text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
"Igyekszem ennek a napirendnek a szóbeli előterjesztését a lehető legnagyobb higgadtsággal elmondani, de rezsifizető állampolgárként felhívom mindenki figyelmét, okulásként, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint amilyenbe önkormányzatunk került" - homlokráncolás és homlokvakargatás közepette kezdte e szavakkal felszólalását 2024. október 17-én a szarvasi képviselő-testület ülésén Melis János címzetes főjegyző. A Polgári törvénykönyvre (Ptk.) hivatkozva együttműködésről és a jóhiszeműségről beszélt, ami szerinte nem jellemezte a várossal szerződött magáncéget. A testület az Audax Kft.-vel 2021 utolsó hónapjaiban kötött áramvásárlási szerződésről vitázott, miután a város nem az általános szerződési feltételek alapján mondta fel a szerződést, és ennek következményeként Szarvasnak a kötbér és annak kamatai, valamint a perköltség miatt jelentős összeget kellett kifizetni. A jegyző - aki egy-egy településen lényegében a törvényes működés őre - akkor nem mondta ki, de az összeg meghaladta a 20 millió forintot. Azt viszont megjegyezte, hogy próbált a bíróságon védekezni "ez ellen a rendkívül tisztességtelen sarccal szemben, de sajnos a jog az Audax Kft.-nek adott igazat, így 2024. augusztus 22-én jogerőssé vált ez az ítélet". Magyarán: a "rendkívül tisztességtelen sarcot" a bíróság jogszerű követelésnek ítélte meg. (Megjegyeznénk, hogy Melis János 2008-ban az év jegyzője lett.) Hodálik Pál polgármester (Fidesz-KDNP), aki tavaly akkor alig két hete vette át a posztot a várost 26 évig vezető Babák Mihálytól (szintén Fidesz), hozzátette: "Tanulságos történetről van szó, amelyben akár a város javára is dönthetett volna a bíróság, még az is lehet, hogy egy másik bíróság másként is döntött volna."A "tanulságos történet"Csak hát a Szeghalmi Járásbíróság elsőfokú és a Gyulai Törvényszék jogerős ítéleteit és indoklásait olvasva az a lehetőség, hogy "akár a város javára is dönthetett volna" a bíróság, teljességgel kizárható. Az viszont érthető, hogy a szarvasi képviselő-testület és polgármesteri hivatal tartózkodott az önvizsgálattól. Mivel az áramvásárlási szerződés egyik szereplője Szarvas városa volt, a testületnek és a polgármesteri hivatalnak tisztában kellett lennie azzal, hogy mit írtak alá.A tavaly augusztusban megszületett jogerős ítélet után ezt a napirendi pontot a még Babák Mihály vezette képviselő-testület utolsó ülésén, 2024 szeptemberében is megtárgyalhatták volna. Ám ezt a hálátlan feladatot nem vállalták, az október elejével hivatalba lépett új grémiumra és az új polgármesterre hagyták a takarítást.Egy egyedi közbeszerzés után 2021 októberében a szarvasi önkormányzat a legjobb ajánlatot benyújtó Audax Kft.-vel kötött 2022. január elsejétől érvényes áramvételezési szerződést. A határozott idejű kontraktus 2022. december 31-ig volt érvényes azzal a kitétellel, hogy amennyiben egyik fél sem mondja fel addig, a szerződés határozatlan idejűvé válik.Ez így is lett, és Szarvas a már határozatlan idejű szerződést mondta fel írásban 2023. február 20-án. Az indok: a város önkormányzata egy központosított közbeszerzésen keresztül a korábbi ár harmadáért tudta 2023 első napjától beszerezni az áramot az MVM Zrt.-től. Ezt azonban az élő szerződése értelmében nem tehette volna meg. A szerződés egyik pontja azt rögzítette, hogy a következő év egységárának közlését követően, de legkésőbb 60 nappal előre közölni kell a szerződés megszüntetése iránti igényt. Csakhogy Szarvas önkormányzata 2023. január elsejétől már az MVM Zrt.-től vásárolta a jóval olcsóbb áramot, és ehhez képest 50 nappal később, február végén kezdeményezte a szerződés felbontását. A magáncég szerint ezzel a szarvasiak megsértették a szerződés mellékletét képező üzleti szabályzat egyik fontos pontját, ezért az önkormányzattól kéthavi díjnak megfelelő kötbér, 15,8 millió forint megfizetését igényelték bírósági keresetükben. A magáncég 2023 májusában kezdeményezte a pert.A szarvasi önkormányzat és jogi képviselője, Varga István korábbi MDF-s, majd fideszes országgyűlési képviselő, aki tucatnyi kormánypárti önkormányzat és állami szerv jogi ügyeit látja el, azt hangoztatták, hogy a kötbérigény jogtalan. Érvelésük szerint az általános szerződési feltételek tisztességtelenek voltak, és a határozott idejű szerződés lejártával új szerződést kellett volna kötni.Egyértelmű, egybehangzó ítéletekA Szeghalmi Járásbíróság elsőfokú ítélete ezt a gondolatmenetet nem fogadta el, a szerződést hatályosnak tekintette, ezért a kötbér és annak kamatai mellett a perköltség kifizetésére is kötelezte a szarvasi önkormányzatot.A bíróság szerint akkor járt volna el helyesen Szarvas városa, ha a szerződéssel és a mellékletét képező üzletszabályzattal összhangban mondja fel a szerződést. A járásbíróság szerint az önkormányzati ellenkereset állításával szemben a szerződés kifogásolt részei nem voltak tisztességtelen feltételek. Azt mi tesszük hozzá, hogy a szerződés alapjait támadó jogi kifogások csak azt követően merültek fel Szarvas város részéről, hogy az Audax előállt a kötbérigényével.A város fellebbezése után a másodfokon eljáró Gyulai Törvényszék 2024 augusztusában az elsőfokú ítéletet teljes egészében helybenhagyta, vagyis Szarvasnak mindösszesen több mint 20 millió forintot kellett kicsengetnie. Az ítélet jogerőre emelkedett, azt végre kellett hajtani.A városházai figyelmetlenség, dilettantizmus miatti per és annak elvesztése után két problémával kellett megbirkóznia a városnak. Egyrészt, milyen forrásból fizesse ki a 20 milliós összeget? (Manapság, a tíz- és százmilliárdos lenyúlások korában hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy 20 millió forint nem elhanyagolható tétel egy 18 ezres kisváros költségvetésében.) A másik, hogy mindezért ki tehető felelőssé?Mindkét kérdésre sajátos válasz és érvelés született. Melis János címzetes főjegyző az előterjesztéshez fűzött hozzászólásában megjegyezte, hogy a kifizetés forrása a kiegészítő állami támogatás lehet. „Praktikusan ez azt jelenti, hogy ez egyéb önkormányzati feladattól vagy fejlesztési forrásból nem kell pénzt elvonnunk, így egy nem felhasznált pénzből tudjuk visszafizetni a kötbért és járulékait” – érvelt a jegyző a tavaly októberi testületi ülésen. Az adófizető állampolgárok befizetéseiből biztosított és az önkormányzatoknak nyújtott kiegészítő állami támogatás célja azonban nem az, hogy a vezetői hozzá nem értésből keletkezett kár fedezete legyen: hiszen ha a szerződésben foglaltak alapján járt volna el az önkormányzat, nincs per és nincs kötbér meg perköltség se. Hodálik Pál polgármester annyit fűzött mindehhez, hogy „mintha a fogunkat húznák ki, úgy fáj ez a dolog”.Ám a lényeg ezek után következett. „Felelős megállapításának nincs értelme, egymásra fogják kenegetni”, és az emiatti perek a ciklus végéig elhúzódnának, mondta a címzetes főjegyző. Ezzel nagyjából el is lett intézve a hivatal felelőssége az ügyben.A testület végül egyhangú voksolással támogatta a kötbér és egyéb költségelemek kifizetését és azt, hogy nem keres felelősöket a történtekre.Magyaros lezárásMivel a város nem indított hivatalos vizsgálatot, valaki feljelentést tett egy névtelen levélben, amelyben a hanyag kezelés vétségének gyanúját fogalmazta meg. A bejelentés nyomán a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya nyomozást rendelt el. Érdeklődésünkre a rendőrség arról tájékoztatta a Narancsot, hogy az eljárás adatai, megállapításai szerint vagyoni hátrány nem keletkezett, így nem történt bűncselekmény sem. Az eljárást ezért megszüntették.
|
Hárítás felsőfokon
|
Valaki vagy valakik hibáztak a szarvasi városházán, és ez a Békés megyei városnak több mint 20 millió forintjába került. A fideszes többségű önkormányzat azonban úgy döntött, nem keres felelőst.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/haritas-felsofokon-277630
|
2025-10-15 21:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Tanúmeghallgatásokkal folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a zuglói parkolási rendszerrel kapcsolatos korrupciós ügy tárgyalásaA vádak között hivatali vesztegetés és befolyással üzérkedés szerepelAz ügyészség hét személy ellen emelt vádat, köztük Horváth Csaba volt zuglói polgármester ellenÚjabb tanúk meghallgatásával folytatódott szerda reggel a tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken a zuglói fizetős közterületi parkolás üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatos büntetőeljárás ügyében. Az ügyészség hét személlyel szemben emelt vádat vesztegetés, üzletszerűen, társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés, gazdálkodó szervezet érdekében önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés miatt.A tervek szerint a szerdai tárgyaláson jelent volna meg az a koronatanú is, aki egy vádalku nyomán tehet vallomást a volt zuglói polgármester és társai ellen. A vádlottak ügyvédjei szerint, ha F. Zsolt megjelenik a bíróság idézésére, vallomást tesz és válaszol a védelem kérdéseire, az jelentős előrelépést hozhat az eljárásban, és akár hónapokon belül ítélet születhet a hosszúra nyúlt ügyben.Távmeghallgatás leszA hatóság szerint a tíz évvel ezelőtti korrupciós ügyekben több korábbi országgyűlési képviselő is érintett lehet. Az elsőrendű vádlott Horváth Csaba, aki 2015-ben polgármesterként vezette a főváros XIV. kerületét. Az egykori MSZP-s politikus korábban azt mondta, egy szélhámos vádalkujára alapul az ellene felhozott hamis bizonyíték, és magában a vádindítványban is szerepel, hogy nem tett vesztegetésre utaló kijelentéseket, így maga a vád is hamis.Horváth Csaba a szerdai tárgyalás előtt a Blikknek elmondta, szerinte a tanú "nem mer" majd eljönni a tárgyalásra, és csak videón keresztül jelentkezik majd be. Hozzátette: nem érti, hogy az ügyészség miért nem vizsgálta meg alaposan eddig F. Zsolt szavainak hitelességét.A valóság egyébként az, hogy - egészségi okok miatt - a bíróság engedélyezte a távmeghallgatást a tanú számára.Túlárazott díjakAz ügyészség szerint Tóth Csaba és Horváth Csaba 2016-ban a Zuglóban tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére keresett egy gazdasági társaságot, amellyel megállapodtak arról, hogy a túlárazott vállalkozói díjakból a nyereség felét visszakapják. A többek között befolyással üzérkedés és vesztegetés miatt eljáró ügyészség szerint a bevételből Tóth Csaba a maga és Horváth Csaba részére 31 millió forintot kért és vett át, emellett pedig Tóth Csaba havonta 10-15 millió forintot, összesen legalább 250 millió forint készpénzt kaphatott. Horváth Csaba volt polgármester tagadja a vádakat.Hét ember ellen emeltek vádatA vád szerint az ügy egészen Újbudáig ér: összesen 7 személy ellen emeltek vádat, köztük Baja Ferenc volt környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter és Molnár Zsolt, az MSZP egykori pártigazgatója ellen. A vádlottak az ügyészség szerint a "Nagymester" néven is emlegetett, korábban a BKV és a CBA informatikai igazgatójaként is dolgozó F. Zsolttól kenőpénzt kértek és vettek át. A pénzért cserébe pedig elintézték, hogy 2017-ben F. Zsolthoz köthető cégek nyerjenek parkolási tendereket Zuglóban és Újbudán.Az ügyészség szerint a szocialista Baja Ferenc és Molnár Zsolt minimum 70 millió forintot fogadtak el F. Zsolttól. Az ügy januári előkészítő ülésén az ügyészség Horváth Csabára és Tóth Csabára 6 év börtönt és 50 millió forint pénzbüntetést, Jelen Tamásra 4 év börtönt és 30 millió forintos büntetést, Büki Lászlóra 6 év börtönt és 30 millió forintos büntetést, Baja Ferencre 4 év börtönt és 15 millió forintos büntetést, míg Molnár Zsoltra két és fél év börtönt és 25 millió forintos büntetést kért.Az elsőrendű vádlott a legutóbbi tárgyalásokon a szerinte hamis vád miatt nem állt szóba az ügyésszel. Akkor Horváth Csaba a tárgyalás elején elmondta, hogy az alaptalan vádak miatt nem reagál a vád képviselőjének kérdéseire, csakis a bíróságnak válaszolt, azaz csak a vádhatóságnak a bíróság által tolmácsolt kérdéseire felelt.Egyre többeknek kellett fizetniAz ebédszünet után videóhívással kapcsolták a tárgyalóterembe F. Zsoltot, akivel a bíró közölte, gyógyulása után a további kihallgatásokon személyesen kell megjelennie. F. Zsolt egy jegyzetből kezdett felolvasni, a védők ez ellen azonnal kifogással éltek, ettől fogva papír nélkül beszélt a koronatanú.F. Zsolt szerint az ügy onnan indult, hogy Horváth Csabával egy parkolási automata rendszer beszerzéséről tárgyalt, aminek a végén a polgármester és társa, a másodrendű vádlott a nyereség felét kérte a cégtől. A tendert első körben nem F. Zsolték nyerték meg, de mivel a nyertes céget kizárták, végül mégis ők intézhették a beszerzéseket. Le is szállították az automatákat. Három alkalommal fizetett a két politikusnak, majd havi rendszerességgel fizetett milliókat Tóth Csabának és Horváth Csabának. Állítása szerint a két politikus közölte vele, hogy ha nem fizet, akkor cége nem is fog nyerni. Majd még több embert vontak be, akiknek fizetni kellett, de mivel bővíteni akarták a parkolási rendszert, fizetett.F. Zsolt a következő tárgyalási napokon folytatja a vallomástételt, az ügyvédek olyan dátum kijelölését szeretnék elérni, amikor a tanú már személyesen is megjelenhet.
|
Megjelenhet a bíróság előtt a zuglói parkolási ügy koronatanúja
|
Szerda reggel folytatódott a tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken a zuglói parkolás üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárás ügyében. A vádlottak között van Budapest XIV. kerületének volt MSZP-s polgármestere, Horváth Csaba is. A mai tárgyalási napon tervezték meghallgatni az ügy koronatanúját is, ami jelentős előrelépést hozhat az eljárásban.
| null | 1
|
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/parkolasi-botrany-zugloban-targyalas/41bpymx
|
2025-10-15 09:24:09
| true
| null | null |
Blikk
|
Több hónapos tárgyalássorozat után sem sikerült megállapodni a Bosnyák tér mögött felépült hatalmas irodaházakkal telezsúfolt negyed beruházójával. A XIV. kerületi önkormányzatban már rakják össze a perindításhoz szükséges dokumentum-köteget, terveik szerint még az idén beadják a keresetet a 6,7 hektáros területen építkező Bayer Construct Zrt. ellen.Bosnyák téri gigaberuházás: újra tárgyalt a területrendezésről Rózsa András és az építő Bayer ConstructRózsa András polgármester ugyanis hiába vette fel a tárgyalás fonalát a megválasztása után, egy év alatt sem sikerült tető alá hozni a területrendezési szerződést, a beruházó elhatárolódott. Ez már csak azért is furcsa, mivel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 244 milliárd forintot fizetett a Zugló központjában épült irodakomplexumért. A Hadházy Ákos által kiperelt szerződés szerint az állam a foglalón túl elvileg csak akkor fizethetett volna további vételárrészleteket a Bayer-csoportnak, ha ők megkötik a településrendezési szerződést a kerületi önkormányzattal. De ez a kitétel azóta állítólag kikerült a dokumentumból.Hadházy Ákos: Az MNV nem titkolhatja tovább Tiborcz István üzlettársának 244 milliárdos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörrőlA beruházás Rózsa András szerint súlyos forgalmi terhelést jelent, ami jövőre érződik majd igazán, amikorra az adóhatóság, az Állami Számvevőszék, illetve különféle minisztériumi egységek beköltöznek az irodaházakba. A kerület nem végzett számításokat, de tudomása szerint a beruházó a jelenlegi hatszorosára becsülte a teljes foglaltság utáni forgalmi terhelést. Az utak - különösképpen a Thököly út - zsúfoltságát tovább fokozza majd az Újpalotára tervezett 3000 lakásos új negyed, amelyet szintén a Bayer Construct épít. A Szilas Liget építése, illetve a Bayer beruházásai ellen tiltakozó civilek éppen a Zenit Corso megnyitójára időzítve szerveztek tüntetést csütörtökre.Mindezt súlyosbítja, hogy az új irodanegyed környékén közel 100 parkolóhelyet számoltak fel a terület rendezése során, amelyek hiánya már most érezhető például a Bosnyák téri piac forgalmának 10-15 százalékos visszaesésén. Az önkormányzat ezt úgy próbálta ellensúlyozni, hogy megnyitott két üresen álló foghíjtelket, ám ezek a polgármester megfogalmazása szerint zsebkendő méretűek, így alig valamivel több mint 30 autónak biztosítanak helyet egyszerre. Gondot okoz a vízelvezetés is, a környező utcákban már most hömpölyög a víz egy komolyabb esőzés idején. Rossz döntés volt szerinte a buszmegállókat a Rákospatak utcához tenni, de azt elismeri, hogy a tér és főként a mögötte lévő terület rendezettebbé vált, a köztér első ránézésre jó minőségben készült el.Kiemeltté tették és a fővárosi főispán alá rendelték a 250 milliárd forintos zuglói NER-beruházástMindez azért is érdekes, mivel a beruházás környezeti hatásait most utólag tervezik értékelni. A Pest Vármegyei Kormányhivatal 2022-ben megállapította, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása sem szükséges, de a határozatot tavaly megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék és új eljárás lefolytatására kötelezte a környezetvédelmi hatóságot. A Pest megyei kormányhivatal idén megkérdezte a beruházót, hogy hol tart a beruházás, amely arról tájékoztatta,A beruházást ezért környezetvédelmi teljesítményértékelés keretében vizsgálja a hatóság. Az eljárás idén szeptemberben indult. A projektet egyébként kiemelten közérdekűnek minősítette az Orbán-kormány, amivel gyakorlatilag szabad kezet adtak a csaknem 7 hektáros terület faltól falig való beépítéséhez az Orbán vejével, Tiborcz Istvánnal baráti viszonyt ápoló Balázs Attila cégének.Az első ütemben épült meg a bevásárló utcát és a irodákat rejtő főépület és egy lakóház. A következő ütemben további három nyolc emeletes irodaházat húztak fel háromszintes mélygarázzsal, végül a Bosnyák utca felől is épült még három 6-7 emeletes épületet. A házak között sétány fut. Az eljárás nem akadályozza meg a működési engedély kiadását, így csütörtökön megnyithat Budapest új plázája. A 11 ezer négyzetméteres Zenit Corso üzlethelyiségeinek zöme már tavasszal bérlőre talált. A földszinten kisebb szolgáltatók és teraszos vendéglátóhelyek kaptak helyet, az első emeleten pedig a nagyobb üzletek.Feltartóztathatatlan a 250 milliárd forintos NER-beruházás Zuglóban
|
Beperli a Bosnyák téri új negyed NER-közeli beruházóját a zuglói önkormányzat
|
Nem hívták meg a kerület polgármesterét az új zuglói bevásárlóközpont mai átadására. Aligha véletlen, az önkormányzat perre készül a Tiborcz-barát beruházó ellen.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3298107_zuglo-bosnyak-ter-ner-beruhazas-rozsa-andras-per-bayer-construct-zrt
|
2025-10-16 05:50:00
| true
| null | null |
Népszava
|
A lapunkhoz eljutatott tájékoztatás szerint a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, vesztegetés, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt egy számlagyár tagjaival szemben, akik "jutalék" fejében fiktív számlákat biztosítottak vállalkozásoknak azért, hogy elkerüljék az áfafizetést.A bűnszervezetet irányító budapesti férfi - az ügy elsőrendű vádlottja - 2013. és 2020. között fiktív számlák kibocsátásával üzemszerűen foglalkozó "számlagyárat" működtetett a vádirat szerint. A fővárosi férfiakból álló négytagú bűnszervezet valós tevékenységet nem folytató 22 cég felhasználásával számlázási láncokat hozott létre, amelyekben informatikai szolgáltatásokról, továbbá építőipari szakmunkák elvégzéséről állítottak ki valótlan tartalmú számlákat a "megrendelők" felé. A szervezett bűnözői csoportban a feladatok a tagok között megoszlottak: a bűnszervezet irányítója tárgyalt a megrendelőkkel, de volt, aki az új cégek alapítását, strómanok bevonását, míg más a készpénzek felvételét és a megrendelők felé történő visszajuttatását végezte. A napi munka összehangolására és a számlák, bizonylatok kiállítására is meg volt az emberük.A stróman személyek nevén lévő cégek számláin feltüntetett gazdasági eseményekre a valóságban nem került sor. A számlák pénzügyi teljesítése is csak színleg történt meg, mivel a cégláncolaton e célból végigfuttatott pénzeket a megrendelő, egyben haszonhúzó cégek szinte teljes egészében visszakapták, miután a fiktív számlák "árát" - amely a bruttó összeg 6-8 százaléka volt - a bűnszervezet irányítója levonta - írja közleményében a főügyészség.A vádlottak a bűnös működés zavartalanságát a számlázásra felhasznált cégek folyamatos cserélődésével, fantomizálásával és a számlázási láncolat egyre bonyolultabbá tételével biztosították. A lebukás veszélyét elkerülendő az irányító vádlott az alászámlázó cégek könyvelését ugyanazon könyvelőnél végeztette. A számlagyár tagjai egymással a kapcsolatot titkos üzenetváltást lehetővé tevő alkalmazáson keresztül tartották.A fiktív számlákat felhasználó 14 vállalkozás a számlagyár segítségével összesen több mint 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a hazai költségvetésnek, amelyből 587 millió forint az eljárás során megtérült.Az ügyészség a számlagyárat működtető férfiakat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és vesztegetés bűntette mellett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A számlákat felhasználó cégvezetőknek az okozott vagyoni hátrány nagyságától függően kell felelniük. Az ügyészség a haszonhúzó cégekkel és a bűnszervezet tagjaival szemben vagyonelkobzást is indítványoz. Ezek biztosítására a nyomozás során vagyontárgyak zár alá vételére került sor.Az ügyben a Kecskeméti Törvényszék fog döntést hozni.
|
Másfél milliárd forint áfát spórolt meg a számlagyár
|
A fővárosi férfiakból álló négytagú bűnszervezet valós tevékenységet nem folytató 22 cég felhasználásával számlázási láncokat hozott létre, amelyekben informatikai szolgáltatásokról, továbbá építőipari szakmunkák elvégzéséről állítottak ki valótlan tartalmú számlákat a "megrendelők" felé.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3297882_masfel-milliard-forint-afat-sporolt-meg-a-szamlagyar
|
2025-10-14 08:34:00
| true
| null | null |
Népszava
|
40 milliós kár okozásával vádolja az ügyészség Nagydobsza volt jegyzőjét, Fitos Harri Gábort. Az 53 éves férfi 2016. és 2023. között a hét baranyai falut kiszolgáló Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatalt irányította, és ez idő alatt - a vádirat szerint - a községek pénzéből rendszeresen a saját kiadásait finanszírozta. Mindezt a települések polgármestereinek megtévesztésével tette, s többek között tankolásra, magáncélú vásárlásokra, valótlan küldetések elszámolására igényelte a pénzt, de az is előfordult, hogy ily módon fedezte felesége tanulmányainak költségét.A per előkészítő ülését szerdán tartották meg a Pécsi Járási Bíróságon, ahol ügyészség 4 év börtönt kért a volt jegyzőre, ha elismeri a bűncselekményt és lemond a tárgyalásról. Fitos Harri nem fogadta el ezt az ajánlatot, mivel ártatlannak tartja magát. Így bizonyítási eljárás indul, amelyre a vádlott és ügyvédje megidézte a nyomozás könyvszakértőjét, valamint a korábban általa vezetett hivatal több munkatársát.Jogi diploma nélkül dolgozik hét baranyai falu jegyzője, de szerinte csak egy év múlva lehetne felmenteniÚjra vizsgálja a kormányhivatal, hogy Nagydobsza jegyzője jogszerűen tölti-e be a hivatalátFitos Harri az ülés után - kérdésünkre válaszolva - azt mondta, hogy neki bizalmatlanságból mondtak fel, s miután a felmondást jogtalannak ítélte, 18 milliót követelt volt munkaadójától, válaszképp a hét falu lopásért feljelentette őt. Az elbocsátott jegyző állítja, hogy nem követte el a vádbeli bűncselekmények egyikét sem, s ezt a tárgyaláson be is bizonyítja majd.A per másodrendű vádlottja Kovács János volt, aki 1998. és 2024. között Nagydobsza független polgármestereként szolgált. Őt hivatali visszaéléssel vádolták, mivel a falu egyik ingatlanját - a jegyző közreműködésével - úgy adta el egy gazdasági társaságnak, hogy félrevezette a képviselőket, és nem tartottak versenytárgyalást az értékesítésre. Bár az ingatlan piaci áron kelt el, a verseny elmaradása miatt a település elesett attól, hogy magasabb áron értékesíthesse a vagyonát. A 64 esztendős polgármester elismerte a bűncselekményt, így őt jogerősen 300 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság.Összejátszás, megsértett közbeszerzési szabályok az 1,1 milliárdos nagydobszai projektekben
|
40 milliós kár okozásával vádolja az ügyészség Nagydobsza volt jegyzőjét
|
Fitos Harri Gábor a vádirat szerint a községek pénzéből rendszeresen a saját kiadásait finanszírozta.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3297309_nagydobsza-fitos-harri-gabor-exjegyzo-hutlen-kezeles-hivatali-visszaeles-gazdasagi-csalas
|
2025-10-08 17:00:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Meglepő indítvány került az állami Otthon Start Lakáshitelprogramhoz kapcsolódó, a fővárosi önkormányzat urbanisztikai szempontrendszerének érvényesítését szolgáló közgyűlési előterjesztés módosítói közé a szeptember végi közgyűlésen. A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett - és a közgyűlés által elfogadott - javaslat szerint a fővárosi önkormányzat, élve elővásárlási jogával, vásárol egy 121 négyzetméteres ingatlant az V. kerület Királyi Pál utca 8. szám alatti épületben 74,6 millió forintért, azaz 616 530 forintos négyzetméter áron. A budapesti ingatlanpiaci trendek ismeretében ez a piaci ár fele-harmada.- válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki szerint ez semmilyen hatással nincs a főváros likviditási helyzetére, hiszen nagyságrendekkel elmarad a büdzséből hiányzó összegtől. Ugyanakkor ezzel a jelképes vásárlással szeretnék újfent felhívni a figyelmet az V. kerületi önkormányzat vitatható ingatlanértékesítési gyakorlatára, amelynek során erősen nyomott áron adogatják el a közvagyont. A Királyi Pál utcaival együtt meghirdetett ingatlanok mindegyikét ilyen jó áron kínálták eladásra - tette hozzá a főigazgató -, de a fővárosnak mindössze ennyi pénze volt a költségvetés ingatlanvásárlási célsorán. Kérdés, hogy valóban megvehetik-e.Belváros-Lipótváros önkormányzata összesen 19 ingatlant - iroda, raktár, üzlethelyiség - hirdetett meg idén augusztusban. Az ingatlanok kikiáltási ára együttesen 3,957 milliárd forint volt. Ahogy arra a K-monitor felhívta a figyelmet, az érdeklődőknek a pályázaton való részvételhez meg kellett vásárolni egy befektetői tájékoztatót 300 ezer forintért. A meghirdetett ingatlanok közül a legolcsóbb egy Tüköry utcai 78 négyzetméteres földszinti iroda volt 46,8 millióért, míg a legtöbbet egy Október 6. utcában lévő, négy irodából álló ingatlancsomagért kérték, 1,27 milliárd forintot.Akár maximális hangerővel is építhet éjszaka Budapesten lakóparkot és irodaházat az egyik NER-közeli cégA belvárosi képviselő-testület szeptemberi ülésén döntött a pályázatokról. A 19 ingatlanból a Bajcsy-Zsilinszky úti két üzlethelyiség és az Október 6. utcai irodák nem találtak gazdára, ezeket a pályázatokat eredménytelennek nyilvánították. A többi viszont elkelt. A vevők kikiáltási áron vagy legfeljebb néhány millióval drágábban vették meg a jó árú ingatlanokat. A József Attila utcában lévő két irodára egy izraeli befektető idén júliusban alapított cége csapott le, a Stollár utcait egy rétesező vette meg, a Báthory utcait egy tavaly nulla forintos árbevételt elkönyvelő cég, míg a Dorottya utcai iroda és raktár vevőjének az Opten céginformációs adatbázisa szerint alapítása óta nem volt egy fillér bevétele sem. A Régi Posta utcai ingatlan egy projektcég birtokába kerülhet.A főváros által kinézett Királyi Pál utcai irodát viszont a kerületi ingatlanpályázatokon többször is eredményesen induló Banco-Invest Kft. szerezte meg - kikiáltási áron. A cég már Rogán Antal kerületi polgármestersége idején is sikeresen vásárolt értékes ingatlanokat az önkormányzati kiárusításokon, de Rogán távozása után is jutott nekik üzlethelyiség jó áron a Haris közben. A Banco-Invest korábbi társtulajdonosa, a Victoria Ingatlanhasznosító Kft. szintén régi-új szereplője a pályázatoknak, most is ott van a sikeresen pályázók között. Ezúttal egy Nádor utcai 248 négyzetméteres üzlethelyiséghez jutott hozzá 218 milliós áron.A Banco-Invest Kft. tulajdonosa, Banai Balázs körül egy meglehetősen kiterjedt céghálót rajzolt fel korábban a Magyar Narancs, amelyben egy ponton összeértek az érdekeltségei a korrupciós vádak miatt bíróság előtt álló Molnár Zsolt volt MSZP pártigazgató, országgyűlési képviselő feleségének cégével, a Leonasun Kft-vel. A cégnek egy ideig a Banco-Invest volt a tulajdonosa, Banai Balázs pedig a ügyvezetője. Banai egyébként benne volt néhány évig egy másik vállalkozás révén a parkfenntartó cégek jól fizető bizniszében is. Éppen az általa elnyert Királyi Pál utcai irodára sikerült ráböknie a fővárosnak, hogy megvennék.Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlésben: Legyenek bátrak és mondják meg hogyan spóroljunk meg 50 milliárdot?
|
A csőd szélén táncoló Budapest a piacinál jóval kedvezőbb áron irodát venne az V. kerületi önkormányzattól, de nem biztos, hogy meg is kapja
|
Vinné a főváros a „baráti árú” ingatlant.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3297068_budapest-onkormanyzat-ingatlan-vasarlas
|
2025-10-07 09:40:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Az aradi vértanúk napjára időzítve pontot tett a kormány az esetleges kételkedésekre, a fővárosi önkormányzat tervezőinek aggályoskodására, a jogi szabályozások esetleges kérdőjeleire. Nem hagyott kétséget a felől, hogy a Balázs Attila érdekeltségében lévő Bayer Construct csoport mindenáron felépíti Újpalotán a Pólus Center és a World Mall (néhai Ázsia Center) bevásárlóközpont közötti 3400 lakásos lakóparkját. Az előzményekről ebben a cikkünkben írtunk:A kormány az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló rendelete október 6-i módosításában élesítette a lakóparkfejlesztést. Már nyáron kijelölte erre a Szentmihályi út és Szilas-patak közötti mezőt, de akkor még nem lépett hatályba, egyhetes társadalmi vitára bocsátották. A kormányrendelet módosításának célja, hogy: "elősegítse az első megfelelő otthon biztosításának lehetőségét támogató FIX 3 százalékos hitelprogram feltételeit teljesítő lakások építését az ezt szolgáló, Magyarország területén megvalósuló kiemelt beruházások gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárásrendben történő megvalósításának megteremtése által".A Bayer Constructot nem érhette meglepetésként a rendelet kihirdetése, az Orbán Viktor által jegyzett módosítás másnapján munkagépei megjelentek a World Mall szomszédságában elterülő területen. Körbekerítették egy részét, és megkezdték a talaj felső rétegének eltávolítását.A beruházás kiemelt státuszának köszönhetően valamennyi hatósági eljárást a Pest megyei kormányhivatal fogja intézni. Más szakmai szervezet, hivatal, hatóság, a kerületi és a főváros önkormányzat illetékessége megszűnik, hogy beleszóljon az építkezésbe. Pedig a fővárosi önkormányzat tervezőinek voltak kritikai észrevételei a lakópark építésével kapcsolatban. Erről részletesen beszámoltunk előző cikkünkben azt követően, hogy a főváros önkormányzat klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottsága szeptember 1-én tárgyalt azokról az építési övezeti változtatásokról, amelyeket a XV. kerületi önkormányzat kezdeményezett. A XV. kerület – a május 29-i képviselő-testületi ülésén elfogadottak szerint – a Bayer Construct által építendő Szilas Lakópark területét intézményi vegyes területből településközponti vegyes területű mellékközpont területbe szerette volna átsorolni. A főváros szakbizottsága azonban elutasította az átminősítést. A fővárosi tervezők arra hivatkoztak, hogy a kért besorolás jellemzően a városrészek átmeneti zónáiban helyezkednek el, települési mellékközpontok a főközpontok tehermentesítését hivatottak szolgálni. A XV. kerület által bejelölt terület viszont nem kapcsolódik városközponthoz, így a lakóparknak szánt terület új településközponti vegyes terület kijelölése nem indokolt. Hiányolták a megvalósítás hátterét, körülményeit, hatásait bemutató tanulmányt is. A főváros elvárta volna, hogy ekkora beépítésnél mutassák be, hogyan oldják meg a közlekedési kapcsolatait, közműigényeit és környezetvédelmi kihívásait. Fontos szempont az utóbbi, hiszen a fejlesztési területtől néhány lépésre csordogál a Szilas-patak, ami a XVI. kerületi Naplás-tótól a Dunáig tartó ökofolyosó része.A kormányrendelet ezzel kiiktatta a főváros akadékoskodását. Az építésiengedély-kérelem benyújtásával egyidejűleg az építészeti tervtanács szakmai véleményét nem szükséges igazolni. A Szentmihályi út- Szilas-patak közötti területen változtatási, telekalakítási és építési tilalom nem alkalmazható. Ha a hatályos településrendezési terv, illetve a TÉKA (településrendezési és építési követelmények alapszabályzata) szabályával ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírás van érvényben, akkor a településrendezési tervet, illetve a TÉKA-t nem lehet alkalmazni. A beépítés módja itt nem korlátozható, a jelenlegi tízemeletes panelek mellett 65 méter magas házak építést is engedélyezi.(Ez a magasság 10 méterrel alacsonyabb, mint az újpalotai lakótelepen álló legmagasabb fővárosi lakóépület, az ún. Víztoronyház a maga 75 méterével.) Sipos Gábor főépítész egy szeptemberi lakossági fórumon adott tájékoztatása szerint a Bayer Construct nyolc épületet akar felépíteni. Öt 65 méter magas, 18 szintes épületet és három 12 emeletes tömböt, összesen 3483 lakást. A magasabb épületek a Szentmihályi út, a kerületben érvényes építési magasságot szintén meghaladó alacsonyabb házak a Szilas-patak irányában nőnek ki.Ha hatályban maradt volna a kerület építési szabályzata a Szentmihályi út mentén, maximum 9 szintes 20-30 méter magas épületeket húzhatott volna fel Balázs Attila cégcsoportja. Ha intézményi vegyes övezetű a helyszín besorolása, ami a főváros elvárása volt, az épületeknek csak 50 százaléka lehetett volna lakó funkciójú, a másik felének más funkciót kellett volna adni: igazgatásit, nevelésit, oktatásit, egészségügyit, szociálisat, kereskedelmit. Tehát a 8-9 szintes épületekben maximum négy szinten lehettek volna lakások, a többin a közösségek jólétét támogató épületrészek – iskolától, szakrendelőn, bolton át étteremig, hitéleti, kulturális funkciójú helyiségig bármi.A fővárosi szakbizottságban a lakóparkhoz kapcsolódó közösségi közlekedést megoldó fejlesztéseket hiányolták leginkább. A helyi közösségi oldalakon és a lakossági fórumon is panaszáradat zúdul a lakóparkra, mivel a közlekedés már most rendkívül lassú a belváros irányába. Reggel a Nyírpalota és a Drégelyvár utca is bedugul Zugló felé, utóbbiban a buszsávok se adnak érdemi segítséget, sokan nem férnek fel a járművekre. A Szentmihályi út szintén araszolni szokott, ahogy az M3-as autópálya bevezető szakasza is. Erre az állapotra terhelődik még 8-12 ezer ember közlekedési igénye, amikor a több ezer lakást átadják. A kötöttpályás közlekedés kiterjesztése lenne a megoldás, a területre tervezett 4-es metró Újpalotára való kivezetésének realitása viszont egyenlő a nullával. A 69-es villamos meghosszabbítása reális opció lehetne, de a befektető nem vállal közösségi közlekedési beruházásokat. A XV. kerületi önkormányzat szerződést szeretne kötni Bayerékkel, a közzétett tervezetben azonban közösségi közlekedési beruházást nem várnak el a Bayer-csoporttól. Csupán három közúti csomópont kiépítését, a Szentmihályi út 2x2 sávosra bővítését, ugyanakkor a jelenleg 2x1 sávos útszakasz csak erdőterületek rovására bővíthető. Ez sem az ott élőknek kedvez, mivel a XVI. kerület felé irányuló átmenő forgalmat élénkíti, és nem könnyíti meg a leendő lakóparkból történő bejutást a belvárosba. Ezen kívül szembe megy a kerület korábban kitűzött egyik klímavédelmi céljával, az átmenő közúti forgalom mérséklésével. Ami tudható még, az az, hogy egy bölcsőde létesítését várja el Cserdiné Németh Angéla DK-s polgármester. Ezt az önkormányzat televízióban jelentette be múlt pénteken.Mindeközben az építőipari közbeszerzéseken a NER üstököseként hasít Bayer Construct tulajdonosa, Balázs Attila egy év során több mint másfélszeresére növelte becsült vagyonát. A májusban kiadott 100 leggazdagabb magyar listáján 66,3 milliárd forinttal szerepel a tavaly 41 milliárdját jócskán meghaladva, amivel a listán a 62. helyről tekintélyeset lépett előre, a 45. helyre.A beruházás ellen tiltakozó újpalotaiak hetente szerveznek lakossági akciókat, bejárásokat, fórumokat a Bayer-lakópark ellen. Csütörtökön délután fél 6-kor az építendő lakások számával megegyező 3400 tüntetőt várnak a tervezett Szilas Lakópark melletti buszvégállomásra, hogy a Bayer Csoport aznap megnyíló Bosnyák téri plázájába utazzanak. Ezzel modellezik, milyen hatása lesz a kerület életére a lakóparknak.
|
Kormánydöntéssel erőltetik Újpalotára a NER-milliárdos 65 méteres toronyházait
|
Balázs Attila építőipari cége egy pillanatot sem várt: ahogy megjelent a XV. kerületi lakópark megvalósításának kiemelt státuszáról szóló kormányrendelet, elkezdte a földmunkákat a Pólus Center mellett. Ezzel eldőlt, hogy 65 méteres toronyházakat húznak fel a Szilas-patak mentén, kétszer akkora magas épületeket, mint amekkorákat a kerület építési szabályzata egyébként megengedne. A helyi civilek tömegesen demonstrálnak a beruházás ellen.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/kormanydontessel-eroltetik-ujpalotara-a-ner-milliardos-65-meteres-toronyhazait-277663
|
2025-10-16 11:49:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Mozgalmas időszak volt március második fele Somlai Bálint életében. A korábbi jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám baráti köréhez tartozó milliárdos vállalkozó jelentős döntéseket hozott a saját vagyonával kapcsolatban: néhány nap leforgása alatt több értékes ingatlanát is elajándékozta.Erre pár nappal azután szánta el magát, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március 19-én nyilvánosságra hozta a jegybank alapítványánál talált súlyos problémákról, óriási vagyonvesztésről szóló jelentését. Az ÁSZ ebben a dokumentumban Somlaira nézve is érzékeny megállapításokat tett. A jelentés szerint korlátozhatta a piaci versenyt, hogy a jegybanki alapítvány vagyonkezelője, illetve annak leánycégei számos esetben Somlai vállalkozásaival szerződtek, összesen milliárdos nagyságrendben.Mivel az ÁSZ a jegybanki alapítvány gazdálkodásával kapcsolatban bűncselekmények gyanúját állapította meg, ezért a jelentés publikálásával párhuzamosan feljelentést is tett. A rendőrség ezt követően, március 25-én közölte: hűtlen kezelés gyanúja miatt eljárást indítottak. A nyomozásról más információt nem árultak el, így azt sem lehet tudni, hogy az ügynek van-e már gyanúsítottja.A Direkt36 kutatásai szerint Somlai ezekben a napokban szabadult meg több, kiemelkedő adottságú ingatlanától, mégpedig úgy, hogy azokat az édesapjának és a feleségének ajándékozta. Így került át egy 1881 négyzetméteres telken álló tihanyi ház és a közelében futó magánút Somlai édesapjának nevére. Egy fővárosi, közel 150 négyzetméteres lakás pedig Somlai feleségéé lett.A Balaton partjától nagyjából 400 méterre található tihanyi ingatlan fontos helyszín volt Somlai életében. A Direkt36 egyik korábbi cikkéből kiderült, hogy az üzletember által használt különleges Ferrari SF90 Stradale sportkocsi is megfordult a környéken. Az ingatlantól néhány perc autóútra található a Plage 18 nevű étterem is, amiben Somlai az esküvőjét tartotta.A tulajdoni lapok szerint a tihanyi telken található ház és az annak közelében fekvő út kilenc nappal az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozása után, március 28-án ajándékozás jogcímén került át Somlai édesapjának nevére. A dokumentumokon ugyanezzel a dátummal az is szerepel, hogy Somlai Bálintot holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.A másik érintett ingatlan Budapest II. kerületében, a Víziváros nevű városrészben fekszik. A közel 150 négyzetméteres lakás egy társasház legfelső, nyolcadik emeletén található. Az építtető cég szerint a ház Bel-Buda egyik legmagasabb presztízsű környékén helyezkedik el, benne változatos kialakítású, modern lakásokkal.Somlai és felesége ezt a lakást 2019-ben közvetlenül az építtető cégtől vette, és idén március 27-ig közösen is tulajdonolták. Ekkor ajándékozás jogcímén a teljes lakás Somlai feleségének nevére került. A haszonélvezeti jogot itt már a vásárláskor Somlai apjának, illetve a felesége apjának nevére jegyezték be.Az ajándékozásokról írásban több kérdést is feltettünk Somlainak, a feleségének, és az édesapjának, megkérdeztük azt is, hogy ezeknek volt-e közük az ÁSZ-jelentés miatt folyó nyomozáshoz. Egyiküktől sem kaptunk választ.Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →A haszonhúzóAz ÁSZ jelentése idén tavasszal azért okozott óriási botrányt, mert bár a kormánytól független sajtó évek óta rendszeresen írt a jegybank alapítványának vitatott ügyleteiről, a hatóságok mindaddig nem jelezték, hogy azokkal problémájuk lenne. Ez a hozzáállás azonban megváltozott, ahogy közeledett az Orbán-kormánytól egyre jobban elhidegülő Matolcsy György második, egyben utolsó jegybankelnöki ciklusának vége.A számvevőszék jelentéséből kiderült: a jegybank alapítványának vagyonkezelője egy országokon átívelő, rendkívül bonyolult céghálót épített fel. A vagyonkezelő cég a rájuk bízott vagyont kockáztatva több százmilliárdot fektetett külföldi ingatlanos cégekbe, amin a vásárláskor, és később is óriási összeget buktak.Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a jegybanki alapítvány vagyonkezelőjének leánycégei több milliárd forint értékben szerződtek a volt MNB-elnök fia, Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a cégeivel. Így Somlai az alapítványi üzletek egyik legnagyobb haszonélvezője lett. A két férfi közti baráti kapcsolatot korábban Matolcsy Ádám elismerte a Direkt36 kérdésére.Az ÁSZ-jelentés külön kitér Somlai egyik cégére, a Raw Development Kft. nevű építőipari vállalkozásra. A számvevők megállapították, hogy az MNB-alapítványhoz kötődő cégek "a tervezési, építészeti, kivitelezési munkákat több Mrd Ft összegben ugyanazzal a partnerrel, a Raw Development Kft.-vel végeztették". Ez az ÁSZ-jelentés egyik legfontosabb részlete arról, hogy Somlai cége hogyan profitált a MNB alapítványának üzleti manővereiből.Somlai azonban nem csak a Raw Development révén járt jól az MNB-üzletekkel. Az ÁSZ több olyan MNB-projektet is bemutatott, amelyek lebonyolítására egyéb, Somlaihoz kötődő cégekkel is szerződtek.Az egyik ilyen egy balatonakarattyai ingatlanberuházási projekt (BOKK), aminek kapcsán 4,6 milliárd forintot fizettek ki a vállalkozó és családja cégeinek. Az ÁSZ egy konkrét példát is megemlít arra, hogy Somlai szülei hogyan részesültek a projektből: a belsőépítészeti és tervezői munkálatokra 24 millió forintos megbízást kapott az a Somlai Design Studio Kft., amelyben az üzletember szülei voltak a tulajdonosok.A másik hasonló eset egy Budapest I. kerületében megvalósult hotelberuházás volt. Itt a szerződések összértékének majdnem 99 százalékára, 8,5 milliárd forintra szerződtek le Somlaihoz kötődő cégekkel.A számvevők megállapításai szerint a Somlai-cégek megbízásai több projekt esetén is a piaci verseny korlátozásával járhattak. Az ÁSZ szerint ez azért jelentett hátrányt, mert a verseny kedvezően befolyásolhatta volna a beruházó MNB számára például az árat, és egyéb szerződéses feltételeket is. A jelentés szerint a Somlaihoz köthető cégek több olyan MNB-s részprojektet is elnyertek, ahol csak egyetlen vállalkozótól kértek be ajánlatot.Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →Baljós árnyakAz egyelőre nem világos, hogy az ÁSZ-feljelentés nyomán indult eljárásban van-e már gyanúsított, és az sem, hogy nyomoznak-e Somlai Bálint ellen. Ugyanakkor több jel is utal arra, hogy a férfi érintettje lehet az eljárásnak.A Telex idén május elején, nagyjából másfél hónappal a botrány kirobbanása után arról írt, hogy zárolták Somlai Bálint bankszámláját. A lap szerint a zárolás az MNB-s ügyeket érintő vizsgálattal függött össze. A Fővárosi Főügyészség adatvédelmi szabályokra hivatkozva ezeket az információkat nem erősítette meg a hírportálnak.A Direkt36 kérdéseire az Országos Rendőr-főkapitányság most annyit közölt, hogy az Állami Számvevőszék feljelentése alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat eljárást. A nyomozás érdekeire hivatkozva több információt nem árultak el.Somlai érintettségére az I. kerület fideszes polgármestere, Böröcz László is utalt.Idén szeptemberben a 444 írta meg, hogy Somlai családja a helyi szabályozásoknak következtében nagyjából 45 millió forintért juthat hozzá egy lakáshoz az I. kerületben. A lap szerint a 170 négyzetméteres ingatlant jelenleg is Somlaiék bérlik, és szociális lakbért fizetnek érte az önkormányzatnak.Böröcz később az egyik Facebook-posztjában arról írt: "joggal sérti az emberek erkölcsi érzékét", ha egy több tízmilliárdos bevételű cég tulajdonosának jelentős kedvezménnyel értékesítenek önkormányzati ingatlant. A polgármester közölte, hogy ezért a Fidesz-frakció nem fogja támogatni a vásárlást. Böröcz olyan üzletemberként jellemezte Somlait, "akivel kapcsolatban jelenleg nyomozás folyik". A posztját pedig így zárta: "Javasoljuk, hogy Somlai úr a piacon próbáljon meg lakást vásárolni a szüleinek."Böröcztől írásban megkérdeztük, milyen információk alapján állította, hogy Somlaival kapcsolatban nyomozás folyik, illetve hogy az MNB-ügyben indított nyomozásra gondolt-e. Az I. kerület sajtóosztálya a megkeresésünkre azt írta, hogy többek között a sajtóból tájékozódtak, és a válaszukhoz belinkeltek egy cikket, amely arról szólt, hogy zárolták Somlai bankszámláját.
|
Értékes ingatlanokat ajándékozott el Matolcsy Ádám barátja, néhány nappal az MNB-botrány kirobbanása után
|
Az Állami Számvevőszék szerint Somlai Bálint cégei profitáltak az MNB alapítványi üzleteiből. A Direkt36 kutatásai szerint a számvevőszéki jelentés közzététele után nem sokkal Somlai egy tihanyi és egy budapesti ingatlant adott át az apjának és feleségének.
| null | 1
|
https://www.direkt36.hu/ertekes-ingatlanokat-ajandekozott-el-matolcsy-adam-baratja-nehany-nappal-az-mnb-botrany-kirobbanasa-utan/
|
2025-10-16 12:08:38
| true
| null | null |
Direkt36
|
Penészedő, zöldülő kenyér diabéteszes óvodásoknak, lejárt sertésvagdalt, felvágott, átcímkézett abonett, grízes tészta, amihez a tészta nem érkezett meg, híg sápadt lében úszó húscafatok az iskolásoknak - egymás után rakja ki az ilyen képeket közösségi oldalára Kazinczy Krisztina, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt XXII. kerületi önkormányzati képviselője. A Népszava kérdésére elmondta: képtelen elfogadni azt, hogy 2025-ben nem képesek stabilan jó minőségű ételt tenni a kerületi gyerekek és idősek asztalára. Főként úgy - folytatta a képviselő -, hogy a kutyapárt elnöke, Kovács Gergely által tavaly óta vezetett XII. kerület néhány hónap alatt sikeresen szolgáltatót váltott a gyermekétkeztetésben.Újbuda is harcba szállt a monopol helyzetben lévő helyi szolgáltató ellen. (Erről korábban részletesen írtunk.) László Imre XI. kerületi polgármester tájékoztatása szerint több százmillió forintos megtakarítást könyvelhet el az új szerződésekkel, amelyet a részekre bontott tender kiírásával ért el, igaz, többedik nekifutásra a kerület. A közbeszerzési eljárást azonban megtámadta az új közétkeztetési szolgáltató belépése miatt piacot vesztő Pannon Menza Kft. Ugyanez a cég főz a XXII. kerületi gyerekekre is. Kazinczy Krisztina idén márciusban a térítési díjak emeléséről szóló napirendi vitában leszögezte: "ameddig a menzai étkeztetésnek a minőségét nem tudják tartósan és megbízhatóan javítani, addig nem tud elfogadni semmilyen emelést".A jobbikos Staudt Máté több szülői észrevétel alapján úgy vélte, hogy a "menza minősége nem biztos, hogy azt a szintet eléri, ami a gyerekétkeztetésben elvárható lenne". A napirendet előterjesztő Perlai Zoltán alpolgármester, DK-s politikus, aki tavaly a kerületet 2014 óta vezető fideszes Karsay Ferenc összellenzéki kihívója volt az önkormányzati választáson, a jegyzőkönyv tanúsága szerint leginkább azzal érvelt, hogy még "a tervezett 12 százalékos áremelés után is messze a sor végén lesznek a fővárosi összehasonlításban. A szomszédos településeken kétszeres, akár háromszorosan magasabb összegek vannak". Azt elismerte, hogy "vannak egyeztetések a szolgáltatóval" és "ha panaszok lesznek továbbra is, meg kell fontolni azt, hogy ezt a szerződést ebben a formájában fenntartsuk-e". A vitában az is elhangzott, hogy van olyan ételfutár cég, amelyik 1400-1500 forintért kínál két fogásos sulimenüt, míg az önkormányzat 2200 forintot fizet egy adagért, igaz ez tízórai, ebéd és uzsonna. Karsay Ferenc erre megjegyezte, hogy a "közétkeztetés nagyon nehéz terület". A tíz évre szóló szerződés "óriási üzlet a szolgáltatóknak, így a közbeszerzésben alámegy az áraknak, amit később mindenféle trükkel próbál feltornázni". Majd arra is fontosnak tartotta felhívni a figyelmet, hogy "az óvodásaink 63 százaléka térítésmentesen étkezik, az iskolásaink 40 százaléka 50 százalékos vagy 100 százalékos kedvezményt a térítési díjban". A testület megszavazta a térítési díj emelést. A szolgáltató pedig maradt.Közétkeztetési háborúba keveredett Újbuda önkormányzata egy fideszes hátszelű cégcsoporttal, amely más városok botrányaiban is érintettAz ülésen később újra előkerült a menza-ügy és Karsay Ferenc polgármester élesebben fogalmazott: "a gyerekétkeztetésnél az a baj, hogy bármikor kirúghatom, amikor jön a moslék, csak nem tudok a helyére állítani mást. Nem az a kérdés, hogy jobbat hoz-e vagy rosszabbat, olcsóbban vagy drágábban, hanem hogy hoz-e bármit is".Budafok-Tétény önkormányzata 2018-ban - akkor már Karsay vezette a kerületet - kötötte meg a 10 évre szóló szerződést a Pannon Menza Kft-vel, amit persze azóta módosították. Az viszont nem változott, hogy a megállapodás értelmében "a megrendelő a szerződést további 60 hónapra meghosszabbítja, amennyiben a 120 napos határidő leteltét megelőző 3 hónapban hibás teljesítésre okot adó körülmény nem állt fenn, vagy azt a vállalkozó orvosolta." Ilyen formán a Pannon Menza helyzete eléggé biztosnak tűnik még sok évig a kerületben.A szülőktől érkező panaszok hátterét vizsgálva Kazinczy Krisztina megkereste a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), amelytől azt a tájékoztatást kapta, hogy a budafoki közétkeztetési szolgáltató cég tulajdonosa - a Kórház és Menzaétkeztetés Zrt. - által működtetett Adyligeti Konyhát 2020-tól négy alkalommal minősítették. Hol közepes, hol jó eredményt kapott.ugyanott, amelynek nyomán hatósági vizsgálat indult a létesítmény üzemeltetőjével szemben.A budafoki menzahelyzetet tisztázó kérdéseinkkel megkerestük a kerületi önkormányzatot, amely válaszul kóstolásra hívott minket. Az ajánlattal nem éltünk, lévén a cikk és a helyzet szempontjából nem az a fontos az, hogy az újságírónak mi ízlik és mi nem. (Kazinczy Krisztinát is hívták kóstolásra, két kísérőt adtak volna mellé az előre meghatározott napon.) Ezt követően kaptunk egy szűk szavú választ, miszerint "Budafok-Tétényben erős kontroll-rendszert működtetnek. A szülőknek lehetősége van ellenőrizni a minőséget, kóstolásra jelentkezni, ahogyan a képviselőknek is. Nincsenek tömeges panaszügyeik".Mint a válaszból kiderült: szociális és gyermekélelmezésre valamivel több mint kétmilliárd forintot költenek évente, "ami nagyjából tíz százaléka a kerület teljes éves költségvetésének". Ezúttal is hangsúlyozták, hogy a kerületben a térítési díjjal "csak a nyersanyag egy részét fizetik a szülők és a gyermekek csaknem fele ebből is valamilyen kedvezményt, vagy teljes mentességet kap." Arra a kérdésünkre, hogy tudomásuk van-e a Nébih vizsgálatról, illetve felmerült-e a szerződésbontás a Pannon Menzával, nem kaptunk választ."Tudomásunk szerint nincs olyan XXII. kerületi önkormányzati képviselő, aki az eddigiekben élt volna a kóstolás lehetőségével, majd ez alapján kezdeményezte volna a szerződés felmondását" - válaszolta megkeresésünkre Demeter László a Pannon Menza Kft. ügyvezetője. A cég csoporthoz számos "menza" cég tartozik, amelyek tulajdonosa a Kórház és Menzaétkeztetés Zrt. A cég egyedüli tulajdonosa idén februárban az Airon Trust Bizalmi Vagyonkezelő lett, majd márciustól átvette a KWASA Vagyonkezelő Zrt. Mindkettőt Danku Tamás jegyzi, akinek cégbejegyzés szerinti címe idén májustól Dubajban van.)Több ezer forinttal drágul ősztől az iskolai menza, minden költségelem infláció feletti mértékben emelkedett a közétkeztetési cégeknélDemeter László lapunknak küldött válaszában kitért arra, hogy szolgáltatás díja nyilvános, az önkormányzattal kötött szerződésben rögzített. A társaság soha nem számolt fel indokolatlan vagy rejtett költséget. Azt is hozzátették, hogy a cég naponta összesen 10.335 adag ételt (reggelit, tízórait, ebédet és uzsonnát) biztosít. A legmagasabb minőségű szolgáltatás érdekében minden hónapban étlapértekezletet tartanak, ahol az önkormányzat és az intézmények képviselői is javaslatot tehetnek és jelezhetik észrevételeiket. Ezen túlmenően 360 fokos minőségértékelési rendszer alkalmaznak, amelynek keretében az intézmények értékelhetik a szolgáltatás minőségét. A 2024-2025-ös tanévben az összes intézmény által havonta leadott értékelések átlaga 4,42, azaz kiváló volt. Ezenfelül mindenütt van vásárlók könyve, véleményláda, amelybe bárki, akár anonim módon is leírhatja véleményét. Ezekről rendszeres tájékoztatást küldenek az önkormányzatnak.- írták, bár a következő mondatban pedig azt fejtegették, hogy "a 2024-2025-ös tanévben 10 alkalommal 14 napon keresztül volt lehetőségük a szülőknek, hogy megkóstolják a kiszállított ételeket és értékeljék azok minőségét". Ezeknek az értékeléseknek az átlaga összesítésük szerint 4,38 volt az 5-ös skálán.
|
Penészes kenyér, lejárt hús, viták és milliárdok: Budafok-Tétényben is dúl a menzaháború
|
Az ellenzék szerződést bontana, a fideszes polgármester szerint nem találnának jobbat – tudtuk meg.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3296066_budafok-teteny-menzahaboru-fidesz-ellenzek-peneszes-kenyer-lejart-hus-vitak-es-milliardok
|
2025-09-29 05:55:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Az Orbán Áronhoz, a miniszterelnök testvéréhez köthető Bank Biztonság Bizalom Zrt. (BBB) a Mentor West Hungary Zrt.-vel közösen nyerte el a Magyar Igazságügyi Akadémia (MIA) három ingatlanának élőerős őrzésvédelmét - vette észre a Népszava a friss Közbeszerzési Értesítőből. Az ajánlatkérő Országos Bírósági Hivatal három helyszínre, a MIA budapesti, Tóth Lőrinc utcai épületére, valamint balatonszemesi képzési központjának két ingatlanára kért árajánlatot: a XII. kerületi helyszínen egy 24 órás, a Balatonnál pedig egy 24, valamint egy 12 órás - hétvégén 24 órás - őrhelyre, összesen közel 70 ezer órányi munkára, melytől 10 százalékkal lehet eltérni.A Bank Biztonság Bizalom és társa mellett az Univerz Holding, a Szentinel Kft. és az ESG Holding tett ajánlatot, ám az OBH a BBB és a Mentor West 271,46 milliós ajánlatát választotta. Ami azt jelenti, hogy a miniszterelnök testvéréhez köthető cég és partnere cirka 3890 forintos órabérért őrzi majd az igazságügyi akadémia ingatlanjait.Nem ez az első eset, hogy Orbán Viktor testvérének cége állami tenderen indult és győzött, januárban például a Paks II. projekt keretében nyert el egy szintén őrzésvédelmi pályázatot 2 évre.
|
Orbán Viktor testvéréhez köthető cég nyerte el a Magyar Igazságügyi Akadémia három ingatlanának őrzésvédelmét
|
Az Orbán Áronhoz köthető cég és partnere cirka 3890 forintos órabérért őrzi majd az ingatlanokat.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3295613_orban-viktor-testverehez-kotheto-ceg-nyerte-el-a-magyar-igazsagugyi-akademia-harom-ingatlananak-orzesvedelmet
|
2025-09-24 13:41:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Lapunk több forrásból úgy értesült: nem az MTK Budapest, hanem az Orbán-kormány ötlete volt, hogy a Sorsok Háza "a magyarországi zsidó közösséghez folyamatosan és ezer szállal kötődő" sportklub tulajdonába kerüljön. Deutsch Tamás azonban ennek pontosan az ellenkezőjét állítja. "Az MTK volt a kezdeményező, mi fordultunk az elgondolásunkkal, a koncepciónkkal a kormányhoz" - közölte kérdésünkre az MTK elnöke, fideszes EP-képviselő.Ahogyan arról beszámoltunk, Deutsch Tamás - Bóka János miniszter társaságában - múlt héten jelentette be, hogy a kormány döntése révén az MTK átveszi a Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott, régen elkészült, de üresen álló holokauszt-emlékközpontot. A Sorsok Háza új neve: Brüll Alfréd Ház - Magyar Zsidó Örökség Parkja.Jövő év szeptemberétől itt fog működni az MTK által alapított köznevelési intézmény, a Brüll Alfréd Általános Iskola, Gimnázium és Technikum is. Az iskolában az oktatási tevékenységet szervezik majd a sportolók edzése köré, és nem fordítva. Létrejön továbbá egy "nyitott közösségi tér" kávézóval, más vendéglátó intézménnyel, kóserpiaccal.Az MTK két másik ingatlant is kap. Deutsch Tamás ígérte, hogy a több hektárnyi területen olyan közpark létesül, amelynek minősége és színvonala a Városligethez lesz mérhető.Mivel a bejelentéskor anyagi kérdések nem jöttek elő, utólag megkérdeztük, mennyibe kerül a működtetés és fenntartás, az új funkciók létrehozása. Deutsch Tamás tájékoztatása alapján jelen pillanatban csak kalkulációk vannak: mivel az épületegyüttes mindeddig nem nyitotta meg a kapuit, "nincs tapasztalati tény" a fenntartás és működtetés költségeire. A kalkulációk szerint - tette hozzá - a fenntartás, működtetés költsége évente mintegy 450-500 millió forint, amely költségvetési támogatás formájában áll majd rendelkezésre. A fenntartás és működtetés támogatása mellett a koncepcióban szereplő MTK történeti múzeum, a Brüll iskola, a többfunkciós közösségi tér kialakítására, valamint a közpark kialakításának megtervezésére kétmilliárd forintos költségvetési támogatást biztosít az Orbán-kormány - számolt be Deutsch Tamás."Csak további sebeket sikerült ejteni" - Szürreális fordulatot vett a Sorsok Háza történeteKorábban már felidéztük: a kormány először Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját bízta meg a Sorsok Háza létrehozásával, amelyet az eredeti tervek szerint 2014. április 16-án, a holokauszt magyarországi emléknapján akartak megnyitni. Schmidt Mária személye és koncepciója a kezdetektől heves emlékezetpolitikai vitákat kavart. Lázár János a kormány képviseletében megígérte, hogy a zsidó szervezetek egyetértése nélkül nem nyílik meg az emlékközpont.Miután teltek-múltak az évek, és semmi jele nem mutatkozott annak, hogy tartalmi kérdésekben sikerül konszenzusra jutni, a kormány 2018 őszén új projektgazdát keresett: a Sorsok Házát átadta a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek (EMIH). Ez a megoldás sem járt eredménnyel, bár Köves Slomóék is elkészítették a maguk koncepcióját, az intézmény megnyitásának újabb és újabb határidejét nem sikerült tartani.Tavaly ősszel újabb fordulat történt: a kormány visszavonta azt a határozatát, amely arról rendelkezett, hogy a Sorsok Háza az EMIH tulajdonába és fenntartásába kerül. Azt a legújabb fejleményt, hogy az MTK veszi át az intézményt, Karsai László történész előző cikkünkben a komédia, a nevetségesség és az ostobaság különös elegyének minősítette. Köves Slomó úgy fogalmazott: első hallásra kétségtelenül bizarrnak tűnik, hogy egy nemzeti holokauszt-emlékhelynek megépített központot egy sportegyesületnek adjanak át.A fejlesztés fázisában a fejlesztéshez szükséges anyagi forrásokat az MNV (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.), és nem az EMIH kezeli - nyilatkozta Köves Slomó lapunknak 2020 elején. Lehet, hogy véletlen egybeesés, de a 2 milliárd forint pontosan akkora összeg, amekkorával a kormány az MTK-s koncepció megvalósítását tervezi támogatni.
|
Évente félmilliárd forintba fog kerülni az átalakított Sorsok Háza, az Orbán-kormány kétmilliárdot ad
|
Az MTK-múzeumra, a Brüll iskolára és a közösségi tér kialakítására, valamint a közpark megtervezésére kétmilliárd forintot biztosít a kormány – tájékoztatta Deutsch Tamás a Népszavát. Kalkulációk szerint fenntartásra és működtetésre évi 450-500 millióra lesz szükség.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3295505_sorsok-haza-atalakitas-mtk-budapest-deutsch-tamas-evi-felmilliard-orban-kormany-ketmilliard
|
2025-09-24 05:55:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Évek óta nem lehet komolyan venni az Orbán- kormány költségvetési terveit, ezt jól példázza az idei büdzsé végrehajtásnak alakulása is. A fideszes parlament tavaly decemberbenA MÁK számai a július végi, vagyis csak az első hét hónapban megszületett kiadásnövelő intézkedéseket tartalmazzák. Eszerint az idei kiadások 3750 milliárd forinttal lesznek magasabbak a költségvetési törvényben elfogadottnál. Ez már a nettó kiadásnövekedés, ide nem értve azon belső átcsoportosításokat, amelyek nullszaldósak voltak.Felfedeztek egy kis hibát, már most hiányzik legalább 214 milliárd forint a jövő évi költségvetésbőlA kiadásnövelésnek három elkülöníthető csoportja van: az egyik az úgynevezett felülről nyitott kiadások - ilyen például a nyugdíj - ahol ki kell fizetni az előre nem tervezett, nem látott kiadásokat függetlenül attól, hogy mivel számoltak. A pluszkiadások nagy része - jellemzően ilyen a honvédelemnél látható ezermilliárdos túllépés - az előző évekről húzódik át. Vagyis ezekről korábban már döntött a parlament, például egy bizonyos fegyverrendszer beszerzésről, ami késedelmes szállítás miatt nem valósult meg időben - ezért az idei várható kiadások között kell nyilvántartani. Illetve vannak azok a tételek, amelyekről a kormány határozatban dönt, így a kiadási keret megemeléséről - ám nem tesz hozzá pénzt, ezért ezek ilyenkor a hiányt növelik. A gond mindezzel az, hogy a kormány elvileg csak végrehajthatja a költségvetési törvényt, de a gyakorlatban saját hatáskörben dönt több száz milliárdos kiadásokról, holott ez a törvényhozás joga lenne. További járulékos probléma, hogy a fegyelmezetlen gazdálkodás több száz milliárddal emeli meg az amúgy is magas államháztartási hiányt, illetve az államadósságot.Hároméves csúcsra ugrott a magyar államadósság, az EU-ban nincs másik ország, amely csak ilyen drágán tudná finanszírozni a működésétA tárcák közül a legnagyobb mértékben a Belügyminisztérium kiadásai emelkedtek, ami annyiban nem meglepő, hogy ez a legnagyobb költségvetéssel rendelkező tárca, hiszen az oktatás, a szociális szféra és az egészségügy is ide tartozik. Itt egészen hatalmas mozgásokat láthatunk,De 57 milliárddal költhet többet a rendőrség, 33 milliárddal az Országos Kórházi Főigazgatóság, és 174 milliárddal az egészségügyi intézmények - ami lehet indokolt is, de ezeket az emeléseket a kormány suba alatt vitte véghez, így nem lehet tudni, hogy minden egyes forintot a megfelelő célra használnak-e. A HM költségvetése - a már említett okok miatt - 958 milliárddal lehet magasabb az eredetileg tervezettnél, az összeg túlnyomó része (közel 900 milliárd) a Magyar Honvédség többlettámogatására megy el, de biztos ami biztos alapon 12 milliárddal megemelték a sportegyesületek támogatását is - így az idén a tervek szerint 29 milliárdot költenek erre a célra.Az Orbán-kormánynak van ötlete, mire költsön el még 50 ezer milliárd forintot, aminek csak két kis akadálya lehet, a pénzhiány és a kormányváltásHa egy költségvetési szerv vagy egy költségvetési kiadási sor kedvezményezettje jól fekszik a kormánynál, akkor az eredeti előirányzat akár 20-50 százalékát is megkaphatja plusztámogatásként. Példa erre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely minden évben lényegesen többet költhet, mint amennyit a törvény engedélyez. Az idén 20 milliárddal emelték meg az egyetem büdzséjét, ez több mint 50 százalék az eredeti 37 milliárdos előirányzathoz képest. A nemzetközi beruházásokon alapú vasúti fejlesztések sorát 20 milliárddal fejelték meg, így Mészáros Lőrincnek és kínai barátainak idén 220 milliárd forint jut a Budapest-Kelebia (Belgrád) vasútvonal építésre.Felcsillant a reménysugár a magyar gazdaság előtt, kár, hogy a németeken és az EU-n múlik mindenNagy csókosa a kormánynak Balássy Gyula, akinek cégein keresztül az elmúlt években több száz milliárd forintot égetett el a kormány. Idén eredetileg kormányzati kommunikációra és nemzeti konzultációkra 39,5 milliárd forintot terveztek. De láthatóan a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinet nem fért belel ebbe a "szűk" büdzsébe, ezért a júliusi végi állapotok szerint az idei keretüket a kormány 69,3 milliárd forintra emelte. Nem lehet kizárni, hogy ez az összeg tovább fog emelkedni, hisz az újabb nemzeti konzultációt július után jelentette be a kormány. (Még ennek a fordítottja is igaz lehet, a kormány vagy legalábbis a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinet már ekkor tudta, hogy nemzeti konzultálni fognak ősszel arról a Tisza Pártnak tulajdonított adótábláról, amelynek létezéséről akkor még a Tisza Pártban sem tudtak.)Az Orbán-kormány ráfordul az osztogatásra, indul a 2026-os választás előtti pénzszórás
|
Égeti a pénzt az Orbán-kormány, saját hatáskörben még 3750 milliárd forint pluszkiadásról döntött július végéig
|
Olyan tételekről van szó, amelyek nem szerepeltek a költségvetési törvényben.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3295329_orban-kormany-pluszkiadas-3750-milliard-forint
|
2025-09-23 09:30:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Több mint 50 millió forintos bírságot kell fizetnie a Szépművészeti Múzeumnak a hét, tender nélküli műtárgybeszerzés miatt. Mindez azt jelenti, hogy nem fogott túl vastagon a Közbeszerzési Döntőbizottság ceruzája, hiszen ennek a többszörösével is sújthatta volna a Baán László vezette intézményt. A közbeszerzési törvény szerint a tender mellőzése esetén a beszerzési érték 15 százaléka a bírság maximális összege, amit kiegészítésként további 15 százalékkal meg lehet fejelni.Mint arról írtunk, a Szépművészeti Múzeum összesen 1,879 milliárdot költött a vitatott műtárgybeszerzésekre, így a büntetési érték a kiszabott bírságnak akár a tízszerese is lehetett volna. Azzal együtt is, hogy az olasz mesterek, Lorenzo di Mariano és Angelo Mariano Mária-szobra esetében nem állapítottak meg jogsértést, mivel a 68,246 millió forint értékű beszerzés nem érte el a vásárláskor hatályos uniós közbeszerzési értékhatárt. A többi esetben azonban igen, így a döntőbizottság a hat festmény beszerzését jogsértőnek találta, de az adásvételi szerződéseket nem nyilvánította semmisnek, így azok érvényesek, a műtárgyak maradhatnak a múzeumban. A legnagyobb tételt mindenféle tekintetben El Greco Gonzaga Szent Alajos képmása című festménye képviselte. A Szépművészeti idén tavasszal jelentette be a műtárgygyarapítást. A kép 2022 óta látható a múzeumban, de csak idén került a tulajdonába. A festményt ugyanis eredetileg a MOL-Új Európa Alapítvány vette meg 3,6 millió dollárért.A Szépművészeti Múzeum hét műtárgyának beszerzését is megtámadta az ÁSZ, a kifogásolt vásárlások összértéke meghaladhatja a 1,5 milliárdotAz Állami Számvevőszék (ÁSZ) összesen hét jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Szépművészeti Múzeum elmúlt években lebonyolított műtárgyvásárlásai miatt. Az ok minden esetben a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése volt, ami a közbeszerzések területén megvalósítható legsúlyosabb jogsértések egyike. Az eljárás alá vont alkotások: Mattis Teutsch János Lélekvirág című rajza, Kádár Béla Eladják a szürkét című olajfestménye, Juan de Zurbarán Csendélet őszibarackokkal, körtékkel, almákkal és szilvákkal című képe, Gerrit /Gerrard/ van Honthorst Bűnbánó Magdolna című alkotása, Lorenzo di Mariano és Angelo Mariano Mária szobra és Szinyei Merse Pál Fürdőházikó című 1872-ben készült modern polgári életképe, illetve a már említett El Greco alkotás.A Szépművészeti Múzeum közleményt adott ki, amelyben elismerték, hogy jogtalanul mellőzték a tendert és tudomásul vették a bírságot. Ezzel együtt teljesen életszerűtlennek nevezték a vonatkozó uniós jogszabályt, amely egyedi műalkotások esetében is kötelező közbeszerzést ír elő. A múzeum szerint ez a szabályozás álságos és a közbeszerzés lényegét megcsúfoló színjátékra kényszeríti mind az eladót, mind a vevőt, ezért kezdeményezni fogják az uniós irányelv felülvizsgálatát."Álságos színjáték" - A Szépművészeti Múzeum felülvizsgáltatná a jogszabályt, amely alapján meg fogják büntetni
|
Több mint 50 millió forintos bírságot kell fizetnie a Szépművészeti Múzeumnak a tender nélküli műtárgybeszerzések miatt
|
Nem fogott túl vastagon a Közbeszerzési Döntőbizottság ceruzája.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3295367_szepmuveszeti-muzeum-50-millio-forint-birsag
|
2025-09-22 17:02:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Meglepő elszántsággal állt bele Újbuda önkormányzata a kerületi közétkeztetési piac újraosztását megakadályozni próbáló cég által indított háborúskodásba. Nem engedtek a zsarolásnak, de nem is tették fel a kezüket, ahogy Balmazújváros önkormányzata tette, ahol most a tiszalöki börtönből szállítanak ki ételt a város 11 bölcsődéjébe, óvodájába és iskolájába érvényes szerződéssel bíró közétkeztetési szolgáltató híján.Börtönkosztot kapnak a gyerekek BalmazújvárosbanA XI. kerületben egy hét alatt találtak és béreltek egy főző- és tálalókonyhát, felszerelték a szükséges eszközökkel, megszervezték a beszállítókat, beszerezték az engedélyeket és felvették a szükséges személyzetet, összeállították az étlapokat és még a hulladék elszállításáról is gondoskodtak, hogy el tudják látni a kerület bölcsődéiben és óvodáiban étkező 3400 gyereket. Várhatóan kapkodás ellenére is spórolnak rajta 30-40 milliót két hónap alatt.- Olyan alvilági, maffiamódszereket vetettek be ellenünk, amelyeknek nincs helye a hazai közéletben- jelentette ki László Imre, a kerület DK-s polgármestere egy szerdai háttérbeszélgetésen. A harcnak még nincs vége, ráadásul korántsem csak róluk van szó. A 150 milliárdosra becsült hazai közétkeztetési piac sok éve egy szűk szolgáltatói kör vadászterülete. (Lásd keretes írásunkat.) Ráadásul az élelmiszerek, alapanyagok jelentős inflációja miatt egyre többet kénytelenek erre költeni az önkormányzatok, lévén az erre kapott állami támogatás a költségek alig harmadát fedezi. A többit a szülők és a települések adják össze. Újbudán a 43 százalékát állja az önkormányzat.2019-ben egy tíz évre szóló, a kerület számára előnytelen feltételekkel kötött közétkeztetési szerződést örökölt a kerület újonnan megválasztott, László Imre által vezetett testülete. A 2013-ban aláírt szerződés egyetlen cégre bízta a kerület csaknem 10 ezer embert érintő közétkeztetését. A Gasztvital cégcsoport hol Pensio, hol Klassz Menza, hol Pannon Menza néven biztosította az átlagosan napi 21 ezer adag ételt. A kontraktus nem tette lehetővé a szolgáltató szankcionálását hibás teljesítés esetén, holott volt panasz bőven, az ovisoknak kiosztott rohadt gyümölcs miatt László Imre egyszer le is ült velük tárgyalni, de nem sok adu volt a kezében. A szerződés lejáratakor azonban új alapokra kívánták helyezni a kerületi közétkeztetést. A menzareform részeként már akkor bevezették pilot programként, a gyermekek számára a szabad szedéses rendszert, az új közbeszerzést egy évre, öt részre bontva írták ki. A tenderre azonban egyedüliként a Pannon Menza jelentkezett, így újra velük szerződtek. A következő évben ismét nekifutottak, de újfent sikertelenül, újabb egy évre hosszabbították a Pannon Menzával.De nem adták fel és az idén is kiírták a közétkeztetési pályázatot: egy évre, öt részre bontva. Ezúttal nagyobb volt érdeklődés. A legnagyobb tételt jelentő iskolai A és B menüs részt a Pannon Menza nyerte, a svédasztalosra, a szabad szedéses módszeréről ismert Hungast adta a legjobb ajánlatot, míg a bölcsis, ovis és szociális étkeztetésre egy kisebb családi vállalkozás, a Julienne Kft. jelentkezett be. A Hungast egy teljesen adminisztratív hiánypótlási felhívásra nem reagált, így végül ezt a részt is a Pannon Menza nyerte. De ezzel együtt is elvesztették a korábbi szerződési érték felét, évi nettó 2,1 milliárd forintot. Az önkormányzat viszont 730 millió forintos megtakarítást könyvelhet el az új szerződésekkel.Újbuda önkormányzata azonban nem dőlhetett hátra. A Pannon Menzát is magában foglaló Gasztvital-csoport heves támadásba lendült. A cég hivatalos e-mail címéről érkezett névtelen levélbenazzal vádolták meg a kerület kabinetvezetőjét, hogy kenőpénzt kért a cégcsoporttól a tender befolyásolásáért. (A kabinetvezető rágalmazás miatt feljelentést tett.)Egy búcsúcsomaghoz mellékelt levélben - heves riadalmat kiváltva - arról tájékoztatták a közétkeztetésben érintett időseket, hogy a szolgáltatás megszűnik, holott erről nincs szó. Az is kiderült, hogy a Gasztvital vezetői a kerület egyik fideszes képviselőjével egyeztettek, holott a politikus nem vett részt a tendereztetésben.A tendert megtámadták a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, így a kerület nem köthetett érvényes szerződést a nyertes Julienne Kft-vel. Az önkormányzat csapdába esett.Vagy érvénytelen szerződést köt, vagy a közbeszerzés megkerülésével szerződik, mindkettő jelentős pénzbírságot vonhat maga után, vagy a korábbi évekhez hasonlatosan meghosszabbítja a szerződést a Pannon Menzával.A kerület mindezek helyett úgy döntött, hogy a jogorvoslat végéig saját hatáskörben oldja meg a bölcsisek és az ovisok étkeztetését. Erre az önkormányzat szerint a Gasztvital követni kezdte a beszállítók autóit. Hirtelen feltűnt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is, amely sietve ellenőrzött minden nem Pannon Menza-érdekeltségű főző- és tálalókonyhát a kerületben. Nem találtak érdemi kifogásolni valót. Azóta a kormányhivatal is bejelentkezett ellenőrzésre.Újbuda továbbra is a jóval olcsóbban szolgáltató Julienne Kft-vel akar szerződni, remélik októberben erre sort is keríthetnek. Az így megtakarított pénzt a menzák felújítására és minőségfejlesztésre fordítják, illetve ezzel elkerülhetővé válik a szülők által fizetett térítési díjak emelése.- Ez nemcsak a mi harcunk- állítja László Imre, aki szerint Miskolc, Balmazújváros vagy éppen Salgótarján önkormányzata is hasonló cipőben jár. Mindegyik helyen a Gasztvital cégcsoport vagy az azzal kapcsolatban álló Szakácstündér Kft. a szerződött partner.Több ezer forinttal drágul ősztől az iskolai menza, minden költségelem infláció feletti mértékben emelkedett a közétkeztetési cégeknélA közétkeztetési piac kevesek bizniszeAz évi sok milliárdos biztos bevétellel kecsegtető, jellemzően hosszú távú - 5-10 éves - szerződésekkel lefedett közétkeztetési piac kevesek biznisze. A mostanában a szabad szedéses menza-programról ismert Hungast Holding Zrt.-ot korábban az állami menza-központosítási terv várható győzteseként emlegették, de Lázár János tervét végül éppen a Fidesz erős emberei fúrták meg. A Hungast így is kulcsszereplő maradt, miután felvásárolta a riválisait: a Sodexot, a Zóna Vendéglátót, a Gyermekmenza Kft.-t, illetve többségi tulajdont szerzett az Elamen Zrt.-ben. A Hungast a fideszes Papcsák Ferenc egykori zugló polgármester segítségével vetette meg a lábát Budapesten, azóta is ez a cég főz a kerületre. De szállítottak már az I. II., III.,V., VI., IX. és a XIII. kerületek intézményeibe is. A céget időről időre összekötik Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselővel. Legutóbb tavaly, amikor kiderült, hogy a Hungast csoport egyik cégétől bérel autót a fiával közösen. Bánki Erik szerint nincs kapcsolata a céggel.Nagy darabot hasít ki a közétkeztetési tortából a Junior Holding is, amely a II., V., VI., IX., XIII.. XVI. XXI. és a XXIII. kerületben is szolgáltat. A kerületek egy része - például a VI. vagy a XIII. kerület - igyekszik több lábon állni és a közétkeztetést több szereplővel megoldani, ahogy erre az útra térne át a XI. kerület is. De van, aki nem tér le a bejáratott útról. A XXI. kerület például a 2019-ben szerződött a Prizma Juniorral, amit az idén 2028-ig meghosszabbítottak.Egyre nagyobb részt kanyarít le a Kórház- és Menzaétkeztetés (KEM) Zrt. is, amely pénzügyi tanácsadó cégként indult, majd évekkel ezelőtt felvásárolta a Klassz Menza Kft. és a Pensio Magyarország Kft. közétkeztetési üzletágát, majd egy sor "menza" utónevű céget hoztak létre és Gasztvital néven cégcsoporttá alakították. Működésüket időről-időre heves botrányok kísérik. A legnagyobb visszhangot a józsefvárosi eset kapott. A 2019-ben frissen megválasztott Pikó András polgármester nem fogadta el a Klassz Menza áremelési kérelmét, lévén egyébként is elégedetlenek voltak a szolgáltatással és érvénytelenítették az előző ciklusban kötött megállapodást, majd a jóval olcsóbban dolgozó Eurest Kft.-re bízták meg. A cégváltás miatt az Orbán-család ügyvédje, Bajkai István mellett is feltűnő Lukács Rudolf főként vidékről verbuvált tüntetőkkel tiltakozott. A Közbeszerzési Döntőbizottság 50 millióra büntette az önkormányzatot, de így is beljebb voltak 120 millióval. Kőbányán úgy nyert meg a KEM egy 10 éves 10 milliárdos szerződést 2019-ben, hogy a négy indulóból rajta kívül mindenkit kizártak.Kispesten a Szakácstündér Kft. győzelme váltott ki heves vitát akkoriban. A cég ugyan hivatalosan egy amatőr focistából lett vállalkozó nevén van, de Balmazújvárosban például a Menza/KEM cégcsoport vezetőjeként ismert Demeter László nyilatkozott idén szeptember elején a nevükben. Balmazújvárosban egyébként az eredeti tendergyőztes meglepő módon visszalépett, így került a helyére a jóval többet kérő Szakácstündér, ám a céggel éppen a magas összeg okán nem akarnak szerződni az ellenzéki képviselők, a fideszesek viszont aláírnák a kontraktust.Salgótarjánban rendőrségi ügy lett a Szakácstündérrel kötött 15 évre szóló, nettó 16,3 milliárdos, tavaly aláírt szerződésből. Az aláíró önkormányzati cég vezetőjét azóta menesztette Kreicsi Bálint polgármester, aki erősen túlárazottnak tartja a megállapodást. A Szakácstündér tavaly elérte, hogy Újpesten 13 milliárdra emeljék az eredetileg 9 milliárdról szóló, 5 éves közétkeztetési szerződés összegét. A miskolci gyerekek levesadagját idén egy deciliterre vette vissza a fideszes vezetésű és többségű önkormányzat körében népszerű Kórház- és Menzaétkeztetési Zrt. A cég jogelődjével, a hasonló nevű kft-vel, amelynek vezetője szintén Demeter László volt, 2017-ben tíz évre szerződött a fideszes önkormányzat 9,2 milliárd forintért. A legutolsó szerződésmódosítás, ami 2026. júniusi dátummal (?) szerepel a Közbeszerzési adatbázisban, már 18,8 milliárdról szól.A KEM Zrt. hivatalosan nem tartozik Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, ám volt húsipari cégével való áttételes üzleti kapcsolata miatt a nemzet gázszerelőjének tágabb holdudvarához sorolták. A KEM idén egy "bizalmi vagyonkezelő" cég tulajdonába került.
