután, hogy a kispesti Budapest Honvéd FC tulajdonosaként Szijjártó Péter külügyminisztert tette meg a klub elnökének, majd le is esett 17 milliárdnyi adófizetői forint a klubnak.A lap emlékeztet, hogy Leisztinger a Horn-Medgyessy-Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt gazdagodott meg, de azért a NER-ben is egész jól boldogul, amit az is mutat, hogy a hozzá köthető Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Nyrt.augusztusban 2,2 milliárd forintért 750 ezer darab részvényt vásárolt a MagNet Bank Zrt.-ben, amivel minimális részesedéshez jutott,Júliusban 800 millióért megszerezte a Free-M Befektető, Vagyonkezelő, Tanácsadó Kft.-t, és vele együtt egy 9 millirád forintos bevétellel rendelkező húsfeldolgozót,szeptemberben pedig megvette a Ferroker-Sped Kft.-t, a Yellowsolar Kft.-t és a Solarpark-Bábony Kft.-t.
|
Fű alatt terjeszkedik a Honvéd elnökségét Szijjártóra testáló milliárdos
|
Milliárdos bevételű húsfeldolgozó, részesedés a MagNet Bankban, naperőművek Leisztinger Tamás bevásárlókosarában.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251121_Leisztinger-Tamas-honved-szijjarto-peter-forras-vagyonkezelesi-es-befektetesi-nyrt-cegfelvasarlas-kkv-vallalkozas
|
2025-11-21 08:46:05
| true
| null | null |
HVG
|
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lett a Budapest Honvéd labdarúgócsapat elnöke - közölte az általa vezetett minisztérium közleményében. Szijjártóról régóta köztudott, hogy a Honvéd a kedvenc csapata, eddig azonban - szemben a NER-elit számos tagjával - nem vállalt aktív szerepet az általa szívlelt klub irányításában.Szijjártó érkezésével rögtön pénz is áll a házhoz: a klub négy milliárd forint értékű beruházási programot indít a kormány támogatásával, aminek része egy új sportcsarnok, valamint a Magyar Futball Akadémia megújítása és működtetése, de a közeljövőben további fejlesztések is megvalósulhatnak. A külügyminiszter azt is bejelentette, hogy az immár általa vezetett klub megkapja az államtól a 2021-ben átadott, 17 milliárd forintos Bozsik Arénát, valamint az eddig külön működő Magyar Futball Akadémiát is.Szijjártóval ugyanakkor nemcsak közpénz érkezik a Honvédhez, hiszen bejelentették az új mezszponzort is: a szingapúri Vulcan Shield Global négy évig lesz a szebb napokat látott kispesti együttes főtámogatója. A szurkolói eseményen a Honvéd az NB1.hu tudósítása szerint azzal büszkélkedett, hogy új szponzoruknak kétszer annyi pénze van, mint az Újpestet támogató Molnak. Az új támogatónak köszönhetően Szijjártó szerint "a következő négy évre több százmillió forintos nagyságrendben megnő a klub költségvetési mozgástere és pénzügyi ereje."A Vulcan Shield Global egyébként szeptemberben jelentette be, hogy 2500 főt foglalkoztató gyárat épít Békéscsabán, ahol kerámiaszálas textíliákat gyártanak majd. A beruházást a kormány 49 milliárd forinttal támogatja.
|
Szijjártó Péter lett a Budapest Honvéd elnöke, rögtön kapott is egy 17 milliárdos ajándékot a kormánytól
|
Az immár Szijjártó Péter által vezetett Honvéd megkapja a négy éve átadott, 17 milliárd forintból épült Bozsik Arénát az államtól, de az új elnök egy négy milliárd forint értékű beruházási programot is bejelentett. A klubnak új, szingapúri főszponzora is lesz, amely nemrég 49 milliárdos állami támogatással kezdett gyárépítésbe Békéscsabán.
| null | 1
|
https://hvg.hu/sport/20251110_szijjarto-peter-elnok-budapest-honved-leisztinger-tamas
|
2025-11-10 20:33:00
| true
| null | null |
HVG
|
Öt évig is titokban maradhat, ha Sulyok Tamás köztársasági elnök luxusutazáson vesz részt az adófizetők pénzén, a Sándor-palota ugyanis nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem adja ki a külföldi utak költségeiről szóló adatokat - tudta meg a HVG. Ez azt jelenti, hogy csak az elnöki ciklus lejárta után derülhet ki, mennyit számoltak el az igénybe vett szállodák után, valamint hogy mennyit költöttek magára az utazásra, esetleg a napidíjra.A Sándor-palota egy tavaly decemberben elfogadott, idén júliustól hatályos jogszabályra hivatkozva utasította el lapunk erre vonatkozó közérdekű adatigénylését. Az indoklásban a törvény szövegét idézve azt írták:megállapítottuk, hogy ezeknek az adatoknak a megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését, továbbá nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti.A HVG a következő adatokat szerette volna megismerni:pontosan mely külföldi helyekre utazott a köztársasági elnök,mennyit költöttek összesen az utazásra, a szállodára és a napidíjra,hány fős volt a delegáció, kikből állt?A Sándor-palota által hivatkozott jogszabály öt évig teszi lehetővé, hogy titkosítsák a védett személyek utazásával kapcsolatos adatokat, azaz Sulyok Tamás útjainak részleteiről akkor értesülhet a közvélemény, amikor már lehet, nem is lesz hivatalban. Védett személynek minősül a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külpolitikáért felelős miniszter és a legfőbb ügyész.Természetesen önmagában a költségek közzététele nem jár semmilyen biztonsági kockázattal, ezt támasztja alá az is, hogy a sajtó évek óta beszámol a külföldi utakkal kapcsolatos kiadásokról.A HVG írta meg például, hogy több mint 228 millió forintot fizettek ki a köztársasági elnök és delegációjának szállására a párizsi olimpia ideje alatt, de Sulyok Tamás csak három napot töltött a francia fővárosban. A 15 szállodai szobát még 2023-ban, Novák Katalin akkori államfőnek, valamint a kíséretének foglalták le az egész olimpia idejére, a tervek szerint ugyanis a köztársasági elnök Párizs egyik legelegánsabb szállodájában szállt volna meg. Időközben viszont Novák Katalin lemondott a kegyelmi ügy miatt, így helyette utódja, Sulyok Tamás mehetett Párizsba. Ő viszont már csak három napot akart az olimpián tölteni, és miután a foglalást már nem lehetett módosítani, a teljes 228 milliós forintos összeget ki kellett fizetni.Januárban tehát még nem számított nemzetbiztonsági kockázatnak annak az adatnak a megismerése, hogy átlagosan 850 ezer forintért vettek ki egy szobát egy éjszakára. (Az elnöki lakosztályért éjszakánként 10 ezer eurót, akkori árfolyamon éjszakánként nagyjából 3,8 millió forintot kellett fizetni.)Ugyanakkor nemcsak a köztársasági elnökök, hanem Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter esetében is titkolják a pontos költségekről szóló adatokat, és mindegyik esetben az idézett jogszabályra hivatkoznak.Az Átlátszó korábban Szijjártó Péter egyik útjával kapcsolatban szeretett volna részleteket megtudni, de azt is elutasították, a miniszteri döntés indoklásában pedig az állt, hogy a minisztérium a védett személyek mozgásával összefüggő adatok nyilvánosságra kerülését különlegesen magas biztonsági kockázatnak tekinti. Ezt azzal magyarázták, hogy az adatok (például helyszín, utazási útvonal) ismerete alkalmas lehet egy jövőben megvalósuló, a védett személy ellen irányuló inzultus vagy bűncselekmény előkészítésére.
|
Orbán és Szijjártó módszerét vetette be Sulyok Tamás hivatala, amikor arról kérdeztük, mennyit költöttek az államfő külföldi utazásaira állami pénzből
|
A Sándor-palota szerint nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztet, ha közzéteszik a költségeket. Orbán Viktor és Szijjártó Péter esetében is titkolják a kiadásokat.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251125_Sulyok-Tamas-hivatala-inkabb-nem-arulja-el-hogy-mennyit-koltottek-a-koztarsasagi-elnok-kulfoldi-utazasaira-allami-penzbol
|
2025-11-25 05:30:00
| true
| null | null |
HVG
|
Évi 3 millió köbméter termálvizet termelne ki zuglói gigantikus irodaházak fűtésére a Bayer Construct, hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kedden.A Bosnyák téri komplexum geotermikus kútja ugyanazt a vízbázist használná, mely a fővárosi gyógyfürdőket is táplálja. A zuglói helyszín miatt a Széchenyi és a Paskál közvetlenül is érintett. A Qubit által is idézett tanulmány szerint azon a területen, melyen a zuglói irodaház áll"további kutak lemélyítése vagy a kitermelendő vízmennyiségek megnövelése beláthatatlan károkat okozhat a meglévő vízkivételekre".A 444 ezért megkereste a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-t (BGYH), mi a véleményük a beruházásról.A BGYH válaszában azt írta, a "budapesti termálkarszt kifejezetten érzékeny, miközben olyan összetett és bonyolult rendszer, amelyben még az alapos kutatások mellett is nehéz megjósolni, milyen rövid- és hosszú távú változásokat okozhat a nagy mennyiségű plusz termálvíz kivétele és adott esetben hűtött víz visszasajtolása." Csökkenhet a vízhozam és a kitermelt víz hőmérséklete, de lokálisan akár nőhet is a vízhőmérséklet és minden ilyen változás okozhat problémát, írják. Kedvezőtlen hatás lehet többek között a víz áramlási irányának vagy a nyomásviszony megváltozása."Határozott szakmai álláspontunk, hogy csak olyan engedélyezési lépésekhez járulunk hozzá bármekkora hozamú termelés és visszasajtolás esetén, amelyek hiteles mérésekkel alátámasztottak, tudományosan megalapozottak, és egyértelműen kizárják a társaságunk által üzemeltetett fürdők kútjainak vízbázisára gyakorolt negatív hatásokat - a Bayer Construct Zrt. építkezése kapcsán ez közvetlenül a Paskál fürdőt és a Széchenyi fürdőt érinti."A BGYH érintett a Zugló Városközpont kútjának kijelölési folyamatában, és ügyfélnek minősül az eljárásban, amiben szeretnének is részt venni, amint az megindul. Ugyanakkor még csak az engedélyezést előkészítő előzetes egyeztetések zajlanak.Azt írják, a BGYH minden, akár jogi eszközöket is bevet, hogy megvédjék a termálvizek vízbázisait.A fentebb már említett, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársai által jegyzett tanulmány szerint "a Budapest környéki termálkarszt hidraulikai és hőmérsékleti egyensúlyának megbontása igen kockázatos".Budapest jelenlegi termálkútjainak zöme abban a piros zónában található, amely "tiltott terület, ide visszasajtolással se javasolt engedélyt kiadni, illetve ne érintse újonnan kijelölendő védőidom sem" - írják, márpedig a Bayer Construct zuglói irodaháza is ebben a piros zónában van.A Bayer az erdélyi NER-milliárdos és egykori Tiborcz-üzlettárs Balázs Attila érdekeltségébe tartozó építőipari nagyvállalkozás. A bosnyák téri beruházást a kormány kiemelt közérdekűnek minősítette, a rendeletben megadott kedvezményekkel Balázs cége mentesült szinte minden korlátozás alól. Az eredetileg lakásokkal teli városközpont helyett azonban irodaházakat és plázát épített a Bayer, az irodákat pedig 244 milliárd forintért az állam meg is vette, a tervek szerint a NAV fog odaköltözni.
|
A Széchenyi fürdő vizét is veszélyezteti Tiborcz volt üzlettársának irodatömbje, a BGYH minden eszközt bevet a vízkincs védelmében
|
A Bayer Construct évi 3 millió köbméter termálvizet termelne ki zuglói irodakomplexuma fűtéséhez. Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. azt írta a 444-nek, minden jogi eszközt bevetnek a termálvizek védelmében, ügyfélként részesei is az engedélyeztetési eljárásnak.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/05/a-szechenyi-furdo-vizet-is-veszelyezteti-tiborcz-volt-uzlettarsanak-irodatombje-a-bgyh-minden-eszkozt-bevet-a-vizkincs-vedelmeben
|
2025-11-05 10:31:39
| true
| null | null |
444
|
Féléves kihagyással, az utolsó vádlottat meghallgató úgynevezett előkészítő üléssel folytatódott szerdán a dr. K. T. és 53 vádlott társa ellen hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt még tavaly októberben indult büntetőeljárás.(A perről röviden: a vádirat szerint az 54 vádlott, közigazgatási és piaci szereplők, köztük állami cégvezető és volt helyettes államtitkár, öt éven át több mint száz uniós pályázatot és 25 milliárd forintot érintő korrupciós cselekményeket követtek el, a persorozatról írt cikkeink itt olvashatók.)A mai tárgyaláson az LIII. rendű vádlott, akinek pénzmosás miatt kellett bíróság elé állnia, nem ismerte el a bűnösségét, így akárcsak a büntetőeljárás legtöbb vádlottjának ügye, az övé is tárgyaláson dől majd el (ha az előkészítő ülésen beismert volna, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor az ügyészség egy úgynevezett mértékes indítványa alapján ítélik el, az ő esetében ez 2 év szabadságvesztés lett volna 5 évre felfüggesztve). A pert tárgyaló Budapest Környéki Törvényszék bírája, dr. Oláh Gaszton azt mondta, hogy legkorábban "2026 nyara környékén vagy II. félévében indulhat be a tárgyalássorozat".Új és még újabb ügyvéd a fővádlottnakA szerdai előkészítő ülésen - amit a most bíróság elé állt vádlottra tekintettel annak lakhelyén, Kecskeméten tartottak meg - Oláh Gaszton ismertette, hogy milyen jelentősebb fejleményei voltak az ügynek az előző, áprilisi tárgyalási nap óta. A legfontosabbak az I. rendű vádlotthoz kötődnek, akit 10 év letöltendőre és 314 millió forintnyi vagyonelkobzásra ítélne az ügyészség: K. kérésére a bíróság felmentette az eddigi kirendelt védőjét, dr. Zilahy Gábort. Majd a következő, az ügyvédi kamara által kijelölt védőt is, ő ugyanis, ahogy Oláh Gaszton fogalmazott, "kézzel-lábbal tiltakozott" a kirendelés ellen. Ezután a kamara kirendelt egy harmadik védőt a korábban több ülésről kivezetett K. számára - aki egyébként időközben megfellebbezte az eredeti védője általa kért felmentését annak indoklását kifogásolva.A dolgok mostani állása szerint az a dr. Vincze Tamás lesz K. T. kirendelt védője, akinek a neve a Fenyő-gyilkosság idején a II. rendű vádlott, Portik Tamás védőjeként lett ismert. Előbb, 2023 elején megbízott ügyvédje volt, de ősszel kirúgta, majd miután az utódját is kirúgta, 2024 januárjában már kirendelt védőként tért vissza a perbe. Ám azon a 2024. január 30-i tárgyaláson, amelyen egyébként Portik fia kávéval öntötte le az eljáró bírót - az ügyészség szerint ez az akció is épp úgy időhúzást szolgálta, mint Portik folyamatos védőcserélgetései -, mindketten úgy nyilatkoztak, hogy Vincze nem képviselheti Portikot "bizalomvesztés" és "komoly érdekellentét" miatt. Majd miután a bíró elutasította a kirendelés elleni tiltakozást, Vincze végül nem mondta el Portik védőbeszédét. A K. T. védelmére kirendelés ellen egyelőre nem tiltakozott, bár ez a döntés még friss, hiszen az előző kirendelt védőt, aki mint Oláh Gaszton elmondta, már a kijelölése napján bejelentette tiltakozását, csak november 3-án mentették fel K. képviselete alól.Szintén a per fővádlottjához kapcsolódó fejleménye a pernek, hogy a Fővárosi Törvényszék döntése értelmében idén október 30-a óta nem kell hordania az elektronikus nyomkövetőt, aminek viselésére még 2023 elején kötelezték. Emellett már nemcsak a fővárosban és Pest megyében mozoghat szabadon - a mozgását erre a két területre korlátozó bűnügyi felügyelet 2024 februárja óta volt hatályban -, hanem az egész országban, de hetente kétszer meg kell jelennie a IV. kerületi rendőrkapitányságon. A bíróság a vádlott megromlott egészségi állapotára tekintettel látta indokoltnak az enyhítést.A szerdai ülésen Oláh Gaszton arról is beszámolt, hogy az általa még tavaly ősszel becsületsértés és rágalmazás miatt tett feljelentés nyomán K.-t első fokon elítélték rágalmazásért. A per fővádlottja egyébként idén áprilisban, amikor az ő előkészítő ülése volt - amelyen természetesen nem ismerte el a bűnösségét - szintén tett olyan kijelentéseket, amelyek miatt a bíró figyelmeztette, hogy ismét feljelenthetné.Több ítélet is jogerős lettA legutóbbi, áprilisban tartott ülés óta az ügy több, a bűnösségét korábban beismerő, és így elítélt vádlott ügye is lezárult jogerősen - ismertetett az üggyel kapcsolatos további fejleményeket Oláh Gaszton. A volt minisztériumi dolgozók, a III. rendű vádlottként elítélt volt PM-osztályvezető Cs. P., valamint az V. rendű vádlottként elítélt R. L. vagyonelkobzására vonatkozó első fokú ítéletet enyhítették, míg a IV. rendű vádlottként elítélt M. P., szintén volt pénzügyminisztériumi osztályvezetőnek a börtönbüntetését is mérsékelték, 5-ről 4 évre csökkentve azt.A másodfokon eljáró bíróság emellett felülírta a per kulcsfigurájának, a XVIII. rendű vádlottként vádalkuval elítélt H. A.-nak a 190 milliós vagyonelkobzásáról szóló első fokú döntést. Habár kiderült, hogy H.-nak sokkal nagyobb vagyona van, mint amit bevallott, a Fővárosi Ítélőtábla végül úgy döntött, hogy az nem bűnös vagyon, hanem legális munka ellenértéke, így megtarthatja a pénzt.Mi is ez az egész?A "széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával" kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. A kormánypárti Magyar Nemzet azt írta, hogy "több minisztériumban is lecsaptak" olyanokra, "akik pályázatok kedvező elbírálásáért cserébe kenőpénzt fogadtak el", de a lap szerint csak "alacsony rangú bürokraták (...) osztályvezetői szintig terjedő kis hálózatról rántották le a leplet".Néhány nappal később aztán kiderült, hogy miniszterelnökségi főosztályvezető, pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár és osztályvezetők, valamint egy állami cég vezetője is érintett az ügyben, és hogy "kis hálózat" helyett valójában 54 személy és több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintja érintett az ügyben. A nyomozás során több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg, és az ügyben akkora az iratanyag - nagyjából 100-120 ezer oldalnyi -, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni. A vádirat végül mintegy 400 oldalas lett, és bár az iratanyag már 2024 februárjában bekerült a bíróságra, mostanáig csak az úgynevezett előkészítő üléseket zárták le.Az előkészítő üléseken a főbb vádlottak közül a III., a IV., a IX., továbbá az V. és VIII. rendűek - előbbi három korábban minisztériumi osztályvezető volt - beismerték a bűnösségüket. Az I. és II. rendű vádlott, továbbá az ügy két közszereplő vádlottja, a XI. rendű Karsai Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár-helyettes és a XII. rendű Barta-Eke Gyula volt állami cégvezető, Palkovics László korábbi ipari és technológiai miniszter bizalmasa, tagadták a bűnösségüket.
|
A Portik-perből ismert egyik ügyvéd fogja védeni a több minisztériumot érintő korrupciós óriásper fővádlottját
|
Vincze Tamás már a harmadik kirendelt védője lesz a 25 milliárdos ügy elsőrendű vádlottjának, akit első fokon elítéltek a korrupciós pert vezető bíró rágalmazása miatt. A per jövő nyáron folytatódhat.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/11/05/a-portik-perbol-ismert-egyik-ugyved-fogja-vedeni-a-tobb-miniszteriumot-erinto-korrupcios-oriasper-fovadlottjat
|
2025-11-05 12:54:54
| true
| null | null |
444
|
Már megírtuk, hogy az egykori Fudan Alapítvány átnevezéséből született Tudás-Tér Alapítvány tulajdonába került ingatlanokon épülő kollégiumok tervezése helyett még csak a területek komplex üzemeltetési szolgáltatásaira írták ki a pályázatot. A nyáron érdeklődés hiányában nem találták meg a vállalkozót, aki erre alkalmas lett volna, de egy új pályázat útján most megvannak a nyertesek.Időközben a Tudás-Tér Alapítvány tulajdonába került több IX. kerületi ingatlan is, összesen 178 271 négyzetméter alapterületen, 12,7 milliárd forint értékben. Ezeket az ingatlanokat kell őrizni és az állagukat megóvni, amíg el nem kezdődik a Dákváros beruházása.A Tudás-Tér Alapítvány komplex ingatlanüzemeltetésre ismét kiírt tenderét az ESG Holding és a Kiving Partner Kft. (a már jól ismert KIVING Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft. 2024-ben alapított leányvállalata) nyerte el több mint 152 millió forint értékben. A szerződés egy évre szól.Az állami közbeszerzéseken taroló vagyonvédelmi cég, az ESG Holding többségi tulajdonosa 2024 novemberéig a BLK Corporation Kft.-n keresztül Tasnádi László volt, a III/II-es operatív tisztből lett rendészeti államtitkár, Pintér Sándor belügyminiszter egykori helyettese. De Tasnádi László sorra eladta a cégeit, és ettől is megvált.Az Opten adatbázisa szerint idén januárban a többségi tulajdonos már a Flex Management Zrt. lett, amely Petti Csaba érdekeltsége.Ő onnan lehet ismerős, hogy tavaly októberben egyhangú döntéssel beválasztották a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumába. Ez a szavazás azért is volt jelentős, mert előtte lemondott az elnöki posztról Palkovics László kormánybiztos, valamint a kuratóriumi tagságról Dézsi Csaba András, Győr korábbi polgármestere.Az új tulajdonos nem járt rosszul a vétellel, az ESH Holding ugyanis évről évre szebb számokat produkál. A 2020-ban 4,4 milliárd forintos nettó árbevételüket 2024-re 9,2 milliárdra tornászták fel. Nyereségük követi a tendenciát: a korábbi 350 millió helyett 2024-ben már 628 millió forint profitot realizáltak.A másik cégről, az alvállalkozó KIVING Partner Kft.-ről azt kell tudni, hogy az állami KIVING Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft. hozta létre tavaly nyáron. Ez az állami cég talán kevésbé ismert, pedig stratégiai fontosságú társaságról van szó. Főtevékenységét az állami vagyoni körbe tartozó ingatlanok üzemeltetési feladatainak ellátása képezi, de az állami kivett ingatlanok állagmegóvási, kisebb karbantartási feladatai is hozzájuk tartozik.A 2024 júniusában alapított cég egyébként az Opten adatai szerint mindössze fél év alatt közel 1 milliárd forintos nettó árbevételt produkált, egész pontosan 885 milliót. Ügyvezetője Denhoffer Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztériumban tulajdonában álló Arzenál Fegyvergyár Zrt. igazgatósági tagja.Miközben 152 millióért őrzik a Diákváros ingatlanjait, Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára november közepén azt mondta, hogy a beruházásról jelenleg is zajlik az egyeztetés az egyetemekkel, a hallgatói önkormányzatokkal és a doktoranduszok szervezetével. A Diákváros a Soroksári útnál az atlétikai stadion közelében fog megépülni. A többszázmilliárdos beruházás eredményeként több mint 10 ezer kollégiumi férőhely jön létre, az építkezés a jövő év első felében kezdődhet meg.Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter arról beszélt, hogy "akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi helyek", amelyek között lesznek egy- és többágyas elhelyezést biztosítók, de olyanok is, amelyek a fiatalok életkezdését és a minél hamarabbi családalapítását segítenék. Hankó Balázs ezt azzal egészítette ki, hogy jelenleg a költségek tervezése és becslése zajlik, a megvalósításhoz próbálnak külső forrást is bevonni.A diákváros terveiről már évekkel ezelőtt szó volt. A korábbi elképzelések szerint Dél-Pest és Észak-Csepel elhagyatott, lepusztult területein, a főváros szívétől kevesebb mint 5 kilométerre hoznának létre egy fenntartható városnegyedet zöld, energiahatékony épületekkel, diákszállásokkal, lakóépületekkel, korszerű munkahelyekkel, tanulási-kutatási terek létrehozásával. A városfejlesztésre 2018-ban kiírt nemzetközi tervpályázatra 23 pályamű érkezett, az I. díjat a BIVAK studio Kft. tervezőiroda nyerte.