|
Közétkeztetési háborúba keveredett Újbuda önkormányzata egy fideszes hátszelű cégcsoporttal, amely más városok botrányaiban is érintett
|
László Imre polgármester szerint Miskolc, Balmazújváros vagy éppen Salgótarján is hasonló cipőben jár.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3293958_kozetkeztetes-menza-ujbuda-laszlo-imre-tendereztetes-fidesz
|
2025-09-11 05:50:00
| true
| null | null |
Népszava
|
A lapunk birtokában lévő dokumentum tanúsága szerint II. rendű vádlottként "különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények" miatt állt bíróság elé Danyi Sándor, a Heves megyei roma önkormányzat elnöke. Bár az Egri Törvényszék nem válaszolt kérdéseinkre, úgy tudjuk, már megszületett az elmarasztaló ítélet vele szemben.Ami biztos: a Nemzeti Választási Iroda július 2-án arról tájékoztatta a területi választási bizottságot, hogy "Danyi Sándor, a Heves Vármegyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a központi névjegyzék 2025. július 1. napi adatai alapján nem rendelkezik választójoggal". Erre tekintettel a területi választási bizottság megállapította Danyi Sándor képviselői és elnöki megbízatásának megszűnését, és gondoskodott mandátuma betöltéséről.A fővárosi roma önkormányzatban az alelnöki poszton volt üresedés, Keszthelyi Ottó ugyanis nem tudta ellátni feladatát. Keszthelyi Ottó június 3-a óta nem elérhető, nem tudni róla semmit, a "felesége azt a tájékoztatást adta, hogy előzetesben letartóztatásban van, de van, aki szerint bujkál" - rögzítette a fővárosi roma önkormányzat július 16-án tartott ülésén elhangzottakat a jegyzőkönyv. Keszthelyi Ottó helyett másik alelnököt választottak.Mégsem teljes az egyetértés a romák között, a Fidesz játszhat a cigány voksokkalDanyi Sándor és Keszthelyi Ottó egyaránt a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) politikusa. Arról a szervezetről van szó, amit Sztojka Attila volt romaügyi kormánybiztos, időközben államtitkárrá kinevezett fideszes képviselő - újabban a Roma Digitális Polgári Kör vezetője - hozott létre, és amely fölényesen megnyerte a tavalyi roma nemzetiségi választást, így nagy többséget szerzett az országos roma önkormányzatban. A hevesi és budapesti eset alátámasztani látszik mindazt, amiről még tavasszal beszélt Rafal Lion szegedi roma jogász. Hajdú-Bihartól Zaláig kilenc olyan megyét sorolt fel, ahol - állította - bűncselekmények elkövetése miatt eljárások folynak (vagy folytak) a CiKöSz politikusai ellen. Költségvetési csalástól kábítószer- és emberkereskedelemig terjed a skála.Költségvetési csalással gyanúsítanak roma politikusokat, köztük van Aba-Horváth István MROÖ-elnök isAba-Horváth István, aki akkor még a CiKöSz színeiben töltötte be az országos roma önkormányzat elnöki tisztségét, egyedül egy lányfuttatásos esetről értesült, de - mondta - ő is csak a sajtóból, ahogyan bárki más. Hangsúlyozta: nem lehet mindenkit megismerni egy ilyen nagyra nőtt szervezetnél, ha ismerték volna az illetőt, "biztos, hogy esélye sincs a CiKöSz-nél indulni".A CiKöSz számára nem kizárólag a bűnügyek okozhatnak fejfájást. Ahogyan arról beszámoltunk, nemrég Aba-Horváth István lemondott a CiKöSz elnökségi tagságáról, és maga az elnök, Szűcs Csaba is megvált tisztségétől. Mindketten kiléptették saját egyesületüket a gyűjtőszervezetként működő CiKöSz-ből. A lemondások és kilépések a Sztojka Attilával kialakult konfliktussal magyarázhatók. A belső viszály ellenére Aba-Horváth István és Szűcs Csaba is megmaradt a Fidesz támogatójának. A CiKöSz-szel történt szakítás után a debreceni Aba-Horváth István elmondta lapunknak, hogy húsz éve a Fidesz tagja, nagyon jó viszonyt alakított ki a helyi kormánypárti politikusokkal: "Melyik az a bolond cigány, aki ezt a kapcsolatot önként felrúgja?""Cigánynak a legnagyobb ellensége a cigány" - Egymásnak estek a fideszes romák, az önkormányzati elnök lerázná a pártérdeket
|
"Költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények" - Kínos ügyek a fideszes romák szövetségében
|
A Heves megyei roma önkormányzat elnökének és a fővárosi roma önkormányzat alelnökének is meggyűlt a baja a törvénnyel. Mindketten a kormánypárti CiKöSz politikusai.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3293524_cikosz-koltsegvetesi-csalas-danyi-sandor-keszthelyi-otto
|
2025-09-08 13:55:00
| true
| null | null |
Népszava
|
"Elém került egy előterjesztés, ami egy a piaci árnál jóval kedvezőbb önkormányzati lakásbérleti szerződés meghosszabbításáról szól. A kérelmet egy jelenleg is hivatalban lévő győri önkormányzati képviselő adta be, aki úgy fizet 70 ezer forintot a szép nagy önkormányzati bérlakásért, amiben lakik, hogy közben milliós havi jövedelme van" -írta ki hétfő délutána Facebook-oldalára Győr ellenzéki polgármestere, Pintér Bence.A városvezetőt, mint olvasható a folytatásban, kötötték a személyiségi jogi és önkormányzati szabályok, ezért nem nevezte meg, melyik képviselőről van szó. De nagyon hamar kiderült, ugyanis az érintett szinténa Facebook-oldalán még aznap reagált: Antal Imre, a Fidesz-KDNP frakció képviselője, a pénzügyi bizottság elnöke azt válaszolta, "minden jogszabályi és etikai előírást betartottam. Lelkiismeretem tiszta."Pintér nem ért egyet azzal, hogy a jelenleg érvényes szabályok nem tiltják, hogy győri képviselők önkormányzati bérlakásokban éljenek, a szerződések pedig nem bonthatók fel amiatt, mert a megváltoztak a bérlő(k) jövedelmi viszonyai. Márpedig Győrben aki önkormányzati képviselő lett a mostani ciklusban, annak biztosan megváltoztak a jövedelmi viszonyai.Nem bír kikopni a köztudatból a tavaly karácsonykor, a jobboldali frakció által megszavazottképviselői fizetésemelés, ami három és félszeresére emelte a politikusi béreket. Egy képviselő Győrben jelenleg (bruttóban) havi több mint félmillió forintot keres, aki bizottsági tag is (majd’ mindenki az) 844 ezer forintot, bizottsági elnök pedig 1 millió forint fölötti jövedelemmel bír. Az ügyben érintett Antal Imre bizottsági elnök is, tehát az ő bére átlépi a milliós határt, ezen felül a városi közszolgáltató cég - Győr-Szol - felügyelőbizottságának elnöke. A képviselőnek van vállalkozása is, onnan megint csak származik jövedelme, ezek a vagyonnyilatkozatából derülnek ki.Valószínűleg erre alapozva írta azt Pintér, hogy szerinte "nem etikus és nem vállalható, hogy egy győri önkormányzati képviselő a piaci árnál jóval kedvezőbb árazású önkormányzati bérlakásban lakik, ezzel pedig a kisebb pénzű győriek elől foglalja az ingatlant"."Ugyan a képviselőnek saját magának kellett volna, hogy annyi belátása legyen, hogy eleve nem adja be ezt a kérelmet, de láthatóan nem volt."A polgármester posztjának legpikánsabb része az, amikor azt írja - és ekkor még nem volt ismert Antal Imre személye -, hogy levélben felkérte a közigazgatási és pénzügyi bizottság elnökét, Antal Imrét, hogy "vizsgálja ki az esetet, és a bizottsággal közösen tegyen javaslatot egy olyan etikai szabályzatra, amely megakadályozza az ilyen jellegű elfogadhatatlan gyakorlatok kialakulását".Végül Pintér Bence bejelentette azt is, hogy ha a győri közgyűlésben a frakciója, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület (TSZV) kerül egyszer majd többségbe, akkor "olyan, mindenkire kötelező szabályokat fogunk hozni, amelyek megakadályozzák, hogy egy győri önkormányzati képviselő a piacinál kedvezőbb árazású győri önkormányzati bérlakásban lakjon".Egyelőre ehhez nincs többsége, ugyanis a 22 tagú győri képviselő-testületben a Fidesznek 14 képviselője van, a TSZV-nek pedig mindösszesen öt.Ez volt tehát Pintér posztja, amelyre néhány órával később, a személyét felfedve reagált Antal Imre. A fideszes képviselő azzal kezdte, hogy "sosem volt titok, hogy más 4000 győrihez hasonlóan önkormányzati lakásban élünk a családommal". Ezt követően leírta a történetüket: 2010-ben pályáztak az önkormányzat felújításos lakáspályázatára, azt követően, hogy kétszer már elutasították a kérelmüket. Itt kell megjegyezni, hogy Antal Imre most először önkormányzati képviselő, tehát 2024 előtt nem volt tagja a testületnek. Erre ő maga is kitér: "Semmilyen politikai tevékenységet nem végeztem, így semmilyen összeférhetetlenség nem állt fent a lakáspályázatommal kapcsolatban."Antal és családja egy belvárosi lakásra pályázott, tudomása szerint - mint írja - más nem jelentkezett arra "a rendkívül rossz állapotú műemléki lakásra", amelyre 5 millió forintot költöttek. Antal Imre megítélése szerint "egy városi tulajdonú romhalmazból, élhető lakást alakítottunk ki, mellyel a város vagyona is növekedett, mivel ilyen esetben a fejlesztés automatikusan közvagyon lesz.Tehát én nem zsebre tettem egy összeget, hanem a közvagyont gyarapítottam."Antal szerint a mindenkori bérleti díjat Győrben rendelet határozza meg, annak mértékére nincs ráhatása a bérlőnek, "tehát ezért hibáztatni valakit meglehetősen abszurd". Végül leszögezte, hogy valótlan állítás, miszerint rászorulók elől veszik el a lakást, ugyanis ez nem szociális bérlakás. Ha pedig a bérleti szerződést betartják, akkor az automatikus meghosszabbodik. Ennek fényében: "Minden jogszabályi és etikai előírást betartottam. Lelkiismeretem tiszta" - szögezte le a képviselő.
|
Milliós fizetés mellett 70 ezret fizet az önkormányzati bérlakásért a fideszes képviselő, szerinte ez oké, a polgármester szerint nem
|
Győr polgármestere szerint a képviselőnek eleve be sem illett volna adnia a kérelmet, de láthatóan nem volt ennyi belátása. „A lelkiismeretem tiszta”, válaszolta a bérlakásának szerződését meghosszabbítani kívánó fideszes képviselő.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/13/gyor-pinter-bence-fidesz-kdnp-kepviselo-onkormanyzati-berlakas
|
2025-10-13 18:19:50
| true
| null | null |
Telex
|
Elutasította Hadházy Ákos panaszát a Bicskei Járási Ügyészség a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében. Az ügyészség szerint nem történt bűncselekmény, a műemléki védettségű istállókat a Fejér Vármegyei Kormányhivatal hatósági engedélyével építették át. A határozatot Hadházyosztotta meg szombat délelőttFacebookon.A képviselő szeptemberbenműemlék vagy védett kulturális javak megrongálásának bűntettemiatt tett feljelentést, amit fényképes bizonyítékokkal támasztott alá. A feljelentésben úgy fogalmazott, hogy "a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták". Szerinte ezek helyére épültek "az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos".A rendőrséghárom nap alatt elutasítottaa feljelentést, mert szerintük az átalakítás mindenben megfelelt a hatósági engedélyeknek. Hadházy ezután tett panaszt az ügyészségnél. "Az eredmény persze borítékolható volt egy olyan országban, ahol az ügyészség már számtalanul bebizonyította, hogy szolgaian kiszolgálja Orbánékat."Érdekes részlet ugyanakkor az ügyészségi határozatban, hogy"a szakhatósági engedély megalapozottságának vizsgálata nem képezi a büntetőeljárás tárgyát".Hadházy ezzel párhuzamosan beadványt tett a műemlékvédelmi hatóságként működő kormányhivatal felé is, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte eltűnt két műemléki védettségű épület Orbán Győző hatvanpusztai birtokán."Fontos tudni: azok a rendőrök, ügyészek, köztisztviselők, akik ebben a faék egyszerűségű, köztörvényes bűncselekményben az Orbán családot fedezik, maguk is hivatali visszaélést követnek el. A hatvanpusztai műemlékrombolás elévülési idejének ugyan már a határán vagyunk, de ezeknek a hivatali visszaéléseknek az elévülési ideje a nulláról indul" - tette hozzá a képviselő.Ha kíváncsi, mi épült a miniszterelnök édesapja tulajdonában álló hatvanpusztai birtokon, akkor nézze meg a drónvideónkat:
|
Az ügyészség szerint sem történt bűncselekmény Hatvanpuszta műemlék épületeinek átépítésénél
|
Hadházy Ákos a két műemléki védettségű istálló lerombolása miatt tett feljelentést. A rendőrség és az ügyészség szerint a kivitelező betartotta a hatósági engedélyeket.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/12/hadhazy-akos-hatvanpuszta-ugyeszseg-muemlek
|
2025-10-12 09:41:35
| true
| null | null |
Telex
|
Először azt közölték, hogy az állam fizette Orbán Viktor magángépes utazását a dublini ír-magyar válogatott mérkőzésre, aztán azt, hogy ez nem került pénzébe az adófizetőknek, most pedig azRTL-nekazt válaszolta a Miniszterelnöki Kabinetiroda, hogy Orbán Viktor saját költségén utazott a meccsre.A kormányfő horvátországi nyaralása végén, szeptember 6-án váratlanul Dublinban tűnt fel, ahol Csányi Sándor OTP-vezérrel, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökévelegyütt nézték meg a mérkőzést. Mint kiderült, Orbán Viktort egymagángéppel vittékBračról Dublinba, majd pedigezzel is érkezett visszamásnap Budapestre.Nemcsak Orbán Viktor hazaútja alakult kacskaringósra, hanem az is, amit ezután arról kommunikáltak, ki is fizette a kormányfő utazását.A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) arra a kérdésünkre, hogy ki fizette az utat, először csak ennyit közölt: "Orbán Viktor miniszterelnök az ír-magyar meccsre a szokásoknak megfelelően az MLSZ elnökével utazott el, és vele is utazott haza."Orbán Viktor aztán azt mondtaazt mondta az Ötnek adott interjújában, hogy "az én utamat ilyenkor a magyar állam fizeti, mert az MLSZ meghívására megyek, és akkor a magyar kormány kifizeti ezt, azt hiszem, az MLSZ-nek".A KTK erre mégrá is erősített azzal, hogy bizony az állam fizette Orbán magángépes meccsnézését, márpedig azért, mert az hivatalos útnak minősül.Aztán valami történt. Két hétre rá Hídvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára már aztválaszoltaJakab Péterírásbeli kérdésére,hogy Orbán dublini magángépes utazása "egyetlen forintjába sem került a magyar adófizetőknek".És mostanra eljutottunk oda, hogy Orbán Viktor saját zsebből fizette a kiruccanást a meccsre.Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón még csak Hídvéghi Balázs válaszát ismételte meg, miszerint az út nem került az adófizetők pénzébe. Az RTL újra megkereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot, ami végre kimondta azt., hogy Orbán Viktor tehát saját maga fedezte az utazása költségét. Ehhez egy hónapnak kellett eltelnie.Az továbbra sem tudható, hogy az út mennyibe került, mint ahogy arra sincs válasz, miért kommunikálták az elején mindennek az ellenkezőjét.
|
Most megtudhattuk, hogy Orbán Viktor mégiscsak saját zsebből fizette a magángépes utat Dublinba
|
Egy hónapja még azt állította a kormány és a kormányfő is, hogy az állam fizette az utat.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/09/orban-viktor-magangep-ir-magyar-valogatott-dublin-utazas-koltseg-mlsz-otp
|
2025-10-09 21:28:29
| true
| null | null |
Telex
|
Bűncselekmény hiányában nem nyomoz a rendőrség a szeptember eleji, Magyarföldön megtartott időközi polgármester-választás ügyében - közölte az MTI.Mindezt annak ellenére, hogy az időköziről a területi választási bizottság korábbi jogerős határozatábankimondta, hogy törvénysértés miatt meg kell ismételni - a választás előtti időszakban ugyanis feltűnően sokan jelentkeztek be a településre. Június vége és szeptember eleje között csaknem harmadával, 48-ról 66-ra emelkedett a településre állandó lakcímmel bejelentettek száma. Még a nyertes polgármesterjelöltnek, Farkas Gábornak is csak pár nappal a választás előtt lett magyarföldi lakcíme - ráadásul egy ingatlanban, ahol egyébként egy hónap alatt 3-ról 11-re nőtt a bejelentettek száma.A bizottság akkor közölte, a törvénysértés miatt a rendőrségnek is átadják az iratokat. A rendőrség mostani közlése szerint szeptember 15-én kaptak bejelentést választási csalás miatt, bűncselekmény hiányában azonban a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság elutasította a feljelentést. Hozzátették, ez a döntés nem befolyásolja a bizottsági határozatot - a választási eljárásról szóló törvényben foglaltak alapján ugyanis megvalósult a törvénysértés. Az időközi polgármester-választást most vasárnap ismétlik meg.Magyarföldön azért kellett időközi választást tartani, mert a kétfős képviselő-testület a feloszlás mellett döntött, így megszűnt az addigi polgármester tisztsége is. A képviselők megválasztása érvényes volt, hat jelölt közül a korábban is mandátummal rendelkező, a feloszlatást kezdeményező két személy nyert. A polgármesteri tisztségért szeptemberben négy független jelölt indult, Farkas Gábor akkor 26 szavazattal nyert. Azóta az egyik jelölt, Tóth Zoltán visszalépett, így vasárnap csak hárman indulnak a pozícióért.
|
Nem nyomoz a rendőrség a magyarföldi időközi ügyében, ahol a választási bizottság szerint törvénysértés történt
|
A szeptemberi választás előtti hónapokban feltűnően megnőtt a településre bejelentettek száma, még a nyertes polgármesterjelöltnek is csak pár nappal korábban lett magyarföldi címe.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/09/magyarfold-idokozi-valasztas-tomeges-betelepules-nem-nyomoz-rendorseg
|
2025-10-09 10:59:15
| true
| null | null |
Telex
|
Összeállt az a magántulajdonú hadiipari portfólió, amelynek kialakításáról sokat írt korábban a Telex. Emlékeztetőül: a Telexáprilis végén, az N7 vezetőjének váratlan lecserélése során írt először arról a folyamatról, amely az állami, vagy részben állami védelmi cégek felértékeléséről és részleges kiszervezéséről szólt. Majdjúnius elejénújabb helyzetjelentést adtunk a készülő tranzakcióról, amelyben a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. lett a kiválasztott partner. Hamarosan aztán megjelentek ahivatalos tények.Eszerint egy közös cég, az N7 Defence Zrt. 75 százalék feletti többségi tulajdonosa egy magáncég, azaz a 4iG lesz. Az államnál a működtetésben még stratégiai kisebbség sem marad: a részesedése csak 25 százalék mínusz egy részvény lesz. A kritikus infrastruktúra, azaz az ingatlanok, adott esetben a gyárak, berendezések állami tulajdonban maradnak. Úgy tűnt, hogy a holdingban egyesítik kilenc cég tevékenységét. Ugyanakkor a Telex iparági forrásokra hivatkozva többször jelezte, hogybizonyos kiszemelt cégek (így a francia Airbus, vagy a német Dynamics Nobel Defence) problémát látott abban, hogy a hazai joint venture-ébe, vagyis közös vállalkozásába egy olyan társaság lépjen be, a 4iG, amelyben egy versenytársuk, a német Rheinmetall is tulajdonos,mégha kisebbségi is. Ezt a problémát végül úgy tűnik, hogy nem is sikerült áthidalni, mert a most bejelentett tranzakció a korábban tervezettnél kisebb lett.Mint a hivatalos közlemény is emlékeztet, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) és az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. (N7 Holding) 2025 júniusában nem kötelező érvényű előzetes megállapodást írt alá Magyarország első, állami és magántulajdonban működő védelmi ipari holdingvállalatának megalapításáról. A mindjárt bemutatott tranzakciók vételárának nettó jelenértéke 72,1 milliárd forint, az ügyletek zárása versenyhatósági jóváhagyásoktól függ.A júniusban megkötött előzetes megállapodás, valamint az azt követő részletes átvilágítási folyamat és a nemzetközi partnerekkel folytatott egyeztetések eredményeként az N7 Holding és a 4iG SDT végül 2025. október 6-án három adásvételi szerződés aláírását jelentette be. A megállapodások értelmében:Az N7 Holding az általa alapított N7 Defence Zrt.-be apportálja négy meghatározó védelmi ipari leányvállalatban - Aeroplex Kft., Arzenál Fegyvergyár Zrt., Colt CZ Hungary Zrt. és Rheinmetall Munitions Zrt. - lévő tulajdonrészét.Külön tranzakció keretében pedig a VAB Kft.-re ruházza a Rheinmetall Hungary Zrt. 49 százalékos állami üzletrészét. A 4iG SDT a két holdingtársaságban 75 százalék +1 szavazattöbbség-tulajdont szerez., a többi az államé marad, vagyis az állami N7 Holding 25 százalék mínusz 1 szavazati részesedést tart meg.A 4iG SDT 100 százalékos tulajdont vásárol az aknavető- és lőszergyártó Hirtenberger Kft.-ben, illetve leányvállalataiban.Az előzetes megállapodásban szereplő további három vállalat (Airbus Helicopters Hungary Kft., a SATYPS PSP Hungary Zrt. és a Dynamics Nobel Defence Zrt.) esetében a felek nem zárják ki a jövőbeli együttműködés lehetőségét, azonban a szabályozó környezet és az üzleti feltételek miatt ezek kialakítása hosszabb előkészítést, vagy az eredeti elképzelésektől eltérő partneri struktúra kialakítását igénylik. A közlemény segítségével nézzük meg, miképpen áll fel az új portfólió:az Aeroplex repülőgép-javító vállalat (100 százalékos N7 Defence tulajdon lesz);a Kiskunfélegyházán működő, kézilőfegyver és hadiipari alkatrészek gyártásával foglalkozó Arzenál Fegyvergyár Zrt. (100 százalék N7 Defence tulajdon lesz);a Colt CZ Hungary Zrt.-t, amely szintén kézifegyverek, például a CZ BREN 2 gépkarabélyok gyártását végzi (a cseh Colt CZ Group 51 százalékos, illetve az N7 Defence 49 százalékos tulajdonában lesz);végül a Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. várpalotai lőszergyárát (a német Rheinmetall 51 százalékos és az N7 Defence 49 százalékos tulajdonában lesz).Az N7 Defence-be kerülő portfólióvállalatok kritikus infrastruktúrája (ingatlanok, gyárak, üzemek) közvetlen állami tulajdonban marad, amelyek használatáért a társaságok bérleti díjat fizetnek.Az N7 Defence ügylettel párhuzamosan az aknavető és lőszergyártással foglalkozó Hirtenberger Defence Systems Védelmi Ipari Kft.-t és leányvállalatait a 4iG SDT külön ügyletben vásárolja meg az N7 Holdingtól. A szerződés értelmében az adásvétel a társaságok 100 százalékos üzletrészére vonatkozik. A cég termékpalettája a 60, 81 és 120 mm-es aknavetők, lőszerek, valamint digitális tűzvezető és célzó rendszerek teljes körét lefedi.Az N7 Holding és a 4iG SDT Zrt. emellett külön adásvételi megállapodást kötöttek a Lynx KF41 gyalogsági harcjárművek fejlesztését és gyártását végző Rheinmetall Hungary Zrt., 49 százalékos állami tulajdonrészének részbeni adásvételéről. Ennek keretében az N7 Holding - hasonlóan az N7 Defence tranzakcióhoz - a VAB Kft.-be apportálja tulajdonrészét, majd a 4iG SDT 75 százalék+1 szavazati többség megvásárlásával közvetett módon kisebbségi tulajdonosa lesz a Rheinmetall Hungary Zrt.-nek.Az ügylet során a gyárépület a magyar állam, míg a gyártóeszközök a Rheinmetall tulajdonában maradnak, melyek használatáért a társaság bérleti díjat fizet.A most bejelentett adásvételi megállapodások, valamint a folyamatban lévő Rába-akvizíció együttesen adják tehát a tőzsdén jegyzett 4iG-csoport űripar és a védelmi ipar területét.Az egész tranzakció körül nagyon sok kérdés vethető fel. Milyen jogalapon lehetett egyetlen partnerrel tárgyalni egy ilyen jelentős privatizációs lépés során? Mennyire vették figyelembe az árazásnál azt, hogy az orosz-ukrán háború, az európai hadiipar felfutása, illetve a NATO által szorgalmazott magasabb GDP-arányos védelmi kiadások menetközben emelhették meg a működő védelmi cégek értékét? De önmagában is kérdés, hogy abban a hazai vállalatfelvásárlási közegben, aholegy tejipari cégnem kerülhetett görög tulajdonba, hogyan kerülhet a hazai állami védelmi ipar magántulajdonba, áttételesen és részlegesen német magántulajdonba?Különleges koncepciónak tűnt az is, hogy az állam bizonyos érdekeltségekben pont akkora részt tart meg (25 százalék mínusz egy szavazat), amely a maximális olyan részesedés, amellyel még a stratégiai döntésekbe sem lehet beleszólni.A tranzakció hívei mindenesetre azzal érveltek, hogy a konstrukció a nemzetközi piacokon is jól ismert forma. A magánpiaci szakmai befektető erőforrásai jobban segíthetik azt a célt, hogy a magyar hadiipar a hazai hadsereg ellátásán túl az exportpiacokon is sikeres legyen.Az ár megítélését majd érdemes jobban megalapozni, mindenesetre előzetesen az érintett vállalatok összesített értékét az N7 Holding által bevont nemzetközi tanácsadó 74,5-82,8 milliárd forintra taksálta, vagyis a kisebb ügylet miatt ehhez képest a 72,1 milliárd forint feletti ügyletérték relatíve magas, de hangsúlyozzuk, ez csak egyetlen viszonyítás.
|
Hadiipari privatizáció: az állam a korábban tervezettnél kisebb portfóliót adott el a 4iG-csoportnak
|
Voltak olyan közös vállalatok, ahol a nemzetközi partnereknek nem tetszett az ötlet.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/06/nghm-4ig-hadiipar-vedelem-rheinmetall-portfolio
|
2025-10-06 09:50:51
| true
| null | null |
Telex
|
Matolcsy Ádám míkonoszi villájáról az MNB-botrány kirobbanása után szereztünk tudomást, de pontosan beazonosítani csak hónapokkal később tudtuk.Végül a Telex által megismert dokumentumok bebizonyították, hogy a Villa Nicole Matolcsy Ádámhoz köthető.Az ingatlant megvásárlása után szerkezetig bontották és teljesen felújították. A felújítás teljes költsége eurómilliós nagyságrendű volt és Matolcsy Ádám régi barátjának, Somlai Bálintnak a cége végezte.A Villa Nicole-hoz hasonló míkonoszi ingatlanok értéke akár 2 milliárd forint is lehet." Görögország válasza Ibizára" - így jellemzi az egyik legnépszerűbb nemzetközi utazási portál az Égei-tenger középső részén, a Kükládok szigetcsoporthoz tartozó, a hírességek földi paradicsomaként is emlegetett Míkonoszt. A pezsgő éjszakai életéről híres, mindössze 85 négyzetkilométer összterületű sziget vakítóan fehér kis templomai, jellegzetes szélmalmai, lélegzetelállító naplementéi, fehér homokos tengerpartjai és a Kis Velencére keresztelt negyed tengerparti erkélyes házai évente több mint 1,5 millió látogatót vonzanak.Míkonosz az egyik legdrágább görög szigetnek számít, kifejezetten népszerű a hírességek és szupergazdagok között. John F. Kennedy egykori amerikai elnök felesége, Jackie Kennedy kifejezetten rajongott érte, de Leonardo DiCaprio, a Kardashian család, Mick Jagger, Jeff Bezos és Mariah Carey is többször választotta nyaralása helyszínének. A kis görög sziget az elmúlt években a luxus központjává vált, ahol az ötcsillagos hotelek és elegáns villák a legtehetősebb vendégek kívánságait is kielégítik.Ezzel együtt nagy hangsúlyt helyeznek Míkonoszon a diszkrécióra, a fényűző hotelek és luxusvillák elszigeteltséget, nyugalmat és teljes körű kényelmet garantálnak vendégeiknek. A prémium bánásmódot és vendéglátást az árak is tükrözik, a népszerűbb tengerparti klubok belépője 25 eurónál (körülbelül 9800 forint) kezdődik, jobb helyekenakár 150 eurót(közel 60 ezer forint) is elkérhetnek egy napágyért, és kevés étteremben találni 20 euró alatti főételt.Minden adott ahhoz, hogy a látogatók a nyilvánosság elől elbújva élvezhessék fényűző nyaralásukat. Ez tetszhetett meg Matolcsy Ádámnak is, aki a koronavírus-járvány alatt bővíthette egy míkonoszi villával a külföldi ingatlanportfólióját.Cikksorozatunkban dokumentumok segítségével tárjuk fel a márciusban kirobbant MNB-botrány néhány leágazását:az első részben azt rekonstruáltuk,hogyan próbált megágyazniaz akkor még Matolcsy Ádám egyik régi barátja, Száraz István, azótatöbb új tulajdonossal bíróQuartz Befektetési Alapkezelő Zrt. annak a február 28-i trükkös manővernek, amelynek során a jegybanki alapítvány vagyonát igazgató cég fölé új tulajdonost jegyeztek be;a második részbena Matolcsy-kör külföldi luxusköltéseivel foglalkoztunk, köztük egy új dubaji ingatlannal és a New York-i luxusapartman fenntartási költségeivel;a harmadikban pedig arról írtunk,80 milliárd forintot és Matolcsy Ádám nevét találtuk két magántőkealap mögött.Ebben a részben azt mutatjuk be, hogyan bukkantunk a Villa Nicole-ra keresztelt luxusingatlanra Görögország egyik legelitebb részén.A míkonoszi nyaraló létezéséről több különböző forrástól értesültünk, de pontosan beazonosítani csak a Telex által nemrégiben megismert dokumentumok alapján tudtuk. Nem sokkalaz MNB-botrány kirobbanásaután szereztünk tudomást arról, hogy Matolcsy Ádám Görögországban is megvetette a lábát. Forrásaink fotókkal igazolták, hogy a míkonoszi villában 2022-ben már folytak az átalakítások, valamint az ingatlan pontos lokációját is megerősítették, de mivel tavasszal Görögországban a földhivatali adatbázis átállás alatt volt, nem tudtuk a források állításait minden kétséget kizáróan bizonyítani.A pár hónappal később megismert iratok között viszont egy 1413 eurós (közel 560 ezer forint) villanyszámlára bukkantunk, amit két hónapra, 4748 kilowattórás fogyasztás után, 2025 januárjában küldött ki a szolgáltató a Báthory 2015 Kft. athéni fióktelepe részére. Ezen az ingatlan pontos címe nem, csupán a környék neve szerepelt.A Báthory 2015 Kft. visszatérő szereplője a Matolcsy-körhöz köthető ügyeknek. A cég vezérigazgatója Valkó Mihály, a Quartz Befektetési Alapkezelő vezetője, tulajdonosa pedig a Millymo Zrt., amit a Felis Magántőkealap tulajdonol.Két éve mutatta ki a Direkt36, hogy a magántőkealap mögött Száraz István áll, a Quartznak szintén ő a tulajdonosa. A cégnek júniusban megváltozott a tulajdonosi szerkezete, Száraz István mellett a részvényesek között felbukkant Sándor Tamás ügyvéd, Matolcsy Ádám bizalmi embere, és a szintén Matolcsyékhoz köthető,dubaji ingatlanügyleteket lebonyolító, Dubajban működő Minelley nevű cég is. A Báthory ingatlanügyeivel a Válasz Onlinefoglalkozott bővebben,de felbukkant a cég egy Dubajba postázott, közel egytonnás, körülbelül 26 millió forint értékű csomagügyében is.A következő nyomra egy közel 250 eurós (azaz közel 100 ezer forint) számla segítségével bukkantunk. "Kérlek, rendezzétek a következő számlákat" - ezzel a kéréssel továbbította a Matolcsy Ádám közvetlen tulajdonában lévő Magyar Stratégiai Zrt. egyik munkatársa Valkó Mihálynak 2025 márciusában azt a számlát, amit a villa medencéjének karbantartásáért állítottak ki 2025 februárjában a Báthory 2015 Kft. athéni leánycége részére. Ezen a számlán már szerepelt a villa korábbi neve is: Villa Yasmina.Villa Yasmina néven több szálláshely is fut Míkonoszon, találataink viszont nem egyeztek a villanyszámlán található környékkel. Miután átnéztük az összes szóba jöhető opciót, rábukkantunk a Google Mapsen mostanra Villa XY-ként fellelhető, a térkép szerint végleg bezárt ingatlanra, ami pontosan ugyanoda van bejelölve, mint a Villa Nicole néven futó ingatlan. A Villa Nicole adatlapján nincsenek ugyan képek, de a Villa XY-hoz írt 2018-as fotós vélemények (amik a cikk megjelenésekor már nem elérhetők) alapján beazonosítottuk, hogy a medence és a villa tartóoszlopai megegyeznek azokkal a fotókkal, amiket a felújítás egy pontján az ügyre rálátó forrásunktól kaptunk, ezeket 2025 második felére biztosan kicserélték. Ahogy a házról készült légi felvételeken is látszik, mostanra az ingatlan külsején is történtek kisebb változtatások, de még így is jól felismerhető. Értesüléseink szerint a névválasztás nem véletlen: a Villa Nicole Matolcsy Ádám feleségéről kapta a nevét.A Telex által látott dokumentumok szerint a villát 2024. január elsejétől lízingszerződésen keresztül bérelte Stofa György cége, a SRES Zrt. a Báthory 2015 Kft. athéni fióktelepétől. A SRES Zrt. többek között a Hauszmann Alajos által épített, tavaly műemléknek nyilvánítottKégl-kastélyt tulajdonolja. Stofa György Matolcsy Ádám bizalmi embere, akinek az MNB-alapítványi vagyont igazgató Optima Befektetési Zrt. korábbi vezetőjekéntfontos szerepe volt a Matolcsy-kör utolsó nagy manőverében február végén. Az iratok alapján a míkonoszi ingatlant havi ötezer euróért (közel kétmillió forinté) bérelte a SRES Zrt. 2024. január elsejétől kezdve. Végül görög forrásaink segítségével sikerült a helyi ingatlan-nyilvántartás alapján megtudnunk, hogyaz ingatlan kizárólagos tulajdonosa 2022 februárjától a Báthory 2015 Kft., a ház pedig egy 6174 négyzetméteres telken áll.Az ingatlan Túrlosz településen található, ami leginkább az új kikötőjéről ismert, ide futnak be a turisták ezreit szállító tengerjáró hajók. E turisták közül sokan a sziget távolabbi részein nyaralnak, de az utóbbi években egyre népszerűbb lett a település, megsokasodtak a látogatókért versengő hotelek és éttermek, ezzel párhuzamosan viszont sikerült megőriznie sajátos varázsát, így kifejezetten népszerű azok között, akik Míkonosz természeti szépségeit és nyugalmát szeretnék élvezni. A kisebb görög szigetekhez hasonlóan a legtöbben robogóval vagy privát transzferrel járnak, kevés luxusautót látni arrafelé.A Báthory 2015 Kft. tulajdonába tartozó ház körülbelül tíz-tizenkét ingatlannal körbevéve egy meredek sziklafalba épült, egy irányból lehet csak megközelíteni, a hegy tetejéről, alulról kapuval van lezárva az út. A szomszéd házak mind fehérre meszeltek, a Telexnek nyilatkozó források szerint az utcákon kamerákkal figyelik az arra járókat, van olyan ingatlan, amit biztonsági szolgálat véd.A felhőtlen pihenésnek elkérik az árát: a legnépszerűbb görög ingatlanportál 2025. augusztusi hirdetései között a legolcsóbb ingatlanhoz 550 ezer euróért lehet hozzájutni, ezért egy 112 négyzetméteres ikerházat kaphatunk, 3-3 hálószobával és fürdőszobával. A Villa Nicole-hoz hasonló felszereltségű ingatlanok ára már jóval borsosabb: a tengerre nyíló panorámájú és medencés különálló villák ára 1,5 millió eurónál (közel 600 millió forint) kezdőnek, de inkább a 3-5 millió euró (1,1-2 milliárd forint) közötti árak jellemzők. Ezek átlagosan 3-6 hálószobával és ugyanennyi fürdőszobával várják a vásárlókat vagy a turistákat, akik egy-két hétre kibérlik őket. A Villa Nicole-hoz hasonló túrloszi villákat az Airbnb és a Booking.com hirdetései alapján 2025 szeptemberében 1-3 millió forint közötti összegért lehetett kibérelni hat éjszakára.A Villa Nicole felújításának kivitelezője információnk szerint a Raw Development Kft. volt, ami Matolcsy Ádám másik régi barátjának, Somlai Bálintnak a cége. A Raw Development Kft. felfutása nagyban köszönhető a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a jegybanki alapítvány megbízásainak,többek között erre jutott az Állami Számvevőszék márciusi jelentése is. Információink szerinta felújítás eurómilliós nagyságrendű volt.A belsőépítészeti munkákat helyi cég végezte, az ügyre rálátó forrásunk szerint az ingatlant szerkezetig bontották, mivel az eredeti állapota "nem felelt meg a Matolcsy család exkluzív ízlésének". A világ minden tájáról rendelték a legjobb minőségű alapanyagokat, az üvegablakot például Ausztriából hozhatták a Telexnél jelentkező forrás szerint.Arról nincs tudomásunk, hogy pontosan hogyan néz ki a villa belülről a felújítás után, a forrásainktól kapott korábbi fotók alapján viszont a medencéhez és a tartóoszlopokhoz nem nyúltak.A míkonoszi villával kapcsolatban részletes kérdéseket küldtünk Matolcsy Ádámnak, az ingatlant hivatalosan tulajdonló Báthory 2015 Kft. vezető tisztségviselőjének, Valkó Mihálynak, a felújítást végző cég tulajdonosának, Somlai Bálintnak és az ingatlant lízingelő SRES Zrt. vezetőjének, Stofa Györgynek is. Egyikük sem reagált megkeresésünkre a cikk megjelenéséig.Márciusban robbant ki a Magyar Nemzeti Bank körüli botrány, miután az Állami Számvevőszékhárom olyan jelentést tett közzé,ami többé vagy kevésbé kötődik az MNB és annak alapítványának gazdálkodásához. A jelentések több, a jegybank és az alapítvány körüli beruházást is vizsgáltak, ezen keresztül azt is, hogyan gazdagodott a beruházásokból Matolcsy Ádám és baráti köre. Ekkorra a magyar sajtó már évek óta beszámolt a kör meggazdagodásáról, ugyanis a cégeik eredménye nem indokolta Matolcsy Ádám,Száraz IstvánésSomlai Bálintlátványosan fényűző életmódját.Matolcsy Ádámot többek közötterről is kérdeztük tavasszal,akkor azt válaszolta: minden jövedelme legális, számos külföldi érdekeltsége van, jelenlegi bevételeinek legnagyobb része is külföldi cégeiből származik. Az MNB-ügyet dokumentumfilmben is feldolgoztuk, a filmben Matolcsy Ádám baráti körének meggazdagodására is kitértünk.A nagy játszmát itt lehet megnézni:
|
Villa Nicole: a legfényűzőbb görög szigeten bukkantunk rá Matolcsy Ádám luxusingatlanára, amit a feleségéről nevezett el
|
Görögország egyik legelitebb szigetén építkezett Matolcsy Ádám, a luxusingatlant régi jó barátja, Somlai Bálint cége újította fel. A Telex által megismert dokumentumok szerint az ingatlan egy, a Matolcsy-körhöz szorosan kötődő cég tulajdonában van 2022 óta.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/06/mnb-ugy-matolcsy-adam-villa-mikonosz-gorogorszag-ingatlan
|
2025-10-06 07:09:46
| true
| null | null |
Telex
|
A magyar kormánytól kérnek pénzt Kecskemét országgyűlési képviselő a kecskeméti egyetemi campus második ütemének befejezéséhez - derül ki Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterFacebook-posztjából. Hankó közlése szerint "természetesen vállalta", hogy a kormány elé vigye az ügyet.Miért érdekes ez? Azért, mert a magyar kormány egyszer már kifizette a kecskeméti egyetemnek a campus megépítését, csak az egyetem vezetése a pénz egy részét elkótyavetyélte.A magyar állam 2020-ban egészen pontosan 44,5 milliárd forintot adott a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítványnak egy új campus felépítésére. Az alapítvány a pénz egy részét arra költötte, hogy megvásárolja a campus akkor már álló első épületét.A pénz nagyobb részét, 27,5 milliárdot azonban nem a többi épület megépítésére fordították, hanem kölcsönadták az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. Az Optimából így-úgy elszivárgott a pénz egy része, a maradék pedig egy lengyel cégben van, ami azóta elvesztette értéke nagy részét.A kecskeméti egyetem már tavaly év elején megpróbálta elkezdeni visszakérni a kölcsönadott pénzét, de mivel az Optima sem tudja veszteség nélkül kivenni a pénzt a lengyel leányvállalatából, egyelőre a kecskemétieknek sem adták vissza a kölcsönadott összeget.A campus második ütemét közben az Optima egyik cége, a Wepmark kezdett el építeni, ami azonban tavaly félbehagyta a munkát. A Wepmarkot azóta az Optima a tartozás egy részének elengedéséért cserébeátadta a kecskemétieknek. A campus befejezéséhez azonban szükség lenne a kölcsönadott 27,5 milliárd forint teljes visszafizetésére, ami a jelek szerint a közeljövőben nem fog megtörténni.Ezért fordulhatott Salacz László és Szeberényi Gyula kecskeméti országgyűlési képviselő Hankó Balázs kulturális miniszterhez azzal a kéréssel, hogy a kormány másodszor is biztosítson forrást az egyetemi campus második ütemének befejezésére. Hankó vállalta, hogy a kormány elé viszi az ügyet, és szerinte az egyetemek infrastruktúrájára szánt kormányzati forrásokból másodszor is jutnia kell a kecskeméti campus befejezésére.A kecskeméti egyetem pénzének elherdálásárólitt írtunk bővebben.
|
MNB-ügy: Több tízmilliárdot kaptak az államtól, felrakták a tőzsdére, most újból az államtól kérik
|
A kormánytól kérnek pénzt a kecskeméti egyetem félbehagyott campusának befejezésére – csakhogy az állam ezt 2020-ban egyszer már kifizette.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/02/mnb-neumann-janos-egyetem-kecskemet-campus-hanko-balazs
|
2025-10-02 18:59:21
| true
| null | null |
Telex
|
A Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház - Rendelőintézet Szövetség utcai telephelyén működő III. Krónikus belgyógyászati osztályáról tartóztatott le a rendőrségkét főorvost vesztegetés miatt, és foglaltak le tőlük százmilliókat- tudta meg a Telex.A Péterfy Sándor utcai kórházban történtekkel szeptemberben foglalkoztunk hosszabban. Az említett osztályonfix napidíjként és alapítványi hozzájárulásként havi 160 ezer forintot is elkérhettekaz osztályon fekvő betegektől. Olvasónk édesanyja két hétig feküdt a Péterfy kórházban. "A tájékoztató szerint 2000 forintot kell fizetnünk naponta a Péterfy Sándor kórháznak. A doktornő viszont azt mondta, ez csak az alap. Havonta még 120 ezer forintot is be kell fizetni egy alapítványnak. Ez az összeg nincs benne a tájékoztatóban" - írta lapunknak olvasónk.Ezek után elmentünk a Szövetség utcai telephelyhez, hogy a betegek hozzátartozóival beszéljünk. Az ott folytatott beszélgetéseinkből kiderült, hogy az olvasónk által írásban vázolt helyzet teljesen általános: nagyjából havonta 160 ezer forintba kerül itt a betegek ellátása. Többen hozzátették, hogy úgy érzik, ezért a pénzért legalább színvonalasabb az ellátás, mint sok más helyen: például naponta felültetik a betegeket, tisztába teszik őket, kedvesek a nővérek, orvosok.A rendőrség kedden megjelent közleménye szerint az érintettekkel szemben azután kezdtek nyomozni, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2023. október 6-án feljelentést tett, mondván a gyanú szerint egy fővárosi kórház belgyógyászatán két főorvos az osztályon történő államilag finanszírozott elhelyezésért és ellátásért jogtalanul havi 100-140 ezer forintot kért alapítványi támogatás címén.A jogszerűség látszata érdekében illegális pénztárt is működtettek, vagy a főorvosok maguk vették át a pénzt. Távollétükben a pénzt egy, a kórház alkalmazásában álló szociális munkás vette át - írja aPolice.hu."Térítési díjat szociális otthon vagy kimondottan csak ápolási tevékenységet végző intézmény esetében kell kötelezően fizetni, ott tényleg van napidíja az ellátásnak, de egy állami kórházban nem lehet kötelező alapdíjat kérni" - mondta korábban lapunknak Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. Akkor az üggyel összefüggésben a Belügyminisztérium vizsgálatot rendelt el. Ha ennek eredményéről beszámolnak, frissítjük cikkünket.A rendőrök az orvosoktól több százmillió forintot, iratokat és technikai eszközöket foglaltak le. Az egyik főorvost 40, a másikat 51 rendbeli, a szociális munkást 4 rendbeli vesztegetés elfogadásának megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként. A két orvost őrizetbe vették, kezdeményezték letartóztatásukat, amit a bíróság elrendelt.
|
A Péterfy Sándor utcai kórházban dolgozott az a két főorvos, akiket vesztegetés miatt tartóztattak le
|
A Telexen szeptemberben mutattuk be, hogy a Szövetség utcai telephelyen működő krónikus belgyógyászati osztályon havi 100-140 ezer forintot is elkértek a betegektől alapítványi hozzájárulás címén.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/07/peterfy-sandor-utcai-korhaz-vesztegetes-letartoztatas-szazmilliok-rendorseg
|
2025-10-07 10:51:40
| true
| null | null |
Telex
|
Új választást kell tartani Tiszaburán, a háromezer fős Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei községben, ahol október 5-én tartottak időközi önkormányzati választást. A kampányról a Telexriportbanszámolt be, a választás napját pedigvideóbanmutattuk be. A Szabad Európa mostarról ír, hogy a Területi Választási Bizottság (TVB) a választás megismétlését rendelte el, mivel olyan problémákat azonosítottak, amelyek megingathatják a választás hitelességét."A jogszabálysértések mértéke a választás eredményét döntő mértékben befolyásolhatta"- áll a TVB-határozatban, amelyben megsemmisítik a korábbi szavazás eredményét, és ki is tűzik a következő választás időpontját november 2-re.Az 5-i időközin összesen 70 jelölt indult a polgármesteri és képviselői posztokra, győztesként azonban az eddig is regnálóVavrik Géza került ki, aki a szavazatok 39,5 százalékát szerezte az Országos Roma Felemelkedésért Misszió Egyesület (ORFME) színeiben.A választási bizottság határozata szerint fellebbezést nyújtottak be, melyhez fotós és videós bizonyítékokat is csatoltak. Ezek fényében megállapították, hogyaz "ezekben felismerhető jogszabálysértések alkalmasak arra, hogy a demokráciába és a választási eljárásba vetett bizalmat megingassák, azok módja és mértéke döntően befolyásolhatta a választás eredményét".A jogszabálysértések részletei felől a Nemzeti Választási Irodánál írásban érdeklődtünk.A választás napjáról készült riportunkat alább nézheti meg:
|
Választási csalásra gyanakodnak, megint meg kell ismételni a választást Tiszaburán, ahol legutóbb 70 jelölt indult
|
Komoly jogszabálysértéseket találtak, amiért novemberben új választást írtak ki.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/14/tiszabura-idokozi-valasztas-ismetles-teruleti-valasztasi-bizottsag
|
2025-10-14 09:09:14
| true
| null | null |
Telex
|
A tavalyi év költségeinek elszámolását elemző friss zárszámadás külön szót ejt a Nemzeti Oltóanyaggyár és Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár megvalósításáról. Ám a debreceni gyárban megvalósulandó beruházások vagy beszerzések felsorolása helyett egészen más dolgok szerepelnek ott, ahol azt listázzák, hogy a 2024-re szánt 16,16 milliárd forint mi mindenre ment el. Pedig - mint írják - "a Nemzeti Oltóanyaggyár és Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár megvalósítása fejezeti kezelésű előirányzat a gyárral kapcsolatos feladatok finanszírozására biztosított fedezetet".Ennek ellenére 2024-ben egy forint sem ment a debreceni oltóanyaggyárra, mégis elfogyott év végére a 16,16 milliárd forint. A következő megoszlásban irányították át a pénzt:3,9 milliárd forintot csoportosítottak át a Gazdaságvédelmi Alapba,12,1 milliárdot pedig a "Nem állami felsőoktatási intézmények támogatására".Ez utóbbi öszeget ötfelé osztották, mégpedig a következőképpen:6 milliárd forintot a Közfeladatot Ellátó Közérdekű Vagyonkezelő Alapítvány (KEKVA) részére, valamint az egyházak által fenntartott felsőoktatási intézmények közfeladat-finanszírozási valorizációjára (infláció miatti értékhelyreállítására);2,65 milliárd forintot a Debreceni Egyetem Autóipari Központ egyes oktatási és innovációs fejlesztéseire;3,2 milliárd forintot a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus által vezetett Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) 2030-ig tartó stratégiai céljainak megvalósítására;100 millió forintot diákotthonoknak, illetve fenntartóiknak a költségvetési támogatások nyújtásával kapcsolatos lebonyolítói feladatokra;151,5 millió forintot a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár részére a Zsil utcai ingatlan bérleti díjához, az intézmény működtetéséhez, szakmai feladatainak ellátásához és az EKEIDR rendszer bevezetésével kapcsolatos szolgáltatások díjának biztosítására.Tehát itt a válasz Tóth Bertalan kérdéséreA Nemzeti Oltóanyaggyárat az Orbán-kormány 2021 februárjában nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá. Szeptember 5-én le is tették az alapkövet, az ünnepségen pedig az akkori miniszter, Palkovics László úgy fogalmazott, hogy évente több mint húszmillió, különböző technológiával készülő vakcinát gyártanak majd az üzemben. A beruházás költségei azóta folyamatosan nőttek: 7,4 milliárdról indult, aztán 9,3 milliárdra emelték a ráfordítási keretet majd újabb 2,2 milliárd forint segítségével 11,5 milliárd forintra emelkedett az EU alapjainak köszönhetően, miközben nyilvánvalóvá vált, hogy a kivitelezés elakadt.Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési képviselője 2025 áprilisában Hankó Balázs innovációért felelős miniszternél arról érdeklődött, mire fordítják a költségvetési törvényben elkülönített 16,16 milliárd forintot? Választ nem kapott, ám a zárszámadás megadja a választ, mire ment el a Nemzeti Oltóanyaggyárra szánt közpénz.Mindeközben annyi történt, hogy elkészült a Pilot üzem (kutató középüzem), valamint Gyógyszerésztudományi Kar új épülete egy kapszulázó-tablettázó üzemmel és laborokkal.Lapunk korábban arról írt, hogy noha az Oltóanyaggyár Zrt. nem termel, 2025-ben már a harmadik vezérigazgatót nevezték ki az élére, miközben az Opten nyilvános adatai szerint év elejétől az ingatlanfejlesztés lett a fő tevékenységük.2023-ban - úgy, hogy még nem is működött - a cég 191 millió forintos nyereséggel zárta az évet, 2024-ben jóval kevesebbel, 54,4 millióval. A nem-üzemelés ellenére a dolgozók létszáma folyamatosan nő: 2021-ben 12, 2022-ben 22, 2023-ban 35, 2024-ben pedig már 49 fő dolgozott a fantomgyárban. Így nem csoda, ha személyi ráfordításokra a 2023-as 767,2 millió után tavaly már 914 millió forintot költöttek. Az is a tavalyi cégbeszámolóból derül ki, hogy az üzemeléstől még igen messze álló gyár vezető tisztségviselőinek 2024-ben 68,4 millió forint, míg a felügyelő bizottság tagjainak fizetett tiszteletdíj 12,3 millió forint volt.Egyébként a 2025-ös költségvetésben a befejezendő nagy értékű beruházások között nem szerepel a Nemzeti Oltóanyaggyár átadása, sem a Kulturális és Innovációs Minisztérium tervezett tételei között sem.Pedig a 2025. évi tervezett költségekből csaknem 770 milliárd forintot fordít a kormány jövőre befejezésre váró projektek támogatására, aminek köszönhetően közel 500 beruházást akarnak átadni vagy lezárni, melyek összköltsége a 4 200 milliárd forintot is meghaladja majd.
|
Másra költötték a Nemzeti Oltóanyaggyárra szánt milliárdokat
|
A 2024-es zárszámadás azt írja, hogy a még mindig nem üzemelő Nemzeti Oltóanyaggyárra szánt jelentős összeget teljesen másra költötték el.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/masra-koltottek-a-nemzeti-oltoanyaggyarra-szant-milliardokat.html
|
2025-10-17 09:59:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Eddig még nem látott események szemtanúja lehetett, aki csütörtök este megállt bámészkodni a Marczibányi téri sportcentrumnál a II. kerületben: éppen kiköltöztettek egy NER-es céget az ingatlanból. A parkoló sorompójához már kupacba gyűjtötték bentről a holmit, mint egy lomtalanításnál: lestrapált székek, fotelek és asztalok, mikrohullámú sütő és hűtőgép várta, hogy történjen velük valami. Az egyik dobozban felbukkant a falióra, ami évekig mutatta az időt a sportolóknak. Szép lassan betolatott a költöztető kisteherautó is, néhány óra és nyoma sem marad annak, hogy évekig itt működött egy NER-es cég.A kapura kiragasztott papírról bárki megtudhatja, hogy mi történik:"Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzat 2025. október 15-én a Marczibányi Sportcentrum Kft.-től, mint volt bérlőtől visszavette az ingatlant, melyet követően az átadásra került az önkormányzati tulajdonú II. Kerület Sport és Szabadidősport Kft. részére."Egy hete még semmi nem utalt arra, hogy itt költözés lesz. A műfüves focipályákon egymást követték a haveri alapon szerveződő meccsek, mellette kicsik és nagyok próbáltak megtanulni teniszezni, az épületben pedig fiatal recepciós lányoknál lehetett rendezni a számlát. Most semmi mozgás, néhányan kocognak, meccs nincs, a teniszhálókat pedig már leszerelték. A lelátót lezárták annak életveszélyes állapota miatt, nemrég még szülők nézték innen, hogyan fejlődik a csemetéjük a kiválasztott sportágban.Csodás környezetEgy hét alatt azonban sok minden történt. Október 8-án egy molinót rakott ki Őrsi Gergely (2024-ben lépett ki az MSZP-ből) II. kerületi polgármester a Marczibányi téri sportcentrum kerítésére, amivel a létesítmény bojkottjára szólította fel az embereket.Adja vissza az Magyar Nemzeti Bank (MNB) és hálózata a Marczibányi téri sportcentrumot, és fizesse meg a tartozását a II. kerületiek felé! A hírekből jól ismert MNB-alapítványokhoz köthető cég díjfizetés nélkül használja a Marczibányi téri sportcentrum közcélú sportpályáit. Bérleti díjat nem fizetett, több száz millió forinttal tartoznak a II. kerületnek, amit nem akarnak kifizetni, és a területet sem adják vissza. Kérem, ne gazdagítsa a hálózatot! Bojkottálja a sportpálya használatát!- volt olvasható a molinón.Hatalmas és értékes területről van szó a II. kerület kiemelt övezetében: 11 500 négyzetméter, közvetlenül a Millenáris szomszédságában, a Mammut Bevásárlóközpont közelében. A saját oldalán található bemutatkozása szerint a sportcentrumban csodás környezetben, gyönyörű, igényesen kivitelezett létesítményben nyílik lehetőség műfüves focipályák, salakos és keményborítású teniszpályák, multifunkcionális pálya bérlésére. Ezen felül tartalmasan tölthetik el szabadidejüket az emberek a parkban, a futópályán, a játszótéren, a fitness termekben, vagy a wellness részlegben.A leírás nem igazán felel meg a valóságnak. A focipálya valóban kifogástalan, de a többi része erősen leharcolt, ennek ellenére politikusok és ismert vállalkozók is gyakran jártak ide mozogni. Őrsi Gergely akciója váratlanul hamar célba talált, október 15-én bejelentette a Marczibányi Sportcentrum Kft., hogy a társaság befejezte a működését, de a teljesített befizetéseket mindenkinek visszaadják. A polgármester szerint a visszavétel során derült ki, hogy nemcsak a vállalt fejlesztéseket nem végezték el, hanem a centrum biztonságos üzemeltetéséhez szükséges alapvető feltételek is hiányoznak.Kollégáink már ma elkezdenek dolgozni az élet- és balesetveszély elhárításán az érintett területeken, illetve ahol ez több időt vesz igénybe, ott le kell zárnunk a sportcentrumot. A focipálya és futópálya használható lesz, de sajnos több pálya és a sportcentrum épületének egy része nem felel meg a biztonságos használat előfeltételeinek. Az átvétel idején látottak alapján felmerül a gondatlan veszélyeztetés gyanúja, ami miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést teszünk- írta ki a Facebookra Őrsi Gergely.A Marczibányi Sportcentrum Kft. beszámolóit átnézve egyértelmű: nem ebből a cégből gazdagodott meg a NER. Az elmúlt években kivétel nélkül mindig veszteségesen működtek, a 70 millió és 160 millió forint közötti éves bevételekből 30 millió és 100 millió forint közötti éves veszteségek jöttek össze, miközben a saját tőke mínusz 70 millió forintra süllyedt.Eleve szokatlan, hogy egy sportcentrumnak egy magántőkealap a tulajdonosa, az említett Marczibányi Sportcentrum Kft. ugyanis a Közép-Európa III. Magántőkealaphoz tartozik. A magántőkealapok lényege, hogy a tulajdonosuk nem ismert, azt azonban tudni lehet, hogy ki kezelte a benne lévő vagyont: ez ebben az esetben a Matolcsy-körhöz köthető Quartz Alapkezelő. A Telex cikke szerint a Marczibányi Sportcentrum Kft. végső tulajdonosa az MNB-hez tartozó PADME Alapítvány.
|
Első alkalom: kirakták a NER szűrét az értékes budai területről
|
A II. kerület olyat csinált, amit eddig még senki: visszavette a területét egy NER-es cégtől.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/elso-alkalom-kiraktak-a-ner-szuret-az-ertekes-budai-teruletrol.html
|
2025-10-17 14:08:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
A költségvetésnek több mint egymilliárd forint kárt okozó, takarításra szakosodott bűnszervezet irányítója és társai letartóztatását rendelte el a Kaposvári Járásbíróság - tájékoztatta a NAV az MTI-t.A nyomozók egy olyan duplikált bűnszervezetet buktattak le, amely kettős céghálózat révén szinte az egész országot lefedve folytatta az illegális tevékenységét, s csaknem 500 alkalmazott feketebéres érintettségével, egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.A bűnszervezet szálait egy Pest megyei férfi fogta össze, aki két - egyenként többszintű - céghálózatot hozott létre és működtetett. A cégcsoport vezetőjeként ő volt a piramisok csúcsain lévő haszonhúzó cégek ügyvezetője. A takarításra szakosodott két bűnszervezet egymás tevékenységéről mit sem tudott, azonban a bűncselekmények elkövetésének módszerei mindkét esetben teljesen megegyeztek.A munkavállalókat a hálózatban alvállalkozóként szereplő cégekhez jelentették be, a valóságban azonban a két fő haszonhúzó cégtől kapták a fizetésüket és nekik dolgoztak. A cégek nem rendelkeztek a számlákon szereplő szolgáltatás megvalósításához szükséges eszközökkel és feltételekkel, a valótlan tartalmú számlák ellenértékét pedig átutalással teljesítették a bűnszervezet cégei számára. Onnan az összegek túlnyomó részét készpénzben felvették, kisebb részét pedig bukócégek felé utalták tovább, majd ezekhez a tételekhez végül bankautomatákból jutottak hozzá.A készpénzt többnyire a munkavállalók feketebérezésére használták: a takarítók általában a fizetésük hetven százalékát kapták meg utalással, a maradékot pedig borítékban, de előfordult, hogy a teljes összeget utóbbi módon juttatták el feléjük, míg a fennmaradt összegek a bűnszervezeti vezetőkhöz kerültek. A fiktív számlázási láncolat célja egyrészt a munkavállalók után keletkező járulékbevallási és fizetési kötelezettség részleges elkerülése volt, másrészt a fiktív számlákkal áfa-fizetési kötelezettségüket is jelentősen csökkentették.Egy nagyszabású akcióban a nyomozók 32 helyszínen kutattak és foglaltak le iratokat és elektronikai eszközöket, s összesen 18 embert hallgattak ki gyanúsítottként, közöttük a haszonhúzó társaságok irányító ügyvezetőjét és a bűnszervezeti tagokat. A bűnbanda fejét kommandósokkal fogták el; őt és három társát - mint bűnszervezeti irányítókat - őrizetbe vették, letartóztatásukat elrendelte a Kaposvári Járásbíróság.A nyomozók már az első napon mintegy 365 millió forint értékben foglaltak le készpénzt és értéktárgyakat, de ez az összeg folyamatosan növekszik a pénzügyi adatok beérkezésével. A gyanúsítottak ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt folyik az eljárás - olvasható a közleményben. (MTI)
|
Lehetséges egymilliárd forintot kilopni takarítócégekből?
|
A NAV szerint egy 500 főt foglalkoztató bűnszervezetnek sikerült.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/17/lehetseges-egymilliard-forintot-kilopni-takaritocegekbol
|
2025-10-17 09:44:40
| true
| null | null |
444
|
Az állami MVM Zöld Generáció Zrt. tavaly nyáron vett meg egy sor, napelemparkot üzemeltető céget. A vállalat szűkszavú közleményéből annyi derült ki, hogy "a megkötött szerződésekkel összesen 249 MWp beépített teljesítményű naperőmű" kerül az MVM Csoport tulajdonába. A 444 akkori információi szerint ez a méret igen nagynak és értékesnek tekinthető, "egy ekkora kapacitás nagyjából 400-450 hektárt foglalhat el, az ügylet értéke pedig nagyságrendileg 250 millió euró, vagyis jelenlegi árfolyamon majdnem 100 milliárd forint lehet" - írtuk.Arra, hogy pontosan mely cégeket és mennyiért vette meg az MVM Zöld Generáció, egyelőre nem kaptunk választ, viszont megnéztük az eddig beazonosított cégek beszámolóját, és kiderült, hogy a Tiborcz Istvánhoz különböző módokon köthető vállalkozásokösszesen legalább 23,6 milliárd forint nyereséggel zárták az állammal kötött üzletet.Az általunk beazonosított cégek közül a két legnagyobb az Innovolt és a Tatooine Solarpark. Mindkét cégnek fele részben tulajdonosa a Green Energy Investhor, ami a VálaszOnline korábbi cikke szerint a Tiborcz István köréhez köthető Central European Opportunity Magántőkealap tulajdonában van. Ezeken túl a gyürei napelempark mögött álló négy céget is megvette az MVM (Solar Engine, Finasys Solarpark, Napraforco-Operation és Békés Solar), ezen cégek tulajdonosai pedig Tiborcz korábbi üzlettársai.Az érintett napelemparkokat egyébként még 2017 környékén kezdte el összevásárolni Adnan Polat, az egyik leggazdagabb török, aki már akkor üzleti kapcsolatban állt Tiborcz Istvánnal. A Magyar Narancs írta meg 2017-ben, hogy a Polat által összevásárolt napelemparkok a miniszterelnök vejénél köthetnek ki, aki szintén akkoriban kezdett napelemes cégeket vásárolni. 2020 végén Polat aztán valóban megvált egy sor napelemes érdekeltségétől, melyek végül Tiborcz közelében landoltak. Ezekkel együtt tavaly már a Tiborcz István BDPST Csoportjának címére bejelentett, magántőkealapok által birtokolt cégek váltak a piac legnagyobb szereplőjévé a HVG összesítése szerint.A napelemparkokat tavaly az MVM-nek eladó cégek üzleti beszámolóiból az is kiderül, hogy mennyit kerestek azon, hogy üzleteltek az állammal. A "bejelentett részesedések értékesítéséből származó árfolyamnyereség" soron ugyanis fel kell tüntetniük, mennyi profitjuk származott cégeik értékesítéséből - ez tehát nem azt jelenti, hogy mennyit kaptak a cégekért, hanem azt, hogy mennyivel kaptak többet annál, mint amilyen értéken ők nyilvántartották könyveikben a vállalatokat.Ezek alapján a Green Energy Investhor 15,5 milliárd forintot kereshetett azon, hogy eladta az államnak az Innovoltban és a Tatooine-ban lévő, 50-50 százalékos tulajdonrészét.Az MVM mindkét céget teljes egészében megvásárolta. A Tatooine másik tulajdonosára még visszatérünk, az Innovolt másik felét pedig a Voyager Magántőkealap adta el (nem tudni, mennyit nyertek rajta, mert a magántőkealapok pénzügyi adatai nem nyilvánosak), ezt a Mol Vagyonkezelő tulajdonában lévő alapkezelő igazgatta.Főként ennek köszönhetően a Tiborczhoz köthető cég tavaly 16,4 milliárd profitot termelt, melyet a tulajdonosok szinte teljes egészében ki is vettek osztalékként (a Green Energy-ben a Tiborcz-féle tőkealap mellett Ritter Antal Ferenc 0,95 százalékos tulajdonos a cégben).A 15,5 milliárd forintos nyereség olyan, mintha az MVM évtizedekre előre kifizette volna a két cég várható profitját az eladóknak, akiknek így már nem kell a jövőbeli esetleges bizonytalanságokat és kockázatokat sem vállalniuk. Az elmúlt két évben ugyanis a Tatooine 1,2-1,2 milliárd forint profitot ért el, és 10 milliárdos hitelállománya volt 2024 végén. Az Innovolt pedig 2021 óta 3,8 milliárd veszteséget halmozott fel (egyszer volt nyereséges, 2023-ban, akkor 300 millióval), ami mellett 39 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkezett.Megkeresésünkre a Green Energy Investhor annyit válaszolt, hogy az Innovoltban és a Tatooine-ban meglévő üzletrészüket portfóliójuk átstrukturálása miatt értékesítették. A többi kérdésünkre nem válaszoltak, mondván, azok az információk nem nyilvánosak, és nem is akarják közölni velünk a részleteket.Az állami felvásárlás másik nagy nyertese az LPBF Holding volt, övék volt ugyanis a Tatooine másik 50 százaléka, melyen túl két másik napelemes céget is eladtak az államnak: a Napraforco-Operationt és a Finasys Solarparkot. A három társaság értékesítéséből származó nyeresége majdnem 7 milliárd forint volt az LBPF-nek.Az LBPF tulajdonosai fele-fele részben Dr. Mag Gusztáv ügyvéd mint bizalmi vagyonkezelő és a Coactor Kft. Ez utóbbi egy cégbírósági papír szerint a Tiborcz üzleti köréhez sorolt Figura Ferencé. A Finasysben tulajdonos volt még egy bizonyos Baji Bonita is, aki a kezdetektől benne van ebben a napelemes bizniszben, és a lakcíme megegyezik Figura Ferencével.Ezen túl a Solar Engine-t az a Sájer Gábor értékesítette az államnak, aki Tiborcz hírhedt közvilágítási cégének, az Eliosnak volt az ügyvezetője, ő 532 milliót keresett az üzleten. A Békés Solar pedig Dicső László Tiborcz-közeli üzletember birtokában volt, ő 595 millió forinttal lett gazdagabb az MVM-mel kötött üzlet után. Ezek a nyereségek is azt jelentik, hogy mintegy tíz-tizenöt évnyi remélt profitot vághattak zsebre - az üzemeltetés kockázata nélkül.Rövid időn belül ez a napelemes felvásárlás volt a második olyan üzlet, melyben az állam Tiborcz közeléből vásárolt fel nagy projekteket. Az emlékezetes 600 milliárd forintos irodaház-biznisznek része volt a Tiborczhoz köthető egyik magántőkealap is, a Dürer Park beruházás révén.Érdeklődtünk az MVM Zöld Generációnál is a vásárlások részleteiről, de választ nem kaptunk. Írtunk a BDPST-nek is, hogy megkérdezzük, Tiborcz István részt vesz-e a Green Energyvel kapcsolatos döntéshozatalban, de válasz helyett ismét elküldték júliusi levelüket, melyben azt írták: többé nem kívánnak reagálni a 444-nek.