|
Tasnádi László eladott cége őrizheti a Diákváros területeit
|
Egy sikertelen próbálkozás után újra kiírt közbeszerzés útján megtalálták, hogy a leendő Diákváros több ingatlanát mely cégek üzemeltethetik és védhetik.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/tasnadi-laszlo-eladott-cege-orizheti-a-diakvaros-teruleteit.html
|
2025-11-28 05:57:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
"A magyar állam szemet hunyt egy elképesztő mértékű lopás felett, aminek fő kedvezményezettje az orosz titkosszolgálat lehetett" - írja a Válasz Online arról a nagyarányú áfacsalási ügyről, aminek a végén nagyjából 67 milliárd forinttal lopták meg a magyar államot.Az ügyről korábban mi is beszámoltunk, írtunk arról, hogy a Pénzügyminisztérium a NAV 2025 januárjában megindított nyomozását megelőzően már hónapokkal tudhatott a gázmaffia működéséről."Ehhez legalább ötven, de inkább száz komoly szakértő kellett. Ez olyan, mintha egy láthatatlan nagyvállalat szívta volna ki a pénzt a magyar költségvetésből, ipari méretben, a bankok és a hatóságok szeme láttára" - mondta a történtekről a Válasz Online-nak egy névtelenséget kérő szakértő.A portál munkatársai több iparági szereplővel beszéltek, és mindannyian azt feltételezik, hogy a magyar állami szervek tétlenségétől kísért lopáshullám hátterében az orosz hírszerzés áll."Egész Európában csinálják, figyelik a szabályozás gyengeségeit, keresik a kiskapukat. Rendkívül felkészült jogászokkal és kereskedőkkel figyelik a gázpiacot, és egyre inkább az áramét is, és esetenként óriási hasznot húznak. Ahol az orosz beszállítás a domináns, ott visszaélnek azzal a helyzettel, hogy a helyiek nem is akarnak ellenállni, mert a legális kereskedelmet érzik veszélyeztetve, ha akadályozzák őket. A lengyelek például ezt megúszták, mert már a 2010-es évektől tudatosan készültek a leválásra" - mondta a portál egy másik forrása.Közvetett jelekPersze közvetlen bizonyíték az orosz érintettségre nincs, ám közvetett jeleket azért lehetett találni. Erre példa, hogy a semmiből feltűnt cégek gond nélkül tudtak olcsó gázt szerezni, amit a régióban az oroszoktól lehet megvenni. A folyamat annak ellenére ment nagyon simán, hogy a szálakat háttérből mozgató erők még a látszatra sem ügyeltek. A cégeket ugyanis papíron magyarországi szegénynegyedek lakói, romániai, falusi vityillóban élő emberek, vagy éppen London határában lepattant lakótelepen élő közel-keletiek vezették.Ennek ellenére mégis képesek voltak olyan nemzetközi óriásvállalatokkal együttműködni, mint az OMV. Ez pedig azt jelenti, hogy ha így is átcsúsztak a nagy nemzetközi kereskedők belső vizsgálatain, akkor az amatőr látszat valódi profikat takar.Ki más lehet e régióban komoly, de magát leplezni kívánó gázkereskedő, mint az orosz állami Gazprom sötétben bujkáló, katonai rangjelzéssel is bíró meghatalmazottja- teszi fel a költői kérdést a portál.Amennyiben tényleg az orosz szervek állnak az áfacsalás mögött, akkor az további aggodalmakra is okot adhat."A titkosszolgálatok számára jobb esetben a kereskedelemből, rosszabb esetben a szervezett bűnözésből származó bevételek fontos források, és nem csak az oroszok élnek ezzel. A pénzszerzésen túl az az értelmük, hogy a hivatalos költségvetésben nem látszódó pénzt használhassanak, és így arról se kelljen beszámolni sehol, hogy mire költöttek belőle."Innen pedig már nem olyan vad logikai bakugrás azt feltételezni, hogy ezeket a pénzeket az oroszok a közeljövőben simán felhasználhatják, hacsak már nem használták fel az Európa elleni fedett műveleteikben.Mindenkinek jó voltMindenképp megfontolandó kérdés, hogy miért engedte a magyar állam a kamucégek nagyarányú áfacsalási zsonglőrködését. A válasz meglepő, azért, mert az általuk behozott gáz nagyon is valóságos volt és ezzel sikerült rekordértékre vinni az éves kereskedelmi mennyiséget. Az üzlet pörgött és ennek mindenki örült. Boldog volt az élénk kereskedelem miatt a tőzsdét tavaly még egyedüliként birtokló állami MVM, az állam is örült, mert a sok gáz lenyomta az árakat, elégedettek voltak az iparági szolgáltatók is, mert megnövekedtek a bevételeik. Csak az áfa tűnt el a végén szőrén szálán, de ehhez érdemes azt is hozzátenni, hogy az orosz hátterű vállalkozások által hozott extragáz nélkül nem tudott volna ilyen élénk kereskedelem sem zajlani a szektorban.Persze van erre egy kevésbé jóindulatú magyarázat is, eszerint mindezek mellett az állam azért is volt önsorsrontó módon engedékeny a csalókkal szemben, mert a politikai vezetést is megvesztegették.A politikai érintettségre lehet bizonyíték, hogy a csaló cégek egy részének egy a kormányhoz közelálló ügyvédi iroda is nyújtott szolgáltatásokat.Hova lett a pénz?Rövidre zárva a kérdést, a pénz nyomtalanul eltűnt. Ugyan a bankoktól kikért számlaadatok alapján a nyomozók egy darabig követhették, hogy a csalók miként zsonglőrködtek különböző, fiktív elektronikai cikkekkel egymás között, ám arra már nincs adat, hogy végül mi lett a pénz sorsa."A legvalószínűbb, hogy kivitték az országból, ám ehhez is olyan szakértelemre és talán befolyásra is szükség volt, ami egészen kivételes elkövetőkre utal" - írja a Válasz Online.
|
Egy éven át nézték tétlenül a magyar hatóságok az orosz hírszerzésre jellemző áfacsalási műveletet
|
A gázmaffia csaknem 70 milliárd forinttal rövidítette meg a magyar államot.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251124_afacsalas-orosz-hirszerzes-gazmaffia-magyarorszag-ebx
|
2025-11-24 12:11:42
| true
| null | null |
HVG
|
Modern parkolási rendszer fogadja pár hete a budai Szent János kórházba igyekvőket a kapuknál: már nem kell kis cédulát kihalászni az automatából, az okos kamerák maguk olvassák le a rendszámot, és a díj kiegyenlítésénél sem szorul rá a beteg vagy a hozzátartozója, hogy legyen annyi készpénze, amennyi a parkoláshoz kell, mert már kártyával is tud fizetni. A rendszer állítólag még ennél is okosabb, mert számon tartja, hányan és milyen rendszámmal vendégeskednek a kórház területén, úgyhogy teljes lehetne az öröm.A kórházlátogatók egy része dicséri is az új szolgáltatást, mások meg persze máris szembesültek az árnyoldallal: még drágább lett a parkolás, minden megkezdett negyedóra 250 forintba kerül, vagyis egy kiadós várakozás a baleseti sebészeten egy kisebb vagyonát viszi el a betegnek. Így hát az ügyfelek felváltva méltatják vagy éppen szidják az üzemeltetőt, az EPS-Global Zrt.-t.A cég referenciának szánhatja a János kórházi projektet, miután áprilisban elindította a korhazparkolas.hu weboldalt, amelyen egyelőre csak a budai intézet szerepel, de láthatóan szélesebb szerepre tör az egészségügyi intézmények piacán.Az EPS-Global Zrt. tulajdonosai között ott van ugyanaz a Kupper András, akinek a Centrum Parkoló Kft.-je már a kilencvenes években arról volt híres, hogy politikai hátszéllel tarolja le az önkormányzatok parkolási piacát. A cég a fővárosi parkolásban több kerületben is kizárólagos lehetőséget kapott a szolgáltatásra, és ehhez az összes párt asszisztált, függetlenül attól, hogy kormányon vagy ellenzékben volt. Bár 2010 után az Orbán-kormány változtatott a kereteken, és attól kezdve kizárólag az önkormányzatok végezhették a parkolás üzemeltetését, ez sem tette tisztábbá a piacot, mert az önkormányzati társaságokban is folytatódott a mutyi, illetve a parkolóautomaták beszerzésénél is többször úgy tűnt, hogy sérült a verseny, mert előre leosztották a szerepeket.A korrupciós gyanúk miatt több eljárás is indult az elmúlt években, az egyik legnagyobb talán éppen az volt, amelyben az idén nyáron jogerős ítélet is született. Az a per 2016-ban indult az egykori Centrum Parkoló ügyében. Ebben azonban Kupper Andrást csak tanúként idézték be, mint megkárosított felet, az elítélt pedig az egykori szocialista politikus, Fürst György lett, aki a hat és féléves börtönbüntetés elől éppen a hetekben szökött Izraelbe.Bár maga Kupper András elsősorban az üzleti világban mozog, azonos nevű unokaöccse korábban a Fidesz fővárosi, majd országgyűlési képviselője volt. Az EPS-Global Zrt. meghatározó befektetője Emőri Gábor, akinek a cégei számos állami informatikai tenderen voltak nyertesek az elmúlt években, egyebek között az államnak évente százmilliárdokat fialó útdíjrendszert is Emőri cégcsoportja fejlesztette és üzemelteti.A 2012-ben alapított EPS-Globalba 2016-ban beszállt az állami Eximbank is, amelynek ma már többségi részesedése van a cégben. Ezt a tőkét elsősorban egy kínai befektetésre fordították: két ottani városban valósították meg az okos parkolási rendszert. Ez azonban mintha nem jött volna be. A cég utoljára 2014-ben ért el pozitív eredményt, azóta évente 200-700 millió forintos veszteséget könyvel el.
|
Az állami kórházak piacát szemelte ki a Fideszhez közel álló parkolási szolgáltató
|
Hiába halmoztak botrányt botrányra főként a budapesti kerületi önkormányzatoknak szolgáltató parkolási cégek az elmúlt évtizedekben, az üzletet nem adják fel. Egy kormányhoz közel álló vállalat most újabb állami szegmensben próbál terjeszkedni.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251127_parkolas-korhazak-kupper-andras-emori-gabor-eps-global-eximbank-korrupcio
|
2025-11-27 06:15:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Kiszámoltuk: közel 1100 milliárdnyi tiltott pénz van a NER magántőkealapjaibanAz állam legrejtélyesebb befektetéseit összefogó Nemzeti Tőkeholding lapunknak küldött adatai és saját kutatásaink alapján bizton állítjuk: a kormányzat közel 1100 milliárd forintos injekciót adott titkos magántőkealapoknak. E privát kasszák száma három év alatt lényegében megduplázódott: jelenleg 206 magántőkealap működik idehaza - tetemes részük a NER-felvilág kezelésében. Úgy, hogy egyébként az Alaptörvény határozottan tiltja a tulajdonosrejtegető szervezetek közpénzhez juttatását.Két hete már felhívtuk a figyelmet Nagy Márton reptéri sajtótájékoztatójára, ahol nemes egyszerűséggel letagadta a valóságot a családjával rokonítható, több tízmilliárd forintnyi állami tőkét felszívó Trustify-magántőkealapok ügyében. A nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor - néhány elszólás erejéig - igazat is tudott mondani. Most erről lesz szó. A tárcavezető egyértelművé tette, hogy az állam legrejtélyesebb befektetéseiért felelős Nemzeti Tőkeholding (NTH) már közel 3000 milliárd forintot helyezett ki külső alapokba, ennyi a társaság teljes kitettsége - és a pénz körülbelül 80-90 darab zsákban landolt. Ezek egy része átlátható, nyílt pénzügyi alap, de van köztük a valós tulajdonosoknak névtelenséget biztosító magántőkealap is. (Az EU-s szabályok szerint már látnunk kellene az efféle "cégek" mögötti tényleges haszonhúzókat, de a magyar kormányzat a kötelező leleplezés élesítését a 2026-os választás utáni nyárra tolta.)Nagy Márton a 3000 milliárd és a 80-90-es tétel említése után hamar jelezte, hogy a pontos részletekről az NTH-t kell megkérdezni. Ez logikusnak tűnt, hiszen ez az általa felügyelt szervezet mindent lát; a Magyar Fejlesztési Bankból (MFB) és a szintén állami Eximbankból származó korábbi "segélyek" nyilvántartása is ide, a tőkeholdinghoz került. Írtunk hát az NTH-nak. Meg akartuk tudni, hogy pontosan mekkora állami tőkét tart a társaság különféle alapokban, s különösen magántőkealapokban. Kértünk továbbá egy teljes listát az állami pénzben részesült magántőkealapokról - nyilván a kiutalt összegekkel együtt. Reméltük, hogy ezúttal érdemi választ kapunk. Hiszen maga a Fidesz írta bele Magyarország Alaptörvényébe, hogy 1.) "a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható", illetve 2.) "a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával".A tőkeholding válaszolt, és ez már önmagában hírértékű. Mint írták, az NTH olyan nagyívű - lakhatási, zöldítési, energiahatékonysági, versenyképesség-növelő - tőkeprogramok megvalósításáért felel, amelyek stratégiailag fontos iparágakban "a finanszírozási rések gyors és hatékony kitöltését, a fejlesztések dinamizálását célozzák". Ami pedig a konkrétumokat illeti: az NTH jelenleg 81 darab alapot koordinál, köztük ingatlan-, értékpapír-, kockázati- és magántőkealapokat."A belföldi tőkealapok vonatkozásában ez összesen 2816 milliárd forint jegyzett tőkét jelent, amelyből az állami kötelezettségvállalás mértéke mintegy 2067 milliárd forint" - így a tőkeholding.Hangsúlyozták: részükről a kötelezettségvállalás nem támogatást jelent, az NTH piaci típusú hozamelvárást támaszt az alapkezelőkkel szemben. Új tőkealapok indításakor a magánbefektetőnek minimum 30 százalék saját forrást kell biztosítania, évekkel később, az alapok zárásakor pedig az állam megköveteli a pontos elszámolást, illetve a hozammal növelt visszajárót.Nem jött viszont válasz arra, hogy pontosan hány milliárd forintnyi tőkét pumpáltak - alighanem alkotmányellenesen - átláthatatlan hátterű magántőkealapokba. Vagyis hivatalosan nem tudhatjuk, a bevallott 2067 milliárdos állami kötelezettségvállalás hány százaléka megy a "szürke" zónába. És persze listát sem kaptunk a titokzatos magántőkealapokról.Magunk kezdtünk tehát kutatni, értékelni, csoportosítani. A jegybank nyilvántartásaiban jelenleg már 206 magántőkealap szerepel - ez közel a duplája a három évvel ezelőtti számnak. Ezt a 206 érdekeltséget öt kategóriába soroltuk. Az elsőbe azok az alapok kerültek, amelyek a kezelőik révén a NER legmagasabb szintjéhez, miniszterekhez, Tiborcz Istvánhoz, Mészáros Lőrinchez, vagy épp az MBH-bankvezér Barna Zsolthoz köthetők. Lássunk csodát, a 206 magántőkealap közül 110-et ide kellett behúznunk, és ezeknél mindösszesen majd’ 800 milliárd forintnyi közpénz-befektetés nyomaira bukkantunk.(Ebből Tiborcz és vidéke 325 milliárdra érdemesülhetett, Mészáros Lőrinc, Nagy Márton és Rogán Antal "vonzáskörzetében" pedig egyenként 130-135 milliárd adódott.)A következő csoportba kormánypárti exképviselők (Braun Márton, Papcsák Ferenc, Mihalovics Péter) és másodvonalas NER-közreműködők kerültek, a harmadikba a Fidesz nélkül is értelmezhető, de a hatalommal azért így vagy úgy kooperáló üzletemberek (Hernádi Zsolt, Jellinek Dániel, Csányi Sándor & Co.). Ez az első három kategória együtt már 1075, azazközel 1100 milliárd forinttal szerepel az állam "szimpátialistáján". Jelenlegi tudásunk szerint tehát ekkora az a tőkeösszeg, amely az Alaptörvény betűje és szelleme ellenére "kiutalódott" a többnyire ismeretlen végfelhasználókhoz.A negyedik kategória a kormányzati, "félállami", köztestületi magántőkealapoké, amelyek inkább tűnnek kormányszervnek, mint privát valaminek (éppen ezért a hozzájuk rendelt állami pénz mértékét sem firtatjuk), az ötödik csoport pedig a "futnak még" típusú vállalkozásoké.S hogy ne csak a fenti, szédítő számokkal szembesüljön az olvasó, hanem tényleg legyen esélye elszédülni, alább minden tényt közlünk, amely megalapozza eddigi állításainkat. Megmutatjuk a NER-hez kötődő összes magántőkealapot - azokat, amelyekről már tudjuk, mennyi állami pénzt dugdosnak bennük, meg azokat is, ahol ez (egyelőre?) nem látszik.I. A NER csúcsfejei, miniszterei közelében működő magántőkealapok (110 darab)Tiborcz Istvánnal rokonítható alapkezelők - és az általuk menedzselt 22 magántőkealapGránit Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Andezit, Diorit, Egmont, Főnix, Gordiusz, Invalora, Nivala, Raventon); Equilor Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Central European Opportunity, Central European Opportunity II., Center Building, továbbá a kvázi magántőkealapként funkcionáló Central European Ingatlanalap); Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt. (magántőkealapok: Közép-Európai I., Közép-Európai II., Közép-Európai IV., Közép-Európai VI., Jupiter 888, Carnoch, Finanova), Atlas Europe Assets Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt. (magántőkealapok: PFInvest, RCP, Petrolina)Az itt említett magántőkealapok rendre megjelennek különböző szállodai és irodaházas projektekben a Tiborcz-féle BDPST Group partnerbefektetőjeként, továbbá ezekből a kasszákból fejlesztik az új kormányzati negyedeket, vagy épp a megújulóenergia-termelésben érdekelt tőzsdei Alteo Nyrt.-t. Lapunk és a Transparency International korábbi kutatásai szerint a Főnix, a Gordiusz és a Diorit magántőkealapokba közel 150 milliárd forintnyi tőkével szállt be az állam - sőt, minden jel arra utal, hogy az Zöld Alapok nevű tőkeprogramból is "kiszorítottak" 35 milliárdot az Alteót segítő Andezit Magántőkealapnak. A Central European-előtagú pénzeszsákokért felelős Equilor Alapkezelő is kaphatott ugyanekkora "zöldfröccsöt" - illetve még korábban szűk 105 milliárdot ingatlanbefektetésekre, hotelekre, naperőművekre.Mindez azt jelenti, hogy a Tiborcz-körös magántőkelapok mára akár 325 milliárd forintnyi köztőkét is használhatnak saját céljaikra.Legalábbis ennek van nyoma nyilvános forrásokban.Mészáros Lőrinc alapkezelői - és az itteni 15 magántőkealapOpus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Metis, Metis 2., Konzum PE, Global Alfa, Status Energy, Danube, Opus New Way, Opus Bridge); Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (magántőkealapok: Status Food, Status MPE, Status Next, Status Property, Status Talent, Béta, Ekho)Ezek az alapkezelők közvetlen Mészáros-befolyás alatt állnak; a pénzembernek ezeken keresztül szervezték ki például 35 évre a hazai autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát, továbbá több energetikai érdekeltséget, valamint az MBH Bankot.A Mészáros Lőrinc ügyvédje, Kertész József Tamás által gründolt alapkezelők - és a hozzájuk tartozó 10 magántőkealapPrimefund Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Prime Deal, Prime Multi, Prime Peak, Prime Property, Prime Real, Prime Tech, Prime Treasure); Initia Capital Befektetési Alapkezelő Zrt.(magántőkealapok: Prime Blanc, Prime Target, Prime TMT)A G7 nemrég vette észre, hogy Mészáros családi leltárában több Prime-magántőkealap befektetési jegye is szerepel; ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány / KESMA) alapítói jogait is gyakorló ügyvéd, Kertész József Tamás a NER egyik első számú "strómanja".A Mészáros Lőrinc-féle MBH-hoz, Vida Józsefhez, illetve a bankvezér Barna Zsolthoz kapcsolható alapkezelők - és az ezek által irányított 14 magántőkealapFund-AX Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (magántőkealapok: ATN I., B-Green, CLM Future, Finnova, Finnova I.-részalap, Finnova II.-részalap, Finnova III.-részalap, Finnova IV.-részalap, Finnova V.-részalap, Sunrise); Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (MBH Magántőkelap, MBH Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap), Citadel Alapkezelő Zrt. (Shihon Magántőkealap); FundWise Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (FundWise Magántőkealap)A Citadel Alapkezelő nemrég lépett be az MBH tulajdonosi körébe - erről nemrég írtunk -, ám nekünk most fontosabb a bankcsoporthoz tartozó Solus Capital sorsa, amely hamarosan átszállhat Mészáros Lőrinc egyik alapemberére, Vida Józsefre. Az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pénzügyi beszámolói szerint ugyanis biztosan "felszik" körülbelül 93 milliárd forintnyi közpénz a Solus alapjaiban. Továbbá még 7 milliárd a szintén Vida-körbe sorolható FundWise Magántőkealapban. Az alapkezelők közül a Fund-AX szintén érdemel néhány szót: az itt menedzselt, napenergiabizniszben utazó CLM Future Magántőkealap is nyert ugyanis 35 milliárdnyi lehetőséget a Tiborcz-bekezdésben már említett Zöld Alapok-programból. Csak akkor ez a pénzeszsák még Jellinek Dánielé volt - időközben került csak át a Mészáros-féle MBH első embere, Barna Zsolt környékén értelmezhető Fund-AX-hez. Cégbírósági kutakodásaink alapján állítjuk: a CLM Future ma már Barna Zsolt ősi cégében, a Forest-Vill Villamosipari és Energetikai Létesítményeket Tervező és Kivitelező Zrt.-ben is közvetett résztulajdonos. Summa summarum: MBH-Solus-CLM-vonalon is találtunk mindösszesen 135 milliárd forintnyi állami segédtőkét.A Mészáros Lőrinchez más módon köthető alapkezelők - és az náluk lévő 7 magántőkealapPlatina Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (magántőkealapok: Ane, Dine&Fun, Gaius, Nuk3, Nuk5, Platina Digitalizációs); Merkur Befektetési Alapkezelő Zrt. (Voltrack Sustainable Balancing Magántőkealap)Az alapkezelők közül a Platinát a Mészáros-bizalmas Balog Ádám fémjelzi - részben ezen keresztül ellenőrzik a felcsúti vállalkozó eszéki focivállalkozását. A Merkurt pedig Balog régi kollégái (Antal Dénes, Márkus Balázs) működtetik.A Mészáros Lőrinccel szimbiózisban működő Szíjj László alapkezelője - és a 7 magántőkealapjaMinerva Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Atlas, Cronus, Lumen, Themis, Vesta, Vesta II., Via)Az ide tartozó magántőkealapok is részt vesznek a Mészáros Lőrincnél említett autópályakoncessziós mutatványban.Nagy Márton családjához közeli alapkezelők - és az általuk jegyzett 5 magántőkealapTrustify Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Trustify I., Trustify Impact I., Trustify Power I.); Global Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap); Innova-X Befektetési Alapkezelő Zrt. (Innova-1 Járműipari Magántőkealap)Minapi cikksorozatunkban arra jutottunk, hogy az itt sorolt magántőkealapokban is kell lennie közel 90 milliárd forintnyi állami tőkének, továbbá az állami Eximbank éves beszámolója szerint a fent említett Innova-1 Járműipari Magántőkealapnak jár további 40 milliárdnyi közbefektetés.Ez tehát mindösszesen 130 milliárd forint talált pénz a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter körüli érdekcsoportnak.Rogán Antallal kapcsolatba hozható alapkezelők - és az ezeknél lévő 10 magántőkealapCeresius Capital Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Fedier, Tibidabo, Verzasca); Tőkepartner Alapkezelő Zrt. (Kris Magántőkealap); Carion Befektetési Alapkezelő Zrt. (Columbus Magántőkealap); GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (magántőkealapok: Exim Exportösztönző, GBP, GBP I-részalap, St. Andrews, Klasszikus Iparágak)A svájci-magyar hátterű Ceresiusban a HVG szúrta ki a Rogán-szálat, mi meg a hasonló személyi hátterű Tőkepartner Alapkezelő felügyelőbizottságában vettük észre Sélley Zoltán János volt belvárosi jegyzőt, akit még Rogán Antal polgármestersége idején neveztek ki a pozícióra. A Rogán-féle nemzeti lakáslottó révén ismertté vált Carion-csoport azt a Columbus Magántőkealapot kezeli, amelyre az állami Eximbank - pénzügyi jelentései szerint - 67 milliárd forintot tervez költeni. Az alapkezelők közül a GB & Partnerst Gubicza Ágoston, a mai kabinetminiszter első feleségének férje birtokolja: az ennél a társaságnál lévő magántőkealapokba 66 milliárd közforintot tereltek. Ez így mindösszesen 133 milliárd forintra rúgó állami kitettséget jelent.Szalay-Bobrovniczky Kristóf/Habony Árpád udvarához tartozó alapkezelő - 3 magántőkealappalTripleHill Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (magántőkealapok: Progressus, TripleHill I., TripleHill II.)A NER lombardiai szerzeménye mögötti alapkezelőben egyelőre nem látunk kormányzati pénzutalást.A Matolcsy-kör házi alapkezelője - 7 magántőkealappalQuartz Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Arezzo, Aurum, Bremdal, Felis, Sky I., Sky II., Uncia)A volt jegybankelnök családjához közeli alapok nem közvetlenül a kormányzattal, inkább a jegybanki alapítványi hálózattal üzleteltek; állami tőkebefektetésről nem tudunk beszámolni.Jászai Gellért alapkezelői - és az itteni 7 magántőkealapiKON Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: iG Com, iG Tech, iG Tech CEE, Manhattan, Repro I.); iG Tech Capital Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: iG Tech II., iG Tech III.)A Direkt36 korábbi összefoglalója szerint ez a csoport legalább 72 milliárd forintos állami forráshoz jutott a 4iG terjeszkedésének elősegítésére.A takarítás "Mészárosaként" ismert Kis-Szölgyémi Ferenc alapkezelője - és a nála lévő 3 magántőkealapSingulium Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Singulium I, Singulium II, Singulium III)Az alapkezelő a NER-mércével is jelentős B+N Referencia Zrt. urához, az állami megrendelésekben szinte fuldokló Kis-Szölgyémi Ferenc takarítókirályhoz tartozik. Nincs információnk arról, van-e közpénz az általa felügyelt alapokban.II. A NER-hez lazábban, vagy