|
Több tízmilliárdot kereshetett a Tiborcz Istvánhoz köthető kör azon, hogy az állam napelemparkot vett tőlük
|
A nyereség több évnyi profitnak felel meg.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/16/tobb-tizmilliardot-kereshetett-a-tiborcz-istvanhoz-kotheto-kor-azon-hogy-az-allam-napelemparkot-vett-toluk
|
2025-10-16 05:59:41
| true
| null | null |
444
|
Súlyos visszásságokat, furán kifizetett prémiumokat, ötcsillagos hotelben bérelt parkolóhelyeket, túlárazott installációt és még kampányfinanszírozási gyanút is említ az a vizsgálóbizottsági jelentés, ami a főváros jelenleg már felszámolás alatt álló turisztikai, kulturális és városmarketing-feladatait ellátó cégéről, a Budapest Brandről készült. Arészletes, nyolc hónapig készülő jelentésthétfőn hozták nyilvánosságra.A cég egyetlen korábbi vezérigazgatója, Faix Csaba a vizsgálóbizottság üléseire nem ment el, de a felmerült visszásságok egy részére tételesen reagált. Karácsonyék azt írták a jelentésről, hogy "sok hónapnyi munka után is csak feltételes módban vagy sejtetésekkel sikerült megfogalmazni többnyire megtévesztő állításokat". Szerintük a vizsgálati "eredmények" egy része valójában a hatályos magyar jogszabályokkal áll vitában.A Budapest Brand (BB) körül a tavaly októberben megalakult új Fővárosi Közgyűlés pörgette fel az eseményeket, sőt rövid idő alattde facto már be is szántottáka céget. Karácsony Gergelyék, illetve a Fővárosi Közgyűlés 2020-ban két másik cég összegyúrásából hozták létre a BB-t, ami feladatul kapta többek között a turizmusfejlesztést, a városmarketinget, az arculatépítést és a kulturális rendezvények szervezését is.Az új közgyűlés többsége szerint a jelenlegi pénzügyi helyzetben már nem fért bele a cég költségvetési támogatása: Vitézy Dávidék javaslatára a BB támogatását 2025-re lenullázták, a felszabadult pénzt például útfelújításokra, beruházások tervezésére csoportosították át. A Budapest Brandcsapata nagy részétől év elején kénytelen volt megválni, távozott a vezérigazgató is. A fővárosi képviselők többsége viszont közelebbről is rá akart nézni a cég tevékenységére.Vizsgálóbizottságot hoztak létre, az ő munkájuk eredménye lett 8 hónap alattegy 128 oldalas jelentés, több tucat megállapítással, javaslattal.A Budapest Brandet és elődjeit (a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ és a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft.), illetve a fővárosi reklámfelületek hasznosításáról szóló szerződéseket vizsgáló bizottságot februárban hozta létre a Fővárosi Közgyűlés. Az eredeti javaslatot erről a tiszás Barna Judit nyújtotta be. A 11 fős, a fővárosi képviselőkből és külsős tagokból álló bizottságot Gál József (Podmaniczky Mozgalom) vezeti elnökként, alelnöke a fideszes Böjthe Péter.A most elkészült jelentésből Gál Józsefa főbb megállapításokat emelte ki. Szerinte súlyos visszásságokat tártak fel a Budapest Brand működésében. A jelentés alapján kifogásolta a főpolgármester által a BB vezetőinek visszamenőleg odaítélt és kifizetett prémiumokat. "Jellemző volt, hogy az éves prémium célkitűzéseket nem az év elején, előre meghatározott követelmények alapján, hanem az adott év novemberében vagy decemberében, visszamenőleg fogadták el" - írták. Faix Csaba vezérigazgató 3 évre összesen több mint bruttó 23, Bakó Ágnes vezérigazgató-helyettes bruttó 21, míg Kovács Gábor vezérigazgató-helyettes bruttó 5,7 millió forint prémiumot kapott.Gál kiemelte a jelentésből a "közpénzből folytatott luxusparkolást" is: azt állítják, hogy a cég vezérigazgatója és helyettese egy év alatt 3,3 milliót költött a Városházához közeli, ötcsillagos Kempinski Hotel mélygarázsában két autó parkolására. Itt fel is merült a vizsgálóbizottság részéről, hogy nézzék meg az összes fővárosi cég parkolási szerződéseit, a Városháza székhelyű vállalatoknak pedig tiltsák meg e költségek elszámolását.Gál József arra is felhívta a figyelmet, hogy egy állítólagos kampányfinanszírozási gyanú is felmerült. A jelentés szerint a tavalyi kampányban a Budapest Brand és a főpolgármester ugyanazzal a "plusz 5 év a budapestieknek" szlogennel kommunikált, illetve kampányolt. A vizsgálóbizottság vezetője bejelentette, hogy feljelentést is tesznek, mert "valószínűsíthető, hogy a Városházán kialakított Pop-up Park P, A, R, K, O, L, Ó betűkből álló installációját túlárazták és túlértékelték".Gál József emellett közbeszerzési szabálytalanságok gyanújáról írt, bejelentést tesznek a Közbeszerzési Hatóságnál a Budapest Brand 3 tanácsadói szerződése kapcsán "egybeszámítási jogsértés" gyanúja miatt.A jelentés több ponton kifogásolta a cég felügyelőbizottságának létszámát és összetételét is, de azt is állítják, hogy 2023-ban azért volt több mint 220 milliós eredménye a BB-nek, mert túlfinanszírozták. Emellett a jelentés szerint kisebb-nagyobb hiányosságok miatt többször is okoztak többletfinanszírozási kényszert az önkormányzatnak. Szóvá tették, hogy a külsős szolgáltatásokra (raktározás, logisztika stb.) költött pénzek aránytalanul magasnak tűnnek. Szerintük a BB olyan feladatokra is külsős céget keresett, amit a Főpolgármesteri Hivatal és egységei is meg tudtak volna csinálni.A jelentésben sokszor előkerült Faix Csaba neve, aki a cég kicsit több mint négyéves működése alatt végig vezérigazgatóként dolgozott. Bár a vizsgálóbizottság üléseire többszöri hívásra sem ment el, a kész jelentés főbb állításaival megkerestük. Faix tételesen reagált a kiemelt megállapításokra.A prémiumokról azt írta, hogy azt minden fővárosi cégvezető ugyanolyan rend szerint kaphat, a részletekről pedig mindig a munkáltató dönt. "Ezekről vezető tisztségviselőként sem döntési, sem befolyásolási jogom nem volt. A prémiumban rögzített feladatokat ténylegesen teljesítettem, így a prémiumjogosultságom a jogszabályi feltételeknek megfelelt" - írta.A Kempinskiben bérelt parkolóhelyek Faix szerint könnyen magyarázhatók, azokat nem egyéni igény miatt tartották fenn. A BB székhelye a Városházán van, az ott található parkolót évekig ingyen használhatták, de tavaly március végén a hivatal hirtelen visszavonta az engedélyeket, ezért meg kellett oldaniuk két autó parkolását. "Természetesen, a beszerzési szabályzatunknak megfelelően az üzemeltetési és beszerzési kollégáim megvizsgálták és kértek is be ajánlatokat a környező parkolási lehetőségekről, de ezeket az alátámasztó dokumentumokat nem kérte ki a bizottság. Az összességében a legelelőnyösebb ajánlatot választottuk, amelyet akkor a Kempinski adott" - írta Faix. Szerinte a parkolóhelyek bérlése nem luxuskiadás, hanem működési szükséglet volt. Azt ő sem tudja, hogy a Budapest Brand miért nem kapott a Városházán térítésmentes parkolási lehetőséget.A korábbi vezérigazgató reagált arra is, hogy a tavalyi önkormányzati kampányban ugyanazzal a "plusz öt évet a budapestieknek" szlogennel kommunikáltak, mint Karácsony Gergely kampánya. Faix Csaba szerint a Budapest Brand keretszerződése alapján közreműködik az "életminőséget és életesélyt javító lehetőségek megteremtésében", és ezek kommunikációjában is. "Erre hivatkozással kapta meg a Társaság a Főpolgármesteri Hivatal ajánlatkérését az Egészséges Budapest programot népszerűsítő kampányhoz, melynek koordinációját a Főjegyzői Iroda látta el" - írta.A túlárazottnak minősített, feljelentést is eredményező P A R K O L Ó felirattal kapcsolatban szerinte fontos, hogy nem csak 7 darab betűt vásároltak. "Kreatív koncepció, tervezés, gyártás, szállítás, közterületi installálás biztonságos módon, villanyszerelés, talajcsere, növénytelepítés, az O-L-Ó betűk ledöntése után pedig azok újrainstallálása és paddá alakítása" - indokolt.A jelentésben szerepel, hogy 2023-ban a cégnek hasonlóság miatt három szerződést egybe kellett volna vonnia, majd így közbeszerzést kiírni rá. Javasolják, hogy a főváros tegyen bejelentést az Integritás Hatóságnál a közbeszerzési szabályok megsértése miatt. A végül megkötött tanácsadói szerződéseknél egyébként előkerült például a Márki-Zay Péter kampányában dolgozó Zaránd Péter is.Faix szerint ebben az ügyben téves következtetésre jutott a bizottság, mivel a három vizsgált tanácsadói szerződés esetében nem volt indokolt azok egybeszámítása. "A Budapest Brand a szerződések megkötésekor a hatályos, közbeszerzésekről szóló törvénynek megfelelően járt el. Ugyanis az egyértelműen kimondja, hogy »az uniós értékhatárt el nem érő olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges tanácsadói tevékenység végzésére irányul« - közbeszerzési eljárás lefolytatása nem kötelező" - indokolt."A politikai vizsgálóbizottság jelentéstervezete sok hónapnyi munka után isfeltételes módban vagy sejtetésekkel (»felmerül«, »vizsgálni szükséges« stb.) fogalmaz meg egyébként többnyire megtévesztő állításokat - írta a Főpolgármesteri Hivatal, miután őket is megkerestük, hogy reagáljanak a jelentésből kiemelt fontosabb megállapításokra.- Mindezt az »eredményt« több millió forint közpénz ráfordítása árán érte el a politikai testület, ezt érdemes összevetni a vizsgálati »eredményekkel«, amelyek egy része valójában a hatályos magyar jogszabályokkal áll vitában"- írták. A konkrét, a jelentésből kiemelt megállapításokra is reagált a Főpolgármesteri Hivatal: a prémiumok kifizetéséről annyit közöltek, hogy "a fővárosi cégek prémiumszabályozása a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik"."Hogy Budapesten a születéskor várható élettartam mintegy 5 évvel kevesebb más európai nagyvárosokhoz képest, az nem egy politikai szlogen, vagy vélemény, hanem adat" - írták arról, hogy Karácsony Gergely a tavalyi kampányban ugyanazt a "plusz öt év a budapestieknek" szlogent használta, mint amivel a Budapest Brand kommunikált a szűrőbuszokról. A főváros vezetése szerint az a legfontosabb, hogy 6455 embernek segített az elvégzett 21 856 szűrővizsgálat. "Több esetben életmentőnek bizonyult a szűrés, mindezek alapján a főváros a szűrőprogramok folytatásán dolgozik."A jelentés által kifogásolt három tanácsadói szerződés a Főpolgármesteri Hivatal szerint a Budapest 150. születésnapjára szervezett programsorozat előkészítéséhez, lebonyolításához kellett. "A jogszabályoknak megfelelőenbeszerzett, egymástól elkülönülő feladatokat ellátó szakmai munkáról van szó - írták. - A bizottság, annak elnöke oda és ahhoz fordul, ahová akar, minden olyan lépés, ami nem a politikai előítéletek, vagy lejárató szándékok, hanem a tények és a jogszabályok alapján ítéli meg az elvégzett munkát, helyes" - közölték arról, hogy jelentés szerint a fővárosnak a szerződések miatt bejelentést kellene tennie az Integritás Hatóságnál a közbeszerzési szabályok megsértése miatt.A Budapest Brandet vizsgáló bizottság megbízása jelen állás szerint október végéig szól, az elkészült jelentést ekkor viszik majd be a Fővárosi Közgyűlés elé is. A jelentés részleteiről - amiteljes terjedelmében itt olvasható- a bizottság következő, csütörtöki ülésén vitáznak majd a képviselők.
|
Karácsonyék szerint a vádat is csak feltétes módban fogalmazta meg ellenük a vizsgálóbizottság
|
Nyolc hónapon át, szerződésről szerződésre nézte át a felszámolás alatt álló Budapest Brandet egy 11 fős bizottság. Túlárazásról és furán kifizetett prémiumokról írtak. A volt vezérigazgató részletesen reagált főbb állításaikra, a főpolgármester szerint pedig a „politikai vizsgálóbizottság” megállapításai a jogszabályokkal állnak vitában.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/15/budapest-brand-vizsgalo-bizottsag-faix-csaba-jelentes-javaslatok-fovarosi-kozgyules
|
2025-10-15 10:20:26
| true
| null | null |
Telex
|
A megállapodás tárgya az ipari szennyvíztisztító műtárgycsoport és a tisztított szennyvizet továbbtisztító létesítmény megvalósítása, valamint a meglévő kommunális szennyvíztisztító telep kapacitáshelyreállításának tervezési és kivitelezési munkái.A projekt értéke nettó 23,2 milliárd forint.A beruházás Debrecen ipari és környezetvédelmi infrastruktúrájának fejlesztését szolgálja, és újabb nagyszabású megbízást jelent a Mészáros-csoport számára.Az Opus Global árfolyama ma stagnál, míg idén 16,4 százalékot emelkedett
|
23 milliárd forintos közbeszerzésen nyert a Mészáros és Mészáros
|
Infrastrukturális fejlesztésre.
| null | 1
|
https://www.portfolio.hu/uzlet/20251017/23-milliard-forintos-kozbeszerzesen-nyert-a-meszaros-es-meszaros-794016
|
2025-10-17 15:24:00
| true
| null | null |
Portfolio
|
Mészáros Lőrinc ősszel sem tétlenkedik, a felcsúti milliárdos cégbirodalmával szinte mindig történik valami. A Cégközlöny dokumentumait átnézve rendre kiderül: Orbán Viktor kormányfő barátja soha nem maradéktalanul elégedett a vállalati hálójával, ezért mindig kicsit újraszövi a szálakat. Ez annyit jelent, hogy a társaságai:egyesülnek és beolvadnak,vagy megszűnnek.A sok új entitás, valamint a folyamatos egyesülések és beolvadások miatt gyakorlatilag követhetetlen, hogy éppen hány cége van Mészáros Lőrincnek. Az biztos, hogy legalább 300-400 érdekeltsége lehet. A Cégközlöny október 16-i számából például egy újabb érdekes változás derült ki. Szeptember 29-én született meg a döntés a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. és a GTVF Acélszerkezetgyártó Kft. egyesüléséről. Az egyesülés napja hivatalosan december 31-e lesz, akkor olvad be a GTVF Kft. a zrt.-be, annak általános jogutódjaként működik tovább. A beolvadás oka nem ismert, alapvetően egy kulcsfontosságú leánycég egyesül az anyacégével.A Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. július 1-e óta működik már zrt. formájában. Kevésbé közismert, hogy öt éve a tápiószelei Ganz-gyár is a Mészáros-birodalomnál kötött ki. Még 2020 nyarán döntött úgy az Orbán-kormány, hogy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánítja az indiai hátterű CG Electric Systems Hungaryt, vagyis a Ganz Villamossági Művek (itt készült a világ első transzformátora 1885-ben) jogutódját. A Ganz-gyár 2006 és 2020 között állt indiai tulajdonban, de bekopogott a csőd, hiszen csak 1,5 milliárd forint bevétel jött össze, ellenben a 6,3 milliárd forintos veszteséggel kellett kezdeni valamit.Egy kis támogatásBarna Zsolt lett az új tulajdonos 2020 nyarán, aki például a Mészáros Lőrinc köré kiépült magyar óriásbank, a MBH elnök-vezérigazgatója. Később két tőkealap is beszállt a Ganz Kft.-be: a felcsúti vállalkozóhoz köthető Status Property és Prime Property együttesen 70 százalékos tulajdonos lett. A Status Property a Status Capital Zrt. által kezelt magántőkealap, a zrt. Mészáros Lőrinc tulajdona. A Prime Property pénzeit pedig a felcsúti milliárdos egyik ügyvédjéhez, Kertész Józsefhez tartozó Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. terelgeti.Kicsit a kormány is besegített: 1,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak a kormány Gyármentő Programjából, ebből is finanszírozták a transzformátorgyár és forgógépgyár épületszigetelését. Annyira jól sikerült a gyár megmentése, hogy hamar leánycégük is lett: 2023 novemberében kezdődött a termelés a Ganz Metal Works Kft. üzemében, ahol a transzformátorokhoz szükséges külső acélszerkezeteket gyártják. Tavaly márciusban új nevet kapott a társaság, már GTVF Acélszerkezetgyártó Kft. néven tagozódtak bele a Mészáros-birodalomba. Idén szilveszterre azonban beolvadnak az anyacégbe. Az egyik legnagyobb megrendelő természetesen a magyar állam: gyártottak már transzformátort a Mavir Zrt. kerepesi és gödi állomására is.Nem mindig tartják be a szabályokat. Lapunk írta meg, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 500 ezer forintra bírságolta a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft.-t, mert jogerős engedély nélkül kezdte meg egy kiserőmű kivitelezését. Ez az összeg nem fogja bedönteni a társaságot: 2024-ben 45,3 milliárd forint lett az árbevétel, a nyereség pedig 7,4 milliárd forintot ért el. Ebből mintegy 3 millió euró – jelenlegi árfolyamon körülbelül 1,1 milliárd forint – osztalékot fizettek ki. A tápiószelei gyárhoz továbbra is ömlik a közpénz: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július végén beszélt arról, hogy a vállalat új üzemcsarnokot épít és berendezéseket szerez be Tápiószelén 21 milliárd forintnyi értékben, amihez az állam hatmilliárd forint támogatást ad.
|
Ember nem tudja követni, hány cége van Mészáros Lőrincnek
|
A leggazdagabb magyar céghálója állandó mozgásban van.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/ember-nem-tudja-kovetni-hany-cege-van-meszaros-lorincnek.html
|
2025-10-20 11:51:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Másfél milliárd forint áfát csalt el egy kínai-mongol-magyar bűnelkövetői kör, ami egy összehangolt európai nyomozás keretében akadt horogra Magyarországon - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhatóság szerdán az MTI-vel. A csoport által behozott, áfacsalt termékek a budapesti kínai piac boltjaiban kötöttek ki.A közlemény szerint egyes Kínához köthető szervezett bűnözői körök jelentős mértékű áfacsalással és vámelkerüléssel próbálnak bejutni az uniós piacra, ami ellen az Európai Ügyészség (EPPO) és Európai Unió (EU) bűnüldöző szervei évek óta próbálnak fellépni. Az EPPO 14 tagállamot érintető nyomozása során kiderült, hogya bűnszervezet hatalmas mennyiségű textilt, cipőt, elektromos rollert, e-kerékpárt és egyéb árut importált illegálisan, amellyel hozzávetőleg 700 millió euró kárt okozott.A nemzetközi felderítéshez csatlakoztak a NAV nyomozói is, akik egy nagyszabású akció keretében 41 helyszínen csaptak le a bűnbanda tagjaira.A megalapozott gyanú szerint az elkövetők 2023-tól a Kínából származó árukat Magyarországon vámkezeltették, majd azt a látszatot keltették, hogy a termékeket az EU belső piacán, más tagországokban értékesítik. A szállítmányok azonban kizárólag papíron utaztak, valójában el sem hagyták az országot vagy csak látszólag értékesítették külföldön.A vámkezelést követően a bűnbanda a szállítmányokat egy szlovák telephelyre szállította, ahonnan az árut kisteherautókra rakodták, hamis fuvarokmányokkal vagy okmányok nélkül Magyarországra hozták, ezután a Kőbányai úton, a "Ganz piac" üzleteinek adták el a termékeket számla nélkül.A bűnszervezet irányítói, kínai, mongol és magyar állampolgárok, egymást között osztották meg a feladatokat: az évekig konspiráltan működő és hierarchikusan felépülő szervezetnek a legfelső vezetője kínai állampolgár volt, ő fogta össze a szervezet tevékenységét, tartotta a kapcsolatot az ázsiai vevőkkel, felügyelte az árumozgásokat.A pénzügyi nyomozók a bűnszervezet vezetőinek elfogása után kilenc, összesen 901 millió forintra becsült ingatlant vettek zár alá, 26 millió forint értékben járműveket, 130 millió forint értékben - nagyrészt külföldi valutában tartott - készpénzt foglaltak le, így több mint 1 milliárd forint kár térült meg a központi költségvetés számára.A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt folytatott nyomozás során a NAV munkatársai 12 gyanúsítottat hallgattak ki.A pénzügyőrök a bűnszervezet hat tagját őrizetbe vették, a Győri Járásbíróság elrendelte letartóztatásukat; elmarasztaló ítélet esetén az elkövetők 15 év szabadságvesztésre számíthatnak.
|
Kiderült, mitől ilyen olcsók a cuccok a Ganz piac kínai üzleteiben: 1,5 milliárdos áfacsalást leplezett le a NAV
|
Európai hatóságok évek óta próbálják lefülelni a papíron árukat utaztató bandákat, most a magyar nyomozók elkaptak egy kínai-mongol bandát.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/15/1-5-milliardos-afacsalas-kinai-mongol-bunelkovetoi-kor-nav
|
2025-10-15 10:00:57
| true
| null | null |
Telex
|
A Salgótarjáni Járási Ügyészség sikkasztás és csalás vétsége miatt emelt vádat egy 49 éves férfivel szemben, aki egy kelet-nógrádi város polgármestereként önkormányzati felhatalmazás nélkül, magáncélra használta egy közeli kistelepülés falubuszát - közölte az ügyészség.Bár az ügyészségi közleményben nem írják a férfi nevét, Bátonyterenye volt fideszes polgármesteréről, Nagy-Majdon Józsefről van szó. Az ügyészségi közlemény szerint a volt polgármester 2023. március 8-án - az önkormányzat felhatalmazása és engedélye nélkül - megegyezett egy közeli kistelepülés polgármesterével abban, hogy az két napra "térítésmentesen bérbe adja" a község falubuszát."A vádlott a kistelepülés polgármesterét tévedésbe ejtve magáncélra használta a falubuszt, azzal a németországi Leverkusenbe utazott egy focimeccsre. A vádlott az út során keletkezett üzemanyagköltségeket és autópálya-matricákat a városi önkormányzat által a hivatali járművek üzemeltetésére kiadott üzemanyagkártyákkal fedezte. Ezen cselekményével az általa vezetett város önkormányzatának 224.699.-Ft kárt, a közeli kistelepülésnek pedig 129.500.-Ft kárt okozott. A férfi utólag az általa vezetett városnak okozott kárt megtérítette" - olvasható a közleményben.A Salgótarjáni Járási Ügyészség a városvezetővel szemben kisebb értékre elkövetett sikkasztás, valamint kisebb kárt okozó csalás vétsége miatt emelt vádat. Vádiratában a volt polgármesterrel szemben büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban, tárgyalás mellőzésével felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására, valamint vagyonelkobzásra tett indítványt.
|
Felfüggesztett börtönt kér az ügyészség egy volt fideszes polgármesterre, aki magáncélból falubuszozott külföldi focimeccsre
|
A volt városvezető ellen kisebb értékre elkövetett sikkasztás, valamint kisebb kárt okozó csalás vétsége miatt emeltek vádat.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/16/felfuggesztett-bortont-ker-az-ugyeszseg-egy-volt-fideszes-polgarmesterre-aki-nagancelbol-falubuszozott-kulfoldi-focimeccsre
|
2025-10-16 09:08:35
| true
| null | null |
Telex
|
Október 15-én szerdán, több éves levelezés, jogi hercehurca, egy perindítás és egy molinózás után visszavette a II. kerület a tulajdonában lévő Marczibányi téri sportközpontot az azt 18 éve üzemeltető cégtől. A kerület még másfél éve mondta fel a komplexum bérleti szerződését, azóta próbálja birtokba venni a területet, erre végül most került sor -derül ki Őrsi Gergely Facebook-posztjából.Őrsi szerint a visszavétel során kiderült, hogy a bérlő nemcsak a korábban vállalt fejlesztéseket nem végezte el, de a központ biztonságos üzemeltetését sem tudta biztosítani. Posztja szerint a II. kerület munkatársai már szerdán elkezdtek dolgozni az élet- és balesetveszély elhárításán. Mivel ezt nem tudják mindenhol azonnal biztosítani, a sportközpont egy részét a következő időszakra lezárják.Őrsi posztja szerint a focipályát és a futópályát használni lehet majd, de a többi pályát és az épületek egy részét le kell zárniuk. Mivel szerintük a látott állapotok alapján felmerül a gondatlan veszélyeztetés gyanúja, ismeretlen tettes ellen feljelentést fognak tenni.Ezzel párhuzamosan a területet korábban üzemeltető cég isposztolt. Ők azt írták: "a Sportcentrum üzemeltetését a mai napon az önkormányzat visszavette. A társaság működését a mai nappal befejezte. Nem tudjuk, hogy önkormányzat, hogy kívánja megszervezni. A teljesített befizetéseket a Sportcentrum vissza fogja fizetni mindenkinek."A II. kerület központi részén található Marczibányi téri Sportközpontot a kerület akkori vezetése még 2007-ben adta bérbe egy akkor alapított, Marczibányi Sportcentrum Kft. nevű cégnek. A megállapodás értelmében a bérlő húsz évre nagyon kedvező, évi 3,1 millió forintos bérleti díjért kapta meg a területet, amiért cserébe több komoly fejlesztést, például egy uszoda és egy kutyafuttató felépítését vállalta.A cég a vállalt fejlesztések nagy részét nem valósította meg, és az önkormányzat állítása szerint egy idő után bérleti díjat sem fizetett. A fejlesztések elmaradását a cég azzal magyarázza, hogy az önkormányzat nem módosította az építési szabályokat, a kerület szerint ez azonban nonszensz, hiszen azokat akkor szokták módosítani, ha a tulajdonos benyújtja, pontosan mit és hogyan fejlesztene.2019-ben az ellenzéki Őrsi Gergely lett a kerület polgármestere, aki nem sokkal később tárgyalásokat kezdeményezett a céggel a sportközpont átadásáról. A cég ettől sokáig elzárkózott, mire 2024 elején az önkormányzat az elmaradó bérleti díjakra hivatkozva felmondta a szerződést, és pert indított.A helyzetet bonyolítja, hogy a Marczibányi Sportcentrum Kft. korábbi tulajdonosa, Kovács Attila időközben meghalt, a cég pedig átkerült az MNB régi vezetéséhez közeli Közép-Európa III. Magántőkealaphoz. A magántőkealapok lényege, hogy a tulajdonosuk nem ismert, azt azonban tudni lehet, hogy ki kezeli a benne lévő vagyont: ez ebben az esetben a Matolcsy Ádámhoz köthető Quartz Alapkezelő.Az ügy idén ősszel eszkalálódott, a kerület ugyanis szeptemberben előszöra sajtón keresztül próbált nyomást gyakorolni a cégre, majd októberben egy molinót helyezett ki a sportközpont bejáratához. Ezenarra szólította fela vendégeket, hogy ne gazdagítsák a területet bérlő céget és bojkottálják a sportközpontot.Őrsi Gergely egy keddi háttérbeszélgetésen arról számolt be, hogy a cég vezetése a molinó kihelyezése után közölte, mégis átadná a területet. Elmondása szerint a cégtől ugyanakkor azt jelezték, hogy ezért cserébe a kerület velük szemben megfogalmazott követeléseinek elengedését kérik - amibe a kerület nem ment bele.Az önkormányzat ugyanis a ki nem fizetett bérleti díjak és azok elmaradt kamatai miatt 226 millió forintot követel a cégtől. Ezen felül a szerződésben rögzített, de nem teljesített fejlesztések - uszoda, park, kutyafuttató építése - árát is követelik, amelyek közül Őrsi Gergely szerint mai értéken csak az uszoda milliárdos tétel lehet. Ezeket a követeléseket próbálják per útján rendezni.Őrsi Gergely szerint a cég azzal a furcsa kéréssel is előállt, hogy az önkormányzat vegye át az általuk korábban megkötött szerződéseket. A cég az önkormányzat tájékoztatása szerint többször felszólításuk ellenére sem árult el nekik, kivel állnak szerződésben, ezért arra kérnek minden érintettet, hogy az erre megadott email-címen jelentkezzen.Őrsi Gergely az átvétel előtt egy háttérbeszélgetésen azt mondta: ha nem kapják meg a szerződéseket, előállhat olyan helyzet, amiben:"idejön valamelyik intézményből a Mókus csoport, és az megkérdezzük majd tőlük, hogy »és ti kik vagytok?«, ők pedig elmondják majd, hogy bérleti szerződésük van."A II. kerület hosszú távon külön céget akar majd alapítani a terület fejlesztésére és üzemeltetése, rövid távon azonban a már meglévő, sporttal és kultúrával foglalkozó cégeinek adja majd át a feladatokat. Őrsi elmondása szerint azoknak, akik a Marczibányi Sportcentrum Kft.-vel állnak szerződésben, a kerület cégeivel új szerződést kell majd kötni, közülük a jóhiszemű szereplőknek pedig kedvezményeket biztosítanak majd.Az önkormányzat egyébként közösségi egyeztetéssel találná ki, hogy mit kezdenek a sportközpont területével, vagyis megkérdeznék a környéken élőket, és az ő javaslataik alapján dolgoznak majd ki terveket. Őrsi Gergely szerint az biztos, hogy a mostani parkoló egy részét megszüntetnék, és - mivel egy uszodát már építettek a kerületben - uszodát nem építenének, de a részletekről a helyiek dönthetnek majd.
|
18 év után visszavette a II. kerület a Marczibányi téri sportközpontot, Őrsi szerint életveszélyes állapotokat találtak
|
Átadta az MNB-hez köthető bérlő a II. kerületnek a még 2007-ben kivett sportközpontot, de nem mondták el, kivel szerződtek, így az önkormányzat nem tudja, kit mi alapján kell beengedni.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/15/marczibanyi-teri-sportcentrum-orsi-gergely-atvetel-ii-kerulet
|
2025-10-15 16:52:20
| true
| null | null |
Telex
|
Csütörtökön mérsékelt érdeklődés mellett megnyitott a zuglói Zenit Corso. A Bosnyák téri piac mellett épült bevásárlóközpontban 11 ezer négyzetméternyi kiskereskedelmi terület nyílt meg.A beruházást az a Bayer Construct végezte, amelynek a vezetője a sajtóban gyakran "Tiborcz István üzlettársaként" emlegetettBalázs Attila. Zugló korábbi főépítésze azt mondta, világosan látszott, hogy a beruházó jól fekszik a kormánynál. A magáncélú projektet az államnemzetgazdaságilag kiemelt beruházássáminősítette, majd 2024 áprilisában 244 milliárd forintért megvette.Rózsa András polgármester arról posztolt, hogy a zuglói önkormányzatperre készüla csütörtökön megnyitott pláza beruházója, a Bayer Construct Zrt. ellen, mert több hónapos tárgyalássorozat után sem sikerült megállapodnia a két félnek. Az önkormányzat már rakja össze a perindításhoz szükséges dokumentumokat, és a tervek szerint már idén beadják a keresetet.Hadházy Ákos, Zugló független országgyűlési képviselője a Facebookon azt írta, úgy nyílt meg a Zenit Corso, hogy a beruházásnak "nincsen környezetvédelmi engedélye". Májusban ugyanis a bíróság megsemmisítette azt a "törvénytelen kormányhivatali határozatot, hogy az engedély kiadásához nem kell környezetvédelmi hatástanulmány". Írt arról is, milyen súlyos környezeti hatásokkal jár az, hogy megépült a komplexum. Különösen akkor lesz ez majd érezhető, amikor jövőre "beköltözik a teljes NAV és a teljes fővárosi kormányhivatal".
|
Megnyitott a Bosnyák téri Zenit Corso, a zuglói önkormányzat arra készül, pert indít a beruházó ellen
|
Mérsékelt volt az érdeklődés a nyitás napján. Hadházy Ákos arról posztolt, hogy a beruházásnak nincsen környezetvédelmi engedélye.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/16/zenit-corso-nyitas-plaza-bayer-construct-zuglo-bosnyak-ter
|
2025-10-16 16:58:40
| true
| null | null |
Telex
|
Kicsit több mint egy héttel azután, hogy a kormány másodszor is bevállalta a költségek kifizetését,kiírtáka kecskeméti egyetem campusának befejezésére irányuló közbeszerzést -számolt be a KecsUP Hírek. A közbeszerzési hirdetmény értelmében a vállalkozónak kicsit több mint egy éve lenne a most félbehagyott épületek befejezésére.A KecsUP szerint a projekt eredetileg hat épület felépítését tartalmazta volna, a mostani közbeszerzésben azonban csak a már elkezdett négy objektum befejezésére keresnek vállalkozót. Ezek között van két kollégiumi épület, egy innovációs központ, egy gyalogos felüljáró híd, ezeken kívül pedig a külső területek rendezése.A közbeszerzésre november 14-ig lehet jelentkezni, a KecsUP úgy tudja, hogy utána a tervek szerint viszonylag gyorsan, 5-10 nap alatt elbírálják az ajánlatokat, majd jövő januárban hirdetnek eredményt. A lap szerint a közbeszerzést kiíró cég, és annak tulajdonosa, a Neumann János Egyetemért Alapítvány körülbelül 15 milliárdos árral számol.A közbeszerzési kiírásban szerepel az a korábban meg nem erősített információ, hogy az építkezést eddig a Matolcsy-körhöz tartozó Somlai Bálint cége, a Raw Development Kft. végezte. Az új vállalkozó ugyanis a kiírás szerint akkor kezheti meg a munkát, ha a Raw visszaadta a területet, és elszámol a megrendelővel az elvégzett munkákról.A kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány 2020-ban 44,5 milliárd forintot kapott a magyar államtól új campusára. A pénz egy kis részéből megvásárolták a campus akkor már álló első épületét, a nagyobb részét, 27,5 milliárdot azonban kölcsönadták az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. Ezt a pénzt azóta sem kapták vissza, megkapták azonban nemrég a campus második ütemének most még félbehagyott épületeit.Mivel az eredeti forrás nem áll rendelkezésre, Kecskemét országgyűlési képviselői október elejéna kormánytól kérték, hogy az másodszorra is fizesse ki a campus építését. Nem sokkal későbbkormánydöntés született erről, ennek köszönhető, hogy a munkák lezárásáról szóló közbeszerzést most ki tudták írni.Arról, hogy Somlai Bálint milliárdos árbevételű cége, a Raw miért nem tudja befejezni az elvállalt munkát, máig nem kaptunk tájékoztatást. Ők vállalták el nettó 81 milliárd forintért az MNB budapesti székházának felújítását is, azt az épületethibákkal teli adták át, ami miatt az MNB hűtlen kezelés és csalás miatt feljelentést tett.Arról, hogy a kecskeméti egyetem hogy jutott a mostani helyzetbe,itt írtunk hosszabban.
|
Nem fejezi be Somlai Bálint cége a kecskeméti egyetem campusát, közbeszerzésen keresnek új vállalkozót
|
A magyar állam 2020-ban már kifizette az egyetemnek a fejlesztést, most újra kifizetik a maradék munkákat.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/16/mnb-ugy-kecskemet-neumann-janos-egyetemert-alapitvany-campus-befejezes
|
2025-10-16 12:16:06
| true
| null | null |
Telex
|
"Eközben elcsábított engem 2022-23-ban egy szintén ismeretlen cég, úgy hívják, hogy Mol-csoport, és ennek voltam az energiahatékonyság- és energiairányításirendszer-vezetője, úgyhogy kicsit megtapasztaltam a nagyvállalati és törvényalkotási feladatokat is. Sokszor tőlünk kérték a törvényeket, hogy írjuk meg, a minisztérium meg az MEKH, hogy utána sikerüljön abból auditorként vizsgáznunk, amit mi írtunk" - mondta Rátkay Gábor az Élhető Települések Országos Szövetségének (ÉTOSZ)Fenntartható Városok című konferenciáján, amikor bemutatkozott az Energia a jövőhöz panelbeszélgetés résztvevőjeként. (Az MEKH a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rövidítése.)Rátkay Gábornak most saját cége van, az energiaauditálással foglalkozó Argenting Kft., és már itt is dolgozott, amikor a Mol-csoportnál eltöltött néhány hónapot. Állítása szerint utóbbinál olyan törvények szövegezését végezték, amikkel aztán auditorként dolgozott.Mivel ez az állítás elsőre meglehetősen meglepően hangzott, a panelbeszélgetés után külön is megkerestük Rátkayt, hogy nem értettük-e félre, amit mondott, illetve ki tudná-e fejteni, hogyan értette."Ez úgy szokott működni, hogy ha van egy javaslatunk, úgy gondoljuk, hogy meg kellene változtatni egy rendeletet, törvényt, bármit, ami nem jó úgy, ahogy megalkották, hanem másképp lenne jó, akkor erről beszélgetünk az Energiaügyi Minisztériummal és az MEKH-val - mondta a Telexnek. - Szokták azt mondani időnként, hogy nekik nincs erre kapacitásuk, adjunk be szövegszerű javaslatot. A szövegszerű javaslat gyakorlatilag azt jelenti, hogy csináljuk meg a törvénytervezetet vagy rendelettervezetet, és akkor ehhez a Mol esetében nyilván energiajogászok közreműködésével létrejön egy szövegszerű javaslat, ami már maga a törvény vagy a rendelet, amire csak azt mondja az MEKH vagy a minisztérium, hogy köszönjük szépen, ez így jó lesz.Ez azért érdekes, mert az egyik ilyen energiajogásszal, akivel egy ilyen törvényt megcsináltunk, együtt ültünk az energetikai auditorok megújító vizsgáján tavaly szeptember végén, és egymásra mosolyogtunk, hogy akkor most abból fogunk megbukni, amit írtunk?"A Rátkay Gábor által vázolt helyzet jogi és etikai kérdéseket vet fel, hiszen nagyvállalatokra is vonatkozikkötelező energetikai audit. Ha ő maga a Mol-csoportnál eltöltött ideje alatt valóban részt vett az auditszabályok megírásában, akkor olyan jogszabályok kidolgozásán dolgozott, amelyeket aztán egyrészt ő maga is alkalmazott, másrészt a munkahelyére is vonatkoztak.A témában megkérdeztük az Energiaügyi Minisztériumot, az MEKH-t és a Molt is. Előbbi azt írta, hogy a jogalkotási folyamat során természetesen konzultál többek között iparági szereplőkkel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a törvényeket vállalatok írnák. Az MEKH is hasonlót válaszolt: a hivatal rendszeresen konzultál iparági szereplőkkel, a jogalkotást törvényi felhatalmazás alapján önálló hatáskörben gyakorolja, a rendeletek előkészítését minden esetben a hivatal szakemberei végzik.A Mol szerint "már a felvetés is teljes képtelenség. Magyarországon a jogszabályalkotás rendjét világos törvények és előírások szabályozzák, amelyben jelölve vannak, hogy kinek mi a felelőssége." Hozzátették, hogy társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezeteket viszont mindenki szabadon véleményezhet, ideértve az iparági szereplőket, a Molt is, és ezzel a lehetőséggel a vállalat szokott élni.
|
Amikor a Mol-csoportnál dolgozott, velük írattak jogszabályokat - állítja egy auditor, a cég és a minisztérium ezt tagadja
|
Rátkay Gábor pár hónapot dolgozott a Mol-csoportnál, állítása szerint ők szövegeztek olyan törvényeket, amikből aztán ő auditorként vizsgázott.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/16/mol-csoport-torvenyalkotas-audit-ratkay-gabor
|
2025-10-16 05:11:27
| true
| null | null |
Telex
|
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány a vitatott új újpesti stadiont - derült ki aMagyar Közlönybőlpénteken. A hivatalos értesítőben így írnak a döntésről:"A Kormány célja a Budapest IV. kerületében sport- és kulturális célból megvalósuló labdarúgó stadion fejlesztése, valamint nem állami beruházás keretében megvalósuló vegyes célú ingatlanfejlesztésének elősegítése, így indokolt a fejlesztés kiemelt beruházássá nyilvánítása, valamint az építési beruházással érintett ingatlannal összefüggésben sajátos településrendezési és építési követelményének meghatározása."A gyakorlatban sok szabály alól mentesülhet majd a beruházó. Többek közt nem korlátozott a kialakítható legkisebb telekméret, a kapubehajtók száma és szélessége, az ingatlanon ráadásul közcélú parkolót - így nyilvános mélygarázst - sem szükséges létesíteni. Elébe mentek annak is, hogy a kerület nem alkalmazhat a beépítendő területre építési, telekalakítási és -változtatási tilalmat, nem állapíthat meg újonnan helyi védelmet sem. A jogszabály lefedi azt is, melyik telken hány százalékos beépítés és milyen épületmagasság alkalmazható. A parkolásról és közlekedésről is írtak benne, Vitézy Dávid fővárosi képviselő már a tervezet utánjelezte, kaotikus lesz a stadion közlekedése.A Mol-csoport június 20-án jelentette be, hogyelőszerződést kötötta Fóti út 141. szám alatt található, közel 190 ezer négyzetméteres ingatlanra, ami a Tungsram gyártelepe volt egykor. Addig csak pletykálták, hogy Újpest-Kertváros közvetlen szomszédságában építene stadiont az Újpest új tulajdonosa, de a bejelentéssel egyértelmű vált, hogy ez a terv. A Fóti út, a Blaha Lujza utca, a Lahner György utca és a Szilágyi út által közre fogott hatalmas területen már el is bontották a régi gyárépületeket. A környéken lakók viszont érthető módon nem feltétlenül örülnek annak, hogy a házaiktól nem messze egy 18 ezres stadion épül,tiltakoztak is több fórumon ellene.
|
Nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás lett az újpesti stadionépítés
|
A péntek esti Közlönyben közölte ezt a kormány, a környékbeliek akaratával szembemenve.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/17/ujpesti-stadion-nemzetgazdasagi-szempontbol-kiemelt-beruhazas
|
2025-10-17 21:58:57
| true
| null | null |
Telex
|
Zalaegerszeg és Zalaszentiván között található jelenleg egy használaton kívüli körforgalom, aminek egyik ága sem vezet sehova. AzÁtlátszóírt bővebben arról a projektről, amelynek a részeként a zalaegerszegi önkormányzat 2023 végére500 millió forint uniós támogatásbólezt a körforgalmat építtette. A körforgalomra azért volt szükség, mert a szállítmányozással foglalkozó Metrans cég konténerterminált és logisztikai központot tervez Zalaegerszegen15,7 milliárd forintból.Ez a konténerterminál azonban egyelőre nem épült fel, mert ahhoz vasútfejlesztésre lenne szükség. A magyar kormány még 2021-ben tettígéretetarra, hogy Zalaszentivántól nyugatra épít egy új összekötő, úgynevezett deltavágányt, hogy a Metrans tehervonatai menetirányváltás nélkül tudjanak észak-déli irányba közlekedni. Ez az ígért vasútfejlesztés azonban még el sem kezdődött, és ezért a teljes projekt áll.A deltavágányos projektre 2022 őszén kért támogatást az EU-tól az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a GYSEV-vel közösen. A GYSEV végül 2024 őszén írta ki a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést, eredményt viszont még nem hirdettek rajta.Az Átlátszót a minisztérium ebben a témában a GYSEV-hez irányította, ahonnan azt válaszolták, hogy még folyamatban van a közbeszerzési eljárás, ezért nem adhatnak több információt. Zalaegerszeg fideszes polgármestere, Balaicz Zoltán szerint az önkormányzat elvégezte a feladatát, de a deltavágány ügyére nincs ráhatása. A Metrans pedig azt írta a lapnak, hogy azért nem tudták elkezdeni a beruházást, mert annak alapfeltétele, hogy megépüljön zalaszentiváni deltavágány. A cég szerint a vasúti kiszolgálás hiányában a terminál működése nem lehetséges.Akárki is építi fel a zalaszentiváni deltavágányt, arra több mint két év áll majd rendelkezésére a közbeszerzési kiírás szerint.
|
Még évekig nem használják a sehova sem vezető, 500 millió forintból felhúzott körforgalmat Zalaegerszeg környékén
|
A Metrans építene a környékre logisztikai központot. Azonban a központ addig nem épül fel, és a körforgalomra sem lesz szükség, amíg a környéken nem fejlesztik a vasutat.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/19/semmibe-tarto-korforgalom-zalaszentivan-zalaegerszeg-metrans-vasuti-fejlesztes
|
2025-10-19 05:40:06
| true
| null | null |
Telex
|
Nyolc év alatt nagyjából 50 milliárd forint extraprofit keletkezett annál a cégcsoportnál, amely évek óta monopóliumként végzi az állami szervek kommunikációját és rendezvényeik szervezését. A közbeszerzéseken taroló vállalatok most már éves szinten 200 milliárdot is meghaladó árbevételt érnek el, és 25 milliárdos nyereséget termelnekvállaltan fideszestulajdonosuknak. Mindezt úgy, hogy az elnyert állami munkák nagyon nagy részét nem ők végzik el, hanem más cégeknek passzolják tovább.Múlt héten derült ki, hogyújabb 75 milliárd forintos keretösszegűszerződést írt alá az állami kommunikációs tendereket lebonyolító Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) Balásy Gyula kormányközeli vállalkozó vállalataival. Azmár korábban eldőlt, hogy ismét a vállaltan fideszes milliárdos két, erre szakosodott cége, a New Land Media és a Lounge Design Kft.-k kapják a jövőben is az állami kommunikációs megbízásokat; csak az volt a kérdés, hogy mennyit költhetnek náluk a minisztériumok, állami cégek és egyéb szervezetek. Ez derült kimagából a szerződésből.A tényleges összeg azonban nem 75 milliárd, hanem ennek a háromszorosa. Ahogy az lenni szokott, a papíron egyéves szerződést ugyanis kétszer meg lehet hosszabbítani, és ugyanennyiszer a keretösszeget is fel lehet tölteni. Azaz végső soron 225 milliárd forint landolhat a köztudatba a kék plakátokkal berobbanó vállalkozó cégeinél.Valójában nagy meglepetést sem a nyertes kiléte, sem a szerződés összege nem okozott. Az NKOH-nak komoly gyakorlata van már az ilyen tenderek lebonyolításában, és a kapcsolódó megállapodások rendre egy kaptafára készülnek el, hogy aztán egy-két év alatt teljesen kimerítsék az első ránézésre brutális összegű kereteket.Pedig a hivatalt papíron azért hozták létre, hogy spóroljon a kommunikáción az állam, csak aztán nem így alakult. Épp ellenkezőleg: az állami kommunikáció mostanra a NER működésének egyik szimbóluma lett, ahol rendkívül jól nyomon követhető, hogyan áramlik magánzsebekbe a közvagyon. Ebben a cikkben ezt mutatjuk be vállalati és iparági adatokkal alátámasztva.A kormány 2014-ben találta ki, hogy központosítja az állami kommunikációt, ennek az eszköze lett az NKOH. A mostanra tökélyre fejlesztett rendszer úgy működik, hogy a hivatal bizonyos időközönként kiír egy-egy olyan közbeszerzést, mint amilyen a napokban lezárt tender is volt. Az ezen győztes cégekkel aztán köt egy keretszerződést. A megállapodás azonban papíron még nem garancia semmire. A keretszerződésben ugyanis még nem konkrét megbízásokat rögzítenek, hanem csak azt, hogy az ebben az első körben kiválasztott cégek versenyezhetnek majd a jövőben a tényleges munkákért. Egészen addig, amíg a rögzített - kezdetektől fogva több tízmilliárdos, jelenleg pedig már százmilliárdos nagyságrendű - keret ki nem merül.Tehát míg korábban mondjuka megítélésének javítására törekvő MÁVmaga írt ki egy közbeszerzést egy kommunikációs kampányra, az NKOH létrehozása után ezt már a hivatalon keresztül intézhette, és a megbízásért csak a hivatallal korábban keretszerződést aláíró vállalatok versenyezhettek. A módszer egyébként nem feltétlenül hülyeség: egyrészt így gyorsítható a közbeszerzési eljárás, másrészt a központosított beszerzéssel a megrendelési mennyiség növekedése miatt elvileg az árakat is lejjebb lehet szorítani. Legalábbis ez volt az elmélet és a koncepció mögött álló ideológia.Aztán nagyon nem így történt. Ehhez kellett az, hogy az NKOH-t lényegében a teljesállami kommunikáció monopolizálásárahasználják fel. A hivatal első tenderein ugyan még három-három piaci szereplővel kötöttek keretmegállapodást, így akár még lehetett is volna verseny közöttük, valójában azonban már ekkor sem igazán volt. 2018-tól pedig mára látszata sincs meg a versenynek.Az elmúlt hét évben az összes ilyen gigatendernek egy befutója van: Balásy Gyula cégcsoportja.Azóta ráadásul a kommunikációhoz teljesenhasonló elven alakították át az állami rendezvények szervezésének beszerzésétis. Itt első körben az akkor még állami tulajdonban lévő Antenna Hungária lett az egyedüli szolgáltató, amely korábban a 2017-es vizes vébé miatt rengeteg költséges rendezvényszervezésben használható eszközt vásárolt. 2022 óta azonban ezen a területen is kizárólag Balásy cégeivel, a Lounge Event Kft.-vel és a Visual Europe Zrt.-vel*Utóbbi általában alvállalkozóként szerepel a tendereken.köt tízmilliárdos nagyságrendű keretszerződéseket az NKOH.A rendszer felállítása óta pedig számolatlanul dől a pénz Balásy Gyula érdekeltségeihez. A közbeszerzési dokumentumokból elég jól nyomon követhető, hogy negyedévente tízmilliárdos nagyságrendben kapnak megbízásokat a kedvezményezett vállalatok.A legutóbbi elérhető adatok alapjánaz idei harmadik negyedévbenmajdnem 30 állami rendezvényszervezési megbízást húzott be a csoport összesen közel 13 milliárd forint értékben. Az MVM-mel 4,6 milliárdos megállapodást írtak alá, de kétmilliárdért szerződtek a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel, és közel 1,2 milliárdért Rogán Antal minisztériumával is. Emellett kisebb, százmilliós nagyságrendű munkákat kaptak egyebek mellett a Belügyminisztériumtól, a Nemzeti Innovációs Ügynökségtől, az Energiaügyi Minisztériumtól, az Agrármarketing Centrumtól, a Nemzeti Sportügynökségtől, és még hosszan lehetne sorolni.A kommunikáció pedig ennél is nagyobb biznisz. Ott még csak amásodik negyedéves adatokatösszesítették, ám abban a három hónapban több mint negyven megbízást kapott a csoport bő 20 milliárd forint értékben.Itta legnagyobb megrendelő a Miniszterelnöki Kabinetiroda. Rogán Antal tárcája tízmilliárdokat ver el a most már nem feltétlenül kék, de a korábbiakhoz hasonlóan a Fidesz politikai céljait szolgáló plakátokra és a kapcsolódó kampányra.A számolatlan állami megrendelésnek köszönhetően pedig Balásy cégcsoportja olyan növekedést mutatott be, ami aMészáros-csoport gyarapodásával vetekszik. Pedig utóbbi - ahogy ezt korábbankétrészescikksorozatbanbemutattuk - valószínűleg a magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája.Balásy Gyula vállalatbirodalma mostanra közel két tucat céget számlál, de a magját továbbra is az a négy társaság jelenti, amelyek rendre tarolnak a közbeszerzéseken. A Visual Europe Zrt., illetve a New Land Media, a Lounge Event és a Lounge Design Kft.-k négyese az előző üzleti évben együttesen már 216 milliárd forintos árbevételt ért el. Ez különösen annak fényében hatalmas szám, hogy tíz évvel korábban a négy cégből kettő még nem is létezett, a másik kettő pedig együttesen sem produkált félmilliárdos forgalmat. Azaz a csoport egy szűk évtized alatt növelte durván ötszázszorosára bevételeit.Hasonlóan gyors volt a nyereség felfutása is. A profit az elmúlt három évben már rendre meghaladta a 25 milliárd forintot. Hogy ez mennyire sok, azt jól jelzi, hogy ugyanerre alig két tucat vállalat volt képes Magyarországon 2022 és 2024 között. Ráadásul ezek egy része csak adóoptimalizálás miatt mutatja itt ki a nyereségét, tényleges tevékenységet nem végez az országban.A cégcsoport életében a nagy ugrásokat pedig - ahogy ez a fenti grafikonokon is látszik - jól beazonosíthatóan az első keretszerződések hozták meg. Az addig saját piacaikon sem túl nagy vállalatok egyik pillanatról a másikra nőttek hatalmasra az állami megbízásoknak köszönhetően, és lettek egyértelműen piacvezetők a saját szegmensükben.Ez utóbbi különösen szembetűnő a rendezvényszervezési piacon, ahol a bevételi rangsor első két helyén álló Lounge Event és a Visual Europe együttesen közel 110 milliárdos árbevétele majdnem tízszerese a közvetlenül utánuk következő cég forgalmának. Utóbbi egyébként történetesen Mészáros Lőrinc vállalata, amely szintén nincs még tízéves, így ugyancsak az előző néhány esztendőben vált a legnagyobban egyikévé.A fenti folyamatok és adatok már önmagukban is beszédesek, de a kép akkor lesz teljes, ha megnézzük azt is, mennyire jövedelmezőek ezek a cégek. Bizonyítható-e, hogy a monopolhelyzetbe hozott, közbeszerzéseken hizlalt kormányközeli vállalatok az elvárhatónál nagyobb profitot érnek el, így megkárosítva az államot?Ahhoz, hogy ezt megvizsgálhassuk, az összes érintett ágazatban összevetettük a Balásy-cégek és legnagyobb konkurenseik jövedelmezőségét. Azt vizsgáltuk meg, hogy a hivatalos besorolásuk szerint hasonló tevékenységet folytató vállalatok árbevételükhöz viszonyítva mekkora adózott nyereséget érnek el, és ez miben tér el a közbeszerzésekkel kitömött négy társaság számaitól.Ahogy a fenti grafikonon is látszik, Balásy Gyula érdekeltségei a média- és általános ügynökségi piacon is sokkal több profitot termelnek, mint versenytársaik. Az elmúlt években az árbevétel-arányos nyereségük esetenként akár a négy-ötszöröse is volt a piaci átlagnak. Ennek köszönhetően a Balásy-cégek csak ebben a két szegmensben bő 45 milliárd forintos többletprofitot hoztak össze. Magyarul az előző nyolc évben ennyivel lett volna kevesebb a nyereségük, ha nem ilyen kiugró profitrátával működnek, hanem csak a piaci átlagot hozzák.A rendezvényszervezési szektorban nem ennyire egyértelmű a helyzet, összességében azonban itt is felülteljesítenek a Balásy-cégek. Ezen a piacon nehezíti a becslést, hogy az iparági adatokat eltorzítja a Budapesti Vásárközpont területét hasznosító Hungexpo Zrt. Mivel ez a vállalat meglévő ingatlanvagyonnal dolgozik, így a nyereségessége nagyobb, mint a nem egy adott helyszínhez kötött cégeké.Éppen ezért a Balásy-vállalatok mutatóit összevettük a Hungexpóval és a vállalat nélkül számolt iparági átlaggal is. A kormányközeli milliárdos cégei mindkét esetben értek el többletprofitot, ám ennek mértéke jelentősen eltért a két esetben. A Hungexpo nélkül számolt iparági átlaghoz képest nyolc év alatt közel 8 milliárd forintnyi többletet hoztak Balásy vállalatai, míg a Hungexpót is figyelembe véve ez csak 1,2 milliárd forint.Mindent összevetve tehát az látszik, hogy - attól függően, mennyire vagyunk megengedőek -Balásy Gyula lényegében kizárólag állami megbízásokból élő, azokon felhizlalt négy vállalata 2017 és 2024 között 47-53 milliárd forintnyi extraprofitra tett szert.Pontosabban - ahogy erről már többször írtunk - az extraprofit helyett itt helytállóbb a járadék szó használata. Ugyanis míg előbbit jellemzően a piaci teljesítménynek köszönhetően elért többletnyereségre használják a közgazdászok, addig a járadék mögött nincs ilyen teljesítmény, ahhoz kizárólag a politikai elittel fenntartott jó kapcsolatának köszönhetően jutnak hozzá a kiváltságos gazdasági szereplők.Van azonban még egy fontos adalék, ami miatt az állami kommunikáció és rendezvényszervezés tényleg a NER szimbóluma lehet. A tízmilliárdos többlethasznot hozó munkákat ugyanis jelentős részben még csak nem is azok a cégek végzik el, amelyek a sápot lehúzzák.A négy érintett vállalat ugyanis beszámolóik alapján 2024-ben úgy csinált 216 milliárdos árbevételt, hogy a legnagyobb költségük a közvetített szolgáltatások beszerzésének értéke volt. Márpedig a közvetített szolgáltatásdefiníció szerintaz adott cég "által saját nevében vásárolt és a megrendelővel kötött szerződés alapján a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás." Magyarul egy ilyen szolgáltatásnálaz érintett Balásy-cég csak felveszi az állami megrendelést, amit aztán egy másik vállalattal végeztet el.A társaságok éves jelentésük szerint tavaly az ilyen szolgáltatásokra együttesen közel 158 milliárd forintot költöttek. Ez a teljes bevételük 73 százaléka. Azaz a vállalatok még akkor is a munkák közel háromnegyedét passzolták tovább, ha azzal számolunk, hogy mindent a beszerzési értéken adták el.A nyereségadataikból azonban látszik, hogy véletlenül sem ez történt, tehát a tényleges arány jó eséllyel ennél is sokkal magasabb. Van olyan cég, ahol ha összeadjuk a közvetített szolgáltatások beszerzési értékét és a nyereséget, akkor szinte pontosan kijön az árbevétel, amit - nyilván leegyszerűsítve - úgy értelmezhetünk, hogy minden munkáját mással végeztette el, miközben lehúzta belőle a piaci átlagot messze meghaladó profitját.Ezzel pedig be is zárul a kör, tökéletessé válik az állami pénzek kiszivattyúzására felépített rendszer.Nagyon hasonló folyamatokat láthatunk már hosszú ideje az építőiparban is, ott azonban a sokkal fragmentáltabb piac és a több irányba szétszórt közbeszerzések miatt nem minden esetben követhető végig a folyamat ennyire egyértelműen. Az állami kommunikáció és rendezvényszervezés esetében azonban nem igazán vannak kérdések, ezeknél a szektoroknál szinte biztos, hogy egyszer esettanulmány lesz abból, hogyan lapátolták ki a közpénzt a politikailag kedvezményezett szereplőnek.
|
Nem adnak a látszatra sem, jól követhető, ahogyan NER-es magánzsebbe áramlik a közvagyon
|
Nyolc év alatt 50 milliárd forint extraprofit keletkezett annál a cégcsoportnál, amely monopóliumként végzi az állami cégek és szervezetek kommunikációját és rendezvényeik szervezését.
| null | 1
|
https://telex.hu/vallalat/2025/10/20/allami-kommunikacio-balasy-gyula-rendezvenyszervezes
|
2025-10-20 04:49:04
| true
| null | null |
Telex
|
Múlt hétvégén egy időben öt különböző, milliárdos értékű állami ingatlanra hirdetett árverést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV).Az ötből négy épületet ráadásul jó eséllyel még évekig nem vehet birtokba majd a vevő, azokat ugyanis különböző állami szervezetek bérlik, ezeket pedig nem lehet csak úgy kirakni.Előzmények : az MNV sorra hirdeti meg a nagy értékű állami ingatlanokat. A Belügyminisztérium -Tiborcz-hotelekkel körbevett- épületétmár el is adtákvalamivel több mint 50 milliárd forintért; a Nemzetgazdasági Minisztériumnak otthont adó,37 milliárd forintra taksáltirodaház árverése pedignyolc nap múlva indul.Ebbe a folyamatba illeszkedik a most meghirdetett csomag is, amely nem az egyes ingatlanok értéke miatt érdekes, hanem azért, mert egyszerre nem igazán szokott ennyi nagy értékű épületet elárverezni a vagyonkezelő.Számokban : az ötbőla legnagyobb értékű ingatlana főváros IX. kerületében, a Duna-part közelében található egykori Concordia-malom, amelynek kikiáltási ára közel 8,5 milliárd forint. A bő kéthektáros területen található épületben több ezer négyzetméternyi iroda van.Nem marad el sokkal a ferencvárosi ingatlan értékétől a két, egymástól és a parlamenttől is néhány lépésre található irodaház kikiáltási ára sem. AZoltánésGaribaldiutcai épületek paraméterei nagyon hasonlóak, mindkettő alapterülete 1300-1500 négyzetméter, és egyaránt bő 7 milliárd forintról indulhat rájuk a licit.Nagyjából fele ekkora , és az elhelyezkedése is kissé kedvezőtlenebb a negyedik ingatlannak.A II. János Pál pápa tériirodaház 876 négyzetméteres, és 2,7 milliárd forintért hirdeti az MNV.Azötödik ingatlanis egy irodaház a főváros VIII. kerületében. Ennek alapterülete közel 1200 négyzetméter, a kezdőára pedig 1,9 milliárd forint.Alulnézet : az árverések érdekessége, hogy az ingatlanokat - egy kivételével - nem veheti azonnal birtokba a vevőjük. Az épületeket ugyanis állami szervezetek bérlik, és az eladás után sem költöznének ki azonnal.Ez a fajta eljárás nem újkeletű, ugyanez a helyzet az NGM-székház esetében is. Ott a minisztérium2026. szeptember 1-jéig maradhat az épületben. Annak érdekében, hogy a vevő ne rakhassa ki a tárca dolgozóit, az adásvételi szerződéssel egyidejűleg haszonkölcsön-szerződést köt vele az MNV.Mi várható? A most meghirdetett ingatlanok többségénél is ez lesz az eljárás, ezeknél azonban még tovább kell várnia az épületre annak, aki kifizeti a milliárdokat.A Dandár utcai ingatlant a Magyar Államkincstár, a Zoltán utcai irodákat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a II. János Pál pápa téri épületet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, míg a VIII. kerületi irodaházat Budapest Főváros Kormányhivatala használhatja egészen 2027 júniusának végéig.Az egyetlen azonnal birtokba vehető ingatlan a Dandár utcai. Ezt korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda használta, egy időben itt tartották a kormányinfókat is.
|
Olyan milliárdos épületeken ad túl az állam, amelyekben még évekig ott lesznek a dolgozói
|
Mások mellett a NAV és az Államkincstár dolgozóinak feje fölül adná el az irodákat a kormányzat, igaz, csak azt követően veheti ezeket birtokba a vevő, hogy 2027-ben kiköltöznek az állami alkalmazottak.
| null | 1
|
https://telex.hu/kozelet/2025/10/20/allami-ingatlan-arveres-milliard-mnv
|
2025-10-20 13:29:38
| true
| null | null |
Telex
|
Amellett, hogy körülményes, még baromi költséges is a magyar parlamentarizmus. Az Országgyűlés honlapján elérhető adatokból kiderül például, hogy a Hivatal kiadásai 1990-ben csupán 640 millió forintot emésztettek fel, míg 2022-ben ez az összeg már megközelítette a 45 milliárd forintot.Orbán Viktor második miniszterelnökségének első évében, 2010-ben az Országgyűlés Hivatalának költségei 16,9 milliárd forintnál jártak még.Az Országgyűlés Hivatala kiadásainak alakulása (2018 és 2022 között):2018: 20,3 milliárd forint,2019: 28 milliárd forint,2020: 37,5 milliárd forint,2021: 41,3 milliárd forint,2022: 44,9 milliárd forint.Azt már a beszámolók között találtuk meg, hogy 2023-ban 51,2 milliárd forint, míg tavaly, 2024-ben pedig már 64,3 milliárd forint kiadási tétel teljesült összesen.Ebbe azért sok minden beletartozik még az illetmények, munkabérek és jutalmak mellett. Így például kiküldetésekre, reklámra és propagandára 494 millió forint ment, míg áramra 671,7, gázra 303,2 valamint vízre és csatornadíjra 39,9 millió forintot fordítottak tavaly.Frissebb kimutatásokat találunk viszont az Országgyűlés Hivatalánál (OH) elszámolt személyi juttatási kiadásoknál és létszámoknál.Eszerint idén szeptemberben 1130 foglalkoztatott volt, amiből 65-en voltak vezetők. A törvény szerinti illetmények és munkabérek összértéke szeptemberben 1,293 milliárd forint volt, amiből 213,7 millió forintot kerestek a vezetők.Utóbbi átlaga valamint több mint 3,2 millió forint havonta.Szeptemberben túlórára 12, végkielégítésre és jutalmakra 38,1, egyéb személyi juttatásokra pedig 7,7 millió forintot fizettek ki.Az OH Választott tisztségviselőinek (Kövér László házelnök, valamint az alelnökök, jegyzők, háznagyok) juttatásai szeptemberben ismételten meghaladták a 606,4 millió forintot. Legutóbb erre idén áprilisban volt példa, akkor 610,3 millió forintot fizettek ki a számukra.Érdekesség, hogy tavaly januárban nagyobb létszám mellett (1136 fő) jóval kevesebb illetményt és munkabért fizetett ki az OH a foglalkoztatottaknak. Akkor még egymilliárd forint alatt állt meg a számláló, 980,3 millió forint volt az összköltség. A milliárdos lélektani határt először 2024 áprilisában lépte át a munkabérek összege (1,1 milliárd forint), hogy aztán 2025 szeptemberében ez az összeg 1,29 milliárdnál álljon meg.
|
Aranyélet a Parlamentben: 3,2 milliós fizetés, 600 milliós jutalom, és még a víz is 40 millióba fáj
|
A múlt hónapban 1,29 milliárd forintnyi munkabért fizettek ki az Országgyűlési Hivatal által foglalkoztatottaknak. Egyébként 1990-ben az Országház elketyegett 640 millió forintból is.
| null | 1
|
https://www.economx.hu/belfold/parlament-fizetesek-kover-laszlo-orszaghaz-propaganda.818026.html
|
2025-10-20 19:45:00
| true
| null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A közvélemény-kutatások szerint jelentős a valószínűsége annak, hogy 2026 egy teljesen új összetételű kormány alakulhat Magyarországon. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője az elmúlt hónapokban több ígéretet is tett arra, hogy mely társadalmi csoportoknak juttatnának többlettámogatást abban az esetben, ha kormányra kerülnének. Az elsők között szerepelt az egészségügyi kiadások évi 500 milliárd forinttal való megemelése, de szóba került az egészségügyi szakdolgozók béremelése, a családi pótlék megduplázása is, ami mintegy 300 milliárd forintot vinne el, az ígért áfacsökkentés 100-300 milliárd forintos bevételkieséssel járna, az alacsony nyugdíjak emelése pedig 150 milliárd forintba kerülne, vagyis az eddigi választási ígéretek alsó hangon 1500 milliárd forintra rúgnak.A Tisza a feleslegesnek vélt költségvetési kiadások lefaragásából finanszírozná választási ígéreteit, amelyek még többe kerülnek, mint a Népszava által azonosított felesleges költségvetési kiadások.Kármán András a hatalmas államadósság kamatterheit kiszámítható, átlátható költségvetési politikával szorítaná leAz Orbán-kormány a napokban nyújtotta be a parlamenthez a 2024-es költségvetés elszámolását, az úgynevezett zárszámadási törvénytervezetet. 2024-ben a büdzsé végrehajtása - akárcsak az előző években sorozatban - durván elcsúszott, a gazdasági növekedés mindössze fél százalékos volt a tervezett 4 százalékkal szemben. A hiány az eredetileg 2514 milliárd forint lehetett volna, ehelyett 3948 milliárd forintra ugrott, vagyis a tervezési hiba vagy elcsúszás 1434 milliárd forint volt. PedigEzek azok a kiadások amelyek lefaragásával egy új kormány a hiányt csökkentheti vagy átcsoportosíthatja választási ígéretei teljesítésére.A legnagyobb tétel az a mintegy 496 milliárd forint, amit a kormány Budapest Airport Zrt., illetve a spanyol motorvonatgyártó Talgo megvásárlásra különített el. A 496 milliárdot a kormány befektetési cége a Corvinus Zrt. meg is kapta. A pénzből 322 milliárd ment a reptér megvásárlásra - további mintegy 800 milliárd forint értékben hitelt vettek fel -, míg 118 milliárdot a Corvinus a Talgo megvásárlásra kapta. A Talgo ügyletet a spanyol kormány megakadályozta, ugyanis nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétesnek találta magyar kormány érdeklődését, amely mögött Moszkvát sejtették. A pénzt ennek ellenére megkapta a Corvinus, ám annak további sorsáról nem találtunk utalást a zárszámadási törvénytervezetben. A Budapest Airport részvényeinek 80 százaléka került a magyar állam tulajdonába az ügylet pénzügyi megtérülése évtizedekben telhet, arról nem beszélve, hogy ennek a pénznek lett volna helye a magyar egészségügyben, oktatásban vagy épp a gyermekvédelemben, amelyek a közforgalmú reptér-üzemeltetéssel ellentétben állami feladat.2024 is a hiány éve volt Magyarországon, öt éve nem sikerül teljesíteni a költségvetési törvény előírásaitA közmédia támogatása tavaly már 127 milliárd forintjába került az adófizetőknek, ami akkor is túlzó lenne, ha az nem a kormány propagandaintézményeként, hanem közmédiumként működne. Hasonló a helyzet a kormányzati kommunikációval: Brüsszel-ellenes kampányok, a nemzeti konzultációk csak tavaly 55 milliárd forintot vettek el más fontos feladatokból, ráadásul a pénz jelentős része, 9 milliárd forint osztalékként Balássy Gyulánál kötött ki. Balássy cégei a Lounge Designt és a New Land Média a kormányzati propaganda kizárólagos beszállítói.Felfedeztek egy kis hibát, már most hiányzik legalább 214 milliárd forint a jövő évi költségvetésbőlTovább szórják a százmilliárdokat, az Orbán-kormány politikai céljait szolgáló felesleges kiadásokat nem sikerült kivenni a jövő évi költségvetés tervébőlCsak tavaly mintegy 115 milliárd forintot költött el a kormány a budai Vár, illetve a gellérthegyi Citadella felújítására. Elkészült a volt királyi Pénzügyminisztérium felújítása is, csak tavaly 14,4 milliárd forint ment az évek alatt több tízmilliárdot elnyelő projektre. A dolog szépséghibája, hogy mire elkészült az épület a Pénzügyminisztériumot megszüntette a kormány. A Budai Vár és a Citadella felújítása a kormány presztízsberuházása, az a főváros támogatását nem élvezi, épp annak felesleges és pazarló volta miatt.A 2024-es költségvetési beszámoló szerint még tavaly is költöttek a 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínéül szolgáló Nemzeti Atlétikai Központ építésére, pontosabban visszabontására, csak tavaly további 18,5 milliárdot nyelt el a projekt - így atlétikai vb költségei mér megközelítik a 300 milliárd forintot, miközben alig 3 milliárd forintnyi értékesítési bevétele volt rendezvénynek. De nemcsak bontanak, hanem még mindig épülnek Magyarországon közpénzből stadionok, sportakadémiák, jut támogatás Fidesz-közeli alapítványoknak, miközben nem jut pénz a egészségügy, az oktatás, szociális szféra, gyermekvédelem működési kiadásaira, a szükséges és elmaradt fejlesztésekről nem is beszélve.Égeti a pénzt az Orbán-kormány, saját hatáskörben még 3750 milliárd forint pluszkiadásról döntött július végéig
|
Két kézzel szórta a pénzt az Orbán-kormány, a tavalyi költségvetésben 1163 milliárd forintnyi olyan kiadást lehet azonosítani, amely pazarlásnak minősíthető
|
Még mindig épülnek Magyarországon közpénzből stadionok, sportakadémiák, jut támogatás Fidesz-közeli alapítványoknak, miközben nem jut pénz a egészségügy, az oktatás, szociális szféra, gyermekvédelem működési kiadásaira.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3298371_2024-es-koltsegvetes-orban-kormany-magyarorszag-pazarlas
|
2025-10-18 12:55:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Legyőztük Gyurcsányt, de jött helyette egy diszkóliberális, aki tovább vezeti a baloldalt. A nevek változnak, ám akik irányítják és pénzelik őket, ugyanazok - így utalt Magyar Péterre és az állítólagos háttérhatalomra (vagyis a Soros-hálózatra és Brüsszelre) június 10-én Orbán Viktor. A miniszterelnök ezen a napon a Parlamenti Szalon nevű zárt körű rendezvényen, néhány száz válogatott fideszes körében tartott lelkesítő beszédet. A Tóth Gabi koncertjével megspékelt ünnepség annyira zárt volt, hogy az eseményről elsőként tudósító Index csak Menczer Tamás Harcosok Klubja csoportban posztolt beszámolója alapján tudott cikket írni. Innen derült ki többek között, hogy Orbán szerint a közvélemény-kutatások hazudnak a Tisza fölényéről, mert a kormánypárt valódi támogatottságát a (közpénz milliárdokból megrendezett) Voks 2025- konzultáció eredményével lehet mérni igazán.Sokba került az öndicséretBár a Parlamenti Szalon fényűzően sikerült, költségei idáig nem voltak ismertek. Lapunk az Országgyűlés Hivatalának augusztus végi szerződéslistájában azonban megtalálta azt a két tételt, amelyet a Fidesz-frakció megbízásából, június 10-i teljesítési határidővel fizettek ki. A frakció összesen nettó 30,5 milliós értékű cateringet rendelt a budavári Csikós-udvart üzemeltető Főőrség és Lovarda Kft.-től, nettó 20,7 millió forintért pedig rendezvénytechnikai szolgáltatást béreltek az R56 Üzemeltető Nonprofit Kft.-től - helyszínként mindkét esetben az egykor lovardaként használt budavári éttermet jelölték meg. Azaz a kormánypárt közpénzből több mint 51 millió forintért (bruttó 65 millióért) tartott néhány órás "csapaterősítő tréninget", ahol Orbán saját híveinek bizonygatta a fideszes fölényt.Ha ehhez a februári, Bálnában tartott Parlamenti Szalon nettó 20 milliós árát, valamint az év elején elején Balatonfüreden megrendezett kihelyezett frakcióülés 50 milliós büdzséjét is hozzáadjuk, látható, hogy a Fidesz csak idén százmillió felett költött a közeli udvartartásnak és a párttagoknak szánt VIP-programokra. (Ebben tehát nincsenek benne a tömegrendezvények.)Orbánék nem először foglalják le saját célokra a közpénzből felújított Csikós-udvart és környékét: a Magyar Hang vette észre azt is, hogy tavaly december 13-án nettó 43 millió forintot fizetettek egy helyi rendezvényért, december 16-án pedig pártalapítványuk, a Polgári Magyarországért Alapítvány tartott díjátadóval egybekötött, pazar ünnepséget ugyanott. A programok miatt ráadásul száműzték a környékről a civil várlátogatókat is: az étterem zónáját az éppen zajló nyilvános adventi vásár ellenére lezárták, a tabáni lifteket, a Stöckl lépcsőt, és a Hauszmann-rámpát sem lehetett használni a korlátozások idejére.Milliók Apple-kütyükre és kereszténydemokrata TikTokraAz augusztusi szerződéslista más érdekes részleteket is tartalmaz. Megtudhatjuk például belőle, hogy a kormánypárti képviselők rajonganak az Apple-termékekért, hiszen laptopot, okostelefont is ettől a gyártótól rendeltek maguknak az Országgyűlés Hivatalán keresztül. Az augusztusi szerződéslista alapján, 23 darab Macbook Air-t, 9 Macbook Pro laptopot, és 26 darab Apple Iphone-t vásároltattak, míg a Dell Vostro típusú laptopokból 11 darabot, Asus és Xiaomi-eszközökből pedig egyet-egyet szereztek be. Az esetenként akár 700 ezernél is drágább kütyükre szeptember első napjaiig nettó 30 millió forintot költöttek el az Országgyűlés - az adófizetők - kontójára.A listán szerepelnek azok a kiadások is, amikből a kereszténydemokrata párt szerette volna népszerűsíteni, vagy legalább láthatóvá tenni magát. Mint kiderült, a KDNP az idei évre nyolcmillió forintért rendelt TikTok-videókat a Social Guru Kft-től, vagyis a médiaceleb Szabó András Csuti cégétől. Ez azért meglepő, mert a KDNP-nek hivatalosan nincs TikTok-oldala, saját honlapjukon is csak más közösségi felületeket (Facebook, Instagram, X) ajánljanak - ráadásul a Social Guru sem büszkélkedett a pártnak készített anyagokkal. Lapunk a megbízással kapcsolatban megkereste a KDNP-frakcióját, ahol jelezték: a szerződés alapján tényleg tagjaikról forgatnának majd TikTok- videókat, de "az elmúlt 9 hónapban szerződés alapján megrendelésre, teljesítésre és kifizetésre nem került sor."A KDNP további tízmilliókat fizettetett viszont ki képviselői videók forgatására, online hirdetésekre, grafikai munkákra és "honlapon való megjelenésre": összesítésünk szerint az idei évben közel nettó 37 millióból hirdethetik magukat. Mindez azonban fasorban sincs a Fidesz-frakció saját médiakiadásához képest. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a nagyobbik kormánypárt nettó félmilliárdos közösségi médiaszerződést kötött egy honlappal sem rendelkező, kétfős kőbányai minicéggel, melynek 77 éves tulajdonosa mereven elzárkózott attól, hogy a politikai megbízásról beszéljen.Csurrant-cseppent a baloldalon isAz országgyűlési szerződések alapján az MSZP is jelentős összegeket költött kutatásra, pr-ra, háttérelemzések és adatbázisok készítésére. Lapunk két szerződéslistát átnézve, az idei évre nettó 166,6 milliós megrendelést azonosított, s ezt jellemzően szocialista párthoz közeli intézetek, kft-k kapták meg. A Sapienza Kft. például idén közel 50 millió forintért vállalta, hogy tanácsadást nyújt, tanulmányokat és elemzéseket ír - a cég korábban Puch László érdekeltségébe tartozott, 2019-től azonban Török Ottó (a Gyurcsány-kormány korábbi sportszakállamtitkára) tulajdonába került. A Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft. 45 millió forintért végzett adatgyűjtést, kutatómunkát az MSZP parlamenti frakciójának megbízásából, de jutott 24 millió a szocialista social media fejlesztésére, filmgyártásra is. Utóbbi munkát az Ariste Design, Wirth Zoltán cége kapta meg; Wirth sem áll távol a baloldali párttól, hiszen korábban az MSZP miniszeri kommunikációs tanácsadója is volt.
|
Több mint 50 milliós fogadáson dicsérte digitális harcosait Orbán
|
Százmillió felett költ a Fidesz a NER-es udvartartás megvendégelésére, de baloldalon is csurran-cseppen a közpénz.
| null | 1
|
https://hang.hu/belfold/tobb-mint-50-millios-fogadason-dicserte-digitalis-harcosait-orban-181675
|
2025-10-21 06:00:00
| true
| null | null |
Magyar Hang
|
Akár csúfítja a magyar tájat, akár nem, jó esély van arra, hogy újabb hét óriási szélkerék fog pörögni az észak-dunántúli szélben, hogy környezetbarát és olcsó energiával lássa el a térség ipari létesítményeit. A Green Energy Investhor Zrt. már a tavasszal benyújtotta a környezetvédelmi engedély iránti kérelmet a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalnak, hogy újabb 50 megawatt összteljesítményű szélerőműveket létesíthessen Bana területén. Márpedig ez a vállalat az egyik legsikeresebb fejlesztő a megújulóenergia-termelésben; a kormányfő hiába tartja úgy, hogy a szélerőművek nem illenek a magyar tájba, borítékolni lehet, hogy a Green Energy megkapja a jóváhagyást a hatóságoktól.Habár a cég végső tulajdonosát egy magántőkealap fedi el, a beruházás és előkészületei számos ponton a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődnek. Talán nem is véletlen, hogy nem verik nagydobra, ki a haszonélvező, hiszen bárki legyen is az, annak nagyon jól jön az Orbán-kormány Kína-barát politikája.A Green Energy Investhor csak négy évvel ezelőtt alakult meg, de megújuló energiás projektjeinek portfólióját már évek óta gondos kezek rakják össze. Hat-hét évvel ezelőtt még a magyar kormányfővel jó kapcsolatokat ápoló török befektető, Adnan Polat és családja kezdett bele naperőművek fejlesztésébe, és több projektjük engedélyt is kapott a megvalósításra. Nem sokkal később azonban Polaték megváltak ezektől a fejlesztésektől.A vevő Sájer Gábor volt. Ő az, aki az Elios cég vezérigazgatója volt, amikor Tiborcz István összeszedte az első milliárdjait, vagyis Sájer asszisztált ahhoz az üzleti módszerhez, amelyet az Európai Unió csalás elleni hivatala jogsértőnek ítélt.Sájer ráadásul nemcsak Polatéktól gyűjtötte össze a napelemparkok létesítésére alapított cégeket, hanem másoktól is. Így mire a Green Energy Investhor megalakult, már komoly portfólió kezdett összeállni az egykori Elios-beli harcostárs kezén. A Green Energy alapítója 2021-ben a naperőművek piacán járatos menedzser, Ritter Antal volt, akihez néhány napon belül a tekintélyes Central European Opportunity Magántőkealap társult be, és egyből magáévá is tette a részvények 99,05 százalékát.Azt ugyan nem lehet tudni, hogy a magántőkealap befektetési jegyeit ki birtokolja, de a tőkealap ugyanabban a budai, Pasaréti úti irodaházban működik, ahol Tiborcz BDPST-csoportja is. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy a magántőkealapot az Equilor Befektetési Alapkezelő igazgatja, amely szintén abban az irodaházban tevékenykedik. Az alapkezelő ugyan Tiborcztól függetlenül működik, de az Equilor Befektetési Zrt.-ben a kormányfői vőnek is van érdekeltsége a Gránit Bankon keresztül.A Green Energy Investhor tehát 2021–2022-ben ebben az üzleti környezetben jutott hozzá mintegy fél tucat olyan naperőműves projekthez, amelyeknek fele részben lett tulajdonosa, és kilenc olyan napelempark-fejlesztő céghez, amelyeket kizárólagosan birtokol. Az ezekben a cégekben megvalósult erőműveknek együttesen már csaknem 250 megawatt a teljesítményük (a paksi atomerőmű egy-egy blokkja 500 megawattos), és a Green Energy tervezett napelemparkjainak többsége még csak előkészület alatt áll.Ez azonban még mindig nem a teljes portfólió, mert 2023-ban egy jelentős paksi projektet is felvásároltak, egy helyi ügyvéd által alapított, már szintén termelő, 50 megawattos naperőművet, majd egy évvel ezelőtt – ugyancsak Sájer Gábortól – az Alternatív Energia Holding Kft.-t vették meg. Ez utóbbi éppen pár hete alapította meg az Aiolos Windholding Kft.-t, és úgy tudni, hogy Nyugat-Magyarországon tucatnyi településen készül szélerőművek építésére.A felsorolás végére maradt a legnagyobb tervezett beruházás, egy 499 megawatt kapacitású szélerőműpark: ennek a hálózati csatlakozási engedélyét tavaly kapta meg a Green Energy Investhor, amely így tehát – az állami szabályozói döntésnek köszönhetően – a következő években igazi szélerőműfarmot valósíthat meg a Győr-Moson-Sopron megyei Vadosfánál.A szélsebes meneteléshez az állam is hozzátette a magáét. Egyrészt a Magyar Fejlesztési Bank az elmúlt években jellemzően 50-50 milliárd forinttal hizlalt fel magántőkealapokat, köztük olyanokat, amelyeket az Equilor kezel, tehát ez is segíthette a nagy bevásárlást. A másik pont pedig a kiszállás: ha a kormányhoz közeli körök meg akarnak szabadulni egy-egy befektetésüktől, az állam gyakran a segítségükre siet, és kivásárolja a feleslegessé vált jószágot.A Green Energy Investhor két olyan vállalatot is birtokolt, amely óriási hitelt vett fel a fejlesztésekhez, majd tavaly jelzáloggal együtt eladta azokat az állami MVM Zöld Generáció Zrt.-nek. A Green Energy így 55,5 milliárd forintos hitel visszafizetésétől szabadult meg az Innovolt Kft. eladásával és további 12 milliárdos kölcsönétől a Tatooine Solar Park Kft. lepasszolásával. Ezeket a terheket immár az MVM cipeli.Hogy jól adta-vette-e a megújuló energiás projekteket a Green Energy? Habár a piacon nagyon sok olyan naperőmű van, amely nem azonnal fordul termőre, és a sokmilliárdos befektetés értéke csak lassan csordogál vissza, a Green Energy Investhor a működése negyedik évében már 16,3 milliárd forint adózott eredményt hozott a tulajdonosainak. A vállalat eszközeinek értéke az 50 milliárd forintot közelíti, miközben a kötelezettsége csak 8 milliárd forint, és annak a többsége is a tulajdonos által nyújtott kölcsön.Ilyen körülmények között tényleg remek lehetőségnek tűnik, hogy a Green Energy az ország egy dinamikusan iparosodó szegletében, Komárom környékén próbáljon kínálatot generálni az energiafaló gyáraknak. Ezek közül is az egyik leginkább energiaigényes üzem a kínai Huayou Cobalt magyarországi leányvállalatának, a Bamo Technology Hungary Kft.-nek Ácsnál épülő katódgyára, amelynek a termékei az elektromos autók akkumulátoraiba kerülnek majd be. Ez az üzem egymaga annyi energiát fogyaszt majd, mint több százezer magyar háztartás, úgyhogy a tervezett hét szélerőmű teljesítménye meg se kottyan neki.Bár az engedélykérelemhez benyújtott dokumentáció szerint „a beruházó Bana és Ács térségében egy újonnan létesülő nagyfogyasztó villamosenergia-igényét igyekszik részben ellátni”, a HVG kérdésére a Green Energy vezérigazgatója, Ritter Antal nem említette konkrétan a Bamo Technologyt, mondván: „Az esetleges üzleti megállapodásokkal kapcsolatban jelenleg nincs további információ, amelyeket meg tudunk osztani a nyilvánossággal.” Az is beszédes azonban, hogy a szélerőművek közcélú hálózatra nem is táplálnak majd vissza energiát, hanem azt közvetlenül „a nagyfogyasztónak” juttatják el, márpedig ilyenből a katódgyár lesz a legközelebbi.Ha azonban bárki azt gondolná, hogy Tiborczék üzleti köre ezzel már kimaxolta a lehetőségeket, téved. Az érintett banai ingatlan tulajdoni lapjáról ugyanis kiderül, hogy a vezetékjogot éppen a Pannon Szélerőmű Villamosenergia Termelő és Értékesítő Kft. birtokolja, amelynek a tulajdonosa egy tőzsdei cég, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. Az Alteo hátterében pedig mintha minden pepitában megismétlődne abból a konstrukcióból, amelyet a Green Energynél lehetett látni.Pár éve az a Főnix Magántőkealap vásárolta be magát az Alteóba, amely tőkealaptól Tiborcz ugyan igyekszik elhatárolódni, de azért az sem esik olyan messze a „családfájától”. A Főnix is részesült az állami Magyar Fejlesztési Bank krízisalapjából – 50 milliárd forintos tőkejuttatást kapott –, és ezt a magántőkealapot nem is egy Tiborczhoz közeli, hanem egy Tiborcz érdekeltségében lévő cég, a Diófa Alapkezelő igazgatja.Az Alteo maga is egy nagyobb hal a megújulóenergia-termelésben: saját nyilvántartása szerint több mint 70 megawatt az összteljesítményük a szélerőműveinek, és 40 megawattos a naperőműparkja. Ritter Antal a Green Energy eddigi portfólióját 600 megawattra tette, úgyhogy a Tiborczhoz közel álló két vállalatcsoport már most bőven túlszárnyalja a jelenlegi paksi atomerőmű egy blokkjának teljesítményét, a tervezett szélerőművekkel pedig már két paksi blokkot is meghaladó beépített teljesítménnyel termelhet majd áramot. Nekik tehát biztosan bejönnek az energiazabáló kínai befektetések.
|
Ha Tiborczéknak fúj a szél, nincs baja a NER-nek a szélerőművekkel
|
A kormányfő vejének üzleti körei szélerőművek építésére készülnek a Komárom-Esztergom megyei Ács mellett. Könnyen lehet, hogy a megtermelt áram vevője az akkumulátoriparnak beszállító kínai katódgyár lesz.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251009_hvg-fujjak-maguket-tiborcz-szeleromu-kina
|
2025-10-09 06:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Feltűnő a csend a kormány 300 milliárd forintból "berúgott", hat évre szóló lakhatási tőkeprogramja körül, holott annak gazdája, a Nemzeti Tőkeholding (NTH) már jó fél éve kihirdette azt a 19 nyertes alapkezelőt, amelyek használhatják a temérdek közpénzt.Ez azért is különös, mert a lakáspiacot "felrobbantó", választás előtti kampányfogásnak sem utolsó Otthon Start program fő korlátja a szűkös lakáskínálat. Az NTH most annyit elárult a HVG-nek, hogy eddig mindössze öt alapba fektetett be, ám azt titkolja, hogy melyek ezek, és mennyit kaptak.Miután a potenciális ingatlanalapok egy része még csak most alakul, az NTH úgy számol, hogy a forrás javát „az ősz folyamán” helyezi ki. Így az első olyan lakások, bérlakások és kollégiumok, amelyeket a program keretében fejlesztenek, leghamarabb 2026 második felében, 2027-ben készülhetnek el. S bár a tőkeprogram dedikált célja a megfizethetőség, itt nincs olyasféle árkorlátozás, mint az otthon startos lakásoknál.Konkrét projektekről a nyertes alapkezelők zöme sem nyilatkozik – már csak ezért is nehéz elképzelni, hogyan épülhet belátható időn belül a kormány által vizionált harmincezer új lakás. A Tiborcz István befolyása alatt álló Gránit Bank-csoport alapkezelője elárulta, hogy a maximális összeget, húszmilliárdot nyert el, a pénz a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap egy új, erre a célra létrehozott sorozatába áramlik majd. Úgy vélik, miután az NTH szabályai szerint a forrás 30 százalékát kell egy éven belül befektetniük, nincsenek késésben, amiért nem kezdtek még bele egy lakásprojektbe sem.Az OTP Prime Ingatlanbefektetési Alap viszont megkapta azt a tízmilliárdot, amit elnyert, s vett is már egy területet, amelyre 88 lakásos épületet húzatna fel. Érdekesség, hogy Csányi Sándor OTP-elnök saját, Bonitás nevű alapkezelője is a nyertesek között szerepel. A bankemberről tudható, hogy egy hatalmas, ötszáz lakásos rozsdaövezeti „miniváros” fejlesztését tervezi Törökbálinton.Tízmilliárdot kaphat Jellinek Dániel ingatlanmágnás Indotek-csoportja is, amely még csak most indítja az új alap jegyzését. A lakhatási tőkeprogram nyertesei között több banki alapkezelő is található (az említett kettőn kívül az MBH, a Raiffeisen és az Erste), és ismert tőkepiaci vállalatok is felbukkannak (például az Equilor, a Wing-csoport, a Futureal-csoport és a Biggeorge).Mivel a pályázati kritériumok között nem szerepelt a lakásfejlesztési jártasság, ezért olyan szereplők is befuthattak, amelyeknek ez eddig távol állt a profiljától. A tajvani Frank Liu tulajdonában álló Chi Fu például főként onnan ismert, hogy az állami MFB-csoporttal közös kockázatitőke-alapot futtat, 2020-ban pedig a jegybanki Pallas Athéné Alapítvány vagyonkezelőjétől megvette a pesti Váci úti Reno-udvar egy részét.„A Forestay Alapkezelő az egyetlen, amely privát alapon működtetett diákszállást fejlesztett és üzemeltet, a Dean’s Home Budapestet, 418 szobával” – jellemezte magukat a részben Botos Bálint befektetési szakember tulajdonában álló, szintén nyertes alapkezelő, amely a szállodaiparban is utazik. Hogy kollégiumot építenek-e, arról még nem beszélnek, de „az első fejlesztési projektünk várhatóan a budapesti Villányi út 11. alatt (ez az MSZMP egykori oktatási központja – a szerk.) valósul meg, ahol közel 200 lakás építését tervezzük” – írták a HVG-nek.Meglehetősen távol állt eddig a lakáspiactól az Innova-X Befektetési Alapkezelő, amely elsősorban járműipari befektetésekre koncentrált, ám most „a lakhatási program keretében új, kifejezetten ingatlanfejlesztési irányú portfólió kialakítása van folyamatban, amelyhez új alap létrehozását tervezzük” – írta a HVG-nek Petti Csaba tulajdonos-vezérigazgató. Forrást még nem hívtak le, a befektetési jegyeket ezekben a hónapban kezdik jegyezni. Petti a GloCap Kockázati Tőkealap-kezelőnek is az egyik vezetője, amely 32 milliárd forintnyi állami tőkét forgat.A GloCap befektetéseihez rendszeresen társul egy másik közpénzmilliárdos magántőkealapokat menedzselő cég, a Trustify Befektetési Alapkezelő, amely nem mellesleg a lakhatási tőkeprogramnak is az egyik nyertese. A GloCap és a Trustify alapkezelőkről a minap írta meg a Válasz Online, hogy a rájuk bízott százmilliárdos nagyságrendű tőkét valószínűsíthetően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és körei érdekében álló befektetésekre fordították. Petti a HVG-nek hangsúlyozta: „Valóban van személyi átfedés a vezetésben, ugyanakkor a két alapkezelő (a lakhatási tőkeprogramban nyertes Innova-X és GloCap – a szerk.) egymástól független jogi személy, nincs közöttük befektetési, pénzügyi vagy működési kapcsolat.”Ha jogilag nem is tiltottak, legalábbis aggályosak az ilyesféle személyes összefonódások egy százmilliárdos állami tőkeprogram esetében – vélekednek a HVG által megkérdezett tőkepiaci szakértők. „Az utóbbi években megszokhattuk, hogy a nagyszabású állami tőkeprogramoknak – ilyenek a Covid-járvány idején indított krízisalapok is – mindig vannak a piaci logika szerint alkalmas kedvezményezettjei, de újra és újra felbukkannak olyanok is, akik valamiféle politikai prioritás alapján futnak be és fektetik be a közpénzt” – szögezi le a HVG egyik informátora.Az is közös jellemzőjük ezeknek a programoknak, hogy első blikkre komoly piaci szereplőkre szabják őket. A lakhatási tőkeprogramot speciel olyan alapkezelőkre, amelyek legalább 25 milliárd forintnyi jegyzett tőkéjű alapokat menedzselnek, a programba bevont ingatlanalapjaik egyenként legalább ötmilliárdosok úgy, hogy a beléjük tett állami tőkét minimum 30 százalékban magánbefektetők egészítik ki. Elvben profizmust igényel az is, hogy a program futamideje alatt akár kétszer is megforgathatják a tőkét, ha olyan ügyesek, hogy az első fejlesztési ciklust három év alatt le tudják zárni.„Ezúttal az állami tőke kiosztásában kivételesen nincs NER-túlsúly” – védi ugyanakkor a programot egy másik szakértő. Van ugyanakkor, aki ezt másképp látja.A kulcskérdést azonban homályban hagyja az NTH, jelesül azt, hogy milyen hozammal várja vissza az adófizetők 300 milliárd forintját, ha lejár a program hat éve – pedig ettől függ, hogy kik fölözik le a feltételezett hasznot. Buda Sándor elnök-vezérigazgató az Indexnek adott interjúban általánosságban azt állította: forintalapon évi 10-15 százalék az elvárás. Hogy ez mennyiben áll a lakhatási tőkeprogramra, azt nem részletezte, biztatásként csak annyit mondott, hogy tapasztalt alapkezelők vesznek részt benne.Közülük az igen fiatal, csak 2024 nyarán alakult, Piukovics András ingatlanvállalkozó kezében lévő Polaris Equity nevű alapkezelő felügyelőbizottságába mindenesetre szokatlan módon maga Buda is beült, személyében is garantálva a kellő tapasztalatot. Ennélfogva e cégnél különösen pikáns lenne, ha valami rosszul sülne el: az NTH ugyanis kemény szankciókkal – tőkeleszállítással, az adott alap elvételével, sőt jegybanki intézkedés kezdeményezésével is – sújthatja a szabályszegőket.
|
Tiborcz és Nagy Márton neve is felbukkan az aggályos összefonódásokat tartalmazó 300 milliárd forintos állami lakhatási tőkeprogramban
|
Több tízezer megfizethető otthont vár az Orbán-kormány a most induló lakhatási tőkeprogramtól, részben ismét egy privilegizált üzleti kör gazdagodását biztosítva be a választások utáni évekre.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251013_hvg-lakhatasi-tokeprogram-tiborcz-nagy-marton-nemzeti-tokeholding-lakasepites
|
2025-10-13 12:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Világszerte a kínaiak diktálják a tempót a megújulóenergia-termelés bővítésében: 2024-ben az ázsiai ország erőművei több mint felét adták a nap- és a szélenergia-termelés globális növekedésének. Igaz, Kína energiafelhasználásának a 62 százaléka még mindig fosszilis eredetű, de az igyekezetük - szemben Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor kormányfő meglehetősen maradi szénhidrogénpárti felfogásával - arra is kiterjed, hogy a külföldi befektetéseik energiaigényét is megújulókból fedezzék.A VSquare oknyomozó csoport üzleti forrásokra hivatkozva már másfél évvel ezelőtt arról írt, hogy a Magyarországon gyárakat építő kínaiak a lehető legnagyobb mértékig maguknak akarják megtermelni, illetve megtermeltetni a működésükhöz szükséges energiát. Ennek a beruházási értékét legalább 2,5 milliárd dollárra, vagyis 900 milliárd forintra tették, és már akkor azt pedzegették, hogy ezzel a törekvéssel a kormányhoz közel álló magyar vállalatok is jól járhatnak.Lassan kezd tehát értelmet kapni az, hogy az Orbán-kormány a civil és szakmai ellenállás dacára is makacsul erőlteti a kínai befektetők magyarországi megtelepedését: ezeknek köszönhetően számos olyan konc esik le, amelyre az állam által feltőkésített, piac után áhítozó vállalatok lecsaphatnak.A debreceni kínai akkumulátorgyár üzemcsarnokait részben a West Hungária Bau Kft. húzta föl, az oda vezető utak megépítésében a Duna Aszfalt Zrt., a vasútvonal megvalósításában a V-Híd Zrt. vett részt, vagyis néhány friss milliárdos, Paár Attila, Szíjj László és Mészáros Lőrinc gazdagodott tovább belőlük. Az ácsi katódgyár kivitelezését a Market Építő Zrt. nyerte el, amely ugyancsak a kormányfő baráti körébe tartozó egyik üzletembernek, Garancsi Istvánnak az érdekeltsége.És ahogy az akkumulátorgyár Debrecennél megcsapolja a helyiek vízkészletét, úgy a katódgyárnak is hatalmas energia- és vízigénye van, ezért teljesen átalakítják a víziközműveket a Kisalföld e szegletében: építenek egy víztározót, és a rendszerhez kapcsolódó ivó- és szennyvízhálózat fejlesztését a Mészáros és Mészáros Kft. végzi. Ezek a feladatok néhány év alatt együttesen több száz milliárd forint megrendelést jelentenek a kedvezményezett cégeknek.Az ácsi gyár energiaellátásából tehát várhatóan a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti körei fognak profitálni, de a kínai befektetők gyárainak alapanyag-ellátása és termékeik piacra dobása jelentős logisztikai, szállítmányozási feladattal is jár. Tiborcz István portfóliójában pedig ilyen is van: a Waberer’s egész Közép-Európa egyik legnagyobb logisztikai vállalata, amely a közúti fuvarozás mellett már a vasúti áruszállításban is egyre jelentősebb szerepet tölt be. Amikor 2023 tavaszán a kormány eldöntötte, hogy a Debrecen-Macs Ipari Park intermodális konténerterminálját a GYSEV Cargo Zrt. fogja üzemeltetni, még úgy lehetett tudni, hogy ez a kulcsfontosságú logisztikai központ, amely az új debreceni gyárak, köztük az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó kínai cégek ellátásához járul hozzá, a magyar és az osztrák állam közös cégének érdekeltségébe fog tartozni.Csakhogy másfél év múlva, az osztrákok kiszorítása után a magyar állam úgy döntött, eladja a GYSEV árufuvarozó cégének többségi részvénycsomagját, vevőnek pedig éppen a Tiborcz többségi tulajdonában lévő Waberer’s International Nyrt. jelentkezett. Így a tarnzakció lezárulta után a kormányfő vejének, ha kismértékben is, de minden egyes olyan akkumulátor hasznot hajt majd, amelynek a szállításához az átrakóterminál szolgáltatásait igénybe veszik.A profittermelés ráadásul nem korlátozódik Debrecen vagy akár csak az ország határain belülre, hiszen a GYSEV Cargo abban az együttműködésben is részt vesz, amelynek keretében júliusban érkezett meg az első szállítmány az adriai Koper kikötőjéből Debrecenbe. A vasúti szállítást a GYSEV végezte, a szolgáltatás koordinátora a Ghibli-csoport, amely gyakran üzletel a magyar állammal. Tiborcz érdekköre tehát a tengeri szállítmányozási útvonalba is bekapcsolódhat.Az állam pedig hol pénzzel, hol szabályozással segíti a hozzá közel állók érvényesülését például a kínaiak által nyújtott üzleti lehetőségek kihasználásában. Az út-, vasút- vagy víziközmű-fejlesztéseket az állam, vagyis az adófizetők pénzéből finanszírozzák, az újabb és újabb jogszabályok pedig sokszor egyszerűen csak arról szólnak, hogy elősegítsék a biznisz gyorsabb jövedelmezőségét. Az Energiaügyi Minisztérium a napokban bocsátotta társadalmi vitára azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek alapján az ország egyes részein a jelenlegi 130 méter helyett akár 199 méteres szélerőműtornyot is lehet majd építeni, és az ehhez elfoglalt agrárterület helyett még cseretermőföldet sem kell felajánlani.
|
Már jól látszik, miért is éri meg Orbánnak jóban lenni a kínai befektetőkkel
|
A kormányhoz közeli vállalkozóknak energetikai és építőipari fejlesztéseknél is jut megbízás.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251009_hvg-mire-jok-orbannak-kinaiak
|
2025-10-09 06:40:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Újabb vállalatoknál került háttérbe a volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, Száraz István, miután hűtlen kezelés miatt rendőrségi nyomozás indult a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonának az ügyében.A főként Száraz István menedzselésével működő cégbirodalom aktívan együttműködött a jegybanki alapítványi vagyon kezelőjével, és miközben az alapítványi befektetések sokszor inkább vitték a pénzt, mintsem hozták volna, Száraz és az ifjabb Matolcsy - néhány barátjukkal egyetemben - mesésen meggazdagodott.A Száraz nevén lévő Dry-csoportból a nyáron egy céget már átneveztek, a Dry Omegából STU-SZA Ingatlan Kft. lett, és az ügyvezetést is átvette Varga Lajos Ernő, aki a kormányhoz közelálló őrző-védő cég, a Valton egyik tulajdonosa.Most további két vállalatnál, a Dry Property Groupnál és a Dry Ingatlannál is ugyanez történt, az új nevük ST Property, illetve ST Immobile Kft. A STU-SZA eleve tulajdonos volt ezekben a cégekben, de most az irányítás is átkerült Vargához.Más kérdés, hogy a STU-SZA és a Valton vállalatban 2023 óta már nem Varga Lajos a meghatározó tulajdonos, legalábbis a Válasz Online feltárása szerint Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos ügyvédje, Kertész József, illetve az ő irányítása alatt álló magántőkealap tulajdonrészt szerzett ezekben a cégekben. A STU-SZA esetében egyértelműen Kertész a meghatározó tulajdonos, aki egyébként a kormányhoz közeli médiabirodalom, a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány létrehozójának a tulajdonosa is.A Varga irányítása alá került három cégnek együttesen csaknem 3,5 milliárd forint az eszközállománya, benne olyan vagyonelemekkel, mint a Club Aliga területén az egyik Balaton-parti telek az immár STU-SZA Ingatlan Kft.-ben. Az ST Immobile Kft.-ben 1,2 milliárd forint értékű ingatlant, az ST Propertyben pedig csaknem félmilliárd forint értékű ingatlant tartanak nyilván. Ezekben tehát Száraznak még van tulajdonrésze, de Vargának és Kertész József köreinek és, és immár Vargáéké a cégvezetői pozíció is.
|
Szorítják ki a Matolcsy-fiúkat a vagyonukat rejtő cégek irányításából
|
A kormány kedvenc őrző-védő cégének a főnöke, Varga Lajos Ernő lett az ügyvezető több olyan vállalatban is, amelyben eddig Matolcsy Ádám barátja regnált.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251016_matolcsy-adam-szaraz-istvan-varga-lajos-erno-valton-stu-sza-dry-omega-club-aliga
|
2025-10-16 12:15:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Több lépésben összesen mintegy 800 millió forintot fektetett a Solus I. Kockázati Tőkealap az online cateringmegoldásokat és ételrendelési szolgáltatásokat nyújtó Ordit Hungary Kft.-be. Az innovatív, immár milliárdos éves árbevételt hozó cég megfelel a főként uniós forrásból felállított tőkealap profiljának. Csakhogy a tizenegy évvel ezelőtt életre hívott vállalkozás többségi alapítója Katona Bence Gergely, az állami Magyar Fejlesztési Bank szeptember végén távozó vezérigazgatója, aki 2020 őszén, amikor a Solus beszállt a cégébe, az MFB-csoport saját kockázatitőkealap-kezelője, a Hiventures vezére volt.A Solus I. navigátora a Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely akkoriban az MKB (a mostani MBH) bankcsoporthoz tartozott. Két, együttesen tízmilliárdos nagyságrendű tőkét forgató, uniós hátterű alapot kezelt: a Solus I. és a Solus II. nevűt. A Solus I. az összesen 70 milliárd forintos Intelligens szakosodási kockázatitőke-program része volt, tőkéjében 70 százalékos állami részvétellel.A rendszer úgy működött, hogy a kockázatitőke-befektetésekre szolgáló uniós pénzek az MFB-n keresztül jutottak el azokhoz az alapkezelőkhöz, amelyeket az állami pénzintézet választott ki. "Az uniós összeférhetetlenségi szabályok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az MFB-csoport vezető tisztségviselőjének valamely cége részesüljön MFB-s EU-s alapból befektetésben" - szögezte le a HVG érdeklődésére az állami bank. Arra a kormányrendeletre hivatkoztak, amely a 2014-2020-as időszakban szabályozta az uniós alapokból származó támogatások felhasználását, beleértve az összeférhetetlenségi eseteket is, amelyek - írta az MFB - most is ugyanazok.A jogszabály elsősorban a befektetési döntést megalapozók-meghozók oldaláról közelíti meg a kérdést. Leegyszerűsítve: a döntésben nem vehet részt az, aki közreműködött a támogatási kérelem összeállításában, továbbá akinek munkavégzőként, vezető tisztségviselőként, tulajdonosként köze van a kérelmezőhöz, vagy a felsoroltak hozzátartozója. Ilyen alapon valóban semmi látnivaló sincs az Ordit körül. Csakhogy a rendeletnek van egy gumiparagrafusa.A passzus szerint akkor is megállhat az összeférhetetlenség, ha „családi vagy érzelmi ok, politikai szimpátiával vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos ok, gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek rá nézve teljesül, vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll”. Egy esetleges ellenőrzés során ezen a tágabb – még a látszatot is mérlegelő – szűrőn akár fennakadhatna Katona, aki a kérdéses időszakban mindvégig olyan állami vállalatnál volt vezető, ahol közpénzekből végrehajtott kockázatitőke-befektetésekkel is foglalkoztak. A Hiventures után, 2022 őszétől az állam kockázatitőke-programjainak zömét maga alá söprő, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által felügyelt Nemzeti Tőkeholding vezetői székébe ült át, majd 2024 őszén nevezték ki az MFB élére.Katona ráadásul a kockázatitőke-szakma szövetségének, a HVCA-nak is elnökségi tagja. „A nyugati világban kifejezetten előny, ha egy ilyen státuszú vezető személyes tapasztalatot is szerzett egy újszerű, nagyon kockázatos vállalkozás felépítésében” – szögezte le a HVCA egyik, név nélkül nyilatkozó tisztségviselője, maga is tősgyökeres kockázatialap-kezelő. Ő kizártnak tartja, hogy Katonának bármilyen módon ráhatása lehetett a saját cégével kapcsolatos döntésre. „A kockázati tőke nem csodafegyver, tízből nyolc vállalkozás elbukik, s csak egy fut be igazán. Örülni kéne egy olyan cégnek, amelyik jól működik” – érvelt a szakértő.Hogy az Ordit érdemes volt a közpénzre, azt számára az a fejlemény is igazolja, hogy 2019-ben, a Solus I. belépése előtt a magyar alapítású, a szakmában elismert Euroventures egyik alapja is beszállt, amely pedig „nem tűrne semmiféle szabálytalanságot”.Az Ordit ma még messze áll attól, hogy mesés profittal kecsegtessen. A gyors növekedéssel párosuló kezdeti veszteségeket azonban bőven pótolta a két kockázati alap által belepumpált 1,2 milliárd forintnyi tőke, aminek a kétharmadát a Solus I. adta 2020–2023 között. Ezzel 34 százalékos az aránya a jegyzett tőkében, miközben az Euroventures nem egészen 20, Katona pedig – két másik magánszemély mellett – majdnem a legkisebb, már csak 11 százalékos tulajdonos. Az ilyen típusú cégek jellemzője, hogy az alaptőke szerinti tulajdonosi arányok eltérnek a tőketartalék feltöltésében vállalt mértékektől, amelyek alapján a nagybefektetők különféle elsőbbségi jogokat kapnak.Nemcsak Katona, hanem egyik hozzátartozója is a kockázatitőke-befektetések rázós terepén mozog. Katona-Dobos Klára Luca résztulajdonos-ügyvezetője az információtechnológiai tanácsadással foglalkozó RND Strategy Kft.-nek, amelybe 2021-ben szintén beszállt a Solus I. százmillió forinttal. Az említett gumiparagrafus alapján akár a 27 százalékban tulajdonos ügyvezetőnő esetleges összeférhetetlensége is felmerülhetne Katona Bence hozzátartozójaként, de ez láthatóan ugyanúgy nem szúrt szemet senkinek, mint az Ordit esete.Az RND más, közpénzforrások közelében lévő vállalatvezető fantáziáját is megmozgatta. A Solus I. 2021-es tőkeemelése előtt pár hónappal ugyanis cégtárs lett benne Mikesy Álmos is, aki előtte a Hiventures vezérkarában Katona Bence helyettese volt. Ha a 15 százalékban tulajdonos Mikesy esetében összeférhetetlenségről nem is lehetne szó, feltűnő, hogy pont az addigi főnöke hozzátartozója mellé állt be. S olyan csodák sincsenek, hogy ezt követően pont ugyanaz az uniós forrású tőkealap, a Solus I. fektessen be hozzájuk, mint amelyik Katona érdekeltségét is erősíti.Az RND egyelőre nem sikertörténet, alig van árbevétele, és enyhén veszteséges. A magát a „fájdalompontokat jól ismerő” startuptanácsadóként jellemző Katona-Dobos Klára azonban nagyratörő célokkal mutatja be a Solus I. tőkéjéből futtatott Sciencer nevű programot a honlapján: „Arra hivatott, hogy támogassa a vállalatok előrelépését, összekötve az innovációs ökoszisztéma résztvevőit.” Mikesy mentori minőségben ugyanezen a honlapon azt írja: „kockázatitőke-befektetőként fontosnak tartom, hogy minden eszköz és csatorna rendelkezésre álljon az innovatív üzleti projektek számára a siker érdekében. A Sciencer platform ebben egy hiánypótló megoldás.”Mikesy az MFB-csoport után is a szakma sűrűjében dolgozik: a Tiborcz István érdekkörébe tartozó Gránit Bank-csoport alapkezelőjének elnök-vezérigazgatója. Ebbéli minőségében több olyan vállalatnak is vezető tisztségviselője, amely fontos a kormányfői vő számára, de amelyek felett Tiborcz nem közvetlenül, hanem a Gránit Alapkezelő alá tartozó, részben szintén az állami MFB által feltöltött tőkealapok révén gyakorolhat befolyást. Így lett Mikesy igazgatósági tagja a tőzsdei Alteo energiatársaságnak, felügyelőbizottsági tagja a pesti Szabadság téri Tőzsdepalotát megvásárló cégnek, továbbá Jellinek Dániel ingatlanmogullal közösen irányítja az ikonikus Vörösmarty téri üvegpalotát birtokló vállalatot.Ami pedig a Solus Capitalt illeti, az alapkezelő új életciklusba lépett azzal, hogy a minap a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó, kisebb részben állami tulajdonú MBH kitelepítette Vida József exbankárhoz (HVG, 2025. szeptember 18.). Mielőtt azonban a bank megtalálta volna e célra a felcsúti oligarcha földijét és bizalmasát, gondosan a Solus Capital fennhatósága alá helyezte azt a két magántőkealapot is, amelyek százmilliárdos tőkét fektettek Mészáros különféle privát vállalataiba itthon és külföldön. Tán nem meglepő, hogy ezen alapok forrása kizárólagosan az állami MFB és a névleg Mészárosra bízott kormányközeli bank.Startupparadicsom Európában?Utolérni Amerikát! – legalábbis a startupoknak kínált versenyképes adminisztrációs ökoszisztéma terén. E merész célt az EU-ban tűzték ki EU-INC néven a startupvilág képviselői, akik létrehoznák a 28., virtuális tagállamot, kifejezetten az ilyen típusú vállalkozások cégügyeinek intézésére. Ezzel az egyes uniós országok különféle, rendszerint meglehetősen költséges, bonyolult és bürkratikus cégszabályai helyett egységes, egyszerű és olcsó metódus lépne életbe, olyasféle, mint az Egyesült Államokban az úgynevezett Delaware C Corp – mondja Langmár Péter, a magyar tőzsdei STRT Holding társalapítója.Az Európai Bizottság felhívására a kezdeményezést szeptember 30-áig lehetett véleményezni. A tervek szerint a javaslatokból 2026 első felében áll össze a jogszabálytervezet, amely 2027-ben léphet életbe.Európa jócskán lemaradt a kockázati tőkéért folyó versenyben, ezért legalább a bürokratikus hátrányt ki kellene iktatni – érvel az elképzelés mellett Langmár. A jelenlegi cégregisztrációs kavalkád ugyanis – túl az üzletágat eleve jellemző extrém rizikón – pluszkockázatként jelenik meg a befektetők szemében. Itthon ilyen az ügyvédkényszer, a bonyolult szerződéstípusok, a bevett kft.-forma vagy a cégbezárás kriminalizálása – teszi hozzá a szakember, aki abban is bízik, hogy az elképzelt, nemzetek feletti cégadminisztrációs rezsim az öreg kontinensen tartaná a világsikergyanús startupokat.Különösen fontos lenne ez Magyarországon, miután a kockázati tőkések fenntartásait az Orbán-kormány kiszámíthatatlan, piactorzító beavatkozásai is táplálják. Nálunk még az állam tőkebefektető társasága, az MFB-csoportba tartozó Hiventures sem váltotta be az elmúlt évtizedben hozzá fűzött reményeket – nem igazán motiválta a hiányzó magántőkét. Ennek az volt a fő oka, hogy nem partnerként, hanem versenytársként tekintett rá – indokolta a HVG-nek egy szakértő. Pedig a közép-európai régióban égetően szükség van az állami részvételre, miután a nagy nyugati nyugdíj-, egészségpénztári vagy egyetemi alapok tőkéjéből az itteni startupoknak csak elvétve jut.Kétséges, változik-e a kormányzat mentalitása azzal, hogy átszervezte a struktúrát, és az állami programokat a Nemzeti Tőkeholding alá helyezte. Erre az üzletágra is igaz ugyanis, hogy nem feltétlenül egy nagy állami szervezet hozza a legjobb döntéseket. Miután nem a múltbeli eredményekbe, hanem ígéretes ötletekbe fektetnek, egy tízéves élettartamú kockázati alap könnyen elbukhatja a tőkéjét, ha legalább minden tizedik projektje nem lesz végül bombaüzlet.
|
Százmilliók mentek korábban a hirtelen távozó állami banki vezető körüli startupokba
|
A nem egészen egy éve kinevezett csúcsvezetőt, Katona Bencét hivatalos kritika nem érte, s a jelek szerint az sem gond, hogy több százmillió forintnyi közpénz áramlott a hozzá közel álló startupokba.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251006_hvg-mfb-katona-bence-solus-kozeli-tokestarsak
|
2025-10-06 10:35:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Az MNB-botrányként ismert ügy jelenlegi állásáról számolt be Lukács László György (Jobbik) kérdésére reagálva a legfőbb ügyész. Nagy Gábor Bálint közölte, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda továbbra is nyomoz.Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, illetve különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt indultak eljárások. Azok felderítési szakaszban vannak. A legfőbb ügyész hozzátette: az ügyekben még nem hallgattak ki gyanúsítottat.A tájékoztatás így nem az ügyészség, hanem a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik. Nagy Gábor Bálint így egyelőre nem tudott válaszolni a jobbikos képviselő kérdésére, hogy mikor várhatóak az első letartóztatások. Lukács László György a történelem legnagyobb "bankrablásaként" jellemezte az MNB alapítványi ügyeit, amelyekben mintegy 600 milliárd forint közpénz a tét.A kasszafúrók eddigi soha nem látott mértékben és soha nem tapasztalt módon tették a közvagyont magánvagyonná, és végeztek befektetéseket oly módon, hogy abból jelentős kár vagy vagyonvesztés származott.Emlékeztetett rá, hogy az MNB-botrány ügyében hiába kerülnek a nyilvánosság elé a súlyos visszaélések, a nyomozó hatóságok munkájáról a közvélemény semmit sem tud. Ezért arról kérdezte a legfőbb ügyészt:hány ügyben van folyamatban nyomozás az MNB és az MNB-hez tartozó alapítványi vagyonnal kapcsolatban?Mely nyomozó hatóság foglalkozik ezekkel az ügyekkel, egyenként megjelölve?Milyen szakaszban tartanak ezek az eljárások?Történt-e gyanúsítás az ügyben, történt-e vagyon megőrzésére tekintettel bármilyen ideiglenes intézkedés, akár vagyonelemekkel, akár személyekkel kapcsolatban?Várható-e, hogy a nyomozó hatóságok itt is fognak látványos nyomozati cselekményeket végrehajtani (előállítások, informatikai eszközök nagy erővel való lefoglalása), mint azt az internetes véleménynyilvánítás szabályainak megsértése miatt már több ízben megtapasztalhatták a magyar emberek?Vizsgálta-e vagy vizsgálja-e a nyomozó hatóság a volt jegybankelnök és közeli hozzátartozójának érintettségét az ügyben?
|
Komoly gyanúk vannak, gyanúsítottak nincsenek az MNB-ügyekben
|
Hűtlen kezelés, illetve pénzmosás miatt nyomoznak. Továbbra is a felderítési szakaszban járnak.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/22/mnb-ugyek-legfobb-ugyesz-hutlen-kezeles-penzmosas/
|
2025-10-22 11:48:58
| true
| null | null |
24.hu
|
Miután a Strabag nem teljesítette a Lázár János közlekedési és építési miniszter ultimátumában megszabott október 31-es határidőt az M30-as autópálya hibáinak kijavítására, a Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) újabb lépésre szánta el magát.A STRABAG-nál teljes a valóságzavar! Nem elég, hogy az általuk vállalt határidőt sem tudják vállalni, és miattuk nem lehet átadni a forgalomnak az M30-as autópályát, most még egy gátlástalan és abszurd akcióba is belekezdtek a leányvállalatuk (M5 Holding GmbH) által tulajdonolt AKA Zrt. koncessziós szerződése kapcsán- ezzel indul az ÉKM közleménye, amelyben bejelentik:a kormánynak nem áll szándékában, hogy meghosszabbítsa a M5-ös autópályát kezelő társaság koncessziós szerződését, amely 2031-ben járt le,sőt a 2031-ig tartó időszakra vonatkozó feltételeket is felülvizsgálja,illetve Lázár János közlekedési és építési miniszter rendkívüli auditot rendel el a vállalattal szemben."A 2031-ben lejáró koncessziós szerződésüket szeretnék úgy meghosszabbítani, hogy egy autópályát sem képesek megépíteni az általuk vállalt határidőre. Természetesen a Kormánynak nincs szándéka, hogy ezt a szerződést meghosszabbítsa - sokkal sürgetőbb feladat az, hogy a 2031-ig tartó időszakra vonatkozó feltételeket is felülvizsgálja: a nyereségmegosztást racionalizálni kell. A nyereségből az államnak kedvezőbb feltételek mellett kell részesednie! Ezért az erre vonatkozó felülvizsgálatot az építési és közlekedési miniszter ma elrendelte" - olvasható a tárca közleményében. A rendkívüli auditot ugyanitt úgy indokolják: "felmerül a gyanú, hogy a korábbi időszakban pénzügyi visszaélések következtek be a koncesszió során".A STRABAG-nak azt javasoljuk, hogy készítse elő az utóbbi évek hiánytalan pénzügyi elszámolásait és teljesítéseit az auditra. Az ámokfutó felelősséghárításai helyett pedig igyekezzen elvégezni azt, amit vállalt!- üzente meg a nagy múltú építőipari cégnek Lázár tárcája.Az AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. feladata a múlt század kilencvenes éveitől kezdve az M5-ös autópálya építése, finanszírozása, működtetése és fenntartása. A 35 éves koncessziós szerződés 2031-ben jár le.Mint a 24.hu februárban megírta, az M30-as autópálya Szikszó felől Miskolc felé vezető részét tavaly a 33-as kilométer (Miskolc-észak) és a 41-es kilométer (Szikszó csomópont) közötti részét lezárták. A helyszínen áldatlan állapotok uralkodnak, a forgalom a régi 3-as főútra zúdul. A lezárás oka, hogy az autópályán hiba keletkezett: megcsúszott a töltés, majd egyszerűen leszakadt az út. Bár a lezárás 2024 eleje óta tart, a repedés sokkal régebbi.Lázár ezt követően ultimátumot adott az osztrák gyökerű Strabagnak, melynek értelmében, amíg nem javítja ki az M30-as autópályán keletkezett hibát, addig a vállalattal nem írnak alá új szerződést. Akkor arról beszélt, hogy februárban megkezdik a munkálatokat és október 31-e a határidő a javításra, amelynek 4-5 milliárd forintos költsége a Strabagot terheli. Ezt a szakaszt ugyanakkor nem a Strabag, hanem a francia tulajdonú Colas építette, de az ÉKM nem kommunikált semmit azzal kapcsolatban, hogy miért kell felújítani a 2021-ben átadott részt, miért kellett tetézni a környező településeken a közlekedési káoszt.
|
Strabag-ügy: Lázár nekiment az M5-ös autópályát kezelő cégnek
|
Rendkívüli auditot rendeltek el, és felülvizsgálják a koncessziós szerződést.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/22/lazar-janos-nekiment-az-m5-os-autopalyat-kezelo-cegnek/
|
2025-10-22 11:37:08
| true
| null | null |
24.hu
|
Tíz pontban foglalta össze egy dokumentum a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) előző vezetésének visszaéléseit azon átvilágítási jelentés szerint, melyet már a jelenlegi, Kovács István által vezetett elnökség rendelt meg. A szóban forgó iratot ugyan nem írták alá, de a jelentés szerint az ellenőrző testület megállapításait tartalmazza. Ebben a többi között túlköltekezéssel, irreálisan magas fizetéssekkel vádolják a Kurtucz Csaba vezette szövetséget, továbbá azzal, hogyolyanoknak fizettek megbízási díjat, akik nem vettek részt a szövetség munkájában,milliós fizetést kapott a papíron társadalmi megbízású elnök,késleltették az állami pénzek kifizetését a kluboknak és edzőknek a banki kamat fejében,a 2023. május 21-ei közgyűlésről a hitelesítés során kiderült, hogy határozatképtelen volt, és hamis magánokiratokat használtak fel.Az átvilágítási jelentést a 24.hu és a Transparency International (TI) Magyarország is eredménytelenül kérte a szövetségtől, ezért a TI pert indított, melyet meg is nyert.A per„A Transparency International Magyarország számára ez az ügy azért volt izgalmas, mert már megszoktuk, hogy a NER-ben a politikai alapú vagyonosodás mellett a korrupció büntetlensége a legnagyobb ajándék, amit a hatalom biztosítani képes a hozzá hűséges szereplőknek, és kíváncsiak voltunk, hogy ebben az esetben megúszható-e a feltételezett visszaélés. A történet külön érdekessége az volt, hogy az ökölvívó szövetség minden lehetséges módon titkolni akarta a korábbi vezetés számukra sem vitatottan bűncselekmény-gyanús dolgait feltáró jelentést” – mondta a 24.hu-nak Ligeti Miklós. A TI jogi igazgatója emlékeztetett: „Alapelv, hogy a közfeladatok ellátásával, valamint a közpénzek használatával összefüggésben semmilyen adat nem titkolható el pusztán azért, mert ciki lenne, ha nyilvánosságra kerülne.” A szövetség annak ellenére ódzkodott a nyilvánosságtól, hogy az adatokat végül fellebbezés nélkül, a törvényszék első fokú ítéletének ismeretében átadta. A TI Magyarország jogi vezetője abból következtet erre, hogy a 100 oldalas jelentést fénymásolást követően, nem kereshető .pdf iratként adták ki, és többféle módon is felhívták a figyelmet annak titkosságára. Például vízjelként minden oldalra azt nyomtatták, hogy „ügyvédi titok”, a szöveg záróoldalára titkossági záradékot szerkesztettek, és nemcsak a perben, de az adatkiadás során is azt sulykolták, hogy bizalmas információkról van szó, melyek megismerése akadályozná az ügyben indult nyomozás sikerét. Az utóbbi megállapítás nyilvánvalóan téves, a büntetőeljárás sikerét semmiben nem befolyásolja az, ha mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy a közpénzből gazdálkodó, közfeladatot végrehajtó sportszövetség vezetésében miféle visszaélések történtek, melyek miatt ráadásul újabb súlyos közpénzeket felemésztő nyomozást kell lefolytatni– nyilatkozta Ligeti.A jelentésben a túlköltekezés mellett számviteli és adózási problémákat is feltártak, cikkünkben az érdekesebb tételekre koncentrálunk.A Magyar Ökölvívó Szakövetség előző vezetésének tevékenységével kapcsolatban büntetőeljárás folyik hűtlen kezelés gyanúja miatt. A rendőrség lapunknak küldött válaszából kiderül, hogy gyanúsítotti kihallgatás egyelőre nem történt, „a szükséges nyomozati cselekmények folyamatban vannak.”Káosz volt a szövetségbenA többszörös magyar bajnoki címmel rendelkező volt bokszoló, Kurtucz Csaba 2023 elején vette át a szövetség vezetését az Orbán család ügyvédjeként is ismert fideszes országgyűlési képviselőtől, Bajkai Istvántól, aki betegsége miatt köszönt le, és 2023 áprilisában elhunyt. Kurtucz 2023 októberében aztán rövid úton lemondott posztjáról, ahogy előtte a teljes elnökség is. Novemberben tisztújító közgyűlést tartott a MÖSZ, melyen Kurtucz meg sem jelent. Egy ügyvivő testületet választottak meg, Berkó Lajos (Schmidt Ádám sportszakállamtitkár kabinetfőnöke), Rácz Attila (ő már Bajkai István elnöksége alatt is dolgozott a szövetség konszolidációjáért) és Juhász Roland bokszbíró vezetésével. A szövetséget 2023 novemberétől Kovács István 2024. novemberi elnökké választásáig ez a hármas vezette. (Az előzményeket a cikk végén található keretes írásban szedtük össze.)Az átvilágítási jelentés leginkább Kurtucz Csaba elnökségéről és az azt követő időszakról szól, de érinti a korábbi korszakot is, illetve tanácsokat ad a jelenlegi vezetésnek. A jelentés készítői nem voltak könnyű helyzetben, miután2024-re még pénzügyi terve sem volt a szövetségnek. Ennek meg is lett a következménye. A 2023-as évet a MÖSZ a pénzügyi tervben szereplő, nagyságrendileg 4 millió forintos plusz helyett 38 milliós veszteséggel zárta, 2024-ben pedig októberben még ugyan 72 millió forint volt a számláján, de ez nem tartott ki 2025. január 1-jéig. A jelentés szerint 2025-ben soron kívüli támogatást ígért a sportállamtitkárság a szövetségnek, hogy „elkerülhessék a fizetésképtelenséget ebben az átmeneti időszakban.”Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárt levélben kérdeztük a támogatásról. Az államtitkárság ugyan válaszolt, de a konkrét összeget nem árulta el. A válaszban annyit írtak, hogy a szövetséga Nemzeti Versenysport-fejlesztési Programon, az LA10 Programon (ennek célja, hogy Magyarország a 2028-as Los Angeles-i olimpián az első tíz hely valamelyikén végezzen az éremtáblán – a szerk.), a Héraklész Programon és az edzőket segítő programjainkon keresztül kap támogatást a működéséhez, valamint egyedileg elbírált támogatásban is részesült.Hogy mekkora káosz uralkodott a szövetségben, arra talán a legjobb példa a MÖSZ 2023-ra vonatkozó beszámolójának idei módosítása. A 2024-ben elkészült beszámolóban 856 millió forintot tüntettek fel egyéb bevételként, amit az idén 2 milliárd forinttal, 2 milliárd 800 millió forintra korrigálták. Hasonló a helyzet az állami támogatásokkal is: a tavalyi beszámolóban még azt tüntették fel, hogy 2023-ban 745 millió forint támogatást kaptak, ám az idén ezt 2 milliárd 730 millió forintra helyesbítették.Az átvilágítási jelentés elején arról írnak, hogy a problémák elődlegesen hibákból fakadnak, melyek oka lehet figyelmetlenség, hanyagság vagy a szabályok nem megfelelő ismerete is. Később viszont már úgy fogalmaznak, hogy „a vizsgált időszak tekintetében főként az ellenőrző testület által a rendelkezésükre álló dokumentumok alapján készített megállapítások részben a belső szabályzataik megsértését,részben pedig szándékos bűncselekmények elkövetésének gyanúját vetik fel.Munkaszerződés nélkül havi 2,2 millió és plusz juttatásokMiután Kurtucz a MÖSZ társadalmi megbízatású elnöke lett, 2023 júniusában kérte az elnökséget, hogy díjazás ellenében, munkaviszonyban láthassa el az elnöki feladatait. Az elnökség azzal a kiegészítéssel fogadta el a kérését, hogy a munkaviszony létesítéséhez szükséges szerződésbe összegszerűen kerüljenek be a munkabéren kívüli egyéb juttatások is. Ezt a munkaszerződést viszont nem rögzítették, és alá sem írták.Ám az ellenőrző testület szerint Kurtucz Csaba munkaszerződés nélkül is munkabért utaltatott ki magának havi bruttó 2 255 639 forint összegben januártól tíz hónapon keresztül, vagyis arra az időszakra is, amikor papíron társadalmi megbízatású elnök volt. Ezen túlmenően ruhapénzt, étkezési hozzájárulást, korlátlan gépjárműhasználatot, korlátlan üzemanyagkártya- és mobiltelefon-használatot engedélyezett magának.Az ellenőrző testület jelentése szerint Kurtucz elnökségi ülés jogcímen tíz esetben olyan számlákat nyújtott be, melyeket önmaga fogadott be és fizettetett ki. Ezek a havonta történt „bevásárlások” közel 200 ezer forintot tesznek ki. Az elnök több alkalommal a MÖSZ-szel fizettette meg a közlekedési szabálysértéseket és az autópálya-büntetéseket is – áll a jelentésben. Emellett 170 millió forint értékben – összesen 13 alkalommal – az ellenőrző testület előzetes hozzájárulása nélkül vállalt kötelezettséget.Pálos Péter ellenőrző testületi tag a Schmidt Ádám államtitkárnak írt levelében hat pontban fejtette ki a MÖSZ gazdálkodásával és működésével összefüggésben történt jogszerűtlenségeket. Ebben azt írja, Kurtucz Csaba arra hivatkozott, hogySchmidt Ádámmal egyeztette le és fogadtatta el a munkabérét és az egyéb juttatásait. Ezt a juttatást az elnökség elutasította, és kérte, hogy az államtitkár erősítse meg a fenti állítást, vagyis hogy ő bólintott rá Kurtucz fizetésére. Kurtucz állítólag hivatalos állásfoglalást ígért Schmidt Ádámtól, ám az nem érkezett meg.Az államtitkárság lapunknak küldött válaszából az derül ki, hogy Schmidt Ádám nem folyt bele ebbe az ügybe. Mint írták:a sportági szakszövetségek – így a MÖSZ is – civil szervezetként látják el feladataikat, amelyek működésébe a sportállamtitkárságnak nincs beleszólása.Schmidt Ádámtól megkérdeztük, válaszolt-e egyáltalán a neki címzett levélre. Az államtitkárság közléséből arra lehet következtetni, hogy nem, mivel a fenti válaszukat csak azzal egészítették ki, hogy a sporttörvény rendelkezései alapján egy országos sportági szakszövetség működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja.Agresszív fellépés Fásy Ádámmal szembenA jelentés egyik legizgalmasabb része szintén a Schmidt Ádámnak írt levélből egy részlet. Ebben azt ecsetelik, hogy Fásy Ádám mint ellenőrző testületi tag és egy társa igyekezett segíteni Kurtucz Csaba munkáját azzal, hogy „lényeges kötelezettségeire, határidőkre, formai és alaki követelmények betartására hívták föl az elnök figyelmét.”Kurtucz viszont a dokumentum szerint nem működött velük együtt, nem teljesítette a jogszabályi kötelezettségeit, formai hibákkal vezényelt le eljárásokat, illetve a hatáskörét is átlépte több esetben, és agresszívan lépett fel az ellenőrző testület tagjaival szemben.Mint írják, „tettlegességre nem került sor, ugyanakkor megfélemlítésre alkalmas módon való megnyilvánulása az ellenőrző testület tagjai szerint a garázdaság vétségének törvényi tényállását merítette ki.”Az ellenőrző testület több munkaszerződéssel kapcsolatban is problémákat talált. Bertók Róbert korábbi szövetségi kapitány 2023 októberéig volt a szövetség szakmai igazgatója. Az ellenőrző testület szerint viszont „életszerűtlen, hogy egy munkaszerződést hét hónappal a hatálybalépés előtt írná alá az elismert ügyvédi praxist vivő Bajkai István elnök, valamint, hogy pont ezt a szerződést fekete tollal írná alá.” Hozzátették: szabályellenes, hogy az irattárban kizárólag fénymásolat áll rendelkezésére – a másik fél által kék tollal aláírva.Arról is írtak Schmidt Ádámnak, hogy Kurtucz lehetetlenné tette az adatokhoz való hozzáférést az ellenőrző testület számára, a könyvvizsgálót nem engedte a dokumentumokba betekinteni, a kért adatok és dokumentumok átadását folyamatosan megtagadta.Az átvilágítási jelentés megvizsgálta a megbízási szerződéseket is – és ott sem volt minden rendben. Kommunikációs feladatok ellátására például egy építőipari céget bízott meg 2024-ben a Kurtucz-éra után következő ügyvivő testület. Továbbá az egyik telekommunikációs céggel előfizetői szerződést kötöttek 2023 nyarán, de a kontraktus értelmében a MÖSZ helyébe jogutód előfizetőként egy kft. lépett be, miközben a számlafizető a MÖSZ maradt.Két kellemetlen ügyA dokumentumból kiderül az is, hogy a szóban forgó időszakban két fegyelmi eljárás is folyt a szövetségben.Az egyik annak az akkor 14 éves bokszolónak az ügye, aki az édesapja beszámolója szerint a Szombathelyi Haladás VSE-nél egy edzésen agyrázkódást kapott, mert egy felnőtt bokszolóval rakták össze. A történtekkel kapcsolatban nyomozás indult. A Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság lapunkkal azt közölte, hogy a Szombathelyi Rendőrkapitányság megszüntette a büntetőeljárást arra hivatkozva, hogy a cselekménynem bűncselekmény.Az átvilágítási jelentésből tudható, hogy a Dudás Miklós világbajnok kajakos édesapjának megverése miatt indult büntetőeljárásban a Magyar Ökölvívó Szakszövetség egyik bírója is gyanúsított lett. Az ügyben életveszélyt okozó testi sértés és garázdaság miatt kezdődött nyomozás, ám mivel a sportoló édesapja azóta elhunyt, a vád azóta halált okozó testi sértésre változott. Az érintett bírót a bírói bizottság javaslatára azonnal felfüggesztették, és fegyelmi eljárást indítottak ellene.ElnöklajstromA hvg.hu elevenítette fel tavaly, hogy a MÖSZ-nek a rendszerváltástól Kovács Kokó István kinevezéséig öt vezetője volt: Sermer György 1990 és 1996 között töltötte be a posztot, utóda, Csötönyi Sándor pedig 21 éven keresztül állt a szervezet élén. Bár Csötönyi 2015 őszén öt évre kapott mandátumot, a ciklus felénél lemondott Erdei Zsolt javára, mivel bokszberkekben egyre nagyobb teret nyertek a változást sürgetők. Erdei renoméját ugyanakkor megtépázta, hogy a Duna Arénában megrendezett 2018-as ifjúsági világbajnokság után a szövetségnél több százmillió forintos mínusz keletkezett, amit egy hasonló méretű állami tőkeinjekcióval tüntettek el. Erdei a vb után vizsgálatot kért maga ellen az ügyészségen.Ezzel párhuzamosan pénzügyi biztosként érkezett a szervezethez Bajkai István. Kiderült: a MÖSZ-nek 269 millió forintnyi követelést kell még kifizetnie a verseny szervezése kapcsán, azon kívül pedig további 132 millió hiányzik, amit más feladatok helyett a vb-re használt fel a szervezet. Attól kezdve minden kifizetés csak a fideszes politikus ellenjegyzésével történhetett meg. Bajkait 2019 őszén a szövetség elnökévé választották, Erdei pedig szakmai társelnök lett, mígnem 2020 nyarán lemondott. A kormánypárti képviselő 2022 decemberéig töltötte be az elnöki posztot, akkor megromlott egészségi állapotára hivatkozva jelezte, hogy nem tudja folytatni a munkát, majd 2023 áprilisában elhunyt.Bajkait Kurtucz Csaba követte a szervezet élén, aki tíz hónap után távozott, addigra összerúgta a port az elnökség több tagjával, miután az ellenőrző testület megállapította, hogy pazarló volt a költségvetés. Eközben Kurtucz elnökségi tagok ellen kezdeményezett eljárást költségvetési csalás gyanúja miatt. 2023 novemberében újabb tisztújítás következett, melyen egy ügyvivő testületet választottak a szervezet vezetésére, benne a korábbi gazdasági igazgató Rácz Attilával, Juhász Rolanddal és Berkó Lajossal, a sportért felelős államtitkárság kabinetfőnökével. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kovács Kokó István 2024 novemberében, ellenfél nélkül lett a bokszszövetség elnöke.
|
Munkaszerződés nélkül vihetett haza milliókat a volt bokszelnök, aki Fásy Ádámmal is összetűzésbe került
|
Kurtucz Csaba egy dokumentum szerint azt állította, hogy Schmidt Ádám egyeztette le és fogadtatta el a munkabérét és egyéb juttatásait – ezt a sportállamtitkárság cáfolta. Lapunk megszerezte a bokszszövetség botrányos időszakáról készült átvilágítási jelentést.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/21/mosz-magyar-okolvivo-szovetseg-atvilagitasi-jelentes-kurtucz-csaba-per/
|
2025-10-21 05:59:23
| true
| null | null |
24.hu
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiemelt figyelmet fordít a közérdekű vagyonkezelő alapítványok gazdálkodási, vagyonmegőrző, vagyongyarapító tevékenységére. Ennek keretében az elmúlt időben elemezte a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány (RKÓE Alapítvány) — közzétételi kötelezettségeinek teljesítését.Az elemzést az ÁSZ a közeljövőben nyilvánosságra hozza. Ezt válaszolta Windisch László elnök Szabó Tímeának. Az ÁSZ elnöke cáfolta az ellenzéki politikus felvetését, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány és RKÓE Alapítvány befektetései között bármiféle hasonlóság lenne. Windisch László szerint lényeges eltérés, hogy a kecskeméti egyetem fenntartójaa rendeltetési céltól eltérően a vagyonjuttatásból rendelkezésre álló likvid pénzeszközeit, összesen 127,5 milliárd forintot vállalati kötvénybe fektetett.Ezzel szemben a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány a magántőkealapokat nem létrehozta, az azokhoz kapcsolódó befektetési jegyeket vagyonjuttatásként kapta, így nem volt döntési jogköre sem a befektetési jegyek kibocsátását, sem azok hozamát illetően. Az ÁSZ-elnök szerintaz általánosságban rögzítendő, hogy az állami gazdaságfejlesztési programok keretében kibocsátott befektetési jegyek esetében nem feltétlenül és kizárólag a magas hozamkikötés lehet az elsődleges szempont.Végezetül tájékoztatta Szabó Tímeát, hogy az óbudai egyetem fenntartója honlapján hozzáférhető Befektetési Szabályzat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA) szóló törvénynek megfelelően rögzíti az alapítványi vagyon befektetésére vonatkozó alapelveket, a befektetések tekintetében alkalmazandó döntéshozatali módot.Mindössze három százalékos elvárt éves hozam illeti meg a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványt több mint 136 milliárd forint névértékű, különböző magántőkealapokban tartott vagyona után - tudta meg lapunk. Egy nappal a 24.hu által indított adatperben kitűzött bírósági tárgyalás előtt árulta el az alapítvány, hogy mekkora hozamok járnak neki.
|
Újabb egyetemi alapítványt vizsgált a számvevőszék
|
Windisch László szerint nincs párhuzam a kecskeméti, illetve az óbudai egyetem vagyonkezelése között.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/10/20/ujabb-egyetemi-alapitvanyt-vizsgalt-a-szamvevoszek/
|
2025-10-20 14:04:44
| true
| null | null |
24.hu
|
A NAV fenyegette meg a Partizánt a pénteken közzétett riportfilmje miatt. A film két főszereplőjét a NAV nyomozói vették rá, hogy egy bűnszervezetbe beépülve segítsék a hatóság munkáját. Titoktartási nyilatkozatot is aláírattak velük, így nem beszélhettek, amikor a nyomozók cserben hagyták őket, sőt akkor sem, amikor jogerős börtönbüntetést kaptak.A két főszereplő története alapján a Partizán kérdéseket küldtött a NAV-nak. Az adóhatóság a megadott határidőig nem reagált, ám a riport előzetesének csütörtöki megjelenése után mégis jelentkeztek: a titoktartási nyilatkozattal védett információk közlése miatt feljelentéssel fenyegetőznek.Károlyt és Krisztiántelőször kihasználták. Aztán átverték és börtönbe juttatták őket. Most pedig még a Partizánt is elhallgattatnák - írta a portál.A filmben a két szereplő részletesen mesél arról, hogyan indult az együttműködés az adóhatóság embereivel, akik nemcsak bátorították őket, de technikai eszközökkel is igyekeztek biztosítani, és minden alkalommal nagyon örültek az őrzővédő cégek pénzügyi machinációiról megszerzett információknak.Az együttműködés elején mindkettejükkel aláírattak egy általános, minden irányba szóló titoktartási szerződést is, de egyúttal biztosították őket, hogy annak ellenére, hogy a bíró nem fog tudni a szerepükről, az ügyész majd úgy alakítja a büntető eljárást, hogy a végén kimaradjak a büntetésből.Az interjúból aztán kiderül az is, hogy a beépített Károly és Krisztián sokszor belefutott abba, hogy a megfigyelt őrzővédő cégeknél gyakran emlegetik Pintér Sándor nevét. Többek között azt, hogy Civil Security működési módszert Pintér találta ki, a mostani vezetők pedig csak beszálltak ebben a kész, kiépített rendszerbe, és emiatt sosem fognak bajba kerülni. Azt állították, hogy a felső cégekig sosem mennek el az ellenőrzések.A nagy állami őrzővédő és takarítói pályázatokat a Civil Zrt. nyerte, és kiadta őket alvállalkozóknak, akik még egy alsóbb alvállalkozói körnek adták tovább a feladatokat. A munkaerő-kölcsönzők mindig ugyanazokat az embereket alkalmazták, még a Civil feliratos póló is megmaradt rajtuk.Az egyik interjúalany azt is elmesélte, hogy hallott olyan esetről, amikor a pénzügyőrök megállították a vallomástételt, mert az alany a Civil Securityvel való összefonódásokat akarta boncolgatni.Megállították a felvételt, és közölték vele, hogy kezdje elölről úgy, hogy a Civil Securityt már nem mondja, mert arra nem kíváncsiak- mondta Krisztián, a Partizán interjúalanya.Krisztián az elsőfokú eljárás idején kezdett igazán aggódni, mert a neve elég sokszor felmerült a vádiratban, de a NAV-osok ekkor is megnyugtatták, hogy ez csak azért van így, hogy a valódi bűnözők ne sejtsék meg, hogy ki súgott. Károly szerint a nyomozók határozottsága azonban az eljárás előrehaladtával lankadni kezdett.Akkor már megfordult a fejünkben, hogy baj van, nem minden lesz úgy, hogy mondták- mondta Károly. Végül cserben is hagyták őket, két év felfüggesztett börtönt kapott és 2 millió forint pénzbüntetést. Krisztián négy évet kapott, és ő is 2 milliós fizetési kötelezettséget. Állítja, hogy ha nem Pintér Sándorról lett volna szó, akkor az informátorokat nem ítélték volna őket.Ezek után úgy döntöttek, hogy nem veszik magukra nézve kötelezőnek a titoktartási szerződést.Krisztián bement a pécsi ügyészségre, ahol először kétkedve fogták, de végül a beszerzett információk is alátámasztották az elmesélt történet hitelességét. Az ügyészség végül azt állapította meg, hogy a pénzügyőrök szabálytalanul alkalmazták mindkettőjüket informátorként, és ezzel megvalósították a folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettét.A kedvező határozat miatt azt gondolták, sínre került az ügyük, de akkor jött a meglepetés, a másodfok elrendelte Krisztán börtönbüntetését, Károlynak pedig fizetnie kellett.Krisztiánnak Vácon több mint egy évig kellett egy zárkában raboskodni két olyan elítélttel, akiket az ő információi alapján ítéltek el. Mint mondta, nem bírta végig, elmondta a történetét neki.
|
A Partizán megszólaltatott két informátort, akiket a NAV épített be a Civil Security körüli hálózatba, aztán átverték őket
|
Az interjúk miatt végül magát a Partizánt is megfenyegette a NAV.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/17/a-partizan-megszolaltatott-ket-informatort-akiket-a-nav-epitett-be-a-civil-security-koruli-halozatba-aztan-atvertek-oket/
|
2025-10-17 21:32:23
| true
| null | null |
24.hu
|
Orbán Viktor apja, Orbán Győző feljelentette Hadházy Ákost az Adatvédelmi Hatóságnál. A független képviselő erről szóló Facebook-posztjában azt írta: a miniszterelnök apja szerintPusztaverszáj terveinek és az ott készült képek, videók közzétételével visszaéltem a személyi adataival. Ezért azt kéri a hatóságtól, hogy kötelezzen a posztjaim törlésére.Hadházy hozzátette: talán nem ez volt a szándék, de szerinte ezzel "így beismerték, hogy a posztjaiban bemutatott tervrajzok, fotók és videók valódiak".Így már biztos, hogy Hatvanpusztán van pl. 16 luxusappartman, séflakás, pálinkafőző terasz, steak-előkészítő, 200 nm-es ebédlő, dohányzószobák, kétmilliós kádak, 5 lift, három hatalmas mélyhűtő terem- fogalmazott a posztban a politikus, aki Orbánnak azt üzente: "szánalmas, ahogyan a papa nadrágja mögé bújik".