kevésbé egyértelműen köthető magántőkealapok (28 darab)Braun Márton és Papcsák Ferenc volt fideszes képviselők által ellenőrzött alapkezelők - és az ide tartozó 4 magántőkealapAccessio Equity Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (magántőkealapok: Start Future, Start Innovation, Strat Nature); Batthyány Tőkealap-kezelő Zrt. (Értékmentő Magántőkealap)Mihalovics Péter volt fideszes képviselő érdekkörébe tartozó alapkezelő - 1 magántőkealappalCeedar Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (Ceedar Magántőkealap I.)A Megafon-partner Hortay Olivér által is felügyelt alapkezelő - 1 magántőkealappalMithras Venture Partners Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. (Mithras PV Magántőkealap)A Covid-biznisz kulcsszereplőihez (Vámosi-Nagy Zsolt, Veréb Balázs, Tuller András) kötődő alapkezelő - és az itteni 7 magántőkealapStratton Monarch Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (magántőkealapok: Borelli, Chronowski, Engelhardt, Fidenza, Fröbe, Modena, Valdivia)A letelepedésikötvény-programban kiemelt szerephez jutott Földvári Gábor alapkezelője - és az általa irányított 6 magántőkealapCapstone Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Bari, Como, Etna, Grado, Livorno, Novara)A letelepedési biznisz Kína-felelőseként ismert Boros Attila alapkezelője - és 1 magántőkealapjaLiberty Assets Zrt. (Kecskemét Prémium Ipari Park Magántőkealap)A magántőkealapban az állami kimutatások szerint közel 8 milliárd forintos állami befektetést helyeztek el.A Bayerné-féle plazmaügyben ismertté vált érdekcsoport (Faber-Szabó Ferenc, Kolossváry Kornél) alapkezelője - és az itteni 1 magántőkealapSycamore Capital Partners Magántőkealap-kezelő Zrt. (Sycamore Buyout Fund I. Magántőkealap)A magántőkealapban az állami jelentések szerint 3 milliárd forintnál valamivel több állami tőke landolt.Kazah-magyar együttműködésre szakosodott alapkezelő - 5 magántőkealappalEquilibrium Capital Kockázati Tőke- és Magántőkealap Kezelő Zrt. (magántőkealapok: Industria, Iparfejlesztési, Magyar Fejlesztési ’29, Magyar Fejlesztési ’30, Magyar Fejlesztési ’45)A Lázár János mezőhegyesi énjéhez köthető Kerezsi Miklós alapkezelője - és a hozzá tartozó 2 magántőkealapHodler Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Európa Agrár- és Élelemiszeripari, Innovation Europe Agrár Innovációs)A két magántőkealapban biztosan van bő 16 milliárd forintnyi állami befektetés, de kormányzati beszámolókból arra következtetünk, hogy ennek az összegnek a sokszorosa is igaz lehet.III. Topvállalkozókhoz, óriáscégekhez tartozó magántőkealapok (37 darab)Hernádi Zsolt és a Mol alapkezelői - 9 magántőkealappalGran Private Equity Zrt. (magántőkealapok: Solva, Solva II., Solva III., Solva IV., Solva V., Solva VI.); Lead Ventures Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Digital and Circular Tomorrow Magántőkealap, Enter Tomorrow Europe, Riverland)A Riverland Magántőkealapot Jellinek Dánieltől vette át a Mol-cég, ebben biztosan van 50 milliárdos állami tőke, illetve eximbanki oldalról is látszik még körülbelül 10 milliárdos pénzkihelyezés az Enter Tomorrow Europe-nak - ez így 60 milliárd forint.Jellinek Dániel és az Indotek-csoport alapkezelője - és az ide tartozó 10 magántőkealapIndotek-Investments Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Bepea Next, Breming Holding, Indotek-Ventures Alpha, Infinitum, Lindewitt, Newhouse, Oldhouse, Reconcept Turn-Around, Sakura, Swindonside)A Transparency korábbi kimutatásában összesen 75 milliárdnyi állami befektetés szerepel az Infinitum és az Indotek-Ventures Alpha magántőkealapoknál.Csányi Sándor és az OTP, illetve a bank igazgatósági tagjaként ismert Nagy György alapkezelői - 9 magántőkealappalPortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (magántőkealapok: PortfoLion Digitális I., PortfoLion Digitális II., Portfolion Partner, PortfoLion Regionális II., PortfoLion Zöld); Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt.(Bonitás Magántőkealap); Westbay Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Corcoran, GL2100, Lemoore)A Transparency korábbi kimutatásában 50 milliárdnyi állami tőke látszik a PortfoLion-alapoknál, eximbanki dokumentumokban pedig további bő 12 milliárdra leltünk; ez összesen 62 milliárd.Herdon István és a Xanga-csoport alapkezelője - és az itt menedzselt 6 magántőkealapXanga Ventures Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: BIM Equity Fund, Debreceni Iparfejlesztési, Nyíregyházi Iparfejlesztési, Tranzakciós és Vállalatfejlesztési, Xanga Ipari Ökoszisztéma Fejlesztési, Xanga Red)Az állami MFB dokumentumaiból körülbelül 42 milliárd forintos Xanga-tőkebefektetést olvastunk ki.Nagygyörgy Tibor és a Biggeorge-csoport alapkezelője - és 1 magántőkealapjaBiggeorge Alapkezelő Zrt. (BG1 Magántőkealap)Frank Liu alapkezelői - 2 magántőkealappalChi Fu FT European Fund Management Zrt. (Chi Fu FT European Private Equity Fund); Chi Fu Investment Fund Management Zrt. (Chi Fu Hungarian Economic Opportunity Magántőkealap)Az MFB jelentéseiből 14 milliárd forintnál több állami tőkeinjekcióra lehet következtetni.IV. Kormányzati, "félállami", köztestületi magántőkealapok (11 darab)Áder János volt államfő alapítványának alapkezelője - és 1 magántőkealapjaKBKB Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt. (Kék Bolygó Klímavédelmi Magántőkealap)Az NTH Nemzeti Tőkeholding saját alapkezelője - és az ehhez tartozó 4 magántőkealapFocus Ventures Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Beruházásfejlesztési, Kifektetési, Magyar-Amerikai, MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós)A jegybanki alapítványi hálózat alapkezelője - és az itteni 3 magántőkealapOptima Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Közép-Európai III., Optimum Ventures, Optimum Ventures II.)A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapkezelője - és 1 magántőkealapjaMKIK Tőkealap-kezelő Zrt. (Demján Sándor Beruházási Magántőkealap)Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány alapkezelője - és az itt menedzselt 2 magántőkealapSzéchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (magántőkealapok: U10, Gazdaságfejlesztési)V. Egyéb magántőkealapok (20 darab)Arx Prime Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (Arx Ventures I. Magántőkealap); B-Fund Ingatlan és Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Hinvest, Stone Capital, Swingstock, New Asset Management, Modest Fund); Finatech Capital Befektetési Alapkezelő Zrt. (VP 5 Magántőkealap); Gratissima Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Dozengreen Ventures, Eureka, Everest, Sollas I.); Impact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (magántőkealapok: Impact Ventures I., Impact Ventures II.); ONYX Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Ametrin, Aventurin);Polaris Equity Alapkezelő Zrt.(SD Development Fund I. Magántőkealap); Sagittarius Capital Magántőkealap-kezelő Zrt. (Singularity Fund Magántőkealap); SG Fund Management Befektetési Alapkezelő Zrt. (Albastar Magántőkealap); Trueway Magántőkealap-kezelő Zrt. (Finext III Magántőkealap); Wildpear Capital Alapkezelő Zrt.(Wildpear One Magántőkealap)*A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Kiszámoltuk: közel 1100 milliárdnyi tiltott pénz van a NER magántőkealapjaiban - Válasz Online
|
Kiszámoltuk: közel 1100 milliárdnyi tiltott pénz van a NER magántőkealapjaiban
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2025/11/28/magantokealap-vagyonrejtes-tulajdonosok-osszegzes/
|
2025-11-28 07:47:00
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
Az ország legvagyonosabb embere, Mészáros Lőrinc lett a szinte minden magyar háztartással kapcsolatban álló MVM állami energiacég fő biztosítási partnere. Eddig a BNP Paribas Cardif, valamint az Union és az Alfa biztosítóké volt az a szerződésállomány, amelyhez az MVM Next energiakereskedelmi társaság közreműködésével jutottak: részben a rezsiszámla kifizetését lehetett bebiztosítani váratlan élethelyzetekre, részben pedig egészség- vagy balesetbiztosításokat lehetett kötni az MVM-en mint ügynökön keresztül, illetve káresemény során lehetett asszisztenciaszolgáltatásokat igényelni.Ezt a tekintélyes ügyfélállományt most felvásárolta a CIG Pannónia-csoport, amelynek Mészáros mellett az immár szintén gazdaglistás biztosítási alkuszguru, Keszthelyi Erik is a tulajdonosa. A CIG többségi részvénypakettjét a piacot letaroló Hungarikum alkuszon keresztül birtokolja a két kormányközeli üzletember.A Gazdasági Versenyhivatal mindkét MVM-es tranzakcióhoz zöld utat adott a CIG életbiztosítójának és a nem életprofilú leánycégének - derül ki a hatóság frissen közzétett összefonódási tájékoztatóiból. A biztosító még szeptemberben nyilvánosságra hozta a tervezett összefonódásokat, ám a részletekről - a megszerzendő ügyfelek számáról és biztosításaik értékéről - nem adott tájékoztatást.Dakó Gábor Miklós, a CIG vezérigazgató-helyettese a HVG érdeklődésére mindössze annyit közölt, hogy amíg az összes hatósági engedélyt nem kapják meg, addig a szeptemberi bejelentésen túl nem árulhatnak el részleteket, ám utána közlik a megszerzett állomány volumenét és értékét. Hangsúlyozta, hogy a cél a meghirdetett növekedési startégiájuk szerinti pozícióerősítés. A vezérigazgató-helyettes azt is elmondta, hogy az MVM-nek már eddig is a partnerei voltak, azaz ez a terület és az ügyfélállomány nem jelent újdonságot számukra.Pedig óriási falatról lehet szó.Az egyik ügylettel ugyanis a CIG felvásárolja az BNP Paribas Cardif biztosítónak az MVM Next energiakereskedelmi társasággal fennálló szerződési állományát. Olyan „számlavédelmi” biztosításokról van itt szó, amelyek a váratlan, fizetési nehézségeket okozó élethelyzetek esetén állnak helyt az ügyfelek helyett, egyebek mellett a villany- vagy gázszámlák teljesítéséért.A másik piacszerző felvásárlással pedig az Union és az Alfa (korábbi Aegon) biztosítók MVM Next-es állományait kebelezi be a CIG. Ez komplex termékcsalád: egészségbiztosítást, balesetbiztosítást, valamint különféle asszisztencia- (járművet, háztartási berendezést ért károk esetén érvényesíthető) szolgáltatásokat takar. Valamennyi biztosítást online, az MVM mint ügynök közvetítésével lehet megkötni, a díjaik pedig a rezsiszámlákkal együtt fizethetők. E megoldás nagy „találmány”, miután a fegyelmezett rezsifizetés miatt kisebb a biztosítók kockázata, hiszen az MVM-ügynökök által befűzött ügyfelek lelkesedése kevésbé lohad le, és kisebb arányban morzsolódnak le.Intenzíven terjeszkedik a Tiborcz István többségi érdekeltségében álló, tőzsdén jegyzett Waberer’s logisztikai nagyvállalathoz tartozó Gránit (egykori Wáberer) Biztosító is. A Gránit név arra utal, hogy a biztosító és a szintén Tiborcz érdekkörében álló, szintén tőzsdei Gránit Bank stratégiai partnerségre léptek egymással.A Gránit Biztosító a minap tette közzé, hogy százszázalékos tulajdonrészt szerez a Magyar Posta Biztosítóban. Ezzel az állami posta biztosítójának kisebbségi részesedését veszi meg, amire épp egy éve kapott opciós jogot, amikor megszerezte az államtól a Magyar Posta mindkét – élet- és nem élet – biztosítójának kétharmados többségét. Az életbiztosítót is lenyelhetné, de abban a jelek szerint nem akar kizárólagos tulajdonos lenni.Amióta tavaly ősszel megszerezték őket, a Posta-biztosítók a „várakozásaiknál is kedvezőbb” eredményeket értek el – jelentette ki Barna Zsolt, a Waberer’s elnök-vezérigazgatója. A közelmúlt mérlegadatai alapján azonban ez a megállapítás csak a nem életbiztosítási ágra igaz, amit amúgy az opció részleges beváltása is jelez.A korábban ebben a műfajban piacvezető (2022-ben százmilliárd forint feletti éves díjbevételével a piac 16 százalékát uraló) Magyar Posta Életbiztosító árbevétele és piaci részedése egyaránt a harmadára zuhant, és az eredménye is megcsappant, főleg az egyszeri díjas életbiztosítások kikopása miatt. A nem életbiztosítási területen ugyanakkor visszaköszönnek a tulajdonos személyétől nem függetleníthető ügyfélszerzési lehetőségek: a Gránit és a Magyar Posta Biztosító is határozottan javuló tendenciát mutat.A Posta-biztosító tavalyi nyeresége a megelőző évi tízszeresére ugrott, de a Gránité is a harmadával nőtt.A Gránit Biztosító friss nagy fogása – ahogyan azt az Átlátszó megírta – a 4iG-csoporthoz tartozó One Magyarország Zrt. ügyfeleinek csoportos készülékbiztosítása, ami eddig a holland Assurant Europe Insurance N.V.-hez tartozott. Hatalmas üzleti lehetőség ez, miután a kormánynak kedves távközlési-informatikai-hadiipari 4iG One márkanév alatt egyesítette az elmúlt években felvásárolt lakossági és vállalati távközlési szerzeményeket (Vodafone, Digi, Antenna Hungária, Invitech). Tőzsdei jelenléte ellenére a 4iG nem közölt részleteket a One állományának átruházásáról, mondván, magának a One-nak nem forognak a tőzsdén a papírjai.A Waberer’s sajtófőnöke, Varga Dorottya a HVG megkeresésére annyival egészítette ki az eddig tudottakat, hogy a 4iG „meghívásos tender keretében választotta ki a Gránit Biztosítót, amely a folyamat végén kedvezőbb kondíciókat tudott biztosítani a korábbi konstrukcióhoz képest”. Hozzátette: „a szerződés részletei ugyanakkor üzleti titoknak minősülnek, és – tekintettel arra, hogy mind a Gránit Biztosító, mind a One zárt körűen működő részvénytársaság – ezekről nem áll rendelkezésünkre nyilvánosan közölhető információ”.Sokatmondó azonban, hogy az állam által számtalan módon, számolatlan milliárdokkal támogatott, elképesztő tempóban bővülő, Jászai Gellért többségi érdekeltségében álló 4iG épp Tiborcz biztosítójára vált, a kisbefektetők által elvárható üzleti indoklás nélkül.Érthető a kapkodás, hiszen a piachódító biztosítók részedése – legalábbis a Magyar Biztosítók Egyesületének 2024-es évkönyve szerint – egyáltalán nem meghatározó. A Keszthelyi Erik által középméretű biztosítóként vizionált CIG piaci aránya (a díjbevétel alapján) nem sokkal három százalék feletti, és csak az életbiztosításokat nézve jobb némileg, ahol 6,5 százalék a piaci részesedése.A két Posta-biztosító súlya együtt sincs négy százalék, önmagában az életág viszont – még az említett nagy zuhanással együtt is – majdnem hat százalékot nyom. A Gránit pedig 2,2 százalékot hasít ki. Azaz, a jeles csapat a teljes magyar biztosítási piacnak még a tizedét sem viszi. A baráti üzletszerzés láthatóan jól megy nekik, egy esetleges kurzusváltás után azonban csak akkor rúghatnak labdába, ha versenyképesek lesznek.
|
Tiborcz és Mészáros hatalmasat harap a biztosítási piacból: hízókúrán a Gránit és CIG
|
Tömegeket kiszolgáló nagyvállalatok ügyfeleinek csoportos állományait vásárolják fel a két legismertebb oligarcha érdekeltségében álló biztosítók. A cél egyértelműen a választások előtti piacszerzés. Az MVM-ügyfelek milyen szerződései kerülnek Mészáros Lőrinchez? És melyik cég ügyfeleihez jutott hozzá Tiborcz István biztosítója?
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251127_hvg-biztositasi-piac-tiborcz-istvan-meszaros-lorinc-cig-pannonia-granit-biztosito-magyar-posta-biztosito-4ig-one
|
2025-11-27 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Eredményt hirdettek a Debrecenben megvalósuló új szennyvíztisztító telep tervezésére és kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárásnál -írja a Magyar Építők. A közbeszerzést a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte el egy 23 milliárd forintos ajánlattal.A fejlesztés részeként meg kell tervezni és meg kell építeni egy ipari szennyvíztisztítót, egy továbbtisztító létesítményt, és helyre kell állítani a ma már meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitását. Ez utóbbira azért van szükség, mert Debrecen és az agglomerációja lakosságafolyamatosan nő.Az ipari szennyvíztisztítót azért építik, mert Debrecen környékén az elmúlt években felépült járműipari és akkuipari üzemek rengeteg vizet fogyasztanak, amit aztán szennyezett formában engednek ki. Ezért első körben egy napi 8000 köbméternyi szennyezett víz kibocsátására képes tisztítót építenek, amit később egy 4000 köbméteres kapacitással bővítenek.A Mészáros és Mészáros korábbantöbb mint százmilliárd forint értékben nyertaz akkumulátorgyárak működéséhez szükséges infrastruktúra kiépítésére kiírt közbeszerzéseket.
|
23 milliárd forintból építhet Debrecenben szennyvíztisztítót a Mészáros és Mészáros Zrt.
|
Az új szennyvíztisztítóra a város mellett épülő üzemek miatt van szükség.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/11/20/meszaros-es-meszaros-zrt-debrecen-szennyviztelep
|
2025-11-20 11:24:01
| true
| null | null |
Telex
|
Az Európai Bizottság a szabálytalanságoknál nem a kívánt módon alkalmazza a pénzügyi korrekciókat, hogy megvédje az uniós költségvetést, állapította meg csütörtökön az Európai Számvevőszék. Az "uniós pénzek őre" a 2014-2020-as költségvetés felzárkóztatási (kohéziós) politikájánál a "jogi keret gyengeségeire és alkalmazásának hiányosságaira" mutatott rá.A testületközleményehangsúlyozta: ha a tagállami hatóságok nem korrigálják a szabálytalan kiadásokat, az Európai Bizottságnak kell lépéseket tennie, amivégleg csökkentheti az adott országnak elkülönített forrásokat. "Ez a helyzet áll fenn akkor, ha a tagállam nem tárt fel vagy korrigált valamely olyan szabálytalanságot, amely az irányítási és kontrollrendszerei eredményes működésének súlyos hiányosságára utal.Ezeket az Európai Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciókat »kötelező nettó pénzügyi korrekcióknak« nevezzük."Ateljes jelentésbenvan is ilyen példa Magyarországról, ahol "a jogi kötelezettség ellenére a Bizottság nem hajtott végre kötelező nettó pénzügyi korrekciókat".A jelentés felidézte: az előző, 2014-2020-as költségvetési időszakban hat különböző magyar operatív programnál tartott rendszerellenőrzést az Európai Bizottság. "29 ellenőrzött közbeszerzési eljárásból 25-ben tártak fel szabálytalanságokat, ésazt állapították meg, hogy Magyarország nemzeti közbeszerzési rendszere csak részben működik, és jelentős javítást igényel.Ez súlyos hiányosságot jelent az irányítási és kontrollrendszer területén. A kötelező nettó pénzügyi korrekció alkalmazásának valamennyi feltétele teljesült".Az Európai Bizottság mégsem indította el a kötelező nettó pénzügyi korrekciós eljárást, hanem azt javasolta a magyar hatóságoknak, hogy alkalmazzanak tíz százalékos pénzügyi átalánykorrekciót valamennyi - már bejelentett és jövőbeli - kiadásra minden olyan szerződésnél, amelynél hatástalan irányítási ellenőrzések voltak. Így"az uniós finanszírozás összegét nem csökkentették, és a nemzeti hatóságok újra felhasználhatták a forrásokat".Összesen három olyan esetet vizsgáltak, amikor az Európai Bizottságmegállapítása szerint teljesültek a kötelező nettó pénzügyi korrekciók feltételei. "A szóban forgó három esetben az eljárást több mint három évvel a súlyoshiányosságokra utaló szabálytalanságok feltárása után indították meg. Ha ilyen hosszú idő telik el, akkor nem beszélhetünk időben történő reagálásról, és a gondospénzgazdálkodás sincs biztosítva."A számvevők szerint mindhárom esetben helytelenül javasolta az Európai Bizottság, hogy "a pénzügyi korrekciók csak egy része vezessen az uniós források végleges csökkentéséhez, és hogy a tagállamok újra felhasználhassák a fennmaradó részt". Egy háttérmagyarázat alapján Szlovákia volt a másik két érintett egyike.Az Európai Bizottság aválaszábanközölte, hogy a magyar esetnél "a szabálytalanságok rendszerszintű jellege miatt alkalmazott átalánykorrekciót. A Bizottság felkérésére az irányító hatóság mintegy10 000 potenciálisan érintett - már bejelentett, vagy még bejelentendő kiadásokkal járó - szerződést azonosított. Ezért nem lehetett pontosan számszerűsíteni az alapokra terhelt szabálytalan kiadások egyedi összegeit."Az ellenőrzött szerződések mintájában a hibaarány tíz százalék körül volt, ezért a testület szerint indokolt és arányos volt ekkora korrekció. Ez a végrehajtás korai szakaszában, a 2018-as közbeszerzési törvény előtt szabálytalanul teljesítettkiadásokra vonatkozott. Az ezutáni időszakra az Európai Bizottság felkérte a magyar kormányt, hogy feleltesse meg a nemzeti jogot az uniósnak, mielőtt az érintett hatóságok új közbeszerzési szerződéseket írnának alá. A javasolt átalány "ezért az ilyen szabálytalanságok által érintettnek ítélt valamennyi szerződés bejelentett kiadásaira kiterjedt".
|
Az EU számvevőszéke a magyar közbeszerzési rendszer súlyos hiányosságának kezelését is kifogásolta
|
Az Európai Bizottság korábban megállapította, hogy a magyar közbeszerzési rendszer csak részben működik, de két más esethez hasonlóan nem indított el egy kötelező, forráscsökkentő pénzügyi eljárást.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/11/20/eu-europai-szamvevoszek-kohezios-alap-korrekciok
|
2025-11-20 18:41:58
| true
| null | null |
Telex
|
Csalás gyanújával indított nyomozást a rendőrség a Semmelweis Egyetemen, értesült a Telex. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) megerősítette információnkat. Mint írták: a BRFK "feljelentés alapján folytat nyomozást csalás bűntett gyanúja miatt; gyanúsítotti kihallgatás válaszadásunkig nem történt".Megkerestük az egyetemet is. Tájékoztatásuk szerint Merkely Béla, az egyetem rektora tett feljelentést október 13-án, miután aznap azonnali hatályú felmondással megszüntette a Hallgatói Szolgáltatások Igazgatósága (HSZI) két vezetőjének jogviszonyát, mivel a vezetői és korábban HÖK-vezetői tevékenységükkel kapcsolatban gazdasági visszaélés alapos gyanúja merült fel.A folyamatban lévő eljárás részleteiről sem az egyetem, sem a rendőrség nem adott felvilágosítást. Értesüléseink szerint az ügynek akár húsz érintettje is lehet, a rendőrség folyamatosan hallgatja meg őket tanúként.A HSZI felmentett igazgatójának jogi képviselője, Mórotz Zsolt ügyvéd megkeresésünkre azt válaszolta, hogy ügyfele nem gyanúsított, büntetőeljárás jelenleg nincs folyamatban ellene. Mórotz Zsolt szerint ügyfele a korábbi pozícióiban csak szakmai irányítást végzett, nem volt kötelezettségvállaló, sem pénzügyi ellenjegyző. Ezért is mondta, hogy szerinte "nincs olyan gazdasági bűncselekmény, ami szóba jöhetne" ügyfele munkájával kapcsolatban.Elmondta, hogy ügyfele ellen jelenleg fegyelmi eljárás van folyamatban a Semmelweis Egyetemen. Az eljárás a jelenleg aktív hallgatói jogviszonyával kapcsolatban indult. A felmentett igazgató jogi képviselője azt mondta: nem tudja, milyen indokkal indult ügyfele ellen a fegyelmi eljárás, de "nincs felfüggesztve, aktívan dolgozik, kutat". Ügyfelét november 11-én már meghallgatta az egyetem fegyelmi bizottsága, de ekkor sem derült ki, miért és milyen bizonyítékok alapján indult az eljárás. Az ügyvéd azt mondta, a nyilatkozattételig sem jutottak el és egyelőre nem kapták meg a meghallgatás jegyzőkönyvét sem.Mórotz Zsolt azt megerősítette, hogy ügyfelének munkaviszonya nem közös megegyezéssel, hanem a munkáltató, vagyis az egyetem kezdeményezésére szűnt meg. Szerinte ennek sem volt előzménye, egyszerűen csak közölték ügyfelével a felmondás tényét. Az ügyvéd azt mondta, ügyfele meglepődött a történteken.A HSZI felmentett igazgatója három éven át volt a HÖK elnöke, egykori orvostanhallgatók beszámolói szerint nagyon aktív szereplője volt az egyetemi közéletnek. A HSZI vele együtt kirúgott igazgatóhelyettese a HÖK-ben alelnök volt akkor, amikor ő volt az elnök. AHSZI oldalánmár se a nevük, se a képük nem látható, az oldalon jelenleg nincs is feltüntetve igazgató.A pozíciójából felmentett HSZI-igazgatónak korábban volt nyilvánosan elérhető weboldala és a munkájához kapcsolódó Facebook-oldala is. Utóbbi teljesen elérhetetlen, előbbiről szinte minden tartalmat töröltek. Erről is kérdeztük az érintett jogi képviselőjét. Azt mondta, ezek szakmai oldalak voltak, amelyek az ügyfele korábbi, azóta megszűnt státuszához kapcsolódtak.A korábbi HÖK-elnök több egyetemi kitüntetést is kapott. A már csak archivált változatban elérhető önéletrajzában azt írta, hogy 2021-ben a Covid-19-járvány elleni harcban vállalt szervezői és önkéntes munkája miatt kapta meg először az egyetem Pro Universitate érdemrendjét. 2023-ban rektori dicséretet kapott, ugyanebben az évben újra megkapta a Pro Universitate érdemrendet és a Pro Juventute Universitatis díjat is.