|
"Beismerték, hogy a posztjaimban bemutatott tervrajzok, fotók és videók valódiak" - Orbán Győző feljelentette Hadházyt
|
A miniszterelnök apja szerint a képviselő visszaélt a személyes adataival.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/17/hatvanpuszta-orban-gyozo-hadhazy-akos-feljelentes/
|
2025-10-17 07:24:20
| true
| null | null |
24.hu
|
Akár 20 milliárd forintot is felemészthetett Hatvanpuszta - becsülte lapunknak a témát napirenden és a helyszínen már két tárlatvezetést is tartó Hadházy Ákos független képviselő. Orbán Viktor szerint csak egy félkész mezőgazdasági üzemről van szó, a külső szemlélők számára viszont inkább a miniszterelnöki család - József nádor majorsága helyén felhúzott - rezidenciájának tűnik a komplexum, amelynek építése kapcsán többen 12 milliárd forintos költséggel számoltak. Ez a 6000 négyzetméterre vetítve négyzetméterenként 2 millió forintot jelentene. A 20 milliárdos becslés viszont a kertet és az egyéb - a Hadházy által rendszeresen publikált képeken megörökített - luxusberuházásokat is figyelembe veszi.25 fotóA kormányfő tagadja, hogy köze lenne a birtokhoz, azt állítja, hogy a tulajdonos és az építtető az édesapja. Orbán Győző a Borsnak a beruházás finanszírozási forrásáról annyit mondott, hogy sikeres a gánti kőbánya, azaz a többségi tulajdonában álló Dolomit Kőbányászati Kft. De ehhez sincs köze a kormányfőnek, mert a cég az Antall-, a Horn-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány alatt is sikeres volt - közölte.Több mint 20 milliárdot hoztak ki a bányábólOrbán Győző fő bányacégénél, a Dolomit Kft.-nél valóban röpködnek a milliárdok, a cég 2000 és 2024 között 20,476 milliárd forint osztalékot termeltaz elektronikusan elérhető cégbírósági adatok alapján. Az 1992-es alapítástól számított hét évben összejöhetett még néhány százmillió az alapján, hogy a 2000-es évek első felében még csak 100-200 milliókban mérték a profitot, és évente 25-70 millió forint közötti osztalékot tudtak kivenni a cégből.Orbán Győző állítása, miszerint a baloldali kormányok alatt is jól ment a cégnek, nem cáfolható, hiszen a Dolomit Kft. 2003 és 2009 között is nyereséges volt, összesen 740 millió forint osztalékot termelt. Ám ez eltörpül a 2010 óta egymást követő Orbán-kormányok idején produkált profit mellett: 2014-től az említett 740 milliónál már évente többet vettek ki a cégből, 2017-től pedig - ahogy az alábbi grafikonon is látszik - milliárdos nagyságú osztalékot húztak ki a miniszterelnök apjának a bányacégéből.A cégiratok alapján a Dolomit üzletrészeinek 51,16 százalékát birtokolja Orbán Győző, míg üzlettársai közülFehér Sándor 26,32,Pluhár László és Schüller József egyaránt 10,12,Mézner Antal és társai 2,28 százaléknyi részesedést mondhatnak magukénak.Ha komolyan vesszük a Dolomit Kft. alapító okiratát – amelyben az áll, hogy a nyereséget a törzsbetétek arányában kell felosztani a tagok között –, akkor a kormányfő apja negyedszázad alatt 10,44 milliárd forint körüli összeghez juthatott a bányacégből. Ez kevesebb a Hadházy által becsült hatvanpusztai költségeknél, de nem ismerhetjük a tulajdonosok közötti megállapodásokat. Láttunk már olyat – például Lázár János építési és közlekedési miniszter batidai kastélycégében –, hogy egy tulajdonos a tulajdoni hányadánál nagyobb mértékben részesült az osztalékból.Némileg módosíthatja a képet Orbán Győző többi cégének eredménye is, bár ezek meg sem közelítik a Dolomit nyereségtermelését. A G7 összesítése szerint a Nehéz Kő Kft. – amelyet négy éve eladtak és át is neveztek – 1289 millió, a Gánt Kő Kft. pedig 871 millió osztalékot hozott 2004 és 2023 között. A PSU Kft. szerény, évi 3–4 millió forint nyereséget produkált az elmúlt években, a Dolomit Inert Kft. pedig csak 2023-ban alakult, a tavaly elért 40 milliós adózott eredmény nem sok vizet zavart.Az összes cégből negyedszázad alatt kivett osztalékokból tehát szűken tehát kijöhet a 12 milliárd forintos beruházás, feltéve, hogy Orbán Győző Hatvanpusztán kívül másra nem használta az osztalékokat. A 20 milliárdos becsléstől azonban messze van a cégekből kivett pénz.Mészáros embereit látták az építkezésenSokak szerint azonban felesleges az osztalékszámolgatás, mivel pénzmozgás nélkül is megoldható egy beruházás. Ha például az építési vállalkozónak az egyik megrendelésen óriási az extraprofitja, akkor beleférhet, hogy arra a projektre számolja el egy másik építkezés költségeit. Ez onnantól számítana közügynek, ha a feltételezett extraprofit közbeszerzésen elnyert, közpénzes megrendelésből származna. Arról, hogy a közpénzes megrendelések és a hatvanpusztai projekt között történhetett-e keresztfinanszírozás, nem került elő bizonyíték.A Direkt36 ugyanakkor nemrég egy lépéssel közelebb vitt a megfejtéshez: olyan dokumentummal állt elő, ami az oknyomozó portál szerint bizonyítja, hogy Mészáros Lőrinc egyik cégén keresztül jelentős pénzügyi segítséget nyújtott Orbán Győzőnek az Alcsútdobozon (feltehetően Hatvanpusztán) zajló építkezéséhez. A nyilvánosságra hozott bizalmas iratban a szereposztás a következő:az építtető Orbán Győző,a fővállalkozó a Fejér-B.Á.L. Zrt.,az úgynevezett teljesítési segéd pedig Mészáros cége, a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.Az utóbbi garanciát vállalt arra, hogy amennyiben Orbán Győző nem fizetne, akkor helytáll, ebben az esetben az egyik Mészáros-cég elszámol a másikkal, vagyis lepapírozták, hogy akkor sincs baj, ha az építtető nem állja a cechet – fordította le lapunknak az ügyletet egy építési vállalkozó.Korábban Hadházy posztolt egy képet a helyszínről, melyen egy Fejér-B.Á.L. feliratú munkagépet lehetett kivenni, és többször beszélt arról, hogy Mészáros Lőrincnek, a miniszterelnök földijének és jóbarátjának, Magyarország leggazdagabb emberének a cégei dolgoznak a hatvanpusztai építkezésen.A 24.hu kérdésére, hogy mely Mészáros-cégek és mennyiért dolgoztak a majorságban, nem reagált sem Mészáros Lőrinc, sem a Fejér-B.Á.L. Zrt. Egy szigorúan név nélkül beszélő felcsúti forrásunk viszont megerősítette Hadházy állítását – úgy fogalmazott, kizárólag „Mészáros embereit” látta mozogni a területen, és elsősorban a Fejér-B.Á.L.-t említette.A betont felváltva hol a hatvanpusztai, hol a felcsúti általános iskola építkezéséhez hozták– utalt arra, hogy párhuzamosan folyt a kivitelezés a „félkész mezőgazdasági üzemen” és az Endresz György Általános Iskolában.Az utóbbi sem volt egyébként kis falat, a Fejér-B.Á.L. nettó 4,5 milliárd forintos ajánlattal futott be a közbeszerzésen. (Az iskola tervezését is Mészárosék nyerték, a Fejér-B.Á.L. tulajdonában álló Fejér Tervező Kft. 232 millió forintért vitte el a munkát. A néhány év alatt milliárdos forgalmúra nőtt tervező cég olyan nagy közpénzes munkáknak is részese lehetett, mint az új paksi atomerőművi blokkok tervezése 6,7 milliárd forintért.)Lévai Anikó könyvei és az Orbán-gyanú 2014-bőlA néhai Ferenczi Krisztina 2014-ben adta ki a Narancsbőr című könyvét, amelyben külön fejezetet szentelt a hatvanpusztai birtoknak. A területről megírta, hogy „korábban ez mind a Csákvári Állami Gazdaság kezelésében lévő állami tulajdon volt, majd 2011 júliusában a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. birtokába került”. Ez a cég Orbán Győzőé volt. Ferenczi azt is megírta, hogy Mészáros a bérleti díjat tíz évre előre, egy összegben fizette ki Orbán Győző cégének. „Gazdasági társaságok között nem szokványos az, hogy évekre előre bérleti díjat fizessenek. Orbán Győző cégének tíz évre előre kifizették a majorságért a bérleti díjat 2011-ben. A két társaság mérlegébe betekintve kiderül, hogy azóta évről évre a CZG. Ingatlanforgalmazó Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. mérlegében fordított arányban nő és csökken az aktív és passzív időbeli elhatárolások összege. (…) Nem világos, hogy mit gazdálkodik Mészáros ezen a területen, amiért évi 15 millió forintot meghaladó összeget érdemes volt kifizetnie. Aratás idején Mészáros gépei beparkoltak a hatvanpusztai majorságba. (Két kombájn és két-három pótkocsis John Deer traktor.) – olvasható a könyvben, amelyben Ferenczi jelezte: a hatvanpusztai birtokot Mészáros és a kormányfő felesége, Lévai Anikó földjei veszik körbe. A Narancsbőr azért is fontos dokumentum, mert rögzíti, hogy már a 2010–es évek első felében volt rendezgetés és építkezés a birtokon, és ezeknél is olyan nyomokba futott az újságíró, melyek Orbán Viktorig vezettek. Ismét idézünk: „A majorba belépve, a közvetlenül balra elhelyezkedő épület második szintjén vadonatúj ablaksor áll. Az új tetőhöz ugyanazt az igényes, la corunai zsindelyt használták, amit a Puskás Akadémia tetőfedése során. (…) „A bejárattól jobbra lévő, szintén építkezés alatt álló épületben Lévai Anikó szolnoki szülői házából hozott könyvek vannak föltornyozva, profi módon becsomagolt dobozokban. Rajtuk cetli: Ani könyvek (Rózsa utca), valamint Orbán Viktor felcsúti díszpolgári címe, plakettje. Csináltatott tölgyfa ajtók, ablakok szállítótokban tucatjával a földön, rézzsanérokkal és kilincsekkel ugyancsak tölgyfa tokkal a majornak ugyanebben az épületében. A stílusuk megszólalásig hasonlít a Cinege utcai villa (a miniszterelnök budai otthona – a szerk.) ablakaira-ajtóira.” Egyébként – írta anno Ferenczi – Orbán Viktor „gyakran megfordul feleségével az egykori főhercegi majorban.” A környékbeliek ezért is gondolták azt, hogy a miniszterelnök a birtok igazi tulajdonosa – olvasható a 2014-es kötetben.Mészáros építőipari cégei arattak, csak a Fejér-B-Á.L. vergődikA Fejér-B-Á.L. Mészáros Lőrinc és három gyermekének közös tulajdona, és ugyanolyan sebesen menetelt, mint a Mészáros érdekeltségű építőipari cégek általában. Öt évvel a megalapítása után, 2020-ban már 44 milliárd forint árbevételt ért el, az adózott eredménye pedig meghaladta a 4,5 milliárdot. A bevétele 2022-ben tetőzött 65 milliárd forinttal, nyereségként azonban alig több mint 3 milliárdot mutattak ki. A NER-es cégeknél megszokott, hogy messze az építőipari átlag felett teljesítenek, a piacvezetők közül például Mészáros építőipari zászlóshajója, a V-Híd Zrt. 20–30 százalékos profitrátával, két év alatt 90 milliárd forint osztalékkal gazdagította az ország leggazdagabb emberét.A Fejér-B.Á.L. profittermelése azonban nem ezt a mintázatot követte az utóbbi időkben: 2023-ban egyenesen veszteséges volt az alaptevékenység, 47 milliárd forint bevétel mellett az üzemi eredményt mínusz 1,2 milliárdra hozták ki, az adózott eredmény pedig mindössze 139 millió forint lett. A tavalyi év is csak szerényebb profitot hozott, 40,5 milliárdos árbevételt és 2,2 milliárd forint adózott eredményt mutattak ki.A helyiek arról suttognak, hogy amióta Várkonyi Andrea bekerült a családba, Mészáros gyerekei kijjebb szorultak a „jól fizető helyekről”, amiből némi huzakodás alakult ki. Felcsúti forrásunk arról beszélt, ennek egyik látlelete lehet a Fejér-B.Á.L. utóbbi két évben elért gyengébb eredménye. Ami kívülről is látszik: lecserélték a vezérigazgatót, a Mészáros bizalmi embereként ismert Schmidt Zoltánt még 2023-ban váltotta Deák Gábor. Utóbbi kulcscégeket vezet a Mészáros-birodalomban, ő vette át nemrég a V-Híd Zrt. vezetését a kegyvesztett Sárváry Istvántól, közvetlenül azután, hogy a 444.hu megszellőztette: a leggazdagabb magyar legjövedelmezőbb cégénél nincs minden rendben az alvállalkozók kifizetésével.A Fejér-B.Á.L. Zrt.-ben a Mészáros gyerekek egyenként 29,8246 százalékos részesedéssel rendelkeznek, Mészáros Lőrincnek mindössze 10,5263 százalék a tulajdonrésze, de a nyereségből ennél jóval nagyobb mértékben részesedik: ő jogosult a mindenkori osztalék felére. A felcsúti dollármilliárdos mindössze két részvényt birtokol, de ezek közül az egyik osztalékelsőbbségi részvény, és az alapszabály szerint ennek a tulajdonosa jogosult a mindenkor megállapított osztalékalap 50 százalékára, a másik felén osztozhatnak a gyerekek. (Mészáros Lőrinc egyébként papíron 2019 tavaszán szállt be a cégbe, így már igényt tarthatott az eddigi csúcsprofit, az 5,6 milliárd forint felére.) Ennek alapján, ha a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek gyengébben fogott volna a ceruzája a hatvanpusztai építkezésen, akkor azt leginkább az egykori felcsúti iskolatárs bánhatta, Mészáros Lőrincnek kellett volna lemondania a legtöbb pénzről.A 24.hu megkereste Orbán Győzőt is a hatvanpusztai építkezéssel kapcsolatban. Arról érdeklődtünk, hogy mennyibe kerül a hatvanpusztai gazdaság építése, ki az építkezés fővállalkozója, valamint hogy pontosan ki az építtető. A miniszterelnök édesapja nem válaszolt kérdéseinkre.Ezért fontos a jó árJelen állás szerint a munkák többségét versenyhelyzetben, pályázatok megnyerésével, piaci alapokon szerzi, ezért fontos a jó ár, a kedvező fizetési és garanciális feltételek biztosítása a megrendelők felé– így kezdődik évek óta a Fejér-B.Á.L. Zrt. mérlegbeszámolója. Hatvanpuszta nem tartozik a pályázaton elnyerhető projektek közé, magánberuházásról van szó, így nem nyilvános, mennyiért dolgozik a kivitelező a birtokon, de ettől még mindenkit okkal foglalkoztat, milyen áron dolgozhat egy Mészáros-cég Hatvanpusztán.Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója általánosságban azt mondja, hogy az ilyen jellegű ügyek vizsgálatában az adóhatóság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) lehet kompetens. A feltűnően nagy, az akár a 20–25 százalékot is meghaladó árengedmény ugyanis problémás adózási szempontból, és felveti az adóelkerülés gyanúját.Minden szolgáltatás beárazható adózási szempontból. Az abszurd és lehetetlen, hogy a NAV elfogadja például azt, hogy valaki rendszeresen vagy nagy tételben 100 forintos áron szerezze be az egyébként 400 forintba kerülő építési szolgáltatást vagy építőanyagot, és az eladó az alacsonyabb összeg után adózzon csupán. Ha ilyen elszámolás lehetséges lenne, az adózás elveszítené az értelmét, hiszen bárki tetszőleges összeget írhatna a számlára– magyarázta Ligeti, hozzátéve: a dömpingárakra, feltűnő kedvezményekre és az ebből következő piaczavaró árazásra a GVH-nak is megvannak a maga protokolljai. A „szívességi építés” jelenleg ezekben a dimenziókban vizsgálható Magyarországon, önmagában azonban nem minősül bűncselekménynek, legfeljebb a felmerülő adócsalásnak lehet büntetőjogi vetülete.Egymástól független vállalkozások esetében a szolgáltatásvásárláskor az a fő szabály, hogy piaci árat kell alkalmazni. A lapunk által megkérdezett adószakértő két olyan okot mondott, amikor alaposan meg kell vizsgálni, miért tér el a piacon szokásostól az adott szerződéses ár.Az egyik, ha rendeltetésszerűtlen joggyakorlásról van szó. Ilyenkor nem valós indok áll a háttérben, többnyire valamilyen adóelkerülési motivációt kell keresni, például az egyik cég 1 forintért elad valamit a másiknak, így az egyik oldalon nem keletkezik adózási kötelezettség, a másik oldalon pedig nincs illetékfizetés.A másik, hogy az adott ügylet valóban az-e, aminek látszik. Például ha valamilyen szolgáltatást 100 forintért végeznek el a piacon, az adott esetben pedig 10-ért, akkor felmerül a kérdés, mi az oka ennek. Olcsón adni valamit hülyeség, de a hülyeség állampolgári jog, ez tehát nem kérhető számon. Megjegyzendő, hogy akár legitim ok is lehet a piacinál olcsóbb ár alkalmazására: például, ha egy cégnek referenciára van szüksége egy majdani megrendelés elnyeréséhez, akkor elképzelhető, hogy akár jóval a piaci ár alatt is hajlandó dolgozni. Vagyis az első látásra irracionális árengedményre magyarázat lehet a jövőbe való befektetés.Ha azonban az ellentételezés majd egy következő ügylettel érkezik – mondjuk egy állami megrendelés formájában, aminek a nagy nyeresége kompenzálja a vállalkozót a nagyon kedvezményes árért –, akkor más a helyzet. Ám a közpénzes tendernyerés önmagában nem elég,bizonyíték kellene arra nézve, hogy közpénzzel kárpótolták Hatvanpuszta építőjét.Hadházy Ákos szerint nem kétséges, hogy Mészáros érdekeltsége a fővállalkozó Hatvanpusztán, és „ha csak 10 százalékkal olcsóbban dolgozott, mint a piaci ár, akkor is milliárdos nagyságrendű a korrupció.” Csakhogy bármennyire bűzlik is egy ügylet, amennyiben konkrét bizonyíték nem kerül elő, nincs mit tenni – tette hozzá lapunknak az adószakértő.Kétmilliárd a kertészeknekFelcsúti forrásunk úgy tudja, a hatvanpusztai parkot egy helyi céggel, a felcsúti központú Plant-Orient 2002 Építőipari Kft.-vel csináltatták. Az Opten cégadatai és a mérlegbeszámoló szerint egy magánszemély a tulajdonosa, de informátorunk úgy fogalmazott, a cég „munkaadóját lényegében Mészáros-projektek jelentik.” Úgy tudja, kétmilliárd forint körüli összeg jutott a kertészeknek, de nem sok maradt munkadíjként, mivel 1,8 milliárd ment el az anyagköltségre. Kérdéseket küldtünk a Plant-Orientnek arról, hogy igazak-e ezek az információk, de nem reagáltak a 24.hu megkeresésére.Az tény, hogy a Plant-Orient gyakran dolgozik Mészároséknak, a cég honlapján a referenciák között szép számmal szerepelnek Mészáros-projektek. A listán van a már említett Endresz György Általános Iskola közmű- és kertépítése, a balatonalmádi Hunguest BÁL Resort Hotel kertépítése, az alcsútdobozi Sport Hotel kert- és közműépítése, valamint a tatabányai multifunkcionális kézilabdacsarnok is, melyet a Fejér-B.Á.L. Zrt. focistadionokat megszégyenítő, 24 milliárd forintos ajánlattal húzott be, a kertépítést pedig a Plant-Orient végezhette.A kertészeti cég amúgy építőipari tevékenységgel is foglalkozik – sőt főtevékenységeként út- és autópálya-építést tüntet fel –, és évi 1–3 milliárd forint közötti árbevételt produkált az elmúlt években. 2022-ben kiugró, 3 milliárdos forgalmat mutatott ki, a nyeresége pedig meghaladta a 450 millió forintot. Gyengébben sikerült az elmúlt év, valamivel 1 milliárd felett volt az árbevétel, és 60 millió forint alatt maradt az adózott eredmény, de összességében a felcsúti kertészcég jól hozott a konyhára: 2020 és 2024 között 1,24 milliárd forint osztalékot fialt.
|
Így dolgozhatott össze a leggazdagabb magyar és a kormányfő családja Hatvanpuszta luxusberuházásán
|
Orbán Győző cégei sok milliárd forintot termeltek az elmúlt évtizedekben, de könnyen lehet, hogy nem a kibányászott osztalékok számolgatása visz közelebb a megoldáshoz a hatvanpusztai birtok finanszírozása kapcsán. A "szívességi építés" nem bűncselekmény, legfeljebb egy esetleges adócsalásnak lehet büntetőjogi vetülete.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/10/16/hatvanpuszta-luxusberuhazas-korrupcio-meszaros-lorinc-orban-viktor-csaladja/
|
2025-10-16 05:57:28
| true
| null | null |
24.hu
|
Miközben az ősszel folytatódik a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós büntetőpere Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György volt végrehajtó elnök főszereplésével, a 24.hu megtudta: elkészültek a szakvélemények azokról az értéktárgyakról, amelyeket Schadl kiváltana a bűnügyi zár alól.A végrehajtók volt elnöke még az év elején indítványozta, hogy megválthassa a lefoglalás alatt álló értékeinek egy részét, védője pedig beadványban kérte, hogy szakértő állapítsa meg azok értékét. Ezek között vannak azok az autók is, amelyekről Schadl a bíróság előtt azt állította, nem tudja hol vannak, majd a 24.hu azonosította a járműveket és azok mozgását.A korrupciós ügy elsőrendű vádlottja a januári tárgyalás után azt mondta a Blikknek, „egy 7 éves Audi S8-as, valamint egy 15, egy 17 éves és egy 31 éves Mercedes van a birtokomban. A közel ötven éves repülőt 5 millió forintért vettem tíz éve, jelenleg üzemképtelen”.Beszélt a megváltandó ékszerekről is, amelyek jelentős részéről azt mondta, hogy azok családi emlékeket képeztek, például közte vannak a feleségének azon ékszerei, amelyeket a szüleitől kapott érettségi ajándékként. Az nem derült ki, hogy azok az ékszerek is részei-e a kiváltandó értéktárgyaknak, melyek miatt korábban Schadl György kitelefonált a börtönből, hogy felesége és apja rejtse el azokat a luxusóráival együtt.Összességében úgy kalkuláltam, hogy az autók, repülő, kishajó és az értéktárgyakért összesen mintegy 30 millió forint körüli összeget kell majd befizetnem– mondta akkor Schadl.Ugyanakkor lapunk megtudta, ennek az összegnek körülbelül a négyszeresét kell letennie a végrehajtók volt elnökének, ha ki akarja váltani a szóban forgó értékeket a bűnügyi zár alól. Értesüléseinket megerősítette Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője is, aki elmondta,az igazságügyi szakértői jelentések alapján Schadl Györgynek több mint százmillió forintnyi összeget kell fizetnie az értéktárgyak megváltásáért.Erre azonban egyelőre nem került sor – árulta el a szóvivő.Szabó József Tamás kérdésünkre elmondta azt is, ingatlanok nem szerepelnek a megváltandó értékek közt, csak járművek, ékszerek, órák. Hozzátette, ez a bíróságnak is jobb, mert egyrészt nem nekik kell fizetniük az őrzésért, amelynek összege ráadásul később nem is képezhetné a bűnügyi költségek részét, továbbá az értéktárgyak állaga sem romlik ezáltal a lefoglalás során.Schadl Györgynek feltehetően telik rá, hogy kifizesse az összeget a bíróságnak, hiszen mint lapunk megírta, a végrehajtók volt elnöke a börtönben ülve is 189 millió forintot keresett végrehajtói irodájával, és a végrehajtók „megújult” elnöksége is biztosítja, hogy Schadl továbbra is százmilliókat kereshessen.A büntetőper tárgyalása a nyári ítélkezési szünet előtt azzal zárult, hogy tanúként hallgatták meg Varga Judit és Trócsányi László volt igazságügyi minisztereket. Közben Toroczkai László a Mi Hazánk elnöke titokban rögzített hangfelvételeket mutatott be, melyeken több végrehajtót emlegetnek – a 24.hu feltérképezte, kik lehetnek a szereplők, akik közt olyat is találtunk, aki a Schadl–Völner-ügy aktáiban is felbukkan.A bűnügy vádirata szerint a végrehajtók volt elnöke jogtalan előnyként rendszeresen pénzt – 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot – adott át Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak, aki ezért a befolyását Schadl György érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri: önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Ezt hét végrehajtóból hat beismerte, őket már jogerősen elítélték. A vádhatóság szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert a közbenjárására kinevezett végrehajtóktól.A két fővádlott ellen korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt emeltek vádat. Schadlra tíz, míg Völnerre nyolc év börtönt kértek beismerés esetére. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.Mint megírtuk, Schadl február óta a siófoki luxusnyaralójában tölti a házi őrizetét. A Balaton-parti üdülő az ellene szóló vádiratban is szerepel, mert jogszerűtlenül bővítették, ám hiába rendelték el az eredeti állapot helyreállítását, Schadl ennek nem tett eleget. Ezért a végrehajtók volt elnöke ellen NAV-végrehajtás indult.
|
Több mint százmillió forintot kell fizetnie Schadl Györgynek, hogy megváltsa lefoglalt ékszereit, autóit, kisrepülőjét és kishajóját
|
A végrehajtók volt elnöke még az év elején indítványozta, hogy több értéktárgyát kiválthassa a bűnügyi zár alól. A 24.hu értesülései szerint négyszer annyit kell fizetnie, mint ahogyan korábban számolt.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/14/schadl-gyorgy-vegrehajto-volner-pal-fidesz-korrupcio-buntetoper-fovarosi-torvenyszek-bunugyi-zar-lefoglalas-megvaltas-mercedes-audi-luxusora-ekszer/
|
2025-10-14 06:00:16
| true
| null | null |
24.hu
|
Hadházy Ákos korábban közérdekű adatigénylést küldött a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz arról, hogy mennyit fizetnek a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Hídnak egy látogatóközpontért, amelyet a Déli Körvasút építéséhez kapcsolódóan nyitottak. A látogatóközpont a független parlamenti képviselő egy korábbi videója szerint egy konténerből és egy mobilvécéből áll. Ezután pedig egy irodaházba költözött a "kiállítás".Hadházy most arról ír, hogy Lázárék nagy nehezen beismerték: félmilliárdot számláz le Mészáros Lőrinc a "horribilis drága déli körvasút látogatóközpontjáért.Megismételte, ez szeptemberig egy konténert és egy mobil WC-t jelentett, egy asztallal, néhány falra ragasztott tervrajzzal és egy öt éve kiadott prospektust Mészáros cégéről, a V-Hídról. Mint írta, a "látogatóközpontban" egy diákmunkás ücsörög a hét három napján, néhány órán keresztül.A politikis azt írta, Lázárék korábban egészen bizarr indoklással tagadták meg azt az apró információt, hogy mennyibe fáj ez a konténer az adófizetőknek. Azt mondták, hogy eszükbe jutott , hogy a konténer és a movbil wc csak ideiglenes megoldás és éppen készül az új "interaktív bemutatóterem".Hadházy a Transparency International Magyarország segítségével pert indított, de a per kezdete előtt Lázár végül elárulta a sokkoló részleteket:A látogatóközpontra összesen bruttó 537 milliót "fizetünk Mészárosnak".Ebből 217 milliót ki is fizettek a korábbi konténerért.A maradékot pedig az új "interaktív látogatóközpont" üzemeltetéséért "adják a Gázosnak."A független képviselő meg is nézte a Szerémi út "rozzant irodaházban", ami 320 millióba fog kerülni. Tapasztalatairól azt írta, hogyaz interaktív látógatóközpont egy körülbelül 30 négyzetméteres szóba, amiben három interaktív elem van: egy puzzle, egy érintőképernyő és egy VR szemüveg. Utóbbin egy elég primitív grafikával három perc alatt végig vonatozhatunk a most épített szakaszon.Hadházy szerint a központ alig van nyitva: hétfőn 7-14-ig, kedden és csütörtökön 13-20-ig csücsül benne egy diákmunkás. A politikus arra is rámutatott, hogy ez azért különösen pofátlan, mert a Ferencváros-Kelenföld vasúti szakasz bővítése már-már világrekord drágán történik.A pontos összeget inkább saccolni lehet, de kb. nettó 337 milliárd forintba (!) kerül ez a néhány kilométeres szakasz.Ebből 6 kilométer (!) új pálya épül és 8-at újítanak fel. Persze lehet mondani, hogy több kis megálló is épül , liftekkel, meg hangszigetelő falakkal. De a lakosság tájékoztatása ürügyén kilopott félmilliárdból sejteni lehet, hogy mennyire árazhatják túl magát az építkezést is. Ha ennyire nyíltan lopnak egy ilyen, könnyen átlátható tételen, akkor vajon mennyit lopnak a síneken , betonon és kövön?- tette föl a kérdést Hadházy.Hozzátette, a "látogatóközpontot" az OLAF-nak is jelenteni fogja.
|
Hadházy: Lázárék beismerték, félmilliárdot számláz le Mészáros Lőrinc egy "látogatóközpontért"
|
A "horribilis drága déli körvasút látogatóközpontjáért" jár a pénz, ami korábban egy konténer volt egy mobil WC-vel.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/13/hadhazy-akos-lazar-janos-meszaros-lorinc-latogatokozpont-v-hid-deli-korvasut/
|
2025-10-13 09:19:32
| true
| null | null |
24.hu
|
Kedden a futball-világbajnokság selejtezősorozatában a magyar csapat ismét fontos meccset játszik idegenben - ezúttal Lisszabonban. Orbán Viktorról régóta tudható, hogy a válogatott, sőt néha a kedvenc klubcsapatai nemzetközi mérkőzéseit is szereti élőben megtekinteni. A szeptemberi, dublini idegenbeli selejtező pedig immár a sokadik bizonyíték volt arra, hogy az utazáshoz a miniszterelnök magánrepülőgépet vesz igénybe. Legutóbb ráadásul az is kiderült, hogy nemcsak a 2400 kilométerre fekvő Dublinba utazott így az ír-magyarra, hanem a horvát tengerparti nyári vakációjára is magángéppel ment.Az viszont most sem tisztázódott, hogymiként szervezik le a miniszterelnök számára a repülőket,ki fizet értük,és mekkora összeg szerepel a végszámlán, ha van egyáltalán,sőt ezekről igencsak ellentmondásos a kormányzati kommunikáció.A magánrepülők használatáról a magyarok többsége keveset tud, a legtöbben vélhetően csak a hírekből értesültek arról, hogy az elmúlt években több NER-milliárdos saját gépet vásárolt, és azzal repkednek a külföldi ingatlanjaikhoz, vagy azokba a kikötőkbe, ahol a jachtjuk éppen állomásozik. Az viszont kevéssé köztudott, hogy nálunk is kialakulóban van egy pénzigényes, ugyanakkor kevésbé hivalkodó kultúra, amely a magánrepülők bérlésén alapszik.Külföldön főként a jól menő üzletemberek, sztárok, művészek, sportolók és persze politikusok igényeinek megfelelően alakult ki az üzletág, ésjelenleg több ezer magángép repked a foglalásoknak megfelelő útvonalakon a világ nagyvárosai és turisztikai célpontjai között.Hiába kínálnak a nagy légitársaságok egyre magasabb színvonalú szolgáltatásokat a kitömött pénztárcájú közönségnek is, bőven akad megrendelés a piacon a privát szereplőknek.A fuvarok leszervezése többnyire az utazási irodákon és az olyan charterbróker cégeken keresztül zajlik, mint például a LunaJests, a Fly Victor vagy a magyar székhellyel működő Call a Jet. Az üzletágra specializálódott irodák a repülőutak mellé kiegészítő szolgáltatásokat is kínálnak. Miután egy-egy gépbérlés ára akár több tízmillió forintra is rúghat, a felkínált szolgáltatások is illeszkednek az ügyfélkör elvárásaihoz.Az egyik világcég, a VistaJet – amely feltehetően a kormányfőt reptette Brac szigetéről Dublinba szeptember elején – a honlapján azt írja: komplett privát ökoszisztémát alakítottak ki az alapszolgáltatás mellé. Az „ökoszisztéma” valójában egy sor luxus szálláshelyből, menő étteremből és rendezvényszervező cégből áll, az annak megfelelő árazással.Az általunk megkérdezett pilóták szerint a privátgépek közönsége az exkluzivitást keresi, és akkor is kitart a drágább megoldások mellett, ha az utazás időben alig rövidebb, mint egy menetrendszerű repülőjárattal.A tapasztalataink szerint a visszatérő utasok, akiknek nem gond a számla kifizetése, akkor is a nagyobb business jetet rendelik meg, ha egyedül utaznak, és sokan áldoznak arra is, hogy a repülés ideje alatt stewardess szolgálja fel nekik a válogatott ételeket és italokat– mesélte lapunknak egy név nélkül nyilatkozó magyar pilóta, aki hosszabb ideje szolgál egy bérelt utakat teljesítő repülőn. Szerinte ebben a körben az is szempont, hogy az út alatt fel lehet-e állni a gépben, ezért rendszeresen megadják a kínált típusok utasterének a belmagasságát is.A szolgáltatók és a gépek közötti választásban az is szempont lehet, hogy melyik magángép fedélzetére engedik felvinni a házi kedvenceket. Nem kevesen vannak ugyanis, akik a kutyájukat vagy a macskájukat sem hagyják otthon, ha vakációra mennek. Az is beleszólhat a választásba, hogy kinek milyen biztosítása van. Főként a sztárok biztosítói, de politikusok esetében a személyi biztonságukra ügyelő szolgálatok is előírhatják, hogy nem ülhetnek fel egymotoros gépekre.Forrásaink szerint a privátrepülőzés európai fővárosai: London, Párizs, Nizza és Milánó. A nyári szezonban a frekventáltabb úti célok között szerepel Mikonosz, Ibiza, Mallorca és Isztambul is – ezeken a helyeken a teljesített fuvarok után órákon belül új utasokat találnak az irodák.Budapesten egyelőre kevés a megrendelő, itt még nem pörögnek gyorsan a megrendelések. Azokban az esetekben, amikor egy gépet „ki kell menteni” egy kevéssé fogalmas helyről, vagy ha egy lekötött rendelés végpontja és a következő rendelés induló állomása között üres járat van, a társaságok ezeket az utakat önköltségi áron sőt, néha annál is olcsóbban hirdetik. A brókercégek az „empty leg” rovataikban teszik közzé ezeket az alkalmi ajánlatokat. Jó adag kitartással és szerencsével így azok is kifoghatnak egy-egy repülőutat, akik egyébként nem költenének magánrepülőzésre.A bérelhető repülők palettája az egymotoros kisgépektől egészen a több tízmilliárd forintos business jetekig terjed. Több, Magyarországról is elérhető brókercég által használt felosztás szerint egyesítettük a főbb kategóriákra vonatkozó árakat. A kategóriák mellett néhány népszerű géptípust is feltüntettünk. Az érdeklődőknek repült óránként ezekkel az alapdíjakkal érdemes kalkulálni, és természetesen egy kétórás útnál az alább látható összegek duplájával, háromórás útnál pedig a triplájával kell számolni.Ezek a díjak általában a repülő fenntartási költségeit, a személyzet fizetését és az üzemanyagköltségeket foglalják magukba. A végszámlához azonban sok egyéb tétel is hozzájárulhat. Jelentős, külön felszámolt költségelem lehet például a repülő parkolási díja, amely egyes divatos reptereken olyan magas, hogy hosszabb tartózkodás esetén megéri távolabbi repterekre átvinni a gépet. Ha több napos oda-vissza utat kér a megrendelő, akkor számítania kell arra, hogy neki kell kifizetnie az állomáshelyen a repülőszemélyzet hotelszámláját is. De azok is számíthatnak extra kiadásra, akik csak odaútra bérelnek repülőt – ilyen esetekben, ha a szervező nem tudja megtölteni a következő foglalási helyszínre tartó gépet, akár a visszautat is felszámolhatják a megrendelőnek.Nem kevés az olyan privátrepülőgép-tulajdonos, akik miután komoly pénzeket invesztáltak a gépvásárlásba, úgy döntenek, hogy a saját használaton kívüli időszakokra bérbe adják a járművüket. Ilyenkor a megfelelő engedélyekkel rendelkező üzemeltető cégek megállapodnak a charterbrókerekkel, és a gép bekerül a nemzetközi vérkeringésbe.Szinte biztos, hogy nem ezt a stratégiát követi Schmidt Mária és lánya, Ungár Anna, akik augusztus 20. után bocsátották Orbán Viktor és csapata rendelkezésére saját Pilatus PC12-esüket. Az új, több milliárdos értékű gép vitte a miniszterelnököt Horvátországba, Brac szigetére. A Pilatus azonban az azóta eltelt közel két hónapban alig néhányszor szállt fel. Ennek a típusnak a Call a Jet honlapja szerint 2500 euró/óra, vagyis nagyjából egymillió forint körüli összeg lehet az alap bérleti díja.Mint megírtuk, a dublini meccsre minden valószínűség szerint egy VistaJet-gép vitte Bracról a miniszterelnököt. A máltai központú VistaJet a világ egyik legnagyobb repülőparkkal rendelkező vállalkozása, amely maga is értékesíti a gépeit. A társaság több száz Bombardier, Gulfstream és Embraer luxusgéppel rendelkezik, az üzleti modelljük pedig épp arra épül, hogy a tartós és hosszú távú bérlést vonzóbbá tegyék a saját gép vásárlásánál. Korábban a magyar kormányzat is bérelt repülőt tőlük: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2021-ben például egy Bombardier Global 6000-t kölcsönzött a távol-keleti útjához, amiért 140 millió forintot fizetett a tárca.A VistaJet honlapján a világ felfedezése rovatban a kliensek figyelmébe ajánlja azt az Ultima Collection nevű vállalkozást is, amely szupergazdag és visszahúzódó családok számára biztosít egyedi luxus szálláshelyeket. Ez volt az a francia és svájci milliomosok által alapított cég, amelyben Matolcsy György MNB-elnöksége idején a bizalmi köre által dominált Optima-csoport megpróbált tulajdonrészt szerezni, de hatalmas bukás lett a kalandból.A 24.hu több utazási irodát és a budapesti Call a Jet Kft. tulajdonosát is megkereste, hogy a hazai piac alakulásáról és a vásárlói szokásokról érdeklődjünk, de vélhetően az üzletágra jellemző diszkréció miatt egyetlen válasz sem érkezett. A németországi fiókkal is rendelkező Call a Jet egyébként a 2022-es üzleti évben átlépte az egymilliárd eurós forgalmat, azóta viszont a 600 milliós szint körül teljesített.Természetesen azt is szerettük volna megtudni a közelgő portugál-magyar mérkőzés miatt, hogy miként és mennyiből lehet kijutni bérelt magángéppel Lisszabonba.Az ajánlatkéréshez regisztrálni kell a brókercégeknél. A cégek általában a regisztráció során elkért adatokból és az operátorok személyes megkereséseiből próbálják belőni, hogy potenciális vásárlóval vagy csupán szimpla érdeklődővel van dolguk. A szűrőn végül a Fly Victornál sikerült a leggyorsabban átjutni, onnantól pedig fél nap alatt beszerezték és elküldték nekünk azokat információkat, amelyek támpontokat adhatnak egy meccsnézős repülőút gyors előkészítéséhez.A Fly Victor egy londoni székhelyű társaság, amelyet két éve egy arab emírségekbeli befektetői csoport vásárolt fel. Mottójukban az átláthatóságot és a káros környezeti hatások csökkentését emelik ki, ezért minden üzleti ajánlatuk tartalmazza a javasolt repülők várható üzemanyag-fogyasztását, hogy a kliensek ezeknek az adatoknak az ismeretében dönthessenek.A Fly Victor öt szóba jöhető repülőgépet javasolt, amelyek mind 3 óra 30 és 50 perc közötti repülési idővel tudják teljesíteni a lisszaboni távot. A felsorolásban a legolcsóbb ajánlat a magyar Jet Stream Kft. Citation III-as, nyolc férőhelyes gépére érkezett:két személyt nettó 22 275 euróért, azaz 8,7 millió forintért szállítanának ki a meccs napján a portugál fővárosba.A két legdrágább verzió a már említett VistaJet két Bombardier Challenger gépe volt. Mindkettő VIP ellátással, stewardess-szel, valamint ingyen wifivel csábítja az utasokat, csakhogy ezek jóval többe kerülnek:két főnek egyetlen útra nettó 29 772 eurót (11,6 millió forint), illetve 35 880 eurót (14 millió forint) kellene fizetnie.Ráadásul ezek a gépek kétszer annyi üzemanyagot égetnének el, mint a legolcsóbb jet. A brókercég jóvoltából azt is megtudtuk, hogy a 12 férőhelyes Challenger 605-nek, amelyben egy 180 centi magas utas simán járkálhat fel-alá felegyenesedve, több mint 6500 kiló kerozinra van szüksége a Budapest–Lisszabon közötti 2470 kilométer megtételéhez.Az ajánlat alapján könnyen kiszámolható, hogy egy lisszaboni retúrjegy ára – még ha csak egynapos kint tartózkodással kalkulálunk is – összességében meghaladhatja a 40 millió forintot.
|
Ajánlatokat kértünk, mennyiért juthatunk ki bérelt géppel a portugál-magyarra - így működik a magánrepülőzés
|
Sok az ellentmondás a miniszterelnök magánrepülős focitúrái körül. Utánajártunk, mennyibe kerülne, ha magánrepülővel szeretnénk eljutni a keddi vb-selejtező helyszínére. Sőt, ennél sokkal többet megtudtunk a privát repülőzés világáról.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2025/10/13/maganrepulozes-privat-ajanlatok-berelt-gep-arak-szolgaltatasok-portugal-magyar/
|
2025-10-13 05:55:20
| true
| null | null |
24.hu
|
Kiszállt a Magyar Szalon Kft.-ből Mészáros Lőrinc földije, Pálffy Balázs, aki nemcsak a felcsúti milliárdos vőjelöltje volt egy időben, hanem a kormányhoz közeli építőipari vállalatok egyik menedzsere is.Pálffy annak a Magyar Építő Zrt.-nek az igazgatósági tagja volt, amely részt vett a Városligetben az állami építkezések kivitelezésében, és miután távozott a Magyar Építőtől, a cége felvásárolta a Magyar Szalon Kft.-t, amely előzőleg elnyerte a városligeti Millennium Házában a cateringszolgáltatás lehetőségét.Ez a neoreneszánsz stílusú kiállítócsarnok a Városliget egyik legrégebbi épülete, 1885-re készült el, és a millenniumi ünnepségek óta múzeumként funkcionált. A Liget Projekt keretében a kormány 2017 végén kezdte el a rekonstrukcióját, és 2019-ben adták át közösségi térként, élményközpontként.Magának a Millennium Házának (volt Olof Palme Háznak) a rekonstrukcióját annak a Szeivolt Istvánnak a cége, az Épkar Zrt. nyerte el 3 milliárd forintért, aki a projekt előkészítésekor ugyanúgy a Magyar Építő Zrt. igazgatóságában ült, mint Pálffy. A felújított épületet jelenleg a Liget-projektet irányító állami Városliget Zrt. üzemelteti, az éttermet pedig a Magyar Szalon működteti.A Magyar Szalon Kft.-t 2019-ben még egy vérbeli vendéglátós, az egykori Mátyás Pincét is üzemeltető Vitárius Csaba alapította, 2021-ben azonban Pálffy Possibuild Építőipari Kft.-je lett a tulajdonos. A Possibuildet Pálffy 2016-ban alapította, és azóta, hogy önállósult, sorra nyeri az állami és fideszes önkormányzati megbízásokat, és az évente bő 4 milliárd forintos árbevételén 500-700 millió forint nyerséget ér el.A Magyar Szalon cateringszolgáltatása időközben két újabb reprezentatív helyszínnel bővült: a szecessziós Sipeki-villával, illetve a modernebb stílusú Országos Múzeumi Restaurálási Központtal. A Sipeki-villa (a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székháza) felújításának munkálatait ugyancsak az Épkar nyerte el, majd a Magyar Szalon kapta a rendezvényszervezési feladatokat. Az épületet azzal kínálják az érdeklődőknek, hogy “lépcsőháza, csodálatos hallja, valamint egzotikus télikertje varázslatos helyszíne lehet egy hangulatos esküvőnek, vagy céges rendezvénynek”.2022 óta a Magyar Szalon árbevétele már bőven meghaladta az évi 300 millió forintot, amelyen 50–100 milliós nyeresége is volt, 2024-ben azonban veszteséges lett. Pálffy most megvált az üzletrészétől, és egy komáromi vállalkozó, Márkos Attila került a helyébe, akinek családja az ottani Magyar Lovas Színház alapítója.
|
Egy Mészáros Lőrinchez közeli tulajdonosváltás leplezi le, mennyire nem csak közösségi célokat szolgált a Liget Projekt
|
A felújított neoreneszánsz épület, a Millennium Háza a kormányhoz közel álló építési vállalkozónak termelte több éven át a profitot.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251010_hvg-magyar-szalon-millennium-haz-meszaros-lorinc-palffy-balazs-magyar-epito-varosliget-catering
|
2025-10-10 07:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A magyar gazdasági élet kitermelt egy újabb ifjú titánt, mégpedig Pállfy Balázs, a Duna Aszfalt csoporthoz tartozó Körösaszfalt Mélyépítő Zrt. vezérigazgatója személyében. Az általa vezetett cég szerezte meg a napokban a Magyar Építő Zrt. minősített többségi részesedését.
Hetek óta keringett a hír, hogy a vevő a miniszterelnök földije, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a közpénzes megrendelések segedelmével fénysebességgel 10 milliárdos építőipari vállalkozássá nőtt Mészáros és Mészáros Kft. lesz, de végül a Körösaszfalt Zrt. futott be.
A Duna Aszfalt csoport felfutása a felcsúti polgármester vállalkozásáéhoz foghatóan látványos volt eddig: 2013-ban csaknem megduplázta, 54 milliárd forintra növelte az árbevételét, és ezzel megközelítette a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó, a közpénzes közbeszerzéseken akkor még taroló Közgép Zrt.-t.
Barátnője Mészáros Beatrix
Az adásvételt nyélbe ütő Körösaszfalt Mélyépítő Zrt. vezére, Pálffy Balázs 1987 áprilisában született és tavaly november végén lett a Körösaszfalt vezérigazgatója. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett, Facebook-oldala üzenőfalán szinte kivétel nélkül Orbán Viktor szerepléseiről szóló videók, illetve a Fidesz bicskei szervezetét éltető megosztások találhatók.
A 27 éves fiatalember barátnője Mészáros Beatrix. Az állami földpályázatokon nyertes, Orbán Viktor legjobb barátjaként ismert felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc egyik lányát szintén Mészáros Beatrixnak hívják, így feltételezhető, hogy a napi.hu jól értesült volt, amikor megírta, Pálffy az állami közbeszerzéseken egyre többször nyertes Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonosának, a felcsúti polgármesternek a leendő veje. Ami azonnal más megvilágításba helyezi a nemrég végrehajtott tranzakciót, amely során a legnagyobb múltú építőipari cég, a Magyar Építő Zrt. a Körösaszfalt érdekeltségébe került.
|
Mészáros lányának barátja kulcsszerepben a Simicska elleni harcban
|
Mészáros Lőrinc lányának 27 éves barátja vezérigazgató, mégpedig azé a cégé, amelynek kulcsszerepe lehet abban, hogy a nagy építőipari cég, a Duna Aszfalt Simicska Lajos Közgépének babérjaira törjön.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20150211_Meszaros_lanyanak_baratja_kulcsszerepben
|
2015-02-11 15:50:00
| true
| null | null |
HVG
|
Mi a probléma a Belügyminisztérium épületének eladásával? Nem jogszerű?A magyar államnak tíz körömmel kellene ragaszkodnia azokhoz a nagy történelmi múltú ingatlanjaihoz, amelyek építészeti értékeiken túl egyúttal szimbolikus jelentőséggel is bírnak. Ez a BM-tömb négy nagy épület egyesítése útján jött létre, amelyek mindegyike bankszékház volt fennállása legalább egy időszakában. A kőburkolatos homlokzatú, Dunára néző főépület (ahol mostanáig a mindenkori miniszter irodái is megtalálhatóak voltak) a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székhelyének épült, amely az első magyar alapítású bank volt, tehát óriási presztízsű intézmény. Ennél jobb, fekvésénél és építészeti kialakításánál fogva reprezentatívabb helyre nem költözhetett volna a belügyi tárca. Fontos megjegyezni, hogy a minisztérium jóval hosszabb ideig működött itt, mint korábban maga az építtető bank.Ezeken a méltánylandó elvi szempontokon azonban gyakran átlép az állam. A Budai Várban felépítette a Pénzügyminisztérium régi-új épületét, ám közben összevontak két tárcát, ez a gazdasági minisztérium így már nem fér el ott, ezért jött a mentőötlet, költözzön a belügy.Csakhogy a várbeli Szentháromság téri épület a mostani kibővített állapotában a belügyi ágazat teljes személyi állományának és infrastruktúrájának befogadására sem elég, hiszen a tisztviselők egy jelentékeny része – hely hiányában – a Széchenyi téren volt kénytelen maradni, még ha átmenetileg is. Ez mindennél árulkodóbb azt illetően, hogy itt valójában nem egy államigazgatási tekintetben alaposan megfontolt átszervezésről volt szó, hanem csupán a kiváló megközelíthetőségű pesti BM-tömböt kellett gyorsan felszabadítani az új «baráti tulajdonos« számára, az ott dolgozókat meg átpaterolni bárhová, ahová csak lehetett, így például a korábban Pénzügyminisztériumnak újjáépített, de sokkal kevésbe jó megközelíthetőségű vári helyszínre.Csak a vak nem látja, hogy itt ingatlanmutyi zajlik, nem pedig felelős vagyongazdálkodás.Van erre bizonyíték?A négy épületből álló BM-tömb egyik eleme, a József Attila utca és a Nádor utca sarkán álló volt Pollack-ház (az építész saját maga számára tervezett egykori lakó- és bérháza) részét képezte a nemzeti vagyonnak: azaz «nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmény« volt. Egészen addig, amíg a listáról le nem húzták, és így eladhatóvá vált.Bár a kétharmados parlamenti többség birtokában technikailag ez a törvény is módosítható, de ez nem jelenti azt, hogy a módosítás kiállja az alkotmányosság próbáját és jogelvi szempontból is megalapozott. A listáról ugyanis rendre azon az alapon emelgetnek le újabban ingatlanokat – a kastélyokkal együtt mára tucatszám – hogy azok «állami közfeladat ellátásához a továbbiakban nem szükségesek, így értékesítésük indokolt«. De ezen az alapon a listán jelenleg is rajta lévő budaszentlőrinci pálos kolostor és templom maradványai vagy az aquincumi római polgárváros amfiteátrumának romjai is lekerülhetnének a listáról, sőt fel sem kerülhettek volna, hiszen ezek sem szükségesek bármiféle állami közfeladat ellátásához.Ezek szerint mégsem megkerülhetetlen kritérium, hogy egy műemlék szükséges legyen állami közfeladatok ellátásához.Nem bizony, ha pedig az e listán szereplő műemlékeknek semmilyen közfeladat ellátására nem kell alkalmasnak lenniük, akkor nem is rostálhatóak ki önkényesen ilyen szempontok alapján. Egy kritériumnak kell megfelelniük: műemléknek kell lenniük és e mivoltukban fenn kell állniuk. Amíg ez adott, addig nincs ok leemelni ezeket a listáról, máskülönben az értékesítésükre vonatkozó törvényi tilalom komolytalan lenne, hiszen azt kétharmados többség birtokában bármely kormány kedve szerint felülírhatja, a jogalkotó mindennemű szándékára való tekintet nélkül.Ugyanez vár a Nemzetgazdasági Minisztérium József nádor téri épületére, amelynek épp most kezdték meg az árverését?Igen, ez mindenben paralel a Belügyminisztérium épületvel: bankként létesült, Alpár Ignác tervezte, és szinte ugyanazok dolgoztak rajta Róth Miksa üveg- és mozaikművésztől kezdve Maróti Géza szobrászig. Hasonló a megjelenésük kívül-belül, és mindkettő igen épen maradt ránk. Eddig… Az eladásnak itt is árulkodó, sőt, mondhatni leleplező erejű eleme, hogy a vevő nem tudja majd rögtön birtokba venni új ingatlanát, hisz a minisztérium még nem képes kiköltözni, ugyanis nincs hová. 2026. szeptember 1-ig tovább kell majd használnia azt az együttest, ahonnan mindenáron ki akarják tenni. Gondoljuk meg, ha mi így akarnánk lakást eladni, hogy tolonganának a komoly vevők! Ez egyértelmű jele annak, hogyszó sincs itt »állami közfeladatra feleslegessé vált ingatlanokról«, hisz megfelelő póthelyszín sincs még, csupán a választási pánik szülte végkiárusításról, amely nem tűr halasztást, még ha a rendezetlen tulajdoni és használati viszonyokat szül is. Addig kell átjátszani ezeket az értékes javakat, amíg ők rendelkeznek felettük.Egyébként itt, a József nádor téren már jó 10 éve elindult a zsákmányszerzés, ugyanis akkoriban kebelezte be a »nemzet veje« a Postabank szomszédos épületét (vagyis a Hild József tervezte Gross-házat), amely tőle a nem sokkal később meghalt Ghaith Rashad Pharaonra szállt, hogy aztán a szaúd-arábiai üzletember egyéb szerzeményeivel (köztük a fehérvárcsurgói vagy a hőgyészi kastéllyal) együtt ez is ebek harmincadjára jusson. Nyilván a tér teljes nyugati felére szükség van a szállodává alakításhoz. Az pedig, hogy mindez milyen végeredményt szül majd, előre tudható a MAHART-székház esetéből tanulva: homlokzatokig való kibelezés, értékpusztítás minden mennyiségben. Az ide magát befészkelő sokadik szállodalánc markolóval fog majd »restaurálni«, ahogy az összes elődje tette a Vigadó mellett, az Andrássy úton, vagy a Bem téren.Ez történik a Nemzeti Bank által magától eltaszított, szintén dobra verni tervezett Postatakarékpénztárral is, amely viszont már egy nemzetközi rangú szecessziós főmű, Lechner Ödön életpályájának csúcsa. Ennek nemrég – nyilván közpénzből – fel is újították a háborúban megsérült pénztárcsarnokát, hogy a leendő vevőnek ne kelljen majd ezzel fáradnia, midőn a szálloda lobbiját itt rendezi be, az addigra kibelezett épület közepén.A kastélyok privatizációja még nem történt meg, nem írták alá a szerződéseket. Meggondolják magukat?Nem hinném, hogy önként meggondolnák magukat. Egyszerűen a szervezetlenség és az inkompetencia versenyzik egymással az Építési és Közlekedési Minisztériumban, és hát ezek olykor egymást is feltartják, épp, mint amikor még én is élő egyenesben, elhűlve szemléltem mindezt. Az, ami a kastélyokkal történik, példátlan, ráadásul egyre-másra derülnek ki olyan részletek, amelyek korábban nem voltak ismertek. Ilyen például az ajándékozás ellenére még betervezett, költségvetési pénzből elvégzendő állítólagos felújítási munkálatok sora, vagy hogy a leendő tulajdonosok – ajánlataik szerint – strandot, medencét, wellnessrészleget meg egyéb blődségeket terveznek kialakítani szerzeményeikben. Ez elég messze van attól a tisztán kulturális hasznosítási módtól, amely a Kastélyprogram eddigi helyszíneit jellemezte. De ez utóbbi sejthető volt: a profitorientált cégek nálunk másban nemigen tudnak gondolkodni. Egy régtől hordozott kulturális fogyatékosság leképeződése mindez: a tőke birtokosainak mély idegenkedése attól, ami magaskultúra, és ami nem anyagi értelemben véve hasznos.Nálunk nincsenek olyanok, mint akik befektetőként grátisz felújították a leégett Notre Dame-ot vagy a római Trevi-kutat.Lehet később hűtlen kezelésért esetleg vádat emelni? Hiszen itt állami tulajdon térítésmentes, szinte térítésmentes átadásáról van sző, magántulajdonos számára.Mivel jogszabályt alkottak rá és az Alkotmánybíróság – szégyenletes módon – másodjára jóvá is hagyta azt, a kérdést nem tudom megválaszolni. Annyi azonban szent, hogyvoltak kerületi polgármesterek, akik egy tucat penészes bérház állítólagosan áron aluli átjátszása miatt ültek éveket előzetesben, miközben itt a nemzet legértékesebb ingatlanainak, fénylő kastélyainak a sokasága kúszik át magánkezekbe, méghozzá ingyen és utófinanszírozva.Ráadásul a törvény úgy szólt, hogy berendezésével együtt kerülnek használatba, majd tulajdonba a kastélyok. De vajon a kölcsönzött, letétbe helyezett műtárgyak is beleszámítanak?Nyilván egyetlen közgyűjteményt sem lehet arra kényszeríteni, hogy átadja a műkincsei tulajdonjogát mindazoknak, akikhez a kastélyok vándorolnak majd. Azt pedig szintén életszerűtlennek érzem, hogy bármelyik múzeumigazgató vállalná annak rizikóját, hogy kölcsönadja ezeket a kincseket magántulajdonosoknak vagy cégeknek. Elég bajuk van az olyan állami intézményeknek nyújtott kölcsönzésekkel is, mint amilyen a Sándor-palota, ahol például az Iparművészeti Múzeum által adott tárgyakhoz csak annak évente kijáró dolgozói nyúlhatnának a kétoldalú megállapodás szerint, mégsem fordult még elő, hogy két egymást követő évben ugyanazt a műkincset ugyanott találták volna. Bármely múzeumi darab kikerülése az adott közgyűjtemény közvetlen felügyelete alól óriási kockázatot jelent, főként, ha magántulajdonos használóról van szó, hiszen ezek jellegüknél fogva immár nem is használati tárgyak.Mi lesz a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) által vásárolt jelentékeny műkincsállománnyal?Nincs értelmes indok arra, hogy ezek a kiállításokon szereplő, restaurát darabok miért kellene, hogy bármilyen »kastély-örökbefogadás« ürügyén ugyancsak kikerüljenek a köztulajdonból, főként, hogy közpénzből vették és újították fel őket. Ezek ugyanis egyrészt jogi értelemben nem a kastélyok tartozékai, csereszabatosan bármely épületben kiállíthatóak lennének, másrészt nem várnak semmiféle állítólagos »megmentésre«, mint maguk a kastélyok. Ha ezek tulajdonjoga is átszáll, az azt jelenti, hogy a magyar állam vett különféle magáncégeknek több száz kiváló állapotú műkincset. Miért is? Akkor a Szépművészeti Múzeum közbeszerzés nélküli műkincsvásárlásai mely oknál fogva problematikusak, ha azok legalább a közvagyont gyarapították?Milyen értékű tárgyakra kell gondolni?Pontos összegeket nem tudok mondani, de míg például a bajnai kastélyban sok a másolat, amelyek eredetijei a Metternich-örökösöknél vannak (ma már fájó szívvel azt kell mondanunk: szerencséjükre), addig Tatának egy Esterházy-leszármazott sok eredeti műkincset adott át, a falakon pedig tucatjával lógnak a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának alkotásai, amelyek között komolyabb értéket képviselők is akadnak. Rembrandtok ugyan nem sorakoznak az átadandó kastélyok enteriőrjeiben, de sok kicsi sokra megy. Ráadásul ezek ittléte több évtized gondos gyűjtőmunkájának az eredménye, normális ország ilyenekről önként nem mond le, még ha anyagi okokból erre szüksége lehetne. De felteszem a kérdést, mi lesz,ha idővel valamelyik kastélyt megszerző cég külföldi többségi tulajdonba kerül, akkor idegeneknek vettünk műkincseket a nemzeti szuverenitás nagyobb dicsőségére?Mi folyik a hét éve – felújításra hivatkozva – zárva lévő nagytétényi kastélymúzeumban?A kastély zárva tartásának több oka lehet. Egyrészt az azt fenntartó Iparművészeti Múzeum (IMM) lényegében tetszhalott. Főépületét kiürítették, annak Zsolnay-kerámiaburkolatát mondvacsinált okoknál fogva és teljesen szakmaiatlanul lenyúzták, azóta is pusztul az egész, így hát gondolom, hogy a közgyűjtemény maga sem bővelkedik a forrásokban. De ez még önmagában nem indokolná egy fiókintézmény bezárását. Ennek sokkal inkább az lehet az oka, hogy a nagytétényi kastélyban korábban működő bútorkiállítás törzsanyagának krémjét egyszerűen kiemelték az IMM gyűjteményéből és elszállították.Ide tartozik a keszthelyi Festetics-kastélynak visszaadott világszínvonalú bútorok sokasága. Ezek többségét eredetileg Alexander Hamilton, Hamilton 10. hercege gyűjtötte, és unokája, Lady Mary Victoria Douglas-Hamilton hozományaként érkeztek hazánkba, aki Festetics II. Tasziló felesége lett. Az e körbe tartozó Boulle-műhelyből kikerült XIV. Lajos-stílusú íróasztal, a ragyogó XV. és XVI. Lajos-stílusú komódok sora valaha a nagytétényi kiállítás csúcsdarabjai voltak, ám nélkülük az ottani anyag nagyon hézagossá vált. Főleg, hogy mindemellett az Esterházy hercegekhez kötődő bútorok meg Fertődre kerültek. Így mind a 18. századi barokk-rokokó, mind a 19. századi empire műkincsek java elvándorolt. Harmadik okként említhető, hogy a kastély állapota is folyamatosan romlik, s úgy tudom, komoly beázás is történt mostanában, amely a kerámiatárgyakat érintette.Apropó, hogy áll a fertődi kastély, mintha semmi nem történne, vajon miért?Fertődön a húzd meg, ereszd meg elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogyha épp van valamiféle elnyert uniós pályázati forrás, akkor pár évig dolgoznak némelyik épületszárnyon, de ha nincs, akkor jószerivel semmi sem történik. Monstre beruházások váltakoznak a totális üresjáratokkal. Például több egymást követő ütemben elkészült a központi szárny belső felújítása, de mivel az EU-s pályázat csak az enteriőrökre vonatkozott, az ugyanezen épületrész 20 éve omló homlokzati főpárkánya továbbra is felújítatlanul éktelenkedik, ugyanis arra nincs saját pénz. Mintha valaki a lottónyereményen csak Lamborghinit vehetne, de lyukas és kopott cipővel kellene kiszállna belőle.A nyugati szárnyban már rég meg kellett volna nyílni az Esterházy-kincstárnak, akkor olyan sürgős volt elvinni a kincseket az Iparművészeti Múzeumból, hogy nem törődött az állam az Esterházy magánalapítvány tiltakozásával, amiből végül per lett.A nyugati szárny már teljesen elkészült, de hogy az ide tervezett, Esterházy-kincstárat bemutató kiállítás mikor nyílik meg, arról nincs információm. A kincstár anyaga egyébként szerteszét van: egyes elemeit elvitték Fertődre, míg a legszebb ötvösművek, például az úgynevezett násfás serleg – annak a mesternek a műve, aki a bécsi Schatzkammerben őrzött osztrák császári koronát is készítette – a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításának manierista szekciójában szerepelnek, egyébként mindenféle felirat nélkül. Fertődön hiányzik az átfogó koncepció, a folyamatos finanszírozás, valamint az egységes építészeti tervezés. Ahány épületszárny, annyi építésziroda dolgozott a felújításokon. Ennél fogva sem a minőség, sem a helyreállítási szemlélet nem konzisztens.A kerttel az elmúlt 30 évben nem sok minden történt, a központi elhelyezkedésű parterben például most is rendkívül túlnőtt tiszafakúpok sorakoznak a hevenyészetten nyírt gyomtengerben. A nyugati (hercegi) kamarakert bokrait most visszavágták, így végre feltárult a kastély egyik monumentális, 100 éve senki által szabadon nem látott oldalhomlokzata. Ide és a túloldalra megvannak az engedélyezett kertfelújítási tervek, de hogy valaha nekikezdenek-e a munkának, azt a talán csak a mennyből letekintő, nemrég elhunyt Esterházy Antal herceg tudja.Kölcsönbe vagy örökbe?A kastélyprogram keretében kiszervezett épületek a törvény alapján a berendezésükkel együtt kerülnek előbb használatba, majd tulajdonba. De ebbe vajon a múzeumokból kölcsönzött, letétbe helyezett tömérdek műtárgy is beleszámít? – kérdeztük a szakembertől. Bátonyi Péter szerint egyetlen közgyűjteményt sem lehet arra kényszeríteni, hogy átadja a műkincsei tulajdonjogát azoknak, akikhez a kastélyok vándorolnak.Szintén életszerűtlennek érzi, hogy bármelyik múzeumigazgató vállalná annak rizikóját, hogy kölcsönadja ezeket a kincseket magántulajdonosoknak vagy cégeknek. „Elég bajuk van az állami intézményeknek való kölcsönzésekkel is, mint amilyen a Sándor-palota, ahol például az Iparművészeti Múzeum által adott tárgyakhoz a megállapodás szerint csak a múzeum évente kijáró dolgozói nyúlhatnának, mégsem fordult még elő, hogy két egymást követő évben ugyanazt a műkincset ugyanott találták volna.” Bármely múzeumi darab kikerülése az adott közgyűjtemény közvetlen felügyelete alól óriási kockázatot jelent a szakember szerint, főként ha magántulajdonos használóról van szó.Hogy mi lesz a kastélyok számára állami pénzen vásárolt műkincsekkel, arra Bátonyi sem tudja a választ, de azt mondja, nincs értelmes indok arra, hogy ezek a kiállításokon szereplő, restaurált darabok kikerüljenek a köztulajdonból. Ezek ugyanis jogi értelemben nem a kastélyok tartozékai, és csereszabatosan bármely épületben kiállíthatóak lennének. Ha ezek tulajdonjoga is átszáll, az azt jelenti, hogy a magyar állam vett különféle magáncégeknek több száz kiváló állapotú műkincset.„Rembrandtok ugyan nem sorakoznak az átadandó kastélyok enteriőrjeiben, de sok kicsi sokra megy. Ráadásul ezek ittléte több évtized gondos gyűjtőmunkájának az eredménye, normális ország ilyenekről önként le nem mond, és nem csupán anyagi okokból” – teszi hozzá. Még nagyobb probléma, ha idővel valamelyik kastélyt megszerző cég külföldi többségi tulajdonba kerül, akkor ugyanis lényegében idegeneknek adunk műkincseket „a nemzeti szuverenitás nagyobb dicsőségére”.
|
"Csak a vak nem látja, hogy ingatlanmutyi zajlik" - az elbocsátott Bátonyi Péter az állami luxuspaloták elkótyavetyélésről
|
Tőkéseink mélyen idegenkednek attól, ami magaskultúra és ami nem anyagi értelemben véve hasznos – mondja a Lázár János minisztériumából eltávolított művészettörténész, aki beszél arról, miért jogsértő a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium épületének eladása, mi lesz a privatizált kastélyok berendezésével, miért áll a Fertődi Esterházy-kastély felújítása, és hova kerültek az Eszterházy kincsek.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251010_Batonyi-Peter-miniszteriumi-palotak-kastelyok-privatizacio-ingatlanmutyi
|
2025-10-10 09:05:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Lezártult az a tranzakció, amelynek keretében a kormányfő vejének BDPST-csoportja 51 százalékos részesedést szerzett a Duna Szálloda Zrt.-ben.A Duna-parton fekvő, ötcsillagos Marriott az osztrák ingatlanbefektető, a CEE Property Invest tulajdonában volt, és számukra termelte ki évente az 1-2 milliárd forintos adózott eredményt, tavaly például a csaknem 15 milliárd forintos árbevételből. Tiborcz részéről a BDPST Corso Beta Kft. volt a vevő, tulajdonostársa pedig a Liberty Beta Corso Kft., amelynek az ismert végső tulajdonosa a Diorit Magántőkealap, amelynek az alapkezelője a Tiborcz érdekeltségébe tartozó Gránit Alapkezelő Zrt.A BDPST leányvállalatát és a Diorit cégét is szeptember 18-án terhelték meg a 98 millió eurós (átszámítva több mint 38 milliárd forintos) hitellel, amelynek a zálogjogosultja az OTP Bank.Az új tulajdonosok bejegyzésével egyidejűleg változott a menedzsment is. A Duna Szálloda Zrt. új igazgatósági tagja Malik Zoltán és Kukoda Péter, előbbi a BDPST-csoport számos cégében tölt be vezető pozíciót, utóbbi pedig a Gránit-csoport vezető befektetési menedzsere.A felügyelőbizottságban helyet foglal Hajós Andrea is, aki a TV2 elnök-vezérigazgatójának, Vaszily Miklósnak a tanácsadója, és éppen a közelmúltban közreműködött abban, hogy a fiatalokra építő tech-oldal, a gamer.hu a kormányhoz közeli Origo portálhoz kerüljön.A szállodát a jövőben is a Marriott International üzemelteti. A legendás belvárosi hotel Finta József és Kovácsy László tervei alapján Hotel Duna InterContinental néven nyitotta meg a kapuit 1969 szilveszter estéjén. A tervezésnél alapvető cél volt, hogy minden szobája a Dunára nézzen.A monolit vasbeton szerkezetű szálloda összesen 341 két férőhelyes, klimatizált szobával, a nyolcadik lakószinten elnöki lakosztállyal, 41 apartmannal, 500 főt befogadó kongresszusi teremmel, éttermekkel – köztük panorámaétteremmel –, tetőbárral, cukrászdával és a megfelelő kiszolgálóhelyiségekkel épült meg. A HVG részletesen írt az épület történetéről, amikor a tulajdonosváltás felmerült.
|
Megint hitelből vásárolt luxusszállodát Tiborcz István
|
A Budapest Marriott Hotelt birtokló vállalat felügyelőbizottságában a tulajdonosváltással párhuzamosan helyet kapott Hajós Andrea is, aki korábban a Fideszhez közeli médiavezér, Vaszily Miklós tanácsadója volt.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251016_tiborcz-istvan-budapest-marriott-hotel-otp-bank-hitel-bdpst-corso-beta-hajos-andrea
|
2025-10-16 06:15:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Budapest II. kerületének önkormányzata két év próbálkozás után jó eséllyel ismét birtokba veheti a tulajdonában álló Marczibányi téri sportközpontot - közölte Őrsi Gergely polgármester egy keddi háttérbeszélgetésen. Tájékoztatása szerint az üzemeltető azt ígérte, hogy szerdán 11 órakor átadja a területet a kerület képviselőinek.A nemrég még Matolcsy Ádám köréhez, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványához köthető üzemeltető, a Marczibányi Sportcentrum Kft. már 2007 óta használhatja az ingatlant, évente mindössze 3,1 millió forintért. A csaknem 20 éve aláírt, azaz még a fideszes Láng Zsolt vezetése idején megkötött megállapodás szerint azért volt ennyire kevés a bérleti díj, mert az üzemeltető jelentős fejlesztéseket is vállalt a 11,5 ezer négyzetméteres területen.A II. kerület szerint viszont ezek a beruházások - például uszoda, különböző sportpályák stb. - nem valósultak meg, ezért az önkormányzat 2023-ban felmondta a megállapodást. Ezután megpróbálták birtokba venni a sportcentrumot, de a bérlő megtagadta az átadást, ráadásul fizetni sem volt hajlandó. A kerület éppen ezért molinón buzdította a helyieket a sportcentrum bojkottjára. Az üzemeltető korábban a HVG-nek azt mondta, hogy csak az utolsó ütem nem valósult meg, és a cég szerint az is az önkormányzat hibájából.Őrsi Gergely tájékoztatása szerint összesen 226 millió forintot - 88 millió forintnyi bérleti díjat és annak jegybanki alapkamattal növelt összegét - követelik az üzemeltetőtől, szerinte ugyanis eddig a cég egyáltalán nem fizetett, viszont például a pályabérletből és a parkolóból származó bevételeket beszedte.Az ügyben korábban már pert indított a kerület, a helyi vezetés pedig további jogi lépéseket fontolgat. A polgármester azt mondta, hogy a sportcentrumról szóló egyeztetéseken azt közölte vele az üzemeltető képviselője, hogy egyáltalán nem akar fizetni a kerületnek, azaz az elmaradt bérleti díjakat sem akarják átutalni. (Az üzemeltető korábban a HVG-nek azt állította, hogy csak utólag, tehát 2027-ben kell fizetni bérleti díjat, de Őrsi Gergely szerint ez nem igaz.)A Marczibányi Sportközpont Kft. tulajdonosát a Magyar Nemzeti Bank alapítványához, a Pallas Athéné Domus Meritihez (PADME) kötik, amelynek egyszemélyes kurátora a Fidesz helyi képviselője, Gór Csaba.Őrsi Gergely azt mondta, hogy az eddigi üzemeltető azt szeretné, ha a kerület tovább vinné a meglévő szerződéseket (például pályabérleti megállapodások), de ebbe nem egyezett bele az önkormányzat, bővebb tájékoztatást ugyanis nem kaptak a szerződésekről. A polgármester tájékoztatása szerint a terület átvétele után a helyiek bevonásával döntenek majd a további hasznosításról, és azon lesznek, hogy azok az egyesületek, amelyekkel már megállapodott az üzemeltető, ne szenvedjenek kárt. Terveik szerint a működés nem áll le, csütörtökön már ismét nyitva lehet a sportcentrum.Az ügyben kerestük a Magyar Nemzeti Bankot is, ha válaszolnak, beszámolunk róla.
|
Őrsi Gergely: Szerdán visszaadhatja a Marczibányi téri sportcentrumot a jegybankhoz köthető cég, de fizetni egyelőre nem hajlandó
|
A II. kerületi önkormányzat peres eljárás útján próbálja meg behajtani az elmúlt csaknem húsz év bérleti díját, valamint a kamatokat, összesen 226 millió forintot.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20251014_marczibanyi-ter-sportcentrum-orsi-gergely-mnb-matolcsy-ebx
|
2025-10-14 18:12:47
| true
| null | null |
HVG360
|
Stratégiai együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzett Waberer’s a GYSEV-vel és a GYSEV Cargóval, amely értelmében megvizsgálják a tavaly decemberben bejelentett adásvételi tranzakció végrehajtásának lehetőségeit - áll a 2023 óta a kormányfő veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’s sajtóközleményében.A problémát az okozza, hogy bár tavaly december 23-án bejelentették a GYSEV Cargóban történő többségi tulajdonszerzést, a tervezett határidőig nem tudott lezárulni a szükséges eladói oldali finanszírozói jóváhagyás (EIB) elmaradása miatt. Mint azt júliusban a HVG megírta, a háttérben nem politikai vagy stratégiai vita áll, hanem az, hogy a többségében magyar állami tulajdonú, masszív adósságokat görgető GYSEV jelentős részben külföldi hitelekből vásárolta meg azokat a mozdonyokat és motorvonatokat, amelyeket fedezetként kötöttek le a hitelezők, akik egyelőre nem adtak engedélyt a tulajdonosváltásra.A Waberer’s, amelynek nagytulajdonosa Tiborcz István, Orbán Viktor veje, tavaly decemberben jelentette be, hogy adásvételi szerződést írt alá a GYSEV Cargo Zrt. 62,5 százalékos részesedésének megvásárlásáról, illetve kötelezettséget vállalt, hogy a további, várhatóan nagyságrendileg 2 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre a cégben a vasúti logisztikai infrastruktúra fejlesztése érdekében, melynek eredményeképpen a Waberer’s részesedése 70 százalékosra nő - írtuk akkor.A vállalat megszerzése eleve a magyar állam trükközésén alapult, amely tavaly szerezte meg a Strabag tulajdonrészét a GYSEV-ben, majd az osztrák fél beleegyezése nélkül tőkeemelést hajtott végre, ezáltal egyedüli döntési helyzetbe került az osztrák állam ellenében. Ezzel egyidejűleg az osztrák fél tőkeemelését leszavazták. Az osztrák közlekedési minisztérium be is perelte emiatt márciusban a GYSEV-et, amelyet végül elvesztett.Az osztrák beadvány feltételezte, hogy a 75 százalék feletti magyar tulajdonszerzés értelme az, hogy "a GYSEV járműveit, illetve humánerőforrásait más célokra használja fel". Az aggodalom jogos volt, hiszen szinte azonnal, december 23-án bejelentették a GYSEV Cargo értékesítését.A Waberer’s most azt írta közleményében: "A szándéknyilatkozat illeszkedik a Waberer’s Csoport 2027-ig szóló stratégiájába, amely a fenntarthatóságot, az innovációt, valamint a szolgáltatások folyamatos bővítését és diverzifikálását helyezi előtérbe".
|
A Tiborcz-féle Waberer’s mentené a GYSEV-bizniszt
|
Stratégiai együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a két cég. A Waberer’s eleve csak állami trükközéssel tudott lecsapni a vasúti cégre, de az akvizíciót akadályozzák a külföldi befektetők.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20251016_Gysev-cargo-waberers-szandeknyilatkozat
|
2025-10-16 14:54:00
| true
| null | null |
HVG
|
Büszkén lobogtatott egy fehér papírlapot Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere (nyitóképünkön Matolcsy Györggyel együtt látható) az önkormányzat minapi ülésén – látható a HVG birtokába jutott videón. Állítása szerint nem akármilyen dokumentum ez: a jegybanki Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelő cége írta a helyi Neumann János egyetemi alapítvány felügyelőbizottságának.