|
Csalás gyanújával nyomoznak a Semmelweis Egyetemen, két vezetőt menesztettek
|
Merkely Béla rektor feljelentése alapján indult a nyomozás, az egyetem azonnali hatályú felmondással megszüntette a Hallgatói Szolgáltatások Igazgatósága két vezetőjének jogviszonyát. A rendőrök még nem hallgattak ki gyanúsítottat.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/11/21/semmelweis-egyetem-sote-csalas-rendorseg-eljaras
|
2025-11-21 04:42:05
| true
| null | null |
Telex
|
A fideszes vezetésű mohácsi önkormányzat pénteki közgyűlésének napirendi pontjai között az utolsó pillanatban egy érdekes előterjesztés landolt, tudta meg a Telex. Az ellenzéki képviselők csak egy nappal korábban értesültek arról, hogy a város szerződésszegésre hivatkozva felmondaná a mohácsi kereskedelmi kikötő építéséről szóló, korábban már többször módosított megállapodást. A több mint tízmilliárd forintos költségvetésű projektbe pedig immár konzorciumi partnerként az Építési és Közlekedési Minisztériumot is bevennék.Az ügy hátterével, előzményeivel részletesen a Telexfoglalkozott először. Mohács tíz évvel ezelőtt nyert európai uniós támogatást egy nemzetközi áruforgalmi kikötő megépítésére. A tervek szerint a "régió logisztikai központjává" tennék a várost, és ehhez intermodális (vasúti, közúti, vízi) közlekedési csomópontra van szükség.2015-ben 5 milliárd forintos költséggel számoltak, amihez a városnak csupán 300 millió forintos önerőt kellett hozzátenni. A közbeszerzést többször kellett kiírni, végül a pécsi Platina-Bau nyert és 2020-ban kötöttek szerződést. A kikötőt már 2023-ban át kellett volna adni, azonban a nyilvános szerződésmódosítások előre nem látott technikai problémákról és drágulásról adnak tanúbizonyságot. Információink szerint 2024 végén már 2026-ra tervezték az átadást, és akkor már 15 milliárd forintos összköltségek is felmerültek, azaz háromszorosára drágult volna a projekt.A mohácsi ellenzék képviselői is sokáig sötétben tapogatóztak, ugyanis a polgármesteri ígéretek ellenére nem kaptak részletes válaszokat a csúszás okairól. Aggályként az is felmerült, hogy a láthatóan nem haladó kivitelezés - amennyiben EU-s források visszafizetésével jár - súlyos veszélyt jelent a város költségvetésére. Kérdéseinkkel júliusban megkerestük a mohácsi önkormányzatot, de a fideszes Pávkovics Gábor polgármester hivatala nem válaszolt és az Építési és Közlekedési Minisztériumot is hiába kerestük.A Telexhez is eljutó friss előterjesztésből most néhány kérdésünkre megkaptuk a választ:a vállalkozás szerint 4 milliárd forinttal kellett volna megemelni a projekt költségvetését,az önkormányzat szerint kértek pénzt egy újabb emelésre, de az irányító hatóság nem támogathatóként jelölte meg az igényt,erről október végén tájékoztatták a vállalkozót,az önkormányzat szerint 2025 márciusa óta nem volt munkavégzés a projektben,egyedül az 1,3 milliárd forint értékű logisztikai csarnoképület készült el,az október végén elkészült szakértői vélemény szerint szerződésszegés történt.Az előterjesztő polgármester a vállalkozási szerződés azonnali hatályú felmondására tett javaslatot. A másik fontos pont pedig az, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium konzorciumi partnerként belép a projektbe. Nagyjából fél órás vita után a napirendi pontot támogatta a képviselő-testület fideszes többsége.Információink szerint a polgármester arról is beszélt, hogy kötbért szeretnének érvényesíteni a vállalkozóval szemben, azonban az ellenzéki képviselőket nem sikerült megnyugtatni. A vitában az is elhangzott, hogy nemrég az ellenzéki képviselők az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is bejelentették a kikötőépítést, mert esélyes, hogy európai uniós források veszhettek el.A kivitelező cég a Platina-Bau ügyvezetőjenemrég nyilvánosan is elismerte, hogy egy másik családi vállalkozásuk egy több tízmillárdos gáz- és áfacsalási ügy központi szereplője. Azt viszont tagadta, hogy a két ügynek vagyis a kikötő csúszásának és a gázkereskedelmi cég problémáinak köze lenne egymáshoz. Kérdéseinkkel ismét megkerestük a mohácsi önkormányzatot, az építési minisztériumot és a Platina-Baut is, ha válaszolnak, akkor arról beszámolunk.A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni.
|
Többszörösére drágult volna, most felmondja a mohácsi önkormányzat a félkész kikötő szerződését
|
Éveket csúszott a kivitelező cég, és az újabb négymilliárd forintos emelésre már nemet mondott az irányító hatóság. Az ellenzék az EU csalás elleni hivatalához fordult.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/11/21/mohacs-kikito-platina-bau-pavkovics-gabor
|
2025-11-21 14:36:02
| true
| null | null |
Telex
|
Százmilliárdos beruházással egy új lakópark építését tervezi Szegeden egy vállalkozó, aki a beépítendő 7 hektáros terület tulajdonosa. A kormány kiemelt beruházásnak és rozsdaövezeti fejlesztésnek nyilvánította a leendő építkezést, ezzel teljesen kivonta az önkormányzati szabályozás alól, és a legkedvezőbb áfa-kategóriába sorolta be. A városházán attól tartanak, hogy sokba kerülhetnek az önkormányzatnak a szükséges fejlesztések, ha a most üres telken épülő lakásoknak több ezer lakója lesz. Vannak, akik a vállalkozó remek kormányzati kapcsolatait sejtik a háttérben."Ami most itt van, annál biztosan sokkal jobb lesz az a lakópark" - válaszolta kérdésünkre a szegedi Cserepes soron az út melletti, elvadult növényzetű, üres telekre mutatva egy nő. Meg is kereste a telefonján a tervezett lakópark látványtervét a Facebookon, és megmutatta, hogy az sokkal jobban néz ki, mint a gazos telek. Egy férfival beszélgetett, aki az utca egyik kertes házának a tulajdonosa, és örül annak, hogy végre beépítik az elhanyagolt területet. Már csak azért is, mert arra számít, hogy az új lakópark miatt növekszik majd a közeli ingatlanok, így a saját háza értéke is. "A kínaiaknak meg mindent el lehet adni" - mondták. A két járókelő egyetértett abban, hogy a Cserepes sor mellé tervezett lakópark nem esik túl messze a városi úthálózattól és a tömegközlekedéstől sem. Kisebb módosítására biztosan szükség lesz, de ez szerintük nem jelenthet komoly akadályt.Kissé másképp látják ezt a város önkormányzatánál. A város nyugati oldalán fekvő Cserepes sorra, a Szegedi Vadaspark közelébe tervezett lakópark Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester szerint a legrosszabb esetben nagy pénzügyi és fejlesztési terheket róhat a városra. Nagy a Telexnek elmondta, hogy korábban már volt megállapodás a 7 hektáros terület tulajdonosa és az önkormányzat között arról, mi épülhet majd az üres telken. Ez a megállapodás azonban most kétfelől is kérdésessé vált. Egyrészt azért, mert a megállapodás alapját képező építési elképzeléseket módosította a terület tulajdonosa. Korábban kevesebb lakásról és irodákról, még korábban pedig szálloda építéséről volt szó,erről a Délmagyar.hu is beszámolt 2021-ben. Most azonban úgy látszik, már csak lakópark létesítése a fő cél."Szállodához nem kell bölcsőde vagy óvoda, de egy népes lakóparkhoz ezekre szükség lehet"- mondja Nagy Sándor, aki szerint a fő kérdés az, hogy a telek tulajdonosa és a lakóparkot építő befektető, vagy pedig az önkormányzat fizeti majd a szükséges fejlesztések költségét, ami milliárdos összegre nőhet.Szeged másik, 2017-2023 között felépített, 6 hektáros lakóparkja, a majdnem 600 lakásos Cédrus Liget esetében ez úgy történt, hogy a beruházó állta az új utak építésének, a régiek szélesítésének, a tömegközlekedés új megállókkal bővítésének, meg a többi szükséges fejlesztésnek a végül mintegy félmilliárd forintos költségét. Az árak emelkedése miatt mindez ma már milliárdos összegbe kerülne. A városháza részben amiatt tudta annak idején kialkudni a Cédrus Liget lakóparknál a beruházó fejlesztési hozzájárulását, mert az önkormányzat szabályozhatta az építkezést a helyi rendeletekkel, így a beruházónak is érdeke volt a megállapodás.Nagy Sándor azt is elmondta, hogy még az ilyen, közös megegyezéssel kialkudott, szerződésben előre rögzített fejlesztési hozzájárulás sem fedezi teljesen egy új lakónegyed városi infrastruktúrájának minden költségét, és a megépítés után, hosszabb távon is jelentkeznek majd új kiadások: például az utak karbantartása-javítása, a bővített tömegközlekedés működtetése is pénzbe kerül az önkormányzatnak.A tervezett Cserepes sori lakópark esetében azonban az önkormányzat szabályozási lehetőségeit a kormány elvonta a várostól azzal, hogy egy kormányhatározatban kiemelt beruházássá nyilvánította a tervezett építkezést. Ezután a beruházónak már csak a kormányrendelethez kell igazodnia. "Az Építési és Közlekedési Minisztérium friss rendelettervezete szerint a projekt kiemelt státusza gyorsított engedélyezést és kedvezőbb szabályozást tesz lehetővé. A kiemelt beruházás előnye, hogy a homlokzatmagasság a korábbi 25 méter helyett akár 35 méter is lehet, így lehetőség nyílik a korszerű és esztétikus épületek kialakítására." -írta a kormányközeli Mediaworks-lap, a Délmagyarország.Nagy Sándor szerint ez nem jó megoldás, hiszen így a városnak nincs beleszólása abba, mi épülhet a területén. A legrosszabb esetben az új lakónegyed fejlesztési költségei is az önkormányzatra hárulhatnak. Az alpolgármester egyFacebook-bejegyzésbenrészletesen taglalta az önkormányzat elégedetlenségének okait. Eszerint attól tartanak leginkább, hogy ha a kormányrendeletben engedélyezett, tízemeletes panelháznál is magasabb új házak épülnek, az egyrészt átrendezi a városképet, másrészt a magas házak sok lakása miatt az új lakópark népessége elérheti majd akár a 3 ezer főt is. Az ilyen, kisebb falu népességű lakónegyednek pedig új gyermekintézmények kellenek majd, továbbá új orvosi rendelő, útfejlesztés és nagyobb kapacitású tömegközlekedés. Ha ezek kialakítását a befektető nem fedezi, akkor a város terhe lehet, de az önkormányzat nem szeretne erre milliárdos összeget költeni.A Cserepes sor jelenleg Szeged ritkásan lakott utcái közé tartozik. A környéken főként kertes házak vannak, és az erdős-ligetes Szegedi Vadaspark fekszik közvetlenül a telek mellett, továbbá egy 11 hektáros bevásárlóközpont, amelynek a másik oldalán már van egy kisebb lakópark, amit a Vadasparkról neveztek el. A most beépíteni tervezett területen és körülötte úthálózat gyakorlatilag nincs, csak egy keskeny utca, a Cserepes sor vége vezet oda, továbbá a bevásárlóközpont raktárfeltöltési útja, ezért útfejlesztésekre is biztosan szükség lesz. Érdekes, hogy a látványterv egy nyolcas alakú körforgalmat mutat a kép felső szélén, a Cserepes sor és a Móravárosi körút kereszteződésénél, ez ma még nincs ott.Megvan az oka az önkormányzat óvatosságának. A már említett, a Vadasparkról elnevezett 1500 fős lakóparkkal már voltak kellemetlen tapasztalatok. A beruházó csődbe ment az építkezés teljes elkészülte előtt. A tulajdonosok már beköltöztek a menet közben átadott új lakásokba, de a házaknál az utak és a parkolóhelyek nem készültek el, több, mint 100 parkoló hiányzott, amikor a munkálatokkal leálltak. Az építkezést "papíron" nem fejezték be, a majdnem kész lakópark még évekig építési terület volt hivatalosan, nem pedig közterület, ezért az önkormányzati szolgáltatásokat a város nem indíthatta meg. A közterület-fenntartó munkásai nem mehettek be lenyírni a füvet, és nem szállíthatták el a szemetet sem a máshol szokásos módon. A lakókat bosszantó huzavona majdnem másfél évtizedig tartott,végül 2018-ban kezdhetett el rendet tenni az önkormányzata Vadaspark lakóparknál."A következő 3 évben a lakóingatlanok fejlesztése a fő cél, és a hosszabb távra, 7-10 évre tervezett ciklusban összesen 100 milliárdos beruházást szeretnének megvalósítani" - válaszolta Bényi Szabolcs Tamás, a területet birtokló cég, a BPA Invest tulajdonosa a Telex kérdésre, és az egyik látványtervet is elküldte a cikkhez. Az első 3 évben 150-250 darab lakás tervezését indítják meg, és főként az első lakást vásárolni szándékozó, azOtthon Start Programnakmegfelelő vevőkre számítanak, legkorábban 3 év múlva kezdődhet a beköltözés.Bényi alapvetőena kormány által megindított Lakhatási Tőkeprogrambólfinanszírozná a beruházást, erről tárgyal az alapkezelőkkel. A cég szakértői közben vizsgálják a kötvénykibocsátás és a normál banki finanszírozás lehetőségeit is.Mindebből az látszik, hogy a beruházás pénzügyi fedezetét ezután kell megteremteni. Ebben segítheti a vállalkozót, hogy az idén életbe lépett új szabályok alapján a lakásokat már a tervezőasztalról el lehet adni, és a kormány rozsdaövezeti fejlesztéssé nyilvánította a szegedi Cserepes sorra tervezett lakópark építését, amivel a lakásokra terhelt áfa a 27 százalék helyett csak 5 százalék lesz.Bényi elküldte a Telexnek azt az önkormányzati határozatot is, amely tavaly még támogatta ezt a lakóparki beruházást. Azt ő is elismerte, hogy a kormányhatározat révén alapvetően megváltoztak a beépítési szabályok, mert míg tavaly a szegedi önkormányzat a 25 méteres maximális magasságú lakóházak építését fogadta el, ez változott. Bár több újságcikk is hivatkozik rá, a kormányrendelet terve fura módon már nem található meg a korábbi helyén,az Építési és Közlekedési Minisztérium pedig adatok nélkül említi. A kormány által módosított szabály szerint a 35 méteres épületmagasság révén jóval több lakás lehet egy épületben, mint a 25 méteresnél. Bényi állítása szerint nem tervezi ezt a lehetőséget száz százalékban kihasználni, de"mint opció rendelkezésre állhat a jövőben. Az első ütemben a bemutatott 5-8 szintes épületek tervezése indul el."Bényi forgalomszámlálási eredményeket is küldött, amelyek azt mutatják, hogy a tervezett lakóparktól pár száz méterre eső megállókkal és a mostani közlekedési csomópontokkal ki lehet szolgálni az új lakókat, akár 1300 lakást is. (Az ilyen becsléseknél egy lakásra két embert számítanak.)A tervezett lakópark-építéséről beszámolt a Szeged.hu, az önkormányzati hírportálalaposan ismertette Bényi Szabolcs Tamás pályafutásátis. Eszerint a telektulajdonos Bényi korábban fideszes politikus volt, Heves Vármegye közgyűlésének alelnöke, de már régóta a fővárosban él. Volt a Kajak-Kenu Szövetség elnöke is, jelenleg a Magyar Olimpiai Bizottság budapesti bizottságának az elnöke.A rozsdaövezeti besorolással Olyan költségcsökkentő feltételek járnak, hogy még kerékpártárolót és parkolóhelyet is kevesebbet kell építenie a lakásokhoz, mint amennyi máshol kötelező: két lakáshoz csak egy parkolót. A Szeged.hu szerinta megépülő lakásokat a városban jellemző ingatlanár szintje alatt értékesíthetik, mégpedig 22 százalékos árelőnnyel, amit a csak öt százalékos áfa jelent, és egyedi esetekben még ez alól is mentesülhet a lakásvásárló. A Telex megkérdezte Bényi Szabolcs Tamást, erről mi a véleménye annak fényében, hogy a telek nem a szokásos rozsdaövezeti terület, azaz nincs ott semmiféle ipari maradvány, például elhagyott gyárépület, amit sok pénzbe kerülne lebontani."Az ipar által elhagyott helyszín is, a korábbi téglagyár szolgálati lakásai álltak itt valamikor. A rozsda besorolást »a városnegyed rehabilitáció« is indokolja. Ez a terület az utolsó egybefüggő, »alulhasznosított« terület a városon belül. A kiemelt beruházás kérelmezése mindenki számára nyitva áll, aki tudja vállalni minimum 250 az Otthon Start Programnak megfelelő lakóingatlan fejlesztését. Rozsdaövezeti akcióterületen megvalósuló kiemelt beruházás a projekt státusza. Az értékelés a projektnek szólt, és a Szeged városa előtt álló növekedési potenciálnak. Sajnos nem Bényi Szabolcs magánszemélynek" - válaszolta Bényi.Megkérdeztük az Építési és Közlekedési Minisztériumot is arról, pontosan mi az oka a kiemelt beruházássá ésa rozsdaövezetté nyilvánításnak.Erre a cikk összeállításáig, egy hét alatt nem reagáltak, ha válaszolnak, cikkünket frissítjük.A már említett Cédrus Liget lakópark weboldala szerint náluk jelenleg ötvennél is több kulcsrakész lakás várja a vevőit, 1,2-1,3 millió forintos négyzetméterárakkal. Megkérdeztük Bényit, ez a versenytárs nem okoz-e hátrányt az ő lakásainak hasonló árszintre tervezett eladásában, erre azt válaszolta, hogy szerinte a következő években Szegeden a lakosság számának növekedése várható a már folyó ipari-gazdasági fejlesztések miatt, ezért bízik a növekvő keresletben. Ugyanakkor nemmel válaszolt arra, megállapodott-e valamilyen céggel arról, hogy annak dolgozói költöznének majd a lakóparkba."Érthető, hogy az Otthon Start program miatt most sok beruházás van tervben, de egyelőre nincs szükség ennyi új lakásra Szegeden. Hosszú távon azonban, az igények folyamatos kiszolgálásával, nagy kereslet lehet irántuk" - nyilatkozta Bozsó Bence szegedi ingatlanszakértőa Délmagyarországnak.Az önkormányzat tárgyalásokat kezdeményez az új Cserepes sori lakópark építéséről a telek tulajdonosával, és a városházán bíznak abban, hogy sikerül megállapodni a szükséges fejlesztésekről Bényi Szabolcs Tamással, válaszolta Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a Telex kérdésre.