Az áll benne, hogy a Pallas Athéné szakértők által feltár vagyoni helyzete alapján lehetséges, hogy a Kecskeméti Egyetem még a lejárat előtt visszakapja a kölcsönadott 127,5 milliárd forintját a kamatok nélkül.
Akár győzelmi jelentés is lehetne ez az ellenzéki képviselők leszerelésére, akik elfogadhatatlannak tartják, hogy 2021-től a Neumann János egyetemi alapítvány hiteléből is „garázdálkodhatott” a Pallas Athéné alapítvány vagyonát forgató Optima Zrt., amely 2024-re gyakorlatilag fizetésképtelenné vált.
A hitelt ráadásul abból a mintegy 144 milliárd forintból adta az egyetem, amit az állam egy új campus és a tudásváros építésére juttatott neki. A fejlesztések megkezdésére maximum a kamatokból lett volna esély, hiszen a pénzt tízéves, 2031-ben lejáró kötvényekbe fektették, ami szakértők szerint teljességgel érthetetlen és észszerűtlen döntés volt.
Így találta az Állami Számvevőszék is, amely bár külön-külön vizsgálta az egymással személyi összefonódásban is álló, közpénzből kitömött Pallas Athéné és Neumann János alapítványok gazdálkodását, a tavasszal közzétett jelentéseiben mindkettőnél arra jutott:
a feltételezett vagyonvesztés részleteit büntetőeljárásban indokolt boncolgatni. A nyomozás meg is indult, hogy hol tart, titok.
A városvezető ugyanakkor felrótta a helyi ellenzéknek, hogy összemossa a két alapítvány dolgait. A videó alapján azt hangsúlyozta, hogy a Neumann János egyetemi alapítványnak semmi köze ahhoz, ha az Optima vagyonkezelő „eltőzsdézte” a pénzüket. Ők ugyanis egy tisztességes kölcsönügyletet kötöttek – kezdetben még a kamatkondíciók is előnyösnek tűntek –, amelyre maga a jegybanki Pallas Athéné alapítvány vállalt garanciát. Miért is kellett volna gyanakodniuk? Ebben annyiban igaza van, hogy a jegybankok normális körülmények között a feddhetetlenség biztosítékai.
Ám azon túl, hogy jogi szakértők szerint a Pallas Athéné alapítványnak már a létrehozása is törvényességi aggályokat vet fel (és már meg is kellett volna szűnnie), a kecskeméti sztorinak külön pikantériát ad, hogy az egyetemi alapítvány felügyelőbizottságában is tag polgármester a férje révén Matolcsy György rokona. Az alapítvány kuratóriumának pedig Gaál József alpolgármester a tagja, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségében is fellelhető, sőt a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Nem csoda, hogy amikor az ÁSZ-jelentés nyomán kitört a botrány Kecskeméten, az ellenzék tüntetett is a történtekért felelősnek tartott Fideszes városvezetés lemondásáért, a helyi közgyűlésben jelen lévő kormánypárt cserébe megszavazta saját fizetésemelését.
De lássuk, mire gondolhatott Szemereyné Pataki Klaudia, amikor arról beszélt, hogy az egyetem pénze – legalábbis a tőke – még a lejárat előtt visszaérkezhet. Arra nem tért ki, hogy az eredeti 2031-es határidőhöz képest mennyivel előbb.
A HVG értesülései szerint az egyetemi alapítvány belátható időn belül biztosan nem juthat pénzhez, hiszen az Optima vagyonkezelő likviditása változatlanul katasztrofális.
Információnk szerint a törlesztés első körben azon áll vagy bukik, sikerül-e az Optima tavasszal kinevezett – immár a Matolcsy-utód Varga Mihály jegybankelnök bizalmát élvező – menedzsmentjének átütemeznie az MBH Bankkal szembeni, december 20-án egy összegben esedékes, a kamatokkal együtt 255 millió eurós (forintban százmilliárdos) tartozását. A tárgyalásokra a polgármester is utalt, megemlítve, hogy az Optima vagyonára az MBH jelzálogjogot kötött ki. Arra már nem tért ki, hogy ez azt jelenti, ha baj van, elsőként a bankot kell kifizetni, utána jöhet a Kecskeméti Egyetem, a Pallas Athéné alapítvány 266 milliárdos törzsvagyona pedig az utolsó a visszafizetési sorrendben, bár kérdés, ha mindent kifizetnek a hitelezőknek, akkor mennyi pénz maradhat végül az alapítványnál.
Jelen állás szerint az Optima által kezelt vagyontömeg csak arra elegendő, hogy annak kényszer-értékesítéséből kifizessék az MBH-t – ha muszáj. Ebben az esetben a Kecskeméti Egyetem és a Pallas Athéné is bukná mindenét. Az MBH-s hitel fő fedezete ugyanis a varsói tőzsdén jegyzett GTC régiós ingatlanvállalat 62 százalékos részvénypakettje, ami a Pallas Athéné egyetlen érdemi, komoly értéket képviselő vagyona.
A több mint 60 százalékban Mészáros Lőrinc érdekszférájába tartozó, 20 százalékban közvetlenül az állam kezében álló MBH menedzsmentje aligha fog az ügyben a kormánytól független döntést hozni. Márpedig a kiélezett választások előtt különösen kényes kérdés Orbán Viktor számára: utasítsa-e a földijét, hogy az MBH karácsonyra döntse be a Pallas Athéné alapítványt, nyilvánvalóvá téve, hogy a vagyona elveszett? Vagy adjon időt az Optima új vezetésének a konszolidációra, abban a reményben, hogy a Matolcsy-érában elszenvedett veszteségek egy részét vissza tudják hozni, és akkor tényleg marad a Kecskeméti Egyetemnek, sőt, talán még a jegybankhoz is visszacsordogál valamennyi.
A HVG úgy tudja, az Optima három év türelmi időt kért a banktól, vagyis 2028 decemberében törlesztene. Abban bízik, hogy addigra úgy kipofozza a GTC-t, hogy tőzsdén kívüli ügyletben, jó áron talál neki egy új nagybefektetőt. A bank jóindulata nyilván pluszkamatba kerülne, ami most sem kevés, a tartozás nagyjából 30 százaléka.
A vagyonmentés első, biztató jele, hogy a GTC élére ültetett új vezetésnek a minap sikerült refinanszíroznia az ingatlancég 2026-ban lejáró kötvényadósságát, amit e nélkül aligha tudott volna visszafizetni, vagyis akut csődveszélybe került volna.
A varsói tőzsdén ennek ellenére a könyv szerinti értékükhöz képest fél áron, 4 złoty körül jegyzett, csak elvétve forgó GTC-részvények átvétele az MBH számára sem volna álomüzlet. Új nagytulajdonosként nyilvános felvásárlási ajánlatot kellene tennie a kisbefektetőknek, ami szakértők szerint többe kerülne, mint a hitelkövetelése. Mindezek miatt okkal számít a kecskeméti polgármester arra, hogy az MBH és az Optima megegyezik, ám tény, meglehetősen vékony jégen járnak, hiszen az Optima fizetőképességére továbbra sincs semmi garancia.
Befolyásolhatja az eseményeket még az az „apróság” is, vajon meddig akarja menteni a kormány Matolcsy Györgyöt és a Pallas Athéné vagyonkezelésébe a háttérből hathatósan beavatkozó fiát, Ádámot.
Úgy tűnik, egyelőre igen, sőt a fiatalember olyan magabiztos, hogy luxuséletmódjáról sem mond le, nemrég például Míkonoszon vett luxusvillát. A helyzet azonban a választásokhoz közeledve változhat, és ha épp abból remél politikai hasznot, Orbán beáldozhatja a Matolcsy-klánt: zöld utat adhat az ügyészségnek, hogy a büntetőeljárás ne kerülje meg őket. Végtére is négyszázmilliárdnyi közpénzt égettek el a Pallas Athéné alapítványon keresztül, jogos állampolgári igény a felelősségre vonás.
Megfontolandó a kormány számára az is, hogyan tehetné gyorsan szalonképessé az eddig házibankként kezelt MBH-t, hogy jobb paraméterekkel adhassa el az abban lévő állami részvénycsomagot.
Meglehet, ebből a szempontból jót tenne, ha a bank rövid úton lezárná a roppant kockázatos hitelügyletet, és eladná a fedezetként szolgáló GTC-részvényeket, viszik, amennyiért viszik, a pénz nagyjából visszajönne – latolgat a HVG egyik szakértője.
Ahhoz viszont, hogy a kecskemétiek is visszakapják a pénzüket, a jelenlegi árfolyam másfélszeresén, 6 złotyért kellene eladni a hatalmas részvénycsomagot, ami irreális.
Arról pedig ma még spekulálni sem érdemes, hogyan nyúlna hozzá mindezekhez az ügyekhez egy esetleges kormányváltás után a Tisza.
A Kecskeméti Egyetemnek azonban akkor sem kell teljesen lemondania a fejlesztésekről, ha a pénzére keresztet vethet. (Egy csekély részét, 16 milliárdot már visszakapott, miután az Optima nemrégiben átengedte a Neumann János alapítványnak azt a céget, amelynek fel kellett volna építenie az új campust, de nem tette.) A kormány ugyanis egy friss határozattal biankó csekket állított ki azzal, hogy ha a megkezdett campusprojektre lebonyolítják a szükséges közbeszerzéseket, gondoskodik a finanszírozásáról. Vagyis az adófizetők kárára még egyszer kifizeti azt a pénzt, amit egyszer már odaadott, s amit, ha nem is tőzsdézték el, felelősen sem bántak vele.
|
Lehet, hogy mégsem bukja el a Kecskeméti Egyetem a jegybanki alapítványnak adott több mint százmilliárdot
|
Kecskemét fideszes városvezetése jelenleg leginkább Mészáros Lőrinc bankjának „jóindulatában” bízhat – első körben ugyanis az MBH-tól függ, hogy a helyi egyetem visszakaphatja-e a jegybanki alapítványnak kölcsönzött százmilliárdját. A vagyonmentésnek vannak biztató jelei, de az biztos: a kormányzatnak is lesz szava a döntésben.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251014_kecskemet-egyetem-neuman-janos-szemereyne-polgarmester-mbh-pallas-athene-meszaros-lorinc-valasztas-jegybanki-alapitvany
|
2025-10-14 10:00:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezte az AB Financial Team Zrt. felszámolását, amit a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) végez majd. A PSFN az AB végelszámolója 2023 óta. A két eljárás között az a különbség, hogy a végelszámolásról bármely cégvezető szabadon dönthet, ám ha vannak ki nem fizetett számlái és hitelei, vagy van adótartozása, akkor a vállalat nem szűnhet meg, hanem egy felszámolási eljárás keretében próbálják mérsékelni a hitelezők kárait.Ezek szerint a Vida József exbankárral bizalmi-üzleti kapcsolatban álló Gál Miklós érdekkörébe tartozó AB Financial (a korábbi Arthur Bergmann Pénzügyi Zrt.) nem tudja kifizetni a tartozásait. Holott Gál Miklós nem akárki, a közgazdász-bankár a kétezres években dolgozott a Budapest Banknál is, majd 2005-ben egy pénzügyi tanácsadócéget indított el néhány üzlettársával, ez volt az Arthur Bergmann Budapest Kft., amelynek a környezetében a következő évtizedben egy tekintélyes pénzügyi cégcsoport alakult ki, részben az Arthur Bergmann és az Isaac Goldmann név alatt.Közben pedig megtörtént a takarékszövetkezeti rendszer átalakítása, amelyben a 3A Takarékszövetkezet elnökeként aktívan részt vett, és ezzel bekerült abba a körbe, amely Orbán Viktor kormányfő kívánságának megfelelően növelte a magyar tulajdonosi részarányt a bankok körében, illetve előkészítette Mészáros Lőrinc bankholdingjának az összerakását.A cég volt az egyik közvetítője az állami MFB 2018-ban indított 200 milliárd forintos KKV-hitelprogramjának, amiből 12 milliárd forintot nem tudott törleszteni, s ez végsősoron az adófizetők pénze. A végelszámoló mindössze 2,3 milliárd forintért adta el e követeléscsomagot, a HVG információi szerint az MFB saját követeléskezelőjének, amely jelzálogjoggal bír az adósok vagyonára.A PSFN a minap levélben tudatta az AB egyik hitelezőjével, a Belvárosi Pénzügyi Zrt.-vel, hogy az MFB-féle követelések „kifejezetten bizonytalanok”, s nincs elegendő fedezet rájuk. Hangsúlyozta: az MFB büntetőfeljelentést tett az ügyben, s „a nyomozóhatóság valamennyi, az eljárással érintett dokumentumot lefoglalta, a végelszámolót tanúként hallgatta ki”.Amint a HVG megírta, az MFB-től eredő pénzt az AB egymással, illetve Gállal és az ő köreivel összefonódásban lévő adósokhoz helyezte ki. Sajátos módon, kvázi privát tőkeként használta az állam által a kisvállalkozások boldogulására adott milliárdokat a Gál Miklós és társai érdekeltségébe tartozó cégcsoport. A HVG birtokában lévő iratok szerint a Hold utcai épületben öt cég vásárolt egy tucat, összesen 1200 négyzetméternyi irodát, egyenként 80–100 millió forintnyi hitelt véve fel. Az akkori Arthur Bergmann nevében az MFB felé Gál írta alá a refinanszírozási szerződéseket. Az adósok egymással is összefonódott cégek voltak, amelyeket menet közben átalakítottak, majd részben fantomizáltak. Az ingatlanbirtokláson kívül érdemi tevékenységet nem lehet felfedezni bennük, ráadásul fűnek-fának milliókkal tartoznak, például az adókkal is.
|
Bedőlt a kormányközeli cég, amely állami hiteleket közvetített vállalkozásoknak
|
A most felszámolás alá került AB Financial Team Zrt. tulajdonosa, Gál Miklós korábban részt vett Mészáros Lőrinc bankholdingjának az összerakásában is.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251017_ab-financial-team-gal-miklos-vida-jozsef-felszamolas-mfb-buntetofeljelentes
|
2025-10-17 07:32:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A sztrádák mintájára a vasutat is koncesszióba szervezheti az állam. A kormány rendelete a miniszteri hatáskörbe tartozó koncesszióköteles tevékenységek körének bővítését a ferihegyi reptér (hivatalosan a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) kötöttpályás kapcsolatának megteremtésével indokolja. Eddig öt ilyen tevékenység volt:szerencsejáték,helyközi közúti személyszállítás,hulladékgazdálkodás,elektronikus közszolgáltatás,autópályák.A tulajdonképpeni jogszabály-módosítás azonban nem korlátozódna erre az egy beruházásra, elvileg az illetékes miniszter akár az összes országos jelentőségű vasútvonalat koncesszióba adhatná.A kormány egy összességében 47 billió (47 ezermilliárd) forintos, Országépítési terv névre keresztelt infrastruktúra-fejlesztési programban gondolkozik 2035-ig, ebben mintegy 9,5 ezer milliárd forintot tennének ki a vasútfejlesztési beruházások. Az idén nyáron közzétett, a konkrét projekteket soroló határozat meglehetősen elnagyolt, az pedig egyáltalán nem látszik, hogy a magyar államnak a következő években lenne minderre szabad forrása. A költségvetés évek óta megszorító üzemmódban működik, ami a kiadási oldalon elsősorban a beruházások befagyasztásával jár. Bár a következő évek elvileg könnyebbnek ígérkeznek, 47 ezermilliárd forint hatalmas summa – összehasonlításul: az idei büdzsé teljes kiadási főösszege 43 ezermilliárd forint.A kormányzati tervekhez képest csepp a tengerben az Európai Beruházási Bank egymilliárd eurós hitele, amit várhatóan idén ősszel szentesítenek. A kölcsönhöz – Lázár János közlekedési miniszter ígérete szerint – az állam hozzátesz ugyanakkora önrészt, ám ez így még mindig csupán 800 milliárd forint. Ha a kormány komolyan gondolja a több tízezermilliárd forint elköltését, felmerülhet alternatív finanszírozási megoldások igénybevétele. A sztrádakoncesszió esetében például az első időszak fejlesztéseit a koncessziós társaság a költségvetési körön kívül, piaci hitelekből finanszírozza – a későbbi koncessziós díjak fejében.Egy kiterjedtebb vasútkoncesszió politikai előnye lehetne, hogy esetleges kormányváltás esetén a koncesszor kezében összpontosulnának a fejlesztések attól függetlenül, hogy egy új közlekedési kormányzat milyen fejlesztéseket kívánna megvalósítani, milyen ütemezéssel és milyen konstrukcióban.Biztonságot jelentene Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek – vagy akik a koncessziós megbízást elnyernék –, ha be volnának betonozva a vasúti beruházásokba. Vagy legalább egy nagyobb projektbe – különösen, hogy a Budapest–Belgrád vonal bővítése és felújítása a legutóbbi ígéretek szerint idén végre tényleg elkészül (az eredeti elképzelések szerint 2017-ben lett volna az átadás, a kivitelezési szerződés 2019-es aláírásakor pedig 2022-es befejezéssel kalkuláltak).A jogszabály indoklása alapján a vasútkoncesszió csak a ferihegyi szakaszra terjed ki. A jelenleg legvalószínűbb variáció szerint egy leágazást építenének a Nyugati pályaudvarról induló debreceni fővonalból Kőbánya-Kispest és Monor között. Így a repteret nem csak dedikált reptéri járatok érintenék, ráadásul nem csak a főváros valamelyik fejpályaudvara felől. Ebben a konstrukcióban azonban nehezen képzelhető el dedikált reptéri menetjegyek értékesítése, vagyis a koncesszor – ahogy az autópályák esetében – nem a pálya közvetlen bevételeiből részesül majd, hanem pályahasználati díjra lesz jogosult az építés és az üzemeltetés fejében. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter júniusban egymilliárd eurós beruházási értéket emlegetett, egy–másfél évnyi időigényt az előkészítésre és ugyanennyi időt a kivitelezésre. A tárcavezető nem zárta ki kínai beruházók megjelenését a légi forgalommal kapcsolatos bővítések kapcsán – még egy teherreptér kialakítása volna terítéken, egyelőre nem tudni, hol.Legutóbb 2019-ben merült fel, hogy kínaiak építsék meg a reptér kötöttpályás kapcsolatát. Tervek is készültek egy külön gyorsvasútról, amely a Keleti pályaudvart kötötte volna össze a reptérrel. Állítólag azért is különálló kapcsolatban gondolkoztak, mert a kínai vállalatnak – nem ugyanannak, mint amelyik a Budapest–Belgrád vonalon dolgozik – nem volt uniós tapasztalata és referenciája, így nem tudott volna a magyar vasúti hálózaton építkezni. Ez a probléma nyilvánvalóan nem áll fenn a Budapest–Belgrád projekten Mészáros Lőrincékkel dolgozó kínai konzorcium esetében. Az önálló kapcsolat terve pedig enyhén szólva nem aratott osztatlan sikert. A pályát hosszú szakaszokon magasvasútként kellett volna megépíteni, ami drága lett volna és csúnya, ráadásul a reptér utasain kívül a fővárosi, agglomerációs és országos közlekedés semmit sem nyert volna vele.A kormányrendelet arra utal, hogy a kabinet részéről komoly szándék van a projekt megvalósítására, illetve a jelek szerint konkrét elképzelés a kivitelezés mikéntjére. És alighanem némi nyomás is, a reptérrészesedés felvásárlása ugyanis 3,1 milliárd eurójába került a költségvetésnek, amit csak látványos fejlesztésekkel lehet utólag indokolni – még ha ezek a fejlesztések még több pénzt emésztenek is fel, és voltaképpen semmi közük ahhoz, hogy állami többségi tulajdonban áll-e a légikikötő, vagy sem.A kormány bármiféle fejlesztéstől függetlenül jelentős forgalombővülést vár: 2024-ben 17,6 millió utast regisztráltak a repülőtéren, 2030-ra pedig ez a szám Nagy Márton szerint a 20 millió főt is meghaladhatja. Ferihegy közösségi közlekedési kapcsolatának javítása kétségkívül érdeke a teljes hazai turizmusnak, márpedig a kormányfő legidősebb lánya turisztikai szakember, és nehéz elképzelni, hogy ezzel kapcsolatos álláspontját ne osztotta volna meg az apjával. „Egy reptérnek méltónak kell lennie arra, hogy ez legyen a kapu, ez legyen az első hely, ahova megérkeznek a turisták” – nyilatkozta Orbán Ráhel júliusban. Nem mellesleg a férje, Tiborcz István érdekeltségében álló BDPST-csoport több szállodát üzemeltet a fővárosban és vidéken, így az Orbán családnak közvetlen üzleti érdeke fűződik a reptér infrastruktúrájának fejlesztéséhez.Így elvileg még a NER gazdasági holdudvarának szintjén is minden adott ahhoz, hogy a Budapest Airport vasúti kapcsolata létrejöjjön. Ennek ellenére korai volna bármit biztosra venni, hiszen a kérdés több mint negyedszázada terítéken van – Demján Sándor nagyvállalkozó alig titkolt módon azért kötötte volna be Ferihegyet a Nyugati pályaudvarhoz, mert megszerezte a mellette levő területet, és oda építette fel a Westend bevásárlóközpontot. Azóta nem volt olyan kormány, amelyik ne futott volna neki a ferihegyi vasútnak, ám minden terv kisiklott. Kivéve az 1-es terminálhoz épített megállót, csakhogy annak megnyitása után öt évvel – a Malév 2012-es csődje után – leállították a terminált. A használatban lévő 2-es termináltól pedig több mint 6 kilométerre van az elárvult vasúti megálló.Közvetlenül egy országgyűlési választás – tehát potenciálisan kormányváltás – előtt nem volna elegáns lezavarni egy koncessziós eljárást és aláírni egy nagy értékű, több évtizedes kontraktust, akár csak a ferihegyi vonalra, ám a Fidesz-kormányoknak nem szoktak ilyesféle skrupulusaik lenni. A sztrádakoncessziós eljárást közvetlenül a 2022-es választás előtt bonyolították le, a győztes csoportosulás kilétére (Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei) a voksolás után egy hónappal derült fény.A sztrádakoncesszió miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A brüsszeli testület egyrészt a koncesszió túl hosszú időtartamát nehezményezi, másrészt úgy látja, hogy a kialakított struktúrában túl kevés kockázatot visel a koncesszor. Az EB szerint a konstrukció annyira nem felel meg a feltételeknek, hogy tulajdonképpen koncessziónak se lehet nevezni, inkább egyszerű közbeszerzésről van szó. Ráadásul bármiféle, sebtiben nyélbe ütött vasútkoncessziót zárójelbe tesz, hogy a közvélemény-kutatásokban győzelemre álló Tisza Párt a kormányra kerülése esetére az összes ilyen konstrukció felülvizsgálatára tett ígéretet.A kormány egy összességében 47 billió (47 ezermilliárd) forintos, Országépítési terv névre keresztelt infrastruktúra-fejlesztési programban gondolkozik 2035-ig, ebben mintegy 9,5 ezer milliárd forintot tennének ki a vasútfejlesztési beruházások. Az idén nyáron közzétett, a konkrét projekteket soroló határozat meglehetősen elnagyolt, az pedig egyáltalán nem látszik, hogy a magyar államnak a következő években lenne minderre szabad forrása. A költségvetés évek óta megszorító üzemmódban működik, ami a kiadási oldalon elsősorban a beruházások befagyasztásával jár. Bár a következő évek elvileg könnyebbnek ígérkeznek, 47 ezermilliárd forint hatalmas summa - összehasonlításul: az idei büdzsé teljes kiadási főösszege 43 ezermilliárd forint.A kormányzati tervekhez képest csepp a tengerben az Európai Beruházási Bank egymilliárd eurós hitele, amit várhatóan idén ősszel szentesítenek. A kölcsönhöz - Lázár János közlekedési miniszter ígérete szerint - az állam hozzátesz ugyanakkora önrészt, ám ez így még mindig csupán 800 milliárd forint. Ha a kormány komolyan gondolja a több tízezermilliárd forint elköltését, felmerülhet alternatív finanszírozási megoldások igénybevétele. A sztrádakoncesszió esetében például az első időszak fejlesztéseit a koncessziós társaság a költségvetési körön kívül, piaci hitelekből finanszírozza - a későbbi koncessziós díjak fejében.Egy kiterjedtebb vasútkoncesszió politikai előnye lehetne, hogy esetleges kormányváltás esetén a koncesszor kezében összpontosulnának a fejlesztések attól függetlenül, hogy egy új közlekedési kormányzat milyen fejlesztéseket kívánna megvalósítani, milyen ütemezéssel és milyen konstrukcióban.
|
A Nyugatiból zakatolhat Ferihegyre az új NER-biznisz
|
Megjelent a rendelet: a ferihegyi reptér vasúti kapcsolatának megteremtésére hivatkozva Nagy Márton portfóliója újabb koncesszióköteles tevékenységgel bővül, és akár az összes országos jelentőségű vonalat koncesszióba adhatnák. Ebből is könnyen egy hosszú távú NER-es üzlet lehet.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/20251018_hvg-vasuti-koncesszio-ferihegyi-vasut-ner-uzlet-infrastruktura-fejlesztes-nyergelt-vasparipa
|
2025-10-18 12:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A Szegedi Törvényszék 2025. október 17-én első fokon bűnösnek mondta ki D.M. első rendű vádlottat sikkasztás, hűtlen kezelés, és számvitel rend megsértése bűntettében - állt a törvényszék közleményében. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást is megállapítottak, emellett hamis magánokirat felhasználása, és a szerzői jog megsértése is szerepelt a bűnlajstromban. A bíróság ezért hat év börtönbüntetést, 800 ezer forintos pénzbírságot és 144 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt a vádlottal szemben.A vádlott egy oktatási célokra, általános és szakmai képzések lebonyolítására létrejött alapítványnak volt a kuratóriumi elnöke, amely egy gimnáziumot és több tagintézményt is működtetett. A bíróság álláspontja szerint a vádlott visszaélt az alapítványnak rendelt vagyonnal, illetve az állam által e tevékenységgel kapcsolatban nyújtott normatív támogatásokkal. Az alapítványi forrásokat felhasználva, az alapítványi célokkal összeegyeztethetetlen módonSzegeden bérelt ingatlant lányának, illetve fizette annak fenntartási költségeit, újította fel saját, albérletezésre szánt ingatlanát, de alapítványi pénzből vásárolt ruhákat, illetve külföldi, magáncélú utazásokon is részt vett.Emellett indokolatlanul magas áron értékesített vagyontárgyakat az alapítvány részére, és egyéb, ismeretlen célokra is használt fel a rábízott vagyonból, melyet utólagosan, valótlan tartalmú kifizetési pénztárbizonylatokkal, illetve kiküldetési rendelvények elszámolásával fedett el. Az ítélet szerint a vádlott az állami költségvetésnek 2011-2014 között összesen 315 millió forintos kárt okozott azzal, hogy az alapítvány részére olyan tanulók után igényelt jogosulatlanul normatív támogatásokat, akik vagy nem is léteztek, vagy nem jártak képzésre egyetlen tagintézményükben sem.Az ügy másodrendű vádlottját, a cég tulajdonosát júniusban ítélték el jogerősen, az elsőrendű vádlott azonban akkor nem ismerte el a bűnösségét, ezért volt szükség új tárgyalásra. Az üggyel korábbanaz Átlátszó foglalkozott részletesen, legutóbbi cikkükből az is kiderült, hogy a most elítélt vádlottnak nem ez volt az első ilyen ügye. A mostani ügyben az ítélet nem jogerős, az ügyészség, a vádlottak és a védőik is három napot tartottak fenn a nyilatkozataik megtételére.
|
Hat év börtönre ítélték a nőt, aki felújításra, utazásokra és lakásbérlésre is költötte a rábízott alapítvány pénzét
|
A bíróság nem jogerős ítéletében 800 ezer forintos pénzbírságot, és 144 millió forintos vagyonelkobzást is elrendelt.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/20/alapitvany-kuratorium-birosag-elso-foku-dontes-borton
|
2025-10-20 14:09:15
| true
| null | null |
Telex
|
A múlt héten új szintre jutott az MNB-ügy ajegybank ugyanis feljelentést tettaz egyik olyan sztoriban, ami a botrányt kirobbantó ÁSZ-jelentések egyikében is fontos helyet kapott: az MNB Szabadság téri székházának felújítása miatt.Október közepén több fontos hír is érkezett az MNB székházfelújításával kapcsolatban. Mint azt szerdán, a feljelentés előtt egy nappal megírtuk, az MNB lehívta a Szabadság téri székházának a felújítását végző fővállalkozó, a Raw Development Kft. bankgaranciáját.A jegybank közlése szerintazért kellett lehívnia a sok milliárd forintos bankgaranciát, mert a munkát közel 55 milliárd forintért elvállaló, majd végül 81 milliárd forintért befejező Raw Development határidőre nem végezte el azokat a garanciális javítási munkákat az épületen, amire még szükség lett volna. A Raw Development neve az MNB-ügyben nagyon sokszor felbukkant, egyrészt azért, mert ez az amúgy korábban nem túl nagy építőipari múlttal rendelkező vállalat kaphatott számos kivitelezői megbízást a Magyar Nemzeti Banktól és annak alapítványától, másrészt mivel a cég tulajdonosa Somlai Bálint, Matolcsy György volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak jó barátja és közeli üzlettársa.Az MNB a múlt heti feljelentést ismeretlen tettes ellen tette, de Varga Mihály azért annyitelárulthétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságában Tordai Bence képviselő kérdésére, hogy a hivatali visszaélés érintettje az ingatlanok kezeléséért felelős kft. Hogy melyek azok a posztok, ahol meghozták a döntéseket arról, hogy Matolcsy Ádám barátjának a cégére bízzák a székház felújítását is, azt az MNB felügyelőbizottságának dorgáló hangvételű nyári jelentéséből és szervezeti ábráiból is vissza lehet követni.A Szabadság téri székház felújításával persze nemcsak az volt a gond, hogy a Raw Development nem végzett el bizonyos garanciális munkákat. A probléma ott kezdődik, hogy miért pont Somlai cége nyerte el a megbízást, és ott folytatódik, hogy a munkát végül másfélszer olyan drágán végezték el, mint amennyiért elvállalták. Az Állami Számvevőszék utánaz MNB saját felügyelőbizottsága is jelentést adott kia jegybank gazdálkodásáról, ebben a székházfelújítással is foglalkoztak. Az MNB közleménye szerint részben a "felügyelőbizottságának felkérése alapján készített szakértői jelentés" megállapítások alapján tettek a héten feljelentést hűtlen- és hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanújával.Érdemes tehát megnézni, hogy a felügyelőbizottság (továbbiakban fb) milyen problémákat azonosított a felújításnál a nyáron megjelent jelentésében, és kiket tartott ezért felelősnek.Az fb jelentésében azt írja, hogy a székházfelújítás elemzésénél kifejezetten a beszerzésre fókuszált,ezen belül is elsősorban a nyertes ajánlattevő műszaki, gazdasági és pénzügyi megfelelőségét értékelte. Ebben a folyamatban az MNB részéről két szereplőt azonosítanak, akiknek köze volt a felújítással kapcsolatos döntésekhez.Az egyik az MNB-Ingatlan Kft., ami, ahogy a neve is utal rá, az MNB ingatlanjait kezelő cége. Ez az a cég, amely Varga Mihály szerint is érintett a hivatali visszaélésben.A jelentés szerint a székházfelújítást végző generáltervező- és kivitelező kiválasztását "majdnem teljességében" az MNB-Ingatlan Kft. végezte, hogy finoman fogalmazzunk, nem jól. Idézzünk a jelentésből: "Az MNB-Ingatlan Kft. által lefolytatott kiválasztási folyamat az elégtelen dokumentáció miatt értékelhetetlen. A józan ész alapján azonban megállapítható, hogy a pályáztatás nem felelt meg az elvárható gondosságnak a Raw Development Kft. és a T-Trans meghívása és a Raw Kft. kiválasztása miatt."Ugyanebben a bekezdésben az fb azt írja: "A közpénzből származó vagyonra vonatkozóan elvárás az áttekinthető, hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás, mely itt csorbát szenvedett." A jelentésben az is szerepel, hogy 2020-ban "legalább 14 másik olyan vállalkozás volt Magyarországon, amely számos vagy minden elemzett szempont szerint alkalmasabb lett volna a fővállalkozási feladatok ellátására", sőt, mivel "a nyertes cég műemléki védettség alatt álló ingatlanokhoz kapcsolódó referenciája nem elfogadható", Somlai Bálint cégét valójában ki kellett volna zárni a projektből.A felügyelőbizottság megjegyzi, hogy az egész vizsgálat komoly nehézségekbe ütközött, mert hiányos volt az MNB-Ingatlan Kft. "belső szabályozásának alapvető dokumentuma" a Gazdálkodási Kézikönyv. A cég ügyvezetőjének magyarázatát, hogy miért hiányoznak fontos dokumentációk, az fb nem találta megfelelőnek.Ez a bizonyos ügyvezető a kérdéses időszakban Bozó Péter Pál volt, aki 2020 januárjától idén márciusig vezette a céget, amikor is az MNB új vezetése leváltotta a posztjáról, bár Linkedin-profilja szerint azóta is tanácsadói minőségben dolgozik az MNB-nél.Bozó az MNB-Ingatlan előtt az MNB alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt.-nél dolgozott 2019-től, ahová az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank ingatlanfejlesztő cégétől érkezett. Bozó Péter Pált telefonon kerestük, hogy megkérdezzük, az MNB Ingatlan Kft. vezetőjeként ő hozott-e döntést a Raw Development kiválasztásával kapcsolatban, és hogy mit gondol arról, hogy Varga Mihály szerint a kérdéses időszakban általa vezetett cég volt érintett hivatali visszaélésben a székházügy kapcsán. Bozó azt mondta, nem kíván nyilatkozni a kérdésben és nem járul hozzá semmilyen megjelenéshez.A jelentés megjegyzi, hogy "az MNB vezetése nem a belső dokumentumaiban rögzítetteknek és a hivatkozott jogszabályok szellemének megfelelően járt el, amikor a döntési hatáskörök nagy részét átengedte leányvállalatának", mert többek között így a projekt nem volt eléggé átlátható, nem lehetett kontroll alatt tartani a költségeket, továbbá az MNB vezetése"súlyos és indokolatlan kockázatot vállalt a beruházás fővállalkozójával való szerződéskötéssel és annak alvállalkozóival kapcsolatban".A Telex által megkeresett jogászok szerint a csütörtökön nyilvánosságra hozott feljelentés leginkább a székházfelújítás kivitelezőjét kiválasztó cég, vagyis az MNB-Ingatlan Kft. és annak vezetője ellen irányulhat, hacsak nem igazolják majd, hogy ebben a kérdésben valamiért nem a cég vezetője hozott döntést, hanem valamilyen okból azt delegálta valaki másnak. Kérdeztük az MNB-t, hogy konkrétan kivel szemben tették a feljelentést, de eddig nem kaptunk választ.Az MNB felügyelőbizottságának nemcsak az MNB-Ingatlan Kft. döntéseivel voltak problémái, hanem egy másik jegybanki szervezet, a Központi beszerzési és üzemeltetési igazgatóság döntéseivel is. Ez az igazgatóság intézte a felújítással kapcsolatos előkészítő feladatokat, például rendelt meg 2019-ben egy szakértői tanulmányt arról, mennyibe kerülhet a megfelelő rekonstrukció. A szakértői anyag akkor nettó 41 milliárd forint, áfával és tartalékokkal együtt legfeljebb bruttó 55 milliárdban állapította meg a szükséges beruházásokat.A Raw Development viszont 2020 októberében nettó 54 498 356 000 forintos ajánlattal szerződhetett a megbízásra, több mint 13 milliárd forinttal drágábban, mint amit a szakértő becsült, ami az fb megfogalmazása szerint "egyszerűen megdöbbentő". "Különösen kirívó, hogy a drágulás ténye, indoka, magyarázata soha nem merült fel egyetlen ezt követő igazgatósági előterjesztésben vagy háttéranyagban" - olvasható a jelentésben.Központi beszerzési és üzemeltetési igazgatóságot már hiába kerestük az MNB szervezeti ábráján, az ugyanis a Varga Mihály jegybankelnök által kezdeményezett átszervezés során megszűnt, illetve más igazgatóságokkal összeolvadt. Amíg viszont létezett, akkor a Főigazgatóság nevű egység alá tartozott, sőt, a jegybank SZMSZ-e "a főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek" közé sorolja. Ma már a Főigazgatóság sem létezik, most Operatív Igazgatóság néven találni a szervezeti ábrában.A Főigazgatóságot Fömötör Barna irányította, aki MNB-s forrásaink szerint Matolcsy György lojális emberének számított az MNB-ben. Fömötör az MNB-Ingtalan Kft. felügyelőbizottságban is tag volt 2024-ig. Hogy a Központi beszerzési és üzemeltetési igazgatóságot ki vezette akkoriban, amikor az fb által számon kért döntések születtek, sajnos hiába kérdeztük az MNB-től, nem kaptunk rá választ. Fömötör Barna jelenleg a Közép-Európa Alfa Holding Zrt. igazgatósági tagja - ez a cég szintén az MNB-hez köthető, Matolcsyék távozása utánnehezen irányíthatóvá váltBudapesti Metropolitan Egyetem egyik legnagyobb tulajdonosa. Fömötört is kerestük az ügyben, ha érdemben reagál, hírt adunk róla.Hogy pontosan miről szól a feljelentés, azt egyelőre nem tudjuk. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője szerint arról is lehet szó, hogy a feljelentő szerint megtévesztő, hogy ez a munka ért-e annyit, amennyit a Raw Development elkért érte, vagyis túlárazott volt a szerződés, vagy a feljelentő ott vélhet csalást, hogy rossz minőségben végezte el a feladatot a kivitelező.Az ÁSZ mindenképpen túlárazást sejtett a székház projekt mögött. A szervezet sokat idézett jelentése megjegyzi, hogy a székház felújításának "bruttó átlagára a kezdeti 2,7 millió forint/négyzetméterről a 2023. évre 4 millió forint/négyzetméterre emelkedett, míg a nagyjából ugyanekkor felújított pénzügyminisztériumi épület hasonló rekonstrukciója csak 1,5 millió forint/négyzetméterről 1,7 millió forint/négyzetmétere emelkedett szintén a 2023. évre vonatkozóan". Somlai Bálint korábban kikérte magának, hogy túlárazásról lenne szó, a Telexnek azt mondta, az ÁSZ jelentése a "téves" és "szakmaiatlan" következtetésekkel van tele.Ligeti Miklós szerint nem biztos, hogy jó jogi eljárást választott az MNB: ha olyan eltökéltek, mint mutatják, polgári perben is támadhatták volna a feltűnően értékaránytalan szerződést vagy a rossz teljesítést. Ez az a ritka helyzet, ahol polgári peres eljárásban erősebben lehet érvényesíteni a sértett jogait.Maga a feljelentés Ligeti szerint nem elég bátor eszköz.A feljelentés nem kerül sokba, egy ügyvéd pár millió forintért pillanatok alatt összeállít egy feljelentést, onnantól csak a rendőrségnek van dolga. Egy polgári peres eljárásban viszont az MNB-nek kellene bizonyítania, hogy őt kárt érte.Jelen helyzetben a jegybank csak annyit állít, hogy úgy látja, nagyobb az esélye annak, hogy volt bűncselekmény, mint annak, hogy nem volt. A TI jogi vezetője szerint hasonló büntető feljelentést akkor szoktak indítani, ha a feljelentő maga nem tudja jól bizonyítani a hűtlen kezelést, csalást, lopást, egyéb bűncselekményt.Ha a rendőrség megállapítja a bűnösséget, az majd segíti a polgári bíróság döntését a kártérítésben, ahhoz viszont, hogy az MNB kártérítést kaphasson, a büntetőügy után külön polgári pert is kell indítani. Ligeti Miklós mindenesetre úgy látja, nem lesz könnyű az MNB-nek visszaszerezni a pénzét. Az ilyen ügyekben a bizonyítás nagyon nehéz, nem biztos ugyanis, hogy a rendőrségnek van ahhoz szakértelme, hogy egy építőipari munkában meg tudja ítélni, mi mennyire funkcionális, esztétikus, jó minőségű, mi lehet csalás vagy hanyag kezelés eredménye.És mi a helyzet a potenciálisan túlárazott megbízás kivitelezőjével? Somlai Bálintot, a felújítást fővállalkozóként végző Raw Development tulajdonosát a hűtlen kezeléssel kapcsolatos feljelentés biztos nem érinti (hiszen nem ő volt döntési pozícióban megrendelői oldalon), de ettől még nem lehet nyugodt: az MNB-ügyben zajló nyomozás részleteiről ugyan a rendőrség részleteket nem árul el (a legutóbbi információ szerint már zajlanak a tanúkihallgatások), a Telex korábban megtudta, hogy Somlainak egy pontonzárolták a számláját.
|
MNB-feljelentés: saját ingatlanos cégében gyanít visszaélést a jegybank a székházügyben
|
Varga Mihály a parlamentben hétfőn arról beszélt, hogy a hivatali visszaélés érintettje az ingatlanok kezeléséért felelős kft. Az MNB belső jelentései alapján is úgy tűnik, az MNB ingatlanos cégénél keresik a felelőst azért, hogy hogyan landolhatott Somlai Bálint cégénél a székházfelújítási projekt, ami 55 milliárd helyett végül 81 milliárd forintba került.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/20/mnb-szekhaz-felujitas-mnb-ingatlan-kft-feljelentes-raw-development
|
2025-10-20 13:57:32
| true
| null | null |
Telex
|
A nemzetközi bűnszervezet 1,5 milliárd forinttal károsította meg a költségvetést, derítette ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A nemzetközi akcióban, az Európai Ügyészség 14 tagállamot érintő nyomozásakor derült ki, hogy a bűnszervezet hatalmas mennyiségű textilt, cipőt, elektromos rollert, e-kerékpárt és egyéb árut importált illegálisan Kínából, összesen körülbelül 700 millió euró kárt okozva.A NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának győri nyomozói csatlakoztak a nemzetközi akcióhoz és 41 magyarországi helyszínen csaptak le egyidejűleg a csoport tagjaira.A vizsgálat szerint az elkövetők 2023-tól kifinomultabb módszerekkel dolgoztak. Kezdetben a Kínából származó árut Magyarországon vámkezeltették, majd azt a látszatot keltették, hogy a termékeket más uniós tagországokban értékesítik. A szállítmányok azonban csak papíron utaztak, valójában soha nem hagyták el az országot.Amikor a magyar vámhatósági ellenőrzések szigorodtak, és egyre gyakoribbá váltak a tételes áruvizsgálatok, az elkövetők váltottak. Az árut már nem magyar társaságok nevére érkeztették, hanem Görögországban vámkezeltették.A vámkezelés után a szállítmányokat egy szlovákiai telephelyre szállították, ahol az árut kisteherautókra rakodták át. Hamis fuvarokmányokkal vagy okmányok nélkül juttatták vissza Magyarországra a termékeket, amelyeket végül a Kőbányai úti Ganz-piac üzleteiben értékesítettek számla kiállítása nélkül.A szervezet hierarchikusan épült fel és évekig konspiráltan működött. A legfelső vezetője egy kínai állampolgár volt, aki összefogta a szervezet tevékenységét, tartotta a kapcsolatot az ázsiai beszállítókkal és felügyelte az árumozgásokat. A kínai, mongol és magyar állampolgárságú irányítók egymás között osztották meg a feladatokat.A jogellenes tevékenységhez speditőröket, vámügyintéző társaságokat, stróman ügyvezetőket és sofőröket is igénybe vettek.A NAV nyomozói a MERKUR bevetési egység, informatikus szakemberek, revizorok, valamint bankjegy- és kábítószerkereső kutyák segítségével hajtották végre az akciót. Összesen 178 pénzügyőr vett részt az egyidejű razziákban.A csoport vezetőinek elfogása után 9 ingatlant vettek zár alá, összesen 901 millió forint értékben. Emellett 26 millió forint értékben járműveket, valamint 130 millió forint készpénzt foglaltak le, amelyet nagyrészt külföldi valutában tartottak. Így több mint 1 milliárd forintnyi kár térült meg a központi költségvetés számára.A nyomozás során 12 gyanúsítottat hallgattak ki a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt. A hatóságok a csoport 6 tagját őrizetbe vették, a Győri Járásbíróság elrendelte a letartóztatásukat. Elmarasztaló ítélet esetén az elkövetők akár 15 év szabadságvesztésre is számíthatnak.Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf
|
Másfél milliárdos áfacsalást lepleztek le, a józsefvárosi kínai piac is érintett
|
A kínai–mongol–magyar szervezet illegálisan hozta be az árut és a Kőbányai úti Ganz-piac üzleteiben számlák nélkül értékesítette.
| null | 1
|
https://jozsefvarosujsag.hu/masfel-milliardos-afacsalast-lepleztek-le-a-jozsefvarosi-kinai-piac-is-erintett/
|
2025-10-24 15:30:00
| true
| null | null |
Józsefváros újság
|
Van, amiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új vezetése ott folytatta, ahol az előző abbahagyta. Például a jegybank 97 millió forint támogatást adott az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítványnak, derül ki az MNB 2025. III. negyedéves kimutatásából. A jegybank és az ökumenikusok között régóta gyümölcsöző a kapcsolat.Ennek ékes példája, hogy még 2023. augusztus 29-én adták át a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium új épületét, amit a Mészáros Lőrinc és gyerekei tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. épített 6 milliárd forint közpénzből. Az iskola fenntartója a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a megnyitón pedig felszólalt Járai Zsigmond volt jegybankelnök, az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány akkori kuratóriumi elnöke is, aki az iskolának a polgári keresztény értékek, és a minőség iránti elkötelezettségéről beszélt.Az ünnepségen imát mondott és áldást osztott Balog Zoltán református püspök az Ökumenikus Segélyszervezet három alapító tagegyházának nevében, aki akkor is és jelenleg is kuratóriumi tag az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítványban, amely most 97 millió forintot kapott a Varga Mihály féle jegybanktól.Ez már egy régi kapcsolat. Az MNB-botrányban érintett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) 2023 óta támogatta az ökumenikusokat.A PADME Alapítvány az egyik legfontosabb missziójaként tekint az innovatív oktatás előmozdítására. Ennek részeként az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvánnyal együttműködve három éven keresztül támogatja a PADME az intézményt az előremutató oktatási szemléletének kialakításában. Bánkuty Tamás, a PADME igazgatója a nemrégiben átadott Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnáziumban tett látogatást, hogy betekintést nyerjen az ország egyik legmodernebb középiskolájának életébe- szólt a PADME 2023. októberi Facebook-bejegyzése. Tehát hároméves partnerségben állapodtak meg 2023-ban. A PADME 2023-ban 75 millió forinttal támogatta az alapítvány innovatív oktatásfejlesztési programját. Emlékezetes, hogy az Állami Számvevőszék a márciusban publikált jelentésében azt állapította meg többek között, hogy a PADME körül létrehozott összetett cégstruktúra nem támogatta a vagyon megőrzését és nem biztosította az átláthatóságot.Az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány feladata, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet bővülő hazai képzési tevékenységeit összefogja, valamint szilárd értékrendű, szektorokon átívelő szakmai közösséget, hátteret nyújtson a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium számára - olvasható a bemutatkozásában.Az alapítvány kuratóriumát alkotó neves vezető szakemberek garanciát jelentenek a meghirdetett célkitűzések magas színvonalon történő megvalósulására- szerepel az alapítvány oldalán. A szervezet 2020-as megalakulása óta kuratóriumi tag határozatlan ideig például Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója és Balog Zoltán református püspök, korábbi emberi erőforrások miniszter, tehát a PADME-pénzek 2023-as érkezésekor is bent ültek a testületben.Balog Zoltán tavaly február közepén lemondott ugyan a Magyar Református Egyház zsinati elnöki tisztségéről, mert tanácsadóként támogatta, hogy Novák Katalin államfő kegyelmet adjon a bicskei gyermekotthon egykori, pedofil igazgatójának falazó volt igazgatóhelyettesének, de számos pozícióját megtartotta, például ezt is. Lapunk írta meg, hogy kuratóriumi tag az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványban, de távozott a Terror Háza alapítványának kuratóriumából.Az 1991-ben alapított Ökumenikus Segélyszervezet Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert karitatív szervezete. Rendkívül szoros a kapcsolata az Orbán-kormánnyal és a kormányközeli cégekkel. A kormányfő felesége, Lévai Anikó például 1998 óta segíti jószolgálati nagykövetként a segélyszervezetet, amelynek olyan támogatói vannak, mint a Porsche Hungária vagy a 4iG Csoport.
|
Balog Zoltán MNB-s tízmilliókról is dönthetett ökumenikus kurátorként
|
Találtunk még egy alapítványt, ahol még mindig a pedofilbotrányba belebukott Balog Zoltán a kurátor. Ide utalt a jegybank 97 millió forintot.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/balog-zoltan-mnb-s-tizmilliokrol-is-donthetett-okumenikus-kuratorkent.html
|
2025-10-22 05:46:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Újabb titkos pénzgyárat azonosítottunk Tiborcz István közelébenAkad egy kormányzati terület, amelyre biztosan hatással van a miniszterelnök lánya: ez az idegenforgalom, az országmárkaépítés, a divat- és kreatívipar. Nem tudhatjuk, Orbán Ráhel informális szerepe érinti-e a pénzosztásokat, ám korábban igazoltuk, hogy a központi szállodafejlesztési százmilliárdok minden ötödik-hatodik forintja a Tiborcz család közelébe gurult. Most pedig azt vettük észre, hogy az állam külsős turisztikai kommunikációs ügynökségeként működő Mediator Group Kft.-ből is "kicsavart" közel 10 milliárd forintot egy olyan részvénytársaság, amely rejtegeti tényleges haszonhúzóját, de minden egyéb adata erősen Tiborcz-gyanús. A Mediator a BDPST Csoport marketingjében is részt vett, majd a kft.-t nemrég egy Nagy Márton köreihez sorolt, állami pénzzel telepumpált magántőkealap vette magához - ezzel újabb pénzkötegekhez juttatva a titkos haszonhúzót.Minden egy "elszólással" kezdődött. Hét éve maga Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) első embere árulta el, hogy a hazai országmárkázás és idegenforgalom nagy stratégiaalkotói között ott sürgölődik a miniszterelnök lánya is. Orbán Ráhel nem a semmiből mozdult rá a területre: dolgozott a Kempinski szállóban és a vendéglátással foglalkozó Zsidai Groupnál, tanult az Ecole Hôtelière de Lausanne-on, 2016-ban pedig a férje nevén levő, a szállodaiparban is aktív BDPST Csoport kreatív igazgatójaként folytatta pályáját. Aztán "valahogy" úgy alakult, hogy a 2018 és 2022 között szállás- és attrakciófejlesztésre kiszórt MTÜ-pénzek minden ötödik-hatodik forintja (316,8 milliárdból 56,4 milliárd) a Tiborcz család közelébe gurult - ezt három éve tételről tételre igazoltuk. Közben Orbán Ráhel legismertebb bizalmasa, Jakab Zsófia a Magyar Divat & Design Ügynökség vezére lett - hogy a hazai "kreatívipari potenciál" bemutatásával hozzájárulhasson az országimázs hatékony építéséhez. Jakabot később igazgatósági tagsághoz juttatták az MTÜ-ben, tavaly pedig a nemzetgazdasági tárcát irányító Nagy Márton fogadta miniszteri biztossá - segítendő a kreatívipar fejlesztését és ágazati koordinációját.Orbán Ráhel tehát nagy idegenforgalmi stratégiaalkotó, akinek vannak kormányzati-igazgatási "énjei" (Jakab Zsófia, Guller Zoltán), illetve fejlesztésipénz-leszívó holdudvara is (Tiborcz István köre). A következő bekezdésekben azt igazoljuk, hogy a miniszterelnöki családhoz kapcsolható üzleti klub az állam egyik legnagyobb turisztikai beszállítójából, az országmárkaépítést, a divat- és kreatívipari kommunikációt szinte egyeduralkodóként végző Mediator Group Kft.-ből szintén "kicsavart" 10 milliárd forintnyi tiszta pénzt.Ahogy írtuk, a 2018-as év komoly pillanatként vonult be a magyar turizmustörténetbe. Egyrészt kiderült, hogy a miniszterelnök lánya az állam oldalán is megjelent - valamiféle tanácsadói pozícióban -, másrészt megindult a vissza nem térítendő fejlesztési források áramlása a NER nagyberuházóihoz. (Konkrétabban: az MTÜ az igénylők fél százalékának adta a turisztikai támogatások kétharmadát.) Ugyanebben az évben alapítottak egy zártkörű részvénytársaságot Completus Service Zrt. néven, melynek első látható tulajdonosa a Gundel-MészárSteak-vonalról érkező vendéglátós, Dallos Ferenc volt, majd átvette tőle a stafétát - először ügyvezetőként, majd cégbirtokosként is - a reklámügynökségi múltú Biró László. A Completus a létrehozása után néhány nappal résztulajdonos lett a közepesen ismert, akkor évi 1,5 milliárd forintos forgalmat bonyolító Mediator Group Kft.-ben, ahol az említett Biró már 2013 óta dolgozott. A sajtó egy évvel később kezdte észlelni, hogy a nagy kormányzati kommunikációs közbeszerzéseken a híres-hírhedt Balásy Gyula mellett egyetlen szereplő rúg labdába: az MTÜ-t, a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezetet, a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t és a Jakab Zsófia-féle Magyar Divat & Design Ügynökséget kiszolgáló Mediator Group.Utóbbi éves árbevétele 2020-ban 9,5 milliárdra, majd 2022-ben közel 28 milliárd forintra ugrott, tehát négy év alatt majd’ húszszorosára nőtt, és közben a fent említett Completus Service Zrt. lett a kft. 100 százalékos tulajdonosa. A Mediator jelenleg úgy él a reklámpiaci szereplők tudatában, mint az állami turisztikai szervezetrendszer udvari beszállítója. Sőt, néhány hónapja a Telex azt is világossá tette, hogy részben ugyanez a Mediator Group öntötte a pénzt az "ellen-Partizánként" beharangozott Köztér-csatorna kiadójába, a Fidelitas egykori budapesti főnökének projektjébe, a digitális "honfoglalás" egyik - besülni látszó - intézményébe.Van tehát egy, ma már a holdról is látszó reklámügynökségünk, a Mediator Group, amely az utóbbi hét évben a megrendeléseinek tetemes részét az államtól kapta (ez annak ellenére így van, hogy honlapján és közösségi felületein inkább autós partnerekkel és az Aldival büszkélkedik). Ennek lett a tulajdonosa 2018-ban az a Completus Service Zrt., amelyet eleinte egy vendéglátós frontolt, majd Biró László. Az érdemi osztalékfizetés 2021 tavaszán indult a Completusnál, és idén áprilisig mindösszesen 9,8 milliárd forintnyi tiszta pénzt vett ki "Biró László" a részvénytársaságból.Miért tettük idézőjelbe "Biró Lászlót"? Mert a hivatalos gazdasági társasági nyilvántartásokban azt látjuk, hogy Biró nem egyedüli, csak "minősített többségű befolyású" tulajdonos a Completus Service Zrt.-ben. A cégbíróságon iktatott közgyűlési dokumentumok szintén arról tanúskodnak, hogy Biró László 38 darab törzsrészvény és 1 darab vétójogot biztosító részvény birtokában az összes papír 78 százalékával rendelkezik a társaságban. Van azonban további 11 darab elsőbbségi részvény, amely a vállalatból kivehető osztalék 99 százalékára jogosít valakit. A dokumentálható tények alapján tehát nem Biró László a végső haszonhúzója a Completusnak. Ő csak egy stróman, akihez látszólag befutnak a nagy pénzek, ám landolás előtt 99 százalékban elterelődnek egy másik entitáshoz.Láttunk már ilyet: a G7 gazdasági portál két éve mesteri logikával mutatta ki, hogy ugyanilyen osztalékelsőbbségi technikával vándorolt 27 milliárd forint a Tiborcz István fémjelezte BDPST Csoporthoz. A Mediator-Completus-Biró László-ügyben ugyanerre a forgatókönyvre gyanakodtunk. Úgy gondoltuk, azzal megyünk a legtöbbre, ha - élve a Polgári Törvénykönyv biztosította lehetőséggel - betekintést kérünk Biró Lászlótól a Completus Service Zrt. részvénykönyvébe. Ennek ugyanis elvileg naprakészen tartalmaznia kell a társaság tényleges haszonhúzóit - azokat is, akik "törpetulajdonosok", de az osztalékelsőbbségi részvények birtokában ők viszik haza a mindenkori profit majd’ 100 százalékát.A betekintés megtörtént, de a Completus jogi képviselője felhívta figyelmünket "a megismert személyes adatok és értékpapírtitkok kezelése során a jogszabályi kötelezettségek megtartására, figyelemmel arra, hogy az érintettek semmilyen formában nem járultak hozzá azok nyilvánosságra hozatalához". Az ügyvéd szerint tehát semmit nem publikálhatunk abból, amit a saját szemünkkel - az ő jóvoltából is - láttunk. Ezt mi természetesen vitatjuk. Pláne, hogy az elénk tárt részvénykönyv és a fent idézett hivatalos dokumentumok között ordító ellentmondás van. A részvénykönyvben szerepelt egy név az osztalékelsőbbségi részvények mellett, amely nem különbözött Biró Lászlóétól - miközben a cégbíróságra leadott hivatalos cégpapírok szerint ott egy tőle független aktort kellett volna látnunk. Egy olyan nevet, aki a Completusból a 2021 é 2025 között kivett 9,8 milliárd forintnyi osztalék 99 százalékát eltette. Most tehát csak annyit tudunk teljes bizonyossággal állítani, hogy a Mediatorból néhány év alatt osztalékelsőbbségi technikával emeltek ki közel 10 milliárd forintot, ám a tényleges haszonhúzó személye ügyében újságírói eszközökkel - egyelőre - nem lehet igazságot tenni.Akadnak viszont olyan másodlagos adatok, amelyek egyértelműen a Tiborcz-körhöz sorolják a Completus Service Zrt.-t. A társaság cégjogi ügyeit az alapítás óta felváltva viszi két olyan ügyvéd (Nagy Zsuzsa Klaudia, M. Szabó Nóra), akit számtalanszor megtaláltunk már Tiborcz környéki magántőkelapos vagy egyéb üzletekben. A fent idézett G7-cikkből világossá vált, hogy a 27 milliárdos pénzutaztatásnál a BDPST és a többi közreműködő vállalat éves beszámolóit egy székesfehérvári könyvelőiroda Sukorón élő könyvelője készítette egységes sablon alapján - nos, az állami turisztikai kampányokból gazdagodó Completus Service esetében éppen ugyanez a könyvelő éppen ugyanezeket a sablonokat használta. Mi több, a Mediator-Completus-kör volt a Kopaszi-gáti BudaPart Downtown irodaház első beköltözője - márpedig az újbudai fejlesztési terület legmeghatározóbb tulajdonosa egy Tiborcz-féle magántőkealap, és ugyanebbe az épületbe időközben a BDPST alapkezelői portfoliójába tartozó Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. is behurcolkodott. Mindezek után szinte magától értetődik, hogy a közpénzzel kibélelt Mediator-Completus-csapat nemcsak az állam, hanem a BDPST Csoport marketingjében is részt vesz. És valóban: a kormányfő vejéhez tartozó Gránit Bank arculatmegújítását - Orbán Ráhel kreatívkodása mellett - médiaügynökségként a Mediator Group segítette, és hasonló volt a leosztás a Gránit Biztosító tavalyi kampánya esetében is.Ezzel még nem értünk a történet végére. Régóta írjuk, hogy a Tiborcz-kör máig nem állt le a vagyonhalmozással és a trófeagyűjtéssel, ám közben igyekszik megszabadulni azoktól az érdekeltségektől, amelyeknél egy gyors eladással nagy hasznot lehet realizálni a 2026-os választások előtt. Eddig irodaházakat és naperőműveket sóztak rá az államra, most nyáron pedig hirtelen a Mediator Groupot is magához vette egy Nagy Márton köreihez sorolt, kormánypénzzel telepumpált magántőkealap. A tényszerűség kedvéért a részleteket is ideírjuk: 2025 júniusában a Completus eladta a Mediator Group Kft.-t egy frissen alapított cégnek, a Win Online Média Zrt.-nek. Utóbbiban a többségi részesedés egy magánszemélyé (Bagyinszki Gábor), ám a társaság kisebbségi tulajdonosa és hitelezője az a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap, amelyet néhány hete a Nagyon Nagy Márton-sorozatban rajzoltunk körül.Miként megírtuk, a GloCap I.-ben lévő tízmilliárdokat az állami MFB Csoport biztosította - és ez a tőkealap rendre feltűnik társbefektetőként, üzleti "előkóstolóként" a Nagy családhoz kapcsolható magánprojektekben. Még pontosabban: a GloCap I. szinte csak olyan beruházásokhoz csatlakozott eddig, amelyekben Nagy Márton környezete is jelen van. Továbbá a kormányfő vejével szövetséges NER-üstökös, Balázs Attila épülő lakótelepei (Epres Liget, Kincsem) mögött találtunk némi GloCap-forrást, és ezzel a cikkel a Mediator Group is beíródott a magántőkealap futó projektjei közé. Szó szerint ez történt: még a múlt héten emailben érdeklődtünk a GloCap I.-et irányító Global Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél, hogy mennyi (állami eredetű) pénzt költöttek a Mediator-felvásárlásra, illetve miért nem szerepeltetik honlapjukon ezt a dealt az új befektetések között, ám válasz nem kaptunk - viszont hirtelen feltűnt a weboldal büszkeségfalán a Mediator Group Kft., mint "Magyarország egyik vezető, független, full-service reklámügynöksége".Maradt még egy csattanónk a végére - amely újabb bizonyíték arra, hogy mennyire összehangolta magát az állam, valamint a Tiborcz Istvánnal és Nagy Mártonnal rokonítható üzleti csoport. A GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap nemcsak a Mediatorba fektetett be most nyáron (a Win Online Média Zrt.-n keresztül), hanem az impozáns ügyfélkörrel (például BDPST) rendelkező Goodwill Communications Tanácsadó Kft.-be is. Lássunk csodát, ebben a cégben is egy olyan tulajdonos helyét vette át a GloCap I., amelyet korábbi írásainkban már odakötöttünk a Tiborcz-társasághoz: a Közép-Európai I. Magántőkealapét. Ezt a lecserélt alapot a kormányfő vejének legbejáratottabb barátja, Szécsényi Bálint kezeli; ő egyebek mellett arról híres, hogy tavaly megvette Tiborczék budai házát a Zalai úton, majd kitűzte ott a szingapúri zászlót, illetve kiragasztotta a kapura az oroszlános-tigrises címert. Azért kerültek ki a díszek az ingatlanra, mert Szécsényi a Szingapúri Köztársaság tiszteletbeli konzulja Magyarországon.És akkor még egy csavar: abban a Goodwill Communications Kft.-ben, amelyben a Szécsényi Bálint által kezelt egységet nemrég felváltotta a GloCap I., az alapító nem más, mint egy újdonsült közszereplő, Kondor Anna. Őt azért tűzte tollhegyre a sajtó, mert nemrég mindenféle diplomáciai és politikusi előélet nélkül kapott jelölést a szingapúri nagyköveti székbe.A belterjesség tehát a tetőfokára hágott: egy Nagy Márton-körbe tartozó, állami pénzeket kezelő magántőkealap nyáron "kimenekítette" a Tiborcz-térfélről a kormányzat külső turisztikai reklámügynökségét, a közmilliárdokkal jócskán megtámasztott Mediator Groupot, valamint a Goodwill Communications Kft.-t. Hogy a Nagy-klub mennyit fizetett a pénzgyárakért a Tiborcz-stábnak, titkolja a vevői oldal, de a 2026-os választások előtt praktikusnak tűnhetett valamelyest eltávolítani a cégeket a miniszterelnöki családtól. Pláne, hogy így az eddig kibányászott közel 10 milliárd forinton felül további gigapénzek állhattak a házhoz - vételár jogcímen. És mindeközben a Goodwill egyik birtokosát szingapúri nagykövetté lényegíti át a hatalom, a kommunikációs kft. volt közreműködője pedig "véletlenül" Szingapúr konzulja idehaza - aki a Tiborcz család volt villájánál is felhúzta az ázsiai kistigris zászlaját.A magyar állami kasszák, a miniszterelnöki családhoz köthető pénztárcák és a diplomáciai tisztségek közötti határok tehát 2025 őszére végképp elmosódtak.*A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Újabb titkos pénzgyárat azonosítottunk Tiborcz István közelében - Válasz Online
|
Újabb titkos pénzgyárat azonosítottunk Tiborcz István közelében
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2025/10/22/tiborcz-orban-turizmus-mediator-bdpst-tenyfeltaras/
|
2025-10-22 07:57:59
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
Az ítélőtábla ma véglegesen elutasította Ádám Zoltán keresetét, és az általa indított munkajogi perben a Corvinus Egyetemnek adott igazat - közölte az intézmény. A Corvinus eddig is kitartott azon álláspontja mellett, hogy a felmondás jogszerű és arányos volt, így elégedetten fogadja a bíróság megerősítő döntését. Az ítélet jogerős.Ahogy a Magyar Nemzet korában beszámolt róla, a Budapesti Corvinus Egyetem két munkatársa ellen azután indult etikai eljárás , hogy Ádám Zoltán azt állította, az egyik hallgatóval kivételeztek egy vizsgán. A közgazdasági intézet docense szerint a diák családja érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik, és a szülők személyesen és írásban is megpróbáltak nyomást gyakorolni az egyetem vezetőinél, hogy gyerekük lehetőséget kaphasson a vizsgára.Hónapokkal a botrány kivizsgálása után Szabó Lajos megbízott rektor arról beszélt, hogyÁdám Zoltán az egyéni ambíciója érdekében eszkalálta az ügyet,így nehezen mosható le a politikai szál.Ezek után elbocsátották Ádám Zoltánt, aki nem maradt sokáig munka nélkül, ugyanis tavaly januárban csatlakozott Baranyi Krisztina csapatához.További játékainkhoz kattintson ide!Borítókép: Illusztráció (
|
Jogosan rúgták ki a Corvinus volt docensét
|
Az egyetem még 2023-ban vált meg az alkalmazottjától, mert politikai szempontok motiválták a döntéseit.
| null | 1
|
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/10/corvinus-egyetem-elbocsatas-kirugas-adam-zoltan
|
2025-10-21 13:02:32
| true
| null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Buján zöldell a vadkenderbokor az Úri utcai műemlék ház udvarán, mintegy az élet diadalát hirdetve a mozdulatlanság felett. A több mint tízezer négyzetméteres budavári épületegyüttes csak a gyomnak és néhány kóbor macskának ad otthont, amióta az állam kilenc éve megvásárolta korábbi tulajdonosától, a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA).Az Úri és az Országház utca között elterülő hatalmas, kétszintes ingatlankomplexum immár hosszú évek óta pusztul. Homlokzatát repedések pókhálója futja be, amit inkább kihangsúlyoz, mint elrejt a szépségtapaszként felkent szürke malter. A földszinti ablakpárkányok mállanak - a poros ablaküvegekre turisták firkantanak szívecskét, monogramot -, és persze a vizesedés is ott hagyja nyomát a falakon.Pedig a műemlék házat még a Belügyminisztériumnak (BM) szánta a budai Vár központját kormányzati negyeddé alakító Orbán-kabinet. Ez nem is volt légből kapott ötlet, hiszen a XVII. században eredetileg a klarissza apácarendnek emelt épületet 1848-tól kormányzati szervek használták, az 1867-es kiegyezés és 1944 között pedig szintén a belügyi tárca működött itt. A kormány jelentős összeget fordított a műemlékegyüttes visszaszerzésére: mint az MTA sajtóosztályától megtudtuk, 2016-ban 9,4 milliárdért adták el az államnak az addig a Társadalomkutató Központ székhelyéül szolgáló komplexumot. Ehhez hozzájárult a Belügyminisztérium áthelyezését előkészítő engedélyezési és kivitelezési dokumentáció is, amit a Közterülettervező Zrt. (Közti) bruttó mintegy 800 millió forintért teljesített – azaz, az állam több mint 10 milliárdot költött a beruházásra.Minden jobb annál, hogy hagyják összedőlniA tervezett költözés jó eséllyel már nem fog megtörténni. – Alig van itt mozgás. Havonta egyszer behajt ide egy autó, néha megjelenik a biztonsági őr, és ennyi – mondja egy Országház utcai üzlet alkalmazottja. A férfi már hat éve dolgozik a volt MTA-épület közelében; ez idő alatt felújításnak, nagyobb karbantartásnak nyomát sem látta. Mint mondja, örülne, ha valami minisztérium vagy hivatal végre áttelepülne ide, mert minden jobb annál, mint hogy egy műemlék ház végül az enyészeté legyen. – Nem értem, hogy minek hagyják ezt lerohadni, miközben az utca végében meg új palotát rittyentenek – mutat az Országház utca végén álló, a Szentháromság térre néző neogótikus, tornyos-kőcsipkés csodára.Nyilatkozónk palota alatt Magyar Királyi Pénzügyminisztérium frissen újjáépített, Zsolnay tetőcserepekkel borított tömbjét értette, amelynek költségei egyre csak nőttek a beruházás kezdete, 2021 óta: az Átlátszó értesülése szerint közel 70 milliárd forintért fejezték be a kivitelezést. Az épületbe azonban mégsem pénzügyi, hanem a belügyi tárca költözött be, elhagyva korábbi, V. kerületi székházát. Pintér Sándor minisztériuma így most alig 40 méterre üzemel attól a műemléktömbből, amelyet eredetileg nekik szántak, s ami azóta is kong az ürességtől.Hogy ez a furcsa helyzet miért alakulhatott ki, arról igyekeztünk minden érintett felet megkérdezni. Az MTA az eladás utáni állapotról értelemszerűen nem nyilatkozhatott, de az ügy többi szereplője sem adott részletes választ: a belügyi tárca Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV Zrt.) irányított minket, a vagyonkezelő pedig „kormányzati döntéssel” magyarázta, hogy az épülettömb végül mégsem a BM-hez került. Lapunk hiába kért bejárást a volt akadémiai épületbe, az MNV nem reagált kérésünkre – annyi azonban kiderült, hogy az állami cég még nem döntött az ingatlan értékesítéséről.Így egyelőre azt sem tudjuk, hogy a vagyonkezelő mennyiért válna meg a budavári tömbtől, amely így, leromlott állapotában is értékesnek számít. A lapunknak névtelenül nyilatkozó szakértő és az Ingatlan.com becslése alapján az épületegyüttes – méretét, elhelyezkedését és műemlék jellegét tekintve – jelenleg 14–15 milliárd forintot is érhet. Ha az MNV később ennél olcsóbban ad túl az ingatlanon (aminek hasznosítására eleve tízmilliárdos állami forrást szántak), az kérdéseket vethet fel az állami vagyon tisztességes kezelésével kapcsolatban.Tiborcz szólt: nem ő a titokzatos vásárlóGazdát talált ugyanakkor a Belügyminisztérium előző épülete, amire szeptember utolsó hetében csapott le valaki; a vagyonkezelő ingatlanárverésén bruttó 50,7 milliárd forintot fizettek az V. kerületi József Attila utca 2–4. alatti irodaházért. Hogy ki a vásárló, az MNV lapunk kérdésére nem árulta el – érvényes adásvételi szerződés ugyanis még nem született, a cég pedig addig nem adhat tájékoztatást az információs önrendelkezési jogról szóló törvény előírásai miatt. Egyelőre nem szerepel új tulajdonos az eladott V. kerületi székház tulajdoni lapján sem.A szállodaövezetben található műemlék épület kedvező adottságai miatt többen Tiborcz Istvánt sejtették a vétel mögött, hiszen a Tiborcz irányítása alatt álló BDPST Group mára számos értékes fővárosi hotelt vásárolt fel részben vagy egészben, beleértve a Marriottot vagy a Gellért Szállót is. A Magyar Hang kérdésére azonban a cégcsoport kategorikusan cáfolta, hogy ők lennének a volt BM-központ új tulajdonosai. „A BDPST Group eddig sem indult, és a jövőben sem fog indulni az MNV belvárosi ingatlanokra vonatkozó tenderein (…). Hangsúlyozzuk, hogy a BDPST Group az elmúlt 10 évben is magánbefektetőktől, és nem az államtól vásárolta az ingatlanjait.” – írták. Hamarosan azonban fény derülhet rá, hogy ki az új Nádori utcai tulajdonos. Lapunk pedig annak is utánajár, hogy miért volt egyáltalán szükség a belügy Várba költöztetésére.
|
Kárban tartás: évek óta üresen áll a Pintér Sándoréknak szánt budavári műemlék ház
|
Milliárdokat költött az állam az MTA várbeli központjára, hogy aztán semmire se használják.