|
Erős kormányzati rásegítéssel és önkormányzati aggodalmak között épül a 100 milliárd forintos lakópark Szegeden
|
Kiemelt beruházás és rozsdaövezeti fejlesztés lett a leendő építkezés. Ha nem sikerül megegyezni, sokba kerülhetnek az önkormányzatnak a szükséges fejlesztések.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/11/24/100-milliardos-lakopark-epites-szegeden-eros-kormanyzati-rasegitessel-es-onkormanyzati-aggodalmakkal
|
2025-11-24 12:26:20
| true
| null | null |
Telex
|
Több száz jegyautomatát helyezett ki a Balaton partján a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. több mint 90 helyszínen. A nettó 1,6 milliárdos projekt célja a kiemelt turisztikai régió közlekedésének javítása, valamint a tömegközlekedés színvonalának emelése volt. Hogy ez sikerült-e, nem egyértelmű, az automaták egy jelentős része ugyanis a nyilvánosság elől elzárt vitorláskikötőkben van. A déli part egy részét bejárva továbbá az is kiderült, hogy a hozzáférhető automaták sincsenek mindig szem előtt: a megkérdezett utasok és a helyiek sem tudtak róla, hogy hol találhatók a gépek, vagy mire jók. Az pedig végképp nehezen érthető, hogy miért van sok automata ott, ahonnan nem is indul menetrend szerinti hajójárat. Videóriport a Balatonról.Több olvasónktól is azt a jelzést kaptuk, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) "teleszórta" a Balaton-partot jegyautomatákkal, látszólag teljesen értelmetlenül. "Az égvilágon semmi szükség nem volt ennyi automatára! (...) Szó szerint a vécében is automata van! A balatonszemesi vitorláskikötő vizesblokkjában hat darab automata található. Oda senki nem tud bemenni a vitorlás bérlőkön kívül. Le van zárva kapuval, kerítéssel. Ők nem hiszem, hogy menetrend szerint vennének jegyet a hajókra. De ugyanez a helyzet a fonyódi vitorláskikötőben is. Zárt kapun belül van elhelyezve több automata. Vagy a siófoki vitorláskikötőben. És ami már szinte a vicc kategória, az a nudista strandon elhelyezett jegyautomata az északi parton!" - írta egyikük.Mivel néhány fotót is kaptunk, amelyek mindezt alátámaszották, megnéztük, hogy pontosan hány automatát, hova és milyen összegért helyeztek ki az illetékesek. Kiderült, hogy a projektet a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. bonyolította. Az állami cég 2022-ben kötött szerződést jegykiadó automaták és utastájékoztatók kihelyezésére és működtetésére egy közbeszerzési eljárás eredményeként.A tendert nettó 1,6 milliárd forintos ajánlattal a Delta Systems Kft. és a New Line Technologies Kft. nyerte.A leírás szerint "a beruházás célja a Balaton kiemelt turisztikai régió közlekedésének javítása, a tömegközlekedés színvonalának emelése integrált informatikai megoldások megvalósításával. Jelen beruházás segítségével 92 db olyan LED technológiájú eszköz kerül kihelyezésre, amely alkalmas arra, hogy a menetrend szerinti közlekedési eszközök aktuális menetrendjét - illetve lehetőség szerint valós idejű közlekedési adatait - kijelezze, valamint 400 db olyan LCD technológiájú kombinált eszköz kerül kihelyezésre, amely az előzőkhez hasonló utastájékoztató információk kijelzésén túl jegyek értékesítésére is alkalmas, a mai kornak megfelelően készpénzmentes fizetési lehetőséget biztosítva."A teljesítés fő helyszíneként a következő településeket jelölték meg: Alsóörs, Badacsony, Balatonalmádi, Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatongyörök, Balatonkenese, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Balatonszemes, Csopak, Fonyód, Hévíz, Keszthely, Révfülöp, Siófok, Szántód, Szigliget és Tihany.Hogy ennél pontosabb részleteket is megtudjunk, közadatigénylést nyújtottunk be a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek.A cég először határidő-hosszabbítást kért, majd végül jóval 30 napon túl, felszólításunkat követően reagált.A Kisfaludy2030 Zrt. válaszából kiderült, hogy pontosan hova helyezték ki az automatákat (a teljes lista ide kattintva elérhető), és hogy mi alapján választották ki pont ezeket a helyszíneket. Mint írták: "az eszközök kihelyezésére (a helyszínek meghatározását is ideértve) a Turizmus stratégia 2.0 környezetileg fenntartható közlekedési módokra vonatkozó szempontjai alapján, a BAHART szakértőivel történő egyeztetés alapján került sor."Arra is rákédeztünk, hogy miért van az automaták jelentős része olyan elzárt helyen, ahová csak BAHART-kártyával lehet bemenni. Erre azt válaszolták, hogy "összesen 34 jegyértékesítő automata került kihelyezésre a BAHART vitorláskikötőiben. Ezek esetében lehet szükséges az eszközök eléréséhez belépési jogosultság." Azt viszont már nem árulták el, hogy ezt miért gondolták jó megoldásnak.Mivel a kivitelező cégekkel kötött szerződést 2024-ben módosították utoljára, amely szerint 2026-ban lesz az "üzemeltetési időszak" vége, azt is tudni szerettük volna, hogy ez pontosan mit jelent. Nem működnek tovább az eszközök, vagy más fogja üzemeltetni őket? Ha más, akkor melyik cég és milyen szerződés alapján?A Kisfaludy2030 Turisztikai Zrt. szerint "a jegykiadó automaták és utastájékoztatók kihelyezésére és működtetésére az EKR000529282021 számú közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben megrendelt üzemeltetési szolgáltatások időszaka jár le 2026-ban. Az eszközök további működésére vonatkozó jogviszonyok előkészítése folyamatban van."Vagyis még nem tudni, hogy ki, miből és hogyan fogja üzemeltetni a több száz automatát a jövőben.Ami pedig a hatékonyságot illeti. A társaság tájékoztatása alapján 2025. szeptember 25-ig 66 299 darab jegyet értékesítettek az automatákon keresztül. Viszonyításképp: a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) november 2-án zárta az idényt, és az eddig összesített adatok szerint a társaság hajóin és kompjain összesen 2 millió 326 ezer utazót regisztráltak. Ez pedig azt jelenti, hogy a jegyek mindössze 2,8 százalékát vásárolták meg az utasok jegyautomatából.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Szöveg: Katus Eszter - Fotók és videó: Ruprech JuditCímlapkép: Jegyautomaták a wc falán, egy elzárt területen
|
Vécékbe is jutott az 1,6 milliárd közpénzből vett hajójegy-automatákból a Balatonon
|
Készpénzzel nem működnek a gépek, és a kedvezményeket sem lehet rajtuk beállítani. Cserébe ott is van automata, ahonnan nem is indul menetrend szerinti hajójára
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/11/19/vecekbe-is-jutott-az-16-milliard-kozpenzbol-vett-hajojegy-automatakbol-a-balatonon
|
2025-11-19 12:13:03
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Több Csongrád-Csanád megyei településen is bezárta volna január elsejétől a MOHU a lakossági hulladékudvarokat, de erről nem is egyeztettek a falvakkal előzetesen. A szemétszállítást 35 évre elnyerő cég a bezárást kihasználatlansággal indokolta, és azt közölte, hogy az 5 ezer fő feletti településeken marad a hulladékudvar. Majd két nappal később már azt írták a megkeresésünkre, hogy mégsem lesz bezárás sehol.Az egykori ópusztaszeri szeméttelepet befedték földdel, ma már fű borítja, és körbeöleli a tökéletesen tiszta jelenlegi hulladékudvart. Az ugyan nincs nyitva, de ettől függetlenül látható, hogy használják: gyűlik bent az autógumi és az építési törmelék, így egyik sem az odavezető erdei utat csúfítja. Hogy ez meddig marad így, rejtély."Sajnálattal tájékoztatjuk Önöket, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. 2026. január 1-jétől nem kívánja tovább működtetni az ópusztaszeri hulladékudvart. Ez a döntés nem az önkormányzat kezdeményezése, és előzetesen nem egyeztettek velünk róla. A bezárás után a lakosok legközelebb a kisteleki hulladékudvart tudják majd használni, ahol a nyitvatartás heti 40 órára bővül. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az önkormányzat nem ért egyet a döntéssel, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a település érdekeit képviseljük. A lakosság véleménye ebben nagyon sokat számít, hiszen ezek a visszajelzések később segítséget jelenthetnek számunkra egy esetleges tárgyalás vagy egyeztetés során" - írja Ópusztaszer a Facebook-oldalán.A bejegyezés november 3-i, és az alatta lévő kommentek alapján az alig 2 ezer fős község felháborodott az önkormányzat közlésén. Nem csoda, hiszen a helyi hulladékudvar csak hetente három napot van nyitva, amiből az egyik a szombat. A legközelebbi, kisteleki lerakó pedig 8 kilométerre van Ópusztaszertől.De nem csak Ópusztaszer, hanem Kübekháza polgármestere is arról írt nemrégiben, hogy 2026. január 1-től a MOHU bezárja a helyi hulladékudvart. Pungor Edit úgy fogalmazott, hogy "a társaság az intézkedést az alacsony kihasználtsággal indokolta".Mindkét falu lakói az újraéledő illegális hulladéklerakóktól tartanak. Joggal, hiszen a hulladékudvarok egyik legnagyobb eredménye, hogy megnyitásuk óta a megyében szinte megszűnt az illegális lerakás, mivel a szemetet az udvarokban ingyen is le lehet adni.A településeket egyébként nem a MOHU értesítette a januári bezárási tervekről, hanem a tényleges szemétgyűjtést végző Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., mint koncessziós alvállalkozó.Uniós pénzből épültek a hulladékudvarokA hulladéklerakók létrehozásáról még 2006-ban döntött a szegedi önkormányzat. A ma is elérhető rendelet szerint "a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program, ISPA Konzorciumi szerződésében szereplő települések által érintett terület térségi (együttes települési) hulladékgazdálkodási tervét tartalmazza és így az alábbi 33 települést érinti".A hulladékudvar, ha áttételesen is, de segít a levegőszennyezés csökkentésében a zöldhulladékok begyűjtésével, mivel azt akkor nem égetik el a lakosok. Úgy fogalmaztak, hogy "a térségben az Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program, ISPA Projekt keretein belül a térség összes településén elindul a szelektív hulladékgyűjtés hulladékudvarok, hulladékgyűjtő szigetek, zöld- vagy barnazsákos gyűjtőrendszerek, illetve ezek kombinációinak kialakításával. A fejlesztés sikerét nagyban elősegíti széleskörű lakossági tájékoztatás, tudatformálás. Segítségével csökkenteni lehet a képződő hulladék mennyiségét."Az ISPA programot többek között Szeged és a 32 környéki település hulladékkezelési problémáinak megoldására hozták létre. Az ISPA-támogatást Magyarország csak a 2004-es európai uniós csatlakozásáig vehette igénybe, utána a program szerepét a Kohéziós Alap vette át. Az ISPA programban a költségek 65%-át az Európai Unió, 25%-át a magyar állam, a maradék 10%-ot Szeged városa fizette. (forrás: szkht.hu)A programra akkori áron 5 milliárd forintot kaptak - ezt már Makrai László, a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. igazgatója írta az Átlátszónak. Kiemelte, hogy "Szegeden 8, összesen 29 hulladékgyűjtő udvar és 72 gyűjtősziget került megvalósításra. A mai napig az ország legellátottabb régiója". Azt is írta, hogy "a pályázat lehetőséget adott ezen kívül a hulladékbegyűjtés fejlesztésére is, mely részeként 33 db autó és több mint 600 db hulladékgyűjtő edény és konténer került az akkori közszolgáltatóhoz.A pályázat teljes költségvetése meghaladta a 21 millió eurót, azaz az 5 milliárd Ft-ot.A pályázat 2004 ben indult, a hulladékgyűjtő udvarok működésüket 2008-ban kezdték meg." Makrai kihangsúlyozta, hogy az udvarok tulajdonosa "Szeged MJV, üzemeltetőjük a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., mint koncessziós alvállalkozó. Ezek az udvarok a polgármesterek akkori kérése szerint jellemzően heti 2-20 (!!!!) órában voltak nyitva."MOHU: inkább mégsem zárjuk beA bezárással kapcsolatos kérdéseinkre a MOHU hosszan válaszolt, kétszer is. Először azt írták, folyamatosan fejlesztik a hazai hulladékudvar-hálózatot."Jelenleg Magyarország minden pontjáról jellemzően, maximum 30 percnyi autózással elérhető egy hulladékudvar. A MOHU célja, hogy a helyi önkormányzatokkal együttműködveminden 5000 főt meghaladó népességű magyarországi településen mobil vagy fix hulladékudvar működjön,a 10 000 főnél nagyobb lakosságszámú településeken és a 25 000 főnél népesebb gyűjtőkörzetekben pedig fix hulladékudvar segítse a lakosokat.A MOHU minden új és már régebb óta működő hulladékudvarban bevezeti a hulladékok pontos nyilvántartását, valamint a begyűjtéstől a hasznosításig a teljes utat, transzparensen nyomon követő úgynevezett Waste tracking informatikai rendszert.A MOHU már a koncesszió indulásakor egyszerűsítette a hulladékudvarokban történő hulladékleadás menetét, így lakcímkártya felmutatásával immár minden magyarországi lakos igénybe veheti az ország bármelyik hulladékudvarának szolgáltatásait.A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. 2022 szeptember 7-én alakult meg, a MOL Nyrt. által alapított és az országos hulladékgazdálkodási koncessziót 35 évre elnyerő vállalatként. 2023. július 1-től működik aktívan koncessziós társaságként, amely évente mintegy 5 millió tonna települési hulladék begyűjtését, kezelését szervezi Magyarországon. Az eredmények vegyesek: a cég 2024-es évben árbevétele csaknem 379 milliárd forint volt, de sokat bukott (közel 50 milliárd forint vesztesége lett) a kiemelt beruházások és induló költségek miatt.A MOHU által irányított hulladékudvar-építési programmal, az új, egységes rendszerrel, valamint szemléletformálással az újrafeldolgozás aránya érdemben növelhető és a lerakókba kerülő hulladék mennyisége, illetve az illegális hulladéklerakás pedig csökkenthető. A program így elősegíti azoknak, az Európai Unió által kijelölt, Magyarországra is érvényes célkitűzéseknek az elérését, melyek szerint 2035-ig 65%-ra kell növelni a települési hulladék újrahasznosítását, a lerakás arányát pedig a koncesszió indulása előtti 50+%-ról 10%-ra kell csökkenteni".Azt is írták, hogy abban az esetben zárnak be hulladékudvart, "amennyiben a hulladékudvar az üzemeltetéséhez szükséges jogszabályi háttérnek nem felel meg vagy a látogatószám és a begyűjtött hulladék mennyisége nyitvatartási órára vetítve alacsony, régiós és országos szinten nagy mértékben elmarad a többi hulladékudvarhoz képest. A bezárni tervezett hulladékudvarok éves nyitvatartási óraszáma jellemzően szintén alacsony és jellemzően nem az ügyféligényekhez igazodik".Első válaszukban úgy fogalmaztak, hogy"a MOHU minden bezárni tervezett hulladékudvar esetében megvizsgálta, hogy annak megfelelő vonzáskörzetében van-e elérhető,üzemelő hulladékudvar a lakosság számára, melynek nyitvatartása ügyféligényekhez igazodik. A szolgáltatási színvonal nem csökkenhet".Másodikban levelükben ezt később úgy módosították, hogy a "kérdésben érintett Csongrád-Csanád vármegyei hulladékudvarokat illetően egyeztetünk az üzemeltetőkkel és figyelembe vesszük az egyedi igényeket, helyi sajátosságokat. Egyelőre nincs szó bezárásról."Azt, hogy miként lett a november elején hivatalosan kiküldött bezárásból - amit nekünk írt válaszukban is elismertek - mégsem bezárás, nem részletezte a MOHU. A válaszaikból viszont az derül ki, hogy az 5 ezer fő alatti települések hulladékudvaraira került volna lakat januártól a terveik szerint.Segesvári CsabaCímlapkép: Az ópusztaszeri hulladékudvar (a szerző fotója)
|
EU-s pénzből épített falusi hulladékudvarokat akart bezárni a MOHU
|
Csongrád-Csanád megyében az 5 ezer fő alatti településeken 2026. január 1-től be akarták zárni a hulladékudvarokat, de gyorsan meggondolták magukat.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/11/20/eu-s-penzbol-epitett-falusi-hulladekudvarokat-akart-bezarni-a-mohu
|
2025-11-20 08:45:12
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Az eredetileg tervezett időponthoz képest 3 évvel később adták át a komlói kézilabda munkacsarnokot. A csúszás közben megdrágult, a megnyitása óta pedig csak termeli a veszteséget az államnak. A Nemzeti Sportügynökségtől megtudtuk, hogy két hónap alatt mindössze 22 órányi testnevelés órát tartottak a csarnokban, ami nagyjából 500 ezer forint bevételt jelent. Ehhez képest a létesítmény fenntartása 14,6 millió forintjába került az adófizetőknek ez idő alatt. Az új csarnok bérlése ráadásul jóval drágább, mint a belvárosban található sportközponté.A kivitelezés főként azért húzódott el, mert a csarnok területének egy részét meg kellett erősíteni, hogy a rézsű ne csússzon rá az alatta található garázssorra. A stabilizálás érdekében építettek oda egy gabion támfalat, ami az Építési és Közlekedési Minisztérium közlése alapján idén áprilisban "kihasasodott", de a tárca szerint ez csak esztétikai probléma.A Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) 2020 decemberében írt ki közbeszerzési eljárást egy kézilabda munkacsarnok kivitelezésére Komlón. A tenderre három cég jelentkezett: a PSN Építőipari Kft., a Benkala Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. valamint a PESZTER Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft. A megbízást utóbbi kapta nettó 1 020 512 187 forintért.A PESZTER Kft. feladata volt a meglévő tervek alapján egy hagyományos szerkezetű kézilabda munkacsarnok kivitelezése, teljes körű kulcsrakész kivitelben, a kapcsolódó közművekkel, környezetrendezéssel együtt. A kézilabda munkacsarnok egy 7,55 m szabad belmagasságú küzdő részből, 150 ülőhelyes nézőtérből és az ezekhez tartozó földszintes kiszolgáló blokkból (mosdók, öltözők) áll. Az épületben emellett van elsősegélynyújtó helyiség is, ami egyben irodai funkciót is ellát, valamint bemelegítésre is szolgáló konditerem.A kivitelezés azonban nem haladt a tervek szerint. Ezt jól jelzi, hogy a céggel megkötött szerződést ötször módosították, legutóbb idén februárban, amikor a költségek 1 192 066 536 forintra nőttek.A létesítményt 2022 végén kellett volna befejezni, de csak idén szeptemberben adták át.Ennek főként az volt az oka, hogy az ingatlan "dél-délkeleti, meredek rézsűs területét" meg kellett erősíteni. Enélkül - ahogy azt a helyiek mondanák- az épület rácsúszott volna az ott található garázssorra.A terület megerősítésének megoldásként egy úgynevezett "gabion-támfalat" építettek. Mivel a támfal építése a közmű vezetékek nyomvonalát is érintette, ehhez engedélyekre volt szükség - ami hosszú hónapokra megakaszotta az építkezést. A pluszmunkák további költségekkel jártak, amit azonban az állam fedezett. De a sokadszor módosított befejezési határidőre (2024 eleje) még így sem lett kész a létesítmény, csak 2025 őszére.Nem csúszik, csak úgy tűntMivel a városban köztudomású volt, hogy a szomszédos lakóház (Függetlenség utca 34-36.) "csúszik", július elején közadatigénylésben érdeklődtünk a BMSK feladatait átvevő Építési és Közlekedési Minisztériumnál (ÉKM), hogy ők tudtak-e erről a beruházás elindítása előtt. Ha igen, felmérték-e megfelelően a munkacsarnok helyszínét, és hogy az alkalmas lesz-e egy ilyen méretű létesítménynek.A minisztériumtól szeptember elején azt a választ kaptuk, hogy "az előkészítési szakaszban nem volt ismert a szomszédos épületről, hogy »csúszik«. A beruházás megvalósítása során műszaki szükségszerűség okán gabion támfal építésére került sor, mely az eredeti műszaki tartalomnak nem volt része". Ezzel kapcsolatban2025 áprilisában jelzés érkezett, hogy egy "kihasasodást" vettek észre a gabionfalon.A minisztérium szerint azonban "a kimozdult gabionkosár csak esztétika jellegű" volt, így nincs veszélyben sem az épület, sem a gabionfal, sem a gabion alatti garázssor. "A kimozdult gabionkosár helyreállítási munkái 2025 áprilisában megtörténtek. Az eltelt időszakban ezzel kapcsolatban semminemű csúszást, repedést, elmozdulást nem tapasztaltunk. Az épület a kiadott igazolások alapján rendeltetésszerű használatra alkalmas" - írta Lázár János tárcája.Alig használják, cserébe drága a fenntartásaLehet, hogy az épület alkalmas a használatra, ezzel a lehetőséggel mégsem élnek túl sokan. Több jelzés is érkezett olvasóinktól azzal kapcsolatban, hogy szinte soha senkit nem látni a csarnokban, ezért rákérdeztünk az üzemeltető Nemzeti Sportügynökségnél (NSÜ), hogyátadása óta hány alkalommal bérelték ki a komlói kézilabda munkacsarnokot edzés és mérkőzés céljából,mennyibe kerül havonta a csarnok fenntartása/üzemeltetése,illetve van-e olyan szervezet/egyesület/intézmény stb., amely kedvezményesen bérelheti a létesítményt. Ha igen, ki/kik, milyen kedvezményekkel és milyen indokkal.Utóbbi kérdést azért tettük fel, mert felmerült, hogy esetleg a komlói oktatási intézmények, utánpótlás csapatok vagy akár az Nb I-es férfi kézilabda csapat kedvezményesen használhatja a csarnokot.AZ NSÜ-től a következő válaszokat kaptuk:a Komlói Kézilabda Munkacsarnok átadását követően, 2025. szeptember- október időszakában szolgáltatási szerződés alapján 22 órányi testnevelés órát tartottak a létesítményben;a Komló Kézilabda Munkacsarnok havi üzemeltetési költsége bruttó 7,3 millió Ft.A kedvezményekkel kapcsolatban pedig azt írták, hogy "Társaságunk az üzemeltetéshez szükséges költségvetést nem veszélyeztető, de finanszírozható árat határozott meg, amely cégünk honlapján is elérhető. Indokolt esetben egyedi kedvezményeket tudunk nyújtani, de jellemzőbb a sportegyesület által meghatározott keretösszeg felhasználását tartalmazó szerződéses együttműködés."Az ártáblázat alapján a komlói kézilabda csarnoknak (ha az iskolák nem kaptak semmilyen kedvezményt) 22 x 24 449 forint, azaz bruttó 537 878 Ft bevétele volt szeptember és október hónapban. Mivel havonta 7,3 millió forint a fenntartása, ez összesen 14,6 millió forint kiadást jelent ugyanezen időszakra.Vagyis a csarnok két hónap alatt 14 millió forint mínuszba került,hacsak nem volt valami egyéb bevétele. Hogy biztosak legyünk benne, rákérdeztünk erre is az NSÜ-nél, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.Azt most még nehéz megmondani, hogy miért használják ennyire kevesen a csarnokot. Ami biztos, hogy a Szilvási Általános Iskolához tartozó udvar egy részén felépített épület bérlése jóval drágább, mint a belvárosi, központi helyen található Komlói Sportközponté. Ott ugyanis a terembérleti díj nem 24 ezer, hanem csak 15 ezer forint óránként. Emellett az iskoláknak saját tornatermeik vannak, így vélhetően nem szívesen áldoznak külön összegeket egy másik terem bérlésére.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Katus EszterCímlapkép: A komlói kézilabda munkcsarnok. A szerző felvétele
|
Havi 7 millióért működtetik a kézicsarnokot, amiben eddig csak 22 tesióra volt
|
A kivitelezéssel is akadtak gondok: az egymilliárdos létesítményt 2022 helyett csak idén szeptemberben adták át, mert meg kellett erősíteni a területét.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/11/21/havi-7-millioert-mukodtetik-a-kezicsarnokot-amiben-eddig-csak-22-tesiora-volt
|
2025-11-21 09:38:16
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Hogy miért és milyen feltételekkel került sor a váltásra, azt a 4iG Csoport üzleti titokra hivatkozta nem árulta el lapunknak. Ami biztos, hogy a csoportos készülékbiztosítással rendelkező ügyfelek adatait már nem a holland cég, hanem a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránit Biztosító Zrt. tárolja november elsejétől.Olvasónk jelezte, hogy nemrégiben a következő tájékoztatást kapta a One Magyarország Zrt.-től: "Az Assurant Europe N.V és a One Magyarország Zrt. mint Szerződő Fél között létrejött csoportos készülékbiztosítási szerződés állománya átruházásra került a Gránit Biztosító Zrt.-re (...) Az állományátruházáshoz a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében nem szükséges a biztosítottak külön hozzájárulása. Az állományátruházás eredményeként, 2025. november 1. hatállyal a biztosítottak személyes adatainak, üzleti- és biztosítási titkainak kezelőjévé az Assurant Europe N.V. helyett a Gránit Biztosító Zrt. válik."A bejelentéssel kapcsolatban megkerestük One Magyarország Zrt.-t, hogy megtudjuk, miért került sor a váltásra, miért pont a Gránit Biztosító Zrt.-t választották, lejárt-e a korábbi biztosítóval kötött szerződés, vagy ha nem, milyen feltételek mellett bonthatták fel azt. Azt is megkérdeztük, mennyi ügyfelet érint a váltás.A 4iG Csoport Sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy"a One Magyarország Zrt. egy magánvállalat, ezért beszállítói szerződései üzleti titoknak minősülnek.Beszállító partnereinket minden esetben szigorúan szabályozott központi beszerzési eljárás alapján választjuk ki, mely az Ön által említett esetben is így történt."A részleteket tehát nem tudtuk meg. Ami viszont biztos, hogy a One Magyarország Zrt. (régen Vodafone Magyarország és Digi Tv) főként Mészáros Lőrinc egykori jobb kezének, Jászai Gellértnek az érdekeltsége.A Gránit Biztosító egyik végső tulajdonosa pedig Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje. Vagyis a kormányközeli szálak ebben az üzletben is összeértek."A történtek tipikus példáját adják a piacok NER-es átrendezésének"- kommentálta a hírt lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője. "Miután a kormány több száz milliárd forint közpénzzel hozzásegítette Jászai Gellért 4iG-jét ahhoz, hogy a távközlési piac meghatározó szereplőjévé váljon, Tiborcz István nemzeti vej és klasszik NER-haszonhúzó is rárepült a bizniszre" - magyarázta Ligeti. Hozzátette, a Transparency annak idején pert indított a Vodafone 4iG által történt, jelentős állami pénzzel megtolt átvételének részleteiért is.Bár pontos számokat nem kaptunk a társaságtól, a Gránit Biztosítót érintő megbízás nagyságrendjére utalhat, hogy a One Magyarország Zrt. - a cég saját bevallása szerint - a magyar háztartások 54 százalékában van jelen vezetékes - televízió, internet -, vagy mobil szolgáltatásaival. A televíziós szolgáltatások piacán 1,6 millió előfizetéssel rendelkeznek, és a mobilszolgáltatások területén is jelentős az ügyfeleik száma.A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, a 2021. harmadik és 2025. második negyedéve közti időszakot vizsgáló mobilpiaci jelentése szerint idén júliusban Magyarországon 14,9 millió aktív mobilelőfizetés volt, és ennek 27 százaléka (2,6 millió darab) tartozik a One-hoz.A társaság 2024-es üzleti beszámolójában egyébként tavaly év végén 629 millió forint szerepel készülékbiztosítás jogcímén a "költségek passzív elhatárolása" nevű rubrikában. Ez azt jelenti, hogy az összeg a 2024-es évre vonatkozik, de csak idén kell(ett) kifizetniük a biztosítónak. Az azonban nem világos, hogy ez az összeg a cég által tavaly igénybe vett ilyen szolgáltatás teljes díja, vagy annak csak egy része.Katus Eszter -Erdélyi KatalinCímlapkép: Átlátszó-montázs
|
Tiborczék biztosítójához került a Jászai féle One Zrt. csoportos készülékbiztosítása
|
A One Magyarország Zrt. a korábbi holland biztosítóról a Gránit Biztosítóra váltott. Előbbi Jászai Gellérték, utóbbi Tiborcz Istvánék érdekeltsége.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozugy/2025/11/21/tiborczek-biztositojahoz-kerult-a-jaszai-fele-one-zrt-csoportos-keszulekbiztositasa
|
2025-11-21 12:00:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Újabb tender kapcsán feszült egymásnak Magyarország leggazdagabb emberének egyik cége és a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium. A Gubacsi hídra kiírt közbeszerzési eljárás után most a szegedi ipari park szennyvizének elvezetésére kiírt eljárást támadta meg egy Mészáros-cég, mert szerintük a nyertes ajánlattevőt ki kellett volna zárni a versenyből. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban megszüntette az eljárást, mert Mészárosék kicsúsztak a határidőből.Ahogy arról október végén beszámoltunk, Mészáros Lőrinc vasútépítő cége, a V-Híd Zrt. megtámadta az Építési és Közlekedési Minisztérium tenderét, amellyel a Gubacsi vasúti híd és kapcsolódó létesítményeinek kivitelezéséhez kerestek vállalkozót. A V-Híd többek között nem megfelelő alkalmassági követelményekre, túl sok adminisztrációra és a 10%-ban maximalizált nyereséghányadra panaszkodott. A Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította a cég jogorvoslati kérelmét. Most kiderült, egy másik eljárást is megtámadtak Mészárosék, de ezúttal sem jártak sikerrel.A szegedi ipari park szennyvizének kezelésére tavaly év végén írt ki közbeszerzési eljárást az Építési és Közlekedési Minisztérium. A nyertes ajánlattevő feladata lesz a tervezési és kivitelezési feladatok teljes körű ellátása. A bírálati összegzés szerint a tendert a szegedi Dél-Konstruktív Kft. nyerte nettó 2 884 221 000 forintos ajánlattal. A másik két ajánlattevő a Veolia Mélyépítő Magyarország Kft. és a Mészáros és Mészáros Zrt. voltak. Utóbbi nem nyugodott bele a vereségbe, és megtámadta az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.A leírás szerint az ipari park távlati maximális szennyvíz elvezetési igénye a jelenlegi adatok alapján 5700 m3/d. A termelődő szennyvíz mennyiségéből mintegy 2500 m3-t egy újonnan kiépítendő SZ-1 gravitációs vezetéken vezetik majd el, míg a fennmaradó 3200 m3/d szennyvíz mennyiség elvezetésére egy átemelő és egy a várost kikerülő, párhuzamos vonalvezetésű nyomóvezeték párt (SZNY) építenek. Ez az új ipari parki átemelőtől indulva a Tompai kapu úton köt be a meglévő Rókus-Móravárosi DN2100 főgyűjtő csatornába.A felcsúti milliárdos érdekeltsége először előzetes vitarendezési kérelmet adott be, de ezt Lázár János minisztériuma elutasította. A Mészáros és Mészáros Zrt. ezután fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.Elkéstek a jogorvoslattalA társaság arra kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítsék meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és utasítsák arra, hogy a Dél-Konstruktív Kft. ajánlattevő ajánlatát nyilvánítsák érvénytelenné, továbbá a Mészáros és Mészáros Zrt. ajánlattevőt, mint a legjobb ár-érték arányú érvényes ajánlatot (nettó 3 991 996 000 Ft), benyújtó ajánlattevőt nyilvánítsák az eljárás nyertes ajánlattevőjévé.A társaság szerint ugyanis a nyertes Dél-Konstruktív Kft. nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek,és nem igazolták megfelelően a körülményeknek való megfelelést. Ezért az ajánlatuk érvénytelen. Emellett szerintük a Dél-Konstruktív Kft. árindokolása sem volt megfelelő.A Döntőbizottság határozata a napokban jelent meg a Közbeszerzési Hatóság oldalán. Ebben az áll, hogy a vélt jogsértés tudomására jutásától, azaz 2025. augusztus 25-től kezdődően 10 nap állt a Mészáros és Mészáros Zrt. rendelkezésére a jogorvoslati kérelem előterjesztésére. Mivel azonban a cég szeptember 24-én nyújtotta be azt, a jogorvoslati kérelem elkésett. (Ráadásul először úgy adták be a kérelmet, hogy az nem tartalmazta a képviselő elektronikus aláírását.) Emiatt a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megszüntette.Ez viszont azt jelenti, hogy - mivel az Építési és Közlekedési Minisztérium elutasította az előzetes vitarendezési kérelmet, a Döntőbizottság határozatát pedig nem támadták meg - szinte biztosan a Dél-Konstruktív Kft. nyeri a tendert.Szegeden egyébként nincs szerencséje mostanában a Mészáros és Mészáros Zrt.-nek:az ipari park ivóvízellátás - "V4 megnevezésű ivóvízvezeték tervezési és kivitelezési feladatait" szintén nem ők, hanem a Veolia Kft. végezheti nettó 2,3 milliárd forintért.Ugyanakkor Mészárosék másik cége, a V-Híd még befuthat az Almásfüzitő-Komárom vasútvonal fejlesztésére kiírt tenderen. Mert bár a Gubacsi hídra vonatkozó eljárás mellett ezt is megtámadták, ott végül a cég visszavonta a jogorvoslati kérelmét.Katus EszterNyitókép: Átlátszó montázs
|
Folytatódik a párharc: ismét összecsapott egy Mészáros cég és Lázár minisztériuma
|
A Gubacsai hídra kiírt tender után most a szegedi ipari park szennyvízének elvezetésére kiírt eljárást támadták meg egy Mészárosék. De hiába.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/21/folytatodik-a-parharc-ismet-osszecsapott-egy-meszaros-ceg-es-lazar-miniszteriuma
|
2025-11-21 12:16:59
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
2019 decemberében - több más eszközzel együtt - egy röntgengépet is kapott az ajkai Magyar Imre Kórház. A képalkotó eszközt az intézmény átvette, de a mai napig nem üzemelte be, jelenleg is dobozban áll a kórház folyosóján.Az intézményben több röntgen is működik, és információink szerint az új berendezést a kórház nem igényelte, mivel nem volt rá szüksége. Lapunk úgy tudja, a Covid-járvány előtt indult műszaki fejlesztési program keretében kapott az ajkai intézmény az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól (ez ma már Országos Kórházi Főigazgatóságként működik) 200 millió forint értékű költségvetési támogatást, amelynek része volt a nagyjából 70 milliós képalkotó eszköz is. A gép beüzemelésére azonban a kórház már nem kapott külön forrást - sem 2019-ben, sem azóta.2024-ben a veszprémi kórház feljelentést tett a készülék beüzemelésének elmaradása miatt. Megkeresésünkre a Veszprém Vármegyei Főügyészség azt írta:az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytat nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt.Kerestük az OKFŐ-t is, hogy minél több részletet tudjunk meg az üggyel kapcsolatban, de azt válaszolták: a folyamatban lévő nyomozás miatt nem adhatnak felvilágosítást.A NAV-nyomozás ellenére úgy tűnik, hogy a röntgengép helyzete hat év után egy kis segítséggel rendeződhet. Október 9-én az Ajkai Polgári Szalon elnevezésű rendezvényen a térség parlamenti képviselőjének, Navracsics Tibornak a vendége Takács Péter egészségügyi államtitkár volt. A beszélgetés elején a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a jövőbeli fejlesztéseket sorolta, és ekkor említést tett az ominózus röntgenről is:2019-ben a kórház beszerzett egy röntgengépet, de most lehetővé válik az is, hogy a helyiséget felújítsuk, és a röntgengép megfelelő helyre kerül. Most ősszel lesz az átadás.Navracsics egyúttal elárulta azt is, hogy nem a kórház, hanem – társadalmi felelősségvállalás keretében – egy veszprémi cég vállalta, hogy alkalmassá teszi a helyiséget a röntgenkészülék fogadására.Egy röntgengép beüzemelése bonyolult feladat, külön röntgenhelyiséget kell kialakítani, ami – úgy tudjuk – nem sokkal a beszerzés után el is kezdődött az ajkai kórházban. A Covid-járvány azonban közbeszólt, az intézmény kiemelt járványkórházi státuszt kapott, ez kötötte le az ott dolgozók idejét és energiáját.2021 októberében a veszprémi kórház lett a megyei irányító kórház, ami többek között azt jelentette, hogy az összes kisebb városi kórház gazdasági irányítását a veszprémi központ végezte. A Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház vezetése pedig tavaly arról döntött, hogy a dobozban porosodó gép miatt feljelentést tesz – annak ismeretében, hogy a beüzemelés elmaradásáért az irányító kórházat is felelősség terhelheti.Nagy Zoltán, az ajkai kórház egykori népszerű főigazgatója 2024 március elején váratlanul visszaadta a főigazgatói megbízatását. Az ügyre rálátó forrásunk szerint akkor már zajlott egy belső vizsgálat a röntgengép miatt, és e vizsgálat és a felmondás között van összefüggés.A 2023-ban Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett szülész-nőgyógyász tavaly hivatalosan nem indokolta távozásának okát, mindössze annyit közölt, hogy egyéni elhatározás alapján adta fel a vezetői pozíciót, de a sajtó akkor azt rebesgette, hogy az ajkai kórház dolgozói februárban kevesebb bért kaptak, és ezt nem tudta felvállalni főigazgatóként Nagy Zoltán.Takács Péter egészségügyi államtitkár nemrég a veszprémi kórházban járt, és – bár az Ajkán porosodó röntgengépről nem ejtett szót – a kormány képalkotóeszköz-beszerzési programjáról beszélt a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján. Takács elmondta, hogy a kormány két lépcsőben hajtja végre a fejlesztést. Az elsőben 22,6 milliárd forintból 31 CT-t és 12 MR-berendezést vásároltak, illetve négy már meglévő MR upgrade-jét szerezték be. A második lépcsőben mintegy 18 milliárd forintból kicserélik a régi gépeket, valamint a magántulajdonú szolgáltatók gépeit kivásárolták az állami kórházakból – így teremtve tiszta helyzetet.Dobozokban álló gépekNemrég derült ki, hogy a miskolci kórházban 267 lélegeztetőgép áll dobozokban. Komjáthi Imre, az MSZP elnöke kérdésére válaszul Rétvári Bence államtitkár elárulta: 343 különböző típusú lélegeztetőeszköz van a miskolci kórház birtokában, és ebből mindössze 76 van jelenleg is használatban. A dobozban lévő 267 darab az államtitkár szerint bármikor üzembe állítható, egyet sem selejteztek le.