| null | 1
|
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/karban-tartas-evek-ota-uresen-all-a-pinter-sandoreknak-szant-budavari-muemlek-haz-181358
|
2025-10-16 06:00:00
| true
| null | null |
Magyar Hang
|
Arra kérheti Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy vizsgálja ki saját prémium-kifizetési gyakorlatát, miután visszaélésekre bukkant ezzel kapcsolatban a Budapest Brand működésére felállított eseti vizsgálóbizottság - erről beszélt Gál József, a testület elnöke, a Podmaniczky Mozgalom frakciójának képviselője a Magyar Hang kérdésére. A bizottság mandátuma októberig tart, így hamarosan végső jelentést is tesznek munkájukról, amelyet az e havi közgyűlési ülésre visznek be.A Budapest Brand a főváros márka és turizmus stratégiájáért felelt, de például fesztiválok, vásárok szervezését is intézte. Ám működése alatt több kritikát is kapott, miszerint nem bánt felelősen a közpénzekkel. A Brand fővárosi támogatását Vitézy Dávid javaslatára szinte lenullázták a 2025. évi költségvetésben, hogy átcsoportosítsák a pénzt állatvédelemre és BKK-rendészetre, és bár a cégnek maradtak saját bevételei is, pár hónapra rá Karácsony Gergely kezdeményezte a vállalat felszámolását, amely még jelenleg is tart. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója ezt akkor úgy indokolta: az elmúlt hónapok közgyűlési vitáit követően a Budapest Brand Zrt. "de facto megsemmisült". A Brand működését ért kritikákra viszont a Tisza javaslatára vizsgálóbizottság állt fel februártól. Ez végül nemcsak a Brandet, de a DK módosítására a 2020 novemberétől működő cég még Tarlós-éra alatti jogelődjeit is vizsgálta (Budapest Fesztivál- és Turisztikai Központ, illetve Budapesti Városarculati Nonprofit Kft), míg a Fidesz kérésére a főváros reklámszerződéseit is átnézték 2014-ig visszamenőleg.A vizsgálóbizottság tagjai közül öten egy-egy területért feleltek, de az összes bizottsági tag bármelyik területen vizsgálódhatott. Bár külön terület nem tartozott hozzá, Gál József kifejezetten a Budapest Brandet vizsgálta. Szúrópróbaszerűen 140 üggyel kapcsolatban kért ki információkat a cég működésével kapcsolatban, ezek egy részét elektronikusan kapta meg, más dokumentumokat pedig személyesen, adatszobában tudott megtekinteni. Mint mondta, eleinte nehézkesen kapták meg az adatokat, illetve Faix Csabát, a Brand volt, idén április elsején felmondott vezérigazgatóját is hiába hívta meg két alkalommal is a testület az ülésére, ő nem kívánt elmenni, és legitimnek sem tekintette a működésüket. Utóbbi miatt végül Karácsony Gergely fel is szólította őt, hogy működjön együtt a bizottsággal. Faix bár később nem ment el a bizottság üléseire, a főpolgármester jelzése után még a vizsgálat elején, egy alkalommal megbeszélést folytatott a tagokkal a bizottság által kért iratanyag kiadásának folyamatáról.Gál József szerint a legaggályosabb a Brand ügyében Karácsony Gergely prémium-kifizetési gyakorlata volt. A Brand javadalmazási szabályzata szerint az érintett vezetőnek az éves bruttó munkabér 40 százaléka fizethető ki prémiumként akkor, ha a vállalat éves beszámolóját elfogadták és bizonyos előre meghatározott célkitűzéseket teljesített. Az elnök szerint ezeket a célkitűzéseket év elején vagy legalább azok megvalósításának megkezdése előtt kéne megállapítani, ehhez képest a főpolgármester ezt a Brand működése alatt mindig csak év végén (egyszer novemberben, a többi esetben decemberben) tette meg visszamenőlegesen, utólag meghatározott célok után, amit addigra már teljesített is az érintett vezető - ez szerinte akár a Munka Törvénykönyvét is sértheti. - Probléma, ha nem előzetesen állapítanak meg célokat a vezető tisztségviselőknek, hiszen így nem lesz motivált a vállalatvezető a jobb teljesítményre, ez pedig leszivárog a munkavállalókhoz is - mondta. Az elnök felhívta a figyelmet: ha kiszámoljuk a nyilvánosan hozzáférhető adatokból, Faixnak 2021-23 között több mint bruttó 20 millió forintot fizetett ki a főváros prémiumként, helyettesének, Bakó Ágnesnek pedig ezek alapján hozzávetőlegesen ugyanennyit. (Karácsony Gergely egyébként tavaly nyilvánossá tette a 2023-as évre vonatkozó prémiumokat, a lista ezen a linken érhető el). Gál József szerint pedig több alkalommal előfordult azt is, hogy az üzleti tervet nem teljesítette a Brand, például éveken át csúszott az abban megígért, általuk fejlesztett applikáció bevezetése - ennek ellenére mégis jóváhagyták a vezetésnek a prémium 100 százalékos kifizetését. Emiatt Gál József kezdeményezni fogja, hogy a közgyűlés szavazza meg, hogy Karácsony Gergely vizsgáltassa ki saját prémium-kifizetési gyakorlatát.Indítványozza Gál József azt is, hogy a 2024. évre vonatkozóan ne fizessenek prémiumot Faix Csabának, illetve egykori helyettesének, Bakó Ágnesnek se, ugyanis a cég működésével kapcsolatban több megkérdőjelezhető gyakorlatot is talált. Például bár nem törvénytelen, de Gál József sokallta, hogy három vezető autóhasználatára (lízingre, üzemanyagra, eseti parkolásra, kocsimosásra) 2020 és 2024 között összesen 35 millió forint ment el. Ugyan az érintettek legálisan használhatták magáncélokra is a járműveket, de az elnök szerint ezt a gyakorlatot is érdemes lenne felülvizsgálni. Felvetettük neki, hogy ha magáncélokra se lehetne autót használni, az tovább csökkentené a fővárosi vállalatok vonzerejét, hiszen pénzhiányos állapotban, kiélezett politikai helyzetben kell eleve dolgozniuk. Gál szerint ez egy jogos felvetés, de az is elvárható, hogy a cégvezetők példát mutassanak és például a közösségi közlekedéssel járjanak be munkahelyükre. A Brand székhelye ugyanis a Városházán volt, amely a Budapest egyik közösségi közlekedéssel legjobban megközelíthető csomópontja, a Deák Ferenc tér közelében található. Utóbbi miatt sérelmezte a cég vezetőinek parkolási gyakorlatát is. A Városháza udvarán 2024 áprilisáig, a Pop Up Park megnyitásáig számtalan parkolóhely volt igénybe vehető a dolgozóknak, azt követően viszont ezek száma lecsökkent. A Brand vezetés ennek ellenére már korábban is bérelt parkolókat a környéken, ám az új park megnyitása után a Kempinski Hotel Corvinus Budapest ötcsillagos luxusszálloda parkolójában béreltek két helyet, ahol egy darab parkoló havi 120-125 ezer forintjába került a budapestieknek. Gál szerint nem tudni, hogy a Brand vezetése tett-e erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az immár kevesebb, de még létező városházi parkolóhelyeket igénybe vegyék, ahogy az sem világos, hogy ha már a környéken bérelnek, miért nem olcsóbban tették azt, ugyanis erre parkolóhelyenként havi 70-80 ezer forintért is lett volna lehetőség. Összesen egyébként egy év alatt 3,3 milliót parkolt el a Brand két vezetője a Kempinski garázsában. - Tudom, hogy nem milliárdokról van szó, de bicskanyitogatónak tartom, hogy mikor csődközelben a főváros, ilyet engednek meg maguknak cégvezetők. Ez jól mutatja a hozzáállásukat a rájuk bízott közpénzhez is - mondta.A bizottsági elnök bírálta azt is, hogy az egyik, Budapest Brand által lebonyolított kampány hasonló szlogennel és grafikával futott, mint Karácsony Gergelyé a tavalyi önkormányzati választás előtt. A Brand Egészséges Budapest szűrőbusz-programot bonyolított le 71,5 millió forintért, ebből 17 millió forint ment hirdetésre. Ám nemcsak a program időtartama mutatott átfedést az önkormányzati választás kampányáéval (mindkettő 2024 áprilisa és júniusa között zajlott), de a program szlogenje és a főpolgármester választási szlogenje is megegyezett, mindkettő "+5 évet" ígért a budapestieknek, ráadásul grafikailag is hasonló volt. Emiatt Gál József úgy gondolja, szorosabban kéne felügyelni a fővárosi cégek kommunikációját, hogy ne lehessen az erőforrásaikkal visszaélni a kampányok alatt. Például elképzelhetőnek tartaná, hogy a fővárosi cégek - indokolt közcélú és közérdekű tájékoztatási eseteket leszámítva - ne költhessenek kommunikációra kampányidőszakban. Szükségesnek tartaná egy olyan online adatbázis létrehozását is, ahol látni lehetne, hogy a fővárosi cégek mit és mennyiért kommunikálnak.Gál József kezdeményezni fogja azt is, hogy a főváros tulajdonában lévő gazdasági társaságok, intézmények és alapítványok vezetői számára kötelező legyen az együttműködés a vizsgálóbizottságokkal, miután ez nem ment gördülékenyen Faix Csabával. Ennek érdekében módosíttatná az érintettek munkaszerződését is, hogy lehessen jogkövetkezménye annak, ha nem segítik a vezetők a vizsgálatokat, akár fel is lehessen mondani nekik. A vizsgálóbizottság teljes jelentését hétfőn hozzák nyilvánosságra.
|
Budapest Brand-vizsgálóbizottság: sérelmezik Karácsony Gergely prémium-kifizetési gyakorlatát
|
Gál József elnök több ponton is kritizálta a ma már felszámolás alatt lévő cég egykori működését.
| null | 1
|
https://hang.hu/belfold/budapest-brand-vizsgalobizottsag-serelmezik-karacsony-gergely-premium-kifizetesi-gyakorlatat-181417
|
2025-10-13 12:08:00
| true
| null | null |
Magyar Hang
|
Nyolc cég jelentkezett a Belügyminisztérium rendezvényszervezésre kiírt tenderére, amit - szemben a megszokottakkal - nem a kormányközeli vállalkozó Balásy Gyula egyik cége nyert el. Sőt: a Lounge Event Kft. az egyik legkevesebb pontszámot kapta az értékelés során. Igaz, őket legalább nem zárták ki a versenyből, mint a borászati kormánybiztos érdekeltségébe tartozó Roxer Kommunikációs Ügynökséget. A 26 milliós keretszerződést a Globál Konferencia Kft.-vel írja alá a minisztérium.Nemzetközi projektek rendezvényszervezési feladataira írt ki közbeszerzési eljárást a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium június végén. Mint írták, a minisztérium számos nemzetközi, illetve európai uniós forrásból finanszírozott projektet hajt végre, amelyek keretében rendezvényeket is megvalósít. Ezek lebonyolítására kerestek szolgáltatót.Adta volna magát, hogy a tavaly 75 milliárdos keretmegállapodást elnyerő Balásy-cégek végezhetik a rendezvényszervezést, ahogy a legtöbb állami szervezet esetében is teszik. A Belügyminisztérium azonban saját tendert írt ki, és még az elvárt referenciákat sem vitte túlzásba.Az ajánlattételi felhívás szerint bárki jelentkezhetett, aki az előző években lebonyolított 1 db, legalább 40 fő részvételével megvalósuló rendezvényt, ahol biztosított catering és szállás szolgáltatást is. Emellett rendelkezik 1 fő olyan szakemberrel, aki legalább felsőfokú végzettségű, és legalább 36 hónap rendezvényszervezési szakmai tapasztalattal rendelkezik.Ennek megfelelően volt is verseny a megbízásért: a felhívásra 8 cég jelentkezett. Az ajánlatok értékelése az ajánlati ár alapján történt, amelynek összesített súlyszáma 900 volt. Ezen belül a szinkrontolmácsolás 23, a rendezvényhelyszín 38, a rendezvénytechnika 53, a catering 485, míg a szállás biztosítása 301 súlyszámmal szerepelt az értékelésben. Így alakult ki a következő sorrend:Globál Konferencia Kft. - 9651,54 pont;"PROJMEN" Projektmenedzselő, Pályázatíró és Tanácsadó Kft. - 8570,79 pont;AXIA Group Szolgáltató Zrt. - 7761,10 pont;Bács-Szakma Non-profit Közhasznú Zrt. - 7373,12 pont;Lounge Event Kft.- 6311,39 pont;Medius Első Győri Közvélemény- és Piackutató Bt. - 6226,69 pont;PLANB Magyarország Kft. - 4390,37 pont;Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. - érvénytelen ajánlat.Vagyis a tendert a Globál Konferencia Kft. nyerte a legmagasabb pontszámmal. A többi cég ajánlatát nem bírálták el érdemben (mivel drágábbak lettek volna), viszont a Rókusfalvy Pál borászati kormánybiztos érdekeltségi körébe tartozó Roxer Kommunikációs Ügynökséget kizárták, mert nem nyújtott be árindokolást.A kormányközeli Balásy-cég, a Lounge Event Kft. pedig az egyik legdrágább ajánlatot adta.Ez abból a szempontból figyelemre méltó, hogy Balásy Gyula cégei évek óta gond nélkül nyerik a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) kommunikációs és rendezvényszervezési tendereit, miközben többször is felmerült velük szemben a túlárazás gyanúja.A Belügyminisztérium tenderén mindenesetre biztosan nem voltak elég olcsók, így nem velük, hanem a Globál Konferencia Kft.-vel kötik meg a 26 millió forintos keretszerződést. A budapesti székhelyű, mindössze 2 fős társaság feladata lesz a "Magyar, szlovák minőségbiztosítási mechanizmus kidolgozása a határigazgatás területén", az "Együttműködések rendszerének területi és országos fejlesztése", "Az Európai Migrációs Hálózat Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pontjának 2023-2025. évi munkaprogramja", és "Az áldozattá válás megelőzését célzó tevékenységek megvalósítása" című projektek kapcsán megrendezésre kerülő események lebonyolítása.A Globál Konferencia egyébként nem először kap megbízást a Belügyminisztériumtól: már 2016-ban is dolgoztak nekik. Emellett nyertek tendert a Pénzügyminisztériumtól és az Oktatási Hivataltól is.Katus Eszter
|
Túl drága volt a Belügyminisztériumnak Balásy cége, más kapja a megbízást
|
A Belügyminisztérium rendezvényszervezésre kiírt tenderén nagy volt a verseny, a Lounge Event Kft. csak az ötödik lett a rangsorban.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/10/15/tul-draga-volt-a-belugyminiszteriumnak-balasy-cege-mas-kapja-a-megbizast
|
2025-10-15 12:48:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Mesterséges intelligenciától várta a kormány, hogy gyorsabb lesz a hivatali ügyintézés, de úgy tűnik, az eszközök nem működnek. Legalábbis Csongrád-Csanád megye kormányhivatalaiban ezt tapasztaltuk, amikor megnéztük az úgynevezett MIA Pontokat. Ráadásul a projektben résztvevő hat szervezet egyike sem tudta megmondani, mennyi ügyet intéztek eddig az állampolgárok az uniós támogatásból felállított gépeken.Szomorúan áll a sarokban, mintha új lenne, de a felirat szerint nem működik - így várják Csongrád-Csanád megyében az úgynevezett MIA Pontok az ügyfeleket. Pedig ezekre azért költött az állam uniós pénzt, hogy könnyebb legyen az állampolgárok élete. A jelek szerint ez nem sikerült.2,6 milliárd forint EU-s támogatás"Új, mesterséges intelligenciával támogatott, érintőképernyős önkiszolgáló ügyintézési pontokon is lehet már ügyet intézni a kormányablakokban. Az ún. MIA Pontokon elhelyezett eszközöket (Mesterséges Intelligencia Asszisztens) mindenki kipróbálhatja, országszerte közel 200 helyszínen. A projekt 2,6 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2020-00058 "Adminisztratív terhek csökkentése" című konstrukció keretében.A kormányablakokban kialakított MIA Pontok érintőképernyős eszközein könnyen, gyorsan, ügyintézői beavatkozás és sorban állás nélkül lehet meghatározott ügyeket elektronikusan intézni. Különlegesség, hogy az eszközökön a magyarorszag.hu központi e-ügyintézési portálon megszokott ügytípusok egy részével már most találkozhatunk: például vezetői engedély és személyi igazolvány pótlása, gépjármű ügyek, anyakönyvi kivonat- és erkölcsi bizonyítvány igénylése" - írta a kormanyhivatalok.hu 2022 novemberében.A magyarorszag.hu-n a helyszíneket is el lehet érni. Az ott megjelent hírben kiemelték, hogy"A MIA Pontok bevezetése újabb mérföldkő és egyben fontos kormányzati lépés a jól működő, költséghatékony és mindenekelőtt ügyfélbarát e-közigazgatás kialakítása felé."Emellett azt is jelezték, hogy "a projektet a Széchenyi 2020 program keretében a Belügyminisztérium, a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Digitális Magyarország Ügynökség alá tartozó szervezetek (IdomSoft Zrt., Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.) valósítják meg."Csongrád megyében egy sem üzemelElvileg a Csongrád-Csanád megyei kormányhivatalokban is működnek ilyen önkiszolgáló ügyintézési pontok, ám mindet felkerestük, és egyik sem üzemel. A legtöbb kihúzva várja sorsát.Közérdekű adatigénylésben ezért megkérdeztük a projekt honlapján szereplő hat szervezetet, hogy a MIA Pontokon 2022-es bevezetésük óta mennyi ügyet intéztek.Mind a hat szervezet - Belügyminisztérium, Budapest Főváros Kormányhivatala és a Digitális Magyarország Ügynökség alá tartozó szervezetek (IdomSoft Zrt., Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a NISZ Zrt. - azt válaszolta, hogy "az igényelt adat nincs Társaságunk kezelésében" vagy, hogy az adott szervezet "nem minősül adatkezelő szervnek".A Csongrád-Csanád megyei Kormányhivatalt ezért email-ben is kerestük, és némi noszogatás után ők azt válaszolták, hogy:"Az eszközök nem a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal tulajdonát képezik, üzemeltetésük nem a kormányhivatal hatásköre."Vagyis a jelek szerint úgy költött el az állam 2,6 milliárd forint uniós támogatást, hogy annak haszna erősen megkérdőjelezhető. A gépek egy része egészen biztosan nem üzemel, az illetékesnek megjelölt állami szervek és cégek nem rendelkeznek információkkal a hatékonyságukról, és arról sem, hogy miért állnak a gépek kihúzva a sarokban.Segesvári CsabaCímlapkép: MIA Pont az egyik kormányhivatalban (a szerző felvétele)
|
Nem működnek a 2,6 milliárd forint EU-s pénzből létrehozott önkiszolgáló pontok a Csongrád megyei kormányhivatalokban
|
MIA, vagyis Mesterséges Intelligencia Asszisztens. Jól hangzik, de senki sem tudja, hogy használták-e a gépeket valaha.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/10/15/nem-mukodnek-a-26-milliard-forint-eu-s-penzbol-letrehozott-onkiszolgalo-pontok-a-csongrad-megyei-kormanyhivatalokban
|
2025-10-15 14:31:11
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Augusztus végén írtuk meg, hogy a köztársasági elnök hivatala maximum 3 éves és 120 millió forint értékű keretszerződést kötne egy autójavító céggel, amely elvégezné a Sándor-palota 49 autójának javítási és karbantartási feladatait. Most feltöltötték az EKR-be a tender bírálati összegzését, amely szerint a megbízást nem más, mint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. kapta. Rajtuk kívül mindössze egy cég adott be ajánlatot, de ez nem is meglepő annak fényében, hogy a felhívásban meghatározott referenciák az átlagos autószervizeket eleve kizárták a versenyből.Úgy tűnik, megvan a nyertese annak a közbeszerzési eljárásnak, amit gépjármű-javítási és karbantartási szolgáltatásokra írt ki a Sándor-palota nyár végén. Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatala ugyanis nyilvánosságra hozta a tender bírálati összegzését, amelyben az áll, hogy a legkedvezőbb ajánlatot a felcsúti Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. adta. Rajtuk kívül mindössze egy cég, az alig 1 éves, nyíradonyi Varga Vasúti és Közúti Járműjavító és -gyártó Kft. jelentkezett, de mivel drágábbak lettek volna, az ő ajánlatukat már el sem bírálták. (A tulajdonos Varga József egyéni vállalkozóként dolgozott már többek között a rendőrségnek és a NAV-nak is.)A Mészáros M1 Szerviz Kft. feladata lesz a javításon és karbantartáson túl a teljes körű karambolos javítások és az ehhez tartozó biztosítási ügyintézések végrehajtása, a műszaki vizsgára felkészítés és vizsgáztatás, 24 órás rendelkezésre állás, autómentési lehetőség biztosítása Magyarország és az Európai Unió területén, illetve a gumizási feladatok ellátása is.A céggel 120 000 000 forint értékű keretszerződést kötnek, amelynek időtartama 24 + 12 hónap.A Sándor-palota a keretösszeg 50 százalékára vállal lehívási kötelezettséget. A kiírásban hangsúlyozták azt is, hogy a megadott mennyiség csak tájékoztató jellegű, tekintettel arra, hogy az érintett gépjármű állomány mennyisége és összetétele is változhat a keretszerződés teljesítése alatt. Ennek megfelelően az ajánlatkérő fenntartja azon jogát, hogy a szerződés hatálya alatt a tényleges szükségleteknek megfelelően + 20 százalékkal eltérjen a felhívásban megjelölt mennyiségtől.Az EKR-be feltöltött dokumentumok szerint a Sándor-palotának jelenleg 49 autója van, ezekre vonatkoznának a feladatok:7 db Volkswagen Multivan/Carawelle,5 db Volkswagen ID4,4 db Volkswagen T-Roc,1 db Volkswagen Caddy,3 db Volkswagen eGolf,1 db Volkswagen Tiguan,2 db AUDI,17 db Skoda SuperB,7 db Skoda Octavia,1 db Skoda Kodiaq,1 db Skoda Yeti.A felhívásra egyébként nem volt egyszerű jelentkezni. Az ajánlattevőknek rendelkezniük kell(ett) többek között legalább 10 db hidegpadlós, szerelőaknás (vagy emelős) műhelyi állással, legalább 2 darab hidegpadlós, a fényezési munka előkészítésére, és további 2 darab hidegpadlós, pormentes, festékszórásra szolgáló helyiséggel, illetve legalább 15 db gépjármű tárolására alkalmas zárt fedett telephellyel is.Ezek a feltételek együtt inkább egy nagy, integrált komplexumra vonatkoznak, mint egy átlagos szervizre.Emiatt a kisebb független szervizek, valamint azok a márkaszervizek, amelyek csak mechanikai javítást végeznek, illetve minden olyan szolgáltató, amely nem tart fenn saját fényezőüzemet, már nem ment át a rostán. Ennek fényében talán nem olyan meglepő, hogy mindössze két cég tett ajánlatot.Hogy megfeleljen az alkalmassági feltételeknek, még a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt.-nek is be kell(ett) vonnia a teljesítésbe a Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-t és a Mészáros M1 Szerviz Kft.-t is.A miniszterelnök barátjának cégei dolgozhatnak a köztársasági elnök autóinA nyertes cégek Orbán Viktor miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségébe tartoznak. Mindegyik társaságról többször írtunk már.A Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt.-vel kapcsolatban éppen pár napja számoltunk be arról, hogy megkapták az Országos Mentőszolgálat 4 évre szóló, összesen 10 milliárd forint értékű megbízását járművek javítására. De ugyanők szerelhetik a MÁV több mint 400 gépjárművét is 1,2 milliárd forintért.A Mészáros M1 Szerviz Kft. az Állatorvostudományi Egyetemnek biztosít öt autót, de a HUN-REN Központ is tőlük és a Mészáros M1 Autókereskedő Kft-től bérel full extrás autókat. Emellett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is a Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-t választotta flottaszolgáltatás biztosítására, akárcsak a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. Arról, hogy a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. bevétele hogyan nőtt 18,4 milliárd forintra irányítottnak látszó flottatenderek árnyékában, itt írtunk. A Mészáros-cégeket is érintő tenderekkel kapcsolatos nyomozásról pedig ebben a cikkben számoltunk be.Az egyik legérdekesebb friss hír a cég(ekkel) kapcsolatban talán mégis az, hogy Mészáros Lőrinc budaörsi autókereskedésében már kormányablak is nyílt, az 1,1 millió forintos bérleti díjat pedig az állam fizeti. Az interneten elérhető információk alapján az országban működő 9 Gépjármű Ügyintézési Pont közül ez az egyetlen olyan, amely nem állami/önkormányzati épületben, hanem egy magáncég telephelyén található.Katus Eszter
|
Mészáros Lőrincék cégei szervizelhetik a Sándor-palota 49 autóját 120 millióért
|
A közbeszerzési eljárásra a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt.-n kívül mindössze egy cég jelentkezett, de ez nem is meglepő az elvárt referenciák fényében.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/10/17/meszaros-lorincek-cegei-szervizelhetik-a-sandor-palota-49-autojat-120-millioert
|
2025-10-17 08:56:03
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A kormány sportcélú kiemelt beruházássá nyilvánította az Újpest új stadionjának megépítését - az Építési és Közlekedési Minisztérium csütörtökig várta az észrevételeket, a péntek esti Magyar Közlönyben meg is jelent a rendelet.Nem a régi helyén, hanem egy volt gyártelepen húznák fel, Újpest-kertváros kellős közepén, egy jelenleg még szennyezett területen.A helyi civilek aláírást gyűjtenek a stadionépítés ellen, és nehezményezik, hogy az önkormányzat nem áll melléjük.Az önkormányzat szerint nekik nem osztanak lapot egy kiemelt beruházásnál, de tárgyalásokon képviselik a kertvárosiak érdekeit a Mol-csoporttal szemben."Orbán Viktor: - És a pályákat nem lehet ide-oda huzigálni, mert a pálya, most nem ezért jöttünk össze, ez nem a Nemzeti Sport podcastja, de a dolog lényege a játék lelke. A játék lelke helyhez kötött. Ahol a pálya, ott a lelke. Futballpályákat nem lehet tologatni jobbra-balra. Persze néha kell újakat építeni, de a lényeg, hogyha megvan a régi, azt...Dopeman: - Akkor legyen ott.Orbán Viktor: - A Puskás Stadionban, ott azért van minden úgy, mert Öcsi bácsi pontosan ott végezte el a kezdőrúgást, ahol ma a középkör van. Abból én nem engedtem, mert az a lelke a dolognak. Most Felcsúton is az volt, hogy ott volt a futballpálya, ahol én fölnőttem. Hiába volt az én házam legközelebb, nem tolhattam odébb a pályát, megöltem volna száz év lelkét."Az 1922. szeptember 17-én átadott, mai nevén Szusza Ferenc Stadion több mint száz éve az Újpesti futballcsapat otthona. (A nyitómeccsen 2:1 a Ferencváros ellen.) Ha elfogadjuk Orbán Viktor érvelését az idézett, augusztus elején adott interjúból, akkor a Mol, az újpesti focisták új tulajdonosa arra készül, hogy megöli száz év lelkét. Az már csak hab a tortán, hogy az Újpest Orbán gyerekkori kedvenc csapata, amit amúgy lázadásból választott, apja és nagyapja ugyanis fradista volt.Ledarálták a gyáratEhhez képest az Újpest új stadiont akar építeni, méghozzá nem a régi helyén, hanem attól 2,6 kilométerre, a Fóti út 141. szám alatt. A 2020-as évek elején felszámolt Tungsramnak voltak itt gépgyárai. Az ingatlan az épületekkel együtt Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató érdekeltségébe került, miközben az Újpest FC a Mol Vagyonkezelő Zrt.-é lett. Ezek után döntöttek úgy Újpesten, hogy nem maradnak a régi, az első Orbán kormány alatt teljesen felújított stadionban, hanem újat építenek. És a szóba jöhető helyszínek közül pont a Hernádi érdekeltségébe tartozó nyerte el a tetszésüket.Az egykori Tungsram gyárépületeit január és április között már le is bontották, a törmelékeket ledarálták, ennyi látszik most a kerítésen benézve.Először tavaly novemberben jártunk a helyszínen, akkor még álltak az épületek, a helyeik pedig arról vitatkoztak, mi lenne a jobb: stadion vagy lakópark, döntés ugyanis nem volt az ügyben, de már akkor minden jel arra utalt, hogy stadion. A bontás után, idén júniusban a Mol-csoport közleményben tudatta: a Fóti úton akarja megépíteni a 18 ezres, 22 ezresre bővíthető stadiont. Pár hétre rá Ratatics Péter, az Újpest FC elnöke, egyben a Mol egyik felsővezetője tartott lakossági fórumot, és nem hagyott kétséget afelől, hogy a stadiont meg akarják építeni, legyen bármekkora is a lakossági tiltakozás.Ha ellenkeztek, rosszabb leszA fórum legérdekesebb mozzanata az volt, hogy kiderült: a Mol két verzióval számolt. Az egyikbe bevonnák az önkormányzatot, a másikba nem. Az A-verzió szerint az önkormányzat partner lenne abban, hogy eladja az önkormányzati tulajdonú környező telkeit, így nem kellene a kertvárosi utcákat érintve megközelíteni a stadiont a villamosról, vonatról leszálló drukkereknek, és még közpark is lenne. A B-verzió - és ezt nem lehet másként, csak zsarolásként értelmezni - az önkormányzat ellenkezése esetén nem lenne közpark, önkormányzattól se vennének telket, így a stadion forgalma a kertvárosi utcákra zúdulna. Mindezt megtehetik, hiszen sportcélú kiemelt beruházássá nyilvánították a stadionépítést. A NER-re jellemző módon az Építési és Közlekedési Minisztérium csütörtökig várta az észrevételeket, péntek este pedig meg is jelent a Magyar Közlönyben. (Eddig ipari létesítményekre volt kiemelésük, ezt kihasználva tudtak az önkormányzatot megkerülve bontani az év elején.)Megkérdeztük az újpesti önkormányzatot, ők hogyan értelmezik a nyári fórumon elhangzottakat, történt-e bármilyen előrelépés az ügyben? Azt írták, hogy a hatályos szabályozási tervük kizárja a stadionépítést és a tömeges lakásépítést is. (Korábban lakópark építése is felmerült ezen a területen.) Ha rajtuk múlna, kereskedelmi, kutatási, intézményi, irodai célra hasznosítanák a területet. Csakhogy nem rajtuk múlik. A kormányzati kiemeléssel "az önkormányzatnak jogilag semmilyen beleszólása nincsen, azaz csak egy lehetősége marad, tárgyalásokat folytatni".Vita a talajvíz-szennyezettségrőlA kertvárosi civilek az egyik nyári lakossági fórumon értesültek arról, hogy létezik egy környezetvédelmi tényfeltáró dokumentáció. Ezt a Tungsram megbízásából készítették 2021-ben, és nemcsak a gyárterület szennyezéseit vizsgálták, hanem a környékbeli utcákét is. A kertvárosi civil szervezet közérdekű adatigényléssel fordult az önkormányzathoz, mert tudomásukra jutott, hogy bizonyos házaknál a víz a mai napig alkalmatlan fogyasztásra, fürdésre és haszonnövények locsolására, számos felsorolt anyag értékhatára a megengedett határ felett van jóval és súlyos egészségkárosító hatással rendelkezik. (Hasonló szennyezésre derült fény Rákospalotán is az egykori Budapesti Finomkötöttárugyárral szomszédos utcákban, itt egy óvodát be is kellett zárni.)A kertvárosi civilek azt is kérték az önkormányzattól, hogy bármilyen építkezés csak akkor kezdődhessen, ha a talaj és a talajvíz szennyezettségét felszámolják, a kemikáliák határértéke tartósan az egészségügyi határérték alatt marad, mindezt független szakértő is megerősíti.A kertvárosi civileket az újpesti jegyző ezután átirányította a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályához, ahonnan azt a választ kapták, hogy a dokumentumot már 2021-ben megküldték az önkormányzatnak.A kertvárosi civilek nem értik, hogyan nem volt erről tudomásuk. Már csak azért is, mert elég súlyos állítások vannak a környezetvédelmi tényfeltáró anyagban, amit azóta az újpesti önkormányzat is kirakott az oldalára.A szennyezés csakugyan nem állt meg a gyárkapunál, hanem attól északra és nyugatra is kimutathatók egyes szennyezőanyagok a talajvízben, amik "kockázatot jelenthetnek az itt élők számára"."A szennyezés terjedésének modelljével kapott eredmények azt mutatták, hogy beavatkozás nélkül a szennyezés a térségben a következő 20 évben a területen megmarad - áll az anyagban. - Az alacsony szivárgási sebességek miatt a szennyező anyagok gyakorlatilag helyben maradnak, a koncentrációcsökkenés ugyanakkor nem olyan mértékű, hogy a komponensek által elszennyezett terület nagysága érdemben lecsökkenjen. Ez azt jelenti, hogy a gyár területét elhagyó talajvíz szennyezettségéből adódó humánegészségügyi kockázat mértéke sem csökken érdemben, az továbbra is meghaladja az elviselhető mértéket. Emiatt mindenképpen indokolt a beavatkozás, a beavatkozás nélküli változat további vizsgálat vagy értékelés nélkül elvethető."A civilek félnek attól, hogy az építkezéssel, a betoncölöpök leverésével a szennyezett talajvíz olyan területek felé is elmozdulna, ahol most még nincs ott.Ezen az ábrán jól látni, hogy a szennyezett terület mennyire túlnyúlik az egykori gyár határán:2027-ig kármentesíteni kellAz újpesti önkormányzat nem ért egyet a lakókkal. Az előző és a mostani ciklus közé, noha mindkétszer ellenzéki vezetése volt a kerületnek, éles határvonalat húznak, vagyis nem érzik felelősnek magukat azért, hogy 2021-ben nem lett nyilvános a környezetvédelmi tényfeltáró dokumentáció. "A 2024-es önkormányzati választások után az újonnan megválasztott polgármester [Trippon Norbert] 2024 októberében tette le az esküjét és lépett hivatalba" - írták.Visszautasítják, hogy nem jártak volna el transzparensen a talajvíz-szennyezettség ügyében, és azt is, hogy a lakókat nem tájékoztatták. Azt írják, Trippon már tavaly őszi hivatalba lépése után egyeztetett a lakókkal. A talajvíz-szennyezettség szerintük már a tavaly decemberi közmeghallgatáson is téma volt, a beruházás fejleményeiről a képviselő-testület ülésein is beszámolt.Az önkormányzatnak nincs hatásköre környezetvédelmi hatóságként eljárni, ezért a Pest Megyei Kormányhivatal 2023-ban kötelezte az egykori Tungsram területének tulajdonosát, a 2A Ingatlant, hogy az előírt technológiával a talajvizet szűrje át, mindaddig, amíg annak minősége az előírt értékeket eléri. A kármentesítés a magántulajdonú ingatlan tulajdonosának a kötelezettsége, 2027-ig kell elvégeznie. (Az első hírek arról szóltak, hogy az Újpest a 2027-28-as szezontól már a Fóti úti stadionban játszana.) Az önkormányzat szerint ez örvendetes hír, mivel egy több évtizedes probléma oldódna meg.Szállt a porA dokumentáció megszületésének pillanatában (2021) még évekkel voltunk a gyár majdani bontástól, ami ugye idén év elején történt. Azt írták, hogy meg kell vizsgálni, milyen kockázattal jár ez a munka. A kertvárosi civilek szerint a bontás idején a porszennyezés elviselhetetlen volt, és a környezetvédelmi dokumentáció utólagos ismeretében attól félnek, az egészségüket is károsította.A stadiont ellenző civilek szerint botrányos körülmények között történt mindez. Állítják, a munkásokon nem volt védőruha. A szálló por a környéket szürkére színezte, és nem tudják, milyen egészségügyi következménye lehet mindennek. A törmeléket, állítják, csak ritkán locsolták.A kertvárosi civilek úgy érzik, az önkormányzat magukra hagyta őket, egy 29 méter magas stadionmonstrumot akarnak építeni egy családi házas övezetbe ékelve. (Az újpesti víztorony 27 méter magas, egy tízemeletes ház 32 méteres.) A meglévő tömegközlekedési kapacitással ennyi embert biztonságosan szerintük nem lehet szállítani, a 2x1 sávos környező utcák pedig szűkek meccsnapokon a környék megközelítéséhez, jelentős torlódásoktól, balesetveszélytől tartanak.Féltik a nyugalmukatTovábbi probléma lehet a zaj- és fényszennyezés. Úgy számolnak, hogy évente 20-25 meccs, 10-12 koncert lehet, de a hétköznapi edzések is jelentős fényhatással járhatnak majd egy-másfél kilométeres körzetben, mivel a stadionnak kinéző telek Újpest egyik legmagasabb pontján fekszik. "A zaj, a forgalom, a vandalizmus és a fényszennyezés hosszú távon rontják a lakókörnyezet nyugalmát, ami csökkenti az ingatlanok értékét és a 150 éves múltra visszatekintő környék vonzerejét" - írták online petíciójukban, amit a miniszterelnök fentebb már idézett soraival nyitnak: "A pályákat nem lehet ide-oda huzigálni. A dolog lényege az a játék lelke, a játék lelke helyhez kötött. Ahol a pálya, ott a lelke, futballpályákat nem lehet tologatni jobbra-balra, a lényeg, ha megvan a régi, akkor legyen ott, az a lelke a dolognak."Az aláírásokat nemcsak online, hanem a helyszínen is gyűjtik. A kertvárosi civilek szerint az önkormányzat az oka annak, hogy sok lakónak még a volt Tungsram-telek közvetlen közelében sincs fogalma arról, mit terveznek ide építeni. Úgy érzik, az önkormányzat semleges pozíciót vett fel, nem a lakosságot képviselik, hanem széttárják a karjukat: mivel kiemelt beruházás lesz [azóta az is lett], így nem tehetnek semmit. Jelképesnek érzik, hogy az önkormányzat a beruházással kapcsolatos kérdéseket az [email protected] email-címre várja, belenyugodva a helyzetbe.Stadion is, nyugalom is?Az önkormányzat azt állítja, a kormányzati kiemelésnek ugyan nem tudnak keresztbe tenni, de az nem igaz, hogy nem tehetnek semmit. A Mol-csoport nyitott a tárgyalásokra és a településrendezési szerződés megkötésére is. Mindez akkor indulhat meg, ha a kormányzati kiemelő határozat megszületik, ekkor tárgyalhatnak a beruházóval a zaj- és fényszennyezésről, a parkolásról, a tömegközlekedésről.Azt írták, hogy az újpesti futballtradíciók miatt jelentős számú újpesti támogatója is van a Mol-csoport stadionépítésének, ezzel együtt azt akarják: Újpest-kertváros megőrizze a nyugalmát, ne legyen szurkolói átjáróház, sem parkolóövezet, és meccsnapi gépjárműforgalom áldozata sem.Kérdés, sikerül-e kielégíteni mindkét csoport igényeit.
|
Hiába kiabálnak a helyiek, izomból tolnák a kertvárosba az Újpest stadionját
|
A helyi civilek aláírást gyűjtenek a stadionépítés ellen, és nehezményezik, hogy az önkormányzat nem áll melléjük. Ráadásul a talaj ma még szennyezett a volt gyár miatt, a lakók pedig attól tartanak, hogy hiába a kármentesítés a leendő stadion alatt, a kicsivel arrébb lévő szennyezést megbolygatja majd az építkezés.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/18/hiaba-kiabalnak-a-helyiek-a-kertvarosba-tolnak-az-ujpest-stadionjat
|
2025-10-18 11:05:15
| true
| null | null |
444
|
Orbán Viktornak idén nyáron volt egy olyan útja magánrepülővel, amiről eddig nem tudtunk és amely különbözik az eddig bemutatott repülős útjaitól. Ez alkalommal ugyanis nem Schmidt Máriáék, Csányi Sándor, Garancsi István, vagy valamelyik másik oligarcha "kölcsöngépéről" van szó, hanem egy privát jetek bérlésére szakosodott külföldi cég 17 millió dolláros repülőjéről, amelyet a jelek szerint kimondottan a magyar miniszterelnöknek béreltek ki. Több jel is utal arra, hogy ezt az utat nagyon nem akarták nagydobra verni, ehhez pedig szokatlan trükköket is bevetett a miniszterelnök.Emlékezetes, hogy furcsa magyarázkodásokra késztetett több kormányzati politikust, amikor kiderült, Orbán Viktor egy Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó magángéppel repült Brač szigetére augusztus 21-én. Abban az esetben egy "VIP" kialakítású, turbópropelleres gépről volt szó, aminek kapcsán Szijjártó Péter azt mondta, hogy mivel a miniszterelnök "egy füves placcról felszállni képes propelleres kisgéppel utazott el", így az nem luxusgép, hisz "nagy luxusjetek nem tudnak fűről felszállni". Gulyás Gergelytől pedig megtudtuk, hogy erre az útra Orbánt a stábja önszántából kísérte el és maguk fizették a költségeket.Augusztus 21-én azonban Orbán Viktor valójában visszarepült Bračra. Két nappal korábban, augusztus 19-én ugyanis a horvát szigetről tért haza egy Bombardier Challenger típusú repülővel.Néhány hete kaptunk egy fotót, amely Orbánt ábrázolja egy drága magángép lépcsőjén. Ezt a képet nem tudjuk megmutatni forrásvédelmi okok miatt. Tartozott mellé egy leírás, amely megjelölte az útvonalat (Brač-Budapest), a repülő típusát (Bombardier Challenger), a kép elkészültének helyszínét, és azt az információt, hogy minderre augusztus 19-én került sor.Először meggyőződtünk a forrás hitelességéről: a nyilvánosan elérhető szakmai előélete és közös ismerősünk beszámolói alapján nincs okunk kételkedni abban, hogy hozzáférhetett egy ilyen fotóhoz. Azt is meg tudtuk állapítani, hogy a fotó valóban ott készült, ahol a forrás állította.A Flightradar adatai szerint aznap valóban utazott Brač és Budapest között egy pontosan ugyanilyen gép, a NetJets nevű, magángépbérléssel foglalkozó portugál cég CS-CLA lajstromjelű Bombardier Challenger típusú repülője. Ez már a privát jetek felső kategóriája, nem tud például fel- és leszállni füves pályán, így kimeríti Szijjártó Péter luxus fogalmait is. Az Aircraft Cost Calculator adatai szerint 17 millió dollárba (5,8 milliárd forint) kerül. A NetJets társaság oldalán nem derül ki a bérlés költsége náluk, de más társaságok adatai alapján nagyjából 16 ezer dollár (5,4 millió forint) az óradíja.A társaság oldalán ezzel a szöveggel hirdetik: „A tágas, gazdagon felszerelt kabin fényűző élményt kínál, amelyet tovább fokoz a NetJets légiutas-kísérő személyre szabott kiszolgálása. Ez a lenyűgöző, nagy hatótávolságú repülőgép akár 540 mérföld/óra sebességű utazósebességre is képes, és a legmodernebb avionikai rendszerekkel van felszerelve. A prémium anyagok és a kifinomult részletmegoldások időtlen stílust kölcsönöznek neki.”Érdekes körülmény, hogy a reptér, ahonnan a miniszterelnököt szállító gép felszállt, azaz a Brač Airport nagyobb részt egy Sunce Hotels nevű cég tulajdonában van. A Sunce Hotels az Eagle Hills Real Estate nevű cégé, végső soron Mohamed Alabbaré.Azé a dubaji befektetőé, akivel az út előtt nem sokkal együtt sétálgatott Orbán lánya és veje a Parlamentnél, azé a befektetőé, aki a mini-Dubajt építette volna Rákosrendezőn, aki irodát nyitott a részben Lázár János érdekeltségébe tartozó Divatcsarnokban és aki stratégiai partnere a 4iG-nek.Alibi?A kérdés, hogy Orbán hogy lehetett a repülőn ugyanaznap, amikor részt vett az EU-vezetők videókonferenciáján, amelyet az előző napon megtartott alaszkai Trump-Putyin találkozó miatt szervezett meg Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke. Orbán ugyanis arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy ez a virtuális találkozó volt a napi programja augusztus 19-én. A találkozó délután egy órakor kezdődött, három perccel azután, hogy a Bračról érkezett gép az elérhető adatok szerint leszállt Budapesten. Orbán posztján márpedig látszik, hogy – bár a szokásosnál lazábban, farmerben, pöttyös ingben – ott áll a Karmelita egyik termében a kamera előtt és a monitoron vele szemben Európa vezetői beszélgetnek.Három perc alatt nem érhetett Ferihegyről a Budai Várba, ilyesmire még a megszokott konvoja és annak képzett sofőrjei sem képesek. Halandó embereknek a közlekedési szabályokat betartva nem három, hanem nagyjából 30 percre van szüksége, hogy a reptér kisgépes termináljából a Várba jussanak. Orbán Viktornak azonban jár a megkülönböztető fény- és hangjelzés. Azzal, a kereszteződéseken áthajtva, az előírt sebesség kétszeresével vagy esetenként még többel, ez az idő jelentősen csökkenthető, előfordulhat, hogy mindössze húsz perc alatt megteszik az utat. Ráadásul, ahogy azt mindenki tudja, aki ült már repülőn, a gépből kiszállni nem egyszerű és ennek folyamata bár jelentősen gyorsabb a kisgépek esetén, a magángépes terminálra parkolás, a kiszolgáló eszközök csatlakozása, a csomagok kipakolása ezeknél is sok időt vesz el. Csak hogy a Bračról érkező Bombardier nem a terminálra ment landolás után.ParavánA Flightradar térképén jól látszik, hogy a CS-CLA miután földet ért, nem a kisgépes terminálhoz fordult, ami egy éles jobb fordulóval történt volna, hanem elment egészen a futópálya végéig, ahol 12:56-kor eltűnt a radarról.Meghallgattuk a földi irányítás kommunikációját rögzítő csatornát, amelyen hallani is lehet, ahogy a pilóták értetlenül fogadják, hogy azt az utasítást kapják, ne hajtsanak le a terminál felé vezető útra, hanem kövessék a futópálya végén várakozó autót. Éppen ott, ahol aztán a gép radarjele véget ér, egy úgynevezett hajtóművező van.A „hajtóművező” egy olyan beállóhely a repülőgépeknek, amelyet azért alakítottak ki, hogy a hajtóművüket nagyobb erővel – és így nagyobb hanghatással – tesztelő gépek ott tudják elvégezni ezt a műveletet és így kevésbé zavarják a környék lakóit. Gyakorlatilag egy három oldalról körbevett fém építményről van szó, ami az elsődleges funkcióján túl arra is alkalmas, hogy kitakarja az oda beálló gép utasait a kíváncsiskodó tekintetek elől.Az oda parkoló Bombardier Challenger CL650-esnek pedig – ahogy az a hozzánk eljuttatott képen is látszik – van saját, beépített lépcsője, ami a kezelési útmutatója szerint mindössze legfeljebb 20 másodperc alatt kinyílik. Így a gép utasa 12:57-kor már egy oda leparkolt autóban ülhet. Ráadásul Orbánért ezúttal nem a három autóból álló konvoja, hanem egy darab fekete, megkülönböztető fényjelzéssel ellátott BMW ment, azzal – bár villogóval, de a megszokott konvojnál diszkrétebben – a Karmelita felé vették az irányt, ahova a fentiek alapján legkorábban 13:17-kor érkezhetett meg. Akkor már viszont 17 perce tartott az EU-s vezetők videókonferenciája. Vagy mégsem?Üres zászlókOrbán Viktor tehát beszámolt az EU-s online csúcstalálkozóról. Látszik a képeken, ahogy Bóka János eu-s ügyekért felelős miniszter papírokat mutat neki, míg Szijjártó Péter ülve figyeli a képernyőt rajta a kontinens vezetőivel.De nem csak a magyar miniszterelnök számolt be erről az eseményről, hanem az Európai Tanács hivatalos sajtó osztálya is. Képeket is közöltek, amelyeken látszik, hogy előbb még rajta sincs a képernyőn a budapesti helyszín, majd egyszer csak megjelenik a trikolóros háttér, de azokon nincs rajta Orbán Viktor. Majd feltűnik egy kép, ahol a számítógépen látható időt is látni: 13:23. Ez viszont már egy sietős 5-6 perccel azután is lehetett, hogy a konvoj leparkolt a Karmelita előtt.Orbán Viktor tehát a rendelkezésre álló adatok szerint Brač szigetéről sietősen, egy luxusgéppel érkezhetett haza és kis késéssel részt tudott venni az uniós vezetők videókonferenciáján, hogy aztán a másnapi nemzeti ünnep után szintén repülővel visszatérjen a pihenéshez a horvát szigeten.Haszán Zoltán kollégánknak már 19-én feltűnt, hogy Orbán, aki az MCC feszten két héttel előtte még azt mondta, „irány a tenger”, egyszer csak Budapesten tűnt fel ezen a videókonferencián, ezért megkérdezte a Kormányzati Tájékoztatási Központtól: A miniszterelnök megszakította a nyaralását és erre az alkalomra hazatért vagy letelt a szabadsága vagy még csak most kezdi majd meg a szabadságot? Ha megszakította a szabadságát, visszatér-e a tengerhez? Válasz azonban eddig sem érkezett ezekre a kérdéseire. Ahogy az augusztus 19-i útról hetekkel ezelőtt feltett kérdéseinkre sem, így nem tudjuk az sem, vajon ezt az utat is saját zsebből fizette-e Orbán Viktor.Orbán augusztusi programjairól tehát ezeket az információkat tudjuk:-Augusztus 12-én fapados járattal utazott a felesége társaságában Bilbaóig. Hogy onnan hogyan jutott a horvátországi Brač szigetére, még nem tudjuk, de 19-én onnan jött haza Budapestre egy Bombardier Challenger típusú luxusjettel.-Másnap, augusztus 20-án részt vett az állami ünnepségen és 21-én visszatért a szigetre Schmidt Máriáék gépével.-Augusztus 28. volt már, amikor Mészáros Lőrinc is meglátogatta, aki természetesen szintén egy privát jettel, a saját Bombardier Global 6500-asával ment oda (ezúttal sem gyalog).-Azt sem tudjuk pontosan, hogy Orbán Viktor hogy hagyta el Brač szigetét, de – ahogy azt a 24 megírta – szeptember 5-én egy másik luxusgép repült onnan Dublinba, ahol másnap az Írország - Magyarország VB-selejtezőt tartották, amin természetesen a miniszterelnök is részt vett.-Dublinból egy újabb géppel, az OTP repülőjével érkezett végül haza a kötcsei beszéd hajnalára, szeptember 7-ére.A hivatalos kormányzati magyarázat ezekkel az utazásokkal kapcsolatban az lett, hogy a miniszterelnök megengedheti magának, hogy kifizesse a bérlést, Lázár János pedig egyenesen arról beszélt, a magánrepülőzés nem életforma kérdésre Orbán Viktornál, hanem csak így tudja megoldani az utazást.
|
Orbán repülőútja, amelyről eddig nem hallottunk
|
A miniszterelnöknek volt egy olyan útja magánrepülővel a nyáron, amely különbözik az eddig bemutatott repülős útjaitól. Furcsa trükökket vetettek be azért, hogy ki ne tudódjon ez az út.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/21/orban-repuloutja-amelyrol-eddig-nem-hallottunk
|
2025-10-21 06:00:05
| true
| null | null |
444
|
Május 29-én a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen hat év hat hónap letöltendő börtönre és 25 millió forint pénzbüntetésre ítélte Fürst Györgyöt, volt szocialista politikust a 2016 óta zajló centrumos "parkolási maffia" perben.Fürstnek hatvan napon belül be kellett volna vonulnia a börtönben, de parkolós körökben már terjedt a hír, hogy Fürst nem vonult be a számára kijelölt büntetés-végrehajtási intézménybe, helyette Izraelbe szökött. Nyár óta számos levelet írtunk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, a rendőrségnek, az Igazságügy Minisztériumnak, az izraeli nagykövetségnek. Azt akartuk megtudni, hogy az egykori politikus megkezdte-e büntetését, de senkitől nem kaptunk érdemi választ, ami jelezte, hogy Fürst bebörtönzése körül lehetnek gondok.Alija-engedélyInformációink szerint Fürst jelenleg Izraelben bujkál. Illetve annyira nem kell bujkálnia, mert azt hitközségi forrásokból tudjuk, hogy a jogerős, másodfokú ítélet előtt pár nappal megkapta az alija-jogot, tehát az izraeli letelepedési engedélyt.Az alija-engedélyhez Izrael belügyminisztériuma kereste meg a magyar hitközség egy rabbiját, hogy igazolja Fürst zsidó hátterét. Tehát, hogy legalább valamelyik nagyszülője zsidó származású, zsidóként született, zsidóként élt és úgy is halt meg. Ezt az igazolást június 21-én, nyolc nappal a másodfokú ítélet előtt adta ki az erre felkért rabbi. De ez önmagában nem elég. Fürst Györgynek érvényes útlevelet és egy tiszta erkölcsi bizonyítványt kellett bemutatnia az izraeli belügyminisztériumnak az alija-kérelem elfogadásához. Az még kérdés, hogy Fürst a Belügyminisztériumtól hogyan kaphatott hatósági erkölcsi bizonyítványt miután több súlyos ügyben is elítélték, és hogy Izrael állam miért engedett be egy többszörösen elítélt politikust a területére. A hitközségi információink szerint Fürst családja már korábban kiköltözött Izraelbe.Fürst ellen a rendőrség most elfogatóparancsot adott ki.Büntetett előéletFürstöt már a parkolós balhé előtt, 2018-ban egy másik ügyben felfüggesztett börtönre ítélték. Még 2004-ben Terézvárosban Fürst MSZP-s alpolgármesterként beadott egy előterjesztést az akkori MSZP–SZDSZ többségű képviselő-testületnek az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlan eladásáról versenyeztetés nélkül.Fürst hűtlen kezelés miatt kétéves börtönbüntetést kapott öt évre felfüggesztve, míg az ügyleteket megszavazó MSZP-s, SZDSZ-es egykori képviselők hanyag kezelés miatt megrovást kaptak.A jogerős ítélet megszületése után a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt terjesztett elő, ami szerint a két Andrássy úti ingatlanon kívül voltak más ingatlaneladások is, melyek ugyan nem képezték az alapeljárás tárgyát, de különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének a megállapítására lehetnek alkalmasak.Szoci polgármesterből parkolási szakiFürst politikai pályája a szocialista ifjúsági szervezetben, a Baloldali Ifjúsági Társulásban indult. 1994-től a Terézvárosi Önkormányzatnál kezdett el dolgozni, 2002-től Verók István szocialista polgármester alatt alpolgármesterként felelt a vagyongazdálkodásért. 2006-ban kiszállt a politikából és átült a Centrum Parkoló Kft. ügyvezetői székébe. Ezt követően többekkel együtt létre hozta az EME Zrt.-t; ez a cég a mobilparkolási piacon vezető pozíciót töltött be, ami miatt a kormánnyal több mint tíz éve háborúban áll. A kormány gyakorlatilag államosította a mobilfizetési piacot, amire 2018-ban az Európai Bíróság kimondta, hogy ellentétes az uniós joggal.A Centrum birodalom 2010 előtt a legjelentősebb parkolási cég volt a fővárosban (a cégbirodalom azóta is fontos szereplő Budapesten), ők üzemeltették a fizetős parkolást az I., II., VI., VII., VIII., XI. és XII. kerületben. Tehát a fizetős övezet nagyobb részén.Fürstöt és majd két tucat társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt ítélték el.Leegyszerűsítve: a vád az volt a 24 parkolási vállalkozóval szemben, hogy átláthatatlan, szövevényes alvállalkozói láncot hoztak létre. Minden részfeladatra, illetve fiktív feladatokra cégeket hoztak létre, a cégek felesleges költségeket termeltek, számláztak, igazolták a költségeket, és kiszívták a Centrumból a milliárdokat. Információink szerinta bíróság azt állapította meg, hogy az okozott összkár, ideértve az elcsalt adót is, meghaladja a tízmilliárd forintot.A bíróság szerint a kiszervezett tevékenységek, megrendelt szolgáltatások gazdaságilag indokolatlanok, hátrányosak voltak. Alvállalkozókat bíztak meg például magas áron a parkolóőrök képzésére, a parkolóőrök írásmintáit elemző grafológiai tanulmányokra, adatfeldolgozásra, különböző tanácsadási munkákra. Ezek a munkák vagy teljesen feleslegesek voltak, vagy a fővállalkozó alkalmazottai valójában maguk elvégezték. Egyes vádlottak ezen kívül a parkolóautomaták takarítására, útburkolati jelek felfestésére adott vállalkozói szerződéseknél fiktív számlázási láncolatot alakítottak ki, hogy jogosulatlanul csökkentsék az adóalapot.Az alvállalkozó cégek cégjogilag függetlenek voltak, de a tulajdonosaik, ügyvezetők gyakran rokoni kapcsolatban álltak egymással, és hierarchikus felépítésbe rendeződtek.Mivel nem vonult be a börtönbe, Fürst biztosan elveszti a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményét, és a teljes kiszabott büntetését ki kell töltenie a börtönben akkor is, ha a továbbiakban kifogástalanul viselkedik, és az előállításának költségeit is meg kell térítenie. Feltéve, ha elfogják.
|
Megszökött Fürst György a börtön elől
|
A rendőrség elfogatóparancsot adott ki Fürst György ellen, akit május végén ítélt el a bíróság parkolással kapcsolatos bűncselekmények miatt. A volt szocialista politikus információink szerint Izraelbe menekült.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/22/megszokott-furst-gyorgy-a-borton-elol
|
2025-10-22 17:56:34
| true
| null | null |
444
|
Idén januártól változtak az áfaszabályok, a módosításra épp a gázkereskedelemmel nagy tételben áfát csaló cégláncolat miatt lehetett szükség. Ez arra utal, hogy az akkor Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumban több mint egy éve tudtak a gázmaffia működéséről.A körhintacsalások tipikus esete lehetett az, ahogyan a gázmaffia adót csalt, de a tízmilliárdos nagyságrend feltűnően nagy, rengeteg tranzakció mögé kellett rejteni az ügyeskedést - mondják adószakértők. Az is lehet, hogy volt belső emberük vagy a NAV-tól, PM-ből nem sokkal korábban távozott "szakértőjük".Az ilyen adócsalás nem nagy tudomány, csak alapos szervezést igényel. Ha az ember nem az Utolsó vacsorára vagy a Mona Lisára igényel vissza áfát, egy ideig el tud halászni a zavarosban, hiába van számos gyanús jel, strómannak tűnő cégtulajdonosoktól szokatlan székhelyeken át kirobbanó árbevételig.Több, a gázmaffiában érintett, általunk korábban azonosított cégnél felszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult az utolsó hónapokban, míg az ügyben előzetesbe került két üzletember egyike információink szerint idén tavasszal lemondott az ügyvezetőségről az általa kisebbségi részesedéssel tulajdonolt, szintén energetikai cégben."Az, hogy 3 milliós cégek elkezdenek nagy tételben gázzal kereskedni, az nem életszerű, ezt látni kellett volna bárkinek, hogy ennyi pénzből az ember lángossütőt csinál, nem a csővezetékes szállításba vagy gáztőzsdei kereskedésbe vág bele"- mondta neve elhallgatását kérve egy adószakértő arról a hatalmas adócsaló céghálózatról, amelyről az elmúlt hónapokban számos cikket írtunk. A pénzügyi kormányzatban korábban magas pozíciót betöltő szakértő véleményét arról kértük ki, hogyan lehetett ekkora céghálózatot felépítve ennyi adót elcsalni."Rejtély, hogy ekkora tételnél miért nem jelzett a NAV rendszere. Ez nemhogy nem életszerű, hanem arra utal, hogy valaki a háttérben úgy csinálta meg ezt a struktúrát, hogy pontosan tudta, mire figyel az adóhivatal, és így mire kell nekik figyelni" - mondta. Tehát lehetett olyan belső vagy a NAV-tól frissen távozott ember, aki megsúgta, hogy mi az az adott összeghatár - például 50 vagy 100 millió forint -, ahol nem "riaszt" az adóhivatal online rendszere, és ez alatt kellett nagyon-nagyon sok tranzakciót lebonyolítani. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a hálózat "központi" cégei futottak néhány szabályos, "fehér kört", vagyis időnként végeztek tényleges kereskedelmi tevékenységet, ami némileg fedte a számos szabálytalan, fiktív tranzakciót.Több mint egy éve tudtak rólaEgy idén januártól hatályos, de már tavaly októberben a parlament elé került törvénymódosítás arra utal, hogy a NAV-nál és így a Pénzügyminisztériumban már több mint egy éve látták: valakik olyan módszeresen és nagyságrendben csalják el az áfát - az adóhivatal idén januári közleménye szerint is tízmilliárd forintos nagyságrendben -, hogy az már törvénymódosítást igényel.Az akkor még önálló Pénzügyminisztérium tavaly október végén nyújtott be az Országgyűlésnek egy terjedelmes, 133 oldalas törvényjavaslatot Egyes adótörvények módosításáról címmel. A tervezet pontosan arról szólt, amiről a neve árulkodik: számos adószabályt írt át kisebb-nagyobb mértékben. A törvényjavaslat egyik passzusa, annak indokolása, illetve Tállai András pénzügyi államtitkár expozéjának egy mondata árulja el, hogy az akkor Varga Mihály vezette minisztériumban tudtak a gázmaffia működéséről, arról, hogy egy szervezett céghálózat földgáz-kereskedelmi tevékenység álcájával nagyban csalja az áfát.„A földgáz-kereskedelemben az adóalany kereskedők közötti ügyletek 2025-től fordított adózás alá kerülnek.Az intézkedés célja, hogy megtörténjen az adócsalások további visszaszorítása”– mondta Tállai államtitkár november 5-én, a javaslat általános vitájának kezdetén, az úgynevezett előterjesztői nyitóbeszédben. A törvényjavaslat indokolásában pedig ez állt: „A földgáz adóalany-kereskedők közötti értékesítése 2025. január 1-jétől a fordított adózás hatálya alá kerül, ezáltal ezen ügyletek tekintetében az adófizetésre kötelezett személlyé a földgázt beszerző adóalany-kereskedő válik.Az intézkedés célja az áfacsalások visszaszorítása.”Az áfatörvény módosítását, ahogyan az egész adócsomagot, november végén el is fogadta a parlament, november 28-án meg is jelent a Magyar Közlönyben. A földgáz-kereskedelmet érintő szabályok – sok mással együtt – idén január 1-jén léptek hatályba. Ez az intézkedés azonban már csak arra volt jó, hogy mérsékelje a károkat, pontosabban elérje azt, hogy ez az ipari méretű adócsalás ne folytatódhasson. Hogy a minisztériumba mikor jutott el a gigantikus áfacsalás híre, és ki döntött arról, hogy ennek törvénymódosítással vessenek gátat, szerettük volna megtudni, de a PM-utód nemzetgazdasági tárca az írásos kérdéseinkre egy hét alatt sem válaszolt.Ekkor már az adóhivatal is rajta volt a gázmaffián. Az első hivatalos tájékoztatást január végén adta az ügyről a NAV a már említett közleményében, illetve a Fővárosi Törvényszék. Igaz, mi már ennél korábban, január elején rábukkantunk az egyik olyan cégre, amellyel egy, az eredetileg hittnél is rejtélyesebb lengyel férfi összehozott bő egy év alatt annyi adótartozást, hogy pótlékokkal és bírságokkal együtt már 5,8 milliárd forintot követelt tőle a magyar állam. Később megtudtuk, hogy ez a cég, a Hetzig Trade Kft. egyike volt annak a több mint száz gazdasági társaságnak, amelyek üzemszerűen csalták az áfát a fiktív gázkereskedelemmel, illetve később ennek farvizén elektronikai termékek fiktív kereskedelmével is.Nem atomfizika„Nincs ebben hihetetlen ördöngösség és szofisztikáltság, nem egy tudományosan megszerkesztett dolog.Néhány ügyes, egyszerű, praktikus dologra szoktak figyelni, így történhetett ez most is” – mondta egy másik szakértő, egy kifejezetten az áfa területére specializálódott jogász, aki szintén kérte a neve elhallgatását. Az ilyen típusú áfacsalások azon a nem túl bonyolult ötleten alapulnak, hogy cégként számlázok, de nem fizetem be az áfát, az a cég viszont, akinek a számlát kiállítottam, visszaigényli azt. Lehet teljesen fiktív az ügylet, de azért arra vigyázni kell, hogy ha valaki mondjuk 50 ezer laptop vagy mondjuk a Mona Lisa vagy az Utolsó vacsora megvásárlása után igényli vissza az áfát – utóbbit az egykori akasztói juhász és focipápa, Stadler József tényleg megtette –, akkor van arra esély, hogy a NAV-revizorok kijönnek, és keresni kezdik a festményt vagy a gépeket.Ezért két termékcsoporttal érdemes ügyeskedni. Az egyik a kis méretű, könnyen szállítható, de nagy értékű árucikkek típusa, ilyenek voltak jó pár éve a laptopok, okostelefonok. A másik csoport pedig a nagy volumenben forgalmazható, nehezen beazonosítható, homogén termékeké – ilyen volt korábban a cukor vagy a liszt, és ilyen ebben az esetben a földgáz.A szakértő szerint az történik, hogy a lánc első magyarországi cége, az A Kft. megvásárolja külföldről, áfamentesen az adott terméket – az áfamentesség miatt fontos, hogy az első magyarországi cég előtt már legyen legalább egy külföldi –, majd azt már áfával értékesíti egy B Kft.-nek. Ez a B Kft. visszaigényli az általa kifizetett áfát, és mondjuk továbbadja a terméket C Kft.-nek, amely szintén visszaigényli az áfát – befizetni viszont sem az A, sem a B Kft. nem fizeti be.A szakértő szerint az ilyen körhintacsalásoknak nevezett ügyeskedéseknél az is megeshet, hogy a terméket aztán ismét külföldre viszik, majd ismét behozzák, és ugyanarra a néhány tonna lisztre vagy néhány köbméter papíron, csak a gáztőzsdén adott-vett gázra újra és újra visszaigénylik az áfát. Az is lehet, hogy a végén egy valódi piaci szereplőnek értékesítik, ahogyan az elején is lehet, hogy egy valódi piaci szereplőtől vásároltak. (Régebben ez történt a cukros és lisztes áfacsalásoknál is, a termékek a láncolat végén nagyon sokszor hipermarketekben vagy más áruházláncok boltjaiban kötöttek ki.)Egy-két hónap intenzív csalásaA trükk az, hogy baromi sok tranzakciót kell nagyon rövid idő alatt lebonyolítani, ért egyet a másik adótanácsadóval ez a szakértő. Ahhoz, hogy ez igazán jól működjön, nem két-három céget használnak, hanem húsz-negyvenet, vagy mint ebben az esetben, több mint százat. Ilyenkor a cégek kapcsolatrendszerét már nem is láncszerűen, hanem hurkok és karikák hálózatában lehet elképzelni, amiben nem mindig ugyanannak adnak és nem mindig ugyanattól vesznek, különböző partnerekkel különböző volumenekben üzletelnek.A szakértő szerint ebben az esetben is ez történt, úgy tippel, hogy„ezek harminc-hatvan nap alatt összehozott irtózatos volumenek, a hálózat szereplői hirtelen rengeteg üzletkötést generáltak, piacra léptek gyorsan, és próbáltak a lehető leggyorsabban eltűnni”.Arra a felvetésre, hogy ehhez rengeteg pénzt kellett megmozgatni, átutalni, azt felelte: erre is vannak különféle pénzügyi technikák, „például hosszabb fizetési határidőt írnak a számlára, vagy beszámítással, engedményezéssel, más kreatívabb pénzügyi rendezésekkel oldják meg”. A NAV ellenőreinek dolgát, vagyis a cégek tevékenységének átláthatóságát ráadásul tovább nehezíthetik, ha nem egy terméktípusra, hanem többféle termékre igénylik vissza az áfát – ahogy ez ebben az esetben is történhetett.A láncolat szereplői ugyanis az adóhivatal év eleji tájékoztatása szerint nemcsak a földgáz-kereskedelem után fizetendő áfát csalták el, hanem „ugyanilyen értékű elektronikai termékekkel [is] fiktíven kereskedtek”. Magyarán két szálon mozgott az adócsalás. Az áfa a „körutazás” során keletkezett, a szabályosan működő, energiahivatali gázkereskedelmi engedéllyel és Keler-tagsággal rendelkező, a magyar gáztőzsdén, a CEEGEX-en működő devizakülföldi cég a gázt még áfamentesen vette, majd egy újabb, szintén energiahivatali engedéllyel rendelkező, de nem Keler-tag devizakülföldi és több devizabelföldi vállalkozás szerződéseiben vált az áfa nélküli ár áfássá. Ezt úgy tüntették el, hogy különböző elektronikai termékeket, laptopokat, mobilokat, nyomtatókat vettek nagy tételben. Természetesen csak papíron, valójában nem költöttek el ezekre egy fillért sem, de a számlagyári megoldásokkal így meg tudtak szabadulni az áfa jelentős részétől.Felszámolások, kényszertörlések, strómannak tűnő személyekAz elmúlt hónapokban számos olyan gazdasági társaságot találtunk, amelyeket egy kaptafára, hasonló modell szerint hoztak létre, jellemzően 2023-ban (vagy vettek meg abban az évben korábban alapított „alvó cégeket”): 3 milliós alaptőke, 2023 végéig jelentéktelen vagy ténylegesen nulla, majd hirtelen milliárdos nagyságrendű bevétel, esetleg el sem készített bevallások és beszámolók, székhelyváltás – gyakran más megyébe, más régióba, vagyis más NAV-illetékesség címére költözés –, vagyis fantomizálódás.További jellemzőjük volt ezeknek a cégeknek, hogy az alapító-tulajdonos legtöbbször strómannak tűnő figura volt. Olyan személy, akinek sem a gázos szakmában, sem az üzleti élet más területén nem volt múltja, kapcsolata, az interneten alig lehet találni róla valamit, a lakcíme alapján nagyon sokszor mélyszegénységben érkezett millió forinttal egy, az otthonától távoli ügyvédhez céget alapítani, majd az otthonától és az ügyvédi irodától is távoli cím volt a társaság székhelye, de még a bankszámlanyitás körülményei is furcsák volt (egy ózdi lakos például egy IX. kerületi ügyvédnél alapított egy debreceni székhelyű céget, amely egy csepeli bankfiókban nyitott bankszámlát). A hálózat működtetői egészen bizonyosan nem ezek a cégtulajdonosok voltak. Erre utal az is, hogy az ügyben eddig letartóztatott két személy egyikének sem volt cégjogilag semmilyen köze az általunk azonosított vállalkozásokhoz.Az elmúlt hónapokban az általunk fellelt cégek közül számos társaság vagy a NAV feketelistájára került fel, vagy törölte a gázkereskedelmi engedélyét az energiahivatal. A visszavont engedélyesek MEKH-listáján 127 társaság szerepel, ebből több mint ötven engedélyét tavaly függesztették fel, illetve vonták vissza, bár nem minden ilyen döntés függött össze a gázmaffiával.Az általunk beazonosított, a gázmaffiában minden bizonnyal érintett gazdasági társaságok közül többnél jelentős cégjogi változás történt az elmúlt hónapokban.-Hetzig Trade – felszámolás indult április 29-én egy, az év elején benyújtott kérelem nyomán (a cégközlönyben olvasható végzés szerint „a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontja: 2025. január 7. napja”).-Strada Energia Kft. – március 4-én indult a felszámolási eljárása, de az erre irányuló kérelmet már tavaly augusztus 22-én benyújtották.-Gasky Kft. – a társaságot a Cgt.13-24-004151/5 számú végzéssel már április 15-én jogerősen megszűntnek nyilvánították, de aztán egy másik bírósági végzéssel ezt felülírták: az Fpk.959/2025 számú végzésével 2025 szeptemberében úgy döntött, hogy „a bíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását”.-Gus Trade Hungary Kft. – áprilisban egy kényszertörlési eljárás végén megszűntnek nyilvánították.-Wiggle Pump Kft. – a cég ellen május 2-án hivatalból törlési eljárás indult, és egy szeptember 3-án közzétett végzés szerint május 17-én jogerősen megszűnt a cég.Az év elején indult büntetőeljárás állásáról a Fővárosi Főügyészség néhány napja azt közölte: „a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozásnak összesen 34 fő gyanúsítottja van, akik közül 2 fő január óta letartóztatásban van”. Információink szerint a két letartóztatott egyike még idén tavasszal lemondott az ügyvezetőségről az általa kisebbségi részesedéssel tulajdonolt, szintén energetikai cégben (amely földgáz-kereskedelmi engedélyét tavaly ősszel szintén felfüggesztették).
|
A gázmaffia annyi adót csalt el, hogy az már több mint egy éve feltűnt a kormánynak, ősszel törvényt is módosítottak miatta
|
De mire idén január elsején az átírt áfaszabályok életbe léptek, az egyszerű trükkre épített bonyolult cégháló tízmilliárdos nagyságrendű kárt okozott a költségvetésnek. Elmagyarázzuk, hogyan működött a láncolat, amely több, általunk beazonosított tagja ellen felszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult.
| null | 1
|
https://444.hu/2025/10/27/gazmaffia-afacsalas-penzugyminiszterium-nav-afatorveny-torvenymodositas
|
2025-10-27 05:58:31
| true
| null | null |
444
|
Harmincmillió forintos sikkasztást leplezett le a Magyar Triatlonszövetség (MTSZ), a pénz a feljelentést követően megtérült - számolt be a Magyar Távirati Iroda.Az MTSZ hétfői sajtóközleménye szerint a pénzügyi beszámolók rendszeres felülvizsgálata során szabálytalanságok gyanúja vetődött fel. Kindl Gábor elnök soron kívüli belső vizsgálatot rendelt el, amely megállapította, hogy a szövetséggel szerződésben álló külső pénzügyi megbízott - a gyanú szerint - mintegy 30 millió forintot sikkasztott el a szervezettől.A belső vizsgálat lezárulása után Kindl haladéktalanul megtette a rendőrségi feljelentést. A határozott fellépés és a jogi lépések hatására a gyanúsított a teljes, 30 millió forintos kárt megtérítette a szövetség részére. Ennek ellenére a nyomozás sikkasztás gyanúja miatt továbbra is folyik.Mélyen felháborító, hogy valaki megpróbált visszaélni a bizalmunkkal, de a legfontosabb, hogy a gyors és szakszerű fellépés eredményeként a teljes kár megtérült, a pénz visszakerült a szövetséghez.Ez az eset is bizonyítja, hogy az MTSZ-nél bevezetett kontrollmechanizmusok működnek"- nyilatkozta Kindl Gábor.Az ügy az MTSZ operatív működését, a sportágfejlesztést, a versenyek szervezését és a sportolók felkészülését nem befolyásolja. Az elnökség hétfőre (mára) rendkívüli küldöttgyűlést hívott össze, ahol a tagságot is tájékoztatta a történtekről.
|
Itt az év magyar sportbotránya: több tízmillió forintot sikkasztottak a szövetségnél
|
„Mélyen felháborító, hogy valaki megpróbált visszaélni a bizalmunkkal.”
| null | 1
|
https://mandiner.hu/sport/2025/10/forint-harmincmillios-sikkasztas-triatlon
|
2025-10-28 07:49:07
| true
| null | null |
Mandiner
|
Öt év alatt 562 millió forintos bevételt jelentettek a hegyvidéki önkormányzatnak a parkolási bírságok, amelyeket követeléskezelőn keresztül kaptak meg, a végeredmény mégis 150 milliós mínusz volt az önkormányzat számára. A végrehajtás díja ugyanis 712 millió forint volt 2020-2024 között a XII. kerület polgármestere szerint.Öt év alatt 150 millió forintot bukott a XII. kerület a kiszabott parkolási bírságok miatt - közölte Kovács Gergely polgármester. Mint részletezte, 2020-2024 között összesen 562 millió forint követelést érvényesített a kerület, de a követekések kezelési költsége 712 millió forint volt.Kovács beszámolója szerint a kerület előző vezetése a Firneisz ügyvédi irodával kötött szerződést, akiknek 565 milliót fizettek ki, amiből388 millió forint ügyvédi munkadíj,36 millió ügyvédi sikerdíj,141 millió pedig költségtérítésként szerepel (ez a fizetési meghagyások eljárási és a végrehajtási lapok kiállítási díjai),a végrehajtási szakaszban az önkormányzat további 147 millió forintot fizetett ki- bontotta le a költségeket a polgármester Facebook-bejegyzésében.Az MKKP-s polgármester hozzátette, hogy a szerződést felmondták, és vizsgálják az esetleges jogérvényesítési lehetőségeket.parkolási bírság
|
Parkolási bírságokon úszott el 150 millió a Hegyvidéken
|
Öt év alatt 562 millió forintos bevételt jelentettek a hegyvidéki önkormányzatnak a parkolási bírságok, amelyeket követeléskezelőn keresztül kaptak meg, a végeredmény mégis 150 milliós mínusz volt az önkormányzat számára. A végrehajtás díja ugyanis 712 millió forint volt 2020-2024 között a XII. kerület polgármestere szerint.
| null | 1
|
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/parkolasi-birsag-hegyvidek-kar/8p4l439
|
2025-10-27 18:01:48
| true
| null | null |
Blikk
|
A kormányközeli Alapjogokért Központ 300 millió forintért valósítja meg azt a migrációellenes kampányát, amely részeként szeptember végén a tíz évvel ezelőtti menekültválságról vetítettek kormánypropagandát a Keleti pályaudvar épületére. Ez abból akommunikációs szerződésbőlderült ki, ami a napokban került fel a központi közbeszerzési rendszer felületére és amelyről aK-Monitor számolt be.A műszaki leírás a "Határvédelem" munkacímű projekten túl tartalmazza lehetőségként rendezvényszervezés, catering, illetve a "szállásszolgáltatás biztosítását is, tervezetten az EU-n belül, külföldi helyszínen" névre keresztelt elemet is - a korrupcióellenes civil szervezet szerint ez utóbbi alapján "a megrendelésből csoroghatott arra a lisszaboni konferenciára is, amit a Patrióták európai pártszövetség alapítványa és az Alapjogokért Központ közösen (!) szervezett a múlt héten, kicsit karcolgatva a pártfinanszírozás szabályait."A szerződésből az is kiderül, hogy alvállalkozóként a Balásy Gyula-féle, New Land Media és Lounge Design Kft. alkotta konzorcium nyerte el a megbízást. Ez a K-Monitor szerint azért nem meglepő, mert az ajánlatkérés egy Balásyék által elnyert, még 2022-ben kötött keretmegállapodás alapján történt, az időzítésben viszont vannak érdekességek. A korábbi, eredetileg egy évre szóló szerződést ugyanis azóta háromszor meghosszabbították, legutóbb idén májusban, szeptember 11-ig - mindeközben ehhez az eljáráshoz szeptember 10. volt a határidő, a szerződés pedig Balásy másnapi, vagyis szeptember 11-i aláírásával vált hatályossá.A CPAC-et is szervező Alapjogokért Központot a Kabinetiroda és a Batthyányi Lajos Alapítványon keresztül, közpénzből finanszírozza az állam. "Szerintem a migráció rossz dolog, a multikulturális társadalmak kialakulása pedig kifejezetten nemkívánatos - csak vessenek egy pillantást a nyugat-európai nagyvárosokra: nekik már kampó, elestek" -mondta a Telexnek Szánthó Miklós, a szervezet vezetője a Keleti pályaudvarnál történt vetítéssel kapcsolatban. Az ügyben akkor megkerestük a MÁV-ot is, onnan azt a választ kaptuk, hogy a fényfestés nem az ő rendezvényük volt, így annak tartalmáért nem vállalnak felelősséget.
|
300 millió forintból valósítja meg migrációellenes kampányát az Alapjogokért Központ, a Keletinél történt vetítésre is ebből jutott
|
Alvállalkozóként Balásy Gyula cégei nyerték el a megbízást.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/21/300-millio-migracio-propaganda-alapjogokert-kozpont-kampany-vetites-keleti-palyaudvar
|
2025-10-21 16:06:40
| true
| null | null |
Telex
|
Meglepő vendég tűnt fel a kormányközeli Bayer Construct Zrt. új Bosnyák téri beruházásának,a Zenit Corso pláza október 16-i átadóján. A kerület polgármesterét, Rózsa Andrást nem hívták meg, de az elődjét, Horváth Csabát igen. A volt MSZP-s politikus Tiborcz Istvánkorábbi üzlettársával, Balázs Attilávalés Borbély Ádámmal, a Fidesz volt zuglói polgármesterjelöltjével együtt vágta át a szalagot, és a megnyitón beszédet mondott Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke is.Horváth a Telexnek azt mondta, hogy mint volt polgármestert hívták meg, de információink szerint ennél szorosabb a kapcsolataa nagy lakossági tiltakozást kiváltó zuglói gigaberuházásépítőjével. Több forrásunk is arról számolt be, hogyHorváth Csaba az elmúlt hónapokban a Bayer Construct Zrt. hivatalos tárgyalódelegációjának tagjaként járt a XIII. és a XV. kerületi önkormányzatok vezetésénél a cég helyi beruházásairól egyeztetni.Ezt megerősítette lapunknak Ladányi Zsolt, a XIII. kerületi önkormányzat sajtó- és kommunikációs referense, valamint Gyurkó Dániel XV. kerületi alpolgármester is. Utóbbi részt vett az egyik tárgyaláson, az azonban nem derült ki számára, hogy pontosan mi volt Horváth szerepe a Bayer csapatában.Talán az lehetett a korábbi polgármester feladata, hogy közvetítsen a két kerületben beruházó NER-közeli cég és az ellenzéki vezetésű önkormányzatok között. A XIII. kerület polgármestere Horváth régi párttársa, Tóth József, a Zuglóval szomszédos XV. kerületet pedig a DK-s Cserdiné Németh Angéla vezeti, aki korábban szintén az MSZP-ben politizált.A volt zuglói polgármester megkeresésünkre azt mondta: nem alkalmazottja a Bayer Construct Zrt.-nek vagy a cégcsoport más egységének, arra a kérdésre azonban nem kívánt válaszolni, hogy más formában szerződésben áll-e a céggel. Szerinte nem tartozik senkire, hogy mivel foglalkozik,a közéleti tevékenységét tavaly szeptemberben lezárta, és már nem tekint magára közszereplőként. Kerestük Balázs Attilát, a Bayer Construct Zrt. tulajdonosát és igazgatóját is, de cikkünk megjelenéséig nem reagált a levelünkre.Horváth új szerepe azért is érdekes, mert korábban többen azzal vádolták, hogyzuglói polgármesterként az önkormányzattal vitában álló Bayer érdekeitképviselte a kerületi beruházásnál.A cég évekkel ezelőtt kezdett nagy építkezésbe a Bosnyák tér mellett: irodaházakat, lakóépületeket és plázát terveztek. A projektet az államnemzetgazdaságilag kiemelt beruházássáminősítette, és alig több mint két év alatthét olyan kormányhatározatot hoztak, amelyekkel igyekeztek jobb helyzetbe hozni a Bayert, és mentesíteni a helyi építési szabályok alól. Az építkezést az elejétől fogva nagy tiltakozás fogadta: a kerületiek a megnövekedett forgalomtól, a környezeti terheléstől és a környék jellegének radikális átalakulásától tartottak.A Bayer későbbváltoztatott a koncepción, és az eredeti terveknél jóval kevesebb lakást, és sokkal több irodát akartak. Mint kiderült, nem véletlenül döntöttek így, nem sokkal később ugyanis az állam244 milliárd forintért megvetteaz épülő irodaházakat a cégtől, ahova a tervek szerint állami intézményeket, minisztériumokat költöztetnek majd. Az adásvételi szerződést Hadházy Ákos perelte ki, ésebből az derült ki,hogy az állam csak akkor fizet a Bayernek, ha megkötik a településrendezési szerződést a kerületi önkormányzattal. Ez a kötelem azótaállítólag kikerült a szerződésből.A településrendezési szerződés tárgyalása hosszú évek óta tart, és máig nem sikerült megállapodni. Horváth korábbi képviselőtársai a tárgyalások során úgy érezték, hogy a polgármester a kerület számára előnytelen szerződést kötne a beruházóval. Dienes János, Zugló volt főépítésze a kezdetektől fogva ellenezte a Bayer gigaberuházását, és többször is negatív szakvéleményt írt róla. Szerinte emiattmenesztették Horváth Csaba parancsára, és elbocsátása miatt munkajogi pert indított. Későbba Válasz Online-on megjelent cikkébenúgy fogalmazott, hogy az MSZP-s polgármester "egy törvénytelen szerződéstervezetet akart folyamatosan áterőltetni a testületen úgy, hogy az kizárólag a beruházónak lett volna előnyös, az önkormányzatnak pedig súlyosan hátrányos".Az elmúlt években több összeget is emlegettek, amit a Bayer fizetne az önkormányzatnak az eredeti szerződésben vállalt városközpont és szakrendelő építése helyett. A testület egyik verzióról sem szavazott, Horváth ugyanis az ülés kezdete előtt inkább visszavonta a javaslatát, miután felmérte, hogy azt a koalíciós partnerei nem támogatnák. A Bayer Construct utolsó ajánlata 2023 nyarán nettó 2,95 milliárd forintról szólt, miközben aNépszava cikke szerinta hatósági értékbecslő nettó 8,2 milliárdra becsülte az önkormányzatnak korábban ígért közösségi fejlesztések bruttó összértékét. Horváth a 2,95 milliárd forintos összeget valamiért nem vitte be a testületnek szavazásra, hanem saját hatáskörben visszautasította.A24.hu cikke szerinta zuglói képviselő-testület 2022 nyarán egy határozatban felszólította a polgármestert és a jegyzőt, hogy készítsenek beszámolót arról, hogy a Bayer zuglói projektcége maradéktalanul eleget tett-e a szerződésben foglaltaknak, és készítsék elő az ügyben a bírósági eljárás megindítását. A határozat szerint a szükséges dokumentumokat legkésőbb 2022. szeptember 30-ig kellett volna a közgyűlés elé terjeszteni, ám Horváth ezta 2024-es távozásáig nem tette meg.Az MSZP politikusa tavaly júniusban kikapott a polgármester-választáson a momentumos Rózsa Andrástól, aki lapunknak arról beszélt: az októberi hivatalba lépése után pár héttel leült tárgyalni Balázs Attilával a településrendezési szerződésről. Hamar kiderült, hogy nagyon eltérnek az álláspontjaik, az új kerületvezetés jóval több pénzt kért volna a Bayertől. Rózsa szerint Balázs Attila a tárgyalások egy pontján közölte, hogy ő lezártnak tekinti a projektet, és nem fog fizetni az önkormányzatnak. A kerületvezetés ezért hamarosan kártérítési pert indít a cég ellen.
|
A NER-közeli Bayer Constructnál kötött ki az MSZP-s Horváth Csaba
|
A tavaly leváltott zuglói polgármester az építési cég megbízásából tárgyalt két ellenzéki vezetésű önkormányzatnál. Két hete Tiborcz István volt üzlettársával és a Fidesz zuglói politikusával együtt adta át az új Bosnyák téri plázát.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2025/10/28/horvath-csaba-mszp-bayer-construct-zuglo-balazs-attila-polgarmester
|
2025-10-28 04:49:04
| true
| null | null |
Telex
|
Egyetlen negyedév alatt közel 20 milliárd forintnyi kommunikációs szerződést kötöttek különböző állami szervezeteka piacot lényegében monopolizálókormányközeli csoporttal.Ezzel az alig több , mint három éve aláírt szerződés mindent egybevetve nettó 225 milliárd forintos keretösszege ki is merült. Sőt, a negyedév utolsó plakátkampánya miatt meg kellett nyitni az új, hasonló értékű keretszerződést is.Számokban : közzétette a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, hogy az idei harmadik negyedévben milyen kommunikációs kampányokat rendeletek meg a különböző minisztériumok, állami cégek és egyéb szervezetek.Július és szeptember között összesen 39 megbízás érkezett az állami kommunikációt egyedüliként végző cégcsoporthoz (opciókkal együtt) 19,45 milliárd forint értékben.A legnagyobb megrendelő Rogán Antal minisztériuma volt, amely a hazai köztereket elárasztó plakátokról ismert kampányokra több mint 11 milliárd forintot szánt. Ez egyébként mostanában nem kiemelkedő: a belpolitikai verseny kiélesedése óta minden negyedévben 10 milliárd felett költ ilyen célra a Miniszterelnöki Kabinetiroda.A kormánykommunikáción kívül az MVM 1,3 milliárdos, aMÁV vállalásait népszerűsítő 948 milliós, aSzuverenitásvédelmi Hivatal 865 milliósés a Magyar Posta 662 milliós megállapodásai voltak a legnagyobb értékű szerződések ebben a negyedévben.Felülnézet : ezek a pénzek kivétel nélkül egy cégcsoporthoz, Balásy Gyula kormányközeli vállalkozó cégeihez áramlanak. Az állami kommunikációt összefogó NKOH 2018 óta csak ezekkel a társaságokkal köt szerződést. Sőt, most már évek óta ugyanez az üzleti kör végzi monopóliumként az állami szervek számáraa rendezvényszervezési feladatokat is.Az állami megrendelésekkel pedig nagyon jól lehet keresni. A piaci átlagnál messze magasabb nyereségrátával működő cégcsoportnál nyolc év alatt nagyjából50 milliárd forint extraprofit keletkezett.Mi várható? Mivel a közelmúltban az NKOHújabb hatalmas összegű keretszerződést írt aláBalásy Gyula cégeivel, a következő 2-3 évben továbbra is ez a kör kaphatja az állami kommunikációs megbízásokat.Az aktuális politikai helyzet fényében pedig igencsak meglepő lenne, ha a kormány a közeljövőben visszafogná a kommunikációs költéseket. Inkább az tűnik valószínűbbnek, hogy a választásokhoz közeledve még inkább felpörgetik ezt a tevékenységet, komoly bevételekhez juttatva a kedvezményezett üzleti kört.
|
Három hónap alatt 11 milliárdot bábozott el Rogán Antal minisztériuma
|
Július és szeptember között közel 20 milliárd forint ment el állami kommunikációra, ennek több mint fele a köztereket elárasztó plakátokat magukban foglaló kampányokra.
| null | 1
|
https://telex.hu/vallalat/2025/10/28/allami-kommunikacio-rogan-plakatkampany-balasy
|
2025-10-28 10:09:11
| true
| null | null |
Telex
|
2026. január 1-től új üzemeltetője lesz a Papp László Arénának. A Telex úgy értesült, hogy a Tiborcz István környezetéhez sorolt Rampart-csoport egy cége veszi át a létesítmény üzemeltetését és ezt kérdéseinkre mind az állami Nemzeti Sportügynökség (NSÜ), mind maga a Rampart Kft. megerősítette.Kezdjük az előzményekkel: milyen piacról is van szó? Ha dióhéjban áttekintjük a csarnok történetét, a szocializmus utolsó éveiben, 1982-ben megnyitott, 12 500 fős arénát (a befogadóképesség attól függően eltérő, hogy az adott sport- vagy koncerteseményre mennyi álló- és ülőhelyet alakítanak ki) eleinte Budapest Sportcsarnoknak hívták.A Budapest Sportcsarnok aztán 1999. december 15-én alig három óra alatt teljesen leégett. Az állam megbízásából a kor globálisan is vezető építőipari cége, a francia Bouygues újjáépítette, az új csarnok a Budapest Sportaréna nevet kapta. Az újabb megnyitó 2003 márciusában volt, az arénát 2004-ben Papp László Arénának keresztelték át és akkor Közép-Európa legmodernebb ilyen jellegű létesítményének számított, a külső formája miatt "kavicsnak" is becézett épület Budapest egyik meghatározó látványeleme lett.Az első két évben az állam maga próbálta üzemeltetni a házat, de az állami Rendezvénycsarnok Zrt. nem volt ebben túl sikeres, így az állam 2005-ben pályázatot írt ki, amely licitet a ma már Gránit Pólus néven működő, egykor Demján Sándor érdekeltségébe tartozó csoport nyerte 1,27 milliárd forintos ajánlatával. A szerződés szerint az egyszeri díj mellett a cég éves bérleti díjat is fizetett az államnak, viszont utána ő gazdálkodhatott, vagyis ő adhatta bérbe a sportcsarnokot.A 20 éves szerződés tehát 2025. december 31-én jár le. A Telex úgy értesült, hogy az üzemeltető Gránit Pólus csoport a jövőben már nem vesz részt az üzemeltetésben, levonul. A munka a csoporton belül két céget érinthetett az Opten-keresésünk alapján az üzemeltetéssel egy konkrét cég, a Budapesti Sportcsarnok Üzemeltető Kft. foglalkozott, amely nagyjából évi 2,5 milliárd forintos forgalmat és olyan 10 százalékos jövedelmezőséget ért el az utóbbi években. De vélhetően a ház működtetéséből élt az azonos vezetésű és székhelyű Aréna Catering Kft. nevű társaság is, amely szintén százmillió forint feletti nyereséget ért el évente.Az érintett cégek a Gránit Pólus csoporthoz tartoznak, annak vezetője, Gyertyánfy Miklós a Telex kérdésére megerősítette, hogy az év végével megszűnik az üzemeltetési szerződés, és mint mondta, összességében elégedettek az arénaüzlettel.Bár a két évtized alatt sok volt a veszteséges év (az első tíz év mínuszos volt és a koncertpiacot agyonvágó Covid, illetve az orosz-ukrán háború környékén bekövetkező energiaár-robbanás is okozott rossz éveket), összességében sikerült eredményes időszakot zárni, mondta.Gyertyánfy összefoglalója szerint az elmúlt két évtizedben az Arénában számos sporteseményt (például atlétikai, kézilabda, jégkorong, cselgáncs és birkózó eseményeket, világbajnokságokat), valamint több száz pop és klasszikus zenei koncertet (például Depeche Mode, Ozzy Osbourne, Metallica, Elton John, Paul Mccartney, Lenny Kravitz, Lady Gaga) rendeztek meg, de persze az arénát megtölteni képes hazai előadók is gyakran itt koncerteztek.A cégvezető szerint bár ritka az olyan konstrukció, ahol mind a piaci, mind az állami szereplő jól jár, azonban a Gránit Pólus és az állam együttműködésében mindkét fél pozitív mérleggel zárt. A Gránit Pólus arról nem sokat árult el, hogy a felszabaduló embereit és energiáit hogyan kötné le, vagyis merre folytatná a jövőben, de úgy tudjuk, hogy vannak energetikai, gasztronómiai és más tervei. A cég természetesen most is sok mindent üzemeltet: ilyen a Westend, a Művészetek Palotája, a Sóház, a Crowne Plaza Hotel, de a csoportnak van érdekeltsége a tököli reptérben, illetve az etyeki Korda Stúdióban is. Mi azt hallottuk, hogy bár a cég ingatlanos múltja megmarad, de vannak új tervek is, vagyis a cégcsoport általános vagyonkezelővé alakulhat.Bár azt hallottuk, hogy a korábbi szerződő felek beszéltek a potenciális folytatásról, végül a Gránit Pólus tényleg visszaadja a kulcsokat. A csarnok tulajdonosa a magyar állam. Maga a sport a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette Honvédelmi Minisztérium alá tartozik, a közvetlen felelős Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, illetve az NSÜ Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt., vélhetően utóbbi írja ki majd az új pályázatot.2025. októberében hivatalosan még nem lehetett tudni, hogy január 1-jétől ki fogja az arénát üzemeltetni, pedig a honlapon látszik, hogy az épület tele van programokkal a váltás idején is. Egy ilyen átadás-átvétel biztosan nem egyszerű, de jelen esetben azért is különleges, mert december 30-ánDemjén Ferenckoncertezik, majd január 1-én márMága Zoltánadja szokásos, immár 18.-ik alkalommal megrendezendő újévi koncertjét. Vagyis befelé már egészen biztosan tudniuk kell, hogy december 31-én kinek az üzemeltetésében kell színpadot építeni, majd másnap kinek az üzemeltetésében kell koncertet rendezni.A Telex először a rendezvényszervező piacon érdeklődött forrásoknál, akiktől azt a híresztelést hallottuk, hogy az NSÜ egyelőre nem írt ki tendert és vagy közbeszerzés nélkül, vagy legalábbis ideiglenesen a Tiborcz István érdekkörébe soroltRampart-csoportkaphatja meg az üzemeltetést. Miután sok potenciális érintettnek írtunk, végül megerősítést nyert a hír, maga a Rampart válaszolt a kérdéseinkre:"A Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetését, valamint a létesítmény kulturális és sportcélú hasznosítását a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) Nonprofit Zrt.-vel megkötött bérleti szerződés keretében a RaMpART csoport látja el a 2026. január 1. és 2026. december 31. közötti időszakban. Célunk, hogy több évtizedes rendezvényszervezési és rendezvénycatering tapasztalatunkra építve a 2026-os évben is sikeres sport- és kulturális eseményeknek adjon otthont az Aréna. A létesítmény hosszú távú, 2026-on túli üzemeltetési koncepciójának és konstrukciójának kialakítása a tulajdonosi jogköröket gyakorló NSÜ kompetenciája, arról társaságunknak nincs információja."Az NSÜ is válaszolt, és arról tájékoztatta a Telexet, hogy az érintett létesítmény jelenleg hatályos hosszútávú bérleti szerződése 2025. december 31-én valóban megszűnik. Az NSÜ Zrt. a Rampart Arena Kft.-vel kötött bérleti szerződést a 2026. év vonatkozásában. "A rendezvények szervezői normál üzletmenet szerint ismerik az új bérlő értékesítéssel foglalkozó munkatársait, a meghirdetett események vonatkozásában az igények befogadása és a szerződések megkötése ez alapján folyamatos. A létesítmény tulajdonosi joggyakorlója továbbra is az NSÜ Zrt."A Rampart csoport zászlóshajója a Rampart Gasztronómia Kft. tavaly 5,7 milliárd forintos forgalom mellett 1,1 milliárd forintos nyereséget ért el. A konkrét üzemeltető a Rampart Aréna Kft. idén szeptember 16-án alakult, vélhetően az új feladatra létrehozott céltársaság, amely cégalapítás a piac szereplőiben azt a feltételezést erősítette, hogy a csoport vélhetően nem egy évre, hanem hosszabb időtávra tervez, vagyis ha lesz majd közbeszerzés, azon is elindul.A cég tulajdonosi struktúrájában Tiborcz István közvetlenül nem bukkan fel, de a legnagyobb tulajdonos az ő állandó harcostársa, Sájer Gábor. Őt Tiborcz környezetében nekünk úgy jellemeztek, hogy amíg a miniszterelnök veje az Egyesült Államokban van, a napi belföldi ügyekben Sájer az egyik legfontosabb helyettesítője. A többi tulajdonos a Valton-Sec-ből ismert Varga Lajos, a gasztronómiai cégekben tulajdonos Kárpáti Péter, illetve Kertész József nagykanizsai ügyvéd, akinek sokszor találkozhatunk a nevével Mészáros Lőrinc ügyeinél.A Rampartreferenciáiközött felbukkan a Puskás Aréna, a BOK Csarnok, illetve a Magyar Zene Háza, de egyFacebook-bejegyzésbőlaz is kiderül, hogy a Nemzeti Atlétikai Központban az atlétikai vb-n is ez a cég végezte a cateringet. A legnagyobb hazai sportlétesítményeket ezzel nagyjából fel is soroltuk, igaz aGroupama Arénaés az MVM Dome kivételt képez, mert ott egy nagy globális multi, aSportfivehazai cége az üzemeltető és így a Fradi partnere.Mint a szakmabeliektől hallottuk, Magyarországon valójában probléma, hogy amikor megszerezzük egy nagy világverseny rendezését, akkor a sportimádó Orbán Viktor előszeretettel támogatja egy új létesítmény felépítését, de azokat később gazdaságosan üzemeltetni már egyáltalán nem könnyű. Vagyis végeredményben az arénák egymást is kiszorítják a rendezvénypiacról.A 2017-es vizes vb-re 43 milliárd forintért elkészült a Dagály, vagyis hivatalosan a Duna Aréna,a 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságra 116 milliárd forintból az MVM Dome,a 2023-as atlétikai vb-re 246 milliárd forintból a Nemzeti Atlétikai Központ.A Papp László Aréna üzemeltetését elsősorban az MVM Dome befolyásolja, amely jégkorong, darts, kézilabda és más sporteseményeket, de nagy koncerteket is "elhalászhat" a háztól.Maga az üzemeltetési biznisz nagyjából úgy néz ki, hogy az üzemeltető egy bérleti szerződés alapján fizet az államnak, de azután már ő adhatja ki a csarnokot a különböző sporteseményeket vagy koncerteket szervező cégeknek hasznosításra.Az üzemeltető állandó stábja ugyanakkor részt vesz az események lebonyolításában, technikát működtet, biztonságot garantál. Az ágazat talán legfontosabb mutatója az eseményszám, vagyis az, hogy egy évben hány este van kihasználva az adott csarnok. A Papp László Arénában a rosszabb évek 40-60 eseményt jelentettek, a jobbak 80-120-at (eddig a legjobb évek a Covid előtti pár év volt, azóta a szegmens visszaépült, de még nem teljesen érte el a korábbi csúcsot).Az évi 120 este amúgy szinte az elméleti maximum, mert a legtöbb eseményhez építési és bontási nap is tartozik, noha természetesen van olyan, hogy egy sportesemény több napig tart, vagy egy népszerű előadó több, egymást követő napon is koncertet ad.
|
Tiborcz Istvánhoz köthető cég üzemelteti a jövőben a Papp László Arénát
|
Két évtizedig a Gránit Pólus csoport volt az üzemeltető, az év végével azonban változás várható, aztán hamarosan közbeszerzés következhet.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/27/tiborcz-istvan-papp-laszlo-arena-sport-nsu-hm-sportcsarnok
|
2025-10-27 17:15:12
| true
| null | null |
Telex
|
Első fokon a Telex javára döntött a Fővárosi Törvényszék az MNB-hez tartozó Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvánnyal szemben indított perünkben. A nem jogerős ítélet értelmében az alapítványnak 15 napon belül ki kell adni az alapítása óta megtartott összes kuratóriumi és felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyveit, azok előterjesztéseit és az azokon hozott határozatokat.Az elsőfokú ítélet értelmében a PADME-nak a perköltséget is ki kell fizetnie a Telexnek. A fellebbezésre 15 nap van, mivel úgy tudjuk, hogy a PADME ezt tervezi, a per várhatóan a másodfokon folytatódik majd.A Magyar Nemzeti Bank korábbi vezetése által alapított, és azóta is az MNB felügyelete alatt álló Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány főszerepet játszott az MNB-botrányként elhíresült ügyben. Az alapítvány több százmilliárd forintnyi, eredetileg az MNB-től származó közpénz felett diszponál, amelynek nagy részétegy rendkívül bonyolult céghálón keresztül kétes befektetésekbe tették. Az Állami Számvevőszék szerint az ügyben több bűncselekmény gyanúja felmerül, ezért márciusban ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek.A Telex álláspontja szerint közérdek, hogy megtudjuk, pontosan hogy került ez a hatalmas közvagyon a bonyolult céghálóba, és azon keresztül a kétes befektetésekbe, illetve melyik szereplőnek milyen felelőssége van ebben. Augusztus elején ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk a PADME-hoz, és azt kértük, küldjék el nekünk az alapítvány működésének kezdete óta:az összes kuratóriumi ülés jegyzőkönyveit, előterjesztéseit és határozatait;és a felügyelőbizottság ülésein készült jegyzőkönyveket.Kikértük emellett az alapítvány belső célvizsgálatainak eredményeit, a belső ellenőrzési kézikönyvét és a belső ellenőr Optima Zrt.-ről készített beszámolóit.Az alapítvány nevében augusztus 19-én Gór Csaba kurátor válaszolt, a kért dokumentumok közül azonban csak az akkor már hatályon kívül helyezett belső ellenőrzési kézikönyvet küldte el. Megosztotta ezen kívül a felügyelőbizottság teljesen semmitmondó, és az adatigénylés során nem is kért éves beszámolóit.Szeptember közepén ezért pert indítottunk az illetékes Fővárosi Törvényszéknél. Azt kértük, hogy a bíróság kötelezze a PADME-t az adatigénylésünkben kikért dokumentumok átadására. A PADME képviselője a perben többek között azzal érvelt, hogy nem adatkezelő, és így a dokumentumokat közvetlenül a kuratóriumtól, a felügyelőbizottságtól és a belső ellenőrtől lehet kikérni.Első fokon eljáró bíróság megállapította, hogy a PADME "jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv, közpénzzel gazdálkodik, az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik, és az általa kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetővé tételére köteles".A bíróság szerint, mivel a kuratórium, a felügyelőbizottság és a belső ellenőr az alapítvány szervei, ezek nem önálló jogi személyek, ezek nem is rendelkezhetnek perbeli jogképességgel, így nem kötelezhetőek adatok kiadására. A bíróság szerint a kért adatokkal a PADME-nak rendelkeznie kell, és azok kiadására köteles.A bíróság ezért a kért adatok kiadására és 250 ezer forint plusz áfa (összesen 315 500) forint ügyvédi költség megfizetésére kötelezte a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt. Az ítélet nem jogerős.A PADME MNB-botrányban betöltött szerepérőlitt írtunk hosszabban, azt az ügyről szóló filmünkben is részletesen tárgyaltuk. A filmet itt lehet megnézni:
|
Bepereltük az MNB alapítványát, hogy belenézhessünk a jegyzőkönyveikbe, és első fokon nyertünk
|
A PADME Alapítványnak 15 napja van a kért dokumentumok kiadására vagy a fellebbezésre.
| null | 1
|
https://telex.hu/gazdasag/2025/10/22/telex-per-pallas-athene-domus-meriti-alapitvany-matolcsy-mnb-ugy-kozerdeku-adatigenyles
|
2025-10-22 14:40:05
| true
| null | null |
Telex
|
Magyarország egyik legfiatalabb intézménye, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma (EUM) 2023. augusztus 1-jén jött létre - miután kivált az Igazságügyi Minisztériumból. Az élére kinevezett Bóka János - aki májustól már az antiszemitizmus elleni küzdelem miniszterelnöki megbízottja is - felel a sok kritikát kapó magyarországi EU-s ügyek koordinációjáért, valamint az EU-val kapcsolatos magyar álláspont kialakításáért és külképviseletéért. Nem véletlen, hogy a tárca 2024. január 1-től új feladatot kapott: a hazai és az európai uniós források tekintetében versenyszempontból kell az állami támogatásokat vizsgálnia. Emellett tavaly egy különleges feladatot is ellátott a minisztérium: az Európai Unió Tanácsa 2024 második félévi magyar elnökségének előkészítését és lebonyolítását is levezényelték.De ahogy a 2024. évi zárszámadás is rögzíti, az EUM - nevével ellentétben - tavaly konkrét európai uniós projektet egész egyszerűen nem bonyolított le.Mielőtt a minisztérium jócskán megugrott költségeit megvizsgálná a dokumentum, némileg kitér a múltra is: mint írják, az Európai Parlament Magyarország ellen 2018-ban eljárást indított - az EU alapértékei megsértésének gyanújával -, és hazánk azóta "vesz részt konstruktívan az uniós források megszerzésében és az ezzel kapcsolatos eljárások menedzselésében". A tavalyi évet vizsgáló elemzés megemlíti azt is, hogy az Európai Bizottság 2022. április 27-én döntött a Magyarországot érintő kondicionalitási eljárás megindításáról, és nem fogadta el a hiánypótló lépéseket, így a kormány az Európai Unió Bírósága előtt megtámadta a Bizottság határozatát, s kérte annak semmissé nyilvánítását - írják.Az ezt követő egyeztetéseknek köszönhetően végül az Európai Bizottság 2023. december 13-án Magyarország számára pozitív határozatot fogadott el, amivel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást szabadított fel (az uniós források nagyobb része ugyanakkor továbbra is blokkolva van - erről laptársunk, a Privátbankár írt részletesen). Azt is megemlítik, hogy az Európai Parlament 2024. március 25-én keresetet nyújtott be az Európa Unió Bíróságához, amiben a 2023. december 13-i bizottsági határozat megsemmisítését kérte - és ahol Magyarország a Bizottság oldalán avatkozott be a perbe.A zárszámadás kiemeli az elnökséggel járó napi feladatok mellett az Európai Tanács és az Európai Politikai Közösség budapesti ülését, illetve a 39 formális és 14 informális tanácsülés előkészítését és elnöklését is.Ám a visszatekintés egy szót sem ejt a 2024-ben Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról, vagy arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök "békemissziójának" kínai és moszkvai útja után még olyan hír is felreppent, hogy akár el is vehetik a soros elnökséget Magyarországtól.Nem így lett, de rendhagyó módon az Európai Bizottságtól nem jött uniós biztos hazánkba az elnökségünk alatt, és csak vezető köztisztviselői szinten képviseltette magát a Tanács az informális üléseken. Mindeközben - a soros EU-elnökség kezdete előtt nem sokkal - 63 európai parlamenti képviselő kérte (eredménytelenül) Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztését a Bizottságtól.A durva költségnövekedés oka: EU soros elnökség2024-ben az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának legfontosabb feladata tehát a 2024. második félévi EU-elnökségre való felkészülés és annak lebonyolítása volt - ami az extra költségvetésben is látványosan megmutatkozott.Az EUM kiadásai ugyanis 9,5 milliárd forintról 20,9 milliárd forintra, azaz több, mint duplájára nőttek ebben az évben.Innen két irányba futottak a kiadások: egyfelől a minisztérium igazgatására, ahol 2023-ban még csak 915 millió, míg 2024-ben már 7,3 milliárd forint ment el. Másfelől az Európai Unió melletti Állandó Képviseletnek ment a pénz, amire a korábbi 8,6 milliárd helyett 2024-ben 13,7 milliárdot költöttek el.A minisztériumi és az Állandó Képviseleti dolgozók létszámát az elnökség miatt 175 főről 434 főre duzzasztották fel 2024-ben.Ebből az elnökségi rendezvények lebonyolításához 95 dolgozót küldtek ki Belgiumba, így 128-ról 223-ra nőtt a kinti létszám. (A soros elnökség után 2024. december 31-én a zárólétszám 243 fő maradt). Egyébként már 2023. szeptember 1-jén megkezdődtek a kiválasztott dolgozók tartós külszolgálati kiutazásai.Így nőtt meg a 2023-as 6 milliárd forintos személyi juttatás költsége 13,6 milliárdra tavaly. Ebből a külképviseleti dolgozók 2023-ban még 5,3 milliárd forintot kaptak, 2024-ben azonban már 9,1 milliárd forintot.Sőt, 2024-ben a kihelyezett kormánytisztviselők részére 620 millió forint devizaárfolyam-kompenzációt is kifizettek - áll a zárszámadásban.Dologi kiadásokra 2023-ban még 2,1 milliárd, 2024-ben már 3,8 milliárd ment el. Ebből a minisztériumnál költöttek kevesebbet, bár a szorzó itt volt nagyobb: a korábbi 104,3 millió helyett tavaly 810,4 milliót, a külképviseletnél 2 milliárd helyett 3 milliárd ment el. Ez utóbbiból egyébként a kiküldetésekre, reklámra és propagandakiadásokra összesen 117,9 millió forintot fizetettek ki a belgiumi szállás- és utazási költségek miatt. (A zárszámadás szerint ezek az utazások az elnökség miatt a korábbi éves kiküldetések háromszorosa volt). De új ingatlant is kellett a külképviseletnek bérelni, mivel már nem fértek el a munkatársak. Az újonnan kihelyezett dolgozók munkavégzéséhez szükséges informatikai eszközöket (laptopok, dokkolók, mobiltelefonok) és asztalokat már 2023-ban elkezdték megvásárolni, ahogy számtalan albérleti szerződést is megkötöttek - nem kevés pénzért.A dologi kiadások egyik legfontosabb tétele az elvonások összege. Bár a zárszámadás ezt nem részletezi, ez a napi bírságok címén befizetett pénzek nagyságát jelöli. Ennek viszont semmi köze az EU-s soros elnökséghez, viszont összege szintén brutálisan megnőtt.Ugyanis a korábbi közel 288 millió forint helyett tavaly már 1,7 milliárd forintot fizetetett ki a magyar állam, így az adózó magyar állampolgárok az EU-nak ezen a jogcímen.A minisztériumnak 2023-ban még nem volt ilyen jellegű kötelezettsége, 2024-ben azonban már 1,1 milliárd forintot kellett átutalnia. Az Állandó Képviseletnél szintén megugrott a Magyarországot érintő bírságok össze, a korábbi 287,7 millióról 592 millióra.
|
Lehullt a lepel: elképesztő pénzek mentek el a magyar EU-elnökségre
|
Miközben az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma tavaly egyetlen konkrét uniós projektet sem bonyolított le, addig az uniós soros elnökségre rengeteg pénz ment el a 2024. évi zárszámadás szerint. Például új külképviseletet kellett bérelni Brüsszelben. De az uniós bírságokra is extra pénzt kellett fordítani közpénzből.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/lehullt-a-lepel-elkepeszto-penzek-mentek-el-a-magyar-eu-elnoksegre.html
|
2025-10-28 10:11:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
A vádirat szerint gyógyászati segédeszközöket gyártó és forgalmazó cégek képviselői orvosokat vettek rá arra, hogy jogosulatlanul írjanak fel gyógycipőket olyan betegeknek, akiknek valójában nem járt volna ez a támogatás. Az így kiállított receptek alapján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő jogtalan társadalombiztosítási támogatást fizetett ki, amivel az elkövetők több tízmillió forintos kárt okoztak az államnak.A főügyészség hét embert, köztük három orvost, több rendbeli költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádol.Az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetés, pénzbüntetés, valamint az orvosok esetében az orvosi tevékenység gyakorlásától való ideiglenes eltiltás kiszabását indítványozta.Egy szegedi ortopédiai eszközöket gyártó cég 2018 és 2022 között közel 100 millió forint állami támogatást vett fel jogosulatlanul a gyógyászati segédeszközei után. A nyomozás szerint az illegális tevékenységet a cég ügyvezetője szervezte és irányította, aki három orvost is bevont az ügyletbe. Az orvosok olyan betegekre állítottak ki vényeket különböző ortopéd termékekre, akiket nem vizsgáltak meg, és akiknek nem is volt szükségük ilyen eszközökre.A csalás célja az volt, hogy a cég minél nagyobb haszonhoz jusson az állami támogatások jogtalan visszaigénylésével. A dokumentumok alapján a gyártó és az orvosok együttműködtek a fiktív igénylésekben, amelyekkel rendszeresen visszaéltek a támogatási rendszerrel. A nyomozók több hamis receptet, elszámolást és pénzügyi iratot is lefoglaltak, amelyek megerősítették a gyanút.A vizsgálat során az is kiderült, hogy egyes szociális intézmények padlásain zsákszámra találtak felhalmozva olyan segédeszközöket, mint kerekesszékek, járókeretek, fűzők és botok. Ezek nagy része rossz minőségű volt, és a gondozottak neveit feltüntetve, de használhatatlan állapotban kerültek elő.
|
Szegedi orvosokat is érint a gyógycipős csalás ügye
|
Gyógycipők jogosulatlan felírásával több tízmillió forint adóhiányt okoztak. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség vádat emelt hét személlyel szemben, akik gyógycipőkre vonatkozó valótlan tartalmú iratok felhasználásával több tízmillió forint vagyoni hátrányt okoztak.
| null | 1
|
https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2025/10/gyogycipos-ugy-szeged-ortoped-vademeles
|
2025-10-28 12:48:43
| true
| null | null |
délmagyar
|
Nem támogatta az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes többsége azt a határozati javaslatot, amely azt célozta, hogy ne csak a pedagógusok és az iskolaigazgatók, hanem a tankerületi vezetők tevékenysége és teljesítménye is ellenőrizhető, értékelhető legyen. A javaslat szerint - amelyet Kunhalmi Ágnes MSZP-s parlamenti képviselő nyújtott be - a kormánynak olyan szabályozást kellene létrehoznia, amely lehetővé teszi a tankerületi igazgatók rendszeres, nyilvános teljesítményértékelését, a tankerületekért felelős Klebelsberg Központ elnökének pedig kétévente felül kellene vizsgálnia a tankerületi igazgatók tevékenységét, figyelembe véve minden panaszt, jogsérelmet és észrevételt, amelyek szülőktől, intézményvezetőktől, az iskolák dolgozóitól érkeztek.Kunhalmi Ágnes indoklásában azt írta, jelenleg nincs olyan szabályozás, amely biztosítja a tankerületi igazgatók teljesítményértékelésének átláthatóságát és társadalmi ellenőrzését. Felidézte: az elmúlt időszakban több esetben is nyilvánosságra kerültek olyan események, amelyek a tankerületi igazgatók visszaéléseivel, jogsértő vagy méltánytalan döntéseivel kapcsolatosak.Iskolai korrupció Magyarországon: kilenc ügyben nyomoz a rendőrségMint a Népszava megírta, 2025 elejéig összesen kilenc büntetőeljárást folytatott a rendőrség tankerületi központokat és iskolákat érintő korrupciós ügyekben. Januárban a Békéscsabai Tankerületi Központnál indult nyomozás sikkasztás gyanúja miatt, tavaly szeptemberben pedig a Mátészalkai Tankerületi Központ igazgatóját menesztették, akit ugyancsak sikkasztás és hűtlen kezelés gyanújával hallgatott ki a rendőrség. Tavalyelőtt három esetben is indult nyomozás tankerületi igazgatókkal összefüggésben.Rengeteg tanár csalódhatott, a legtöbben csak bruttó 20-30 ezer forintot kaptak a kiemelkedő tavalyi teljesítményük utánNéhány iskolaigazgató szeretné nagy csendben elküldeni a teljesítményértékelésen lepontozott tanárt, kár, hogy ez jogellenesBár a tankerületi központokban lehetőség van belső ellenőrzések indítására, amelyek az adott központ valamennyi tevékenységére kiterjednek, ám az ellenőrök nem függetlenek, hanem közvetlenül a tankerületi igazgatók irányítása alatt állnak.Kunhalmi Ágnes a kulturális bizottság döntésével kapcsolatban úgy fogalmazott közösségi oldalán: "a Fidesznek továbbra sem a gyermekek és a szüleik, vagy a pedagógusok a fontosak, hanem csak az, hogy saját politikai érdekei mentén uralkodhasson az oktatáson".
|
A Fidesz nemet mondott arra, hogy ne csak a tanárok, hanem a tankerületi igazgatók teljesítményét is ellenőrizzék
|
Az elmúlt időszakban több esetben is nyilvánosságra kerültek olyan események, amelyek a tankerületi igazgatók visszaéléseivel, jogsértő vagy méltánytalan döntéseivel kapcsolatosak.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3299650_fidesz-teljesitmeny-ertekeles-tankeruleti-igazgatok-tanarok
|
2025-10-30 11:17:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Rákos-Dubaj korábbi arab befektetője vitte el a BelügyminisztériumotJúliusban Tiborcz Istvánnal és Orbán Ráhellel sétálgatott a Kossuth téren a meghiúsult Rákos-Dubaj arab befektetője, Mohamed Alabbar. Hogy miről beszélgettek városnézés közben, nem tudhatjuk, de azt már igen, hogy Alabbar magyarországi cége, az Eagle Hills Hungary Zrt. lett a Belügyminisztérium Széchenyi téri palotájának új tulajdonosa. Felkerült az MNV Zrt. szerződései közé a Belügyminisztérium palotájának adásvételi szerződése, vette észre a Válasz Online.A Válasz Online július közepén elsőként számolt be arról, hogy a kormány, még a választások előtt, történelmi léptékű, műemlékeket is érintő ingatlaneladásra készül az V. kerületben. Közzé is tettük az MNV Zrt. ingatlanprospektusát, amely tételesen tartalmazta azt a 15 nagy értékű ingatlant, amelyet árverésre bocsátanak.Mindez nem független attól, hogy a kormányzat épp új irodatömbökbe költözik Zuglóban, illetve az Ajtósi Dürer soron - amelyeket erősen túlárazva, bármiféle előzetes hatástanulmány nélkül vásárolt meg 700 milliárd forintért a Tiborcz-körtől. Ezzel azok az értékes belvárosi paloták, amelyekben eddig az állami intézmények működtek, fölöslegessé váltak. A Belügyminisztérium nem az új irodaházakba költözik, hanem a Várban újjáépített Királyi Pénzügyminisztérium neogótikus palotájába, de mégis részét képezi a kormányzati ingatlankeringőnek, mivel az éppen nem önálló pénzügyi tárca részlegei az újonnan megvett ingatlanokba kerülnek.Korábban úgy fogalmaztunk: ez a Széchenyi téri épület a koronaékszer a választás előtti utolsó hónapokban dobra vert kormányzati ingatlanok között, ezért különösen érdekes lesz, hogy kinek sikerült megvennie. Szeptember végén még csak arról számolhattunk be: a három műemlék házból álló hatalmas tömb a szeptember 17-i árverésen körülbelül 50,8 milliárdért kelt el, és mindössze egy jelentkező volt, aki már korábban letette a 12,7 milliárd forintos biztosítékot. Így természetesen árverseny sem volt. A vevő nevét azonban nem tudhattuk - eddig.A most közzétett szerződésből kiderül, hogy a Belügyminisztérium épületét az Eagle Hills Hungary Zrt. vette meg. A szerződést letölthető formában közzétesszük:A vevő neve ismerősen csenghet: az Eagle Hills Hungary Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő vállalkozása, amit a főváros ellenállása miatt kudarcba fúlt Rákos-Dubaj projektre alapított. Alabbar tehát nem távozik Budapestről, csak Rákosrendező helyett a belvárosban folytatja:minden bizonnyal luxusszállodává alakítja a Gresham-palota melletti minisztériumi ingatlant.A szerződés további érdekessége, hogy az iratot a Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda készítette. Ezt is ismerhetik lapunk olvasói: a Nagy Márton körének gazdagodásáról szóló cikkben azonosítottuk mint a nemzetgazdasági miniszter bátyja, Nagy Szilárd korábbi ügyvédi irodáját, amely mostanában sorra nyeri el az ügyvédi, tanácsadói megbízásokat az állami szervektől.A Belügyminisztérium épületéről szóló szerződés rögzíti, hogy a tömb mindhárom eladott épülete kiemelten védett műemlék, ezért értékeiket az átalakítás során meg kell őrizni, és tartalmazza az irat azt is, hogy nincs ezúttal nincs elővásárlási joga a fővárosnak, így ez az ügylet nem csúszhat el egy banánhéjon. A szerződést október 20-án írták alá, a vételárat 30 napon belül kellett Alabbaréknak átutalni, így minden bizonnyal már meg is történt az adásvétel.A magyar állam gyorsan távozik: legkésőbb 2026. január 15-én megtörténik a birtokátruhazás, kivéve egy kisebb ingatlanrészt, amiben a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat aggregációs pontja működik, ezt legkésőbb jövő év július 15-ig számolják fel.Az ügylet a vevő számára igazán nem kedvezőtlen: a mellékelt pályázati leírás szerint a hatalmas épülettömb teljes beépített alapterülete 41000 négyzetméter, tehátkörülbelül 1,2 milliós négyzetméteráron adták a magyar állam egyik jelképét, a főváros kiemelten műemlék épületét.Az ingatlan állapotát ugyanebben a dokumentumban jónak, stabilnak, karbantartottnak és korszerűsítettnek nevezik, bár ahhoz hogy szállodává alakítsa, az Eagle Hills nyilván sokmilliárdos költségen kénytelen lesz kibelezni.Július 18-án a 444 számolt be egy olvasói fotó alapján arról, hogy Mohamed Alabbar Tiborcz Istvánnal és Orbán Ráhellel sétálgatott a Kossuth téren. Alabbar akkor egy emirátusi üzletemberekből álló delegációval érkezett Budapestre, de már Rákos-Dubaj meghiúsulása után. Talán nem tévedünk, ha azt gondoljuk: a nem hivatalos találkozók, baráti városnézések során tudtak neki olyan befektetési lehetőséget mutatni, ami megfelelő fájdalomdíjként szolgált. Úgy látszik, hogy a magyar állam Belügyminisztériumát.Nyitókép: részlet a volt Belügyminisztérium homlokzatáról (forrás: Wikimedia Commons / Godot13)
|
Rákos-Dubaj korábbi arab befektetője vitte el a Belügyminisztériumot - Válasz Online
|
Júliusban Tiborcz Istvánnal és Orbán Ráhellel sétálgatott a Kossuth téren a meghiúsult Rákos-Dubaj arab befektetője, Mohamed Alabbar. Hogy miről beszélgettek városnézés közben, nem tudhatjuk, de azt már igen, hogy Alabbar magyarországi cége, az Eagle Hills Hungary Zrt. lett a Belügyminisztérium Széchenyi téri palotájának új tulajdonosa. Felkerült az MNV Zrt. szerződései közé a Belügyminisztérium palotájának adásvételi szerződése, vette észre a Válasz Online.
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2025/10/25/rakos-dubaj-mohamed-alabbar-belugyminiszterium-arab-befekteto-tiborcz-nagy-marton-ugyvedi-iroda/
|
2025-10-25 11:31:43
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
Hatvanpuszta műemléki védettségének eltörlését kezdeményezte Hadházy ÁkosKezdeményezte a hatvanpusztai uradalom két lebontott juhhodály (istálló) épülete esetében a műemléki védelem megszüntetését Hadházy Ákos, tájékoztatta a Válasz Online-t az Orbán-uradalom ügyével rendszeresen foglalkozó képviselő.Korábban lapunkban háromrészes cikksorozatban mutattuk be a hatvanpusztai építkezés ügyét (ezek az írások itt, itt és itt olvashatók). Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos, műemléki szakértő cikkében részletesen bemutatta, hogy a kormánysajtó és a témában megszólaló miniszterek állításaival szemben a miniszterelnök apja, Orbán Győző nem műemléki felújítást végzett József nádor egykori majorságán, hanem a három védett épület közül kettőt teljesen lebontott.Megállapításai szerint:Az uradalom három nevesítetten védett épülete közül az egyikbe állítólag villám csapott, s annak a tetőszerkezete leégett, de a falai állva maradtak. A másik, előbbivel nagyjából azonos megjelenésű, L-alakú juhakol (később uradalmi istálló) viszont tetővel együtt épen állt az építkezés kezdetén is légifotók tanúsága szerint. Mégis mindkettőt lebontották, maradék nélkül, sőt, az új alápincézés érdekében még az alapjaikat is kitermelték, majd a helyükön teljesen új épületeket emeltek, megközelítőleg azonos alaprajzon.Az új épületek közül az egyik a rendezvényház és szállás, a másik a műhely funkciót kapta. Az eredeti klasszicista juhaklok nemcsak anyagukban pusztultak el teljes mértékben, hanem a helyükön emelt új épületek más tekintetben sem tekinthetők azok másolatainak. Egyedül az egykori telepítést, a majorság alaprajzi elrendezését őrizték meg, de homlokzatképzésük, tetőformájuk és belső beosztásuk is teljesen más, mint az eredeti épületeké volt. A beadványban szerepelnek azok a dokumentumértékű légi felvételek, amelyek a bontást igazolják, és amelyek korábban lapunkban is megjelentek.Így semmisültek meg lépésről lépésre a védett épületek:Hadházy Ákos szeptember elején már feljelentést tett a rendőrségen műemlékrombolás miatt, de a bicskei rendőrkapitányság ezt három napon belül elutasította arra hivatkozva, hogy Orbán Győző minden engedéllyel rendelkezett az építkezéshez. A bicskei ügyészség ugyanígy döntött, a műemléki hatóság által kiadott szakhatósági engedélyek megalapozottságát azonban egyik esetben sem vizsgálták.De miért lenne műemlék egy 2025-ben befejezett, téglaköpenyezéssel ellátott betonszerkezetű, kétszintes, liftes építmény, alatta mélygarázzsal?A műemléki védelmet annak idején a József nádor által 1827-ben alapított majorság legértékesebb elemei, a két L-alakú juhakol, valamint a magtár kapták meg. A hatvanpusztai műemlékegyüttes eszmei értékét - mint Hadházy mostani beadványa rögzíti - az jelentette, hogy a majorság a magyar mezőgazdaság reformkori megújulásának kivételes példája, a terméketlen pusztát mintagazdasággá változtatni képes nádori erőfeszítések pótolhatatlan emléke volt.A mostani épületegyüttesből ezt az eszmei értéket már kizárólag a magtár képviseli, amihez egyelőre nem nyúltak, ezért a képviselő beadványa ennek műemléki védettségét fenntartaná.A műemlékek jogi védelmével az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért és Kulturális Örökség Védelméért Felelős Helyettes Államtitkársága foglalkozik. A teljes mértékben elpusztult műemlékek védettségének törlése egyébként bevett gyakorlat, rendszeresen megjelennek erről szóló jogszabályok a Magyar Közlönyben.A Lázár János tárcájánál dolgozó megmaradt szakemberek nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen szakmai szempontból nyilvánvaló, hogy a két elpusztult épület műemléki védettségét törölni kellene. Politikai okokból azonban ezt nyilván nem tehetik meg, hiszen azzal beismernék: hamis az a narratíva, amelyet az Orbán család és a kormány tagjai képviselnek, Hatvanpusztán nem felújítás történt, hanem a joggal való visszaélés, amiben az építkezést engedélyező hatóságok mindvégig segédkeztek.Nyitókép: az egyik juhakol helyén épült modern műhelyépület (fotó: Hadházy Ákos)
|
Hatvanpuszta műemléki védettségének eltörlését kezdeményezte Hadházy Ákos - Válasz Online
|
Hatvanpuszta műemléki védettségének eltörlését kezdeményezte Hadházy Ákos
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2025/10/30/hatvanpuszta-muemleki-vedettseg-eltorlese-hadhazy-akos-orban-gyozo-muemlekrombolas/
|
2025-10-30 08:00:20
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
A Zalaegerszeg és Zalaszentiván közötti körforgalom olyan, mintha valaki véletlenül elejtette volna, hiszen nem köt össze semmit semmivel, csak áll a mező közepén magányosan. Mellette pedig ott a szép nagy projekttábla, hogy bő 500 millió forint európai uniós támogatást költött rá a zalaegerszegi önkormányzat. Utánajártunk az abszurd látványt nyújtó beruházás történetének, ami bő 4 évvel ezelőtt kezdődött.Elvileg egy magáncég, a Metrans logisztikai központja és konténerterminálja lesz majd a helyszínen, ahhoz épült a körforgalom. A Metrans 2021-ben bejelentett projektje viszont még el sem kezdődött, mert kell hozzá egy vasútfejlesztés, amit a kormány 4 éve megígért, de azóta sem kezdett el.Konténerterminált ígértek 4 éveSzijjártó Péter külügyminiszter 2021 februárjában jelentette be, hogy a szállítmányozással foglalkozó Metrans vállalat konténerterminált és logisztikai központot épít Zalaegerszegen 15,7 milliárd forintból. A német tulajdonú cég célja a beruházással az (volt), hogy az adriai-tengeri kikötők (Trieszt, Koper, Fiume) felől vasúton érkező áruk innen mehessenek tovább Szlovákia, Csehország és Lengyelország irányába, ne kelljen Budapesten át kerülniük.A zalaegerszegi önkormányzat a beruházás segítése érdekében azt vállalta, hogy a leendő konténerterminálhoz vezető feltáró utat és körforgalmat épít, illetve közművesíti a cég által megvásárolt területet. Az önkormányzat már meg is valósította a vállalásait 2023 végére, ezek láthatók jelenleg is a helyszínen. Ahogy az a magányos körforgalom melletti projekttáblán szerepel, a munkálatokat bő 500 millió forintnyi európai uniós támogatásból végezte el Zalaegerszeg.El se kezdték még a vasútfejlesztéstKonténerterminál viszont még sehol nincs, pedig 2021 szeptemberében a Metrans képviselői Szijjártóval közösen letették a beruházás alapkövét. A cég azonban nem kezdte el az építkezést, mert a logisztikai központ működéséhez vasútfejlesztésre is szükség van. Jelenleg ugyanis a Szombathely és Zalaegerszeg között közlekedő személyvonatok, valamint a Szlovénia és Horvátország irányába menő és onnan jövő tehervonatok csak menetirányváltással tudnak áthaladni Zalaszentiván állomáson - ami nem túl praktikus, mert növeli a menetidőt, és külön tolató személyzetet igényel.A magyar kormány ezért 2021-ben megígérte, hogy - amellett, hogy a Metrans beruházásához 3,9 milliárd forint támogatást nyújt - Zalaszentivántól nyugatra épít egy új összekötő, úgynevezett deltavágányt, hogy a cég tehervonatai könnyedén, menetirányváltás nélkül tudjanak észak-déli irányba közlekedni. A vasútfejlesztés azonban még el sem kezdődött.A deltavágányos projektet finoman szólva sem kapkodta el a kormány: csak a konténerterminál alapkőletétele után 1 évvel, 2022 őszén kért rá támogatást az EU-tól az Építési és Közlekedési Minisztérium az érintett vasúttársasággal, a GYSEV-vel közösen. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy ad pénzt a zalaszentiváni deltavágányra, 2023 júniusában alá is írták az erről szóló megállapodást, de aztán újabb 1 év telt várakozással.A GYSEV ugyanis csak 2024 őszén írta ki a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést, eredményt viszont még nem hirdettek rajta - holott 2025 márciusában lejárt a jelentkezési határidő. Az előzetes tájékoztatás szerinta deltavágány kivitelezésének költsége várhatóan 12 milliárd forint lesz,amelyet nagyjából fele-fele arányban fizet az EU és a magyar állam.Megkérdeztük Lázár János minisztériumától és a GYSEV-től is, hogy mely cégek és mekkora összegű ajánlattal pályáztak a munkára, lezárult-e már az ajánlatok értékelése, kit választottak nyertesnek, mennyibe fog kerülni a beruházás és mikor kezdődik el - de hiába. Az ÉKM azt válaszolta az érdeklődésünkre, hogy a GYSEV az illetékes, a vasúttársaság pedig közölte, hogy még folyamatban van a közbeszerzési eljárás, ezért nem mondhatnak semmit.A cég és a polgármester is a kormányra mutogatA Zalaegerszeget 2014 óta vezető fideszes polgármestertől, Balaicz Zoltántól azonban részletes tájékoztatást kaptunk. A polgármester kihangsúlyozta, hogy az önkormányzat elvégezte az általa vállalt feladatokat, a deltavágány kivitelezésére nincs ráhatása, de ha az elkezdődik, akkor a Metrans is el tudja kezdeni a konténerterminált, ami "nem csak Zalaegerszeg, hanem Magyarország európai logisztikai pozíciója szempontjából is fontos projekt."Balaicz azt is közölte, hogy fognak/terveznek még építeni egy másik körforgalmat és egy csapadékvíz-elvezető rendszert, továbbá szeretnék kiváltani az elektromos légvezetéket is - erre a második körös fejlesztésre pedig 954 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésükre, szintén EU-s forrásból.A Metranstól is részletes választ kaptunk: a vállalat képviselője érdeklődésünkre közölte, hogy mindeddig azért nem tudták elkezdeni a beruházást, mert "annak alapfeltétele, hogy megépüljön az állami fejlesztés keretében tervezett zalaszentiváni deltavágány.A vasúti kiszolgálás hiányában a terminál működése nem lehetséges."Zahalka Attila, a cég kereskedelmi igazgatója azt írta, hogy számukra a zalaegerszegi beruházás továbbra is kiemelt jelentőséggel bír, ugyanakkor sajnálattal jegyezte meg, hogy az előkészítési folyamat ilyen hosszú ideje húzódik, és mindeddig nem történt érdemi előrelépés az állami vasúti fejlesztés megvalósítása terén. Kiemelte, hogy a Metrans minden szükséges előkészületet megtett, és "a beruházás tényleges elindítása kizárólag az állami deltavágány megépülésétől függ."A zalaszentiváni deltavágány viszont nem fog hipp-hopp elkészülni: a közbeszerzési kiírás szerint a tender egyelőre ismeretlen nyertesének 840 nap, vagyis több mint 2 év alatt kell megépítenie. Ha tehát esetleg még idén neki is állnak, leghamarabb akkor is csak 2027 végére épülhet meg - holott Szijjártó Péter a 2021-es alapkőletételen arról beszélt, hogy már 2023-tól megkezdi majd a működést a konténerterminál. Ehelyett csak a mező közepén magányosan álló körforgalom készült el abban az évben.Szöveg: Erdélyi Katalin - Fotók és videó: Pápai GergelyCímlapkép: A magányos zalaegerszegi körforgalom a mezőn (fotó: Átlátszó/Pápai Gergely)
|
Sehonnan sehová vezető körforgalom a mezőn 500 millió forintnyi EU-s pénzből
|
A kormány 4 éve ígért egy vasútfejlesztést a Metrans leendő logisztikai központjához, de azóta sem kezdték el egyiket sem. Csak egy körforgalom épült a mezőn.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/10/18/sehonnan-sehova-vezeto-korforgalom-a-mezon-500-millio-forintnyi-eu-s-penzbol
|
2025-10-18 17:53:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
"Jövő februárig sor kerül az első beton öntésére a paksi bővítés keretében" - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt szerdán Moszkvában. Az építkezés megkezdését jelölő "első betonöntés" időpontját először 2019-re jósolták, és azóta újabb és újabb dátumokat jelentenek be.A Paks II atomerőmű építéséről szóló orosz-magyar megállapodás 2014-ben született. A kezdetekben Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős akkori államtitkár úgy kalkulált, hogy 2018-ban elindulhat az építkezés, és 2025-2026-ban üzembe is helyezik az atomerőművet. Optimista volt. Az építkezés nem indult el 2018-ban, sőt, 2025-ben sem fog, Aszódi Attilát pedig 2019-ben felmentették pozíciójából.Süli János tárca nélküli miniszter 2017. októberében számolt be a projekt állásáról az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtt, ahol azt mondta, hogy 2020-ban várható az a dátum, "amikor az első betont a munkagödörbe be tudjuk önteni".Hasonlóan vélekedett Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója is: ő 2018. decemberében az orosz TASZSZ hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az első betonöntés 2019-ben vagy 2020-ban történik majd meg.A következő években megritkultak a bejelentések, mert évekig nem sikerült megszerezni az építkezés megkezdéséhez elengedhetetlen létesítési engedélyt.A létesítési engedély iránti kérelmet az eredeti tervekhez képest 2 év csúszással, 2019-ben adta be a Paks II Zrt. Az Országos Atomenergia Hivatal pedig az eredetileg 1 évesre tervezett határidőhöz képest jóval később, 2022-ben adta ki az engedélyt, akkor is csak feltételesen. Az engedély 2024 végén vált véglegessé.Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának 2022. májusi ülésén azt mondta, hogy "az első beton öntése a jövő esztendőben, tehát 2023-ban, annak valószínűleg inkább a második felében reális". Időközben Süli János is elesett: a tárca nélküli miniszter 2022-ben lemondott hivatalából.Amikor 2023. júliusában Gulyás Gergelyt az egyik kormányinfón arról kérdezték, hogy mikor lesz az első beton kiöntése Pakson, a miniszter úgy válaszolt, hogy 2024 tavaszán vagy nyarán. "Ez a realitás" - mondta.Eljött 2024 tavasza, amikor Szijjártó Péter közös sajtótájékoztatót tartott Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával Budapesten. Az eseményen arról tájékoztattak, hogy majd 2024 végére jutnak el az első betonöntésig.Amikor 2024 vége is elérkezett, Szijjártó az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának novemberi ülésén azt közölte , hogy 2025. január-februárban történhet meg az első betonöntés a tervezett ötös blokk helyszínén. Néhány nap múlva hasonlóan nyilatkozott Lihacsov is.2025 januárjában kiderült, hogy a talajelőkészítési munkák során elmozdult az egyik munkagödör fala. Az Átlátszó által kikért jegyzőkönyvek szerint a másik munkagödörben is kivitelezési hiba történt. Az OAH elrendelte a munkavégzés leállítását az érintett munkaterületeken.2025 augusztusában Alekszej Lihacsov az orosz Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy a tervek szerint 2025 novemberében kerül sor az első betonöntésre Pakson. Szijjártó október 15-ei moszkvai bejelentése szerint ez az időpont még tovább, 2026 februárig csúszott.Mivel az előírt öt éven belül nem kezdték meg az építési tevékenységet illetve az ahhoz szükséges előkészítési munkákat, jogászok és civil szervezetek szerint már nem is érvényes Paks II környezetvédelmi engedélye. A hatóságnak elvileg vissza kellett volna vonnia a környezetvédelmi engedélyt, ezt egy osztrák szervezet idén februárban kérelmezte is az illetékes Baranya Megyei Kormányhivatalnál.Fülöp OrsolyaCímlapkép: Szijjártó Péter a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Bizottság ülésén 2024. szeptember 20-án, Budapesten (forrás: Szijjártó/Facebook).
|
Sokadszorra jelentik be, hogy mindjárt öntik az első betont Pakson
|
Az építkezés megkezdését jelölő „első betonöntés” időpontját először 2019-re jósolták, azóta újabb és újabb dátumokat jelentenek be.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/10/20/sokadszorra-jelentik-be-hogy-mindjart-ontik-az-elso-betont-pakson
|
2025-10-20 13:37:04
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Csigalassúsággal halad Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő ellen a termelési és értékesítési szövetkezeteknél (TÉSZ) különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények pere. Az előkészítő ülést öt éve és tíz hónapja tartották meg, az elsőfokú tárgyalássorozat azóta is tart, és nem látni a végét. Egy másik ügyben, az európai uniós forrásokkal összefüggő több milliárdos bűncselekmények ügyében pedig az idevágó jogszabályok ellenére végtelennek tűnik a nyomozás, miközben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) leginkább hárít.Többször beszámoltunk arról, hogy a Simonka nevével fémjelezhető, a termelési és értékesítési szövetkezeteket érintő, 1,4 milliárd forintos kárértékű bűncselekmény-sorozat még a Fidesz-KDNP 2010-es hatalomra kerülése előtti időszakra nyúlik vissza, s nagyjából 2013-2014-ig tartott. Az elhúzódó nyomozás után a KNYF 2019 augusztusában nyújtotta be a vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Ennek lényege, hogy Simonka György és társai tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult, a nyomozás megállapításai szerint meglehetős sikerrel.A 2020 januárjában elkezdődött büntetőper elhúzódásában szerepet játszott, hogy kényszerűen több bírócserére került sor, amely mindannyiszor azt jelentette, hogy elölről kellett kezdeni a tárgyalást. Mint arról legutóbb beszámoltunk, az ügy koronatanúja, Kovács Zoltán tett - Simonkára nézve korántsem kedvező - vallomást a Fővárosi Törvényszék előtt.A termelési és értékesítési szövetkezeteknél elkövetett költségvetési csalásokat összegző és a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott vádirat utolsó oldalain a vádhatóság ezt közölte: a "Központi Nyomozó Főügyészség az 1. Nyom. 86/2016/680. számú 2019. augusztus 14-én kelt határozatával a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és más operatív programok keretében a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, illetőleg Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás mint pályázó vagy főpályázó, és más cégek részvételével lebonyolított egyes projektek kapcsán felmerült bűncselekmények tekintetében folytatott nyomozást az alapügytől 1. Nyom. 1201/2019. számra elkülönítette."Az ügyre rálátó jogászok szerint ez utóbbi, a főügytől különválasztott bűncselekmény-sorozat kárértéke messze meghaladja a TÉSZ-ek esetében jelzett 1,4 milliárd forintot, annak többszöröse, akár 6-8 milliárd forint is lehet.
|
Több mint hat éve tart a nyomozás a Simonka elleni nagyobb értékű bűncselekmény ügyében
|
A Simonka György elleni büntetőügyben hat éve különválasztották az uniós forrásokat érintő nyomozást, a Központi Nyomozó Főügyészség azonban ezt azóta sem zárta le. Próbáltuk megtudni, hogy áll a nyomozás, de hiába.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tobb-mint-hat-eve-tart-a-nyomozas-a-simonka-elleni-nagyobb-erteku-buncselekmeny-ugyeben-277735
|
2025-10-29 13:59:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Ahogy nemrégiben beszámoltunk róla, a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) hatályon kívül helyezte a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak azt a korábbi eljárást megszüntető határozatát, miszerint nem bűncselekmény az, hogy Gyula kormánypárti polgármestere, Görgényi Ernő egy telefonbeszélgetésben megfenyegette frakciótársát, Torma Bélát a helyi posta egyik vezetőjét. Márpedig a bíróság szerint ez hivatali visszaélés gyanújának számíthat. Így az ügyben folytatódik a nyomozás.Még 2019 szeptemberében, közvetlenül az akkor esedékes önkormányzati választás előtt Görgényi Ernő a munkahelyi szabályok megszegésére ösztökélte Torma Béla fideszes helyi képviselőt, a városi posta helyettes vezetőjét, hogy megtudjon tőle egy politikailag fontos információt. Majd megfenyegette, egyebek között azzal, hogy akkor és azzal veszélyezteti a munkahelyét, ha elárulja a Fideszt. Ezt az alig több mint háromperces hangfelvétel tavaly áprilisban a Narancs.hu hozta nyilvánosságra.Ezt követően Galbács Mihály volt gyulai fideszes politikus hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést az ügyben Polt Péter legfőbb ügyésznél, aki a területileg illetékes Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányságra továbbította az ügyet. Itt azonban elfogultságot jelentettek be, így a történteket a szegedi rendőrök kezdték vizsgálni. Nekik majdnem egy év kellett, hogy a néhány perces beszélgetés, amelynek leirata is csak másfél oldal, hogy döntsenek az ügyben. A Csongrád-Csanád megyei rendőrség nyomozói a történteket részletesen és precízen feltárták, ám végül, egyetértésben az ügyészséggel, bűncselekmény hiányában nyomozást megszüntető határozatot hoztak. Ezt Galbács megpanaszolta, amelynek helyt adott a BKKB, megállapítva, hogy a hivatali visszaélés bűncselekményi alakzata nagy valószínűséggel tetten érthető a történtek megítélésekor, ezért hatályon kívül helyezte a nyomozást megszüntető határozatot és a nyomozás folytatásra utasította a rendőröket.Az új fejlemény az ügyben, hogy kényszerítés bűntett alapos gyanúja miatt a felvételt rögzítő Torma Béla magánvádas eljárást indított. A területileg illetékes gyulai bíróságok büntetőügyszakos bíróinak kizárását kezdeményezte a Gyulai Törvényszék elnöke, ezért ennek elbírálását a Szegedi Ítélőtáblához továbbította. Ez a bírói fórum nemrégiben az ügyben született végzésében helyt adott a kizárásnak, egyben a Szolnoki Járásbíróságot jelölte ki az eljárás lefolytatására.
|
A hivatali visszaélés mellett a kényszerítés gyanúja is felmerül a gyulai fideszes polgármesterrel szemben
|
Gyűlnek a viharfelhők Görgényi Ernő feje felett. Eddig hivatali visszaélés gyanúja merült fel vele szemben, de immár a kényszerítés bűncselekményi tényállásának gyanúja is. A békési fürdőváros vezetője egy párttársát fenyegette meg, amelyről hangfelvétel készült.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-hivatali-visszaeles-mellett-a-kenyszerites-gyanuja-is-felmerul-a-gyulai-fideszes-polgarmesterrel-szemben-277672
|
2025-10-18 09:57:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Nem akármilyen előzmények után állt a bíróság elé a napokban Kónya István, aki a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választáson a Gyula központú és emellett húsz másik települést magában foglaló Békés megye 3. számú választókerületének fideszes jelöltje. Egyrészt mert a vádlott, Galbács Mihály korábban még fideszes alpolgármester, majd gazdasági tanácsnok és bizottsági elnök volt a gyulai testületben, azaz Kónya István párt- és harcostársa. Másrészt tény, hogy a Gyula Termál FC elnökeként több ügyben vitába keveredett a gyulai fideszes városvezetőkkel, így Kónya mellett Görgényi Ernő polgármesterrel, például tao-támogatások, illetve megvalósult, vagy részben megvalósult beruházások és tervezett fejlesztések miatt. Ez utóbbi közé tartozik egy 2017-es árakon számolt 300 milliós edzőcsarnok felépítése.Ezt nem támogatta a gyulai Fidesz-frakció és a kormánypárti városvezetés, de hogy ez, vagy az szolgált valójában a végleges szakítás okául, hogy a 2019-es önkormányzati választás előtt Galbács Mihály egy 23 oldalas összefoglaló anyagot állított össze a fideszes városvezetés állítólagos viselt dolgairól, máig nem kellően tisztázott. Galbács párttagsága azért szűnt meg, mert Fidesz-tagként a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben indult a hat évvel ezelőtti helyhatósági választáson. Utóbb Görgényi Ernő és Galbács Mihály rágalmazásért kölcsönösen feljelentették egymást, és a Békéscsabai Járásbíróság, ha enyhe büntetési tétel mellett is, de elmarasztalta mindkettőjüket.A fentiektől aligha teljesen függetlenül a Gyulai Termál FC Galbács Mihályt követő elnöke, Dobi Róbert az adóhatóságnál feljelentette elődjét. Utóbb pénzügyi visszaélések miatt emelt vádat az ügyészség a volt klubelnök ellen. A pert elfogultság miatt nem Békés megyei bíróság tárgyalja, így került az ügy a Szolnoki Járásbíróságra, ahol az előző, májusi tárgyalási napon majd’ három órán keresztül hallgatta meg a bíróság Dobit. Tanúvallomásában akkor azt mondta, elnökként nem, vagy alig tudott futballszakmai dolgokkal foglalkozni, a pénzügyekhez és a tao-finanszírozáshoz pedig kevéssé értett. Látta a gondokat és a problémákat, a megoldást azonban kevésbé.Egy kérdésre válaszolva azt mondta, Kónya István javasolta neki, hogy tegyen feljelentést az ügyben, s azt is, hogy jogi képviselőnek keresse meg aVarga István ügyvédet.(Varga volt MDF-es és fideszes országgyűlési képviselő, akinek egy jókora elszólása miatt le kellett mondani a KESMA vezérigazgatói posztjáról, azóta pedig rengeteg fideszes önkormányzat, valamint minisztérium és állami szerv jogi ügyeit intézi busás javadalmazás mellett.)Ilyen előzmények után érdekesnek ígérkezett Kónya István tanúkénti meghallgatása. A tárgyalásra érezhetően részben jól, de megúszós technikával készült fel Kónya – politikai jövőjére is figyelemmel –, nem élezte a helyzetet. Egykori „jó barátjának” nevezte Galbácsot, aki „kivételesen jól értett a tao-beruházások lebonyolításhoz”. Elmondta, hogy a Gyula Termál FC elnöksége valójában egy baráti kör volt, ahol bíztak egymásban az emberek. Majd mentegetőzött, hogy ő nem pénzügyi szakember, ezért nem is ért a pénzügyekhez.Aztán arról volt szó, hogy a gyulai részről Galbács Mihály vezetésével véghez vitt és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) forrásaiból finanszírozott tao-pályázatok miképpen valósultak meg. Ezekről tudni kell, hogy szinte minden esetben utófinanszírozásúak, azaz helyi forrásokból kellett megvalósítani, amit a projekt végén az MLSZ kifizetett. „Miből tudta a futballklub az ilyen beruházásokat előre finanszírozni?” – kérdezte Kónyától a tárgyalást vezető bíró, Bedő Péter. „Erre nem tudom a választ” – hangzott el Kónya részéről. Holott az ügynek ez a lényege. Arról nem beszélve, hogy a klubnak megszavazott önkormányzati támogatás nem, vagy kisebb összegben érkezett azok után, hogy vita támadt Galbács és a fideszes gyulai városvezetők között. Emellett három nagy helyi önkormányzati cég – a Gyulahús Kft., a Közüzemi Kft. és a Gyulai Várfürdő Kft. – állítólag Kónya közbenjárására, nem, vagy alig adott támogatást a fociklubnak. Tanúvallomása szerint erre nem emlékezett Kónya. Majd arról beszélt, hogy egy idő után lemondott az elnökségi tagságáról, mert úgy érezte, „ütközőzónába került, s ez zavarta a komfortérzetét”. Galbács védőjének, Bárándy Gergelynek a kérdésére, miszerint ebben a történetben három momentum nagyon egybevágni látszik: ez pedig Kónya lemondása a klub elnökségi tagságáról, az újabb tao-pályázat (edzőcsarnok) támogatásának a hiánya és a gyulai önkormányzati cégek pénzeinek elakadása, azt felelte, ezek között semmilyen összefüggést nem lát.A tárgyaláson kiderült, hogy a gyulai fociklub, hasonlóan más honi egyesületekhez, folyamatos forráshiánnyal küzdött, s erejéből leginkább arra futotta, hogy az azokat a lyukakat tömje be, amelyek a legsürgetőbbek. A finanszírozási nehézségek hátterében az áll, hogy a magyar klubok döntő többségének nincs semmilyen pénzügyi tartaléka vagy forgótőkéje, így pengeélen táncolva próbálják túléni az éppen aktuális nehézségeket vagy kihívásokat. Ezt bizonyítja az is, hogy egy alkalommal klubelnökként Galbács előfinanszírozási jelleggel saját pénzét tette be egy projekt megvalósulásába. A teljes képhez tartozik, hogy elnöki mandátuma után Galbács aláírt egy szerződést, noha ez vezetői hatáskör volt. Észrevételében Galbács jelezte, az aláírás mellett szerepeltette, hogy ezt tao-projektkoordinátori feladatkörében tette. Ezt akkor senki nem kifogásolta. A tárgyaláson arról is beszélt Kónya, hogy Galbács a klub élén szabad kezet kapott a tao-ügyekben, amihez helyben csak ő értett. Ezért azt kérdezte Bárándy Kónyától: hol voltak ennek a határai, s mindezt írásba foglalták-e. Kiderült, erről írásos dokumentum nem született, ahogy a határok kijelölésében sem tudott érdemit mondani a fideszes politikus. Vallomása konfrontációtól mentes, így az előzetesen vártnál kevésbé izgalmas volt. De ez egyszersmind azt is jelentheti, hogy a vádiratban szereplő állításokat kevéssé támasztotta alá.Folytatás 2026 januárjában, ítélethirdetés pedig aligha várható a tavaszi parlamenti választás előtt.
|
"Erre nem tudom a választ" - mondta tanúként a bíróság előtt a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje
|
Elkövetett bűncselekményt a Gyula Termál FC elnöke, Galbács Mihály, a Fideszből kizárt egykori alpolgármester, vagy nem? Netán politikai bosszúról van szó? Ezt próbálja meg kibogozni a Szolnoki Járásbíróság előtt folyó büntetőper. A legutóbbi tárgyaláson tanúként a békési fürdőváros alpolgármesterét, Kónya Istvánt (Fidesz) hallgatták meg, aki immár a kormánypárt országgyűlési képviselőjelöltje is. Egy korábbi vallomás szerint szorgalmazója és talán értelmi szerzője is volt az egykori párttársa elleni feljelentésnek.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/erre-nem-tudom-a-valaszt-mondta-tanukent-a-birosag-elott-a-fidesz-orszaggyulesi-kepviselojeloltje-277614
|
2025-10-13 11:53:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.