|
Hat éve porosodik egy röntgengép az ajkai kórházban - a NAV nyomoz
|
A berendezés egy dobozban áll a kórházi folyosón, egy veszprémi cég pedig nemrég vállalta, hogy ingyen segíti a beüzemelését.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/26/ajkai-korhaz-rontgengep-allami-tamogatas-korhazi-folyoso/
|
2025-11-26 15:13:32
| true
| null | null |
24.hu
|
Budai Gyula fideszes képviselő közösségi oldalán jelentette be, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) tett feljelentést Magyar Péter ellen, miután a Magyar Nemzeti Bank lezárta piacfelügyeleti vizsgálatát.A kormánypárti politikus szerint az MNB nem rendelkezett olyan jogosultsággal, amivel feltárható lenne az ügy teljes körülménye, a tényállást csak büntető eljárásban lehet tisztázni.A Központi Nyomozó Főügyészségen egyébként már február óta vizsgálják Magyar Péter tőzsdei ügyletét, amit Budai Gyula is pontosan tud, hiszen korábban éppen ő kérdezte a legfőbb ügyészt arról, hogy hol tart a nyomozás. Nagy Gábor Bálint szeptember végén azt válaszolta neki, hogy a bennfentes kereskedelem ügyében a nyomozás felderítési szakaszban van, nem gyanúsítottak meg senkit. Magyar Péter többször is reagált az ügyre, tagadta a vádakat, és jelezte, hogy feljelent mindenkit, aki akár csak sejteti vele kapcsolatban a bűncselekmény elkövetését.
|
Magyar Pétert az MNB döntése után feljelentették
|
Bennfentes kereskedelem gyanúja miatt.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/26/budai-gyula-feljelentes-bennfenntes-kereskedelem-knyf/
|
2025-11-26 07:14:12
| true
| null | null |
24.hu
|
Két Bzmot mellékvonali motorkocsit küldött nagyjavításra a MÁV Személyszállítási Zrt. Zólyomra, a szlovákiai ZOS Zvolen járműjavító főműhelyébe, írta Facebook-oldalán a Hbweb közlekedési oldal.Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék októberben elrendelte a Dunakeszi Járműjavító felszámolását, mely a MÁV Személyszállítási Zrt. járművei jelentős részének nagyjavítását végzi. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint az üzem nem tudta elvégezni a vasúttársaság számára szeptemberre, októberre és novemberre beütemezett járműjavításokat sem.Lapunk kérdésére a MÁV elismerte, hogy vizsgálnak alternatív megoldásokat, és egy alvállalkozót is bevontak a karbantartásba. Azt írták:A MÁV-csoport természetesen vizsgálja az alternatív karbantartó és javító kapacitások ideiglenes bevonásának lehetőségét is, annak érdekében, hogy a Dunakeszi Járműjavítóban zajló átalakulási folyamat semmilyen módon ne veszélyeztesse a közlekedésbiztonságot vagy a szolgáltatás megbízhatóságát. Ennek része az is, hogy a MÁV Személyszállítás Zrt. a közszolgáltatásban vállalt kötelezettségei teljesítése érdekben a fővállalkozó Magyar Vagon Kft.-vel közösen alvállalkozót vont be a Bz motorkocsik nagyjavításába.Lázár János vállalásaLázár János építési és közlekedési miniszter januárban tett tíz vállalása szerint az év végégig száz, forgalomból kivont vasúti kocsit állít vissza a MÁV, melyek javítását korábban elhalasztották. Noha a vállalás teljesült, a Dunakeszi Járműjavító kiesése miatthamar visszajuthatunk oda, ahonnan indultunk.A járműjavító ugyanis körülbelül havi 10–15 vagon nagyjavítására és fővizsgáztatására képes, és november közepéig 30–40 kocsi eshetett ki a forgalomból a VEKE szerint, amelyeket tehát minden hónapban újabb 10–15 kocsi követhet.Mivel a MÁV többi járműjavítójának (Szolnok, Szombathely, Celldömölk, Dombóvár) nincs elegendő kapacitása, a MÁV a VEKE szerint kénytelen külföldi járműjavítói szolgáltatásokat igénybe venni. Csakhogy legalább fél év, mire egy üzem fel tud készülni egy ismeretlen típus javítására. A MÁV ezzel szemben azt írta lapunknak: „Az elmúlt időszakban a MÁV-csoport stratégiai pontokon tudta megerősíteni a flottáját, mind a vontatott, mind a vontató járművek tekintetében, ami némi mozgásteret ad arra, hogy az átmeneti időszakban, legalább mennyiségi szempontból zavartalan legyen a szolgáltatás”.Kiemeltté nyilvánításA kormány már dolgozik a két NER-közeli cég megmentésén, a Dunakeszi Járműjavítóhoz hasonlóan ugyanis csődeljárás alá került a Ganz-Mavag International is, mely az egyiptomi vasúttársasággal 676 kocsi gyártására szerződött. Mindkét társaság több szálon kötődik a NER-hez, egy darabig (kinevezése előtt) Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is a tulajdonosok között volt, a Magyar Vagon jelenleg egy bonyolult hálón keresztül Tombor Andráshoz és Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető, akik mintegy 10 milliárd forint osztalékhoz jutottak még a csődveszély előtt.Amint megírtuk, a kormány egy rendelettel stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősítette a felszámolási eljárást. A MÁV szerint a cél a vasúttársaság karbantartási folyamatainak biztosítása: „Az üzem a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Zrt. szakmai felügyelete alatt áll, melynek célja a vállalat működésének stabilizálása és a tevékenység folytonosságának biztosítása. A kormányzati beavatkozás és a reorganizációs felügyelet nem utolsó sorban azt a célt szolgálja, hogy a járműjavítás, a fővizsgáztatás és a karbantartási munkák folyamatosan biztosítsák a jelenlegi, magas szolgáltatási volumenhez szükséges járműkapacitást”.Visszakerülhet az államhoz?Az ügyre megoldás lehet, ha az állam újra többségi tulajdont szerez a Dunakeszi Járműjavítóban azáltal, hogy a MÁV bevásárolja magát. Erről beszélt Lázár a GYSEV által rendelt 11 Stadler motorvonat első festett kocsiszekrényének bemutató ünnepségén, a múlt héten, Szolnokon, de részleteket nem árult el. Lapunk kérdésére a MÁV azt írta: előrelépést jelent az ügyben az építési és közlekedési miniszter bejelentése, hozzátették azonban, hogy további információkkal ők sem rendelkeznek.Mindez azonban érdekes fordulat lenne abból a szempontból, hogy a korábban állami tulajdonú gyárat és a Ganz-Mavag Internationalt csődközelbe juttató tulajdonosok 2022-ig 10 milliárd forint osztalékot vettek fel a cégcsoportból. A VEKE szerint azonban azt a pénzt, amely a cég megmentéséhez és a gyártás újraindításához kellene, senkinek sem akarózik beletenni.
|
Három hónapja nem végzi el feladatát a NER-közeli Dunakeszi Járműjavító, Szlovákiába visz karbantartásra vonatokat a MÁV
|
A vasúttársaság elismerte, hogy vizsgálják alternatív karbantartó megoldások alkalmazását.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/25/mav-dunakeszi-jarmujavito-bzmot-javitas-szlovakia/
|
2025-11-25 14:39:09
| true
| null | null |
24.hu
|
Fónagy János államtitkár csak ismételni tudta önmagát, amikor Hadházy Ákos független képviselő az orosz Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) adósságáról kérdezte. A Nemzetgazdasági Minisztérium álllamtitkára azt írta: a 26 milliárd forintos tartozást illetően folyamatban vannak a tárgyalások.Hadházy Ákos előzőleg felidézte: az Orbán-kormány többször jelezte már, amióta kilépett a kémbankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bankból (IIB), hogy folyamatosan vizsgálja a jogi lehetőségeket az állami befizetés visszaszerzésére, a magyar államot megillető, körülbelül 73,76 millió euró összegű tartozás rendezésére. Ugyanakkor sem csőd-, sem felszámolási eljárásnak nincs nyoma. A független képviselő Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől ezért több dologra is választ várt volna.Sikerült-e a kormány kilépése óta részletesen megvizsgálni a lehetséges jogi utakat, és vane ezekről konkrét eredmény vagy döntés?Történt-e bármilyen érdemi előrelépés, jogi vagy pénzügyi eljárás az IIB-vel kapcsolatban, amely elősegítheti a magyar államot megillető összeg visszaszerzését?Folyik-e jelenleg új vagy korábban megindított jogi vagy pénzügyi procedúra az ügyben, amely eredményt hozhat, illetve terveznek-e további egyeztetést vagy lépést?Mekkora jelenleg a magyar államot érő tényleges pénzügyi veszteség, illetve a ki nem fizetett tartozás összege, és mikor várható ezek rendezése vagy megtérítése?
|
Még mindig adós 26 milliárd forinttal az orosz "kémbank"
|
A kormány tárgyal a tartozás rendezéséről.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/11/25/kormany-orosz-kembank-adossag/
|
2025-11-25 08:56:54
| true
| null | null |
24.hu
|
A költözés fokozatosan, ütemezetten zajlik. Az elsődleges cél az, hogy a feladatok ellátása ez idő alatt is zavartalan maradjon- írta lapunk kérdésére válaszul a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium, amely nemrégiben már kitette a cégtáblát is a Városliget melletti Dürer Park irodakomplexumra, miközben a tárca az apparátus számára a jövő évi választásokig biztosan fenntartja a régi, leromlottnak titulált minisztériumi épületet is a József nádor téren.A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szeptember elején jelentette be, hogy lezárult az adásvétel a Dürer Befektetési (DB) Kft.-vel és a magyar állam nevében megvásárolta a Dürer Park irodaházakat.Májusban került nyilvánosságra, hogy a kormány bejelentés nélkül három budapesti helyszínen rendelt vadonatúj irodaházakat NER-es ingatlanfejlesztő cégektől. A Bosnyák téri Zugló Városközpont és a Mol-torony melletti BudaPart irodaházai mellett a Dürer Park volt a legkisebb beruházás, amelyre eredetileg 100 milliárd forintot szántak a költségvetésből.A kivitelező, a DB Kft. egy projektcég, amelyet a Garancsi István–Scheer Sándor duó érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. és a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap tulajdonol.A DB Kft., miután kiderült, hogy Nagy Mártonék az alapelképzelésekhez képest jelentős változtatásokat kértek, a munkák leállítását is megpendítve 20 milliárdos áremelést kért, amit több hónapos huzavona után meg is adott a kormány.Az NGM a költözéssel kapcsolatban azt írta: azért vált indokolttá, mert a jelenlegi minisztériumi épület szerkezete elavult.A leromlott állapotú ingatlanok tatarozása és felújítása drasztikusan és tartósan növelné az állam kiadásait a magas energia- és fenntartási költségekkel. Ezzel szemben a Dürer Park Irodakomplexum egy energiahatékony, modern irodai környezetet biztosít, amely hosszú távon csökkenti az üzemeltetési költségeket, ezzel is fenntarthatóbb megoldást nyújtva a minisztériumnak– írták.Az két hónapja derült ki, hogy az állam eladja és 37,6 milliárd forintos kikiáltási áron árverésre bocsátja az NGM által jelenleg használt József nádor téri épületet, amely a megszüntetéséig a Pénzügyminisztérium székháza volt. Novemberben viszont az érdeklődők hiánya miatt 10 százalékkal alacsonyabb (33,8 milliárd forint) volt az újabb licit kezdőára.Az árverési kiírás egyik kitétele szerint a vevőtől extravállalást is elvár az eladó: a hatalmas, tízszintes épületet nem vehetné birtokba azonnal. Az adásvétellel együtt alá kellene írnia egy olyan szerződést is, amely lehetővé tenné az NGM-nek, hogy még a választások után hónapokig ingyen használja az épületet.
|
Sajátos minisztériumi költöztetés: kirakta a cégtáblát az NGM a 120 milliárdos új irodaházára, de a választásokig maradnak a régi helyen
|
Miközben árverésen keresnek vevőt, elavult, leromlott ingatlannak nevezik a jelenlegi minisztériumi, József nádor téri épületet.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/25/ngm-nagy-marton-durer-park-120-milliard-uj-irodahaz/
|
2025-11-25 14:01:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Az országos közúthálózati felújítások lebonyolítóinak kiválasztására trükkös megoldást választott az Építési és Közlekedési Minisztérium, a rendszert 30 milliárd forint közpénz elosztására találták ki Lázárék. A megfelelő útépítők kiválasztását a következő fél évreközbeszerzés helyetta MÁV egyik leányvállalatára bízták.Eddig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. menedzselte az országos közúthálózat felújítását (annak a résznek, amelyet nem adtak koncesszióba 35 évre). Az állami cég közbeszerzéssel választotta ki a nyerteseket és négy évre kötöttek keretszerződést a győztesekkel. Az új rendszerben azonban megváltozott a szereposztás, az állami vasúttársaság egyik, a korábban a közútépítéssel egyáltalán nem foglalkozó cégére, a MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft.-re (MÁV FKG) osztották a főszerepet. Valami olyasmi magyarázattal került képbe a MÁV-karbantartó, hogy csak olyan utak esetében jár el, amelyeken a MÁV Személyszállító Zrt. által üzemeltetett buszos közlekedést is kiszolgálja.A minisztérium pedig azzal indokolta az unortodox megoldást, hogy "a lehető legolcsóbb és legjobb minőségű ajánlatot kaphassa", ennek érdekében olyan kisebb méretű magyar vállalkozásokat kértek fel ajánlattételre, amelyeket korábban csak alvállalkozóként vonták be az erőfölénnyel rendelkező, nagy nemzetközi cégek.Később Lázár János posztolta a nyertesek egy részét, és azzal büszkélkedett, hogy a becsült árhoz képest óriási a megtakarítás, helyenként több mint kétharmaddal olcsóbban vállalták az országos úthálózat állami fenntartású részének felújítását. A nyertesek között érdekes cégek bukkantak fel, például egy korábban kartellezés miatt lefülelt, és a közbeszerzésekből kizárt vállalkozás is.Hogy mennyire volt átlátható a nyertesek kiválasztása és nyílt a verseny, arról ebben a cikkben írtunk részletesen. Forrásunk szerint emailen kérték fel a szerencséseket, és külföldi cégek szóba sem jöhettek.A Transparency International Magyarország annál többet akart megtudni, mint amennyit Lázár János egy Fb-posztban közölt, és közérdekű adatigényléssel azt firtatták többek között:hol található a felhívás a beszerzési eljárásra,miféle módszerrel határozták meg a beruházások árazását,hogyan intézték az ajánlatok értékelését,és emellett kikérték a beérkezett ajánlatokat, a módosításokkal, kiegészítésekkel együtt."A részletek kiderítése érdekében kereken három hónapja küzdünk" - írta a TIM a minapi Fb-posztjában, eddig azonban zátonyra futottak az adatigényléssel.Első nekifutásra mind a MÁV, mind az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) azzal hárított, hogy egyikük sem kezel semmiféle adatot ezekkel a beszerzésekkel kapcsolatban. Majd miután emlékeztették az ÉKM-et arra, hogy a saját minisztere által bejelentett beszerzési eljárás adatairól van szó, az ÉKM elárulta, hogy a MÁV FKG tud válaszolni. Választ azonban továbbra sem kaptak, így a TIM pert indított a MÁV FKG ellen.
|
Titkolják Lázárék, hogyan költöttek el 30 milliárd forintot, per lesz
|
Három hónapja cicázik az Építési és Közlekedési Minisztérium a Transparency International Magyarországgal.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/11/25/lazar-janos-transparency-international-magyarorszag-per-30-milliard-forint-kozerdeku-adatigenyles/
|
2025-11-25 10:48:39
| true
| null | null |
24.hu
|
Feljelentést tett hivatali visszaélés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt V. Naszály Márta, az I. kerület előző, 2019 és 2024 között hivatalban levő párbeszédes polgármestere a Halászbástya Étterem elmaradt számlázása miatt. Ezt maga az érintett írta meg a 24.hu-nak küldött levelében, miután megírtuk, hogy az I. kerület fideszes vezetése bejelentette, hogy bizottságot állít fel annak kiderítésére, hogy történhetett, hogy 2021-től az önkormányzat elfelejtett bérleti díjat szedni Buda egyik legszebb pontján lévő étteremtől, ami miatt 393 millió forinttól eshetett el az önkormányzat."Azért tettem feljelentést, mert a rendelkezésre álló információk alapján úgy láttam, hogy az önkormányzat vezetése nem tette/teszi meg a szükséges jogi és közigazgatási lépéseket az ügy feltárására és a felelősség megállapítására. A feljelentésem után beterjesztett vizsgálóbizottsági kezdeményezés, valamint ennek a novemberi testületi vitája pedig megerősítette bennem, hogy a fideszes kerületvezetés nem az ügy feltárásában érdekelt, hanem a politikai lejárató kampányban. Magam viszont úgy gondolom, hogy a közpénzekkel való felelős gazdálkodás nem pártpolitikai kérdés. A probléma nem ott kezdődik, amikor kiderül, hogy hiba történt - hanem ott, amikor a felelősök megpróbálják eltitkolni a tényeket, és elkerülni az ügy érdemi kivizsgálását" - írta V. Naszály Márta, aki hangsúlyozta, hogy a kerület polgármestereként nem jutott a tudomására, hogy a Halászbástya étterem számlázása elmaradt volna."Az előterjesztésben foglaltak előtt dermedten állok, mivel ezzel kapcsolatban tudomásom szerint polgármesterként korábban semmiféle jelzést vagy információt nem kaptam, az évenkénti belső ellenőrzési vizsgálatok, valamint a Magyar Államkincstár 2022. évi, kifejezetten a Budavári Önkormányzat ingatlanvagyonát érintő vizsgálata sem tárta fel mindezt"- reagált V. Naszály Böröcz László fideszes polgármester beadványára, amelyből kiderült, hogy az önkormányzat 2021 júliusától nem állított ki számlát és a bérlő most 393 millió forintos tartozást ismert be."Az önkormányzat megfelelő hivatali egységei munkaköri kötelezettségei közé tartozik a fennálló szerződések alapján a bevételek beszedése. Ez magában foglalja a szerződések nyilvántartását, a számlák előállítását, kiküldését, a beérkező bevételek és a hátralékok nyilvántartását. Mivel mindez az önkormányzat esetében több száz szerződéssel kapcsolatos sokrétű tevékenységet foglal magában, ezért a közpénzekkel való felelős gazdálkodás részeként folyamatos monitoring, összefoglaló jelentések készítése és a költségvetés tervezése illetve végrehajtásának nyomon követése garantálja, hogy ilyen léptékű hibák ne történjenek meg. Ennek alapján az, hogy egy havonta milliós nagyságrendű díjbekérő számla nem került kiküldésre költségvetési éveken átnyúlóan, felveti a vétkesség kérdését, a hűtlen vagy hanyag kezelés gyanúját" - írta a volt polgármester.
|
Az előző polgármester feljelentést tett, mert hivatali ideje miatt nem kértek számlát a Halászbástya Étteremtől
|
V. Naszály Márta dermedten áll a történtek előtt.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/24/halaszbastya-etterem-v-naszaly-marta-borocz-laszlo-szamlazas/
|
2025-11-24 06:38:28
| true
| null | null |
24.hu
|
Letartóztatta a bíróság azokat a neves magyar raliversenyzőket és társaikat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy több mint egymilliárd forintnyi adót csaltak el. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye szerint budapesti pénzügyi nyomozói lefoglalásokat és zár alá vételeket hajtottak végre a közel 1,2 milliárd forintnyi adóhiány biztosítása érdekében, így az okozott adóhiány ezzel teljes egészében megtérült.Azt írták, hogy a kutatássorozat során közel száz helyszínen gyűjtöttek bizonyítékokat a nyomozók november 18-án. Megfordultak olyan lakásban, ahol bögrényi mennyiségű marihuánát, illetve hasist is találtak. Másik helyen, egy családi házban géppisztolyt és éles lőszereket tartott a házigazda, az épülethez tartozó udvaron pedig egy lopott motorkerékpár parkolt. Mindkét helyszínen a rendőrség bevonásával intézkedtek a pénzügyi nyomozók.Vagyonbiztosítás keretében több mint 120 millió forint összegű készpénzt, kriptovalutákat, több mint 40 gépjárművet. Például: Porsche 911 Carrera, Porsche Panamera GTS, Jaguár SS100 ROADSTER), hajókat, sportrepülőket, nagy értékű órákat és ingatlanokat foglaltak le, vettek zár alá. A bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált cégek közel 140 bankszámláját is zárolták, amelyek között külföldön vezetett számlák is megtalálhatóak voltak- közölte az adóhivatal.Az ügyben eljáró nyomozási bíró tíz őrizetbe vett személynek rendelte el a letartóztatását, egy fő bűnügyi felügyeletbe került. Az ügy gyanúsítottjainak költségvetési csalás és közokirat-hamisítás bűncselekmények elkövetése miatt kell felelniük, elmarasztaló ítélet esetén az első számú bűnelkövetők akár 25 év börtönbüntetésre is számíthatnak.
|
Sportrepülőket, hajókat, luxusautókat, villákat és 120 milliót foglaltak le a raliversenyzőktől és társaiktól, tíz főt letartóztattak
|
Közel 1,2 milliárd forintot csaltak el a NAV szerint. 140 cég bankszámláját zárolták.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/21/raliversenyzok-adocsalas-lefoglalasok-sportrepulok-ingatlanok/
|
2025-11-21 14:25:05
| true
| null | null |
24.hu
|
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalához és az Európai Bizottsághoz fordul Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke miután a Gondosóra programban résztvevő idősek jelentős része propagandát terjesztő e-mailt kapott a kormánytól - olvasható az ellenzéki párt közleményében.A közlemény szerint az időseknek küldött e-mail többek között arról szól, hogy az ellenzék a nyugdíjak megadóztatására készül.A párt szerint ezzel szemben "a Fidesz vett ki fejenként 5 millió forintot minden nyugdíjas zsebéből 2010 óta azzal, hogy eltörölte a vegyes indexálást", azaz a nyugdíjak értékét több már nem igazítják a bérnövekedéshez is, csak az infláció mértékével számolnak nyugdíjemeléskor.A Gondosóra programot az Európai Unió is támogatta, az unió azonban nem hazug kormánypropaganda terjesztésére adott támogatást, hanem hogy az idősek azonnal segítséget kaphassanak rosszullét vagy baj esetén- fogalmazott a csütörtökön kiadott pártközlemény.Dobrev Klára, mint írták, azt szeretné elérni, hogy vizsgálják ki az ügyet, és hogy "Orbánék ne használhassák pártpropagandára és a legkiszolgáltatottabb idős emberek átverésére az uniós programot".Április 1-től azok a 80 év feletti magyar állampolgárok, akik még nem rendelkeznek gondosórával, előzetes igénylés nélkül megkapják az ingyenes jelzőkészüléket, amellyel nemcsak egészségügyi vészhelyzet esetén, hanem bármely egyéb esetben is segítséget kérhetnek - közölte korábban Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója.A programra jövőre 26,8 milliárdot költenek. Az eszköznek több mint 950 ezer felhasználója van.
|
Az EU csalás elleni hivatalához fordulnak a gondosórával terjesztett propaganda miatt
|
Az OLAF és Európai Bizottság vizsgálatát kéri Dobrev Klára, miután a gondosóra használói, idős emberek propaganda emailt kaptak a kormánytól.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/20/olaf-gondosora-propaganda-dk-dobrev-klara/
|
2025-11-20 16:57:27
| true
| null | null |
24.hu
|
Szövevényes és éveken át tartó botránysorozat árnyékolja be a szerb gyökerű Drenik Hungary Kft. tulajdonában lévő szolnoki papírgyár létrehozását és üzemelésének korai szakaszát. A gyár korábbi tulajdonosa, a Higi Papírsoft Zrt. körül a 2010-es években számos polgári, illetve büntetőper indult. Az ügyletek legnagyobb károsultja az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) volt, ezen kívül - a beszámolók szerint - számos beszállító is veszített az ügyön, nem utolsósorban közel száz dolgozó futhatott a pénze után.Egy 2006-ban, az MSZP-SZDSZ koalíció kormányzása idején kötött szerződés alapján az MFB összesen 12,37 milliárd forint hitelt nyújtott a Higi Papírsoft Zrt.-nek a Szolnokra tervezett papírgyáruk felépítéséhez, illetve az üzem működtetéséhez. A Higi fő tulajdonosa, a Tóth Miklós egykori vezérigazgató által képviselt offshore cég, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Challenger Consulting Services Ltd. volt - írta meg 2015-ben a HVG.A gyárat kezdetben az országos szükséglet negyedére, 30 ezer tonna papír előállítására méretezték, és a számítások szerint nyereségesen működhetett volna. Ám a termelést 2009-ben megkezdő Higi bevétele még a csúcsot jelentő 2010-es évben is csupán 2,48 milliárd forintot ért el, miközben 869 millió volt a vesztesége.Eközben az állami hitel törlesztése elmaradt.A kölcsönszerződést és az egyéb szerződéseket az MFB Zrt. már a kormányváltás után, 2011 áprilisában azonnali hatállyal felmondta, ezzel egyidejűleg a kölcsön vissza nem fizetett részét lejárttá minősítette.A Higi történetét bűncselekmények sora foglalja keretbe, legalábbis a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2013-ban hűtlen kezelés és tartozás fedezetének elvonása gyanújával tett feljelentést az ügyben. Úgy becsülték, hogy 2010 előtt a papírgyár építésére és működtetésére adott hitelekből az államnak 9,7 milliárd forint vagyoni hátránya keletkezhetett.A hűtlen kezelés azzal valósult meg, hogy a kölcsön nyújtásakor az MFB nem járt el körültekintően, mivel megfelelő fedezet nélkül hitelezett.Az ügylet részleteiről az MFB banktitokra hivatkozva nem adott tájékoztatást lapunknak, és a nyomozást indító Központi Nyomozó Főügyészség is elzárkózott a részletek közlésétől.Arról nincs nyilvános információ, hogy pontosan mekkora az az összeg, amennyit az MFB a Higi-követelésből ténylegesen visszaszerzett. Annyi biztos, hogy a Higi még 2018 harmadik negyedévében is NAV legnagyobb adósokat számon tartó listáján szerepelt. A vele szemben nyilvántartott összes követelés 16,2 milliárd forintot tett ki.Megérkezik a szerencsés szerbiai vevő2015-ben az egykori MFB-kölcsönt átvevő MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. felszámolási licitjén a szolnoki papírgyárért a Vajda Papír Kft. versenyzett a szerb Drenikkel, amelynek a képviselői már korábban is tárgyaltak a Higi-tulajokkal egy fúzió lehetőségéről.A szerbek végül 3,59 milliárd forintos árajánlattal elvitték az üzletet a hazai piacvezető higiéniai papírgyártó elől.A vécépapírt, konyhai papírtörlőt, zsebkendőt, szalvétát gyártó Drenik Hungary Kft. árbevételét a 2015-ös 1,4 milliárd forintról 2019-re mintegy 12 milliárdra tornászta fel. A cég ezen időszakban végig nyereségesen működött, az adózott eredmény 2019-ben elérte a 610 millió forintot. A dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma 60-ról közel 100-ra nőtt.A magyar kormány 2019-ben úgy döntött, hogy 1,36 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad a Drenik tervezett, 8 milliárdos gyártásikapacitás-növelő és termékportfólió-bővítő beruházásához. A bejelentés szerint a fejlesztéstől a termelési kapacitás megduplázását, valamint 110 új munkahely létrejöttét várták.A beruházással Magyarország még szorosabbra fűzi a szövetséget Szerbiával, amellyel soha korábban nem tapasztalt jó viszonyt sikerült kialakítani– jelentette ki a támogatás bejelentésekor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.Mindazonáltal nem nyilvánvaló, hogy a Drenik – magánvállalatként – hogyan kötődik a szerb államhoz. Az anyacég tulajdonosa Igor Perić üzletember, aki nem tölt be állami funkciót, nem emlegetik a belgrádi vezetéshez közel álló oligarchakör tagjaként, és még csak nem is tartozik a leggazdagabb szerb milliárdosok közé.A Drenik bemutatkozása szerint Délkelet-Európa legnagyobb cellulóz toalettpapír-gyártói közé tartozik, ugyanakkor a portfóliója csak a higiéniai termékeket fedi le, a teljes papíripari gyártópalettát nem.A Drenik Hungary kapacitásnövelő beruházására megítélt 1,36 milliárd forintból a cég végül mindössze 798 millió forintot tudott lehívni – tudta meg 24.hu a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökségtől.Ennek az az oka, hogy a vállalat nem hajtotta végre maradéktalanul a fejlesztést, így a HIPA az eltervezett beruházáshoz képest megvalósult részhez arányosította a támogatást.Ez az elmaradás a cégadatokban is tetten érhető, hiszen 2021-re a társaság bevétele 11,1 milliárd forintra csökkent, ráadásul a vállalt 110 helyett csak kevesebb mint 40 fővel tudták bővíteni a létszámot.A „nagy ugrást” a szolnoki gyár csak 2022-ben tudta megtenni, amikor az előző évhez képest közel 80 százalékkal, 19,8 milliárdra nőtt az árbevétel, ám a 2019-es kapacitást még így sem sikerült megduplázni. Ez 2024-re jött össze a cégnek, amikor a forgalma 23,9 milliárdra, a profitja 2,55 milliárd forintra emelkedett. Az állományi létszám tavaly 197 volt, ami azt jelenti, hogy a 110 fős bővítés hajszál híján még akkorra sem valósult meg.A Drenik 2023-ban újabb egyedi kormánydöntés (ekd) alapján megítélt támogatást kapott a Gyármentő program keretében. A társaság 19,43 milliárd forintnyi beruházással vállalta, hogy egy biomassza üzemet hoz létre, ehhez 5,8 milliárd forint készpénztámogatást kapott a kormánytól. (A társaság 2024-es beszámolójának kiegészítő mellékletéből kiderül, hogy euró alapú, 3 százalékos fix kamatozású támogatott hitelhez jutottak 1,23 milliárd forint értékben a Baross Gábor hitelprogram keretében.)A papírgyártó 2025-ben harmadik alkalommal is kormánytámogatáshoz jutott: a cég vállalta, hogy 42 milliárd forint értékben új üzemcsarnokot épít Szolnokon, és felépít egy olyan biomassza erőművet is, ami fedezni tudja a gyártás energiaigényét. A beruházást a bejelentés szerint az állam 9,5 milliárd forinttal támogatja. Ennek fejében a cég egyebek közt vállalta, hogy közel 200 fős állományi létszámát minimum tíz évig fenntartja, ezen felül legalább 55 új munkahelyet is létrehoz, továbbá ugyanebben a periódusban megduplázza az árbevételét.Lapunk kérdésére a HIPA tisztázta, hogya 9,5 milliárd forint támogatásból csak 3,8 milliárdot ítéltek meg az idén kapacitásbővítő fejlesztésre. A fennmaradó 5,8 milliárd forint továbbra is a 2023-ban bejelentett biomassza üzem építéséhez kapcsolódik.Vagyis a kormány újra bejelentett egy olyan támogatást, amely egy olyan beruházáshoz kötődik, ami az elmúlt két év során nem valósult meg. A vissza nem térítendő támogatásból ugyanakkor a Drenik cégbeszámolója szerint 2024-ig előlegként már megkapott 2,92 milliárd forintot a HIPA-tól.A Drenik Hungary Kft. a hazai papíriparban nem tartozik a nagyok közé, inkább közepes méretű szereplő. A Külgazdasági és Külügyminisztérium ekd-listája alapján kiderül, hogy 2004 óta a vállalat mellett csak a nagy kapacitású ágazati cégek kaptak kormánytámogatást:a Dreniknél kétszer nagyobb, 2024-ben közel 50 milliárdos bevételű Marzek Kner Packaging Csomagolóanyaggyártó Kft.,a mintegy 70 milliárdos bevételű Vajda Papír Kft.,valamint a 300 milliárdos forgalmú Hamburger Hungária Kft.Ám e vállalatok sem kaptak egyenként akkora támogatást, mint a szerb hátterű Drenik.Hatékonysági szempontból adódik a kérdés, hogy a magyar állam miért támogat meg három ízben is egy olyan külföldi tulajdonú gyártóüzemet, amelyet korábban többmilliárdos ráfizetéssel saját maga hozott létre.A 24.hu az ügyben megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. A tárcától egyebek közt megkérdeztük, miért tartotta indokoltnak a kormány, hogy egy állami hitelből, jelentős veszteséggel felépített üzemnek 2019-től kezdve három ízben is egyedi támogatást ítéljen meg. Arról is érdeklődtünk, mivel indokolják azt, hogy a hazai papíripari ágazaton belül eddig összesítve a Drenik Hungária kapta a legtöbb ekd-támogatást. Válaszokat egyelőre nem kaptunk.
|
Óriásit bukott a magyar állam azon a gyáron, amit előbb eladtak, majd háromszor megtámogatták milliárdokkal
|
Az eset rávilágít arra, hogyan működik a hazai vállalkozástámogatás.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/11/20/drenik-allami-tamogatas-fejlesztes-beruhazas-hipa-papiripar-gyartas-szijjarto-peter/
|
2025-11-20 05:54:46
| true
| null | null |
24.hu
|
A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) eljárást indított egy megyeszékhely autósiskola-tulajdonos oktatójával szemben, miután egy névtelen bejelentő azzal vádolta meg, hogy az oktatás mellett gépjárművezetők vizsgáztatásával is foglalkozik, ráadásul a két tevékenységet "nem a szabályoknak megfelelően végzi". A tárca közúti gépjármű-közlekedési hatósági főosztálya májusban értesítette az oktatót arról, hogy hivatalból elindította a vizsgálatot, Mikulás Róbert főosztályvezető azt viszont nem írta bele a levélbe, hogy pontosan milyen szabálysértésről van szó.Manapság az első jogosítvány megszerzése legalább félmillió forintba kerül. A korrupció és a kivételezés melegágya lenne, ha a vezetésoktatók maguk végeznék a vizsgáztatást, vagy befolyásolhatnák a végeredményt, ezért kifejezetten tilos az ilyen típusú kettős részvétel a folyamatban. A vizsgázói teljesítmények objektív, részrehajlás nélküli elbírálása érdekében jó ideje szigorú összeférhetetlenségi szabályok különítik el a két területet.Az 1988-as közúti közlekedésről szóló törvény még csak azt írta elő, hogy a vizsgabiztosok csak hatósági engedéllyel rendelkező személyek lehetnek, de már húsz éve, 2005-ben egy minisztériumi rendelettel megtiltották számukra azt is, hogy párhuzamosan vezetésoktatóként is dolgozzanak. (A vizsgabiztosokról szóló előírásokat a cikk végén olvashatja.)Az oktató, aki a folyamatban lévő eljárások és az érintettek széles köre miatt neve elhallgatását kérve informálta lapunkat az ÉKM ellene indított eljárásáról, a tárcának küldött válaszában leírta, hogy ez már nem az első névtelen támadás ellene. Kifogásolta, hogy a szűkszavú hatósági értesítőben nem tájékoztatták pontosan arról, hogy mit is vizsgálnak, azt viszont leszögezte, hogy a vizsgabiztosi tevékenység szabályait biztosan nem sértette meg, mert – bár a neve még szerepel a vizsgabiztosok névjegyzékében –, olyan szervvel hosszú ideje nem áll munkaviszonyban, amely feljogosítaná őt arra, hogy vizsgáztasson. Ezt a minisztérium a saját maga által kezelt adatbázis alapján gyorsan tisztázhatta volna, akár az ő megkeresése nélkül is.A járművezető-tanulók vizsgáztatásával kapcsolatos feladatokat korábban a megyei kormányhivatalok közlekedési főosztályai végezték, de 2019-ben átszervezték a rendszert. A feladatkör a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft.-hez került, azóta az egész országban ez az ÉKM felügyelete alá tartozó cég a felelős a közúti, a vasúti, a hajós, sőt a drónvezetői vizsgáztatásért is.Az oktató a válaszlevelében arra hívta fel az ÉKM figyelmét, hogy a kettős foglalkoztatás tilalmát valójában sok helyen nem tartják be.A férfi a 24.hu-nak azt mondta, rövid, 10 perces internetes kereséssel a publikus adatok alapján 15-20 olyan magániskola-tulajdonost, szakmai vezetőt, oktatót talált, aki fittyet hány az összeférhetetlenségi szabályra. A szakember a begyűjtött adatokat megküldte a minisztériumnak is azzal a kommentárral, hogy ha a névtelen feljelentő valótlan állítása alapján ellene eljárást indítottak, akkor a tárca felfigyelhetne arra, hogy egy országosan kiterjedt problémáról van szó, amely vastagon érinti a felügyelete alatt működő KAV-ot is.Az oktató az elmúlt fél évben nem kapott választ a tárcától.Ez azért is érdekes, mert azt is indítványozta a minisztériumnál, hogy szerezzék be a KAV-tól azt az okiratot, amellyel azonnali hatállyal megszüntették az egyik megyei vezető munkaviszonyát, annak indoklásában ugyanis egyebek mellett az is szerepel, hogy legalább három vizsgabiztostól is eltűrte, hogy oktatóként is fizetett állása legyen. A megyei vezetőt 2022-ben kirúgták ugyan, de tudomása szerint a visszaélés miatt sem akkor, sem később nem indult vizsgálat az érintettekkel szemben.Az oktató lapunknak bemutatott egy olyan, más megyéből származó bejelentést, amely egy bírósági tárgyalás becsatolt dokumentumai között bukkant fel nemrégiben. Ebben az ottani oktatók írtak a helyi állapotokról a KAV országos ügyvezető igazgatójának, Benedek Szabolcsnak.A 2021-es levél szerint számos fő-, vagy másodállású vizsgabiztosnak van érdekeltsége gyerekek, feleségek, élettársak révén autósiskolákban.Mint írták, a KAV helyi vezető beosztású alkalmazottai között jónéhányan nem is rejtegetik a kapcsolatot, hanem nyíltan reklámozzák azt.Talán nem kell részletezni, hogy mit jelent a többi iskolával, oktatóval szemben versenyképesség szempontjából az, ha azzal csalogatják a tanulókat, hogy „gyere ide, mert az oktató anyukája, apukája vizsgabiztos”, vagy azzal, hogy „gyere ide, mert az iskola egy vizsgabiztosé” – fogalmaztak a bejelentők.A 24.hu-nak nyilatkozó oktató véleménye szerint az oktatók és vizsgabiztosok keveredésének ügye túlmutat azon, hogy jónéhányan megszegték, megszegik az előírásokat: ha ugyanis a vizsgabiztos valamilyen jogszabályi tilalmat áthágva vizsgáztatta le az amúgy jól teljesítő vizsgázót, a vizsga érvénytelennek számít.Érvénytelen annak ellenére, hogy a vizsgázó mindent megfelelően teljesített– mondta az oktató.A hatóságok a vizsgabiztos által szolgáltatott adatok alapján állítják ki a jogosítványt. Az oktató szerint a hatályos büntetőjogszabályok alapján bűncselekmény, intellektuális közokirat hamisítás az, ha valaki szándékosan megtéveszti a közokiratot kiállító hatóságot. Itt pedig az történt, hogy a hatóságnak nem hozták tudomására, hogy olyan személy végezte a vizsgáztatást, akinek nem volt joga hozzá. Az oktató szerint a jogosítványát kiállító hatóság nem hibázott, de a jogosítvány akkor sem lehet érvényes.Nem tudom, hány ilyen vizsga zajlott az elmúlt közel fél évtized alatt jogellenes körülmények között Magyarországon, de valószínűleg több ezer– mondta az oktató, hozzátéve, hogy a hatóságoknak már egy másik, jóval korábbi eljárás során is jelezte a visszaéléseket.Lapunk is kérdéseket küldött a közlekedési tárcának, hogy megtudjuk, kezdeményeztek-e hivatalos vizsgálatot a bejelentett összeférhetetlenségi ügyekben, és feltárták-e, hogy mennyire elterjedt az országban a szabályoknak ellentmondó gyakorlat. Azt is kérdeztük, hogy lehet-e következménye a jogellenes vizsgáztatási helyzetnek az, hogy a már megszerzett jogosítványok érvénytelenné válnak.A minisztériumból hetek óta nem érkezett válasz. Kerestük a KAV vezetőjét is, de Benedek Szabolcs egyelőre nem reagált.
|
A Lázár-minisztérium évek óta nem vesz tudomást az autóvezetők jogellenes vizsgáztatásáról, ami jogosítványok ezreinek érvényességét is megkérdőjelezheti
|
A közlekedési tárcának évek óta jelzik, hogy vizsgabiztosok nagy számban érdekeltek autósiskolákban, ami versenyelőnyt jelenthet. A kettős szerepvállalás elvileg tilos.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/11/24/ekm-autovezetes-oktatas-jogellenes-vizsgaztatas-jogositvany-vizsgabiztos/
|
2025-11-24 06:00:55
| true
| null | null |
24.hu
|
Szokatlanul kritikus képet rajzol a kohéziós politika pénzügyi korrekciós rendszeréről az Európai Számvevőszék legújabb, részletes különjelentése. Ebben megállapítják, hogy sem a tagállamok, sem az Európai Bizottság nem biztosítja megfelelően az uniós közös költségvetés védelmét. A dokumentum egyértelműen fogalmaz:a mechanizmus jelenlegi működése csak részben alkalmas arra, hogy időben és hatékonyan kizárja a szabálytalan kiadásokat, és ezzel megvédje az EU pénzügyi érdekeit.Az uniós szabályok szerint a kohéziós támogatásoknál elsőként a tagállamok feladata, hogy kiszűrjék azokat a kiadásokat, amelyek nem felelnek meg a közbeszerzési, elszámolási vagy egyéb előírásoknak, ezeket pedig levonják a Brüsszelnek elküldött elszámolásokból. Ha az Európai Bizottság vagy a Számvevőszék talál hibát, a tagállam még mindig maga korrigálhatja a problémát, így a forrás más, jogszerű célra továbbra is felhasználható. Vitás esetben azonban az uniós testület olyan nettó pénzügyi korrekciót írhat elő, amely véglegesen csökkenti az adott program keretét. Kötelező nettó korrekcióra akkor kerül sor, ha a szabálytalanság rendszerszintű működési hiányosságra utal, amelyet a tagállam nem jelzett, és/vagy nem javított ki időben.A számvevőszéki jelentés a már gyakorlatilag lezárt 2014-2020-as időszakot elemzi, és megállapítja, hogy bár az Európai Bizottság és a tagállami ellenőrzések következtében több mint 1,4 milliárd eurónyi korrekcióra sor került. Végleges korrekciókat előíró határozatok alig születtek: az első ilyen döntést a Bizottság csak 2025 szeptemberében fogadta el.Az uniós számvevőszék szerint ez tarthatatlanul lassú fellépést jelent, különösen úgy, hogy a kohéziós kiadások hibaaránya évek óta tartósan, jóval a 2 százalékos lényegességi küszöb felett mozog, 2022-ben például elérte a 9,3 százalékot is.A jelentés alapvető megállapítása, hogy a pénzügyi korrekciók jogi kerete túl bonyolult, sok lépést és kivételt tartalmaz, és nem határozza meg egyértelműen, hogy a Bizottságnak mennyi idővel a szabálytalanságok feltárása után kell megindítania a korrekciós eljárást. A Számvevőszék szerint ez a bizonytalanság vezet ahhoz, hogy egyes folyamatok akár évekig is elhúzódnak.A vizsgált esetekben átlagosan 588 nap telt el már csak a végleges ellenőrzési jelentés és az első egyeztetési szakasz lezárása között, és további több mint két évig tartott maga a pénzügyi korrekciós eljárás, amikor a Bizottság ténylegesen megindította azt.A rendszer működésére jellemző, hogy a Bizottság gyakran próbál megállapodásra jutni a tagállamokkal, hogy elkerülje a bírósági vitákat, és emiatt a formális eljárás megindítása nélkül is hosszasan egyeztet. Ez azonban a Számvevőszék szerint sokszor ahhoz vezet, hogy a végül alkalmazott korrekciók alacsonyabbak, vagy éppen teljesen eltűnnek. A vizsgált 16 eset közül kettőben a Bizottság indokolás nélkül csökkentette a korrekciók összegét, egyik alkalommal a 25 százalék helyett csak 10 százalékot alkalmaztak, máskor pedig a szükséges 100 százalékos pénzügyi korrekciót 25 százalékra mérsékelték.Az Európai Számvevőszék külön foglalkozik a kötelező nettó pénzügyi korrekciók kérdésével. Ezek azok az intézkedések, amelyeknél a Bizottság már nem egyezkedhet, hanem véglegesen csökkentenie kell a tagállam számára elérhető uniós forrást. A jogalkotó szándéka szerint ezek jelentik a legerősebb visszatartó erőt, hiszen a tagállam nem használhatja fel újra a szabálytalanul kifizetett összeget. A Bizottság azonban a 2014-2020-as időszakban mindössze egy ilyen döntést hozott meg, és azt is csak 2025 őszén, több mint tíz évvel az új szabályok bevezetése után.Az uniós auditorok értékelése szerint ennek fő oka, hogy az Európai Bizottság saját maga sem alkalmazza következetesen a súlyos hiányosságokra és szabálytalanságokra vonatkozó kritériumokat, ami az egész pénzügyi érdekeinek sérelmével járhat.A jelentés szerint az uniós végrehajtó testület több esetben például nem indított korrekciót annak ellenére, hogy a hibaarány 10 százalék felett volt, és a feltárt szabálytalanságok egyértelműen rendszerszintű problémára utaltak. Máskor viszont 2 százalék alatti hibaarány mellett is súlyos hiányosságot állapított meg. A Számvevőszék ezért úgy látja, hogy a Bizottság értékelési rendszere túl nagy teret enged a szubjektív értelmezésnek, ami eltérő következtetésekhez és következetlen gyakorlatokhoz vezet.A magyar szabálytalanságok állatorvosi lovai a hibáknakA jelentés a szabálytalanságok kapcsán több Magyarországgal kapcsolatos problémát is elemez, amely több ponton is példája annak, hogyan nem működik megfelelően a jelenlegi korrekciós rendszer.A Számvevőszék részletesen bemutatja, hogy a Bizottság egy Magyarországot érintő, hat operatív programra kiterjedő rendszerellenőrzése során 29 közbeszerzésből 25-ben talált szabálytalanságot.A megállapítás szerint a magyar közbeszerzési rendszer csak részben működött, és jelentős javításra szorult. Ez a jelentés értelmezése szerint egyértelműen súlyos hiányosság az irányítási és kontrollrendszerben, és jogszabály szerint kötelező nettó pénzügyi korrekciót kellett volna kiváltania.Az Európai Bizottság azonban nem alkalmazta ezt a kötelező jogi lépést, hanem a magyar hatóságokat arra kérte, hogy 10 százalékos átalánykorrekciót vezessenek be minden érintett, már bejelentett és jövőbeli kiadásra.Így az auditorok problémának látják, hogy bár rendszerszintű problémát tártak fel, az így érvényesített mintegy 157,2 millió eurós levonás mégsem járt az uniós források végleges csökkentésével, vagyis Magyarország később újra felhasználhatta ezt az összeget más projektekre.Ez a Számvevőszék szerint éppen ellentétes az eredeti jogalkotói szándékkal, amely épp az ilyen rendszerszintű hibák esetén írná elő a forrásvesztést.A jelentés más problémákat is kiemel Magyarországgal kapcsolatban, így például azt az esetet, amikor az Európai Bizottság egy szabályszerűségi ellenőrzés nyomán Magyarországot érintően úgynevezett átalánycsökkentést javasolt a jövőbeli kiadásokra is, és azt helytelenül pénzügyi korrekciónak nevezte.Az átalánycsökkentés azt jelenti, hogy Brüsszel egy előre meghatározott százalékkal csökkenti a később benyújtandó kiadások kifizetését egy kockázat vagy rendszerszintű hiba miatt, anélkül hogy pontosan megállapítaná, mely projektekben és mekkora összegben történt valódi szabálytalanság. A pénzügyi korrekció ezzel szemben konkrét, ellenőrzéssel feltárt hibákhoz kötődik, és kifejezetten a szabálytalan kiadásokat zárja ki az uniós finanszírozásból, ezért az átalánycsökkentés megelőző technikai lépés, nem pedig tényleges szabálytalanság-alapú korrekció.Az Európai Számvevőszék kifogása, hogy így a lépés gyakorlatilag kivette a jövőbeni magyar projektek egy részét az ellenőrzés hatálya alól, amit kifejezetten kifogásolnak az auditorok, mivel az uniós jog szerint az érintett szerződéseket később is vizsgálni kellene.Nemcsak magyar, brüsszeli hibák is vannakA rendszer egészére jellemző problémaként jelenik meg az is, hogy az Európai Bizottság jelentései nem mindig megbízhatóak: egy lengyelországi esetben például 474 ezer euró helyett 474 millió eurót tüntettek fel korrekcióként az uniós testület Foglalkoztatásért, Szociális Ügyekért és Társadalmi Befogadásért felelős Főigazgatósága (DG EMPL) éves jelentésében, ami több mint 60 százalékkal torzította a kimutatott adatokat. A Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) éves jelentése egy 113 millió eurós, korábban végrehajtott pénzügyi korrekciót nem is tartalmazott.Az Európai Számvevőszék szerint ez arra utal, hogy a jelenlegi rendszer adatai nem elég pontosak, azokat gyakran manuálisan rögzítik, és nem különítik el megbízhatóan a tagállami és a bizottsági korrekciókat.A jövőre nézve az Európai Számvevőszék több kulcsfontosságú ajánlást tett:a jelentés egyik legfontosabb üzenete, hogy a Bizottságnak szigorú határidőket kellene bevezetnie a pénzügyi korrekciók teljes eljárására, a végleges ellenőrzési jelentés után pedig azonnal el kellene indítania a folyamatot.Azt is kérik, hogy az uniós végrehajtó testület csak akkor engedélyezzen átfogó átalánykorrekciókat, ha az egyedi hibák számszerűsítése nem lehetséges, valamint hogy a később benyújtott kiadásokat is minden esetben - az átalányok ellenére - vizsgálják.Az auditorok ajánlása szerint a Bizottságnak egységesítenie kell a súlyos hiányosságok értékelésére használt kritériumokat, világosabb iránymutatást kell kiadnia arról, mikor kell kötelező nettó pénzügyi korrekciót alkalmazni, és biztosítania kell, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, amikor a jogszabályok szerint elkerülhetetlen korrekciót nem alkalmaznak.A jelentés kitér arra is, hogy a korrekciókról szóló éves beszámolásnak teljes körűnek, pontosnak és összehasonlíthatónak kell lennie, beleértve azt is, hogy az Európai Bizottság különböztesse meg a tervezett és a tényleges korrekciókat, és tegye átláthatóvá, hogy a lezáráskori kockázat valóban megfelel-e a kitűzött 2 százalékos célnak.A különjelentés tehát egyszerre mutat rá rendszerszintű problémákra és tagállami sajátosságokra, köztük Magyarország visszatérő kockázataira. A fő üzenet minden esetben ugyanaz: az uniós pénzügyi érdekek védelme csak akkor lehet hatékony, ha a szabálytalanságok feltárása után gyorsan, átláthatóan és következetesen alkalmazzák a jogszabályok által előírt korrekciókat - akár tagállami, akár bizottsági szinten.Tehát az Európai Számvevőszék szerint a jelenlegi gyakorlat ettől még messze van, és a soron következő, 2027 utáni időszak szabályozásában alapvető változtatásokra lesz szükség ahhoz, hogy a kohéziós politika pénzügyi ellenőrzése valóban visszatartó erőt jelentsen, és csökkentse a hosszú ideje fennálló, túl magas hibaarányokat.Címlapkép forrása: EU
|
Súlyos magyarországi szabálytalanságok és bizottsági hibák miatt vár fellépést az Európai Számvevőszék
|
Az uniós auditorok szerint nagy veszélyben vannak az EU-pénzek.
| null | 1
|
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20251129/sulyos-magyarorszagi-szabalytalansagok-es-bizottsagi-hibak-miatt-var-fellepest-az-europai-szamvevoszek-802498
|
2025-11-29 10:00:00
| true
| null | null |
Portfolio
|
Hidvéghi Balázs, Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszolt Tordai Bence független képviselő kérdésére az Orbán Viktor washingtoni útjára elvitt kormánypárti sajtómunkások utazásának költségeiről, amely a következőképpen hangzott: "közpénzből fizették az Orbán Viktorral Washingtonba utazó fideszes propagandisták útját?". A képviselő emellett arra is rákérdezett, hogy összesen hány "megmondóembert" vittek el Washingtonba, és mindennel együtt mennyibe került az adófizetők számára az ő részvételük a látogatáson.Az államtitkár válasza szerint:a sajtódelegáció utazása a magyar adófizetőknek egyetlen forintjába sem került.A képviselő Facebook-posztjában reagált a szűkszavú válaszra, mint írta, véleménye szerint ez komolyan vehetetlen válasz. Hozzátette:"hervasztó, hogy egy kormánytag egy átfogó írásbeli kérdésre egyetlen mondatot volt képes kiizzadni - és azt is egy nyilvánvaló hazugsággal megtölteni. Mindig ez a nóta: amikor a Fidesz holdudvarát kell reptetni, akkor hirtelen senki sem fizet semmit, minden ingyen van, minden "magán". Aztán amikor utánanézünk, kiderül, hogy valahogy mégis közpénz folyt el."A képviselő teljes posztját itt olvashatja el:
|
Rogán Antal államtitkára szerint semmibe sem került az adófizetőknek a fideszes megmondóemberek washingtoni útja
|
Megérkezett a kormányzati válasz.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/rogan-antal-allamtitkara-szerint-semmibe-sem-kerult-az-adofizetoknek-a-fideszes-megmondoemberek-washingtoni-utja.html
|
2025-11-26 13:25:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Bár az Orbán-család azt állítja, nem közpénzből épül Hatvanpuszta, eddig csupa olyan cég neve került elő a majorság kapcsán, amelyek hatalmas közpénzes megrendeléseket kaptak, vagy állami támogatásokat nyertek el. Legutóbb például Tiborcz István ingatlanos vállalata került képbe, de felbukkan Mészáros Lőrinc családi vállalata és őrző-védő cége is az Orbán-birtok körül. Céghálóval mutatjuk be a hatvanpusztai projekt eddig ismertté vált szereplőit.Hadházy Ákos a közelmúltban tett közzé egy olyan iratot, amelyben a hatvanpusztai birtok gondnoka ismeri el, hogy az ingatlan - ami hivatalosan a miniszterelnök apja, id. Orbán Győző tulajdona - üzemeltetését külön cég végzi, mégpedig a Tiborcz István és Orbán Ráhel nevéhez köthető BDPST Group.Az irat egy tanúvallomás, amit Hadházyék pár hónapja történt autóbalesetének nyomozásakor tett a hatvanpusztai alkalmazott. Később Tiborcz cége is megerősítette, hogy ők végzik a kúriánál a kertészeti és karbantartási feladatokat, egy "piaci alapon" kötött szerződés alapján.Tiborcz- és Mészáros-cégek HatvanpusztánAz Orbán-család igyekszik a lehető legkevesebbet nyilvánosságra hozni arról, ki építi és használja Hatvanpusztát, illetve milyen forrásból fedezik a költségeket. Papíron a kúria építése nem közpénzes beruházás, ezért a költségei hivatalosan nem ismerhetők meg. A közelmúltban azonban nyilvánosságra került több cég is, amelyek valamilyen módon (beszállítóként, kivitelezőként, fenntartóként) érintettek a beruházásban. Ezekben a cégekben közös, hogy jelentős részben állami segítséggel gazdagodtak.A Hatvanpusztához köthető cégeket és azok kapcsolódásait az alábbi ábrán mutatjuk:Hatvanpuszta papíron a miniszterelnök apja, id. Orbán Győző birtoka, aki augusztusban a Borsnak azt mondta: bányászati cége, a gánti Dolomit Kőbányászati Kft. árbevételéből volt pénze a "mezőgazdasági üzem" építésére. A Dolomit Kft. az elmúlt évtizedekben összesen mintegy 10 milliárd forintnyi osztalékot fizetett ki a miniszterelnök apjának, így nehezen hihető, hogy valóban ebből tudta fedezni a tízmilliárdnál jóval drágábbnak tűnő beruházást.Szeptemberben megírtuk, hogy az építkezésben kulcsszerepet játszik a Fejér-B.Á.L. Zrt., Mészáros Lőrincék családi cége. A vállalkozás egyik munkagépe Hadházy egy videóján is felbukkant, később pedig eljutott az Átlátszóhoz egy referencialista, amelyen a Fejér-B.Á.L. a hatvanpusztai uradalom generálkivitelezőjeként szerepelt.A 2015-ben alapított Fejér-B.Á.L. (amelynek tulajdonosai Mészáros Lőrinc és három gyereke; erre utal a B.Á.L., azaz Beatrix, Ágnes, Lőrinc cégnév) közpénzes beruházásoknak köszönhetően hamar milliárdos árbevételre tett szert. A cég 2016-ban például 2,8 milliárdért építette fel a Nemzeti Lovardát, és abban az évben megháromszorozta a bevételét. 2020-ra a cég forgalma már évi 44,5 milliárdnál járt: egyedül vagy partnereivel (például a Garancsi István-féle Market Zrt.-vel és Szíjj László Duna Aszfaltjával közösen indulva) gyakorlatilag minden közbeszerzést megnyert, amelyre jelentkezett.Ugyanezen a referencialistán szerepelt, hogy Hatvanpusztán dolgozik a Gerecse House Kft. nevű cég is, amely ellen egy korrupciós ügyben nyomozás is folyt.Ez a cég volt az egyik résztvevője Boldog István fideszes képviselő vesztegetési botrányának,amikor Boldog és társai manipulált TOP-pályázatokkal juttattak közpénzhez cégeket, amelyeket azok részben visszacsorgattak a képviselőnek. A Gerecse House ügyvezetője ebben részben bűnösnek is vallotta magát a 444 akkori tudósítása szerint, de ez nem akadályozta meg Mészárosékat abban, hogy újabb közpénzes beruházásokba vonják be a céget. Ezek között volt például a biatorbágyi általános iskola, a felcsúti sportszálló és az érdi járásbíróság építése.A Fejér-B.Á.L.-on és alvállalkozóján kívül is csupa olyan cég tűnik fel Hatvanpuszta körül, amelyek közpénzekből gazdagodtak. Ilyen például a biztonsági feladatokat ellátó Nemzetközi Testőr Kft., amely 2022 óta a Mészáros Lőrinc-féle Talentis Group leányvállalata. A kft. 2024-ben megnyerte a Központi Nyomozó Főügyészség irodáinak őrzésére vonatkozó tendert, közösen a Bank Biztonság Bizalom Zrt.-vel. (Utóbbi részben annak a Multi Shoot Zrt.-nek a tulajdona, amelyet Orbán Áron, a miniszterelnök testvére igazgat.) A két céggel összesen 1,138 milliárd forintos szerződést kötött az ügyészség.A Nemzetközi Testőr Kft. legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy egyik alkalmazottjuk autójával üldözőbe vette a Hatvanpusztán filmező Hadházy Ákos autóját, majd nekiütközve felborította saját Suzukiját - az eset nyomozásakor derült ki Tiborczék szerepe is.A rendőrség később megszüntette a büntetőeljárást a vagyonőr ellen, mondván, nem követett el közúti veszélyeztetést, mert "kizárólag az volt a célja, hogy a másik gépkocsivezetőt megállítsa".A biztonsági céget birtokló Talentis Group másutt is előkerült Hatvanpuszta kapcsán: októberben a Direkt36 hozott nyilvánosságra egy iratot, amely szerint a Talentis biztosított fedezetet Orbán Győzőnek egy 3,6 milliárd forintos költségű beruházáshoz.A dokumentumon a beruházás irányítószáma megegyezik Hatvanpuszta irányítószámával (8087 Alcsútdoboz), és szerepel rajta az is, hogy a munkát a Fejér-B.Á.L. végzi - jó eséllyel tehát a hatvanpusztai építkezésről van szó.Vagyis, szemben azzal, amit Orbán Győző állított, a birtokot nemcsak a gánti bánya nyereségéből építik,hanem milliárdokkal szállt be legalább egy Mészáros-cég is.A Talentis Group kezeli Mészáros több, közbeszerzéseken gyarapodott cégét is. Ilyen például az autópálya-koncessziókon kaszáló Mészáros M1 Útépítő, amelynek a koncessziók elnyerése óta megduplázódott, 66,2 milliárdra nőtt a bevétele, nyeresége pedig a 15 milliárd forintot is meghaladta. Szintén a Talentishez tartozik a flottatendereket rendszeresen elnyerő M1 Autókereskedő Kft., illetve az M1 Járműparkkezelő Zrt. Előbbi például több egyetemnek és a Nemzeti Agrárkamarának lízingel autókat, utóbbi pedig a MÁV, a közútkezelő és a köztársasági elnök hivatalának autóit szervizeli milliárdokért.Nem közbeszerzéseknek, hanem adókedvezményeknek és állami hiteleknek köszönhetően gazdagodott Tiborcz ingatlankezelője, a Hatvanpusztát is működtető BDPST Group. A cég főleg turisztikai ingatlanokban érdekelt: az évek során felvásárolták az ország legértékesebb szállodáit, köztük a Budapest Marriott Hotelt és a Gellért Szállót, amelyek összértéke 100 milliárdos nagyságrendű lehet. Ehhez többször az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) adott kölcsönt.A cég adózott eredménye 2023-ban 8,8, tavaly 3,7 milliárd forint volt, amihez hozzájárult egy 2016-os törvénymódosítás, amely alapján a vállalkozások a műemléképületek és a helyi védelem alatt álló ingatlanok felújításánál a beruházási érték kétszeresével csökkenthetik az adóalapjukat. Ezt a módosítást látszólag a BDPST ingatlanportfóliójára szabták: a kedvezménynek köszönhetően 2022 és 2024 között Tiborcz cége teljesen el tudta kerülni a nyereség utáni adózást.Zubor ZalánCímlapkép: Átlátszó-montázs
|
Közpénzből meggazdagodott cégek hálózzák be a hatvanpusztai Orbán-birtokot
|
Bár az Orbán-család azt állítja, nem közpénzből épül Hatvanpuszta, eddig csupa állami megrendelésekből meggazdagodott cég neve került elő a projekt kapcsán.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/11/24/kozpenzbol-meggazdagodott-cegek-halozzak-be-a-hatvanpusztai-orban-birtokot
|
2025-11-24 08:32:50
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint mindenki jogsértést követett el egy 2021-es kemecsei tender lebonyolítása során. Az önkormányzat jogsértő módon írta ki az eljárást, a nyertes cég összejátszott a másik ajánlattevővel, továbbá olyan alvállalkozót vont be a teljesítésbe, amelyet nem lehetett volna. A Döntőbizottság minden érintettre 2 millió forintos bírságot szabott ki.Iparterület elérhetőségének biztosítására írt közbeszerzési eljárást Kemecse város önkormányzata 2021 nyarán. A tenderre a kemecsei KEMEVERB Kft. és az ibrányi K.F.ZS. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jelentkezett. Utóbbi ajánlatát azonban érvénytelenné nyilvánították, miután a cég nem nyújtotta be a hiánypótlást. A nettó 889 966 369 forintos megbízást így a KEMEVERB Kft. nyerte. A társaság feladata volt a feltáró út építése, a gyalogút építése, a gyalogos átvezetés kialakítása, a vasúti átjáró áthelyezése, valamint a kapcsolódó csapadékvíz elvezetése. Az uniós forrásból fizetett beruházás 2023 tavaszán elkészült, most azonban kiderült, hogy az eljárás több ponton is jogsértő volt.Az eljárást a Nemzeti Fejlesztési Központ és az Integritás Hatóság is vizsgálta, amelynek eredményeként a tender a Közbeszerzési Döntőbizottság elé került. A Döntőbizottság a napokban hozott határozatot: a 8 ponton támadott közbeszerzési eljárásnál 3 esetben jogsértést állapított meg, és pénzbírsággal sújtotta az érintetteket.A kemecsei önkormányzat, a kivitelező KEMEVERB Kft. és a K.F.ZS. Kft. is egyaránt 2-2 millió forint büntetést kapott.1. A Döntőbizottság egyrészt megállapította, hogy a kemecsei önkormányzat úgynevezett fenntartott (Kbt. 114. § (11) bekezdés) eljárást írt ki a kivitelezési feladatokra. Vagyis a közbeszerzési eljárásban kizárólag az előző évbe egymilliárd forint, általános forgalmi adó nélkül számított árbevételt el nem érő ajánlattevők, valamint alvállalkozóik és kapacitást nyújtó szervezeteik vehetnek/vehettek volna részt. Ez a jogszabályi rendelkezés azonban csak akkor alkalmazható építési beruházás esetében, ha a közbeszerzés becsült értéke nem haladja meg az ötszázmillió forintot.Ebben az esetben viszont meghaladta, ezért a Döntőbizottság szerint az ajánlatkérő jogsértően írt ki fenntartott közbeszerzési eljárást. (A fenntartott eljárásokról ebben a cikkben írtunk bővebben.)2. A Közbeszerzési Döntőbizottság továbbá azt is megállapította, hogy a tendernyertes KEMEVERB Kft. alvállalkozóként bevonta a VÍZÉPSZOLG-94 Vízépítő és Szolgáltató Kft.-t a teljesítésbe, amelynek viszont a nettó árbevétele 2020-ban és 2021-ben is meghaladta az 1 milliárdot. Vagyis a cég nem indulhatott volna alvállalkozóként a tenderen. A kemecsei önkormányzat azonban ezt nem kifogásolta, amivel megsértette a Kbt. 114. § (11) bekezdését.3. Végül a Döntőbizottság azt is vizsgálta, hogy a KEMEVERB Kft. és a K.F.ZS. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. összejátszott-e. Arra jutottak, hogy a két benyújtott ajánlat elkészítése sorána cégek valószínűsíthetően együttműködtek, egymástól nem független ajánlatot tettek, ezért nem volt biztosított a valódi verseny.Ezt a következtetést abból vonták le, hogy a költségvetési tételek árazása a kérelmezettek esetében tételenként nem egyedi, hanem egy előre meghatározott szorzószám alapján történt, ami rendszeres arányosságot eredményezett mind az anyag, mind a díj egységárak tekintetében. Mindez pedig tudatos összejátszás nélkül nem megvalósítható.A kemecsei önkormányzat nem először kap bírságot közbeszerzési jogsértés miatt. Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a várost a "Zöld város kialakítása" elnevezésű projekt miatt is megbüntették. Azt a tendert is a KEMEVERB Kft. nyerte, és szintén ajánlatot tett a K.F.ZS. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., illetve a STEIN-BAU-TRADE Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.Akkor a Döntőbizottság arra jutott, hogy "a kérelmezettek egymástól nem független ajánlatot tettek", az ajánlatkérő pedig nem tett meg mindent annak érdekében, hogy biztosítsa a verseny tisztaságát, a jogsértés gyanúját pedig nem jelezte a Gazdasági Versenyhivatalnak. Az ajánlattevőkkel szemben egyetemlegesen 2 millió, míg az ajánlatkérővel szemben egymillió forint bírságot szabtak ki.A kemecsei favoritA hatóságok által vizsgált kemecsei közbeszerzési eljárások nyertese, a KEMEVERB Kft. körüli furcsaságokról lapunk már 2023-ban írt.Ahogy akkor arról beszámoltunk, a céget 2019 novemberében jegyezték be Nyíregyházán, de a székhelye jelenleg a Kemecse, Vasút utca 17-ben található. Az ügyvezetői feladatokat először egy bizonyos (kemecsei lakhelyű) Bilecz Julianna látta el, aki - ha csak nem véletlen a névegyezés - korábban jegyzőkönyvvezető volt a kemecsei önkormányzatnál. A KEMEVERB Kft. az alapítása után rögtön el is nyerte a Zöld Város projekt kivitelezését.Horváthné Bilecz Julianna ezután céget váltott, a KEMEVERB Kft.-t pedig 2020-ban Domokos Bianka vette át. Őt 2023 nyarán személyesen is felkerestünk kemecsei lakhelyén Hadházy Ákos képviselővel, de a férje állítása szerint éppen nem tartózkodott otthon. A településen élőktől azt az információt kaptuk, hogyDomokos Bianka rokoni kapcsolatban áll Lipők Sándorral, Kemecse fideszes polgármesterével.Amikor azonban erre rákérdeztünk a cégvezetőnél, nem kaptunk választ.A KEMEVERB Kft. mindenesetre sikert sikerre halmozott a településen: a már említett két tender mellett ők húzták fel Kemecse egymilliárdos református bölcsődéjét is (az egyház nem írt ki közbeszerzési eljárást a kivitelezésre), és a mentőállomást is ők építhették fel 480 millió forintért. Utóbbi megbízást a cég ismét úgy nyerte el, hogy a két másik ajánlattevőt kizárták (aránytalanul alacsony árajánlatra hivatkozva).A KEMEVERB Kft. egyébként résztulajdonosa a 2020-ban alapított Kemecse Ipari Park Kft.-nek is, amelyben rajtuk kívül szintén tulajdonosKemecse Város Önkormányzata,a Sino-Hungary Industrial Development Kft. (ebben a L.A.C. Holding is tulaj, ami a volt pénzügyminiszter Varga Mihály kedvenc vállalkozójáé),továbbá Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő (és egyben Kemecse díszpolgárának) cége, a Pannon Census Kft. is.A cég éves forgalma az elmúlt években 141 és 410 millió forint között mozgott, egyedül 2022-ben volt kiugró bevételük: akkor 1,2 milliárd forint nettó árbevétel mellett 96 milliós nyereséget könyvelhettek el. Tavaly a nyereségük már csak 223 ezer forint volt.Katus Eszter
|
Szinte minden jogsértő volt az eljárásban, amit a kemecsei liblingcég nyert el
|
A kemecsei önkormányzatot, a KEMEVERB Kft.-t és a K.F.ZS Kft.-t is 2-2 millió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság az egymilliárdos tender miatt.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/11/24/szinte-minden-jogserto-volt-az-eljarasban-amit-a-kemecsei-liblingceg-nyert-el
|
2025-11-24 08:54:15
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.